BENiNA - Könyvmolyképző

konyvmolykepzo.hu

BENiNA - Könyvmolyképző

De nem tette. Soha nem tette volna meg, és tudtam, ha nyíltan

kérném, bájos szégyenpír jelenne meg az arcán, és zöld szeme megtelne

fájó nehezteléssel.

A régi Kellan nem kérte volna ilyesmire. Meg sem fordult volna

a fejében.

Az a Kellan, akibe először beleszeretett. Szentül meg volt győződve

róla, hogy a mostani megtestesülésem ugyanaz. A régi Kellan

biztonságot hordozott magában. Soha semmi szabálytalant

nem tett volna, nehogy bajba sodorjon bárkit, aki a közelében tartózkodott.

Én azonban alig bírtam türtőztetni magam. Napfényben

fürdetni minden egyes hajszálát igazán felemelő érzéssel töltött

volna el.

Fáradtan felsóhajtottam. Keserűen hatott a tenger morajlása mellett.

Belenyúltam fekete nadrágom zsebébe. Újra. Az eltelt órában

századszor, mert valami arra késztetett, hogy percenként megérintsem,

a kezemben tartsam, érezzem, hogy valóság, ami ott lapul.

A cetli éppen annyira égette a bőrömet, mint az apró ékszeres dobozka

a lelkemet. Körbetapogattam a bíbordoboz bársonyfedelét,

lejjebb gyűrtem az átkozott papírfecnit, majd sóhajtva beletúrtam

a hajamba.

Szembeszállni a világgal érte, az életemet adni az övéért, elfeledett

pillanatokat visszahozni – ez mind magától értetődő, természetes

dolognak tűnt. Mostantól más lesz. Mostantól jobban fog

fájni… A szenvedés még végtelenebbnek tűnik majd, mert nincs

annál nehezebb – és csodálatosabb –, mint eljegyezni egy Utolsó

Bíborhajú Boszorkát.

A gondolatra kis híján hangosan felnevettem. Hitetlenkedés feszítette

a mellkasomat. Igazán ezt akartam?

12

More magazines by this user
Similar magazines