Üzenet haza - Könyvmolyképző

konyvmolykepzo.hu

Üzenet haza - Könyvmolyképző

Chamberlain fényeire pillantott. – Minden fénypont, amit

látsz, legalább négy embert jelent. Biztosan nagyon fontos

a küldetésed, ha kockáztatod, hogy közéjük menj.

Ingavar levegôt vett, állkapcsa megfeszült. Az útjuk során

eddig Thoran nem erôsködött, hogy megtudjon tôle

valamit a chamberlaini látogatásáról. Most, amikor talán

napokra megfeneklettek csupán a szavak és a szél társaságában,

Ingavar nyugtalankodni kezdett. Az öreg medvének

ravasz nyelve volt. Kétségtelenül lett volna néhány

dorgáló szava az alakváltó hollóval kötött egyezségérôl.

De ez az egyezség Ingavar szívében rejtôzött, bezárkózva,

mint az anyamedve a vackán. Nem merte sem megosztani

Thorannal, sem pedig veszélybe sodorni az öreg medvét,

aki olyan kedves volt vele a hóviharban. Így hát a szigorúság

hamis érzetével így szólt:

– Ha elértük a várost, mindenki megy a maga útján.

Thoran udvariasan biccentett.

– Tudod, mit csinálnak veled, ha elfognak?

A fiatal medve némán bámult elôre.

– Megint lelônek, Nanuk. Ezúttal egy olyan szerrel,

amitôl elalszol. Aztán ketrecbe zárnak, és gúnyolódni fognak

rajtad. Ha a szerencse melléd áll, a gépeikkel visszarepítenek

oda, ahol találkoztunk. Vagy talán bezárnak az életed

hátralévô részére. Mondd, Ragnar fia, hol van ebben a

büszkeség?

A szél beleborzolt Ingavar bundájába. Ô megfeszítette a

vállát, így a krémszínû szôrszálak hullámzottak.

– A városban megerôsödöm.

51

More magazines by this user
Similar magazines