Az írás mint életforma - Kornis Mihály

4
hogy az irodalom nagyjai, műveik tanúsága szerint többet tudtak - és adtak
közre - az emberről meg a világról, mint a különféle filozófiák.
A humánetológia, az emberi viselkedéssel foglalkozó evolucionista tudomány
megállapítása szerint az ember nem abban a tekintetben tud többet más
élőlényeknél, hogy eszközt használ, vagy hogy beszél, ez sokfelé egész jól megy
az állatvilágban, hanem abban, hogy szándékolni, szándékot tulajdonítani képes,
és modellálni tud, előre elképzel, anticipál. Ezt képes azután meg is valósítani.
Így születik a kultúra. Intencionális gondolkodás, ez az ember megkülönböztető
kvalitása. Az írás modellálás. Elképzelése és megvalósítása valaminek, ami addig
nem létezett. És nem csak létezik: ha megvan, s jó a mű, az az érzésünk, hogy
öröktől létezett. És az ember tanul belőle, önmagunktól tanulunk. E sajátosan
emberi képességnek egyik első, de máig érvényes nyoma az írás.
Új és új nyelveket hozunk létre: új és új műveket írunk.
Az íráshoz őszintén szólva még ceruza és papír sem kell, nemhogy számítógép.
Fejben is lehet írni. Hallottunk olyan bebörtönzött emberekről, akik első
könyveiket magánzárkájuk sötétjében, a fejükben írták meg, majd miután
kijöttek, leírták, ami már nagyjából kész volt. Szász Béla csodálatos Minden
kényszer nélkül című önéletrajzi könyvét - amely a Rajk-per koncepciós
mivoltáról és előkészületeinek roppant kegyetlenségéről rántja le a leplet (a
szerző maga is a meggyanúsítottak közé tartozott), lényegében odabent írta
meg: megjegyezte. Memóriája rendszeres foglalkoztatásával élte túl az összes
szörnyűséget. Berkesi András csaknem ugyanabban az időben, az ÁVÓ-val
párhuzamos tevékenységet folytató Katonapolitikai Osztályon volt
kihallgatótiszt, a másik oldalon állt, később pedig nem igazságtalanul, de
ugyancsak törvénytelenül konstruált ítélet alapján, még a rákosizmus idején
kiszabott börtönévei alatt, a magánzárkájában tanult meg írni, fejben.
Kiszabadulva a kádárista aranykor legnépszerűbb, legtermékenyebb
besztszeller-szerzője lett. Agitatív kommersz. A kabát meg a gombja. Nem
szerettem a könyveit, politikai propaganda-krimiket, de a szocializmust építő
közönség falta. Krimiben eleinte nemigen volt más is kapható. Berkesi évente
kirázott a kisujjából egy-két regényt… Érdekes, nem?
Miféle írók leszünk, Szász Bélák, vagy Berkesik, mennyire értékes könyveket
írunk, az attól is függ, hogy miféle emberek vagyunk. De hogy leszünk-e írók, az
főként szorgalom kérdése. Bizonyos gének is kellenek hozzá, attól tartok, de
csak másodsorban. Az íráshoz egyébként nem kell semmi. De ha mégis, hát ha van
ceruzánk, pláne egy számítógépünk, az nagy segítség. Az író előtt új
lehetőségeket nyit, ha megtanul számítógépen dolgozni. Nem kell könyvtárakba