kozhiteles_vegleges_pub v2.pdf - ESKI
kozhiteles_vegleges_pub v2.pdf - ESKI
kozhiteles_vegleges_pub v2.pdf - ESKI
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES<br />
NYILVÁNTARTÁSOK<br />
I. TANULMÁNY:<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK<br />
FELMÉRÉSE<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
TARTALOMJEGYZÉK<br />
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS...................................................................................... 13<br />
I. A FELADAT MEGHATÁROZÁSA....................................................................... 14<br />
1. HÁTTÉR ................................................................................................................... 14<br />
2. MÉRFÖLDKÖVEK – ELVÁRT TELJESÍTMÉNYEK ......................................................... 15<br />
II. A FELADAT MEGKÖZELÍTÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI................................... 17<br />
III. A TANULMÁNY MÓDSZERTANA.................................................................. 19<br />
1. INTERJÚK................................................................................................................. 19<br />
2. KONZULTÁCIÓK....................................................................................................... 19<br />
3. JOGSZABÁLYOK ÉRTELMEZÉSE ................................................................................ 19<br />
4. DOKUMENTUMOK ÖSSZEGYŰJTÉSE, ELEMZÉSE........................................................ 20<br />
IV. AZ ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK<br />
KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK.......................................... 21<br />
1. AZ EKNY KIALAKÍTÁSÁNAK CÉLJA ........................................................................ 21<br />
2. AZ EKNY FELADATA .............................................................................................. 21<br />
3. AZ EKNY KIALAKÍTÁSÁNAK ELVI ÉS GYAKORLATI SZEMPONTJAI .......................... 22<br />
V. AZ EKNY KIALAKÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI, A KIALAKÍTÁST<br />
MEGELŐZŐ FŐBB TEVÉKENYSÉGEK ............................................................... 23<br />
1. AZ EKNY KIALAKÍTÁSÁT MEGELŐZŐ FELTÉTELEK................................................. 23<br />
2. AZ EKNY KIALAKÍTÁSÁT MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉGEK ......................................... 24<br />
VI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI KÖZHITELESSÉG FOGALMI<br />
KRITÉRIUMRENDSZERE........................................................................................ 27<br />
VII. A KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK LEHETSÉGES TÍPUSAI AZ<br />
EGÉSZSÉGÜGYBEN.................................................................................................. 31<br />
1. KLASSZIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK - HIPOTÉZIS ..................................... 31<br />
2. PREKLASSZIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK - HIPOTÉZIS................................ 32<br />
VIII. KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN ............ 34<br />
2<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1. KLASSZIKUS NYILVÁNTARTÁSOK ............................................................................ 34<br />
1.1 Szolgáltatók nyilvántartása .............................................................................. 35<br />
1.1.1 A nyilvántartás célja, funkciója................................................................ 35<br />
1.1.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége ................................... 35<br />
1.1.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája................................................ 35<br />
1.1.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása......................................... 36<br />
A. Entitások .................................................................................................... 36<br />
B. Adatbázis információk............................................................................... 44<br />
C. Hozzáférési jogosultságok ......................................................................... 44<br />
1.1.5 A nyilvántartás hiányosságai.................................................................... 45<br />
A. Szakmai hiányosságok............................................................................... 45<br />
B. Eljárásrendi hiányosságok ......................................................................... 47<br />
1.1.6 A nyilvántartás minősítése, céloknak való megfelelés............................. 49<br />
1.1.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be<br />
való beépülés feltételei ....................................................................................... 50<br />
Ajánlás............................................................................................................ 51<br />
Figyelmeztetés................................................................................................ 51<br />
1.2 Országos Transzplantációs Nyilvántartás........................................................ 52<br />
1.2.1 A nyilvántartás célja, funkciója................................................................. 52<br />
1.2.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége .................................... 53<br />
1.2.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája................................................. 53<br />
1.2.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása......................................... 53<br />
A. Entitások .................................................................................................... 53<br />
B. Adatbázis információk.............................................................................. 53<br />
C. Hozzáférési jogosultságok ......................................................................... 54<br />
1.2.5 A nyilvántartás hiányosságai.................................................................... 54<br />
A. Szakmai hiányosságok............................................................................... 54<br />
B. Eljárásrendi hiányosságok ......................................................................... 54<br />
1.2.6 A nyilvántartás minősítése, céloknak való megfelelés............................. 55<br />
1.2.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be<br />
való beépülés feltételei ....................................................................................... 55<br />
Ajánlás............................................................................................................ 56<br />
3<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.3 Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) nyilvántartása.............................. 57<br />
1.3.1 A nyilvántartás célja, funkciója................................................................. 57<br />
1.3.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége .................................... 58<br />
1.3.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája................................................. 58<br />
1.3.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása......................................... 58<br />
A. Általános jellemzők ................................................................................... 58<br />
B. Entitások .................................................................................................... 60<br />
C. Adatbázis információk (TAJ Bejelentett Személyek Jogviszonyát<br />
tartalmazó adatbázisra vonatkozóan).............................................................. 60<br />
D. Hozzáférési jogosultság............................................................................. 61<br />
1.3.5 A nyilvántartás hiányosságai.................................................................... 62<br />
A. Szakmai hiányosságok............................................................................... 62<br />
B. Eljárásrendi hiányosságok ......................................................................... 64<br />
1.3.6 A nyilvántartás minősítése, céloknak való megfelelés............................. 65<br />
1.3.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be<br />
való beépülés feltételei ....................................................................................... 66<br />
Ajánlás............................................................................................................ 67<br />
1.4 Orvos, fogorvos nyilvántartás(ok).................................................................... 68<br />
1.4.1 A nyilvántartások célja, funkciója............................................................. 68<br />
1.4.2 A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége ................................ 68<br />
1.4.3 A nyilvántartások működtetői, adatgazdái ................................................ 69<br />
1.4.4 A nyilvántartások adatbázisának szerkezetleírása..................................... 69<br />
1.4.4.1 Alapnyilvántartás................................................................................ 69<br />
A. Entitások .................................................................................................... 69<br />
B. Adatbázis információk............................................................................... 71<br />
C. Hozzáférési jogosultságok ......................................................................... 71<br />
1.4.4.2 Működési nyilvántartás ...................................................................... 71<br />
A. Entitások .................................................................................................... 71<br />
B. Adatbázis információk............................................................................... 77<br />
C. Hozzáférési jogosultságok ......................................................................... 77<br />
1.4.5 A nyilvántartás hiányosságai.................................................................... 78<br />
A. Szakmai hiányosságok............................................................................... 78<br />
4<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
B. Eljárásrendi hiányosságok ......................................................................... 79<br />
1.4.6 A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés......................... 80<br />
1.4.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be<br />
való beépülés feltételei ....................................................................................... 81<br />
Ajánlás............................................................................................................ 82<br />
1.5 Gyógyszerész nyilvántartás(ok)........................................................................ 84<br />
1.5.1 A nyilvántartások célja, funkciója............................................................. 84<br />
1.5.2 A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége ................................ 84<br />
1.5.3 A nyilvántartások működtetője, adatgazdája............................................. 85<br />
1.5.4 A nyilvántartások adatbázisának szerkezetleírása..................................... 85<br />
1.5.4.1 Alapnyilvántartás................................................................................ 85<br />
A. Entitások .................................................................................................... 85<br />
B. Adatbázis információk............................................................................... 86<br />
C. Hozzáférési jogosultságok ......................................................................... 87<br />
1.5.4.2 Működési nyilvántartás ...................................................................... 87<br />
A. Entitások .................................................................................................... 87<br />
B. Adatbázis információk............................................................................... 87<br />
C. Hozzáférési jogosultságok ......................................................................... 87<br />
1.5.5 A nyilvántartások hiányosságai................................................................ 87<br />
A. Szakmai hiányosságok............................................................................... 87<br />
B. Eljárásrendi hiányosságok ......................................................................... 88<br />
1.5.6 A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés......................... 88<br />
1.5.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be<br />
való beépülés feltételei ....................................................................................... 89<br />
Ajánlás............................................................................................................ 89<br />
1.6 Klinikai szakpszichológus(ok) nyilvántartása .................................................. 91<br />
1.6.1 A nyilvántartások célja, funkciója............................................................. 91<br />
1.6.2 A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége ................................ 91<br />
1.6.3 A nyilvántartások működtetője, adatgazdája............................................. 91<br />
1.6.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása......................................... 92<br />
1.6.4.1 Alapnyilvántartás................................................................................ 92<br />
A. Entitás ........................................................................................................ 92<br />
5<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
B. Adatbázis információk............................................................................... 93<br />
C. Hozzáférési jogosultságok ......................................................................... 93<br />
1.6.4.2 Működési nyilvántartás ...................................................................... 93<br />
A. Entitás ........................................................................................................ 93<br />
B. Adatbázis információk............................................................................... 96<br />
C. Hozzáférési jogosultságok ......................................................................... 96<br />
1.6.5 A nyilvántartások hiányosságai................................................................ 96<br />
1.6.6 A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés......................... 96<br />
1.6.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be<br />
való beépülés feltételei ....................................................................................... 97<br />
Ajánlás............................................................................................................ 97<br />
1.7 Egészségügyi szakdolgozói nyilvántartás(ok) .................................................. 98<br />
1.7.1 A nyilvántartások célja, funkciója............................................................. 98<br />
1.7.2 A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége ................................ 98<br />
1.7.3 A nyilvántartások működtetője, adatgazdája............................................. 98<br />
1.7.4 A nyilvántartások adatbázisának szerkezetleírása..................................... 99<br />
1.7.4.1 Alapnyilvántartás................................................................................ 99<br />
A. Entitások .................................................................................................... 99<br />
B. Adatbázis információk............................................................................. 100<br />
C. Hozzáférési jogosultságok ....................................................................... 100<br />
1.7.4.2 Működési nyilvántartás .................................................................... 100<br />
A. Entitások .................................................................................................. 100<br />
B. Adatbázis információk............................................................................. 102<br />
C. Hozzáférési jogosultságok ....................................................................... 102<br />
1.7.5 A nyilvántartások hiányosságai.............................................................. 103<br />
A. Szakmai hiányosságok............................................................................. 103<br />
B. Eljárásrendi hiányosságok ....................................................................... 105<br />
1.7.6 A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés....................... 105<br />
1.7.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be<br />
való beépülés feltételei ..................................................................................... 106<br />
Ajánlás.......................................................................................................... 107<br />
1.8 Gyógyszer nyilvántartás ................................................................................. 109<br />
6<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.8.1 A nyilvántartás célja, funkciója.............................................................. 109<br />
1.8.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége .................................. 110<br />
1.8.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája............................................... 110<br />
1.8.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása....................................... 110<br />
A. Entitások .................................................................................................. 110<br />
B. Hozzáférési jogosultságok ....................................................................... 118<br />
C. Gyógyszertörzs outputjai ......................................................................... 118<br />
1.8.5 A nyilvántartás hiányosságai.................................................................. 119<br />
1.8.6 A nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés................................ 120<br />
1.8.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be<br />
való beépülés feltételei ..................................................................................... 120<br />
Ajánlás.......................................................................................................... 120<br />
Figyelmeztetés.............................................................................................. 120<br />
1.9 Szociális ellátások – személyes gondoskodást végző személyek nyilvántartása<br />
.............................................................................................................................. 121<br />
1.9.1 A nyilvántartás célja, funkciója............................................................... 121<br />
1.9. 2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége ................................. 121<br />
1.9.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája............................................... 121<br />
1.9.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetének leírása .............................. 122<br />
1.9.5 A nyilvántartás hiányosságai................................................................... 122<br />
1.9.6 A nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés................................ 122<br />
Ajánlás.......................................................................................................... 122<br />
1.10 Szociális ellátások – személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények<br />
valamint falugondnoki szolgálat nyilvántartása .................................................. 123<br />
1.10.1 A nyilvántartás célja, funkciója............................................................. 123<br />
1.10. 2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége ............................... 123<br />
1.10.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája............................................. 123<br />
1.10.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetének leírása ............................ 123<br />
1.10.5 A nyilvántartások hiányosságai............................................................. 123<br />
1.10.6 A nyilvántartások minősítése, célnak való megfelelés.......................... 124<br />
Ajánlás.......................................................................................................... 124<br />
2. PREKLASSZIKUS NYILVÁNTARTÁSOK..................................................................... 125<br />
7<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
2.1 Szakmai kódnyilvántartások (BNO, OENO, FNO, HBCS)............................. 125<br />
2.1.1 A nyilvántartás célja, funkciója.............................................................. 125<br />
2.1.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége ................................. 125<br />
2.1.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája.............................................. 125<br />
2.1.4 A nyilvántartás adatbázisainak szerkezetleírása...................................... 126<br />
A. Általános jellemzők ................................................................................. 126<br />
B. Entitások .................................................................................................. 127<br />
C. Adatbázis információk............................................................................. 129<br />
D. Hozzáférési jogosultságok....................................................................... 129<br />
2.1.5 A nyilvántartások hiányosságai............................................................... 130<br />
Szakmai és eljárásrendi hiányosságok.......................................................... 130<br />
2.1.6 A nyilvántartások minősítése, célnak való megfelelés............................ 132<br />
2.1.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be<br />
való beépülés feltételei ..................................................................................... 132<br />
Ajánlás.......................................................................................................... 133<br />
2.2 Finanszírozási, besorolási algoritmusok........................................................ 134<br />
2.2.1 A nyilvántartás kialakításának célja, funkciója ....................................... 134<br />
2.2. 2 Jogszabályi elrendeltség ......................................................................... 135<br />
2.2.3. A nyilvántartás működtetője, adatgazdája.............................................. 135<br />
2.2.4 A nyilvántartás adatbázisainak szerkezetleírása...................................... 135<br />
A. Entitások .................................................................................................. 135<br />
B. Adatbázis információk............................................................................. 137<br />
C. Hozzáférési jogosultságok ....................................................................... 137<br />
2.2.5 A nyilvántartás hiányosságai................................................................... 137<br />
Szakmai és eljárásrendi hiányosságok.......................................................... 137<br />
2.2.6 A nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés................................ 138<br />
2.2.7 Javaslatok az adatbázisok közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be<br />
való beépülés feltételei ..................................................................................... 138<br />
Ajánlás.......................................................................................................... 139<br />
3. JAVASLAT A KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSÉRE................... 140<br />
3.1 Engedélyezett orvostechnikai eszközök, társadalombiztosítás által<br />
finanszírozott gyógyászati segédeszközök ............................................................ 140<br />
8<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
3.1.1 Az új nyilvántartás tervezett célja, funkciója .......................................... 141<br />
3.1. 2 A jelenlegi nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége................... 141<br />
3.1.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája............................................... 142<br />
3.1.4 A meglévő adatbázisok szerkezetének leírása......................................... 142<br />
A. Entitások .................................................................................................. 142<br />
B. Hozzáférési jogosultságok ....................................................................... 144<br />
3.1.5 A meglévő nyilvántartások hiányosságai ................................................ 144<br />
Szakmai és eljárásrendi hiányosságok.......................................................... 144<br />
3.1.6 A jelenlegi nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés ................. 146<br />
3.1.7 Javaslatok az adatbázis(ok) közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be<br />
való beépülés feltételei ..................................................................................... 146<br />
Ajánlás.......................................................................................................... 146<br />
3.2 Engedélyezett egészségügyi/orvosi beavatkozások, eljárások........................ 148<br />
3.2.1 Az új nyilvántartás tervezett célja, funkciója .......................................... 148<br />
3.2. 2 Az új nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége............................ 149<br />
3.2.3 Az új nyilvántartás működtetője, adatgazdája......................................... 149<br />
3.2.4 Az új nyilvántartás tervezett adatbázisának szerkezetleírása .................. 149<br />
3.2.5 Az eddigi nyilvántartás hiányosságai ...................................................... 150<br />
3.2.6 Az új nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés.......................... 150<br />
3.2.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be<br />
való beépülés feltételei ..................................................................................... 150<br />
IX. KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA, TEENDŐK<br />
ÖSSZEFOGLALÁSA ................................................................................................ 151<br />
1. KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK CSOPORTJAI....................................................... 151<br />
2. AZ EEGÉSZSÉG PROGRAMIRODA ELŐTT ÁLLÓ FELADATOK.................................... 152<br />
2.1. A feladatok listája.......................................................................................... 152<br />
2.2 Egyeztetésre váró szakmai területek............................................................... 153<br />
3. A FELADATOK ÜTEMEZÉSE .................................................................................... 154<br />
4. AZ EKNY SZERVEZETI HÁTTERE........................................................................... 156<br />
X. VÉGSZÓ HELYETT - TANULSÁGOK ............................................................ 158<br />
MELLÉKLETEK....................................................................................................... 159<br />
9<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1. SZ. MELLÉKLET: STRUKTURÁLT KÉRDÉSEK LISTÁJA....................... 160<br />
2. SZ. MELLÉKLET: A 32/1997. (X. 28.) NM RENDELET TERVEZETT<br />
MÓDOSÍTÁSA........................................................................................................... 162<br />
1. § ................................................................................................................................ 162<br />
(1) E RENDELET HATÁLYA KITERJED: ........................................................... 162<br />
A) AZ EGÉSZSÉGÜGYRŐL SZÓLÓ 1997. ÉVI CLIV. TÖRVÉNY 3. §-ÁNAK F)<br />
PONTJA SZERINTI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓKRA (A<br />
TOVÁBBIAKBAN: SZOLGÁLTATÓ),.................................................................. 162<br />
B) AZ ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLATRA (A<br />
TOVÁBBIAKBAN: ÁNTSZ). ................................................................................... 162<br />
(2) AMENNYIBEN A SZOLGÁLTATÓNAK VAN ÖNÁLLÓ SZAKMAI-<br />
SZERVEZETI EGYSÉGE, AKKOR A SZOLGÁLTATÓN – A 4. § (1)<br />
BEKEZDÉSÉBEN FOGLALTAK KIVÉTELÉVEL – E RENDELET<br />
ALKALMAZÁSA SORÁN AZT IS ÉRTENI KELL. ............................................ 162<br />
2. § ................................................................................................................................ 162<br />
(1) A SZOLGÁLTATÓKRÓL ÉS AZ ÁLTALUK VÉGEZHETŐ,<br />
ENGEDÉLYEZETT SZAKMÁKRÓL, VALAMINT AZ EGÉSZSÉGÜGYI<br />
SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSÁRA JOGOSÍTÓ MŰKÖDÉSI<br />
ENGEDÉLYEKRŐL NYILVÁNTARTÁST KELL VEZETNI............................ 162<br />
3. § ................................................................................................................................ 163<br />
A NYILVÁNTARTÁS CÉLJA:................................................................................ 163<br />
A) ÁTTEKINTHETŐ, HITELES KÉP NYÚJTÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI<br />
ELLÁTÓRENDSZERRŐL, A SZOLGÁLTATÓKRÓL, VALAMINT A<br />
SZÁMUKRA ENGEDÉLYEZETT EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMÁKRÓL,.......... 163<br />
B) A MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY EGYES ADATAINAK, ILLETVE AZ<br />
AZOKBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOKNAK A NYILVÁNTARTÁSA,<br />
...................................................................................................................................... 163<br />
4. § ................................................................................................................................ 163<br />
10<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
(1) A NYILVÁNTARTÁS – A 3. § SZERINTI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA<br />
ÉRDEKÉBEN – AZ ALÁBBI ADATOKAT TARTALMAZZA: ......................... 163<br />
A) A SZOLGÁLTATÓ: ............................................................................................. 163<br />
CC) A VÁROSI, ILLETVE MEGYEI INTÉZET (A TOVÁBBIAKBAN:<br />
ENGEDÉLYEZŐ INTÉZET) ÁLTAL KIADOTT ORSZÁGOS<br />
ÉRVÉNYESSÉGŰ SZOLGÁLTATÓI AZONOSÍTÓT (A TOVÁBBIAKBAN:<br />
AZONOSÍTÓ); ........................................................................................................... 164<br />
(2) AZ (1) BEKEZDÉSBEN MEGHATÁROZOTT ADATOK A SZOLGÁLTATÓ<br />
AZONOSÍTÓJÁHOZ RENDELTEN SZEREPELNEK A<br />
NYILVÁNTARTÁSBAN........................................................................................... 164<br />
(3) A NYILVÁNTARTÁSBAN SZEREPLŐ ADATOK AZONOSÍTÁSÁRA AZ<br />
OTH TOVÁBBI KÓDOKAT ÁLLAPÍTHAT MEG.............................................. 165<br />
5. § ................................................................................................................................ 165<br />
(3) A NYILVÁNTARTÁS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ IRATOKAT AZ<br />
ENGEDÉLYEZŐ INTÉZET A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL NAPJÁTÓL<br />
SZÁMÍTOTT LEGALÁBB 30 ÉVIG MEGŐRZI.................................................. 165<br />
7. § ................................................................................................................................ 165<br />
(1) A NYILVÁNTARTÁSBÓL A SZOLGÁLTATÓT TÖRLIK, HA .................. 165<br />
8. § ................................................................................................................................ 166<br />
9. § ................................................................................................................................ 166<br />
JOGSZABÁLY ÁLTAL KÖTELEZŐEN ELŐÍRT ADATKEZELÉS<br />
(DOKUMENTÁCIÓ, FINANSZÍROZÁSI ÉS EGYÉB JELENTÉSEK,<br />
BEUTALÁS MÁS SZOLGÁLTATÓHOZ STB.) SORÁN A SZOLGÁLTATÓ<br />
KÖTELES AZ E RENDELET SZERINTI AZONOSÍTÓJÁT ALKALMAZNI.167<br />
10. § .............................................................................................................................. 167<br />
3. SZ. MELLÉKLET: AZ OTH VÁLASZLEVELE .............................................. 189<br />
4. SZ. MELLÉKLET: EMLÉKEZTETŐ A SZOLGÁLTATÓI<br />
NYILVÁNTARTÁSOKKAL KAPCSOLATBAN .................................................. 192<br />
11<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
EMLÉKEZTETŐ....................................................................................................... 192<br />
XXXXXXXXX ÉS XXXXXXXXXXXXX KÖZÖTT ............................................. 192<br />
2004.07.13-ÁN TARTOTT SZAKMAI EGYEZTETÉSRŐL................................ 192<br />
BUDAPEST, 2004. 07. 13........................................................................................... 194<br />
5. SZ. MELLÉKLET: AZ OEP EGÉSZSÉGÜGYI FINANSZÍROZÁSSAL<br />
KAPCSOLATOS TÖRZSÁLLOMÁNYAI ............................................................. 194<br />
6. SZ. MELLÉKLET: AZ OEP VÁLASZLEVELE ............................................... 199<br />
7. SZ. MELLÉKLET: TAJ SZÁM AUTORIZÁCIÓS RENDSZER .................... 207<br />
8. SZ MELLÉKLET: A MGYK VÁLASZLEVELE .............................................. 209<br />
9. SZ. MELLÉKLET: AZ ETI VÁLASZLEVELE ................................................ 211<br />
10. SZ. MELLÉKLET: OEP GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ<br />
MUNKABIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE, BELSŐ VITAANYAG A<br />
DEFINÍCIÓKRÓL..................................................................................................... 228<br />
11. SZ. MELLÉKLET: OEP GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ<br />
MUNKABIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE, BELSŐ VITAANYAG A<br />
REGISZTRÁCIÓRÓL .............................................................................................. 232<br />
12<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS<br />
A szerző ezen az úton is szeretné kifejezni köszönetét mindazoknak, aki segítették<br />
munkáját. Sok konzultáció előzte meg e tanulmány elkészültét, mivel a megvalósításért<br />
felelősöknek nehezen körvonalazható feladat jutott. Az értelmezésben,<br />
együttgondolkodásban elévülhetetlen érdemeket szerzett Bordás István, Király Gyula és<br />
Nagy Júlia, de Kereszty Éva kommentárjai nélkül sem készülhetett volna el ez a<br />
tanulmány – legalábbis ebben a formában semmiképpen. Az eredmény természetesen<br />
nem a megkeresett szakértőket minősíti, felelősséggel az elkészült anyagért nem<br />
tartoznak.<br />
Külön köszönet illeti azon szervezeteket, amelyek kezdetektől készségesen<br />
együttműködtek velünk a projekttel kapcsolatosan, és arra is vállalkoztak, hogy az<br />
információkat teljes körűen átadják. Így az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalát, a<br />
Magyar Orvosi Kamarát, valamint az ESzCsM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalt<br />
szeretném kiemelni a szervezetek sorából.<br />
Radó Andrásnak hálás vagyok az informatikai támogatásért.<br />
Budapest, 2004. szeptember 30.<br />
Dr. Sinkó Eszter<br />
13<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
I. A FELADAT MEGHATÁROZÁSA<br />
1. Háttér<br />
Kétezerhárom decemberében az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium<br />
(ESzCsM) egyik módszertani háttérintézete, az akkori MEDINFO 1 egészségügyi<br />
informatikai projektek sorozatát indította el annak érdekében, hogy az ágazat e területen<br />
meglévő látványos lemaradását valamelyest csökkentsék. E projektsorozaton belül az<br />
egyik, három szakértő között megosztott alprojekt 2 , az Elektronikus Közhiteles<br />
Nyilvántartások (EKNY) megteremtésének előkészítését tűzte ki céljául. Az EKNY<br />
egységes logikai, technológiai rendszer alapján történő megteremtése régi vágya az<br />
egészségügyi és szociális ágazatnak. Többször nekifutottak e feladatnak, ígéretes<br />
kezdeményezések születtek is, de átfogó, átütő eredményt mind a mai napig nem<br />
sikerült elérniük. Az ágazati minisztérium igénye a közhiteles nyilvántartások egy<br />
elektronikus adatbázis rendszerbe történő összevonására teljességgel érthető, mivel<br />
a meglévő nyilvántartások zömükben eltérő technológiával készültek,<br />
fragmentáltan működnek, azaz nem kapcsolhatóak össze;<br />
nemegyszer csupán papíron léteznek, elektronikus hozzáférésük nem<br />
biztosított;<br />
ráadásul ezek a nyilvántartások nem teljes körűek, nem bírnak hitelt érdemlő<br />
megbízhatósággal a szükséges adatok tekintetében, többségük nem felel meg<br />
a közhitelesség – feltételezett – kritériumainak.<br />
1 Mai neve: Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (<strong>ESKI</strong>)<br />
2 A három, elektronikus közhiteles nyilvántartásokkal kapcsolatosan lefedett terület: I. tanulmány: A<br />
létező közhiteles nyilvántartások felmérése, szerző: Sinkó Eszter; II. tanulmány: A közhiteles<br />
nyilvántartások jogi környezetének feltérképezése, szerző: Szócska Gábor, III. tanulmány: Elektronikus<br />
Közhiteles Nyilvántartás megvalósítási tanulmánya, szerző: Szentgáli Ádám.<br />
14<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
e nyilvántartások mind az információtartalom, mind az információkezelés<br />
szempontjából szűk keresztmetszetet jelentenek, akadályozva a<br />
közigazgatásban dolgozókat, vezető tisztségviselőket, döntéshozókat a<br />
kontrollálható keretek közötti működtetésben, de ugyanígy a szolgáltatókat,<br />
kutatókat valamint az állampolgárokat, hogy az igényelt ágazati<br />
alapinformációkhoz hozzájuthassanak.<br />
a nyilvántartások egységes szempontokat valló, egységes elvárást<br />
érvényesítő felügyelete, kontrollja nem megoldott.<br />
A növekvő minisztériumi igyekezetet tovább sarkallja:<br />
az Európai Unióhoz (EU) történt 2004. május elsejei csatlakozás, amely az<br />
EU-ban immáron több éve létező, több fázist megért eHealth Programban<br />
való részvételt 3 a tagállamok számára szükségessé teszi.<br />
az elektronikus kormányzás megteremtésének ígérete, amely elsősorban az<br />
állampolgárokat és a szolgáltatókat segítheti a közérdekű információhoz való<br />
hozzáférésben, valamint a gyorsabb, papírmentes ügyintézésben.<br />
2. Mérföldkövek – elvárt teljesítmények<br />
E tanulmány szerzője, szerződése illetve a 2004. február 2-án elfogadott közös<br />
menetrend alapján teljesíti feladatait. Ennek megfelelően:<br />
A közhitelesség egészségügyi előzetes definíciójának elkészítése;<br />
A közhiteles nyilvántartást igénylő témakörök listája munkahipotézisként<br />
való meghatározása;<br />
Az elsődleges adatgyűjtők köre munkahipotézisszerű meghatározása;<br />
Intézetek egységes kérdőívének összeállítása;<br />
3 Az EKNY az ún. on-line egészségügy szolgáltatások témakörön belül kapott helyett, az Elektronikus<br />
betegkártya, az Egészségügyi információs hálózat, az Egészségügyi telematika valamint a K+F<br />
keretprogramok mellett. (Forrás: Dr. Nagy Géza: eHealth Program ismertető, <strong>ESKI</strong> honlap)<br />
15<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Jogi és szakmai egyeztetés a munkahipotézis tárgyában;<br />
Interjúk a szervezetekkel;<br />
Javaslattétel a közhiteles nyilvántartások körébe vonandó adatokra;<br />
Harmonizált adatkörök leírása;<br />
Az EKNy Központ létrehozásának szervezetfejlesztési javaslata.<br />
16<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
II. A FELADAT MEGKÖZELÍTÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI<br />
Az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások (EKNY) témája már címében is<br />
meglehetősen riasztó feladatként hatott – legalábbis jelen tanulmány írójára -, s ezt a<br />
riasztó érzést az elmúlt bő félév csak tovább fokozta. A munka értelmezése során az<br />
EKNY két másik tanulmányának szerzőjével, Szócska Gáborral valamint Szentgáli<br />
Ádámmal egyetemben rá kellett ébrednünk, hogy elsőrendű feladatunk a közhitelesség<br />
fogalmi kritériumainak megalkotása. Ezek a kritériumok ugyanis – úgy tűnik, nem csak<br />
az egészségügyből - hiányoznak. Mindenki mondott-sejtett valamit, akit csak<br />
megkérdeztünk, amilyen dokumentumokat csak elolvastunk ebben a témában, de a<br />
megfogalmazások vagy nem bizonyultak teljes körűnek, vagy nem voltak egyértelműen<br />
használhatók az egészségügyben, ezért úgy láttuk, a feladat megkerülhetetlen. E<br />
felismerésből fakadóan Szócska Gáborral közösen ’megcselekedtük’, amit megkívánt a<br />
munka, így a közhitelesség fogalmát, lehetséges kritériumait összegyűjtöttük és az I.<br />
illetve II. tanulmányok keretében azokat közreadjuk. Ugyan a fogalmi meghatározással<br />
kapcsolatos feladatcsomag előzetesen nem került nevesítésre az elvárt outputok sorában,<br />
mégis el kellett végeznünk e feladatot, különben mozdulni sem tudtunk volna a<br />
témában.<br />
Annak ellenére, hogy a fogalmat körülírtuk illetve a lehetséges kritériumokat<br />
megalkottuk, kiderült, ettől még nem kerültünk sokkal közelebb azokhoz a területekhez,<br />
amelyeket e kritériumok lefednek. E téma körbejárása során megkérdezett szakértőink<br />
ismételten nagy élénkséget mutattak – jelezvén, kiemelkedő fontosságú kérdésről van<br />
szó, de a területek nevesítésekor mindenki másfajta szempontokat érvényesített. Így<br />
ismételten olyan feladatot kellett elvégeznünk a „Közhiteles Nyilvántartások”<br />
azonosításakor, amely előzetesen nem szerepelt elvárt teljesítményeink sorában. Kínált<br />
megoldási javaslatunk nem feltétlenül elégít ki mindenfajta igényt, de bízunk benne,<br />
hogy kiindulási pontként, a további feladatok meghatározásához elfogadható terméknek<br />
bizonyul.<br />
17<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Végül a korábban ismertetésre kerülő, az eEgészség Programirodával történő<br />
egyeztetések alapján módosított feladatterv alapján készítettük el tanulmányunkat – a<br />
nehézkes, lassú információ szolgáltatások következtében előálló vis major helyzet okán<br />
jelentősen kiterjesztett határidővel.<br />
18<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
III. A TANULMÁNY MÓDSZERTANA<br />
Jelen tanulmányban alkalmazott módszertan és eljárásrend nem tér el az ilyen típusú<br />
témákban szokásos eljárásrendtől. Így az interjúkészítéstől kezdve a<br />
dokumentumelemzésig bezárólag minden technikát „bevetettünk”, ami segítette a<br />
dolgozat megírását.<br />
1. Interjúk<br />
A tanulmány elkészültét számtalan interjú előzte meg a hivatalos szervezetek delegált<br />
képviselőivel. A beszélgetések személyes találkozás keretében, vagy telefonon<br />
történtek. Az interjúkat nem rögzítettük magnószalagra, csupán jegyzeteket<br />
készítettünk a fontosabb megállapításokról. Az interjúkat strukturált kérdések mentén<br />
készítettük el, de ez a rövid kérdőív képezte az alapját a bekért dokumentumoknak is. A<br />
strukturált kérdések listája megtekinthető a 1. sz mellékletben.<br />
2. Konzultációk<br />
Neves honi szakértőkkel történt konzultációk meghatározó részét képezték a<br />
munkálatoknak. Erre a tevékenységre annak érdekében került sor, hogy tisztázni<br />
lehessen, milyen szakértői elképzelések fogalmazódtak meg eddig, milyen<br />
tapasztalatok halmozódtak fel az elmúlt évek során, amelyeket nem lett volna célszerű<br />
hagyni, hogy a feledés homályába merüljenek. Egyébként is vallott elvünk volt<br />
mindvégig, hogy a meglévő jó kezdeményezéseket fel kell karolnunk, össze kell<br />
szednünk, mert ezek alapján hamarabb lehet előre haladni. Nem kell ugyanis újra meg<br />
újra feltalálni azt, amit már más megoldott.<br />
3. Jogszabályok értelmezése<br />
E feladat elvégzése eredetileg csupán a II. tanulmány szerzőjére, Szócska Gáborra<br />
hárult volna, e helyett jelen dolgozat összeállításához is nélkülönözhetetlen feladatnak<br />
bizonyult. A jogszabályok teljes körű listája a II. tanulmányban található, de egy-egy<br />
nyilvántartás esetében néhány fontosabbra, amikor az megkerülhetetlen, kitérünk.<br />
19<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
4. Dokumentumok összegyűjtése, elemzése<br />
Mind az elérhető elektronikus és nyomtatott adatforrásokból, mind pedig az<br />
interjúalanyok segítségével összegyűjtöttük a témával kapcsolatos alapvető háttér<br />
dokumentumokat. Közülük mindazok, amelyeket érdemes tartottunk közreadni, a<br />
tizenhárom mellékletben, valamint a két függelékben találhatóak. A tanulmányba<br />
szükség esetén - elsősorban a jobb illusztráció, érthetőség kedvéért - egy-egy utalás<br />
erejéig bevághatunk az összegyűjtött dokumentumokból néhány rövid hivatkozást.<br />
20<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
IV. AZ ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK<br />
KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK<br />
1. Az EKNY kialakításának célja<br />
Az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások kialakításának célja a feladatkiírásból<br />
fakadóan a következőképpen foglalható össze:<br />
Az egészségügyi és szociális kormányzatnak az ágazat átláthatóbb,<br />
kontrollálhatóbb működtetéséhez, irányításához megbízható, teljes körű,<br />
egészségpolitikai szempontokat is kielégítő (köz)hiteles információkra,<br />
információkat tartalmazó nyilvántartásokra van szüksége.<br />
Az EKNY egyúttal az elektronikus kormányzás kialakításának egyik fontos<br />
állomássá válik.<br />
Az EKNY segítségével biztonságosan és olcsón lehet az ágazat meghatározó<br />
szereplői részére az egészségügy működésével kapcsolatos legalapvetőbb<br />
információkat nyújtania.<br />
Már itt szeretnénk röviden jelezni, hogy az EKNY kialakításakor, az első ütemben<br />
csupán csillapítani tudja majd a meglévő nagy információéhséget, s csak egy későbbi<br />
fázisban nyílhat lehetőség a teljesebb körű kielégítésre.<br />
2. Az EKNY feladata<br />
Az EKNY feladata - a célok mentén megfogalmazva:<br />
az ágazat döntést hozó szervezeteinek megbízható információval való<br />
ellátása az egészségügy működéséről;<br />
az elektronikus ügyintézés keretében információáramlás megkönnyítése<br />
olyan szereplők között, mint pl. a szolgáltatók és az államigazgatási szervek;<br />
az információhoz való hozzáférés megkönnyítése: az állampolgárok, a<br />
szolgáltatók valamint egyéb nem-egészségügyi államigazgatási szervek<br />
számára, de a kutatók, elemzők, újságírók, média számára is.<br />
21<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
3. Az EKNY kialakításának elvi és gyakorlati szempontjai<br />
Érdemes néhány elvi és gyakorlati szempontot mindjárt az elején rögzíteni, amelyek<br />
döntően befolyásolják az EKNY kialakításának módját, de egyúttal befolyással bírnak<br />
az EKNY megteremtésének ütemezésére is. Így elvárás, hogy:<br />
1. az EKNY a közhitelesség elfogadott definíciója alapján annak minősített<br />
nyilvántartásokból építkezve kerüljön kialakításra. (E kijelentés e pillanatban<br />
trivialitásként hat, de a dolgozat soron következő részében érzékelhetővé<br />
válik, e téren mennyire sok még az elvégzendő munka, míg "hátra<br />
dőlhetünk".)<br />
2. a közhiteles nyilvántartások adatai döntően törzsadatokon alapuljanak.<br />
3. az EKNY a ma még széttöredezett adatbázisokból egységes logikai és<br />
információ-technológiai alapon álló adatbázist jelenítsen meg, azaz egységes<br />
tervezési módszerrel kialakított adatmodellen alapuljon;<br />
4. a közhiteles nyilvántartás folyamata, az adatok bekerülése és módosulása<br />
szabályozott legyen, az adatok idősoros tárolása biztosítsa a bármely<br />
időszakra vonatkozó hitelességet, az adatevolúció kezelése folytonos és<br />
nyilvános legyen.<br />
5. a közhiteles nyilvántartások adatköreiből minden adat, információ, amit nem<br />
tiltanak jogszabályok, nyilvánossá váljon;<br />
6. az EKNY oly módon kerüljön kialakításra, hogy biztosítsa a<br />
költségtakarékos információhoz jutást;<br />
7. megvalósítható ütemezésben, több fázisban kerüljön kialakításra az<br />
elektronikus nyilvántartások egységes rendszere.<br />
8. a Vezetői Információs Rendszerek és egyéb összefüggéseket elemző<br />
adatbázisok minél nagyobb arányban ezekből a törzsadatokból képződjenek.<br />
Szerencsés esetben a KSH fele menő statisztikai jelentéseknek is ezeken kell<br />
alapulniuk annak a kitételnek a mentén, hogy csak azt az adatot szabad<br />
statisztikaként megjeleníteni, amit erre célra (is) gyűjtöttek.<br />
22<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
V. AZ EKNY KIALAKÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI, A KIALAKÍTÁST<br />
MEGELŐZŐ FŐBB TEVÉKENYSÉGEK<br />
1. Az EKNY kialakítását megelőző feltételek<br />
Az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások kialakítására tett erőfeszítések eddig<br />
vélhetően ezért nem vezettek eredményre, mert hiányoztak bizonyos feltételek, amelyek<br />
megteremtése nélkül nem sikerült előre lépni. E hiányok, leegyszerűsített blokkokba<br />
foglalva, a következők:<br />
hiányzik a közhitelesség definíciója, annak kritériumrendszere;<br />
hiányzik az egyezség a közhiteles nyilvántartások köréről;<br />
hiányzik az egyezség a közhiteles nyilvántartások felelőseinek<br />
köréről;<br />
e három megállapításból már egyenesen következik, hogy hiányoznak<br />
a kritériumokkal összhangban álló, azoknak megfelelően kialakított<br />
közhiteles nyilvántartások;<br />
az informatikai szempontból történő alapvető egységesítések hiánya<br />
megbénítja az átjárhatóságot, összekapcsolhatóságot az egyes<br />
adatbázisok között.<br />
Az informatikai egységesítés többféle kívánalmat rejt magában, ezek közül most csak<br />
egy szerény területet érintünk - illusztráció gyanánt. Nem egységesek, nem azonosak<br />
olyan, látszólag egyértelmű kódok a nyilvántartásokban, mint például a nemek kódjai,<br />
vagy a megyék, irányítószámok kódjai. Ezeket egyformán, a KSH besorolások alapján<br />
kellene alkalmaznia mindegyik nyilvántartásnak, de ez az egységesítés - számunkra<br />
értelmezhetetlen ok miatt - még nem történt meg. Ma szinte mindegyik nyilvántartás<br />
másként rendeli el ezek kódolását. 4 Ha még ezen a területen, ebben sem sikerül<br />
4 Forrás: OEP, főigazgató helyettes.<br />
23<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
egyezségre jutni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), az Egészségügyi<br />
Szociális és Családügyi Minisztérium (ESzCsM) valamint az Állami Népegészségügyi<br />
és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szakembereinek, úgy sok jóval nem kecsegtetnek az<br />
EKNY létrehozatalára tett erőfeszítések.<br />
Amennyiben az EKNY program tovább fog haladni, s nem áll meg ebben a fázisban,<br />
úgy az egyezség megteremtése érdekében az eEgészség Programirodának fórumot kell<br />
biztosítania a felek számára.<br />
2. Az EKNY kialakítását megelőző tevékenységek<br />
A fenti hiányok megfogalmazásából következik, megköveteltek bizonyos feltételek,<br />
amelyek megteremtése nélkülönözhetetlen az EKNY kialakítása előtt. Ezek mielőbbi<br />
biztosítása érdekében összefoglaljuk azokat a tevékenységeket, amelyek elvégzésére<br />
sort kell keríteni, mielőtt az EKNY kialakítása megtörténik. Tíz tételből álló listát<br />
készítettünk:<br />
1. Tekintettel arra, hogy nem létezik a közhitelesség kritériumrendszere, így azt<br />
meg kell alkotni. A közhitelesség definíciójának megalkotásán túl, annak<br />
elfogadása is elsőrendű feladat.<br />
2. Tekintettel arra, hogy jelenleg nincs konszenzus a közhiteles nyilvántartások<br />
köréről, ezért a fogalom kritériumrendszerének megalkotása után a soron<br />
következő feladat a közhiteles nyilvántartások területeinek definiálása és<br />
erről konszenzus kialakítása.<br />
3. A fogalmi kritériumok alapján közhitelesként azonosítható nyilvántartások<br />
felmérése, regisztrációja a harmadik teendő a sorban. (Vannak olyan<br />
nyilvántartások, amelyeket maguk a jogszabályok is annak minősítenek,<br />
anélkül, hogy pontosan megadnák, mitől közhiteles egy nyilvántartás.)<br />
4. Ehhez szorosan kötődve, újabb, aprólékos feladatot jelent a közhitelesség<br />
kritériumaitól való eltérés nyilvántartások szerinti feltárása. E fázisban<br />
kaphatunk képet arról, melyik nyilvántartás felel meg a kritériumoknak és<br />
melyik tér el azoktól.<br />
24<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
5. Mivel bizonyos törzsadatokat több szervezet is magáénak vall, tisztázni kell a<br />
szervezetek felelősség-, és szerepköreit, ki kell választani a közhitelességet<br />
biztosító egyetlen szervezetet, míg a többiek számára meg kell teremteni a<br />
biztonságos működéshez szükséges garanciális elemeket.<br />
6. Az eltérések feltérképezése korrekciós igényt vonhat maga után a<br />
jogalkotásban (is). Egyértelmű, végrehajtható, valamint számonkérhető, a<br />
közhitelesség kritériumainak megfelelő jogszabályi környezet megteremtése,<br />
a meglévő jogszabályi kötelezettségek pontosítása, a hiányzó szabályozók<br />
megalkotása gyarapítja az előkészületi munkálatok sorát.<br />
7. A közhitelesség elfogadott definíciójának megfelelő nyilvántartások<br />
kialakítása a tevékenységek között a hetedik legjelentősebb állomás, amely a<br />
kritériumoktól való eltérések megszüntetését, a nyilvántartások egy részének<br />
adott esetben szakmai, adminisztrációs valamint informatikai szempontú<br />
korrekcióját jelenti.<br />
8. Ezzel egyidejűleg, egyes témákban integrált közhiteles adatmodellek<br />
kialakítása válik szükségessé, s ez képezi a munkálatok következő, rendkívül<br />
időigényes feladatkörét, amely kiterjedt szakmai egyeztetéseket és<br />
egyezségeket kíván.<br />
9. Az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások kialakítására, felügyeletére<br />
vonatkozó szakmai, jogi, szervezeti megoldási javaslat elkészítése, annak<br />
elfogadása valamint<br />
10. Az EKNY informatikai megoldására javaslat elkészítése, elfogadása.<br />
Mint látható, az azonosított teendőket az általunk feltárt helyzethez igazítottuk.<br />
Remélem, elfogadást nyernek a lista elkészítésekor érvényesített szempontjaink.<br />
Az első kettő feladatot Szócska Gáborral együttesen végeztük el, míg a harmadik<br />
negyedik és ötödik saját teendőként jelentkezett. A hatodik tevékenység Szócska Gábor<br />
feladataként számon tartott. A hetedik és nyolcadik fázis, mint arról korábban írtunk,<br />
nem készíthető el jelen munkálatok keretei között. Komoly szakmai egyeztetéseket<br />
feltételez az egészségügy szereplői között, ezért jelen tanulmányban csupán azt<br />
25<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
kívánjuk jelezni, kiknek, milyen témában kellene egyezségre jutniuk ahhoz, hogy az<br />
EKNY kialakítása érdekében eredményesen lehessen továbblépni.<br />
Utolsó előtti, kilencedik fázisként nevesíthető az Elektronikus Közhiteles<br />
Nyilvántartások egységes rendszerének kialakításához szakmai, jogi, szervezeti<br />
megoldási javaslat elkészítése, amely ismét Szócska Gáborral együttesen végzett<br />
teendőink sorát gyarapította. Utolsóként értelmezhető, de a pályázat kiírói<br />
szempontjából leglényegesebb feladatsor az informatikai megvalósításhoz javaslat<br />
benyújtása, amely - az eddig leírtak fényében - Szentgáli Ádám csaknem lehetetlent<br />
súroló feladataként aposztrofálódott.<br />
26<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
VI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI KÖZHITELESSÉG FOGALMI<br />
KRITÉRIUMRENDSZERE<br />
Amikor Szócska Gáborral nekiláttunk az (egészségügyi) közhitelesség<br />
kritériumrendszerének megalkotására - mivel átfogó jellegű meghatározásra nem<br />
találtunk, csupán egy-egy szempontot érvényesítő definíciót 5 sikerült e témában<br />
fellelnünk - , így azokból a megfontolásokból kellett kiindulni, amelyeket az<br />
egészségügyön kívüli 'élet' sugallt a telek-, és ingatlan-nyilvántartások létrehozatalának<br />
logikáján keresztül. Szócska Gábor tanulmányában részletesen kifejti, a gazdaságban<br />
miért alakítottak ki olyan adatbázisokat, amelyek a piac szereplőinek hitelt érdemlően<br />
tudják nyújtani a szükséges információkat. A mai egészségügy, annak ellenére, hogy<br />
nem tekinthető piacinak, olyan szabályozók keretei között mozog, ahol a szereplők<br />
hasonló hitelességű információkat kívánnak meg. Ráadásul a szereplők között számos<br />
tőkeerős magánszolgáltató és magánbefektető is jelen van, akik még dominánsabb<br />
pozícióba juttatása eltökélt kormányzati szándék. Ők azonban csak akkor maradnak<br />
tartósan a magyar egészségügyben, ha (köz)hiteles információhoz juthatnak, amikor<br />
engedélyekhez folyamodnak, amikor befektetéseik hasznosulását, teljesítményük pontos<br />
értékét kívánják kalkulálni.<br />
A Szócska Gáborral közösen megalkotott, közhitelességre vonatkozó fogalmi<br />
kritériumok határozzák meg, mi jellemzi a közhiteles nyilvántartást, mi tekinthető<br />
közhiteles nyilvántartásnak. Így - meglátásunk szerint - az, amely esetében:<br />
1. kötelező adatszolgáltatáson, adatbejelentésen alapul az adatgyűjtés.<br />
2. jogszabály írja elő az adatok kezelését, nyilvántartását. 6<br />
5 A legújabb, tárcaközi egyeztetésen túljutott, 32/1997. (X. 28.) NM rendelet módosításában, amely az<br />
egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai<br />
jegyzékről szól, már tettek egy kísérletet a közhiteles nyilvántartás egyfajta értelmezéséről, amikor úgy<br />
fogalmaznak, a szolgáltatói "nyilvántartás közhiteles, ellenkező bizonyításáig a bejegyzett adatok<br />
fennállását hitelesen tanúsítja". (Forrás: 2. sz. melléklet, jogszabálytervezet 8.§-a)<br />
6 Jogszabály jelen esetben miniszteri rendelettől fölfele értelmezhető - vélik egyes szakemberek.<br />
27<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
3. jogszabály által meghatározott módon lehet módosítani a nyilvántartott<br />
adatokat.<br />
4. jogszabály által felhatalmazott szervezet végzi a nyilvántartás vezetését.<br />
5. államigazgatási jogosultsággal bíró szervezet által - akár közzététel útján -<br />
hitelesített információt tartalmaz.<br />
6. joghatással, jogkövetkezménnyel jár a nyilvántartás azokra vonatkozóan,<br />
amikre/akikre érvényes.<br />
7. a nyilvántartás közérdeket szolgál, azaz állampolgároknak, szolgáltatóknak,<br />
finanszírozóknak, irányító szervezeteknek az egészségügy működésével<br />
kapcsolatos alapvető igényeit ki kell tudnia szolgálni.<br />
8. logikailag egységes (integrált) adatmodellen alapul a nyilvántartás.<br />
9. vagy: egy adott közhiteles nyilvántartás összes kötelezett felhasználója<br />
egyetért abban, hogy az adott nyilvántartás az adott információk körére<br />
vonatkozóan teljes. (A 'vagy' szócska értelmezése: a 8. kritérium teljesülése<br />
esetén tulajdonképpen a 9. kritériumra már nincs szükség. Amennyiben a<br />
helyzet nem értelmezhető ekként - márpedig jelenleg nincs olyan adatbázis,<br />
amely megfelelne ennek a kritériumnak -, így szükség mutatkozik ez utóbbi<br />
kiegészítő/helyettesítő megfogalmazásra is.) E két szempont eredménye,<br />
hogy minden közhiteles nyilvántartásból csupán egy van.<br />
10. nem csak a közhiteles nyilvántartásokra vonatkozó alapkritérium, de most is<br />
hangsúlyozni szükséges, hogy a közhiteles nyilvántartások sem írhatnak felül<br />
személyes adatok védelmét szolgáló jogszabályt.<br />
A fenti kritériumok jelzik, az állam, a közigazgatás szerepvállalása megkerülhetetlen az<br />
ilyen típusú nyilvántartások kialakításában.<br />
A kritériumok tárgyalásakor nem tértünk ki teljes körűen annak a fontos kérdéskörnek a<br />
megtárgyalására, mi a különbség a hiteles, a közhiteles valamint a valid információk,<br />
adatok között - az erről szóló értekezés jogát xxxxxxxxxxx-ra, az <strong>ESKI</strong> vezetőjére<br />
hagyjuk. Ehelyütt csupán a hiteles és közhiteles információk közötti különbségtevést<br />
tartjuk fontosnak. Ez utóbbi kifejezés, a 'közhiteles' számunkra azt jelenti, hogy<br />
28<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
államigazgatási jogosultsággal bíró szervezet által hitelesített információról van szó,<br />
amely ebből fakadóan bír joghatással az érintettekre.<br />
Mindehhez annyi kiegészítő megjegyzést fontos tenni: attól, hogy egy közhiteles<br />
nyilvántartásban nem valid adatok szerepelnek, még nem csorbul a közhitelességi jelleg,<br />
amint azonban az adatbázisok adatainak keletkezésében, az adatok módosításában<br />
szisztematikus, rendszerszerű hiba keletkezik, már is csorba esik a közhitelesség<br />
normatív jellegén.<br />
Nem szerepel a közhitelesség tárgyalt dimenziói között az a kérdéskör, amit sokan<br />
automatikusan párosítanak a közhiteles nyilvántartásokkal, ez pedig a nyilvánosság,<br />
<strong>pub</strong>likusság kérdése. Nem tartható fenn az a vélekedés, miszerint az a nyilvántartás, ami<br />
közhiteles, egyúttal teljes körűen <strong>pub</strong>likus, (köz)nyilvános is. Erre jó példaként szolgál a<br />
TAJ (Társadalombiztosítási Azonosító Jel) adatbázisa, amely közhiteles nyilvántartást<br />
igényel(ne), ennek ellenére a nyilvántartás - az abban tárolt adatok személyes jellegéből<br />
következően - nem <strong>pub</strong>likus, az adatokhoz való hozzáférés szigorú szabályozottsággal<br />
bír.<br />
Az egyes, általunk azonosított kritériumok mögött húzódó részletes érvek Szócska<br />
Gábor anyagában fellelhetőek, ezért ezzel nem fárasztjuk a tisztelt olvasót, csupán<br />
néhány tétel fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet.<br />
A jogszabályi kötelezettségek külön tételenkénti megjelenítése a kritériumok sorában<br />
annak okán indokolt, hogy találhatóak olyan nyilvántartások, amelyek csaknem minden<br />
egyes kritériumnak meg tudnak felelni, de egy-két pontban mégiscsak hibádzanak.<br />
Például a kritériumok alapján az Orvosnyilvántartás esetében várhatóan a 'jelenleg nem<br />
közhiteles' nyilvántartássá minősítés lesz vizsgálatunk eredménye, elsősorban annak<br />
köszönhetően, hogy a halott orvosok kivezetése a nyilvántartásból nem megoldott,<br />
hiányos az eljárásrend, azaz az Orvosnyilvántartás nem képez egy logikailag zárt<br />
adatmodellt. A hibák gyors korrigálása érdekében egyenként, tételenként kell<br />
azonosítani a hiányosságokat.<br />
A fentieknél bonyolultabb esetekkel is meg kell a későbbiek során birkóznunk, mivel a<br />
kritériumok egy része a nyilvántartásokban nem eljárásrendi hiányosságok miatt<br />
29<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
hibádzik, hanem a nyilvántartás 'természetéhez' képest képvisel eltérő logikát, ezért<br />
ezeknek újfajta besorolást kell adnunk a közhiteles nyilvántartások sorában.<br />
Az általunk megkérdezett szakértők eddig látványosan nem kötöttek bele a<br />
kritériumrendszer meghatározásába, de örülnénk minden érdemi észrevételnek a<br />
megfogalmazás pontosítása, esetleges elfogadása során.<br />
30<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
VII. A KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK LEHETSÉGES TÍPUSAI<br />
AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN<br />
A közhiteles nyilvántartások szigorú kritériumrendszere alapján sejthető, néhány, a<br />
szakértők által hagyományosan közhiteles kategóriába sorolt nyilvántartás nem fér bele<br />
a megadott kalodába. Megoldást jelenthetne a kritériumok megváltoztatása is, de nem<br />
biztos, hogy célravezető lenne a feladat elvégzése, a nyilvántartások közhitelessé<br />
átalakítása érdekében. Ehelyett áthidaló megoldásként kínálkozik a nyilvántartások<br />
tipizálása.<br />
Ezt az utat választva, két közhiteles nyilvántartás típust azonosítottunk:<br />
1. Az első kategóriát az ún. klasszikus típus alkotja, amely a szigorú értelemben<br />
vett, összes kritériumnak megfelelt közhiteles nyilvántartás minta példája,<br />
2. a második az ún. preklasszikus típus, amely esetében a különbségtevés oka a<br />
nyilvántartás nem adatszolgáltatási kötelezettségen alapulása.<br />
1. Klasszikus közhiteles nyilvántartások - hipotézis<br />
Durva, egyelőre hipotetikus jellegű megközelítéssel a klasszikus típushoz sorolhatók a<br />
szakértők 7 által a tanulmány megírása előtt közhitelesnek tekintett nyilvántartások<br />
közül a következők:<br />
az orvos-, fogorvostörzs,<br />
a gyógyszerészek nyilvántartása<br />
a klinikai szakpszichológusok nyilvántartása<br />
a szakdolgozók nyilvántartása<br />
a szolgáltatói adattörzs<br />
7 Szisztematikusan foglalkozott ezzel a témával például Kincses Gyula, az <strong>ESKI</strong> illetve korábban a<br />
MEDINFO mb. főigazgatója. Forrás: Kincses Gyula, a MEDINFO 2004. januári honlapjáról letölthető<br />
előadása<br />
31<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
a gyógyszer adattörzs<br />
a TAJ adatbázis<br />
az orvostechnikai eszközök, gyógyászati segédeszközök állományai<br />
a digitális aláírások jegyzéke<br />
az Országos Transzplantációs Nyilvántartás<br />
A tanulmány később sorra kerülő részében mindegyik nyilvántartással részletesen<br />
foglalkozunk, kivéve a digitális aláírások jegyzékével, mivel ez utóbbi téma önálló<br />
projekt keretében került feldolgozásra.<br />
2. Preklasszikus közhiteles nyilvántartások - hipotézis<br />
A működési feltételeket biztosító illetve szabályozó erővel bíró, de nem<br />
adatszolgáltatáson alapuló nyilvántartások, amelyeknek funkciójukból fakadóan<br />
közhitelesnek kell lenniük, nyerték el a 'preklasszikus közhiteles nyilvántartás'<br />
elnevezést. Közhitelességüket általában valamilyen szintű <strong>pub</strong>likálás, nyilvánossá tétel<br />
útján biztosítják, így például közlönyben való megjelenéssel. Ebbe a csoportba<br />
sorolhatók:<br />
A különböző szakmai kódrendszerek:<br />
• BNO törzs;<br />
• OENO törzs;<br />
• FNO törzs;<br />
• HBCS törzs.<br />
A különböző finanszírozási, besorolási algoritmusok:<br />
• Fekvőbetegellátás - aktív (HBCS);<br />
• Fekvőbetegellátás - krónikus (KBCS);<br />
• Járóbeteg szakellátás (WHO=OENO),<br />
• Fogászati ellátás.<br />
32<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
A HBCS minősítésével kezdetben gondjaink voltak, mivel nem tudtuk könnyen<br />
eldönteni, szakmai kódrendszernek vagy inkább finanszírozási algoritmusnak<br />
tekintsük. 8 Végül az a megoldás született, hogy mindkettőnek minősítjük, azaz a HBCSt<br />
egyrészt egy kategorizálási rendszerként kezeljük, másrészt az aktív fekvőbetegellátás<br />
finanszírozási, besorolási algoritmusaként egy bővebb kategóriának, amely e<br />
minősítésében finanszírozási paramétereket, és besorolási eljárásrendet is tartalmazó<br />
rendszer. Ez azt jelenti, kettős funkciót tulajdonítunk a homogén betegségcsoportok<br />
szabályrendszerének.<br />
Hasonló a helyzet az OENO-val, annyi különbséggel, hogy míg a HBCS szinte<br />
kizárólag olyan csoportokat tartalmaz, amely egyúttal finanszírozás alapját is képezi,<br />
addig az OENO esetében nem mindegyik OENO tétel jelent egyúttal finanszírozási<br />
alapot.<br />
Szakértő tárgyalások, egyeztetések során felmerült, hogy a működési engedélyek<br />
kiadásának feltételéül szolgáló ún. minimum feltételeket is a közhiteles<br />
nyilvántartásokhoz soroljuk, de egyelőre ezt a javaslatot elvetettük, mivel a működési<br />
engedélyek kiadásakor a minimumfeltételek figyelembe vételre kerülnek, tehát egyfajta<br />
halmozódást érnénk el, ha önállóan is számba vennénk őket.<br />
Ugyancsak felmerült a Nemzeti Rákregiszter számbavétele, de ezt két ok miatt<br />
elvetettük. Egyrészt azért, mert bizonyíthatóan nem teljes körű, másrészt, és ez a fő ok,<br />
mert nincs jogkövetkezménye a nyilvántartásban szereplésnek.<br />
Fejtörést okozott az egészségügyi épület nyilvántartás kérdése, esetleges közhitelessé<br />
tételének lehetősége, de mivel joghatással nem jár a nyilvántartás, így elvetettük a<br />
javaslatot. Ez nem jelenti azt, hogy az Orvos- és Kórháztechnikai Intézet (ORKI)<br />
meglévő nyilvántartásai (kataszterei) nem kellene, hogy hitelesek legyenek, mivel az<br />
OSAP (Országos Statisztikai Adatfeldolgozási Program) részére szolgáltatnak adatot.<br />
8 Több, általunk megkérdezett szakértő szavazott a második kategóriára, azaz inkább algoritmusnak<br />
minősítette.<br />
33<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
VIII. KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN<br />
Ebben a fejezetben megkíséreljük sorra venni az összes, szakértők többsége által<br />
közhitelesnek tekintett nyilvántartást. Három nagy blokk keretei között tárgyaljuk a<br />
nyilvántartásokat, amelyek részben a két fő típus mentén tagozódnak, míg harmadikként<br />
a közhiteles nyilvántartások körének bővítésére szolgáló javaslatainkat tesszük közzé.<br />
Mindegyik nyilvántartást minősíteni fogjuk a tekintetben, megfelelnek-e a közhitelesség<br />
kritériumainak, illetve be fogjuk mutatni, a nyilvántartások közül melyiket minősíti<br />
törvény vagy rendelet közhitelesnek. Ezen felül kitérünk az adatbázisok leírása során<br />
arra is, milyen feladatok állnak elsősorban az ESzCsM, az OEP és az ÁNTSZ<br />
apparátusai előtt abban az esetben, ha a közhitelesség minél teljesebb megteremtése<br />
érdekében lépni kívánnának.<br />
1. Klasszikus nyilvántartások<br />
A klasszikus nyilvántartásokkal való kezdés talán nem igényel erőteljesebb<br />
magyarázatot, annál inkább magyarázatra szorulhat, miért éppen a szolgáltatók<br />
nyilvántartásával indítunk. Meglátásunk szerint a magyar egészségügy egyik, ha nem a<br />
legfontosabb nyilvántartásáról van szó, miután segítségével a hatóságoknak meg<br />
kell(ene) tudni mondaniuk, hány egészségügyi szolgáltató, hol, melyik szervezeti<br />
egységében, milyen szakmai tevékenységet végezhet 9 - engedélyhez kötötten. 10<br />
Legalábbis elviekben. A gyakorlat azonban még nagyon messze van ettől, még akkor is,<br />
ha az elmúlt két-három hónap jótékony hatással bírt az adatbázis egyértelműsítésében,<br />
redundanciájának csökkentében.<br />
9 Forrás: xxxxxxxxxxx, az ÁNTSZ valamint xxxxxxxxxxxx, az OEP részéről megállapodott a szolgáltatói<br />
nyilvántartást érintő alapelvekben. (Lásd 4. sz. mellékletet: xxxxxxxxxxx közötti, 2004. július 13-i<br />
tárgyalás emlékeztetőjét!)<br />
10 60/2003 (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai<br />
minimumfeltételekről<br />
34<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.1 Szolgáltatók nyilvántartása<br />
1.1.1 A nyilvántartás célja, funkciója<br />
A nyilvántartás kialakításának alapvető célja - az egyelőre még hatályban lévő 32/1997-<br />
es NM rendelet alapján: az egészségügyi szolgáltatók nyilvántartásba vétele,<br />
azonosítása, a működés főbb kapacitásjellemzői és a szolgáltatók részére kiadott<br />
működési engedélyek lajstromba vétele. Az egészségügyi szolgáltatókat függetlenül<br />
attól, hogy magán-, vagy közintézményről van szó, tartalmaznia kell az adatbázisnak. A<br />
működési engedélyek részletezik az engedélyezett szakmákat is, ez utóbbi ad választ a<br />
'milyen tevékenységet' kérdésre.<br />
1.1.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />
32/1997. (X. 28.) NM rendelet az egészségügyi szolgáltatók és működési<br />
engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről;<br />
96/2003. (VII. 15.) Korm. Rendelet az egészségügyi szolgáltatás általános<br />
feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról; valamint azt ezt<br />
módosító<br />
25/2004. (II. 26.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás általános<br />
feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003.<br />
(VII. 15.) Korm. rendelet módosításáról;<br />
42/2003. (VII. 17.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatók és<br />
működési engedélyük nyilvántartásáról szóló 32/1997. (X. 28.) NM rendelet<br />
módosításáról.<br />
1.1.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája<br />
A szolgáltatók nyilvántartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak<br />
a szolgáltató működési helye szerint területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete, az<br />
35<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
országos nyilvántartást, mint országos adatkezelő az Országos Tisztifőorvosi Hivatal<br />
vezeti - mondja ki az egyelőre még hatályos 32-es NM rendelet. 11<br />
Az OTH informatikai főosztályvezetője a következő módon fogalmaz válasz<br />
levelében: 12<br />
Elsődleges adatgyűjtő szerep: ÁNTSZ illetékes városi/megyei intézetei<br />
Elsődleges nyilvántartó szerep: ÁNTSZ illetékes városi/megyei intézetei<br />
Másodlagos nyilvántartó szerep: OEP<br />
E fenti megfogalmazás már előre vetíti azt a mindenki által ideálisnak tekintett célt,<br />
miszerint az ÁNTSZ OTH szolgáltatói nyilvántartását valamint az OEP<br />
szolgáltatói/intézeti szerződéseinek nyilvántartását közös adatbázisba lenne célszerű<br />
összerendezni.<br />
Adatgazda: xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx (OTH informatikai főosztályvezető).<br />
1.1.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása<br />
A. Entitások<br />
Az (ágazati) azonosító felépítése<br />
Intézmények esetén:<br />
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.<br />
Megye, kerület kód<br />
Intézet sorszáma<br />
Ellátás<br />
kódja<br />
Eü. szakmai kódjegyzék sz.<br />
jelölés<br />
Szakfeladat Az egység kódja<br />
11 A szolgáltatói nyilvántartás kialakításának története 1997-re nyúlik vissza, amikor is xxxxxxxxxxx, az<br />
akkori tisztifőorvos kiharcolta, hogy az OTH legyen a rendszergazda a szolgáltatókról szóló akkoriban<br />
induló nyilvántartásnak. Forrás: OTH, hivatalvezető<br />
12 Forrás: xxxxxxxxx válaszlevele, OTH (Lásd 3.sz. mellékletet!)<br />
36<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Kódmagyarázat:<br />
Ellátás kódja:<br />
1 Aktív fekvőbeteg ellátás<br />
2 Járóbeteg-szakellátás, a központi diagnosztika, terápia<br />
3 Nappali kórház<br />
4 Szanatórium<br />
5 Egyéb egészségügyi szolgálat<br />
6-9 Foglalt<br />
A<br />
Ápolási otthon és osztály<br />
C<br />
Krónikus fekvőbeteg-ellátás<br />
G<br />
Gondozóintézeti ellátás<br />
K<br />
Kúraszerű ellátás<br />
R<br />
Rehabilitáció (fekvő)<br />
P<br />
Rehabilitáció (járó)<br />
M<br />
Mátrix egység<br />
S<br />
Mozgó szakorvosi szolgálat<br />
Önálló járóbeteg-szakellátó rendelések esetén:<br />
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.<br />
Megye, kerület kód 00<br />
Ellátás<br />
kódja<br />
(6,7,8)<br />
Eü. szakmai kódjegyzék sz.<br />
jelölés<br />
Szakfeladat Az egység kódja<br />
37<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Háziorvosok (egyéb ellátók) esetén:<br />
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.<br />
Megye, kerület kód 009 Alapszolgáltató azonosító szakterületi kód<br />
Kódmagyarázat:<br />
Szakterületi kód tartományok<br />
0001-4499 Felnőtt vagy vegyes háziorvosi szolgálat<br />
4500-4999 Felnőtt, gyermek vagy vegyes háziorvosi ügyelet<br />
5000-5999 Gyermek háziorvosi szolgálat<br />
6000-6999 Fogászati alapellátás<br />
7000-7399 Iskola, óvodai és egyéb oktatási intézet orvosa<br />
7400-7999 Védőnői szolgálat<br />
8000-8499 Foglalkozás-egészségügyi szolgálatok<br />
8500-8999 Egyéb közösségi intézetek alapellátását végző orvosok<br />
9000-9499 Otthoni gondozás, ápolás<br />
9500-9999 Egyéb alapellátási feladatokra fenntartva<br />
38<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
A szolgáltatói nyilvántartás logikai szerkezetének egy részlete az alábbi:<br />
Nyilvántartás<br />
szolgáltató : Szolgáltató<br />
ágazatiAzonosító : ÁgazatiAzonosító<br />
eüSzakterület : int<br />
ellátásKötelezettség : int<br />
engedélyKiadó : ÁgazatiAzonosító<br />
engedély : int<br />
mükSzüneteltetése : int<br />
<br />
ÁgazatiAzonosító<br />
<br />
Szolgáltató<br />
megnevezés : int<br />
székhely : int<br />
telephely : int<br />
tulajdonos : int<br />
fenntartó : int<br />
gazdálkodási_forma : int<br />
azonosító : int<br />
engEüSzakmák : int<br />
A megvalósított fizikai ábrázolás meglehetősen egyszerű, a megvalósításnál a<br />
célszerűség és a megfelelő teljesítmény volt a cél, amit adatbázisszerver használata<br />
nélkül kellett elérni.<br />
Ennek megfelelően az adatszerkezet nem normalizált:<br />
INTÉZET főtábla<br />
KOD<br />
varchar(4)<br />
TELSOR<br />
varchar(2)<br />
TELSZAM<br />
varchar(2)<br />
RECTIP<br />
varchar(1)<br />
TULNEV<br />
varchar(80)<br />
MUKNEV<br />
varchar(80)<br />
MEGNEV<br />
varchar(80)<br />
HELYSEG<br />
varchar(40)<br />
IRSZ<br />
varchar(4)<br />
UTCA<br />
varchar(40)<br />
39<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
POSTF<br />
varchar(4)<br />
PIRSZ<br />
varchar(4)<br />
TEL<br />
varchar(30)<br />
FAX<br />
varchar(30)<br />
EMAIL<br />
varchar(50)<br />
VEZNEV<br />
varchar(40)<br />
GFORMA<br />
varchar(2)<br />
PIR<br />
varchar(10)<br />
OEP<br />
varchar(10)<br />
MODIDO<br />
varchar(10)<br />
ANTSZK<br />
varchar(9)<br />
ANTSZM<br />
varchar(50)<br />
ENGSZ<br />
varchar(40)<br />
MUKID<br />
varchar(10)<br />
ARCHIV<br />
bool<br />
NEMINTÉZET főtábla<br />
KOD<br />
varchar(9)<br />
TELSOR<br />
varchar(2)<br />
TELSZAM<br />
varchar(2)<br />
RECTIP<br />
varchar(1)<br />
TULNEV<br />
varchar(80)<br />
MUKNEV<br />
varchar(80)<br />
MEGNEV<br />
varchar(80)<br />
40<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
HELYSEG<br />
varchar(40)<br />
IRSZ<br />
varchar(4)<br />
UTCA<br />
varchar(40)<br />
POSTF<br />
varchar(4)<br />
PIRSZ<br />
varchar(4)<br />
TEL<br />
varchar(30)<br />
FAX<br />
varchar(30)<br />
EMAIL<br />
varchar(50)<br />
VEZNEV<br />
varchar(40)<br />
GFORMA<br />
varchar(2)<br />
PIR<br />
varchar(10)<br />
OEP<br />
varchar(10)<br />
MODIDO<br />
varchar(10)<br />
ANTSZK<br />
varchar(9)<br />
ANTSZM<br />
varchar(50)<br />
ENGSZ<br />
varchar(40)<br />
MUKID<br />
varchar(10)<br />
ARCHIV<br />
bool<br />
OSZTÁLYRÉSZLEGPRAXIS tábla<br />
KOD<br />
varchar(9)<br />
TELSOR<br />
varchar(2)<br />
MEGNEV<br />
varchar(80)<br />
VEZNEV<br />
varchar(40)<br />
41<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
EUAZON<br />
varchar(5)<br />
ANTSZM<br />
varchar(50)<br />
ANTSZK<br />
varchar(9)<br />
ENGSZ<br />
varchar(40)<br />
MUKID<br />
varchar(10)<br />
GFORMA<br />
varchar(2)<br />
MUKKORL<br />
varchar(1)<br />
ERVIDO<br />
varchar(10)<br />
SZAKORSZ<br />
int2<br />
SZAKNESZ<br />
int2<br />
SZAKVNSZ<br />
int2<br />
DIPLEGY<br />
int2<br />
EUSZAKD<br />
int2<br />
NEMEUSZ<br />
int2<br />
OSSZTER<br />
varchar(4)<br />
NETTER<br />
varchar(4)<br />
ARCHIV<br />
Bool<br />
MODIDO<br />
varchar(10)<br />
SZAKMAIÁLLOMÁNY tábla<br />
KOD<br />
varchar(9)<br />
TELSOR<br />
varchar(2)<br />
TEVKOD<br />
varchar(3)<br />
AGY<br />
int2<br />
42<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
ORA<br />
float8<br />
TERELL<br />
Bool<br />
TERLAKOS<br />
float8<br />
ARCHIV<br />
Bool<br />
MODIDO<br />
varchar(10)<br />
FELSZERELÉS tábla<br />
KOD<br />
varchar(9)<br />
TELSOR<br />
varchar(2)<br />
FKOD<br />
varchar(2)<br />
FSAJAT<br />
int2<br />
FKOZOS<br />
int2<br />
ARCHIV<br />
bool<br />
MODIDO<br />
varchar(10)<br />
ORVOSSZAKMAIKÓDOK tábla<br />
SzakmaiKod<br />
varchar(4)<br />
KodJelentes<br />
varchar(255)<br />
MEGYEKÓDOK tábla<br />
MegyeKod<br />
int4<br />
MegyeMegnevezes<br />
varchar(255)<br />
43<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
IRÁNYITÓSZÁMOK tábla<br />
IranyitoSzam<br />
int4<br />
Helysegnev<br />
varchar(255)<br />
Megyekod<br />
varchar(255)<br />
Megjegyzes<br />
varchar(255)<br />
B. Adatbázis információk<br />
Az adatbázis mérete jelenleg ~74MB.<br />
Az adatokat nem relációs adatbázis rendszerben (DBMS) tárolják, hanem egyszerű DBF<br />
fájlokban, speciális kliensalkalmazás által hozzáférést biztosítva.<br />
Adatkapcsolat megvalósítása az adatállományok másolásával történik.<br />
Rendelet szabályozza az adatfrissítés módját, eszerint a változásokat 15 napon belül be<br />
kell jelenteni (=> rögzíteni).<br />
C. Hozzáférési jogosultságok<br />
A hozzáférési jogosultságokról hivatalos információkat nem kaptunk.<br />
A 32/1997. (X.28.) NM rendeletben meghatározott nyilvántartás adatai a 7.§. (1) szerint<br />
nyilvánosak. 13 A jogszabály megfogalmazásában: "közérdekűek". Rendelkezésre állás<br />
ideje: munkanap 8 órától16.30 -ig.<br />
Lekérési gyakoriság: havonta adatszolgáltatás az OEP felé. Egyébként ritka a<br />
hozzáférés az adatokhoz. (2003-as adat szerint 67 db/év az OTH-ban). Hozzáférés<br />
módja: lokális gépeken adott felhasználók jelszóval. Az egyes intézeteknél történő<br />
lekérdezésekről nincs tudomása az OTH informatikai főosztályának.<br />
13 Forrás: Az OTH válaszlevele. (Lásd 3. sz. mellékletet!)<br />
44<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.1.5 A nyilvántartás hiányosságai<br />
A jogszabályi hiányosságok összefoglalására egyetlen nyilvántartás esetében sem<br />
vállalkozunk, Szócska Gábor tanulmányában az erről szóló részletek fellelhetők.<br />
A. Szakmai hiányosságok<br />
A szolgáltatói nyilvántartás jelen állapotában nem alkalmas egyik<br />
alapfunkciójának betöltésére, jelesül arra, hogy kiderüljön belőle, mennyi<br />
szolgáltató van jelen a magyar egészségügyben. Ennek több oka van, ebből<br />
most az egyik legmeghatározóbbat említjük: a szolgáltatóknak 2004.<br />
márciusáig úgy adták ki az ÁNTSZ 9 jegyű azonosítóját - amely ún. beszélő<br />
kód volt -, hogy minden intézmény minden egyes telephelye önálló, ún.<br />
ágazati azonosítót kapott. Továbbá, ha egy vállalkozó orvos többféle<br />
szakorvosi tevékenységet folytatott, mindegyikre külön kellett kérnie önálló<br />
engedélyt és egyben külön kellett kapnia azonosítót. Ennek a jogszabályban<br />
előírt menetrendnek az lett az eredménye, hogy ma kb. 35-40 ezer<br />
'szolgáltatót' tartanak nyilván az országos nyilvántartásban. Ha egy<br />
egyetemnek 12 telephelye van, 12 azonosítóval bír pillanatnyilag.<br />
"A szolgáltatók egyértelmű azonosítása a kódolási szabályok miatt lehetetlen, mivel a jelenlegi<br />
azonosító nem a szolgáltatót, hanem a szolgáltatást és az azt végző szervezeti egységet<br />
azonosítja. Amennyiben a szolgáltató különböző telephelyei más-más illetékességű intézetnél<br />
kaptak engedélyt, az azonosítók képzési szabálya (megyekód az azonosítóban) miatt nem<br />
rendelhetők össze az adott szolgáltatóhoz." 14 - hangsúlyozza xxxxxxxxxxxxx ÁNTSZ.<br />
Ez az áldatlan állapot talán múlóban van, mivel 2004. március tizenhatodika,<br />
a megújuló működési engedélyek kiadásának kezdete óta lehetőség nyílt új<br />
gyakorlat beindításához. Hogy pontosan milyen, arra nem lehet egyszerűen<br />
válaszolni, mivel az OEP és az OTH egyeztetései még a nyáron is tartottak<br />
ebben az ügyben, de az OTH-n belül is eltérő álláspontok alakultak ki a<br />
szervezeti egységek között.<br />
Még augusztus végén is tartotta magát az ÁNTSZ honlapján a ’Működési<br />
engedély iránti kérelem’ letölthető adatlapja, ahol hatjegyű sorszámban<br />
14 Forrás: Az OTH válaszlevele (Lásd 3. sz. mellékletet!)<br />
45<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
határozták meg a szolgáltató azonosító kódját. Ebbe a hatjegyű kódba még<br />
május tájékán bele tették volna az OEP négyjegyű kódszámát, erre azonban<br />
értesüléseink szerint nem kerül sor; az OTH-n belüli szakértői opponálások<br />
eredményeképpen állhatott elő ez a helyzet.<br />
Az OEP illetve az OTH egyeztetéseinek egyik fontos állomásaként került sor<br />
2004. júliusában a két szervezet közötti elvi egyezség megkötésére (lásd 6.<br />
sz. mellékletet!), amelynek eredményeképpen született meg az új rendelet<br />
tervezet. Amennyiben a 32-es NM rendelet tervezett módosításának<br />
tárcaközi egyeztetésen túljutó változata kerül kihirdetésre, úgy az<br />
egészségügyi szolgáltatók az ágazati azonosító helyett ún. szolgáltatói<br />
azonosítót kapnak, amely megmarad ugyan 9 jegyűnek, de beszélő kód<br />
jellege megszűnik, egyszerű sorszámmá változik az újonnan belépők<br />
esetében, a régieknél pedig az eredeti azonosító marad érvényben.<br />
Hasonlóan 'fogós' kérdés, mire kell felfűzni az adatbázis információit,<br />
szakmakódokra, ahogyan az új adatlapon - az új 96-os (25/2004)<br />
Kormányrendelet alapján - azt az informatikai részlegen elkészítették, vagy<br />
pedig szervezeti egységekre vonatkozóan. Ebben sincs egyetértés az OTH-n<br />
belül. 15<br />
Nem elégedettek a szolgáltatói nyilvántartás információ tartalmával az OTH<br />
vezetői sem. Szerintük túl sokat markol és ezért nem kap elég kontrollált<br />
információt. 16 A nyilvántartásban - vélik egyes szakértők - a legkevésbé jól<br />
az az információ van megfogva, 'mit' nyújtanak a szolgáltatók. Az új<br />
minimumfeltételek már szólnak a HBCS kódokról, de úgy tűnik, nemcsak a<br />
HBCS kódokat, hanem OENO kódokat is kellene engedélyeztetni és<br />
rögzíteni a szolgáltatói engedélyek kiadásánál.<br />
15 Legfrissebb értesüléseink szerint a szervezeti egységekre épülő 'felfűzés' koncepciója győzött. Forrás:<br />
OTH, tanácsadó.<br />
16 Forrás: OTH, hivatalvezető<br />
46<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Az OTH szolgáltató nyilvántartása képezi a kiindulási alapot az OEP intézeti<br />
szerződéseihez, illetve azok nyilvántartásaihoz. ÁNTSZ-nek és az OEP-nek<br />
mások a szempontjai, ezért nehéz közös nyilvántartást összehozni. 17 A<br />
kétféle szempontnak köszönhető, hogy míg az OTH nyilvántartásában több<br />
mint 35 ezer szolgáltató van lajstromba véve, addig az OEP kb. 12 ezer<br />
szolgáltatóval illetve intézettel kötött szerződést. Az OTH-nak a<br />
közreműködő szolgáltatókat is nyilván kell tartania.<br />
De nem áll jól egyelőre saját, ePénz (elektronikus finanszírozás rendszere)<br />
programjával sem az OEP az egyes nyilvántartások egységesítésében. A<br />
megvalósítást nehezíti, hogy ahány finanszírozási technika, annyi típusú<br />
szolgáltatói/intézeti nyilvántartás van jelenleg az OEP-ben, tehát a<br />
szervezetnél még nincs megoldva az egységes típusú nyilvántartás ügye. A<br />
munkálatok erőteljesen folynak, a törzsállományokkal kapcsolatos jelenlegi<br />
helyzetet, állapotot rögzíti a 5. sz. melléklet.<br />
A 32/1997. (X.28) NM rendelet jelenleg javasolt módosításai sem<br />
elfogadhatóak a teljes körűség és az egyértelműség okán az OEP szakértői<br />
számára, mivel a 4 jegyű egészségügyi szakmák megnevezése, s ehhez<br />
kapcsolt szakmakódjai meglátásuk szerint ellentmondásosak 18 . Ellentmondás<br />
valóban létezik, így keverednek a szakmák és az eljárások is (pl: 01<br />
belgyógyászat, 0112 csontvelő transzplantáció).<br />
B. Eljárásrendi hiányosságok<br />
A legalapvetőbb gondot a működési engedélyek kiadásakor az jelenti, hogy a<br />
szolgáltató önbevallásán alapul a minimumfeltételeknek való megfelelés. 19<br />
17 Az ÁNTSZ-nek a minimum feltételek alapján történő nyilvántartás fontos, az OEP-nek a kapacitás -<br />
vallotta OEP egyik főigazgató helyettese.<br />
18 Nem azonosak a szakvizsga kódokkal - közölte az OEP egyik főigazgató helyettese.<br />
19<br />
Felesleges lenne a minimumfeltételek nyilvántartása a szolgáltatókra vonatkozó adatbázisban,<br />
amennyiben az ÁNTSZ kimenne és ellenőrizné, hogy teljesülnek-e a minimumfeltételek, amikor kiadja a<br />
működési engedélyt - vallotta OTH hivatalvezetője.<br />
47<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
De még abban az esetben is, amikor az ÁNTSZ adminisztrációs<br />
kapacitásából futja helyszíni ellenőrzésre, egy-egy műszer esetében például<br />
csak a műszer meglétét ellenőrzik, működő képességét már nem. 20<br />
Mindebből az következik, hogy a szolgáltatók lehetséges szakmai területeit<br />
lefedő, szakmai kódokkal ellátott, látszólag minimumfeltételekhez kötött<br />
működési engedélye nem jelent elégséges biztosítékot a betegek számára,<br />
hogy tudhassák: az adott szolgáltató korrekt szakmai feltételek között<br />
nyújtja-e a szükséges szolgáltatást. E momentumnak egészségpolitikai<br />
jelentősége van.<br />
Az a szervezet, szolgáltató intézmény, amelyik nem akar társadalombiztosítási<br />
támogatást kapni, nem garantált, hogy bejelentkezik az ÁNTSZhez<br />
- annak ellenére igaz ez, hogy minden szervezet számára kötelező a<br />
bejelentkezés. Ebből kifolyólag az országos adatbázis nem teljes körű az<br />
országban tevékenykedő egészségügyi szolgáltatókat tekintve.<br />
A 25/2004-es kormányrendelet alapján a szolgáltatónak kell bejelenteni,<br />
megfelel-e a megújított, megváltoztatott minimumfeltételeknek, szankció az<br />
esetleges elmulasztás esetén nem kapcsolódik ehhez. Önbevalláson alapul<br />
ismételten az eljárásrend. (Lásd erről a boxban a friss kormányrendelet 10. §<br />
első bekezdését!)<br />
10§ (1) Amennyiben új vagy módosított szakmai minimumfeltételt előíró jogszabály jelenik<br />
meg, - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az egészségügyi szolgáltató a jogszabály<br />
hatálybalépésétől számított 60 napon belül bejelenti a működési engedélyt kiadó egészségügyi<br />
hatóságnak szolgáltatásainak az új vagy módosított minimumfeltételnek való megfelelését. Ha a<br />
szolgáltató az új vagy módosított minimumfeltételeknek megfelel, a városi, illetve a megyei<br />
tiszti főorvos a működési engedélyt a bejelentéstől számított 60 napon belül módosítja. Az<br />
egészségügyi hatóság a bejelentésben foglaltakat helyszíni szemlén ellenőrizheti." 21<br />
20 Forrás: ORKI, osztályvezető<br />
21 Forrás: 25/2004. (II. 26.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás általános feltételeiről, valamint a<br />
működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet módosításáról.<br />
48<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
A megyék korábban havonta küldték fel az OTH számára az adatokat, de<br />
jónéhány adatmező rendszeresen nem volt kitöltve. 22 Ezen a helyzet javíthat<br />
valamit, hogy az adatbázis most már on-line elérhető minden helyi<br />
adatbázisból.<br />
Korábban torzítási lehetőségre adott okot az adatbázis vonatkozásában, hogy<br />
a működési engedély papír alapú volt, míg a nyilvántartás elektronikus. Úgy<br />
tűnik, az elmúlt hetekben sikerült ebben is jelentősen előre lépni.<br />
Az OEP szerződéses állomány-nyilvántartásában szerepel olyan cég (pl.<br />
gyógyászati segédeszköz vonalon, egy cipész cége), amelynek nem kell<br />
ÁNTSZ működési engedélyt kérnie, de a működési engedély megléte nélkül<br />
nem köthetne vele az OEP szerződést. Az ilyen típusú esetek kezelése a<br />
rendszerben egyelőre nem megoldott.<br />
1.1.6 A nyilvántartás minősítése, céloknak való megfelelés<br />
A szolgáltatói nyilvántartás minősítése: jelen állapotában nem tekinthető közhitelesnek,<br />
mivel nem felel meg a kritériumrendszer legalább egy elemének, így nem tartalmaz<br />
teljes körű információkat az egészségügyi szolgáltatókra vonatkozóan.<br />
A nyilvántartás egyúttal nem felel meg vallott céljának sem, azaz nem tudja<br />
megmondani, hány szolgáltató van jelen a magyar egészségügyben, mivel az azonosítók<br />
eddigi felépítése nem segítette az e célnak való megfelelést.<br />
További súlyos gondot jelent, hogy a nyilvántartás egy másik fontos alapját képező, ún.<br />
minimumfeltételeknek való megfelelés önbevalláson alapul, így az a cél, hogy tudjuk, a<br />
feltételeknek megfelelten hány szolgáltató dolgozik, nem ismert. Az információk<br />
képződésének menete, az eljárásrend nem kellően kontrollált, ezért az információk sem<br />
kontrolláltak, azaz nem hitelesek.<br />
A betegek kiszámítható ellátása érdekében az elsődleges kérdések: ki, hol, mit csinálhat<br />
velük az egészségügyben - az előírásoknak eleget tevő, engedélyezett körülmények<br />
közepette -, erre megbízható válasz nem kapható az OTH szolgáltatói adatbázisából.<br />
22 Forrás: OTH, főosztályvezető helyettes<br />
49<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Pedig a DrInfo egyik meghatározó adatbázisa lehetne. Ráadásul a meglévő, nem<br />
megbízható információkat is oly nehézkesen, oly körülményesen tárolja, hogy a betegek<br />
illetve az állampolgárok legalapvetőbb igényeit sem képes kielégíteni. Egyelőre. 23<br />
1.1.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az<br />
EKNY-be való beépülés feltételei<br />
1. Rendbe kell tenni a szolgáltatók nyilvántartását a tekintetben, hogy teljes<br />
körűvé váljon az adatbázis. Az OEP befogadást nem kérő szolgáltató<br />
felkutatására az önkormányzatokkal való egyeztetés nyújthatna lehetőséget.<br />
Szankciók erőteljesebb szerepeltetése a bejelentés elmulasztása esetére,<br />
szintén fontos segítője lehetne ennek a folyamatnak. Amennyiben erre nincs<br />
készség a szakminisztériumban, vagy az ÁNTSZ-nél, úgy le kell mondani<br />
arról, hogy minden szolgáltató nyilvántartásba kerüljön. ESzCsM valamint<br />
OTH egyeztetése szükséges ebben a témában.<br />
2. A szolgáltatók azonosítói kódjait át kell tekinteni arra vonatkozóan, hogyan<br />
lehessen megmondani, hány szolgáltató van az egészségügyben, függetlenül<br />
attól, hogy egy szolgáltatónak hány telephelye létezik.<br />
3. Tisztázni kell a szakmai kódok, szakmai területek definiálásának alapját, az e<br />
területen fülön csíphető anomáliákat pedig fel kell számolni. Ebben az OTH<br />
mellett az OEP és a MOK is szerepet játszhatna.<br />
4. Szakmai egyeztetés szükséges arról is, mire kell 'felfűzni' a<br />
minimumfeltételeket. ESzCsM, OTH, OEP, különböző kamarák, szakmai<br />
kollégiumok lehetnek az érintettek.<br />
5. A nyilvántartás felépítésének, szerkezetének áttekintése a betegek számára<br />
könnyebben elérhető és értelmezhető információk érdekében. A DrInfo<br />
23 Javaslom mindenkinek, nézze meg a DrInfo on-line elérhető szolgáltatásait, és próbáljon meg olyan<br />
egyszerű információt szerezni az adatbázisból, mint például hol található Budapesten nőgyógyászattal<br />
rendelkező fekvőbeteg intézet. Az eredmény elkeserítő.<br />
50<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Ajánlás<br />
stábja valamint az OTH munkatársai a megkezdett egyeztetés folytatását<br />
kell, hogy vállalják.<br />
6. Az OEP szolgáltatói szerződéseinek egységes alapokra helyezése,<br />
egységesítése úgyszintén nélkülönözhetetlen a továbblépés szempontjából,<br />
bár csak egy közbülső lépés.<br />
7. Mivel az OTH által kézben tartott szolgáltatói adattörzs képezi az OEP<br />
szolgáltatókkal kötendő szerződéseinek az alapját, szakmai és informatikai<br />
szempontból egyaránt az lenne a végső cél, ha az ÁNTSZ és az OEP közös<br />
(integrált) adatbázis hozna létre, hasonlatosan ahhoz, amilyenre az OEP az<br />
Országos Gyógyszerészeti Intézettel (OGYI), a Magyar Gyógyszerész<br />
Kamarával (MGYK) valamint az ESzCsM-mel a gyógyszer-nyilvántartással<br />
kapcsolatosan (K-NET) készül. Ez azt jelenti, hogy a nyilvántartásért való<br />
felelősség részben megoszlana a két szervezet között, méghozzá oly módon,<br />
hogy osztoznának az adatbázis egyes mezői feletti gazdaszerepeken. A<br />
nyilvántartás gazdája maradhatna az OTH.<br />
8. Rendszer- és ügyvitelszervezési szakemberek normakontrollja alá kell vetni<br />
az érintett jogszabályokat - az adatharmonizáció és a nyilvántartásból<br />
kinyerhető információk biztosítása érdekében.<br />
Hosszabb távon, szakmai szempontok érvényesülése esetén csak az OEP és az ÁNTSZ<br />
integrált adatbázisának lenne létjogosultsága az EKNY-ban való megjelenésre, de<br />
várhatóan nagy nyomás nehezedik majd az ESzCsM munkatársaira, hogy a szolgáltatói<br />
nyilvántartás már előbb bekerüljön a létrehozandó adatmodellbe. Az ÁNTSZ által<br />
karbantartott állományból közhiteles nyilvántartás kialakítása sok költséggel és odaadó<br />
egyeztetésekkel valósítható meg. Jelenlegi helyzetben a meglévő országos szolgáltatói<br />
nyilvántartás tükrözéssel kerülhetne be az EKNY első fázisú rendszerébe.<br />
Figyelmeztetés<br />
A DrInfo-n keresztül elérhető adatbázisok felesleges megkettőződését el kell kerülni.<br />
51<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.2 Országos Transzplantációs Nyilvántartás<br />
Az ÁNTSZ másik, közhitelesnek tartott nyilvántartása az Országos Transzplantációs<br />
Nyilvántartás (OTNY). Szabályozott keretek között működik ötödik esztendeje.<br />
Létrehozatalát az 1997-es Egészségügyi Törvény megszületése segítette elő.<br />
1.2.1 A nyilvántartás célja, funkciója<br />
Magyarországon minden állampolgár elhalálozása illetve agyhalál állapotba kerülése<br />
esetén belső szervei, szövetei felhasználhatóak, átültethetőek más, nem feltétlenül<br />
magyar állampolgárba. Ez alól kivételt csak azok az esetek jelenthetnek, amikor az<br />
állampolgárok még életükben tiltakozó nyilatkozatot készítenek e felhasználás ellen. A<br />
tiltakozó nyilatkozatokat a betegek maguknál tarthatják, de szigorúan szabályozott<br />
körülmények közepette (személyesen, ajánlott postai küldeményként, háziorvos<br />
segítségével) eljuttathatják az egészségügyi hatóságokhoz, az Országos<br />
Közegészségügyi Központba, így azok biztosan nem kallódnak el a kritikus<br />
pillanatokban. Ezeket a nyilatkozatokat tartják nyilván az Országos Transzplantációs<br />
Nyilvántartásban. A nyilvántartásból való kikerülés módja is ugyanolyan precízen<br />
szabályozott, mint a bekerülés módja.<br />
Jónéhány ország ettől eltérő szabályozási gyakorlatot folytat, amikor a transzplantáció<br />
céljára kivehető szervek, szövetek eltávolításáról esik szó. Ezen országokban csak akkor<br />
adnak lehetőséget állampolgárok szerveinek felhasználására, ha e témában pozitív,<br />
beleegyező nyilatkozat születik. Nálunk az a félelem él, hogy az állampolgári<br />
tudatosság jelenlegi szintje nem tenne elérhetővé elegendő szervet, ezért az<br />
egészségügyi kormányzat úgy foglalt állást, csupán a tiltakozó nyilatkozatnak ad<br />
helyt. 24<br />
24 Ha valaki kedveli a film világát, feltűnhetett neki, hogy Pedro Almodóvár spanyol rendező kilencvenes<br />
évekbeli filmjeiben hányszor foglalt nyíltan állás a halottakból történő szervkivétel illetve a hátramaradt<br />
rokonok általi halotti szervadományozás mellett.<br />
52<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.2.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />
18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV.<br />
törvénynek a szerv- és szövetültetésre, valamint -tárolásra és egyes<br />
kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról.<br />
1.2.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája<br />
Egészen 2004 elejéig az ÁNTSZ OTH volt az OTNY működtetője, de február 21.-től<br />
kezdődően - a 24 órás működtetés biztosítása érdekében - átkerült a Fodor József<br />
Országos Közegészségügyi Központhoz (OKK). Az átadásról a 74/2003 (XII.23.)<br />
ESzCsM rendelet adott felhatalmazást az OTH számára.<br />
Adatgazda: xxxxxxxxxxxxxx (OKK, Országos Kémiai Biztonsági Intézet)<br />
1.2.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása<br />
A. Entitások<br />
Az OKK nem kívánta megosztani a tanulmány szerzőjével a kért információkat, az<br />
adatbázis nem nyilvános mivoltára utalva. További információkhoz jutás érdekében<br />
minisztériumi közvetlen megkeresésre, esetleg utasításra lenne szükség, az intézmény<br />
vezetése ugyanis nem híve semmilyen nyilvánosságnak, még olyan vonatkozásban sem,<br />
mely adatokat, milyen formátumban rögzítik. 25<br />
B. Adatbázis információk<br />
Rendelkezésünkre álló - nem hivatalosan kapott - statisztikák szerint 2004. január 10-ig<br />
672 tiltakozást adtak le, abból jelenleg 381 az érvényes tiltakozások regisztrált száma, 2<br />
25 Részlet az OKK vezetője (illetve azonosíthatatlan helyettese) által szignált levélből: " … mindaddig<br />
amíg a vonatkozó jogszabályok hatályban vannak - az OTNY adatai nem nyilvánosak, így <strong>pub</strong>likus<br />
elérhetőségük kizárt, következésképpen álláspontunk szerint az adatbázisra vonatkozó kért információk<br />
megadása indokolatlan."<br />
53<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
hiánypótlásos, 284 esetben vonták vissza a tiltakozást, míg 5 a száma a hiánypótlásos<br />
visszavonásoknak. 26<br />
C. Hozzáférési jogosultságok<br />
Hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk.<br />
Az OTNY adatai nem nyilvánosak. Ebben az évben - a nem hivatalosan kapott<br />
információk alapján -112 egészségügyi intézmény regisztráltatta magát az adatbázis<br />
jogosult használatára, ezekben az intézményekben összesen 919 azon kijelölt<br />
egészségügyi dolgozók száma, akik felhatalmazottak az adatbázisból való lekérdezésre.<br />
Ezek száma 1999 óta meghaladta az ezeregyszázat. Az OTNY adatszolgáltatása az<br />
intézmények felé 24 órás.<br />
1.2.5 A nyilvántartás hiányosságai<br />
A. Szakmai hiányosságok<br />
Nem találtunk ilyet. Nem tekinthető hiányosságnak ugyanis, hogy azon betegek, akik<br />
nem adnak le tiltakozó nyilatkozatot, de készítettek ilyet és maguknál tartják, nincsenek<br />
a nyilvántartásban. Az ő tiltakozásuk ugyanolyan jogérvényességű, mintha az OTNYben<br />
szerepelne, - amennyiben megtalálják a kérdéses időben és helyen. Ez a<br />
nyilvántartás tehát elsősorban a betegekért, önrendelkezési joguk biztosítása érdekében<br />
került kialakításra, s ha nem kívánnak élni a lehetőséggel, megvan rá minden joguk.<br />
Rendelkezésre álló információink szerint a nyilvántartás megfelel az Európai Uniós<br />
elvárásoknak is.<br />
B. Eljárásrendi hiányosságok<br />
Ebben az esetben már néhány korrekcióra szükség lenne:<br />
Az egészségügyi intézmények részéről kijelölt személyek kapnak<br />
jogosultságot az OTNY-ből történő lekérdezésre. Amennyiben nem találnak<br />
tiltakozó nyilatkozatot a betegnél, fordulnak az Országos Közegészségügyi<br />
26 A visszavont tiltakozások nagysága figyelemre méltóan magas, érdemes lenne utána járni, mi az oka a<br />
visszavonásoknak.<br />
54<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Központ (OKK) által vezetett OTNY-hoz. Nemleges válasz esetén - a<br />
rendelet szabályozása alapján - e tény nem kerül regisztrálásra a beteg<br />
egészségügyi dokumentációjában. A lekérdezés ténye viszont regisztrációs<br />
kötelezettségű az OKK-nál. (Az eljárásrend további részletei megtalálhatóak<br />
Szócska Gábor tanulmányában, mint ahogyan a jogi korrekció javasolt<br />
változata is.)<br />
Az információszerzés egyelőre csak faxon vagy telefonon keresztül történik a<br />
nyilatkozat meglétéről, elektronikus úton erre nem nyílik lehetőség. Abban<br />
az esetben, ha van nyilatkozat, azt az OKK emberei faxon juttatják el az<br />
illetékeshez, amelyet csatolni kell a beteg dokumentációjához.<br />
1.2.6 A nyilvántartás minősítése, céloknak való megfelelés<br />
Az Országos Transzplantációs Nyilvántartás közhitelesnek tekinthető, mivel a<br />
közhitelesség kritériumainak megfelel. A nyilvántartás összhangban van funkcióival,<br />
szabályozott feltételek biztosítottak az állampolgárok önrendelkezési jogainak érvényre<br />
juttatásában. A nyilvántartás adatai nem nyilvánosak.<br />
1.2.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az<br />
EKNY-be való beépülés feltételei<br />
1. Az adatbázis már jelenlegi formájában is megfelel a kritériumoknak, így e<br />
tekintetben nem szorul korrekcióra.<br />
2. Ennek ellenére, a korábban leírtak alapján eljárásrendi korrekciók indokoltak<br />
a nyilvántartás esetében, elsősorban a szerv illetve szövet eltávolító<br />
intézmény vonatkozásában.<br />
3. Annak érdekében, hogy a kijelölt intézmények egyszerűsített és egyben<br />
korszerűbb feltételek közepette kaphassanak információt, biztosítani kell az<br />
elektronikus lekérdezés lehetőségét is.<br />
4. Ugyanez a helyzet áll elő az állampolgárok vonatkozásában. Biztosítani kell<br />
számukra - megfelelő informatikai garanciák kialakítása mellett - az OTNYből<br />
való elektronikus lekérdezés lehetőségét saját személyükre vonatkozóan.<br />
55<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Ajánlás<br />
Az EKNY-be való beépülés lehetősége - korlátok között, de - adott, indokolt, anyagilag<br />
nem jár jelentős tehernövekedéssel. Tekintettel arra, hogy a nyilvántartás adatai nem<br />
nyilvánosak, ezért jelen állapotban az elektronikus lekérdezés weben keresztüli<br />
lekérdezést jelenthet mind az intézetek, mind az érintett állampolgárok számára.<br />
Megoldásként elfogadható lenne, s az adatvédelmi biztos sem kifogásolhatná, ha oly<br />
módon valósulhatna meg ez a fajta hozzáférés, ahogyan azt az OEP megcélozta a TAJszámmal<br />
kapcsolatos autorizációs rendszerével. (Lásd a 7. sz. mellékletet illetve a<br />
tanulmány VIII. fejezet 1.3.4 pontját !)<br />
56<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.3 Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) nyilvántartása<br />
TAJ kártya segítségével vehetők igénybe egészségügyi szolgáltatások<br />
Magyarországon 27 , térítés mentesen - legalábbis azon szolgáltatások esetében, ahol az<br />
1997-es Egészségbiztosítási Törvény erre módot ad. A TAJ kártya tartalmazza a TAJ<br />
számot, amelyről az OEP-nek nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartás<br />
közhitelesként számon tartott, hitelessé formálásába az utóbbi esztendőben sok energiát<br />
ölt a Pénztár. Sziszifuszi munkával kísérlik meg - egyre gyarapodó sikerrel - az 1992-<br />
ben kiadott, háziorvos választására is alkalmassá tett, 'Személyazonosító Jellel' ellátott,<br />
társadalombiztosítási kártyák, illetve az azokat később felcserélő TAJ kártyák közül<br />
azok szűrését, amelyek egy-egy állampolgár számára halmozottan kerültek kiadásra,<br />
vagy éppen érvénytelenné váltak.<br />
Az érvényesnek tekintett TAJ kártyák száma mára 10 302 ezerre lecsökkent. 28 Ez a<br />
korábbi 14 000 ezres TB kártya nagysághoz viszonyítva jelentős mértékű javulást<br />
mutat, s egyúttal utal az adattisztítások sikerére.<br />
1.3.1 A nyilvántartás célja, funkciója<br />
A TAJ szám az egészségügyi (és egyéb, társadalombiztosítási) szolgáltatást igénybe<br />
vevő személyek azonosítását szolgálja. A TAJ szám tehát egy személyi azonosító,<br />
amelyet a magyar állampolgár születésekor térítésmentesen kap, és amely - normál<br />
esetben - végigkíséri egész élete során. A TAJ számot az Országos Egészségbiztosítási<br />
Pénztár képezi. 29 A TAJ nyilvántartás ezen azonosítók közhiteles formában történő<br />
tárolását biztosítja - célja szerint.<br />
Külföldi állampolgár is kaphat TAJ számot, ha biztosítási jogviszonyt létesít, vagy<br />
megállapodást köt egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság megszerzésére, illetve<br />
27 Ezen kívül a társadalombiztosítás pénzbeli szolgáltatásai is TAJ kártyával vehetők igénybe.<br />
28 Forrás: OEP, munkatársak<br />
29 Forrás: Kormányzati portál (www.magyarorszag.hu)<br />
57<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
akkor is, ha a biztosított vagy az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy közeli<br />
hozzátartozójának minősül. 30<br />
Már ebben a szakaszban érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy szemben mindenfajta<br />
hiedelemmel - amelytől korábban nem volt mentes jelen tanulmány írója sem -, a<br />
nyilvántartás nem alkalmas igénybevételi jogosultság megállapítására, tényleges<br />
jogviszonyt nem igazol, kizárólag a szolgáltatás igénybevételének nyilvántartására<br />
használható.<br />
1.3.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />
A 1996. évi XX. Törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási<br />
módokról és az azonosító kódok használatáról;<br />
1997. évi XLVII. Törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó<br />
személyes adatok kezeléséről és védelméről;<br />
1997. évi LXXXIII. Törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól,<br />
egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Kormány.<br />
rendelettel;<br />
1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű<br />
adatok nyilvánosságáról.<br />
1.3.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája<br />
A z Országos Egészségbiztosítási Pénztár a TAJ számok nyilvántartásának gazdája. A<br />
TAJ nyilvántartás - tekintettel a benne foglalt személyes adatok jellegére - nem<br />
nyilvános.<br />
1.3.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása<br />
A. Általános jellemzők<br />
30 Forrás: Kormányzati portál (www.magyarorszag.hu)<br />
58<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
"Elengedhetetlen egy olyan korszerű, megbízható rendszer megléte, működtetése, amely<br />
biztosítja a közel 11 millió TAJ szám és az ahhoz tartozó személyek nyilvántartását, a TAJ<br />
számra vonatkozó érvényességi adatokat." - írja az OEP megkeresésünkre adott válaszlevelében.<br />
"Szükséges, hogy a rendszer olyan elérhetőséggel is rendelkezzen, amely alapján az egészségügyi<br />
szolgáltatók részére TAJ autorizációs lehetőség biztosítható. Mindezek mellett biztosítani kell, az<br />
OEP más rendszerei részére is a TAJ érvényességi, és személyazonosítási adatokat." - olvasható<br />
ugyanott. 31<br />
Az imperatívuszok jelzik, egyelőre célok megfogalmazásáról esik szó, semmint<br />
mindennapi gyakorlatról.<br />
Az OEP a nyilvántartás nem <strong>pub</strong>likus jellegére hivatkozva megtagadta a TAJ adatbázis<br />
leírására vonatkozó információkérésünket. Amit sikerült összeszedni, részben<br />
jogszabályból származnak, részben az OEP válaszleveléből, de nem hivatalosan kapott<br />
dokumentumokból is idézünk szükség esetén.<br />
A TAJ számhoz kapcsolódó ún. BSZJ (Bejelentett Személyek Jogviszonya) adatbázis a<br />
munkaviszonnyal rendelkezők jogviszonyát igazolja. Indokolatlan megkettőzöttséget<br />
visz a rendszerbe, hogy a jogviszony tekintetében a bevallás és befizetés nyilvántartása<br />
az APEH hatásköre, az ehhez kapcsolódó ellenőrzés viszont az OEP-nél maradt, míg az<br />
esetleges behajtás ismét az APEH feladata. Nem csoda, ha nehezen megy a<br />
nyilvántartás adatainak rendbetétele, pontosítása. 32<br />
A TAJ BSZJ adatbázisban 3800 ezer állampolgár adatait tartják nyilván. Eme<br />
adatbázisról szóló OEP információk a már említett 8. sz. mellékletben találhatóak. Az<br />
alábbi boxban ebből az OEP válaszlevélből emeltünk ki egy részt:<br />
"A BSZJ adatok 1998-tól megyei elszigetelt adatbázisokban voltak. A jogviszony adatok<br />
nyilvántartása, és az abból történő adatszolgáltatás megvalósítása érdekében elengedhetetlen<br />
egy korszerű, országos adatbázis megléte. Ebből valósítható meg majd az úgynevezett<br />
jogosultsági adatbázis, azaz hogy megállapítható legyen, hogy a TAJ számmal rendelkező<br />
személy rendelkezik-e olyan jogviszonnyal, amely alapján jogosult lehet az egészségügyi<br />
szolgáltatásokra."<br />
31 Forrás: OEP válaszlevele (Lásd 6. sz. mellékletet!)<br />
32 Újabb párhuzamos adatbázis nyilvántartást jelent az EMMA (Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis)<br />
megjelenése a színen, a Munkaügyi Minisztériumhoz kapcsolódóan, amelyet egyes szakértők<br />
értelmetlennek és pénzpazarlónak tartanak. Forrás: OEP, főigazgató helyettes<br />
59<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Az OEP megfogalmazása jelentős önmérsékletről tesz tanúbizonyságot, kérdés, a<br />
politika számára mennyire elfogadható ez a helyzet.<br />
B. Entitások<br />
A hatósági igazolvány tartalma: 33<br />
Családi és utónév<br />
Leánykori családi és utónév*<br />
Születési hely*<br />
Születési idő<br />
Anyja neve*<br />
TAJ szám<br />
A hatósági bizonyítvány kiállításának időpontja*<br />
A kiállító szerv bélyegzőlenyomata és a kiállító személy aláírása<br />
A *-gal jelölt adatok, információk csak a 1996. december 31-ig kiadott TAJ kártyákon<br />
láthatóak.<br />
C. Adatbázis információk (TAJ Bejelentett Személyek Jogviszonyát tartalmazó<br />
adatbázisra vonatkozóan)<br />
Fejlesztői környezet, programozási nyelv:<br />
Oracle PL/SQL, JAVA<br />
Adatfrissítés gyakorisága:<br />
Megyei szinten azonnali, Belügyminisztériumi kapcsolat alapján heti<br />
gyakoriság<br />
33 Forrás: 1996. évi XX. Törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az<br />
azonosító kódok használatáról, 21.§ (5) bekezdés.<br />
60<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Adatmennyiség becslése:<br />
10 MB/hó<br />
D. Hozzáférési jogosultság<br />
1. A TAJ rendszer szolgáltatásai az OEP más alkalmazásaiból interfészeken keresztül<br />
érhetőek el. Az interfészek Oracle tárolt eljárások, amelyek:<br />
valamilyen adatlekéréseket teljesítenek a TAJ rendszer adatbázisából;<br />
az OEP különböző alkalmazásaiból meghívhatók;<br />
a konkrét kérdéseket bemenő paraméterekben adott értékek formájában<br />
várják;<br />
a válaszokat pedig a kimenő paraméterek értékeként adják vissza;<br />
minden személyes adatot tartalmazó adatlekérés naplózott, célhoz kötöttsége<br />
ellenőrzött.<br />
Az interfészekhez való hozzáférés kezelése Oracle DBMS szinten történik a<br />
TAJ_ITF_ROLE szerepkör révén. Ez a szerepkör fel van ruházva az összes<br />
jogosultsággal, amely az interfész objektumok eléréséhez szükséges. A hívó<br />
alkalmazások a számukra rendelkezésre bocsátott Oracle felhasználói azonosítóval érik<br />
el az interfészeket. 34<br />
2. A már említésre került TAJ autorizációs 35 rendszert azzal a céllal építettek ki az<br />
OEP-ben a közelmúltban, hogy<br />
magánszemélyek ellenőrizhessék, érvényes TAJ számmal rendelkeznek-e. Erre<br />
két módjuk nyílik: telefonon keresztül - ekkor a TAJ szám beütésével igen-nem<br />
válasz kapható az érvényességre vonatkozóan -, illetve interneten keresztül. Ez<br />
utóbbi rendszer már szofisztikáltabb lehetőséget biztosít a kérdezősködésre,<br />
mivel ekkor már a természetes azonosítók (név, lakcím, stb.) és a TAJ szám<br />
34 Forrás: OEP-TAJ Project (Fejlesztői kézikönyv a TAJ interfészekről) 3.4.2 változat<br />
35 Forrás: A TAJ szám autorizációs rendszer leírása (Lásd 7. sz. mellékletet!)<br />
61<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
megadásával azt is meg lehet tudni, az adott TAJ szám a megnevezésre került<br />
személyé-e. Az interneten keresztüli autorizáció lehetősége egyelőre<br />
felfüggesztésre került adatbiztonsági okokra hivatkozva, de 2004. szeptember<br />
végére ígérte az OEP e szolgáltatás visszaállítását.<br />
a szolgáltatók számára ugyancsak létfontosságú, hogy betegeik TAJ számának<br />
érvényességét kontrollálják, mivel csak akkor kapnak HBCS/WHO pontjaik<br />
után fizetséget, ha a leadott TAJ számok korrektek, érvényesek. Az interneten<br />
keresztüli autorizáció felfüggesztése nehéz helyzetbe hozhatja őket, de a<br />
várhatóan szeptember végétől végezhető tömbösített autorizáció már<br />
megnyugtatóan hathat számukra is.<br />
1.3.5 A nyilvántartás hiányosságai<br />
A. Szakmai hiányosságok<br />
Magyarország 1992-ben az állampolgári jogon járó ellátásról áttért a<br />
biztosítotti jogon járó ellátásra annak okán, minél kevesebben legyenek<br />
érdekeltek a gazdaság ún. fekete-, illetve szürkezónájában maradni, és minél<br />
többen fizessenek társadalombiztosítási járulékot. 36 Mindenfajta értelmezés<br />
ellenére a TAJ kártya ugyan hatósági igazolvány, s csak segítségével vehető<br />
igénybe egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen, ennek ellenére biztosítási<br />
jogviszonyt nem igazol.<br />
Ezerkilenszázkilencvenkettőben úgy került bevezetésre a<br />
társadalombiztosítási kártya, hogy nyilvántartásának feltételei nem voltak<br />
biztosítva. Ma nem állíthatjuk, hogy biztosítotti jogviszonyon alapuló<br />
egészségügyi ellátás járna, de azt sem, hogy az állampolgári jogosultság<br />
érvényesülne. Az egzakt helyzetértelmezés úgy szól: nem lehet tudni, milyen<br />
alapon jár Magyarországon az egészségügyi ellátás. Ennek egészségpolitikai<br />
36 Különösen az akkori egészségügyi miniszter, xxxxxxxxxx volt híve ennek az elképzelésnek. Sokan<br />
vitatták az elképzelés végrehajthatóságát, amit az 'élet' azóta igazolt. Értelme mégis volt az<br />
'Személyazonosító Jel' (SZJ), majd a TAJ bevezetésének, mivel ennek hiányában nem lehetne például az<br />
Irányított Betegellátási Modellkísérletet folytatni.<br />
62<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
vonatkozásai beláthatatlanok. Az apparátus ismeri a helyzetet, de nem<br />
kívánja bolygatni. 37<br />
Nem tekinthető teljes körűnek a TAJ adatbázis, mivel a halottak kivezetése a<br />
rendszerből még ma is okoz nehézséget 38 , illetőleg ennek technikai feltételei<br />
korrekcióra szorulnak 39 . Ha rohamosan csökkenő számban, de még mindig<br />
találhatóak halmozódások, kettőződések a kártyák és a személyek<br />
vonatkozásában, azaz még nem mondható ki, hogy 'egy TAJ szám egy<br />
állampolgár' kívánalom teljesülne. Ez utóbbi helyzet valószínűsíthetően<br />
féléven belül megoldódik, és már nem fog tartalmazni e tekintetben redunáns<br />
elemeket a rendszer.<br />
A TAJ nyilvántartás hivatalosan deklarált feladatai és az OEP<br />
kötelezettségei közötti diszharmónia eredménye, hogy még mindig 300-800<br />
ezer között valószínűsíthető azon magyar állampolgárok száma, akiknél nem<br />
tisztázott, milyen jogviszonyuk van. 40 E helyzet kizárólag annak köszönhető,<br />
hogy 1999-ben a bevallás és befizetés az APEH-hez került.<br />
Az eddig taglalt hiányosságok ellenére mit tud ma a TAJ nyilvántartás?<br />
37 Annyi pikírt megjegyzést talán megengedhető ebben a helyzetben, hogy az SZDSZ láthatóan nem<br />
ismeri ezeket az információkat, különben nem erőltetné a több-biztosítói rendszer bevezetését…<br />
38 Nem is olyan régen még komoly gondot okozott az Irányított Betegellátási Rendszer működtetésében,<br />
hogy halottak után is fizettek fejkvótát az ellátásszervezőknek. Azóta ezek a gondok rendeződni<br />
látszanak.<br />
39 A BM és az OEP heti gyakorisággal egyeztet adatokat az állampolgárokat illetően, a halottak<br />
kivezetése ezen a rendszeren keresztül működik. A problémát az okozza, hogy ún, kapcsolati kódon<br />
keresztül kommunikál a két rendszer egymással, mivel a BM-nél nincs meg, nem lehet meg TAJ szám<br />
nyilvántartás. A kapcsolati kód a természetes azonosítókkal operál, s ez okoz redundanciát az<br />
azonosítások során.<br />
40 Forrás: OEP becslés<br />
63<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
• Össze lehet kapcsolni a TAJ számhoz köthető egészségügyi<br />
szolgáltatók finanszírozási adatait, így kerülhetett sor a már említett<br />
Irányított Betegellátási Modellkísérletre.<br />
• Az állampolgárok kérésére az Egészségbiztosítási Alap betegekre<br />
vonatkozó egészségügyi költéseit is ki lehet mutatni, amint arra volt<br />
ígéret (ígéret/fenyegetőzés - ki, hogyan érte meg) az elmúlt évek során.<br />
Az OEP ez utóbbi tájékoztatási szándéka időközben csendben elhalt.<br />
• Ezen túlmenően arra jó még a nyilvántartás, hogy ellenőrizni lehessen,<br />
érvényesek-e, egyáltalán léteznek-e a kérdéses TAJ számok - mint arról<br />
a hozzáférésről szóló passzusban már szó esett. Ehhez kapcsolódóan, a<br />
TAJ számmal azonosított személy aktuálisan érvényes, közvetlen adatait<br />
is lehet ellenőrizni; esetenként foglalkoztatotti jogviszonyra,<br />
egészségügyi ellátási jogosultságra, ellátotti állapotra vonatkozó<br />
bejelentések adatait lehet lekérni a nyilvántartásból.<br />
B. Eljárásrendi hiányosságok<br />
"TAJ kártya igénylése<br />
A TAJ kártyát a TAJ bevezetésekor az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalból (az<br />
érintettek kezdeményezése nélkül) készítette el és küldte meg mindenkinek, aki<br />
nyilvántartásában szerepelt.<br />
TAJ számmal nem rendelkezők igénylése<br />
Amennyiben TAJ számmal még nem rendelkező személy igényli az azonosítót, abban az<br />
esetben igénylőlapot kell kitöltenie. Az igénylőlap benyújtásához szükség van magyar<br />
állampolgárok vagy letelepedési engedéllyel rendelkezők esetében a személyi igazolvány és a<br />
lakcím igazolás bemutatására, külföldieknek pedig a tartózkodási engedélyt, és a magyarországi<br />
lakcímigazolást, valamint a jogosultság igazolását is be kell mutatniuk." 41<br />
A két idézet jól jelzi, milyen igényeket támasztanak ma egy TAJ szám<br />
megszerzése érdekében. A fentebb elemzett szakmai hiányosságoktól nem<br />
független jelenség, hogy amennyiben E111 nyomtatványt szeretne a magyar<br />
állampolgár kapni, azt csak jogosultsága igazolása mentén kaphatja meg.<br />
41 Forrás: Kormányzati portál (www.magyarorszag.hu)<br />
64<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
A TAJ számok kiadása, az ekkor születő költségek elszámolása az<br />
újszülöttek esetében okozhat némi gondot, mivel ilyen esetekben az anya<br />
TAJ számának első karakterét cserélik fel a nyolcas számmal, s ez a TAJ<br />
szám használatos a gyermek féléves koráig. 42 Utána a kórháznak már a<br />
gyermekek részére kiadott új TAJ számmal kellene visszamenőleg<br />
igazolniuk a felmerülő költségeket, ez azonban nehezen megvalósítható,<br />
azért a MEP-ek ilyen esetben elnézőbbek - köszönhetően egy belső OEP-es<br />
utasításnak.<br />
1.3.6 A nyilvántartás minősítése, céloknak való megfelelés<br />
A TAJ adatbázis rendszere nem tekinthető közhiteles nyilvántartásnak 43 , mivel a<br />
közhitelesség kritériumai közül egynek nem tud megfelelni, azaz nem tekinthető teljes<br />
körűnek a halottak kivezetése okán, illetve bizonyos mérvű redundancia megléte<br />
következtében.<br />
A szerző álláspontja szerint hibás, pontatlan adatok miatt ugyan még lehet közhiteles<br />
egy nyilvántartás, hiszen hibák véletlenszerűen is előfordulnak benne, amennyiben<br />
azonban rendszerszerű hiba található a nyilvántartásban, már csorbul a közhitelesség<br />
kritériumainak való megfelelés.<br />
A TAJ adatbázis célnak való megfelelése egyelőre még nem teljesen kielégítő, mivel<br />
nem tudja biztosítani annak az elvnek az érvényre juttatását, hogy egy állampolgárnak<br />
egy TAJ száma legyen. 44 Ez utóbbi helyzet azonban hamarosan megoldódni látszik.<br />
42 Forrás: OEP, munkatárs<br />
43 Ebben a minősítésben minden bizonnyal lesznek viták az OEP-pel, ők ugyanis úgy találják, a<br />
redundancia mértéke messze a statisztikailag elfogadható hibahatár alatt van.<br />
44 Sok hasonló név szerepel az adatbázisban, akikről nem lehet eldönteni, mögöttük azonos személy<br />
lakozik vagy sem.<br />
65<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.3.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az<br />
EKNY-be való beépülés feltételei<br />
Bonyolult kérdéskörről van szó, amely nem (csak) államigazgatási hivatali szinten kell,<br />
hogy rendbetételre kerüljön. Tekintettel arra, hogy alapvető állampolgári jogokat érintő<br />
kérdésről van szó, ezért fokozott körültekintéssel lehet ebben az ügyben eljárni.<br />
1. Tisztázni kell, milyen alapon jár egészségügyi szolgáltatás Magyarországon.<br />
Alkotmány-, illetve törvényértelmezésekre lesz szükség, ezért első körben<br />
jogászok állásfoglalására kell sort keríteni, az Igazságügyi Minisztérium<br />
valamint a szaktárca szakértői köréből merítve.<br />
2. A jogértelmezések után következik a politikusok köre, akiknek állást kell<br />
foglalni ebben a rendkívül kényes, szenzitív kérdésben. Tekintettel az ügy<br />
súlyára, négypárti egyeztetésekre is sort kell keríteni.<br />
3. Mindezek után előfordulhat, hogy törvénymódosításokra kell sort keríteni,<br />
amely Parlamenti hatáskört érint.<br />
4. A jogértelmezések és esetleges törvénymódosítások után a jogosultsági alapú<br />
nyilvántartás megteremtése lehet a cél.<br />
5. Érdemes lenne egyúttal felülvizsgálni a különböző országos adatbázisok<br />
(BM, APEH, OEP) összekapcsolhatóságának komplex kérdéskörét, mivel a<br />
mindennapi feladatok végzése során állandó egyeztetésre van szükség az<br />
adatbázisok között, s ennek jelenlegi technikai feltételei, körülményei<br />
rengeteg indokolatlan energiát emésztenek fel a szervezetek részéről. Ebbe a<br />
felülvizsgálatba nem csak az említett szervezetek illetékes szakembereit kell<br />
bevonni, hanem az állampolgári jogok valamint az adatvédelem biztosának<br />
hivatalát is.<br />
6. A meglévő TAJ adatbázis folyamatos tisztítása a fenti feladatoktól független,<br />
azzal párhuzamos tevékenység, ezt az OEP jelenleg is végzi. Ennek<br />
felgyorsítása jogos igény. Erre az OEP-nek többletforrás igénye mutatkozhat.<br />
66<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Ajánlás<br />
7. Ehhez képest 'apró' feladat az állampolgárok számára biztosítani TAJ<br />
számuk érvényességének ellenőrizhetőségét - ez az OEP ígéretek teljesülése<br />
esetén 2004. szeptemberében megtörténhet.<br />
8. Az egészségügyi szolgáltatók számára úgyszintén biztosítani kell a TAJ<br />
számok validitásának ellenőrizhetőségét - ez az OEP ígéretek teljesülése<br />
esetén 2004. szeptemberében megtörténhet.<br />
A TAJ nyilvántartás EKNY-be történő beépítése tükrözéssel - tekintettel a benne foglalt<br />
adatok személyes jellegére - nem biztosítható. Az azonban a személyes adatok védelmét<br />
szolgáló megoldást jelenthet, ha az adatbázisból való lekérdezés lehetőségét az OEP<br />
fenntartja akár telefonon, akár interneten keresztül. Az EKNY-en keresztüli hozzáférés<br />
így a web-es elérhetőség révén valósítható meg mind az állampolgárok, mind a<br />
szolgáltatók számára, azonban a lekérdezett adatok tárolása tilos.<br />
67<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.4 Orvos, fogorvos nyilvántartás(ok)<br />
1.4.1 A nyilvántartások célja, funkciója<br />
Az egészségügyi tevékenység 45 gyakorlása, a betegek érdekeit valamint az ellátás<br />
biztonságát védendő, engedélyhez kötött. Ahhoz, hogy valaki orvosként, fogorvosként<br />
tevékenykedhessen, orvosi, fogorvosi végzettséggel kell rendelkeznie. Az itthon kiadott<br />
illetve külföldön megszerzett és honosított diplomák nyilvántartási kötelezettségéről az<br />
1997-es Egészségügyi Törvény rendelkezik, e szerint a megszerzett szakképesítésről ún.<br />
alapnyilvántartást kell vezetni.<br />
Ugyancsak az Egészségügyi Törvény rendelkezik az orvosok, fogorvosok működési<br />
nyilvántartási kötelezettségéről is; nyilvántartásba vétel hiányában ilyen irányú<br />
tevékenységet nem lehet folytatni. A kétféle nyilvántartás felállítására 2000. év tavaszán<br />
került sor, miniszteri rendelet előírása alapján.<br />
A nyilvántartások vallott célja továbbá - egészségpolitikai vonatkozásban, hogy tudni<br />
lehessen, hány orvos, fogorvos, milyen intézményekben, munkahelyeken dolgozik ma<br />
az egészségügyben.<br />
1.4.2 A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről;<br />
1994. évi XXVIII. Törvény a Magyar Orvosi Kamaráról;<br />
2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes<br />
kérdéseiről;<br />
30/1999. (VII.16.) EüM rendelet az orvosok, a fogorvosok, a<br />
gyógyszerészek, valamint a klinikai szakpszichológusok<br />
alapnyilvántartásáról és működési nyilvántartásáról, valamint a működési<br />
45 "egészségügyi tevékenység: az egészségügyi szolgáltatás részét képező minden olyan tevékenység,<br />
amelynek végzéséhez szakképesítés szükséges" Forrás: 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi<br />
tevékenység végzésének egyes kérdéseiről, 4. § c.) pontja<br />
68<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
nyilvántartásban nem szereplő személyek tevékenységének<br />
engedélyezéséről; 46<br />
20/1991. (XI. 5.) NM rendelet az orvosi bélyegzőkről.<br />
1.4.3 A nyilvántartások működtetői, adatgazdái<br />
Az alapnyilvántartás esetében - az ESzCsM megbízása alapján - a nyilvántartás<br />
működtetője az Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EKH). Adatgazda:<br />
xxxxxxxxxxxx<br />
Az alapnyilvántartás esetében az oktatási intézmény jelenti kötelező jelleggel az EKH<br />
számára a szükséges adatokat.<br />
A működési nyilvántartás esetében a nyilvántartás működtetője: a Magyar Orvosi<br />
Kamara (MOK). Adatgazda - országos nyilvántartás esetében: xxxxxxxxxxx, MOK<br />
Regiszter vezető. A MOK működési nyilvántartásának leírását teljes körűen<br />
rendelkezésünkre bocsátotta. Megtalálható az 1. sz. függelékben.<br />
A működési nyilvántartásba vétel az orvos, fogorvos kérelmére történik, nem kötelező<br />
jellegű a regisztráció.<br />
1.4.4 A nyilvántartások adatbázisának szerkezetleírása<br />
1.4.4.1 Alapnyilvántartás<br />
A. Entitások<br />
Az alapnyilvántartás szempontjából egyetlen entitásról lehet beszélni, ez az orvos<br />
törzslapja:<br />
Sorszám A/nnnnn formában, ahol nnnnn: 1-99999<br />
Név<br />
46 A 30/1999-es EüM rendelet ebbe a kategóriába sorolja a vizsgázott fogászokat is, de e végzettség<br />
jelentősége egyre kisebb, ezért külön nem említjük őket a nyilvántartások leírásában.<br />
69<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Leánykori név<br />
Születési hely<br />
Születési idő<br />
Anyja neve<br />
Állampolgársága<br />
Lakcím<br />
Szakképesítés megnevezése<br />
Oklevél, bizonyítvány száma<br />
Kiállítás helye<br />
Kiállítás időpontja<br />
A kiállító intézmény<br />
Honosított oklevél által<br />
tanúsított szakképesítés<br />
Oklevél, bizonyítvány<br />
Oklevél, bizonyítvány<br />
Oklevél, bizonyítvány<br />
Külföldi egyetemen szerzett honosított vagy<br />
egyenértékűnek elismert oklevél esetén<br />
Honosítás száma<br />
Honosítás helye<br />
Honosítás időpontja<br />
Honosító intézmény<br />
Vizsga letételét tanúsító<br />
okirat száma<br />
Külföldi egyetemen szerzett oklevél esetén a 30/1999-es<br />
EüM Rendelet 6.§-a szerint<br />
Kiállítás helye<br />
70<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Kiállítás időpontja<br />
Kiállító intézmény<br />
B. Adatbázis információk<br />
Az adatbázis az EKH-ban jelenleg részben papír alapú - folyamatosan dolgozzák fel a<br />
papíron tárolt adatokat, építik be egy adatbázisba -, részben elektronikus alapú, de még<br />
nem állt fel végleges formájában önállóan, így nincsenek pontos információk az<br />
adatbázis fizikai paramétereiről és adatszerkezetéről. Amíg nem áll fel az önálló<br />
adatbázis, áthidaló megoldásként a MOK működési nyilvántartásába dolgoznak be az<br />
EKH alapnyilvántartással foglalkozó munkatársai. Várhatóan szeptemberben feláll az új<br />
alapnyilvántartás.<br />
Az orvosi, fogorvosi alapnyilvántartás jelenleg mintegy 63000 személy adatait<br />
tartalmazza, közülük 53000 fő adatai elektronikusan is rögzítésre kerültek, míg 10000<br />
fő adatai bevitelre várnak, s csak papíron elérhetőek.<br />
Az adatbázis éves bővülésének mértéke ~1100 fő (a végzősök száma).<br />
C. Hozzáférési jogosultságok<br />
Amíg nem áll fel az új, elektronikus nyilvántartás, nem ismertek ezek a paraméterek.<br />
1.4.4.2 Működési nyilvántartás<br />
A. Entitások<br />
Munkahely<br />
Diploma<br />
Etikai_eljárás<br />
Tudományos_fokozat<br />
Tag<br />
Kamarai_funkció<br />
Szakképesítés<br />
Nyelvismeret<br />
Továbbképzés<br />
71<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
TAGNYILVÁNTARTÁS<br />
Adatmező neve Típusa Megjegyzés<br />
ID Int Egyedi<br />
rekordazonosító<br />
MOKTAGID Int Egyedi azonosító<br />
(indexelt, egyedi és<br />
clusterelt)<br />
Deleted Bit 1, ha töröltnek jelölt a<br />
rekord<br />
TagOklevelTipus Int Orvosi diploma típusa<br />
TagOklevel nvarchar Orvosi oklevél száma<br />
TagOklevelDatum Smalldateti<br />
me<br />
Megszerzésének<br />
dátuma<br />
TagOklevelIntezmeny Int Kiállító intézmény<br />
TagSzSzam nvarchar Személyi szám<br />
Tagnev nvarchar Név<br />
TagLeany nvarchar Leánykori név<br />
TagTitulus nvarchar Titulus (Default:<br />
“Dr.”)<br />
TagSzDatum smalldatetim Születési dátum<br />
e<br />
TagSzHol nvarchar Születés városa<br />
TagSzOrszag int Mely országban<br />
született<br />
TagAnyjaNeve nvarchar Anyja leánykori neve<br />
TagAllampolg int Állampolgársága<br />
TagOrszag int ????<br />
TagIrSzam nvarchar Lakóhely –<br />
irányítószám<br />
TagVaros nvarchar Lakóhely – város<br />
TagCim nvarchar Lakóhely – közterület<br />
név<br />
TagKozterulet int Lakóhely – közterület<br />
TagHazSzam nvarchar Lakóhely – házszám<br />
TagEmeletAjto nvarchar Lakóhely – emelet, ajtó<br />
TagTel nvarchar Lakóhely – telefon<br />
TagEMail nvarchar E-mail<br />
TagADATAAddress nvarchar ADATA postafiók cím<br />
TagAdoSzam nvarchar ????<br />
TagMunkanelkuli tinyint ????<br />
Kamara nvarchar Mely helyi kamara<br />
tagja<br />
KamTagActive<br />
KamTagKezdet<br />
tinyint<br />
smalldatetim<br />
e<br />
Kamarai tagság<br />
kezdete<br />
72<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
KamKizarDatum smalldatetim Kizárás dátuma<br />
e<br />
KamKizarOk nvarchar Kizárás oka<br />
KamTagMegszunt smalldatetim<br />
e<br />
Tagság megszűnésének<br />
dátuma<br />
KamTagMegszuntOK int Tagság megszűnésének<br />
oka<br />
TagHonSzakkep int Honosított<br />
szakképesítés<br />
TagHonSzam nvarchar Honosítás száma<br />
TagHonDatum smalldatetim Honosítás dátuma<br />
e<br />
TagHonIntezmeny int Honosító Intézmény<br />
TagHonVizsgaSzam nvarchar Vizsga száma<br />
TagHonVizsgaDatum smalldatetim Vizsga dátuma<br />
e<br />
TagHonVizsgaIntezme nvarchar Vizsgáztató intézmény<br />
ny<br />
Archivalt<br />
Smalldateti ????<br />
me<br />
TagErtOtthon smallint Mi az értesítési cím:<br />
0 – lakóhelyi cím<br />
1 – munkahelyi cím<br />
TagSzakertoTerulet nvarchar Szakértői terület<br />
megnevezése<br />
TagSzakertoKiallDatu smalldatetim Kiállításának dátuma<br />
m<br />
e<br />
TagSzakertoErvDatum smalldatetim Érvényesség dátuma<br />
e<br />
KamaraNyilvantarto nvarchar Nyilvántartó kamarai<br />
szerv<br />
KamaraValKorzet nvarchar Választói körzet<br />
KamaraiTag smallint Kamarai tag-e<br />
Nyugdijas smallint Nyugdíjas:0 – nem, 1 -<br />
igen<br />
NyugdijasJovIgen smallint Van-e a nyugdíjon<br />
kívül más jövedelme:<br />
0-nem, 1-igen<br />
Sex smallint Nem: 2 – férfi, 1 – nő<br />
KerdoivVolt bit 0 – nem,<br />
1 – volt már kérdőiv<br />
tranzakció<br />
Regisztracio Smallint Regisztrált-e<br />
TagOklevelIntText Nvarchar Orvosi diplomát kiadó<br />
intézmény<br />
megnevezése<br />
73<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Rogzitette Nvarchar Adatrogzitő neve<br />
KamaraUtolso Nvarchar Utolsó kamara száma<br />
TagKartyaNev Nvarcher A tagkártyára kerülő<br />
név szövege, dr.<br />
nélkül. Nem lehet 19<br />
karakternél több<br />
RegistDate SmallDate Regisztráció időpontja<br />
LevIrSzam nvarchar Levelezés –<br />
irányítószám<br />
LevVaros nvarchar Levelezés – város<br />
LevCim nvarchar Levelezés – közterület<br />
név<br />
LevKozterulet int Levelezés – közterület<br />
LevHazSzam nvarchar Levelezés – házszám<br />
LevEmeletAjto nvarchar Levelezés – emelet,<br />
ajtó<br />
DIPLOMA<br />
Adatmező neve Típusa Megjegyzés<br />
TagDiplID int Egyedi rekordazonosító<br />
Deleted bit 0 – élő rekord<br />
1 – töröltnek jelölt rekord<br />
MokTagId int Orvosi nyilvántartási szám<br />
DiplVegzettseg int Végzettség típusa<br />
DiplEv<br />
smalldatetime Megszerzés időpontja<br />
DiplSzam nvarchar Diploma, oklevél száma<br />
DiplEgyetem nvarchar Kiállító intézmény<br />
ETIKAI ELJÁRÁS<br />
Adatmező neve Típusa Megjegyzés<br />
EtikaID int Egyedi rekordazonosító<br />
EtikaEnd bit 0 – eljárás folyamatban<br />
1 – eljárás befejezve<br />
EtikaStartDate<br />
smalldatetime Eljárás megkezdésének<br />
ideje<br />
EtikaIFokBiz nvarchar I. fokú bizottság<br />
megnevezése<br />
EtikaIFokSzam nvarchar I. fokú ítélet száma<br />
EtikaIFokItelet int I. fokú ítélet<br />
EtikaIFokFellebb bit Fellebezés az I. fokú<br />
ítélettel szemben<br />
0 – nem<br />
1 – igen<br />
EtikaIIFokSzam nvarchar Másodfokú ítélet száma<br />
EtikaIIFokItelet int Másodfoku ítélet<br />
74<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
FelFuggStart smalldatetime Felfüggesztés kezdete<br />
FelFuggStop smalldatetime Felfüggesztés vége<br />
Deleted bit 0 – élő rekord<br />
1 – töröltnek jelölt rekord<br />
MOKTAGID int Orvosi nyilvántartási szám<br />
EtikaIFokItelDate smalldatetime I. fok ítélet dátuma<br />
EtikaIIFokItelDate smalldatetime Másodfokú ítélet dátuma<br />
FellebbDate smalldatetime I. fok fellebbezés dátuma<br />
FellebbIIDate smalldatetime Másodfok fellebb. Dátuma<br />
EtikaIIFokFelleb bit Másodfokú fellebbezés<br />
0 – nem<br />
1 - igen<br />
Birsag [int] Pénzbírság összege<br />
KizarDate [datetime] Kizárás dátuma<br />
ItelBiz [nvarchar] Jogerős ítélete hozó etikai<br />
bizottság neve<br />
Usz [nvarchar] Ügyiratszám<br />
ItelDate<br />
Kipan<br />
[datetime]<br />
[int]<br />
A joerős ítélet dátuma<br />
Az ügy panaszosa<br />
ItelOk [int] Az etikai ítélet fajtája<br />
PanNev nvarchar A panaszlott neve<br />
KAMARAI FUNKCIÓ<br />
Adatmező neve Típusa Megjegyzés<br />
TagKamBizID int Egyedi rekordazonosító<br />
Deleted bit 0 – élő rekord<br />
1 – töröltnek jelölt rekord<br />
MokTagID int Orvosi nyilvántartási szám<br />
KamBizTag int Kamarai szervezet<br />
KamBizFunkcio int Betöltött tisztség<br />
TOVÁBBKÉPZÉS<br />
Adatmező neve Típusa Megjegyzés<br />
KepzesId int Egyedi rekordazonosító<br />
Deleted bit 0 – élő rekord<br />
1 – töröltnek jelölt rekord<br />
MokTagID int Orvosi nyilvántartási szám<br />
KepTema nvarchar Képzés témaköre<br />
KepIgazolasSzam nvarchar Igazolás száma<br />
KepKiallDatum smalldatetime Kiállítás dátuma<br />
KepKiallIntezet nvarchar Kiállító intézmény<br />
KepTemaID nvarchar Képzés téma azonosító<br />
szám<br />
NYELVISMERET<br />
75<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Adatmező neve Típusa Megjegyzés<br />
TagNyelvId int Egyedi rekordazonosító<br />
Deleted bit 0 – élő rekord<br />
1 – töröltnek jelölt rekord<br />
MOKTAGID int Orvosi nyilvántartási szám<br />
NyelvTipus nvarchar Idegen nyelv<br />
NyelvFokozat int Nyelvismeret foka<br />
NyelvEv smalldatetime Megszerzésének dátuma<br />
NyelvOklev nvarchar Oklevél száma<br />
NyelvHol nvarchar Kiállító intézet<br />
SZAKKÉPESÍTÉS<br />
Adatmező neve Típusa Megjegyzés<br />
TagSzakId int Egyedi rekordazonosító<br />
Deleted bit 0 – élő rekord<br />
1 – töröltnek jelölt rekord<br />
MokTagId int Orvosi nyilvántartási szám<br />
SzakTipus int Szakképesítés típusa<br />
SzakEv<br />
smalldatetime Megszerzésének dátuma<br />
SzakOkSzam nvarchar Oklevél száma<br />
SzakEgyetem Nvarchar Kiállító intézet<br />
TUDOMÁNYOS FOKOZAT<br />
Adatmező neve Típusa Megjegyzés<br />
TagTudFokId int Egyedi rekordazonosító<br />
Deleted bit 0 – élő rekord<br />
1 – töröltnek jelölt rekord<br />
MokTagID int Orvosi nyilvántartási szám<br />
TudTipus int Tudományos fokozat<br />
szintja<br />
TudOklevelSzam nvarchar Oklevél száma<br />
TudKiallDatum smalldatetime Megszerzés dátuma<br />
TudKiallIntezet nvarchar Kiállító szerv, intézet<br />
MUNKAHELY<br />
Adatmező neve Típusa Megjegyzés<br />
TagWorkID int Egyedi rekordazonosító<br />
Deleted bit 0 – élő rekord<br />
1 – töröltnek jelölt rekord<br />
MokTagID int Orvosi nyilvántartási szám<br />
Intezmeny nvarchar Intézmény kódja<br />
Osztaly nvarchar Osztály kódja<br />
NemIntezmenyKo<br />
d<br />
nvarchar<br />
Ha nem intézményi, akkor<br />
a 9 karakteres munkahelyi<br />
kód<br />
76<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Beosztas int Beosztás<br />
TagMunkaKezdet smalldatetime Munkaba lépés dátuma<br />
TagMunkaVeg smalldatetime Megszúntetés dátuma<br />
TagMunkaSzKezd smalldatetime Szüneteltetés kezdete<br />
et<br />
TagMunkaSzVeg smalldatetime Szüneteltetés vége<br />
TagMunkaSzOk nvarchar Szüneteltetés oka<br />
NemIntezmenyNe<br />
v<br />
nvarchar Ha nem intézményi, akkor<br />
a munkahely megnevezése<br />
FoMunkaHely bit 0 – nem főmunkahely<br />
1 - főmunkahely<br />
WIrszam nvarchar Irányítószám<br />
WVaros nvarchar Város<br />
WKozterNev nvarchar Közterület neve<br />
WKozter int Közterület típusa<br />
WHazszam nvarchar Házszám<br />
WEmAjto nvarchar Emelet, ajtó<br />
WorkTel Nvarchar Telefonszám<br />
B. Adatbázis információk<br />
Pillanatnyilag ~63000 nyilvántartási (pecsét)szám foglalt, ennyien szerepelnek az<br />
alapnyilvántartásban. Közülük eddig összesen ~43000 orvos, fogorvos regisztráltatta<br />
magát a működési nyilvántartásban.<br />
Évente 6-700 a friss diplomások illetve a honosítások száma.<br />
Szakvizsga alapján ~1000 változás, egyéb adatváltozás (lakcím, munkahely): 3-4000/év.<br />
C. Hozzáférési jogosultságok<br />
Hozzáférési jogosultságokról csak az alábbi információkat kaptunk:<br />
Hivatalos külső adatkapcsolat nincs (<strong>pub</strong>likus vagy privát hálózaton keresztül), de az<br />
EKH alapnyilvántartással foglalkozó munkatársai telefonos modemen keresztül<br />
bedolgoznak a működési nyilvántartásba. Az adatbázis interneten keresztül nem<br />
elérhető. Címlistát nem adnak ki, kérésre sem.<br />
Behívásos terminálkapcsolat működik a megyei kamarák, helyi kamarák felöl is.<br />
Léteznek szerződött kapcsolatok adatszolgáltatásra (pl. bankok, internet magazin stb.), a<br />
MOK vezetőség egyetértésével.<br />
Lekérdezés lehetősége biztosított az ügyfélszolgálaton keresztül.<br />
77<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.4.5 A nyilvántartás hiányosságai<br />
A. Szakmai hiányosságok<br />
Az ESzCsM-mel tisztázni szükséges, feltétlenül szükség van-e a két<br />
különböző logikát képviselő nyilvántartás egyidejű fenntartására, azaz van-e<br />
értelme az alap-, és működési nyilvántartást külön működtetni akkor, amikor<br />
személyhez kötődően minden információ rendelkezésre áll a működési<br />
nyilvántartásban, ami az alapnyilvántartásban szerepel. A két nyilvántartás<br />
célja ugyan eltér egymástól - az egyik a szakképesítés közhiteles<br />
nyilvántartását szolgálja, míg a másik az egészségügyi dolgozók<br />
legfontosabb adatait tartalmazza-, ez azonban nem tűnik elegendő indoknak<br />
az elkülönültség fenntartására. Technikailag és eljárásrendileg megoldható a<br />
két adatbázis integrálása.<br />
A működési nyilvántartásból nem nyerhető ki olyan alapinformáció, mint<br />
például hány orvos dolgozik belgyógyászként, így a szaktárca hiába kér ilyen<br />
természetű információkat a MOK-tól, ezekkel nem tudnak szolgálni. 47 A<br />
rendelet hibás adatkérelmei miatt a nyilvántartás alapfunkciókat nem tud<br />
ellátni.<br />
Ezzel szemben teljesen feleslegesen nyilván kell tartani az orvosok,<br />
fogorvosok beosztását, ami az első bejelentkezés után relevanciáját veszti, a<br />
módosítást ugyanis a többség elmulasztja.<br />
Hasonlóan feleslegesnek bizonyuló információkérés a nyelvismeretre való<br />
rákérdezés, 'kemény' adatként sehova sem használható.<br />
Az orvosi pecsétek kiadásáról ezzel szemben nincs az OEP részére<br />
nyilvántartási kötelezettség előírva, holott kellene, hogy közhiteles<br />
nyilvántartás készüljön erről, mivel a pecséttel való rendelkezésnek<br />
47 Forrás: MOK REG., vezető<br />
78<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
jogkövetkezménye van. 48 Jelenleg a MEP-ek tartják nyilván a kiadott pecsét<br />
számokat, amelyek azonosak az orvosnyilvántartás(ok) sorszámaival 49 .<br />
B. Eljárásrendi hiányosságok<br />
A regisztráció megújítására, a működési nyilvántartásba vételre 1999.<br />
november 1.-től 2000. március 31-ig kellett - a 30/1999-es EüM rendelet<br />
előírása alapján - sort keríteniük az érintetteknek. Ebben az időszakban<br />
sokan nem regisztráltatták magukat, bár ők sem kerültek ki a működési<br />
adatbázisból (jelenleg 53 000 fő, de ahogy az egészségügyi tárca<br />
munkatársai viszik be az adatokat, számuk úgy bővül) a korábbi Orvosok<br />
Országos Nyilvántartásának köszönhetően. Ennek tudható be a nagy<br />
állománykülönbség regisztrált és nem regisztrált, de elektronikusan<br />
nyilvántartott állomány között (43 000 versus 53 000 fő).<br />
A működési nyilvántartásba az információk elévülését a delikvensnek kell a<br />
változást követően 30 napon belül bejelenteni. Nem teszik. Megfontolandó a<br />
munkahelyek illetve a munkáltatók számára kötelezettségként előírni a<br />
változások jelentését.<br />
A működési nyilvántartás 5 éves időtartamú, azt a szakmai<br />
továbbképzésekkel igazoltan lehet megújítani. Egyelőre senki nem mer<br />
belegondolni, mi lesz, ha lejár az első 5 esztendő - a következő év márciusa<br />
végével pedig ez bekövetkezik.<br />
A halottak kivezetése a nyilvántartásból rendszerszerűen nem megoldott.<br />
Részben helyi kamarák végzik el ezt a feladatot, részben a munkahelyek<br />
jelzései szolgáltatnak adatot - esetlegesen.<br />
A helyzet egyáltalán nem megnyugtató, ezért áthidaló megoldásként született<br />
egy megállapodás 2003. szeptemberében az OEP és a MOK között az adatok<br />
48 Forrás: 20/1991. (XI.5) NM rendeletet az orvosi pecsétről.<br />
49 Az alapnyilvántartásban 'A' sorjelűek, míg a működési nyilvántartásban 'M' sorjelűek az egyébként<br />
azonos sorszámok.<br />
79<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
cseréjéről, ami segítette volna a MOK-ot az érvénytelen orvos-azonosítókkal<br />
kapcsolatos frissítésben, míg az OEP-et az orvosok alapadatainak<br />
elérhetőségében. 50<br />
Az első csere után az OEP és a MOK között az ezirányú kapcsolat<br />
megszakadt - bízunk benne, hogy csak ideiglenesen.<br />
Amennyiben a jogi gondok tisztázása után újra életbe lépne az OEP és MOK<br />
közötti megállapodás, ebben az esetben annak a technikai problémának a<br />
feloldására kellene metódust találni, hogy az OEP TAJ-ra vonatkozó<br />
információkat tud átadni, míg ez az adat nem szerepel egyik<br />
orvosnyilvántartásban sem.<br />
Az ÁNTSZ-szel úgyszintén készült egy megállapodás, amelynek keretében<br />
egyelőre csak Pest megyében, de adatátadásra került sor, a helyi MOK a<br />
helyi ÁNTSZ részére nyújtott információkat. Igény a MOK helyi szervezetei<br />
felöl is érkezne az ÁNTSZ irodákhoz, de nem alakult ki még szabályozott<br />
kapcsolat.<br />
1.4.6 A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés<br />
Az orvos, fogorvos alapnyilvántartást valamint a működési nyilvántartást az<br />
Egészségügyi Törvény közhitelesnek minősíti. A felállított kritériumok alapján azonban<br />
a működési nyilvántartás nem tekinthető közhitelesnek, mivel a halottak valamint a<br />
pályaelhagyók 'kivezetése' a nyilvántartásból rendszerszerűen nem megoldott. Ez egy<br />
szisztematikus hiba, amit meg kell oldani.<br />
A működési nyilvántartás célnak való megfelelése, ami ebben az esetben nem érinti a<br />
nyilvántartás közhitelességre vonatkozó megítélését, több ponton is csorbát szenved,<br />
ahogyan azt a hiányosságokról szóló passzus részletesen tartalmazza.<br />
50 Az OEP a Belügyminisztériumtól (BM) kapja a halottakra vonatkozó adatokat hetente egyszer.<br />
80<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.4.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az<br />
EKNY-be való beépülés feltételei<br />
1. Az orvosi, fogorvosi alapnyilvántartás valamint működési nyilvántartás<br />
integrált adatbázisának kialakítása indokolt, amelyben a személyekhez<br />
kötődő azonos információk duplikálása elkerülhető. Ez nem jelenti azt, hogy<br />
például a Magyarországon diplomát szerző, de Magyarországon dolgozni<br />
nem akaró személyek nyilvántartását ne lehetne megoldani, mivel az<br />
integrált adatbázis kialakítása során erre tekintettel lehet lenni. A kialakítás<br />
megvalósításának modelljéül a már hivatkozott, K-NET-ként elhíresült,<br />
gyógyszertörzsre vonatkozó integrált adatbázis szolgál. Az ESzCsM<br />
állásfoglalását kell kérni ebben az ügyben.<br />
2. Az adatszolgáltatás tartalmának felülvizsgálatára úgyszintén sort kell<br />
keríteni, a redundáns elemeket (nyelvtudás, beosztás) ki kell venni, míg a<br />
hiányzó információkat betenni szükséges (így a munkakört, TAJ azonosítót).<br />
Egészségpolitikai szakértőkkel való egyeztetésnek helye van, csakúgy, mint<br />
a MOK, az OEP egy asztalhoz ültetésének az ESzCsM képviselőivel.<br />
3. Az OEP orvosokkal kapcsolatos információigénye kielégülhetne anélkül is,<br />
hogy lenne rendszeres adatcsere az OEP és a MOK között, amennyiben -<br />
beépítve az OEP alapadatait a rendszer elemeibe - egységes orvostörzzsé<br />
transzformálnánk át a MOK adatbázisát. A kétféle nyilvántartás összevonása<br />
után, az integrált adatbázis kialakításának második fázisában ez kellene,<br />
hogy a következő lépés legyen a feladatok sorában. Ide tartozó feladat a<br />
pecsétkiadás nyilvántartásának beintegrálása is a közhiteles nyilvántartás<br />
elemei közé. Az integrált adatbázis vezetése maradhatna a MOK-nál.<br />
4. Az integrált adatbázis kialakításának harmadik fázisában az ÁNTSZ OTH<br />
orvosokra, mint szolgáltatókra vonatkozó adatainak beépítése jelentené a<br />
végső összevonás irányába tett lépést, amely lépés egyidejűleg megtehető az<br />
előzővel, ha a szándék az ágazat irányítóiban megfelelően erős.<br />
81<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Ajánlás<br />
5. Amíg az integrált adatbázisok nem kerülnek kialakításra, addig jogszabályi<br />
felhatalmazásban kell nevesíteni a MOK, OEP, ÁNTSZ szervezetei közötti<br />
adatátadást.<br />
6. Munkahelyi, munkáltatói kötelezettségként kell meghatározni az orvosok,<br />
fogorvosok munkahelyi változásának jelentési előírásait, szemben a mostani<br />
gyakorlattal.<br />
7. A halottak kivezetése az integrált orvostörzsből a TAJ szám megadásával<br />
egyszerűbbé válhatna, segítve ezzel az adatbázist a közhitelessé válásban.<br />
Az EKNY kialakításának első ütemében - tekintettel az adatbázisban szereplő adatok<br />
személyhez kötöttségére, személyes jellegére - a működési nyilvántartás egyes<br />
adataihoz való hozzáférés tükrözéssel csak akkor oldható meg, ha az EKNY erre<br />
jogszabályban felhatalmazást kap. A 1997-es Egészségügyi Törvény közérdekű adatnak<br />
minősíti: 51<br />
az orvos, fogorvos nevét;<br />
megszerzett szakképesítését;<br />
a megszerzés időpontját;<br />
a továbbképzések elvégzésének időpontjait;<br />
a nyelvismerettel kapcsolatos információkat;<br />
a korlátozott alkalmasság ismeretét;<br />
a munkahely ismeretét.<br />
Ennek függvényében ezen információkhoz való hozzáférést az EKNY-ben biztosítani<br />
lehet. Erre a célra az interneten keresztüli lekérdezés tűnik a legmegfelelőbb módnak.<br />
Tekintettel arra, hogy ilyen jellegű lekérdezésre egyelőre nincs mód, idő-, és<br />
költségigényes lesz a megoldás.<br />
51 Forrás: 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 112. § (9) bekezdése.<br />
82<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
A második ütemben elképzelhető lehet az EKNY számára egy külön interfész<br />
kialakítása az egyesített, integrált orvostörzs fentebb nevesített adataihoz való<br />
hozzáférés érdekében.<br />
83<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.5 Gyógyszerész nyilvántartás(ok)<br />
1.5.1 A nyilvántartások célja, funkciója<br />
Az egészségügyi tevékenység gyakorlása, mint az már ismert, a betegek érdekeit<br />
valamint az ellátás biztonságát védendő, engedélyhez kötött. Ahhoz, hogy valaki<br />
gyógyszerészként tevékenykedhessen, gyógyszerész végzettséggel kell rendelkeznie. Az<br />
itthon kiadott illetve külföldön megszerzett és honosított diplomák nyilvántartási<br />
kötelezettségéről az 1997-es Egészségügyi Törvény rendelkezik, e szerint a megszerzett<br />
szakképesítésről ún. alapnyilvántartást kell vezetni.<br />
Ugyancsak az Egészségügyi Törvény rendelkezik a gyógyszerészek működési<br />
nyilvántartási kötelezettségéről is; nyilvántartásba vétel hiányában ilyen irányú<br />
tevékenységet nem lehet folytatni. A kétféle nyilvántartás felállítására 2000. év tavaszán<br />
került sor, miniszteri rendelet előírása alapján.<br />
A nyilvántartások vallott célja továbbá - egészségpolitikai vonatkozásban, hogy tudni<br />
lehessen, hány gyógyszerész, milyen intézményekben, milyen munkahelyeken dolgozik<br />
ma az egészségügyben.<br />
1.5.2 A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről;<br />
1994. évi LI. Törvény a Magyar Gyógyszerész Kamaráról;<br />
2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes<br />
kérdéseiről;<br />
30/1999. (VII.16.) EüM rendelet az orvosok, a fogorvosok, a<br />
gyógyszerészek, valamint a klinikai szakpszichológusok<br />
alapnyilvántartásáról és működési nyilvántartásáról, valamint a működési<br />
nyilvántartásban nem szereplő személyek tevékenységének<br />
engedélyezéséről.<br />
84<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.5.3 A nyilvántartások működtetője, adatgazdája<br />
Az alapnyilvántartás esetében - az ESzCsM megbízása alapján - a nyilvántartás<br />
működtetője az Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EKH). Adatgazda:<br />
xxxxxxxxxxxxxxxx<br />
Az alapnyilvántartás esetében az oktatási intézmény jelenti az adatokat.<br />
A működési nyilvántartás esetében a nyilvántartás működtetője: a Magyar<br />
Gyógyszerész Kamara (MGYK). Adatgazda - országos nyilvántartás esetében:<br />
xxxxxxxxxxxxxx A MGYK működési nyilvántartásának leírását nem bocsátotta<br />
rendelkezésünkre, mivel éppen átalakítás alatt áll. Ami rendelkezésünkre állt, azt<br />
közrebocsátottuk.<br />
A működési nyilvántartásba vétel a gyógyszerész kérelmére történik.<br />
1.5.4 A nyilvántartások adatbázisának szerkezetleírása<br />
1.5.4.1 Alapnyilvántartás<br />
A gyógyszerész alapnyilvántartás egyelőre papír alapú, a tervek elkészültek a<br />
számítógépes feldolgozásra.<br />
A. Entitások<br />
Az alapnyilvántartás szempontjából egyetlen entitásról lehet beszélni, ez a gyógyszerész<br />
törzslapja:<br />
Sorszám A/nnnnn formában, ahol nnnnn: 1-99999<br />
Név<br />
Leánykori név<br />
Születési hely<br />
Születési idő<br />
Anyja neve<br />
85<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Állampolgársága<br />
Lakcím<br />
Szakképesítés megnevezése<br />
Oklevél, bizonyítvány száma<br />
Kiállítás helye<br />
Kiállítás időpontja<br />
A kiállító intézmény<br />
Honosított oklevél által<br />
tanúsított szakképesítés<br />
Oklevél, bizonyítvány<br />
Oklevél, bizonyítvány<br />
Oklevél, bizonyítvány<br />
Külföldi egyetemen szerzett honosított vagy<br />
egyenértékűnek elismert oklevél esetén<br />
Honosítás száma<br />
Honosítás helye<br />
Honosítás időpontja<br />
Honosító intézmény<br />
Vizsga letételét tanúsító<br />
okirat száma<br />
Külföldi egyetemen szerzett oklevél esetén a 30/1999-es<br />
Rendelet 6.§-a szerint<br />
Kiállítás helye<br />
Kiállítás időpontja<br />
Kiállító intézmény<br />
B. Adatbázis információk<br />
86<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Jelenleg nincs adatbázis információ, mivel adatbázis sincs. Az EKH által bemutatott<br />
tervek szerint ACCESS alapú adatbázis kezelő program készül ugyanazoknak a<br />
készítőknek a segítségével, akik a MOK Regisztert is üzemeltetik.<br />
C. Hozzáférési jogosultságok<br />
Amíg nem áll fel az új, elektronikus nyilvántartás, nem ismertek ezek a paraméterek.<br />
1.5.4.2 Működési nyilvántartás<br />
A. Entitások<br />
Személy<br />
Gyógyszertár<br />
Képesítés<br />
B. Adatbázis információk<br />
Az adatbázis mérete jelenleg ~50MB (+300MB fotó). 7300 gyógyszerész szerepel a<br />
működési nyilvántartásban.<br />
Napi változási forgalom: 2MB/nap<br />
Adatbiztonság: napi tükrözés<br />
Lekérdezések mennyisége: 10-100MB/nap<br />
C. Hozzáférési jogosultságok<br />
Hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk.<br />
Rendelkezésre állás: éjjel-nappal, minden nap (7/24)<br />
1.5.5 A nyilvántartások hiányosságai<br />
A. Szakmai hiányosságok<br />
Az orvos/fogorvos nyilvántartás korábban taglalt hiányosságai közül a<br />
gyógyszerész nyilvántartás esetében is érvényes a két nyilvántartás<br />
összevonásának szükségessége; a nyilvántartás felesleges elemeinek<br />
87<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
elhagyása, illetve újakkal való kiegészítése. (Lásd a 1.4.5 pontot!) Ezeket<br />
kiegészítendő, a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) válaszlevelében 52 a<br />
következőket hangsúlyozta:<br />
GYES-en GYED-en lévő gyógyszerészek státusza nem tisztázott (az<br />
Egészségügyi Törvény nem engedi meg a nyilvántartásból történő<br />
felfüggesztést, szüneteltetést).<br />
Gyakorlati részpontszámok elszámolása nem egyértelmű illetve az Európai<br />
Unióban szerzett pontok sorsa is kétséges.<br />
B. Eljárásrendi hiányosságok<br />
A MGYK hivatali eljárási rendjével ellentétben az OTH a gyakorlati idő<br />
igazolások kiállításáért államigazgatási eljárási illetéket fizettet, mely csak a<br />
személyes gyógyszertár-működtetési joggal rendelkező gyógyszerészeket<br />
érinti. Jogszabályi pontosítás, jogszabály értelmezés szükséges az egységes<br />
eljárási rend kialakításához. 53<br />
1.5.6 A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés<br />
A gyógyszerész alapnyilvántartást valamint a működési nyilvántartást az Egészségügyi<br />
Törvény közhitelesnek minősíti. A felállított kritériumok alapján azonban a működési<br />
nyilvántartás nem minősíthető közhitelesnek, mivel a halottak 'kivezetése' a<br />
nyilvántartásból - hasonlatosan az Orvosnyilvántartáshoz - ugyancsak nem megoldott.<br />
A működési nyilvántartás célnak való megfelelése több ponton is csorbát szenved,<br />
ahogyan azt a hiányosságokról szóló rész tartalmazza.<br />
52 Forrás: A MGYK válaszlevele (Lásd 8. sz. mellékletet!)<br />
53 Forrás: A MGYK válaszlevele (Lásd 8. sz. mellékletet!)<br />
88<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.5.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az<br />
EKNY-be való beépülés feltételei<br />
1. A gyógyszerész alapnyilvántartás valamint működési nyilvántartás integrált<br />
adatbázisának kialakítása - hasonlatosan az Orvosnyilvántartáshoz - ebben az<br />
estben is indokolt. A kialakítás megvalósításának modelljéül a már hivatkozott,<br />
K-NET-ként elhíresült, gyógyszertörzsre vonatkozó integrált adatbázis szolgál.<br />
Az ESzCsM állásfoglalását kell kérni ebben az ügyben.<br />
2. Az adatszolgáltatás tartalmának felülvizsgálatára úgyszintén sort kell keríteni,<br />
a redundáns elemeket (nyelvtudás, beosztás) ki kell venni, míg a hiányzó<br />
információkat betenni szükséges (így a munkakört, TAJ azonosítót).<br />
Egészségpolitikai szakértőkkel való egyeztetésnek helye van, csakúgy, mint a<br />
MOK, MGYK, az OEP egy asztalhoz ültetésének az ESzCsM képviselőivel.<br />
3. A GYES-re, GYED-re vonatkozó észrevételek nem csak a gyógyszerész<br />
nyilvántartást kell, hogy érintsék, hanem az összes, humánerőforrással<br />
kapcsolatos adatbázist.<br />
4. A MGYK részéről megfogalmazott igény EU-ban szerzett oktatási pontok<br />
elszámolásáról jogosnak tűnik, érintve ugyancsak a többi nyilvántartást.<br />
5. Munkahelyi, munkáltatói kötelezettségként kell meghatározni a gyógyszerészek<br />
munkahelyi változásának jelentési előírásait, szemben a mostani gyakorlattal.<br />
6. A halottak kivezetése az integrált gyógyszerésztörzsből a TAJ szám<br />
megadásával egyszerűbbé válhatna, segítve ezzel az adatbázist a közhitelessé<br />
válásban.<br />
Ajánlás<br />
Az EKNY kialakításának első ütemében - tekintettel az adatbázisban szereplő adatok<br />
személyhez kötöttségére, személyes jellegére - a működési nyilvántartás egyes<br />
adataihoz való hozzáférés tükrözéssel csak akkor oldható meg, ha az EKNY erre<br />
jogszabályban felhatalmazást kap. A 1997-es Egészségügyi Törvény ebben az esetben is<br />
közérdekű adatnak minősíti:<br />
A gyógyszerész nevét;<br />
89<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
megszerzett szakképesítését;<br />
a megszerzés időpontját;<br />
a továbbképzések elvégzésének időpontjait;<br />
a nyelvismerettel kapcsolatos információkat;<br />
a korlátozott alkalmasság ismeretét;<br />
a munkahely ismeretét.<br />
Ennek függvényében ezen információkhoz való hozzáférést az EKNY-ben biztosítani<br />
szükséges. Erre a célra az interneten keresztüli lekérdezés tűnik a legmegfelelőbb<br />
módnak. Amint tiszta kép áll rendelkezésre a gyógyszerész működési nyilvántartás<br />
adatbázisáról, meg lehet becsülni a várható fejlesztési költségeket.<br />
A második ütemben elképzelhető lehet az EKNY számára egy külön interfész<br />
kialakítása az egyesített, integrált gyógyszerésztörzs fentebb nevesített adataihoz való<br />
hozzáférés érdekében.<br />
90<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.6 Klinikai szakpszichológus(ok) nyilvántartása<br />
1.6.1 A nyilvántartások célja, funkciója<br />
Az egészségügyi tevékenység különböző szintű gyakorlása, a betegek érdekeit valamint<br />
az ellátás biztonságát védendő, engedélyhez kötött. Ahhoz, hogy valaki klinikai<br />
szakpszichológusként tevékenykedhessen, ilyen irányú végzettséggel kell rendelkeznie.<br />
Az itthon kiadott illetve külföldön megszerzett és honosított diplomák nyilvántartási<br />
kötelezettségéről az 1997-es Egészségügyi Törvény rendelkezik, e szerint a megszerzett<br />
szakképesítésről ún. alapnyilvántartást kell vezetni.<br />
Ugyancsak az Egészségügyi Törvény rendelkezik a klinikai szakpszichológus működési<br />
nyilvántartási kötelezettségéről is; nyilvántartásba vétel hiányában ilyen irányú<br />
tevékenységet nem lehet folytatni. A kétféle nyilvántartás felállítására 2000. év tavaszán<br />
került sor, a már ismert miniszteri rendelet előírása alapján.<br />
1.6.2 A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről;<br />
2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes<br />
kérdéseiről;<br />
30/1999. (VII.16.) EüM rendelet az orvosok, a fogorvosok, a<br />
gyógyszerészek, valamint a klinikai szakpszichológusok<br />
alapnyilvántartásáról és működési nyilvántartásáról, valamint a működési<br />
nyilvántartásban nem szereplő személyek tevékenységének<br />
engedélyezéséről.<br />
1.6.3 A nyilvántartások működtetője, adatgazdája<br />
Az alapnyilvántartás esetében - az ESzCsM megbízása alapján - a nyilvántartás<br />
működtetője az Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EKH). Adatgazda:<br />
xxxxxxxxxxxx<br />
Az alapnyilvántartás esetében az oktatási intézmény jelenti az adatokat.<br />
91<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
A működési nyilvántartás esetében a nyilvántartás működtetője: az Egészségügyi<br />
Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI). Adatgazda - országos nyilvántartás esetében:<br />
xxxxxxxxxxxxx, nyilvántartás vezető<br />
A működési nyilvántartásba vétel a klinikai szakpszichológus kérelmére történik.<br />
1.6.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása<br />
1.6.4.1 Alapnyilvántartás<br />
A. Entitás<br />
Az alapnyilvántartás szempontjából egyetlen entitásról lehet beszélni, egy Access<br />
adatbázisból áll, ez a klinikai szakpszichológus törzslapja alapján a következő<br />
információkat tartalmazza:<br />
Sorszám A/nnnnn formában, ahol nnnnn: 1-99999<br />
Név<br />
Leánykori név<br />
Születési hely<br />
Születési idő<br />
Anyja neve<br />
Állampolgársága<br />
Lakcím<br />
Szakképesítés megnevezése<br />
Oklevél, bizonyítvány száma<br />
Kiállítás helye<br />
Kiállítás időpontja<br />
Oklevél, bizonyítvány<br />
Oklevél, bizonyítvány<br />
92<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
A kiállító intézmény<br />
Honosított oklevél által<br />
tanúsított szakképesítés<br />
Oklevél, bizonyítvány<br />
Külföldi egyetemen szerzett honosított vagy<br />
egyenértékűnek elismert oklevél esetén<br />
Honosítás száma<br />
Honosítás helye<br />
Honosítás időpontja<br />
Honosító intézmény<br />
Vizsga letételét tanúsító<br />
okirat száma<br />
Külföldi egyetemen szerzett oklevél esetén a 30/1999-es<br />
Rendelet 6.§-a szerint<br />
Kiállítás helye<br />
Kiállítás időpontja<br />
Kiállító intézmény<br />
B. Adatbázis információk<br />
Az adatbázis mérete: jelenleg ~8-10MB. 630 klinikai szakpszichológus szerepel az<br />
alapnyilvántartásban.<br />
Napi változási forgalom: 0, 001MB/nap<br />
C. Hozzáférési jogosultságok<br />
Hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk.<br />
Az adatbázis rendelkezésre állása: munkaidőben, heti öt nap.<br />
1.6.4.2 Működési nyilvántartás<br />
A. Entitás<br />
93<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
A szakpszichológusok működési nyilvántartásának „rendszere” egy Access adatbázisból áll,<br />
amely egy (1 db) entitásban tárolja az összes klinikai szakpszichológus működési<br />
nyilvántartásának elektronikus feldolgozásához szükséges adatot.<br />
Sorszám 54 M/nnnnn formában, ahol nnnnn: 1-99999<br />
Név<br />
Születési hely<br />
Születési idő<br />
Anyja neve<br />
Állampolgársága<br />
Lakcím<br />
Szakképesítés megnevezése<br />
Oklevél, bizonyítvány<br />
oklevél szerint<br />
Oklevél, bizonyítvány száma<br />
Képzést szervező intézmény<br />
neve<br />
Képzés időpontja<br />
Képesítést szervező<br />
intézmény megnevezése<br />
Oklevél, bizonyítvány<br />
Oklevél, bizonyítvány<br />
Oklevél, bizonyítvány<br />
Oklevél, bizonyítvány<br />
Alapnyilvántartás száma A/nnnnn formában, ahol nnnnn: 1-99999<br />
Tudományos fokozat<br />
54 Forrás: Az ETI által közrebocsátott klinikai szakpszichológusi működési nyilvántartási jelentkezési lap<br />
94<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Nyilvántartási száma<br />
Kiállítás helye<br />
Kiállítás ideje<br />
Kiállító intézmény megnev.<br />
Nyelvismeret foka<br />
Nyelv megnevezése<br />
Kiállítás helye<br />
Bizonyítvány száma<br />
Kiállítás időpontja<br />
Kiállító intézmény<br />
megnevezése<br />
Előző nyilvántartási száma<br />
Korlátozott alkalmasság<br />
Van / Nincs<br />
Az eü. tev. egy évet<br />
meghaladó szünetelt. ideje<br />
Honosított oklevél által<br />
tanúsított szakképesítés<br />
Külföldi egyetemen szerzett honosított vagy<br />
egyenértékűnek elismert oklevél esetén<br />
Honosítás száma<br />
Honosítás helye<br />
Honosítás időpontja<br />
Honosító intézmény<br />
95<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
A munkahely neve<br />
A munkahely címe<br />
Beosztása<br />
Szakképesítés szerinti<br />
munkakörökben eltöltött<br />
évek száma szerinti<br />
gyakorlati pontszám<br />
Elméleti továbbképzés<br />
pontszáma<br />
B. Adatbázis információk<br />
Az adatbázist az ETI 2003-ban vette át az ESzCsM Humánpolitikai Főosztályától.<br />
Az adatbázis mérete: jelenleg ~10-12MB. Mintegy 630 klinikai szakpszichológus<br />
szerepel a működési nyilvántartásban.<br />
Napi változási forgalom: 0, 001MB/nap.<br />
C. Hozzáférési jogosultságok<br />
Hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk.<br />
Az adatbázis rendelkezésre állása: 7 nap/24 óra.<br />
1.6.5 A nyilvántartások hiányosságai<br />
Tekintettel az alacsony számosságra, külön nem részletezzük azokat a hiányosságokat,<br />
amelyek másutt már pontosan le vannak írva.<br />
1.6.6 A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés<br />
A klinikai szakpszichológusi alapnyilvántartást valamint a működési nyilvántartást az<br />
Egészségügyi Törvény közhitelesnek minősíti. A kifogások hasonlóak, mint a többi<br />
humánerőforrás adatbázissal szemben.<br />
96<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.6.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az<br />
EKNY-be való beépülés feltételei<br />
Hasonló szempontokat érdemes nevesíteni a javaslatok megfogalmazása során, mint<br />
amit a másik két adatbázis esetében tettünk. E helyütt ezeket nem ismételjük meg.<br />
Ajánlás<br />
Az EKNY kialakításának első ütemében - tekintettel az adatbázisban szereplő adatok<br />
személyhez kötöttségére, személyes jellegére - a működési nyilvántartás egyes<br />
adataihoz való hozzáférés tükrözéssel csak akkor oldható meg, ha az EKNY erre<br />
jogszabályban felhatalmazást kap. A 1997-es Egészségügyi Törvény ebben az esetben is<br />
közérdekű adatnak minősíti:<br />
A klinikai szakpszichológus nevét;<br />
megszerzett szakképesítését;<br />
a megszerzés időpontját;<br />
a továbbképzések elvégzésének időpontjait;<br />
a nyelvismerettel kapcsolatos információkat;<br />
a korlátozott alkalmasság ismeretét;<br />
a munkahely ismeretét.<br />
Ennek függvényében ezen információkhoz való hozzáférést az EKNY-ben biztosítani<br />
szükséges. Erre a célra az interneten keresztüli lekérdezés tűnik a legmegfelelőbb<br />
módnak.<br />
97<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.7 Egészségügyi szakdolgozói nyilvántartás(ok)<br />
1.7.1 A nyilvántartások célja, funkciója<br />
Az egészségügyi tevékenység különböző szintű gyakorlása, a betegek érdekeit valamint<br />
az ellátás biztonságát védendő, engedélyhez kötött. Ahhoz, hogy valaki egészségügyi<br />
szakdolgozóként tevékenykedhessen, ilyen irányú szakképesítéssel kell rendelkeznie.<br />
Az eddig tárgyalt humánerőforrást érintő adatbázisokhoz hasonlóan - az 1997 évi CLIV.<br />
törvény 'az egészségügyről' 111. § és 112. § rendelkezése alapján - a nyilvántartások<br />
kettéosztódnak: alap-, és működési nyilvántartásra.<br />
1.7.2 A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />
1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről;<br />
2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes<br />
kérdéseiről;<br />
2003. évi LXXXIII. törvény a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói<br />
Kamaráról;<br />
27/1998. (VI.17.) NM rendelet az egészségügyi szakképesítést szerzett<br />
személyek alapnyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakdolgozók<br />
működési nyilvántartásának szabályairól.<br />
28/1998. (VI.17.) NM rendelet az egészségügyi dolgozók továbbképzésének<br />
szabályairól.<br />
1.7.3 A nyilvántartások működtetője, adatgazdája<br />
Mind az alapnyilvántartás, mind a működési nyilvántartás esetében a nyilvántartás<br />
működtetője: az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI). Adatgazda:<br />
xxxxxxxxxxxxxxxxxxx, nyilvántartás vezető. Az ETI a nyilvántartások leírását csak<br />
részlegesen bocsátotta rendelkezésünkre, szoftverfejlesztési szerzői jogra hivatkozva. 55<br />
55 Forrás: Az ETI válaszlevele (lásd 9. sz. mellékletet!)<br />
98<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Az alapnyilvántartásba vétel, mint mindig, a szakképesítést kiadó intézmény bejelentése<br />
alapján történik, kötelező jelleggel.<br />
A működési nyilvántartásba vétel az egészségügyi szakdolgozó kérelmére történik,<br />
önkéntes.<br />
1.7.4 A nyilvántartások adatbázisának szerkezetleírása<br />
Az ETI 'Egészségügyi Szakdolgozók Országos Nyilvántartása' elnevezéssel<br />
informatikai szempontból együttes adatbázisként kezeli a két nyilvántartást.<br />
1.7.4.1 Alapnyilvántartás<br />
Elsősorban papíralapú nyilvántartás (kartonok), informatikai rendszer másodlagosan<br />
rögzíti az adatokat.<br />
Az alapnyilvántartást egy szekvencia-azonosító rögzíti, az az alapnyilvántartási szám,<br />
de azonosításra a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara által adandó számot lehet<br />
majd használni, ezzel lehet a nyilvántartásokat később összekapcsolni.<br />
A. Entitások<br />
A szakdolgozók alapnyilvántartási adatlapja<br />
Név<br />
Törzslap száma<br />
Születési név Szakképesítés megnevezése, azonosító<br />
száma<br />
Leánykori név<br />
Születési hely<br />
Születési idő<br />
Anyja neve<br />
Szakképesítést szervező intézmény neve,<br />
címe<br />
Vizsgát szervező intézmény neve, címe<br />
Bizonyítvány, oklevél száma<br />
A képesítést szervező intézmény neve,<br />
címe<br />
99<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Állampolgársága<br />
Legmagasabb iskolai végzettség<br />
A vizsgát szervező intézmény neve, címe<br />
Az alapnyilvántartás száma<br />
B. Adatbázis információk<br />
Mivel az adatok tárolása – jelenleg – együtt történik a működési nyilvántartással, az<br />
adatok az együttes adatbázisra vonatkoznak.<br />
1 000 000 rekord az adatbázisban, ~190 MB adattartalom<br />
~450000 különböző egyed van az alapnyilvántartásban, ezek közül ~160000 került<br />
kapcsolatba az ETI-vel 1998 óta (minden bizonnyal ez a ténylegesen létező személyek<br />
száma)<br />
Adatváltozás az alapnyilvántartásban: 8000-10000 új egyed/év.<br />
C. Hozzáférési jogosultságok<br />
A hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk.<br />
Az adatkezelés hozzáférési módja: SQL AB.Server szintű hitelesítés/alkalmazásszintű<br />
hitelesítés.<br />
Lekérdezések száma: kb. 200-800/nap.<br />
Rendelkezésre állás: 7/24.<br />
1.7.4.2 Működési nyilvántartás<br />
A nyilvántartást egyelőre az ETI vezeti, de 2004. október 31. után valószínűleg át kell<br />
adnia a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) számára.<br />
Az alapnyilvántartásban is említett MESZK (kamarai szám) azonosításon túl speciális<br />
működési nyilvántartási kód képződik, a szakképzési szintek alapján:<br />
../ formában.<br />
Pl. D.6.5358/2002 (D: diplomás, 6: védőnő, 5358. sorszám, 2002: év)<br />
A. Entitások<br />
Felviteli adatlap szerkezet:<br />
100<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Név<br />
Születési név<br />
Születési hely<br />
Születési idő<br />
Anyja neve<br />
Állampolgársága<br />
Lakcíme<br />
Szakképesítés megnevezése<br />
Szakképesítést szervező intézmény neve,<br />
címe<br />
Vizsgát szervező intézmény neve, címe<br />
Törzslap száma<br />
Nyelvvizsga típusa<br />
Korlátozott alkalmasság jelzése<br />
Szüneteltetett tevékenység jelzése<br />
Munkahely neve<br />
Munkahely kódszáma<br />
Munkahely címe<br />
Munkakör és kódszáma<br />
Gyakorlati pontszám<br />
Elméleti továbbképzés pontszámai<br />
Bizonyítvány, oklevél száma<br />
Az adatbázis logikailag három nagy egységből áll:<br />
• Alapnyilvántartás<br />
• Működési nyilvántartás<br />
• Személy nyilvántartás<br />
101<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
B. Adatbázis információk<br />
Az adatok tárolása – jelenleg – együtt történik a működési nyilvántartással, az adatok az<br />
együttes adatbázisra vonatkoznak.<br />
1 000 000 rekord az adatbázisban, ~190 MB adattartalom<br />
A kiadott működési nyilvántartási kártyák sorszáma jelenleg 135 ezernél tart.<br />
Becsült változásforgalom: kb. 20 MB/nap<br />
C. Hozzáférési jogosultságok<br />
Hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk.<br />
Az adatkezelés hozzáférési módja: SQL AB.Server szintű hitelesítés/alkalmazásszintű<br />
hitelesítés.<br />
Lekérdezések száma: kb. 200-800/nap.<br />
Rendelkezésre állás: 7/24.<br />
Más rendszerekkel történő átfedés megnevezése, az átfedés rövid leírása:<br />
A Országos Nyilvántartás adatbázisában levő néhány egyed elsődleges kulcsa előfordul<br />
más adatbázis egyedeiben, mint külső kulcs. Ez az adatbázis a Magyar Egészségügyi<br />
Szakdolgozói Kamara adatbázisa. A két adatbázis úgynevezett “linked server”-ként van<br />
összekapcsolva egymással.<br />
102<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.7.5 A nyilvántartások hiányosságai<br />
A. Szakmai hiányosságok<br />
Szakmai hiányosság van elég a nyilvántartások körül az ETI álláspontja szerint is.<br />
Közülük néhány fontosabb:<br />
A jogszabályi háttér nem definiálja egyértelműen, mit illetve kiket kell<br />
egészségügyi szakdolgozó alatt érteni. Jelenlegi gyakorlat szerint az<br />
egészségügyi szakképesítéssel rendelkező szakdolgozót kell nyilvántartani<br />
függetlenül attól, egészségügyi, vagy szociális területen dolgozik<br />
szakképesítésének megfelelően az adott személy. Ebbe a kategóriába nem<br />
férnek bele a szociális szakképesítéssel rendelkező azon szakdolgozók, akik<br />
az egészségügyben foglalkoztatottak. Kérdés, teszik fel a szakértők, ez-e a<br />
nyilvántartás valódi célja.<br />
(Annak ellenére, hogy ahány szakképesítése van egy egészségügyi<br />
dolgozónak, annyiszor veszik működési nyilvántartásba, s ugyanannyiszor új<br />
sorszám is kerül kiadásra, meg tudják mondani a működési nyilvántartás<br />
alapján, hányan, hányféle egészségügyi szakképesítés mentén regisztráltatták<br />
magukat. Tehát arra vonatkozóan is tudnak információt szolgáltatni, hány<br />
egészségügyi szakdolgozó segít ma a betegeken az egészségügyben.)<br />
Az egészségügyi szakdolgozók értelmezés körüli gondok súlyát jól jelzi,<br />
hogy a szociális szakképesítéssel rendelkezőket, akik az egészségügyben<br />
dolgoznak, a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) által<br />
vezetett működési nyilvántartásba nem veszik fel.<br />
Az Egészségügyi Szakdolgozók nyilvántartásába viszont, mint láttuk,<br />
felveszik azokat az egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőket is, akik<br />
szociális ellátás intézményeiben dolgoznak, amennyiben a jogszabályban<br />
előírtak szerint nyújtják be működési nyilvántartási kérelmüket.<br />
Az alapvető probléma az, hogy a jogalkotó eltérő filozófiára építette föl az<br />
egészségügyről szóló 1997 évi CLIV. törvény nyilvántartásra vonatkozó<br />
103<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
rendelkezését és a személyes gondoskodást végző személyek adatainak<br />
működési nyilvántartásáról rendelkező 8/2000. (VIII.4.) SZCSM rendeletet.<br />
Az Egészségügyi Törvény értelmében működési nyilvántartásba az a<br />
személy vehető fel, aki az egészségügyi szakképesítést szerzettek<br />
alapnyilvántartásában szerepel és szakképesítésének megfelelő<br />
tevékenységet végez, amely történhet egészségügyi intézményben vagy<br />
személyes gondoskodást nyújtó intézményben.<br />
Elsősorban ápolói szakképesítéssel rendelkezők kerülnek felvételre a<br />
személyes gondoskodást végező intézményekből, tekintettel arra, hogy<br />
egészségügyi szakképesítéssel rendelkeznek. Az Egészségügyi<br />
Szakdolgozók Országos Nyilvántartása tehát ’befogadóbb’ típusú<br />
nyilvántartás - szól az ETI értékelése.<br />
A szociális szakképesítéssel rendelkező szociális otthoni ápolók és gondozók<br />
helyzetét tovább rontja, hogy nemcsak az NCsSzI nem veszi fel őket<br />
működési nyilvántartásába, amennyiben egészségügyi intézményben<br />
dolgoznak, de ezt az ETI sem teheti, mivel nem szerepelnek, nem<br />
szerepelhetnek az egészségügyi szakdolgozói alapnyilvántartásban. Lyuk<br />
tátong a rendszerben.<br />
Ekvivalencia gondok is jelentkeznek a szakképesítések nyilvántartásában.<br />
Jelenleg az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásában 201<br />
szakképesítés megnevezése szerepel (1945-től napjainkig), s ez (is)<br />
lehetetlenné teszi az azonos szakmai területeken dolgozók létszámának<br />
azonosítását. 56<br />
A működési nyilvántartás kötelező adatai közül a nyelvismeretre vonatkozó<br />
adatok törölhetők.<br />
Ezzel szemben indokolt lenne jogszabályban rendezni az EU tagság<br />
'ürügyén', hogy az az egészségügyi szakdolgozó, aki munkavégzés céljából<br />
56 Forrás: Az ETI válaszlevele (Lásd 8. számú mellékletet!)<br />
104<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
elhagyja az országot, legyen köteles bejelenteni azt a működési<br />
nyilvántartásba. Ebben az esetben elfogadásra kerülhetne a működési<br />
nyilvántartás megújításának feltételeként előírt külföldön töltött gyakorlati<br />
idő és továbbképzés is.<br />
B. Eljárásrendi hiányosságok<br />
A bizonyítványokat kiadó iskolák nem jelentik a végzetteket az<br />
alapnyilvántartásba, s ez komoly késlekedést eredményez az egészségügy<br />
dolgozók működési nyilvántartásba vételekor.<br />
Nagy az ágazatban a pályaelhagyók aránya, ezért létfontosságú lenne, ha a<br />
munkahelyeken dolgozókat, illetve a változásokat a munkáltatók jelentenék,<br />
nem a dolgozók.<br />
A nyilvántartás vezetője szerint a halottak kivezetése ebben az esetben sem<br />
megoldott, bár a Belügyminisztérium nyújt segítséget számukra. Havonta<br />
egyszer kerül sor az egyeztetésre.<br />
Az első ötéves időszak tavaly lejárt a működési nyilvántartás érvényességét<br />
tekintve. Ugyan folyamatosan történnek a megújítások, de sokan nem éltek /<br />
nem élnek ezzel a lehetőséggel/kötelezettséggel. Milyen<br />
jogkövetkezménnyel számolhat az, akit emiatt kiraknak a nyilvántartásból?<br />
Úgy tűnik, csak akkor válik ez a momentum fontossá, ha új munkahelyre lép<br />
be a delikvens. 57<br />
1.7.6 A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés<br />
Az egészségügyi szakdolgozói alapnyilvántartást valamint a működési nyilvántartást az<br />
Egészségügyi Törvény közhitelesnek minősíti. A felállított kritériumok alapján a<br />
működési nyilvántartás nem minősíthető közhitelesnek, mivel mind a halottak, mind a<br />
pályaelhagyók kivezetése a nyilvántartásból rendszerszerűen nem megoldott. Egyelőre<br />
nem világosak a jogi következményei a megújítás elmaradásának.<br />
57 És ha az ÁNTSZ ellenőrzi őket.<br />
105<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
A működési nyilvántartás céloknak való megfelelése annak függvényében dönthető el,<br />
mit szeretne az egészségpolitika ezzel a nyilvántartással elérni. Valóban csak az<br />
egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőkről szeretne információt gyűjteni, vagy az is<br />
fontos számára, hogy az egészségügyi ágazatban hány nem egészségügyi<br />
szakképesítéssel bíró személy dolgozik?<br />
1.7.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az<br />
EKNY-be való beépülés feltételei<br />
1. Tisztázni szükséges, milyen célt kell, hogy szolgáljon a működési nyilvántartás.<br />
Ehhez a kérdéskörhöz csatlakozik a fogalmi definíció ügye is. Feltétlenül<br />
indokolt, hogy a jogszabályokban egységes, egyértelmű megfogalmazás<br />
szerepeljen. Erről szakmai kerekasztal keretében vitát kellene lefolytatni az<br />
ESzCsM, az ETI valamint a MESZK bevonásával.<br />
2. Az egészségügyi szakdolgozói alapnyilvántartás valamint működési<br />
nyilvántartás integrált adatbázisának kialakítása - a fenti viták állásfoglalása<br />
után - indokolt, mivel ezáltal az információk megkettőződését ki lehet<br />
küszöbölni. A kialakítás megvalósításának modelljéül a sokszor már<br />
hivatkozott, K-NET-ként elhíresült, gyógyszertörzsre vonatkozó integrált<br />
adatbázis szolgál. Az ESzCsM állásfoglalását kell ebben az ügyben is kérni.<br />
3. Addig is, amíg nem kerül sor az egyesítésre, a különböző nyilvántartások<br />
(alap-, működési, kamarai) közötti átjárhatóságot segíthetné a most sorra<br />
kerülő Szakdolgozói Kamarai tagság bevezetésével együtt járó kamarai<br />
tagsági sorszám kiadása. Mivel új rendszer épül fel, amelynek alapfilozófiája,<br />
hogy a kamarai tagsági igazolvány csak egyetlen (sor)számot tartalmaz egytől<br />
induló számozással, így erre az egy (személyhez kötődő) számra<br />
biztonságosan lehetne felfűzni az összes további, személyhez köthető<br />
információt. Amennyiben döntés születne a kamarai tagsági nyilvántartási<br />
számmal történő azonosításra, úgy ezeket az adatokat be kellene vinni a<br />
nyilvántartási rendszerekbe.<br />
4. Ekvivalencia gondok kezelése az egészségügyi szakdolgozók<br />
nyilvántartásaiban ugyancsak megoldásra váró feladat, az ESzCsM, valamint a<br />
106<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
frissen alakult Szakdolgozói Kamara együttes feladata ennek a helyzetnek a<br />
felszámolása.<br />
5. Az Európai Unióban munkát vállalók nyilvántartási kötelezettségének<br />
bevezetése nemcsak az egészségügyi szakdolgozók esetében tűnik új<br />
szabályozási elemnek, hanem a humánerőforrást érintő többi adatbázisnál is.<br />
Ezzel információt szerezhetnénk arra vonatkozóan, hányan vállalnak végleg,<br />
vagy átmeneti ideig munkát külföldön. Egészségpolitikai szempontból is<br />
jelentős hozadéka lenne ennek az információnak, mivel a migráció mértékének<br />
megállapítása egyelőre igen kezdetleges.<br />
Ajánlás<br />
Az EKNY kialakításának első ütemében - tekintettel az adatbázisban szereplő adatok<br />
személyhez kötöttségére, személyes jellegére - a működési nyilvántartás egyes<br />
adataihoz való hozzáférés tükrözéssel csak akkor oldható meg, ha az EKNY erre<br />
jogszabályban felhatalmazást kap.<br />
Az 1997-es Egészségügyi Törvény közérdekű adatnak minősíti:<br />
az egészségügyi szakdolgozó nevét;<br />
megszerzett szakképesítéseit;<br />
a megszerzések időpontját;<br />
a továbbképzések elvégzésének időpontjait;<br />
a nyelvismerettel kapcsolatos információkat;<br />
a korlátozott alkalmasság ismeretét;<br />
a munkahely ismeretét,<br />
így ezen információkhoz való hozzáférést az EKNY-ben biztosítani szükséges.<br />
Jelenleg az ETI honlapjának Web-felületén kevés átalakítással már ma is lehetne<br />
biztosítani az ellátandó lakosság számára az egészségügyi szakdolgozók<br />
szakképesítésére vonatkozó információt: Pl. „MESZK-7” szám bepötyögése a honlapon<br />
információt adhat a MESZK-7 szám tulajdonosának szakképesítéséről, vagy<br />
szakképesítéseiről. Ennek csak annyi a feltétele, hogy az egészségügyi szakdolgozók<br />
107<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
kötelezően viseljék névtáblájukat és azon a MESZK tagsági számot vagy pedig<br />
lakossági kérésre azt megmondják 58 .<br />
58 Forrás: Sövényi Ferencné javaslata, ETI<br />
108<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.8 Gyógyszer nyilvántartás<br />
Elérkeztünk ahhoz az adatbázishoz, amelynek alaptörzsállománya, a törzskönyvezett,<br />
forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerek adatbázisa a legnagyobb<br />
valószínűséggel minősíthető - előzetesen - közhitelesnek, s amelynek egyik<br />
továbbfejlesztett, más adatbázisokkal integrált változatára eddig oly sokat hivatkozott a<br />
tanulmány (K-NET). Nem véletlen, hogy éppen a gyógyszertörzzsel kapcsolatos<br />
információk a legmegbízhatóbbak az egészségügyi termékek közül, mivel a piaci<br />
szereplők, a gyógyszergyártó és -forgalmazó cégek 'megkövetelték' maguknak az<br />
átláthatóbb viszonyokat.<br />
Az alábbiakban az információkat csoportosítottuk a gyógyszer alaptörzsállományra,<br />
amelyet az OGYI-nak kell nyilvántartania, valamint a K-NET integrált gyógyszertörzsre<br />
vonatkozóan.<br />
1.8.1 A nyilvántartás célja, funkciója<br />
Gyógyszer alaptörzsállomány<br />
A gyógyszer - a magisztrális és galenusi gyógyszer kivételével - csak akkor kerülhet<br />
forgalomba és akkor alkalmazható, ha az arra jogosult hatóság a gyógyszertörzskönyvbe<br />
bejegyezte, forgalomba hozatalát engedélyezte.<br />
A gyógyszer törzskönyvezésével és forgalomba hozatala engedélyezésével kapcsolatos<br />
hatósági feladatok az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) hatáskörébe tartoznak.<br />
Az immunológiai gyógyszer törzskönyvezése és forgalomba hozatala engedélyezése<br />
során, illetve a forgalmazást érintő hatósági eljárásokban az Állami Népegészségügyi és<br />
Tisztiorvosi Szolgálat Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ (OEK)<br />
szakhatóságként működik közre.<br />
Az OGYI a vizsgálati készítményt akkor jegyzi be a gyógyszer-törzskönyvbe, ha annak<br />
a) minősége - ideértve a gyártás körülményeit is - ismert és meghatározott,<br />
b) hatásossága - a külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve -<br />
klinikailag is bizonyított,<br />
c) relatív ártalmatlansága igazolt.<br />
109<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
K-NET integrált gyógyszertörzs<br />
Az egyesített adatbázis kialakításának célja, hogy a gyógyszeradatok egységes és<br />
integrált, államigazgatási szintű kezelésének feladatát lássa el. Az adatok központi<br />
kezelése mellett kiemelt szerepet kap az ügyviteli rend követése, az egységes szótárak<br />
alkalmazása.<br />
1.8.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />
A gyógyszer alaptörzsállományra vonatkozóan:<br />
1998. évi XXV. Törvény az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről;<br />
12/2001. (IV. 12.) EüM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek<br />
törzskönyvezéséről és forgalomba hozataluk engedélyezéséről.<br />
A K-NET integrált gyógyszertörzsre vonatkozóan jogi elrendeltség alapjául fognak<br />
szolgálni a ma még hiányzó jogszabályok mellett a következő jogszabályok:<br />
134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet a járóbeteg-ellátás keretében rendelt<br />
gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdőellátások árához nyújtott<br />
támogatások elszámolásáról és folyósításáról;<br />
1994. évi LI. törvény a Gyógyszerész Kamaráról.<br />
1.8.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája<br />
A gyógyszer alaptörzs állományra vonatkozóan a nyilvántartás működtetője: az OGYI.<br />
A K-NET integrált adatbázisra vonatkozóan a felelős: xxxxxxxxxxx, OEP, telefonszám:<br />
xxxxxxxx<br />
1.8.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása<br />
A. Entitások<br />
A gyógyszer alaptörzsállományra vonatkozóan<br />
A gyógyszerkészítmény, a törzskönyvi bejegyzés során - néhány gyógyszer kivételével<br />
- törzskönyvi számot (a továbbiakban: törzskönyvi szám) kap. A törzskönyvi szám:<br />
110<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
a) OGYI-T-jelzésből,<br />
b) nevét, gyógyszerformáját és hatáserősségét egyaránt azonosító sorszámból,<br />
valamint<br />
c) „/” (per) jelzésből és csomagolási egységenként, illetve csomagolási<br />
módonként 01-essel kezdődő sorszámból áll.<br />
A törzskönyvi szám és a forgalomba hozatali engedély száma azonos.<br />
A törzskönyv tartalmazza a gyógyszer<br />
• a) törzskönyvi és forgalomba hozatali engedélye számát;<br />
• b) forgalomba hozatali engedélye iránti kérelem ügyiratszámát;<br />
• c) Magyarországon használatos nevét;<br />
• d) gyógyszerformáját;<br />
• e) forgalomba hozatali engedély jogosultja által forgalmazható<br />
kiszerelését;<br />
• f) kiadhatóságát;<br />
• g) forgalomba hozatali engedélye jogosultjának, illetve képviselőjének<br />
nevét (cégnevét) és lakóhelye (székhelye) megnevezését;<br />
• h) forgalomba hozatali engedélye keltét;<br />
• i) forgalomba hozatali engedélye érvényességének megszűnését és a<br />
törzskönyvi törlés tényét, annak jogcímét és időpontját;<br />
• j) forgalomba hozatali engedélye meghosszabbításának időpontját;<br />
• k) ideiglenes forgalomba hozatali engedélye ideiglenes jellegét és az<br />
érvényesség határidejét;<br />
• l) a forgalomba hozatali engedélye módosításának tényét és a módosítás<br />
időpontját.<br />
Az adatszerkezet informatikai leírására a törzskönyvezett gyógyszeradatbázisra<br />
vonatkozóan azért nem vállalkoztunk, mivel a jövő útja az integrált gyógyszertörzs<br />
adatbázis kialakítása, amelynek fejlesztési munkálatai tavasszal befejeződtek. A<br />
111<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
figyelemre méltó fejlesztés a K-NET elnevezést kapta, e helyütt ennek ismertetésére<br />
áldozunk nagyobb figyelmet.<br />
A K-NET integrált gyógyszertörzsre vonatkozóan<br />
Az OEP keretében - az OGYI, az ESzCsM, valamint az MGYK együttműködésével -<br />
végzett mintegy kétéves fejlesztő munka eredménye a K-NET (Közhiteles Nemzeti<br />
Egészségügyi Törzs) kialakítása, amelyet egy nagyobb lélegzetű feladatsor első<br />
állomásaként értelmezhetünk. Az alább sorra kerülő információkat a fejlesztésben<br />
résztvevő VITAREX STUDIO az OEP engedélyével bocsátotta rendelkezésünkre.<br />
A K-NET rendszer feladatai:<br />
1. Az adatkarbantartást végző társintézmények közötti párhuzamos<br />
adatnyilvántartások megszüntetése egy közösen karbantartott, távoli<br />
munkahelyekről on-line adatkezelést biztosító központi adatbázis létrehozásával.<br />
A központi adatbázis tartalmát az intézményi adatbázisok logikai metszete<br />
képezi (K-NET), miközben az intézmény specifikus adatbázisokkal való<br />
kapcsolata folyamatosan biztosítva van.<br />
2. A forgalmazási engedéllyel rendelkező termék adatok közhiteles részének online<br />
hozzáférhetővé tétele a kormányzati szervek, az ágazati szakmai szervezetek<br />
és a laikus közönség számára a vonatkozó korlátozó és adatvédelmi szabályok<br />
betartása mellett.<br />
112<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
OGYI<br />
ESZCSM<br />
K-NET<br />
MGYK<br />
OEP<br />
Publikálás<br />
A K-NET a rendszerben résztvevő szereplők felé többféle szolgáltatást nyújt, régen<br />
húzódó problémákat oldva meg:<br />
Az OGYI, mint a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyezési eljárásáért felelős<br />
szakhatóság, a szükséges vizsgálatok elvégzése után adja ki, vagy tagadja meg a<br />
gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyeit. Szintén az ő feladatuk a törzskönyvi<br />
felújítás, módosítás és törlés elvégzése.<br />
A K-NET rendszer ebben a munkában úgy segíti az OGYI-t, hogy a különböző<br />
eljárások során keletkező adatok teljesen elektronikus úton betölthetővé válnak, így<br />
elkerülve az újbóli adatrögzítést, az így fellépő hibákat. Ezt egy jól megtervezett adatmenedzser<br />
alkalmazás végzi. A K-NET ezen kívül segíti a közös törzsállományok<br />
egyértelmű és következetes, naprakész kezelését is. A K-NET adatbázisa etalon az<br />
OGYI adatközlő rendszeréhez.<br />
113<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Az ESzCsM munkájának szempontjából alapvetően fontos egy olyan, mindenki által<br />
egységesen és következetesen kezelt gyógyszertörzs, amely minden résztvevő<br />
társintézmény szempontjából naprakész. Ezen kívül a K-NET új szolgáltatásai (pl. a<br />
központi szakvizsga-törzs) megold számos, a K-NET keretein túlmutató problémát is. A<br />
friss, on-line támogatási adatok, illetve a központi közlöny-előállítás a közlöny-hibák<br />
jelentős csökkenéséhez vezetnek majd.<br />
114<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) feladata többek között a támogatott<br />
termékekre (gyógyszer, GYSE) vonatkozó ártárgyalások lebonyolítása, amelynek<br />
felelőse a Gyógyszerügyi Főosztály. Ezen kívül az OEP tartja karban az OSAP<br />
rendszerhez szükséges TTT-kódrendszert és végzi az országos adatgyűjtést.<br />
Az OEP adatfeldolgozó tevékenységéhez a kiindulási pontot a K-NET adatbázisa adja, a<br />
felesleges újra-gépelési tevékenységek nélkül. Nagy szerepe van ebben az on-line<br />
működésnek, amely az információkat késedelem nélkül megjeleníti az OEP-nél is.<br />
A K-NET elvégzi a törzskönyvezési és egyéb szakmai adatok összekapcsolását az ár- és<br />
támogatási adatokkal. A rendszer lehetővé teszi a gyógyszerutilizációs szempontból<br />
fontos bővítések későbbi beépítését.<br />
A K-NET által kezelt „hagyományos” adatok:<br />
115<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Gyógyszer-törzskönyvezési adatok (hazai és EU-konform);<br />
Vállalati adatok;<br />
A helyettesítési részletes- és csoport-adatok;<br />
Egyenértékűségi részletes- és csoport-adatok;<br />
Fixesítési részletes- és csoport-adatok;<br />
TB-támogatási jogcímek és a különleges jogcímek;<br />
Speciális homeopátia-specifikus nyilvántartás;<br />
Árak és támogatások tárolása, megújított szemlélettel;<br />
Kereskedelmi és TB-kódok tárolása.<br />
A K-NET által kezelt újdonságok, új szemléletben:<br />
Gyógyszer-összeállítási adatok;<br />
Központi ATC-törzs;<br />
Központi DDD-törzs;<br />
Központi DOT-törzs;<br />
Központi orvosi szakvizsga törzs;<br />
Támogatási-életkori adatok;<br />
Különleges jogcímek és orvosi szakvizsgák;<br />
Gyógyszerek és orvosi szakvizsgák.<br />
Az OEP által jóváhagyott Egységes Gyógyszer-azonosító Adattörzs felépítése<br />
„Rendszergazdai lemez”<br />
Sorszám Tartalom Hivatkozási név<br />
1. TTT kód OEP_TTT<br />
2. EAN kód OEP_EAN<br />
116<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
3. Törzskönyvi szám OEP_TK<br />
4. Termék megnevezése OEP_NEV<br />
5. Termék kiszerelése OEP_KSZ<br />
6. ATC OEP_ATC<br />
7. Induló TB támogatás OEP_ITM<br />
8. Jogcím 1 (Honvédelmi ell.) OEP_JC1<br />
9. Jogcím 2 (Közgyógy ell.) OEP_JC2<br />
10. Jogcím 3 (Üzemi balesetre) OEP_JC3<br />
11. Jogcím 4 (Eü. Térítésmentes) OEP_JC4<br />
12. Jogcím 5 (Eü. Térítésköteles) OEP_JC5<br />
13. ÁFA kulcs OEP_AFA<br />
14. Elfogadott fogyár – nettó OEP_FAN<br />
15. Elfogadott fogyár – bruttó OEP_FAB<br />
16. Ind. Normatív tám. – nettó OEP_INN<br />
17. Ind. Normatív tám. – bruttó OEP_INB<br />
18. 90 %-os támogatás – nettó OEP_EUN<br />
19. 90 %-os támogatás – bruttó OEP_EUB<br />
20. Potencia POTENCIA<br />
21. Termelői ár OEP_TAR<br />
117<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
22. Nagykereskedelmi ár OEP_NKAR<br />
23. Adattörzs hatálybalépés dátuma OEP_DAT<br />
24. Módosítás jelző SWITCH<br />
B. Hozzáférési jogosultságok<br />
Hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk.<br />
Gyógyszer alaptörzsállomány<br />
A törzskönyvbe bárki betekinthet, és az abban foglalt adatokról térítés ellenében<br />
másolatot kérhet.<br />
K-NET integrált gyógyszertörzs<br />
Az integrált adatbázis adataihoz való hozzáférés részletesen kimunkált, de az általunk<br />
hivatalosan megkapott anyagokban erről információt nem találtunk.<br />
C. Gyógyszertörzs outputjai<br />
Gyógyszer alaptörzsállomány<br />
Az OGYI évente legalább egy alkalommal az Egészségügyi Minisztérium hivatalos<br />
lapjában közzéteszi a forgalomba hozatali engedély iránti kérelmekkel kapcsolatos<br />
alábbi adatokat és tényeket:<br />
a forgalomba hozatal engedélyezése céljából beérkezett kérelmek alapján a<br />
gyógyszerkészítmények számát hatóanyag szerinti bontásban, a beadott azonos<br />
gyógyszerformák számát a hatástani csoport (a továbbiakban: ATC kód)<br />
megjelölésével,<br />
a törzskönyvbe bejegyzett gyógyszerkészítmények teljes körét, a gyógyszer<br />
törzskönyvi számának, nevének és gyógyszerformájának, valamint a forgalomba<br />
hozatali engedély jogosultjának, a hatóanyag(ok) gyógyszerkönyvi nevének és<br />
ATC kódjának feltüntetésével,<br />
a törzskönyvi törlésre került készítmények körét a b) pontban meghatározott<br />
adattartalommal és a törlés évének feltüntetésével.<br />
118<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Az OGYI rendszeresen megjelenteti - írott, illetve elektronikus adathordozón - a<br />
gyógyszer-alkalmazási előírások gyűjteményét.<br />
Az OGYI az általa törzskönyvezett és forgalomba hozatalra engedélyezett<br />
gyógyszerkészítmények közül az egyenértékűeknek, a terápia során egymással<br />
helyettesíthetőnek minősített készítmények listáját minden naptári negyedév első<br />
napján hivatalos kiadványában, valamint az Egészségügyi, Szociális és<br />
Családügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. A helyettesíthető<br />
gyógyszerek nevét, gyógyszerformáját és hatáserősségét tartalmazza. 59<br />
K-NET integrált gyógyszertörzs<br />
Az összes OGYI-féle output, valamint<br />
Az OEP ártárgyalásaihoz az egyik kiinduló adatforrást a K-NET szolgáltatja<br />
(érvényes, idősoros gyógyszer-adatok, árak és támogatások).<br />
A gyógyszertárak felé az OEP által rendszeresen <strong>pub</strong>likált gyógyszertörzset a K-<br />
NET gombnyomásra szolgáltatja.<br />
A Magyar Gyógyszerész Kamara feladata a társadalombiztosítás által nem<br />
támogatott gyógyszerek tájékoztató jellegű fogyasztói árát negyedévente<br />
összegyűjteni és közzétenni. Ehhez a K-NET a központi gyógyszertörzset<br />
kínálja, az ár-rögzítéshez szükséges eszközökkel együtt.<br />
1.8.5 A nyilvántartás hiányosságai<br />
Az OGYI által kezelt gyógyszer alaptörzs esetleges hiányosságait a K-NET integrált<br />
gyógyszertörzs kezeli.<br />
A K-NET integrált gyógyszertörzs fejlesztésének véglegesítése megtörtént, de az OGYI<br />
az adatokkal való feltöltést nem fejezte be, a korábban még élénken folyó munka nyáron<br />
félbeszakadt. Jogszabályi kötelezettségek előírása válik szükségessé a továbblépés<br />
érdekében.<br />
59<br />
Forrás: 12/2001. (IV. 12.) EüM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek<br />
törzskönyvezéséről és forgalomba hozataluk engedélyezéséről.<br />
119<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.8.6 A nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés<br />
Gyógyszer alaptörzs esetében<br />
Az OGYI a Magyarországon forgalomba hozatalra engedélyezett<br />
gyógyszerkészítményekről nyilvántartást vezet (törzskönyvet vezet), amely közhitelesen<br />
tanúsítja a Magyarországon forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerekkel<br />
kapcsolatos legfontosabb adatokat, illetve a forgalmazását érintő tényt és körülményt.<br />
K-NET integrált gyógyszertörzs<br />
Ahhoz, hogy ezt az integrált adatbázist is közhitelesnek lehessen tekinteni, jogszabályi<br />
változásokra van szükség, esetleg új törvényalkotásra.<br />
1.8.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az<br />
EKNY-be való beépülés feltételei<br />
1. Az integrált gyógyszertörzs működtetésének adat-, és mező-gazdákat megjelölő<br />
szerepeit, felelősségi jogköreit jogszabályban szükséges előírni. Ez a feltétele<br />
annak, hogy az integrált adatbázist közhitelessé lehessen minősíteni.<br />
2. Az integrált adatbázis közvetlen felügyeletét, koordinációját az esetlegesen<br />
megalakuló Gyógyszerpiaci felügyelethez érdemes tenni, illesztve a kormány<br />
gyógyszerellátással kapcsolatos terveihez.<br />
Ajánlás<br />
Érdemes minél előbb az integrált adatbázis jogi hátterét rendbe tenni, s akkor meg lehet<br />
határozni az EKNY-be való beépülés körülményeit. Tekintettel arra, hogy a<br />
gyógyszertörzskönyv adatai nyilvánosak, így azok elérhetőségét már akár most is<br />
lehetséges és szükséges biztosítani elektronikusan, akár tükrözéssel is. (Lásd a<br />
tanulmány VIII. fejezete 1.8.4. Entitásokról szóló pontját!)<br />
Figyelmeztetés<br />
A DrInfo-n keresztül elérhető adatbázisok felesleges megkettőződését el kell kerülni,<br />
akárcsak a szolgáltatói nyilvántartások esetében.<br />
120<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.9 Szociális ellátások – személyes gondoskodást végző személyek<br />
nyilvántartása<br />
1.9.1 A nyilvántartás célja, funkciója<br />
A személyes gondoskodást végzők nyilvántartása - ellentétben az egészségügyi<br />
szakdolgozók működési nyilvántartásával - nem két nyilvántartásból épül fel, hanem<br />
csak egyből, „a működési nyilvántartásból”, amelyhez információt az intézmények<br />
szolgáltatnak és nem az egyén, mint az egészségügyi szakdolgozók működési<br />
nyilvántartása esetében. Célja, hogy javítsa a szociális intézményekben dolgozók<br />
szakmai hátterének áttekinthetőségét, kontrollálhatóságát, ösztönözze a dolgozókat a<br />
továbbképzésben való részvételre.<br />
1.9. 2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról;<br />
8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek<br />
adatainak működési nyilvántartásáról;<br />
16/2003. (IV. 9.) ESzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek<br />
továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM<br />
rendelet, valamint a személyes gondoskodást végző személyek adatainak<br />
működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet<br />
módosításáról.<br />
1.9.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája<br />
A működési nyilvántartást a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet vezeti. A<br />
nyilvántartásba vételről szóló igazolás hét évig érvényes – szemben az egészségügyi<br />
szakdolgozóival, amelyik öt évig ad engedélyt a működésre.<br />
121<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.9.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetének leírása<br />
Tekintettel arra, hogy az egészségügyi nyilvántartásokkal való egyesítés nem ajánlott az<br />
eltérő működtetési feltételek miatt, így nem közlünk az adatbázis szerkezetével<br />
kapcsolatosan információt.<br />
1.9.5 A nyilvántartás hiányosságai<br />
Hasonló okok miatt nem tárgyaljuk részletesen e nyilvántartás hiányosságait, annyit<br />
azonban fontosnak tartunk megjegyezni, ahogyan azt már az egészségügyi szakdolgozói<br />
nyilvántartások esetében jeleztük:<br />
Az egészségügyi szakdolgozók értelmezés körüli gondok eredője, hogy a<br />
szociális szakképesítéssel rendelkezőket, akik az egészségügyben dolgoznak, a<br />
Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) által vezetett működési<br />
nyilvántartásba nem veszik fel.<br />
A szociális szakképesítéssel rendelkező szociális otthoni ápolók és gondozók<br />
helyzetét tovább rontja, hogy nemcsak az NcsSzI nem veszi fel őket működési<br />
nyilvántartásába, amennyiben egészségügyi intézményben dolgoznak, de ezt az<br />
ETI sem teheti, mivel nem szerepelnek, nem szerepelhetnek az egészségügyi<br />
szakdolgozói alapnyilvántartásban.<br />
1.9.6 A nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés<br />
A nyilvántartást a jogszabályok nem minősítik közhitelesnek.<br />
1.9.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az<br />
EKNY-be való beépülés feltételei<br />
Az egészségügyi szakdolgozók valamint a személyes gondoskodást végzők<br />
nyilvántartásával kapcsolatosan feltárt anomáliák megszüntetése mindenképpen<br />
javasolt.<br />
Ajánlás<br />
Az eltérő szabályozási környezet miatt, egyelőre nem javasoljuk e nyilvántartás<br />
felvételét az EKNY-be.<br />
122<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.10 Szociális ellátások – személyes gondoskodást nyújtó szociális<br />
intézmények valamint falugondnoki szolgálat nyilvántartása<br />
1.10.1 A nyilvántartás célja, funkciója<br />
A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók nyilvántartásának célja, hogy javítsa a<br />
szociális intézmények működése szakmai hátterének áttekinthetőségét,<br />
kontrollálhatóságát. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló jogi<br />
szabályozás a települési és a megyei önkormányzatokhoz rendeli a szociális ellátási<br />
kötelezettséget.<br />
1.10. 2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />
1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról;<br />
188/1999. (XII. 16.) Korm. Rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális<br />
intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá<br />
a szociális vállalkozás engedélyezéséről;<br />
1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális<br />
intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről.<br />
1.10.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája<br />
A működési nyilvántartást a már ismert Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet<br />
(NCsSzI) vezeti.<br />
1.10.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetének leírása<br />
Tekintettel arra, hogy az egészségügyi nyilvántartásokkal való egyesítés nem ajánlott az<br />
eltérő működtetési feltételek miatt, így nem közlünk az adatbázis szerkezetével<br />
kapcsolatosan információt.<br />
1.10.5 A nyilvántartások hiányosságai<br />
Hasonló okok miatt nem tárgyaljuk a nyilvántartás hiányosságait.<br />
123<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.10.6 A nyilvántartások minősítése, célnak való megfelelés<br />
A nyilvántartást a jogszabályok nem minősítik közhitelesnek, ennek ellenére van<br />
értelme, hogy hasonlóan az egészségügyi szolgáltatókról készített adatbázishoz, ez is<br />
közhitelessé váljon. A nyilvántartás adatait a 188/1999-es Kormányrendelet alapján - a<br />
személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény<br />
rendelkezéseinek figyelembevételével - az intézetnek az NCsSzI honlapján közzé kell<br />
tennie. 60<br />
1.10.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az<br />
EKNY-be való beépülés feltételei<br />
Ajánlás<br />
Az eltérő szabályozási környezet miatt, egyelőre nem javasoljuk e nyilvántartás<br />
felvételét az EKNY-be.<br />
60 Vettem a fáradságot, és megpróbálkoztam azzal, hogy az ígért információkhoz hozzá jussak, 2004.<br />
szeptember 28.-án nem jártam sikerrel.<br />
124<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
2. Preklasszikus nyilvántartások<br />
Talán még emlékezik a tisztelt olvasó, preklasszikusok nyilvántartások közé soroljuk<br />
azokat az egészségügyi közhiteles(nek tekintett) nyilvántartásokat, amelyek nem<br />
kötelező adatszolgáltatáson alapulnak.<br />
2.1 Szakmai kódnyilvántartások (BNO, OENO, FNO, HBCS)<br />
2.1.1 A nyilvántartás célja, funkciója<br />
A szakmai kódrendszerek kialakításának alapvető célja, hogy segítsék az egészségügyi<br />
szolgáltató intézmények tevékenységének dokumentálhatóságát, ellenőrizhetőségét és<br />
elősegítsék az intézmények finanszírozását.<br />
A szakmai kódokat tartalmazó adatbázisok kialakításának célja, hogy stabil, nyomon<br />
követhető, ellenőrizhető módon történjen a betegségek, tevékenységek, beavatkozások<br />
azonosítása, csoportosítása.<br />
2.1.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />
43/1999. (III. 3.) Korm. Rendelet az egészségügyi szolgáltatások<br />
Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól;<br />
6/1998. (III. 11.) NM rendelet az egészségügyi ellátásban használt szakmai<br />
kódrendszerek és finanszírozási paraméterek karbantartásának jogi<br />
szabályozásáról;<br />
42/1995. (XI. 14.) NM rendelet a Betegségek Nemzetközi Osztályozása X.<br />
Revíziója bevezetéséről.<br />
2.1.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája<br />
A kódrendszerek karbantartója jelenleg az OEP Finanszírozási Informatikai Főosztálya<br />
(régebben GYÓGYINFOK). Adatgazda: xxxxxxxxxxx, főosztályvezető, Szekszárd.<br />
Az adatbázisokkal kapcsolatos információkat a főosztályvezető úr bocsátotta<br />
rendelkezésünkre.<br />
125<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Az adatgazdai szerepkörben rövidesen változás áll elő, mivel a szakmai kódok közül a<br />
BNO, OENO, FNO felülvizsgálata, frissítése, és közzététele hamarosan az<br />
Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézethez kerül.<br />
2.1.4 A nyilvántartás adatbázisainak szerkezetleírása<br />
A. Általános jellemzők<br />
A BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) az ENSZ Egészségügyi Világszervezete<br />
(WHO) által közzétett „Betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi<br />
statisztikai osztályozása”. 1996. január 1. napjától minden olyan dokumentáción, illetve<br />
adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésénél, amikor külön jogszabály alapján a<br />
betegségeket kódjelekkel fel kell tüntetni, a Tizedik Revízió” (BNO-10) alkalmazandó.<br />
A betegségek osztályozása segítő rendszerként működik a HBCS számára is, lehetővé<br />
téve ezáltal a teljesítményelvű finanszírozást az aktív fekvőbetegellátásban.<br />
Az OENO (Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása) a vizsgálatok, beavatkozások,<br />
eljárások osztályzását jelenti. E beavatkozásokat, eljárásokat kóddal jelölik meg a<br />
tevékenységek besorolása érdekében. OENO kódok használata technikai segítséget<br />
jelent a mind a járó-, mind pedig a fekvőbetegellátás finanszírozásában. Ahogyan a<br />
HBCS, úgy az OENO is kiegészítve finanszírozási paraméterekkel (pontokkal),<br />
besorolási algoritmusként is értelmezhető, ezért ott is megjelenítésre kerül.<br />
Az FNO (Funkciók Nemzetközi Osztályozása) standard nyelvezet a betegek<br />
funkcionális állapotának leírására. Közvetlen kapcsolatban áll a BNO-val. Az FNO<br />
kódok F típussal a BNO kódok rovatban jelenthetők. E jelentés a krónikus minősítésű és<br />
pszichiátriai osztályok számára kötelező, de finanszírozásuk módja egyelőre változatlan.<br />
A kódok gyűjtésének célja a krónikus betegségek ápolási igényeinek felmérése.<br />
Segítségével egy megbetegedett szervrendszer kóros funkcionális állapotát lehet<br />
standardizált körülmények között leírni, jelezve a rehabilitáció vagy krónikus kezelés<br />
irányát és indokoltságát. 61<br />
61 Forrás: GYÓGYINFOK kiadvány az FNO Kódokról.<br />
126<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
A tanulmány első felében már jeleztük, nem egyértelmű, hova sorolható a HBCS<br />
(Homogén Betegségcsoportok). Tekinthetnénk szakmai kódnak és finanszírozási<br />
algoritmusnak egyaránt, hiszen csak a HBCS segítségével kerülhet sor az aktív<br />
fekvőbetegellátás finanszírozására. Bizonytalanságunkat fokozta, hogy a 6/1998-as NM<br />
rendelet e tekintetben nem fogalmaz egyértelműen, hiszen a BNO és OENO<br />
vonatkozásában nevesít karbantartási munkálatokat. 62<br />
Végül azt a megoldást választottuk, hogy a homogén betegségcsoporti törzsállományt,<br />
amelyik súlyszámok, határnapok nélkül tartalmazza a lehetséges csoportokat,<br />
kódelnevezéseket, a szakmai kódok közé soroltuk, tehát egyfajta klasszifikációnak<br />
tekintettük. Ellenben azt a változatot, amelyik súlyszámot valamint határnapokat is<br />
tartalmaz, illetve egyéb meghatározott szempontok, logikai összefüggések alapján<br />
besorolja a szolgáltatói teljesítményeket, az algoritmusok közé tettük.<br />
B. Entitások<br />
BNO törzs<br />
Attributum<br />
név<br />
tárolási típusa<br />
Leírása<br />
bno char(5) bno kódja<br />
nev varchar2(80) bno megnevezése<br />
lehet_ferfi number(1) lehet-e férfinél<br />
lehet_no number(1) lehet-e nőnél<br />
kortol number(3) érvényes kortól<br />
korig number(3) érvényes korig<br />
62 Forrás: 6/1998. (III. 11.) NM rendelet 2. § (1) bekezdése<br />
127<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
OENO törzs<br />
Attributum<br />
név<br />
tárolási típusa<br />
Leírása<br />
oeno_kod char(5) oeno kódja<br />
nev varchar2(80) oeno megnevezése<br />
lehet_ferfi number(1) lehet-e férfinél<br />
lehet_no number(1) lehet-e nőnél<br />
kortol number(3) érvényes kortól<br />
korig number(3) érvényes korig<br />
FNO törzs<br />
Attributum<br />
név<br />
tárolási típusa<br />
Leírása<br />
fno_kod char(5) fno kódja<br />
nev varchar2(80) fno megnevezése<br />
128<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
HBCS törzs<br />
Attributum<br />
név<br />
tárolási típusa<br />
Leírása<br />
hbcs_kod char(4) hbcs kódja<br />
nev varchar2(125) hbcs megnevezése<br />
focsop char(2) Főcsoport<br />
C. Adatbázis információk<br />
Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) esetén:<br />
a jelenlegi rekordszám: 11473 rekord<br />
kisebb alábontásokat kivéve csak verzióval változik jelenlegi a X.<br />
Funkciók Nemzetközi Osztályozása (FNO) esetén:<br />
a jelenlegi rekordszám: 288 rekord<br />
még nincs tapasztalat a változás mértékéről.<br />
Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása (OENO) esetén:<br />
a jelenlegi rekordszám: 4392 rekord,<br />
ritkán változik.<br />
Homogén betegségcsoportok (HBCS) esetén:<br />
a jelenlegi rekordszám: 786 rekord<br />
évente változik kismértékben.<br />
D. Hozzáférési jogosultságok<br />
Hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk.<br />
Mindegyik adatbázis nyilvános, az FNO kivételével a GYÓGYINFOK honlapjáról<br />
letölthető (www.gyogyinfok.hu/kod.htm). Az FNO az OEP honlapon keresztül érhető el<br />
129<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
és tölthető le (www.oep.hu), de önálló kiadványok illetve rendeletek mellékleteként is<br />
megjelentetésre kerülnek.<br />
2.1.5 A nyilvántartások hiányosságai<br />
A BNO, OENO, FNO kódrendszerek az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO)<br />
által közreadott nemzetközi osztályozási rendszerek, amelyek esetében - legalábbis a<br />
BNO, OENO esetében - van lehetőség bizonyos mértékű, nemzetileg értelmezett<br />
alábontásokra. Ezen kódrendszerek esetében elsősorban az alábontások<br />
szabályozottságának ügyletei, az új betegségek, beavatkozási kódok elrendelésének<br />
procedurális vonatkozásai miatt jelentkezhetnek korrekciós igények, de szóba jöhet az<br />
adatbázisok kezelhetőségének és a nem megfelelő gyakoriságú frissítéseknek a<br />
problematikája is.<br />
A HBCS-vel kapcsolatos gondok - a kettős szerepből fakadóan - nagyságrendileg eltérő<br />
súlyúak a többi kódrendszerhez viszonyítottan. Ezekre is kitérünk.<br />
Szakmai és eljárásrendi hiányosságok<br />
1996 óta ugyanaz a BNO van forgalomban, még ha az 5. jegyen/pozícióban<br />
nyílik is lehetőség országonkénti finomításokra. Problémát jelent a BNO<br />
kiadvány tekintetében, hogy az egyes betegségek elnevezése a magyar kiadás<br />
elkészítésekor nem egyforma logika mentén történt, mivel latin és magyar<br />
megnevezések egyaránt találhatóak, de nem szisztematikus<br />
párhuzamossággal, így kiszámíthatatlan, mikor milyen megnevezéssel találja<br />
magát szembe a kedves olvasó.<br />
További nehézséget jelent, hogy a BNO elektronikus változata nem<br />
tartalmazza a magyarázatokat, csupán a szimpla megnevezéseket és a<br />
hozzájuk tartozó kódokat, mivel az elektronikus változat elkészítésénél nem<br />
szándékozták a kézikönyvet digitalizálni. Ez azonban a BNO használatakor<br />
komoly plusz időt és ráfordítást jelent mindazon orvosok, egészségügyi<br />
dolgozók számára, akik lelkiismeretesen kívánnak eljárni a BNO nevesítése<br />
során.<br />
130<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Az OENO nemzetközileg sokkal kevésbé karbantartott, mint a BNO, 1978<br />
óta nem adtak ki hivatalosan új verziót. 63 Ennek köszönhetően az<br />
országonkénti eltérések jóval nagyobb méreteket ölthetnek, mint a BNO<br />
esetében, nem szolgálva a nemzetközi egységesítést.<br />
Az új OENO kérvények benyújtásának jelenlegi módja a szakmai<br />
garanciákat illetően nem tűnik elégségesnek, az ezzel kapcsolatos helyzet<br />
korrekcióját az 'Engedélyezett Eljárások, Beavatkozások Nemzeti<br />
Regisztrációjának' bevezetése jelenthetné. 64<br />
Az FNO használatával kapcsolatos tapasztalatok még hiányoznak. A<br />
krónikus minősítésű és pszichiátriai osztályok által jelentendő FNO<br />
(funkcionális állapot) kódok a krónikus betegségek ápolási igényeinek<br />
felmérését célozzák meg, segítve ezáltal a beteg egészségi állapotához<br />
jobban illeszkedő ellátás, gondozás kialakítását. Szerepe lehet a<br />
rokkantosításban is.<br />
A HBCS, szemben a többi nemzetközi kódrendszerrel, amerikai gyökerei<br />
ellenére saját fejlesztésű rendszernek tekinthető, így karbantartása is nemzeti<br />
szinten jelentkező feladat. A diagnózisalapú csoportok frissítésének,<br />
szakmapolitikai döntéseket leképező változások végigvezetésének ideális<br />
helyszínéül megfelelő szervezet kijelölése az utóbbi időkben nem volt<br />
egyértelmű, mivel a HBCS karbantartásával kapcsolatos teendőket részben a<br />
finanszírozási algoritmusok karbantartásával egyenértékű feladatként<br />
kezelték, s mint ilyen, a GYÓGYINFOK megszüntetése után, az OEP-nél<br />
talált otthonra, részben azonban a Kódkarbantartó Bizottság feladata maradt.<br />
Ezzel a munkamegosztással a HBCS mint kódkönyv gondozását nem<br />
sikerült megoldani, mivel a Kódkarbantartó Bizottság csak arra alkalmas,<br />
hogy új HBCS-ket fogadjon be, illetve minimális korrigálásokat hajtson<br />
63 Forrás: OEP, osztályvezető.<br />
64 Erről több információ olvasható a tanulmány VIII. fejezetének 3.2. pontjában, az engedélyezett<br />
eljárások, beavatkozások témájának tárgyalásakor.<br />
131<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
végre, de átfogó elemzésekre erejéből nem futja, s annak ellenőrzésére sem,<br />
vajon teljesültek-e az egészségpolitikai elvárások a HBCS alkalmazásával.<br />
Ez a feladat az <strong>ESKI</strong>-hez telepíthető, amely ezzel döntés-előkészítő szerepet<br />
is vállalhat a Kódkarbantartó Bizottság, valamint az ESzCsM részére. A<br />
finanszírozással kapcsolatos mérlegelések eredőjeként előálló finanszírozási<br />
paraméterek gondozása az OEP-nél maradhat.<br />
Ez talán a szereplők számára is megnyugvást eredményezhetne a<br />
GYÓGYINFOK megszüntetése, 'a nagy harc' után. A kettéválasztás<br />
eredményeképpen a Finanszírozási Kódkarbantartó Bizottság működése<br />
felülvizsgálatra szorulna.<br />
A HBCS kódrendszerének meghatározása rengeteg vitát váltott ki a múltban,<br />
de tekintettel arra, hogy az új rendszer működtetése, karbantartása kereteinek<br />
kialakítása éppen most zajlik, nincs értelme ezek taglalásának. A<br />
szabályozott, áttekinthető, jegyzőkönyvezett döntések ellenőrizhetőségének<br />
megteremtése sokat segíthet a bizalmatlanság megszüntetésében.<br />
2.1.6 A nyilvántartások minősítése, célnak való megfelelés<br />
Jogszabály egyelőre nem minősíti ezeket a nyilvántartásokat közhitelesnek, de az<br />
egészségügy szereplői akként kezelik azokat. Ennek oka, hogy nincs alternatívájuk a<br />
kódrendszereknek. A közhiteles nyilvántartások kritériumrendszerének a papír alapú<br />
kiadványok, kódkönyvek megfelelnek, a jelzett szakmai és eljárásrendi hiányosságok a<br />
közhitelességet esetükben nem érintik.<br />
Elsősorban eljárásrendi hiányosságokat lenne szükséges korrigálni annak érdekében,<br />
hogy a célnak jobban megfelelő adatbázisok jöjjenek létre, a szakmai hiányosságok<br />
kezelése messzebbre mutató feladat.<br />
2.1.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az<br />
EKNY-be való beépülés feltételei<br />
1. A közhitelessé váláshoz tulajdonképpen nem igényeltetik különös lépések<br />
megtétele a papír alapú kiadványok esetében, mivel ezek a szakmai<br />
132<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Ajánlás<br />
kódjegyzékek az ESzCsM által kézikönyvekként közzétételre kerülnek. Az<br />
azonban nem ártana, ha jogszabály mondaná ki ezek közhitelességét.<br />
2. Az EKNY-be való beépülés érdekében az elektronikus változatok<br />
korrekciójára szükség van, a hiányosságok taglalását leíró passzusok alapján.<br />
3. Az állományok stabilitását, a már nem használatos kódok naplózott<br />
kivezetését a rendszerből, azaz a nyilvántartások körülményeit talán<br />
rigorózusabbá lehetne tenni a jogszabályi definiálás után. Tekintettel arra,<br />
hogy a szakmai kódok gondozása, egészségpolitikai elemzések elkészítése az<br />
<strong>ESKI</strong>-hez kerülhet, ezzel kapcsolatosan az ESzCsM, az OEP valamint az<br />
<strong>ESKI</strong> szakembereinek közös értékelésére lenne szükség a teendő lépésekről.<br />
4. Az egyeztetések témáját a HBCS karbantartással kapcsolatos teendők<br />
megosztásán túl, arra is érdemes lenne kiterjeszteni, hogy a BNO, OENO<br />
kódrendszereiben is alakítsanak ki egyfajta munkamegosztást az <strong>ESKI</strong> és az<br />
OEP között 65 , azaz képződjön a BNO-n, OENO-n belül is egy olyan<br />
alcsoport, amely azokat BNO-kat tartja nyilván, amelyek<br />
társadalombiztosítás általi finanszírozottságúak, akárcsak a gyógyszer<br />
alaptörzs esetében. Az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott BNO-k,<br />
OENO-k finanszírozási algoritmusokhoz használt adatbáziselemeinek<br />
gondozása elkerülhetne az OEP-hez, a többi feladat maradhat az <strong>ESKI</strong>-nél.<br />
5. Ez a munkamegosztás természetesen csak integrált adattörzsek felállítása<br />
mellett képzelhető el, hasonlatosan a gyógyszertörzshöz.<br />
6. A HBCS esetében a Kódkarbantartó Bizottság teendőinek, a működés<br />
körülményeinek felülvizsgálta szükséges.<br />
Az EKNY-be való beépülés tükrözéssel megoldható, de akár web-en keresztüli<br />
lekérdezés lehetősége is biztosított. Szerencsés lenne, ha csak a korrekciók elvégzése,<br />
kiegészítések megtétele után kerülne sor a rendszer 'hadba állítására'.<br />
65 OEP, főigazgató helyettes javaslata.<br />
133<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
2.2 Finanszírozási, besorolási algoritmusok<br />
A finanszírozási algoritmusok definiálása igen kényes kérdés, nem egyértelmű, mit<br />
tekintünk e kategóriába sorolhatónak. Mi e tanulmány keretei között besorolási<br />
szabályokat értünk alatta, s elsősorban a HBCS, OENO, a fogászati ellátás illetve a<br />
kísérleti szakaszban lévő KBCS (krónikus betegségcsoportok) vonatkozásában<br />
értelmezzük. 66 Ez azt jelenti, hogy a szabálykönyveket, valamint a besorolási<br />
kézikönyveket besorolási szabályként értelmezzük. 67 A felsorolt témák közül most a<br />
HBCS illetve az OENO kerül megtárgyalásra.<br />
Fontos hangsúlyozni, hogy nem tartjuk ide értendőnek az összes finanszírozási szabályt,<br />
elszámolási rendet, amely a 43/1999-es Kormányrendelet mellékletét képezi, azaz,<br />
amely kitér a többi között a CT/MR, vagy a művese finanszírozási szabályaira is. 68<br />
2.2.1 A nyilvántartás kialakításának célja, funkciója<br />
A finanszírozási besorolási szabályok közhiteles nyilvántartásának célja, hogy a<br />
kifizetések, a teljesítmény elszámolások az egészségügyi szolgáltató intézmények<br />
számára átlátható, ellenőrizhető módon történjenek. Ma ezek nem nyomon követhetőek<br />
a szolgáltatóknak, s ez rendkívül komoly feszültséget okoz az OEP és az intézmények<br />
között meglévő, egyébként szerződésgarantált kapcsolatban.<br />
66 Vannak szakértők, akik szerint csak a HBCS-nek van besorolási algoritmusa, a többi szabály már nem<br />
ugyanezen logika mentén értelmezhető.<br />
67 „Szabálykönyv nem más, mint a 43/1999-es Kormányrendeletben közzétett ’Tevékenységi lista’<br />
szakmai magyarázata, protokollja, kiegészülve a jelenthetőség és az elszámolhatóság szakmai és egyéb<br />
feltételeivel” - magyarázza a Fogászati Ellátás Szabálykönyve.<br />
68 Szócska Gábor tanulmányában a finanszírozási szabályokat a lehetséges közhiteles nyilvántartások<br />
között említi. Amíg nem dől el szakmai állásfoglalások alapján, ott-e a helyük, áthidaló megoldásként<br />
javaslom, hogy a DrInfo-hoz telepítsék ezek elektronikus változatát.<br />
134<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
2.2. 2 Jogszabályi elrendeltség<br />
264/2003. (XII. 24.) Kormányrendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási<br />
Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló<br />
43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról;<br />
43/1999. (III. 3.) Kormányrendelet az egészségügyi szolgáltatások<br />
Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól;<br />
9/1993. (IV. 2.) NM rendelet az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási<br />
finanszírozásának egyes kérdéseiről.<br />
2.2.3. A nyilvántartás működtetője, adatgazdája<br />
A nyilvántartás működtetője jelenleg az OEP Finanszírozási Informatikai Főosztálya<br />
(régebben GYÓGYINFOK). Adatgazda: xxxxxxxxx, főosztályvezető, Szekszárd. Az<br />
adatbázisokkal kapcsolatos információkat a főosztályvezető úr bocsátotta<br />
rendelkezésünkre.<br />
2.2.4 A nyilvántartás adatbázisainak szerkezetleírása<br />
A soron következő leírások a finanszírozási algoritmusok egy szűk spektrumára<br />
vonatkoznak, de mindaddig, amíg nem születik egyezség arról, mi minden tartozzon<br />
ide, csak e leszűkített keretek között, a besorolási szabályok szintjén tárgyaljuk e<br />
kérdéskört.<br />
A. Entitások<br />
OENO finan<br />
Attributum<br />
név<br />
tárolási típusa<br />
Leírása<br />
oeno_kod char(5) oeno kódja<br />
nev varchar2(80) oeno megnevezése<br />
lehet_jaro char(1) járóbetegnél alkalmazható<br />
135<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
lehet_fekvo char(1) fekvőbetegnél alkalmazható<br />
lehet_ferfi number(1) lehet-e férfinél<br />
lehet_no number(1) lehet-e nőnél<br />
kortol number(3) érvényes kortól<br />
korig number(3) érvényes korig<br />
pont number(6) pontszám járónál<br />
HBCS finan<br />
Attributum<br />
név<br />
tárolási típusa<br />
Leírása<br />
hbcs_kod char(4) hbcs kódja<br />
nev varchar2(125) hbcs megnevezése<br />
focsop char(2) Főcsoport<br />
also number(4) alsó határnap<br />
felso number(4) felső határnap<br />
norm number(4) normatív nap<br />
Suly number Súlyszám<br />
msuly number műtéti súlyszám<br />
Csillagos number(1) csillagos-e<br />
pm char(1) P-s vagy M-es HBCs (műtétes vagy nem)<br />
136<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
B. Adatbázis információk<br />
Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása (OENO) esetén:<br />
a jelenlegi rekordszám: 4392 rekord,<br />
ritkán változik.<br />
Homogén betegségcsoportok (HBCS) esetén:<br />
a jelenlegi rekordszám: 786 rekord<br />
évente változik kismértékben.<br />
C. Hozzáférési jogosultságok<br />
Hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk. Az adatbázisok<br />
szabálykönyv illetve besorolási kézikönyv formájában léteznek, ugyanakkor<br />
elektronikus formában a GYÓGYINFOK honlapjáról olyan, ún. kisgépes, PC-s<br />
változatuk tölthető le, amely csak 90-95%-os pontossággal eredményezi az<br />
OEP/GYÓGYINFOK besorolást, legalábbis a HBCS esetében.<br />
2.2.5 A nyilvántartás hiányosságai<br />
Szakmai és eljárásrendi hiányosságok<br />
Az egyik legfontosabb hiányosság, hogy a besorolási szabályok elektronikus<br />
változatai - mint jeleztük - nem kielégítő formában érhetők el a szolgáltatók<br />
számára, így nem tudják kontrollálni az OEP-et a finanszírozás helyességét<br />
illetően.<br />
A szolgáltatói jelentések beküldött állományai nincsenek dátumozottan<br />
eltéve, így ha korrekcióra kerül sor az OEP és a szolgáltatók közötti vita<br />
eredményeképpen, úgy az eredeti és korrigált állományok külön-külön nem<br />
elmentettek, nem naplózottak.<br />
Azonos állományokkal történő többszöri, GYÓGYINFOK által történő<br />
besorolási futtatások eredményei ritkán azonosak – vallják szakértők.<br />
A súlyszámok a HBCS indításakor ráfordítás-arányosan lettek definiálva,<br />
legalábbis egymáshoz viszonyított arányuk kifejezett egyfajta költség-<br />
137<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
ráfordítási igényt. Ma már ez a megállapítás nem helytálló, annyira torzultak<br />
a súlyszámok, köszönhetően egyes lobby tevékenységeknek, egyedi<br />
beavatkozásoknak.<br />
A HBCS 'Adatlap kórházi osztályos ápolási esetről' módosítását már<br />
kezdeményezte a szabványokkal foglalkozó szakértői csapat, 'eFin' projekt<br />
keretében, így e kérdést az ott született eredmények mentén javasoljuk<br />
kezelni.<br />
2.2.6 A nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés<br />
Tekintettel arra, hogy a finanszírozási algoritmusok közhiteles nyilvántartásként<br />
nincsenek definiálva, velük szemben ilyen elvárások nem fogalmazódtak meg, ily<br />
módon csak azt lehet állítani, hogy jelenlegi formájukban nem felelnek meg a<br />
kritériumoknak.<br />
Amennyiben a besorolási szabályok közhiteles nyilvántartássá válnak, ez azzal is együtt<br />
jár, hogy minden elektronikus programváltoztatás csak szabályozott módon, engedélyek<br />
alapján történhet meg - szemben a jelenlegi gyakorlattal.<br />
2.2.7 Javaslatok az adatbázisok közhitelessé tételének érdekében, az<br />
EKNY-be való beépülés feltételei<br />
1. Érdemesnek tűnik a finanszírozási algoritmusok ügyéről szakértői<br />
állásfoglalásokat kérni, e tárgyban workshopokat szervezni. Tisztázni kell,<br />
mit is érdemes algoritmusként számon tartani, hol húzódik a határ a<br />
besorolási és finanszírozási szabályok között.<br />
2. A besorolási szabályok elektronikus változatát, a besorolási programokat<br />
stabil működésűvé kell tenni az OEP-nél, egyedi, napi beavatkozásoktól<br />
mentesíteni szükséges az ún. nagygépes változatot.<br />
3. Mihamarabb fel kell tenni az adatgazda honlapjára, jelen esetben az OEP<br />
honlapjára az új kritériumok mentén elkészített, ún. kisgépes, PC-s<br />
változatot, hogy a szabályok segítségével a szolgáltatók 100 %-os<br />
biztonsággal ellenőrizni tudják a kifizetések helyességét, korrektségét.<br />
138<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Ajánlás<br />
4. Az 'eFin' szabványügyi projekt eredményeit a HBCS adatlap megújításához<br />
fel kell használni.<br />
Az EKNY-be való beépülést a szakmai tartalmak tisztázása után, lehetővé kell tenni; az<br />
algoritmusokhoz történő hozzáférést interneten keresztüli letöltés formájában kell<br />
biztosítani. Szerencsés lenne, ha csak a korrekciók elvégzése, kiegészítések megtétele<br />
után kerülne sor a rendszer 'hadba állítására'.<br />
139<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
3. Javaslat a közhiteles nyilvántartások körének bővítésére<br />
Az előzetesen közreadott, hipotetikusan közhitelesnek tekintett nyilvántartások sorából<br />
kettő kimaradt a megtárgyaltak közül, ezek következnek most. Kimaradásuknak eltérő<br />
okai vannak. Egyikük esetében a kimaradás oka, hogy nyilvántartás ugyan már most<br />
létezik, amely funkcionáló adatbázis(oka)t takar (engedélyezett orvostechnikai eszközök,<br />
társadalombiztosítás által finanszírozott gyógyászati segédeszközök), de a jelenlegi<br />
működési kereteket koncepcionálisan újra kellene gondolni. A második esetében a<br />
kimaradás okaként az szolgál, hogy az egészségügy napi működése megkívánja,<br />
kerüljenek felállításra olyan adatbázisok, amelyek még nem léteznek, de többen<br />
kifogásolják hiányukat; közülük most egy kialakítására teszünk javaslatot (engedélyezett<br />
egészségügyi eljárások, beavatkozások).<br />
3.1 Engedélyezett orvostechnikai eszközök, társadalombiztosítás által<br />
finanszírozott gyógyászati segédeszközök<br />
Mi is a helyzet ezzel a nyilvántartással? Egyrészt nem egy, hanem két nyilvántartásról<br />
van szó, amelyek közül az egyik az ESzCsM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal<br />
(EKH) által működtetett engedélyezett orvostechnikai eszköznyilvántartás, a másik az<br />
OEP által finanszírozott/támogatott gyógyászati segédeszközök adatbázisa.<br />
A két adatbázis logikailag összefügg, de ez az összefüggés nincs pontosan tisztázva,<br />
mivel az a fogalom, hogy gyógyászati segédeszköz, nincs korrektül meghatározva. 69<br />
Ahhoz, hogy ma az OEP gyógyászati segédeszközt támogathasson, előbb az EKH-nál<br />
kell regisztráltatni, mint orvostechnikai eszközt - annak ellenére, hogy a két fogalom<br />
tartalmilag nem fedi le egymást. A két adatbázis 'metszésében' sok azonos elem<br />
található, de sem az azonosságok, sem a különbözőségek nincsenek definiálva.<br />
69 Míg az orvostechnikai eszközök fogalmának megfelelő definíció és értelmezés létezik az Európai<br />
Unióban ('medical devices'), addig a gyógyászati segédeszköz fogalmára vonatkozóan ugyanez a<br />
megállapítás nem érvényes, azaz az Európai Unióban ezzel ekvivalens elnevezés nem létezik.<br />
Valamelyest hasonló elnevezést takar a 'technical aids for disabled persons' fogalma. Forrás: EKH,<br />
alelnök<br />
140<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
A jogszabályok sem adnak eligazítást e tekintetben, szakmai tisztázatlanságoknak<br />
köszönhetően a jogalkotók eddig áthidaló jellegű megoldásokat igyekeztek választani. 70<br />
Megint egy olyan téma, ahol minden szereplő, így az ESzCsM, az OEP, az EKH is<br />
ismeri a kialakult helyzetet, de évek óta egyetlen szervezet sem volt képes kielégítő<br />
megoldást felmutatni.<br />
Az idei esztendő júliusában az OEP-ben, xxxxxxxxxxx vezetésével bizottság alakult,<br />
amelynek deklarált feladata, hogy próbáljon meg rendet teremteni ezen a fronton és<br />
tegyen javaslatot az ESzCsM számára; e bizottság összetétele elég széles ahhoz, hogy<br />
esély keletkezzen valamilyen mérvű áttörés elérésére. A bizottság indulásakor a fogalmi<br />
tisztázatlanságokról valamint a nyilvántartások körüli helyzet feltárásáról ígéretes<br />
előterjesztések születtek, amelyeket közzé teszünk. A gyógyászati segédeszközök<br />
fogalmi tisztázásával kapcsolatos bizottsági vitaanyagot a 10. sz. melléklet tartalmazza,<br />
míg a nyilvántartások, regisztráció körülményeit taglaló anyag a 11. sz. mellékletben<br />
található.<br />
3.1.1 Az új nyilvántartás tervezett célja, funkciója<br />
Egy integrált adatbázis formájában, olyan új közhiteles nyilvántartás kialakítására<br />
mutatkozik igény, amely mind az engedélyezett orvostechnikai eszközök, mind az ettől<br />
eltérő tartalommal bíró, engedélyezett gyógyászati segédeszköz adatbázis igényét ki<br />
tudja elégíteni. Az OEP által támogatott gyógyászati segédeszköz nyilvántartás erre az<br />
integrált adatbázisra épülhetne rá, az OEP-et érintő, kiegészítő tartalommal.<br />
3.1. 2 A jelenlegi nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />
47/1999. (X. 6.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközökről – a 93/42/EGK<br />
direktíva (MDD) honosítása;<br />
70 Példaként vegyük az Egészségügyi Törvényt, amelynek 101. §-a a gyógyászati segédeszközt beleérti az<br />
orvostechnikai eszközök fogalmába, míg a 47/1999-es EüM rendelet az orvostechnikai eszközöktől<br />
megkülönbözteti a rendelésre készült eszközöket Ez utóbbi fogalom már jobban közelít egyes szakértők<br />
szerint a gyógyászati segédeszköz tartalmi vonatkozásaihoz, még ha teljesen ez sem fedi le azt.<br />
141<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
8/2003. (III. 13.) ESzCsM rendelet az in vitro diagnosztikai orvostechnikai<br />
eszközökről – a 98/79/EK direktíva (IVD);<br />
130/2004 Kormányrendelet a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök<br />
közbeszerzésének részletes és sajátos szabályairól.<br />
3.1.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája<br />
A jelenleg funkcionáló orvostechnikai eszközök nyilvántartásának vezetése az EKH<br />
feladata, míg a társadalombiztosítás által finanszírozott gyógyászati segédeszközökért<br />
az OEP felelős.<br />
Az újonnan létrehozandó integrált nyilvántartás gazdája lehetne az EKH, a mezők<br />
tekintetében pedig az OEP illetve az EKH lenne a gazda, hasonlatosan a<br />
gyógyszertörzset érintő K-NET fejlesztéshez.<br />
3.1.4 A meglévő adatbázisok szerkezetének leírása<br />
A. Entitások<br />
1. Az engedélyezett orvostechnikai eszközökkel kapcsolatosan a 2. sz. függelékben<br />
található Eudamed nemzetközi adatbázisról (európai adatbankról) készült<br />
összeállítás ad tájékoztatást. Ebbe az adatbázisba dolgozza be közvetlenül az<br />
EKH már az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló hazai<br />
információkat. A nem in vitro eszközök esetében durván 3 éven belül várható,<br />
hogy nemzetközileg értékelhető adatbank álljon össze.<br />
2. OEP által finanszírozott gyógyászati segédeszközök adatait az alábbi táblázat<br />
alapján mutatjuk be:<br />
GYSE_TORZS<br />
Mező<br />
megnevezése<br />
Mező hossza,<br />
formátuma<br />
Mező magyarázata<br />
Oep_ttt Text (9) TTT kód<br />
Oep_ean Text (13) EAN kód<br />
142<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Oep_tk Text (20) Törzskönyvi szám<br />
Oep_nev Text (100) GYSE megnevezése<br />
Oep_ksz Text (30) GYSE kiszerelése<br />
Oep_atc Text (7) ATC kód<br />
Oep_itm Text (3) Támogatás mértéke<br />
Oep_jc1-5 Text (1) GYSE jogcímek (1-5)<br />
Oep_afa Text (2) GYSE áfája<br />
Oep_fan Float Elfogadott fogyasztói nettó ár<br />
Oep_fab Float Elfogadott fogyasztói bruttó ár<br />
Oep_inn Float Normatív támogatás nettó<br />
Oep_inb Float Normatív támogatás bruttó<br />
Oep_eun Float Eü. Térítésköteles támogatás nettó<br />
Oep_eub Float Eü. Térítésköteles támogatás bruttó<br />
Oep_dat Datum Hatálybalépés dátuma<br />
Patika Text (1) Patikában forgalomba hozható-e<br />
Isokod Text (10) Hazai termék-e<br />
Hazai<br />
Number<br />
Hazai vagy külföldi a termék. Ez az árindexáláshoz kellett,<br />
tavaly.<br />
Emar Number Emelt ár<br />
Emtam Number Emelt támogatás<br />
Tft Number Tény forgalom forintban<br />
143<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Tdb Number Tény forgalom darabszám<br />
Ttam Number Tény forgalom tb-támogatása<br />
Vft Number Várt forgalom forintban<br />
Vdb Number Várt forgalom darabszám<br />
Vtam Number Várt forgalom tb-támogatása<br />
Gydb<br />
Number<br />
Gyártók darabszáma- hányan gyártják az adott TTT-hez<br />
tartozó terméket<br />
Gyarto Text (50) Gyártó<br />
Emelt Text (1) Emeltáras gyse-e (Technikai mező)<br />
Tol Date Érvényesség kezdete<br />
Ig Date Érvényesség vége<br />
B. Hozzáférési jogosultságok<br />
Az Eudamed európai adatbankkal kapcsolatosan a 2. sz. függelék ad információt erről.<br />
Az EKH illetékes munkatársai bejelentkezés, azonosítás után írhatnak be on-line az<br />
adatbankba. Az adatbank egyes ’outputjai’ <strong>pub</strong>likusak.<br />
3.1.5 A meglévő nyilvántartások hiányosságai<br />
Szakmai és eljárásrendi hiányosságok<br />
Az Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal az orvostechnikai eszközök<br />
esetében<br />
• piacfelügyeletet lát el – a fogyasztók védelme érdekében, amely azt<br />
jelenti, hogy kérelemre ellenőrzést végez. Amennyiben kérelem, panasz<br />
nem érkezik, baleset nem történik, ellenőrzés sincs.<br />
144<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
• regisztrációs kötelezettsége van az ún. I. kockázati osztályú<br />
termékeknek, amelyet önminősítés alapján be kell jelentenie a<br />
gyártóknak. Az önminősítés nem kielégítő eljárásrend a betegek<br />
szempontjából.<br />
• a II/a., II/b. és a III. kockázati osztályú termékek vonatkozásában<br />
megfelelőség tanúsítás/ értékelés folyik, amelyeket ún. kijelölt<br />
szervezetek (Notified Body) végezhetnek, amelyek a megfelelőség<br />
tanúsítás eredményéről a Hivatal számára értesítést küldenek.<br />
Forgalmazási feltétel a tanúsítás megszerzése.<br />
• az Orvos- és Kórháztechnikai Intézet (ORKI) az egészségügyi miniszter<br />
által kijelölt szervezetként (Notified Body, 2000.) végez tanúsítást, s<br />
mint ilyen szervezet saját kóddal rendelkezik a CE jelzést kiegészítendő.<br />
Az ORKI-hoz hasonlóan több cég is végez ilyen tevékenységet<br />
Magyarországon, mint pl. Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet<br />
(MEEI), meghatározott, engedélyezett területeken.<br />
• Az EU-ban forgalmazott termékek, CE jelzéssel ellátva, külön engedély<br />
nélkül, automatikusan itthon is forgalmazhatók – nem nyújtva ezáltal<br />
kielégítő garanciát a hazai forgalmazók illetve az OEP, mint befogadó<br />
szervezet számára.<br />
A gyógyászati segédeszközöket jelenleg az EKH-ban kell regisztráltatni,<br />
abban az esetben is, ha nem minősülnek orvostechnikai eszközöknek, mivel e<br />
cégek ezen termékeiket illetően másképpen nem kaphatnának<br />
társadalombiztosítási támogatást.<br />
Elviekben tehát nyilvántartják az EKH-ban, hogy a hazai gyártók közül ki<br />
mit gyárt az orvostechnikai eszközök, illetve a gyógyászati segédeszközök<br />
terén, de a fentieken túlmenő problémát jelent, hogy nem minden esetben a<br />
termék szintjén történik a nyilvántartásba vétel. Előfordulhat, hogy csak<br />
gyártmány szintjén zajlik a megfelelőség tanúsítás, amelynek eredményét a<br />
tanúsítást végző szervezetnek kell a hivatal fele jelezni. Előfordulnak olyan<br />
esetek is, hogy az adott céget mint gyártót kell tanúsíttatni, attól függően,<br />
145<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
hogy mire kötelezi őket a 47/1999-es EüM rendelet (II. és III. osztályba<br />
sorolás esetén).<br />
Az orvostechnikai eszközök tekintetében régebben az OEP kérte az ORKI<br />
nyilvántartási igazolását, de egy kissé kaotikussá vált a helyzet a Hivatal<br />
megalapítása óta. Ennek ellenére a szolgáltatókkal kötött szerződésekben<br />
változatlanul kérnek ORKI nyilvántartási számokat, s használják a<br />
különböző elszámolások során.<br />
AZ OEP által támogatotti listán szereplő gyógyászati segédeszközök<br />
műszaki tartalma, technológiai követelményei szabályozatlanok, nincs<br />
egységesen jóváhagyott követelményrendszer.<br />
3.1.6 A jelenlegi nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés<br />
Tekintettel arra, hogy egy meglévő nyilvántartás koncepcionális kereteinek<br />
újragondolására mutatkozik igény, egyúttal ez azt is jelenti, a jelenleg működő,<br />
engedélyezett orvostechnikai eszközök nyilvántartása nem elégíti ki azt a célkitűzést,<br />
hogy tudjuk, melyik szervezet, milyen engedélyezett terméket gyárt orvostechnikai<br />
eszközként és mit gyógyászati segédeszközként.<br />
3.1.7 Javaslatok az adatbázis(ok) közhitelessé tételének érdekében, az<br />
EKNY-be való beépülés feltételei<br />
Az EKNY-be való beépülés feltételei távoliak még, így egyelőre szerényebb célokkal,<br />
feladatokkal kell megelégedni.<br />
1. Az OEP Gyógyászati Segédeszköz Munkabizottsága fogalmazza meg végső<br />
ajánlásait az ESzCsM számára.<br />
2. A bizottság ajánlásait az ESzCsM vitassa meg nyilvános fórumokon mind a<br />
fogalmi tisztázás, mind pedig a nyilvántartás, regisztráció átalakítását illetően.<br />
3. Új jogszabály megalkotására lesz szükség, amint az ESzCsM meghozza ebben a<br />
témában az egész ágazatot érintő döntéseit.<br />
Ajánlás<br />
146<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Az engedélyezett orvostechnikai eszközök, gyógyászati segédeszközök regisztrációs<br />
eljárásának hasonlatosnak kellene lennie a törzskönyvezett gyógyszerekéhez.<br />
147<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
3.2 Engedélyezett egészségügyi/orvosi beavatkozások, eljárások<br />
Az alábbiakban új nyilvántartás kialakítására teszünk javaslatot. Az igény régóta<br />
megfogalmazódott, de mivel igen fáradságos feladat ebben a témában - egységes<br />
szempont-, és kritériumrendszer alapján - új adatbázist meghonosítani, ennek életre<br />
hívását eddig egyetlen államigazgatási szervezet sem vállalta fel.<br />
Az ’életre-nem-hívás’ okait gyarapítja az orvostársadalom várható ellenállása, amely<br />
erőteljes lesz az adatbázis kialakításával szemben. Jellemző észrevételük lehet, hogy<br />
már létezik ilyen nyilvántartás, úgy hívják, hogy OENO,<br />
az orvos gyógyítási szabadsága nem indokol további nyilvántartást.<br />
Érveink ezzel szemben:<br />
Az OENO, azaz Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása nem azzal az<br />
igénnyel került kialakításra, hogy a törzskönyvezett gyógyszerekhez hasonlóan,<br />
törzsadatbázisként szolgáljon az orvosi beavatkozások, eljárások<br />
vonatkozásában.<br />
Az OENO kódrendszerben nyilvántartott információk mélysége, az új OENO<br />
elfogadásának/befogadásának procedúrája nem elégséges ahhoz, hogy<br />
biztonságot nyújtson a finanszírozó OEP számára az orvosi eljárások<br />
hatásosságát, hatékonyságát illetően.<br />
Nincs minden orvosi/egészségügyi eljárás bejelentve/engedélyeztetve, amit az<br />
orvosok ma nyújtanak, nem létezik ugyanis számukra ilyen kötelezettség<br />
előírva. Tekintettel arra, hogy ez a jelenség a kiszámítható ellátás létét<br />
kérdőjelezi meg, ezért fel kell számolni.<br />
3.2.1 Az új nyilvántartás tervezett célja, funkciója<br />
Egységes szerkezetbe foglalva, azonos szempontok mentén kialakítandó adatbázis<br />
közhitelesen tanúsítaná, hogy Magyarországon milyen orvosi/egészségügyi<br />
beavatkozások, eljárások engedélyezettek. Az új nyilvántartás kaphatná az<br />
'Engedélyezett Eljárások, Beavatkozások Nemzeti Regisztrációja' elnevezést.<br />
148<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
A kialakításra kerülő törzskönyvezett beavatkozásokból válogathatna az OEP, amikor<br />
befogad egy-egy új eljárást. Erre akkor nyílhat esély, ha az orvosi beavatkozások<br />
esetében - hasonlatosan a gyógyszerhez - az <strong>ESKI</strong> egészségügyi<br />
technológiaértékeléseket végző, koordináló szervezetként részt venne a<br />
döntéselőkészítés folyamatában. 71<br />
Ennek a nyilvántartásnak kellene kezelnie a kísérleti eljárások regisztrációját, amely<br />
jelenleg nincs megfelelően végig víve 72 . Az orvosi vizsgálatok, kutatások etikai és<br />
szakmai engedélyeinek megadása az Egészségügyi Tudományos Tanács feladatát<br />
képezi. Gyógyszerügyekben a szakmai engedélyt az OGYI adja ki.<br />
3.2. 2 Az új nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />
Új jogszabályt kell alkotni erről, mert az OENO módosításokat, új OENO megalkotását<br />
szabályozó rendelet ehhez kevés. 73<br />
3.2.3 Az új nyilvántartás működtetője, adatgazdája<br />
A 'Engedélyezett Eljárások, Beavatkozások Nemzeti Regisztrációjának' gazdája lehetne<br />
az Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal. Integrált adatbázis kialakítására lenne<br />
szükség, hasonlóan a gyógyszertörzshöz, az OEP a nemzeti regisztrációban szereplő<br />
adatokra építve alakíthatná ki kiegészítő jellegű adatrendszerét.<br />
3.2.4 Az új nyilvántartás tervezett adatbázisának szerkezetleírása<br />
Szakértői egyeztetések szükségesek ebben a témában, önálló tanulmányt is megérne<br />
annak elemzése, milyen mechanizmusokat, milyen információkéréseket érdemes<br />
nevesíteni a regisztráció során.<br />
71 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt<br />
kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás<br />
vagy a támogatás megváltoztatásáról, 19.§ (2) bekezdése;<br />
72 ESzCsM, főcsoportfőnök közlése<br />
73 6/1998. (III. 11.) NM rendelet az egészségügyi ellátásban használt szakmai kódrendszerek és<br />
finanszírozási paraméterek karbantartásának jogi szabályozásáról<br />
149<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
3.2.5 Az eddigi nyilvántartás hiányosságai<br />
Az OENO adatbázisa az információk szűkített körét képes csak biztosítani,<br />
ráadásul nem teljes körű a nyújtott beavatkozások tekintetében.<br />
Az Egészségügyi Tudományos Tanács állásfoglalásai egy-egy kísérleti eljárás,<br />
beavatkozás ügyében, az engedély megadásakor megszületnek, de nem világos,<br />
mi lesz a kísérleti eljárások eredményével, ki, kinek, mikor számol be, mikortól<br />
vehető nyilvántartásba, mint engedélyezett eljárás, stb.<br />
3.2.6 Az új nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés<br />
Az új nyilvántartásnak közhitelesnek kell lennie. Ennek megfelelően kell kialakítani a<br />
regisztráció menetét, az adatbázisba bekerülés, kikerülés folyamatát.<br />
3.2.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az<br />
EKNY-be való beépülés feltételei<br />
1. Szakmai álláspont kialakítása az engedélyezett eljárások nyilvántartásáról –<br />
EszCsM feladata, de az ETT-nek is véleményalkotási joga lehet ebben.<br />
2. Igenlő válasz esetén a regisztráció szakmai tartalmának meghatározása – erről<br />
tanulmány készítése, amely kitér a gyógyszertörzskönyvezés menetrendjével<br />
történő összehasonlítás eredményeire.<br />
3. A kísérleti eljárások ügyében úgyszintén szakmai állásfoglalásnak kell születnie<br />
az ETT bevonásával.<br />
4. A jelenlegi OENO-ban szereplő tételeket kellene átnéznie egy bizottságnak,<br />
vagy ki is lehetne őket adni a szakmai kollégiumokhoz, megvitatásra,<br />
kiegészítésre.<br />
5. Adatszolgáltatás, regisztrációs kötelezettség elrendelése.<br />
6. Adatbázis kialakítása, feltöltés a felülvizsgált OENO adatokkal.<br />
7. Új nyilvántartásba vétel esetén az <strong>ESKI</strong> véleményének kikérése: eredményesség,<br />
hatékonyság valamint költséghatékonyság vonatkozásában.<br />
150<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
IX. KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA,<br />
TEENDŐK ÖSSZEFOGLALÁSA<br />
1. Közhiteles nyilvántartások csoportjai<br />
Közhiteles nyilvántartások<br />
Jelenleg létező adatbázisok<br />
1. A kritériumoknak 'megfelelő' közhiteles<br />
nyilvántartás:<br />
Gyógyszer alaptörzs állomány<br />
(törzskönyvezett gyógyszerek)<br />
Szakmai kódrendszerek papír alapú<br />
kiadványai<br />
Transzplantációs nyilvántartás<br />
Jelenleg nem létező, újonnan<br />
létrehozandó adatbázisok<br />
1. Engedélyezett eljárások, beavatkozások<br />
2. A kritériumok alapján 'csaknem'<br />
közhiteles nyilvántartás:<br />
Humánerőforrásokat tartalmazó<br />
nyilvántartások (orvos, fogorvos,<br />
gyógyszerész, klinikai<br />
szakpszichológus, egészségügyi<br />
szakdolgozó)<br />
Szolgáltatók nyilvántartása<br />
3. 'Vitatható besorolású' közhiteles<br />
nyilvántartás:<br />
TAJ nyilvántartás<br />
Finanszírozási, besorolási<br />
algoritmusok<br />
4. 'Koncepcionális keretek'<br />
felülvizsgálatát igénylő nyilvántartás:<br />
Engedélyezett orvostechnikai<br />
eszközök, gyógyászati<br />
segédeszközök<br />
151<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
2. Az eEgészség Programiroda előtt álló feladatok<br />
Amennyiben a Programiroda szeretné tovább vinni az EKNY projektet, ezt segítendő,<br />
összefoglaljuk az előttük álló feladatokat. Elsősorban szakértői álláspontok, vélemények<br />
megismerésére van szükség a tanulmány megállapításait illetően, valamint workshopok<br />
megszervezésére, ahol meg lehet vitatni az egymástól eltérő szempontokat és<br />
minősítéseket valamint ahol meg lehet kötni a nélkülönözhetetlen egyezségeket. A<br />
tanulmány jónéhány esetben csak a problémahalmazok (jéghegyek) csúcsait tudta<br />
érzékeltetni.<br />
Az elkészült tanulmány részben begyűjtött információk összefoglalója, részben<br />
vitaanyag, s ez utóbbi minőségében, a továbblépés érdekében szeretné az ágazatot<br />
kimozdítani jelenlegi furcsa egyensúlyi állapotából, amely inkább patthelyzetre utal az<br />
egyes szervezetek között. Nem lesz váratlan, ha a szakértők egyes kérdésekben a<br />
tanulmánytól eltérő megállapításra jutnak a különböző fórumokon, csak az a fontos,<br />
hogy konszenzusok szülessenek az egyes vitatott területekről, amely konszenzusokhoz a<br />
későbbiek során az összes szereplőnek tartania kell magát.<br />
2.1. A feladatok listája<br />
1) A közhitelesség definíciója megalkotásra került, ezt meg kell vitatni, erről<br />
egyezségnek kell születnie a szakminisztériumban.<br />
2) Tekintettel arra, hogy jelenleg nincs konszenzus a közhiteles<br />
nyilvántartások köréről sem, ezért a fogalom kritériumrendszerének<br />
megalkotása után a soron következő feladat a közhiteles<br />
nyilvántartásokról, az érintett adatbázisokról konszenzus kialakítása.<br />
3) A fogalmi kritériumok alapján közhitelesként azonosítható<br />
nyilvántartások felmérése, regisztrációja, a kritériumoktól való eltérések<br />
feltárása e tanulmány keretei között megtörtént. E megállapításokat<br />
szakértőknek kell véleményezniük, ezekről az eEgészség<br />
Programirodának témánként szakértői workshopokat kell szerveznie.<br />
152<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
4) Szentgáli Ádám tanulmánya jelzi, milyen információk hiányoznak az<br />
EKNY pontos informatikai megtervezését illetően. Ezeket a hiányzó<br />
információkat az ESzCsM-nek kell hivatali úton megkérnie az érintett<br />
szervezetőktől.<br />
5) Mivel bizonyos törzsadatokat több szervezet is magáénak vall, tisztázni<br />
kell az egyes szervezetek felelősség-, és szerepkörét, ki kell választani a<br />
közhitelességet biztosító egyetlen szervezetet, míg a többiek számára meg<br />
kell teremteni a biztonságos működéshez szükséges garanciális elemeket.<br />
6) Az eltérések feltérképezése korrekciós igényt vonhat maga után a<br />
jogalkotásban (is). Egyértelmű, végrehajtható, valamint számonkérhető, a<br />
közhitelesség kritériumainak megfelelő jogszabályi környezet<br />
megteremtése, a meglévő jogszabályi kötelezettségek pontosítása, a<br />
hiányzó szabályozók megalkotása gyarapítja az előkészületi munkálatok<br />
sorát. A munkát Szócska Gábor elvégezte, az ott született eredmények<br />
felülvizsgálata annak függvényében, ahogyan a workshopok döntenek,<br />
szükségessé válhat.<br />
7) A közhitelesség elfogadott definíciójának megfelelő nyilvántartások<br />
kialakítása a nyilvántartások egy részének adott esetben szakmai,<br />
adminisztrációs valamint informatikai szempontú korrekcióját jelenti.<br />
8) Ezzel egyidejűleg, egyes témákban integrált közhiteles adatmodellek<br />
kialakítása válik szükségessé, s ez képezi a munkálatok következő,<br />
rendkívül időigényes feladatkörét, amely további kiterjedt szakmai<br />
egyeztetéseket és egyezségeket kíván.<br />
9) Az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások kialakítására, felügyeletére<br />
vonatkozóan elkészült szakmai, jogi, szervezeti valamint informatikai<br />
megoldási javaslatok elfogadása jelenti a végállomást.<br />
2.2 Egyeztetésre váró szakmai területek<br />
További feladatok, amelyek kiemelésre méltóak mindazon feladatok sorából, amelyek<br />
egy-egy nyilvántartás esetében felmerültek, s amelyek esetében az eEgészség<br />
153<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Programirodának kiváltképp fórumot kell biztosítania a szakmai egyezségek megkötése<br />
érdekében:<br />
3. A feladatok ütemezése<br />
Azonos témákban azonos (KSH) kódok alkalmazása a<br />
közhiteles adatbázisok esetében, mint pl. megyék, nemek, stb.<br />
vonatkozásában. A készség a szereplők között megvan, csupán<br />
lehetőséget kell nyújtani ahhoz, hogy megállapodások<br />
születhessenek.<br />
A HBCS karbantartás során a teendők megosztása, beleértve a<br />
Kódkarbantartó Bizottság feladatának felülvizsgálatát,<br />
meghatározó a feladatok sorában.<br />
Finanszírozási algoritmusok témájában az értelmezés és<br />
egységesítés ügyében van szükség egyeztetésekre.<br />
Engedélyezett orvostechnikai eszközökkel, gyógyászati<br />
segédeszközökkel kapcsolatosan új szempontok érvényre<br />
juttatása indokolt, várjuk az OEP bizottság működésének<br />
eredményeit, az ott született javaslatok beemelését az EKNY<br />
szakmai előkészítésébe.<br />
Az Engedélyezett beavatkozások, eljárások nyilvántartásának<br />
kialakításával összefüggésben szakmai koncepciók<br />
megalkotására kell sort keríteni, össze kell gyűjteni a szakmai<br />
szereplők elvárásait, és egy kivitelezhető projektet kell az<br />
egészségügyi tárca asztalára letenni.<br />
A közhiteles nyilvántartások jelen fejezet 1. pontjában található csoportosítása alapján<br />
szükség van a feladatok ütemezésére, a szereplőkkel történő széles körű egyeztetések<br />
után. Az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások kialakítása legalább négy ütemben<br />
végezhető el, de ezek a feladatok csak az eddig tárgyalt témákat érintik. A workshopok<br />
során felmerülhetnek újabb szempontok, amelyek befolyásolhatják ezeket a feladatokat.<br />
154<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Az EKNY<br />
megvalósításának<br />
ütemezése<br />
'Megfelelően'<br />
közhiteles<br />
nyilvántartások<br />
'Csaknem' és<br />
'Vitatható<br />
besorolású'<br />
közhiteles<br />
nyilvántartások<br />
'Koncepcionális' és<br />
'Létrehozandó'<br />
nyilvántartások<br />
Első ütem<br />
(2004. október -<br />
2004. december)<br />
A tanulmány megállapításainak véleményezése, állásfoglalások<br />
kialakítása, a IX. fejezet 2. pontja alapján részletezett sorrendben<br />
Második ütem<br />
(2005. január -<br />
2005. június)<br />
1. Gyógyszer alaptörzs<br />
- tükrözés<br />
2. OTNY - webes<br />
lekérdezés<br />
előkészítése<br />
3. Szakmai<br />
kódkönyvek -<br />
elektronikus változat<br />
elkészítése<br />
1. Szakértői<br />
egyeztetések a<br />
a.) 'Szolgáltatói',<br />
b.) 'Humánerőforrás'<br />
adatbázisok<br />
c.) 'Finanszírozási<br />
algoritmusok'<br />
esetében<br />
2. 'TAJ' esetében az<br />
elektronikus<br />
lekérdezés EKNYen<br />
keresztüli<br />
megteremtése<br />
1. Az OEP<br />
munkabizottság<br />
végleges<br />
állásfoglalásának<br />
elkészítése az<br />
orvostechnikai<br />
eszközök, gyógy.<br />
segédeszköz<br />
témájában –<br />
OEP, ESzCsM<br />
és EKH<br />
közreműködőkkel<br />
2. Tanulmány<br />
elkészítése az<br />
engedélyezett<br />
beavatkozások<br />
témájában.<br />
Harmadik ütem<br />
(2005. június-<br />
2005. december)<br />
4. Integrált gyógyszertörzs<br />
(K-NET) –<br />
feltöltése, tükrözés<br />
az EKNY-ben<br />
5. OTNY - webes<br />
lekérdezés az<br />
EKNY-en keresztül<br />
6. Szakmai<br />
kódkönyvek -<br />
elektronikus<br />
változat az EKNYben<br />
3. Integrált<br />
a.) 'Szolgáltatói',<br />
b.) 'Humánerőforrás'<br />
adatbázisok<br />
létrehozatala<br />
3. Nyílt szakmai<br />
fórumokon vita<br />
az<br />
orvostechnikai<br />
eszközökről.<br />
4. Szakértői<br />
workshopok az<br />
engedélyezett<br />
beavatkozások<br />
témájában.<br />
5. Nyílt szakmai<br />
vita az<br />
engedélyezett<br />
beavatkozások<br />
témájában.<br />
155<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Az EKNY<br />
megvalósításának<br />
ütemezése<br />
'Megfelelően'<br />
közhiteles<br />
nyilvántartások<br />
'Csaknem' és<br />
'Vitatható<br />
besorolású'<br />
közhiteles<br />
nyilvántartások<br />
'Koncepcionális'<br />
és 'Létrehozandó'<br />
nyilvántartások<br />
Negyedik ütem<br />
(2006. január -<br />
2006. június)<br />
4. Integrált<br />
adatbázisok –<br />
tükrözés az<br />
EKNY-be<br />
6. Új jogszabály<br />
megalkotása<br />
mind az<br />
engedélyezett<br />
eszközökről,<br />
mind az<br />
engedélyezett<br />
beavatkozásokról<br />
7. Adatbázis<br />
fejlesztések a<br />
két témában<br />
4. Az EKNY szervezeti háttere<br />
Az ESzCsM és az eEgészség Programiroda szakértői tájékoztattak bennünket az<br />
Egészségügyi Ágazati Portál kialakításának tervéről. Erre tekintettel úgy véltük, az<br />
Egészségügyi Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások működését/működtetését is e<br />
keretek közé célszerű beilleszteni.<br />
Szócska Gáborral közös javaslatot készítettünk az EKNY szervezeti hátteréről. Az<br />
alábbiakban a javaslat lényegét foglalom össze.<br />
Az ágazati portál fő tematikus felületeinek (témacsoportjainak) egyike lesz az<br />
Egészségügyi Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások. Az ágazati portálon belül<br />
funkcionáló EKNY működésének szakmai, jogi és informatikai felügyeletét az EKNY<br />
Koordinációs Bizottság látja el. A bizottság felállítása érdekében jogszabályt szükséges<br />
alkotni.<br />
A bizottság tervezett/javasolt tagjai, mint adatgazdák:<br />
1. ESzCsM<br />
156<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
2. ÁNTSZ<br />
3. OEP<br />
4. OGYI<br />
5. MOK<br />
6. MGYK<br />
7. MSZK<br />
8. ETI<br />
9. EKH<br />
10. Fodor József Országos Közegészségügyi Központ<br />
valamint<br />
11. az <strong>ESKI</strong> által delegált három képviselő (jogi, informatikai és szakmai<br />
kérdésekben szakértő).<br />
A bizottság elnökét az Egészségügyi miniszter nevezi ki, az <strong>ESKI</strong> vezetőjének<br />
javaslatára. A bizottság titkárának jogász végzettségűnek kell lennie. A Bizottság<br />
feladatainak ellátásához szükséges tárgyi feltételeket az <strong>ESKI</strong> biztosítja.<br />
A Bizottság feladata:<br />
1. ellenőrizni, hogy az ágazati portálon belül megjelenő EKNY a hatályos<br />
tárgykörök elektronikus megjelenítését biztosítja-e.<br />
2. gondozni az egészségügyi elektronikus közhitelesség tárgyköreit, illetve szükség<br />
szerint módosítást javasolni, az erről szóló előterjesztést elkészíteni.<br />
Az 'Egészségügyi Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások' felület az ágazati portál<br />
szoftveres és hardveres lehetőségeit és általános módszertanát használja. Amennyiben<br />
az egészségügyi elektronikus közhiteles nyilvántartások egyedi igényeket támasztanak,<br />
az <strong>ESKI</strong> feladata azok biztosítása a portálon belül.<br />
157<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
X. VÉGSZÓ HELYETT - TANULSÁGOK<br />
Amikor 2003 decemberében megkaptam a Programirodától a megbízást, nem tudtam,<br />
mire vállalkozom. A munka mélységét megbecsülni március végére sikerült - legalábbis<br />
akkor így hittem. A helyzet később sokkal rosszabbra fordult, s ennek elsősorban az volt<br />
az oka, hogy kevés információhoz lehetett hozzájutni hivatalosan, semlegesen,<br />
papírokkal, megbízással felfegyverkezve. Kétszer próbálkoztam személyes kapcsolatok<br />
használata nélkül információhoz jutni, adatot kapni, az eredmény mindkétszer nullánál<br />
nem ért többet. Általános bizalmatlanság fogadott ilyen esetekben.<br />
Ez elkeserítő, s egyben döbbenetes. Ha nem dolgoznék húsz éve az egészségügyben, ez<br />
a tanulmány nem készülhetett volna el. Ezért külön köszönöm mindazoknak a<br />
megértését, akiket szinte naponta zaklattam annak érdekében, hogy értelmezhetővé<br />
váljanak a nagy nehezen kipréselt információk. A tanulmány átütemezett elkészülését a<br />
nehezen összeszedhető információk magas száma okozta.<br />
Félreértelmezések – dokumentációk hiányában, szóbeli közlésekre hagyatkozva -<br />
minden igyekezetem ellenére maradhattak a tanulmányban szép számmal.<br />
Hivatalaink távolságtartásán sürgősen változtatni szükséges, mert ezek az elhárító<br />
jellegű gesztusok ma már nem elfogadhatóak és nem testesítenek meg közszolgálati<br />
magatartást.<br />
158<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
MELLÉKLETEK<br />
1. sz. melléklet: Strukturált kérdések listája<br />
2. sz. melléklet: A 32/1997. (X. 28.) NM rendelet tervezett módosítása az<br />
egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról,<br />
valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről (ESZCSM rendelet lesz<br />
belőle)<br />
3. sz. melléklet: Az OTH válaszlevele<br />
4. sz. melléklet: Emlékeztető a szolgáltatói nyilvántartásokkal kapcsolatban<br />
5. sz. melléklet: Az OEP egészségügyi finanszírozással kapcsolatos<br />
törzsállományai<br />
6. sz. melléklet: Az OEP válaszlevele<br />
7. sz. melléklet: A TAJ szám autorizációs rendszere<br />
8. sz. melléklet: A MGYK válaszlevele<br />
9. sz. melléklet: Az ETI válaszlevele<br />
10. sz. melléklet: OEP Gyógyászati Segédeszközök Munkabizottság<br />
előterjesztése, belső vitaanyag a definícióról<br />
11. sz. melléklet: OEP Gyógyászati Segédeszközök Munkabizottság<br />
előterjesztése, belső vitaanyag a nyilvántartás kérdéseiről<br />
159<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1. SZ. MELLÉKLET: STRUKTURÁLT KÉRDÉSEK LISTÁJA<br />
Tisztelt XY!<br />
Mint az Ön előtt ismert, az ESzCsM eEgészség Informatikai Megaprojektje keretében –<br />
a többi között - a közhiteles nyilvántartások felmérésére is vállalkozik. E megbízás<br />
végrehajtására a minisztérium bennünket kért fel. Telefonon és személyesen történt<br />
előzetes egyeztetéseink alapján ezzel kapcsolatos információk átadásának kérésével<br />
fordulunk Önhöz.<br />
Kérdéseink, amelyre – írásban is - szeretnénk választ kapni:<br />
1. Szervezete milyen közhitelesnek minősíthető adatokat kezel (gyűjt, illetve<br />
bocsát rendelkezésre) külső jogi szabályozás alapján?<br />
i. Elsődleges adatgyűjtői, másodlagos adatgyűjtői szerep?<br />
ii. Elsődleges nyilvántartói, másodlagos nyilvántartói szerep?<br />
2. Milyen diszfunkciókat észlelnek a jelenlegi adatkezelés jogi szabályozásával<br />
kapcsolatban?<br />
3. Milyen új adatkörök gyűjtését tartanák megvalósítandónak saját szervezetük<br />
által, vagy számára?<br />
4. A gyűjtött illetve nyilvántartott adatokat <strong>pub</strong>likálhatóság (nyilvánosság)<br />
szempontjából hogyan minősítik és hogyan osztályozzák?<br />
Általunk vélelmezett közhiteles nyilvántartási témakörök, amelyek az Önök<br />
szervezetét érintik, s amelyek esetében információkra lenne szükségünk: (mintaként az<br />
ÁNTSZ-t ismertetjük!)<br />
I. Működési engedélyek kiadása egészségügyi szolgáltatók számára, ezek<br />
nyilvántartása: 32/1997 NM; 96/2003 Kormányrendelet jogszabályok<br />
II. Országos transzplantációs nyilvántartás (Országos Közegészségügyi<br />
Központ),<br />
Amennyiben listánk nem teljes, örömmel veszünk mindenféle korrekciós javaslatot.<br />
160<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Ez egyes témakörökhöz illeszkedő informatikai jellegű információ igényünk:<br />
• Mindenkét témában az aktuális rendszer szöveges leírása. Rendszer alatt a<br />
vizsgálat alá vett adatbázis rendszerét értjük. Továbbá az adatbázist illetően:<br />
a. becsült méret (MByte)<br />
b. becsült változási forgalom (átlagos és rövid idejű csúcs,<br />
MByte/nap, MByte/sec) és az igényelt frissítés gyakorisága<br />
(tükrözött adatok esetén, pl. „azonnal”, vagy elég naponta<br />
átvezetni a változásokat)<br />
c. Az adatkezelés, hozzáférés módja<br />
d. lekérdezések becsült száma (átlagos és rövid idejű csúcs,<br />
MByte/nap, MByte/sec) és az elvárt válaszidő<br />
e. rendelkezésre állás (pl. 7 nap/24 óra vagy munkanap/8-16-ig) és<br />
az eltűrt max. kiesés mértéke<br />
f. tájékoztatás az információ védettségének mértékéről.<br />
• Az adatbázis táblák (entitások) szerepének szöveges leírása.<br />
• A táblák mezőinek (entitások attribútumainak) rövid szöveges leírása.<br />
• Az aktuális rendszer szerkezet diagrammja. Entitások, attribútumok, adattípusok<br />
szintjéig lebontva. Örülnénk, ha a diagram UML-ben lenne ábrázolva és XMIben<br />
elmentve. Ha más formalizmussal van leírva, azt is jó számunkra, de akkor<br />
kérnénk hozzá egy programot, ami olvasni tudja. Lehetőleg mindenképp "géppel<br />
olvasható" formában kérnék a fentieket!<br />
• Más rendszerekkel történő átfedés megnevezése, az átfedés rövid leírása.<br />
• Az aktuális rendszer, a jogszabályokhoz képest mutatkozó hiányosságainak<br />
szöveges leírása.<br />
• A hiányosságok entitásainak, attribútumainak ajánlása a jogszabályok alapján.<br />
161<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 30.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
2. SZ. MELLÉKLET: A 32/1997. (X. 28.) NM RENDELET TERVEZETT<br />
MÓDOSÍTÁSA<br />
Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter<br />
…/2004. (…) ESZCSM<br />
rendelete<br />
az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az<br />
egészségügyi szakmai jegyzékről<br />
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdése g)<br />
pontjának gc) alpontjában, továbbá a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi<br />
LXXXIII. törvény 83. §-a (4) bekezdésének n) pontjában kapott felhatalmazás alapján a<br />
következőket rendelem el:<br />
1. §<br />
(1) E rendelet hatálya kiterjed:<br />
a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának f) pontja szerinti<br />
egészségügyi szolgáltatókra (a továbbiakban: szolgáltató),<br />
b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatra (a továbbiakban: ÁNTSZ).<br />
(2) Amennyiben a szolgáltatónak van önálló szakmai-szervezeti egysége, akkor a<br />
szolgáltatón – a 4. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – e rendelet alkalmazása során azt<br />
is érteni kell.<br />
2. §<br />
(1) A szolgáltatókról és az általuk végezhető, engedélyezett szakmákról, valamint az<br />
egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről nyilvántartást kell<br />
vezetni.<br />
(2) Az (1) bekezdés szerinti országos adatbázist (a továbbiakban: nyilvántartás) az<br />
Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) működteti.<br />
(3) Az ÁNTSZ-nek a szolgáltató telephelye, amennyiben telephellyel nem<br />
rendelkezik, székhelye szerint területileg illetékes városi (fővárosi kerületi) intézete (a<br />
továbbiakban: városi intézet), illetve megyei (fővárosi) intézete (a továbbiakban: megyei
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
intézet) a szolgáltatóra vonatkozó, a 4. §-ban meghatározott adatokat, illetve az azokban<br />
bekövetkezett változásokat rögzíti az általa közvetlenül elérhető nyilvántartásban.<br />
A nyilvántartás célja:<br />
3. §<br />
a) áttekinthető, hiteles kép nyújtása az egészségügyi ellátórendszerről, a<br />
szolgáltatókról, valamint a számukra engedélyezett egészségügyi szakmákról,<br />
b) a működési engedély egyes adatainak, illetve az azokban bekövetkezett<br />
változásoknak a nyilvántartása,<br />
c) a szolgáltatók azonosítása,<br />
d) az ellenőrzési és felügyeleti munka segítése,<br />
e) adatszolgáltatás az országos és területi szintű tervezéshez, irányításhoz, valamint<br />
statisztikához.<br />
4. §<br />
(1) A nyilvántartás – a 3. § szerinti célok megvalósítása érdekében – az alábbi adatokat<br />
tartalmazza:<br />
a) a szolgáltató:<br />
aa) rövidített és teljes cégnevét,<br />
ab) fenntartójának megnevezését,<br />
ac) gazdálkodási működési formáját az 1. mellékletben meghatározott kétjegyű kód<br />
feltüntetésével,<br />
ad) számára kiadott törzsszámot;<br />
ae) közszolgáltatásban való részvételének tényét;<br />
b) a szolgáltató székhelyére és az egészségügyi szolgáltatás végzésének helyszínéül<br />
szolgáló telephelyére vonatkozó adatokat:<br />
- megye,<br />
- helységnév,<br />
163<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
- utca, házszám,<br />
- postai irányítószám,<br />
- telefonszám;<br />
c) a szolgáltató és amennyiben az rendelkezik önálló szakmai-szervezeti egységgel,<br />
akkor valamennyi szakmai-szervezeti egységére vonatkozóan külön-külön:<br />
ca) az engedélyezett egészségügyi szakmák megnevezését a 2. mellékletben<br />
meghatározott kóddal együtt,<br />
cb) a ca) alpont szerinti szakmákhoz tartozó szolgáltatási típusok és ellátási formák<br />
megnevezését, továbbá az ellátások progresszivitási szintjét;<br />
cc) a városi, illetve megyei intézet (a továbbiakban: engedélyező intézet) által kiadott<br />
országos érvényességű szolgáltatói azonosítót (a továbbiakban: azonosító);<br />
cd) amennyiben a szolgáltató területi ellátási kötelezettséggel fog működni,<br />
szakmánként a területi ellátási kötelezettséget, a tervezett ellátandó területet;<br />
ce) az engedélyező intézet megnevezését, azonosítóját;<br />
cf) a működési engedély kiadásának keltét, számát, a működés korlátozásának<br />
megjelölésével;<br />
cg) a működés szüneteltetésével kapcsolatos adatokat;<br />
ch) a heti rendelési időt (a szolgáltató rendelésének óraszámát összesítve, illetve napi<br />
bontásban a rendelési idő kezdése és befejezése időpontjának megjelölésével) és a<br />
rendelkezésre állási időt;<br />
ci) az ágyszámot;<br />
cj) a külön jogszabály szerinti közreműködő szolgáltató(k) azonosítóját, valamint a<br />
működési engedélye(ik) számát, az engedélyező intézet megnevezését és azonosítóját;<br />
ck) a szakmához tartozóan, ellátási formától függően az ügyeleti részvételt, készenléti<br />
rendszerben való részvétel tényét.<br />
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szolgáltató azonosítójához rendelten<br />
szerepelnek a nyilvántartásban.<br />
164<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
(3) A nyilvántartásban szereplő adatok azonosítására az OTH további kódokat<br />
állapíthat meg.<br />
5. §<br />
(1) Az engedélyezési eljárás során az első engedély kiadásakor az engedélyező intézet<br />
az OTH-tól kapott kilencjegyű azonosítóval látja el a szolgáltatót. Az azonosító egyedi,<br />
ugyanazon szolgáltató esetében más azonosítóra nem cserélhető. A megszűnt szolgáltató<br />
azonosítója másik szolgáltatónak nem adható ki.<br />
(2) Az azonosító a szolgáltató azonosításon kívül más célra nem használható és nem<br />
váltja fel az államigazgatásban használt egyéb azonosítókat.<br />
(3) Az azonosítót a működési engedély tartalmazza.<br />
6. §<br />
(1) Az engedélyező intézet új működési engedély kiadása, illetve érvényes működési<br />
engedély módosítása során a szolgáltató adataiban bekövetkezett változásokat átvezeti a<br />
nyilvántartásban.<br />
(2) Az engedélyező intézet felelős az általa nyilvántartásba vett adatok helyességéért.<br />
Az engedélyező intézet illetékességi területén a nyilvántartás adatainak helyességét<br />
rendszeresen ellenőrzi, az ellenőrzés során az érintett szolgáltatót megkeresheti.<br />
(3) A nyilvántartás alapjául szolgáló iratokat az engedélyező intézet a nyilvántartásba<br />
vétel napjától számított legalább 30 évig megőrzi.<br />
(4) A nyilvántartás folyamatos működéséért és a 2. § (3) szerinti hozzáférhetőség<br />
biztosításáért az OTH a felelős. Az OTH a tárgyhót követő hónap 15. napjáig – elektronikus<br />
formában – megküldi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére a nyilvántartás<br />
tárgyhavi változásait.<br />
7. §<br />
(1) A nyilvántartásból a szolgáltatót törlik, ha<br />
a) jogutód nélkül megszűnt,<br />
b) meghalt,<br />
165<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
került.<br />
c) a működési engedélye – külön jogszabály szerinti – egyéb okból visszavonásra<br />
(2) Az (1) bekezdés szerinti törlés esetén a szolgáltató azonosítóját és nyilvántartott<br />
adatait archiválni kell.<br />
8. §<br />
(1) A nyilvántartás közhiteles, ellenkező bizonyításáig a bejegyzett adatok fennállását<br />
hitelesen tanúsítja.<br />
(2) A nyilvántartás adatai közérdekűek. Az engedélyező intézetek és az OTH<br />
kérelemre, költségtérítés ellenében a nyilvántartásból adatot szolgáltat.<br />
meg:<br />
(3) A nyilvántartás adatait az alábbi szervezetek – kérelemre – térítésmentesen kapják<br />
a) az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium,<br />
b) a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célból,<br />
c) a szakmai kamarák elemzési célból,<br />
d) a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete<br />
elemzési célból,<br />
e) a minisztériumok tervezési célból,<br />
f) az országos egészségügyi intézetek tervezési, elemzési és ellenőrzési célból,<br />
g) a cégbíróság azonosítási célból,<br />
h) államigazgatási szerv, rendőrség, ügyészség, valamint bíróság jogszabályban<br />
meghatározott feladatai ellátása céljából,<br />
i) az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet egészségpolitikai elemzési célból,<br />
j) az országgyűlési biztosok jogszabályban meghatározott feladataik ellátásának<br />
céljából.<br />
9. §<br />
166<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Jogszabály által kötelezően előírt adatkezelés (dokumentáció, finanszírozási és egyéb<br />
jelentések, beutalás más szolgáltatóhoz stb.) során a szolgáltató köteles az e rendelet szerinti<br />
azonosítóját alkalmazni.<br />
10. §<br />
(1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.<br />
(2) Az e rendelet hatálybalépésekor működési engedéllyel és kilencjegyű azonosítóval<br />
rendelkező szolgáltatók azonosítója nem változik meg, számukra új azonosítót nem kell<br />
kiadni. Amennyiben a szolgáltató e rendelet hatálybalépésekor több kilencjegyű azonosítóval<br />
rendelkezik, az engedélyező intézet határozza meg, hogy a szolgáltató melyik azonosítót<br />
használja tovább.<br />
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyi szolgáltatók és működési<br />
engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 32/1997.<br />
(X. 28.) NM rendelet és az azt módosító:<br />
a) 33/2000. (XI. 16.) EüM rendelet,<br />
b) 24/2001. (VI. 29.) EüM rendelet 2. §-ának (1)-(2) bekezdése,<br />
c) 42/2003. (VII. 17.) ESZCSM rendelet,<br />
d) 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet 13. §-ának a) pontja,<br />
e) 9/2004. (II. 20.) ESZCSM rendelet 2. §-a, 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja és (3)<br />
bekezdésének b) pontja,<br />
f) 55/2004. (VI. 12.) ESZCSM rendelet 1. §-a, 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja és a<br />
(3) bekezdése<br />
hatályát veszti.<br />
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg<br />
a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a szerv- és szövetátültetésre,<br />
valamint –tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései<br />
végrehajtásáról szóló 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet 4. számú mellékletének „c) Adatlap a<br />
kijelölt egészségügyi dolgozóról” című részében az „ágazati azonosítója” szövegrész helyébe<br />
a „szolgáltatói azonosítója” szövegrész;<br />
167<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
b) a társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati<br />
segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről, valamint a rendelés, forgalmazás,<br />
kölcsönzés és javítás szakmai követelményeiről szóló 19/2003. (IV. 29.) ESZCSM rendelet 7.<br />
§-a (4) bekezdésének d) pontjában az „ágazati azonosítóját” szövegrész helyébe a<br />
„szolgáltatói azonosítóját” szövegrész ;<br />
c) a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerekről és a támogatás<br />
összegéről szóló 1/2003. (I. 21.) ESZCSM rendelet és a társadalombiztosítási támogatással<br />
rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és<br />
mértékéről, valamint a rendelés, forgalmazás, kölcsönzés és javítás szakmai követelményeiről<br />
szóló 19/2003. (IV. 29.) ESZCSM rendelet módosításáról szóló 68/2004. (VIII. 5.) ESZCSM<br />
rendelet 1-3. számú mellékleteiben az „Ágazati az.kód:” szövegrész helyébe a „Szolgáltatói<br />
az.kód:” szövegrész lép.<br />
1. melléklet a …/2004. (…) ESZCSM rendelethez<br />
Gazdálkodási működési formák kódjai<br />
- a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 9001/2002. (SK 3.) KSH<br />
közlemény alapján -<br />
1. jogi személyiségű vállalkozás:<br />
11. jogi személyiségű gazdasági társaság<br />
13. egyéb jogi személyiségű vállalkozás<br />
2. jogi személyiség nélküli vállalkozás:<br />
21. jogi személyiség nélküli gazdasági társaság<br />
22. jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás<br />
23. egyéni vállalkozás<br />
3. költségvetési szerv és intézménye:<br />
31. központi költségvetési szerv és intézménye<br />
168<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
32. helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye<br />
33. társadalombiztosítási költségvetési szerv<br />
34. köztestületi költségvetési szerv<br />
35. országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv<br />
5. jogi személyiségű non-profit szervezet:<br />
55. egyház, egyházi intézmény<br />
56. alapítvány<br />
57. közhasznú társaság<br />
58. magánbiztosítás<br />
59. egyéb, jogi személyiségű non-profit szervezet<br />
6. jogi személyiség nélküli non-profit szervezet:<br />
61. jogi személyiség nélküli non-profit szervezet<br />
69. egyéb, jogi személyiség nélküli non-profit szervezet<br />
8 egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység:<br />
81. egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység<br />
2. melléklet a …/2004. (…) ESZCSM rendelethez<br />
A működési engedélyek kiadásának alapjául szolgáló egészségügyi szakmák és kódjaik<br />
jegyzéke<br />
1. Az egészségügyi szakmák jegyzéke és a működési engedély szakmai kódja<br />
169<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.1. Az alábbi szakmai jegyzék alkalmazásánál a kétszámjegyű szakmai kód az<br />
egészségügyi szakmai főcsoportot, az alá besorolt négy számjegyű alkódok pedig a<br />
főcsoporton belül önállóan engedélyezhető egészségügyi szakmákat jelölik.<br />
1.2. Amennyiben egy egészségügyi szakma több főcsoportot jelölő szakmai kód alatt is<br />
nevesítésre került, az ugyanazon szakmai követelmények alapján kiadott működési engedély<br />
mindenütt a szakmailag elsődleges főcsoportban alkalmazott kódszámmal kerül jelölésre.<br />
1.3. A -00 végződésű alkódok az adott főcsoport alap-szakképesítésbe sorolható<br />
tevékenységek végzésére való általános jogosultságot fejezik ki, a ráépített szakképesítéshez<br />
vagy speciális képzettséghez, vizsgához kötött tevékenységek végzésére az önálló alkóddal<br />
megjelölt szakmák szolgálnak.<br />
1.4. A *sze* (szakosodott egység) jelzéssel ellátott kódok a kizárólag az adott szakmára<br />
(tevékenységre) fő profilként szakosodott egység jelölésére alkalmazhatók, az adott szakmai<br />
tevékenységre más szakmai megnevezés nem használható.<br />
01 Belgyógyászat<br />
0100 általános belgyógyászat<br />
0101 angiológia, phlebológia, lymphológia,<br />
0102 haematológia<br />
0112 csontvelő transzplantáció<br />
0103 endokrinológia, anyagcsere és diabetológia<br />
0113 endokrinológia - *sze*<br />
0123 diabetológia - *sze*<br />
0104 gasztroenterológia<br />
0105 nefrológia<br />
0106 geriátria<br />
0107 belgyógyászati kardiológia<br />
0108 belgyógyászati tüdőgyógyászat (pulmonológia)<br />
0109 allergológia és klinikai immunológia<br />
170<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
0110 haemodialízis - *sze*<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
0505 gyermekgasztroenterológia - *sze*<br />
2202 belgyógyászati rehabilitáció<br />
2203 gasztroenterológiai rehabilitáció<br />
4603 baleseti belgyógyászat<br />
02 Sebészet<br />
0200 általános sebészet<br />
0201 esztétikai plasztikai sebészet<br />
0202 tüdő- és mellkassebészet<br />
0203 érsebészet<br />
0204 idegsebészet - *sze*<br />
0205 szívsebészet - *sze*<br />
0215 csecsemő és gyermek-szívsebészet - *sze*<br />
0206 proktológia<br />
0207 ESWL - *sze*<br />
0208 szerv-transzplantációs sebészet - *sze*<br />
0209 transzplantációs célú szerv-szöveteltávolítás agyhalottból<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
0302 kézsebészet<br />
0303 arc- és állcsontszájsebészet<br />
0506 gyermeksebészet - *sze*<br />
03 Traumatológia<br />
0300 általános traumatológia<br />
0301 plasztikai és égési sebészet<br />
171<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
0302 kézsebészet<br />
0303 arc- és állcsontszájsebészet<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
2201 mozgásszervi rehabilitáció<br />
9302 katasztrófa-orvostan<br />
5700 általános fizioterápia-gyógytorna<br />
04 Szülészet-nőgyógyászat<br />
0400 általános szülészet-nőgyógyászat<br />
0401 terhesgondozás (orvosi)<br />
0402 nőgyógyászati onkológiai szűrés<br />
0403 In vitro fertilizáció (IVF) - *sze*<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
0507 gyermeknőgyógyászat - *sze*<br />
1404 menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze*<br />
2204 nőgyógyászati rehabilitáció<br />
5304 nőgyógyászati ultrahang diagnosztika - *sze*<br />
6104 átültetési és visszaültetési célú csontvelői, perifériás és köldökvér<br />
sejt/őssejt gyűjtés (kizárólag őssejtre vonatkozóan)<br />
05 Csecsemő- és gyermekgyógyászat<br />
0500 általános csecsemő és gyermekgyógyászat<br />
0501 neonatológia<br />
0502 PIC - *sze*<br />
0503 csecsemő és gyermek-kardiológia<br />
0504 gyermek-tüdőgyógyászat<br />
0505 gyermek-gasztroenterológia<br />
0506 gyermeksebészet - *sze*<br />
172<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
0507 gyermeknőgyógyászat - *sze*<br />
0508 gyermekszemészet<br />
0509 csecsemő és gyermek fül-, orr-, gégegyógyászat<br />
0510 gyermekradiológia<br />
0511 gyermek-neurológia<br />
0512 gyermek- és ifjúság pszichiátria<br />
0521 fejlődésneurológia<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
6306 iskola-egészségügy és ifjúság-egészségügy<br />
7102 gyermekpszichológia<br />
7904 anyatejgyűjtő állomás, anyatejgyűjtés<br />
06 Fül-orr-gégegyógyászat<br />
0600 általános fül-orr-gégegyógyászat<br />
0601 audiológia<br />
0602 foniátria<br />
0603 otoneurológia<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
0509 csecsemő és gyermek fül-, orr-, gégegyógyászat<br />
07 Szemészet<br />
0700 általános szemészet<br />
0701 szaruhártya átültetés - *sze*<br />
0702 transzplantációs célú szaruhártya eltávolítás holttestből<br />
0703 szakorvosi látásvizsgálat, szemüvegrendelés - *sze*<br />
0704 optometria (nem orvosi szakképesítéssel)<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
173<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
szakmák:<br />
0508 gyermekszemészet<br />
08 Bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás<br />
0800 általános bőr- és nemibeteg-ellátás<br />
0801 bőrgyógyászat<br />
0802 bőrgyógyászati allergológia<br />
0803 nemibeteg-gondozás<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
1601 AIDS ellátás és gondozás - *sze*<br />
1602 HIV/AIDS szűrés (önkéntes és külön jogszabály alapján kötelező) - *sze*<br />
09 Neurológia<br />
0900 általános neurológia<br />
0901 stroke ellátás<br />
0902 fejfájás szakrendelés - *sze*<br />
0903 neurológiai rehabilitáció<br />
0904 EEG és EMG diagnosztika - *sze*<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
0204 idegsebészet - *sze*<br />
0511 gyermek-neurológia<br />
5405 neuropatológia - *sze*<br />
5700 általános fizioterápia-gyógytorna<br />
10 Ortopédia<br />
1000 ortopédia<br />
1001 gerincsebészet<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
174<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
szakmák:<br />
0302 kézsebészet<br />
2201 mozgásszervi rehabilitáció (orvosi és más egészségügyi szakképesítéssel)<br />
5700 általános fizioterápia-gyógytorna<br />
11 Urológia<br />
1100 urológia<br />
1101 andrológia<br />
1102 urodinamia<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
0207 ESWL - *sze*<br />
12 Onkológia<br />
1200 klinikai onkológia<br />
1201 sugárterápia, onkoradiológia<br />
1202 onkológiai szűrés *sze* (a szervezett népegészségügyi onkológiai<br />
szűrővizsgálati programban működő szolgáltatók)<br />
1203 onkológiai gondozás<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
5402 cytológia, cytopatológia (orvosi és más egészségügyi szakképesítéssel)<br />
5403 aspirációs cytológia<br />
7306 hospice (orvosi és más egészségügyi szakképesítéssel) - *sze*<br />
13 Fogászati ellátás<br />
1300 fogászati ellátás (ideértve a fogászati alapellátást is)<br />
1301 dento-alveoláris sebészet (szájsebészet)<br />
1302 fogszabályozás<br />
1303 parodontológia<br />
175<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1304 gyermekfogászat<br />
1305 iskolafogászat<br />
1306 fogászati röntgen<br />
1307 klinikai fogászati higiénia<br />
1308 konzerváló fogászat, fogpótlástan<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
0303 arc- és állcsontszájsebészet<br />
14 Reumatológia<br />
1400 reumatológia és fizioterápia<br />
1401 reumatológia<br />
1402 fizioterápia (orvosi szakképesítéssel)<br />
1404 menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze*<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
0109 allergológia és klinikai immunológia<br />
5700 általános fizioterápia-gyógytorna<br />
5702 mechanoterápiás eljárások<br />
5711 gyógytorna<br />
5712 gyógymasszázs<br />
5722 fizioterápia (asszisztensi tevékenységként)<br />
15 Aneszteziológiai és intenzív betegellátás<br />
1500 aneszteziológia és intenzív terápia<br />
1501 aneszteziológia<br />
1502 intenzív ellátás<br />
1503 fájdalom terápia - *sze*<br />
16 Infektológia<br />
176<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1600 fertőzőbeteg-ellátás, infektológia<br />
1601 AIDS ellátás és gondozás - *sze*<br />
1602 HIV/AIDS szűrés (önkéntes és külön jogszabály alapján kötelező) - *sze*<br />
1603 trópusi betegségek ellátása<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
1901 tüdőgondozás<br />
0803 nemibeteg-gondozás<br />
18 Pszichiátria<br />
1800 pszichiátria<br />
1801 addiktológia<br />
1811 alkohológia<br />
1821 drogbeteg-ellátás<br />
1831 egyéb szenvedélybetegségek ellátása (pl. játékszenvedély)<br />
1803 pszichiátriai gondozás<br />
1804 pszichiátriai rehabilitáció<br />
1805 pszichoterápia (szakorvosi képesítéssel)<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
0904 EEG és EMG diagnosztika - *sze*<br />
0512 gyermek- és ifjúság pszichiátria<br />
7101 klinikai szakpszichológia<br />
7104 pszichoterápia<br />
7302 pszichiátriai szakápolás és mentálhigiéné<br />
8047 fülakupunktúrás addiktológiai ellátás<br />
19 Tüdőgyógyászat (pulmonológia)<br />
177<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1900 tüdőgyógyászat<br />
1901 tüdőgondozás<br />
1902 pulmonológiai allergológia és immunológia<br />
1903 pulmonológiai és légzésrehabilitáció<br />
1904 tüdőszűrés (ideértve az önálló felvételkészítést is)<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
0202 tüdő- és mellkassebészet<br />
22 Orvosi rehabilitáció<br />
2201 mozgásszervi rehabilitáció (rehabilitációs szakorvos javallata szerint)<br />
2202 belgyógyászati rehabilitáció<br />
2203 gasztroenterológiai rehabilitáció<br />
2204 nőgyógyászati rehabilitáció<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
4003 kardiológiai rehabilitáció<br />
0903 neurológiai rehabilitáció<br />
1402 fizioterápia (orvosi szakképesítéssel)<br />
1804 pszichiátriai rehabilitáció<br />
1903 pulmonológiai és légzésrehabilitáció<br />
7204 gyógyúszás (külön jogszabályban meghatározott képesítéssel)<br />
25 Foglalkozás-egészségügyi ellátás<br />
2501 foglalkozás-egészségügyi alapellátás<br />
2502 foglalkozás-egészségügyi szakellátás<br />
2503 munkahigiénés tevékenység<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
178<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
7301 szakápolás a foglalkozás-egészségügyben<br />
26 Sportorvoslás<br />
2602 sportszakorvosi ellátás<br />
40 Kardiológia<br />
4000 általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel)<br />
4001 invazív kardiológia (haemodinamika)<br />
4002 kardiológiai őrző tevékenység<br />
4003 kardiológiai rehabilitáció<br />
4004 echokardiográfiai diagnosztika<br />
4005 EKG és Holterdiagnosztika<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
0205 szívsebészet - *sze*<br />
0215 csecsemő és gyermekszívsebészet - *sze*<br />
0503 csecsemő és gyermekkardiológia<br />
46 Sürgősségi betegellátás, oxyológia<br />
4601 központi ügyelet<br />
4602 sürgősségi betegellátó egységben szervezett ellátás (SO1) - *sze*<br />
4603 baleseti belgyógyászat<br />
4604 sürgősségi betegellátó egységben szervezett ellátás (SO2) - *sze*<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
9302 katasztrófa-orvostan<br />
50 Laboratóriumi diagnosztika<br />
5000 általános laboratóriumi diagnosztika<br />
5001 általános kémiai laboratóriumi diagnosztika<br />
179<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
5002 haematológiai laboratóriumi diagnosztika<br />
5003 mikrobiológiai laboratóriumi diagnosztika<br />
5004 biokémiai laboratóriumi diagnosztika<br />
5005 immungenetikai laboratóriumi diagnosztika<br />
5006 genetikai laboratóriumi diagnosztika<br />
5007 izotóp laboratóriumi diagnosztika<br />
5008 immunológiai laboratóriumi diagnosztika<br />
51 Képalkotó diagnosztika és radiológiai terápia: röntgendiagnosztika és terápia<br />
5100 általános röntgendiagnosztika<br />
5101 röntgenterápia (régi szolgáltatókra vonatkozik)<br />
5102 mammográfiás szűrés és diagnosztika<br />
5103 angiográfiás diagnosztika<br />
5104 intervenciós radiológia<br />
5105 neuroradiológia<br />
5106 fogászati röntgendiagnosztika (az 1306-ba nem sorolható)<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
1904 tüdőszűrés (ideértve az önálló felvételkészítést is)<br />
4001 invazív kardiológia (haemodinamika)<br />
52 Képalkotó diagnosztika és radiológiai terápia: tomográfia<br />
5201 CT<br />
5202 MRI<br />
53 Képalkotó diagnosztika és radiológiai terápia: ultrahangdiagnosztika és terápia<br />
5301 ultrahang-diagnosztika<br />
5302 ultrahang-terápia<br />
5303 echokardiográfia<br />
5304 nőgyógyászati ultrahang diagnosztika - *sze*<br />
180<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
54 Patológia és kórszövettan<br />
5400 általános kórbonctan és kórszövettan<br />
5401 szövettan, kórszövettan<br />
5402 cytológia, cytopatológia (orvosi és más egészségügyi szakképesítéssel)<br />
5403 aspirációs cytológia<br />
5404 immunhisztológia<br />
5405 neuropatológia - *sze*<br />
5406 halottkezelés és halottkonzerválás (nem orvosi szakképesítéssel)<br />
5407 transzplantációs célú szerv- szöveteltávolítás holttestből<br />
56 Speciális diagnosztika<br />
5601 thermographia<br />
5602 lézerdiagnosztika<br />
57 Fizioterápia (reumatológiai tevékenységet nem végző intézetben)<br />
5700 általános fizioterápia-gyógytorna<br />
5702 mechanoterápiás eljárások<br />
5703 hydroterápia<br />
5704 elektroterápia<br />
5705 aeroterápia (egyéb pulmonológiai és légzésrehabilitációs ellátásoktól<br />
független ellátásban)<br />
5706 balneoterápia (gyógyvíz alkalmazásával végzett eljárások)<br />
5707 thermoterápia<br />
5708 magneto-, fototerápia (lézerterápia)<br />
5711 gyógytorna<br />
5712 gyógymasszázs<br />
5722 fizioterápia (asszisztensi tevékenységként)<br />
61 Transzfuziológia és szövetbanki tevékenység<br />
6101 transzfuziológia<br />
181<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
6102 véradószolgálat - *sze*<br />
6103 szövet- és sejtbanki tevékenység - *sze*<br />
6104 átültetési és visszaültetési célú csontvelői, perifériás és köldökvér<br />
sejt/őssejt gyűjtés - *sze*<br />
62 Mentés és betegszállítás<br />
6200 általános mentés<br />
6201 koraszülött mentés és szállítás<br />
6202 mozgóőrség (orvosi vagy mentőtiszti)<br />
6203 őrzött betegszállítás<br />
6205 mentőtiszti tevékenység (nem orvosi szakképesítéssel)<br />
6206 betegszállítás ápolóval (nem felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel)<br />
6207 betegszállítás felügyelet nélkül (nem szakképesítéssel)<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
63 Háziorvosi ellátás<br />
6301 háziorvosi ellátás<br />
6302 házi gyermekorvosi ellátás<br />
6303 felnőtt és gyermek (vegyes) háziorvosi ellátás<br />
6304 háziorvosi ügyeleti ellátás<br />
6305 házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás<br />
6306 iskola-egészségügy és ifjúság-egészségügy<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
7307 körzeti közösségi szakápolás<br />
7901 körzeti védőnői ellátás<br />
7902 iskolai védőnői ellátás<br />
64 Általános orvosi ellátás<br />
182<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
6400 általános orvosi ellátás<br />
65 Nukleáris medicina (izotópdiagnosztika és terápia)<br />
6500 izotópdiagnosztika és terápia<br />
6501 radioizotópos terápia<br />
6502 izotópdiagnosztika<br />
6503 PET<br />
67 Orvosi genetika (humángenetika)<br />
6700 klinikai genetika<br />
6701 genetikai tanácsadás és gondozás<br />
70 Klinikai farmakológia és intézeti gyógyszerellátás<br />
7001 klinikai farmakológia<br />
7002 intézeti gyógyszerellátás (külön jogszabályban foglalt feltételek alapján)<br />
71 Pszichológia (pszichológusi, illetve klinikai szakpszichológusi szakképesítéssel)<br />
7100 általános pszichológia<br />
7101 klinikai szakpszichológia<br />
7102 gyermekpszichológia<br />
7103 munkapszichológia<br />
7104 pszichoterápia<br />
7105 szexológia<br />
72 Pedagógiai végzettséggel ellátható egészségügyi szakmák<br />
7201 Logopédia<br />
7202 Gyógypedagógia (és annak szakágai)<br />
7203 Konduktori tevékenység<br />
7204 Gyógyúszás (külön jogszabályban meghatározott képesítésekkel)<br />
73 Betegápolás<br />
7301 szakápolás a foglalkozás-egészségügyben<br />
183<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
7302 pszichiátriai szakápolás és mentálhigiéné<br />
7303 csecsemő- és gyermek szakápolás<br />
7304 otthoni szakápolás<br />
7305 szakápolás (szakápolói szakképesítéssel külön jogszabályban<br />
meghatározottak alapján)<br />
7306 hospice (orvosi és más egészségügyi szakképesítéssel)<br />
7307 körzeti közösségi szakápolás<br />
76 Dietetika<br />
7600 dietetika<br />
79 Védőnői ellátás<br />
7901 körzeti védőnői ellátás<br />
7902 iskolai védőnői ellátás<br />
7903 családvédelmi szolgálatnál nyújtott ellátás<br />
7904 anyatejgyűjtő állomás, anyatejgyűjtés<br />
80 Kiegészítő gyógyászati tevékenységek (külön jogszabály alapján meghatározott<br />
képesítéssel és tartalommal)<br />
- nem konvencionális gyógyászati módok (csak orvos által végezhető):<br />
8011<br />
homeopátia<br />
8021<br />
8031<br />
8041<br />
manuálterápia<br />
biológiai fogorvoslás<br />
neurálterápiás módok<br />
- nemzeti (népi) gyógyászati módok (csak orvos által végezhető):<br />
8012<br />
8022<br />
hagyományos kínai orvoslás (ezen alapuló egyéb technikák)<br />
indiai (Ájurvédikus gyógyászati eljárások)<br />
184<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
8032<br />
tibeti gyógyítóeljárások<br />
- biokémiai módok (csak orvos által végezhető):<br />
8023<br />
méregtelenítő módok<br />
- pszichológiai eljárások (csak orvos által végezhető):<br />
8004 pszichológiai eljárások (csak orvos által végezhető)<br />
- szakképesítéssel végezhető tevékenységek:<br />
8016<br />
8026<br />
8036<br />
8046<br />
akupresszúra<br />
keleti mozgás- és masszázsterápia<br />
életmód oktatás és tanácsadás<br />
reflexzóna terápia<br />
- vizsgával záruló képzésben szerzett képesítéssel végezhető tevékenységek:<br />
8017<br />
8037<br />
8047<br />
8057<br />
8067<br />
kiegészítő fizioterápiás módszerek<br />
fitoterápia<br />
fülakupunktúrás addiktológiai eljárások<br />
kineziológiai módszerek<br />
szemtréning eljárások<br />
93 Honvédorvostan és katasztrófa-orvostan<br />
9301<br />
9302<br />
honvédorvostan<br />
katasztrófa-orvostan<br />
94 Megelőző orvostan és népegészségtan<br />
9400<br />
megelőző orvostan és népegészségtan<br />
185<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
9401<br />
sugáregészségtan<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
2503 munkahigiénés tevékenység<br />
6701 genetikai tanácsadás és gondozás<br />
6306 iskola-egészségügy és ifjúság-egészségügy<br />
7903 családvédelmi szolgálatnál nyújtott ellátás<br />
7904 anyatejgyűjtő állomás, anyatejgyűjtés<br />
95 Igazságügyi orvostan<br />
9500 igazságügyi orvostan<br />
9501 igazságügyi pszichiátria<br />
9502 igazságügyi toxikológia<br />
9503 igazságügyi pszichológia<br />
9504 egészségbiztosítási orvosszakértés<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
5000 általános laboratóriumi diagnosztika<br />
5001 általános kémiai laboratóriumi diagnosztika<br />
5004 biokémiai laboratóriumi diagnosztika<br />
5005 immungenetikai laboratóriumi diagnosztika<br />
5006 genetikai laboratóriumi diagnosztika<br />
5400 általános kórbonctan és kórszövettan<br />
5401 szövettan, kórszövettan<br />
5406 halottkezelés és halottkonzerválás (nem orvosi szakképesítéssel)<br />
5407 transzplantációs célú szerv- szövet eltávolítás holttestből<br />
97 Repülőorvostan<br />
9700 repülőorvostan<br />
186<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
GYS Gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos tevékenységek<br />
GYS1<br />
GYS2<br />
GYS3<br />
GYS4<br />
GYS5<br />
GYS6<br />
GYS7<br />
gyógyászati segédeszköz forgalmazás (önálló üzletben)<br />
gyógyászati segédeszköz forgalmazás (fióküzletben)<br />
gyógyászati segédeszköz forgalmazás (egyedi gyártóműhellyel)<br />
ortopéd cipészet<br />
fogtechnika<br />
gyógyászati segédeszköz kölcsönzés<br />
gyógyászati segédeszköz javítás<br />
Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />
szakmák:<br />
0703 szakorvosi látásvizsgálat, szemüvegrendelés - *sze*<br />
0704 optometria (nem orvosi szakképesítéssel)<br />
2. Az alábbi szakmai jegyzék szerint kiadott működési engedélyekben az 1. pont alatti<br />
szakmai kódok mellett a tevékenység felelős szakmai irányítójának szakképesítése szerinti<br />
szolgáltatási típust a következők szerint kell feltüntetni:<br />
- 1-es kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély orvosi feladatra irányul,<br />
- 2-es kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély fogorvosi feladatra<br />
irányul,<br />
- 3-as kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély gyógyszerészi feladatra<br />
irányul,<br />
- 4-es kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély egyéb felsőfokú<br />
egészségügyi szakképesítéssel ellátható feladatra irányul,<br />
- 5-ös kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély középfokú egészségügyi<br />
szakképesítéssel ellátható feladatra irányul,<br />
- 6-os kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély alapfokú egészségügyi<br />
szakképesítéssel ellátható feladatra irányul,<br />
187<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
- 7-es kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély az adott egészségügyi<br />
szakmára a külön jogszabályban előírt bármely egészségügyi szakképesítéssel ellátható<br />
feladatra irányul,<br />
- 8-as kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély az adott egészségügyi<br />
szakmára a külön jogszabályban előírt nem egészségügyi felsőfokú szakképesítéssel<br />
ellátható feladatra irányul.<br />
188<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
3. SZ. MELLÉKLET: AZ OTH VÁLASZLEVELE<br />
Budapest, 2004. május 21.<br />
Iktatószám: OTH/2560-2/2004.<br />
Előadó: xxxxxxxxxxxxxxxx<br />
Telefon: xxxxxxxxxx<br />
Tárgy: közhiteles nyilvántartások<br />
felméréséhez információ adás<br />
Kérem, hogy válaszlevelükben az iktatási<br />
számra és az előadó nevére hivatkozzanak!<br />
Tisztelt Dr. Sinkó Eszter!<br />
Az ÁNTSZ-t érintő közhiteles nyilvántartásokról az OTH Informatikai Főosztálya - mint azt<br />
már beszélgetésünk kapcsán is jeleztem – teljeskörű ismeretekkel nem rendelkezik.<br />
Amennyiben az e-Egészség Megaprojekt keretében ezek felmérésére szükségük van, úgy<br />
javaslom az országos tisztifőorvos megkeresését, hogy az ÁNTSZ intézeteitől a kért<br />
információkat megkaphassák.<br />
Az OTH Informatikai Főosztálya a közhitelesnek minősíthető adatok közül csak az<br />
egészségügyi szolgáltatók országos nyilvántartása kezelését végzi a 32/1997. (X.28.) NM<br />
rendelet szerint. Az Országos Transzplantációs Nyilvántartás 74/2003. (XII.23.) ESZCSM<br />
rendelet alapján az Országos Közegészségügyi Központhoz került át.<br />
A feltett kérdésekre - az egészségügyi szolgáltatók országos nyilvántartását érintő – válaszok<br />
az alábbiak:<br />
1. Elsődleges adatgyűjtő szerep: ÁNTSZ illetékes városi/megyei intézetei<br />
Elsődleges nyilvántartó szerep: ÁNTSZ illetékes városi/megyei intézetei<br />
Másodlagos nyilvántartó szerep: OEP<br />
2. Főbb diszfunkciók:
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
• A 32/1997. (X.28.) NM rendelet olyan adatok nyilvántartását is előírja, melyekre<br />
az engedélyező ÁNTSZ intézetnek nincs szüksége (pl. alapterületek, tárgyi<br />
feltételek).<br />
• A 32/1997. (X.28.) NM rendelet nem teszi lehetővé olyan adatok nyilvántartását,<br />
amelyet magasabb szintű jogszabály, 96/2003. (VII.15.) Korm. rendelet előír (pl.<br />
négyjegyű szakmakód, kétjegyű ellátási forma, szolgáltatási típus, progresszivitási<br />
szint, közreműködők, stb.)<br />
• A szolgáltatók egyértelmű azonosítása a kódolási szabályok miatt lehetetlen, mivel<br />
a jelenlegi azonosító nem a szolgáltatót, hanem a szolgáltatást és az azt végző<br />
szervezeti egységet azonosítja. Amennyiben a szolgáltató különböző telephelyei<br />
más-más illetékességű intézetnél kaptak engedélyt, az azonosítók képzési szabálya<br />
(megyekód az azonosítóban) miatt nem rendelhetők össze az adott szolgáltatóhoz.<br />
Ez ellentmond a nyilvántartás célja 2.§. b) pontjának.<br />
• A 32/1997. (X.28.) NM rendelet 1. sz. melléklet I. rendelkezik az ágazati azonosító<br />
rendszer felépítéséről, mely szerint „A kilencjegyű azonosító az azonosításon kívül<br />
egyéb feladatot nem lát el,...”, ugyanakkor a rögtön utána rendelkezik az<br />
azonosítóban kódolandó információkról.<br />
• A 32/1997. (X.28.) NM rendelet 1. sz. melléklet III. rendelkezik az azonosítóba<br />
beépítendő szakmai kódjegyzékről (2 ill. 3 pozíción), ugyanakkor a 3. sz. melléklet<br />
4 jegyen kéri feltüntetni a szakmákat. Pl.: fogszabályozás az 1. sz. melléklet III<br />
szerint A5 a 3. sz. melléklet szerint pedig 1302.<br />
• A fenti diszfunkciók miatt az ÁNTSZ a nyilvántartás célja 2.§. c) és d) pontjának<br />
sok esetben nem tud eleget tenni.<br />
• A nyilvántartás célja 2.§. a) pontjában a bekövetkezett változások követését nem<br />
teszik lehetővé a 2. sz. mellékletben meghatározott rekordszerkezetek.<br />
3. A szakmai terület tudná megadni erre a választ.<br />
4. A 32/1997. (X.28.) NM rendeletben meghatározott nyilvántartás adatai a 7.§. (1)<br />
szerint nyilvánosak. Az adatokat a készülő Informatikai Biztonsági Szabályzatban a<br />
MSZ ISO/IEC 17799:2002 alapján osztályozni és védettségi szintbe sorolni.<br />
190<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Az egészségügyi szolgáltatók országos nyilvántartásához (továbbiakban Nyilvántartás) illeszkedő<br />
informatikai jellegű kérdésekre válaszok:<br />
5. A rendszer szöveges leírását a 32/1997. (X.28.) NM rendelet tartalmazza.<br />
6. Becsült méret: 74 Mbyte<br />
7. Igényelt frissítés gyakorisága: 32/1997. (X.28.) NM rendelet 4.§. és 5.§. rendelkezik<br />
róla.<br />
8. Az adatkezelés módja: 32/1997. (X.28.) NM rendelet 4.-7.§. Az adatokat jelenleg<br />
*.dbf állományokban tároljuk és továbbítjuk. Hozzáférés módja: lokális gépeken adott<br />
felhasználók jelszóval.<br />
9. Lekérdezések száma az országos nyilvántartásból (2003-ban): 67 db. Az egyes<br />
intézeteknél történő lekérdezésekről nincs tudomásunk. Az adatszolgáltatás elvárt<br />
válaszideje az Áe. szerint max. 30 nap.<br />
10. Rendelkezésre állás: munkanap (8-16.30)<br />
11. Védettség mértéke: 4.pontban megválaszolva.<br />
12. Az adatbázis táblák és táblák mezőinek szöveges leírása: 32/1997. (X.28.) NM<br />
rendelet 2.sz. melléklet<br />
13. A rendszer adatszerkezeti diagrammjának elkészítése az említett diszfunkciók miatt<br />
értelmezhetetlen lenne.<br />
14. Átfedés: az OEP a havonta átadott Nyilvántartást használja fel a finanszírozási<br />
rendszeréhez.<br />
15. 2. pontban megválaszolva (főbb diszfunkciók).<br />
16. A már korábban átadott 32/1997. (X.28.) NM rendelet módosítása tervezetére<br />
alapozva, a jogszabályváltozás után lehet csak leírni a hiányosságok entitásait,<br />
attribútumait.<br />
Amennyiben a felméréshez szükséges a kérdésekre adott válaszok pontosítása, értelmezése,<br />
kiegészítése szívesen állunk rendelkezésükre személyes megbeszélés keretében.<br />
Jelenleg folyamatban van a hivatkozott rendeletek módosítása, összehangolása a diszfunkciók<br />
kiküszöbölése érdekében, valamint ehhez kapcsolódóan új, naprakész elektronikus<br />
191<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
nyilvántartás készítése, ezért javasoljuk – mint az már szóban is elhangzott - az előbbiek<br />
figyelembevételét a közhitelesek nyilvántartások megvalósításánál.<br />
Tisztelettel:<br />
xxxxxxxxxxxxxxxx<br />
főosztályvezető<br />
OTH Informatikai Főosztály<br />
4. SZ. MELLÉKLET: EMLÉKEZTETŐ A SZOLGÁLTATÓI<br />
NYILVÁNTARTÁSOKKAL KAPCSOLATBAN<br />
Emlékeztető<br />
xxxxxxxxx és xxxxxxxxxxxxx között<br />
2004.07.13-án tartott szakmai egyeztetésről<br />
1. A megbeszélés tárgya: egészségügyi szolgáltatók nyilvántartásának kérdése<br />
2. A megbeszélésen xxxxxxxxxxx átadta az alábbi dokumentációkat:<br />
- Az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartási rendszere<br />
(Rendszerkoncepció, feladatterv)<br />
- A szolgáltató-azonosító szerepe, kiadása, a szolgáltató-nyilvántartás<br />
adatszerkezete<br />
Továbbá xxxxxxxxxxxxx tájékoztatást adott, hogy az intézetnyilvántartás fontos szerepet<br />
játszik az OEP elektronikus finanszírozási rendszere programban („ePénz”) és átadta az OEP<br />
által tervezett intézetnyilvántartási struktúra szerkezetét bemutató ábrát azzal, hogy a<br />
192<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
pontosításáról még szó lehet, ill. az intézetnyilvántartási rendszer ÁNTSZ-nél történő<br />
kialakítása kapcsán szakmai egyeztetésekre lesz még szükség.<br />
Tájékoztatást adott, hogy az OEP-nél a feladattal kapcsolatban xxxxxxxxx főosztályvezető<br />
helyettes az illetékes.<br />
3. Az alapelvekben egyetértés alakult ki: a ki – hol – mit csinálhat, ezt kell a nyilvántartásnak<br />
világosan bemutatni.<br />
- a régi azonosítókat nem változtatjuk meg, nem találunk ki helyettük új<br />
azonosítókat<br />
- a ki kérdésre a válasz: a szolgáltató<br />
- a hol kérdésre: a szolgáltató szakmai-szervezeti egysége<br />
- a mit kérdésre: egészségügyi szakma<br />
- az azonosító a vezérlő adat, egyéb adatokat mellé kell tenni<br />
4. A megbeszélésen az alábbiakban is egyező vélemény alakult ki:<br />
- az azonosítók beszélő kód szerepe nem tartható<br />
- a lehető legkevesebb változtatással oldjuk meg a feladatot (pl. minden esetben tartsuk<br />
meg a régi azonosítókat, ha lehet)<br />
- egy szakmai-szervezeti egység (pl. kórházi osztály) csak egy telephelyen lehet<br />
- egy szakmai-szervezeti egységhez több szakma is rendelhető, de célszerű lenne a<br />
szakmafőcsoportok számát indokolatlanul nem bővíteni<br />
- egy osztályon belüli különböző szakmák művelésére nem kell részlegeket létrehozni,<br />
ill. a nyilvántartásban szerepeltetni<br />
- a nyilvántartásban jelölni kell a közreműködőket is<br />
- a progresszivitási szintet nem a szolgáltatóhoz, hanem az engedélyezett szakmákhoz<br />
lehet kapcsolni<br />
- az ágyszámnak fontos szerepet kell adni a nyilvántartásban<br />
- felmerült a minimum-feltétel rendelettel kapcsolatban, hogy a HBCs-khez kötött<br />
feltételek helyett jobb lenne a HBCs-besorolást jelentő adatokhoz (műtétekhez,<br />
193<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
betegségekhez) kapcsolni a feltételeket. Ebben az ügyben az OEP fog kezdeményező<br />
szereppel fellépni.<br />
5. xxxxxxxxxx javasolta az OEP és az ÁNTSZ közti együttműködés erősítését. Az OEP az<br />
intézetekkel kapcsolatos tapasztalatai alapján ellenőrzési javaslatokkal fog élni az ÁNTSZ<br />
felé a jövőben.<br />
Budapest, 2004. 07. 13.<br />
xxxxxxxxx<br />
xxxxxxxxxxxxxx<br />
5. SZ. MELLÉKLET: AZ OEP EGÉSZSÉGÜGYI FINANSZÍROZÁSSAL<br />
KAPCSOLATOS TÖRZSÁLLOMÁNYAI<br />
A rendszerben alkalmazott törzsadatok, forrásuk, feltöltésük, frissítésük<br />
Séma:<br />
FEPENZ.TESZT1<br />
Tábla neve Feltöltés forrása Frissítés<br />
ANTSZ_INTEZET<br />
Az ÁNTSZ intézeteinek 32/1997. NM rendelet Nem szükséges.<br />
kódját tartalmazza<br />
A szolgáltató<br />
Az ÁNTSZ által<br />
A hivatkozott rendelet<br />
(PARTNER) ÁNTSZ<br />
átküldött a 32/1997.<br />
legutolsó<br />
ANTSZ_ENGEDELY<br />
engedélyeinek<br />
alapadatai<br />
NM rendeletnek<br />
megfelelő<br />
nyilvántartás.<br />
Legutoljára 2003.<br />
Nyarán volt az<br />
módosítása olyan<br />
kódrendszert<br />
vezet be, melyet sem az<br />
ÁNTSZ,<br />
194<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
ÁNTSZ részéről<br />
adatszolgáltatás, a<br />
küldött adatbázis<br />
önmagában<br />
inkonzisztens, az<br />
adattisztítás<br />
folyamatban van.<br />
sem az OEP nem tud<br />
alkalmazni,<br />
mivel logikai<br />
ellentmondásokat<br />
tartalmaz. Várjuk a rendelet<br />
módosítását.<br />
GAZD_FORMA<br />
A szolgáltató A Központi<br />
(PARTNER) lehetséges Statisztikai Hivatal<br />
gazdálkodási formái elnökének 9001/2002.<br />
(SK 3.) KSH<br />
közleménye a<br />
statisztikai számjel<br />
elemeiről és<br />
nómenklatúráiról<br />
Akkor szükséges, ha a KSH<br />
változtat a kódokon<br />
BANK<br />
Számlavezetõ bankok<br />
(pénzintézetek) törzse.<br />
Bankos rendszergazda, Folyamatos, ahogy a<br />
hivatalos forrás nincs szolgáltatók<br />
bankszámlái változnak<br />
BIZTOSITO<br />
Biztosító társaságok,<br />
akikkel a PARTNER<br />
felelõsségbiztosítási<br />
szerzõdést köthet<br />
Nincs hivatalos forrás Folyamatos, ahogy a<br />
szolgáltatók<br />
biztosítói változnak<br />
FIN_SZOLG_TIPUS<br />
Finanszírozott A finanszírozási<br />
szolgáltatástípus kódja, szerződések<br />
megnevezése Technikai felülvizsgálatára<br />
egyed<br />
létrejött bizottság<br />
Nem szükséges<br />
HBCS_TORZS<br />
Homogén<br />
betegségcsoportok<br />
GYÓGYINFÓK<br />
Változás esetén<br />
HELYSEG<br />
Magyarország helységei BM<br />
postai irányítószámmal<br />
Változás esetén<br />
195<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
A szolgáltató<br />
A Központi<br />
Akkor szükséges, ha a KSH<br />
(PARTNER) lehetséges<br />
gazdálkodási formái<br />
Statisztikai Hivatal<br />
elnökének 9001/2002.<br />
változtat a kódokon<br />
GAZD_FORMA<br />
(SK 3.) KSH<br />
közleménye a<br />
statisztikai számjel<br />
elemeiről és<br />
nómenklatúráiról<br />
IBSZ_SZERVEZO<br />
Irányított betegellátás<br />
szervezõi<br />
OEP<br />
Változás esetén<br />
IMPLANT_TORZS<br />
Biológiai<br />
implantátumok törzse<br />
OEP<br />
Változás esetén<br />
ISKOLA_TORZS Iskolák, óvodák adatai OM Változás esetén<br />
KASSZA<br />
Elszámolási kasszák<br />
adatai<br />
OEP-TBIZ<br />
Változás esetén<br />
KONYV<br />
Magyarország<br />
települései KSH<br />
BM-KÖNYV<br />
Változás esetén<br />
(közigazgatási) kóddal<br />
KOZIG_IRSZAM<br />
Közigazgatási (KSH)<br />
kód - irányítószám<br />
OEP<br />
Változás esetén<br />
kapcsoló egyed<br />
MEGYE<br />
Magyarország megyéi<br />
finanszírozási kód<br />
OEP<br />
Változás esetén<br />
szerint<br />
MEGYEI_EP<br />
Megyei<br />
egészségpénztárak<br />
OEP<br />
Változás esetén<br />
ORKI_TORZS<br />
Tárgyi eszköz típusok<br />
(ORKI törzs)<br />
ORKI<br />
Változás esetén<br />
ORVOS_TORZS Orvosok adatai Magyar Orvosi A mai napig nem kaptunk<br />
196<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Kamara<br />
hatályos orvostörzset<br />
REGIO<br />
Magyarország régiói<br />
(EU szerint)<br />
OEP<br />
Nem szükséges<br />
SZAKDOLGOZO<br />
Szakdolgozó törzs<br />
ESZCSM EKH<br />
32/2003 Korm. Rend.<br />
Változás esetén<br />
SZAKKEPESIT<br />
Szakképesítések kódja,<br />
megnevezése<br />
ESZCSM<br />
SZAKMA<br />
Szakmák kódjai és<br />
megnevezései<br />
32/1997 NM rendelet<br />
alapján, módosítva<br />
Változás esetén<br />
OEP-GYMEF<br />
SZAKVIZSGA<br />
Szakvizsgák kódja,<br />
megnevezése<br />
Népjóléti Közlöny<br />
Különszám<br />
Változás esetén<br />
1995.09.12<br />
SZERV_TORZS<br />
Átültetésre kivehetõ<br />
emberi szervek<br />
OEP<br />
Nem szükséges<br />
SZE_FIN_TIPUS<br />
Szervezeti egység<br />
finanszírozási típusai<br />
OEP<br />
Változás esetén<br />
SZE_TIPUS<br />
Szervezeti egység<br />
típusai<br />
OEP<br />
Változás esetén<br />
TELEPULES_FAJTA<br />
Település fajta: fõváros,<br />
város, község, csatolt<br />
OEP<br />
Változás esetén<br />
község<br />
TER_KATEGORIA<br />
Háziorvosi ügyeleti 43/1999 NM rendelet Változás esetén<br />
szolgálatban használt<br />
területi kategória, amely<br />
az ügyelet területi<br />
szorzóját meghatározza<br />
TETELES_ELSZAMOLASU<br />
Tételes elszámolás alá<br />
esõ eszközök és<br />
43/1999 NM rendelet Változás esetén<br />
197<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
(naplózott)<br />
implantátumok<br />
WHO_TORZS<br />
Az egészségügyi 9/1993 NM rendelet,<br />
ellátások során Szabálykönyvek<br />
elszámolható<br />
beavatkozások kódjai és<br />
neve, egyéb adatai<br />
Változás esetén<br />
198<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
6. SZ. MELLÉKLET: AZ OEP VÁLASZLEVELE<br />
eEgészség Informatikai Megaprojekthez<br />
TAJ -BSZJ<br />
A rendszer funkciójának rövid leírása<br />
Az 1996. évi XX. tv. alapján a társadalombiztosítási azonosító jelet az OEP képzi. Az<br />
egészségbiztosítás szolgáltatásai a TAJ szám igazolásával vehetők igénybe. A TAJ adatbázis<br />
a TAJ-al rendelkezők személyi és azonosító adatainak nyilvántartására szolgál, ezek között<br />
megtalálhatók a TAJ érvényességére, kiadásának jogcímére vonatkozó adatok is. Fő alapelvek<br />
közé tartozik az egy személy egy TAJ szám elve. Az üzemeltetés biztonságának fokozása<br />
érdekében 2000-ben a rendszer újragondolásra került, melyet 2002-ben vezettek be<br />
A Tbj. végrehajtási rendeletének előírásai szerint a foglalkoztató az általa foglalkoztatott<br />
személyekről és azok jogviszonyáról bejelentést köteles tenni a területileg illetékes MEP<br />
részére. A BSZJ adatbázisba történik ezen bejelentések rögzítése, a jogviszony adatok<br />
nyilvántartása. Elengedhetetlen egy olyan korszerű, megbízható rendszer megléte,<br />
működtetése, amely biztosítja a közel 11 millió TAJ szám és az ahhoz tartozó személyek<br />
nyilvántartását, a TAJ számra vonatkozó érvényességi adatokat. Szükséges, hogy a rendszer<br />
olyan elérhetőséggel is rendelkezzen, amely alapján az egészségügyi szolgáltatók részére TAJ<br />
autorizációs lehetőség biztosítható. Mindezek mellett biztosítani kell, az OEP más rendszerei<br />
részére is a TAJ érvényességi, és személyazonosítási adatokat.<br />
A BSZJ adatok 1998-tól megyei elszigetelt adatbázisokban voltak. A jogviszony adatok<br />
nyilvántartása, és az abból történő adatszolgáltatás megvalósítása érdekében elengedhetetlen<br />
egy korszerű, országos adatbázis megléte. Ebből valósítható meg majd az úgynevezett<br />
jogosultsági adatbázis, azaz hogy megállapítható legyen, hogy a TAJ számmal rendelkező<br />
személy rendelkezik-e olyan jogviszonnyal, amely alapján jogosult lehet az egészségügyi<br />
szolgáltatásokra.<br />
199<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Fejlesztői környezet, programozási nyelv:<br />
Oracle PL/SQL, JAVA<br />
Adatfrissítés gyakorisága:<br />
Megyei szinten azonnali, BM kapcsolat alapján heti<br />
Adatmennyiség becslése:<br />
10 MB/hó<br />
BÉVER<br />
A rendszer funkciójának rövid leírása<br />
A BÉVER rendszer országos vényelszámoló és adatfeldolgozó tevékenységet végez<br />
1999-től, felváltva a Clipper-es KEVER rendszert.<br />
Beolvassa és ellenőrzi a gyógyszertári, gyógyászati segédeszköz forgalmazói és<br />
gyógyfürdő elszámolásokat (utóbbi két területet 2003-ban integráltunk, melyet – a<br />
szükséges feltételek megteremtése után – várhatóan 2004 közepétől vezetünk be).<br />
A BÉVER a vényellenőrzésekre és az azokkal kapcsolatos statisztikai<br />
adatfeldolgozásokra kifejlesztett szoftver. Ezen kívül a pénzügyi rendszer előtti<br />
lépcsőként nyilvántartja a különböző, elszámolókkal kapcsolatos előleg és egyéb<br />
kifizetéseket és visszavonásokat.<br />
Az ellenőrzési szempontok változása, az elszámolói pénzmozgással kapcsolatos újabb<br />
igények miatt a BÉVER hozzávetőleg 1-2 hetente egy-egy újabb verziót "él meg".<br />
Ezeket a módosításokat a különböző előleg feldolgozások, a MEP ellenőrzések<br />
indukálják.<br />
2004. július 1-től integrálódik a gyógyászati segédeszköz és gyógyfürdő finanszírozás<br />
is.<br />
A rendszer a gyógyászati segédeszközök finanszírozását és elszámolását támogatja.<br />
Havonta többször is elszámolhat a forgalmazó az egészségbiztosítási pénztárral. A<br />
finanszírozás alapja az egészségbiztosító pénztárral kötött szerződés. Az eladott<br />
segédeszközökről jelentést küldenek a forgalmazók a MEP-ek felé. A MEP-ek ezeket<br />
200<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
az adatokat összesítik, majd továbbküldik az OEP-nek, ahol a teljesítmények<br />
arányában felosztják a rendelkezésre álló keretet az intézmények között. Ezekről az<br />
összegekről a MEP-eknek, majd az intézményeknek is visszaigazoást küldenek.<br />
Fejlesztői környezet, programozási nyelv:<br />
Oracle PL/SQL, Delphi<br />
Adatfrissítés gyakorisága:<br />
Havi dekád (szerződés szerint lehet hetente, kéthetente, havonta elszámolni)<br />
Adatmennyiség becslése:<br />
9 GB/hó<br />
BNO, FNO, OENO (törzs jellegű adatok, melyet a Finanszírozási Informatikai Főosztály tart<br />
karban)<br />
BNO<br />
Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete által közzétett "Betegségek és az egészséggel<br />
kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása, Tizedik Revízió" (BNO-10)<br />
alkalmazandó.<br />
FNO<br />
Az Egészségügyi Világszervezet által kiadott ’Funkciók Nemzetközi Osztályozása’ c.<br />
kódrendszer (FNO) egységes és standard nyelvezetet biztosít a betegek funkcionális<br />
állapotának leírására. A betegségeket a BNO osztályozás tartalmazza, az FNO azonban<br />
kapcsolatban van a BNO-val, amennyiben a megbetegedéshez társuló kóros funkciós<br />
állapotokról ad információt. Ezért a BNO kóddal leírt diagnózis – kiegészülve az FNO által<br />
jelzett működési zavarral – a szokásosnál szélesebb körű és teljesebb képet ad egy egyén vagy<br />
egy populáció egészségi állapotáról. Az így nyert adatokat többek között statisztikai vagy<br />
döntés előkészítő munkákhoz lehet felhasználni.<br />
JBEO<br />
201<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
A rendszer funkciójának rövid leírása<br />
A járóbeteg szakellátás finanszírozása az OEP és a járóbeteg szakellátó között kötött<br />
szerződés alapján történik.<br />
A járóbeteg szakellátók havonta floppy-n beküldik a finanszírozás alapjául szolgáló<br />
adatokat a MEP-eknek, majd az itt összesített adatokat továbbítják az OEP-nek.<br />
Teljesítményként a rendelésen megjelent személyek részére nyújtott ellátáshoz<br />
tartozó pontértékeket lehet elszámolni. Az intézmények minden hónapban elkészítik<br />
a teljesítményjelentésüket, ami egy kódolt (WHO kód) tevékenységleírás, amit<br />
továbbküldenek az őket működtető intézményekhez, ahol ezeket az adatokat<br />
összesítik, majd a MEP-ek felé továbbítják. Az OEP-nél országosan összesítik a<br />
pontszámokat és egységes pontértékeket számolnak ki. A kiszámított pontérték<br />
segítségével számítják ki minden intézménynek a havi utalandó összegét. Lehetőség<br />
van utólagos korrekcióra, pótjelentésre is. Az előző hónap jelentéséből kimaradt<br />
adatok pótjelentésen, javított adatok korrekción érkeznek. A korrekciót a teljesített<br />
hónapra számítanak új értékeket, és az aktuális hónap keretét módosítja az érintett<br />
intézmény terhére, vagy javára, az előző havi pontértékkel. A pótjelentés az aktuális<br />
hónap keretében kerül elszámolásra.<br />
Fejlesztői környezet, programozási nyelv:<br />
Oracle PL/SQL, Delphi<br />
Adatfrissítés gyakorisága:<br />
Havi<br />
Adatmennyiség becslése:<br />
2 GB/hó<br />
202<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
PONT<br />
A rendszer funkciójának rövid leírása<br />
Járóbeteg ellátás teljesítményjelentések ellenőrzésére és elszámolására alkalmas<br />
rendszer.<br />
A járóbeteg szakellátás finanszírozása az OEP és az intézmények közötti<br />
szerződésen alapszik. Törvény szabályozza, hogy a TB milyen járóbeteg ellátásokat<br />
finanszíroz. A PONT rendszer csak a teljesítményfinanszírozott ellátással<br />
foglalkozik. A teljesítmények rögzítése a rendelőkben a napi betegforgalmi<br />
nyilvántartás kitöltésével történik. Teljesítményként a rendelésen megjelent<br />
személyek részére nyújtott ellátáshoz tartozó pontértékeket lehet elszámolni. Az<br />
orvosok minden hónapban elkészítik a teljesítményjelentésüket, ami egy kódolt<br />
(WHO kód) tevékenységleírás, amit továbbküldenek az őket működtető<br />
intézményekhez, ahol ezeket az adatokat összesítik, majd a MEP-ek felé továbbítják.<br />
Az OEP-nél országosan összesítik a pontszámokat és egységes pontértékeket<br />
számolnak ki. A kiszámított pontérték segítségével számítják ki minden<br />
intézménynek a havi utalandó összegét. Lehetőség van utólagos korrekcióra is, ha<br />
jelentés érkezik, hogy egy intézmény az előző hónapok valamelyikében rosszul adta<br />
meg adatait. A korrekció során nem a rossz hónapra számítanak új értékeket, hanem<br />
az aktuális hónap egyenlegén módosítanak az érintett intézmény terhére, vagy<br />
javára. Így a korrekció nem egészen pontos, de elfogadható.<br />
Fejlesztői környezet, programozási nyelv:<br />
Clipper 5.2<br />
Adatfrissítés gyakorisága:<br />
Havi<br />
Adatmennyiség becslése:<br />
12-15 MB/hó<br />
203<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
JBEO<br />
PONT<br />
BIOPONT<br />
ROBOPONT<br />
KAPOCS<br />
TBIZ<br />
204<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
FOGPONT<br />
A rendszer funkciójának rövid leírása<br />
Fogorvosi teljesítményfinanszírozási rendszer.<br />
A fogorvosi ellátás finanszírozása az OEP és a fogorvosi szolgálat működtetője<br />
közötti szerződés alapján történik, ezen szerződések nyilvántartását is ez a rendszer<br />
kezeli.<br />
A teljesítmények rögzítése a rendelőkben a napi betegforgalmi nyilvántartás<br />
kitöltésével történik. Teljesítményként a rendelésen megjelent személyek részére<br />
nyújtott ellátáshoz tartozó pontértékeket lehet elszámolni. Az orvosok minden<br />
hónapban elkészítik a teljesítményjelentésüket, ami egy kódolt (WHO kód)<br />
tevékenységleírás, amit továbbküldenek az őket működtető intézményekhez, ahol<br />
ezeket az adatokat összesítik, majd a MEP-ek felé továbbítják. Az OEP-nél<br />
országosan összesítik a pontszámokat és egységes pontértékeket számolnak ki. A<br />
kiszámított pontérték segítségével számítják ki minden intézménynek a havi<br />
utalandó összegét. A fogászati ellátás címén folyósított összeget a működtető egyéb<br />
bevételeitől elkülönítetten kezeli és annak a fogorvosi rendelésnek a céljaira<br />
használja fel, amelynek teljesítménye alapján elszámolták.<br />
Fejlesztői környezet, programozási nyelv:<br />
Clipper 5.2<br />
Adatfrissítés gyakorisága:<br />
Havi<br />
Adatmennyiség becslése:<br />
100 Mb/hó<br />
OP<br />
A rendszer funkciójának rövid leírása<br />
205<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
A program nyilvántartja az ország valamennyi orvosának adatait (személyi adatok,<br />
képesítések, szakvizsgák).<br />
Fejlesztői környezet, programozási nyelv:<br />
FOXPRO<br />
Adatfrissítés gyakorisága:<br />
Folyamatos<br />
Adatmennyiség becslése:<br />
Input: Papír<br />
100 KB/hó<br />
206<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
7. SZ. MELLÉKLET: TAJ SZÁM AUTORIZÁCIÓS RENDSZER<br />
Jelenleg a TAJ szám meglétét igazoló un. „HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY” alapján történik a<br />
lakosság egészségügyi ellátása. A külföldi állampolgárok részére az OEP egy igazolást ad ki<br />
az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról.<br />
Ezekkel a dokumentumokkal vissza is lehet élni, mert az érvényességet és a lejáratot nagyon<br />
nehéz ellenőrizni.<br />
Ha nem is teljes megoldás, mégis a probléma ésszerű kezelését teszi lehetővé a TAJ<br />
autorizációs rendszer.<br />
Az autorizációs rendszer arra alapozza működését, hogy ma már az Internet a legtöbb<br />
egészségügyi szolgáltatónál elérhető. Ha valaki bejelentkezik az OEP internetes címére<br />
(www.oep.hu), akkor a menüben talál egy „TAJ autorizációs szolgáltatás” című, kiválasztható<br />
sort. Innen indulva előbb regisztrálnia kell magát, és ezután kérdéseket lehet feltenni a<br />
rendszernek az ismert TAJ számokról.<br />
Jogszabály intézkedik arról, hogy az állampolgárok is megtudhatják a róluk nyilvántartott<br />
adatokat. Ezért az autorizációs rendszer szolgáltatásait magánszemélyek is igénybe vehetik.<br />
Rendkívül fontos, és az utóbbi időben mind nagyobb hangsúlyt kap a személyes adatok<br />
védelme. Ezért természetesen nem lehet a rendszernek olyan kérdést feltenni, hogy XY-nak<br />
mi a TAJ száma. A feltehető kérdés arra korlátozódik, hogy a kérdező által ismert és megadott<br />
TAJ szám a rendszerben létezik-e, érvényes-e. Azt is meg lehet kérdezni, hogy egy adott<br />
személy, akinek ismerjük a személyes adatait, rendelkezik-e TAJ számmal, és az érvényes-e.<br />
Végül a két dolog kombinációját is feltehetjük egy kérdésben, azaz hogy egy adott személy és<br />
egy adott TAJ szám létezik-, érvényes-, és összetartozik-e.<br />
A jelenleg működő autorizációs rendszer bevezetését az informatika alkalmazásának<br />
széleskörű elterjedése tette lehetővé. Ugyanez a tényező – a hazai informatika jelenlegi<br />
állapota, valamint a jogszabályok bonyolultsága jelenti a felhasználás korlátait is, hiszen<br />
teljesen szabályos ügymenet esetén is eltelhet néhány hét a TAJ szám érvénytelenítését<br />
jelentő esemény, és ennek a rendszerben történő megjelenése között.<br />
207<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Jelen pillanatban, átmenetileg a rendszer korszerűsítése miatt az Internetes autorizációs<br />
rendszer nem elérhető. Azonban az autorizációs szolgáltatás igénybe vehető számítógép és<br />
Internet hozzáférés nélkül, egyszerű telefonkészülék segítségével is. Adott telefonszám<br />
felhívása után különböző nyelveken kaphatunk felvilágosítást egy adott TAJ szám<br />
érvényességéről.<br />
A jövőben több jogszabályi változás és informatikai fejlesztés várható (pl. az elektronikus TB<br />
kártya), amely biztosítja az egészségügyi szolgáltatók jobb információ ellátottságát, és ezzel a<br />
visszaélések lehetőségének a megszüntetését, a magasabb színvonalú szolgáltatások nyújtását.<br />
208<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
8. SZ MELLÉKLET: A MGYK VÁLASZLEVELE<br />
Általános kérdések:<br />
1. A Magyar Gyógyszerész Kamara az alábbi nyilvántartásokat vezeti:<br />
A. A Magyar Gyógyszerész Kamara tagnyilvántartása<br />
B. Gyógyszerészek működési nyilvántartása<br />
• Gyakorlati továbbképzési pontok nyilvántartása<br />
C. Személyes gyógyszertár működtetési engedély kiadása és nyilvántartása,<br />
valamint ezen belül:<br />
• Hozzátartozói személyi jog,<br />
• Haszonbérlő,<br />
• Felelős vezető nyilvántartás<br />
2. Jogi diszfunkciók:<br />
• GYES-en GYED-en lévő gyógyszerészek státusza nem tisztázott ( a tv. nem<br />
engedi meg a nyilvántartásból történő felfüggesztést, szüneteltetést)<br />
• Közhiteles nyilvántartások definiálásának hiánya,<br />
• Gyakorlati részpontszámok elszámolása nem egyértelmű<br />
• A Magyar Gyógyszerész Kamara hivatali eljárási rendjével ellentétben az OTH<br />
a gyakorlati idő igazolások kiállításáért államigazgatási eljárási illetéket<br />
fizettet, mely csak a személyes gyógyszertár-működtetési joggal rendelkező<br />
gyógyszerészeket érinti. Jogszabályi pontosítás, jogszabály értelmezés<br />
szükséges az egységes eljárási rend kialakításához.<br />
Gyógyszerészek működési nyilvántartása:<br />
1. jelenlegi méret: 50MB + 300 MB kép<br />
2. Változási forgalom: 2 Mb/nap<br />
Tükrözés: napi gyakoriság<br />
209<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
3.<br />
4. Lekérdezések: átlagos 10 MB/nap<br />
csúcs: 100 MB/nap<br />
5. Rendelkezésre állás: 7/24<br />
6. A rendszer közérdekű és személyes adatokat kezel.<br />
Meglévő rendszer:<br />
A jelenlegi rendszerrel kapcsolatos kérdéseket továbbítottuk a fejlesztőknek a választ<br />
beérkezése után, rögtön továbbítjuk önöknek.<br />
210<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
9. SZ. MELLÉKLET: AZ ETI VÁLASZLEVELE<br />
Iktatószám: 2581/2/2004.<br />
Előadó: xxxxxxxx<br />
Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központ<br />
Xxxxxxxxxxxxxxxx programvezető<br />
Budapest<br />
Kútvölgyi út 2.<br />
1 1 2 2<br />
Tárgy: Tájékoztatás<br />
Tisztelt Programvezető Asszony!<br />
Hivatkozással az előzetes megkeresésükre - valamint személyes megbeszélésünk - az alábbi<br />
választ adjuk az egyes kérdéseikre vonatkozóan.<br />
1./ Szervezete milyen közhitelesnek minősíthető adatokat kezel (gyűjt, illetve bocsát<br />
rendelkezésre) külső jogi szabályozás alapján?<br />
Az Intézet által kezelt adatok közül:<br />
- az Egészségügyi Szakdolgozók Alapnyilvántartása, valamint<br />
- a Működési Nyilvántartása adatai közhitelesek.<br />
(Törvényi háttér: Egészségügyről szóló 1997 évi CLIV. törvény 111 és 112 §-a.)<br />
- Szakképzésbe jelentkezők adatai, de csak azon személyek adatai, akik az Intézet által<br />
indított szakképzésekben vesznek részt.<br />
(Jogszabályi háttér: ETI Alapító Okirata és az SZMSZ)<br />
211<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
a./ Elsődleges adatgyűjtői, másodlagos adatgyűjtői szerep?<br />
Elsődleges adatgyűjtői: alapnyilvántartás, működési nyilvántartás, Intézet által indított<br />
szakképzésekben részvevők adatai.<br />
Másodlagos adatgyűjtői: OSAP adatatok összesítése szakképző intézményektől.<br />
b./ Elsődleges nyilvántartói, másodlagos nyilvántartói szerep?<br />
Elsődleges nyilvántartás: alapnyilvántartás, működési nyilvántartás, szakképzésben<br />
résztvevők adatai.<br />
2./ Milyen diszfunkciókat észlelnek a jelenlegi adatkezelés jogi szabályozásával<br />
kapcsolatban?<br />
A szakképzést folytató intézményekre/felsőoktatási intézményekre vonatkozóan nincs olyan<br />
rendelkezés, hogy a kiadott oklevelekről/bizonyítványokról mennyi időn belül küldjék meg<br />
az alapnyilvántartás adatait. Ugyanakkor az Egészségügyi Törvény úgy rendelkezik, hogy<br />
csak azok vehetők működési nyilvántartásba, akiknek adatai az alapnyilvántartásban<br />
szerepelnek.<br />
3./ Milyen új adatkörök gyűjtését tartanák megvalósítandónak saját szervezetük által,<br />
vagy számára?<br />
………………………..<br />
4./ A gyűjtött, illetve nyilvántartott adatokat <strong>pub</strong>likálhatóság (nyilvánosság)<br />
szempontjából hogyan minősítik és hogyan osztályozzák?<br />
Az Intézet által gyűjtött adatok az adatvédelmi törvényben előírtak betartásával<br />
<strong>pub</strong>likálhatók.<br />
5./ Informatikai jellegű információk:<br />
Egészségügyi Szakdolgozók Országos Nyilvántartása<br />
Aktuális rendszer rövid leírása:<br />
Az Egészségügyi Szakdolgozók Országos Nyilvántartási rendszere lehetővé teszi az<br />
alapnyilvántartás és a működési nyilvántartás elektronikus rögzítését és feldolgozását<br />
212<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
valamint az működési nyilvántartási igazolványok adatainak exportálását.<br />
Becsült adatbázis méret:<br />
Kb 190Mb<br />
Becsült változási forgalom:<br />
Kb 20Mb/nap<br />
Adatkezelés hozzáférés módja: SQL AB.Server szintű hitelesítés/<br />
Alkalmazásszintű hitelesítés<br />
Lekérdezések száma:<br />
Kb 200-800/nap<br />
Rendelkezésre állás:<br />
7nap 24óra<br />
Információ védettsége: A megnevezett Ab.felhasználóknak<br />
jogosultságai szerepkörüknek megfelelően<br />
vannak beállítva (entitásokhoz –<br />
táblákhoz). Ab szinten ún. constraint-ek<br />
biztosítják az adatok sérülésmentességét.<br />
Az adatbázis táblák szöveges leírása/táblák attributumai:<br />
Az adatbázis egyedei logikailag 3 csoportba sorolhatok: alapnyilvántartás, működési<br />
nyilvántartás, személy nyilvántartás. A 27/1998. (VI.17) NM rendeletben leírt adatok a<br />
normalizálás során kerültek az említett logikai csoportokba foglalva, felhasználva a<br />
normálformák definícióját. Mint ahogy azt a szerkezeti diagramm jól mutatja az egyedek<br />
logikai csoportjai között fennálló kapcsolatok a jogszabályban leírtaknak megfelelnek.<br />
Az aktuális rendszer szerkezet diagrammja<br />
SZEMELY NYILVANTARTAS<br />
név<br />
anyja neve<br />
A100<br />
A100<br />
ALAP NYILVÁNTARTÁS<br />
szakkepesites<br />
anyja neve<br />
név<br />
A100<br />
A100<br />
A100<br />
MŰKÖDÉSI NYILVÁNTARTÁS<br />
anyja neve<br />
név<br />
nyilvántartási szám<br />
szakképesítés<br />
A100<br />
A100<br />
A100<br />
A100<br />
Az egyedek további atributumokkal az 28/1998. (VI.17) NM rendelet és 27/1998. (VI.17) NM<br />
rendeletben megtalálhatóak.<br />
213<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Más rendszerekkel történő átfedés megnevezése, az átfedés rövid leírása<br />
A Országos Nyilvántartás adatbázisában levő néhány egyed elsődleges kulcsa előfordul más<br />
adatbázis egyedeiben mint külső kulcsok. Ez az adatbázis a Magyar Egészségügyi<br />
Szakdolgozói Kamara adatbázisa. A két adatbázis úgynevezett “linked server”ként van<br />
összekapcsolva egymással.<br />
Az aktuális rendszer, a jogszabályokhoz képest mutatkozó hiányosságainak szöveges leírása.<br />
Az aktuális rendszer a jelenlegi jogszabályban foglaltaknak megfelelően működik, bár a<br />
jogszabályok nem kötelezik az Intézetet számítógépes adatfeldolgozásra és erre külön forrás<br />
sem áll rendelkezésre. Az Intézet egyéb célokat is szolgáló informatikai rendszerén futtatjuk<br />
az Egészségügyi Szakdolgozók Országos Nyilvántartás programját.<br />
2. Szakpszichológus adatbázis<br />
A szakpszichológusok működési nyilvántartásának „rendszer” egy Access adatbázisból áll,<br />
amely egy (1 db) entitásban tárolja az összes Klinikai Szakpszichológus működési<br />
nyilvántartásának elektronikus feldolgozásához szükséges adatot.<br />
Ezeket az adatokat ebben a formában a közelmúltban vettük át Minisztérium Humánpolitikai<br />
Főosztályától.<br />
Az Önök kérdésein túl összefoglaljuk azokat a problémákat is, amelyeket az elmúlt években<br />
észleltünk elsősorban a nyilvántartás során.<br />
1./ Szakdolgozó fogalom problematikája: (egészségügyi szakképesítéssel rendelkező<br />
szakdolgozó….. szociális szakképesítéssel rendelkező szakdolgozó?<br />
Feltétlenül indokolt, hogy a jogszabályokban egységes, egyértelmű megfogalmazás<br />
szerepeljen.<br />
2./ Az alább leírt probléma akkor érvényes, ha csak az egészségügyi szakképesítést szerzett<br />
személyekre vonatkozik a „közhitelesség” problémájának megoldása:<br />
A Minisztérium illetékes főosztályai felé már jeleztük, hogy a jelenleg érvényben lévő jogi<br />
szabályok nem harmonizálnak.<br />
A szociális szakképesítéssel rendelkezőket, akik az egészség-ügyben dolgoznak a Nemzeti<br />
Család és Szociálpolitikai Intézet által vezetett működési nyilvántartásba nem veszik fel.<br />
214<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Az Egészségügyi Szakdolgozók nyilvántartásába viszont felvesszük azokat az egészségügyi<br />
szakképesítéssel rendelkezőket is, akik szociális ellátás intézményeiben dolgoznak,<br />
amennyiben a jogszabályban előírtak szerint nyújtják be működési nyilvántartási<br />
kérelmüket.<br />
Az alapvető probléma az, hogy a jogalkotó eltérő filozófiára építette föl az egészségügyről<br />
szóló 1997 évi CLIV. törvény nyilvántartásra vonatkozó rendelkezését és a személyes<br />
gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról rendelkező 8/2000.<br />
(VIII.4.) SZCSM rendeletet.<br />
Az Egészségügyi Törvény értelmében működési nyilvántartásba az vehető fel, aki az<br />
egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásban szerepel és<br />
szakképesítésének megfelelő tevékenységet végez, amely természetesen történhet<br />
egészségügyi intézményben vagy személyes gondoskodást nyújtó intézményben.<br />
Elsősorban ápolói szakképesítéssel rendelkezők kerülnek felvételre a személyes<br />
gondoskodást végező intézményekből, tekintettel arra, hogy egészségügyi szakképesítéssel<br />
rendelkeznek.<br />
Tehát az Egészségügyi Szakdolgozók Országos Nyilvántartása „befogadó” típusú<br />
nyilvántartás.<br />
A személyes gondoskodást végező személyek működési nyilvántartása sajnos nem fogadja<br />
be azokat a szociális szakképesítéssel rendelkezőket a működési nyilvántartásba, akik nem a<br />
személyes gondoskodást végző intézményekben kerülnek alkalmazásra.<br />
Általános ápoló és általános asszisztensi képesítésével tekintettel arra, hogy egészségügyi<br />
szakképesítés, az Egészségügyi Szakdolgozók Működési Nyilvántartásbába felvételét<br />
kérheti, mert itt rendelkezünk az alapnyilvántartás adataival is, de Ő a legmagasabb<br />
szakképesítését szeretné nyilvántartásba vetetni.<br />
További probléma is felszínre került, nevezetesen az, hogy a szociális szakképesítéssel<br />
rendelkező (szociális otthoni ápoló és gondozó) amennyiben egészségügyi intézményben<br />
dolgozik, ugyancsak kimarad a nyilvántartásból, mert nem egészségügyi a szakképesítése és<br />
az alapnyilvántartásba sem kerülne ide, ami pedig feltétele a működési nyilvántartásnak.<br />
A személyes gondoskodást végezők nyilvántartása ellentétben az egészségügyi<br />
szakdolgozók működési nyilvántartásával nem két nyilvántartásból épül fel, hanem csak<br />
215<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
egyből „a működési nyilvántartásból”, amelyet az intézmények szolgáltatnak és nem az<br />
egyén kéri, mint az egészségügyi működési nyilvántartás esetében.<br />
Felétlenül indokoltnak tartjuk, hogy a „jogszabályok harmonizációja” mielőbb megtörténjen<br />
és megoldást nyerjenek az évek óta napirenden lévő problémák ezen a területen is.<br />
3./ Adatok közhiteles tanúsítása:<br />
Az egészségügyi szakdolgozók vonatkozásában ma a legbiztonságosabb megoldásnak a<br />
„Kamara”-i tagsági igazolvány számot tartanánk, hiszen egy új rendszer most épül fel,<br />
amelynek az alapfilozófiája, az hogy a kamarai tagsági igazolvány csak egyetlen számot<br />
tartalmaz egytől felmenő számozással.<br />
Ez a szám, névvel együtt biztonságosan megmondja a szám tulajdonosára vonatkozó<br />
működési nyilvántartásban szereplő egészségügyi szakképesítéseket.<br />
Jelenleg az ETI honlapjának Web-felületén kevés átalakítással már ma is lehetne biztosítani<br />
az ellátandó lakóság számára az egészségügyi szakdolgozók szakképesítésére vonatkozó<br />
információt: Pl. „MESZK-7” szám bekopogása a honlapon információt ad a MESZK-7 szám<br />
tulajdonosának szakképesítéséről, vagy szakképesítéseiről.<br />
Ennek csak annyi a feltétele, hogy az egészségügyi szakdolgozók kötelezően viseljék<br />
névtáblájukat és azon a MESZK tagsági számot.<br />
A szakpszichológusok vonatkozásában jelenleg a fenti rendszer még nem tudna szolgáltatni<br />
azonnal, tekintettel arra, hogy az adatokat a Minisztérium csak Access rendszerben gyűjtötte<br />
össze.<br />
Amennyiben döntés születne a kamarai tagsággal történő azonosítására az adatokat be kell<br />
vinni a rendszerbe.<br />
4./ A működési nyilvántartás<br />
A kötelező adatai közül a nyelv ismeretre vonatkozó adatok törölhetők.<br />
Viszont indokolt lenne a jogszabályokban rendezni az EU tagság „ürügyén” azt, hogy az<br />
egészségügyi szakdolgozó, ha munkavégzés céljából elhagyja az országot köteles legyen azt<br />
bejelenteni a működési nyilvántartásba, mert ha ezt megteszi úgy elfogadásra kerülne a<br />
működési nyilvántartás megújításának feltételeként előírt külföldön töltött gyakorlati idő és<br />
továbbképzés is.<br />
216<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Ezzel információt szerezhetnénk, arra vonatkozóan, hogy hányan vállalnak végleg, vagy<br />
átmeneti ideig munkát külföldön.<br />
5./ Jogszabályi környezet:<br />
Indokolt lenne a 27/1998. (VI.17.) NM rendelet valamint a 28/1998 (VI.17.) NM rendelet<br />
módosítása és az elmúlt évtizedet<br />
Megfontolandónak tartjuk, azt is hogy a működési nyilvántartásba való felvételnek, előre<br />
legyen-e feltétele a munkahely igazolása, vagy e nélkül is nyilvántartásba vetetheti az egyén.<br />
A munkahely igazolására csak a megújításnál, vagy a munkában eltöltött évek száma<br />
igazolásánál lenne előírva.<br />
6./ Ekvivalencia probléma:<br />
Jelenleg az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásában 201 szakképesítés<br />
megnevezése szerepel (1945-től napjainkig).<br />
Tudatában vagyunk annak, hogy az Önök által készítendő dokumentumnak nem feladata az<br />
ekvivalencia probléma megoldása, de tájékoztatásul csatoljuk a szakképesítések<br />
megnevezésének felsorolását tartalmazó kimutatást a probléma érzékeltetésének céljából.<br />
Budapest, 2004. június 8.<br />
Üdvözlettel<br />
xxxxxxxxxx<br />
főigazgató<br />
217<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
1.sz. melléklet<br />
sorszám Szakképesítések megnevezése az adott időben érvényes jogszabályok szerint:<br />
1 Akupresszőr<br />
2 Ált. és vasc. UH.diagn. szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />
3 Általános ápoló<br />
4 Általános ápoló és általános asszisztens<br />
5 Általános betegápoló<br />
6 Általános laboratóriumi asszisztens<br />
7 Általános rendelőintézeti asszisztens<br />
8 Általános rendelőintézeti asszisztens.- csecsemő és gyermekgondozó<br />
9 Alternatív fizioterápeuta<br />
10 Alternatív mozgás és masszázsterápeuta<br />
11 Analitikus szakasszisztens<br />
12 Aneszteziológiai asszisztens<br />
13 Aneszteziológiai szakasszisztens<br />
14 Aneszteziológiai szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />
15 Ápolási asszisztens (31)<br />
16 Ápolási asszisztens (33)<br />
17 Ápoló (54)<br />
18 Ápoló (főiskolai végzettség)<br />
19 Audiológiai asszisztens<br />
20 Bioenergetikus<br />
218<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
sorszám Szakképesítések megnevezése az adott időben érvényes jogszabályok szerint:<br />
21 Boncmester<br />
22 Boncmester (31)<br />
23 Citológiai asszisztens<br />
24 Citológiai szakasszisztens<br />
25 Citológiai szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />
26 Csecsemő- és gyermekápoló<br />
27 Csecsemő- és gyermekápoló (54)<br />
28 Csecsemő- és gyermekápoló és gondozó<br />
29 Csecsemő- és gyermekgondozó<br />
30 Csecsemő- és kisgyermekgondozó (54)<br />
31 Diabetológiai szakápoló (klinikai szakápoló) (54)<br />
32 Diétás segédasszisztens<br />
33 Diétásnővér (középfokú)<br />
34 Dietetikus<br />
35 Diplomás ápoló<br />
36 EEG asszisztens<br />
37 Egészségbiztosítási szak<br />
38 Egészségőr<br />
39 Egészségőr-fertőtlenítő<br />
40 Egészségőr-fertőtlenítő (31)<br />
41 Egészségügyi gázmester<br />
219<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
sorszám Szakképesítések megnevezése az adott időben érvényes jogszabályok szerint:<br />
42 Egészségügyi gázmester (51)<br />
43 Egészségügyi gyakorlatvezető (71)<br />
44 Egészségügyi kártevőírtó szakmunkás (31)<br />
45 Egészségügyi menedzser<br />
46 Egészségügyi menedzser (54)<br />
47 Egészségügyi operátor (52)<br />
48 Egészségügyi szakoktató<br />
49 Egészségügyi ügyvitel szervező<br />
50 Egyetemi okleveles ápoló<br />
51 EKG asszisztens<br />
52 Elektronmikroszkópos szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />
53 Élelmezési menedzser (54)<br />
54 Élelmezésvezető<br />
55 Élelmezésvezető (52)<br />
56 Életmód-tanácsadó és terápeuta<br />
57 Emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens<br />
58<br />
Emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens)<br />
(54)<br />
59 Epidemiológiai szakápoló (klinikai szakápoló) (54)<br />
60 Eü. gyermekotthoni gondozó<br />
61 Felnőtt szakápoló<br />
220<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
sorszám Szakképesítések megnevezése az adott időben érvényes jogszabályok szerint:<br />
62 Fertőtlenítő<br />
63 Fitoterápeuta<br />
64 Fizikóterápiás asszisztens<br />
65 Fizioterápiás asszisztens<br />
66 Fizioterápiás asszisztens (52)<br />
67 Fogászati asszisztens<br />
68 Fogászati asszisztens (52)<br />
69 Foglalkozás-egészségügyi szakápoló (54)<br />
70 Fogműves<br />
71 Fogorvosi asszisztens<br />
72 Fogtechnikus<br />
73 Fogtechnikus (54)<br />
74 Fülakupunktúrás addiktológus<br />
75 Fülilleszték-készítő (52)<br />
76 Fürdősmasszőr<br />
77 Geriátriai szakápoló (klinikai szakápoló) (54)<br />
78 Gyermek ideg-elmeápoló és gondozó<br />
79 Gyermekápoló<br />
80 Gyermekápoló és gondozó<br />
81 Gyermek-intenzív terápiás szakápoló (klinikai szakápoló) (54)<br />
82 Gyógyászati segédeszköz forgalmazó (54)<br />
221<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
sorszám Szakképesítések megnevezése az adott időben érvényes jogszabályok szerint:<br />
83 Gyógyfoglalkoztató segédasszisztens<br />
84 Gyógyfoglalkoztató szakasszisztens<br />
85 Gyógyfoglalkoztató szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />
86 Gyógymasszőr<br />
87 Gyógyszerellátási szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />
88 Gyógyszergazdálkodó szakasszisztens<br />
89 Gyógyszerkiadó szakasszisztens<br />
90 Gyógyszertári analitikus szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />
91 Gyógyszertári asszisztens<br />
92 Gyógyszertári asszisztens (52)<br />
93 Gyógytornász<br />
94 Gyógytornász (középfokú)<br />
95 Gyógyúszás foglalkoztató (53)<br />
96 Haematológiai asszisztens<br />
97 Haematológiai és transzfúziós asszisztens<br />
98 Haematológiai szakasszisztens<br />
99<br />
Hisztokémiai-immunhisztokémiai szakasszisztens (egészségügyi<br />
szakasszisztens) (54)<br />
100 Hisztotechnikai asszisztens<br />
101 Hospice szakápoló és koordinátor (klinikai szakápoló) (54)<br />
102 Humángenetikai szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />
222<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
sorszám Szakképesítések megnevezése az adott időben érvényes jogszabályok szerint:<br />
103 Ideg-elme ápoló<br />
104 Intenzív betegellátó szakápoló<br />
105 Intenzív betegellátó szakápoló (klinikai szakápoló) (54)<br />
106 Intenzív betegellátó szakasszisztens<br />
107 Intenzív terápiás ápoló<br />
108 Intenzív-terápiás szakasszisztens<br />
109 Intézetvezető<br />
110 Izotópasszisztens (52)<br />
111 Izotóp-laboratóriumi asszisztens<br />
112 Kardiológiai szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />
113 Képi diagnosztikai asszisztens (54)<br />
114 Képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens (55)<br />
115 Kineziológus<br />
116 Klinikai elektrofiziológiai asszisztens (54)<br />
117 Klinikai fogászati higiénikus (54)<br />
118 Klinikai laboratóriumi szakasszisztens<br />
119 Klinikai laboratóriumi szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />
120 Kórb. hisztokémiai-im.hiszt.kémiai szakasszisztens<br />
121 Kórbonctani elektronmikroszkópos szakasszisztens<br />
122 Kórházvezető ápoló<br />
123 Kórszövettani asszisztens<br />
223<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
sorszám Szakképesítések megnevezése az adott időben érvényes jogszabályok szerint:<br />
124 Kórszövettani-szövettani asszisztens (54)<br />
125 Körzeti ápoló<br />
126 Körzeti-közösségi szakápoló (klinikai szakápoló) (54)<br />
127 Közegészségügyi felügyelő<br />
128 Közegészségügyi-járványügyi ellenőr (középfokú)<br />
129 Közegészségügyi-járványügyi felügyelő<br />
130 Légzésfunkciós asszisztens<br />
131 Légzésfunkciós és sportegészségügyi asszisztens<br />
132 Manuálterapeuta (Gyógytornász)<br />
133 Masszőr (fürdős) (31)<br />
134 Masszőr (gyógy) (51)<br />
135 Masszőr (sport) (51)<br />
136 Mentőápoló<br />
137 Mentőápoló (52)<br />
138 Mentőtiszt<br />
139 Mentőtiszt (középfokú)<br />
140 Mikrobiológiai-laboratóriumi szakasszisztens<br />
141<br />
Mikrobiológiai-laboratóriumi szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens)<br />
(54)<br />
142 Műtős asszisztens<br />
143 Műtős szakasszisztens<br />
224<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
sorszám Szakképesítések megnevezése az adott időben érvényes jogszabályok szerint:<br />
144 Műtős szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />
145 Műtőssegéd<br />
146 Műtőssegéd (31)<br />
147 Műtőssegéd (33)<br />
148 Nefrológiai szakápoló<br />
149 Nefrológiai szakápoló (klinikai szakápoló) (54)<br />
150 Okleveles ápoló (egyetemi végzettség)<br />
151 Okleveles védőnő (egyetemi végzettség)<br />
152 Onkológiai asszisztens<br />
153 Onkológiai szakápoló<br />
154 Onkológiai szakápoló (klinikai szakápoló) (54)<br />
155 Optometrista<br />
156 Ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő (33)<br />
157 Ortopédiai műszerész (33)<br />
158 Ortopédiai technikus (52)<br />
159 Ortoptikai asszisztens<br />
160 Orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus<br />
161 Orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus (55)<br />
162 Orvosi laboratóriumi technikai asszisztens (54)<br />
163 Orvossegéd-orvosfelcser<br />
164 Osztályvezető ápoló<br />
225<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
sorszám Szakképesítések megnevezése az adott időben érvényes jogszabályok szerint:<br />
165 Osztályvezető ápoló / asszisztens<br />
166 Pszichiátriai ápoló<br />
167 Pszichiátriai ápoló és gondozó<br />
168 Pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló (klinikai szakápoló) (54)<br />
169 Pulmonológiai asszisztens<br />
170<br />
Pulmonológus-allergológus szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens)<br />
(54)<br />
171 Radio-farmakológiai szakasszisztens<br />
172 Radio-farmakológiai szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />
173 Reflexológus<br />
174 Rehabilitációs tevékenység terápeuta (54)<br />
175 Röntgenasszisztens<br />
176 Röntgenasszisztens (52)<br />
177 Röntgen-műtős szakasszisztens<br />
178 Röntgen-műtős szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />
179 Segédápoló (felnőtt)<br />
180 Segédápoló (gyermek)<br />
181 Sportmasszőr<br />
182 Szakgondozó<br />
183 Szakgondozó (bőr-nemibeteg)<br />
184 Szakgondozó (onkológiai)<br />
226<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
sorszám Szakképesítések megnevezése az adott időben érvényes jogszabályok szerint:<br />
185 Szakgondozó (onkológiai-tüdőbeteg)<br />
186 Szakgondozó (tüdőbeteg)<br />
187 Szemészeti asszisztens<br />
188 Szemészeti szakasszisztens<br />
189 Szemtréner<br />
190 Szövettani asszisztens<br />
191<br />
Szülészeti-nőgyógyászati ultrahangdiagnosztikai szakasszisztens<br />
(egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />
192 Szülésznő<br />
193 Szülésznő (54)<br />
194 Szülésznő (55)<br />
195 Transzfúziológiai szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />
196 Újszülött-csecsemő-gyermek intenzív terápiás szakápoló<br />
197 Újszülött-koraszülött intenzív terápiás szakápoló<br />
198 Újszülött-koraszülött intenzív terápiás szakasszisztens<br />
199 Üzemi ápoló<br />
200 Védőnő<br />
201 Védőnő (középfokú)<br />
227<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
10. SZ. MELLÉKLET: OEP GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ<br />
MUNKABIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE, BELSŐ VITAANYAG A<br />
DEFINÍCIÓKRÓL<br />
A DEFINÍCIÓK MEGHATÁROZÁSA<br />
PROBLÉMA<br />
Gyógyászati segédeszköz: a külön Korm. rendelet szerint vényen árhoz nyújtott<br />
támogatással rendelhető gyógyászati segédeszköz (forrás: 1997. évi LXXXIII. Tv a<br />
kötelező egészségbiztosítás ellátásairól)<br />
Alapvető probléma, hogy a gyógyászati segédeszköz elnevezés többnyire csak<br />
Magyarországon használatos.<br />
Az EU és a világ ismeri és szabályozza az orvostechnikai eszközöket (medical device), és<br />
ismeri a műszaki segédeszközöket (fogyatékkal élő emberek számára) [technical aids ˙(for<br />
disabled personos) – ISO szabvány szerint]. A fogyatékkal élő személyek által használt, a<br />
fogyatékosság következtében további károsodások, fogyatékosságok és rokkantságok<br />
megelőzése céljából, a fogyatékosság kompenzálása, monitorozása, enyhítése vagy<br />
semlegesítése céljából használt műszaki segédeszközöknek csak egy része orvostechnikai<br />
eszköz (medical technical aid), azaz orvostechnikai segédeszköz. Ugyanakkor a betegség<br />
gyógyítása céljából alkalmazott orvostechnikai eszközök, a kizárólag egészségügyi<br />
szakszemélyzet által használt orvostechnikai eszközök nem tekintendők ilyen műszaki<br />
segédeszköznek.<br />
A forgalomba hozatal során az EU-s jogszabályok az orvostechnikai eszköz fogalmat ismerik,<br />
s a jogszabályi követelmények csupán e termékek körében élnek (a felhasználási célra<br />
való alkalmasságnak és biztonságnak, valamint az előállítás, gyártás során a minőség<br />
228<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
állandóságának a biztosítása, a CE jelölés, mint megfelelőségi jelölés előírása, a kötelező<br />
megfelelőség-értékelési eljárás és dokumentálása stb.).<br />
Magyarországon a gyógyászati segédeszköz kategóriája részben adójoghoz (ÁFA mérték),<br />
részben egészségbiztosítási támogatáshoz kötődően létezik. Az ide besorolt termékkör<br />
időről-időre változik, s főleg egy-egy adott eszköz támogatási listára való fel- illetve<br />
lekerülése változtatja a termékkör határait. (Megj.: Egy eszköz nem attól GYSE, hogy a<br />
tb. finanszírozza-e vagy sem.)<br />
Az egészségügyről szóló törvény alapján csupán külön jogszabályban meghatározott<br />
gyógyászati segédeszközök forgalmazása minősül egészségügyi tevékenységnek. Ez a<br />
külön jogszabály jelenleg nem létezik. A forgalmazás, egészségügyi tevékenységként<br />
történő szabályozásához tehát első lépésben definiálást igényel az, hogy mely eszközök<br />
esetén történik, és miben testesül meg az egészségügyi szolgáltatásnyújtás.<br />
47/1999. (X. 6.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközökről – 93/42/EGK direktíva<br />
(MDD) honosítása<br />
„2.§ (1) … a) Orvostechnikai eszköz (eszköz): minden olyan, akár önállóan, akár más<br />
termékkel együttesen használt készülék, berendezés, anyag vagy más termék - ideértve a<br />
megfelelő működéshez szükséges szoftvert, valamint a rendelésre készült, továbbá a<br />
klinikai vizsgálatra szánt eszközt is -, amely a gyártó meghatározása szerint emberen<br />
történő alkalmazásra szolgál<br />
aa) betegség megelőzése, diagnosztizálása, megfigyelése, kezelése vagy a betegség<br />
tüneteinek enyhítése,<br />
ab) sérülés vagy fogyatékosság diagnosztizálása, megfigyelése, kezelése, tüneteinek<br />
enyhítése vagy kompenzálása,<br />
ac) az anatómiai felépítés vagy valamely fiziológiai folyamat vizsgálata, pótlása vagy<br />
módosítása,<br />
ad) fogamzásszabályozás<br />
229<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
céljából, és amely rendeltetésszerű hatását az emberi szervezetben vagy szervezetre<br />
elsősorban nem farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus módon fejti ki, de<br />
működése ilyen módon elősegíthető;…<br />
…c) rendelésre készült eszköz: meghatározott személy gyógykezelése során - a külön<br />
jogszabály alapján - arra jogosult személy által a gyógykezelés igényeinek megfelelően<br />
rendelt, különleges tervezési jellemzőkkel készült eszköz. Nem minősül rendelésre készült<br />
eszköznek a tömeggyártású eszköz (pl. fogtömő anyag, ortetikai eszköz) amelyet a<br />
betegellátást végző személy a gyógykezelés során fölmerülő egyedi követelményekhez<br />
illeszt;<br />
(Megj.: Sajnos ez a definíció eltér az MDD defníciójától abban, hogy „gyógykezelést”<br />
emleget, így szó szerint értelmezve kizárja a fogyatékkal élő személyek számára rendelt<br />
egyedi eszközt, de a gyakorlatban az eredeti MDD szöveget használják. Vissza kellene<br />
állítani az MDD szerinti értelmezést.<br />
Nyersfordításban: olyan eszköz, amely kifejezetten a megfelelő szakképzettséggel<br />
rendelkező orvos írásbeli rendelésére, az ő felelősségére specifikus tervezési jellemzőkkel<br />
megadva és egy megnevezett páciens kizárólagos használatára szánva készült.<br />
8/2003. (III. 13.) ESzCsM rendelet az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről –<br />
98/79/EK direktíva (IVD)<br />
2.§ (1) … a) in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz: minden olyan orvostechnikai<br />
eszköz, amely mint reagens, reagens származék, kalibráló, kontrollanyag, reagens készlet,<br />
készülék, berendezés, gép vagy rendszer, önmagában vagy más eszközzel együttesen<br />
alkalmazva, a gyártó meghatározása szerint emberi szervezetből származó minták -<br />
ideértve a vér- vagy szövetadományozást is - in vitro vizsgálatára szolgál kizárólag vagy<br />
elsősorban azzal a céllal, hogy információt nyújtson<br />
aa) valamely fiziológiai vagy patológiai állapotról, vagy<br />
ab) veleszületett rendellenességről, vagy<br />
ac) potenciális recipiens biztonságának és kompatibilitásának megítéléséről, vagy<br />
ad) terápiás beavatkozás monitorozásáról;…<br />
230<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
…e) önellenőrzésre szolgáló eszköz: minden olyan eszköz, amely célja a gyártó<br />
meghatározása szerint, hogy laikus személyek otthoni környezetben használják.”<br />
JAVASLAT<br />
A gyógyászati segédeszköz definícióban a szélesebb kört felölelő orvostechnikai eszköz,<br />
önellenőrzésre szolgáló (in vitro diagnosztikai) és műszaki segédeszköz (fogyatékkal élő<br />
személyek számára) fogalmakat kell felhasználni és leszűkíteni a Magyarországon éppen<br />
finanszírozott körre. Ezt a leszűkítést a szabályozás rendelkező részében kellene előírni.<br />
A „műszaki segédeszköz fogyatékkal élő személyek számára” definíciót az EU és<br />
Magyarország által is átvett és bevezetett EN ISO 9999:2002 osztályozási szabvány,<br />
valamint az általános követelményeket tartalmazó EN 12182:1999 európai szabvány<br />
tartalmazza:<br />
„A fogyatékos ember által használt, egyedileg gyártott vagy általánosan beszerezhető<br />
minden olyan termék, műszer, készülék vagy műszaki rendszer, amely a károsodást,<br />
fogyatékosságot vagy rokkantságot megelőzi, kompenzálja, monitorozza, enyhíti<br />
vagy semlegesíti.”<br />
Az osztályozási szabvány definiálja és értelmezi a definícióban szereplő károsodás,<br />
fogyatékosság, rokkantság szintén nemzetközileg definiált és használt fogalmakat is.<br />
A definíció így nem csak értelmező, hanem szabályozó rendelkezés is.<br />
231<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
11. SZ. MELLÉKLET: OEP GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ<br />
MUNKABIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE, BELSŐ VITAANYAG A<br />
REGISZTRÁCIÓRÓL<br />
NYILVÁNTARTÁS, REGISZTRÁCIÓ, MINŐSÍTÉS RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA<br />
Az MDD, illetve AIMD direktívákat honosító 47/1999. EüM rendelet, illetve 8/2003.<br />
EszCsM rendelet szabályozza az orvostechnikai eszközök forgalomba hozatalának feltételeit,<br />
osztályba sorolásának, megfelelőség értékelési eljárásainak, bejelentési kötelezettségének, a<br />
megfelelőségi jelölés alkalmazásának valamint az ellenőrzés és a felülvizsgálat szabályait.<br />
A 48/1999. (X. 6.) EüM rendelet alapján az ESzCsM miniszter kijelölte az Orvos és<br />
Kórháztechnikai Intézetet (továbbiakban ORKI) az orvostechnikai rendeletekben előírt<br />
megfelelőség-értékelési és tanúsítási feladatokra (kijelölt szervezet, Brüsszelben erre a<br />
feladatra bejegyzett (regisztrált) testület, un. notified body).<br />
Az orvostechnikai rendeletek alapján minden forgalomba hozott, illetve használatba adott<br />
eszköznek meg kell felelnie az adott eszközre vonatkozó alapvető (biztonsági és hatásossági)<br />
követelményeknek (Rendelet 1. sz. melléklet). Amennyiben az eszköz megfelel a vonatkozó<br />
honosított harmonizált szabványoknak, vélelmezni kell, hogy kielégíti az alapvető<br />
követelményeket.<br />
A Rendeletben meghatározott kockázati osztályonként különböző megfelelőség-értékelési<br />
eljárások szerint történik az eszközök minősítése. A megfelelőség-értékelési eljárás<br />
kiválasztásához az eszközt a gyártó osztályba sorolja be, a gyártó és a kijelölt szervezet<br />
közötti nézetkülönbség esetén az ESzCsM keretében működő Engedélyezési és Közigazgatási<br />
Hivatal Orvostechnikai Igazgatósága (továbbiakban Hivatal) dönt a besorolásról. A<br />
megfelelőség-értékelési eljárást a gyártónak kell elvégeznie.<br />
Az I. kockázati osztályba tartozó nem steril és nem mérőfunkciójú termékek (a GYSE-k zöme<br />
ebbe a csoportba tartozik) esetén ehhez nincs hozzárendelve a kijelölt szervezet<br />
232<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
közreműködése. Az öntanúsítás során a gyártó megfelelőségi nyilatkozatot állít ki és<br />
felhelyezi a termékre a CE jelölést.<br />
Steril, mérőfunkciójú és magasabb kockázati osztályba tartozó eszközök esetén a<br />
megfelelőség-értékelési eljáráshoz hozzá van rendelve a kijelölt szervezet közreműködése és<br />
tanúsítványa.<br />
A Hivatal meghatározott feltételek mellett kivételesen engedélyezheti olyan eszköz eseti<br />
használatbavételét és alkalmazását, amelyet nem vetettek alá megfelelőség-értékelési<br />
eljárásnak.<br />
A kijelölt szervezet tájékoztatja a Hivatalt és az egyéb kijelölt szervezeteket a tanúsítási<br />
tevékenységéről, ideértve a változásokat, kiegészítéseket, felfüggesztéseket, visszavonásokat<br />
és visszautasításokat, továbbá a Hivatal rendelkezésére bocsát minden, a tevékenységével<br />
összefüggő információt.<br />
Az I. osztályba sorolt termék esetén a magyarországi székhellyel rendelkező gyártó, (EU-beli<br />
székhellyel nem rendelkező gyártó esetén az EU-beli forgalomba hozatalért felelős személy,<br />
ha az magyarországi székhelyű) nevét, székhelyét és az érintett eszközök leírását<br />
nyilvántartásba vétel céljából a Hivatal részére bejelenti. A Hivatal a bejelentés<br />
megtörténtéről igazolást ad, a regisztrált adatokat továbbítja az Európai Adatbankba.<br />
A használat, forgalmazás felfüggesztéséről, a forgalomból történő kivonásról, a használat<br />
megtiltásáról a Hivatal rendelkezik.<br />
Az eszköz akkor hozható forgalomba, illetve vehető használatba, ha CE jelöléssel van ellátva,<br />
amely jelöléssel abban az esetben látható el, ha:<br />
- kielégíti az alapvető követelményeket,<br />
- ezen követelmények igazolására lefolytatták az adott eszközre vonatkozó<br />
megfelelőség-értékelési eljárást.<br />
Az eszközök hatósági ellenőrzése az alábbiakra terjed ki:<br />
− Időszakos felülvizsgálatra kötelezett termékek rendszeres időszaki ellenőrzése;<br />
(kijelölt szervezet, a Hivatal felülvizsgálat elvégzésére jogosító határozatával<br />
rendelkező szervezet által)<br />
233<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
PROBLÉMA<br />
− Az egészségügyi szolgáltató működési engedélyezési eljárása, valamint<br />
rendszeres ellenőrzése során a rendelkezésre álló dokumentumok,<br />
jegyzőkönyvek megvizsgálásával ellenőrzi, hogy a felhasználó eleget tesz-e az<br />
egyes eszközök rendeltetésszerű és biztonságos működőképességére vonatkozó<br />
követelményeknek; (felhasználás ellenőrzése az ÁNTSZ által)<br />
− Az orvostechnikai eszközök piacának ellenőrzése (piacfelügyelet) –<br />
forgalmazás felfüggesztése, forgalomból való kivonás; (Hivatal az ÁNTSZszel<br />
és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel együttműködve)<br />
− A gyártók, illetve meghatalmazott képviselőinek ellenőrzése; (Hivatal eseti<br />
ellenőrzése)<br />
− Az eszközök magyarországi klinikai vizsgálatainak, illetve az IVD<br />
orvostechnikai eszközök teljesítőképesség értékelésének nyilvántartása,<br />
ellenőrzése. A még nem forgalomba hozott eszközök olyan klinikai vizsgálatát<br />
jelenti, amely része a megfelelőség-értékelési eljárásnak; (Hivatal)<br />
− A megfelelőség-értékelési eljárásokat lebonyolító hazai kijelölt szervezetek<br />
tevékenységének ellenőrzése (Hivatal).<br />
A CE jelölés nem minőségi jel, azt jelenti, hogy a termék az előírásoknak megfelel, gyártása<br />
jogszerű, vagyis nem differenciál a termékek között. A CE jelölés megléte alapvető<br />
követelmény a jogszerű forgalmazáshoz.<br />
A már CE jelöléssel rendelkező termékeket a Hivatal csak akkor vizsgálja, ha a CE jelölés<br />
jogosságára és a vonatkozó dokumentumok hitelességére és tartalmára vonatkozóan<br />
bejelentés, vagy piacfelügyeleti eljárás miatt vagy baleset kivizsgálása miatt van szükség.<br />
Az utólagos ellenőrzés eseti, korlátozott számban valósul meg, nem átfogó és rendszeres<br />
feladat.<br />
Az egyedi méretvétel alapján gyártott termékekkel kapcsolatban felmerülő problémák a<br />
jelenlegi rendszerben:<br />
− a termékek támogatási összege a pácienstől, állapotától, ellátási igényétől is<br />
független;<br />
234<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
− a tipizált eszköz felírása,<br />
− az egyedi méretvétel alapján gyártott termékek a támogatási listán gyártótól<br />
függetlenek, a listán lévő termékeket bárki gyárthatja, ha megfelel az<br />
orvostechnikai rendelet előírásainak és a gyártott terméket regisztrálják a<br />
Hivatalnál;<br />
− az egyedi méretvétel alapján gyártott gyse kiszolgálása komplex szolgáltatás,<br />
ami magában foglalja a méretvételt, a gyártást a tervezéssel és az átadást is a<br />
betanítással. Ebből az orvostechnikai rendelet „csak” a gyártást szabályozza, a<br />
szolgáltatási részt nem.<br />
− differenciálni kell az eszköz jellegétől függően is, nem lehet egységesen<br />
általánosan kezelni a fogtechnikai, látszerészeti, hallókészülékes és a<br />
legösszetettebb ortetikai és protetikai ellátást.<br />
A jelenleg listán lévő termékek műszaki tartalma, technológiai követelményei<br />
szabályozatlanok, nincs egységesen jóváhagyott követelményrendszer. Az eszköz műszaki és<br />
technológiai követelményeit (tervezési jellemzőit) a vényen a felíró orvosnak, a méretvételt,<br />
állapotfelmérést végző kellő szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező gyártónak, az<br />
ellátott páciensnek kell együttesen meghatározni.<br />
Ezen termékek – főként az ortetikai és protetikai eszközök - jellegüknél fogva nem<br />
tipizálhatók, ugyanazon indikációhoz tartozó termék valós kialakítását konkrétan a beteg<br />
állapota határozza meg (pl.: testsúly, aktivitási szint stb.), így az alkatrészek sem lehetnek<br />
azonosak. Ebből következik, hogy ugyanazon indikációnak megfelelő két termék sem<br />
ugyanaz, így költségük is különböző.<br />
A gyártónak kockázatelemzést kell(ene) végezni, és be kell(ene) tartani az orvostechnikai<br />
rendeletben előírt alapvető követelményeket. Az ortetikai és protetikai eszközökkel éppen az<br />
a probléma, hogy a felírási kódok és a támogatási összegek tipizálva vannak az eszköz és<br />
tartozékainak tényleges indikációja és leírása nélkül. Általában az orvos nem írja elő a<br />
speciális tervezési jellemzőket, a gyártó pedig a tipizált költségen belül tervez.<br />
JAVASLAT<br />
235<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.
ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />
A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />
Szükségesnek tartanánk olyan jogszabály módosítást, amelynek értelmében minden OEP<br />
támogatásban részesülő, illetve befogadást kérvényező gyógyászati segédeszköz esetében a tb<br />
támogatás kérelmezési feltétele Hivatal regisztrációja, és/vagy a CE jelzés ellenjegyzése,<br />
leigazolása.<br />
A regisztráció során a Hivatal nem ellenőrzi a CE jelölés jogos használatát. És mi<br />
van az olyan műszaki segédeszközökkel, amelyek nem orvostechnikai eszközök,<br />
valamint a rendelésre készült eszközökkel (egyedi gyse), amelyek nem CE<br />
jelölésűek.<br />
Az EU-EUDAMED, az orvostechnikai eszközök biztonságos használatát elősegítő<br />
nemzetközi figyelő („vigilance”) rendszert támogató központi adatbázis jelenleg még feltöltés<br />
alatt áll (Magyarország már jelenti az IVD orvostechnikai eszközöket), de várhatóan 1-2 éven<br />
belül megvalósulni látszik, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak folyamatos jelentésével<br />
minden adat elérhetővé válik az adatbázisból.<br />
Ennek a rendszernek nem elsősorban a CE jelölés jogosságának és az eszközök használati<br />
jellemzőinek a nyilvántartása lesz a célja, hanem a nem biztonságos és nem hatásos eszközök<br />
eseti hatósági visszahívásának, forgalomba hozatalának korlátozása vagy megtiltása. Az<br />
adatbázis csak a Hivatal részére hozzáférhető az európai szabályozás (MDD) szerinti és<br />
Brüsszel felé is jelentendő célból.<br />
A tb támogatáshoz az uniós szabályozásnál szigorúbb feltételeket megszabni nem lehet,<br />
vagyis az OEP nem kérhet többet, mint az EU, de a kérelmezőt kötelezhetné a bizonyításra. A<br />
befogadáshoz olyan dokumentumok beadását kell és lehet jogosan megkövetelni, - külföldi<br />
gyártók esetében is - amelyek bizonyítják a CE jelölés jogosságát (a megfelelőség-értékelés<br />
részeként összeállított, az orvostechnikai rendeletekben előírt műszaki dosszié, ill. annak<br />
bizonyos elemei) Gyártó megfelelőségi nyilatkozat és az abban hivatkozott szabványok<br />
követelményeinek való megfelelés bizonyítékai a nem orvostechnikai eszköznek minősülő<br />
segédeszközökre is bekérhetők.<br />
236<br />
DR. SINKÓ ESZTER<br />
2004. szeptember 15.