Egy haláli szingli meséi - Könyvmolyképző

konyvmolykepzo.hu

Egy haláli szingli meséi - Könyvmolyképző

Mikor végre nagy sokára begördült a busz, felszálltam, és leültem…

egy rágógumira.

A kilencórai megbeszélésen (amire 9:20-kor érkeztem), megtudtam,

hogy a válság (melyet a közgazdászok évek óta tagadnak) engem

is utolért: ki vagyok rúgva. No, nem ért váratlanul – legutoljára

akkor volt nyereséges a jó öreg Hampton & Sons, amikor még

középiskolás voltam –, de azért ugyanúgy fájt. Nincs rosszabb,

mint amikor az embert kirúgják. Ez csak egyet jelenthet: valakinek

nagyon nem kellesz. Nem számít, hogy személyes, pénzügyi vagy

gyakorlati oka van: egyszerűen nincs szükség rád.

A Hampton & Sonsnál már eleve egy év késéssel jöttek rá, hogy

a költségeket csökkenteni kell, ezért úgy próbáltak költségmegtakarítást

elérni, hogy az adminisztrációs személyzetet leépítették,

ahelyett, hogy mondjuk a menedzsment hat számjegyű fizetését

csökkentették volna. Így az ügyintézők és titkárnők estek áldozatul.

De a bosszú édes! Azok a balfékek nélkülünk még egy faxot

sem tudnak küldeni, nemhogy céget vezetni!

Ezekkel a vidám gondolatokkal láttam neki az íróasztalom kiürítésének,

miközben igyekeztem nem észrevenni, hogy a kollégáim

kerülik a tekintetemet, aztán hazahúztam. Útközben egy áfonyás

turmixszal vigasztaltam magam a Dairy Queen tejbüfében.

A vörösbegyek, a zöldellő fű és a Dairy Queen szezonindító nyitva

tartása jelezte, hogy itt a tavasz.

Amint a turmixomat szürcsölve beléptem az ajtón, láttam, hogy

az üzenetrögzítő lámpája veszettül villog. Üzenet jött a mostohaanyámnak

nevezett szörnytől, aki a háttérzajból ítélve a szépségszalonjából

hívott: „Apáddal nem tudunk eljönni a ma esti bulidra…

Új gyógykezelést kezdtem el, és szóval nem tudok… tudunk menni.

Sajnálom.” Hát persze hogy sajnálod, te idióta. „Biztos nélkülünk

8

More magazines by this user
Similar magazines