BENiNA - Könyvmolyképző

konyvmolykepzo.hu

BENiNA - Könyvmolyképző

Sokszor úgy vélték, alszom. Többen voltak, mindig más, de ketten

folyamatosan figyelemmel kísérték a fejlődésemet.

Egy mélyen zengő gordonkahang simított végig zaklatott érzelmeimen:

– Nem vagyok benne biztos, hogy helyesen döntöttünk, Ratus. Nem

vagyunk istenek… Nincs jogunk ehhez!

És egy másik, táblacsikorgatós, mely hidegen, érzelemmentesen hasította

ketté az elődje okozta nyugalmat:

– Nem élőlényt teremtünk, Hatred! Csupán egy hatékony harcászati

eszközt fejlesztettünk ki, amivel könnyebbé tehetjük a Testőrök és a

Boszorkák életét.

Érintést éreztem a mellkasomon. Nehéz volt, hatalmasnak tűnt, átjárta

a visszafogott erő.

– Lélegzik – állapította meg Hatred, gyönyörű gordonkahangjába

vád és bűntudat vegyült. – Élőlényt hoztunk létre!

– Nincs igazad! – ragaszkodott az állításához Ratus. Bár azelőtt

soha nem nevezett meg senki, mégis, amikor újra megszólalt, tudtam,

hogy a szavait hozzám intézi. – Cat! Emeld fel a karod!

Nem akartam engedelmeskedni. Büszkeség, harag és dac kergette a

vért az arcomba, ahogy küzdöttem a kényszer ellen. Éles fájdalom hasított

a fejembe, végigfutott a gerincem vonalán, és ívben hátrafeszítette

a testemet. Az énem meghasonlott. Kettéhasadt. A rácsok falakká

erősödtek, gubót alkottak, és hermetikusan elzárták az engedelmes részemtől

az önálló akaratomat.

A karom a magasba emelkedett.

Hatred nehéz érintése alól kiszabadult a mellkasom. Körülölelt a

csend. Nyomasztott… Szinte fulladoztam tőle. Hatrednek inkább meg

akartam felelni, mint Ratus rideg parancsának, mégis a karom továbbra

29

More magazines by this user
Similar magazines