12.06.2015 Views

kozhiteles_vegleges_pub v2.pdf - ESKI

kozhiteles_vegleges_pub v2.pdf - ESKI

kozhiteles_vegleges_pub v2.pdf - ESKI

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

ELEKTRONIKUS KÖZHITELES<br />

NYILVÁNTARTÁSOK<br />

I. TANULMÁNY:<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK<br />

FELMÉRÉSE<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

TARTALOMJEGYZÉK<br />

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS...................................................................................... 13<br />

I. A FELADAT MEGHATÁROZÁSA....................................................................... 14<br />

1. HÁTTÉR ................................................................................................................... 14<br />

2. MÉRFÖLDKÖVEK – ELVÁRT TELJESÍTMÉNYEK ......................................................... 15<br />

II. A FELADAT MEGKÖZELÍTÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI................................... 17<br />

III. A TANULMÁNY MÓDSZERTANA.................................................................. 19<br />

1. INTERJÚK................................................................................................................. 19<br />

2. KONZULTÁCIÓK....................................................................................................... 19<br />

3. JOGSZABÁLYOK ÉRTELMEZÉSE ................................................................................ 19<br />

4. DOKUMENTUMOK ÖSSZEGYŰJTÉSE, ELEMZÉSE........................................................ 20<br />

IV. AZ ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK<br />

KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK.......................................... 21<br />

1. AZ EKNY KIALAKÍTÁSÁNAK CÉLJA ........................................................................ 21<br />

2. AZ EKNY FELADATA .............................................................................................. 21<br />

3. AZ EKNY KIALAKÍTÁSÁNAK ELVI ÉS GYAKORLATI SZEMPONTJAI .......................... 22<br />

V. AZ EKNY KIALAKÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI, A KIALAKÍTÁST<br />

MEGELŐZŐ FŐBB TEVÉKENYSÉGEK ............................................................... 23<br />

1. AZ EKNY KIALAKÍTÁSÁT MEGELŐZŐ FELTÉTELEK................................................. 23<br />

2. AZ EKNY KIALAKÍTÁSÁT MEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉGEK ......................................... 24<br />

VI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI KÖZHITELESSÉG FOGALMI<br />

KRITÉRIUMRENDSZERE........................................................................................ 27<br />

VII. A KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK LEHETSÉGES TÍPUSAI AZ<br />

EGÉSZSÉGÜGYBEN.................................................................................................. 31<br />

1. KLASSZIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK - HIPOTÉZIS ..................................... 31<br />

2. PREKLASSZIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK - HIPOTÉZIS................................ 32<br />

VIII. KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN ............ 34<br />

2<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1. KLASSZIKUS NYILVÁNTARTÁSOK ............................................................................ 34<br />

1.1 Szolgáltatók nyilvántartása .............................................................................. 35<br />

1.1.1 A nyilvántartás célja, funkciója................................................................ 35<br />

1.1.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége ................................... 35<br />

1.1.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája................................................ 35<br />

1.1.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása......................................... 36<br />

A. Entitások .................................................................................................... 36<br />

B. Adatbázis információk............................................................................... 44<br />

C. Hozzáférési jogosultságok ......................................................................... 44<br />

1.1.5 A nyilvántartás hiányosságai.................................................................... 45<br />

A. Szakmai hiányosságok............................................................................... 45<br />

B. Eljárásrendi hiányosságok ......................................................................... 47<br />

1.1.6 A nyilvántartás minősítése, céloknak való megfelelés............................. 49<br />

1.1.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be<br />

való beépülés feltételei ....................................................................................... 50<br />

Ajánlás............................................................................................................ 51<br />

Figyelmeztetés................................................................................................ 51<br />

1.2 Országos Transzplantációs Nyilvántartás........................................................ 52<br />

1.2.1 A nyilvántartás célja, funkciója................................................................. 52<br />

1.2.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége .................................... 53<br />

1.2.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája................................................. 53<br />

1.2.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása......................................... 53<br />

A. Entitások .................................................................................................... 53<br />

B. Adatbázis információk.............................................................................. 53<br />

C. Hozzáférési jogosultságok ......................................................................... 54<br />

1.2.5 A nyilvántartás hiányosságai.................................................................... 54<br />

A. Szakmai hiányosságok............................................................................... 54<br />

B. Eljárásrendi hiányosságok ......................................................................... 54<br />

1.2.6 A nyilvántartás minősítése, céloknak való megfelelés............................. 55<br />

1.2.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be<br />

való beépülés feltételei ....................................................................................... 55<br />

Ajánlás............................................................................................................ 56<br />

3<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.3 Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) nyilvántartása.............................. 57<br />

1.3.1 A nyilvántartás célja, funkciója................................................................. 57<br />

1.3.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége .................................... 58<br />

1.3.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája................................................. 58<br />

1.3.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása......................................... 58<br />

A. Általános jellemzők ................................................................................... 58<br />

B. Entitások .................................................................................................... 60<br />

C. Adatbázis információk (TAJ Bejelentett Személyek Jogviszonyát<br />

tartalmazó adatbázisra vonatkozóan).............................................................. 60<br />

D. Hozzáférési jogosultság............................................................................. 61<br />

1.3.5 A nyilvántartás hiányosságai.................................................................... 62<br />

A. Szakmai hiányosságok............................................................................... 62<br />

B. Eljárásrendi hiányosságok ......................................................................... 64<br />

1.3.6 A nyilvántartás minősítése, céloknak való megfelelés............................. 65<br />

1.3.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be<br />

való beépülés feltételei ....................................................................................... 66<br />

Ajánlás............................................................................................................ 67<br />

1.4 Orvos, fogorvos nyilvántartás(ok).................................................................... 68<br />

1.4.1 A nyilvántartások célja, funkciója............................................................. 68<br />

1.4.2 A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége ................................ 68<br />

1.4.3 A nyilvántartások működtetői, adatgazdái ................................................ 69<br />

1.4.4 A nyilvántartások adatbázisának szerkezetleírása..................................... 69<br />

1.4.4.1 Alapnyilvántartás................................................................................ 69<br />

A. Entitások .................................................................................................... 69<br />

B. Adatbázis információk............................................................................... 71<br />

C. Hozzáférési jogosultságok ......................................................................... 71<br />

1.4.4.2 Működési nyilvántartás ...................................................................... 71<br />

A. Entitások .................................................................................................... 71<br />

B. Adatbázis információk............................................................................... 77<br />

C. Hozzáférési jogosultságok ......................................................................... 77<br />

1.4.5 A nyilvántartás hiányosságai.................................................................... 78<br />

A. Szakmai hiányosságok............................................................................... 78<br />

4<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

B. Eljárásrendi hiányosságok ......................................................................... 79<br />

1.4.6 A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés......................... 80<br />

1.4.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be<br />

való beépülés feltételei ....................................................................................... 81<br />

Ajánlás............................................................................................................ 82<br />

1.5 Gyógyszerész nyilvántartás(ok)........................................................................ 84<br />

1.5.1 A nyilvántartások célja, funkciója............................................................. 84<br />

1.5.2 A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége ................................ 84<br />

1.5.3 A nyilvántartások működtetője, adatgazdája............................................. 85<br />

1.5.4 A nyilvántartások adatbázisának szerkezetleírása..................................... 85<br />

1.5.4.1 Alapnyilvántartás................................................................................ 85<br />

A. Entitások .................................................................................................... 85<br />

B. Adatbázis információk............................................................................... 86<br />

C. Hozzáférési jogosultságok ......................................................................... 87<br />

1.5.4.2 Működési nyilvántartás ...................................................................... 87<br />

A. Entitások .................................................................................................... 87<br />

B. Adatbázis információk............................................................................... 87<br />

C. Hozzáférési jogosultságok ......................................................................... 87<br />

1.5.5 A nyilvántartások hiányosságai................................................................ 87<br />

A. Szakmai hiányosságok............................................................................... 87<br />

B. Eljárásrendi hiányosságok ......................................................................... 88<br />

1.5.6 A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés......................... 88<br />

1.5.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be<br />

való beépülés feltételei ....................................................................................... 89<br />

Ajánlás............................................................................................................ 89<br />

1.6 Klinikai szakpszichológus(ok) nyilvántartása .................................................. 91<br />

1.6.1 A nyilvántartások célja, funkciója............................................................. 91<br />

1.6.2 A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége ................................ 91<br />

1.6.3 A nyilvántartások működtetője, adatgazdája............................................. 91<br />

1.6.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása......................................... 92<br />

1.6.4.1 Alapnyilvántartás................................................................................ 92<br />

A. Entitás ........................................................................................................ 92<br />

5<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

B. Adatbázis információk............................................................................... 93<br />

C. Hozzáférési jogosultságok ......................................................................... 93<br />

1.6.4.2 Működési nyilvántartás ...................................................................... 93<br />

A. Entitás ........................................................................................................ 93<br />

B. Adatbázis információk............................................................................... 96<br />

C. Hozzáférési jogosultságok ......................................................................... 96<br />

1.6.5 A nyilvántartások hiányosságai................................................................ 96<br />

1.6.6 A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés......................... 96<br />

1.6.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be<br />

való beépülés feltételei ....................................................................................... 97<br />

Ajánlás............................................................................................................ 97<br />

1.7 Egészségügyi szakdolgozói nyilvántartás(ok) .................................................. 98<br />

1.7.1 A nyilvántartások célja, funkciója............................................................. 98<br />

1.7.2 A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége ................................ 98<br />

1.7.3 A nyilvántartások működtetője, adatgazdája............................................. 98<br />

1.7.4 A nyilvántartások adatbázisának szerkezetleírása..................................... 99<br />

1.7.4.1 Alapnyilvántartás................................................................................ 99<br />

A. Entitások .................................................................................................... 99<br />

B. Adatbázis információk............................................................................. 100<br />

C. Hozzáférési jogosultságok ....................................................................... 100<br />

1.7.4.2 Működési nyilvántartás .................................................................... 100<br />

A. Entitások .................................................................................................. 100<br />

B. Adatbázis információk............................................................................. 102<br />

C. Hozzáférési jogosultságok ....................................................................... 102<br />

1.7.5 A nyilvántartások hiányosságai.............................................................. 103<br />

A. Szakmai hiányosságok............................................................................. 103<br />

B. Eljárásrendi hiányosságok ....................................................................... 105<br />

1.7.6 A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés....................... 105<br />

1.7.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be<br />

való beépülés feltételei ..................................................................................... 106<br />

Ajánlás.......................................................................................................... 107<br />

1.8 Gyógyszer nyilvántartás ................................................................................. 109<br />

6<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.8.1 A nyilvántartás célja, funkciója.............................................................. 109<br />

1.8.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége .................................. 110<br />

1.8.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája............................................... 110<br />

1.8.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása....................................... 110<br />

A. Entitások .................................................................................................. 110<br />

B. Hozzáférési jogosultságok ....................................................................... 118<br />

C. Gyógyszertörzs outputjai ......................................................................... 118<br />

1.8.5 A nyilvántartás hiányosságai.................................................................. 119<br />

1.8.6 A nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés................................ 120<br />

1.8.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be<br />

való beépülés feltételei ..................................................................................... 120<br />

Ajánlás.......................................................................................................... 120<br />

Figyelmeztetés.............................................................................................. 120<br />

1.9 Szociális ellátások – személyes gondoskodást végző személyek nyilvántartása<br />

.............................................................................................................................. 121<br />

1.9.1 A nyilvántartás célja, funkciója............................................................... 121<br />

1.9. 2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége ................................. 121<br />

1.9.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája............................................... 121<br />

1.9.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetének leírása .............................. 122<br />

1.9.5 A nyilvántartás hiányosságai................................................................... 122<br />

1.9.6 A nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés................................ 122<br />

Ajánlás.......................................................................................................... 122<br />

1.10 Szociális ellátások – személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmények<br />

valamint falugondnoki szolgálat nyilvántartása .................................................. 123<br />

1.10.1 A nyilvántartás célja, funkciója............................................................. 123<br />

1.10. 2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége ............................... 123<br />

1.10.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája............................................. 123<br />

1.10.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetének leírása ............................ 123<br />

1.10.5 A nyilvántartások hiányosságai............................................................. 123<br />

1.10.6 A nyilvántartások minősítése, célnak való megfelelés.......................... 124<br />

Ajánlás.......................................................................................................... 124<br />

2. PREKLASSZIKUS NYILVÁNTARTÁSOK..................................................................... 125<br />

7<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

2.1 Szakmai kódnyilvántartások (BNO, OENO, FNO, HBCS)............................. 125<br />

2.1.1 A nyilvántartás célja, funkciója.............................................................. 125<br />

2.1.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége ................................. 125<br />

2.1.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája.............................................. 125<br />

2.1.4 A nyilvántartás adatbázisainak szerkezetleírása...................................... 126<br />

A. Általános jellemzők ................................................................................. 126<br />

B. Entitások .................................................................................................. 127<br />

C. Adatbázis információk............................................................................. 129<br />

D. Hozzáférési jogosultságok....................................................................... 129<br />

2.1.5 A nyilvántartások hiányosságai............................................................... 130<br />

Szakmai és eljárásrendi hiányosságok.......................................................... 130<br />

2.1.6 A nyilvántartások minősítése, célnak való megfelelés............................ 132<br />

2.1.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be<br />

való beépülés feltételei ..................................................................................... 132<br />

Ajánlás.......................................................................................................... 133<br />

2.2 Finanszírozási, besorolási algoritmusok........................................................ 134<br />

2.2.1 A nyilvántartás kialakításának célja, funkciója ....................................... 134<br />

2.2. 2 Jogszabályi elrendeltség ......................................................................... 135<br />

2.2.3. A nyilvántartás működtetője, adatgazdája.............................................. 135<br />

2.2.4 A nyilvántartás adatbázisainak szerkezetleírása...................................... 135<br />

A. Entitások .................................................................................................. 135<br />

B. Adatbázis információk............................................................................. 137<br />

C. Hozzáférési jogosultságok ....................................................................... 137<br />

2.2.5 A nyilvántartás hiányosságai................................................................... 137<br />

Szakmai és eljárásrendi hiányosságok.......................................................... 137<br />

2.2.6 A nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés................................ 138<br />

2.2.7 Javaslatok az adatbázisok közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be<br />

való beépülés feltételei ..................................................................................... 138<br />

Ajánlás.......................................................................................................... 139<br />

3. JAVASLAT A KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK KÖRÉNEK BŐVÍTÉSÉRE................... 140<br />

3.1 Engedélyezett orvostechnikai eszközök, társadalombiztosítás által<br />

finanszírozott gyógyászati segédeszközök ............................................................ 140<br />

8<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

3.1.1 Az új nyilvántartás tervezett célja, funkciója .......................................... 141<br />

3.1. 2 A jelenlegi nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége................... 141<br />

3.1.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája............................................... 142<br />

3.1.4 A meglévő adatbázisok szerkezetének leírása......................................... 142<br />

A. Entitások .................................................................................................. 142<br />

B. Hozzáférési jogosultságok ....................................................................... 144<br />

3.1.5 A meglévő nyilvántartások hiányosságai ................................................ 144<br />

Szakmai és eljárásrendi hiányosságok.......................................................... 144<br />

3.1.6 A jelenlegi nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés ................. 146<br />

3.1.7 Javaslatok az adatbázis(ok) közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be<br />

való beépülés feltételei ..................................................................................... 146<br />

Ajánlás.......................................................................................................... 146<br />

3.2 Engedélyezett egészségügyi/orvosi beavatkozások, eljárások........................ 148<br />

3.2.1 Az új nyilvántartás tervezett célja, funkciója .......................................... 148<br />

3.2. 2 Az új nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége............................ 149<br />

3.2.3 Az új nyilvántartás működtetője, adatgazdája......................................... 149<br />

3.2.4 Az új nyilvántartás tervezett adatbázisának szerkezetleírása .................. 149<br />

3.2.5 Az eddigi nyilvántartás hiányosságai ...................................................... 150<br />

3.2.6 Az új nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés.......................... 150<br />

3.2.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az EKNY-be<br />

való beépülés feltételei ..................................................................................... 150<br />

IX. KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA, TEENDŐK<br />

ÖSSZEFOGLALÁSA ................................................................................................ 151<br />

1. KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK CSOPORTJAI....................................................... 151<br />

2. AZ EEGÉSZSÉG PROGRAMIRODA ELŐTT ÁLLÓ FELADATOK.................................... 152<br />

2.1. A feladatok listája.......................................................................................... 152<br />

2.2 Egyeztetésre váró szakmai területek............................................................... 153<br />

3. A FELADATOK ÜTEMEZÉSE .................................................................................... 154<br />

4. AZ EKNY SZERVEZETI HÁTTERE........................................................................... 156<br />

X. VÉGSZÓ HELYETT - TANULSÁGOK ............................................................ 158<br />

MELLÉKLETEK....................................................................................................... 159<br />

9<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1. SZ. MELLÉKLET: STRUKTURÁLT KÉRDÉSEK LISTÁJA....................... 160<br />

2. SZ. MELLÉKLET: A 32/1997. (X. 28.) NM RENDELET TERVEZETT<br />

MÓDOSÍTÁSA........................................................................................................... 162<br />

1. § ................................................................................................................................ 162<br />

(1) E RENDELET HATÁLYA KITERJED: ........................................................... 162<br />

A) AZ EGÉSZSÉGÜGYRŐL SZÓLÓ 1997. ÉVI CLIV. TÖRVÉNY 3. §-ÁNAK F)<br />

PONTJA SZERINTI EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓKRA (A<br />

TOVÁBBIAKBAN: SZOLGÁLTATÓ),.................................................................. 162<br />

B) AZ ÁLLAMI NÉPEGÉSZSÉGÜGYI ÉS TISZTIORVOSI SZOLGÁLATRA (A<br />

TOVÁBBIAKBAN: ÁNTSZ). ................................................................................... 162<br />

(2) AMENNYIBEN A SZOLGÁLTATÓNAK VAN ÖNÁLLÓ SZAKMAI-<br />

SZERVEZETI EGYSÉGE, AKKOR A SZOLGÁLTATÓN – A 4. § (1)<br />

BEKEZDÉSÉBEN FOGLALTAK KIVÉTELÉVEL – E RENDELET<br />

ALKALMAZÁSA SORÁN AZT IS ÉRTENI KELL. ............................................ 162<br />

2. § ................................................................................................................................ 162<br />

(1) A SZOLGÁLTATÓKRÓL ÉS AZ ÁLTALUK VÉGEZHETŐ,<br />

ENGEDÉLYEZETT SZAKMÁKRÓL, VALAMINT AZ EGÉSZSÉGÜGYI<br />

SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSÁRA JOGOSÍTÓ MŰKÖDÉSI<br />

ENGEDÉLYEKRŐL NYILVÁNTARTÁST KELL VEZETNI............................ 162<br />

3. § ................................................................................................................................ 163<br />

A NYILVÁNTARTÁS CÉLJA:................................................................................ 163<br />

A) ÁTTEKINTHETŐ, HITELES KÉP NYÚJTÁSA AZ EGÉSZSÉGÜGYI<br />

ELLÁTÓRENDSZERRŐL, A SZOLGÁLTATÓKRÓL, VALAMINT A<br />

SZÁMUKRA ENGEDÉLYEZETT EGÉSZSÉGÜGYI SZAKMÁKRÓL,.......... 163<br />

B) A MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY EGYES ADATAINAK, ILLETVE AZ<br />

AZOKBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOKNAK A NYILVÁNTARTÁSA,<br />

...................................................................................................................................... 163<br />

4. § ................................................................................................................................ 163<br />

10<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

(1) A NYILVÁNTARTÁS – A 3. § SZERINTI CÉLOK MEGVALÓSÍTÁSA<br />

ÉRDEKÉBEN – AZ ALÁBBI ADATOKAT TARTALMAZZA: ......................... 163<br />

A) A SZOLGÁLTATÓ: ............................................................................................. 163<br />

CC) A VÁROSI, ILLETVE MEGYEI INTÉZET (A TOVÁBBIAKBAN:<br />

ENGEDÉLYEZŐ INTÉZET) ÁLTAL KIADOTT ORSZÁGOS<br />

ÉRVÉNYESSÉGŰ SZOLGÁLTATÓI AZONOSÍTÓT (A TOVÁBBIAKBAN:<br />

AZONOSÍTÓ); ........................................................................................................... 164<br />

(2) AZ (1) BEKEZDÉSBEN MEGHATÁROZOTT ADATOK A SZOLGÁLTATÓ<br />

AZONOSÍTÓJÁHOZ RENDELTEN SZEREPELNEK A<br />

NYILVÁNTARTÁSBAN........................................................................................... 164<br />

(3) A NYILVÁNTARTÁSBAN SZEREPLŐ ADATOK AZONOSÍTÁSÁRA AZ<br />

OTH TOVÁBBI KÓDOKAT ÁLLAPÍTHAT MEG.............................................. 165<br />

5. § ................................................................................................................................ 165<br />

(3) A NYILVÁNTARTÁS ALAPJÁUL SZOLGÁLÓ IRATOKAT AZ<br />

ENGEDÉLYEZŐ INTÉZET A NYILVÁNTARTÁSBA VÉTEL NAPJÁTÓL<br />

SZÁMÍTOTT LEGALÁBB 30 ÉVIG MEGŐRZI.................................................. 165<br />

7. § ................................................................................................................................ 165<br />

(1) A NYILVÁNTARTÁSBÓL A SZOLGÁLTATÓT TÖRLIK, HA .................. 165<br />

8. § ................................................................................................................................ 166<br />

9. § ................................................................................................................................ 166<br />

JOGSZABÁLY ÁLTAL KÖTELEZŐEN ELŐÍRT ADATKEZELÉS<br />

(DOKUMENTÁCIÓ, FINANSZÍROZÁSI ÉS EGYÉB JELENTÉSEK,<br />

BEUTALÁS MÁS SZOLGÁLTATÓHOZ STB.) SORÁN A SZOLGÁLTATÓ<br />

KÖTELES AZ E RENDELET SZERINTI AZONOSÍTÓJÁT ALKALMAZNI.167<br />

10. § .............................................................................................................................. 167<br />

3. SZ. MELLÉKLET: AZ OTH VÁLASZLEVELE .............................................. 189<br />

4. SZ. MELLÉKLET: EMLÉKEZTETŐ A SZOLGÁLTATÓI<br />

NYILVÁNTARTÁSOKKAL KAPCSOLATBAN .................................................. 192<br />

11<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

EMLÉKEZTETŐ....................................................................................................... 192<br />

XXXXXXXXX ÉS XXXXXXXXXXXXX KÖZÖTT ............................................. 192<br />

2004.07.13-ÁN TARTOTT SZAKMAI EGYEZTETÉSRŐL................................ 192<br />

BUDAPEST, 2004. 07. 13........................................................................................... 194<br />

5. SZ. MELLÉKLET: AZ OEP EGÉSZSÉGÜGYI FINANSZÍROZÁSSAL<br />

KAPCSOLATOS TÖRZSÁLLOMÁNYAI ............................................................. 194<br />

6. SZ. MELLÉKLET: AZ OEP VÁLASZLEVELE ............................................... 199<br />

7. SZ. MELLÉKLET: TAJ SZÁM AUTORIZÁCIÓS RENDSZER .................... 207<br />

8. SZ MELLÉKLET: A MGYK VÁLASZLEVELE .............................................. 209<br />

9. SZ. MELLÉKLET: AZ ETI VÁLASZLEVELE ................................................ 211<br />

10. SZ. MELLÉKLET: OEP GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ<br />

MUNKABIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE, BELSŐ VITAANYAG A<br />

DEFINÍCIÓKRÓL..................................................................................................... 228<br />

11. SZ. MELLÉKLET: OEP GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ<br />

MUNKABIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE, BELSŐ VITAANYAG A<br />

REGISZTRÁCIÓRÓL .............................................................................................. 232<br />

12<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS<br />

A szerző ezen az úton is szeretné kifejezni köszönetét mindazoknak, aki segítették<br />

munkáját. Sok konzultáció előzte meg e tanulmány elkészültét, mivel a megvalósításért<br />

felelősöknek nehezen körvonalazható feladat jutott. Az értelmezésben,<br />

együttgondolkodásban elévülhetetlen érdemeket szerzett Bordás István, Király Gyula és<br />

Nagy Júlia, de Kereszty Éva kommentárjai nélkül sem készülhetett volna el ez a<br />

tanulmány – legalábbis ebben a formában semmiképpen. Az eredmény természetesen<br />

nem a megkeresett szakértőket minősíti, felelősséggel az elkészült anyagért nem<br />

tartoznak.<br />

Külön köszönet illeti azon szervezeteket, amelyek kezdetektől készségesen<br />

együttműködtek velünk a projekttel kapcsolatosan, és arra is vállalkoztak, hogy az<br />

információkat teljes körűen átadják. Így az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatalát, a<br />

Magyar Orvosi Kamarát, valamint az ESzCsM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatalt<br />

szeretném kiemelni a szervezetek sorából.<br />

Radó Andrásnak hálás vagyok az informatikai támogatásért.<br />

Budapest, 2004. szeptember 30.<br />

Dr. Sinkó Eszter<br />

13<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

I. A FELADAT MEGHATÁROZÁSA<br />

1. Háttér<br />

Kétezerhárom decemberében az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium<br />

(ESzCsM) egyik módszertani háttérintézete, az akkori MEDINFO 1 egészségügyi<br />

informatikai projektek sorozatát indította el annak érdekében, hogy az ágazat e területen<br />

meglévő látványos lemaradását valamelyest csökkentsék. E projektsorozaton belül az<br />

egyik, három szakértő között megosztott alprojekt 2 , az Elektronikus Közhiteles<br />

Nyilvántartások (EKNY) megteremtésének előkészítését tűzte ki céljául. Az EKNY<br />

egységes logikai, technológiai rendszer alapján történő megteremtése régi vágya az<br />

egészségügyi és szociális ágazatnak. Többször nekifutottak e feladatnak, ígéretes<br />

kezdeményezések születtek is, de átfogó, átütő eredményt mind a mai napig nem<br />

sikerült elérniük. Az ágazati minisztérium igénye a közhiteles nyilvántartások egy<br />

elektronikus adatbázis rendszerbe történő összevonására teljességgel érthető, mivel<br />

a meglévő nyilvántartások zömükben eltérő technológiával készültek,<br />

fragmentáltan működnek, azaz nem kapcsolhatóak össze;<br />

nemegyszer csupán papíron léteznek, elektronikus hozzáférésük nem<br />

biztosított;<br />

ráadásul ezek a nyilvántartások nem teljes körűek, nem bírnak hitelt érdemlő<br />

megbízhatósággal a szükséges adatok tekintetében, többségük nem felel meg<br />

a közhitelesség – feltételezett – kritériumainak.<br />

1 Mai neve: Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet (<strong>ESKI</strong>)<br />

2 A három, elektronikus közhiteles nyilvántartásokkal kapcsolatosan lefedett terület: I. tanulmány: A<br />

létező közhiteles nyilvántartások felmérése, szerző: Sinkó Eszter; II. tanulmány: A közhiteles<br />

nyilvántartások jogi környezetének feltérképezése, szerző: Szócska Gábor, III. tanulmány: Elektronikus<br />

Közhiteles Nyilvántartás megvalósítási tanulmánya, szerző: Szentgáli Ádám.<br />

14<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

e nyilvántartások mind az információtartalom, mind az információkezelés<br />

szempontjából szűk keresztmetszetet jelentenek, akadályozva a<br />

közigazgatásban dolgozókat, vezető tisztségviselőket, döntéshozókat a<br />

kontrollálható keretek közötti működtetésben, de ugyanígy a szolgáltatókat,<br />

kutatókat valamint az állampolgárokat, hogy az igényelt ágazati<br />

alapinformációkhoz hozzájuthassanak.<br />

a nyilvántartások egységes szempontokat valló, egységes elvárást<br />

érvényesítő felügyelete, kontrollja nem megoldott.<br />

A növekvő minisztériumi igyekezetet tovább sarkallja:<br />

az Európai Unióhoz (EU) történt 2004. május elsejei csatlakozás, amely az<br />

EU-ban immáron több éve létező, több fázist megért eHealth Programban<br />

való részvételt 3 a tagállamok számára szükségessé teszi.<br />

az elektronikus kormányzás megteremtésének ígérete, amely elsősorban az<br />

állampolgárokat és a szolgáltatókat segítheti a közérdekű információhoz való<br />

hozzáférésben, valamint a gyorsabb, papírmentes ügyintézésben.<br />

2. Mérföldkövek – elvárt teljesítmények<br />

E tanulmány szerzője, szerződése illetve a 2004. február 2-án elfogadott közös<br />

menetrend alapján teljesíti feladatait. Ennek megfelelően:<br />

A közhitelesség egészségügyi előzetes definíciójának elkészítése;<br />

A közhiteles nyilvántartást igénylő témakörök listája munkahipotézisként<br />

való meghatározása;<br />

Az elsődleges adatgyűjtők köre munkahipotézisszerű meghatározása;<br />

Intézetek egységes kérdőívének összeállítása;<br />

3 Az EKNY az ún. on-line egészségügy szolgáltatások témakörön belül kapott helyett, az Elektronikus<br />

betegkártya, az Egészségügyi információs hálózat, az Egészségügyi telematika valamint a K+F<br />

keretprogramok mellett. (Forrás: Dr. Nagy Géza: eHealth Program ismertető, <strong>ESKI</strong> honlap)<br />

15<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Jogi és szakmai egyeztetés a munkahipotézis tárgyában;<br />

Interjúk a szervezetekkel;<br />

Javaslattétel a közhiteles nyilvántartások körébe vonandó adatokra;<br />

Harmonizált adatkörök leírása;<br />

Az EKNy Központ létrehozásának szervezetfejlesztési javaslata.<br />

16<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

II. A FELADAT MEGKÖZELÍTÉSÉNEK NEHÉZSÉGEI<br />

Az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások (EKNY) témája már címében is<br />

meglehetősen riasztó feladatként hatott – legalábbis jelen tanulmány írójára -, s ezt a<br />

riasztó érzést az elmúlt bő félév csak tovább fokozta. A munka értelmezése során az<br />

EKNY két másik tanulmányának szerzőjével, Szócska Gáborral valamint Szentgáli<br />

Ádámmal egyetemben rá kellett ébrednünk, hogy elsőrendű feladatunk a közhitelesség<br />

fogalmi kritériumainak megalkotása. Ezek a kritériumok ugyanis – úgy tűnik, nem csak<br />

az egészségügyből - hiányoznak. Mindenki mondott-sejtett valamit, akit csak<br />

megkérdeztünk, amilyen dokumentumokat csak elolvastunk ebben a témában, de a<br />

megfogalmazások vagy nem bizonyultak teljes körűnek, vagy nem voltak egyértelműen<br />

használhatók az egészségügyben, ezért úgy láttuk, a feladat megkerülhetetlen. E<br />

felismerésből fakadóan Szócska Gáborral közösen ’megcselekedtük’, amit megkívánt a<br />

munka, így a közhitelesség fogalmát, lehetséges kritériumait összegyűjtöttük és az I.<br />

illetve II. tanulmányok keretében azokat közreadjuk. Ugyan a fogalmi meghatározással<br />

kapcsolatos feladatcsomag előzetesen nem került nevesítésre az elvárt outputok sorában,<br />

mégis el kellett végeznünk e feladatot, különben mozdulni sem tudtunk volna a<br />

témában.<br />

Annak ellenére, hogy a fogalmat körülírtuk illetve a lehetséges kritériumokat<br />

megalkottuk, kiderült, ettől még nem kerültünk sokkal közelebb azokhoz a területekhez,<br />

amelyeket e kritériumok lefednek. E téma körbejárása során megkérdezett szakértőink<br />

ismételten nagy élénkséget mutattak – jelezvén, kiemelkedő fontosságú kérdésről van<br />

szó, de a területek nevesítésekor mindenki másfajta szempontokat érvényesített. Így<br />

ismételten olyan feladatot kellett elvégeznünk a „Közhiteles Nyilvántartások”<br />

azonosításakor, amely előzetesen nem szerepelt elvárt teljesítményeink sorában. Kínált<br />

megoldási javaslatunk nem feltétlenül elégít ki mindenfajta igényt, de bízunk benne,<br />

hogy kiindulási pontként, a további feladatok meghatározásához elfogadható terméknek<br />

bizonyul.<br />

17<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Végül a korábban ismertetésre kerülő, az eEgészség Programirodával történő<br />

egyeztetések alapján módosított feladatterv alapján készítettük el tanulmányunkat – a<br />

nehézkes, lassú információ szolgáltatások következtében előálló vis major helyzet okán<br />

jelentősen kiterjesztett határidővel.<br />

18<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

III. A TANULMÁNY MÓDSZERTANA<br />

Jelen tanulmányban alkalmazott módszertan és eljárásrend nem tér el az ilyen típusú<br />

témákban szokásos eljárásrendtől. Így az interjúkészítéstől kezdve a<br />

dokumentumelemzésig bezárólag minden technikát „bevetettünk”, ami segítette a<br />

dolgozat megírását.<br />

1. Interjúk<br />

A tanulmány elkészültét számtalan interjú előzte meg a hivatalos szervezetek delegált<br />

képviselőivel. A beszélgetések személyes találkozás keretében, vagy telefonon<br />

történtek. Az interjúkat nem rögzítettük magnószalagra, csupán jegyzeteket<br />

készítettünk a fontosabb megállapításokról. Az interjúkat strukturált kérdések mentén<br />

készítettük el, de ez a rövid kérdőív képezte az alapját a bekért dokumentumoknak is. A<br />

strukturált kérdések listája megtekinthető a 1. sz mellékletben.<br />

2. Konzultációk<br />

Neves honi szakértőkkel történt konzultációk meghatározó részét képezték a<br />

munkálatoknak. Erre a tevékenységre annak érdekében került sor, hogy tisztázni<br />

lehessen, milyen szakértői elképzelések fogalmazódtak meg eddig, milyen<br />

tapasztalatok halmozódtak fel az elmúlt évek során, amelyeket nem lett volna célszerű<br />

hagyni, hogy a feledés homályába merüljenek. Egyébként is vallott elvünk volt<br />

mindvégig, hogy a meglévő jó kezdeményezéseket fel kell karolnunk, össze kell<br />

szednünk, mert ezek alapján hamarabb lehet előre haladni. Nem kell ugyanis újra meg<br />

újra feltalálni azt, amit már más megoldott.<br />

3. Jogszabályok értelmezése<br />

E feladat elvégzése eredetileg csupán a II. tanulmány szerzőjére, Szócska Gáborra<br />

hárult volna, e helyett jelen dolgozat összeállításához is nélkülönözhetetlen feladatnak<br />

bizonyult. A jogszabályok teljes körű listája a II. tanulmányban található, de egy-egy<br />

nyilvántartás esetében néhány fontosabbra, amikor az megkerülhetetlen, kitérünk.<br />

19<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

4. Dokumentumok összegyűjtése, elemzése<br />

Mind az elérhető elektronikus és nyomtatott adatforrásokból, mind pedig az<br />

interjúalanyok segítségével összegyűjtöttük a témával kapcsolatos alapvető háttér<br />

dokumentumokat. Közülük mindazok, amelyeket érdemes tartottunk közreadni, a<br />

tizenhárom mellékletben, valamint a két függelékben találhatóak. A tanulmányba<br />

szükség esetén - elsősorban a jobb illusztráció, érthetőség kedvéért - egy-egy utalás<br />

erejéig bevághatunk az összegyűjtött dokumentumokból néhány rövid hivatkozást.<br />

20<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

IV. AZ ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK<br />

KIALAKÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS ELVÁRÁSOK<br />

1. Az EKNY kialakításának célja<br />

Az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások kialakításának célja a feladatkiírásból<br />

fakadóan a következőképpen foglalható össze:<br />

Az egészségügyi és szociális kormányzatnak az ágazat átláthatóbb,<br />

kontrollálhatóbb működtetéséhez, irányításához megbízható, teljes körű,<br />

egészségpolitikai szempontokat is kielégítő (köz)hiteles információkra,<br />

információkat tartalmazó nyilvántartásokra van szüksége.<br />

Az EKNY egyúttal az elektronikus kormányzás kialakításának egyik fontos<br />

állomássá válik.<br />

Az EKNY segítségével biztonságosan és olcsón lehet az ágazat meghatározó<br />

szereplői részére az egészségügy működésével kapcsolatos legalapvetőbb<br />

információkat nyújtania.<br />

Már itt szeretnénk röviden jelezni, hogy az EKNY kialakításakor, az első ütemben<br />

csupán csillapítani tudja majd a meglévő nagy információéhséget, s csak egy későbbi<br />

fázisban nyílhat lehetőség a teljesebb körű kielégítésre.<br />

2. Az EKNY feladata<br />

Az EKNY feladata - a célok mentén megfogalmazva:<br />

az ágazat döntést hozó szervezeteinek megbízható információval való<br />

ellátása az egészségügy működéséről;<br />

az elektronikus ügyintézés keretében információáramlás megkönnyítése<br />

olyan szereplők között, mint pl. a szolgáltatók és az államigazgatási szervek;<br />

az információhoz való hozzáférés megkönnyítése: az állampolgárok, a<br />

szolgáltatók valamint egyéb nem-egészségügyi államigazgatási szervek<br />

számára, de a kutatók, elemzők, újságírók, média számára is.<br />

21<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

3. Az EKNY kialakításának elvi és gyakorlati szempontjai<br />

Érdemes néhány elvi és gyakorlati szempontot mindjárt az elején rögzíteni, amelyek<br />

döntően befolyásolják az EKNY kialakításának módját, de egyúttal befolyással bírnak<br />

az EKNY megteremtésének ütemezésére is. Így elvárás, hogy:<br />

1. az EKNY a közhitelesség elfogadott definíciója alapján annak minősített<br />

nyilvántartásokból építkezve kerüljön kialakításra. (E kijelentés e pillanatban<br />

trivialitásként hat, de a dolgozat soron következő részében érzékelhetővé<br />

válik, e téren mennyire sok még az elvégzendő munka, míg "hátra<br />

dőlhetünk".)<br />

2. a közhiteles nyilvántartások adatai döntően törzsadatokon alapuljanak.<br />

3. az EKNY a ma még széttöredezett adatbázisokból egységes logikai és<br />

információ-technológiai alapon álló adatbázist jelenítsen meg, azaz egységes<br />

tervezési módszerrel kialakított adatmodellen alapuljon;<br />

4. a közhiteles nyilvántartás folyamata, az adatok bekerülése és módosulása<br />

szabályozott legyen, az adatok idősoros tárolása biztosítsa a bármely<br />

időszakra vonatkozó hitelességet, az adatevolúció kezelése folytonos és<br />

nyilvános legyen.<br />

5. a közhiteles nyilvántartások adatköreiből minden adat, információ, amit nem<br />

tiltanak jogszabályok, nyilvánossá váljon;<br />

6. az EKNY oly módon kerüljön kialakításra, hogy biztosítsa a<br />

költségtakarékos információhoz jutást;<br />

7. megvalósítható ütemezésben, több fázisban kerüljön kialakításra az<br />

elektronikus nyilvántartások egységes rendszere.<br />

8. a Vezetői Információs Rendszerek és egyéb összefüggéseket elemző<br />

adatbázisok minél nagyobb arányban ezekből a törzsadatokból képződjenek.<br />

Szerencsés esetben a KSH fele menő statisztikai jelentéseknek is ezeken kell<br />

alapulniuk annak a kitételnek a mentén, hogy csak azt az adatot szabad<br />

statisztikaként megjeleníteni, amit erre célra (is) gyűjtöttek.<br />

22<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

V. AZ EKNY KIALAKÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI, A KIALAKÍTÁST<br />

MEGELŐZŐ FŐBB TEVÉKENYSÉGEK<br />

1. Az EKNY kialakítását megelőző feltételek<br />

Az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások kialakítására tett erőfeszítések eddig<br />

vélhetően ezért nem vezettek eredményre, mert hiányoztak bizonyos feltételek, amelyek<br />

megteremtése nélkül nem sikerült előre lépni. E hiányok, leegyszerűsített blokkokba<br />

foglalva, a következők:<br />

hiányzik a közhitelesség definíciója, annak kritériumrendszere;<br />

hiányzik az egyezség a közhiteles nyilvántartások köréről;<br />

hiányzik az egyezség a közhiteles nyilvántartások felelőseinek<br />

köréről;<br />

e három megállapításból már egyenesen következik, hogy hiányoznak<br />

a kritériumokkal összhangban álló, azoknak megfelelően kialakított<br />

közhiteles nyilvántartások;<br />

az informatikai szempontból történő alapvető egységesítések hiánya<br />

megbénítja az átjárhatóságot, összekapcsolhatóságot az egyes<br />

adatbázisok között.<br />

Az informatikai egységesítés többféle kívánalmat rejt magában, ezek közül most csak<br />

egy szerény területet érintünk - illusztráció gyanánt. Nem egységesek, nem azonosak<br />

olyan, látszólag egyértelmű kódok a nyilvántartásokban, mint például a nemek kódjai,<br />

vagy a megyék, irányítószámok kódjai. Ezeket egyformán, a KSH besorolások alapján<br />

kellene alkalmaznia mindegyik nyilvántartásnak, de ez az egységesítés - számunkra<br />

értelmezhetetlen ok miatt - még nem történt meg. Ma szinte mindegyik nyilvántartás<br />

másként rendeli el ezek kódolását. 4 Ha még ezen a területen, ebben sem sikerül<br />

4 Forrás: OEP, főigazgató helyettes.<br />

23<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

egyezségre jutni az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), az Egészségügyi<br />

Szociális és Családügyi Minisztérium (ESzCsM) valamint az Állami Népegészségügyi<br />

és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szakembereinek, úgy sok jóval nem kecsegtetnek az<br />

EKNY létrehozatalára tett erőfeszítések.<br />

Amennyiben az EKNY program tovább fog haladni, s nem áll meg ebben a fázisban,<br />

úgy az egyezség megteremtése érdekében az eEgészség Programirodának fórumot kell<br />

biztosítania a felek számára.<br />

2. Az EKNY kialakítását megelőző tevékenységek<br />

A fenti hiányok megfogalmazásából következik, megköveteltek bizonyos feltételek,<br />

amelyek megteremtése nélkülönözhetetlen az EKNY kialakítása előtt. Ezek mielőbbi<br />

biztosítása érdekében összefoglaljuk azokat a tevékenységeket, amelyek elvégzésére<br />

sort kell keríteni, mielőtt az EKNY kialakítása megtörténik. Tíz tételből álló listát<br />

készítettünk:<br />

1. Tekintettel arra, hogy nem létezik a közhitelesség kritériumrendszere, így azt<br />

meg kell alkotni. A közhitelesség definíciójának megalkotásán túl, annak<br />

elfogadása is elsőrendű feladat.<br />

2. Tekintettel arra, hogy jelenleg nincs konszenzus a közhiteles nyilvántartások<br />

köréről, ezért a fogalom kritériumrendszerének megalkotása után a soron<br />

következő feladat a közhiteles nyilvántartások területeinek definiálása és<br />

erről konszenzus kialakítása.<br />

3. A fogalmi kritériumok alapján közhitelesként azonosítható nyilvántartások<br />

felmérése, regisztrációja a harmadik teendő a sorban. (Vannak olyan<br />

nyilvántartások, amelyeket maguk a jogszabályok is annak minősítenek,<br />

anélkül, hogy pontosan megadnák, mitől közhiteles egy nyilvántartás.)<br />

4. Ehhez szorosan kötődve, újabb, aprólékos feladatot jelent a közhitelesség<br />

kritériumaitól való eltérés nyilvántartások szerinti feltárása. E fázisban<br />

kaphatunk képet arról, melyik nyilvántartás felel meg a kritériumoknak és<br />

melyik tér el azoktól.<br />

24<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

5. Mivel bizonyos törzsadatokat több szervezet is magáénak vall, tisztázni kell a<br />

szervezetek felelősség-, és szerepköreit, ki kell választani a közhitelességet<br />

biztosító egyetlen szervezetet, míg a többiek számára meg kell teremteni a<br />

biztonságos működéshez szükséges garanciális elemeket.<br />

6. Az eltérések feltérképezése korrekciós igényt vonhat maga után a<br />

jogalkotásban (is). Egyértelmű, végrehajtható, valamint számonkérhető, a<br />

közhitelesség kritériumainak megfelelő jogszabályi környezet megteremtése,<br />

a meglévő jogszabályi kötelezettségek pontosítása, a hiányzó szabályozók<br />

megalkotása gyarapítja az előkészületi munkálatok sorát.<br />

7. A közhitelesség elfogadott definíciójának megfelelő nyilvántartások<br />

kialakítása a tevékenységek között a hetedik legjelentősebb állomás, amely a<br />

kritériumoktól való eltérések megszüntetését, a nyilvántartások egy részének<br />

adott esetben szakmai, adminisztrációs valamint informatikai szempontú<br />

korrekcióját jelenti.<br />

8. Ezzel egyidejűleg, egyes témákban integrált közhiteles adatmodellek<br />

kialakítása válik szükségessé, s ez képezi a munkálatok következő, rendkívül<br />

időigényes feladatkörét, amely kiterjedt szakmai egyeztetéseket és<br />

egyezségeket kíván.<br />

9. Az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások kialakítására, felügyeletére<br />

vonatkozó szakmai, jogi, szervezeti megoldási javaslat elkészítése, annak<br />

elfogadása valamint<br />

10. Az EKNY informatikai megoldására javaslat elkészítése, elfogadása.<br />

Mint látható, az azonosított teendőket az általunk feltárt helyzethez igazítottuk.<br />

Remélem, elfogadást nyernek a lista elkészítésekor érvényesített szempontjaink.<br />

Az első kettő feladatot Szócska Gáborral együttesen végeztük el, míg a harmadik<br />

negyedik és ötödik saját teendőként jelentkezett. A hatodik tevékenység Szócska Gábor<br />

feladataként számon tartott. A hetedik és nyolcadik fázis, mint arról korábban írtunk,<br />

nem készíthető el jelen munkálatok keretei között. Komoly szakmai egyeztetéseket<br />

feltételez az egészségügy szereplői között, ezért jelen tanulmányban csupán azt<br />

25<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

kívánjuk jelezni, kiknek, milyen témában kellene egyezségre jutniuk ahhoz, hogy az<br />

EKNY kialakítása érdekében eredményesen lehessen továbblépni.<br />

Utolsó előtti, kilencedik fázisként nevesíthető az Elektronikus Közhiteles<br />

Nyilvántartások egységes rendszerének kialakításához szakmai, jogi, szervezeti<br />

megoldási javaslat elkészítése, amely ismét Szócska Gáborral együttesen végzett<br />

teendőink sorát gyarapította. Utolsóként értelmezhető, de a pályázat kiírói<br />

szempontjából leglényegesebb feladatsor az informatikai megvalósításhoz javaslat<br />

benyújtása, amely - az eddig leírtak fényében - Szentgáli Ádám csaknem lehetetlent<br />

súroló feladataként aposztrofálódott.<br />

26<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

VI. AZ EGÉSZSÉGÜGYI KÖZHITELESSÉG FOGALMI<br />

KRITÉRIUMRENDSZERE<br />

Amikor Szócska Gáborral nekiláttunk az (egészségügyi) közhitelesség<br />

kritériumrendszerének megalkotására - mivel átfogó jellegű meghatározásra nem<br />

találtunk, csupán egy-egy szempontot érvényesítő definíciót 5 sikerült e témában<br />

fellelnünk - , így azokból a megfontolásokból kellett kiindulni, amelyeket az<br />

egészségügyön kívüli 'élet' sugallt a telek-, és ingatlan-nyilvántartások létrehozatalának<br />

logikáján keresztül. Szócska Gábor tanulmányában részletesen kifejti, a gazdaságban<br />

miért alakítottak ki olyan adatbázisokat, amelyek a piac szereplőinek hitelt érdemlően<br />

tudják nyújtani a szükséges információkat. A mai egészségügy, annak ellenére, hogy<br />

nem tekinthető piacinak, olyan szabályozók keretei között mozog, ahol a szereplők<br />

hasonló hitelességű információkat kívánnak meg. Ráadásul a szereplők között számos<br />

tőkeerős magánszolgáltató és magánbefektető is jelen van, akik még dominánsabb<br />

pozícióba juttatása eltökélt kormányzati szándék. Ők azonban csak akkor maradnak<br />

tartósan a magyar egészségügyben, ha (köz)hiteles információhoz juthatnak, amikor<br />

engedélyekhez folyamodnak, amikor befektetéseik hasznosulását, teljesítményük pontos<br />

értékét kívánják kalkulálni.<br />

A Szócska Gáborral közösen megalkotott, közhitelességre vonatkozó fogalmi<br />

kritériumok határozzák meg, mi jellemzi a közhiteles nyilvántartást, mi tekinthető<br />

közhiteles nyilvántartásnak. Így - meglátásunk szerint - az, amely esetében:<br />

1. kötelező adatszolgáltatáson, adatbejelentésen alapul az adatgyűjtés.<br />

2. jogszabály írja elő az adatok kezelését, nyilvántartását. 6<br />

5 A legújabb, tárcaközi egyeztetésen túljutott, 32/1997. (X. 28.) NM rendelet módosításában, amely az<br />

egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai<br />

jegyzékről szól, már tettek egy kísérletet a közhiteles nyilvántartás egyfajta értelmezéséről, amikor úgy<br />

fogalmaznak, a szolgáltatói "nyilvántartás közhiteles, ellenkező bizonyításáig a bejegyzett adatok<br />

fennállását hitelesen tanúsítja". (Forrás: 2. sz. melléklet, jogszabálytervezet 8.§-a)<br />

6 Jogszabály jelen esetben miniszteri rendelettől fölfele értelmezhető - vélik egyes szakemberek.<br />

27<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

3. jogszabály által meghatározott módon lehet módosítani a nyilvántartott<br />

adatokat.<br />

4. jogszabály által felhatalmazott szervezet végzi a nyilvántartás vezetését.<br />

5. államigazgatási jogosultsággal bíró szervezet által - akár közzététel útján -<br />

hitelesített információt tartalmaz.<br />

6. joghatással, jogkövetkezménnyel jár a nyilvántartás azokra vonatkozóan,<br />

amikre/akikre érvényes.<br />

7. a nyilvántartás közérdeket szolgál, azaz állampolgároknak, szolgáltatóknak,<br />

finanszírozóknak, irányító szervezeteknek az egészségügy működésével<br />

kapcsolatos alapvető igényeit ki kell tudnia szolgálni.<br />

8. logikailag egységes (integrált) adatmodellen alapul a nyilvántartás.<br />

9. vagy: egy adott közhiteles nyilvántartás összes kötelezett felhasználója<br />

egyetért abban, hogy az adott nyilvántartás az adott információk körére<br />

vonatkozóan teljes. (A 'vagy' szócska értelmezése: a 8. kritérium teljesülése<br />

esetén tulajdonképpen a 9. kritériumra már nincs szükség. Amennyiben a<br />

helyzet nem értelmezhető ekként - márpedig jelenleg nincs olyan adatbázis,<br />

amely megfelelne ennek a kritériumnak -, így szükség mutatkozik ez utóbbi<br />

kiegészítő/helyettesítő megfogalmazásra is.) E két szempont eredménye,<br />

hogy minden közhiteles nyilvántartásból csupán egy van.<br />

10. nem csak a közhiteles nyilvántartásokra vonatkozó alapkritérium, de most is<br />

hangsúlyozni szükséges, hogy a közhiteles nyilvántartások sem írhatnak felül<br />

személyes adatok védelmét szolgáló jogszabályt.<br />

A fenti kritériumok jelzik, az állam, a közigazgatás szerepvállalása megkerülhetetlen az<br />

ilyen típusú nyilvántartások kialakításában.<br />

A kritériumok tárgyalásakor nem tértünk ki teljes körűen annak a fontos kérdéskörnek a<br />

megtárgyalására, mi a különbség a hiteles, a közhiteles valamint a valid információk,<br />

adatok között - az erről szóló értekezés jogát xxxxxxxxxxx-ra, az <strong>ESKI</strong> vezetőjére<br />

hagyjuk. Ehelyütt csupán a hiteles és közhiteles információk közötti különbségtevést<br />

tartjuk fontosnak. Ez utóbbi kifejezés, a 'közhiteles' számunkra azt jelenti, hogy<br />

28<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

államigazgatási jogosultsággal bíró szervezet által hitelesített információról van szó,<br />

amely ebből fakadóan bír joghatással az érintettekre.<br />

Mindehhez annyi kiegészítő megjegyzést fontos tenni: attól, hogy egy közhiteles<br />

nyilvántartásban nem valid adatok szerepelnek, még nem csorbul a közhitelességi jelleg,<br />

amint azonban az adatbázisok adatainak keletkezésében, az adatok módosításában<br />

szisztematikus, rendszerszerű hiba keletkezik, már is csorba esik a közhitelesség<br />

normatív jellegén.<br />

Nem szerepel a közhitelesség tárgyalt dimenziói között az a kérdéskör, amit sokan<br />

automatikusan párosítanak a közhiteles nyilvántartásokkal, ez pedig a nyilvánosság,<br />

<strong>pub</strong>likusság kérdése. Nem tartható fenn az a vélekedés, miszerint az a nyilvántartás, ami<br />

közhiteles, egyúttal teljes körűen <strong>pub</strong>likus, (köz)nyilvános is. Erre jó példaként szolgál a<br />

TAJ (Társadalombiztosítási Azonosító Jel) adatbázisa, amely közhiteles nyilvántartást<br />

igényel(ne), ennek ellenére a nyilvántartás - az abban tárolt adatok személyes jellegéből<br />

következően - nem <strong>pub</strong>likus, az adatokhoz való hozzáférés szigorú szabályozottsággal<br />

bír.<br />

Az egyes, általunk azonosított kritériumok mögött húzódó részletes érvek Szócska<br />

Gábor anyagában fellelhetőek, ezért ezzel nem fárasztjuk a tisztelt olvasót, csupán<br />

néhány tétel fontosságára szeretnénk felhívni a figyelmet.<br />

A jogszabályi kötelezettségek külön tételenkénti megjelenítése a kritériumok sorában<br />

annak okán indokolt, hogy találhatóak olyan nyilvántartások, amelyek csaknem minden<br />

egyes kritériumnak meg tudnak felelni, de egy-két pontban mégiscsak hibádzanak.<br />

Például a kritériumok alapján az Orvosnyilvántartás esetében várhatóan a 'jelenleg nem<br />

közhiteles' nyilvántartássá minősítés lesz vizsgálatunk eredménye, elsősorban annak<br />

köszönhetően, hogy a halott orvosok kivezetése a nyilvántartásból nem megoldott,<br />

hiányos az eljárásrend, azaz az Orvosnyilvántartás nem képez egy logikailag zárt<br />

adatmodellt. A hibák gyors korrigálása érdekében egyenként, tételenként kell<br />

azonosítani a hiányosságokat.<br />

A fentieknél bonyolultabb esetekkel is meg kell a későbbiek során birkóznunk, mivel a<br />

kritériumok egy része a nyilvántartásokban nem eljárásrendi hiányosságok miatt<br />

29<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

hibádzik, hanem a nyilvántartás 'természetéhez' képest képvisel eltérő logikát, ezért<br />

ezeknek újfajta besorolást kell adnunk a közhiteles nyilvántartások sorában.<br />

Az általunk megkérdezett szakértők eddig látványosan nem kötöttek bele a<br />

kritériumrendszer meghatározásába, de örülnénk minden érdemi észrevételnek a<br />

megfogalmazás pontosítása, esetleges elfogadása során.<br />

30<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

VII. A KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK LEHETSÉGES TÍPUSAI<br />

AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN<br />

A közhiteles nyilvántartások szigorú kritériumrendszere alapján sejthető, néhány, a<br />

szakértők által hagyományosan közhiteles kategóriába sorolt nyilvántartás nem fér bele<br />

a megadott kalodába. Megoldást jelenthetne a kritériumok megváltoztatása is, de nem<br />

biztos, hogy célravezető lenne a feladat elvégzése, a nyilvántartások közhitelessé<br />

átalakítása érdekében. Ehelyett áthidaló megoldásként kínálkozik a nyilvántartások<br />

tipizálása.<br />

Ezt az utat választva, két közhiteles nyilvántartás típust azonosítottunk:<br />

1. Az első kategóriát az ún. klasszikus típus alkotja, amely a szigorú értelemben<br />

vett, összes kritériumnak megfelelt közhiteles nyilvántartás minta példája,<br />

2. a második az ún. preklasszikus típus, amely esetében a különbségtevés oka a<br />

nyilvántartás nem adatszolgáltatási kötelezettségen alapulása.<br />

1. Klasszikus közhiteles nyilvántartások - hipotézis<br />

Durva, egyelőre hipotetikus jellegű megközelítéssel a klasszikus típushoz sorolhatók a<br />

szakértők 7 által a tanulmány megírása előtt közhitelesnek tekintett nyilvántartások<br />

közül a következők:<br />

az orvos-, fogorvostörzs,<br />

a gyógyszerészek nyilvántartása<br />

a klinikai szakpszichológusok nyilvántartása<br />

a szakdolgozók nyilvántartása<br />

a szolgáltatói adattörzs<br />

7 Szisztematikusan foglalkozott ezzel a témával például Kincses Gyula, az <strong>ESKI</strong> illetve korábban a<br />

MEDINFO mb. főigazgatója. Forrás: Kincses Gyula, a MEDINFO 2004. januári honlapjáról letölthető<br />

előadása<br />

31<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

a gyógyszer adattörzs<br />

a TAJ adatbázis<br />

az orvostechnikai eszközök, gyógyászati segédeszközök állományai<br />

a digitális aláírások jegyzéke<br />

az Országos Transzplantációs Nyilvántartás<br />

A tanulmány később sorra kerülő részében mindegyik nyilvántartással részletesen<br />

foglalkozunk, kivéve a digitális aláírások jegyzékével, mivel ez utóbbi téma önálló<br />

projekt keretében került feldolgozásra.<br />

2. Preklasszikus közhiteles nyilvántartások - hipotézis<br />

A működési feltételeket biztosító illetve szabályozó erővel bíró, de nem<br />

adatszolgáltatáson alapuló nyilvántartások, amelyeknek funkciójukból fakadóan<br />

közhitelesnek kell lenniük, nyerték el a 'preklasszikus közhiteles nyilvántartás'<br />

elnevezést. Közhitelességüket általában valamilyen szintű <strong>pub</strong>likálás, nyilvánossá tétel<br />

útján biztosítják, így például közlönyben való megjelenéssel. Ebbe a csoportba<br />

sorolhatók:<br />

A különböző szakmai kódrendszerek:<br />

• BNO törzs;<br />

• OENO törzs;<br />

• FNO törzs;<br />

• HBCS törzs.<br />

A különböző finanszírozási, besorolási algoritmusok:<br />

• Fekvőbetegellátás - aktív (HBCS);<br />

• Fekvőbetegellátás - krónikus (KBCS);<br />

• Járóbeteg szakellátás (WHO=OENO),<br />

• Fogászati ellátás.<br />

32<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

A HBCS minősítésével kezdetben gondjaink voltak, mivel nem tudtuk könnyen<br />

eldönteni, szakmai kódrendszernek vagy inkább finanszírozási algoritmusnak<br />

tekintsük. 8 Végül az a megoldás született, hogy mindkettőnek minősítjük, azaz a HBCSt<br />

egyrészt egy kategorizálási rendszerként kezeljük, másrészt az aktív fekvőbetegellátás<br />

finanszírozási, besorolási algoritmusaként egy bővebb kategóriának, amely e<br />

minősítésében finanszírozási paramétereket, és besorolási eljárásrendet is tartalmazó<br />

rendszer. Ez azt jelenti, kettős funkciót tulajdonítunk a homogén betegségcsoportok<br />

szabályrendszerének.<br />

Hasonló a helyzet az OENO-val, annyi különbséggel, hogy míg a HBCS szinte<br />

kizárólag olyan csoportokat tartalmaz, amely egyúttal finanszírozás alapját is képezi,<br />

addig az OENO esetében nem mindegyik OENO tétel jelent egyúttal finanszírozási<br />

alapot.<br />

Szakértő tárgyalások, egyeztetések során felmerült, hogy a működési engedélyek<br />

kiadásának feltételéül szolgáló ún. minimum feltételeket is a közhiteles<br />

nyilvántartásokhoz soroljuk, de egyelőre ezt a javaslatot elvetettük, mivel a működési<br />

engedélyek kiadásakor a minimumfeltételek figyelembe vételre kerülnek, tehát egyfajta<br />

halmozódást érnénk el, ha önállóan is számba vennénk őket.<br />

Ugyancsak felmerült a Nemzeti Rákregiszter számbavétele, de ezt két ok miatt<br />

elvetettük. Egyrészt azért, mert bizonyíthatóan nem teljes körű, másrészt, és ez a fő ok,<br />

mert nincs jogkövetkezménye a nyilvántartásban szereplésnek.<br />

Fejtörést okozott az egészségügyi épület nyilvántartás kérdése, esetleges közhitelessé<br />

tételének lehetősége, de mivel joghatással nem jár a nyilvántartás, így elvetettük a<br />

javaslatot. Ez nem jelenti azt, hogy az Orvos- és Kórháztechnikai Intézet (ORKI)<br />

meglévő nyilvántartásai (kataszterei) nem kellene, hogy hitelesek legyenek, mivel az<br />

OSAP (Országos Statisztikai Adatfeldolgozási Program) részére szolgáltatnak adatot.<br />

8 Több, általunk megkérdezett szakértő szavazott a második kategóriára, azaz inkább algoritmusnak<br />

minősítette.<br />

33<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

VIII. KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN<br />

Ebben a fejezetben megkíséreljük sorra venni az összes, szakértők többsége által<br />

közhitelesnek tekintett nyilvántartást. Három nagy blokk keretei között tárgyaljuk a<br />

nyilvántartásokat, amelyek részben a két fő típus mentén tagozódnak, míg harmadikként<br />

a közhiteles nyilvántartások körének bővítésére szolgáló javaslatainkat tesszük közzé.<br />

Mindegyik nyilvántartást minősíteni fogjuk a tekintetben, megfelelnek-e a közhitelesség<br />

kritériumainak, illetve be fogjuk mutatni, a nyilvántartások közül melyiket minősíti<br />

törvény vagy rendelet közhitelesnek. Ezen felül kitérünk az adatbázisok leírása során<br />

arra is, milyen feladatok állnak elsősorban az ESzCsM, az OEP és az ÁNTSZ<br />

apparátusai előtt abban az esetben, ha a közhitelesség minél teljesebb megteremtése<br />

érdekében lépni kívánnának.<br />

1. Klasszikus nyilvántartások<br />

A klasszikus nyilvántartásokkal való kezdés talán nem igényel erőteljesebb<br />

magyarázatot, annál inkább magyarázatra szorulhat, miért éppen a szolgáltatók<br />

nyilvántartásával indítunk. Meglátásunk szerint a magyar egészségügy egyik, ha nem a<br />

legfontosabb nyilvántartásáról van szó, miután segítségével a hatóságoknak meg<br />

kell(ene) tudni mondaniuk, hány egészségügyi szolgáltató, hol, melyik szervezeti<br />

egységében, milyen szakmai tevékenységet végezhet 9 - engedélyhez kötötten. 10<br />

Legalábbis elviekben. A gyakorlat azonban még nagyon messze van ettől, még akkor is,<br />

ha az elmúlt két-három hónap jótékony hatással bírt az adatbázis egyértelműsítésében,<br />

redundanciájának csökkentében.<br />

9 Forrás: xxxxxxxxxxx, az ÁNTSZ valamint xxxxxxxxxxxx, az OEP részéről megállapodott a szolgáltatói<br />

nyilvántartást érintő alapelvekben. (Lásd 4. sz. mellékletet: xxxxxxxxxxx közötti, 2004. július 13-i<br />

tárgyalás emlékeztetőjét!)<br />

10 60/2003 (X. 20.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai<br />

minimumfeltételekről<br />

34<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.1 Szolgáltatók nyilvántartása<br />

1.1.1 A nyilvántartás célja, funkciója<br />

A nyilvántartás kialakításának alapvető célja - az egyelőre még hatályban lévő 32/1997-<br />

es NM rendelet alapján: az egészségügyi szolgáltatók nyilvántartásba vétele,<br />

azonosítása, a működés főbb kapacitásjellemzői és a szolgáltatók részére kiadott<br />

működési engedélyek lajstromba vétele. Az egészségügyi szolgáltatókat függetlenül<br />

attól, hogy magán-, vagy közintézményről van szó, tartalmaznia kell az adatbázisnak. A<br />

működési engedélyek részletezik az engedélyezett szakmákat is, ez utóbbi ad választ a<br />

'milyen tevékenységet' kérdésre.<br />

1.1.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />

32/1997. (X. 28.) NM rendelet az egészségügyi szolgáltatók és működési<br />

engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről;<br />

96/2003. (VII. 15.) Korm. Rendelet az egészségügyi szolgáltatás általános<br />

feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról; valamint azt ezt<br />

módosító<br />

25/2004. (II. 26.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás általános<br />

feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003.<br />

(VII. 15.) Korm. rendelet módosításáról;<br />

42/2003. (VII. 17.) ESzCsM rendelet az egészségügyi szolgáltatók és<br />

működési engedélyük nyilvántartásáról szóló 32/1997. (X. 28.) NM rendelet<br />

módosításáról.<br />

1.1.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája<br />

A szolgáltatók nyilvántartását az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatnak<br />

a szolgáltató működési helye szerint területileg illetékes megyei (fővárosi) intézete, az<br />

35<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

országos nyilvántartást, mint országos adatkezelő az Országos Tisztifőorvosi Hivatal<br />

vezeti - mondja ki az egyelőre még hatályos 32-es NM rendelet. 11<br />

Az OTH informatikai főosztályvezetője a következő módon fogalmaz válasz<br />

levelében: 12<br />

Elsődleges adatgyűjtő szerep: ÁNTSZ illetékes városi/megyei intézetei<br />

Elsődleges nyilvántartó szerep: ÁNTSZ illetékes városi/megyei intézetei<br />

Másodlagos nyilvántartó szerep: OEP<br />

E fenti megfogalmazás már előre vetíti azt a mindenki által ideálisnak tekintett célt,<br />

miszerint az ÁNTSZ OTH szolgáltatói nyilvántartását valamint az OEP<br />

szolgáltatói/intézeti szerződéseinek nyilvántartását közös adatbázisba lenne célszerű<br />

összerendezni.<br />

Adatgazda: xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx (OTH informatikai főosztályvezető).<br />

1.1.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása<br />

A. Entitások<br />

Az (ágazati) azonosító felépítése<br />

Intézmények esetén:<br />

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.<br />

Megye, kerület kód<br />

Intézet sorszáma<br />

Ellátás<br />

kódja<br />

Eü. szakmai kódjegyzék sz.<br />

jelölés<br />

Szakfeladat Az egység kódja<br />

11 A szolgáltatói nyilvántartás kialakításának története 1997-re nyúlik vissza, amikor is xxxxxxxxxxx, az<br />

akkori tisztifőorvos kiharcolta, hogy az OTH legyen a rendszergazda a szolgáltatókról szóló akkoriban<br />

induló nyilvántartásnak. Forrás: OTH, hivatalvezető<br />

12 Forrás: xxxxxxxxx válaszlevele, OTH (Lásd 3.sz. mellékletet!)<br />

36<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Kódmagyarázat:<br />

Ellátás kódja:<br />

1 Aktív fekvőbeteg ellátás<br />

2 Járóbeteg-szakellátás, a központi diagnosztika, terápia<br />

3 Nappali kórház<br />

4 Szanatórium<br />

5 Egyéb egészségügyi szolgálat<br />

6-9 Foglalt<br />

A<br />

Ápolási otthon és osztály<br />

C<br />

Krónikus fekvőbeteg-ellátás<br />

G<br />

Gondozóintézeti ellátás<br />

K<br />

Kúraszerű ellátás<br />

R<br />

Rehabilitáció (fekvő)<br />

P<br />

Rehabilitáció (járó)<br />

M<br />

Mátrix egység<br />

S<br />

Mozgó szakorvosi szolgálat<br />

Önálló járóbeteg-szakellátó rendelések esetén:<br />

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.<br />

Megye, kerület kód 00<br />

Ellátás<br />

kódja<br />

(6,7,8)<br />

Eü. szakmai kódjegyzék sz.<br />

jelölés<br />

Szakfeladat Az egység kódja<br />

37<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Háziorvosok (egyéb ellátók) esetén:<br />

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.<br />

Megye, kerület kód 009 Alapszolgáltató azonosító szakterületi kód<br />

Kódmagyarázat:<br />

Szakterületi kód tartományok<br />

0001-4499 Felnőtt vagy vegyes háziorvosi szolgálat<br />

4500-4999 Felnőtt, gyermek vagy vegyes háziorvosi ügyelet<br />

5000-5999 Gyermek háziorvosi szolgálat<br />

6000-6999 Fogászati alapellátás<br />

7000-7399 Iskola, óvodai és egyéb oktatási intézet orvosa<br />

7400-7999 Védőnői szolgálat<br />

8000-8499 Foglalkozás-egészségügyi szolgálatok<br />

8500-8999 Egyéb közösségi intézetek alapellátását végző orvosok<br />

9000-9499 Otthoni gondozás, ápolás<br />

9500-9999 Egyéb alapellátási feladatokra fenntartva<br />

38<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

A szolgáltatói nyilvántartás logikai szerkezetének egy részlete az alábbi:<br />

Nyilvántartás<br />

szolgáltató : Szolgáltató<br />

ágazatiAzonosító : ÁgazatiAzonosító<br />

eüSzakterület : int<br />

ellátásKötelezettség : int<br />

engedélyKiadó : ÁgazatiAzonosító<br />

engedély : int<br />

mükSzüneteltetése : int<br />

<br />

ÁgazatiAzonosító<br />

<br />

Szolgáltató<br />

megnevezés : int<br />

székhely : int<br />

telephely : int<br />

tulajdonos : int<br />

fenntartó : int<br />

gazdálkodási_forma : int<br />

azonosító : int<br />

engEüSzakmák : int<br />

A megvalósított fizikai ábrázolás meglehetősen egyszerű, a megvalósításnál a<br />

célszerűség és a megfelelő teljesítmény volt a cél, amit adatbázisszerver használata<br />

nélkül kellett elérni.<br />

Ennek megfelelően az adatszerkezet nem normalizált:<br />

INTÉZET főtábla<br />

KOD<br />

varchar(4)<br />

TELSOR<br />

varchar(2)<br />

TELSZAM<br />

varchar(2)<br />

RECTIP<br />

varchar(1)<br />

TULNEV<br />

varchar(80)<br />

MUKNEV<br />

varchar(80)<br />

MEGNEV<br />

varchar(80)<br />

HELYSEG<br />

varchar(40)<br />

IRSZ<br />

varchar(4)<br />

UTCA<br />

varchar(40)<br />

39<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

POSTF<br />

varchar(4)<br />

PIRSZ<br />

varchar(4)<br />

TEL<br />

varchar(30)<br />

FAX<br />

varchar(30)<br />

EMAIL<br />

varchar(50)<br />

VEZNEV<br />

varchar(40)<br />

GFORMA<br />

varchar(2)<br />

PIR<br />

varchar(10)<br />

OEP<br />

varchar(10)<br />

MODIDO<br />

varchar(10)<br />

ANTSZK<br />

varchar(9)<br />

ANTSZM<br />

varchar(50)<br />

ENGSZ<br />

varchar(40)<br />

MUKID<br />

varchar(10)<br />

ARCHIV<br />

bool<br />

NEMINTÉZET főtábla<br />

KOD<br />

varchar(9)<br />

TELSOR<br />

varchar(2)<br />

TELSZAM<br />

varchar(2)<br />

RECTIP<br />

varchar(1)<br />

TULNEV<br />

varchar(80)<br />

MUKNEV<br />

varchar(80)<br />

MEGNEV<br />

varchar(80)<br />

40<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

HELYSEG<br />

varchar(40)<br />

IRSZ<br />

varchar(4)<br />

UTCA<br />

varchar(40)<br />

POSTF<br />

varchar(4)<br />

PIRSZ<br />

varchar(4)<br />

TEL<br />

varchar(30)<br />

FAX<br />

varchar(30)<br />

EMAIL<br />

varchar(50)<br />

VEZNEV<br />

varchar(40)<br />

GFORMA<br />

varchar(2)<br />

PIR<br />

varchar(10)<br />

OEP<br />

varchar(10)<br />

MODIDO<br />

varchar(10)<br />

ANTSZK<br />

varchar(9)<br />

ANTSZM<br />

varchar(50)<br />

ENGSZ<br />

varchar(40)<br />

MUKID<br />

varchar(10)<br />

ARCHIV<br />

bool<br />

OSZTÁLYRÉSZLEGPRAXIS tábla<br />

KOD<br />

varchar(9)<br />

TELSOR<br />

varchar(2)<br />

MEGNEV<br />

varchar(80)<br />

VEZNEV<br />

varchar(40)<br />

41<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

EUAZON<br />

varchar(5)<br />

ANTSZM<br />

varchar(50)<br />

ANTSZK<br />

varchar(9)<br />

ENGSZ<br />

varchar(40)<br />

MUKID<br />

varchar(10)<br />

GFORMA<br />

varchar(2)<br />

MUKKORL<br />

varchar(1)<br />

ERVIDO<br />

varchar(10)<br />

SZAKORSZ<br />

int2<br />

SZAKNESZ<br />

int2<br />

SZAKVNSZ<br />

int2<br />

DIPLEGY<br />

int2<br />

EUSZAKD<br />

int2<br />

NEMEUSZ<br />

int2<br />

OSSZTER<br />

varchar(4)<br />

NETTER<br />

varchar(4)<br />

ARCHIV<br />

Bool<br />

MODIDO<br />

varchar(10)<br />

SZAKMAIÁLLOMÁNY tábla<br />

KOD<br />

varchar(9)<br />

TELSOR<br />

varchar(2)<br />

TEVKOD<br />

varchar(3)<br />

AGY<br />

int2<br />

42<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

ORA<br />

float8<br />

TERELL<br />

Bool<br />

TERLAKOS<br />

float8<br />

ARCHIV<br />

Bool<br />

MODIDO<br />

varchar(10)<br />

FELSZERELÉS tábla<br />

KOD<br />

varchar(9)<br />

TELSOR<br />

varchar(2)<br />

FKOD<br />

varchar(2)<br />

FSAJAT<br />

int2<br />

FKOZOS<br />

int2<br />

ARCHIV<br />

bool<br />

MODIDO<br />

varchar(10)<br />

ORVOSSZAKMAIKÓDOK tábla<br />

SzakmaiKod<br />

varchar(4)<br />

KodJelentes<br />

varchar(255)<br />

MEGYEKÓDOK tábla<br />

MegyeKod<br />

int4<br />

MegyeMegnevezes<br />

varchar(255)<br />

43<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

IRÁNYITÓSZÁMOK tábla<br />

IranyitoSzam<br />

int4<br />

Helysegnev<br />

varchar(255)<br />

Megyekod<br />

varchar(255)<br />

Megjegyzes<br />

varchar(255)<br />

B. Adatbázis információk<br />

Az adatbázis mérete jelenleg ~74MB.<br />

Az adatokat nem relációs adatbázis rendszerben (DBMS) tárolják, hanem egyszerű DBF<br />

fájlokban, speciális kliensalkalmazás által hozzáférést biztosítva.<br />

Adatkapcsolat megvalósítása az adatállományok másolásával történik.<br />

Rendelet szabályozza az adatfrissítés módját, eszerint a változásokat 15 napon belül be<br />

kell jelenteni (=> rögzíteni).<br />

C. Hozzáférési jogosultságok<br />

A hozzáférési jogosultságokról hivatalos információkat nem kaptunk.<br />

A 32/1997. (X.28.) NM rendeletben meghatározott nyilvántartás adatai a 7.§. (1) szerint<br />

nyilvánosak. 13 A jogszabály megfogalmazásában: "közérdekűek". Rendelkezésre állás<br />

ideje: munkanap 8 órától16.30 -ig.<br />

Lekérési gyakoriság: havonta adatszolgáltatás az OEP felé. Egyébként ritka a<br />

hozzáférés az adatokhoz. (2003-as adat szerint 67 db/év az OTH-ban). Hozzáférés<br />

módja: lokális gépeken adott felhasználók jelszóval. Az egyes intézeteknél történő<br />

lekérdezésekről nincs tudomása az OTH informatikai főosztályának.<br />

13 Forrás: Az OTH válaszlevele. (Lásd 3. sz. mellékletet!)<br />

44<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.1.5 A nyilvántartás hiányosságai<br />

A jogszabályi hiányosságok összefoglalására egyetlen nyilvántartás esetében sem<br />

vállalkozunk, Szócska Gábor tanulmányában az erről szóló részletek fellelhetők.<br />

A. Szakmai hiányosságok<br />

A szolgáltatói nyilvántartás jelen állapotában nem alkalmas egyik<br />

alapfunkciójának betöltésére, jelesül arra, hogy kiderüljön belőle, mennyi<br />

szolgáltató van jelen a magyar egészségügyben. Ennek több oka van, ebből<br />

most az egyik legmeghatározóbbat említjük: a szolgáltatóknak 2004.<br />

márciusáig úgy adták ki az ÁNTSZ 9 jegyű azonosítóját - amely ún. beszélő<br />

kód volt -, hogy minden intézmény minden egyes telephelye önálló, ún.<br />

ágazati azonosítót kapott. Továbbá, ha egy vállalkozó orvos többféle<br />

szakorvosi tevékenységet folytatott, mindegyikre külön kellett kérnie önálló<br />

engedélyt és egyben külön kellett kapnia azonosítót. Ennek a jogszabályban<br />

előírt menetrendnek az lett az eredménye, hogy ma kb. 35-40 ezer<br />

'szolgáltatót' tartanak nyilván az országos nyilvántartásban. Ha egy<br />

egyetemnek 12 telephelye van, 12 azonosítóval bír pillanatnyilag.<br />

"A szolgáltatók egyértelmű azonosítása a kódolási szabályok miatt lehetetlen, mivel a jelenlegi<br />

azonosító nem a szolgáltatót, hanem a szolgáltatást és az azt végző szervezeti egységet<br />

azonosítja. Amennyiben a szolgáltató különböző telephelyei más-más illetékességű intézetnél<br />

kaptak engedélyt, az azonosítók képzési szabálya (megyekód az azonosítóban) miatt nem<br />

rendelhetők össze az adott szolgáltatóhoz." 14 - hangsúlyozza xxxxxxxxxxxxx ÁNTSZ.<br />

Ez az áldatlan állapot talán múlóban van, mivel 2004. március tizenhatodika,<br />

a megújuló működési engedélyek kiadásának kezdete óta lehetőség nyílt új<br />

gyakorlat beindításához. Hogy pontosan milyen, arra nem lehet egyszerűen<br />

válaszolni, mivel az OEP és az OTH egyeztetései még a nyáron is tartottak<br />

ebben az ügyben, de az OTH-n belül is eltérő álláspontok alakultak ki a<br />

szervezeti egységek között.<br />

Még augusztus végén is tartotta magát az ÁNTSZ honlapján a ’Működési<br />

engedély iránti kérelem’ letölthető adatlapja, ahol hatjegyű sorszámban<br />

14 Forrás: Az OTH válaszlevele (Lásd 3. sz. mellékletet!)<br />

45<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

határozták meg a szolgáltató azonosító kódját. Ebbe a hatjegyű kódba még<br />

május tájékán bele tették volna az OEP négyjegyű kódszámát, erre azonban<br />

értesüléseink szerint nem kerül sor; az OTH-n belüli szakértői opponálások<br />

eredményeképpen állhatott elő ez a helyzet.<br />

Az OEP illetve az OTH egyeztetéseinek egyik fontos állomásaként került sor<br />

2004. júliusában a két szervezet közötti elvi egyezség megkötésére (lásd 6.<br />

sz. mellékletet!), amelynek eredményeképpen született meg az új rendelet<br />

tervezet. Amennyiben a 32-es NM rendelet tervezett módosításának<br />

tárcaközi egyeztetésen túljutó változata kerül kihirdetésre, úgy az<br />

egészségügyi szolgáltatók az ágazati azonosító helyett ún. szolgáltatói<br />

azonosítót kapnak, amely megmarad ugyan 9 jegyűnek, de beszélő kód<br />

jellege megszűnik, egyszerű sorszámmá változik az újonnan belépők<br />

esetében, a régieknél pedig az eredeti azonosító marad érvényben.<br />

Hasonlóan 'fogós' kérdés, mire kell felfűzni az adatbázis információit,<br />

szakmakódokra, ahogyan az új adatlapon - az új 96-os (25/2004)<br />

Kormányrendelet alapján - azt az informatikai részlegen elkészítették, vagy<br />

pedig szervezeti egységekre vonatkozóan. Ebben sincs egyetértés az OTH-n<br />

belül. 15<br />

Nem elégedettek a szolgáltatói nyilvántartás információ tartalmával az OTH<br />

vezetői sem. Szerintük túl sokat markol és ezért nem kap elég kontrollált<br />

információt. 16 A nyilvántartásban - vélik egyes szakértők - a legkevésbé jól<br />

az az információ van megfogva, 'mit' nyújtanak a szolgáltatók. Az új<br />

minimumfeltételek már szólnak a HBCS kódokról, de úgy tűnik, nemcsak a<br />

HBCS kódokat, hanem OENO kódokat is kellene engedélyeztetni és<br />

rögzíteni a szolgáltatói engedélyek kiadásánál.<br />

15 Legfrissebb értesüléseink szerint a szervezeti egységekre épülő 'felfűzés' koncepciója győzött. Forrás:<br />

OTH, tanácsadó.<br />

16 Forrás: OTH, hivatalvezető<br />

46<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Az OTH szolgáltató nyilvántartása képezi a kiindulási alapot az OEP intézeti<br />

szerződéseihez, illetve azok nyilvántartásaihoz. ÁNTSZ-nek és az OEP-nek<br />

mások a szempontjai, ezért nehéz közös nyilvántartást összehozni. 17 A<br />

kétféle szempontnak köszönhető, hogy míg az OTH nyilvántartásában több<br />

mint 35 ezer szolgáltató van lajstromba véve, addig az OEP kb. 12 ezer<br />

szolgáltatóval illetve intézettel kötött szerződést. Az OTH-nak a<br />

közreműködő szolgáltatókat is nyilván kell tartania.<br />

De nem áll jól egyelőre saját, ePénz (elektronikus finanszírozás rendszere)<br />

programjával sem az OEP az egyes nyilvántartások egységesítésében. A<br />

megvalósítást nehezíti, hogy ahány finanszírozási technika, annyi típusú<br />

szolgáltatói/intézeti nyilvántartás van jelenleg az OEP-ben, tehát a<br />

szervezetnél még nincs megoldva az egységes típusú nyilvántartás ügye. A<br />

munkálatok erőteljesen folynak, a törzsállományokkal kapcsolatos jelenlegi<br />

helyzetet, állapotot rögzíti a 5. sz. melléklet.<br />

A 32/1997. (X.28) NM rendelet jelenleg javasolt módosításai sem<br />

elfogadhatóak a teljes körűség és az egyértelműség okán az OEP szakértői<br />

számára, mivel a 4 jegyű egészségügyi szakmák megnevezése, s ehhez<br />

kapcsolt szakmakódjai meglátásuk szerint ellentmondásosak 18 . Ellentmondás<br />

valóban létezik, így keverednek a szakmák és az eljárások is (pl: 01<br />

belgyógyászat, 0112 csontvelő transzplantáció).<br />

B. Eljárásrendi hiányosságok<br />

A legalapvetőbb gondot a működési engedélyek kiadásakor az jelenti, hogy a<br />

szolgáltató önbevallásán alapul a minimumfeltételeknek való megfelelés. 19<br />

17 Az ÁNTSZ-nek a minimum feltételek alapján történő nyilvántartás fontos, az OEP-nek a kapacitás -<br />

vallotta OEP egyik főigazgató helyettese.<br />

18 Nem azonosak a szakvizsga kódokkal - közölte az OEP egyik főigazgató helyettese.<br />

19<br />

Felesleges lenne a minimumfeltételek nyilvántartása a szolgáltatókra vonatkozó adatbázisban,<br />

amennyiben az ÁNTSZ kimenne és ellenőrizné, hogy teljesülnek-e a minimumfeltételek, amikor kiadja a<br />

működési engedélyt - vallotta OTH hivatalvezetője.<br />

47<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

De még abban az esetben is, amikor az ÁNTSZ adminisztrációs<br />

kapacitásából futja helyszíni ellenőrzésre, egy-egy műszer esetében például<br />

csak a műszer meglétét ellenőrzik, működő képességét már nem. 20<br />

Mindebből az következik, hogy a szolgáltatók lehetséges szakmai területeit<br />

lefedő, szakmai kódokkal ellátott, látszólag minimumfeltételekhez kötött<br />

működési engedélye nem jelent elégséges biztosítékot a betegek számára,<br />

hogy tudhassák: az adott szolgáltató korrekt szakmai feltételek között<br />

nyújtja-e a szükséges szolgáltatást. E momentumnak egészségpolitikai<br />

jelentősége van.<br />

Az a szervezet, szolgáltató intézmény, amelyik nem akar társadalombiztosítási<br />

támogatást kapni, nem garantált, hogy bejelentkezik az ÁNTSZhez<br />

- annak ellenére igaz ez, hogy minden szervezet számára kötelező a<br />

bejelentkezés. Ebből kifolyólag az országos adatbázis nem teljes körű az<br />

országban tevékenykedő egészségügyi szolgáltatókat tekintve.<br />

A 25/2004-es kormányrendelet alapján a szolgáltatónak kell bejelenteni,<br />

megfelel-e a megújított, megváltoztatott minimumfeltételeknek, szankció az<br />

esetleges elmulasztás esetén nem kapcsolódik ehhez. Önbevalláson alapul<br />

ismételten az eljárásrend. (Lásd erről a boxban a friss kormányrendelet 10. §<br />

első bekezdését!)<br />

10§ (1) Amennyiben új vagy módosított szakmai minimumfeltételt előíró jogszabály jelenik<br />

meg, - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az egészségügyi szolgáltató a jogszabály<br />

hatálybalépésétől számított 60 napon belül bejelenti a működési engedélyt kiadó egészségügyi<br />

hatóságnak szolgáltatásainak az új vagy módosított minimumfeltételnek való megfelelését. Ha a<br />

szolgáltató az új vagy módosított minimumfeltételeknek megfelel, a városi, illetve a megyei<br />

tiszti főorvos a működési engedélyt a bejelentéstől számított 60 napon belül módosítja. Az<br />

egészségügyi hatóság a bejelentésben foglaltakat helyszíni szemlén ellenőrizheti." 21<br />

20 Forrás: ORKI, osztályvezető<br />

21 Forrás: 25/2004. (II. 26.) Korm. rendelet az egészségügyi szolgáltatás általános feltételeiről, valamint a<br />

működési engedélyezési eljárásról szóló 96/2003. (VII. 15.) Korm. rendelet módosításáról.<br />

48<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

A megyék korábban havonta küldték fel az OTH számára az adatokat, de<br />

jónéhány adatmező rendszeresen nem volt kitöltve. 22 Ezen a helyzet javíthat<br />

valamit, hogy az adatbázis most már on-line elérhető minden helyi<br />

adatbázisból.<br />

Korábban torzítási lehetőségre adott okot az adatbázis vonatkozásában, hogy<br />

a működési engedély papír alapú volt, míg a nyilvántartás elektronikus. Úgy<br />

tűnik, az elmúlt hetekben sikerült ebben is jelentősen előre lépni.<br />

Az OEP szerződéses állomány-nyilvántartásában szerepel olyan cég (pl.<br />

gyógyászati segédeszköz vonalon, egy cipész cége), amelynek nem kell<br />

ÁNTSZ működési engedélyt kérnie, de a működési engedély megléte nélkül<br />

nem köthetne vele az OEP szerződést. Az ilyen típusú esetek kezelése a<br />

rendszerben egyelőre nem megoldott.<br />

1.1.6 A nyilvántartás minősítése, céloknak való megfelelés<br />

A szolgáltatói nyilvántartás minősítése: jelen állapotában nem tekinthető közhitelesnek,<br />

mivel nem felel meg a kritériumrendszer legalább egy elemének, így nem tartalmaz<br />

teljes körű információkat az egészségügyi szolgáltatókra vonatkozóan.<br />

A nyilvántartás egyúttal nem felel meg vallott céljának sem, azaz nem tudja<br />

megmondani, hány szolgáltató van jelen a magyar egészségügyben, mivel az azonosítók<br />

eddigi felépítése nem segítette az e célnak való megfelelést.<br />

További súlyos gondot jelent, hogy a nyilvántartás egy másik fontos alapját képező, ún.<br />

minimumfeltételeknek való megfelelés önbevalláson alapul, így az a cél, hogy tudjuk, a<br />

feltételeknek megfelelten hány szolgáltató dolgozik, nem ismert. Az információk<br />

képződésének menete, az eljárásrend nem kellően kontrollált, ezért az információk sem<br />

kontrolláltak, azaz nem hitelesek.<br />

A betegek kiszámítható ellátása érdekében az elsődleges kérdések: ki, hol, mit csinálhat<br />

velük az egészségügyben - az előírásoknak eleget tevő, engedélyezett körülmények<br />

közepette -, erre megbízható válasz nem kapható az OTH szolgáltatói adatbázisából.<br />

22 Forrás: OTH, főosztályvezető helyettes<br />

49<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Pedig a DrInfo egyik meghatározó adatbázisa lehetne. Ráadásul a meglévő, nem<br />

megbízható információkat is oly nehézkesen, oly körülményesen tárolja, hogy a betegek<br />

illetve az állampolgárok legalapvetőbb igényeit sem képes kielégíteni. Egyelőre. 23<br />

1.1.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az<br />

EKNY-be való beépülés feltételei<br />

1. Rendbe kell tenni a szolgáltatók nyilvántartását a tekintetben, hogy teljes<br />

körűvé váljon az adatbázis. Az OEP befogadást nem kérő szolgáltató<br />

felkutatására az önkormányzatokkal való egyeztetés nyújthatna lehetőséget.<br />

Szankciók erőteljesebb szerepeltetése a bejelentés elmulasztása esetére,<br />

szintén fontos segítője lehetne ennek a folyamatnak. Amennyiben erre nincs<br />

készség a szakminisztériumban, vagy az ÁNTSZ-nél, úgy le kell mondani<br />

arról, hogy minden szolgáltató nyilvántartásba kerüljön. ESzCsM valamint<br />

OTH egyeztetése szükséges ebben a témában.<br />

2. A szolgáltatók azonosítói kódjait át kell tekinteni arra vonatkozóan, hogyan<br />

lehessen megmondani, hány szolgáltató van az egészségügyben, függetlenül<br />

attól, hogy egy szolgáltatónak hány telephelye létezik.<br />

3. Tisztázni kell a szakmai kódok, szakmai területek definiálásának alapját, az e<br />

területen fülön csíphető anomáliákat pedig fel kell számolni. Ebben az OTH<br />

mellett az OEP és a MOK is szerepet játszhatna.<br />

4. Szakmai egyeztetés szükséges arról is, mire kell 'felfűzni' a<br />

minimumfeltételeket. ESzCsM, OTH, OEP, különböző kamarák, szakmai<br />

kollégiumok lehetnek az érintettek.<br />

5. A nyilvántartás felépítésének, szerkezetének áttekintése a betegek számára<br />

könnyebben elérhető és értelmezhető információk érdekében. A DrInfo<br />

23 Javaslom mindenkinek, nézze meg a DrInfo on-line elérhető szolgáltatásait, és próbáljon meg olyan<br />

egyszerű információt szerezni az adatbázisból, mint például hol található Budapesten nőgyógyászattal<br />

rendelkező fekvőbeteg intézet. Az eredmény elkeserítő.<br />

50<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Ajánlás<br />

stábja valamint az OTH munkatársai a megkezdett egyeztetés folytatását<br />

kell, hogy vállalják.<br />

6. Az OEP szolgáltatói szerződéseinek egységes alapokra helyezése,<br />

egységesítése úgyszintén nélkülönözhetetlen a továbblépés szempontjából,<br />

bár csak egy közbülső lépés.<br />

7. Mivel az OTH által kézben tartott szolgáltatói adattörzs képezi az OEP<br />

szolgáltatókkal kötendő szerződéseinek az alapját, szakmai és informatikai<br />

szempontból egyaránt az lenne a végső cél, ha az ÁNTSZ és az OEP közös<br />

(integrált) adatbázis hozna létre, hasonlatosan ahhoz, amilyenre az OEP az<br />

Országos Gyógyszerészeti Intézettel (OGYI), a Magyar Gyógyszerész<br />

Kamarával (MGYK) valamint az ESzCsM-mel a gyógyszer-nyilvántartással<br />

kapcsolatosan (K-NET) készül. Ez azt jelenti, hogy a nyilvántartásért való<br />

felelősség részben megoszlana a két szervezet között, méghozzá oly módon,<br />

hogy osztoznának az adatbázis egyes mezői feletti gazdaszerepeken. A<br />

nyilvántartás gazdája maradhatna az OTH.<br />

8. Rendszer- és ügyvitelszervezési szakemberek normakontrollja alá kell vetni<br />

az érintett jogszabályokat - az adatharmonizáció és a nyilvántartásból<br />

kinyerhető információk biztosítása érdekében.<br />

Hosszabb távon, szakmai szempontok érvényesülése esetén csak az OEP és az ÁNTSZ<br />

integrált adatbázisának lenne létjogosultsága az EKNY-ban való megjelenésre, de<br />

várhatóan nagy nyomás nehezedik majd az ESzCsM munkatársaira, hogy a szolgáltatói<br />

nyilvántartás már előbb bekerüljön a létrehozandó adatmodellbe. Az ÁNTSZ által<br />

karbantartott állományból közhiteles nyilvántartás kialakítása sok költséggel és odaadó<br />

egyeztetésekkel valósítható meg. Jelenlegi helyzetben a meglévő országos szolgáltatói<br />

nyilvántartás tükrözéssel kerülhetne be az EKNY első fázisú rendszerébe.<br />

Figyelmeztetés<br />

A DrInfo-n keresztül elérhető adatbázisok felesleges megkettőződését el kell kerülni.<br />

51<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.2 Országos Transzplantációs Nyilvántartás<br />

Az ÁNTSZ másik, közhitelesnek tartott nyilvántartása az Országos Transzplantációs<br />

Nyilvántartás (OTNY). Szabályozott keretek között működik ötödik esztendeje.<br />

Létrehozatalát az 1997-es Egészségügyi Törvény megszületése segítette elő.<br />

1.2.1 A nyilvántartás célja, funkciója<br />

Magyarországon minden állampolgár elhalálozása illetve agyhalál állapotba kerülése<br />

esetén belső szervei, szövetei felhasználhatóak, átültethetőek más, nem feltétlenül<br />

magyar állampolgárba. Ez alól kivételt csak azok az esetek jelenthetnek, amikor az<br />

állampolgárok még életükben tiltakozó nyilatkozatot készítenek e felhasználás ellen. A<br />

tiltakozó nyilatkozatokat a betegek maguknál tarthatják, de szigorúan szabályozott<br />

körülmények közepette (személyesen, ajánlott postai küldeményként, háziorvos<br />

segítségével) eljuttathatják az egészségügyi hatóságokhoz, az Országos<br />

Közegészségügyi Központba, így azok biztosan nem kallódnak el a kritikus<br />

pillanatokban. Ezeket a nyilatkozatokat tartják nyilván az Országos Transzplantációs<br />

Nyilvántartásban. A nyilvántartásból való kikerülés módja is ugyanolyan precízen<br />

szabályozott, mint a bekerülés módja.<br />

Jónéhány ország ettől eltérő szabályozási gyakorlatot folytat, amikor a transzplantáció<br />

céljára kivehető szervek, szövetek eltávolításáról esik szó. Ezen országokban csak akkor<br />

adnak lehetőséget állampolgárok szerveinek felhasználására, ha e témában pozitív,<br />

beleegyező nyilatkozat születik. Nálunk az a félelem él, hogy az állampolgári<br />

tudatosság jelenlegi szintje nem tenne elérhetővé elegendő szervet, ezért az<br />

egészségügyi kormányzat úgy foglalt állást, csupán a tiltakozó nyilatkozatnak ad<br />

helyt. 24<br />

24 Ha valaki kedveli a film világát, feltűnhetett neki, hogy Pedro Almodóvár spanyol rendező kilencvenes<br />

évekbeli filmjeiben hányszor foglalt nyíltan állás a halottakból történő szervkivétel illetve a hátramaradt<br />

rokonok általi halotti szervadományozás mellett.<br />

52<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.2.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />

18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV.<br />

törvénynek a szerv- és szövetültetésre, valamint -tárolásra és egyes<br />

kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései végrehajtásáról.<br />

1.2.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája<br />

Egészen 2004 elejéig az ÁNTSZ OTH volt az OTNY működtetője, de február 21.-től<br />

kezdődően - a 24 órás működtetés biztosítása érdekében - átkerült a Fodor József<br />

Országos Közegészségügyi Központhoz (OKK). Az átadásról a 74/2003 (XII.23.)<br />

ESzCsM rendelet adott felhatalmazást az OTH számára.<br />

Adatgazda: xxxxxxxxxxxxxx (OKK, Országos Kémiai Biztonsági Intézet)<br />

1.2.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása<br />

A. Entitások<br />

Az OKK nem kívánta megosztani a tanulmány szerzőjével a kért információkat, az<br />

adatbázis nem nyilvános mivoltára utalva. További információkhoz jutás érdekében<br />

minisztériumi közvetlen megkeresésre, esetleg utasításra lenne szükség, az intézmény<br />

vezetése ugyanis nem híve semmilyen nyilvánosságnak, még olyan vonatkozásban sem,<br />

mely adatokat, milyen formátumban rögzítik. 25<br />

B. Adatbázis információk<br />

Rendelkezésünkre álló - nem hivatalosan kapott - statisztikák szerint 2004. január 10-ig<br />

672 tiltakozást adtak le, abból jelenleg 381 az érvényes tiltakozások regisztrált száma, 2<br />

25 Részlet az OKK vezetője (illetve azonosíthatatlan helyettese) által szignált levélből: " … mindaddig<br />

amíg a vonatkozó jogszabályok hatályban vannak - az OTNY adatai nem nyilvánosak, így <strong>pub</strong>likus<br />

elérhetőségük kizárt, következésképpen álláspontunk szerint az adatbázisra vonatkozó kért információk<br />

megadása indokolatlan."<br />

53<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

hiánypótlásos, 284 esetben vonták vissza a tiltakozást, míg 5 a száma a hiánypótlásos<br />

visszavonásoknak. 26<br />

C. Hozzáférési jogosultságok<br />

Hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk.<br />

Az OTNY adatai nem nyilvánosak. Ebben az évben - a nem hivatalosan kapott<br />

információk alapján -112 egészségügyi intézmény regisztráltatta magát az adatbázis<br />

jogosult használatára, ezekben az intézményekben összesen 919 azon kijelölt<br />

egészségügyi dolgozók száma, akik felhatalmazottak az adatbázisból való lekérdezésre.<br />

Ezek száma 1999 óta meghaladta az ezeregyszázat. Az OTNY adatszolgáltatása az<br />

intézmények felé 24 órás.<br />

1.2.5 A nyilvántartás hiányosságai<br />

A. Szakmai hiányosságok<br />

Nem találtunk ilyet. Nem tekinthető hiányosságnak ugyanis, hogy azon betegek, akik<br />

nem adnak le tiltakozó nyilatkozatot, de készítettek ilyet és maguknál tartják, nincsenek<br />

a nyilvántartásban. Az ő tiltakozásuk ugyanolyan jogérvényességű, mintha az OTNYben<br />

szerepelne, - amennyiben megtalálják a kérdéses időben és helyen. Ez a<br />

nyilvántartás tehát elsősorban a betegekért, önrendelkezési joguk biztosítása érdekében<br />

került kialakításra, s ha nem kívánnak élni a lehetőséggel, megvan rá minden joguk.<br />

Rendelkezésre álló információink szerint a nyilvántartás megfelel az Európai Uniós<br />

elvárásoknak is.<br />

B. Eljárásrendi hiányosságok<br />

Ebben az esetben már néhány korrekcióra szükség lenne:<br />

Az egészségügyi intézmények részéről kijelölt személyek kapnak<br />

jogosultságot az OTNY-ből történő lekérdezésre. Amennyiben nem találnak<br />

tiltakozó nyilatkozatot a betegnél, fordulnak az Országos Közegészségügyi<br />

26 A visszavont tiltakozások nagysága figyelemre méltóan magas, érdemes lenne utána járni, mi az oka a<br />

visszavonásoknak.<br />

54<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Központ (OKK) által vezetett OTNY-hoz. Nemleges válasz esetén - a<br />

rendelet szabályozása alapján - e tény nem kerül regisztrálásra a beteg<br />

egészségügyi dokumentációjában. A lekérdezés ténye viszont regisztrációs<br />

kötelezettségű az OKK-nál. (Az eljárásrend további részletei megtalálhatóak<br />

Szócska Gábor tanulmányában, mint ahogyan a jogi korrekció javasolt<br />

változata is.)<br />

Az információszerzés egyelőre csak faxon vagy telefonon keresztül történik a<br />

nyilatkozat meglétéről, elektronikus úton erre nem nyílik lehetőség. Abban<br />

az esetben, ha van nyilatkozat, azt az OKK emberei faxon juttatják el az<br />

illetékeshez, amelyet csatolni kell a beteg dokumentációjához.<br />

1.2.6 A nyilvántartás minősítése, céloknak való megfelelés<br />

Az Országos Transzplantációs Nyilvántartás közhitelesnek tekinthető, mivel a<br />

közhitelesség kritériumainak megfelel. A nyilvántartás összhangban van funkcióival,<br />

szabályozott feltételek biztosítottak az állampolgárok önrendelkezési jogainak érvényre<br />

juttatásában. A nyilvántartás adatai nem nyilvánosak.<br />

1.2.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az<br />

EKNY-be való beépülés feltételei<br />

1. Az adatbázis már jelenlegi formájában is megfelel a kritériumoknak, így e<br />

tekintetben nem szorul korrekcióra.<br />

2. Ennek ellenére, a korábban leírtak alapján eljárásrendi korrekciók indokoltak<br />

a nyilvántartás esetében, elsősorban a szerv illetve szövet eltávolító<br />

intézmény vonatkozásában.<br />

3. Annak érdekében, hogy a kijelölt intézmények egyszerűsített és egyben<br />

korszerűbb feltételek közepette kaphassanak információt, biztosítani kell az<br />

elektronikus lekérdezés lehetőségét is.<br />

4. Ugyanez a helyzet áll elő az állampolgárok vonatkozásában. Biztosítani kell<br />

számukra - megfelelő informatikai garanciák kialakítása mellett - az OTNYből<br />

való elektronikus lekérdezés lehetőségét saját személyükre vonatkozóan.<br />

55<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Ajánlás<br />

Az EKNY-be való beépülés lehetősége - korlátok között, de - adott, indokolt, anyagilag<br />

nem jár jelentős tehernövekedéssel. Tekintettel arra, hogy a nyilvántartás adatai nem<br />

nyilvánosak, ezért jelen állapotban az elektronikus lekérdezés weben keresztüli<br />

lekérdezést jelenthet mind az intézetek, mind az érintett állampolgárok számára.<br />

Megoldásként elfogadható lenne, s az adatvédelmi biztos sem kifogásolhatná, ha oly<br />

módon valósulhatna meg ez a fajta hozzáférés, ahogyan azt az OEP megcélozta a TAJszámmal<br />

kapcsolatos autorizációs rendszerével. (Lásd a 7. sz. mellékletet illetve a<br />

tanulmány VIII. fejezet 1.3.4 pontját !)<br />

56<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.3 Társadalombiztosítási Azonosító Jel (TAJ) nyilvántartása<br />

TAJ kártya segítségével vehetők igénybe egészségügyi szolgáltatások<br />

Magyarországon 27 , térítés mentesen - legalábbis azon szolgáltatások esetében, ahol az<br />

1997-es Egészségbiztosítási Törvény erre módot ad. A TAJ kártya tartalmazza a TAJ<br />

számot, amelyről az OEP-nek nyilvántartást kell vezetnie. E nyilvántartás<br />

közhitelesként számon tartott, hitelessé formálásába az utóbbi esztendőben sok energiát<br />

ölt a Pénztár. Sziszifuszi munkával kísérlik meg - egyre gyarapodó sikerrel - az 1992-<br />

ben kiadott, háziorvos választására is alkalmassá tett, 'Személyazonosító Jellel' ellátott,<br />

társadalombiztosítási kártyák, illetve az azokat később felcserélő TAJ kártyák közül<br />

azok szűrését, amelyek egy-egy állampolgár számára halmozottan kerültek kiadásra,<br />

vagy éppen érvénytelenné váltak.<br />

Az érvényesnek tekintett TAJ kártyák száma mára 10 302 ezerre lecsökkent. 28 Ez a<br />

korábbi 14 000 ezres TB kártya nagysághoz viszonyítva jelentős mértékű javulást<br />

mutat, s egyúttal utal az adattisztítások sikerére.<br />

1.3.1 A nyilvántartás célja, funkciója<br />

A TAJ szám az egészségügyi (és egyéb, társadalombiztosítási) szolgáltatást igénybe<br />

vevő személyek azonosítását szolgálja. A TAJ szám tehát egy személyi azonosító,<br />

amelyet a magyar állampolgár születésekor térítésmentesen kap, és amely - normál<br />

esetben - végigkíséri egész élete során. A TAJ számot az Országos Egészségbiztosítási<br />

Pénztár képezi. 29 A TAJ nyilvántartás ezen azonosítók közhiteles formában történő<br />

tárolását biztosítja - célja szerint.<br />

Külföldi állampolgár is kaphat TAJ számot, ha biztosítási jogviszonyt létesít, vagy<br />

megállapodást köt egészségügyi szolgáltatásokra való jogosultság megszerzésére, illetve<br />

27 Ezen kívül a társadalombiztosítás pénzbeli szolgáltatásai is TAJ kártyával vehetők igénybe.<br />

28 Forrás: OEP, munkatársak<br />

29 Forrás: Kormányzati portál (www.magyarorszag.hu)<br />

57<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

akkor is, ha a biztosított vagy az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy közeli<br />

hozzátartozójának minősül. 30<br />

Már ebben a szakaszban érdemes felhívni a figyelmet arra, hogy szemben mindenfajta<br />

hiedelemmel - amelytől korábban nem volt mentes jelen tanulmány írója sem -, a<br />

nyilvántartás nem alkalmas igénybevételi jogosultság megállapítására, tényleges<br />

jogviszonyt nem igazol, kizárólag a szolgáltatás igénybevételének nyilvántartására<br />

használható.<br />

1.3.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />

A 1996. évi XX. Törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási<br />

módokról és az azonosító kódok használatáról;<br />

1997. évi XLVII. Törvény az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó<br />

személyes adatok kezeléséről és védelméről;<br />

1997. évi LXXXIII. Törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól,<br />

egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Kormány.<br />

rendelettel;<br />

1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű<br />

adatok nyilvánosságáról.<br />

1.3.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája<br />

A z Országos Egészségbiztosítási Pénztár a TAJ számok nyilvántartásának gazdája. A<br />

TAJ nyilvántartás - tekintettel a benne foglalt személyes adatok jellegére - nem<br />

nyilvános.<br />

1.3.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása<br />

A. Általános jellemzők<br />

30 Forrás: Kormányzati portál (www.magyarorszag.hu)<br />

58<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

"Elengedhetetlen egy olyan korszerű, megbízható rendszer megléte, működtetése, amely<br />

biztosítja a közel 11 millió TAJ szám és az ahhoz tartozó személyek nyilvántartását, a TAJ<br />

számra vonatkozó érvényességi adatokat." - írja az OEP megkeresésünkre adott válaszlevelében.<br />

"Szükséges, hogy a rendszer olyan elérhetőséggel is rendelkezzen, amely alapján az egészségügyi<br />

szolgáltatók részére TAJ autorizációs lehetőség biztosítható. Mindezek mellett biztosítani kell, az<br />

OEP más rendszerei részére is a TAJ érvényességi, és személyazonosítási adatokat." - olvasható<br />

ugyanott. 31<br />

Az imperatívuszok jelzik, egyelőre célok megfogalmazásáról esik szó, semmint<br />

mindennapi gyakorlatról.<br />

Az OEP a nyilvántartás nem <strong>pub</strong>likus jellegére hivatkozva megtagadta a TAJ adatbázis<br />

leírására vonatkozó információkérésünket. Amit sikerült összeszedni, részben<br />

jogszabályból származnak, részben az OEP válaszleveléből, de nem hivatalosan kapott<br />

dokumentumokból is idézünk szükség esetén.<br />

A TAJ számhoz kapcsolódó ún. BSZJ (Bejelentett Személyek Jogviszonya) adatbázis a<br />

munkaviszonnyal rendelkezők jogviszonyát igazolja. Indokolatlan megkettőzöttséget<br />

visz a rendszerbe, hogy a jogviszony tekintetében a bevallás és befizetés nyilvántartása<br />

az APEH hatásköre, az ehhez kapcsolódó ellenőrzés viszont az OEP-nél maradt, míg az<br />

esetleges behajtás ismét az APEH feladata. Nem csoda, ha nehezen megy a<br />

nyilvántartás adatainak rendbetétele, pontosítása. 32<br />

A TAJ BSZJ adatbázisban 3800 ezer állampolgár adatait tartják nyilván. Eme<br />

adatbázisról szóló OEP információk a már említett 8. sz. mellékletben találhatóak. Az<br />

alábbi boxban ebből az OEP válaszlevélből emeltünk ki egy részt:<br />

"A BSZJ adatok 1998-tól megyei elszigetelt adatbázisokban voltak. A jogviszony adatok<br />

nyilvántartása, és az abból történő adatszolgáltatás megvalósítása érdekében elengedhetetlen<br />

egy korszerű, országos adatbázis megléte. Ebből valósítható meg majd az úgynevezett<br />

jogosultsági adatbázis, azaz hogy megállapítható legyen, hogy a TAJ számmal rendelkező<br />

személy rendelkezik-e olyan jogviszonnyal, amely alapján jogosult lehet az egészségügyi<br />

szolgáltatásokra."<br />

31 Forrás: OEP válaszlevele (Lásd 6. sz. mellékletet!)<br />

32 Újabb párhuzamos adatbázis nyilvántartást jelent az EMMA (Egységes Magyar Munkaügyi Adatbázis)<br />

megjelenése a színen, a Munkaügyi Minisztériumhoz kapcsolódóan, amelyet egyes szakértők<br />

értelmetlennek és pénzpazarlónak tartanak. Forrás: OEP, főigazgató helyettes<br />

59<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Az OEP megfogalmazása jelentős önmérsékletről tesz tanúbizonyságot, kérdés, a<br />

politika számára mennyire elfogadható ez a helyzet.<br />

B. Entitások<br />

A hatósági igazolvány tartalma: 33<br />

Családi és utónév<br />

Leánykori családi és utónév*<br />

Születési hely*<br />

Születési idő<br />

Anyja neve*<br />

TAJ szám<br />

A hatósági bizonyítvány kiállításának időpontja*<br />

A kiállító szerv bélyegzőlenyomata és a kiállító személy aláírása<br />

A *-gal jelölt adatok, információk csak a 1996. december 31-ig kiadott TAJ kártyákon<br />

láthatóak.<br />

C. Adatbázis információk (TAJ Bejelentett Személyek Jogviszonyát tartalmazó<br />

adatbázisra vonatkozóan)<br />

Fejlesztői környezet, programozási nyelv:<br />

Oracle PL/SQL, JAVA<br />

Adatfrissítés gyakorisága:<br />

Megyei szinten azonnali, Belügyminisztériumi kapcsolat alapján heti<br />

gyakoriság<br />

33 Forrás: 1996. évi XX. Törvény a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az<br />

azonosító kódok használatáról, 21.§ (5) bekezdés.<br />

60<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Adatmennyiség becslése:<br />

10 MB/hó<br />

D. Hozzáférési jogosultság<br />

1. A TAJ rendszer szolgáltatásai az OEP más alkalmazásaiból interfészeken keresztül<br />

érhetőek el. Az interfészek Oracle tárolt eljárások, amelyek:<br />

valamilyen adatlekéréseket teljesítenek a TAJ rendszer adatbázisából;<br />

az OEP különböző alkalmazásaiból meghívhatók;<br />

a konkrét kérdéseket bemenő paraméterekben adott értékek formájában<br />

várják;<br />

a válaszokat pedig a kimenő paraméterek értékeként adják vissza;<br />

minden személyes adatot tartalmazó adatlekérés naplózott, célhoz kötöttsége<br />

ellenőrzött.<br />

Az interfészekhez való hozzáférés kezelése Oracle DBMS szinten történik a<br />

TAJ_ITF_ROLE szerepkör révén. Ez a szerepkör fel van ruházva az összes<br />

jogosultsággal, amely az interfész objektumok eléréséhez szükséges. A hívó<br />

alkalmazások a számukra rendelkezésre bocsátott Oracle felhasználói azonosítóval érik<br />

el az interfészeket. 34<br />

2. A már említésre került TAJ autorizációs 35 rendszert azzal a céllal építettek ki az<br />

OEP-ben a közelmúltban, hogy<br />

magánszemélyek ellenőrizhessék, érvényes TAJ számmal rendelkeznek-e. Erre<br />

két módjuk nyílik: telefonon keresztül - ekkor a TAJ szám beütésével igen-nem<br />

válasz kapható az érvényességre vonatkozóan -, illetve interneten keresztül. Ez<br />

utóbbi rendszer már szofisztikáltabb lehetőséget biztosít a kérdezősködésre,<br />

mivel ekkor már a természetes azonosítók (név, lakcím, stb.) és a TAJ szám<br />

34 Forrás: OEP-TAJ Project (Fejlesztői kézikönyv a TAJ interfészekről) 3.4.2 változat<br />

35 Forrás: A TAJ szám autorizációs rendszer leírása (Lásd 7. sz. mellékletet!)<br />

61<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

megadásával azt is meg lehet tudni, az adott TAJ szám a megnevezésre került<br />

személyé-e. Az interneten keresztüli autorizáció lehetősége egyelőre<br />

felfüggesztésre került adatbiztonsági okokra hivatkozva, de 2004. szeptember<br />

végére ígérte az OEP e szolgáltatás visszaállítását.<br />

a szolgáltatók számára ugyancsak létfontosságú, hogy betegeik TAJ számának<br />

érvényességét kontrollálják, mivel csak akkor kapnak HBCS/WHO pontjaik<br />

után fizetséget, ha a leadott TAJ számok korrektek, érvényesek. Az interneten<br />

keresztüli autorizáció felfüggesztése nehéz helyzetbe hozhatja őket, de a<br />

várhatóan szeptember végétől végezhető tömbösített autorizáció már<br />

megnyugtatóan hathat számukra is.<br />

1.3.5 A nyilvántartás hiányosságai<br />

A. Szakmai hiányosságok<br />

Magyarország 1992-ben az állampolgári jogon járó ellátásról áttért a<br />

biztosítotti jogon járó ellátásra annak okán, minél kevesebben legyenek<br />

érdekeltek a gazdaság ún. fekete-, illetve szürkezónájában maradni, és minél<br />

többen fizessenek társadalombiztosítási járulékot. 36 Mindenfajta értelmezés<br />

ellenére a TAJ kártya ugyan hatósági igazolvány, s csak segítségével vehető<br />

igénybe egészségügyi szolgáltatás térítésmentesen, ennek ellenére biztosítási<br />

jogviszonyt nem igazol.<br />

Ezerkilenszázkilencvenkettőben úgy került bevezetésre a<br />

társadalombiztosítási kártya, hogy nyilvántartásának feltételei nem voltak<br />

biztosítva. Ma nem állíthatjuk, hogy biztosítotti jogviszonyon alapuló<br />

egészségügyi ellátás járna, de azt sem, hogy az állampolgári jogosultság<br />

érvényesülne. Az egzakt helyzetértelmezés úgy szól: nem lehet tudni, milyen<br />

alapon jár Magyarországon az egészségügyi ellátás. Ennek egészségpolitikai<br />

36 Különösen az akkori egészségügyi miniszter, xxxxxxxxxx volt híve ennek az elképzelésnek. Sokan<br />

vitatták az elképzelés végrehajthatóságát, amit az 'élet' azóta igazolt. Értelme mégis volt az<br />

'Személyazonosító Jel' (SZJ), majd a TAJ bevezetésének, mivel ennek hiányában nem lehetne például az<br />

Irányított Betegellátási Modellkísérletet folytatni.<br />

62<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

vonatkozásai beláthatatlanok. Az apparátus ismeri a helyzetet, de nem<br />

kívánja bolygatni. 37<br />

Nem tekinthető teljes körűnek a TAJ adatbázis, mivel a halottak kivezetése a<br />

rendszerből még ma is okoz nehézséget 38 , illetőleg ennek technikai feltételei<br />

korrekcióra szorulnak 39 . Ha rohamosan csökkenő számban, de még mindig<br />

találhatóak halmozódások, kettőződések a kártyák és a személyek<br />

vonatkozásában, azaz még nem mondható ki, hogy 'egy TAJ szám egy<br />

állampolgár' kívánalom teljesülne. Ez utóbbi helyzet valószínűsíthetően<br />

féléven belül megoldódik, és már nem fog tartalmazni e tekintetben redunáns<br />

elemeket a rendszer.<br />

A TAJ nyilvántartás hivatalosan deklarált feladatai és az OEP<br />

kötelezettségei közötti diszharmónia eredménye, hogy még mindig 300-800<br />

ezer között valószínűsíthető azon magyar állampolgárok száma, akiknél nem<br />

tisztázott, milyen jogviszonyuk van. 40 E helyzet kizárólag annak köszönhető,<br />

hogy 1999-ben a bevallás és befizetés az APEH-hez került.<br />

Az eddig taglalt hiányosságok ellenére mit tud ma a TAJ nyilvántartás?<br />

37 Annyi pikírt megjegyzést talán megengedhető ebben a helyzetben, hogy az SZDSZ láthatóan nem<br />

ismeri ezeket az információkat, különben nem erőltetné a több-biztosítói rendszer bevezetését…<br />

38 Nem is olyan régen még komoly gondot okozott az Irányított Betegellátási Rendszer működtetésében,<br />

hogy halottak után is fizettek fejkvótát az ellátásszervezőknek. Azóta ezek a gondok rendeződni<br />

látszanak.<br />

39 A BM és az OEP heti gyakorisággal egyeztet adatokat az állampolgárokat illetően, a halottak<br />

kivezetése ezen a rendszeren keresztül működik. A problémát az okozza, hogy ún, kapcsolati kódon<br />

keresztül kommunikál a két rendszer egymással, mivel a BM-nél nincs meg, nem lehet meg TAJ szám<br />

nyilvántartás. A kapcsolati kód a természetes azonosítókkal operál, s ez okoz redundanciát az<br />

azonosítások során.<br />

40 Forrás: OEP becslés<br />

63<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

• Össze lehet kapcsolni a TAJ számhoz köthető egészségügyi<br />

szolgáltatók finanszírozási adatait, így kerülhetett sor a már említett<br />

Irányított Betegellátási Modellkísérletre.<br />

• Az állampolgárok kérésére az Egészségbiztosítási Alap betegekre<br />

vonatkozó egészségügyi költéseit is ki lehet mutatni, amint arra volt<br />

ígéret (ígéret/fenyegetőzés - ki, hogyan érte meg) az elmúlt évek során.<br />

Az OEP ez utóbbi tájékoztatási szándéka időközben csendben elhalt.<br />

• Ezen túlmenően arra jó még a nyilvántartás, hogy ellenőrizni lehessen,<br />

érvényesek-e, egyáltalán léteznek-e a kérdéses TAJ számok - mint arról<br />

a hozzáférésről szóló passzusban már szó esett. Ehhez kapcsolódóan, a<br />

TAJ számmal azonosított személy aktuálisan érvényes, közvetlen adatait<br />

is lehet ellenőrizni; esetenként foglalkoztatotti jogviszonyra,<br />

egészségügyi ellátási jogosultságra, ellátotti állapotra vonatkozó<br />

bejelentések adatait lehet lekérni a nyilvántartásból.<br />

B. Eljárásrendi hiányosságok<br />

"TAJ kártya igénylése<br />

A TAJ kártyát a TAJ bevezetésekor az Országos Egészségbiztosítási Pénztár hivatalból (az<br />

érintettek kezdeményezése nélkül) készítette el és küldte meg mindenkinek, aki<br />

nyilvántartásában szerepelt.<br />

TAJ számmal nem rendelkezők igénylése<br />

Amennyiben TAJ számmal még nem rendelkező személy igényli az azonosítót, abban az<br />

esetben igénylőlapot kell kitöltenie. Az igénylőlap benyújtásához szükség van magyar<br />

állampolgárok vagy letelepedési engedéllyel rendelkezők esetében a személyi igazolvány és a<br />

lakcím igazolás bemutatására, külföldieknek pedig a tartózkodási engedélyt, és a magyarországi<br />

lakcímigazolást, valamint a jogosultság igazolását is be kell mutatniuk." 41<br />

A két idézet jól jelzi, milyen igényeket támasztanak ma egy TAJ szám<br />

megszerzése érdekében. A fentebb elemzett szakmai hiányosságoktól nem<br />

független jelenség, hogy amennyiben E111 nyomtatványt szeretne a magyar<br />

állampolgár kapni, azt csak jogosultsága igazolása mentén kaphatja meg.<br />

41 Forrás: Kormányzati portál (www.magyarorszag.hu)<br />

64<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

A TAJ számok kiadása, az ekkor születő költségek elszámolása az<br />

újszülöttek esetében okozhat némi gondot, mivel ilyen esetekben az anya<br />

TAJ számának első karakterét cserélik fel a nyolcas számmal, s ez a TAJ<br />

szám használatos a gyermek féléves koráig. 42 Utána a kórháznak már a<br />

gyermekek részére kiadott új TAJ számmal kellene visszamenőleg<br />

igazolniuk a felmerülő költségeket, ez azonban nehezen megvalósítható,<br />

azért a MEP-ek ilyen esetben elnézőbbek - köszönhetően egy belső OEP-es<br />

utasításnak.<br />

1.3.6 A nyilvántartás minősítése, céloknak való megfelelés<br />

A TAJ adatbázis rendszere nem tekinthető közhiteles nyilvántartásnak 43 , mivel a<br />

közhitelesség kritériumai közül egynek nem tud megfelelni, azaz nem tekinthető teljes<br />

körűnek a halottak kivezetése okán, illetve bizonyos mérvű redundancia megléte<br />

következtében.<br />

A szerző álláspontja szerint hibás, pontatlan adatok miatt ugyan még lehet közhiteles<br />

egy nyilvántartás, hiszen hibák véletlenszerűen is előfordulnak benne, amennyiben<br />

azonban rendszerszerű hiba található a nyilvántartásban, már csorbul a közhitelesség<br />

kritériumainak való megfelelés.<br />

A TAJ adatbázis célnak való megfelelése egyelőre még nem teljesen kielégítő, mivel<br />

nem tudja biztosítani annak az elvnek az érvényre juttatását, hogy egy állampolgárnak<br />

egy TAJ száma legyen. 44 Ez utóbbi helyzet azonban hamarosan megoldódni látszik.<br />

42 Forrás: OEP, munkatárs<br />

43 Ebben a minősítésben minden bizonnyal lesznek viták az OEP-pel, ők ugyanis úgy találják, a<br />

redundancia mértéke messze a statisztikailag elfogadható hibahatár alatt van.<br />

44 Sok hasonló név szerepel az adatbázisban, akikről nem lehet eldönteni, mögöttük azonos személy<br />

lakozik vagy sem.<br />

65<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.3.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az<br />

EKNY-be való beépülés feltételei<br />

Bonyolult kérdéskörről van szó, amely nem (csak) államigazgatási hivatali szinten kell,<br />

hogy rendbetételre kerüljön. Tekintettel arra, hogy alapvető állampolgári jogokat érintő<br />

kérdésről van szó, ezért fokozott körültekintéssel lehet ebben az ügyben eljárni.<br />

1. Tisztázni kell, milyen alapon jár egészségügyi szolgáltatás Magyarországon.<br />

Alkotmány-, illetve törvényértelmezésekre lesz szükség, ezért első körben<br />

jogászok állásfoglalására kell sort keríteni, az Igazságügyi Minisztérium<br />

valamint a szaktárca szakértői köréből merítve.<br />

2. A jogértelmezések után következik a politikusok köre, akiknek állást kell<br />

foglalni ebben a rendkívül kényes, szenzitív kérdésben. Tekintettel az ügy<br />

súlyára, négypárti egyeztetésekre is sort kell keríteni.<br />

3. Mindezek után előfordulhat, hogy törvénymódosításokra kell sort keríteni,<br />

amely Parlamenti hatáskört érint.<br />

4. A jogértelmezések és esetleges törvénymódosítások után a jogosultsági alapú<br />

nyilvántartás megteremtése lehet a cél.<br />

5. Érdemes lenne egyúttal felülvizsgálni a különböző országos adatbázisok<br />

(BM, APEH, OEP) összekapcsolhatóságának komplex kérdéskörét, mivel a<br />

mindennapi feladatok végzése során állandó egyeztetésre van szükség az<br />

adatbázisok között, s ennek jelenlegi technikai feltételei, körülményei<br />

rengeteg indokolatlan energiát emésztenek fel a szervezetek részéről. Ebbe a<br />

felülvizsgálatba nem csak az említett szervezetek illetékes szakembereit kell<br />

bevonni, hanem az állampolgári jogok valamint az adatvédelem biztosának<br />

hivatalát is.<br />

6. A meglévő TAJ adatbázis folyamatos tisztítása a fenti feladatoktól független,<br />

azzal párhuzamos tevékenység, ezt az OEP jelenleg is végzi. Ennek<br />

felgyorsítása jogos igény. Erre az OEP-nek többletforrás igénye mutatkozhat.<br />

66<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Ajánlás<br />

7. Ehhez képest 'apró' feladat az állampolgárok számára biztosítani TAJ<br />

számuk érvényességének ellenőrizhetőségét - ez az OEP ígéretek teljesülése<br />

esetén 2004. szeptemberében megtörténhet.<br />

8. Az egészségügyi szolgáltatók számára úgyszintén biztosítani kell a TAJ<br />

számok validitásának ellenőrizhetőségét - ez az OEP ígéretek teljesülése<br />

esetén 2004. szeptemberében megtörténhet.<br />

A TAJ nyilvántartás EKNY-be történő beépítése tükrözéssel - tekintettel a benne foglalt<br />

adatok személyes jellegére - nem biztosítható. Az azonban a személyes adatok védelmét<br />

szolgáló megoldást jelenthet, ha az adatbázisból való lekérdezés lehetőségét az OEP<br />

fenntartja akár telefonon, akár interneten keresztül. Az EKNY-en keresztüli hozzáférés<br />

így a web-es elérhetőség révén valósítható meg mind az állampolgárok, mind a<br />

szolgáltatók számára, azonban a lekérdezett adatok tárolása tilos.<br />

67<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.4 Orvos, fogorvos nyilvántartás(ok)<br />

1.4.1 A nyilvántartások célja, funkciója<br />

Az egészségügyi tevékenység 45 gyakorlása, a betegek érdekeit valamint az ellátás<br />

biztonságát védendő, engedélyhez kötött. Ahhoz, hogy valaki orvosként, fogorvosként<br />

tevékenykedhessen, orvosi, fogorvosi végzettséggel kell rendelkeznie. Az itthon kiadott<br />

illetve külföldön megszerzett és honosított diplomák nyilvántartási kötelezettségéről az<br />

1997-es Egészségügyi Törvény rendelkezik, e szerint a megszerzett szakképesítésről ún.<br />

alapnyilvántartást kell vezetni.<br />

Ugyancsak az Egészségügyi Törvény rendelkezik az orvosok, fogorvosok működési<br />

nyilvántartási kötelezettségéről is; nyilvántartásba vétel hiányában ilyen irányú<br />

tevékenységet nem lehet folytatni. A kétféle nyilvántartás felállítására 2000. év tavaszán<br />

került sor, miniszteri rendelet előírása alapján.<br />

A nyilvántartások vallott célja továbbá - egészségpolitikai vonatkozásban, hogy tudni<br />

lehessen, hány orvos, fogorvos, milyen intézményekben, munkahelyeken dolgozik ma<br />

az egészségügyben.<br />

1.4.2 A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről;<br />

1994. évi XXVIII. Törvény a Magyar Orvosi Kamaráról;<br />

2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes<br />

kérdéseiről;<br />

30/1999. (VII.16.) EüM rendelet az orvosok, a fogorvosok, a<br />

gyógyszerészek, valamint a klinikai szakpszichológusok<br />

alapnyilvántartásáról és működési nyilvántartásáról, valamint a működési<br />

45 "egészségügyi tevékenység: az egészségügyi szolgáltatás részét képező minden olyan tevékenység,<br />

amelynek végzéséhez szakképesítés szükséges" Forrás: 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi<br />

tevékenység végzésének egyes kérdéseiről, 4. § c.) pontja<br />

68<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

nyilvántartásban nem szereplő személyek tevékenységének<br />

engedélyezéséről; 46<br />

20/1991. (XI. 5.) NM rendelet az orvosi bélyegzőkről.<br />

1.4.3 A nyilvántartások működtetői, adatgazdái<br />

Az alapnyilvántartás esetében - az ESzCsM megbízása alapján - a nyilvántartás<br />

működtetője az Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EKH). Adatgazda:<br />

xxxxxxxxxxxx<br />

Az alapnyilvántartás esetében az oktatási intézmény jelenti kötelező jelleggel az EKH<br />

számára a szükséges adatokat.<br />

A működési nyilvántartás esetében a nyilvántartás működtetője: a Magyar Orvosi<br />

Kamara (MOK). Adatgazda - országos nyilvántartás esetében: xxxxxxxxxxx, MOK<br />

Regiszter vezető. A MOK működési nyilvántartásának leírását teljes körűen<br />

rendelkezésünkre bocsátotta. Megtalálható az 1. sz. függelékben.<br />

A működési nyilvántartásba vétel az orvos, fogorvos kérelmére történik, nem kötelező<br />

jellegű a regisztráció.<br />

1.4.4 A nyilvántartások adatbázisának szerkezetleírása<br />

1.4.4.1 Alapnyilvántartás<br />

A. Entitások<br />

Az alapnyilvántartás szempontjából egyetlen entitásról lehet beszélni, ez az orvos<br />

törzslapja:<br />

Sorszám A/nnnnn formában, ahol nnnnn: 1-99999<br />

Név<br />

46 A 30/1999-es EüM rendelet ebbe a kategóriába sorolja a vizsgázott fogászokat is, de e végzettség<br />

jelentősége egyre kisebb, ezért külön nem említjük őket a nyilvántartások leírásában.<br />

69<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Leánykori név<br />

Születési hely<br />

Születési idő<br />

Anyja neve<br />

Állampolgársága<br />

Lakcím<br />

Szakképesítés megnevezése<br />

Oklevél, bizonyítvány száma<br />

Kiállítás helye<br />

Kiállítás időpontja<br />

A kiállító intézmény<br />

Honosított oklevél által<br />

tanúsított szakképesítés<br />

Oklevél, bizonyítvány<br />

Oklevél, bizonyítvány<br />

Oklevél, bizonyítvány<br />

Külföldi egyetemen szerzett honosított vagy<br />

egyenértékűnek elismert oklevél esetén<br />

Honosítás száma<br />

Honosítás helye<br />

Honosítás időpontja<br />

Honosító intézmény<br />

Vizsga letételét tanúsító<br />

okirat száma<br />

Külföldi egyetemen szerzett oklevél esetén a 30/1999-es<br />

EüM Rendelet 6.§-a szerint<br />

Kiállítás helye<br />

70<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Kiállítás időpontja<br />

Kiállító intézmény<br />

B. Adatbázis információk<br />

Az adatbázis az EKH-ban jelenleg részben papír alapú - folyamatosan dolgozzák fel a<br />

papíron tárolt adatokat, építik be egy adatbázisba -, részben elektronikus alapú, de még<br />

nem állt fel végleges formájában önállóan, így nincsenek pontos információk az<br />

adatbázis fizikai paramétereiről és adatszerkezetéről. Amíg nem áll fel az önálló<br />

adatbázis, áthidaló megoldásként a MOK működési nyilvántartásába dolgoznak be az<br />

EKH alapnyilvántartással foglalkozó munkatársai. Várhatóan szeptemberben feláll az új<br />

alapnyilvántartás.<br />

Az orvosi, fogorvosi alapnyilvántartás jelenleg mintegy 63000 személy adatait<br />

tartalmazza, közülük 53000 fő adatai elektronikusan is rögzítésre kerültek, míg 10000<br />

fő adatai bevitelre várnak, s csak papíron elérhetőek.<br />

Az adatbázis éves bővülésének mértéke ~1100 fő (a végzősök száma).<br />

C. Hozzáférési jogosultságok<br />

Amíg nem áll fel az új, elektronikus nyilvántartás, nem ismertek ezek a paraméterek.<br />

1.4.4.2 Működési nyilvántartás<br />

A. Entitások<br />

Munkahely<br />

Diploma<br />

Etikai_eljárás<br />

Tudományos_fokozat<br />

Tag<br />

Kamarai_funkció<br />

Szakképesítés<br />

Nyelvismeret<br />

Továbbképzés<br />

71<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

TAGNYILVÁNTARTÁS<br />

Adatmező neve Típusa Megjegyzés<br />

ID Int Egyedi<br />

rekordazonosító<br />

MOKTAGID Int Egyedi azonosító<br />

(indexelt, egyedi és<br />

clusterelt)<br />

Deleted Bit 1, ha töröltnek jelölt a<br />

rekord<br />

TagOklevelTipus Int Orvosi diploma típusa<br />

TagOklevel nvarchar Orvosi oklevél száma<br />

TagOklevelDatum Smalldateti<br />

me<br />

Megszerzésének<br />

dátuma<br />

TagOklevelIntezmeny Int Kiállító intézmény<br />

TagSzSzam nvarchar Személyi szám<br />

Tagnev nvarchar Név<br />

TagLeany nvarchar Leánykori név<br />

TagTitulus nvarchar Titulus (Default:<br />

“Dr.”)<br />

TagSzDatum smalldatetim Születési dátum<br />

e<br />

TagSzHol nvarchar Születés városa<br />

TagSzOrszag int Mely országban<br />

született<br />

TagAnyjaNeve nvarchar Anyja leánykori neve<br />

TagAllampolg int Állampolgársága<br />

TagOrszag int ????<br />

TagIrSzam nvarchar Lakóhely –<br />

irányítószám<br />

TagVaros nvarchar Lakóhely – város<br />

TagCim nvarchar Lakóhely – közterület<br />

név<br />

TagKozterulet int Lakóhely – közterület<br />

TagHazSzam nvarchar Lakóhely – házszám<br />

TagEmeletAjto nvarchar Lakóhely – emelet, ajtó<br />

TagTel nvarchar Lakóhely – telefon<br />

TagEMail nvarchar E-mail<br />

TagADATAAddress nvarchar ADATA postafiók cím<br />

TagAdoSzam nvarchar ????<br />

TagMunkanelkuli tinyint ????<br />

Kamara nvarchar Mely helyi kamara<br />

tagja<br />

KamTagActive<br />

KamTagKezdet<br />

tinyint<br />

smalldatetim<br />

e<br />

Kamarai tagság<br />

kezdete<br />

72<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

KamKizarDatum smalldatetim Kizárás dátuma<br />

e<br />

KamKizarOk nvarchar Kizárás oka<br />

KamTagMegszunt smalldatetim<br />

e<br />

Tagság megszűnésének<br />

dátuma<br />

KamTagMegszuntOK int Tagság megszűnésének<br />

oka<br />

TagHonSzakkep int Honosított<br />

szakképesítés<br />

TagHonSzam nvarchar Honosítás száma<br />

TagHonDatum smalldatetim Honosítás dátuma<br />

e<br />

TagHonIntezmeny int Honosító Intézmény<br />

TagHonVizsgaSzam nvarchar Vizsga száma<br />

TagHonVizsgaDatum smalldatetim Vizsga dátuma<br />

e<br />

TagHonVizsgaIntezme nvarchar Vizsgáztató intézmény<br />

ny<br />

Archivalt<br />

Smalldateti ????<br />

me<br />

TagErtOtthon smallint Mi az értesítési cím:<br />

0 – lakóhelyi cím<br />

1 – munkahelyi cím<br />

TagSzakertoTerulet nvarchar Szakértői terület<br />

megnevezése<br />

TagSzakertoKiallDatu smalldatetim Kiállításának dátuma<br />

m<br />

e<br />

TagSzakertoErvDatum smalldatetim Érvényesség dátuma<br />

e<br />

KamaraNyilvantarto nvarchar Nyilvántartó kamarai<br />

szerv<br />

KamaraValKorzet nvarchar Választói körzet<br />

KamaraiTag smallint Kamarai tag-e<br />

Nyugdijas smallint Nyugdíjas:0 – nem, 1 -<br />

igen<br />

NyugdijasJovIgen smallint Van-e a nyugdíjon<br />

kívül más jövedelme:<br />

0-nem, 1-igen<br />

Sex smallint Nem: 2 – férfi, 1 – nő<br />

KerdoivVolt bit 0 – nem,<br />

1 – volt már kérdőiv<br />

tranzakció<br />

Regisztracio Smallint Regisztrált-e<br />

TagOklevelIntText Nvarchar Orvosi diplomát kiadó<br />

intézmény<br />

megnevezése<br />

73<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Rogzitette Nvarchar Adatrogzitő neve<br />

KamaraUtolso Nvarchar Utolsó kamara száma<br />

TagKartyaNev Nvarcher A tagkártyára kerülő<br />

név szövege, dr.<br />

nélkül. Nem lehet 19<br />

karakternél több<br />

RegistDate SmallDate Regisztráció időpontja<br />

LevIrSzam nvarchar Levelezés –<br />

irányítószám<br />

LevVaros nvarchar Levelezés – város<br />

LevCim nvarchar Levelezés – közterület<br />

név<br />

LevKozterulet int Levelezés – közterület<br />

LevHazSzam nvarchar Levelezés – házszám<br />

LevEmeletAjto nvarchar Levelezés – emelet,<br />

ajtó<br />

DIPLOMA<br />

Adatmező neve Típusa Megjegyzés<br />

TagDiplID int Egyedi rekordazonosító<br />

Deleted bit 0 – élő rekord<br />

1 – töröltnek jelölt rekord<br />

MokTagId int Orvosi nyilvántartási szám<br />

DiplVegzettseg int Végzettség típusa<br />

DiplEv<br />

smalldatetime Megszerzés időpontja<br />

DiplSzam nvarchar Diploma, oklevél száma<br />

DiplEgyetem nvarchar Kiállító intézmény<br />

ETIKAI ELJÁRÁS<br />

Adatmező neve Típusa Megjegyzés<br />

EtikaID int Egyedi rekordazonosító<br />

EtikaEnd bit 0 – eljárás folyamatban<br />

1 – eljárás befejezve<br />

EtikaStartDate<br />

smalldatetime Eljárás megkezdésének<br />

ideje<br />

EtikaIFokBiz nvarchar I. fokú bizottság<br />

megnevezése<br />

EtikaIFokSzam nvarchar I. fokú ítélet száma<br />

EtikaIFokItelet int I. fokú ítélet<br />

EtikaIFokFellebb bit Fellebezés az I. fokú<br />

ítélettel szemben<br />

0 – nem<br />

1 – igen<br />

EtikaIIFokSzam nvarchar Másodfokú ítélet száma<br />

EtikaIIFokItelet int Másodfoku ítélet<br />

74<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

FelFuggStart smalldatetime Felfüggesztés kezdete<br />

FelFuggStop smalldatetime Felfüggesztés vége<br />

Deleted bit 0 – élő rekord<br />

1 – töröltnek jelölt rekord<br />

MOKTAGID int Orvosi nyilvántartási szám<br />

EtikaIFokItelDate smalldatetime I. fok ítélet dátuma<br />

EtikaIIFokItelDate smalldatetime Másodfokú ítélet dátuma<br />

FellebbDate smalldatetime I. fok fellebbezés dátuma<br />

FellebbIIDate smalldatetime Másodfok fellebb. Dátuma<br />

EtikaIIFokFelleb bit Másodfokú fellebbezés<br />

0 – nem<br />

1 - igen<br />

Birsag [int] Pénzbírság összege<br />

KizarDate [datetime] Kizárás dátuma<br />

ItelBiz [nvarchar] Jogerős ítélete hozó etikai<br />

bizottság neve<br />

Usz [nvarchar] Ügyiratszám<br />

ItelDate<br />

Kipan<br />

[datetime]<br />

[int]<br />

A joerős ítélet dátuma<br />

Az ügy panaszosa<br />

ItelOk [int] Az etikai ítélet fajtája<br />

PanNev nvarchar A panaszlott neve<br />

KAMARAI FUNKCIÓ<br />

Adatmező neve Típusa Megjegyzés<br />

TagKamBizID int Egyedi rekordazonosító<br />

Deleted bit 0 – élő rekord<br />

1 – töröltnek jelölt rekord<br />

MokTagID int Orvosi nyilvántartási szám<br />

KamBizTag int Kamarai szervezet<br />

KamBizFunkcio int Betöltött tisztség<br />

TOVÁBBKÉPZÉS<br />

Adatmező neve Típusa Megjegyzés<br />

KepzesId int Egyedi rekordazonosító<br />

Deleted bit 0 – élő rekord<br />

1 – töröltnek jelölt rekord<br />

MokTagID int Orvosi nyilvántartási szám<br />

KepTema nvarchar Képzés témaköre<br />

KepIgazolasSzam nvarchar Igazolás száma<br />

KepKiallDatum smalldatetime Kiállítás dátuma<br />

KepKiallIntezet nvarchar Kiállító intézmény<br />

KepTemaID nvarchar Képzés téma azonosító<br />

szám<br />

NYELVISMERET<br />

75<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Adatmező neve Típusa Megjegyzés<br />

TagNyelvId int Egyedi rekordazonosító<br />

Deleted bit 0 – élő rekord<br />

1 – töröltnek jelölt rekord<br />

MOKTAGID int Orvosi nyilvántartási szám<br />

NyelvTipus nvarchar Idegen nyelv<br />

NyelvFokozat int Nyelvismeret foka<br />

NyelvEv smalldatetime Megszerzésének dátuma<br />

NyelvOklev nvarchar Oklevél száma<br />

NyelvHol nvarchar Kiállító intézet<br />

SZAKKÉPESÍTÉS<br />

Adatmező neve Típusa Megjegyzés<br />

TagSzakId int Egyedi rekordazonosító<br />

Deleted bit 0 – élő rekord<br />

1 – töröltnek jelölt rekord<br />

MokTagId int Orvosi nyilvántartási szám<br />

SzakTipus int Szakképesítés típusa<br />

SzakEv<br />

smalldatetime Megszerzésének dátuma<br />

SzakOkSzam nvarchar Oklevél száma<br />

SzakEgyetem Nvarchar Kiállító intézet<br />

TUDOMÁNYOS FOKOZAT<br />

Adatmező neve Típusa Megjegyzés<br />

TagTudFokId int Egyedi rekordazonosító<br />

Deleted bit 0 – élő rekord<br />

1 – töröltnek jelölt rekord<br />

MokTagID int Orvosi nyilvántartási szám<br />

TudTipus int Tudományos fokozat<br />

szintja<br />

TudOklevelSzam nvarchar Oklevél száma<br />

TudKiallDatum smalldatetime Megszerzés dátuma<br />

TudKiallIntezet nvarchar Kiállító szerv, intézet<br />

MUNKAHELY<br />

Adatmező neve Típusa Megjegyzés<br />

TagWorkID int Egyedi rekordazonosító<br />

Deleted bit 0 – élő rekord<br />

1 – töröltnek jelölt rekord<br />

MokTagID int Orvosi nyilvántartási szám<br />

Intezmeny nvarchar Intézmény kódja<br />

Osztaly nvarchar Osztály kódja<br />

NemIntezmenyKo<br />

d<br />

nvarchar<br />

Ha nem intézményi, akkor<br />

a 9 karakteres munkahelyi<br />

kód<br />

76<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Beosztas int Beosztás<br />

TagMunkaKezdet smalldatetime Munkaba lépés dátuma<br />

TagMunkaVeg smalldatetime Megszúntetés dátuma<br />

TagMunkaSzKezd smalldatetime Szüneteltetés kezdete<br />

et<br />

TagMunkaSzVeg smalldatetime Szüneteltetés vége<br />

TagMunkaSzOk nvarchar Szüneteltetés oka<br />

NemIntezmenyNe<br />

v<br />

nvarchar Ha nem intézményi, akkor<br />

a munkahely megnevezése<br />

FoMunkaHely bit 0 – nem főmunkahely<br />

1 - főmunkahely<br />

WIrszam nvarchar Irányítószám<br />

WVaros nvarchar Város<br />

WKozterNev nvarchar Közterület neve<br />

WKozter int Közterület típusa<br />

WHazszam nvarchar Házszám<br />

WEmAjto nvarchar Emelet, ajtó<br />

WorkTel Nvarchar Telefonszám<br />

B. Adatbázis információk<br />

Pillanatnyilag ~63000 nyilvántartási (pecsét)szám foglalt, ennyien szerepelnek az<br />

alapnyilvántartásban. Közülük eddig összesen ~43000 orvos, fogorvos regisztráltatta<br />

magát a működési nyilvántartásban.<br />

Évente 6-700 a friss diplomások illetve a honosítások száma.<br />

Szakvizsga alapján ~1000 változás, egyéb adatváltozás (lakcím, munkahely): 3-4000/év.<br />

C. Hozzáférési jogosultságok<br />

Hozzáférési jogosultságokról csak az alábbi információkat kaptunk:<br />

Hivatalos külső adatkapcsolat nincs (<strong>pub</strong>likus vagy privát hálózaton keresztül), de az<br />

EKH alapnyilvántartással foglalkozó munkatársai telefonos modemen keresztül<br />

bedolgoznak a működési nyilvántartásba. Az adatbázis interneten keresztül nem<br />

elérhető. Címlistát nem adnak ki, kérésre sem.<br />

Behívásos terminálkapcsolat működik a megyei kamarák, helyi kamarák felöl is.<br />

Léteznek szerződött kapcsolatok adatszolgáltatásra (pl. bankok, internet magazin stb.), a<br />

MOK vezetőség egyetértésével.<br />

Lekérdezés lehetősége biztosított az ügyfélszolgálaton keresztül.<br />

77<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.4.5 A nyilvántartás hiányosságai<br />

A. Szakmai hiányosságok<br />

Az ESzCsM-mel tisztázni szükséges, feltétlenül szükség van-e a két<br />

különböző logikát képviselő nyilvántartás egyidejű fenntartására, azaz van-e<br />

értelme az alap-, és működési nyilvántartást külön működtetni akkor, amikor<br />

személyhez kötődően minden információ rendelkezésre áll a működési<br />

nyilvántartásban, ami az alapnyilvántartásban szerepel. A két nyilvántartás<br />

célja ugyan eltér egymástól - az egyik a szakképesítés közhiteles<br />

nyilvántartását szolgálja, míg a másik az egészségügyi dolgozók<br />

legfontosabb adatait tartalmazza-, ez azonban nem tűnik elegendő indoknak<br />

az elkülönültség fenntartására. Technikailag és eljárásrendileg megoldható a<br />

két adatbázis integrálása.<br />

A működési nyilvántartásból nem nyerhető ki olyan alapinformáció, mint<br />

például hány orvos dolgozik belgyógyászként, így a szaktárca hiába kér ilyen<br />

természetű információkat a MOK-tól, ezekkel nem tudnak szolgálni. 47 A<br />

rendelet hibás adatkérelmei miatt a nyilvántartás alapfunkciókat nem tud<br />

ellátni.<br />

Ezzel szemben teljesen feleslegesen nyilván kell tartani az orvosok,<br />

fogorvosok beosztását, ami az első bejelentkezés után relevanciáját veszti, a<br />

módosítást ugyanis a többség elmulasztja.<br />

Hasonlóan feleslegesnek bizonyuló információkérés a nyelvismeretre való<br />

rákérdezés, 'kemény' adatként sehova sem használható.<br />

Az orvosi pecsétek kiadásáról ezzel szemben nincs az OEP részére<br />

nyilvántartási kötelezettség előírva, holott kellene, hogy közhiteles<br />

nyilvántartás készüljön erről, mivel a pecséttel való rendelkezésnek<br />

47 Forrás: MOK REG., vezető<br />

78<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

jogkövetkezménye van. 48 Jelenleg a MEP-ek tartják nyilván a kiadott pecsét<br />

számokat, amelyek azonosak az orvosnyilvántartás(ok) sorszámaival 49 .<br />

B. Eljárásrendi hiányosságok<br />

A regisztráció megújítására, a működési nyilvántartásba vételre 1999.<br />

november 1.-től 2000. március 31-ig kellett - a 30/1999-es EüM rendelet<br />

előírása alapján - sort keríteniük az érintetteknek. Ebben az időszakban<br />

sokan nem regisztráltatták magukat, bár ők sem kerültek ki a működési<br />

adatbázisból (jelenleg 53 000 fő, de ahogy az egészségügyi tárca<br />

munkatársai viszik be az adatokat, számuk úgy bővül) a korábbi Orvosok<br />

Országos Nyilvántartásának köszönhetően. Ennek tudható be a nagy<br />

állománykülönbség regisztrált és nem regisztrált, de elektronikusan<br />

nyilvántartott állomány között (43 000 versus 53 000 fő).<br />

A működési nyilvántartásba az információk elévülését a delikvensnek kell a<br />

változást követően 30 napon belül bejelenteni. Nem teszik. Megfontolandó a<br />

munkahelyek illetve a munkáltatók számára kötelezettségként előírni a<br />

változások jelentését.<br />

A működési nyilvántartás 5 éves időtartamú, azt a szakmai<br />

továbbképzésekkel igazoltan lehet megújítani. Egyelőre senki nem mer<br />

belegondolni, mi lesz, ha lejár az első 5 esztendő - a következő év márciusa<br />

végével pedig ez bekövetkezik.<br />

A halottak kivezetése a nyilvántartásból rendszerszerűen nem megoldott.<br />

Részben helyi kamarák végzik el ezt a feladatot, részben a munkahelyek<br />

jelzései szolgáltatnak adatot - esetlegesen.<br />

A helyzet egyáltalán nem megnyugtató, ezért áthidaló megoldásként született<br />

egy megállapodás 2003. szeptemberében az OEP és a MOK között az adatok<br />

48 Forrás: 20/1991. (XI.5) NM rendeletet az orvosi pecsétről.<br />

49 Az alapnyilvántartásban 'A' sorjelűek, míg a működési nyilvántartásban 'M' sorjelűek az egyébként<br />

azonos sorszámok.<br />

79<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

cseréjéről, ami segítette volna a MOK-ot az érvénytelen orvos-azonosítókkal<br />

kapcsolatos frissítésben, míg az OEP-et az orvosok alapadatainak<br />

elérhetőségében. 50<br />

Az első csere után az OEP és a MOK között az ezirányú kapcsolat<br />

megszakadt - bízunk benne, hogy csak ideiglenesen.<br />

Amennyiben a jogi gondok tisztázása után újra életbe lépne az OEP és MOK<br />

közötti megállapodás, ebben az esetben annak a technikai problémának a<br />

feloldására kellene metódust találni, hogy az OEP TAJ-ra vonatkozó<br />

információkat tud átadni, míg ez az adat nem szerepel egyik<br />

orvosnyilvántartásban sem.<br />

Az ÁNTSZ-szel úgyszintén készült egy megállapodás, amelynek keretében<br />

egyelőre csak Pest megyében, de adatátadásra került sor, a helyi MOK a<br />

helyi ÁNTSZ részére nyújtott információkat. Igény a MOK helyi szervezetei<br />

felöl is érkezne az ÁNTSZ irodákhoz, de nem alakult ki még szabályozott<br />

kapcsolat.<br />

1.4.6 A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés<br />

Az orvos, fogorvos alapnyilvántartást valamint a működési nyilvántartást az<br />

Egészségügyi Törvény közhitelesnek minősíti. A felállított kritériumok alapján azonban<br />

a működési nyilvántartás nem tekinthető közhitelesnek, mivel a halottak valamint a<br />

pályaelhagyók 'kivezetése' a nyilvántartásból rendszerszerűen nem megoldott. Ez egy<br />

szisztematikus hiba, amit meg kell oldani.<br />

A működési nyilvántartás célnak való megfelelése, ami ebben az esetben nem érinti a<br />

nyilvántartás közhitelességre vonatkozó megítélését, több ponton is csorbát szenved,<br />

ahogyan azt a hiányosságokról szóló passzus részletesen tartalmazza.<br />

50 Az OEP a Belügyminisztériumtól (BM) kapja a halottakra vonatkozó adatokat hetente egyszer.<br />

80<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.4.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az<br />

EKNY-be való beépülés feltételei<br />

1. Az orvosi, fogorvosi alapnyilvántartás valamint működési nyilvántartás<br />

integrált adatbázisának kialakítása indokolt, amelyben a személyekhez<br />

kötődő azonos információk duplikálása elkerülhető. Ez nem jelenti azt, hogy<br />

például a Magyarországon diplomát szerző, de Magyarországon dolgozni<br />

nem akaró személyek nyilvántartását ne lehetne megoldani, mivel az<br />

integrált adatbázis kialakítása során erre tekintettel lehet lenni. A kialakítás<br />

megvalósításának modelljéül a már hivatkozott, K-NET-ként elhíresült,<br />

gyógyszertörzsre vonatkozó integrált adatbázis szolgál. Az ESzCsM<br />

állásfoglalását kell kérni ebben az ügyben.<br />

2. Az adatszolgáltatás tartalmának felülvizsgálatára úgyszintén sort kell<br />

keríteni, a redundáns elemeket (nyelvtudás, beosztás) ki kell venni, míg a<br />

hiányzó információkat betenni szükséges (így a munkakört, TAJ azonosítót).<br />

Egészségpolitikai szakértőkkel való egyeztetésnek helye van, csakúgy, mint<br />

a MOK, az OEP egy asztalhoz ültetésének az ESzCsM képviselőivel.<br />

3. Az OEP orvosokkal kapcsolatos információigénye kielégülhetne anélkül is,<br />

hogy lenne rendszeres adatcsere az OEP és a MOK között, amennyiben -<br />

beépítve az OEP alapadatait a rendszer elemeibe - egységes orvostörzzsé<br />

transzformálnánk át a MOK adatbázisát. A kétféle nyilvántartás összevonása<br />

után, az integrált adatbázis kialakításának második fázisában ez kellene,<br />

hogy a következő lépés legyen a feladatok sorában. Ide tartozó feladat a<br />

pecsétkiadás nyilvántartásának beintegrálása is a közhiteles nyilvántartás<br />

elemei közé. Az integrált adatbázis vezetése maradhatna a MOK-nál.<br />

4. Az integrált adatbázis kialakításának harmadik fázisában az ÁNTSZ OTH<br />

orvosokra, mint szolgáltatókra vonatkozó adatainak beépítése jelentené a<br />

végső összevonás irányába tett lépést, amely lépés egyidejűleg megtehető az<br />

előzővel, ha a szándék az ágazat irányítóiban megfelelően erős.<br />

81<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Ajánlás<br />

5. Amíg az integrált adatbázisok nem kerülnek kialakításra, addig jogszabályi<br />

felhatalmazásban kell nevesíteni a MOK, OEP, ÁNTSZ szervezetei közötti<br />

adatátadást.<br />

6. Munkahelyi, munkáltatói kötelezettségként kell meghatározni az orvosok,<br />

fogorvosok munkahelyi változásának jelentési előírásait, szemben a mostani<br />

gyakorlattal.<br />

7. A halottak kivezetése az integrált orvostörzsből a TAJ szám megadásával<br />

egyszerűbbé válhatna, segítve ezzel az adatbázist a közhitelessé válásban.<br />

Az EKNY kialakításának első ütemében - tekintettel az adatbázisban szereplő adatok<br />

személyhez kötöttségére, személyes jellegére - a működési nyilvántartás egyes<br />

adataihoz való hozzáférés tükrözéssel csak akkor oldható meg, ha az EKNY erre<br />

jogszabályban felhatalmazást kap. A 1997-es Egészségügyi Törvény közérdekű adatnak<br />

minősíti: 51<br />

az orvos, fogorvos nevét;<br />

megszerzett szakképesítését;<br />

a megszerzés időpontját;<br />

a továbbképzések elvégzésének időpontjait;<br />

a nyelvismerettel kapcsolatos információkat;<br />

a korlátozott alkalmasság ismeretét;<br />

a munkahely ismeretét.<br />

Ennek függvényében ezen információkhoz való hozzáférést az EKNY-ben biztosítani<br />

lehet. Erre a célra az interneten keresztüli lekérdezés tűnik a legmegfelelőbb módnak.<br />

Tekintettel arra, hogy ilyen jellegű lekérdezésre egyelőre nincs mód, idő-, és<br />

költségigényes lesz a megoldás.<br />

51 Forrás: 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről, 112. § (9) bekezdése.<br />

82<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

A második ütemben elképzelhető lehet az EKNY számára egy külön interfész<br />

kialakítása az egyesített, integrált orvostörzs fentebb nevesített adataihoz való<br />

hozzáférés érdekében.<br />

83<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.5 Gyógyszerész nyilvántartás(ok)<br />

1.5.1 A nyilvántartások célja, funkciója<br />

Az egészségügyi tevékenység gyakorlása, mint az már ismert, a betegek érdekeit<br />

valamint az ellátás biztonságát védendő, engedélyhez kötött. Ahhoz, hogy valaki<br />

gyógyszerészként tevékenykedhessen, gyógyszerész végzettséggel kell rendelkeznie. Az<br />

itthon kiadott illetve külföldön megszerzett és honosított diplomák nyilvántartási<br />

kötelezettségéről az 1997-es Egészségügyi Törvény rendelkezik, e szerint a megszerzett<br />

szakképesítésről ún. alapnyilvántartást kell vezetni.<br />

Ugyancsak az Egészségügyi Törvény rendelkezik a gyógyszerészek működési<br />

nyilvántartási kötelezettségéről is; nyilvántartásba vétel hiányában ilyen irányú<br />

tevékenységet nem lehet folytatni. A kétféle nyilvántartás felállítására 2000. év tavaszán<br />

került sor, miniszteri rendelet előírása alapján.<br />

A nyilvántartások vallott célja továbbá - egészségpolitikai vonatkozásban, hogy tudni<br />

lehessen, hány gyógyszerész, milyen intézményekben, milyen munkahelyeken dolgozik<br />

ma az egészségügyben.<br />

1.5.2 A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről;<br />

1994. évi LI. Törvény a Magyar Gyógyszerész Kamaráról;<br />

2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes<br />

kérdéseiről;<br />

30/1999. (VII.16.) EüM rendelet az orvosok, a fogorvosok, a<br />

gyógyszerészek, valamint a klinikai szakpszichológusok<br />

alapnyilvántartásáról és működési nyilvántartásáról, valamint a működési<br />

nyilvántartásban nem szereplő személyek tevékenységének<br />

engedélyezéséről.<br />

84<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.5.3 A nyilvántartások működtetője, adatgazdája<br />

Az alapnyilvántartás esetében - az ESzCsM megbízása alapján - a nyilvántartás<br />

működtetője az Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EKH). Adatgazda:<br />

xxxxxxxxxxxxxxxx<br />

Az alapnyilvántartás esetében az oktatási intézmény jelenti az adatokat.<br />

A működési nyilvántartás esetében a nyilvántartás működtetője: a Magyar<br />

Gyógyszerész Kamara (MGYK). Adatgazda - országos nyilvántartás esetében:<br />

xxxxxxxxxxxxxx A MGYK működési nyilvántartásának leírását nem bocsátotta<br />

rendelkezésünkre, mivel éppen átalakítás alatt áll. Ami rendelkezésünkre állt, azt<br />

közrebocsátottuk.<br />

A működési nyilvántartásba vétel a gyógyszerész kérelmére történik.<br />

1.5.4 A nyilvántartások adatbázisának szerkezetleírása<br />

1.5.4.1 Alapnyilvántartás<br />

A gyógyszerész alapnyilvántartás egyelőre papír alapú, a tervek elkészültek a<br />

számítógépes feldolgozásra.<br />

A. Entitások<br />

Az alapnyilvántartás szempontjából egyetlen entitásról lehet beszélni, ez a gyógyszerész<br />

törzslapja:<br />

Sorszám A/nnnnn formában, ahol nnnnn: 1-99999<br />

Név<br />

Leánykori név<br />

Születési hely<br />

Születési idő<br />

Anyja neve<br />

85<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Állampolgársága<br />

Lakcím<br />

Szakképesítés megnevezése<br />

Oklevél, bizonyítvány száma<br />

Kiállítás helye<br />

Kiállítás időpontja<br />

A kiállító intézmény<br />

Honosított oklevél által<br />

tanúsított szakképesítés<br />

Oklevél, bizonyítvány<br />

Oklevél, bizonyítvány<br />

Oklevél, bizonyítvány<br />

Külföldi egyetemen szerzett honosított vagy<br />

egyenértékűnek elismert oklevél esetén<br />

Honosítás száma<br />

Honosítás helye<br />

Honosítás időpontja<br />

Honosító intézmény<br />

Vizsga letételét tanúsító<br />

okirat száma<br />

Külföldi egyetemen szerzett oklevél esetén a 30/1999-es<br />

Rendelet 6.§-a szerint<br />

Kiállítás helye<br />

Kiállítás időpontja<br />

Kiállító intézmény<br />

B. Adatbázis információk<br />

86<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Jelenleg nincs adatbázis információ, mivel adatbázis sincs. Az EKH által bemutatott<br />

tervek szerint ACCESS alapú adatbázis kezelő program készül ugyanazoknak a<br />

készítőknek a segítségével, akik a MOK Regisztert is üzemeltetik.<br />

C. Hozzáférési jogosultságok<br />

Amíg nem áll fel az új, elektronikus nyilvántartás, nem ismertek ezek a paraméterek.<br />

1.5.4.2 Működési nyilvántartás<br />

A. Entitások<br />

Személy<br />

Gyógyszertár<br />

Képesítés<br />

B. Adatbázis információk<br />

Az adatbázis mérete jelenleg ~50MB (+300MB fotó). 7300 gyógyszerész szerepel a<br />

működési nyilvántartásban.<br />

Napi változási forgalom: 2MB/nap<br />

Adatbiztonság: napi tükrözés<br />

Lekérdezések mennyisége: 10-100MB/nap<br />

C. Hozzáférési jogosultságok<br />

Hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk.<br />

Rendelkezésre állás: éjjel-nappal, minden nap (7/24)<br />

1.5.5 A nyilvántartások hiányosságai<br />

A. Szakmai hiányosságok<br />

Az orvos/fogorvos nyilvántartás korábban taglalt hiányosságai közül a<br />

gyógyszerész nyilvántartás esetében is érvényes a két nyilvántartás<br />

összevonásának szükségessége; a nyilvántartás felesleges elemeinek<br />

87<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

elhagyása, illetve újakkal való kiegészítése. (Lásd a 1.4.5 pontot!) Ezeket<br />

kiegészítendő, a Magyar Gyógyszerész Kamara (MGYK) válaszlevelében 52 a<br />

következőket hangsúlyozta:<br />

GYES-en GYED-en lévő gyógyszerészek státusza nem tisztázott (az<br />

Egészségügyi Törvény nem engedi meg a nyilvántartásból történő<br />

felfüggesztést, szüneteltetést).<br />

Gyakorlati részpontszámok elszámolása nem egyértelmű illetve az Európai<br />

Unióban szerzett pontok sorsa is kétséges.<br />

B. Eljárásrendi hiányosságok<br />

A MGYK hivatali eljárási rendjével ellentétben az OTH a gyakorlati idő<br />

igazolások kiállításáért államigazgatási eljárási illetéket fizettet, mely csak a<br />

személyes gyógyszertár-működtetési joggal rendelkező gyógyszerészeket<br />

érinti. Jogszabályi pontosítás, jogszabály értelmezés szükséges az egységes<br />

eljárási rend kialakításához. 53<br />

1.5.6 A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés<br />

A gyógyszerész alapnyilvántartást valamint a működési nyilvántartást az Egészségügyi<br />

Törvény közhitelesnek minősíti. A felállított kritériumok alapján azonban a működési<br />

nyilvántartás nem minősíthető közhitelesnek, mivel a halottak 'kivezetése' a<br />

nyilvántartásból - hasonlatosan az Orvosnyilvántartáshoz - ugyancsak nem megoldott.<br />

A működési nyilvántartás célnak való megfelelése több ponton is csorbát szenved,<br />

ahogyan azt a hiányosságokról szóló rész tartalmazza.<br />

52 Forrás: A MGYK válaszlevele (Lásd 8. sz. mellékletet!)<br />

53 Forrás: A MGYK válaszlevele (Lásd 8. sz. mellékletet!)<br />

88<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.5.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az<br />

EKNY-be való beépülés feltételei<br />

1. A gyógyszerész alapnyilvántartás valamint működési nyilvántartás integrált<br />

adatbázisának kialakítása - hasonlatosan az Orvosnyilvántartáshoz - ebben az<br />

estben is indokolt. A kialakítás megvalósításának modelljéül a már hivatkozott,<br />

K-NET-ként elhíresült, gyógyszertörzsre vonatkozó integrált adatbázis szolgál.<br />

Az ESzCsM állásfoglalását kell kérni ebben az ügyben.<br />

2. Az adatszolgáltatás tartalmának felülvizsgálatára úgyszintén sort kell keríteni,<br />

a redundáns elemeket (nyelvtudás, beosztás) ki kell venni, míg a hiányzó<br />

információkat betenni szükséges (így a munkakört, TAJ azonosítót).<br />

Egészségpolitikai szakértőkkel való egyeztetésnek helye van, csakúgy, mint a<br />

MOK, MGYK, az OEP egy asztalhoz ültetésének az ESzCsM képviselőivel.<br />

3. A GYES-re, GYED-re vonatkozó észrevételek nem csak a gyógyszerész<br />

nyilvántartást kell, hogy érintsék, hanem az összes, humánerőforrással<br />

kapcsolatos adatbázist.<br />

4. A MGYK részéről megfogalmazott igény EU-ban szerzett oktatási pontok<br />

elszámolásáról jogosnak tűnik, érintve ugyancsak a többi nyilvántartást.<br />

5. Munkahelyi, munkáltatói kötelezettségként kell meghatározni a gyógyszerészek<br />

munkahelyi változásának jelentési előírásait, szemben a mostani gyakorlattal.<br />

6. A halottak kivezetése az integrált gyógyszerésztörzsből a TAJ szám<br />

megadásával egyszerűbbé válhatna, segítve ezzel az adatbázist a közhitelessé<br />

válásban.<br />

Ajánlás<br />

Az EKNY kialakításának első ütemében - tekintettel az adatbázisban szereplő adatok<br />

személyhez kötöttségére, személyes jellegére - a működési nyilvántartás egyes<br />

adataihoz való hozzáférés tükrözéssel csak akkor oldható meg, ha az EKNY erre<br />

jogszabályban felhatalmazást kap. A 1997-es Egészségügyi Törvény ebben az esetben is<br />

közérdekű adatnak minősíti:<br />

A gyógyszerész nevét;<br />

89<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

megszerzett szakképesítését;<br />

a megszerzés időpontját;<br />

a továbbképzések elvégzésének időpontjait;<br />

a nyelvismerettel kapcsolatos információkat;<br />

a korlátozott alkalmasság ismeretét;<br />

a munkahely ismeretét.<br />

Ennek függvényében ezen információkhoz való hozzáférést az EKNY-ben biztosítani<br />

szükséges. Erre a célra az interneten keresztüli lekérdezés tűnik a legmegfelelőbb<br />

módnak. Amint tiszta kép áll rendelkezésre a gyógyszerész működési nyilvántartás<br />

adatbázisáról, meg lehet becsülni a várható fejlesztési költségeket.<br />

A második ütemben elképzelhető lehet az EKNY számára egy külön interfész<br />

kialakítása az egyesített, integrált gyógyszerésztörzs fentebb nevesített adataihoz való<br />

hozzáférés érdekében.<br />

90<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.6 Klinikai szakpszichológus(ok) nyilvántartása<br />

1.6.1 A nyilvántartások célja, funkciója<br />

Az egészségügyi tevékenység különböző szintű gyakorlása, a betegek érdekeit valamint<br />

az ellátás biztonságát védendő, engedélyhez kötött. Ahhoz, hogy valaki klinikai<br />

szakpszichológusként tevékenykedhessen, ilyen irányú végzettséggel kell rendelkeznie.<br />

Az itthon kiadott illetve külföldön megszerzett és honosított diplomák nyilvántartási<br />

kötelezettségéről az 1997-es Egészségügyi Törvény rendelkezik, e szerint a megszerzett<br />

szakképesítésről ún. alapnyilvántartást kell vezetni.<br />

Ugyancsak az Egészségügyi Törvény rendelkezik a klinikai szakpszichológus működési<br />

nyilvántartási kötelezettségéről is; nyilvántartásba vétel hiányában ilyen irányú<br />

tevékenységet nem lehet folytatni. A kétféle nyilvántartás felállítására 2000. év tavaszán<br />

került sor, a már ismert miniszteri rendelet előírása alapján.<br />

1.6.2 A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről;<br />

2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes<br />

kérdéseiről;<br />

30/1999. (VII.16.) EüM rendelet az orvosok, a fogorvosok, a<br />

gyógyszerészek, valamint a klinikai szakpszichológusok<br />

alapnyilvántartásáról és működési nyilvántartásáról, valamint a működési<br />

nyilvántartásban nem szereplő személyek tevékenységének<br />

engedélyezéséről.<br />

1.6.3 A nyilvántartások működtetője, adatgazdája<br />

Az alapnyilvántartás esetében - az ESzCsM megbízása alapján - a nyilvántartás<br />

működtetője az Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EKH). Adatgazda:<br />

xxxxxxxxxxxx<br />

Az alapnyilvántartás esetében az oktatási intézmény jelenti az adatokat.<br />

91<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

A működési nyilvántartás esetében a nyilvántartás működtetője: az Egészségügyi<br />

Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI). Adatgazda - országos nyilvántartás esetében:<br />

xxxxxxxxxxxxx, nyilvántartás vezető<br />

A működési nyilvántartásba vétel a klinikai szakpszichológus kérelmére történik.<br />

1.6.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása<br />

1.6.4.1 Alapnyilvántartás<br />

A. Entitás<br />

Az alapnyilvántartás szempontjából egyetlen entitásról lehet beszélni, egy Access<br />

adatbázisból áll, ez a klinikai szakpszichológus törzslapja alapján a következő<br />

információkat tartalmazza:<br />

Sorszám A/nnnnn formában, ahol nnnnn: 1-99999<br />

Név<br />

Leánykori név<br />

Születési hely<br />

Születési idő<br />

Anyja neve<br />

Állampolgársága<br />

Lakcím<br />

Szakképesítés megnevezése<br />

Oklevél, bizonyítvány száma<br />

Kiállítás helye<br />

Kiállítás időpontja<br />

Oklevél, bizonyítvány<br />

Oklevél, bizonyítvány<br />

92<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

A kiállító intézmény<br />

Honosított oklevél által<br />

tanúsított szakképesítés<br />

Oklevél, bizonyítvány<br />

Külföldi egyetemen szerzett honosított vagy<br />

egyenértékűnek elismert oklevél esetén<br />

Honosítás száma<br />

Honosítás helye<br />

Honosítás időpontja<br />

Honosító intézmény<br />

Vizsga letételét tanúsító<br />

okirat száma<br />

Külföldi egyetemen szerzett oklevél esetén a 30/1999-es<br />

Rendelet 6.§-a szerint<br />

Kiállítás helye<br />

Kiállítás időpontja<br />

Kiállító intézmény<br />

B. Adatbázis információk<br />

Az adatbázis mérete: jelenleg ~8-10MB. 630 klinikai szakpszichológus szerepel az<br />

alapnyilvántartásban.<br />

Napi változási forgalom: 0, 001MB/nap<br />

C. Hozzáférési jogosultságok<br />

Hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk.<br />

Az adatbázis rendelkezésre állása: munkaidőben, heti öt nap.<br />

1.6.4.2 Működési nyilvántartás<br />

A. Entitás<br />

93<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

A szakpszichológusok működési nyilvántartásának „rendszere” egy Access adatbázisból áll,<br />

amely egy (1 db) entitásban tárolja az összes klinikai szakpszichológus működési<br />

nyilvántartásának elektronikus feldolgozásához szükséges adatot.<br />

Sorszám 54 M/nnnnn formában, ahol nnnnn: 1-99999<br />

Név<br />

Születési hely<br />

Születési idő<br />

Anyja neve<br />

Állampolgársága<br />

Lakcím<br />

Szakképesítés megnevezése<br />

Oklevél, bizonyítvány<br />

oklevél szerint<br />

Oklevél, bizonyítvány száma<br />

Képzést szervező intézmény<br />

neve<br />

Képzés időpontja<br />

Képesítést szervező<br />

intézmény megnevezése<br />

Oklevél, bizonyítvány<br />

Oklevél, bizonyítvány<br />

Oklevél, bizonyítvány<br />

Oklevél, bizonyítvány<br />

Alapnyilvántartás száma A/nnnnn formában, ahol nnnnn: 1-99999<br />

Tudományos fokozat<br />

54 Forrás: Az ETI által közrebocsátott klinikai szakpszichológusi működési nyilvántartási jelentkezési lap<br />

94<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Nyilvántartási száma<br />

Kiállítás helye<br />

Kiállítás ideje<br />

Kiállító intézmény megnev.<br />

Nyelvismeret foka<br />

Nyelv megnevezése<br />

Kiállítás helye<br />

Bizonyítvány száma<br />

Kiállítás időpontja<br />

Kiállító intézmény<br />

megnevezése<br />

Előző nyilvántartási száma<br />

Korlátozott alkalmasság<br />

Van / Nincs<br />

Az eü. tev. egy évet<br />

meghaladó szünetelt. ideje<br />

Honosított oklevél által<br />

tanúsított szakképesítés<br />

Külföldi egyetemen szerzett honosított vagy<br />

egyenértékűnek elismert oklevél esetén<br />

Honosítás száma<br />

Honosítás helye<br />

Honosítás időpontja<br />

Honosító intézmény<br />

95<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

A munkahely neve<br />

A munkahely címe<br />

Beosztása<br />

Szakképesítés szerinti<br />

munkakörökben eltöltött<br />

évek száma szerinti<br />

gyakorlati pontszám<br />

Elméleti továbbképzés<br />

pontszáma<br />

B. Adatbázis információk<br />

Az adatbázist az ETI 2003-ban vette át az ESzCsM Humánpolitikai Főosztályától.<br />

Az adatbázis mérete: jelenleg ~10-12MB. Mintegy 630 klinikai szakpszichológus<br />

szerepel a működési nyilvántartásban.<br />

Napi változási forgalom: 0, 001MB/nap.<br />

C. Hozzáférési jogosultságok<br />

Hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk.<br />

Az adatbázis rendelkezésre állása: 7 nap/24 óra.<br />

1.6.5 A nyilvántartások hiányosságai<br />

Tekintettel az alacsony számosságra, külön nem részletezzük azokat a hiányosságokat,<br />

amelyek másutt már pontosan le vannak írva.<br />

1.6.6 A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés<br />

A klinikai szakpszichológusi alapnyilvántartást valamint a működési nyilvántartást az<br />

Egészségügyi Törvény közhitelesnek minősíti. A kifogások hasonlóak, mint a többi<br />

humánerőforrás adatbázissal szemben.<br />

96<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.6.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az<br />

EKNY-be való beépülés feltételei<br />

Hasonló szempontokat érdemes nevesíteni a javaslatok megfogalmazása során, mint<br />

amit a másik két adatbázis esetében tettünk. E helyütt ezeket nem ismételjük meg.<br />

Ajánlás<br />

Az EKNY kialakításának első ütemében - tekintettel az adatbázisban szereplő adatok<br />

személyhez kötöttségére, személyes jellegére - a működési nyilvántartás egyes<br />

adataihoz való hozzáférés tükrözéssel csak akkor oldható meg, ha az EKNY erre<br />

jogszabályban felhatalmazást kap. A 1997-es Egészségügyi Törvény ebben az esetben is<br />

közérdekű adatnak minősíti:<br />

A klinikai szakpszichológus nevét;<br />

megszerzett szakképesítését;<br />

a megszerzés időpontját;<br />

a továbbképzések elvégzésének időpontjait;<br />

a nyelvismerettel kapcsolatos információkat;<br />

a korlátozott alkalmasság ismeretét;<br />

a munkahely ismeretét.<br />

Ennek függvényében ezen információkhoz való hozzáférést az EKNY-ben biztosítani<br />

szükséges. Erre a célra az interneten keresztüli lekérdezés tűnik a legmegfelelőbb<br />

módnak.<br />

97<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.7 Egészségügyi szakdolgozói nyilvántartás(ok)<br />

1.7.1 A nyilvántartások célja, funkciója<br />

Az egészségügyi tevékenység különböző szintű gyakorlása, a betegek érdekeit valamint<br />

az ellátás biztonságát védendő, engedélyhez kötött. Ahhoz, hogy valaki egészségügyi<br />

szakdolgozóként tevékenykedhessen, ilyen irányú szakképesítéssel kell rendelkeznie.<br />

Az eddig tárgyalt humánerőforrást érintő adatbázisokhoz hasonlóan - az 1997 évi CLIV.<br />

törvény 'az egészségügyről' 111. § és 112. § rendelkezése alapján - a nyilvántartások<br />

kettéosztódnak: alap-, és működési nyilvántartásra.<br />

1.7.2 A nyilvántartások jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />

1997. évi CLIV. törvény az egészségügyről;<br />

2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes<br />

kérdéseiről;<br />

2003. évi LXXXIII. törvény a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói<br />

Kamaráról;<br />

27/1998. (VI.17.) NM rendelet az egészségügyi szakképesítést szerzett<br />

személyek alapnyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakdolgozók<br />

működési nyilvántartásának szabályairól.<br />

28/1998. (VI.17.) NM rendelet az egészségügyi dolgozók továbbképzésének<br />

szabályairól.<br />

1.7.3 A nyilvántartások működtetője, adatgazdája<br />

Mind az alapnyilvántartás, mind a működési nyilvántartás esetében a nyilvántartás<br />

működtetője: az Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézet (ETI). Adatgazda:<br />

xxxxxxxxxxxxxxxxxxx, nyilvántartás vezető. Az ETI a nyilvántartások leírását csak<br />

részlegesen bocsátotta rendelkezésünkre, szoftverfejlesztési szerzői jogra hivatkozva. 55<br />

55 Forrás: Az ETI válaszlevele (lásd 9. sz. mellékletet!)<br />

98<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Az alapnyilvántartásba vétel, mint mindig, a szakképesítést kiadó intézmény bejelentése<br />

alapján történik, kötelező jelleggel.<br />

A működési nyilvántartásba vétel az egészségügyi szakdolgozó kérelmére történik,<br />

önkéntes.<br />

1.7.4 A nyilvántartások adatbázisának szerkezetleírása<br />

Az ETI 'Egészségügyi Szakdolgozók Országos Nyilvántartása' elnevezéssel<br />

informatikai szempontból együttes adatbázisként kezeli a két nyilvántartást.<br />

1.7.4.1 Alapnyilvántartás<br />

Elsősorban papíralapú nyilvántartás (kartonok), informatikai rendszer másodlagosan<br />

rögzíti az adatokat.<br />

Az alapnyilvántartást egy szekvencia-azonosító rögzíti, az az alapnyilvántartási szám,<br />

de azonosításra a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara által adandó számot lehet<br />

majd használni, ezzel lehet a nyilvántartásokat később összekapcsolni.<br />

A. Entitások<br />

A szakdolgozók alapnyilvántartási adatlapja<br />

Név<br />

Törzslap száma<br />

Születési név Szakképesítés megnevezése, azonosító<br />

száma<br />

Leánykori név<br />

Születési hely<br />

Születési idő<br />

Anyja neve<br />

Szakképesítést szervező intézmény neve,<br />

címe<br />

Vizsgát szervező intézmény neve, címe<br />

Bizonyítvány, oklevél száma<br />

A képesítést szervező intézmény neve,<br />

címe<br />

99<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Állampolgársága<br />

Legmagasabb iskolai végzettség<br />

A vizsgát szervező intézmény neve, címe<br />

Az alapnyilvántartás száma<br />

B. Adatbázis információk<br />

Mivel az adatok tárolása – jelenleg – együtt történik a működési nyilvántartással, az<br />

adatok az együttes adatbázisra vonatkoznak.<br />

1 000 000 rekord az adatbázisban, ~190 MB adattartalom<br />

~450000 különböző egyed van az alapnyilvántartásban, ezek közül ~160000 került<br />

kapcsolatba az ETI-vel 1998 óta (minden bizonnyal ez a ténylegesen létező személyek<br />

száma)<br />

Adatváltozás az alapnyilvántartásban: 8000-10000 új egyed/év.<br />

C. Hozzáférési jogosultságok<br />

A hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk.<br />

Az adatkezelés hozzáférési módja: SQL AB.Server szintű hitelesítés/alkalmazásszintű<br />

hitelesítés.<br />

Lekérdezések száma: kb. 200-800/nap.<br />

Rendelkezésre állás: 7/24.<br />

1.7.4.2 Működési nyilvántartás<br />

A nyilvántartást egyelőre az ETI vezeti, de 2004. október 31. után valószínűleg át kell<br />

adnia a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) számára.<br />

Az alapnyilvántartásban is említett MESZK (kamarai szám) azonosításon túl speciális<br />

működési nyilvántartási kód képződik, a szakképzési szintek alapján:<br />

../ formában.<br />

Pl. D.6.5358/2002 (D: diplomás, 6: védőnő, 5358. sorszám, 2002: év)<br />

A. Entitások<br />

Felviteli adatlap szerkezet:<br />

100<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Név<br />

Születési név<br />

Születési hely<br />

Születési idő<br />

Anyja neve<br />

Állampolgársága<br />

Lakcíme<br />

Szakképesítés megnevezése<br />

Szakképesítést szervező intézmény neve,<br />

címe<br />

Vizsgát szervező intézmény neve, címe<br />

Törzslap száma<br />

Nyelvvizsga típusa<br />

Korlátozott alkalmasság jelzése<br />

Szüneteltetett tevékenység jelzése<br />

Munkahely neve<br />

Munkahely kódszáma<br />

Munkahely címe<br />

Munkakör és kódszáma<br />

Gyakorlati pontszám<br />

Elméleti továbbképzés pontszámai<br />

Bizonyítvány, oklevél száma<br />

Az adatbázis logikailag három nagy egységből áll:<br />

• Alapnyilvántartás<br />

• Működési nyilvántartás<br />

• Személy nyilvántartás<br />

101<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

B. Adatbázis információk<br />

Az adatok tárolása – jelenleg – együtt történik a működési nyilvántartással, az adatok az<br />

együttes adatbázisra vonatkoznak.<br />

1 000 000 rekord az adatbázisban, ~190 MB adattartalom<br />

A kiadott működési nyilvántartási kártyák sorszáma jelenleg 135 ezernél tart.<br />

Becsült változásforgalom: kb. 20 MB/nap<br />

C. Hozzáférési jogosultságok<br />

Hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk.<br />

Az adatkezelés hozzáférési módja: SQL AB.Server szintű hitelesítés/alkalmazásszintű<br />

hitelesítés.<br />

Lekérdezések száma: kb. 200-800/nap.<br />

Rendelkezésre állás: 7/24.<br />

Más rendszerekkel történő átfedés megnevezése, az átfedés rövid leírása:<br />

A Országos Nyilvántartás adatbázisában levő néhány egyed elsődleges kulcsa előfordul<br />

más adatbázis egyedeiben, mint külső kulcs. Ez az adatbázis a Magyar Egészségügyi<br />

Szakdolgozói Kamara adatbázisa. A két adatbázis úgynevezett “linked server”-ként van<br />

összekapcsolva egymással.<br />

102<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.7.5 A nyilvántartások hiányosságai<br />

A. Szakmai hiányosságok<br />

Szakmai hiányosság van elég a nyilvántartások körül az ETI álláspontja szerint is.<br />

Közülük néhány fontosabb:<br />

A jogszabályi háttér nem definiálja egyértelműen, mit illetve kiket kell<br />

egészségügyi szakdolgozó alatt érteni. Jelenlegi gyakorlat szerint az<br />

egészségügyi szakképesítéssel rendelkező szakdolgozót kell nyilvántartani<br />

függetlenül attól, egészségügyi, vagy szociális területen dolgozik<br />

szakképesítésének megfelelően az adott személy. Ebbe a kategóriába nem<br />

férnek bele a szociális szakképesítéssel rendelkező azon szakdolgozók, akik<br />

az egészségügyben foglalkoztatottak. Kérdés, teszik fel a szakértők, ez-e a<br />

nyilvántartás valódi célja.<br />

(Annak ellenére, hogy ahány szakképesítése van egy egészségügyi<br />

dolgozónak, annyiszor veszik működési nyilvántartásba, s ugyanannyiszor új<br />

sorszám is kerül kiadásra, meg tudják mondani a működési nyilvántartás<br />

alapján, hányan, hányféle egészségügyi szakképesítés mentén regisztráltatták<br />

magukat. Tehát arra vonatkozóan is tudnak információt szolgáltatni, hány<br />

egészségügyi szakdolgozó segít ma a betegeken az egészségügyben.)<br />

Az egészségügyi szakdolgozók értelmezés körüli gondok súlyát jól jelzi,<br />

hogy a szociális szakképesítéssel rendelkezőket, akik az egészségügyben<br />

dolgoznak, a Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) által<br />

vezetett működési nyilvántartásba nem veszik fel.<br />

Az Egészségügyi Szakdolgozók nyilvántartásába viszont, mint láttuk,<br />

felveszik azokat az egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőket is, akik<br />

szociális ellátás intézményeiben dolgoznak, amennyiben a jogszabályban<br />

előírtak szerint nyújtják be működési nyilvántartási kérelmüket.<br />

Az alapvető probléma az, hogy a jogalkotó eltérő filozófiára építette föl az<br />

egészségügyről szóló 1997 évi CLIV. törvény nyilvántartásra vonatkozó<br />

103<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

rendelkezését és a személyes gondoskodást végző személyek adatainak<br />

működési nyilvántartásáról rendelkező 8/2000. (VIII.4.) SZCSM rendeletet.<br />

Az Egészségügyi Törvény értelmében működési nyilvántartásba az a<br />

személy vehető fel, aki az egészségügyi szakképesítést szerzettek<br />

alapnyilvántartásában szerepel és szakképesítésének megfelelő<br />

tevékenységet végez, amely történhet egészségügyi intézményben vagy<br />

személyes gondoskodást nyújtó intézményben.<br />

Elsősorban ápolói szakképesítéssel rendelkezők kerülnek felvételre a<br />

személyes gondoskodást végező intézményekből, tekintettel arra, hogy<br />

egészségügyi szakképesítéssel rendelkeznek. Az Egészségügyi<br />

Szakdolgozók Országos Nyilvántartása tehát ’befogadóbb’ típusú<br />

nyilvántartás - szól az ETI értékelése.<br />

A szociális szakképesítéssel rendelkező szociális otthoni ápolók és gondozók<br />

helyzetét tovább rontja, hogy nemcsak az NCsSzI nem veszi fel őket<br />

működési nyilvántartásába, amennyiben egészségügyi intézményben<br />

dolgoznak, de ezt az ETI sem teheti, mivel nem szerepelnek, nem<br />

szerepelhetnek az egészségügyi szakdolgozói alapnyilvántartásban. Lyuk<br />

tátong a rendszerben.<br />

Ekvivalencia gondok is jelentkeznek a szakképesítések nyilvántartásában.<br />

Jelenleg az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásában 201<br />

szakképesítés megnevezése szerepel (1945-től napjainkig), s ez (is)<br />

lehetetlenné teszi az azonos szakmai területeken dolgozók létszámának<br />

azonosítását. 56<br />

A működési nyilvántartás kötelező adatai közül a nyelvismeretre vonatkozó<br />

adatok törölhetők.<br />

Ezzel szemben indokolt lenne jogszabályban rendezni az EU tagság<br />

'ürügyén', hogy az az egészségügyi szakdolgozó, aki munkavégzés céljából<br />

56 Forrás: Az ETI válaszlevele (Lásd 8. számú mellékletet!)<br />

104<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

elhagyja az országot, legyen köteles bejelenteni azt a működési<br />

nyilvántartásba. Ebben az esetben elfogadásra kerülhetne a működési<br />

nyilvántartás megújításának feltételeként előírt külföldön töltött gyakorlati<br />

idő és továbbképzés is.<br />

B. Eljárásrendi hiányosságok<br />

A bizonyítványokat kiadó iskolák nem jelentik a végzetteket az<br />

alapnyilvántartásba, s ez komoly késlekedést eredményez az egészségügy<br />

dolgozók működési nyilvántartásba vételekor.<br />

Nagy az ágazatban a pályaelhagyók aránya, ezért létfontosságú lenne, ha a<br />

munkahelyeken dolgozókat, illetve a változásokat a munkáltatók jelentenék,<br />

nem a dolgozók.<br />

A nyilvántartás vezetője szerint a halottak kivezetése ebben az esetben sem<br />

megoldott, bár a Belügyminisztérium nyújt segítséget számukra. Havonta<br />

egyszer kerül sor az egyeztetésre.<br />

Az első ötéves időszak tavaly lejárt a működési nyilvántartás érvényességét<br />

tekintve. Ugyan folyamatosan történnek a megújítások, de sokan nem éltek /<br />

nem élnek ezzel a lehetőséggel/kötelezettséggel. Milyen<br />

jogkövetkezménnyel számolhat az, akit emiatt kiraknak a nyilvántartásból?<br />

Úgy tűnik, csak akkor válik ez a momentum fontossá, ha új munkahelyre lép<br />

be a delikvens. 57<br />

1.7.6 A nyilvántartások minősítése, céloknak való megfelelés<br />

Az egészségügyi szakdolgozói alapnyilvántartást valamint a működési nyilvántartást az<br />

Egészségügyi Törvény közhitelesnek minősíti. A felállított kritériumok alapján a<br />

működési nyilvántartás nem minősíthető közhitelesnek, mivel mind a halottak, mind a<br />

pályaelhagyók kivezetése a nyilvántartásból rendszerszerűen nem megoldott. Egyelőre<br />

nem világosak a jogi következményei a megújítás elmaradásának.<br />

57 És ha az ÁNTSZ ellenőrzi őket.<br />

105<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

A működési nyilvántartás céloknak való megfelelése annak függvényében dönthető el,<br />

mit szeretne az egészségpolitika ezzel a nyilvántartással elérni. Valóban csak az<br />

egészségügyi szakképesítéssel rendelkezőkről szeretne információt gyűjteni, vagy az is<br />

fontos számára, hogy az egészségügyi ágazatban hány nem egészségügyi<br />

szakképesítéssel bíró személy dolgozik?<br />

1.7.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az<br />

EKNY-be való beépülés feltételei<br />

1. Tisztázni szükséges, milyen célt kell, hogy szolgáljon a működési nyilvántartás.<br />

Ehhez a kérdéskörhöz csatlakozik a fogalmi definíció ügye is. Feltétlenül<br />

indokolt, hogy a jogszabályokban egységes, egyértelmű megfogalmazás<br />

szerepeljen. Erről szakmai kerekasztal keretében vitát kellene lefolytatni az<br />

ESzCsM, az ETI valamint a MESZK bevonásával.<br />

2. Az egészségügyi szakdolgozói alapnyilvántartás valamint működési<br />

nyilvántartás integrált adatbázisának kialakítása - a fenti viták állásfoglalása<br />

után - indokolt, mivel ezáltal az információk megkettőződését ki lehet<br />

küszöbölni. A kialakítás megvalósításának modelljéül a sokszor már<br />

hivatkozott, K-NET-ként elhíresült, gyógyszertörzsre vonatkozó integrált<br />

adatbázis szolgál. Az ESzCsM állásfoglalását kell ebben az ügyben is kérni.<br />

3. Addig is, amíg nem kerül sor az egyesítésre, a különböző nyilvántartások<br />

(alap-, működési, kamarai) közötti átjárhatóságot segíthetné a most sorra<br />

kerülő Szakdolgozói Kamarai tagság bevezetésével együtt járó kamarai<br />

tagsági sorszám kiadása. Mivel új rendszer épül fel, amelynek alapfilozófiája,<br />

hogy a kamarai tagsági igazolvány csak egyetlen (sor)számot tartalmaz egytől<br />

induló számozással, így erre az egy (személyhez kötődő) számra<br />

biztonságosan lehetne felfűzni az összes további, személyhez köthető<br />

információt. Amennyiben döntés születne a kamarai tagsági nyilvántartási<br />

számmal történő azonosításra, úgy ezeket az adatokat be kellene vinni a<br />

nyilvántartási rendszerekbe.<br />

4. Ekvivalencia gondok kezelése az egészségügyi szakdolgozók<br />

nyilvántartásaiban ugyancsak megoldásra váró feladat, az ESzCsM, valamint a<br />

106<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

frissen alakult Szakdolgozói Kamara együttes feladata ennek a helyzetnek a<br />

felszámolása.<br />

5. Az Európai Unióban munkát vállalók nyilvántartási kötelezettségének<br />

bevezetése nemcsak az egészségügyi szakdolgozók esetében tűnik új<br />

szabályozási elemnek, hanem a humánerőforrást érintő többi adatbázisnál is.<br />

Ezzel információt szerezhetnénk arra vonatkozóan, hányan vállalnak végleg,<br />

vagy átmeneti ideig munkát külföldön. Egészségpolitikai szempontból is<br />

jelentős hozadéka lenne ennek az információnak, mivel a migráció mértékének<br />

megállapítása egyelőre igen kezdetleges.<br />

Ajánlás<br />

Az EKNY kialakításának első ütemében - tekintettel az adatbázisban szereplő adatok<br />

személyhez kötöttségére, személyes jellegére - a működési nyilvántartás egyes<br />

adataihoz való hozzáférés tükrözéssel csak akkor oldható meg, ha az EKNY erre<br />

jogszabályban felhatalmazást kap.<br />

Az 1997-es Egészségügyi Törvény közérdekű adatnak minősíti:<br />

az egészségügyi szakdolgozó nevét;<br />

megszerzett szakképesítéseit;<br />

a megszerzések időpontját;<br />

a továbbképzések elvégzésének időpontjait;<br />

a nyelvismerettel kapcsolatos információkat;<br />

a korlátozott alkalmasság ismeretét;<br />

a munkahely ismeretét,<br />

így ezen információkhoz való hozzáférést az EKNY-ben biztosítani szükséges.<br />

Jelenleg az ETI honlapjának Web-felületén kevés átalakítással már ma is lehetne<br />

biztosítani az ellátandó lakosság számára az egészségügyi szakdolgozók<br />

szakképesítésére vonatkozó információt: Pl. „MESZK-7” szám bepötyögése a honlapon<br />

információt adhat a MESZK-7 szám tulajdonosának szakképesítéséről, vagy<br />

szakképesítéseiről. Ennek csak annyi a feltétele, hogy az egészségügyi szakdolgozók<br />

107<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

kötelezően viseljék névtáblájukat és azon a MESZK tagsági számot vagy pedig<br />

lakossági kérésre azt megmondják 58 .<br />

58 Forrás: Sövényi Ferencné javaslata, ETI<br />

108<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.8 Gyógyszer nyilvántartás<br />

Elérkeztünk ahhoz az adatbázishoz, amelynek alaptörzsállománya, a törzskönyvezett,<br />

forgalomba hozatali engedéllyel rendelkező gyógyszerek adatbázisa a legnagyobb<br />

valószínűséggel minősíthető - előzetesen - közhitelesnek, s amelynek egyik<br />

továbbfejlesztett, más adatbázisokkal integrált változatára eddig oly sokat hivatkozott a<br />

tanulmány (K-NET). Nem véletlen, hogy éppen a gyógyszertörzzsel kapcsolatos<br />

információk a legmegbízhatóbbak az egészségügyi termékek közül, mivel a piaci<br />

szereplők, a gyógyszergyártó és -forgalmazó cégek 'megkövetelték' maguknak az<br />

átláthatóbb viszonyokat.<br />

Az alábbiakban az információkat csoportosítottuk a gyógyszer alaptörzsállományra,<br />

amelyet az OGYI-nak kell nyilvántartania, valamint a K-NET integrált gyógyszertörzsre<br />

vonatkozóan.<br />

1.8.1 A nyilvántartás célja, funkciója<br />

Gyógyszer alaptörzsállomány<br />

A gyógyszer - a magisztrális és galenusi gyógyszer kivételével - csak akkor kerülhet<br />

forgalomba és akkor alkalmazható, ha az arra jogosult hatóság a gyógyszertörzskönyvbe<br />

bejegyezte, forgalomba hozatalát engedélyezte.<br />

A gyógyszer törzskönyvezésével és forgalomba hozatala engedélyezésével kapcsolatos<br />

hatósági feladatok az Országos Gyógyszerészeti Intézet (OGYI) hatáskörébe tartoznak.<br />

Az immunológiai gyógyszer törzskönyvezése és forgalomba hozatala engedélyezése<br />

során, illetve a forgalmazást érintő hatósági eljárásokban az Állami Népegészségügyi és<br />

Tisztiorvosi Szolgálat Johan Béla Országos Epidemiológiai Központ (OEK)<br />

szakhatóságként működik közre.<br />

Az OGYI a vizsgálati készítményt akkor jegyzi be a gyógyszer-törzskönyvbe, ha annak<br />

a) minősége - ideértve a gyártás körülményeit is - ismert és meghatározott,<br />

b) hatásossága - a külön jogszabályban meghatározott eseteket kivéve -<br />

klinikailag is bizonyított,<br />

c) relatív ártalmatlansága igazolt.<br />

109<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

K-NET integrált gyógyszertörzs<br />

Az egyesített adatbázis kialakításának célja, hogy a gyógyszeradatok egységes és<br />

integrált, államigazgatási szintű kezelésének feladatát lássa el. Az adatok központi<br />

kezelése mellett kiemelt szerepet kap az ügyviteli rend követése, az egységes szótárak<br />

alkalmazása.<br />

1.8.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />

A gyógyszer alaptörzsállományra vonatkozóan:<br />

1998. évi XXV. Törvény az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerekről;<br />

12/2001. (IV. 12.) EüM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek<br />

törzskönyvezéséről és forgalomba hozataluk engedélyezéséről.<br />

A K-NET integrált gyógyszertörzsre vonatkozóan jogi elrendeltség alapjául fognak<br />

szolgálni a ma még hiányzó jogszabályok mellett a következő jogszabályok:<br />

134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet a járóbeteg-ellátás keretében rendelt<br />

gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdőellátások árához nyújtott<br />

támogatások elszámolásáról és folyósításáról;<br />

1994. évi LI. törvény a Gyógyszerész Kamaráról.<br />

1.8.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája<br />

A gyógyszer alaptörzs állományra vonatkozóan a nyilvántartás működtetője: az OGYI.<br />

A K-NET integrált adatbázisra vonatkozóan a felelős: xxxxxxxxxxx, OEP, telefonszám:<br />

xxxxxxxx<br />

1.8.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetleírása<br />

A. Entitások<br />

A gyógyszer alaptörzsállományra vonatkozóan<br />

A gyógyszerkészítmény, a törzskönyvi bejegyzés során - néhány gyógyszer kivételével<br />

- törzskönyvi számot (a továbbiakban: törzskönyvi szám) kap. A törzskönyvi szám:<br />

110<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

a) OGYI-T-jelzésből,<br />

b) nevét, gyógyszerformáját és hatáserősségét egyaránt azonosító sorszámból,<br />

valamint<br />

c) „/” (per) jelzésből és csomagolási egységenként, illetve csomagolási<br />

módonként 01-essel kezdődő sorszámból áll.<br />

A törzskönyvi szám és a forgalomba hozatali engedély száma azonos.<br />

A törzskönyv tartalmazza a gyógyszer<br />

• a) törzskönyvi és forgalomba hozatali engedélye számát;<br />

• b) forgalomba hozatali engedélye iránti kérelem ügyiratszámát;<br />

• c) Magyarországon használatos nevét;<br />

• d) gyógyszerformáját;<br />

• e) forgalomba hozatali engedély jogosultja által forgalmazható<br />

kiszerelését;<br />

• f) kiadhatóságát;<br />

• g) forgalomba hozatali engedélye jogosultjának, illetve képviselőjének<br />

nevét (cégnevét) és lakóhelye (székhelye) megnevezését;<br />

• h) forgalomba hozatali engedélye keltét;<br />

• i) forgalomba hozatali engedélye érvényességének megszűnését és a<br />

törzskönyvi törlés tényét, annak jogcímét és időpontját;<br />

• j) forgalomba hozatali engedélye meghosszabbításának időpontját;<br />

• k) ideiglenes forgalomba hozatali engedélye ideiglenes jellegét és az<br />

érvényesség határidejét;<br />

• l) a forgalomba hozatali engedélye módosításának tényét és a módosítás<br />

időpontját.<br />

Az adatszerkezet informatikai leírására a törzskönyvezett gyógyszeradatbázisra<br />

vonatkozóan azért nem vállalkoztunk, mivel a jövő útja az integrált gyógyszertörzs<br />

adatbázis kialakítása, amelynek fejlesztési munkálatai tavasszal befejeződtek. A<br />

111<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

figyelemre méltó fejlesztés a K-NET elnevezést kapta, e helyütt ennek ismertetésére<br />

áldozunk nagyobb figyelmet.<br />

A K-NET integrált gyógyszertörzsre vonatkozóan<br />

Az OEP keretében - az OGYI, az ESzCsM, valamint az MGYK együttműködésével -<br />

végzett mintegy kétéves fejlesztő munka eredménye a K-NET (Közhiteles Nemzeti<br />

Egészségügyi Törzs) kialakítása, amelyet egy nagyobb lélegzetű feladatsor első<br />

állomásaként értelmezhetünk. Az alább sorra kerülő információkat a fejlesztésben<br />

résztvevő VITAREX STUDIO az OEP engedélyével bocsátotta rendelkezésünkre.<br />

A K-NET rendszer feladatai:<br />

1. Az adatkarbantartást végző társintézmények közötti párhuzamos<br />

adatnyilvántartások megszüntetése egy közösen karbantartott, távoli<br />

munkahelyekről on-line adatkezelést biztosító központi adatbázis létrehozásával.<br />

A központi adatbázis tartalmát az intézményi adatbázisok logikai metszete<br />

képezi (K-NET), miközben az intézmény specifikus adatbázisokkal való<br />

kapcsolata folyamatosan biztosítva van.<br />

2. A forgalmazási engedéllyel rendelkező termék adatok közhiteles részének online<br />

hozzáférhetővé tétele a kormányzati szervek, az ágazati szakmai szervezetek<br />

és a laikus közönség számára a vonatkozó korlátozó és adatvédelmi szabályok<br />

betartása mellett.<br />

112<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

OGYI<br />

ESZCSM<br />

K-NET<br />

MGYK<br />

OEP<br />

Publikálás<br />

A K-NET a rendszerben résztvevő szereplők felé többféle szolgáltatást nyújt, régen<br />

húzódó problémákat oldva meg:<br />

Az OGYI, mint a gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyezési eljárásáért felelős<br />

szakhatóság, a szükséges vizsgálatok elvégzése után adja ki, vagy tagadja meg a<br />

gyógyszerek forgalomba hozatali engedélyeit. Szintén az ő feladatuk a törzskönyvi<br />

felújítás, módosítás és törlés elvégzése.<br />

A K-NET rendszer ebben a munkában úgy segíti az OGYI-t, hogy a különböző<br />

eljárások során keletkező adatok teljesen elektronikus úton betölthetővé válnak, így<br />

elkerülve az újbóli adatrögzítést, az így fellépő hibákat. Ezt egy jól megtervezett adatmenedzser<br />

alkalmazás végzi. A K-NET ezen kívül segíti a közös törzsállományok<br />

egyértelmű és következetes, naprakész kezelését is. A K-NET adatbázisa etalon az<br />

OGYI adatközlő rendszeréhez.<br />

113<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Az ESzCsM munkájának szempontjából alapvetően fontos egy olyan, mindenki által<br />

egységesen és következetesen kezelt gyógyszertörzs, amely minden résztvevő<br />

társintézmény szempontjából naprakész. Ezen kívül a K-NET új szolgáltatásai (pl. a<br />

központi szakvizsga-törzs) megold számos, a K-NET keretein túlmutató problémát is. A<br />

friss, on-line támogatási adatok, illetve a központi közlöny-előállítás a közlöny-hibák<br />

jelentős csökkenéséhez vezetnek majd.<br />

114<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) feladata többek között a támogatott<br />

termékekre (gyógyszer, GYSE) vonatkozó ártárgyalások lebonyolítása, amelynek<br />

felelőse a Gyógyszerügyi Főosztály. Ezen kívül az OEP tartja karban az OSAP<br />

rendszerhez szükséges TTT-kódrendszert és végzi az országos adatgyűjtést.<br />

Az OEP adatfeldolgozó tevékenységéhez a kiindulási pontot a K-NET adatbázisa adja, a<br />

felesleges újra-gépelési tevékenységek nélkül. Nagy szerepe van ebben az on-line<br />

működésnek, amely az információkat késedelem nélkül megjeleníti az OEP-nél is.<br />

A K-NET elvégzi a törzskönyvezési és egyéb szakmai adatok összekapcsolását az ár- és<br />

támogatási adatokkal. A rendszer lehetővé teszi a gyógyszerutilizációs szempontból<br />

fontos bővítések későbbi beépítését.<br />

A K-NET által kezelt „hagyományos” adatok:<br />

115<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Gyógyszer-törzskönyvezési adatok (hazai és EU-konform);<br />

Vállalati adatok;<br />

A helyettesítési részletes- és csoport-adatok;<br />

Egyenértékűségi részletes- és csoport-adatok;<br />

Fixesítési részletes- és csoport-adatok;<br />

TB-támogatási jogcímek és a különleges jogcímek;<br />

Speciális homeopátia-specifikus nyilvántartás;<br />

Árak és támogatások tárolása, megújított szemlélettel;<br />

Kereskedelmi és TB-kódok tárolása.<br />

A K-NET által kezelt újdonságok, új szemléletben:<br />

Gyógyszer-összeállítási adatok;<br />

Központi ATC-törzs;<br />

Központi DDD-törzs;<br />

Központi DOT-törzs;<br />

Központi orvosi szakvizsga törzs;<br />

Támogatási-életkori adatok;<br />

Különleges jogcímek és orvosi szakvizsgák;<br />

Gyógyszerek és orvosi szakvizsgák.<br />

Az OEP által jóváhagyott Egységes Gyógyszer-azonosító Adattörzs felépítése<br />

„Rendszergazdai lemez”<br />

Sorszám Tartalom Hivatkozási név<br />

1. TTT kód OEP_TTT<br />

2. EAN kód OEP_EAN<br />

116<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

3. Törzskönyvi szám OEP_TK<br />

4. Termék megnevezése OEP_NEV<br />

5. Termék kiszerelése OEP_KSZ<br />

6. ATC OEP_ATC<br />

7. Induló TB támogatás OEP_ITM<br />

8. Jogcím 1 (Honvédelmi ell.) OEP_JC1<br />

9. Jogcím 2 (Közgyógy ell.) OEP_JC2<br />

10. Jogcím 3 (Üzemi balesetre) OEP_JC3<br />

11. Jogcím 4 (Eü. Térítésmentes) OEP_JC4<br />

12. Jogcím 5 (Eü. Térítésköteles) OEP_JC5<br />

13. ÁFA kulcs OEP_AFA<br />

14. Elfogadott fogyár – nettó OEP_FAN<br />

15. Elfogadott fogyár – bruttó OEP_FAB<br />

16. Ind. Normatív tám. – nettó OEP_INN<br />

17. Ind. Normatív tám. – bruttó OEP_INB<br />

18. 90 %-os támogatás – nettó OEP_EUN<br />

19. 90 %-os támogatás – bruttó OEP_EUB<br />

20. Potencia POTENCIA<br />

21. Termelői ár OEP_TAR<br />

117<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

22. Nagykereskedelmi ár OEP_NKAR<br />

23. Adattörzs hatálybalépés dátuma OEP_DAT<br />

24. Módosítás jelző SWITCH<br />

B. Hozzáférési jogosultságok<br />

Hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk.<br />

Gyógyszer alaptörzsállomány<br />

A törzskönyvbe bárki betekinthet, és az abban foglalt adatokról térítés ellenében<br />

másolatot kérhet.<br />

K-NET integrált gyógyszertörzs<br />

Az integrált adatbázis adataihoz való hozzáférés részletesen kimunkált, de az általunk<br />

hivatalosan megkapott anyagokban erről információt nem találtunk.<br />

C. Gyógyszertörzs outputjai<br />

Gyógyszer alaptörzsállomány<br />

Az OGYI évente legalább egy alkalommal az Egészségügyi Minisztérium hivatalos<br />

lapjában közzéteszi a forgalomba hozatali engedély iránti kérelmekkel kapcsolatos<br />

alábbi adatokat és tényeket:<br />

a forgalomba hozatal engedélyezése céljából beérkezett kérelmek alapján a<br />

gyógyszerkészítmények számát hatóanyag szerinti bontásban, a beadott azonos<br />

gyógyszerformák számát a hatástani csoport (a továbbiakban: ATC kód)<br />

megjelölésével,<br />

a törzskönyvbe bejegyzett gyógyszerkészítmények teljes körét, a gyógyszer<br />

törzskönyvi számának, nevének és gyógyszerformájának, valamint a forgalomba<br />

hozatali engedély jogosultjának, a hatóanyag(ok) gyógyszerkönyvi nevének és<br />

ATC kódjának feltüntetésével,<br />

a törzskönyvi törlésre került készítmények körét a b) pontban meghatározott<br />

adattartalommal és a törlés évének feltüntetésével.<br />

118<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Az OGYI rendszeresen megjelenteti - írott, illetve elektronikus adathordozón - a<br />

gyógyszer-alkalmazási előírások gyűjteményét.<br />

Az OGYI az általa törzskönyvezett és forgalomba hozatalra engedélyezett<br />

gyógyszerkészítmények közül az egyenértékűeknek, a terápia során egymással<br />

helyettesíthetőnek minősített készítmények listáját minden naptári negyedév első<br />

napján hivatalos kiadványában, valamint az Egészségügyi, Szociális és<br />

Családügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi. A helyettesíthető<br />

gyógyszerek nevét, gyógyszerformáját és hatáserősségét tartalmazza. 59<br />

K-NET integrált gyógyszertörzs<br />

Az összes OGYI-féle output, valamint<br />

Az OEP ártárgyalásaihoz az egyik kiinduló adatforrást a K-NET szolgáltatja<br />

(érvényes, idősoros gyógyszer-adatok, árak és támogatások).<br />

A gyógyszertárak felé az OEP által rendszeresen <strong>pub</strong>likált gyógyszertörzset a K-<br />

NET gombnyomásra szolgáltatja.<br />

A Magyar Gyógyszerész Kamara feladata a társadalombiztosítás által nem<br />

támogatott gyógyszerek tájékoztató jellegű fogyasztói árát negyedévente<br />

összegyűjteni és közzétenni. Ehhez a K-NET a központi gyógyszertörzset<br />

kínálja, az ár-rögzítéshez szükséges eszközökkel együtt.<br />

1.8.5 A nyilvántartás hiányosságai<br />

Az OGYI által kezelt gyógyszer alaptörzs esetleges hiányosságait a K-NET integrált<br />

gyógyszertörzs kezeli.<br />

A K-NET integrált gyógyszertörzs fejlesztésének véglegesítése megtörtént, de az OGYI<br />

az adatokkal való feltöltést nem fejezte be, a korábban még élénken folyó munka nyáron<br />

félbeszakadt. Jogszabályi kötelezettségek előírása válik szükségessé a továbblépés<br />

érdekében.<br />

59<br />

Forrás: 12/2001. (IV. 12.) EüM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek<br />

törzskönyvezéséről és forgalomba hozataluk engedélyezéséről.<br />

119<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.8.6 A nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés<br />

Gyógyszer alaptörzs esetében<br />

Az OGYI a Magyarországon forgalomba hozatalra engedélyezett<br />

gyógyszerkészítményekről nyilvántartást vezet (törzskönyvet vezet), amely közhitelesen<br />

tanúsítja a Magyarországon forgalomba hozatalra engedélyezett gyógyszerekkel<br />

kapcsolatos legfontosabb adatokat, illetve a forgalmazását érintő tényt és körülményt.<br />

K-NET integrált gyógyszertörzs<br />

Ahhoz, hogy ezt az integrált adatbázist is közhitelesnek lehessen tekinteni, jogszabályi<br />

változásokra van szükség, esetleg új törvényalkotásra.<br />

1.8.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az<br />

EKNY-be való beépülés feltételei<br />

1. Az integrált gyógyszertörzs működtetésének adat-, és mező-gazdákat megjelölő<br />

szerepeit, felelősségi jogköreit jogszabályban szükséges előírni. Ez a feltétele<br />

annak, hogy az integrált adatbázist közhitelessé lehessen minősíteni.<br />

2. Az integrált adatbázis közvetlen felügyeletét, koordinációját az esetlegesen<br />

megalakuló Gyógyszerpiaci felügyelethez érdemes tenni, illesztve a kormány<br />

gyógyszerellátással kapcsolatos terveihez.<br />

Ajánlás<br />

Érdemes minél előbb az integrált adatbázis jogi hátterét rendbe tenni, s akkor meg lehet<br />

határozni az EKNY-be való beépülés körülményeit. Tekintettel arra, hogy a<br />

gyógyszertörzskönyv adatai nyilvánosak, így azok elérhetőségét már akár most is<br />

lehetséges és szükséges biztosítani elektronikusan, akár tükrözéssel is. (Lásd a<br />

tanulmány VIII. fejezete 1.8.4. Entitásokról szóló pontját!)<br />

Figyelmeztetés<br />

A DrInfo-n keresztül elérhető adatbázisok felesleges megkettőződését el kell kerülni,<br />

akárcsak a szolgáltatói nyilvántartások esetében.<br />

120<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.9 Szociális ellátások – személyes gondoskodást végző személyek<br />

nyilvántartása<br />

1.9.1 A nyilvántartás célja, funkciója<br />

A személyes gondoskodást végzők nyilvántartása - ellentétben az egészségügyi<br />

szakdolgozók működési nyilvántartásával - nem két nyilvántartásból épül fel, hanem<br />

csak egyből, „a működési nyilvántartásból”, amelyhez információt az intézmények<br />

szolgáltatnak és nem az egyén, mint az egészségügyi szakdolgozók működési<br />

nyilvántartása esetében. Célja, hogy javítsa a szociális intézményekben dolgozók<br />

szakmai hátterének áttekinthetőségét, kontrollálhatóságát, ösztönözze a dolgozókat a<br />

továbbképzésben való részvételre.<br />

1.9. 2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról;<br />

8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek<br />

adatainak működési nyilvántartásáról;<br />

16/2003. (IV. 9.) ESzCsM rendelet a személyes gondoskodást végző személyek<br />

továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló 9/2000. (VIII. 4.) SzCsM<br />

rendelet, valamint a személyes gondoskodást végző személyek adatainak<br />

működési nyilvántartásáról szóló 8/2000. (VIII. 4.) SzCsM rendelet<br />

módosításáról.<br />

1.9.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája<br />

A működési nyilvántartást a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet vezeti. A<br />

nyilvántartásba vételről szóló igazolás hét évig érvényes – szemben az egészségügyi<br />

szakdolgozóival, amelyik öt évig ad engedélyt a működésre.<br />

121<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.9.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetének leírása<br />

Tekintettel arra, hogy az egészségügyi nyilvántartásokkal való egyesítés nem ajánlott az<br />

eltérő működtetési feltételek miatt, így nem közlünk az adatbázis szerkezetével<br />

kapcsolatosan információt.<br />

1.9.5 A nyilvántartás hiányosságai<br />

Hasonló okok miatt nem tárgyaljuk részletesen e nyilvántartás hiányosságait, annyit<br />

azonban fontosnak tartunk megjegyezni, ahogyan azt már az egészségügyi szakdolgozói<br />

nyilvántartások esetében jeleztük:<br />

Az egészségügyi szakdolgozók értelmezés körüli gondok eredője, hogy a<br />

szociális szakképesítéssel rendelkezőket, akik az egészségügyben dolgoznak, a<br />

Nemzeti Család és Szociálpolitikai Intézet (NCsSzI) által vezetett működési<br />

nyilvántartásba nem veszik fel.<br />

A szociális szakképesítéssel rendelkező szociális otthoni ápolók és gondozók<br />

helyzetét tovább rontja, hogy nemcsak az NcsSzI nem veszi fel őket működési<br />

nyilvántartásába, amennyiben egészségügyi intézményben dolgoznak, de ezt az<br />

ETI sem teheti, mivel nem szerepelnek, nem szerepelhetnek az egészségügyi<br />

szakdolgozói alapnyilvántartásban.<br />

1.9.6 A nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés<br />

A nyilvántartást a jogszabályok nem minősítik közhitelesnek.<br />

1.9.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az<br />

EKNY-be való beépülés feltételei<br />

Az egészségügyi szakdolgozók valamint a személyes gondoskodást végzők<br />

nyilvántartásával kapcsolatosan feltárt anomáliák megszüntetése mindenképpen<br />

javasolt.<br />

Ajánlás<br />

Az eltérő szabályozási környezet miatt, egyelőre nem javasoljuk e nyilvántartás<br />

felvételét az EKNY-be.<br />

122<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.10 Szociális ellátások – személyes gondoskodást nyújtó szociális<br />

intézmények valamint falugondnoki szolgálat nyilvántartása<br />

1.10.1 A nyilvántartás célja, funkciója<br />

A személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatók nyilvántartásának célja, hogy javítsa a<br />

szociális intézmények működése szakmai hátterének áttekinthetőségét,<br />

kontrollálhatóságát. A szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló jogi<br />

szabályozás a települési és a megyei önkormányzatokhoz rendeli a szociális ellátási<br />

kötelezettséget.<br />

1.10. 2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />

1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról;<br />

188/1999. (XII. 16.) Korm. Rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális<br />

intézmény és a falugondnoki szolgálat működésének engedélyezéséről, továbbá<br />

a szociális vállalkozás engedélyezéséről;<br />

1/2000. (I. 7.) SzCsM rendelet a személyes gondoskodást nyújtó szociális<br />

intézmények szakmai feladatairól és működésük feltételeiről.<br />

1.10.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája<br />

A működési nyilvántartást a már ismert Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet<br />

(NCsSzI) vezeti.<br />

1.10.4 A nyilvántartás adatbázisának szerkezetének leírása<br />

Tekintettel arra, hogy az egészségügyi nyilvántartásokkal való egyesítés nem ajánlott az<br />

eltérő működtetési feltételek miatt, így nem közlünk az adatbázis szerkezetével<br />

kapcsolatosan információt.<br />

1.10.5 A nyilvántartások hiányosságai<br />

Hasonló okok miatt nem tárgyaljuk a nyilvántartás hiányosságait.<br />

123<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.10.6 A nyilvántartások minősítése, célnak való megfelelés<br />

A nyilvántartást a jogszabályok nem minősítik közhitelesnek, ennek ellenére van<br />

értelme, hogy hasonlóan az egészségügyi szolgáltatókról készített adatbázishoz, ez is<br />

közhitelessé váljon. A nyilvántartás adatait a 188/1999-es Kormányrendelet alapján - a<br />

személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény<br />

rendelkezéseinek figyelembevételével - az intézetnek az NCsSzI honlapján közzé kell<br />

tennie. 60<br />

1.10.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az<br />

EKNY-be való beépülés feltételei<br />

Ajánlás<br />

Az eltérő szabályozási környezet miatt, egyelőre nem javasoljuk e nyilvántartás<br />

felvételét az EKNY-be.<br />

60 Vettem a fáradságot, és megpróbálkoztam azzal, hogy az ígért információkhoz hozzá jussak, 2004.<br />

szeptember 28.-án nem jártam sikerrel.<br />

124<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

2. Preklasszikus nyilvántartások<br />

Talán még emlékezik a tisztelt olvasó, preklasszikusok nyilvántartások közé soroljuk<br />

azokat az egészségügyi közhiteles(nek tekintett) nyilvántartásokat, amelyek nem<br />

kötelező adatszolgáltatáson alapulnak.<br />

2.1 Szakmai kódnyilvántartások (BNO, OENO, FNO, HBCS)<br />

2.1.1 A nyilvántartás célja, funkciója<br />

A szakmai kódrendszerek kialakításának alapvető célja, hogy segítsék az egészségügyi<br />

szolgáltató intézmények tevékenységének dokumentálhatóságát, ellenőrizhetőségét és<br />

elősegítsék az intézmények finanszírozását.<br />

A szakmai kódokat tartalmazó adatbázisok kialakításának célja, hogy stabil, nyomon<br />

követhető, ellenőrizhető módon történjen a betegségek, tevékenységek, beavatkozások<br />

azonosítása, csoportosítása.<br />

2.1.2 A nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />

43/1999. (III. 3.) Korm. Rendelet az egészségügyi szolgáltatások<br />

Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól;<br />

6/1998. (III. 11.) NM rendelet az egészségügyi ellátásban használt szakmai<br />

kódrendszerek és finanszírozási paraméterek karbantartásának jogi<br />

szabályozásáról;<br />

42/1995. (XI. 14.) NM rendelet a Betegségek Nemzetközi Osztályozása X.<br />

Revíziója bevezetéséről.<br />

2.1.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája<br />

A kódrendszerek karbantartója jelenleg az OEP Finanszírozási Informatikai Főosztálya<br />

(régebben GYÓGYINFOK). Adatgazda: xxxxxxxxxxx, főosztályvezető, Szekszárd.<br />

Az adatbázisokkal kapcsolatos információkat a főosztályvezető úr bocsátotta<br />

rendelkezésünkre.<br />

125<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Az adatgazdai szerepkörben rövidesen változás áll elő, mivel a szakmai kódok közül a<br />

BNO, OENO, FNO felülvizsgálata, frissítése, és közzététele hamarosan az<br />

Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézethez kerül.<br />

2.1.4 A nyilvántartás adatbázisainak szerkezetleírása<br />

A. Általános jellemzők<br />

A BNO (Betegségek Nemzetközi Osztályozása) az ENSZ Egészségügyi Világszervezete<br />

(WHO) által közzétett „Betegségek és az egészséggel kapcsolatos problémák nemzetközi<br />

statisztikai osztályozása”. 1996. január 1. napjától minden olyan dokumentáción, illetve<br />

adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésénél, amikor külön jogszabály alapján a<br />

betegségeket kódjelekkel fel kell tüntetni, a Tizedik Revízió” (BNO-10) alkalmazandó.<br />

A betegségek osztályozása segítő rendszerként működik a HBCS számára is, lehetővé<br />

téve ezáltal a teljesítményelvű finanszírozást az aktív fekvőbetegellátásban.<br />

Az OENO (Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása) a vizsgálatok, beavatkozások,<br />

eljárások osztályzását jelenti. E beavatkozásokat, eljárásokat kóddal jelölik meg a<br />

tevékenységek besorolása érdekében. OENO kódok használata technikai segítséget<br />

jelent a mind a járó-, mind pedig a fekvőbetegellátás finanszírozásában. Ahogyan a<br />

HBCS, úgy az OENO is kiegészítve finanszírozási paraméterekkel (pontokkal),<br />

besorolási algoritmusként is értelmezhető, ezért ott is megjelenítésre kerül.<br />

Az FNO (Funkciók Nemzetközi Osztályozása) standard nyelvezet a betegek<br />

funkcionális állapotának leírására. Közvetlen kapcsolatban áll a BNO-val. Az FNO<br />

kódok F típussal a BNO kódok rovatban jelenthetők. E jelentés a krónikus minősítésű és<br />

pszichiátriai osztályok számára kötelező, de finanszírozásuk módja egyelőre változatlan.<br />

A kódok gyűjtésének célja a krónikus betegségek ápolási igényeinek felmérése.<br />

Segítségével egy megbetegedett szervrendszer kóros funkcionális állapotát lehet<br />

standardizált körülmények között leírni, jelezve a rehabilitáció vagy krónikus kezelés<br />

irányát és indokoltságát. 61<br />

61 Forrás: GYÓGYINFOK kiadvány az FNO Kódokról.<br />

126<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

A tanulmány első felében már jeleztük, nem egyértelmű, hova sorolható a HBCS<br />

(Homogén Betegségcsoportok). Tekinthetnénk szakmai kódnak és finanszírozási<br />

algoritmusnak egyaránt, hiszen csak a HBCS segítségével kerülhet sor az aktív<br />

fekvőbetegellátás finanszírozására. Bizonytalanságunkat fokozta, hogy a 6/1998-as NM<br />

rendelet e tekintetben nem fogalmaz egyértelműen, hiszen a BNO és OENO<br />

vonatkozásában nevesít karbantartási munkálatokat. 62<br />

Végül azt a megoldást választottuk, hogy a homogén betegségcsoporti törzsállományt,<br />

amelyik súlyszámok, határnapok nélkül tartalmazza a lehetséges csoportokat,<br />

kódelnevezéseket, a szakmai kódok közé soroltuk, tehát egyfajta klasszifikációnak<br />

tekintettük. Ellenben azt a változatot, amelyik súlyszámot valamint határnapokat is<br />

tartalmaz, illetve egyéb meghatározott szempontok, logikai összefüggések alapján<br />

besorolja a szolgáltatói teljesítményeket, az algoritmusok közé tettük.<br />

B. Entitások<br />

BNO törzs<br />

Attributum<br />

név<br />

tárolási típusa<br />

Leírása<br />

bno char(5) bno kódja<br />

nev varchar2(80) bno megnevezése<br />

lehet_ferfi number(1) lehet-e férfinél<br />

lehet_no number(1) lehet-e nőnél<br />

kortol number(3) érvényes kortól<br />

korig number(3) érvényes korig<br />

62 Forrás: 6/1998. (III. 11.) NM rendelet 2. § (1) bekezdése<br />

127<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

OENO törzs<br />

Attributum<br />

név<br />

tárolási típusa<br />

Leírása<br />

oeno_kod char(5) oeno kódja<br />

nev varchar2(80) oeno megnevezése<br />

lehet_ferfi number(1) lehet-e férfinél<br />

lehet_no number(1) lehet-e nőnél<br />

kortol number(3) érvényes kortól<br />

korig number(3) érvényes korig<br />

FNO törzs<br />

Attributum<br />

név<br />

tárolási típusa<br />

Leírása<br />

fno_kod char(5) fno kódja<br />

nev varchar2(80) fno megnevezése<br />

128<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

HBCS törzs<br />

Attributum<br />

név<br />

tárolási típusa<br />

Leírása<br />

hbcs_kod char(4) hbcs kódja<br />

nev varchar2(125) hbcs megnevezése<br />

focsop char(2) Főcsoport<br />

C. Adatbázis információk<br />

Betegségek Nemzetközi Osztályozása (BNO) esetén:<br />

a jelenlegi rekordszám: 11473 rekord<br />

kisebb alábontásokat kivéve csak verzióval változik jelenlegi a X.<br />

Funkciók Nemzetközi Osztályozása (FNO) esetén:<br />

a jelenlegi rekordszám: 288 rekord<br />

még nincs tapasztalat a változás mértékéről.<br />

Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása (OENO) esetén:<br />

a jelenlegi rekordszám: 4392 rekord,<br />

ritkán változik.<br />

Homogén betegségcsoportok (HBCS) esetén:<br />

a jelenlegi rekordszám: 786 rekord<br />

évente változik kismértékben.<br />

D. Hozzáférési jogosultságok<br />

Hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk.<br />

Mindegyik adatbázis nyilvános, az FNO kivételével a GYÓGYINFOK honlapjáról<br />

letölthető (www.gyogyinfok.hu/kod.htm). Az FNO az OEP honlapon keresztül érhető el<br />

129<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

és tölthető le (www.oep.hu), de önálló kiadványok illetve rendeletek mellékleteként is<br />

megjelentetésre kerülnek.<br />

2.1.5 A nyilvántartások hiányosságai<br />

A BNO, OENO, FNO kódrendszerek az ENSZ Egészségügyi Világszervezete (WHO)<br />

által közreadott nemzetközi osztályozási rendszerek, amelyek esetében - legalábbis a<br />

BNO, OENO esetében - van lehetőség bizonyos mértékű, nemzetileg értelmezett<br />

alábontásokra. Ezen kódrendszerek esetében elsősorban az alábontások<br />

szabályozottságának ügyletei, az új betegségek, beavatkozási kódok elrendelésének<br />

procedurális vonatkozásai miatt jelentkezhetnek korrekciós igények, de szóba jöhet az<br />

adatbázisok kezelhetőségének és a nem megfelelő gyakoriságú frissítéseknek a<br />

problematikája is.<br />

A HBCS-vel kapcsolatos gondok - a kettős szerepből fakadóan - nagyságrendileg eltérő<br />

súlyúak a többi kódrendszerhez viszonyítottan. Ezekre is kitérünk.<br />

Szakmai és eljárásrendi hiányosságok<br />

1996 óta ugyanaz a BNO van forgalomban, még ha az 5. jegyen/pozícióban<br />

nyílik is lehetőség országonkénti finomításokra. Problémát jelent a BNO<br />

kiadvány tekintetében, hogy az egyes betegségek elnevezése a magyar kiadás<br />

elkészítésekor nem egyforma logika mentén történt, mivel latin és magyar<br />

megnevezések egyaránt találhatóak, de nem szisztematikus<br />

párhuzamossággal, így kiszámíthatatlan, mikor milyen megnevezéssel találja<br />

magát szembe a kedves olvasó.<br />

További nehézséget jelent, hogy a BNO elektronikus változata nem<br />

tartalmazza a magyarázatokat, csupán a szimpla megnevezéseket és a<br />

hozzájuk tartozó kódokat, mivel az elektronikus változat elkészítésénél nem<br />

szándékozták a kézikönyvet digitalizálni. Ez azonban a BNO használatakor<br />

komoly plusz időt és ráfordítást jelent mindazon orvosok, egészségügyi<br />

dolgozók számára, akik lelkiismeretesen kívánnak eljárni a BNO nevesítése<br />

során.<br />

130<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Az OENO nemzetközileg sokkal kevésbé karbantartott, mint a BNO, 1978<br />

óta nem adtak ki hivatalosan új verziót. 63 Ennek köszönhetően az<br />

országonkénti eltérések jóval nagyobb méreteket ölthetnek, mint a BNO<br />

esetében, nem szolgálva a nemzetközi egységesítést.<br />

Az új OENO kérvények benyújtásának jelenlegi módja a szakmai<br />

garanciákat illetően nem tűnik elégségesnek, az ezzel kapcsolatos helyzet<br />

korrekcióját az 'Engedélyezett Eljárások, Beavatkozások Nemzeti<br />

Regisztrációjának' bevezetése jelenthetné. 64<br />

Az FNO használatával kapcsolatos tapasztalatok még hiányoznak. A<br />

krónikus minősítésű és pszichiátriai osztályok által jelentendő FNO<br />

(funkcionális állapot) kódok a krónikus betegségek ápolási igényeinek<br />

felmérését célozzák meg, segítve ezáltal a beteg egészségi állapotához<br />

jobban illeszkedő ellátás, gondozás kialakítását. Szerepe lehet a<br />

rokkantosításban is.<br />

A HBCS, szemben a többi nemzetközi kódrendszerrel, amerikai gyökerei<br />

ellenére saját fejlesztésű rendszernek tekinthető, így karbantartása is nemzeti<br />

szinten jelentkező feladat. A diagnózisalapú csoportok frissítésének,<br />

szakmapolitikai döntéseket leképező változások végigvezetésének ideális<br />

helyszínéül megfelelő szervezet kijelölése az utóbbi időkben nem volt<br />

egyértelmű, mivel a HBCS karbantartásával kapcsolatos teendőket részben a<br />

finanszírozási algoritmusok karbantartásával egyenértékű feladatként<br />

kezelték, s mint ilyen, a GYÓGYINFOK megszüntetése után, az OEP-nél<br />

talált otthonra, részben azonban a Kódkarbantartó Bizottság feladata maradt.<br />

Ezzel a munkamegosztással a HBCS mint kódkönyv gondozását nem<br />

sikerült megoldani, mivel a Kódkarbantartó Bizottság csak arra alkalmas,<br />

hogy új HBCS-ket fogadjon be, illetve minimális korrigálásokat hajtson<br />

63 Forrás: OEP, osztályvezető.<br />

64 Erről több információ olvasható a tanulmány VIII. fejezetének 3.2. pontjában, az engedélyezett<br />

eljárások, beavatkozások témájának tárgyalásakor.<br />

131<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

végre, de átfogó elemzésekre erejéből nem futja, s annak ellenőrzésére sem,<br />

vajon teljesültek-e az egészségpolitikai elvárások a HBCS alkalmazásával.<br />

Ez a feladat az <strong>ESKI</strong>-hez telepíthető, amely ezzel döntés-előkészítő szerepet<br />

is vállalhat a Kódkarbantartó Bizottság, valamint az ESzCsM részére. A<br />

finanszírozással kapcsolatos mérlegelések eredőjeként előálló finanszírozási<br />

paraméterek gondozása az OEP-nél maradhat.<br />

Ez talán a szereplők számára is megnyugvást eredményezhetne a<br />

GYÓGYINFOK megszüntetése, 'a nagy harc' után. A kettéválasztás<br />

eredményeképpen a Finanszírozási Kódkarbantartó Bizottság működése<br />

felülvizsgálatra szorulna.<br />

A HBCS kódrendszerének meghatározása rengeteg vitát váltott ki a múltban,<br />

de tekintettel arra, hogy az új rendszer működtetése, karbantartása kereteinek<br />

kialakítása éppen most zajlik, nincs értelme ezek taglalásának. A<br />

szabályozott, áttekinthető, jegyzőkönyvezett döntések ellenőrizhetőségének<br />

megteremtése sokat segíthet a bizalmatlanság megszüntetésében.<br />

2.1.6 A nyilvántartások minősítése, célnak való megfelelés<br />

Jogszabály egyelőre nem minősíti ezeket a nyilvántartásokat közhitelesnek, de az<br />

egészségügy szereplői akként kezelik azokat. Ennek oka, hogy nincs alternatívájuk a<br />

kódrendszereknek. A közhiteles nyilvántartások kritériumrendszerének a papír alapú<br />

kiadványok, kódkönyvek megfelelnek, a jelzett szakmai és eljárásrendi hiányosságok a<br />

közhitelességet esetükben nem érintik.<br />

Elsősorban eljárásrendi hiányosságokat lenne szükséges korrigálni annak érdekében,<br />

hogy a célnak jobban megfelelő adatbázisok jöjjenek létre, a szakmai hiányosságok<br />

kezelése messzebbre mutató feladat.<br />

2.1.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az<br />

EKNY-be való beépülés feltételei<br />

1. A közhitelessé váláshoz tulajdonképpen nem igényeltetik különös lépések<br />

megtétele a papír alapú kiadványok esetében, mivel ezek a szakmai<br />

132<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Ajánlás<br />

kódjegyzékek az ESzCsM által kézikönyvekként közzétételre kerülnek. Az<br />

azonban nem ártana, ha jogszabály mondaná ki ezek közhitelességét.<br />

2. Az EKNY-be való beépülés érdekében az elektronikus változatok<br />

korrekciójára szükség van, a hiányosságok taglalását leíró passzusok alapján.<br />

3. Az állományok stabilitását, a már nem használatos kódok naplózott<br />

kivezetését a rendszerből, azaz a nyilvántartások körülményeit talán<br />

rigorózusabbá lehetne tenni a jogszabályi definiálás után. Tekintettel arra,<br />

hogy a szakmai kódok gondozása, egészségpolitikai elemzések elkészítése az<br />

<strong>ESKI</strong>-hez kerülhet, ezzel kapcsolatosan az ESzCsM, az OEP valamint az<br />

<strong>ESKI</strong> szakembereinek közös értékelésére lenne szükség a teendő lépésekről.<br />

4. Az egyeztetések témáját a HBCS karbantartással kapcsolatos teendők<br />

megosztásán túl, arra is érdemes lenne kiterjeszteni, hogy a BNO, OENO<br />

kódrendszereiben is alakítsanak ki egyfajta munkamegosztást az <strong>ESKI</strong> és az<br />

OEP között 65 , azaz képződjön a BNO-n, OENO-n belül is egy olyan<br />

alcsoport, amely azokat BNO-kat tartja nyilván, amelyek<br />

társadalombiztosítás általi finanszírozottságúak, akárcsak a gyógyszer<br />

alaptörzs esetében. Az Egészségbiztosítási Alap által finanszírozott BNO-k,<br />

OENO-k finanszírozási algoritmusokhoz használt adatbáziselemeinek<br />

gondozása elkerülhetne az OEP-hez, a többi feladat maradhat az <strong>ESKI</strong>-nél.<br />

5. Ez a munkamegosztás természetesen csak integrált adattörzsek felállítása<br />

mellett képzelhető el, hasonlatosan a gyógyszertörzshöz.<br />

6. A HBCS esetében a Kódkarbantartó Bizottság teendőinek, a működés<br />

körülményeinek felülvizsgálta szükséges.<br />

Az EKNY-be való beépülés tükrözéssel megoldható, de akár web-en keresztüli<br />

lekérdezés lehetősége is biztosított. Szerencsés lenne, ha csak a korrekciók elvégzése,<br />

kiegészítések megtétele után kerülne sor a rendszer 'hadba állítására'.<br />

65 OEP, főigazgató helyettes javaslata.<br />

133<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

2.2 Finanszírozási, besorolási algoritmusok<br />

A finanszírozási algoritmusok definiálása igen kényes kérdés, nem egyértelmű, mit<br />

tekintünk e kategóriába sorolhatónak. Mi e tanulmány keretei között besorolási<br />

szabályokat értünk alatta, s elsősorban a HBCS, OENO, a fogászati ellátás illetve a<br />

kísérleti szakaszban lévő KBCS (krónikus betegségcsoportok) vonatkozásában<br />

értelmezzük. 66 Ez azt jelenti, hogy a szabálykönyveket, valamint a besorolási<br />

kézikönyveket besorolási szabályként értelmezzük. 67 A felsorolt témák közül most a<br />

HBCS illetve az OENO kerül megtárgyalásra.<br />

Fontos hangsúlyozni, hogy nem tartjuk ide értendőnek az összes finanszírozási szabályt,<br />

elszámolási rendet, amely a 43/1999-es Kormányrendelet mellékletét képezi, azaz,<br />

amely kitér a többi között a CT/MR, vagy a művese finanszírozási szabályaira is. 68<br />

2.2.1 A nyilvántartás kialakításának célja, funkciója<br />

A finanszírozási besorolási szabályok közhiteles nyilvántartásának célja, hogy a<br />

kifizetések, a teljesítmény elszámolások az egészségügyi szolgáltató intézmények<br />

számára átlátható, ellenőrizhető módon történjenek. Ma ezek nem nyomon követhetőek<br />

a szolgáltatóknak, s ez rendkívül komoly feszültséget okoz az OEP és az intézmények<br />

között meglévő, egyébként szerződésgarantált kapcsolatban.<br />

66 Vannak szakértők, akik szerint csak a HBCS-nek van besorolási algoritmusa, a többi szabály már nem<br />

ugyanezen logika mentén értelmezhető.<br />

67 „Szabálykönyv nem más, mint a 43/1999-es Kormányrendeletben közzétett ’Tevékenységi lista’<br />

szakmai magyarázata, protokollja, kiegészülve a jelenthetőség és az elszámolhatóság szakmai és egyéb<br />

feltételeivel” - magyarázza a Fogászati Ellátás Szabálykönyve.<br />

68 Szócska Gábor tanulmányában a finanszírozási szabályokat a lehetséges közhiteles nyilvántartások<br />

között említi. Amíg nem dől el szakmai állásfoglalások alapján, ott-e a helyük, áthidaló megoldásként<br />

javaslom, hogy a DrInfo-hoz telepítsék ezek elektronikus változatát.<br />

134<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

2.2. 2 Jogszabályi elrendeltség<br />

264/2003. (XII. 24.) Kormányrendelet az egészségügyi szolgáltatások Egészségbiztosítási<br />

Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól szóló<br />

43/1999. (III. 3.) Korm. rendelet módosításáról;<br />

43/1999. (III. 3.) Kormányrendelet az egészségügyi szolgáltatások<br />

Egészségbiztosítási Alapból történő finanszírozásának részletes szabályairól;<br />

9/1993. (IV. 2.) NM rendelet az egészségügyi szakellátás társadalombiztosítási<br />

finanszírozásának egyes kérdéseiről.<br />

2.2.3. A nyilvántartás működtetője, adatgazdája<br />

A nyilvántartás működtetője jelenleg az OEP Finanszírozási Informatikai Főosztálya<br />

(régebben GYÓGYINFOK). Adatgazda: xxxxxxxxx, főosztályvezető, Szekszárd. Az<br />

adatbázisokkal kapcsolatos információkat a főosztályvezető úr bocsátotta<br />

rendelkezésünkre.<br />

2.2.4 A nyilvántartás adatbázisainak szerkezetleírása<br />

A soron következő leírások a finanszírozási algoritmusok egy szűk spektrumára<br />

vonatkoznak, de mindaddig, amíg nem születik egyezség arról, mi minden tartozzon<br />

ide, csak e leszűkített keretek között, a besorolási szabályok szintjén tárgyaljuk e<br />

kérdéskört.<br />

A. Entitások<br />

OENO finan<br />

Attributum<br />

név<br />

tárolási típusa<br />

Leírása<br />

oeno_kod char(5) oeno kódja<br />

nev varchar2(80) oeno megnevezése<br />

lehet_jaro char(1) járóbetegnél alkalmazható<br />

135<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

lehet_fekvo char(1) fekvőbetegnél alkalmazható<br />

lehet_ferfi number(1) lehet-e férfinél<br />

lehet_no number(1) lehet-e nőnél<br />

kortol number(3) érvényes kortól<br />

korig number(3) érvényes korig<br />

pont number(6) pontszám járónál<br />

HBCS finan<br />

Attributum<br />

név<br />

tárolási típusa<br />

Leírása<br />

hbcs_kod char(4) hbcs kódja<br />

nev varchar2(125) hbcs megnevezése<br />

focsop char(2) Főcsoport<br />

also number(4) alsó határnap<br />

felso number(4) felső határnap<br />

norm number(4) normatív nap<br />

Suly number Súlyszám<br />

msuly number műtéti súlyszám<br />

Csillagos number(1) csillagos-e<br />

pm char(1) P-s vagy M-es HBCs (műtétes vagy nem)<br />

136<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

B. Adatbázis információk<br />

Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása (OENO) esetén:<br />

a jelenlegi rekordszám: 4392 rekord,<br />

ritkán változik.<br />

Homogén betegségcsoportok (HBCS) esetén:<br />

a jelenlegi rekordszám: 786 rekord<br />

évente változik kismértékben.<br />

C. Hozzáférési jogosultságok<br />

Hozzáférési jogosultságokról hivatalos információt nem kaptunk. Az adatbázisok<br />

szabálykönyv illetve besorolási kézikönyv formájában léteznek, ugyanakkor<br />

elektronikus formában a GYÓGYINFOK honlapjáról olyan, ún. kisgépes, PC-s<br />

változatuk tölthető le, amely csak 90-95%-os pontossággal eredményezi az<br />

OEP/GYÓGYINFOK besorolást, legalábbis a HBCS esetében.<br />

2.2.5 A nyilvántartás hiányosságai<br />

Szakmai és eljárásrendi hiányosságok<br />

Az egyik legfontosabb hiányosság, hogy a besorolási szabályok elektronikus<br />

változatai - mint jeleztük - nem kielégítő formában érhetők el a szolgáltatók<br />

számára, így nem tudják kontrollálni az OEP-et a finanszírozás helyességét<br />

illetően.<br />

A szolgáltatói jelentések beküldött állományai nincsenek dátumozottan<br />

eltéve, így ha korrekcióra kerül sor az OEP és a szolgáltatók közötti vita<br />

eredményeképpen, úgy az eredeti és korrigált állományok külön-külön nem<br />

elmentettek, nem naplózottak.<br />

Azonos állományokkal történő többszöri, GYÓGYINFOK által történő<br />

besorolási futtatások eredményei ritkán azonosak – vallják szakértők.<br />

A súlyszámok a HBCS indításakor ráfordítás-arányosan lettek definiálva,<br />

legalábbis egymáshoz viszonyított arányuk kifejezett egyfajta költség-<br />

137<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

ráfordítási igényt. Ma már ez a megállapítás nem helytálló, annyira torzultak<br />

a súlyszámok, köszönhetően egyes lobby tevékenységeknek, egyedi<br />

beavatkozásoknak.<br />

A HBCS 'Adatlap kórházi osztályos ápolási esetről' módosítását már<br />

kezdeményezte a szabványokkal foglalkozó szakértői csapat, 'eFin' projekt<br />

keretében, így e kérdést az ott született eredmények mentén javasoljuk<br />

kezelni.<br />

2.2.6 A nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés<br />

Tekintettel arra, hogy a finanszírozási algoritmusok közhiteles nyilvántartásként<br />

nincsenek definiálva, velük szemben ilyen elvárások nem fogalmazódtak meg, ily<br />

módon csak azt lehet állítani, hogy jelenlegi formájukban nem felelnek meg a<br />

kritériumoknak.<br />

Amennyiben a besorolási szabályok közhiteles nyilvántartássá válnak, ez azzal is együtt<br />

jár, hogy minden elektronikus programváltoztatás csak szabályozott módon, engedélyek<br />

alapján történhet meg - szemben a jelenlegi gyakorlattal.<br />

2.2.7 Javaslatok az adatbázisok közhitelessé tételének érdekében, az<br />

EKNY-be való beépülés feltételei<br />

1. Érdemesnek tűnik a finanszírozási algoritmusok ügyéről szakértői<br />

állásfoglalásokat kérni, e tárgyban workshopokat szervezni. Tisztázni kell,<br />

mit is érdemes algoritmusként számon tartani, hol húzódik a határ a<br />

besorolási és finanszírozási szabályok között.<br />

2. A besorolási szabályok elektronikus változatát, a besorolási programokat<br />

stabil működésűvé kell tenni az OEP-nél, egyedi, napi beavatkozásoktól<br />

mentesíteni szükséges az ún. nagygépes változatot.<br />

3. Mihamarabb fel kell tenni az adatgazda honlapjára, jelen esetben az OEP<br />

honlapjára az új kritériumok mentén elkészített, ún. kisgépes, PC-s<br />

változatot, hogy a szabályok segítségével a szolgáltatók 100 %-os<br />

biztonsággal ellenőrizni tudják a kifizetések helyességét, korrektségét.<br />

138<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Ajánlás<br />

4. Az 'eFin' szabványügyi projekt eredményeit a HBCS adatlap megújításához<br />

fel kell használni.<br />

Az EKNY-be való beépülést a szakmai tartalmak tisztázása után, lehetővé kell tenni; az<br />

algoritmusokhoz történő hozzáférést interneten keresztüli letöltés formájában kell<br />

biztosítani. Szerencsés lenne, ha csak a korrekciók elvégzése, kiegészítések megtétele<br />

után kerülne sor a rendszer 'hadba állítására'.<br />

139<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

3. Javaslat a közhiteles nyilvántartások körének bővítésére<br />

Az előzetesen közreadott, hipotetikusan közhitelesnek tekintett nyilvántartások sorából<br />

kettő kimaradt a megtárgyaltak közül, ezek következnek most. Kimaradásuknak eltérő<br />

okai vannak. Egyikük esetében a kimaradás oka, hogy nyilvántartás ugyan már most<br />

létezik, amely funkcionáló adatbázis(oka)t takar (engedélyezett orvostechnikai eszközök,<br />

társadalombiztosítás által finanszírozott gyógyászati segédeszközök), de a jelenlegi<br />

működési kereteket koncepcionálisan újra kellene gondolni. A második esetében a<br />

kimaradás okaként az szolgál, hogy az egészségügy napi működése megkívánja,<br />

kerüljenek felállításra olyan adatbázisok, amelyek még nem léteznek, de többen<br />

kifogásolják hiányukat; közülük most egy kialakítására teszünk javaslatot (engedélyezett<br />

egészségügyi eljárások, beavatkozások).<br />

3.1 Engedélyezett orvostechnikai eszközök, társadalombiztosítás által<br />

finanszírozott gyógyászati segédeszközök<br />

Mi is a helyzet ezzel a nyilvántartással? Egyrészt nem egy, hanem két nyilvántartásról<br />

van szó, amelyek közül az egyik az ESzCsM Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal<br />

(EKH) által működtetett engedélyezett orvostechnikai eszköznyilvántartás, a másik az<br />

OEP által finanszírozott/támogatott gyógyászati segédeszközök adatbázisa.<br />

A két adatbázis logikailag összefügg, de ez az összefüggés nincs pontosan tisztázva,<br />

mivel az a fogalom, hogy gyógyászati segédeszköz, nincs korrektül meghatározva. 69<br />

Ahhoz, hogy ma az OEP gyógyászati segédeszközt támogathasson, előbb az EKH-nál<br />

kell regisztráltatni, mint orvostechnikai eszközt - annak ellenére, hogy a két fogalom<br />

tartalmilag nem fedi le egymást. A két adatbázis 'metszésében' sok azonos elem<br />

található, de sem az azonosságok, sem a különbözőségek nincsenek definiálva.<br />

69 Míg az orvostechnikai eszközök fogalmának megfelelő definíció és értelmezés létezik az Európai<br />

Unióban ('medical devices'), addig a gyógyászati segédeszköz fogalmára vonatkozóan ugyanez a<br />

megállapítás nem érvényes, azaz az Európai Unióban ezzel ekvivalens elnevezés nem létezik.<br />

Valamelyest hasonló elnevezést takar a 'technical aids for disabled persons' fogalma. Forrás: EKH,<br />

alelnök<br />

140<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

A jogszabályok sem adnak eligazítást e tekintetben, szakmai tisztázatlanságoknak<br />

köszönhetően a jogalkotók eddig áthidaló jellegű megoldásokat igyekeztek választani. 70<br />

Megint egy olyan téma, ahol minden szereplő, így az ESzCsM, az OEP, az EKH is<br />

ismeri a kialakult helyzetet, de évek óta egyetlen szervezet sem volt képes kielégítő<br />

megoldást felmutatni.<br />

Az idei esztendő júliusában az OEP-ben, xxxxxxxxxxx vezetésével bizottság alakult,<br />

amelynek deklarált feladata, hogy próbáljon meg rendet teremteni ezen a fronton és<br />

tegyen javaslatot az ESzCsM számára; e bizottság összetétele elég széles ahhoz, hogy<br />

esély keletkezzen valamilyen mérvű áttörés elérésére. A bizottság indulásakor a fogalmi<br />

tisztázatlanságokról valamint a nyilvántartások körüli helyzet feltárásáról ígéretes<br />

előterjesztések születtek, amelyeket közzé teszünk. A gyógyászati segédeszközök<br />

fogalmi tisztázásával kapcsolatos bizottsági vitaanyagot a 10. sz. melléklet tartalmazza,<br />

míg a nyilvántartások, regisztráció körülményeit taglaló anyag a 11. sz. mellékletben<br />

található.<br />

3.1.1 Az új nyilvántartás tervezett célja, funkciója<br />

Egy integrált adatbázis formájában, olyan új közhiteles nyilvántartás kialakítására<br />

mutatkozik igény, amely mind az engedélyezett orvostechnikai eszközök, mind az ettől<br />

eltérő tartalommal bíró, engedélyezett gyógyászati segédeszköz adatbázis igényét ki<br />

tudja elégíteni. Az OEP által támogatott gyógyászati segédeszköz nyilvántartás erre az<br />

integrált adatbázisra épülhetne rá, az OEP-et érintő, kiegészítő tartalommal.<br />

3.1. 2 A jelenlegi nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />

47/1999. (X. 6.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközökről – a 93/42/EGK<br />

direktíva (MDD) honosítása;<br />

70 Példaként vegyük az Egészségügyi Törvényt, amelynek 101. §-a a gyógyászati segédeszközt beleérti az<br />

orvostechnikai eszközök fogalmába, míg a 47/1999-es EüM rendelet az orvostechnikai eszközöktől<br />

megkülönbözteti a rendelésre készült eszközöket Ez utóbbi fogalom már jobban közelít egyes szakértők<br />

szerint a gyógyászati segédeszköz tartalmi vonatkozásaihoz, még ha teljesen ez sem fedi le azt.<br />

141<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

8/2003. (III. 13.) ESzCsM rendelet az in vitro diagnosztikai orvostechnikai<br />

eszközökről – a 98/79/EK direktíva (IVD);<br />

130/2004 Kormányrendelet a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök<br />

közbeszerzésének részletes és sajátos szabályairól.<br />

3.1.3 A nyilvántartás működtetője, adatgazdája<br />

A jelenleg funkcionáló orvostechnikai eszközök nyilvántartásának vezetése az EKH<br />

feladata, míg a társadalombiztosítás által finanszírozott gyógyászati segédeszközökért<br />

az OEP felelős.<br />

Az újonnan létrehozandó integrált nyilvántartás gazdája lehetne az EKH, a mezők<br />

tekintetében pedig az OEP illetve az EKH lenne a gazda, hasonlatosan a<br />

gyógyszertörzset érintő K-NET fejlesztéshez.<br />

3.1.4 A meglévő adatbázisok szerkezetének leírása<br />

A. Entitások<br />

1. Az engedélyezett orvostechnikai eszközökkel kapcsolatosan a 2. sz. függelékben<br />

található Eudamed nemzetközi adatbázisról (európai adatbankról) készült<br />

összeállítás ad tájékoztatást. Ebbe az adatbázisba dolgozza be közvetlenül az<br />

EKH már az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről szóló hazai<br />

információkat. A nem in vitro eszközök esetében durván 3 éven belül várható,<br />

hogy nemzetközileg értékelhető adatbank álljon össze.<br />

2. OEP által finanszírozott gyógyászati segédeszközök adatait az alábbi táblázat<br />

alapján mutatjuk be:<br />

GYSE_TORZS<br />

Mező<br />

megnevezése<br />

Mező hossza,<br />

formátuma<br />

Mező magyarázata<br />

Oep_ttt Text (9) TTT kód<br />

Oep_ean Text (13) EAN kód<br />

142<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Oep_tk Text (20) Törzskönyvi szám<br />

Oep_nev Text (100) GYSE megnevezése<br />

Oep_ksz Text (30) GYSE kiszerelése<br />

Oep_atc Text (7) ATC kód<br />

Oep_itm Text (3) Támogatás mértéke<br />

Oep_jc1-5 Text (1) GYSE jogcímek (1-5)<br />

Oep_afa Text (2) GYSE áfája<br />

Oep_fan Float Elfogadott fogyasztói nettó ár<br />

Oep_fab Float Elfogadott fogyasztói bruttó ár<br />

Oep_inn Float Normatív támogatás nettó<br />

Oep_inb Float Normatív támogatás bruttó<br />

Oep_eun Float Eü. Térítésköteles támogatás nettó<br />

Oep_eub Float Eü. Térítésköteles támogatás bruttó<br />

Oep_dat Datum Hatálybalépés dátuma<br />

Patika Text (1) Patikában forgalomba hozható-e<br />

Isokod Text (10) Hazai termék-e<br />

Hazai<br />

Number<br />

Hazai vagy külföldi a termék. Ez az árindexáláshoz kellett,<br />

tavaly.<br />

Emar Number Emelt ár<br />

Emtam Number Emelt támogatás<br />

Tft Number Tény forgalom forintban<br />

143<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Tdb Number Tény forgalom darabszám<br />

Ttam Number Tény forgalom tb-támogatása<br />

Vft Number Várt forgalom forintban<br />

Vdb Number Várt forgalom darabszám<br />

Vtam Number Várt forgalom tb-támogatása<br />

Gydb<br />

Number<br />

Gyártók darabszáma- hányan gyártják az adott TTT-hez<br />

tartozó terméket<br />

Gyarto Text (50) Gyártó<br />

Emelt Text (1) Emeltáras gyse-e (Technikai mező)<br />

Tol Date Érvényesség kezdete<br />

Ig Date Érvényesség vége<br />

B. Hozzáférési jogosultságok<br />

Az Eudamed európai adatbankkal kapcsolatosan a 2. sz. függelék ad információt erről.<br />

Az EKH illetékes munkatársai bejelentkezés, azonosítás után írhatnak be on-line az<br />

adatbankba. Az adatbank egyes ’outputjai’ <strong>pub</strong>likusak.<br />

3.1.5 A meglévő nyilvántartások hiányosságai<br />

Szakmai és eljárásrendi hiányosságok<br />

Az Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal az orvostechnikai eszközök<br />

esetében<br />

• piacfelügyeletet lát el – a fogyasztók védelme érdekében, amely azt<br />

jelenti, hogy kérelemre ellenőrzést végez. Amennyiben kérelem, panasz<br />

nem érkezik, baleset nem történik, ellenőrzés sincs.<br />

144<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

• regisztrációs kötelezettsége van az ún. I. kockázati osztályú<br />

termékeknek, amelyet önminősítés alapján be kell jelentenie a<br />

gyártóknak. Az önminősítés nem kielégítő eljárásrend a betegek<br />

szempontjából.<br />

• a II/a., II/b. és a III. kockázati osztályú termékek vonatkozásában<br />

megfelelőség tanúsítás/ értékelés folyik, amelyeket ún. kijelölt<br />

szervezetek (Notified Body) végezhetnek, amelyek a megfelelőség<br />

tanúsítás eredményéről a Hivatal számára értesítést küldenek.<br />

Forgalmazási feltétel a tanúsítás megszerzése.<br />

• az Orvos- és Kórháztechnikai Intézet (ORKI) az egészségügyi miniszter<br />

által kijelölt szervezetként (Notified Body, 2000.) végez tanúsítást, s<br />

mint ilyen szervezet saját kóddal rendelkezik a CE jelzést kiegészítendő.<br />

Az ORKI-hoz hasonlóan több cég is végez ilyen tevékenységet<br />

Magyarországon, mint pl. Magyar Elektrotechnikai Ellenőrző Intézet<br />

(MEEI), meghatározott, engedélyezett területeken.<br />

• Az EU-ban forgalmazott termékek, CE jelzéssel ellátva, külön engedély<br />

nélkül, automatikusan itthon is forgalmazhatók – nem nyújtva ezáltal<br />

kielégítő garanciát a hazai forgalmazók illetve az OEP, mint befogadó<br />

szervezet számára.<br />

A gyógyászati segédeszközöket jelenleg az EKH-ban kell regisztráltatni,<br />

abban az esetben is, ha nem minősülnek orvostechnikai eszközöknek, mivel e<br />

cégek ezen termékeiket illetően másképpen nem kaphatnának<br />

társadalombiztosítási támogatást.<br />

Elviekben tehát nyilvántartják az EKH-ban, hogy a hazai gyártók közül ki<br />

mit gyárt az orvostechnikai eszközök, illetve a gyógyászati segédeszközök<br />

terén, de a fentieken túlmenő problémát jelent, hogy nem minden esetben a<br />

termék szintjén történik a nyilvántartásba vétel. Előfordulhat, hogy csak<br />

gyártmány szintjén zajlik a megfelelőség tanúsítás, amelynek eredményét a<br />

tanúsítást végző szervezetnek kell a hivatal fele jelezni. Előfordulnak olyan<br />

esetek is, hogy az adott céget mint gyártót kell tanúsíttatni, attól függően,<br />

145<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

hogy mire kötelezi őket a 47/1999-es EüM rendelet (II. és III. osztályba<br />

sorolás esetén).<br />

Az orvostechnikai eszközök tekintetében régebben az OEP kérte az ORKI<br />

nyilvántartási igazolását, de egy kissé kaotikussá vált a helyzet a Hivatal<br />

megalapítása óta. Ennek ellenére a szolgáltatókkal kötött szerződésekben<br />

változatlanul kérnek ORKI nyilvántartási számokat, s használják a<br />

különböző elszámolások során.<br />

AZ OEP által támogatotti listán szereplő gyógyászati segédeszközök<br />

műszaki tartalma, technológiai követelményei szabályozatlanok, nincs<br />

egységesen jóváhagyott követelményrendszer.<br />

3.1.6 A jelenlegi nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés<br />

Tekintettel arra, hogy egy meglévő nyilvántartás koncepcionális kereteinek<br />

újragondolására mutatkozik igény, egyúttal ez azt is jelenti, a jelenleg működő,<br />

engedélyezett orvostechnikai eszközök nyilvántartása nem elégíti ki azt a célkitűzést,<br />

hogy tudjuk, melyik szervezet, milyen engedélyezett terméket gyárt orvostechnikai<br />

eszközként és mit gyógyászati segédeszközként.<br />

3.1.7 Javaslatok az adatbázis(ok) közhitelessé tételének érdekében, az<br />

EKNY-be való beépülés feltételei<br />

Az EKNY-be való beépülés feltételei távoliak még, így egyelőre szerényebb célokkal,<br />

feladatokkal kell megelégedni.<br />

1. Az OEP Gyógyászati Segédeszköz Munkabizottsága fogalmazza meg végső<br />

ajánlásait az ESzCsM számára.<br />

2. A bizottság ajánlásait az ESzCsM vitassa meg nyilvános fórumokon mind a<br />

fogalmi tisztázás, mind pedig a nyilvántartás, regisztráció átalakítását illetően.<br />

3. Új jogszabály megalkotására lesz szükség, amint az ESzCsM meghozza ebben a<br />

témában az egész ágazatot érintő döntéseit.<br />

Ajánlás<br />

146<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Az engedélyezett orvostechnikai eszközök, gyógyászati segédeszközök regisztrációs<br />

eljárásának hasonlatosnak kellene lennie a törzskönyvezett gyógyszerekéhez.<br />

147<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

3.2 Engedélyezett egészségügyi/orvosi beavatkozások, eljárások<br />

Az alábbiakban új nyilvántartás kialakítására teszünk javaslatot. Az igény régóta<br />

megfogalmazódott, de mivel igen fáradságos feladat ebben a témában - egységes<br />

szempont-, és kritériumrendszer alapján - új adatbázist meghonosítani, ennek életre<br />

hívását eddig egyetlen államigazgatási szervezet sem vállalta fel.<br />

Az ’életre-nem-hívás’ okait gyarapítja az orvostársadalom várható ellenállása, amely<br />

erőteljes lesz az adatbázis kialakításával szemben. Jellemző észrevételük lehet, hogy<br />

már létezik ilyen nyilvántartás, úgy hívják, hogy OENO,<br />

az orvos gyógyítási szabadsága nem indokol további nyilvántartást.<br />

Érveink ezzel szemben:<br />

Az OENO, azaz Orvosi Eljárások Nemzetközi Osztályozása nem azzal az<br />

igénnyel került kialakításra, hogy a törzskönyvezett gyógyszerekhez hasonlóan,<br />

törzsadatbázisként szolgáljon az orvosi beavatkozások, eljárások<br />

vonatkozásában.<br />

Az OENO kódrendszerben nyilvántartott információk mélysége, az új OENO<br />

elfogadásának/befogadásának procedúrája nem elégséges ahhoz, hogy<br />

biztonságot nyújtson a finanszírozó OEP számára az orvosi eljárások<br />

hatásosságát, hatékonyságát illetően.<br />

Nincs minden orvosi/egészségügyi eljárás bejelentve/engedélyeztetve, amit az<br />

orvosok ma nyújtanak, nem létezik ugyanis számukra ilyen kötelezettség<br />

előírva. Tekintettel arra, hogy ez a jelenség a kiszámítható ellátás létét<br />

kérdőjelezi meg, ezért fel kell számolni.<br />

3.2.1 Az új nyilvántartás tervezett célja, funkciója<br />

Egységes szerkezetbe foglalva, azonos szempontok mentén kialakítandó adatbázis<br />

közhitelesen tanúsítaná, hogy Magyarországon milyen orvosi/egészségügyi<br />

beavatkozások, eljárások engedélyezettek. Az új nyilvántartás kaphatná az<br />

'Engedélyezett Eljárások, Beavatkozások Nemzeti Regisztrációja' elnevezést.<br />

148<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

A kialakításra kerülő törzskönyvezett beavatkozásokból válogathatna az OEP, amikor<br />

befogad egy-egy új eljárást. Erre akkor nyílhat esély, ha az orvosi beavatkozások<br />

esetében - hasonlatosan a gyógyszerhez - az <strong>ESKI</strong> egészségügyi<br />

technológiaértékeléseket végző, koordináló szervezetként részt venne a<br />

döntéselőkészítés folyamatában. 71<br />

Ennek a nyilvántartásnak kellene kezelnie a kísérleti eljárások regisztrációját, amely<br />

jelenleg nincs megfelelően végig víve 72 . Az orvosi vizsgálatok, kutatások etikai és<br />

szakmai engedélyeinek megadása az Egészségügyi Tudományos Tanács feladatát<br />

képezi. Gyógyszerügyekben a szakmai engedélyt az OGYI adja ki.<br />

3.2. 2 Az új nyilvántartás jogszabályi háttere, elrendeltsége<br />

Új jogszabályt kell alkotni erről, mert az OENO módosításokat, új OENO megalkotását<br />

szabályozó rendelet ehhez kevés. 73<br />

3.2.3 Az új nyilvántartás működtetője, adatgazdája<br />

A 'Engedélyezett Eljárások, Beavatkozások Nemzeti Regisztrációjának' gazdája lehetne<br />

az Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal. Integrált adatbázis kialakítására lenne<br />

szükség, hasonlóan a gyógyszertörzshöz, az OEP a nemzeti regisztrációban szereplő<br />

adatokra építve alakíthatná ki kiegészítő jellegű adatrendszerét.<br />

3.2.4 Az új nyilvántartás tervezett adatbázisának szerkezetleírása<br />

Szakértői egyeztetések szükségesek ebben a témában, önálló tanulmányt is megérne<br />

annak elemzése, milyen mechanizmusokat, milyen információkéréseket érdemes<br />

nevesíteni a regisztráció során.<br />

71 32/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt<br />

kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás<br />

vagy a támogatás megváltoztatásáról, 19.§ (2) bekezdése;<br />

72 ESzCsM, főcsoportfőnök közlése<br />

73 6/1998. (III. 11.) NM rendelet az egészségügyi ellátásban használt szakmai kódrendszerek és<br />

finanszírozási paraméterek karbantartásának jogi szabályozásáról<br />

149<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

3.2.5 Az eddigi nyilvántartás hiányosságai<br />

Az OENO adatbázisa az információk szűkített körét képes csak biztosítani,<br />

ráadásul nem teljes körű a nyújtott beavatkozások tekintetében.<br />

Az Egészségügyi Tudományos Tanács állásfoglalásai egy-egy kísérleti eljárás,<br />

beavatkozás ügyében, az engedély megadásakor megszületnek, de nem világos,<br />

mi lesz a kísérleti eljárások eredményével, ki, kinek, mikor számol be, mikortól<br />

vehető nyilvántartásba, mint engedélyezett eljárás, stb.<br />

3.2.6 Az új nyilvántartás minősítése, célnak való megfelelés<br />

Az új nyilvántartásnak közhitelesnek kell lennie. Ennek megfelelően kell kialakítani a<br />

regisztráció menetét, az adatbázisba bekerülés, kikerülés folyamatát.<br />

3.2.7 Javaslatok az adatbázis közhitelessé tételének érdekében, az<br />

EKNY-be való beépülés feltételei<br />

1. Szakmai álláspont kialakítása az engedélyezett eljárások nyilvántartásáról –<br />

EszCsM feladata, de az ETT-nek is véleményalkotási joga lehet ebben.<br />

2. Igenlő válasz esetén a regisztráció szakmai tartalmának meghatározása – erről<br />

tanulmány készítése, amely kitér a gyógyszertörzskönyvezés menetrendjével<br />

történő összehasonlítás eredményeire.<br />

3. A kísérleti eljárások ügyében úgyszintén szakmai állásfoglalásnak kell születnie<br />

az ETT bevonásával.<br />

4. A jelenlegi OENO-ban szereplő tételeket kellene átnéznie egy bizottságnak,<br />

vagy ki is lehetne őket adni a szakmai kollégiumokhoz, megvitatásra,<br />

kiegészítésre.<br />

5. Adatszolgáltatás, regisztrációs kötelezettség elrendelése.<br />

6. Adatbázis kialakítása, feltöltés a felülvizsgált OENO adatokkal.<br />

7. Új nyilvántartásba vétel esetén az <strong>ESKI</strong> véleményének kikérése: eredményesség,<br />

hatékonyság valamint költséghatékonyság vonatkozásában.<br />

150<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

IX. KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK CSOPORTOSÍTÁSA,<br />

TEENDŐK ÖSSZEFOGLALÁSA<br />

1. Közhiteles nyilvántartások csoportjai<br />

Közhiteles nyilvántartások<br />

Jelenleg létező adatbázisok<br />

1. A kritériumoknak 'megfelelő' közhiteles<br />

nyilvántartás:<br />

Gyógyszer alaptörzs állomány<br />

(törzskönyvezett gyógyszerek)<br />

Szakmai kódrendszerek papír alapú<br />

kiadványai<br />

Transzplantációs nyilvántartás<br />

Jelenleg nem létező, újonnan<br />

létrehozandó adatbázisok<br />

1. Engedélyezett eljárások, beavatkozások<br />

2. A kritériumok alapján 'csaknem'<br />

közhiteles nyilvántartás:<br />

Humánerőforrásokat tartalmazó<br />

nyilvántartások (orvos, fogorvos,<br />

gyógyszerész, klinikai<br />

szakpszichológus, egészségügyi<br />

szakdolgozó)<br />

Szolgáltatók nyilvántartása<br />

3. 'Vitatható besorolású' közhiteles<br />

nyilvántartás:<br />

TAJ nyilvántartás<br />

Finanszírozási, besorolási<br />

algoritmusok<br />

4. 'Koncepcionális keretek'<br />

felülvizsgálatát igénylő nyilvántartás:<br />

Engedélyezett orvostechnikai<br />

eszközök, gyógyászati<br />

segédeszközök<br />

151<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

2. Az eEgészség Programiroda előtt álló feladatok<br />

Amennyiben a Programiroda szeretné tovább vinni az EKNY projektet, ezt segítendő,<br />

összefoglaljuk az előttük álló feladatokat. Elsősorban szakértői álláspontok, vélemények<br />

megismerésére van szükség a tanulmány megállapításait illetően, valamint workshopok<br />

megszervezésére, ahol meg lehet vitatni az egymástól eltérő szempontokat és<br />

minősítéseket valamint ahol meg lehet kötni a nélkülönözhetetlen egyezségeket. A<br />

tanulmány jónéhány esetben csak a problémahalmazok (jéghegyek) csúcsait tudta<br />

érzékeltetni.<br />

Az elkészült tanulmány részben begyűjtött információk összefoglalója, részben<br />

vitaanyag, s ez utóbbi minőségében, a továbblépés érdekében szeretné az ágazatot<br />

kimozdítani jelenlegi furcsa egyensúlyi állapotából, amely inkább patthelyzetre utal az<br />

egyes szervezetek között. Nem lesz váratlan, ha a szakértők egyes kérdésekben a<br />

tanulmánytól eltérő megállapításra jutnak a különböző fórumokon, csak az a fontos,<br />

hogy konszenzusok szülessenek az egyes vitatott területekről, amely konszenzusokhoz a<br />

későbbiek során az összes szereplőnek tartania kell magát.<br />

2.1. A feladatok listája<br />

1) A közhitelesség definíciója megalkotásra került, ezt meg kell vitatni, erről<br />

egyezségnek kell születnie a szakminisztériumban.<br />

2) Tekintettel arra, hogy jelenleg nincs konszenzus a közhiteles<br />

nyilvántartások köréről sem, ezért a fogalom kritériumrendszerének<br />

megalkotása után a soron következő feladat a közhiteles<br />

nyilvántartásokról, az érintett adatbázisokról konszenzus kialakítása.<br />

3) A fogalmi kritériumok alapján közhitelesként azonosítható<br />

nyilvántartások felmérése, regisztrációja, a kritériumoktól való eltérések<br />

feltárása e tanulmány keretei között megtörtént. E megállapításokat<br />

szakértőknek kell véleményezniük, ezekről az eEgészség<br />

Programirodának témánként szakértői workshopokat kell szerveznie.<br />

152<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

4) Szentgáli Ádám tanulmánya jelzi, milyen információk hiányoznak az<br />

EKNY pontos informatikai megtervezését illetően. Ezeket a hiányzó<br />

információkat az ESzCsM-nek kell hivatali úton megkérnie az érintett<br />

szervezetőktől.<br />

5) Mivel bizonyos törzsadatokat több szervezet is magáénak vall, tisztázni<br />

kell az egyes szervezetek felelősség-, és szerepkörét, ki kell választani a<br />

közhitelességet biztosító egyetlen szervezetet, míg a többiek számára meg<br />

kell teremteni a biztonságos működéshez szükséges garanciális elemeket.<br />

6) Az eltérések feltérképezése korrekciós igényt vonhat maga után a<br />

jogalkotásban (is). Egyértelmű, végrehajtható, valamint számonkérhető, a<br />

közhitelesség kritériumainak megfelelő jogszabályi környezet<br />

megteremtése, a meglévő jogszabályi kötelezettségek pontosítása, a<br />

hiányzó szabályozók megalkotása gyarapítja az előkészületi munkálatok<br />

sorát. A munkát Szócska Gábor elvégezte, az ott született eredmények<br />

felülvizsgálata annak függvényében, ahogyan a workshopok döntenek,<br />

szükségessé válhat.<br />

7) A közhitelesség elfogadott definíciójának megfelelő nyilvántartások<br />

kialakítása a nyilvántartások egy részének adott esetben szakmai,<br />

adminisztrációs valamint informatikai szempontú korrekcióját jelenti.<br />

8) Ezzel egyidejűleg, egyes témákban integrált közhiteles adatmodellek<br />

kialakítása válik szükségessé, s ez képezi a munkálatok következő,<br />

rendkívül időigényes feladatkörét, amely további kiterjedt szakmai<br />

egyeztetéseket és egyezségeket kíván.<br />

9) Az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások kialakítására, felügyeletére<br />

vonatkozóan elkészült szakmai, jogi, szervezeti valamint informatikai<br />

megoldási javaslatok elfogadása jelenti a végállomást.<br />

2.2 Egyeztetésre váró szakmai területek<br />

További feladatok, amelyek kiemelésre méltóak mindazon feladatok sorából, amelyek<br />

egy-egy nyilvántartás esetében felmerültek, s amelyek esetében az eEgészség<br />

153<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Programirodának kiváltképp fórumot kell biztosítania a szakmai egyezségek megkötése<br />

érdekében:<br />

3. A feladatok ütemezése<br />

Azonos témákban azonos (KSH) kódok alkalmazása a<br />

közhiteles adatbázisok esetében, mint pl. megyék, nemek, stb.<br />

vonatkozásában. A készség a szereplők között megvan, csupán<br />

lehetőséget kell nyújtani ahhoz, hogy megállapodások<br />

születhessenek.<br />

A HBCS karbantartás során a teendők megosztása, beleértve a<br />

Kódkarbantartó Bizottság feladatának felülvizsgálatát,<br />

meghatározó a feladatok sorában.<br />

Finanszírozási algoritmusok témájában az értelmezés és<br />

egységesítés ügyében van szükség egyeztetésekre.<br />

Engedélyezett orvostechnikai eszközökkel, gyógyászati<br />

segédeszközökkel kapcsolatosan új szempontok érvényre<br />

juttatása indokolt, várjuk az OEP bizottság működésének<br />

eredményeit, az ott született javaslatok beemelését az EKNY<br />

szakmai előkészítésébe.<br />

Az Engedélyezett beavatkozások, eljárások nyilvántartásának<br />

kialakításával összefüggésben szakmai koncepciók<br />

megalkotására kell sort keríteni, össze kell gyűjteni a szakmai<br />

szereplők elvárásait, és egy kivitelezhető projektet kell az<br />

egészségügyi tárca asztalára letenni.<br />

A közhiteles nyilvántartások jelen fejezet 1. pontjában található csoportosítása alapján<br />

szükség van a feladatok ütemezésére, a szereplőkkel történő széles körű egyeztetések<br />

után. Az Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások kialakítása legalább négy ütemben<br />

végezhető el, de ezek a feladatok csak az eddig tárgyalt témákat érintik. A workshopok<br />

során felmerülhetnek újabb szempontok, amelyek befolyásolhatják ezeket a feladatokat.<br />

154<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Az EKNY<br />

megvalósításának<br />

ütemezése<br />

'Megfelelően'<br />

közhiteles<br />

nyilvántartások<br />

'Csaknem' és<br />

'Vitatható<br />

besorolású'<br />

közhiteles<br />

nyilvántartások<br />

'Koncepcionális' és<br />

'Létrehozandó'<br />

nyilvántartások<br />

Első ütem<br />

(2004. október -<br />

2004. december)<br />

A tanulmány megállapításainak véleményezése, állásfoglalások<br />

kialakítása, a IX. fejezet 2. pontja alapján részletezett sorrendben<br />

Második ütem<br />

(2005. január -<br />

2005. június)<br />

1. Gyógyszer alaptörzs<br />

- tükrözés<br />

2. OTNY - webes<br />

lekérdezés<br />

előkészítése<br />

3. Szakmai<br />

kódkönyvek -<br />

elektronikus változat<br />

elkészítése<br />

1. Szakértői<br />

egyeztetések a<br />

a.) 'Szolgáltatói',<br />

b.) 'Humánerőforrás'<br />

adatbázisok<br />

c.) 'Finanszírozási<br />

algoritmusok'<br />

esetében<br />

2. 'TAJ' esetében az<br />

elektronikus<br />

lekérdezés EKNYen<br />

keresztüli<br />

megteremtése<br />

1. Az OEP<br />

munkabizottság<br />

végleges<br />

állásfoglalásának<br />

elkészítése az<br />

orvostechnikai<br />

eszközök, gyógy.<br />

segédeszköz<br />

témájában –<br />

OEP, ESzCsM<br />

és EKH<br />

közreműködőkkel<br />

2. Tanulmány<br />

elkészítése az<br />

engedélyezett<br />

beavatkozások<br />

témájában.<br />

Harmadik ütem<br />

(2005. június-<br />

2005. december)<br />

4. Integrált gyógyszertörzs<br />

(K-NET) –<br />

feltöltése, tükrözés<br />

az EKNY-ben<br />

5. OTNY - webes<br />

lekérdezés az<br />

EKNY-en keresztül<br />

6. Szakmai<br />

kódkönyvek -<br />

elektronikus<br />

változat az EKNYben<br />

3. Integrált<br />

a.) 'Szolgáltatói',<br />

b.) 'Humánerőforrás'<br />

adatbázisok<br />

létrehozatala<br />

3. Nyílt szakmai<br />

fórumokon vita<br />

az<br />

orvostechnikai<br />

eszközökről.<br />

4. Szakértői<br />

workshopok az<br />

engedélyezett<br />

beavatkozások<br />

témájában.<br />

5. Nyílt szakmai<br />

vita az<br />

engedélyezett<br />

beavatkozások<br />

témájában.<br />

155<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Az EKNY<br />

megvalósításának<br />

ütemezése<br />

'Megfelelően'<br />

közhiteles<br />

nyilvántartások<br />

'Csaknem' és<br />

'Vitatható<br />

besorolású'<br />

közhiteles<br />

nyilvántartások<br />

'Koncepcionális'<br />

és 'Létrehozandó'<br />

nyilvántartások<br />

Negyedik ütem<br />

(2006. január -<br />

2006. június)<br />

4. Integrált<br />

adatbázisok –<br />

tükrözés az<br />

EKNY-be<br />

6. Új jogszabály<br />

megalkotása<br />

mind az<br />

engedélyezett<br />

eszközökről,<br />

mind az<br />

engedélyezett<br />

beavatkozásokról<br />

7. Adatbázis<br />

fejlesztések a<br />

két témában<br />

4. Az EKNY szervezeti háttere<br />

Az ESzCsM és az eEgészség Programiroda szakértői tájékoztattak bennünket az<br />

Egészségügyi Ágazati Portál kialakításának tervéről. Erre tekintettel úgy véltük, az<br />

Egészségügyi Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások működését/működtetését is e<br />

keretek közé célszerű beilleszteni.<br />

Szócska Gáborral közös javaslatot készítettünk az EKNY szervezeti hátteréről. Az<br />

alábbiakban a javaslat lényegét foglalom össze.<br />

Az ágazati portál fő tematikus felületeinek (témacsoportjainak) egyike lesz az<br />

Egészségügyi Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások. Az ágazati portálon belül<br />

funkcionáló EKNY működésének szakmai, jogi és informatikai felügyeletét az EKNY<br />

Koordinációs Bizottság látja el. A bizottság felállítása érdekében jogszabályt szükséges<br />

alkotni.<br />

A bizottság tervezett/javasolt tagjai, mint adatgazdák:<br />

1. ESzCsM<br />

156<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

2. ÁNTSZ<br />

3. OEP<br />

4. OGYI<br />

5. MOK<br />

6. MGYK<br />

7. MSZK<br />

8. ETI<br />

9. EKH<br />

10. Fodor József Országos Közegészségügyi Központ<br />

valamint<br />

11. az <strong>ESKI</strong> által delegált három képviselő (jogi, informatikai és szakmai<br />

kérdésekben szakértő).<br />

A bizottság elnökét az Egészségügyi miniszter nevezi ki, az <strong>ESKI</strong> vezetőjének<br />

javaslatára. A bizottság titkárának jogász végzettségűnek kell lennie. A Bizottság<br />

feladatainak ellátásához szükséges tárgyi feltételeket az <strong>ESKI</strong> biztosítja.<br />

A Bizottság feladata:<br />

1. ellenőrizni, hogy az ágazati portálon belül megjelenő EKNY a hatályos<br />

tárgykörök elektronikus megjelenítését biztosítja-e.<br />

2. gondozni az egészségügyi elektronikus közhitelesség tárgyköreit, illetve szükség<br />

szerint módosítást javasolni, az erről szóló előterjesztést elkészíteni.<br />

Az 'Egészségügyi Elektronikus Közhiteles Nyilvántartások' felület az ágazati portál<br />

szoftveres és hardveres lehetőségeit és általános módszertanát használja. Amennyiben<br />

az egészségügyi elektronikus közhiteles nyilvántartások egyedi igényeket támasztanak,<br />

az <strong>ESKI</strong> feladata azok biztosítása a portálon belül.<br />

157<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

X. VÉGSZÓ HELYETT - TANULSÁGOK<br />

Amikor 2003 decemberében megkaptam a Programirodától a megbízást, nem tudtam,<br />

mire vállalkozom. A munka mélységét megbecsülni március végére sikerült - legalábbis<br />

akkor így hittem. A helyzet később sokkal rosszabbra fordult, s ennek elsősorban az volt<br />

az oka, hogy kevés információhoz lehetett hozzájutni hivatalosan, semlegesen,<br />

papírokkal, megbízással felfegyverkezve. Kétszer próbálkoztam személyes kapcsolatok<br />

használata nélkül információhoz jutni, adatot kapni, az eredmény mindkétszer nullánál<br />

nem ért többet. Általános bizalmatlanság fogadott ilyen esetekben.<br />

Ez elkeserítő, s egyben döbbenetes. Ha nem dolgoznék húsz éve az egészségügyben, ez<br />

a tanulmány nem készülhetett volna el. Ezért külön köszönöm mindazoknak a<br />

megértését, akiket szinte naponta zaklattam annak érdekében, hogy értelmezhetővé<br />

váljanak a nagy nehezen kipréselt információk. A tanulmány átütemezett elkészülését a<br />

nehezen összeszedhető információk magas száma okozta.<br />

Félreértelmezések – dokumentációk hiányában, szóbeli közlésekre hagyatkozva -<br />

minden igyekezetem ellenére maradhattak a tanulmányban szép számmal.<br />

Hivatalaink távolságtartásán sürgősen változtatni szükséges, mert ezek az elhárító<br />

jellegű gesztusok ma már nem elfogadhatóak és nem testesítenek meg közszolgálati<br />

magatartást.<br />

158<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

MELLÉKLETEK<br />

1. sz. melléklet: Strukturált kérdések listája<br />

2. sz. melléklet: A 32/1997. (X. 28.) NM rendelet tervezett módosítása az<br />

egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról,<br />

valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről (ESZCSM rendelet lesz<br />

belőle)<br />

3. sz. melléklet: Az OTH válaszlevele<br />

4. sz. melléklet: Emlékeztető a szolgáltatói nyilvántartásokkal kapcsolatban<br />

5. sz. melléklet: Az OEP egészségügyi finanszírozással kapcsolatos<br />

törzsállományai<br />

6. sz. melléklet: Az OEP válaszlevele<br />

7. sz. melléklet: A TAJ szám autorizációs rendszere<br />

8. sz. melléklet: A MGYK válaszlevele<br />

9. sz. melléklet: Az ETI válaszlevele<br />

10. sz. melléklet: OEP Gyógyászati Segédeszközök Munkabizottság<br />

előterjesztése, belső vitaanyag a definícióról<br />

11. sz. melléklet: OEP Gyógyászati Segédeszközök Munkabizottság<br />

előterjesztése, belső vitaanyag a nyilvántartás kérdéseiről<br />

159<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1. SZ. MELLÉKLET: STRUKTURÁLT KÉRDÉSEK LISTÁJA<br />

Tisztelt XY!<br />

Mint az Ön előtt ismert, az ESzCsM eEgészség Informatikai Megaprojektje keretében –<br />

a többi között - a közhiteles nyilvántartások felmérésére is vállalkozik. E megbízás<br />

végrehajtására a minisztérium bennünket kért fel. Telefonon és személyesen történt<br />

előzetes egyeztetéseink alapján ezzel kapcsolatos információk átadásának kérésével<br />

fordulunk Önhöz.<br />

Kérdéseink, amelyre – írásban is - szeretnénk választ kapni:<br />

1. Szervezete milyen közhitelesnek minősíthető adatokat kezel (gyűjt, illetve<br />

bocsát rendelkezésre) külső jogi szabályozás alapján?<br />

i. Elsődleges adatgyűjtői, másodlagos adatgyűjtői szerep?<br />

ii. Elsődleges nyilvántartói, másodlagos nyilvántartói szerep?<br />

2. Milyen diszfunkciókat észlelnek a jelenlegi adatkezelés jogi szabályozásával<br />

kapcsolatban?<br />

3. Milyen új adatkörök gyűjtését tartanák megvalósítandónak saját szervezetük<br />

által, vagy számára?<br />

4. A gyűjtött illetve nyilvántartott adatokat <strong>pub</strong>likálhatóság (nyilvánosság)<br />

szempontjából hogyan minősítik és hogyan osztályozzák?<br />

Általunk vélelmezett közhiteles nyilvántartási témakörök, amelyek az Önök<br />

szervezetét érintik, s amelyek esetében információkra lenne szükségünk: (mintaként az<br />

ÁNTSZ-t ismertetjük!)<br />

I. Működési engedélyek kiadása egészségügyi szolgáltatók számára, ezek<br />

nyilvántartása: 32/1997 NM; 96/2003 Kormányrendelet jogszabályok<br />

II. Országos transzplantációs nyilvántartás (Országos Közegészségügyi<br />

Központ),<br />

Amennyiben listánk nem teljes, örömmel veszünk mindenféle korrekciós javaslatot.<br />

160<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Ez egyes témakörökhöz illeszkedő informatikai jellegű információ igényünk:<br />

• Mindenkét témában az aktuális rendszer szöveges leírása. Rendszer alatt a<br />

vizsgálat alá vett adatbázis rendszerét értjük. Továbbá az adatbázist illetően:<br />

a. becsült méret (MByte)<br />

b. becsült változási forgalom (átlagos és rövid idejű csúcs,<br />

MByte/nap, MByte/sec) és az igényelt frissítés gyakorisága<br />

(tükrözött adatok esetén, pl. „azonnal”, vagy elég naponta<br />

átvezetni a változásokat)<br />

c. Az adatkezelés, hozzáférés módja<br />

d. lekérdezések becsült száma (átlagos és rövid idejű csúcs,<br />

MByte/nap, MByte/sec) és az elvárt válaszidő<br />

e. rendelkezésre állás (pl. 7 nap/24 óra vagy munkanap/8-16-ig) és<br />

az eltűrt max. kiesés mértéke<br />

f. tájékoztatás az információ védettségének mértékéről.<br />

• Az adatbázis táblák (entitások) szerepének szöveges leírása.<br />

• A táblák mezőinek (entitások attribútumainak) rövid szöveges leírása.<br />

• Az aktuális rendszer szerkezet diagrammja. Entitások, attribútumok, adattípusok<br />

szintjéig lebontva. Örülnénk, ha a diagram UML-ben lenne ábrázolva és XMIben<br />

elmentve. Ha más formalizmussal van leírva, azt is jó számunkra, de akkor<br />

kérnénk hozzá egy programot, ami olvasni tudja. Lehetőleg mindenképp "géppel<br />

olvasható" formában kérnék a fentieket!<br />

• Más rendszerekkel történő átfedés megnevezése, az átfedés rövid leírása.<br />

• Az aktuális rendszer, a jogszabályokhoz képest mutatkozó hiányosságainak<br />

szöveges leírása.<br />

• A hiányosságok entitásainak, attribútumainak ajánlása a jogszabályok alapján.<br />

161<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 30.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

2. SZ. MELLÉKLET: A 32/1997. (X. 28.) NM RENDELET TERVEZETT<br />

MÓDOSÍTÁSA<br />

Az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter<br />

…/2004. (…) ESZCSM<br />

rendelete<br />

az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartásáról, valamint az<br />

egészségügyi szakmai jegyzékről<br />

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 247. §-a (2) bekezdése g)<br />

pontjának gc) alpontjában, továbbá a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi<br />

LXXXIII. törvény 83. §-a (4) bekezdésének n) pontjában kapott felhatalmazás alapján a<br />

következőket rendelem el:<br />

1. §<br />

(1) E rendelet hatálya kiterjed:<br />

a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. §-ának f) pontja szerinti<br />

egészségügyi szolgáltatókra (a továbbiakban: szolgáltató),<br />

b) az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatra (a továbbiakban: ÁNTSZ).<br />

(2) Amennyiben a szolgáltatónak van önálló szakmai-szervezeti egysége, akkor a<br />

szolgáltatón – a 4. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – e rendelet alkalmazása során azt<br />

is érteni kell.<br />

2. §<br />

(1) A szolgáltatókról és az általuk végezhető, engedélyezett szakmákról, valamint az<br />

egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélyekről nyilvántartást kell<br />

vezetni.<br />

(2) Az (1) bekezdés szerinti országos adatbázist (a továbbiakban: nyilvántartás) az<br />

Országos Tisztifőorvosi Hivatal (a továbbiakban: OTH) működteti.<br />

(3) Az ÁNTSZ-nek a szolgáltató telephelye, amennyiben telephellyel nem<br />

rendelkezik, székhelye szerint területileg illetékes városi (fővárosi kerületi) intézete (a<br />

továbbiakban: városi intézet), illetve megyei (fővárosi) intézete (a továbbiakban: megyei


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

intézet) a szolgáltatóra vonatkozó, a 4. §-ban meghatározott adatokat, illetve az azokban<br />

bekövetkezett változásokat rögzíti az általa közvetlenül elérhető nyilvántartásban.<br />

A nyilvántartás célja:<br />

3. §<br />

a) áttekinthető, hiteles kép nyújtása az egészségügyi ellátórendszerről, a<br />

szolgáltatókról, valamint a számukra engedélyezett egészségügyi szakmákról,<br />

b) a működési engedély egyes adatainak, illetve az azokban bekövetkezett<br />

változásoknak a nyilvántartása,<br />

c) a szolgáltatók azonosítása,<br />

d) az ellenőrzési és felügyeleti munka segítése,<br />

e) adatszolgáltatás az országos és területi szintű tervezéshez, irányításhoz, valamint<br />

statisztikához.<br />

4. §<br />

(1) A nyilvántartás – a 3. § szerinti célok megvalósítása érdekében – az alábbi adatokat<br />

tartalmazza:<br />

a) a szolgáltató:<br />

aa) rövidített és teljes cégnevét,<br />

ab) fenntartójának megnevezését,<br />

ac) gazdálkodási működési formáját az 1. mellékletben meghatározott kétjegyű kód<br />

feltüntetésével,<br />

ad) számára kiadott törzsszámot;<br />

ae) közszolgáltatásban való részvételének tényét;<br />

b) a szolgáltató székhelyére és az egészségügyi szolgáltatás végzésének helyszínéül<br />

szolgáló telephelyére vonatkozó adatokat:<br />

- megye,<br />

- helységnév,<br />

163<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

- utca, házszám,<br />

- postai irányítószám,<br />

- telefonszám;<br />

c) a szolgáltató és amennyiben az rendelkezik önálló szakmai-szervezeti egységgel,<br />

akkor valamennyi szakmai-szervezeti egységére vonatkozóan külön-külön:<br />

ca) az engedélyezett egészségügyi szakmák megnevezését a 2. mellékletben<br />

meghatározott kóddal együtt,<br />

cb) a ca) alpont szerinti szakmákhoz tartozó szolgáltatási típusok és ellátási formák<br />

megnevezését, továbbá az ellátások progresszivitási szintjét;<br />

cc) a városi, illetve megyei intézet (a továbbiakban: engedélyező intézet) által kiadott<br />

országos érvényességű szolgáltatói azonosítót (a továbbiakban: azonosító);<br />

cd) amennyiben a szolgáltató területi ellátási kötelezettséggel fog működni,<br />

szakmánként a területi ellátási kötelezettséget, a tervezett ellátandó területet;<br />

ce) az engedélyező intézet megnevezését, azonosítóját;<br />

cf) a működési engedély kiadásának keltét, számát, a működés korlátozásának<br />

megjelölésével;<br />

cg) a működés szüneteltetésével kapcsolatos adatokat;<br />

ch) a heti rendelési időt (a szolgáltató rendelésének óraszámát összesítve, illetve napi<br />

bontásban a rendelési idő kezdése és befejezése időpontjának megjelölésével) és a<br />

rendelkezésre állási időt;<br />

ci) az ágyszámot;<br />

cj) a külön jogszabály szerinti közreműködő szolgáltató(k) azonosítóját, valamint a<br />

működési engedélye(ik) számát, az engedélyező intézet megnevezését és azonosítóját;<br />

ck) a szakmához tartozóan, ellátási formától függően az ügyeleti részvételt, készenléti<br />

rendszerben való részvétel tényét.<br />

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szolgáltató azonosítójához rendelten<br />

szerepelnek a nyilvántartásban.<br />

164<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

(3) A nyilvántartásban szereplő adatok azonosítására az OTH további kódokat<br />

állapíthat meg.<br />

5. §<br />

(1) Az engedélyezési eljárás során az első engedély kiadásakor az engedélyező intézet<br />

az OTH-tól kapott kilencjegyű azonosítóval látja el a szolgáltatót. Az azonosító egyedi,<br />

ugyanazon szolgáltató esetében más azonosítóra nem cserélhető. A megszűnt szolgáltató<br />

azonosítója másik szolgáltatónak nem adható ki.<br />

(2) Az azonosító a szolgáltató azonosításon kívül más célra nem használható és nem<br />

váltja fel az államigazgatásban használt egyéb azonosítókat.<br />

(3) Az azonosítót a működési engedély tartalmazza.<br />

6. §<br />

(1) Az engedélyező intézet új működési engedély kiadása, illetve érvényes működési<br />

engedély módosítása során a szolgáltató adataiban bekövetkezett változásokat átvezeti a<br />

nyilvántartásban.<br />

(2) Az engedélyező intézet felelős az általa nyilvántartásba vett adatok helyességéért.<br />

Az engedélyező intézet illetékességi területén a nyilvántartás adatainak helyességét<br />

rendszeresen ellenőrzi, az ellenőrzés során az érintett szolgáltatót megkeresheti.<br />

(3) A nyilvántartás alapjául szolgáló iratokat az engedélyező intézet a nyilvántartásba<br />

vétel napjától számított legalább 30 évig megőrzi.<br />

(4) A nyilvántartás folyamatos működéséért és a 2. § (3) szerinti hozzáférhetőség<br />

biztosításáért az OTH a felelős. Az OTH a tárgyhót követő hónap 15. napjáig – elektronikus<br />

formában – megküldi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére a nyilvántartás<br />

tárgyhavi változásait.<br />

7. §<br />

(1) A nyilvántartásból a szolgáltatót törlik, ha<br />

a) jogutód nélkül megszűnt,<br />

b) meghalt,<br />

165<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

került.<br />

c) a működési engedélye – külön jogszabály szerinti – egyéb okból visszavonásra<br />

(2) Az (1) bekezdés szerinti törlés esetén a szolgáltató azonosítóját és nyilvántartott<br />

adatait archiválni kell.<br />

8. §<br />

(1) A nyilvántartás közhiteles, ellenkező bizonyításáig a bejegyzett adatok fennállását<br />

hitelesen tanúsítja.<br />

(2) A nyilvántartás adatai közérdekűek. Az engedélyező intézetek és az OTH<br />

kérelemre, költségtérítés ellenében a nyilvántartásból adatot szolgáltat.<br />

meg:<br />

(3) A nyilvántartás adatait az alábbi szervezetek – kérelemre – térítésmentesen kapják<br />

a) az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium,<br />

b) a Központi Statisztikai Hivatal statisztikai célból,<br />

c) a szakmai kamarák elemzési célból,<br />

d) a Magyar Kórházszövetség és az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete<br />

elemzési célból,<br />

e) a minisztériumok tervezési célból,<br />

f) az országos egészségügyi intézetek tervezési, elemzési és ellenőrzési célból,<br />

g) a cégbíróság azonosítási célból,<br />

h) államigazgatási szerv, rendőrség, ügyészség, valamint bíróság jogszabályban<br />

meghatározott feladatai ellátása céljából,<br />

i) az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet egészségpolitikai elemzési célból,<br />

j) az országgyűlési biztosok jogszabályban meghatározott feladataik ellátásának<br />

céljából.<br />

9. §<br />

166<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Jogszabály által kötelezően előírt adatkezelés (dokumentáció, finanszírozási és egyéb<br />

jelentések, beutalás más szolgáltatóhoz stb.) során a szolgáltató köteles az e rendelet szerinti<br />

azonosítóját alkalmazni.<br />

10. §<br />

(1) E rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.<br />

(2) Az e rendelet hatálybalépésekor működési engedéllyel és kilencjegyű azonosítóval<br />

rendelkező szolgáltatók azonosítója nem változik meg, számukra új azonosítót nem kell<br />

kiadni. Amennyiben a szolgáltató e rendelet hatálybalépésekor több kilencjegyű azonosítóval<br />

rendelkezik, az engedélyező intézet határozza meg, hogy a szolgáltató melyik azonosítót<br />

használja tovább.<br />

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az egészségügyi szolgáltatók és működési<br />

engedélyük nyilvántartásáról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 32/1997.<br />

(X. 28.) NM rendelet és az azt módosító:<br />

a) 33/2000. (XI. 16.) EüM rendelet,<br />

b) 24/2001. (VI. 29.) EüM rendelet 2. §-ának (1)-(2) bekezdése,<br />

c) 42/2003. (VII. 17.) ESZCSM rendelet,<br />

d) 60/2003. (X. 20.) ESZCSM rendelet 13. §-ának a) pontja,<br />

e) 9/2004. (II. 20.) ESZCSM rendelet 2. §-a, 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja és (3)<br />

bekezdésének b) pontja,<br />

f) 55/2004. (VI. 12.) ESZCSM rendelet 1. §-a, 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja és a<br />

(3) bekezdése<br />

hatályát veszti.<br />

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg<br />

a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvénynek a szerv- és szövetátültetésre,<br />

valamint –tárolásra és egyes kórszövettani vizsgálatokra vonatkozó rendelkezései<br />

végrehajtásáról szóló 18/1998. (XII. 27.) EüM rendelet 4. számú mellékletének „c) Adatlap a<br />

kijelölt egészségügyi dolgozóról” című részében az „ágazati azonosítója” szövegrész helyébe<br />

a „szolgáltatói azonosítója” szövegrész;<br />

167<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

b) a társadalombiztosítási támogatással rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati<br />

segédeszközökről, a támogatás összegéről és mértékéről, valamint a rendelés, forgalmazás,<br />

kölcsönzés és javítás szakmai követelményeiről szóló 19/2003. (IV. 29.) ESZCSM rendelet 7.<br />

§-a (4) bekezdésének d) pontjában az „ágazati azonosítóját” szövegrész helyébe a<br />

„szolgáltatói azonosítóját” szövegrész ;<br />

c) a társadalombiztosítási támogatással rendelhető gyógyszerekről és a támogatás<br />

összegéről szóló 1/2003. (I. 21.) ESZCSM rendelet és a társadalombiztosítási támogatással<br />

rendelhető, illetve kölcsönözhető gyógyászati segédeszközökről, a támogatás összegéről és<br />

mértékéről, valamint a rendelés, forgalmazás, kölcsönzés és javítás szakmai követelményeiről<br />

szóló 19/2003. (IV. 29.) ESZCSM rendelet módosításáról szóló 68/2004. (VIII. 5.) ESZCSM<br />

rendelet 1-3. számú mellékleteiben az „Ágazati az.kód:” szövegrész helyébe a „Szolgáltatói<br />

az.kód:” szövegrész lép.<br />

1. melléklet a …/2004. (…) ESZCSM rendelethez<br />

Gazdálkodási működési formák kódjai<br />

- a statisztikai számjel elemeiről és nómenklatúráiról szóló 9001/2002. (SK 3.) KSH<br />

közlemény alapján -<br />

1. jogi személyiségű vállalkozás:<br />

11. jogi személyiségű gazdasági társaság<br />

13. egyéb jogi személyiségű vállalkozás<br />

2. jogi személyiség nélküli vállalkozás:<br />

21. jogi személyiség nélküli gazdasági társaság<br />

22. jogi személyiség nélküli egyéb vállalkozás<br />

23. egyéni vállalkozás<br />

3. költségvetési szerv és intézménye:<br />

31. központi költségvetési szerv és intézménye<br />

168<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

32. helyi, helyi kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv és intézménye<br />

33. társadalombiztosítási költségvetési szerv<br />

34. köztestületi költségvetési szerv<br />

35. országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szerv<br />

5. jogi személyiségű non-profit szervezet:<br />

55. egyház, egyházi intézmény<br />

56. alapítvány<br />

57. közhasznú társaság<br />

58. magánbiztosítás<br />

59. egyéb, jogi személyiségű non-profit szervezet<br />

6. jogi személyiség nélküli non-profit szervezet:<br />

61. jogi személyiség nélküli non-profit szervezet<br />

69. egyéb, jogi személyiség nélküli non-profit szervezet<br />

8 egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység:<br />

81. egyéni (nem piaci) gazdasági tevékenység<br />

2. melléklet a …/2004. (…) ESZCSM rendelethez<br />

A működési engedélyek kiadásának alapjául szolgáló egészségügyi szakmák és kódjaik<br />

jegyzéke<br />

1. Az egészségügyi szakmák jegyzéke és a működési engedély szakmai kódja<br />

169<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.1. Az alábbi szakmai jegyzék alkalmazásánál a kétszámjegyű szakmai kód az<br />

egészségügyi szakmai főcsoportot, az alá besorolt négy számjegyű alkódok pedig a<br />

főcsoporton belül önállóan engedélyezhető egészségügyi szakmákat jelölik.<br />

1.2. Amennyiben egy egészségügyi szakma több főcsoportot jelölő szakmai kód alatt is<br />

nevesítésre került, az ugyanazon szakmai követelmények alapján kiadott működési engedély<br />

mindenütt a szakmailag elsődleges főcsoportban alkalmazott kódszámmal kerül jelölésre.<br />

1.3. A -00 végződésű alkódok az adott főcsoport alap-szakképesítésbe sorolható<br />

tevékenységek végzésére való általános jogosultságot fejezik ki, a ráépített szakképesítéshez<br />

vagy speciális képzettséghez, vizsgához kötött tevékenységek végzésére az önálló alkóddal<br />

megjelölt szakmák szolgálnak.<br />

1.4. A *sze* (szakosodott egység) jelzéssel ellátott kódok a kizárólag az adott szakmára<br />

(tevékenységre) fő profilként szakosodott egység jelölésére alkalmazhatók, az adott szakmai<br />

tevékenységre más szakmai megnevezés nem használható.<br />

01 Belgyógyászat<br />

0100 általános belgyógyászat<br />

0101 angiológia, phlebológia, lymphológia,<br />

0102 haematológia<br />

0112 csontvelő transzplantáció<br />

0103 endokrinológia, anyagcsere és diabetológia<br />

0113 endokrinológia - *sze*<br />

0123 diabetológia - *sze*<br />

0104 gasztroenterológia<br />

0105 nefrológia<br />

0106 geriátria<br />

0107 belgyógyászati kardiológia<br />

0108 belgyógyászati tüdőgyógyászat (pulmonológia)<br />

0109 allergológia és klinikai immunológia<br />

170<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

0110 haemodialízis - *sze*<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

0505 gyermekgasztroenterológia - *sze*<br />

2202 belgyógyászati rehabilitáció<br />

2203 gasztroenterológiai rehabilitáció<br />

4603 baleseti belgyógyászat<br />

02 Sebészet<br />

0200 általános sebészet<br />

0201 esztétikai plasztikai sebészet<br />

0202 tüdő- és mellkassebészet<br />

0203 érsebészet<br />

0204 idegsebészet - *sze*<br />

0205 szívsebészet - *sze*<br />

0215 csecsemő és gyermek-szívsebészet - *sze*<br />

0206 proktológia<br />

0207 ESWL - *sze*<br />

0208 szerv-transzplantációs sebészet - *sze*<br />

0209 transzplantációs célú szerv-szöveteltávolítás agyhalottból<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

0302 kézsebészet<br />

0303 arc- és állcsontszájsebészet<br />

0506 gyermeksebészet - *sze*<br />

03 Traumatológia<br />

0300 általános traumatológia<br />

0301 plasztikai és égési sebészet<br />

171<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

0302 kézsebészet<br />

0303 arc- és állcsontszájsebészet<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

2201 mozgásszervi rehabilitáció<br />

9302 katasztrófa-orvostan<br />

5700 általános fizioterápia-gyógytorna<br />

04 Szülészet-nőgyógyászat<br />

0400 általános szülészet-nőgyógyászat<br />

0401 terhesgondozás (orvosi)<br />

0402 nőgyógyászati onkológiai szűrés<br />

0403 In vitro fertilizáció (IVF) - *sze*<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

0507 gyermeknőgyógyászat - *sze*<br />

1404 menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze*<br />

2204 nőgyógyászati rehabilitáció<br />

5304 nőgyógyászati ultrahang diagnosztika - *sze*<br />

6104 átültetési és visszaültetési célú csontvelői, perifériás és köldökvér<br />

sejt/őssejt gyűjtés (kizárólag őssejtre vonatkozóan)<br />

05 Csecsemő- és gyermekgyógyászat<br />

0500 általános csecsemő és gyermekgyógyászat<br />

0501 neonatológia<br />

0502 PIC - *sze*<br />

0503 csecsemő és gyermek-kardiológia<br />

0504 gyermek-tüdőgyógyászat<br />

0505 gyermek-gasztroenterológia<br />

0506 gyermeksebészet - *sze*<br />

172<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

0507 gyermeknőgyógyászat - *sze*<br />

0508 gyermekszemészet<br />

0509 csecsemő és gyermek fül-, orr-, gégegyógyászat<br />

0510 gyermekradiológia<br />

0511 gyermek-neurológia<br />

0512 gyermek- és ifjúság pszichiátria<br />

0521 fejlődésneurológia<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

6306 iskola-egészségügy és ifjúság-egészségügy<br />

7102 gyermekpszichológia<br />

7904 anyatejgyűjtő állomás, anyatejgyűjtés<br />

06 Fül-orr-gégegyógyászat<br />

0600 általános fül-orr-gégegyógyászat<br />

0601 audiológia<br />

0602 foniátria<br />

0603 otoneurológia<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

0509 csecsemő és gyermek fül-, orr-, gégegyógyászat<br />

07 Szemészet<br />

0700 általános szemészet<br />

0701 szaruhártya átültetés - *sze*<br />

0702 transzplantációs célú szaruhártya eltávolítás holttestből<br />

0703 szakorvosi látásvizsgálat, szemüvegrendelés - *sze*<br />

0704 optometria (nem orvosi szakképesítéssel)<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

173<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

szakmák:<br />

0508 gyermekszemészet<br />

08 Bőrgyógyászat és nemibeteg-ellátás<br />

0800 általános bőr- és nemibeteg-ellátás<br />

0801 bőrgyógyászat<br />

0802 bőrgyógyászati allergológia<br />

0803 nemibeteg-gondozás<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

1601 AIDS ellátás és gondozás - *sze*<br />

1602 HIV/AIDS szűrés (önkéntes és külön jogszabály alapján kötelező) - *sze*<br />

09 Neurológia<br />

0900 általános neurológia<br />

0901 stroke ellátás<br />

0902 fejfájás szakrendelés - *sze*<br />

0903 neurológiai rehabilitáció<br />

0904 EEG és EMG diagnosztika - *sze*<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

0204 idegsebészet - *sze*<br />

0511 gyermek-neurológia<br />

5405 neuropatológia - *sze*<br />

5700 általános fizioterápia-gyógytorna<br />

10 Ortopédia<br />

1000 ortopédia<br />

1001 gerincsebészet<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

174<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

szakmák:<br />

0302 kézsebészet<br />

2201 mozgásszervi rehabilitáció (orvosi és más egészségügyi szakképesítéssel)<br />

5700 általános fizioterápia-gyógytorna<br />

11 Urológia<br />

1100 urológia<br />

1101 andrológia<br />

1102 urodinamia<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

0207 ESWL - *sze*<br />

12 Onkológia<br />

1200 klinikai onkológia<br />

1201 sugárterápia, onkoradiológia<br />

1202 onkológiai szűrés *sze* (a szervezett népegészségügyi onkológiai<br />

szűrővizsgálati programban működő szolgáltatók)<br />

1203 onkológiai gondozás<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

5402 cytológia, cytopatológia (orvosi és más egészségügyi szakképesítéssel)<br />

5403 aspirációs cytológia<br />

7306 hospice (orvosi és más egészségügyi szakképesítéssel) - *sze*<br />

13 Fogászati ellátás<br />

1300 fogászati ellátás (ideértve a fogászati alapellátást is)<br />

1301 dento-alveoláris sebészet (szájsebészet)<br />

1302 fogszabályozás<br />

1303 parodontológia<br />

175<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1304 gyermekfogászat<br />

1305 iskolafogászat<br />

1306 fogászati röntgen<br />

1307 klinikai fogászati higiénia<br />

1308 konzerváló fogászat, fogpótlástan<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

0303 arc- és állcsontszájsebészet<br />

14 Reumatológia<br />

1400 reumatológia és fizioterápia<br />

1401 reumatológia<br />

1402 fizioterápia (orvosi szakképesítéssel)<br />

1404 menopauza és oszteoporózis rendelés - *sze*<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

0109 allergológia és klinikai immunológia<br />

5700 általános fizioterápia-gyógytorna<br />

5702 mechanoterápiás eljárások<br />

5711 gyógytorna<br />

5712 gyógymasszázs<br />

5722 fizioterápia (asszisztensi tevékenységként)<br />

15 Aneszteziológiai és intenzív betegellátás<br />

1500 aneszteziológia és intenzív terápia<br />

1501 aneszteziológia<br />

1502 intenzív ellátás<br />

1503 fájdalom terápia - *sze*<br />

16 Infektológia<br />

176<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1600 fertőzőbeteg-ellátás, infektológia<br />

1601 AIDS ellátás és gondozás - *sze*<br />

1602 HIV/AIDS szűrés (önkéntes és külön jogszabály alapján kötelező) - *sze*<br />

1603 trópusi betegségek ellátása<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

1901 tüdőgondozás<br />

0803 nemibeteg-gondozás<br />

18 Pszichiátria<br />

1800 pszichiátria<br />

1801 addiktológia<br />

1811 alkohológia<br />

1821 drogbeteg-ellátás<br />

1831 egyéb szenvedélybetegségek ellátása (pl. játékszenvedély)<br />

1803 pszichiátriai gondozás<br />

1804 pszichiátriai rehabilitáció<br />

1805 pszichoterápia (szakorvosi képesítéssel)<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

0904 EEG és EMG diagnosztika - *sze*<br />

0512 gyermek- és ifjúság pszichiátria<br />

7101 klinikai szakpszichológia<br />

7104 pszichoterápia<br />

7302 pszichiátriai szakápolás és mentálhigiéné<br />

8047 fülakupunktúrás addiktológiai ellátás<br />

19 Tüdőgyógyászat (pulmonológia)<br />

177<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1900 tüdőgyógyászat<br />

1901 tüdőgondozás<br />

1902 pulmonológiai allergológia és immunológia<br />

1903 pulmonológiai és légzésrehabilitáció<br />

1904 tüdőszűrés (ideértve az önálló felvételkészítést is)<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

0202 tüdő- és mellkassebészet<br />

22 Orvosi rehabilitáció<br />

2201 mozgásszervi rehabilitáció (rehabilitációs szakorvos javallata szerint)<br />

2202 belgyógyászati rehabilitáció<br />

2203 gasztroenterológiai rehabilitáció<br />

2204 nőgyógyászati rehabilitáció<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

4003 kardiológiai rehabilitáció<br />

0903 neurológiai rehabilitáció<br />

1402 fizioterápia (orvosi szakképesítéssel)<br />

1804 pszichiátriai rehabilitáció<br />

1903 pulmonológiai és légzésrehabilitáció<br />

7204 gyógyúszás (külön jogszabályban meghatározott képesítéssel)<br />

25 Foglalkozás-egészségügyi ellátás<br />

2501 foglalkozás-egészségügyi alapellátás<br />

2502 foglalkozás-egészségügyi szakellátás<br />

2503 munkahigiénés tevékenység<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

178<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

7301 szakápolás a foglalkozás-egészségügyben<br />

26 Sportorvoslás<br />

2602 sportszakorvosi ellátás<br />

40 Kardiológia<br />

4000 általános kardiológia (szakorvosi szakképesítéssel)<br />

4001 invazív kardiológia (haemodinamika)<br />

4002 kardiológiai őrző tevékenység<br />

4003 kardiológiai rehabilitáció<br />

4004 echokardiográfiai diagnosztika<br />

4005 EKG és Holterdiagnosztika<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

0205 szívsebészet - *sze*<br />

0215 csecsemő és gyermekszívsebészet - *sze*<br />

0503 csecsemő és gyermekkardiológia<br />

46 Sürgősségi betegellátás, oxyológia<br />

4601 központi ügyelet<br />

4602 sürgősségi betegellátó egységben szervezett ellátás (SO1) - *sze*<br />

4603 baleseti belgyógyászat<br />

4604 sürgősségi betegellátó egységben szervezett ellátás (SO2) - *sze*<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

9302 katasztrófa-orvostan<br />

50 Laboratóriumi diagnosztika<br />

5000 általános laboratóriumi diagnosztika<br />

5001 általános kémiai laboratóriumi diagnosztika<br />

179<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

5002 haematológiai laboratóriumi diagnosztika<br />

5003 mikrobiológiai laboratóriumi diagnosztika<br />

5004 biokémiai laboratóriumi diagnosztika<br />

5005 immungenetikai laboratóriumi diagnosztika<br />

5006 genetikai laboratóriumi diagnosztika<br />

5007 izotóp laboratóriumi diagnosztika<br />

5008 immunológiai laboratóriumi diagnosztika<br />

51 Képalkotó diagnosztika és radiológiai terápia: röntgendiagnosztika és terápia<br />

5100 általános röntgendiagnosztika<br />

5101 röntgenterápia (régi szolgáltatókra vonatkozik)<br />

5102 mammográfiás szűrés és diagnosztika<br />

5103 angiográfiás diagnosztika<br />

5104 intervenciós radiológia<br />

5105 neuroradiológia<br />

5106 fogászati röntgendiagnosztika (az 1306-ba nem sorolható)<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

1904 tüdőszűrés (ideértve az önálló felvételkészítést is)<br />

4001 invazív kardiológia (haemodinamika)<br />

52 Képalkotó diagnosztika és radiológiai terápia: tomográfia<br />

5201 CT<br />

5202 MRI<br />

53 Képalkotó diagnosztika és radiológiai terápia: ultrahangdiagnosztika és terápia<br />

5301 ultrahang-diagnosztika<br />

5302 ultrahang-terápia<br />

5303 echokardiográfia<br />

5304 nőgyógyászati ultrahang diagnosztika - *sze*<br />

180<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

54 Patológia és kórszövettan<br />

5400 általános kórbonctan és kórszövettan<br />

5401 szövettan, kórszövettan<br />

5402 cytológia, cytopatológia (orvosi és más egészségügyi szakképesítéssel)<br />

5403 aspirációs cytológia<br />

5404 immunhisztológia<br />

5405 neuropatológia - *sze*<br />

5406 halottkezelés és halottkonzerválás (nem orvosi szakképesítéssel)<br />

5407 transzplantációs célú szerv- szöveteltávolítás holttestből<br />

56 Speciális diagnosztika<br />

5601 thermographia<br />

5602 lézerdiagnosztika<br />

57 Fizioterápia (reumatológiai tevékenységet nem végző intézetben)<br />

5700 általános fizioterápia-gyógytorna<br />

5702 mechanoterápiás eljárások<br />

5703 hydroterápia<br />

5704 elektroterápia<br />

5705 aeroterápia (egyéb pulmonológiai és légzésrehabilitációs ellátásoktól<br />

független ellátásban)<br />

5706 balneoterápia (gyógyvíz alkalmazásával végzett eljárások)<br />

5707 thermoterápia<br />

5708 magneto-, fototerápia (lézerterápia)<br />

5711 gyógytorna<br />

5712 gyógymasszázs<br />

5722 fizioterápia (asszisztensi tevékenységként)<br />

61 Transzfuziológia és szövetbanki tevékenység<br />

6101 transzfuziológia<br />

181<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

6102 véradószolgálat - *sze*<br />

6103 szövet- és sejtbanki tevékenység - *sze*<br />

6104 átültetési és visszaültetési célú csontvelői, perifériás és köldökvér<br />

sejt/őssejt gyűjtés - *sze*<br />

62 Mentés és betegszállítás<br />

6200 általános mentés<br />

6201 koraszülött mentés és szállítás<br />

6202 mozgóőrség (orvosi vagy mentőtiszti)<br />

6203 őrzött betegszállítás<br />

6205 mentőtiszti tevékenység (nem orvosi szakképesítéssel)<br />

6206 betegszállítás ápolóval (nem felsőfokú egészségügyi szakképesítéssel)<br />

6207 betegszállítás felügyelet nélkül (nem szakképesítéssel)<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

63 Háziorvosi ellátás<br />

6301 háziorvosi ellátás<br />

6302 házi gyermekorvosi ellátás<br />

6303 felnőtt és gyermek (vegyes) háziorvosi ellátás<br />

6304 háziorvosi ügyeleti ellátás<br />

6305 házi gyermekorvosi ügyeleti ellátás<br />

6306 iskola-egészségügy és ifjúság-egészségügy<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

7307 körzeti közösségi szakápolás<br />

7901 körzeti védőnői ellátás<br />

7902 iskolai védőnői ellátás<br />

64 Általános orvosi ellátás<br />

182<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

6400 általános orvosi ellátás<br />

65 Nukleáris medicina (izotópdiagnosztika és terápia)<br />

6500 izotópdiagnosztika és terápia<br />

6501 radioizotópos terápia<br />

6502 izotópdiagnosztika<br />

6503 PET<br />

67 Orvosi genetika (humángenetika)<br />

6700 klinikai genetika<br />

6701 genetikai tanácsadás és gondozás<br />

70 Klinikai farmakológia és intézeti gyógyszerellátás<br />

7001 klinikai farmakológia<br />

7002 intézeti gyógyszerellátás (külön jogszabályban foglalt feltételek alapján)<br />

71 Pszichológia (pszichológusi, illetve klinikai szakpszichológusi szakképesítéssel)<br />

7100 általános pszichológia<br />

7101 klinikai szakpszichológia<br />

7102 gyermekpszichológia<br />

7103 munkapszichológia<br />

7104 pszichoterápia<br />

7105 szexológia<br />

72 Pedagógiai végzettséggel ellátható egészségügyi szakmák<br />

7201 Logopédia<br />

7202 Gyógypedagógia (és annak szakágai)<br />

7203 Konduktori tevékenység<br />

7204 Gyógyúszás (külön jogszabályban meghatározott képesítésekkel)<br />

73 Betegápolás<br />

7301 szakápolás a foglalkozás-egészségügyben<br />

183<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

7302 pszichiátriai szakápolás és mentálhigiéné<br />

7303 csecsemő- és gyermek szakápolás<br />

7304 otthoni szakápolás<br />

7305 szakápolás (szakápolói szakképesítéssel külön jogszabályban<br />

meghatározottak alapján)<br />

7306 hospice (orvosi és más egészségügyi szakképesítéssel)<br />

7307 körzeti közösségi szakápolás<br />

76 Dietetika<br />

7600 dietetika<br />

79 Védőnői ellátás<br />

7901 körzeti védőnői ellátás<br />

7902 iskolai védőnői ellátás<br />

7903 családvédelmi szolgálatnál nyújtott ellátás<br />

7904 anyatejgyűjtő állomás, anyatejgyűjtés<br />

80 Kiegészítő gyógyászati tevékenységek (külön jogszabály alapján meghatározott<br />

képesítéssel és tartalommal)<br />

- nem konvencionális gyógyászati módok (csak orvos által végezhető):<br />

8011<br />

homeopátia<br />

8021<br />

8031<br />

8041<br />

manuálterápia<br />

biológiai fogorvoslás<br />

neurálterápiás módok<br />

- nemzeti (népi) gyógyászati módok (csak orvos által végezhető):<br />

8012<br />

8022<br />

hagyományos kínai orvoslás (ezen alapuló egyéb technikák)<br />

indiai (Ájurvédikus gyógyászati eljárások)<br />

184<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

8032<br />

tibeti gyógyítóeljárások<br />

- biokémiai módok (csak orvos által végezhető):<br />

8023<br />

méregtelenítő módok<br />

- pszichológiai eljárások (csak orvos által végezhető):<br />

8004 pszichológiai eljárások (csak orvos által végezhető)<br />

- szakképesítéssel végezhető tevékenységek:<br />

8016<br />

8026<br />

8036<br />

8046<br />

akupresszúra<br />

keleti mozgás- és masszázsterápia<br />

életmód oktatás és tanácsadás<br />

reflexzóna terápia<br />

- vizsgával záruló képzésben szerzett képesítéssel végezhető tevékenységek:<br />

8017<br />

8037<br />

8047<br />

8057<br />

8067<br />

kiegészítő fizioterápiás módszerek<br />

fitoterápia<br />

fülakupunktúrás addiktológiai eljárások<br />

kineziológiai módszerek<br />

szemtréning eljárások<br />

93 Honvédorvostan és katasztrófa-orvostan<br />

9301<br />

9302<br />

honvédorvostan<br />

katasztrófa-orvostan<br />

94 Megelőző orvostan és népegészségtan<br />

9400<br />

megelőző orvostan és népegészségtan<br />

185<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

9401<br />

sugáregészségtan<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

2503 munkahigiénés tevékenység<br />

6701 genetikai tanácsadás és gondozás<br />

6306 iskola-egészségügy és ifjúság-egészségügy<br />

7903 családvédelmi szolgálatnál nyújtott ellátás<br />

7904 anyatejgyűjtő állomás, anyatejgyűjtés<br />

95 Igazságügyi orvostan<br />

9500 igazságügyi orvostan<br />

9501 igazságügyi pszichiátria<br />

9502 igazságügyi toxikológia<br />

9503 igazságügyi pszichológia<br />

9504 egészségbiztosítási orvosszakértés<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

5000 általános laboratóriumi diagnosztika<br />

5001 általános kémiai laboratóriumi diagnosztika<br />

5004 biokémiai laboratóriumi diagnosztika<br />

5005 immungenetikai laboratóriumi diagnosztika<br />

5006 genetikai laboratóriumi diagnosztika<br />

5400 általános kórbonctan és kórszövettan<br />

5401 szövettan, kórszövettan<br />

5406 halottkezelés és halottkonzerválás (nem orvosi szakképesítéssel)<br />

5407 transzplantációs célú szerv- szövet eltávolítás holttestből<br />

97 Repülőorvostan<br />

9700 repülőorvostan<br />

186<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

GYS Gyógyászati segédeszközökkel kapcsolatos tevékenységek<br />

GYS1<br />

GYS2<br />

GYS3<br />

GYS4<br />

GYS5<br />

GYS6<br />

GYS7<br />

gyógyászati segédeszköz forgalmazás (önálló üzletben)<br />

gyógyászati segédeszköz forgalmazás (fióküzletben)<br />

gyógyászati segédeszköz forgalmazás (egyedi gyártóműhellyel)<br />

ortopéd cipészet<br />

fogtechnika<br />

gyógyászati segédeszköz kölcsönzés<br />

gyógyászati segédeszköz javítás<br />

Más elsődleges szakmai főcsoportba sorolt, e főcsoportban is engedélyezhető<br />

szakmák:<br />

0703 szakorvosi látásvizsgálat, szemüvegrendelés - *sze*<br />

0704 optometria (nem orvosi szakképesítéssel)<br />

2. Az alábbi szakmai jegyzék szerint kiadott működési engedélyekben az 1. pont alatti<br />

szakmai kódok mellett a tevékenység felelős szakmai irányítójának szakképesítése szerinti<br />

szolgáltatási típust a következők szerint kell feltüntetni:<br />

- 1-es kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély orvosi feladatra irányul,<br />

- 2-es kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély fogorvosi feladatra<br />

irányul,<br />

- 3-as kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély gyógyszerészi feladatra<br />

irányul,<br />

- 4-es kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély egyéb felsőfokú<br />

egészségügyi szakképesítéssel ellátható feladatra irányul,<br />

- 5-ös kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély középfokú egészségügyi<br />

szakképesítéssel ellátható feladatra irányul,<br />

- 6-os kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély alapfokú egészségügyi<br />

szakképesítéssel ellátható feladatra irányul,<br />

187<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

- 7-es kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély az adott egészségügyi<br />

szakmára a külön jogszabályban előírt bármely egészségügyi szakképesítéssel ellátható<br />

feladatra irányul,<br />

- 8-as kódot kell alkalmazni, amennyiben a működési engedély az adott egészségügyi<br />

szakmára a külön jogszabályban előírt nem egészségügyi felsőfokú szakképesítéssel<br />

ellátható feladatra irányul.<br />

188<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

3. SZ. MELLÉKLET: AZ OTH VÁLASZLEVELE<br />

Budapest, 2004. május 21.<br />

Iktatószám: OTH/2560-2/2004.<br />

Előadó: xxxxxxxxxxxxxxxx<br />

Telefon: xxxxxxxxxx<br />

Tárgy: közhiteles nyilvántartások<br />

felméréséhez információ adás<br />

Kérem, hogy válaszlevelükben az iktatási<br />

számra és az előadó nevére hivatkozzanak!<br />

Tisztelt Dr. Sinkó Eszter!<br />

Az ÁNTSZ-t érintő közhiteles nyilvántartásokról az OTH Informatikai Főosztálya - mint azt<br />

már beszélgetésünk kapcsán is jeleztem – teljeskörű ismeretekkel nem rendelkezik.<br />

Amennyiben az e-Egészség Megaprojekt keretében ezek felmérésére szükségük van, úgy<br />

javaslom az országos tisztifőorvos megkeresését, hogy az ÁNTSZ intézeteitől a kért<br />

információkat megkaphassák.<br />

Az OTH Informatikai Főosztálya a közhitelesnek minősíthető adatok közül csak az<br />

egészségügyi szolgáltatók országos nyilvántartása kezelését végzi a 32/1997. (X.28.) NM<br />

rendelet szerint. Az Országos Transzplantációs Nyilvántartás 74/2003. (XII.23.) ESZCSM<br />

rendelet alapján az Országos Közegészségügyi Központhoz került át.<br />

A feltett kérdésekre - az egészségügyi szolgáltatók országos nyilvántartását érintő – válaszok<br />

az alábbiak:<br />

1. Elsődleges adatgyűjtő szerep: ÁNTSZ illetékes városi/megyei intézetei<br />

Elsődleges nyilvántartó szerep: ÁNTSZ illetékes városi/megyei intézetei<br />

Másodlagos nyilvántartó szerep: OEP<br />

2. Főbb diszfunkciók:


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

• A 32/1997. (X.28.) NM rendelet olyan adatok nyilvántartását is előírja, melyekre<br />

az engedélyező ÁNTSZ intézetnek nincs szüksége (pl. alapterületek, tárgyi<br />

feltételek).<br />

• A 32/1997. (X.28.) NM rendelet nem teszi lehetővé olyan adatok nyilvántartását,<br />

amelyet magasabb szintű jogszabály, 96/2003. (VII.15.) Korm. rendelet előír (pl.<br />

négyjegyű szakmakód, kétjegyű ellátási forma, szolgáltatási típus, progresszivitási<br />

szint, közreműködők, stb.)<br />

• A szolgáltatók egyértelmű azonosítása a kódolási szabályok miatt lehetetlen, mivel<br />

a jelenlegi azonosító nem a szolgáltatót, hanem a szolgáltatást és az azt végző<br />

szervezeti egységet azonosítja. Amennyiben a szolgáltató különböző telephelyei<br />

más-más illetékességű intézetnél kaptak engedélyt, az azonosítók képzési szabálya<br />

(megyekód az azonosítóban) miatt nem rendelhetők össze az adott szolgáltatóhoz.<br />

Ez ellentmond a nyilvántartás célja 2.§. b) pontjának.<br />

• A 32/1997. (X.28.) NM rendelet 1. sz. melléklet I. rendelkezik az ágazati azonosító<br />

rendszer felépítéséről, mely szerint „A kilencjegyű azonosító az azonosításon kívül<br />

egyéb feladatot nem lát el,...”, ugyanakkor a rögtön utána rendelkezik az<br />

azonosítóban kódolandó információkról.<br />

• A 32/1997. (X.28.) NM rendelet 1. sz. melléklet III. rendelkezik az azonosítóba<br />

beépítendő szakmai kódjegyzékről (2 ill. 3 pozíción), ugyanakkor a 3. sz. melléklet<br />

4 jegyen kéri feltüntetni a szakmákat. Pl.: fogszabályozás az 1. sz. melléklet III<br />

szerint A5 a 3. sz. melléklet szerint pedig 1302.<br />

• A fenti diszfunkciók miatt az ÁNTSZ a nyilvántartás célja 2.§. c) és d) pontjának<br />

sok esetben nem tud eleget tenni.<br />

• A nyilvántartás célja 2.§. a) pontjában a bekövetkezett változások követését nem<br />

teszik lehetővé a 2. sz. mellékletben meghatározott rekordszerkezetek.<br />

3. A szakmai terület tudná megadni erre a választ.<br />

4. A 32/1997. (X.28.) NM rendeletben meghatározott nyilvántartás adatai a 7.§. (1)<br />

szerint nyilvánosak. Az adatokat a készülő Informatikai Biztonsági Szabályzatban a<br />

MSZ ISO/IEC 17799:2002 alapján osztályozni és védettségi szintbe sorolni.<br />

190<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Az egészségügyi szolgáltatók országos nyilvántartásához (továbbiakban Nyilvántartás) illeszkedő<br />

informatikai jellegű kérdésekre válaszok:<br />

5. A rendszer szöveges leírását a 32/1997. (X.28.) NM rendelet tartalmazza.<br />

6. Becsült méret: 74 Mbyte<br />

7. Igényelt frissítés gyakorisága: 32/1997. (X.28.) NM rendelet 4.§. és 5.§. rendelkezik<br />

róla.<br />

8. Az adatkezelés módja: 32/1997. (X.28.) NM rendelet 4.-7.§. Az adatokat jelenleg<br />

*.dbf állományokban tároljuk és továbbítjuk. Hozzáférés módja: lokális gépeken adott<br />

felhasználók jelszóval.<br />

9. Lekérdezések száma az országos nyilvántartásból (2003-ban): 67 db. Az egyes<br />

intézeteknél történő lekérdezésekről nincs tudomásunk. Az adatszolgáltatás elvárt<br />

válaszideje az Áe. szerint max. 30 nap.<br />

10. Rendelkezésre állás: munkanap (8-16.30)<br />

11. Védettség mértéke: 4.pontban megválaszolva.<br />

12. Az adatbázis táblák és táblák mezőinek szöveges leírása: 32/1997. (X.28.) NM<br />

rendelet 2.sz. melléklet<br />

13. A rendszer adatszerkezeti diagrammjának elkészítése az említett diszfunkciók miatt<br />

értelmezhetetlen lenne.<br />

14. Átfedés: az OEP a havonta átadott Nyilvántartást használja fel a finanszírozási<br />

rendszeréhez.<br />

15. 2. pontban megválaszolva (főbb diszfunkciók).<br />

16. A már korábban átadott 32/1997. (X.28.) NM rendelet módosítása tervezetére<br />

alapozva, a jogszabályváltozás után lehet csak leírni a hiányosságok entitásait,<br />

attribútumait.<br />

Amennyiben a felméréshez szükséges a kérdésekre adott válaszok pontosítása, értelmezése,<br />

kiegészítése szívesen állunk rendelkezésükre személyes megbeszélés keretében.<br />

Jelenleg folyamatban van a hivatkozott rendeletek módosítása, összehangolása a diszfunkciók<br />

kiküszöbölése érdekében, valamint ehhez kapcsolódóan új, naprakész elektronikus<br />

191<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

nyilvántartás készítése, ezért javasoljuk – mint az már szóban is elhangzott - az előbbiek<br />

figyelembevételét a közhitelesek nyilvántartások megvalósításánál.<br />

Tisztelettel:<br />

xxxxxxxxxxxxxxxx<br />

főosztályvezető<br />

OTH Informatikai Főosztály<br />

4. SZ. MELLÉKLET: EMLÉKEZTETŐ A SZOLGÁLTATÓI<br />

NYILVÁNTARTÁSOKKAL KAPCSOLATBAN<br />

Emlékeztető<br />

xxxxxxxxx és xxxxxxxxxxxxx között<br />

2004.07.13-án tartott szakmai egyeztetésről<br />

1. A megbeszélés tárgya: egészségügyi szolgáltatók nyilvántartásának kérdése<br />

2. A megbeszélésen xxxxxxxxxxx átadta az alábbi dokumentációkat:<br />

- Az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyük nyilvántartási rendszere<br />

(Rendszerkoncepció, feladatterv)<br />

- A szolgáltató-azonosító szerepe, kiadása, a szolgáltató-nyilvántartás<br />

adatszerkezete<br />

Továbbá xxxxxxxxxxxxx tájékoztatást adott, hogy az intézetnyilvántartás fontos szerepet<br />

játszik az OEP elektronikus finanszírozási rendszere programban („ePénz”) és átadta az OEP<br />

által tervezett intézetnyilvántartási struktúra szerkezetét bemutató ábrát azzal, hogy a<br />

192<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

pontosításáról még szó lehet, ill. az intézetnyilvántartási rendszer ÁNTSZ-nél történő<br />

kialakítása kapcsán szakmai egyeztetésekre lesz még szükség.<br />

Tájékoztatást adott, hogy az OEP-nél a feladattal kapcsolatban xxxxxxxxx főosztályvezető<br />

helyettes az illetékes.<br />

3. Az alapelvekben egyetértés alakult ki: a ki – hol – mit csinálhat, ezt kell a nyilvántartásnak<br />

világosan bemutatni.<br />

- a régi azonosítókat nem változtatjuk meg, nem találunk ki helyettük új<br />

azonosítókat<br />

- a ki kérdésre a válasz: a szolgáltató<br />

- a hol kérdésre: a szolgáltató szakmai-szervezeti egysége<br />

- a mit kérdésre: egészségügyi szakma<br />

- az azonosító a vezérlő adat, egyéb adatokat mellé kell tenni<br />

4. A megbeszélésen az alábbiakban is egyező vélemény alakult ki:<br />

- az azonosítók beszélő kód szerepe nem tartható<br />

- a lehető legkevesebb változtatással oldjuk meg a feladatot (pl. minden esetben tartsuk<br />

meg a régi azonosítókat, ha lehet)<br />

- egy szakmai-szervezeti egység (pl. kórházi osztály) csak egy telephelyen lehet<br />

- egy szakmai-szervezeti egységhez több szakma is rendelhető, de célszerű lenne a<br />

szakmafőcsoportok számát indokolatlanul nem bővíteni<br />

- egy osztályon belüli különböző szakmák művelésére nem kell részlegeket létrehozni,<br />

ill. a nyilvántartásban szerepeltetni<br />

- a nyilvántartásban jelölni kell a közreműködőket is<br />

- a progresszivitási szintet nem a szolgáltatóhoz, hanem az engedélyezett szakmákhoz<br />

lehet kapcsolni<br />

- az ágyszámnak fontos szerepet kell adni a nyilvántartásban<br />

- felmerült a minimum-feltétel rendelettel kapcsolatban, hogy a HBCs-khez kötött<br />

feltételek helyett jobb lenne a HBCs-besorolást jelentő adatokhoz (műtétekhez,<br />

193<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

betegségekhez) kapcsolni a feltételeket. Ebben az ügyben az OEP fog kezdeményező<br />

szereppel fellépni.<br />

5. xxxxxxxxxx javasolta az OEP és az ÁNTSZ közti együttműködés erősítését. Az OEP az<br />

intézetekkel kapcsolatos tapasztalatai alapján ellenőrzési javaslatokkal fog élni az ÁNTSZ<br />

felé a jövőben.<br />

Budapest, 2004. 07. 13.<br />

xxxxxxxxx<br />

xxxxxxxxxxxxxx<br />

5. SZ. MELLÉKLET: AZ OEP EGÉSZSÉGÜGYI FINANSZÍROZÁSSAL<br />

KAPCSOLATOS TÖRZSÁLLOMÁNYAI<br />

A rendszerben alkalmazott törzsadatok, forrásuk, feltöltésük, frissítésük<br />

Séma:<br />

FEPENZ.TESZT1<br />

Tábla neve Feltöltés forrása Frissítés<br />

ANTSZ_INTEZET<br />

Az ÁNTSZ intézeteinek 32/1997. NM rendelet Nem szükséges.<br />

kódját tartalmazza<br />

A szolgáltató<br />

Az ÁNTSZ által<br />

A hivatkozott rendelet<br />

(PARTNER) ÁNTSZ<br />

átküldött a 32/1997.<br />

legutolsó<br />

ANTSZ_ENGEDELY<br />

engedélyeinek<br />

alapadatai<br />

NM rendeletnek<br />

megfelelő<br />

nyilvántartás.<br />

Legutoljára 2003.<br />

Nyarán volt az<br />

módosítása olyan<br />

kódrendszert<br />

vezet be, melyet sem az<br />

ÁNTSZ,<br />

194<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

ÁNTSZ részéről<br />

adatszolgáltatás, a<br />

küldött adatbázis<br />

önmagában<br />

inkonzisztens, az<br />

adattisztítás<br />

folyamatban van.<br />

sem az OEP nem tud<br />

alkalmazni,<br />

mivel logikai<br />

ellentmondásokat<br />

tartalmaz. Várjuk a rendelet<br />

módosítását.<br />

GAZD_FORMA<br />

A szolgáltató A Központi<br />

(PARTNER) lehetséges Statisztikai Hivatal<br />

gazdálkodási formái elnökének 9001/2002.<br />

(SK 3.) KSH<br />

közleménye a<br />

statisztikai számjel<br />

elemeiről és<br />

nómenklatúráiról<br />

Akkor szükséges, ha a KSH<br />

változtat a kódokon<br />

BANK<br />

Számlavezetõ bankok<br />

(pénzintézetek) törzse.<br />

Bankos rendszergazda, Folyamatos, ahogy a<br />

hivatalos forrás nincs szolgáltatók<br />

bankszámlái változnak<br />

BIZTOSITO<br />

Biztosító társaságok,<br />

akikkel a PARTNER<br />

felelõsségbiztosítási<br />

szerzõdést köthet<br />

Nincs hivatalos forrás Folyamatos, ahogy a<br />

szolgáltatók<br />

biztosítói változnak<br />

FIN_SZOLG_TIPUS<br />

Finanszírozott A finanszírozási<br />

szolgáltatástípus kódja, szerződések<br />

megnevezése Technikai felülvizsgálatára<br />

egyed<br />

létrejött bizottság<br />

Nem szükséges<br />

HBCS_TORZS<br />

Homogén<br />

betegségcsoportok<br />

GYÓGYINFÓK<br />

Változás esetén<br />

HELYSEG<br />

Magyarország helységei BM<br />

postai irányítószámmal<br />

Változás esetén<br />

195<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

A szolgáltató<br />

A Központi<br />

Akkor szükséges, ha a KSH<br />

(PARTNER) lehetséges<br />

gazdálkodási formái<br />

Statisztikai Hivatal<br />

elnökének 9001/2002.<br />

változtat a kódokon<br />

GAZD_FORMA<br />

(SK 3.) KSH<br />

közleménye a<br />

statisztikai számjel<br />

elemeiről és<br />

nómenklatúráiról<br />

IBSZ_SZERVEZO<br />

Irányított betegellátás<br />

szervezõi<br />

OEP<br />

Változás esetén<br />

IMPLANT_TORZS<br />

Biológiai<br />

implantátumok törzse<br />

OEP<br />

Változás esetén<br />

ISKOLA_TORZS Iskolák, óvodák adatai OM Változás esetén<br />

KASSZA<br />

Elszámolási kasszák<br />

adatai<br />

OEP-TBIZ<br />

Változás esetén<br />

KONYV<br />

Magyarország<br />

települései KSH<br />

BM-KÖNYV<br />

Változás esetén<br />

(közigazgatási) kóddal<br />

KOZIG_IRSZAM<br />

Közigazgatási (KSH)<br />

kód - irányítószám<br />

OEP<br />

Változás esetén<br />

kapcsoló egyed<br />

MEGYE<br />

Magyarország megyéi<br />

finanszírozási kód<br />

OEP<br />

Változás esetén<br />

szerint<br />

MEGYEI_EP<br />

Megyei<br />

egészségpénztárak<br />

OEP<br />

Változás esetén<br />

ORKI_TORZS<br />

Tárgyi eszköz típusok<br />

(ORKI törzs)<br />

ORKI<br />

Változás esetén<br />

ORVOS_TORZS Orvosok adatai Magyar Orvosi A mai napig nem kaptunk<br />

196<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Kamara<br />

hatályos orvostörzset<br />

REGIO<br />

Magyarország régiói<br />

(EU szerint)<br />

OEP<br />

Nem szükséges<br />

SZAKDOLGOZO<br />

Szakdolgozó törzs<br />

ESZCSM EKH<br />

32/2003 Korm. Rend.<br />

Változás esetén<br />

SZAKKEPESIT<br />

Szakképesítések kódja,<br />

megnevezése<br />

ESZCSM<br />

SZAKMA<br />

Szakmák kódjai és<br />

megnevezései<br />

32/1997 NM rendelet<br />

alapján, módosítva<br />

Változás esetén<br />

OEP-GYMEF<br />

SZAKVIZSGA<br />

Szakvizsgák kódja,<br />

megnevezése<br />

Népjóléti Közlöny<br />

Különszám<br />

Változás esetén<br />

1995.09.12<br />

SZERV_TORZS<br />

Átültetésre kivehetõ<br />

emberi szervek<br />

OEP<br />

Nem szükséges<br />

SZE_FIN_TIPUS<br />

Szervezeti egység<br />

finanszírozási típusai<br />

OEP<br />

Változás esetén<br />

SZE_TIPUS<br />

Szervezeti egység<br />

típusai<br />

OEP<br />

Változás esetén<br />

TELEPULES_FAJTA<br />

Település fajta: fõváros,<br />

város, község, csatolt<br />

OEP<br />

Változás esetén<br />

község<br />

TER_KATEGORIA<br />

Háziorvosi ügyeleti 43/1999 NM rendelet Változás esetén<br />

szolgálatban használt<br />

területi kategória, amely<br />

az ügyelet területi<br />

szorzóját meghatározza<br />

TETELES_ELSZAMOLASU<br />

Tételes elszámolás alá<br />

esõ eszközök és<br />

43/1999 NM rendelet Változás esetén<br />

197<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

(naplózott)<br />

implantátumok<br />

WHO_TORZS<br />

Az egészségügyi 9/1993 NM rendelet,<br />

ellátások során Szabálykönyvek<br />

elszámolható<br />

beavatkozások kódjai és<br />

neve, egyéb adatai<br />

Változás esetén<br />

198<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

6. SZ. MELLÉKLET: AZ OEP VÁLASZLEVELE<br />

eEgészség Informatikai Megaprojekthez<br />

TAJ -BSZJ<br />

A rendszer funkciójának rövid leírása<br />

Az 1996. évi XX. tv. alapján a társadalombiztosítási azonosító jelet az OEP képzi. Az<br />

egészségbiztosítás szolgáltatásai a TAJ szám igazolásával vehetők igénybe. A TAJ adatbázis<br />

a TAJ-al rendelkezők személyi és azonosító adatainak nyilvántartására szolgál, ezek között<br />

megtalálhatók a TAJ érvényességére, kiadásának jogcímére vonatkozó adatok is. Fő alapelvek<br />

közé tartozik az egy személy egy TAJ szám elve. Az üzemeltetés biztonságának fokozása<br />

érdekében 2000-ben a rendszer újragondolásra került, melyet 2002-ben vezettek be<br />

A Tbj. végrehajtási rendeletének előírásai szerint a foglalkoztató az általa foglalkoztatott<br />

személyekről és azok jogviszonyáról bejelentést köteles tenni a területileg illetékes MEP<br />

részére. A BSZJ adatbázisba történik ezen bejelentések rögzítése, a jogviszony adatok<br />

nyilvántartása. Elengedhetetlen egy olyan korszerű, megbízható rendszer megléte,<br />

működtetése, amely biztosítja a közel 11 millió TAJ szám és az ahhoz tartozó személyek<br />

nyilvántartását, a TAJ számra vonatkozó érvényességi adatokat. Szükséges, hogy a rendszer<br />

olyan elérhetőséggel is rendelkezzen, amely alapján az egészségügyi szolgáltatók részére TAJ<br />

autorizációs lehetőség biztosítható. Mindezek mellett biztosítani kell, az OEP más rendszerei<br />

részére is a TAJ érvényességi, és személyazonosítási adatokat.<br />

A BSZJ adatok 1998-tól megyei elszigetelt adatbázisokban voltak. A jogviszony adatok<br />

nyilvántartása, és az abból történő adatszolgáltatás megvalósítása érdekében elengedhetetlen<br />

egy korszerű, országos adatbázis megléte. Ebből valósítható meg majd az úgynevezett<br />

jogosultsági adatbázis, azaz hogy megállapítható legyen, hogy a TAJ számmal rendelkező<br />

személy rendelkezik-e olyan jogviszonnyal, amely alapján jogosult lehet az egészségügyi<br />

szolgáltatásokra.<br />

199<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Fejlesztői környezet, programozási nyelv:<br />

Oracle PL/SQL, JAVA<br />

Adatfrissítés gyakorisága:<br />

Megyei szinten azonnali, BM kapcsolat alapján heti<br />

Adatmennyiség becslése:<br />

10 MB/hó<br />

BÉVER<br />

A rendszer funkciójának rövid leírása<br />

A BÉVER rendszer országos vényelszámoló és adatfeldolgozó tevékenységet végez<br />

1999-től, felváltva a Clipper-es KEVER rendszert.<br />

Beolvassa és ellenőrzi a gyógyszertári, gyógyászati segédeszköz forgalmazói és<br />

gyógyfürdő elszámolásokat (utóbbi két területet 2003-ban integráltunk, melyet – a<br />

szükséges feltételek megteremtése után – várhatóan 2004 közepétől vezetünk be).<br />

A BÉVER a vényellenőrzésekre és az azokkal kapcsolatos statisztikai<br />

adatfeldolgozásokra kifejlesztett szoftver. Ezen kívül a pénzügyi rendszer előtti<br />

lépcsőként nyilvántartja a különböző, elszámolókkal kapcsolatos előleg és egyéb<br />

kifizetéseket és visszavonásokat.<br />

Az ellenőrzési szempontok változása, az elszámolói pénzmozgással kapcsolatos újabb<br />

igények miatt a BÉVER hozzávetőleg 1-2 hetente egy-egy újabb verziót "él meg".<br />

Ezeket a módosításokat a különböző előleg feldolgozások, a MEP ellenőrzések<br />

indukálják.<br />

2004. július 1-től integrálódik a gyógyászati segédeszköz és gyógyfürdő finanszírozás<br />

is.<br />

A rendszer a gyógyászati segédeszközök finanszírozását és elszámolását támogatja.<br />

Havonta többször is elszámolhat a forgalmazó az egészségbiztosítási pénztárral. A<br />

finanszírozás alapja az egészségbiztosító pénztárral kötött szerződés. Az eladott<br />

segédeszközökről jelentést küldenek a forgalmazók a MEP-ek felé. A MEP-ek ezeket<br />

200<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

az adatokat összesítik, majd továbbküldik az OEP-nek, ahol a teljesítmények<br />

arányában felosztják a rendelkezésre álló keretet az intézmények között. Ezekről az<br />

összegekről a MEP-eknek, majd az intézményeknek is visszaigazoást küldenek.<br />

Fejlesztői környezet, programozási nyelv:<br />

Oracle PL/SQL, Delphi<br />

Adatfrissítés gyakorisága:<br />

Havi dekád (szerződés szerint lehet hetente, kéthetente, havonta elszámolni)<br />

Adatmennyiség becslése:<br />

9 GB/hó<br />

BNO, FNO, OENO (törzs jellegű adatok, melyet a Finanszírozási Informatikai Főosztály tart<br />

karban)<br />

BNO<br />

Az ENSZ Egészségügyi Világszervezete által közzétett "Betegségek és az egészséggel<br />

kapcsolatos problémák nemzetközi statisztikai osztályozása, Tizedik Revízió" (BNO-10)<br />

alkalmazandó.<br />

FNO<br />

Az Egészségügyi Világszervezet által kiadott ’Funkciók Nemzetközi Osztályozása’ c.<br />

kódrendszer (FNO) egységes és standard nyelvezetet biztosít a betegek funkcionális<br />

állapotának leírására. A betegségeket a BNO osztályozás tartalmazza, az FNO azonban<br />

kapcsolatban van a BNO-val, amennyiben a megbetegedéshez társuló kóros funkciós<br />

állapotokról ad információt. Ezért a BNO kóddal leírt diagnózis – kiegészülve az FNO által<br />

jelzett működési zavarral – a szokásosnál szélesebb körű és teljesebb képet ad egy egyén vagy<br />

egy populáció egészségi állapotáról. Az így nyert adatokat többek között statisztikai vagy<br />

döntés előkészítő munkákhoz lehet felhasználni.<br />

JBEO<br />

201<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

A rendszer funkciójának rövid leírása<br />

A járóbeteg szakellátás finanszírozása az OEP és a járóbeteg szakellátó között kötött<br />

szerződés alapján történik.<br />

A járóbeteg szakellátók havonta floppy-n beküldik a finanszírozás alapjául szolgáló<br />

adatokat a MEP-eknek, majd az itt összesített adatokat továbbítják az OEP-nek.<br />

Teljesítményként a rendelésen megjelent személyek részére nyújtott ellátáshoz<br />

tartozó pontértékeket lehet elszámolni. Az intézmények minden hónapban elkészítik<br />

a teljesítményjelentésüket, ami egy kódolt (WHO kód) tevékenységleírás, amit<br />

továbbküldenek az őket működtető intézményekhez, ahol ezeket az adatokat<br />

összesítik, majd a MEP-ek felé továbbítják. Az OEP-nél országosan összesítik a<br />

pontszámokat és egységes pontértékeket számolnak ki. A kiszámított pontérték<br />

segítségével számítják ki minden intézménynek a havi utalandó összegét. Lehetőség<br />

van utólagos korrekcióra, pótjelentésre is. Az előző hónap jelentéséből kimaradt<br />

adatok pótjelentésen, javított adatok korrekción érkeznek. A korrekciót a teljesített<br />

hónapra számítanak új értékeket, és az aktuális hónap keretét módosítja az érintett<br />

intézmény terhére, vagy javára, az előző havi pontértékkel. A pótjelentés az aktuális<br />

hónap keretében kerül elszámolásra.<br />

Fejlesztői környezet, programozási nyelv:<br />

Oracle PL/SQL, Delphi<br />

Adatfrissítés gyakorisága:<br />

Havi<br />

Adatmennyiség becslése:<br />

2 GB/hó<br />

202<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

PONT<br />

A rendszer funkciójának rövid leírása<br />

Járóbeteg ellátás teljesítményjelentések ellenőrzésére és elszámolására alkalmas<br />

rendszer.<br />

A járóbeteg szakellátás finanszírozása az OEP és az intézmények közötti<br />

szerződésen alapszik. Törvény szabályozza, hogy a TB milyen járóbeteg ellátásokat<br />

finanszíroz. A PONT rendszer csak a teljesítményfinanszírozott ellátással<br />

foglalkozik. A teljesítmények rögzítése a rendelőkben a napi betegforgalmi<br />

nyilvántartás kitöltésével történik. Teljesítményként a rendelésen megjelent<br />

személyek részére nyújtott ellátáshoz tartozó pontértékeket lehet elszámolni. Az<br />

orvosok minden hónapban elkészítik a teljesítményjelentésüket, ami egy kódolt<br />

(WHO kód) tevékenységleírás, amit továbbküldenek az őket működtető<br />

intézményekhez, ahol ezeket az adatokat összesítik, majd a MEP-ek felé továbbítják.<br />

Az OEP-nél országosan összesítik a pontszámokat és egységes pontértékeket<br />

számolnak ki. A kiszámított pontérték segítségével számítják ki minden<br />

intézménynek a havi utalandó összegét. Lehetőség van utólagos korrekcióra is, ha<br />

jelentés érkezik, hogy egy intézmény az előző hónapok valamelyikében rosszul adta<br />

meg adatait. A korrekció során nem a rossz hónapra számítanak új értékeket, hanem<br />

az aktuális hónap egyenlegén módosítanak az érintett intézmény terhére, vagy<br />

javára. Így a korrekció nem egészen pontos, de elfogadható.<br />

Fejlesztői környezet, programozási nyelv:<br />

Clipper 5.2<br />

Adatfrissítés gyakorisága:<br />

Havi<br />

Adatmennyiség becslése:<br />

12-15 MB/hó<br />

203<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

JBEO<br />

PONT<br />

BIOPONT<br />

ROBOPONT<br />

KAPOCS<br />

TBIZ<br />

204<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

FOGPONT<br />

A rendszer funkciójának rövid leírása<br />

Fogorvosi teljesítményfinanszírozási rendszer.<br />

A fogorvosi ellátás finanszírozása az OEP és a fogorvosi szolgálat működtetője<br />

közötti szerződés alapján történik, ezen szerződések nyilvántartását is ez a rendszer<br />

kezeli.<br />

A teljesítmények rögzítése a rendelőkben a napi betegforgalmi nyilvántartás<br />

kitöltésével történik. Teljesítményként a rendelésen megjelent személyek részére<br />

nyújtott ellátáshoz tartozó pontértékeket lehet elszámolni. Az orvosok minden<br />

hónapban elkészítik a teljesítményjelentésüket, ami egy kódolt (WHO kód)<br />

tevékenységleírás, amit továbbküldenek az őket működtető intézményekhez, ahol<br />

ezeket az adatokat összesítik, majd a MEP-ek felé továbbítják. Az OEP-nél<br />

országosan összesítik a pontszámokat és egységes pontértékeket számolnak ki. A<br />

kiszámított pontérték segítségével számítják ki minden intézménynek a havi<br />

utalandó összegét. A fogászati ellátás címén folyósított összeget a működtető egyéb<br />

bevételeitől elkülönítetten kezeli és annak a fogorvosi rendelésnek a céljaira<br />

használja fel, amelynek teljesítménye alapján elszámolták.<br />

Fejlesztői környezet, programozási nyelv:<br />

Clipper 5.2<br />

Adatfrissítés gyakorisága:<br />

Havi<br />

Adatmennyiség becslése:<br />

100 Mb/hó<br />

OP<br />

A rendszer funkciójának rövid leírása<br />

205<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

A program nyilvántartja az ország valamennyi orvosának adatait (személyi adatok,<br />

képesítések, szakvizsgák).<br />

Fejlesztői környezet, programozási nyelv:<br />

FOXPRO<br />

Adatfrissítés gyakorisága:<br />

Folyamatos<br />

Adatmennyiség becslése:<br />

Input: Papír<br />

100 KB/hó<br />

206<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

7. SZ. MELLÉKLET: TAJ SZÁM AUTORIZÁCIÓS RENDSZER<br />

Jelenleg a TAJ szám meglétét igazoló un. „HATÓSÁGI IGAZOLVÁNY” alapján történik a<br />

lakosság egészségügyi ellátása. A külföldi állampolgárok részére az OEP egy igazolást ad ki<br />

az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról.<br />

Ezekkel a dokumentumokkal vissza is lehet élni, mert az érvényességet és a lejáratot nagyon<br />

nehéz ellenőrizni.<br />

Ha nem is teljes megoldás, mégis a probléma ésszerű kezelését teszi lehetővé a TAJ<br />

autorizációs rendszer.<br />

Az autorizációs rendszer arra alapozza működését, hogy ma már az Internet a legtöbb<br />

egészségügyi szolgáltatónál elérhető. Ha valaki bejelentkezik az OEP internetes címére<br />

(www.oep.hu), akkor a menüben talál egy „TAJ autorizációs szolgáltatás” című, kiválasztható<br />

sort. Innen indulva előbb regisztrálnia kell magát, és ezután kérdéseket lehet feltenni a<br />

rendszernek az ismert TAJ számokról.<br />

Jogszabály intézkedik arról, hogy az állampolgárok is megtudhatják a róluk nyilvántartott<br />

adatokat. Ezért az autorizációs rendszer szolgáltatásait magánszemélyek is igénybe vehetik.<br />

Rendkívül fontos, és az utóbbi időben mind nagyobb hangsúlyt kap a személyes adatok<br />

védelme. Ezért természetesen nem lehet a rendszernek olyan kérdést feltenni, hogy XY-nak<br />

mi a TAJ száma. A feltehető kérdés arra korlátozódik, hogy a kérdező által ismert és megadott<br />

TAJ szám a rendszerben létezik-e, érvényes-e. Azt is meg lehet kérdezni, hogy egy adott<br />

személy, akinek ismerjük a személyes adatait, rendelkezik-e TAJ számmal, és az érvényes-e.<br />

Végül a két dolog kombinációját is feltehetjük egy kérdésben, azaz hogy egy adott személy és<br />

egy adott TAJ szám létezik-, érvényes-, és összetartozik-e.<br />

A jelenleg működő autorizációs rendszer bevezetését az informatika alkalmazásának<br />

széleskörű elterjedése tette lehetővé. Ugyanez a tényező – a hazai informatika jelenlegi<br />

állapota, valamint a jogszabályok bonyolultsága jelenti a felhasználás korlátait is, hiszen<br />

teljesen szabályos ügymenet esetén is eltelhet néhány hét a TAJ szám érvénytelenítését<br />

jelentő esemény, és ennek a rendszerben történő megjelenése között.<br />

207<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Jelen pillanatban, átmenetileg a rendszer korszerűsítése miatt az Internetes autorizációs<br />

rendszer nem elérhető. Azonban az autorizációs szolgáltatás igénybe vehető számítógép és<br />

Internet hozzáférés nélkül, egyszerű telefonkészülék segítségével is. Adott telefonszám<br />

felhívása után különböző nyelveken kaphatunk felvilágosítást egy adott TAJ szám<br />

érvényességéről.<br />

A jövőben több jogszabályi változás és informatikai fejlesztés várható (pl. az elektronikus TB<br />

kártya), amely biztosítja az egészségügyi szolgáltatók jobb információ ellátottságát, és ezzel a<br />

visszaélések lehetőségének a megszüntetését, a magasabb színvonalú szolgáltatások nyújtását.<br />

208<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

8. SZ MELLÉKLET: A MGYK VÁLASZLEVELE<br />

Általános kérdések:<br />

1. A Magyar Gyógyszerész Kamara az alábbi nyilvántartásokat vezeti:<br />

A. A Magyar Gyógyszerész Kamara tagnyilvántartása<br />

B. Gyógyszerészek működési nyilvántartása<br />

• Gyakorlati továbbképzési pontok nyilvántartása<br />

C. Személyes gyógyszertár működtetési engedély kiadása és nyilvántartása,<br />

valamint ezen belül:<br />

• Hozzátartozói személyi jog,<br />

• Haszonbérlő,<br />

• Felelős vezető nyilvántartás<br />

2. Jogi diszfunkciók:<br />

• GYES-en GYED-en lévő gyógyszerészek státusza nem tisztázott ( a tv. nem<br />

engedi meg a nyilvántartásból történő felfüggesztést, szüneteltetést)<br />

• Közhiteles nyilvántartások definiálásának hiánya,<br />

• Gyakorlati részpontszámok elszámolása nem egyértelmű<br />

• A Magyar Gyógyszerész Kamara hivatali eljárási rendjével ellentétben az OTH<br />

a gyakorlati idő igazolások kiállításáért államigazgatási eljárási illetéket<br />

fizettet, mely csak a személyes gyógyszertár-működtetési joggal rendelkező<br />

gyógyszerészeket érinti. Jogszabályi pontosítás, jogszabály értelmezés<br />

szükséges az egységes eljárási rend kialakításához.<br />

Gyógyszerészek működési nyilvántartása:<br />

1. jelenlegi méret: 50MB + 300 MB kép<br />

2. Változási forgalom: 2 Mb/nap<br />

Tükrözés: napi gyakoriság<br />

209<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

3.<br />

4. Lekérdezések: átlagos 10 MB/nap<br />

csúcs: 100 MB/nap<br />

5. Rendelkezésre állás: 7/24<br />

6. A rendszer közérdekű és személyes adatokat kezel.<br />

Meglévő rendszer:<br />

A jelenlegi rendszerrel kapcsolatos kérdéseket továbbítottuk a fejlesztőknek a választ<br />

beérkezése után, rögtön továbbítjuk önöknek.<br />

210<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

9. SZ. MELLÉKLET: AZ ETI VÁLASZLEVELE<br />

Iktatószám: 2581/2/2004.<br />

Előadó: xxxxxxxx<br />

Semmelweis Egyetem Menedzserképző Központ<br />

Xxxxxxxxxxxxxxxx programvezető<br />

Budapest<br />

Kútvölgyi út 2.<br />

1 1 2 2<br />

Tárgy: Tájékoztatás<br />

Tisztelt Programvezető Asszony!<br />

Hivatkozással az előzetes megkeresésükre - valamint személyes megbeszélésünk - az alábbi<br />

választ adjuk az egyes kérdéseikre vonatkozóan.<br />

1./ Szervezete milyen közhitelesnek minősíthető adatokat kezel (gyűjt, illetve bocsát<br />

rendelkezésre) külső jogi szabályozás alapján?<br />

Az Intézet által kezelt adatok közül:<br />

- az Egészségügyi Szakdolgozók Alapnyilvántartása, valamint<br />

- a Működési Nyilvántartása adatai közhitelesek.<br />

(Törvényi háttér: Egészségügyről szóló 1997 évi CLIV. törvény 111 és 112 §-a.)<br />

- Szakképzésbe jelentkezők adatai, de csak azon személyek adatai, akik az Intézet által<br />

indított szakképzésekben vesznek részt.<br />

(Jogszabályi háttér: ETI Alapító Okirata és az SZMSZ)<br />

211<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

a./ Elsődleges adatgyűjtői, másodlagos adatgyűjtői szerep?<br />

Elsődleges adatgyűjtői: alapnyilvántartás, működési nyilvántartás, Intézet által indított<br />

szakképzésekben részvevők adatai.<br />

Másodlagos adatgyűjtői: OSAP adatatok összesítése szakképző intézményektől.<br />

b./ Elsődleges nyilvántartói, másodlagos nyilvántartói szerep?<br />

Elsődleges nyilvántartás: alapnyilvántartás, működési nyilvántartás, szakképzésben<br />

résztvevők adatai.<br />

2./ Milyen diszfunkciókat észlelnek a jelenlegi adatkezelés jogi szabályozásával<br />

kapcsolatban?<br />

A szakképzést folytató intézményekre/felsőoktatási intézményekre vonatkozóan nincs olyan<br />

rendelkezés, hogy a kiadott oklevelekről/bizonyítványokról mennyi időn belül küldjék meg<br />

az alapnyilvántartás adatait. Ugyanakkor az Egészségügyi Törvény úgy rendelkezik, hogy<br />

csak azok vehetők működési nyilvántartásba, akiknek adatai az alapnyilvántartásban<br />

szerepelnek.<br />

3./ Milyen új adatkörök gyűjtését tartanák megvalósítandónak saját szervezetük által,<br />

vagy számára?<br />

………………………..<br />

4./ A gyűjtött, illetve nyilvántartott adatokat <strong>pub</strong>likálhatóság (nyilvánosság)<br />

szempontjából hogyan minősítik és hogyan osztályozzák?<br />

Az Intézet által gyűjtött adatok az adatvédelmi törvényben előírtak betartásával<br />

<strong>pub</strong>likálhatók.<br />

5./ Informatikai jellegű információk:<br />

Egészségügyi Szakdolgozók Országos Nyilvántartása<br />

Aktuális rendszer rövid leírása:<br />

Az Egészségügyi Szakdolgozók Országos Nyilvántartási rendszere lehetővé teszi az<br />

alapnyilvántartás és a működési nyilvántartás elektronikus rögzítését és feldolgozását<br />

212<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

valamint az működési nyilvántartási igazolványok adatainak exportálását.<br />

Becsült adatbázis méret:<br />

Kb 190Mb<br />

Becsült változási forgalom:<br />

Kb 20Mb/nap<br />

Adatkezelés hozzáférés módja: SQL AB.Server szintű hitelesítés/<br />

Alkalmazásszintű hitelesítés<br />

Lekérdezések száma:<br />

Kb 200-800/nap<br />

Rendelkezésre állás:<br />

7nap 24óra<br />

Információ védettsége: A megnevezett Ab.felhasználóknak<br />

jogosultságai szerepkörüknek megfelelően<br />

vannak beállítva (entitásokhoz –<br />

táblákhoz). Ab szinten ún. constraint-ek<br />

biztosítják az adatok sérülésmentességét.<br />

Az adatbázis táblák szöveges leírása/táblák attributumai:<br />

Az adatbázis egyedei logikailag 3 csoportba sorolhatok: alapnyilvántartás, működési<br />

nyilvántartás, személy nyilvántartás. A 27/1998. (VI.17) NM rendeletben leírt adatok a<br />

normalizálás során kerültek az említett logikai csoportokba foglalva, felhasználva a<br />

normálformák definícióját. Mint ahogy azt a szerkezeti diagramm jól mutatja az egyedek<br />

logikai csoportjai között fennálló kapcsolatok a jogszabályban leírtaknak megfelelnek.<br />

Az aktuális rendszer szerkezet diagrammja<br />

SZEMELY NYILVANTARTAS<br />

név<br />

anyja neve<br />

A100<br />

A100<br />

ALAP NYILVÁNTARTÁS<br />

szakkepesites<br />

anyja neve<br />

név<br />

A100<br />

A100<br />

A100<br />

MŰKÖDÉSI NYILVÁNTARTÁS<br />

anyja neve<br />

név<br />

nyilvántartási szám<br />

szakképesítés<br />

A100<br />

A100<br />

A100<br />

A100<br />

Az egyedek további atributumokkal az 28/1998. (VI.17) NM rendelet és 27/1998. (VI.17) NM<br />

rendeletben megtalálhatóak.<br />

213<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Más rendszerekkel történő átfedés megnevezése, az átfedés rövid leírása<br />

A Országos Nyilvántartás adatbázisában levő néhány egyed elsődleges kulcsa előfordul más<br />

adatbázis egyedeiben mint külső kulcsok. Ez az adatbázis a Magyar Egészségügyi<br />

Szakdolgozói Kamara adatbázisa. A két adatbázis úgynevezett “linked server”ként van<br />

összekapcsolva egymással.<br />

Az aktuális rendszer, a jogszabályokhoz képest mutatkozó hiányosságainak szöveges leírása.<br />

Az aktuális rendszer a jelenlegi jogszabályban foglaltaknak megfelelően működik, bár a<br />

jogszabályok nem kötelezik az Intézetet számítógépes adatfeldolgozásra és erre külön forrás<br />

sem áll rendelkezésre. Az Intézet egyéb célokat is szolgáló informatikai rendszerén futtatjuk<br />

az Egészségügyi Szakdolgozók Országos Nyilvántartás programját.<br />

2. Szakpszichológus adatbázis<br />

A szakpszichológusok működési nyilvántartásának „rendszer” egy Access adatbázisból áll,<br />

amely egy (1 db) entitásban tárolja az összes Klinikai Szakpszichológus működési<br />

nyilvántartásának elektronikus feldolgozásához szükséges adatot.<br />

Ezeket az adatokat ebben a formában a közelmúltban vettük át Minisztérium Humánpolitikai<br />

Főosztályától.<br />

Az Önök kérdésein túl összefoglaljuk azokat a problémákat is, amelyeket az elmúlt években<br />

észleltünk elsősorban a nyilvántartás során.<br />

1./ Szakdolgozó fogalom problematikája: (egészségügyi szakképesítéssel rendelkező<br />

szakdolgozó….. szociális szakképesítéssel rendelkező szakdolgozó?<br />

Feltétlenül indokolt, hogy a jogszabályokban egységes, egyértelmű megfogalmazás<br />

szerepeljen.<br />

2./ Az alább leírt probléma akkor érvényes, ha csak az egészségügyi szakképesítést szerzett<br />

személyekre vonatkozik a „közhitelesség” problémájának megoldása:<br />

A Minisztérium illetékes főosztályai felé már jeleztük, hogy a jelenleg érvényben lévő jogi<br />

szabályok nem harmonizálnak.<br />

A szociális szakképesítéssel rendelkezőket, akik az egészség-ügyben dolgoznak a Nemzeti<br />

Család és Szociálpolitikai Intézet által vezetett működési nyilvántartásba nem veszik fel.<br />

214<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Az Egészségügyi Szakdolgozók nyilvántartásába viszont felvesszük azokat az egészségügyi<br />

szakképesítéssel rendelkezőket is, akik szociális ellátás intézményeiben dolgoznak,<br />

amennyiben a jogszabályban előírtak szerint nyújtják be működési nyilvántartási<br />

kérelmüket.<br />

Az alapvető probléma az, hogy a jogalkotó eltérő filozófiára építette föl az egészségügyről<br />

szóló 1997 évi CLIV. törvény nyilvántartásra vonatkozó rendelkezését és a személyes<br />

gondoskodást végző személyek adatainak működési nyilvántartásáról rendelkező 8/2000.<br />

(VIII.4.) SZCSM rendeletet.<br />

Az Egészségügyi Törvény értelmében működési nyilvántartásba az vehető fel, aki az<br />

egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásban szerepel és<br />

szakképesítésének megfelelő tevékenységet végez, amely természetesen történhet<br />

egészségügyi intézményben vagy személyes gondoskodást nyújtó intézményben.<br />

Elsősorban ápolói szakképesítéssel rendelkezők kerülnek felvételre a személyes<br />

gondoskodást végező intézményekből, tekintettel arra, hogy egészségügyi szakképesítéssel<br />

rendelkeznek.<br />

Tehát az Egészségügyi Szakdolgozók Országos Nyilvántartása „befogadó” típusú<br />

nyilvántartás.<br />

A személyes gondoskodást végező személyek működési nyilvántartása sajnos nem fogadja<br />

be azokat a szociális szakképesítéssel rendelkezőket a működési nyilvántartásba, akik nem a<br />

személyes gondoskodást végző intézményekben kerülnek alkalmazásra.<br />

Általános ápoló és általános asszisztensi képesítésével tekintettel arra, hogy egészségügyi<br />

szakképesítés, az Egészségügyi Szakdolgozók Működési Nyilvántartásbába felvételét<br />

kérheti, mert itt rendelkezünk az alapnyilvántartás adataival is, de Ő a legmagasabb<br />

szakképesítését szeretné nyilvántartásba vetetni.<br />

További probléma is felszínre került, nevezetesen az, hogy a szociális szakképesítéssel<br />

rendelkező (szociális otthoni ápoló és gondozó) amennyiben egészségügyi intézményben<br />

dolgozik, ugyancsak kimarad a nyilvántartásból, mert nem egészségügyi a szakképesítése és<br />

az alapnyilvántartásba sem kerülne ide, ami pedig feltétele a működési nyilvántartásnak.<br />

A személyes gondoskodást végezők nyilvántartása ellentétben az egészségügyi<br />

szakdolgozók működési nyilvántartásával nem két nyilvántartásból épül fel, hanem csak<br />

215<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

egyből „a működési nyilvántartásból”, amelyet az intézmények szolgáltatnak és nem az<br />

egyén kéri, mint az egészségügyi működési nyilvántartás esetében.<br />

Felétlenül indokoltnak tartjuk, hogy a „jogszabályok harmonizációja” mielőbb megtörténjen<br />

és megoldást nyerjenek az évek óta napirenden lévő problémák ezen a területen is.<br />

3./ Adatok közhiteles tanúsítása:<br />

Az egészségügyi szakdolgozók vonatkozásában ma a legbiztonságosabb megoldásnak a<br />

„Kamara”-i tagsági igazolvány számot tartanánk, hiszen egy új rendszer most épül fel,<br />

amelynek az alapfilozófiája, az hogy a kamarai tagsági igazolvány csak egyetlen számot<br />

tartalmaz egytől felmenő számozással.<br />

Ez a szám, névvel együtt biztonságosan megmondja a szám tulajdonosára vonatkozó<br />

működési nyilvántartásban szereplő egészségügyi szakképesítéseket.<br />

Jelenleg az ETI honlapjának Web-felületén kevés átalakítással már ma is lehetne biztosítani<br />

az ellátandó lakóság számára az egészségügyi szakdolgozók szakképesítésére vonatkozó<br />

információt: Pl. „MESZK-7” szám bekopogása a honlapon információt ad a MESZK-7 szám<br />

tulajdonosának szakképesítéséről, vagy szakképesítéseiről.<br />

Ennek csak annyi a feltétele, hogy az egészségügyi szakdolgozók kötelezően viseljék<br />

névtáblájukat és azon a MESZK tagsági számot.<br />

A szakpszichológusok vonatkozásában jelenleg a fenti rendszer még nem tudna szolgáltatni<br />

azonnal, tekintettel arra, hogy az adatokat a Minisztérium csak Access rendszerben gyűjtötte<br />

össze.<br />

Amennyiben döntés születne a kamarai tagsággal történő azonosítására az adatokat be kell<br />

vinni a rendszerbe.<br />

4./ A működési nyilvántartás<br />

A kötelező adatai közül a nyelv ismeretre vonatkozó adatok törölhetők.<br />

Viszont indokolt lenne a jogszabályokban rendezni az EU tagság „ürügyén” azt, hogy az<br />

egészségügyi szakdolgozó, ha munkavégzés céljából elhagyja az országot köteles legyen azt<br />

bejelenteni a működési nyilvántartásba, mert ha ezt megteszi úgy elfogadásra kerülne a<br />

működési nyilvántartás megújításának feltételeként előírt külföldön töltött gyakorlati idő és<br />

továbbképzés is.<br />

216<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Ezzel információt szerezhetnénk, arra vonatkozóan, hogy hányan vállalnak végleg, vagy<br />

átmeneti ideig munkát külföldön.<br />

5./ Jogszabályi környezet:<br />

Indokolt lenne a 27/1998. (VI.17.) NM rendelet valamint a 28/1998 (VI.17.) NM rendelet<br />

módosítása és az elmúlt évtizedet<br />

Megfontolandónak tartjuk, azt is hogy a működési nyilvántartásba való felvételnek, előre<br />

legyen-e feltétele a munkahely igazolása, vagy e nélkül is nyilvántartásba vetetheti az egyén.<br />

A munkahely igazolására csak a megújításnál, vagy a munkában eltöltött évek száma<br />

igazolásánál lenne előírva.<br />

6./ Ekvivalencia probléma:<br />

Jelenleg az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásában 201 szakképesítés<br />

megnevezése szerepel (1945-től napjainkig).<br />

Tudatában vagyunk annak, hogy az Önök által készítendő dokumentumnak nem feladata az<br />

ekvivalencia probléma megoldása, de tájékoztatásul csatoljuk a szakképesítések<br />

megnevezésének felsorolását tartalmazó kimutatást a probléma érzékeltetésének céljából.<br />

Budapest, 2004. június 8.<br />

Üdvözlettel<br />

xxxxxxxxxx<br />

főigazgató<br />

217<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

1.sz. melléklet<br />

sorszám Szakképesítések megnevezése az adott időben érvényes jogszabályok szerint:<br />

1 Akupresszőr<br />

2 Ált. és vasc. UH.diagn. szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />

3 Általános ápoló<br />

4 Általános ápoló és általános asszisztens<br />

5 Általános betegápoló<br />

6 Általános laboratóriumi asszisztens<br />

7 Általános rendelőintézeti asszisztens<br />

8 Általános rendelőintézeti asszisztens.- csecsemő és gyermekgondozó<br />

9 Alternatív fizioterápeuta<br />

10 Alternatív mozgás és masszázsterápeuta<br />

11 Analitikus szakasszisztens<br />

12 Aneszteziológiai asszisztens<br />

13 Aneszteziológiai szakasszisztens<br />

14 Aneszteziológiai szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />

15 Ápolási asszisztens (31)<br />

16 Ápolási asszisztens (33)<br />

17 Ápoló (54)<br />

18 Ápoló (főiskolai végzettség)<br />

19 Audiológiai asszisztens<br />

20 Bioenergetikus<br />

218<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

sorszám Szakképesítések megnevezése az adott időben érvényes jogszabályok szerint:<br />

21 Boncmester<br />

22 Boncmester (31)<br />

23 Citológiai asszisztens<br />

24 Citológiai szakasszisztens<br />

25 Citológiai szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />

26 Csecsemő- és gyermekápoló<br />

27 Csecsemő- és gyermekápoló (54)<br />

28 Csecsemő- és gyermekápoló és gondozó<br />

29 Csecsemő- és gyermekgondozó<br />

30 Csecsemő- és kisgyermekgondozó (54)<br />

31 Diabetológiai szakápoló (klinikai szakápoló) (54)<br />

32 Diétás segédasszisztens<br />

33 Diétásnővér (középfokú)<br />

34 Dietetikus<br />

35 Diplomás ápoló<br />

36 EEG asszisztens<br />

37 Egészségbiztosítási szak<br />

38 Egészségőr<br />

39 Egészségőr-fertőtlenítő<br />

40 Egészségőr-fertőtlenítő (31)<br />

41 Egészségügyi gázmester<br />

219<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

sorszám Szakképesítések megnevezése az adott időben érvényes jogszabályok szerint:<br />

42 Egészségügyi gázmester (51)<br />

43 Egészségügyi gyakorlatvezető (71)<br />

44 Egészségügyi kártevőírtó szakmunkás (31)<br />

45 Egészségügyi menedzser<br />

46 Egészségügyi menedzser (54)<br />

47 Egészségügyi operátor (52)<br />

48 Egészségügyi szakoktató<br />

49 Egészségügyi ügyvitel szervező<br />

50 Egyetemi okleveles ápoló<br />

51 EKG asszisztens<br />

52 Elektronmikroszkópos szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />

53 Élelmezési menedzser (54)<br />

54 Élelmezésvezető<br />

55 Élelmezésvezető (52)<br />

56 Életmód-tanácsadó és terápeuta<br />

57 Emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens<br />

58<br />

Emésztőszervi endoszkópos szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens)<br />

(54)<br />

59 Epidemiológiai szakápoló (klinikai szakápoló) (54)<br />

60 Eü. gyermekotthoni gondozó<br />

61 Felnőtt szakápoló<br />

220<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

sorszám Szakképesítések megnevezése az adott időben érvényes jogszabályok szerint:<br />

62 Fertőtlenítő<br />

63 Fitoterápeuta<br />

64 Fizikóterápiás asszisztens<br />

65 Fizioterápiás asszisztens<br />

66 Fizioterápiás asszisztens (52)<br />

67 Fogászati asszisztens<br />

68 Fogászati asszisztens (52)<br />

69 Foglalkozás-egészségügyi szakápoló (54)<br />

70 Fogműves<br />

71 Fogorvosi asszisztens<br />

72 Fogtechnikus<br />

73 Fogtechnikus (54)<br />

74 Fülakupunktúrás addiktológus<br />

75 Fülilleszték-készítő (52)<br />

76 Fürdősmasszőr<br />

77 Geriátriai szakápoló (klinikai szakápoló) (54)<br />

78 Gyermek ideg-elmeápoló és gondozó<br />

79 Gyermekápoló<br />

80 Gyermekápoló és gondozó<br />

81 Gyermek-intenzív terápiás szakápoló (klinikai szakápoló) (54)<br />

82 Gyógyászati segédeszköz forgalmazó (54)<br />

221<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

sorszám Szakképesítések megnevezése az adott időben érvényes jogszabályok szerint:<br />

83 Gyógyfoglalkoztató segédasszisztens<br />

84 Gyógyfoglalkoztató szakasszisztens<br />

85 Gyógyfoglalkoztató szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />

86 Gyógymasszőr<br />

87 Gyógyszerellátási szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />

88 Gyógyszergazdálkodó szakasszisztens<br />

89 Gyógyszerkiadó szakasszisztens<br />

90 Gyógyszertári analitikus szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />

91 Gyógyszertári asszisztens<br />

92 Gyógyszertári asszisztens (52)<br />

93 Gyógytornász<br />

94 Gyógytornász (középfokú)<br />

95 Gyógyúszás foglalkoztató (53)<br />

96 Haematológiai asszisztens<br />

97 Haematológiai és transzfúziós asszisztens<br />

98 Haematológiai szakasszisztens<br />

99<br />

Hisztokémiai-immunhisztokémiai szakasszisztens (egészségügyi<br />

szakasszisztens) (54)<br />

100 Hisztotechnikai asszisztens<br />

101 Hospice szakápoló és koordinátor (klinikai szakápoló) (54)<br />

102 Humángenetikai szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />

222<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

sorszám Szakképesítések megnevezése az adott időben érvényes jogszabályok szerint:<br />

103 Ideg-elme ápoló<br />

104 Intenzív betegellátó szakápoló<br />

105 Intenzív betegellátó szakápoló (klinikai szakápoló) (54)<br />

106 Intenzív betegellátó szakasszisztens<br />

107 Intenzív terápiás ápoló<br />

108 Intenzív-terápiás szakasszisztens<br />

109 Intézetvezető<br />

110 Izotópasszisztens (52)<br />

111 Izotóp-laboratóriumi asszisztens<br />

112 Kardiológiai szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />

113 Képi diagnosztikai asszisztens (54)<br />

114 Képi diagnosztikai és intervenciós asszisztens (55)<br />

115 Kineziológus<br />

116 Klinikai elektrofiziológiai asszisztens (54)<br />

117 Klinikai fogászati higiénikus (54)<br />

118 Klinikai laboratóriumi szakasszisztens<br />

119 Klinikai laboratóriumi szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />

120 Kórb. hisztokémiai-im.hiszt.kémiai szakasszisztens<br />

121 Kórbonctani elektronmikroszkópos szakasszisztens<br />

122 Kórházvezető ápoló<br />

123 Kórszövettani asszisztens<br />

223<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

sorszám Szakképesítések megnevezése az adott időben érvényes jogszabályok szerint:<br />

124 Kórszövettani-szövettani asszisztens (54)<br />

125 Körzeti ápoló<br />

126 Körzeti-közösségi szakápoló (klinikai szakápoló) (54)<br />

127 Közegészségügyi felügyelő<br />

128 Közegészségügyi-járványügyi ellenőr (középfokú)<br />

129 Közegészségügyi-járványügyi felügyelő<br />

130 Légzésfunkciós asszisztens<br />

131 Légzésfunkciós és sportegészségügyi asszisztens<br />

132 Manuálterapeuta (Gyógytornász)<br />

133 Masszőr (fürdős) (31)<br />

134 Masszőr (gyógy) (51)<br />

135 Masszőr (sport) (51)<br />

136 Mentőápoló<br />

137 Mentőápoló (52)<br />

138 Mentőtiszt<br />

139 Mentőtiszt (középfokú)<br />

140 Mikrobiológiai-laboratóriumi szakasszisztens<br />

141<br />

Mikrobiológiai-laboratóriumi szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens)<br />

(54)<br />

142 Műtős asszisztens<br />

143 Műtős szakasszisztens<br />

224<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

sorszám Szakképesítések megnevezése az adott időben érvényes jogszabályok szerint:<br />

144 Műtős szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />

145 Műtőssegéd<br />

146 Műtőssegéd (31)<br />

147 Műtőssegéd (33)<br />

148 Nefrológiai szakápoló<br />

149 Nefrológiai szakápoló (klinikai szakápoló) (54)<br />

150 Okleveles ápoló (egyetemi végzettség)<br />

151 Okleveles védőnő (egyetemi végzettség)<br />

152 Onkológiai asszisztens<br />

153 Onkológiai szakápoló<br />

154 Onkológiai szakápoló (klinikai szakápoló) (54)<br />

155 Optometrista<br />

156 Ortopédiai kötszerész és fűzőkészítő (33)<br />

157 Ortopédiai műszerész (33)<br />

158 Ortopédiai technikus (52)<br />

159 Ortoptikai asszisztens<br />

160 Orvosdiagnosztikai laboratóriumi analitikus<br />

161 Orvosdiagnosztikai laboratóriumi technológus (55)<br />

162 Orvosi laboratóriumi technikai asszisztens (54)<br />

163 Orvossegéd-orvosfelcser<br />

164 Osztályvezető ápoló<br />

225<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

sorszám Szakképesítések megnevezése az adott időben érvényes jogszabályok szerint:<br />

165 Osztályvezető ápoló / asszisztens<br />

166 Pszichiátriai ápoló<br />

167 Pszichiátriai ápoló és gondozó<br />

168 Pszichiátriai és mentálhigiénés szakápoló (klinikai szakápoló) (54)<br />

169 Pulmonológiai asszisztens<br />

170<br />

Pulmonológus-allergológus szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens)<br />

(54)<br />

171 Radio-farmakológiai szakasszisztens<br />

172 Radio-farmakológiai szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />

173 Reflexológus<br />

174 Rehabilitációs tevékenység terápeuta (54)<br />

175 Röntgenasszisztens<br />

176 Röntgenasszisztens (52)<br />

177 Röntgen-műtős szakasszisztens<br />

178 Röntgen-műtős szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />

179 Segédápoló (felnőtt)<br />

180 Segédápoló (gyermek)<br />

181 Sportmasszőr<br />

182 Szakgondozó<br />

183 Szakgondozó (bőr-nemibeteg)<br />

184 Szakgondozó (onkológiai)<br />

226<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

sorszám Szakképesítések megnevezése az adott időben érvényes jogszabályok szerint:<br />

185 Szakgondozó (onkológiai-tüdőbeteg)<br />

186 Szakgondozó (tüdőbeteg)<br />

187 Szemészeti asszisztens<br />

188 Szemészeti szakasszisztens<br />

189 Szemtréner<br />

190 Szövettani asszisztens<br />

191<br />

Szülészeti-nőgyógyászati ultrahangdiagnosztikai szakasszisztens<br />

(egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />

192 Szülésznő<br />

193 Szülésznő (54)<br />

194 Szülésznő (55)<br />

195 Transzfúziológiai szakasszisztens (egészségügyi szakasszisztens) (54)<br />

196 Újszülött-csecsemő-gyermek intenzív terápiás szakápoló<br />

197 Újszülött-koraszülött intenzív terápiás szakápoló<br />

198 Újszülött-koraszülött intenzív terápiás szakasszisztens<br />

199 Üzemi ápoló<br />

200 Védőnő<br />

201 Védőnő (középfokú)<br />

227<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

10. SZ. MELLÉKLET: OEP GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ<br />

MUNKABIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE, BELSŐ VITAANYAG A<br />

DEFINÍCIÓKRÓL<br />

A DEFINÍCIÓK MEGHATÁROZÁSA<br />

PROBLÉMA<br />

Gyógyászati segédeszköz: a külön Korm. rendelet szerint vényen árhoz nyújtott<br />

támogatással rendelhető gyógyászati segédeszköz (forrás: 1997. évi LXXXIII. Tv a<br />

kötelező egészségbiztosítás ellátásairól)<br />

Alapvető probléma, hogy a gyógyászati segédeszköz elnevezés többnyire csak<br />

Magyarországon használatos.<br />

Az EU és a világ ismeri és szabályozza az orvostechnikai eszközöket (medical device), és<br />

ismeri a műszaki segédeszközöket (fogyatékkal élő emberek számára) [technical aids ˙(for<br />

disabled personos) – ISO szabvány szerint]. A fogyatékkal élő személyek által használt, a<br />

fogyatékosság következtében további károsodások, fogyatékosságok és rokkantságok<br />

megelőzése céljából, a fogyatékosság kompenzálása, monitorozása, enyhítése vagy<br />

semlegesítése céljából használt műszaki segédeszközöknek csak egy része orvostechnikai<br />

eszköz (medical technical aid), azaz orvostechnikai segédeszköz. Ugyanakkor a betegség<br />

gyógyítása céljából alkalmazott orvostechnikai eszközök, a kizárólag egészségügyi<br />

szakszemélyzet által használt orvostechnikai eszközök nem tekintendők ilyen műszaki<br />

segédeszköznek.<br />

A forgalomba hozatal során az EU-s jogszabályok az orvostechnikai eszköz fogalmat ismerik,<br />

s a jogszabályi követelmények csupán e termékek körében élnek (a felhasználási célra<br />

való alkalmasságnak és biztonságnak, valamint az előállítás, gyártás során a minőség<br />

228<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

állandóságának a biztosítása, a CE jelölés, mint megfelelőségi jelölés előírása, a kötelező<br />

megfelelőség-értékelési eljárás és dokumentálása stb.).<br />

Magyarországon a gyógyászati segédeszköz kategóriája részben adójoghoz (ÁFA mérték),<br />

részben egészségbiztosítási támogatáshoz kötődően létezik. Az ide besorolt termékkör<br />

időről-időre változik, s főleg egy-egy adott eszköz támogatási listára való fel- illetve<br />

lekerülése változtatja a termékkör határait. (Megj.: Egy eszköz nem attól GYSE, hogy a<br />

tb. finanszírozza-e vagy sem.)<br />

Az egészségügyről szóló törvény alapján csupán külön jogszabályban meghatározott<br />

gyógyászati segédeszközök forgalmazása minősül egészségügyi tevékenységnek. Ez a<br />

külön jogszabály jelenleg nem létezik. A forgalmazás, egészségügyi tevékenységként<br />

történő szabályozásához tehát első lépésben definiálást igényel az, hogy mely eszközök<br />

esetén történik, és miben testesül meg az egészségügyi szolgáltatásnyújtás.<br />

47/1999. (X. 6.) EüM rendelet az orvostechnikai eszközökről – 93/42/EGK direktíva<br />

(MDD) honosítása<br />

„2.§ (1) … a) Orvostechnikai eszköz (eszköz): minden olyan, akár önállóan, akár más<br />

termékkel együttesen használt készülék, berendezés, anyag vagy más termék - ideértve a<br />

megfelelő működéshez szükséges szoftvert, valamint a rendelésre készült, továbbá a<br />

klinikai vizsgálatra szánt eszközt is -, amely a gyártó meghatározása szerint emberen<br />

történő alkalmazásra szolgál<br />

aa) betegség megelőzése, diagnosztizálása, megfigyelése, kezelése vagy a betegség<br />

tüneteinek enyhítése,<br />

ab) sérülés vagy fogyatékosság diagnosztizálása, megfigyelése, kezelése, tüneteinek<br />

enyhítése vagy kompenzálása,<br />

ac) az anatómiai felépítés vagy valamely fiziológiai folyamat vizsgálata, pótlása vagy<br />

módosítása,<br />

ad) fogamzásszabályozás<br />

229<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

céljából, és amely rendeltetésszerű hatását az emberi szervezetben vagy szervezetre<br />

elsősorban nem farmakológiai, immunológiai vagy metabolikus módon fejti ki, de<br />

működése ilyen módon elősegíthető;…<br />

…c) rendelésre készült eszköz: meghatározott személy gyógykezelése során - a külön<br />

jogszabály alapján - arra jogosult személy által a gyógykezelés igényeinek megfelelően<br />

rendelt, különleges tervezési jellemzőkkel készült eszköz. Nem minősül rendelésre készült<br />

eszköznek a tömeggyártású eszköz (pl. fogtömő anyag, ortetikai eszköz) amelyet a<br />

betegellátást végző személy a gyógykezelés során fölmerülő egyedi követelményekhez<br />

illeszt;<br />

(Megj.: Sajnos ez a definíció eltér az MDD defníciójától abban, hogy „gyógykezelést”<br />

emleget, így szó szerint értelmezve kizárja a fogyatékkal élő személyek számára rendelt<br />

egyedi eszközt, de a gyakorlatban az eredeti MDD szöveget használják. Vissza kellene<br />

állítani az MDD szerinti értelmezést.<br />

Nyersfordításban: olyan eszköz, amely kifejezetten a megfelelő szakképzettséggel<br />

rendelkező orvos írásbeli rendelésére, az ő felelősségére specifikus tervezési jellemzőkkel<br />

megadva és egy megnevezett páciens kizárólagos használatára szánva készült.<br />

8/2003. (III. 13.) ESzCsM rendelet az in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszközökről –<br />

98/79/EK direktíva (IVD)<br />

2.§ (1) … a) in vitro diagnosztikai orvostechnikai eszköz: minden olyan orvostechnikai<br />

eszköz, amely mint reagens, reagens származék, kalibráló, kontrollanyag, reagens készlet,<br />

készülék, berendezés, gép vagy rendszer, önmagában vagy más eszközzel együttesen<br />

alkalmazva, a gyártó meghatározása szerint emberi szervezetből származó minták -<br />

ideértve a vér- vagy szövetadományozást is - in vitro vizsgálatára szolgál kizárólag vagy<br />

elsősorban azzal a céllal, hogy információt nyújtson<br />

aa) valamely fiziológiai vagy patológiai állapotról, vagy<br />

ab) veleszületett rendellenességről, vagy<br />

ac) potenciális recipiens biztonságának és kompatibilitásának megítéléséről, vagy<br />

ad) terápiás beavatkozás monitorozásáról;…<br />

230<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

…e) önellenőrzésre szolgáló eszköz: minden olyan eszköz, amely célja a gyártó<br />

meghatározása szerint, hogy laikus személyek otthoni környezetben használják.”<br />

JAVASLAT<br />

A gyógyászati segédeszköz definícióban a szélesebb kört felölelő orvostechnikai eszköz,<br />

önellenőrzésre szolgáló (in vitro diagnosztikai) és műszaki segédeszköz (fogyatékkal élő<br />

személyek számára) fogalmakat kell felhasználni és leszűkíteni a Magyarországon éppen<br />

finanszírozott körre. Ezt a leszűkítést a szabályozás rendelkező részében kellene előírni.<br />

A „műszaki segédeszköz fogyatékkal élő személyek számára” definíciót az EU és<br />

Magyarország által is átvett és bevezetett EN ISO 9999:2002 osztályozási szabvány,<br />

valamint az általános követelményeket tartalmazó EN 12182:1999 európai szabvány<br />

tartalmazza:<br />

„A fogyatékos ember által használt, egyedileg gyártott vagy általánosan beszerezhető<br />

minden olyan termék, műszer, készülék vagy műszaki rendszer, amely a károsodást,<br />

fogyatékosságot vagy rokkantságot megelőzi, kompenzálja, monitorozza, enyhíti<br />

vagy semlegesíti.”<br />

Az osztályozási szabvány definiálja és értelmezi a definícióban szereplő károsodás,<br />

fogyatékosság, rokkantság szintén nemzetközileg definiált és használt fogalmakat is.<br />

A definíció így nem csak értelmező, hanem szabályozó rendelkezés is.<br />

231<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

11. SZ. MELLÉKLET: OEP GYÓGYÁSZATI SEGÉDESZKÖZ<br />

MUNKABIZOTTSÁG ELŐTERJESZTÉSE, BELSŐ VITAANYAG A<br />

REGISZTRÁCIÓRÓL<br />

NYILVÁNTARTÁS, REGISZTRÁCIÓ, MINŐSÍTÉS RENDSZERÉNEK KIALAKÍTÁSA<br />

Az MDD, illetve AIMD direktívákat honosító 47/1999. EüM rendelet, illetve 8/2003.<br />

EszCsM rendelet szabályozza az orvostechnikai eszközök forgalomba hozatalának feltételeit,<br />

osztályba sorolásának, megfelelőség értékelési eljárásainak, bejelentési kötelezettségének, a<br />

megfelelőségi jelölés alkalmazásának valamint az ellenőrzés és a felülvizsgálat szabályait.<br />

A 48/1999. (X. 6.) EüM rendelet alapján az ESzCsM miniszter kijelölte az Orvos és<br />

Kórháztechnikai Intézetet (továbbiakban ORKI) az orvostechnikai rendeletekben előírt<br />

megfelelőség-értékelési és tanúsítási feladatokra (kijelölt szervezet, Brüsszelben erre a<br />

feladatra bejegyzett (regisztrált) testület, un. notified body).<br />

Az orvostechnikai rendeletek alapján minden forgalomba hozott, illetve használatba adott<br />

eszköznek meg kell felelnie az adott eszközre vonatkozó alapvető (biztonsági és hatásossági)<br />

követelményeknek (Rendelet 1. sz. melléklet). Amennyiben az eszköz megfelel a vonatkozó<br />

honosított harmonizált szabványoknak, vélelmezni kell, hogy kielégíti az alapvető<br />

követelményeket.<br />

A Rendeletben meghatározott kockázati osztályonként különböző megfelelőség-értékelési<br />

eljárások szerint történik az eszközök minősítése. A megfelelőség-értékelési eljárás<br />

kiválasztásához az eszközt a gyártó osztályba sorolja be, a gyártó és a kijelölt szervezet<br />

közötti nézetkülönbség esetén az ESzCsM keretében működő Engedélyezési és Közigazgatási<br />

Hivatal Orvostechnikai Igazgatósága (továbbiakban Hivatal) dönt a besorolásról. A<br />

megfelelőség-értékelési eljárást a gyártónak kell elvégeznie.<br />

Az I. kockázati osztályba tartozó nem steril és nem mérőfunkciójú termékek (a GYSE-k zöme<br />

ebbe a csoportba tartozik) esetén ehhez nincs hozzárendelve a kijelölt szervezet<br />

232<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

közreműködése. Az öntanúsítás során a gyártó megfelelőségi nyilatkozatot állít ki és<br />

felhelyezi a termékre a CE jelölést.<br />

Steril, mérőfunkciójú és magasabb kockázati osztályba tartozó eszközök esetén a<br />

megfelelőség-értékelési eljáráshoz hozzá van rendelve a kijelölt szervezet közreműködése és<br />

tanúsítványa.<br />

A Hivatal meghatározott feltételek mellett kivételesen engedélyezheti olyan eszköz eseti<br />

használatbavételét és alkalmazását, amelyet nem vetettek alá megfelelőség-értékelési<br />

eljárásnak.<br />

A kijelölt szervezet tájékoztatja a Hivatalt és az egyéb kijelölt szervezeteket a tanúsítási<br />

tevékenységéről, ideértve a változásokat, kiegészítéseket, felfüggesztéseket, visszavonásokat<br />

és visszautasításokat, továbbá a Hivatal rendelkezésére bocsát minden, a tevékenységével<br />

összefüggő információt.<br />

Az I. osztályba sorolt termék esetén a magyarországi székhellyel rendelkező gyártó, (EU-beli<br />

székhellyel nem rendelkező gyártó esetén az EU-beli forgalomba hozatalért felelős személy,<br />

ha az magyarországi székhelyű) nevét, székhelyét és az érintett eszközök leírását<br />

nyilvántartásba vétel céljából a Hivatal részére bejelenti. A Hivatal a bejelentés<br />

megtörténtéről igazolást ad, a regisztrált adatokat továbbítja az Európai Adatbankba.<br />

A használat, forgalmazás felfüggesztéséről, a forgalomból történő kivonásról, a használat<br />

megtiltásáról a Hivatal rendelkezik.<br />

Az eszköz akkor hozható forgalomba, illetve vehető használatba, ha CE jelöléssel van ellátva,<br />

amely jelöléssel abban az esetben látható el, ha:<br />

- kielégíti az alapvető követelményeket,<br />

- ezen követelmények igazolására lefolytatták az adott eszközre vonatkozó<br />

megfelelőség-értékelési eljárást.<br />

Az eszközök hatósági ellenőrzése az alábbiakra terjed ki:<br />

− Időszakos felülvizsgálatra kötelezett termékek rendszeres időszaki ellenőrzése;<br />

(kijelölt szervezet, a Hivatal felülvizsgálat elvégzésére jogosító határozatával<br />

rendelkező szervezet által)<br />

233<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

PROBLÉMA<br />

− Az egészségügyi szolgáltató működési engedélyezési eljárása, valamint<br />

rendszeres ellenőrzése során a rendelkezésre álló dokumentumok,<br />

jegyzőkönyvek megvizsgálásával ellenőrzi, hogy a felhasználó eleget tesz-e az<br />

egyes eszközök rendeltetésszerű és biztonságos működőképességére vonatkozó<br />

követelményeknek; (felhasználás ellenőrzése az ÁNTSZ által)<br />

− Az orvostechnikai eszközök piacának ellenőrzése (piacfelügyelet) –<br />

forgalmazás felfüggesztése, forgalomból való kivonás; (Hivatal az ÁNTSZszel<br />

és a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséggel együttműködve)<br />

− A gyártók, illetve meghatalmazott képviselőinek ellenőrzése; (Hivatal eseti<br />

ellenőrzése)<br />

− Az eszközök magyarországi klinikai vizsgálatainak, illetve az IVD<br />

orvostechnikai eszközök teljesítőképesség értékelésének nyilvántartása,<br />

ellenőrzése. A még nem forgalomba hozott eszközök olyan klinikai vizsgálatát<br />

jelenti, amely része a megfelelőség-értékelési eljárásnak; (Hivatal)<br />

− A megfelelőség-értékelési eljárásokat lebonyolító hazai kijelölt szervezetek<br />

tevékenységének ellenőrzése (Hivatal).<br />

A CE jelölés nem minőségi jel, azt jelenti, hogy a termék az előírásoknak megfelel, gyártása<br />

jogszerű, vagyis nem differenciál a termékek között. A CE jelölés megléte alapvető<br />

követelmény a jogszerű forgalmazáshoz.<br />

A már CE jelöléssel rendelkező termékeket a Hivatal csak akkor vizsgálja, ha a CE jelölés<br />

jogosságára és a vonatkozó dokumentumok hitelességére és tartalmára vonatkozóan<br />

bejelentés, vagy piacfelügyeleti eljárás miatt vagy baleset kivizsgálása miatt van szükség.<br />

Az utólagos ellenőrzés eseti, korlátozott számban valósul meg, nem átfogó és rendszeres<br />

feladat.<br />

Az egyedi méretvétel alapján gyártott termékekkel kapcsolatban felmerülő problémák a<br />

jelenlegi rendszerben:<br />

− a termékek támogatási összege a pácienstől, állapotától, ellátási igényétől is<br />

független;<br />

234<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

− a tipizált eszköz felírása,<br />

− az egyedi méretvétel alapján gyártott termékek a támogatási listán gyártótól<br />

függetlenek, a listán lévő termékeket bárki gyárthatja, ha megfelel az<br />

orvostechnikai rendelet előírásainak és a gyártott terméket regisztrálják a<br />

Hivatalnál;<br />

− az egyedi méretvétel alapján gyártott gyse kiszolgálása komplex szolgáltatás,<br />

ami magában foglalja a méretvételt, a gyártást a tervezéssel és az átadást is a<br />

betanítással. Ebből az orvostechnikai rendelet „csak” a gyártást szabályozza, a<br />

szolgáltatási részt nem.<br />

− differenciálni kell az eszköz jellegétől függően is, nem lehet egységesen<br />

általánosan kezelni a fogtechnikai, látszerészeti, hallókészülékes és a<br />

legösszetettebb ortetikai és protetikai ellátást.<br />

A jelenleg listán lévő termékek műszaki tartalma, technológiai követelményei<br />

szabályozatlanok, nincs egységesen jóváhagyott követelményrendszer. Az eszköz műszaki és<br />

technológiai követelményeit (tervezési jellemzőit) a vényen a felíró orvosnak, a méretvételt,<br />

állapotfelmérést végző kellő szakképzettséggel és gyakorlattal rendelkező gyártónak, az<br />

ellátott páciensnek kell együttesen meghatározni.<br />

Ezen termékek – főként az ortetikai és protetikai eszközök - jellegüknél fogva nem<br />

tipizálhatók, ugyanazon indikációhoz tartozó termék valós kialakítását konkrétan a beteg<br />

állapota határozza meg (pl.: testsúly, aktivitási szint stb.), így az alkatrészek sem lehetnek<br />

azonosak. Ebből következik, hogy ugyanazon indikációnak megfelelő két termék sem<br />

ugyanaz, így költségük is különböző.<br />

A gyártónak kockázatelemzést kell(ene) végezni, és be kell(ene) tartani az orvostechnikai<br />

rendeletben előírt alapvető követelményeket. Az ortetikai és protetikai eszközökkel éppen az<br />

a probléma, hogy a felírási kódok és a támogatási összegek tipizálva vannak az eszköz és<br />

tartozékainak tényleges indikációja és leírása nélkül. Általában az orvos nem írja elő a<br />

speciális tervezési jellemzőket, a gyártó pedig a tipizált költségen belül tervez.<br />

JAVASLAT<br />

235<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.


ELEKTRONIKUS KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK –<br />

A LÉTEZŐ KÖZHITELES NYILVÁNTARTÁSOK FELMÉRÉSE<br />

Szükségesnek tartanánk olyan jogszabály módosítást, amelynek értelmében minden OEP<br />

támogatásban részesülő, illetve befogadást kérvényező gyógyászati segédeszköz esetében a tb<br />

támogatás kérelmezési feltétele Hivatal regisztrációja, és/vagy a CE jelzés ellenjegyzése,<br />

leigazolása.<br />

A regisztráció során a Hivatal nem ellenőrzi a CE jelölés jogos használatát. És mi<br />

van az olyan műszaki segédeszközökkel, amelyek nem orvostechnikai eszközök,<br />

valamint a rendelésre készült eszközökkel (egyedi gyse), amelyek nem CE<br />

jelölésűek.<br />

Az EU-EUDAMED, az orvostechnikai eszközök biztonságos használatát elősegítő<br />

nemzetközi figyelő („vigilance”) rendszert támogató központi adatbázis jelenleg még feltöltés<br />

alatt áll (Magyarország már jelenti az IVD orvostechnikai eszközöket), de várhatóan 1-2 éven<br />

belül megvalósulni látszik, hogy a tagállamok illetékes hatóságainak folyamatos jelentésével<br />

minden adat elérhetővé válik az adatbázisból.<br />

Ennek a rendszernek nem elsősorban a CE jelölés jogosságának és az eszközök használati<br />

jellemzőinek a nyilvántartása lesz a célja, hanem a nem biztonságos és nem hatásos eszközök<br />

eseti hatósági visszahívásának, forgalomba hozatalának korlátozása vagy megtiltása. Az<br />

adatbázis csak a Hivatal részére hozzáférhető az európai szabályozás (MDD) szerinti és<br />

Brüsszel felé is jelentendő célból.<br />

A tb támogatáshoz az uniós szabályozásnál szigorúbb feltételeket megszabni nem lehet,<br />

vagyis az OEP nem kérhet többet, mint az EU, de a kérelmezőt kötelezhetné a bizonyításra. A<br />

befogadáshoz olyan dokumentumok beadását kell és lehet jogosan megkövetelni, - külföldi<br />

gyártók esetében is - amelyek bizonyítják a CE jelölés jogosságát (a megfelelőség-értékelés<br />

részeként összeállított, az orvostechnikai rendeletekben előírt műszaki dosszié, ill. annak<br />

bizonyos elemei) Gyártó megfelelőségi nyilatkozat és az abban hivatkozott szabványok<br />

követelményeinek való megfelelés bizonyítékai a nem orvostechnikai eszköznek minősülő<br />

segédeszközökre is bekérhetők.<br />

236<br />

DR. SINKÓ ESZTER<br />

2004. szeptember 15.