05.06.2015 Views

2011. december - Paszab

2011. december - Paszab

2011. december - Paszab

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

TÖREDÉKEK<br />

TÖREDÉKEK, HA ÖSSZEÁLLNAK...<br />

<strong>2011.</strong> <strong>december</strong><br />

Homályba vesző néphagyományok<br />

Lassacskán kigyullad minden adventi<br />

gyertya, elérkezünk legmeghittebb<br />

ünnepünkhöz, karácsony estéjéhez.<br />

Ennek ünnepköréhez tartozó népszokásokat<br />

kerestem, melyek ismeretesek<br />

voltak községünkben is. (Voltak,<br />

napjainkban más világ járja!)<br />

Legelterjedtebb ezek közül a kántálás.<br />

(Általánosságban ünnepnapok<br />

előestéjén, csoportosan, házról házra<br />

járva előadott éneklés.) <strong>Paszab</strong>on<br />

csak karácsony viliáján és újévkor<br />

volt szokásban. A kántálók kisebb<br />

csoportokban indultak és engedélykérés<br />

(„ Szabad az Istent dicsérni ? ”) után egy, vagy két karácsonyi<br />

éneket „kántáltak el.” Legismertebb volt a „Mennyből az angyal …”<br />

– főleg gyerekek körében, régebbi, inkább a felnőttek által előadott<br />

„ Csordapásztorok …” kezdetű dal volt. Az énekszó után<br />

jókívánságokkal köszöntötték a ház gazdáját, aki valamilyen<br />

adománnyal jutalmazta őket. Eleinte az ünnepre készített<br />

sütemények, felnőtteknél egy-egy pohár bor volt a „fizetség”, később<br />

a pénz jött divatba.<br />

Másik ilyen ünnepi „zajkeltés” a gulyaforgatás volt. Ennek a<br />

népszokásnak már hírmondói se nagyon vannak falunkban. Utolsó<br />

képviselője id. Németh András csordás és id. Laczkó Gergely kondás<br />

volt. Az 1960-as évek elején még volt önálló csordája<br />

(szarvasmarhák) és kondája (sertések) <strong>Paszab</strong>nak. Ezeket az állatokat<br />

reggelente hangos trombita- és dudaszóval összegyűjtve terelték ki,<br />

utcáról utcára a Holt-Tisza környezetében elterülő legelőkre, majd<br />

este haza.(Ekkor már csendben !) Az évenként felfogadott csordás és<br />

kondás munkájáért, melyet családtagjaival végzett, pásztorbért<br />

kapott. Ezek a pásztorok karácsony estéjén az állattartók házánál<br />

megjelenve hangos dudálással, trombitálással, ostorcserdítésekkel,<br />

kolompolással verték fel a csendet. (Eredetileg az állatoknak szólt a<br />

zaj: addig hangoskodtak, míg azok fel nem ébredtek, hogy a másik<br />

oldalukra fordulva biztosítsák a jövő esztendei termékenységet.) Itt<br />

már jelen voltak a pásztorok feleségei is, ők gyűjtötték be a szóbeli<br />

jókívánságok után kapott adományokat. <strong>Paszab</strong>on ez a gulyaforgatás<br />

„családi vállalkozásban” ment: ekkor ugyanis a csordás és a kondás<br />

sógorok voltak!<br />

Aztán elfogytak az ólakból a jószágok, megszűnt a gulya, a csorda, a<br />

nyáj, a csűrhe és ezzel kiveszett ez a népszokás <strong>Paszab</strong>ról.<br />

A karácsonyi ünnep legjelentősebb és leglátványosabb eseménye egy<br />

dramatikus játék, a betlehemezés. Legények és felnőtt férfiak jártak<br />

betlehemezni és engedélykérés után léptek be a házba, szerepüket<br />

előadni. Nálunk ismert változata szerint az angyalok a pásztorokat<br />

Betlehembe vezetik köszönteni a megszületett Jézust. Énekekkel<br />

megszakított párbeszéd, a pásztorok évődése az öreg és süket<br />

pásztorral adja magát a játékot. Fő kelléke a templom formájú<br />

betlehem, benne a bibliai történet szereplőinek bábui, központban a<br />

jászolban fekvő újszülött. A csoport öt főből állt: két angyal, két<br />

pásztor és az öreg. Az angyalok és a pásztorok fehér gyolcsból készült<br />

szoknyát és fehér, bő ujjú inget viseltek, fejükön színes krepp<br />

papírszalagokkal díszített hegyes süveget. Kezükben csörgős bot<br />

(bokszos doboz fedeléből kivágva, vagy sörös kupakokból készültek<br />

a csörgő lemezek), ezzel verték az énekek és mondókák taktusát. Az<br />

öreget kifordított, szakadt bundába öltöztették, fején kucsma. Az ő<br />

botja nem csörgött, kolomp volt a végére erősítve. Itt <strong>Paszab</strong>on az<br />

öreg feladata volt valamilyen apróbb tárgyat bundája alá rejteni, amit<br />

a házigazdának ki kellett váltani.<br />

A játék kölcsönös jókívánságokkal fejeződött be, majd a csoport<br />

együtt énekelve elvonult.<br />

„ … Az öreg bundásnak jól megyen dolga …<br />

… Pásztorok Betlehembe sietve menjetek …”<br />

Szereplésüket általában a templomban fejezték be.<br />

A 60-as évek egyik csoportja<br />

Pásztorok: Novák Balázs, Csonka János<br />

Angyalok: Sulymosi István, Driczku István<br />

Öreg: Czaga István<br />

<strong>Paszab</strong>on utolsó képviselői a Cigány Hagyományőrző Együttes<br />

tagjai voltak!<br />

Czomba Zoltán<br />

TÁJÉKOZTATÓ<br />

Ibrány Város Képviselő Testületének döntése értelmében az<br />

Ibrányi Okmányiroda ügyfélfogadása <strong>2011.</strong>11.02. napjától az<br />

alábbiak szerint módosul:<br />

Hétfő: 730 – 1200 -ig és 1300 – 1500<br />

-ig<br />

30 00 00 00<br />

Kedd: 7 – 12 -ig és 13 – 15 -ig<br />

Szerda: 730 – 1200 -ig és 1300 – 1700<br />

-ig<br />

Csütörtök: 730 – 1200 -ig és 1300 – 1500<br />

-ig<br />

Pénteken az ügyfélfogadás szünetel!<br />

LÁTNIVALÓ<br />

Ökoturisztikai látogatóközpont<br />

A Balsai Tiszapart Kulturális és Természetvédelmi Nonprofit Kft.<br />

által megvalósított Ökoturisztikai látogatóközpontot kívülről<br />

már sokan felfedezhették maguknak.<br />

Az Új Széchenyi Terv keretében az 55.485.400 Ft összköltségvetésű<br />

fejlesztéshez az Európai Unió és a Magyar Állam<br />

49.936.860 Ft támogatást biztosított.<br />

A Felső-Tisza-vidék hazánk egyik leggazdagabb természeti és<br />

kulturális értékekkel, történelmi emlékhelyekkel rendelkező<br />

térsége. A látogatóközpont a Tisza folyó partján, az 1944-ben<br />

felrobbantott balsai közúti és kisvasúti híd megmaradt hídfőjéhez<br />

illesztve került kialakításra, egyedi természeti környezetben.<br />

A nonprofit kft. célja olyan látogatóközpont működtetése, mely<br />

ismeret-átadással, szemléletformálással kívánja elősegíteni és<br />

biztosítani a Felső-Tisza és a Bodrog vidékének természeti, táji,<br />

kulturális értékmegőrzését. A nagyközönség számára hamarosan<br />

megnyíló épületben előadóterem, büfé, ajándékbolt, információs<br />

pont biztosítja az idelátogatók kiszolgálását – tájékoztatta lapunkat<br />

az ügyvezető.<br />

<strong>Paszab</strong>i Harsona<br />

5

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!