BENiNA - Könyvmolyképző

konyvmolykepzo.hu

BENiNA - Könyvmolyképző

úgy akarta volna, hogy megakadályozható legyen a saját halála, akkor

megtette volna. Biztos vagyok benne, hogy felkészített erre téged is.

– Erre nem lehet felkészülni – Ratus sóhaja elkínzott beletörődésként

hatott. – A saját vérem, Hatred! Az én vérem volt, és meghalt.

Nincs többé… A mosolyát a feledés szürkesége rejti el előlem, a hangja,

a nevetése sűrű ködfüggönyön keresztül jut el hozzám. Felébredek reggelente,

és azon tűnődöm, a lelkem melyik részéből lett kitépve egy darab.

Nem látom, de érzem, mert a fájdalom elemi részemmé vált. Egy

darab volt belőlem, és büntetlenül szakították el tőlem.

– A fiú megbosszulta.

Hatred megjegyzése félbeszakította Praeparatus monológját. A kijelentés

kizökkentette búskomorságából, és a hangjából ítélve eltávolodott

tőlem.

– Agaipos Lucas Dafendos… Gyere csak ide, kölyök! – Lépések visszhangoztak,

amiből arra következtettem, hogy vagy barlangban, vagy

egy nagyobb teremben vagyunk. A lépések halkabban csengtek, nem

csattogtak úgy, ahogy a többieké. Bizonytalannak tűntek. Amikor végleg

elhalkultak, Ratus hangja újra felcsendült, mire libabőrös lett a

magasban tartott karom. – A Védelmező. Ez volt a lányom utolsó jövendölése…

Tudtad?

És akkor meghallottam Őt. Abban a végtelen pillanatban tudtam,

hogy Ő lesz a végzetem. Ebben a megalázott helyzetben, amikor az

akaratomat láncra verték, a tudatom kiélesedésének mozzanatában,

így kellett látnia engem.

– Nem, uram! – Tökéletes hangja volt. Óvatos, mégis magabiztos,

határozott. Úgy éreztem, szinte cirógatja a dobhártyámat, különleges

rezgést küldött felém, mely végigszáguldott a gerincemen. Alig használt

fülem szomjasan vágyott a következő mondatára. – Úgy tudtam, EZ

volt az utolsó jövendölése.

31

More magazines by this user
Similar magazines