Kornis Mihály: Rendkívüli állapot jelenkabaré Kornis (saját hangján ...

Kornis Mihály: 

Rendkívüli állapot 

jelenkabaré 

Kornis 

(saját hangján, a továbbiakban is minden szini utasítást ő olvas be) 

Helyszín: KAMU. 

Színháznak látszik, de a rendkívüli állapot miatt zsúfolt menekültszállás 

és valóság-show egyszerre, amit a keresk. tévé egyenesben ad. A 

színpadnyílás tévé-monitor alakú. 

Szereplők: 

Mindenki, aki jelen van, beleértve a nézőket is, az összes 

helyszínen.Idő: MOST, az év és a világ utolsó napján, nem sokkal a 

hőhalál előtt egy teljes napig. 

A helyszin ahol ez az egész játszódna, színháznak látszik. De a 

hosszantartó rendkivüli állapot miatt zsúfolt menekültszállás és valóságshow 

egyszerre, amelyet úgy tűnik az egyik kereskedelmi tévé – és rádió 

is? –egyenesben ad, mint szilveszteri műsort. Vagy úgy tesz. Az is lehet, 

hogy ez egyáltalán nem műsor, hanem a valóság. 

Kárpátiában vagyunk. 

Szereplők, mindenki, aki jelen van, beleértve a nézőket és a hallgatókat 

is, az összes helyszínen.Idő: most. Az év és a világ utolsó napján, nem 

sokkal a hőhalál előtt, egy teljes napon át. 

A történéseknek rendezője nincs. 

E pillanatban éppúgy lehetünk egy magukban is beszélő emberektől 

zsúfolt aluljáróban éppúgy, mint egy színházban, vagy egy tévé illetve 

rádió stúdióban. Dögmeleg van, holott mindjárt itt a karácsony.

Kornis: 

Ha országunkban törvényt hoznának arról, hogy aki erősebb, annak 

jogában áll megölni a gyöngébbet, de csak holnap reggel nyolctól, akkor 

holnap reggel nyolckor már eredményt lehetne hirdetni: csak azok 

maradtak életben, akik a törvényt hozták. 

Ismétlem: 

Ha országunkban törvényt hoznának arról, hogy aki erősebb, annak 

jogában áll megölni a gyöngébbet, de csak holnap reggel nyolctól, akkor 

holnap reggel nyolckor már eredményt lehetne hirdetni: csak azok 

vannak életben, akik a törvényt hozták. 

Hangok 

1: Semmi közöm ahhoz, ami itt történik. 

2: Miért, hát nem történik semmi. 

3: De az meg elég lassan… 

4: Inkább hogy túl gyorsan. 

1: Ami ebben az országban történik, az nem az én bűnöm. 

2: De az enyém se! 

5: Fényes délben mit keres ennyi ember az utcán?

Monológok 

Tisztítótűzről pattant hölgy 

a Tisztítótűz mcímű músorban végre szót kap, kipukkad belőle:) 

Mi az, hogy halál? Kérdezhetek? Most már tényleg szeret- ném 

nyilvánosság előtt feltenni ezt a kérdést. Itt mindenki abba izél, hogy 

majd meghalunk… vagy mit tudom én. Nem tudom. Mármint, még szép, 

hogy meghalunk. de hogy majd előbb halunk meg, mint kéne. Hogy miért 

és mibe halunk bele, mikor azt látni, hogy még az se hal meg, akinek 

kéne, vagy elvárható lenne tőle, mivel beteg mondjuk, azt persze senki 

se akarja megmondani. Nem célzok én most se kisértetekre, se 

politikusokra, senkire. De tényleg. Nem is ezt kérdezem. Isten az atyám. 

Hanem azt kérdezem: mi az, hogy halál? Ki látta? Mit fenyegetőznek? Ki 

az a személy, aki be tudja nekem bizonyítani, hogy ő meghalt. Akkor 

miért van itt. Ád egy. Vagy hol van? Ha meg nincs itt, akkor ki beszél? 

Miért riogat? Ki fizette le őt? Ád kettő. Napok óta bennem van ez a izé, 

amiről mások is panaszkodnak, ugye, nevet jobb ha nem mondok, hogy 

nem tudom, ki vagyok! A nevemet tudom, Gyuriskáné Hadas Terézia, 

csak nem tudom, mi áll mögötte. Ki áll mögötte. Áll-e mögötte 

valaki,vagy csak egy nagydarab…Hát ez nagyon érdekes! Ha már 

beszélünk róla… ugye nem tartok fel senkit? Én ebben a világban, meg 

az előző világban is, főkönyvelő voltam. Nem mondom meg, hol, azóta 

csődbe is ment, és a minisztérium részéről csődeljárást 

kezdeményeztek, amibe én vastagon benne vagyok - mert az RT vezetői 

csúnyán megvezettek, holott azt igérték, hogy ők ezt levajazzák, hát nem 

vajazták le – de én még ebben is benne volnék. Aztán mégse vagyok 

benne! Megmondjam, miért nem vagyok benne? Azért nem, mert én 

most már közben egy másik világban vagyok. Ebbe. Namármost itt, úgy 

látom nincs következménye a tetteimnek. És nem csak az enyéimnek. 

Az önökéinek se. Már ha egyáltalán halottak… Nem tudom, hogy érzik 

magukat? Na, erről beszélek. Nincs visszajelzés. Valaki áll mögöttem, 

hasonlít hozzám, valaha jó alakja volt, nem kell hátra néznem, hogy azt 

is tudjam, C-8-as rúzst használ, a férje egy nímand, de ő maga már 

hallgat. Mármint a valódi világba! Mert én ebben a világban azt köpök le, 

akit akarok. Nincs jelentősége. Még csak le se törli. Legföljebb 

visszaköp. Ő azonban, vagyis én, aki mögöttem állok, na, most jön a 

nyelvtan… (gondolkodik) Vagy nem vagyok itt - vagy nem én vagyok az! 

(belegondol, esetleg körbe köpköd, és ráerősít) De mielőtt még elvennék 

tőlem a mikrofont, azt is meg akarom kérdezni, most akkor hogy lesz 

ezután? Ki számít élőnek, és ki nem? Ki fizet adót, és ki nem? És ki fizet 

úgy,hogy tényleg fizet? És ki nem fizet, ha nem fizet? Hogy kapunk 

végső felszólítást? A halálra nem kapunk felszólítást? Vagy mi van? Most 

akkor ez meddig lesz még így? (csend) Várok!

Fiatal miniszterelnök 

Elfelejtettem megtestesülni. Na, jól nézünk ki. Nem a kulcsomat hagytam 

a kredencen, nem is a kocsit hagytam nyitva, nem is az anyámat 

felejtettem el felhívni….hanem egyszerűen nem testesültem meg. (Fogja 

a fejét) Mi volt előtte? Nézzük csak…Kijöttem a tisztítóból, felhajtottam a 

levegőtöltőhöz, kifizettem, vissza szólt, elgázoltam, na gondoltam, 

benézek az üzletbe, nélkülem mire képesek a gyerekek ilyenkor, ja nem, 

előbb rükvercbe, még egyszer átmentem rajta, de csak tessék-lássék, 

nem volt már időm, nem baj, mondom, benézek az üzletbe, mire 

képesek a gyerekek nélkülem, de akkor sajna megszólalt a bunkóm, 

nem vettem fel, áttoltam, erre esemest hagyott, kiszálltam, amivel 

ráijesztettem a biztonságiakra, utána azt mondták, a nyomeltakarítókat 

most talán ki se kéne hívni, na ez volt a hiba, mert akkor beüzentem és 

ráígértettem a robotokkal még hetet a hatosra, mire hát valami őrült 

sikoly! de akkor engem sajnos kihívtak, hogy hát mégsem írták alá a 

terhes asszonyok, most akkor mi legyen. No de hát akkor is! (Mind 

döbbentebben) Mért nem testesültem meg? 

Mit csináltam egész nap?! 

A pattogtatós ronda anyját ennek a szar világnak! Áber majd lehozatunk 

a fiúkkal valami négy soros közleményt, amelyben sajnálkozásunkat 

fogjuk kifejezni, ám egyúttal reménykedni fogunk - miben is? - az 

igazságban, Oszkárban, mert ugyebár Oszkár tudja, dehe nem mondja! 

Egyúttal felhívjuk a nemzeti erőket, hogy ne nézzék karbatett kézzel a 

klímakatasztrófát. Volt már ilyen Magyarország történetében, tudjuk a 

tökös választ. Máig itt vagyunk. (Dönt) Én nem fogok feltámadni. 

Se feltámadni, se megtestesülni! Így maradok. Na és? 

Kinek mi köze hozzá? 

De mi van, ha szarnom kell? De nem kell! Nem fog kelleni. 

Miért pont most? (Összeráncolja a homlokát.) 

Gondoljunk valami tisztábbra. Magasabbra, katonásabbra, 

forsriftosabbra, lassabbra, MÉLTÓSÁGTELJE-SEBBRE! (Belemerevedik 

a nadrágjába) Hazám és egyházam szolgálom. Kis bölcsőm, tűzhelyem, 

és jogtudat vezérel. A kulcsokat nem adom át. Most már nem is tudják 

elvenni, az is igaz. Mindegy. (Kis csönd után) Mennyi lehet még hátra? 

Van az időnek vége? 

Tényleg? 

Van a térnek határa? 

Akkor minden délben azt kéne bemondani harangzúgás helyett! 

De nagy marha voltam! E héten nem is kellett volna balzsamoztatnom. 

Már régen nem vagyok. Ki fog most megtestesülni helyettem? 

(Kiáltozik.) Élek! Élek! Élek! Élek!

A színésznő 

(hajolgat,láthatatlan ruhákat hajtogat a szerepe szerint) 

Le kell hajolni, mielőtt felhajtogatnám. Ha nem kéne lehajolnom….! 

(Lehajol) Ha nem kéne előtte lehajolnom, amivel aztán, mondanom se 

kell, minden lehetőséget biztosítok rá, hogy (Hajtogat) …olyan 

lehetőséget, amit én nem akarok adni! …szóval, nem is hogy biztosítom, 

hanem hogy… azzal, hogy mindig újra fel akarom hajtogatni…. Hát 

persze, mért is akarom felhajtogatni?! (Felemelkedik) Nézzünk már 

egyszer szembe a kérdéssel. Nem én akarom felhajtogatni, hanem kérik. 

Elő van írva. Állítólag. Nem nekem banán, nem én keresek rajta! 

Amennyit én ezen keresek… Tulajdonképpen egy férjet keresek. Férfit! 

Főrangú, fiatalos (Mind hosszabban mondja az effet), fa arcú, fallabdázni 

tudó, fekete, falrengetően okos, faszállító eszközöket nem használó, de 

teherlift vezetésére is kiválóan alkalmas… (Kiszáll belőle a levegő) … 

Fiúgyermeket. Lányt! De nem azért csinálom. Majd aztán ő hordani 

fogja, amit én itt meghajtogatok. El fogja hordani, tetszik nem tetszik. Ha 

már annyit dolgoztam! Illetve hát…(Munka közben, bizalmasan) Nem 

munka ez. Meg lehet azt kerülni. Sokszor csak tájékozódás, ha úgy 

vesszük. Kölcsönös felvilágosítás, új politika. Derűt lopunk a 

hétköznapokba! Gátlás nélkül kihasználom női mivoltom. Baj? Fáj? 

Hacca. Az élet megy tovább. Az élet nevében, a jövő nevében, apám 

nevében. A sorsom. Állok itt, közben néha, egyszer-egyszer hajtogatok 

csöppet, mással is megtörténik, csak az nem kap érte pénzt, milyen szar 

neki, nincs ezzel semmi gond. Csak hát ugye nincs időm semmire, így 

aztán. Fut az élet, tova. De példát mutatok. Hajtogatni nálam kevesen 

tudnak jobban! (szemébe néz a közönségnek) Majd ti elmondjátok, 

láttatok engem a szinpadon, még fiatal koromban, de már minden után, 

zokszó nélkül, ajkamon huncut kis mosollyal, büszkén, szinte mindig 

szálfaegyenesen, a hivatásomban és istenadta kötelességemben fokrólfokra…kiteljesedni. 

Nem belefásulni, sőt… fölragyogni. Népem és hazám 

előtt. Közönség előtt. Közöttetek. Vágyom erre a pillanatra. Mindent 

megteszek érte, látjátok. Szeretek is szem előtt lenni .Egyáltalán nem 

arról van szó, hogy kerülöm a munkát. Vagy a faszt. Dehogy is. Normális 

ember vagyok. Mint te. (szünet, mozdulatlan, lassan) Mindjárt folytatom. 

Csak ahhoz le kell hajolni, mielőtt felhajtogatnám. (Lehajol)

Bolond néni a buszon 

Megállónként már nem áll meg soha. Áthúzott piros. Hanem majd a 

végén, csak a jó levegőn, ahol már nincsenek zajok. Ahol a gazdagok 

élnek. De neki ahhoz patron kell és oxigénsátor. Amúgy hálisten keveset 

fogyaszt. Én, ha megengedik, kijövök a házból. Felülök a buszra. Csak 

ülök itt. Már én nem römizek, kiment az ujjamból. A szememmel szoktam 

bizonyos jeleket adni, de csak úgy magamnak, befelé. Például van, aki 

idehozza a gyerekét, felhozza mutogatni, ide a buszra. Nem is egyszer. 

Én olyankor nem nézek oda. A gyerek végig az úton nézi az anyját. El 

kell, hogy forduljak. Pornóujságot nézeget a kis hölgy. Azt a Glamúrt. 

Hány éves a gyerek? Ötvenhét, hatvan. Fiúcska. Lóg a cipőfűzője. Hány 

éves az anya? Reméljük, tizenhét. Ki ül? Az anya. Hát persze. Ki áll? 

Mind aki felnőtt, vagy már beszélni se tud! A gyerek meg ugye, nem 

feltűnően, de mégis csak, nézi az anyját. Végig, egész úton. Irányítja. 

Hát persze nem csak ezt! Az utasok meg …mintha csak abban a 

pillanatban öntötték volna őket le valami láthatatlannal! Mind úgy csinál, 

mintha nem is úgy volna, ahogy van, hanem ez csak olyan véletlen, majd 

elmúlik, garázsmenet! Én ezt már nem hiszem. Már mindent pontosan 

látni lehet. Kora reggel durván, egyből rákapcsolnak, a levegőt gázokkal 

megfeszítik, az égbolt meg bedörren. Aztán kezdődik ez a fénremegés, 

ami még most is tart, ez a befőttes üveg-hatás, ez a sehova se nézve, 

leszegett fejjel sziszegve közlekedés.Jóelőre elkapkodják a helyeket a 

suttyók, ripsz-ropsz megszüntetik a piacokat is, hogy délben már egy 

vagyonért lehet csak zabálni! Én nem tudom, hova tüntek azok a 

kisgyerekek a világból, a szende-mosolygósak, akik mikor még nem 

tudnak olvasni, úgy kérdezgetik, hogy mi a boltok fölé írva. Ezeket nem 

találom. És ez ugyanaz, mintha délután nincs az embernek olyan érzése, 

mintha délután lenne, úgy várja az estét, mintha szombat lenne, félnapos 

munkaidő, ellógjuk már, ami hátra van, mégis nagyon kell sietni, meg hát 

nem is fontos, sajátmagának senkinek, de ők csakazértis rámondják és 

rányomják tiszta erőből, ágresszíve, de olyan fals, mintha azt élveznék. 

Halottlátónak fizetnek, nyelvtanárnak nem fizetnek! Holott a kifizetetlen 

kertje közepén ül, és a sírjára se fog odaérkezni, hiába látja tisztán: 

elnapolta az ENSZ. Az éjszaka sem megoldás, nincs hová feküdni. 

Megtelt! Meg se áll!

Intellektuel avagy entellektüel (kopasz férfi, tüllpillangó-jelmezben) 

Az éjben egy zönge vagy, zönge se. Nincs is éj. 

Szünet van, gondolom. 

Ilyenkor érzem magam olyan…. kicsi pillangónak. Fekete pillangónak, 

aki nem aluszkál. A kis kiváncsi, hártyás szárnyú féreg. Ülök a rolettán, 

fogalmam sincs, hol, nem is érdekes… 

Dehogynem érdekes! (Újragondolja) Pont ez a bökkenő. Hogy ülök a 

rolettán, és azt gondolom: dehát lehet, hogy nem is rolettán ülök, 

hanem…de nem szabad arra gondolnom, hogy de jó volna tudnom 

mégis, hol ülök, erre az egyre nem szabad gondolnom – fehér elefánt! 

Hanem… 

És, ha nem, ha véletlenül majd pont nem gondolok rá, ha egyszer 

sikerül…! (Rászól magára) Nem, még nem ez jön! Most az jön, hogy… 

(Elfelejti) Mi jön most, te kis kiváncsi, hártyás szárnyú féreg? Tudod-e? 

Ha tudod, vesztettél. Nem szabadna tudnod…. 

Hát én nem is tudom, az egyszer hétszentség! Vacakolok itt jobbra-balra 

a ragacsos szárnyaimmal, vagy mi ez, próbálom tartani az egyensúlyt, 

befékezek szél ellen, aszály ellen, a nagy járványos marhaszáj- és 

körömfájás ellen! És ülök itt valamin, amit rolettának hívok. De hogy 

micsoda….! 

Ki tudja már uram, mi az a roletta? Elvesztünk. Fehér elefánt. 

És mi van, ha nem ülök? Hanem állok, vagy fekszem. “Benéztem” 

ülésnek, atyaúristen! Nem is érezni, hogy mi van. Talán véletlenül 

rátapadtam valamire …ferdén. Álltomban?! Mire? Ki beszél? 

(Kiáltozik) Nem is az, hogy hol, mert az ma már nem számít, nem is az, 

hogy mikor, reméljük, semmikor, éppen most biztos nem… (Egészen 

bevadul) …és nem is az, hogy miért, vagy hogy ez hogyan lehet, hát 

hiszen a világegyetem zárt és nyitott egyszerre, mint egy vesekehely, 

megmondta a Hawking, az pedig már régóta tudott, hogy minden irányba 

egyszerre zuhan, olykor átlépve a fénysebességet is – mert mióta 

kiderült, hogy azt is lehet: hát zumm, bumm bele ugye, hajrá – no de 

kicsoda?! (Feladja) 

Érdekes. Most enyhe az idő. Fehér elefánt! De fülledt és párás van. 

Trópusi! Szeretjük. My dzsungel. (Erről eszébe jut, megörül) Megvan. 

Megvagyok! Egy hosszú farkú, sikoltozó, kopasz, három felsőfokú 

nyelvvizsgával és azelőtt jó kapcsolatokkal is rendelkező, öntapadós( 

Elbizonytalanodik) körfűtéses sütőben sütendő, botkormányos…. Az 

éjben egy zönge vagy, zönge se. Nincs is éj. Ezt is, már olvastam. Már 

mindent kiolvastam. Eldobott könyv vagyok. …igazságkereső ember 

vagyok. Okostóbiás. Futballmániás! Nem csináltam semmit. Jó vagyok!!! 

Egy kis kiváncsi, hártyás szárnyú féreg! (Sikít)

Valaha költő (ma már nagyon gazdag) 

Nem szeretném, ha összekevernének ezekkel. Senkivel. 

Egy nemzedék költője volnék? Ugyan. Mióta az eszemet tudom, önálló 

ember akartam lenni. Tudja egyáltalán valaki errefelé, hogy az micsoda? 

Az a nemzedék, amelyiknek én a költője vagyok, már nem olyan fiatal. 

Nem lett belőlünk semmi. Nekem azért jó volt. De most már nekem se jó! 

Kicsit zavar ez a kitettség, ahogy Önök figyelnek. Hogy mondjam: 

remélem nem vagyok útban…… Akkor jó! Folytatnám. A feleségem a 

szaunába jár fogat mosni. Pucérra vetkezik, előveszi a fogkeféjét, 

rányomja a kukacot, megnyitja a tust, odatartja a száját. Nem írok, nem 

dolgozom, nem verem a farkam, csak olyan emberrel beszélgetek, aki 

komoly. Aki nem a levegőbe beszél, hanem… szaga van. Power. 

Elnézést a kiejtésért. A történelem megmutatja nekünk, példákkal 

szolgál, hogyan lehet birtokba venni az aktuális létpillanatot. Amíg élünk. 

Aki mást mond, aljas. Vagy hülye. Hagyják abba az ünneplésemet! Ne 

fotózzanak! Nem adtam engedélyt rá. Nem vagyok egyedül. A termet 

körbevették! … Pálmák, irodai pálmák. “Hűvös lelkem bebútorozva. 

Hűvös, fázós lelkem!” Akar valaki kérdezni? A megfogható dolgokat 

szeretem, a masszív bútorokat, a lábatlan kurvákat, az álomgazdag 

környezetet.Ezt itt nem. Hagyják abba! Nem vagyok költő, nem vagyok 

európai, nem vagyok férfi, nem hiszek Istenben, nem alszom meztelenül. 

A feleségem egy hazugságtömeg. A fiammal se tudok beszélgetni. De 

azt gondolom én, hogy már nem kell beszélgetni. Kibeszéltük magunkat. 

Nem kell állandóan a seggembe bújni …betolnotok a mikrofont és… 

Kérdezni. Mit kérdezgettek folyton? Miért nem tudjátok még?! Magatoktól 

miért nem tudtok semmit? Mire vártok? Nem fogom felgyújtani magam. 

Nem adom vissza a Goncourt-díjamat. Nincs karácsony. Mikulás bácsi 

nem él már. Befejezni! Mára akkor ennyi. Köszönöm… Köszönöm! Elég 

volt. Megvárom, amíg kimennek. Miért nem mennek? Menjenek a 

francba.

Nő a sarkon 

Egy marhajó kis nő vagyok, mégse kellek senkinek. Édes vagyok. 

Rögtön látni rajtam. Hegyesen áll rajtam a blúz, a hajam jól van 

megcsinálva, sövel mondom az est, “siastok srácok, sundám bundám 

siessünk buliba, sivár az élet”, nem látszik rajtam semmi. Nem kivánom 

őket? Hát…. nem éppen kivánatosak! Kövér, vagy műszálas ingbe’ 

izzad, vagy világítós tetkó van a rúdján, ilyen tatoo: pók. Kérdezem a 

kolléganőim, nekik van? Van valaki mostanában, aki bevásárol helyettük 

úgy néha, vagy akit meg lehet kérni, hogy menjen ki a gyerekkel a 

meccsre? Vagy vigye be a kocsival a kórházba az a- nyám? Bármit 

megcsinálnék az ilyennek. Nem kérnék viszonzást. Mikor leoltanánk 

éjszaka a villanyt, odatolhatná a fenekét a hasamhoz, én meg ráborulnék 

a hátára… Hallgatnám a tüdősípjait. Hűnek lenni - nem kell. A kérómhoz 

legyen hű. Meg a villanyszámlámhoz, mert az tényleg izgat. – Vagy jön ki 

valami a számból, ami nem jó?! Az ilyesmit sajnos nem érzi az ember. 

Hullaszagom van, biztos. Baszottfurcsa mostanában minden! Olyan, 

hogy…olyan…. Nem tudom senkinek se elmondani. Megyek haza éjjel, 

már kevesen lógnak kint, és mégis… Valami nem stimmel. Nyögnek a 

becsukhatatlan kukák! Fecsegnek a pocsolyák. Úgy állnak a házak, mint 

egy temetésen. Azt se tudom már tényleg, hogy mi újság. (fogja a száját) 

Belövessek ide egy pírszinget? Vagy hova? Vagy kettőt? Ee- de, így… 

meg eede is… hog jól össefogja! Azzal aztán vége az oralitásnak. Miért 

kell nekem bárki? Nem is esne jól. Addig fáj, amíg nincs. De ha van, 

kezdődik a csoszogás, a böfögés… Folyton az ételszag. Nem tudom, 

miért van ott. Engem meg ne basszon. Hát testőr kell nekem?! Ilyen 

gyáva ember vagyok én már? Vagy mi kell? Küldönc? Apa-pótlék? Csősz 

a temetőbe?! Nekem nem mondta senki, hogy itt ez lesz. Hogy minden 

csak úgy megtörténik. Hát hallom folyton, hogy hallom a hangom: 

visszajön. Már ez nem jut ki. Tessék, mint egy akváriumban. Nem fáj ez 

már a világon senkinek. Talán nem is igaz. (ráébred:) Nem-igazi. Gagyi. 

Na kopás! (szeretne kimenni, de nem tud)

Zombi kamaszlány 

(Végig súgva beszél) Psszt. Psszt. Figyelj! Nem merek hangosan 

beszélni. Nehogy megszólalj! Csináljatok úgy, mintha nem rám 

figyelnétek. - Ez semmi. Jobban! - Kik vagytok? Idevalósiak vagytok? 

(Ott áll középen.) Ne keressetek, engem nem lehet látni. Ha mégis láttok 

valamit, az a plazmám. De akkor ti is csak idevalósiak vagytok. Nem 

mindenki tudja ám, hova valósi! Mit néztek? Én várok itt. Termi- nusom 

van valakivel. Nem mondom meg, kivel. Nem veletek. Veled se. Titeket is 

mostra idehívtak? Nektek se szabad megmondani, hova megyünk? 

Hányan vagyunk összesen, már ezren? Psszt! Nektek milyen izű a 

plazmátok? Kóstolta már valaki a plazmáját? Az enyém sztracsi. Úgy 

kértem eleve. Mert ők megmondták, hogy kérhetem vérizűre, méreg 

izűre, vagy sztracsatellára. Úgyse lesz rá szükségem a másik világban, 

mert mikor majd felszabadulunk az orbitális nyomor alól ott fönn, a 

hetedik sztratoszférában, mielőtt beintenénk szüleinknek a durranós 

nagy lófaszt, hogy felugrjunk meghívóinknak az atombomba-gomba 

alakú, hatalmas makkjára, kilövés közben leehetjük a csontunkról a 

plazmát! Filmezni is fogják. De a Földön maradtak majd mindent 

másképp látnak. Már most is. Semmit se látnak. Én ezért megyek el. 

Apám asziszi, hogy mittomén történelem van, meg ötös lottó-húzás, meg 

pornócsatorna ingyért! Hát egy inget nem tud megvenni magának, se a 

Diesel-be, se a Gap-ba… És akkor azt akarja, hogy üzemeljünk anyuval 

a liftben, amíg ő a kinai piacon kavar a sorsjeggyel. Miért nem eszik 

húst? (Megnyalja a saját alkarját) Neki ez egy kar…(Fölemeli a lábát a 

szájához, lenyalja, beleharap, vér önti el a száját) Ez egy láb…Úgy 

izgulok! Ti nem? Most az a legfontosabb, hogy a földi butaság meg ne 

moccanjon. Fel ne ébredjen egy pillanatra se. Megmondták: aki 

megkapta tőlük a vámpírharapást, az előtt lassan kinyílik a gömb. Én 

megkaptam. Jó volt. De hogy a végső szférák is fölnyíljanak – vagy 

szefirák? vagy zafirok? – a cunilingusnak is meg kell történnie. Ezért 

vágtam fel a hasam Apa beretvájával… (Felhúzza a trikóját) Megéri. Ti is 

felvágtátok? Mert olyan kis földbe temetettnek látszotok. Psszt, ne 

adjatok ki hangot, ne áruljátok el magatokat. Még nem szabad 

kitudódnia, hogy létezünk. Mindjárt vége a műsornak. Gondoljatok arra, 

ami utána következik… (Lehunyja a szemét)

A reggeli bíró 

(népszerű ifjú tévészemélyiség, reggeli adásban) 

“Most megpróbálom elmondani, hogy miért szeretek én tévében létezni, 

szóval amit gyakran megkérdeznek, úton-útfélen, hogy miért vállalom a 

“Reggeli Csacsogó” vezetését, mármint sikeres törvényszéki bíró 

létemre, de most akkor őszinte leszek, és pontosan tudom, hogy úgyse 

fogjátok szeretni, amit mondok, mert aki ezt nem csinálhatja, annak 

utálni kell, de én még ezt is élvezni fogom, dafke, merthogy pont erről 

van szó, beee! Tehát, mielőtt megmutatnám, hogy kell a túrós 

menzeszkrémet palacsintás alapra felütni, pontosabban fölhabarni - jól 

van, tudom magamtól is! – addig mutassátok meg a nézőknek a hajam, 

és máris mondom: én azért szeretek a reggeli törvénykezési meló előtt a 

stúdióba bejönni, mert ennek van egy ilyen sajátos, könnyű levegője, ami 

varázsos, hogy az ember bejön a stúdióba, a ráirá nyuló kamerák közé, 

ezt vagy felfogod barátka, vagy nem, hogy ez síma jó, mert itt maga a 

komoly pénz köszön be, az országos üzlet és a megkérdőjelezhetetlen 

tisztesség, plusz a könnyű élet flitteres mámora, de nem a pénz számít 

ebbe’ barátka, isten- bizony mondom neked, hanem a szabadság, amit a 

sorsom az ölembe pottyintott azáltalhogy ezek az édes emberek, a 

Miszter Fux meg a Miszter Zso–Zso-Peng engem választottak 

műsorkínálónak, hogy az emberekhez szólhassak, én nem is tudom, 

miért, úgyhogy ha nem volnék annyira szégyellős, most elsírnám 

magam, MIÉRT PONT ÉN? Ám, hogy ez ne legyen gond, azt a jópofát 

találtam ki, hogy a tévékép hullámain át küldök egy köszönő imát a 

Műsorfenntartóknak, amit egyúttal megtanítok a kedves nézőknek is, 

addig álllandó segítőm, Dugsi Annamária nekiáll fűszerezni a ferdén 

elénk tálalt Havi Piros Palacsintáját… Úgy! És most akkor az igért ima: 

”Lazán, de igazán, kokó helyett tévékokó, annak, aki jó helyen áll, van 

annyira néni, hogy áll, hogy egy egész ország lesi, hogy nyeli le, tesziveszi, 

ha jól esik, meg is eszi, ember helyett makogó, majom helyett 

csacsogó, van annyira szerény, hogy nem érdekli erény, se az afgán 

merény…” nem tudom tovább. De tényleg, én ENNYIRE oda akarom 

adni magam azoknak……akik miattam ülnek a képernyő elé… mejt én 

akajom, akajom a Nézőt! Szejessen, mint én őt!

Grillázs 

(plaza-popkorn árus csaj mobilozik, közbe' készíti a grillázskuloricát) 

Laci bá, azért akartam, hogy kicsit beszéljünk, mert megmondom, mi 

van. Az, hogy Bocika vagy. Boci, boci, bocika. Képzeld, az előbb is idejött 

egy zulu gyerek, aztán egyből beszólt egy ilyet, hogy: “rudamra nyomd a 

grillád.” Tehát azt hiszi, ragozni kell. Te, Laci bá’, sokan azt hiszik, 

sokszor mondják, hogy grillázd meg a popkornom. Szóval így értik. 

Ragozzák. Hogy nekem grillás, neked grillád, neki pedig a grillája. 

Legtöbben nem is tudják, hogy mi az. De viszont mikor azt írom ki, 

’karamelles kukorica’, akkor se járok jobban, hidd el, már próbáltam. 

Ugye karamelles, az “kar a melles”. Különben már nem fáj. Tökre 

begyógyult, nem látszik rajta semmi. De akkor ez most legyen tanulság a 

Laci bának éppúgy, mint nekem, hogy munkaidőben ne tessék már 

többet idejönni, mert akkor a kapkodás van mindig, meg a fejetlenség! A 

csőkályha pedig ötpercenként áttüzesedik, és akkor nekem muszáj 

lövetni, akármi van. Nem potyogtathatok egész nap. Hát ezt meg lehet 

érteni! Mit is akartam mondani… Laci bá, meddig fog növeszteni 

bajszot? Miért nem, ez fontos, ez életbevágó, vagyis szóval a Szivárvány 

Karmáshoz tartozik, amiről már meséltem, dehogynem, hogy mikor az 

utolsó részben, a Sztárlövedékben a Micus Panca megkérdezi a 

Csillagjósnőt, hány kaparós sorsjegyet kell az Égi Áruldában megkaparnia 

ahhoz, hogy végül Tükörsima Szivárványúton megtalálja párját, 

az mondja neki akkor, hogy “Menj lányom, és keress Bajuszt!”, hát ez 

egyértelmű. Már előtte is magára mondtam, vagyis Laci bára a Jányi 

Anitának, hogy jaja, igen ő, az a kikockázott hasú, hegyes bajszú 

testmérnök. Pedig akkor még nem is beszélgettünk. Mégis tudtam! 

Legbelső megérzés-szinten ez már megvolt. Mikor a frankhegyi, kicsit 

hauzos beütésű bulin elszállt az egész környéken a villany, mert a Laci 

bá úgy megdobott a sztepperobikba… Ott azért már kapiskál- tuk a 

témát kissé! LACI BÁÁÁÁÁ, hallod, nekem bocika vagy, értetted? Délbe 

idejött az a kis hülye holland áruházvezető, nem is tudom, miért, szivatni 

ezerrel, nem megyek-e át a Bőr és Gumi Osztályra, mert újra divatosak 

lettek a feszes anyagok, és asszisztenseként is ki akar próbálni, mondja, 

lassan ideje. Nem szóltam rá semmit. Hát azért mondom pont. Még 

annyit bekérdeztem, igaz-e, hogy a vásárlók előtt köteles vagyok 

belenyalnom a szorti pálcára kent karamellás mázba? Aszondja, 

mutassam meg neki, előtte, akkor tudja megállapítani. Ne kiabálj! Nem 

mutattam. Annyit mondtam, hogy pedig ezt vallotta róla az Áentéesz 

Tisztnek a legutóbbi promtkontrollon Boglárka, a váltóm. Hm? Apja! Hol 

a térerőd? (csalódottan elteszi a mobilt) Szállj el.

A provokátor 

(Megáll az aluljáró közepén, üvölt mint a sakál) Hölgyeim és Uraim, 

vágómarha társaim, kedves bolondok! Most következik, illetve már 

rágóta tart a Világ Legnagyobb Botránya. Az önök közreműködésével. És 

mindannyiunk közreműködéséével! (Leönti magát egy vödör vízzel.) 

Ébresztő! Kérek egy Koldusok Lapját! Úgy van, öregem, egy Utcakövet. 

Hány éves is vagy te… Ötven körülinek nézlek. De lehet, hogy még csak 

harminc vagy. Igaz? Annyi se. Hamar leküzdötted magadat a sárga 

agyag alá, édes fiam. A kukacok már készítik rád a gyomrukat. 

Kérdeznék tőled valamit. Nem szeretnél válaszolni, mi? Asszonyom, 

talán Ön kisegít. Meg tudná mondani, hogy miért lakik egyre több ember 

az aluljáróban? Ez találós kérdés. Aki tudja a helyes választ, az már az 

utcára került. Vagy oda fog kerülni hamarosan! De én is rosszul 

fogalmaztam az előbb: emberről itt nincs szó. Azt kell megkérdezni, 

miért lakik egyre több pozíció nélküli szarházi méregdrága közterületen. 

Engedély nélkül, mint a hangyák! Nem tudja senki? Megnémultatok? 

Ugyan, hogy lehet az? Itt már nincs KGB, nincs Ljubjanka. 

Szabadságban élünk. De ti még ennek se tudok örülni. Megmondjam, 

miért? Mert a szívetek mélyén változatlanul a régi striciteket, azt a hízott 

malac képű hóhért imádjátok, aki a ti nyakatokat nem vágta le, csak a 

szomszé- dét… De ma ezt, a nyugati tipusú demokrácia kőbölcsőjében 

ringott új évtizedünket, amely megteremtette a működő tőke 

alapfeltételét, az olcsó munkaerőt, vagyis titeket - ezt bezzeg szívből 

gyűlölitek. Késő bánat! Ez a jogállam fiatalabb, mint ti. És nem az a 

legény, aki a pofonokat adja - habár az se rossz! próbáljátok már ki! – 

hanem aki kapja! (Visszatér a hajléktalanhoz) Hányok tőled barátom. 

Hogy lehet valaki ennyire nyomorult? Mondd csak fiam, micsoda 

gusztustalanság ez. Miért nem próbálsz bármit? Itt dajkálod a gyereked 

az aluljáróban? Azt hiszed, hogy ezzel meghatod az Istent? Nem akarod 

inkább eladni nekem? Mennyiért? Hát ebben az országban most már 

tényleg mindent meg lehet csinálni? Teljesen hiába próbálkozom, hogy 

találjak valakit, aki ennek a mozdonyszőke embernek a védelmére 

kel…? (Rendőrök és kommandósok lepik el a szint, néhány valutaüzért, 

engedély nélküli koldust hátracsavart kézzel elcipelnek, a nácit a 

kommandó parancsnok ejti el, takarót dob rá, megölelgeti, 

megropogtatja, mintegy ledörzsöli, heves birkózásba csapnak, sötét)

jelenet : aluljáró 

SZIN: 

A Kabán téri aluljáró Kárpátiában. Úgy néz ki, mint az összes többi 

Ráadásul dögmeleg van, holott mindjárt itt a karácsony. 

ÚJSÁGOS 

Independent, Finantial Times, Szittya Harci Kürt, Volkische 

Beobachter! Mi a helyzet? Kisztihand, De Benyúlnék, 

Newsweek, Hard-core Magazin! Halj meg Füzetek! Lottószelvény, 

totószelvény! Írmagod se maradjon meg! 

Befizetnék a halálodra, tessék! Maximum Családi Lapok, 

különkiadás! A legújabb vérfertőzés-receptekkel, tessék! 

Nincs kegyelem! Úgyse figyel rám senki, úgyse vesz tőlem 

lapot, dögöljetek meg. Mein Kampf, Kárpát Halász, Kárpát 

Horgász, Mein Pimf. Zöldfehér a Spárta Hiradó! Kárpát 

Nemzet, Belga Kongó! Lumumba, te maradj Csombe, 

Hammurábi törvénykönyve! Kárpát Sírlap, Kárpát Illat, 

Kárpáti Sport, Néphamva! Pártatlan, de Kárpátatlan… 

JÁRÓKELŐ 1 (elmenőben) Fogd már be a szád… 

ANDOR (utána megy, ordítva) Hálló, Hálló! Kárpáti úr! Itt kapható a 

legnépszerűbbek hetilapja, a megújult formában is 

változatlan Néphányadék! Azt se kérsz?! Azt hittem, azért 

egy fordulóra még jó vagyok nálad ezzel a sunyi közlönnyel. 

Hallod, öreg zsúrkomisszár? 

újabb járókelők jönnek, özönölnek… 

ANDOR Kárpát Halász, Kárpát Horgász! Zöldfehér a Kárpát Hiradó! 

Gyerekkönyvek, tolltartók, lószőr ecsetek! Kinai receptek, 

hogy kell nem enni semmit, avagy hol a boldogság 

mostanában? A hűtőszekrényben! - … Köszönöm, uram… 

Azért is visszaadok! 

GUGGOLÓ 

KOLDUS 

Szeretném, ha ma olyan hideg lenne, mint egyszer, mikor 

még egész kicsi voltam. Hogy még hó is esett, mesélte 

anyám. Hullott a hó, lefelé az égből. Beborított mindent. Meg 

lehetett fagyni! 

JÁRÓKELŐ 

(erszényből ad pénzt neki) Hátha szerencsét hozol nekem, 

kisfiam. Azt mondod, hideg lesz?

GUGGOLÓ 

Az úristen áldja meg a kezét és családját, édesnaccságos 

nő. (egy ronggyal pucolni akarja a cipőjét, közben hangosan 

ekel) “Sádi utcán,Sádi utcán, hogyha egyszer végig mész…” 

JÁRÓKELŐ 

De nem, köszönöm, ez nem kell! Miért nyúltál hozzám a 

ronggyal, te? (papírzsebkendővel törli le a cipőjét) 

ANDOR 

Hát azt most már törölgetheti! Kész. Nem irígylem. Ha 

egyszer kijönne ide a Könyál, a Nyál Kolhoz, az Á En TÉ Esz! 

megállapíthatná, hogy ezen a városon hamarosan úgy fog 

átsöpörni a városon a hasmars, ahogy már régen kellett 

volna. Mindenhova el fogják szállítani a köpetünk tartalmát, 

terjesztik mindenfelé a zsírfejű bacit, ami az aluljáróban 

nyüzsög. Ők is nyüzsögnek, mint a tetvek, meg a tetü is 

rajtuk. Már zsizseg a légtér. Ön is belélegzi… Egy, amit még 

tehet, de javasolnék is… 

JÁRÓKELŐ 

Nem szorulok rá a javaslataira! (elfordul, menne) 

UJSÁGOS 

…nem tréfa, komolyan mondom: igyon formalint! Hetente 

egyszer én is megcsinálom.Az aztán rendet rak. Pucol, 

pucol, pucol… 

HÓFEHÉRKE 

KOLDUS (a nőnek) Rám hallgasson! Isten bizony jön a hideg! 

Hallgattam a BBC-t, és ott mondták…. Hajnalban fog jönni. 

Vagy már itt van, vagy holnap. Esély van rá. A legnagyobb 

hideg lesz a második világháború óta! Nem dobsz meg egy 

bélással, vagy bármi? 

JÁRÓKELŐ 

Ilyenkor bezzeg hol a rendőrség! 

HARMADIK 

Korán van még, alszanak az ágyban. 

NEGYEDIK 

Ó, hát nincs már rendőrség. Maguk nem nézik a tévét? 

Feloszlatták a rendőrséget. E héttől már csak kommandósok 

vannak. Persze nem ilyen csip-csup ügyekre! 

HARMADIK 

Ez magának csip-csup? Hogy már nem merek átmenni az 

aluljáró egyik lépcsőjétől a másikig?!

NEGYEDIK 

Miért nem? Hát használja a kézifegyverét, ha baj van. Azt 

ilyesmire találták ki. 

HARMADIK 

Nincs pénzem tanúra. 

NEGYEDK 

Most erre mit mondjak jóember? Hát miért nincs? 

MÁSIK 

Magának persze biztos’ ügyvédje is van… 

NEGYEDIK Egy demokráciában szükség van ügyvédre. (megy) 

ANDOR 

Hajjaj! Ügyvédre arra szükség van. Mi mindenre van szükség 

egy demokráciában…Csókra a babámtól, bélyegre az APEHnek, 

különengedélyre a Velorextartáshoz! Vasfegyelemre és 

vasfegyelemre! Independent, Finensöl Tájmsz, Szittya Harci 

Kürt… 

- VÁLTÁS, VILLANÁS

TALÁLKOZÁS A TÖMEGBEN 

ÉLŐ 

(megállítja ) Hé! Ne csináld! Ez nem igaz! 

HALOTT 

(megáll) Igen? 

ÉLŐ 

Nem tudom. Lehet, hogy tévedek… Nagyon hasonlit valakire, 

aki… egy osztálytársam volt. Csak azért szólítottam meg. 

HALOTT 

Hát ez igazán kedves. 

ÉLŐ 

De ő már…1987-ben meghalt. Autóbalesetben. 

HALOTT 

Ez is igaz. 

ÉLŐ 

Rokona? 

HALOTT 

Te se hülyülsz már meg, Barabás. 

ÉLŐ 

Kovács István Tibor… HÁT ÉLVE MARADTÁL?! 

HALOTT 

Kérdezed ezt te? Kijöttél a temetésemre, nem? 

Gyöngyvirágot dobtál a koporsómra… 

ÉLŐ 

Tényleg kinn voltam. 87 márciusában… 

HALOTT 

…augusztusában… 

ÉLŐ 

….augusztusában, igen, nagy eső volt. Ott mondták, hogy 

pont egy héttel előbb, állítólag akkor is zuhogó esőben, 

százhússzal alászaladtatok egy kamionnak, és…. 

HALOTT 

Akkor szerinted hogy lehetek én most itt? 

ÉLŐ 

Azt nem tudom. 

HALOTT 

Mit szólnál, ha azt mondanám neked, hogy én se?

ÉLŐ 

Akkor viszont (elfordul a halottól) … kísértetet látok! Szóval 

megőrültem! Na ja. Megbolondultam. Itt vagyok a Kabán téri 

aluljáróban, esik az eső, most is, igaz, csak fönt, de igaz, 

hogy ez trópusi zivatar, viszont itt nem esik, pedig ha bolond 

volnék, azt hinném, hogy itt is esik… Mivelhogy állandóan 

csepeg a mennyezet! 

HALOTT 

Annál kínosabb, hogy mégis látnod kell. Nem? 

ÉLŐ 

(nem tudja, mit kérdjen) ….Na és mi van veled? 

HALOTT 

Mikor szemben jöttél, átfutott rajtam,hogy ha megszólítasz, 

nem állok meg. Volt ma is pár ilyen találkozásom, és hát, 

herrvasztó. De miért kiméljelek meg a valóságtól? 

ÉLŐ 

(szembefordul) Ne kímélj. 

HALOTT 

Akkor tudd meg, hogy itt vagyok. Feljöttem a síromból. Pont. 

Én se tudok többet. Sétálgatok egész nap, éhes vagyok, 

nincs hol laknom, aki rámnéz, rosszul lesz… Én is, mondjuk, 

ha rád nézek, vagy bárkit meglátok a volt életem szereplői 

zül, olyan, mintha papírfigurákat látnék, nem ez a jó szó, 

mintha bábukat kellene kerülgetnem, valami teljesen elavult, 

mára legalábbias számomra totál érdektelen viccben kellene 

részt vennem, de most már egy kifosztott és lefoszlott kárpáti 

közegben, amelyik persze láthatólag megint valami nagy 

bajban van – csakhogy nekem ehhez már semmi közöm 

NEM VOLNA, ha szerencsétlenségemre nem most köpött 

volna ki a sír! 

ÉLŐ 

Értem. (nem tudja, mit kérdjen) És mikor…köpött ki? 

Meghívhatlak egy kólára? 

HALOTT 

Köszönöm. Bár írtózom tőled is, mint minden más élőtől, 

hogyha meghívsz valamire, azt azért elfogadom. De miért 

nem hívsz meg akkor egy hot dogra is? 

ÉLŐ 

Kérlekszépen! Legyenszives két kólát és egy hot dogot, meg 

nekem egy pálcikán sült hagymás falatokat. Na most akkor 

te, mit is akartam kérdezni, te most halottnak számítasz,

vagy… tulajdonképpen, mit jelent az, hogy “kiköpött a sír’”? 

HALOTT 

Kérlek szépen, annyit tudok mondani neked erről, hogy ma 

reggel ott kinn, az Újköztemetőben - Pé szektor húsz/per 

negyvenkilenc – azt érzem, jövök fel, mint mikor a medence 

aljáról fellöki az ember testét a légnyomás, és úgy 

szétspriccelt a homok körülöttem, de állok a lábaimon, 

azonnal ebben a rongyos ruhában, azt se tudom, kié, érted? 

A saját kiásódott sírom mellett, amit én túrtam szét a 

fejemmel, ahogy jöttem fel - vagy hogy? - ez is 

nonszensz.Állítólag a baleset után darabokban kellett 

összeszedni, a bal első kerék sárhányója alá tekeredtem fel, 

na jó, most nem részletezem – Kösz. Mustárt nyomtak ebbe, 

vagy kecsapot? Ezt is, azt is? - Csak az volt, értesz, hogy 

álltam ott, mint egy hülye, próbáltam rájönni, mi történik 

velem, de nem tudtam. Eltartott egy ideig, amíg rájöttem, 

hogy ez a saját sírom. És én állok mellet- te! De nehogy 

aszidd, hogy csak én jöttem fel, álldogáltunk a Pé 

szektorban, ott, abban a korahajnali kurva melegben 

hetvenen, vagy nyolcvanan, nem tudom mennyien… Sokan. 

De mégse az egész temető. És inkább férfiak, mint nők. 

Például az én szektoromban nagyjából minden 

tizenvalahanyadik sírból… kibújt egy ilyen kukac, előjött egy 

manusz… Te, mi ez a pálcikán sült hagymás falatok? 

ÉLŐ 

(zavartan) Ez? Ez ilyen…. Saslik. Emlékszel még rá? Elég 

zsíros. 

HALOTT 

Mert zsírba sütik. 

ÉLŐ 

Nem, itt olajba….Kérsz? Miért nem mondtad? Kérhettünk 

volna neked hot dog helyett ilyet is… 

HALOTT 

Jó ez a hot dog, nehogy már kivedd a kezemből! Laktat. Majd 

utána eszek ezt is. Hol tartottam? 

ÉLŐ 

Hogy kijöttél a sírodból. 

HALOTT 

Nem hiszed, mi? 

ÉLŐ 

Dehogynem! Írják az ujságok is, hogy… mostanában ez van.

Csak hát az ember nem tud mit kezdeni egy ilyen új tipusú 

hírrel… (kólát iszik) Szóval, feltámadtál… 

HALOTT 

Dehogyis támadtam. Ezt mondják a tévébe?! Nem támadtam 

én fel. Annál sokkal nagyobb a baj, bazmeg! Ezren vagyunk, 

vagy százezren, a fene se tudja…. Azt nem gondolom, hogy 

feltámadtam volna! Csak feljöttem. A feleségem például nem 

jött fel. A szüleim se. Egyedül én. Meg különféle idegen 

pofák. Már ott, a temetőben sem álltam szóba senkivel. 

Valahogy szégyellte az ember, hogy megint itt van, szóval 

hogy nem a csendes halottak közt, hanem a sírjukból kibújtak 

csoportjában. Egy csomó ellenszenves fazonnal… Ebből 

azonnal lehetett érezni, hogy az egészben nem lesz semmi 

előny. 

ÉLŐ: 

Milyen előnyre gondolsz? 

HALOTT BÁCSI (megáll előttük) Bocsánatot kérek, halott vagyok… 

HALOTT 

(közbevág) Kopj le. 

HALOTT BÁCSIElnézést kérek. (tovább csoszog) 

ÉLŐ (felcsattan) Hogy lehetsz ilyen szívtelen egy öregemberrel?! 

HALOTT 

Halott. 

ÉLŐ 

Na de ha egyszer ez az öregember éhes, és te kaptál tőlem, 

te is adj neki! 

HALOTT 

Nincs szüksége rá. 

ÉLŐ 

És neked?! 

HALOTT 

Nekem sincs. A halottak éhesek. De nem halunk bele! 

(nevet)Mivel már nem emésztünk meg semmit. Barabás, te 

pont olyan felszines, hazug ember vagy, mint régen. Azt 

mondtam, ha bármire meghívsz, elfogadom.Most például, ha 

akarsz, kérhetsz nekem egy ilyen pálcikán sült hagymás 

micsodát… De nem muszáj.

ÉLŐ (ijedten)Hogyne, persze, hogyne. (int a hotdogosnak) Akkor 

most kérjük azt! 

DUGSI (hozzájuk lép) Dugsi Annamária vagyok, Farkas Kettő 

Csennel tévé, ez itt a Nappali Őrjárat, ez itt egy evő halott, 

mutatkozz be… (Mikus elé nyomja a mikrofont) 

HALOTT 

DUGSI 

Élő 

DugSI 

Élő 

Mikus. Mondjuk inkább Popeye. Helló. 

…tehát Popeye, a barátjával aki, mint láthatjuk, az év utolsó 

napján is alaposan megvendégeli halott, de jóétvágyú 

barátját. Mivel is? 

… először egy hotdogot kértem neki, meg egy Cola Lightot, 

de most még rendeltem egy hogyhijákot is neki, egy izét, 

na….már megint nem jut eszembe! (elhallgat, vakarja a fejét) 

(nevetve sikítozik)….IGEN, EZ! HOGY EZ M?! MI? JUSSON 

ESZÉBE! 

…hogyhivják, rövidzárlat! Most valami nagyon kimaradt! (fejét 

fogja) 

Szines villanás: pop-reklámszignál: hét, a Halottal azonos 

ruhájú és kinézetű, de ördögpatás és –szarvas Halott 

egyszerre kap el hét adag 

(láthatatlanul vékony zsinegen egymás mellé fűzött) saslikot 

HALOTT KÓRUS (énekel) 

PÁLCIKÁN SÜLT, PIKÁNS 

ÍZES-HAGYMÁS FALATOK! 

FINOM MINT MINDEN 

AMI SAAR – HUS! 

SAARBRÜCKENI BÉLSZIN! 

reklámszignál vége 

Dugsi 

Élő 

Mmmm, guszta. Mutatkozz be, légy szives. 

Kovács István Tibor. A nézőknek Tibi.

Dugig 

Élő 

Dugig 

De te ugye élsz? 

Én igen, én élek, én teljesen. Puccsista vagyok. 

(gyorsan) Akkor rólad később. Most stúdió. 

REKLÁM! (ELŐADJA AZ ALULJÁRÓ BEGATÁNC ÉS BEGASZTÁR 

EGYÜTTESE 

EZ AZ! Ez az! Ez az! 

A KARÁCSONYI – SZILVESZTERI TIPPMIX 

NYEREMÉNYLISTÁN VAGYONOKAT NYERHET! 

Egy! 

Leeshet-e a Nap az égről,ha tovább tartanak a napszélviharok… 

a, a jövő keddig? 

b, pontosan szilveszter éjszakáján? 

c, csak az új évben 

d, csak száz év múlva? 

A helyes válasz: D. 

D. Tóth Lajos és lemezei! Uáááá! 

A helyes választás! 

Kettő! 

Mit ivott a mesterséges megtermékenyítő várójában Saci, a Csocsó a fő 

játék! - népszerű, gömbölyded műsorvezetője: 

a, vért b, tejet c, reggeli italt

d, “valami egészen mást” 

A helyes válasz: C. 

C a Cement és Lakásbelsőtér Felszerelések fő forrása! Uááááá! 

A helyes választás! 

ROBBANÁSSZERŰ ROBAJ – SÖTÉT!

HÍROLVASÓ: RÖVID HÍREK, KÉT REKLÁM KÖZT 

Nem tudjuk, mi történt az elmúlt két évben! - jelentette be ma reggel, 

sajtókonferencián Víg Bernadette, a parlamentbe jutott legnagyobb 

történelmi párt, a PISZPOSZ elnöke. 

Hangsúlyozta: a Párt semmit nem tud, nem is ért, nem is akar érteni a 

körülötte zajló folyamatokból. 

Mint mondta, a nemzetet uraló káosz kialakításában számukra csak a 

néző szerepe jutott. Nem ők a felelősek ezért. A magyar nép, amelyik 

ebben a kutyakomédiában szintén csak néző, ezt pontosan tudja is. 

Végezetül: ahogy esik, úgy puffan, és fog is puffanni, legalábbis a mi 

részünkről – hangsúlyozta a PISZPOSZ elnökasszonya. 

Sport. 

Karachiban tegnap ért véget a Rolex karóra és tantusz-eltulajdonító 

világbajnokság. 

A magyarok szokás szerint kitűnően szerepeltek: női csapatban a 

Farkas, Csongrádi, Csucsujka trió a második, férfi egyéniben, manuális 

kategóriában Bán Ervin a harmadik helyen végzett. 

Gratulálunk. Zene!

ZENE 

ALULJÁRÓ-helyszini közvetítés folytatása 

DUGSI (mikrofonba)….Egy pillanatra visszakérem a szót, mert 

csodálatos dolog történt, azt szeretném megosztani veletek, 

annyira megható, legalábbis szerintem. Pillanatok alatt 

rengetegen gyűltek össze … (operatőrnek) …mutasd 

légyszives: ezek az emberek itt körülöttem mind halottak, 

ezek a kedves, kicsit fáradtnak látszó, de mosolygós arcú 

járókelők állítólag mind-mind ma reggel,a szó szoros 

értelmében a föld alól jöttek elő…. 

HALOTT NÉNI (mikrofonközelben, belekiabál) Nem állítólag! Tényleg… 

DUGSI (fiatalabbakhoz) …kimásztatok a sírotokból? Vagy hogy….? 

Bocsánatot kérek, a néni is halott? 

HALOTT NÉNI (boldogan) Igen. 

DUGSI Mikor tetszett meghalni? 

HALOTT NÉNI1963-ban. 

DUGSI Most pedig fel tetszett támadni? 

HALOTT NÉNI (szégyenlős örömmel) Igen…! 

DUGSI És milyen érzés? 

HALOTT NÉNIHát kéremszépen… van benne jó is, rossz is… Ahogy 

vesszük! Nem találom a családom, ugye. Az nem jó érzés, 

megmondom őszintén! Meg aztán a telefonkönyvek, kiderült, 

a számomra használhatatlanok… 

DUGSI (mástól) És ön? 

FIATAL SRÁCÉn is halott vagyok, persze, meg a barátom is, itt mellet- tem 

aki áll. Hát rajta talán még látszik is valamennyire. Ma

támadtunk fel, mint itt mindenki, az egész csoport, aztán 

hajnalba jöttünk be a szitibe,azóta csavargunk, nézelődünk, 

ácsorgunk. Én már ittam sört is… 

DUGSI Hogyhogy? És éem szédültél?! Ki hívott meg? 

FIATAL SRÁCNem hívott meg senki, hanem a pályaudvari talponállóban 

ilyen műanyag poharakat használnak, és akkor, amit 

valahogy o ttthagynak, vagy nem figyelnek,hát …mi az 

Öcsivel azt kiiszogatjuk! Hehe! 

KÍSÉRTET 

(álarcos kísértet, mikrofonhoz tolakszik)…Elnézést, hogy 

beleszólok, de mi is itt vagyunk most már, mi, a kísértetek! 

Tessék már megmutatni minket is a tévénézőknek! Lássák, 

hogy hányan vagyunk, csak itt a Kabán téren… És már 

mindenütt vagyunk! És nagyon szeretnénk, ha egyszer rólunk 

is szó lenne! 

DUGSI Maga kísértet?! 

KÍSÉRTET 

Nem látszik? Akkor jól sikerült a fejem! (körben óriási nevetés) 

Ő is kísértet, ő is, ő is! Gyere ide, Csöcsös, Ottó, Rudas, 

Piros, Hain, Kádár, te is - mit szégyellitek magatokat? (jön 

egy csomó álarcos) 

DUGSI Aha, látom, fiatalabbak, idősek vegyesen vannak köztetek… 

Megmondom őszintén, lehet, hogy én nagyon tudatlan 

vagyok, de akkor a tévénézők is azok, megmon- danád 

nekünk, hogy mi a különbség a halott és a kísértet között? 

KÍSÉRTET 

Hogyne, szívesen. A halott, az olyan ember aki már nem él. 

A kísértet viszont - nem ember! 

DUGSI Hanem? 

KÍSÉRTET 

Hamm! (Dugsi ugrik egyet) Bocsánat. Csak egy lélek. 

Valakinek a nyughatatlan lelke! Bármit meg tud csinálni, de 

csitulni nem tud kislány, érti? Nem tudok… lelazulni … 

Pihizni. Nézzen ide… (lecsavarja csuklóból a kezét, 

kicsavarozza a karjából) Világos? Én nem vagyok halott. Ez 

nem test. Csak egy síró játék…. (nyomogatja a hasát, amivel

hatalmas, szellentésre emlékeztető hangokat hallat)

Hangok a tömegben 

Tömeg van jelen. 

Mindvégig mozog mindenki; elente, lehet, hogy csak remeg, vagy csak a 

hangja reszket, vagy a mellkasa, de az is lehet, hogy rögtön hol nagyon, 

hol kicsit az egész teste… 

Hol az egész tömeg együtt, elképesztően változatos ritmusokban, hol 

külön-külön, hol csupán a hangjukkal táncolnak és énekelnek az egyes 

emberek, hol meg egész testükkel muszáj nekik, vagy a lábukkal, vagy a 

bokájukkal, mások meg még az ujjhegyükkel is, vagy csak a 

szemükkel…. 

Lehet, hogy a szereplők nem is táncolnak? 

De azért a néző mégis érzi, tánc ez, mégpedig folyamatosan erősődő, 

pusztító, győzedelmes. 

Mit tegyünk, itt vagyunk. Jenőék is itt vannak, Lajos bácsi is itt van. 

Gyöngyiék most jönnek… Ki kellett már jönni. Nem lehet a lakásban 

tovább maradni. Ez egyszerűen nem megy. Mindenki érzi. Nagyon sokan 

érzik! 

Hány perc van még? 

Azt mondják, több riportot is hallottam már, itt van a fülemben, mert 

nyomatom az adókat, magamnak, ide a Head Setbe, hogy valahogy az 

emberek nem akarnak már a lakásukban maradni, kerületek indultak 

meg, most mondják pont... Már a CNN is bekapcsolódott! 

…nem félnek az emberek, nem arról van szó, hogy fél itt bárki, más 

kérdés, hogy van, aki szorong, de hát aki szorong, az beteg, hanem 

csak, megmondom őszintén, egyerűen én most szabad téren akarok 

lenni, vagy nem is szabad téren, mert az aluljáró is jó, az a lényeg, hogy 

ne legyek annyira egyedül, de ne legyek másokkal sem, a szónak abban 

az értelmében, hogy közösségben ne legyek, illetve tudomisén. 

Kollektívába, kolhozba azért ne tömörüljünk! Csak a családommal. 

Meg hát a barátaimmal, de az más. 

mi nem vagyunk kiváncsi az idegenekre egyáltalán…

Idegenek véleményére pláne 

én se 

Bocsánat, pontosítok, a kollega helyett, egy picikét csak pontosítanék: 

kiváncsiak vagyunk mások véleményére UGYAN, hogyne, persze 

nagyon is! mert hát az ember szeretné tudni az összes véleményeket, 

főleg az üzleti téren 

De ne itt a fülem mellett, ha szabad kérnem, ne hisztériázva, ne ilyen 

színész hangon, szóval NE KÖZEL, hogy mondjam, ne közvetlenül, a 

magánéletembe belezavarogva, belepisálva – 

Csak zsömlye! Nincs benne hús! Csak zsömlye! 

Víztelenített víz! Víztelenített víz! 

Daedalon, Daedalon, kéz alatt Daedalon! 

Hú, de felizgat, pedig semmi kedvem… 

ÉS A GYEREKKEL MI LESZ? 

Ezt én nem rendeltem meg… 

Kérem, hát az biztos, hogy nem ezért jöttünk le az utcára… 

Tulajdonképp nem is az utcára jöttünk le, mondjátok meg nekik, hogy 

nehogy már azt higyje itt valaki, hogy ez tüntetés, vagy akármi, a politika 

nix, a politika semmi, ez tömegigény és az is tömegigény, hogy ne egy 

az egybe, ha lehetséges, hanem feldolgozva, kis kom- mentárral, finom 

zenével…. 

Ezrek és ezrek hangoztatják! 

…annyit elmondtuk, szépen kértük, hogy kis zenével, nótaszóval, 

ételreceptekkel és hagyományőrző videoclipek bevetésével értelmesen 

is lehet az embereket terelgetni, teszem azt időben informálni, hogy 

melyik út van lezárva,melyik nem tudunk azért mi még menni attól, ha 

menni kell, vagy megállni, ha éppen arról van szó, mert vannak nálunk, 

mondtam, ketyerék is, hát ez a szabadság értelme…

nálunk is van ketyere! 

nem mindenkinél még, de már van Nálunk is, huú… 

küldjön nekem az ENSZ esemest, haha, például 

mindenki túl sokat beszél 

érthető 

az ember azt képzelné, hogy a dolgok egyszercsak már nem fognak 

tudni továbbmenni, most már a városban dühöng a karnevál, vagy mi ez, 

a Fő utcát is két hete lezárták, úgy néz ki, hogy már nem is tudják 

megnyitni az egymást keresztező kocsisorok miatt, de tényleg, ezekkel a 

összevissza csalinkázó kormánydelegációkkal miért nem foglalkozik a 

média egy szóval se? 

hány perc van még? 

…ha valaki foglalkozna a testemmel, de csak úgy, hogy nézi! Nem csinál 

semmi mást, csak nézi… 

Na ez jó, lehet, hogy ezért jöttem le… 

….tényleg, miért jöttünk le? 

bevonulunk 

bevonulunk? hogyhogy? 

ezt még nem is hallottam… 

Hova vonulunk be? 

…részemről csak valami viszketegség jött rám, nem tudom, látta-e ma 

reggel valaki az égboltot… 

A Napot? 

…azt a piros vonalat mondod? ami úgy bekúszott a lilába? 

…és akkor ilyen lángnyelvek szétfröccsentek…

Azt hittem, valami robbanás! 

…én is azt hittem, hogy ez valami terror-robbantás, akkor mondja a 

szomzéd, nem, ez még csak egy ilyen… Vészpróba. Hogyhijják. 

Próbakozmosz. Valamilyen űrkutatásos… csillagpászmázás? Vagy 

pányvázás, tudom is én. Ez az égbolthasadtatásos lézer…lövető. Tű? 

Tő? Te…Tó.Tár. A teleszkópos tár. A Telesz Kópé, na! Figyelmeztetés 

történt: az Anyabolt-ég…vigyázat! Hiába, no… Hát igen. 

Édesapa, ne legyél már ennyire szórakoztató! 

…és akkor egyszercsak rámjött az a viszketegség, precízebben szólva, 

a bűzhatnék. 

“Bűzhatnék”? 

Te nem érzed? 

Egész utca előtt? Hogy képzeled?! 

Mi már nem is mentünk be dolgozni. Úgy döntöttünk. 

Azt mondta, “bűzhatnék”? Vagy bűzhetnéket mondott? 

Mi az, hogy “bűzhetnék”?! 

Nem értem, miért mondja. 

Már évek óta nem dolgozik Európában senki, csak a robot van. 

Ezt nem mondtuk. 

Ezt nem mi mondtuk, jelzem csak - 

Elhatárolódom! 

Hogy nem mentünk be dolgozni? Persze, hogy nem mentünk be. Először 

is, nem dolgozunk, mert MÁSNAK nem dolgozunk. Viszont pénzt keresni 

mégis kell…. 

…azt kell 

….látástól mikulásig, hétrét görnyedve, mint a szaró ember, amit viszont

egyáltalán nem kell szégyellni senkinek! De nem is kell dolgozni se 

valójában, hanem a csecse portéka kell. Mert látja, az fontos, hogy ami 

kikerül a kezem alól, az csecse legyen. Több mint szép. De most 

komolyan, tegye a kezét a szívére, kell a szép? Akkor miről 

beszélgetünk? Pont ezt kell elkerülni. És most már úgyis megyünk, nem 

is akarok erről senkivel, semmit se beszélni, nem szeretem a demagóg 

dolgokat. Hát persze, hogy nem dolgozunk… Még szép! 

….és éreztem, hogy viszketek, de valahogy jó volt, érdekes, úgy 

fölkapart és kitisztított, előhozta a belső nedveimet a rejtekből 

nekem éppúgy 

… és finoman forrtam, most is. Érzitek ezt a kicsi remegést? A szájszél 

is, ahogy berezonál, arról még beszélni akarok… 

…de az nem érdekes, hanem menj rá a szerv-érzésre! 

Psszt, ne terjeszd! 

Micsoda, miről van szó? Drága Gyöngyvér, ne haragudjon, az imént nem 

figyeltem, pedig ez elég fontos, azt mondta: mikor reggel a Nap 

szétesett? Jól hallottam? 

Látta? 

Azért még nem esett szét, ne hülyéskedjenek már, ne túlozzunk… 

Én nem azt mondtam, hogy felrobbant! 

Hát azért abban volt egy kis húzós elem, mikor a Nap átment a lilába… 

Gyerekek, nem kell parázni, nincs semmi baj, most vonulunk, mert már 

annyian vagyunk, hogy a dolgok tehetetlenségi nyomatékánál fogva a 

végén simán bevonulunk a féreglyukakon át, aztán rájuk boríthatjuk a 

csillárt is, nem haragból, részemről legalábbis, hiszen az se tudom, 

kicsodák, csak annyit tudok ugye, azt is a médiából, hogy mélyen tisztelt 

univerzumunkról kiderült, hogy féreglyukas. És ha a kisértetek, vagy 

hogy hívják ezeket a rohadék kis lappangó fehér szellemeket, akik 

szembe’ szállnak, mármint így repkedve szembe suhannak velünk a 

féreglyukakon át, és azt akarják, hogy adjunk vért, hát részemről, ha ő is 

ad, én szó nélkül adok. Az övéből! Megnyitom ereit.Mert ebben az új 

tipusú helyzetben pont az van, hogyha te nem teszed meg vele, ő teszi

meg veled. Tehát a csillárt is, csak példaképpen mondtam… 

Milyen féreglyukakról beszél ez? ! 

Lehet, hogy nem is bevonulás még… hanem csak… megyünk. 

Hová? 

Öldöklésről is suttognak… Hogy lehet. De nincs foganatja… 

Azért azt megnézném. Te nem? 


Árnyékot adok! Árnyékom van! 

Hány percünk van? 

Én évek óta nem érzem az idő múlását. 

Én meg állandóan otthon érzem magam. 

Otthon is vagy. 

El sem mentünk? Akkor, barátom, erős a műsor. 

Na, nna, ejnye, leragad a szájamban a nyelvem! 

Muszáj beszélni? 

Nekem muszáj. Az utóbbi időben kezdek nagyon tehetséges lenni. 

Mindenféléket kitalálok. Ultrahangozott aktív szén a relaxáló helyiségek 

kitéglázására – plusz muzsikáló keyboard! És még sorolhatnám. Á 

négyzet plusz bé négyzet a harmadik dimenzióban, vagy pedig 

vízbedobva virágsziromszerűen nyíló matematikai feladványok, 

zsugorpapíron felkockázva, Tátika fantázianéven… 

…van ilyen Lezsibbasztó, újabban ez is van. Apuci, kértél már? Ha 

beveszed, akkor lezsibbadsz, de nem érzed, hogy lezsibbadsz, ide 

beszéljek? ez most vesz? hanem mindössze azt érzed, hogy bárkit meg 

tudsz ölni, illetve NEM ÉRZED, mármint magad, mondom, ez a fontos, 

hogy még ha megölnek is, nem érzed, tehát nem fog fájni vagy hogy 

mondjam, de ez csak elméleti lehetőség, mert NEM FOGNAK

MEGÖLNI. Nem tudnak. Gondolj csak bele: te mikor tudtál megölni egy 

embert? Utoljára… 

még egy állatot se, sajnos, sokba is kerül ez nekem 

mindannyiunknak 

…kérem szépen, még egyszer mondom, van ez a Lezsibbasztó, most 

nem jut eszembe a neve, de vannak emberek direkt erre, hogy ezt a 

nevet is tudják, és ha ti odamentek bazmeg, és kértek belőle… 

…valósággal jött fel belőlem, a gyomromból az édes, így kezdődött, 

nálad nem? dőltem, aminek tudtam, vakartattam magam mindenfélével, 

mint egy disznó, hozzá- dörgölődztem a falhoz… de én közben kinéztem 

az ablakon is - szóval megvolt nekem a táj is, végig 

…jaj aranyoskám, elnézést, hogy hallom, hát az valami virágillat volt, 

nem szerv, de nagyon erős volt, és most megint van, vagy ez nem is 

virágillat? érzik? mondhatjuk, kis túlzással, pézsma szagnak is… 

pézsmának nevezi a saját szagát 

és te mit mondanál, ha ráeresztenének a többiekre, na, képzeld el 

..de ne nyögdécselj, hanem képzeld 

de te KÖZBEN nyomjad!!! 

….ez lehet a belső szervek illata is, nem? 

Miket beszél! Miért volna a belső szerveknek illata? 

Miért ne volna, ez csak orr kérdése. És “ahol én vagyok, ott szag is van”, 

ezt tudom mondani magának. Apámnak különben ez a szavajárása 

volt… 

A bűzhatnék! 

Igen? Mi csak most érkeztünk. A Törpe rádió. Történt valami? Ne 

legyenek kegyetlenek, valaki beszéljen, addig is én töltöm a szalagot, ne 

szaladjon az anyag teljesen hiába…szóval az jó, hogy ilyen különös, 

lassított mozgással halad a – hát nem is tudom, mit mondjak! – VILÁG a 

szabadban, és az is nagyon fontos, hogy a szabadban, ezt hangsúlyozni 

kell, mert nem mindig volt ez így errefelé, azonban előbb még én is 

megpróbálok ilyen TESTTARTÁSOKAT fölvenni, amiket itt látok, nagyon

érdekes, összevissza beszélek, kár, hogy az átlagos méretű 

állampolgárok egyelőre nem akarnak szóba állni velem, hát majd 

meglátjuk, sokkal több a kísértet, mint az előzetes becslések alapján 

várni lehetett volna, előttem például négy darab hórihorgas strucc rohan, 

de nem veszélyesek, ha jól látom, mindegyiknek egy-egy horogkereszt 

van a fenekére tetoválva, hát ez inkább mulatságos, lényeg az, hogy 

elindultunk, jaj most látom, hogy nevetnek a madarak, nevetgélnek, hát 

akkor semmi baj! behallatszik? én is nevetek velük együtt, háhá persze, 

felejtsük már el a régi autom atizmusokat, és a város különben itt, a Nilus 

túlpartján, ahol a becsületes gazdagok homokvárai sorakoznak, fel van 

kicsit kunkorodva vagy hogy mondjam, “pöndörödve” de különben a 

városkép a múlt heti csodálatos események óta nem sokat változott, 

kétségtelen, hogy fölhajlott picikét a föld, de a feltekeredett talajon 

rohanó sokaság engem és Törpe rádiónkat most lágyan és ellenállás 

nélkül a testébe fogad…. 

törpék is lesznek? 

Felkérhetem egy kísérletre? kicsit beleülnék a nyakába, de közben 

beszéljen… 

…nem átall ilyet, nő létére! 

… abba na hagyja, beszéljen, jó? Akkor most belelépek a kezébe, jaj de 

kedves,tartson meg! De beszéljen. Az előbb nagyon jó volt a szövege, 

onnan figyeltünk fel, Betanult vagy imprózott? Csak az az egy kérésünk 

volna, kicsit hangosabban közvetítsen, és ne zavarja, ha a barátom 

időnként majd használni fogja a fura masináját… 

hú, azért egy ilyen nekem is kéne 

bele is halnál 

te, hogy mennyi ketyere van már! 

ugyan mit érsz vele 

visszalövök 

…pedig én ilyet nem szoktam, én nem ülök más nyakába, ha csak nem 

álmodom olyat, mint amit ma reggel – befogtál, Norbi? – hogy a testem 

minden pontja akar valamit, de kurvára, minden pontja ember…

Nekem meg olyan érzés, mintha… 

…hol is tartottam, minden pontja ember, álljon már egyenesen, és 

mindenféle emberek mocorognak bennem, sóhajtoznak a testemben, a 

hátamban, vállamban, térdemben, jó, most nem sorolom végig… 

dehogynem 

hát ezen én már túljutottam tegnap! 

…és mintha alvás közben - mert a testem nekik ALVÁS! - éreznék, hogy 

hogy nem sokára fel akarok robbanni 


…de nem akarok felrobbanni! Vagyis – nem tudom. Én csak hagyom, 

hogy rázkódjon és mocoorogjon mindegyik emberke itt, mélyen 

bennem… Uram, ha nem akar tartani, az Önnek rossz lesz! Nem tehet 

le, mert akkor beperlem, ugye tudja, hogy beperlem? Hogy kerül a 

lábam közé? Úgy, szépen egyenesedjünk ki…bravúros 

A bűzhatnék! 

…mint egy csiklandozás, de nagyon mélyen, a legbelső ösvényen, ahol 

a női természetemet, a jinemet őrzöm és tisztogatom, és persze adom 

hozzá a yangomat is, de azt is ÉN! ….Vagy mint egy csúcsesemény, egy 

tüsszentés, ami kerülget hónapok óta, anélkül, hogy kisülne vagy 

elsülne, na, ez most egy természeti kép volt… 

elsült, azt mondta? 

ó, hát már nyíltan beszélnek róla! 

…a máj, a viszerek, a zsigerek, a mellékvese-kéreg! Azt például ha 

valaki letépi a veséjéről, vagy a máséról – húha! 

…. órák óta birizgál nekem is ugyanúgy, mint annak a törpe nyakába 

akaszkodott hölgyeménynek ott, de azért van egy hatalmas különbség 

köztünk, az hogy én bírom élvezni a testem. Totál élvezem, hogy 

megállás nélkül, hol finomabban, hol erősebben érzem azt a valamit… 

Olyan mintha majdnem elájulnék – aztán mégse ájulok el! Szerintem én 

már nem tudok elájulni. Vagy mintha egyszerre minden irányból fujkálnák 

a bőrömet, a szálacskáimat. Úgyhogy néha nekem is muszáj megnézni

magam. Ezt, mi badizók, úgy hívjuk, HOZZÁNÉZEM magam a 

hátralévőkhöz… Mert a testem kezd jó lenni, szerintem. Összeállt. Én 

azt is szeretem, amikor irígylik. Másnak meg szerintem nincsen joga 

fogni! Ilyen értelemben én tudatos vagyok, mivel badizok. És igenishogy 

én élvezem a jó húst, azt, amit én csináltam meg, és én tudom, hogy mi 

a jó benne, vagy alkalomadtán hol szükséges alányúlni, megemelni 

éppenséggel oldalról, fél ujjal, vagy bármi… Én ezt már nem szégyellem. 

Ez van. Kivánom a testem. Pláne mióta bejött ez a csodálatos idő! 

Tisztában vagyok vele, milyen rajtam ez itt, ez meg ez, tehát hogy mit 

képvisel értékben a jó fiatal, dögös pipihúsom, amit én szigorúan nem 

csonkítok egyébként, hanem csak kicsit felharapdálom és nyalcsizom, 

utána jól beszívom a húsom illatát, és ez aztán tovább fokozza azt a 

valamit, amiről az elejétől fogva beszélek… 

szerintem minket már nem lehet megállítani! 

kinek dolgozol? 

emberrel én már nem állok szóba, ne haragudj 

én meg csak viszketek… 

…Hogy viszketek, mert viszkethetek, mi több, VISZKETEGETHEK, ezért 

vagyok én itt, ebben áll a remény, ezt a feelinget hozza a december, 

közelednek a nagy karácsonyi bevásárlások is, tehát engedjétek meg, 

hogy én is szóljak hozzátok, az is lehet, hogy ismertek, Forint Balázs 

Károly a becsületes nevem, és médiaszakértő volnék, most azért jöttem 

ide, hogy - 

nem hallani, te hallod? 

Nem halljuk, halló, Forint Balázs Károly beszéljen a mikrofonba, halló! 

Nincs mikrofonja, nincsen semmije 

…kollega, a gégemikijébe beszéljen! 

…ember, a gégéjével beszéljen, most mondják! 

Semmit se érteni… 

…miért hadonászik?

Szegény, hogy meghízott! 

…amire rögtön hadd mondjak egy példát, előtte azonban engedjétek 

meg, hogy ismertessem a REBLINKA ajánlatát a szilveszteri 

bejglimézéria előtt millió gondban fővő háziasszonyok nak, 

bérgyilkosoknak, és minden jó és rosszakaratú embernek a földön: a 

REBLINKA a mostani ünnepre speciális, úgynevezett antigra- vitációs 

sütősort dob piacra, amelyben bármi megsül bármiféle gravitációs térben 

kormozó tűz nélkül, saját nedveiben, ismétlem, bármi, ami az Elbától 

keletre sütőbe kerülhet, úgyhogy beállítható ropogósra, véresre, enyhén 

véresre illetve csúcsfokozaton lócitrom-porhanyósra szárított 

desszertkülönlegességek készítésére épp- úgy ÉS e mellett a 

REBLINKA minden kedves vásárlója ehhez a mini sütőkombinát- hoz 

kap még tizenkét borotvaéles handy bárdot is, garantált elvérzést okozó 

fogazattal, vércsatornás, disznótorok elvágására is alkalmas, de Ön 

hozzájut ABBAN AZ ESETBEN, HA még ez év december 24-e előtt 

megvásárolja a REBLINKA fantaszti- kus multifunkcionális sütősorát, és 

még mindíg több mint kilenc perc van hátra 



….ennek a Forint Balázs Károlynak a lánya és a felesége a legutóbbi 

Smúzban, A Legjobb Társaság Magazinjában térden állva szopnak egy 

estélyen egymás vállát átölelve, egy hatalmas rózsaszinű tőgyet, vagy 

disznóhólyagot, vagy talán bálnaherét? már nem is tudom,amit a 

Cukássyné Hellotay Melinda Túlélő Kutyák Alapítványa által rendezett 

segélyakció keretében több millió forintért fújtak fel és megtöltöttek 

madártejjel, aztán mindenki szopott, aki tejelt, azért is szophatott, mert 

pénzt adott, viszont ők ketten, a Forint Balázsné meg a lánya szophatták 

le a cukros, sűrű-fehér tetejét, legalábbis azt írta a Smúz, mert a Forint 

vezette a műsort, állítólag ő találta ki az egészet, de csak a lánya miatt, 

akinek ez a kedvenc étele - 

hát igen

JELEN KABARÉ 

TV STÚDIÓ-folytatás: 

Husos-Fojthó Aranka: 

(dühöngve letépi a pecket a szájáról) Szappanos, nem csinálhatod meg, 

hogy nem olvasod be a Szilveszteri Tippmix Nyereménylistát! Körülbelül 

ötszázezer kedves nézőnk szeretné tudni, hogy nyert-e, vagy nem nyert! 

Nem mindegy! (tekergeti magáról a hajókötelet) …Volt egy példány 

nálam is úgy emlékszem, mert a jelzőfény előtt felcsúsztattam, de arról is 

szó volt, hogy az utcai nagy káoszra való tekintettel majd onnan fogja 

beolvasni a Dugsi…. Hol van? (tapogatja magát, papírzsebkendő kerül 

elő a hóna alól, stb)…Ez nem az… ez sem az… azért a pszichológus 

barátnőmet most fel szeretném hívni egy kicsit…na, ez se az! Ez se az… 

(éles műszignál: 

HIRDETÉS következik) 

(A hirdetések zenés, énekes, táncos betétszámok ez itt nem a 

szövegük, hanem a témájuk: (át kell írnom jogi problémák miatt:) 

MEGLEPETÉS! 

Apró örömök az életemben… Akarja hogy kényeztessük? 

Kipróbálna egy sztárfodrászt? Hölgyem, a limuzin előáll és máris repítjük 

Önt 

álmai színhelyére! 

Ássuk fel a kertjét? Menjünk el Ön helyett szülői értekezletre? 

Készítsük el Ön helyett a család vasárnapi ebédjét? 

SEMMI AKADÁLYA! 

Jó lenne egy fővárosi szinházba eljutni? 

Esetleg egy szuperkozmetikában megszépülni? 

MI MINDENT EL FOGUNK KÖVETNI…. 

A legőrültebb ötlet a nyerő! 

SZIGNÁL , VILLANÁS

Rossz álom 

reggel, erkély, madárcsicsergés 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

(ásítás közben) Jaj de szép idő van…. 

(szórakozottan) De bizony ám! 

Kora reggel is milyen kellemes, langyos… Gyönyörű az ég. 

Csak nehogy hamar befülledjen… 

Á, nem hiszem. Ez nem fog. … (körülnéz) …Kihoztad a sütit? 

(lerakja) Tessék. Papucsot felvetted? 

(mutatja) Ülj már le. (ásít) 

Miért vakarod úgy a fejedet? 

(belekóstol) Mmmm, de ffffinom…. 

Elég forró a kávé? Visszaviszem, ha kell, fogom, 

felfrottyantom… 

(megkóstolja) Tökéletes. (ásít) Te, én megint olyat 

álmodtam…. 

(ásít) Milyet? Meséld…. 

kávézgatnak, reggeliznek 

Bélus 

Andera 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Hát…. Érdekeset….(belegondol, elröhögi magát) 

Mondd már! 

Te nem álmodtál semmit? 

De. 

Nem akarod te kezdeni?

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Én mindig álmodok. De te nagyon ritkán. 

Az igaz. Szóval te, valami olyasmi volt hogy, hogy….de se 

füle, se farka …. Sok-sok kép, és majdnem mindre 

emlékszem, nagyon erős volt… meg különféle mondatok is! 

Lényeg az hozzá, hogy (röhög) …. 

Jaj istenem! 

….de ahhoz képest, hogy én nem szoktam álmodni, éles volt, 

jól megjegyezhető, habár nyomasztó, és… Volt egy olyan 

kép, hogy az a tahó, akinek a neve most nem jut eszembe, 

egy fiatal csávó, KGB-s káder, Moszkvában végzett, a Kádár 

kedvence… 

Béres Kálmán. 

…. úgy van, a Béres Kálmán a Kossuth téren… nem is a 

Kossuth téren, előrébb, a Parlament sarkánál, ahol a villamos 

fordul, egy kis tömeg közepén azt mondja:“KIKIÁLTOM A 

HARMADIK MAGYAR KÖZTÁRSASÁGOT!” 

Igen? 

(nagyot röhög) A KGB-s, érted? Hogy ő kikiáltja… És abban 

az ünnepélyes pillanatban, mielőtt a zenekar rákezdhetett 

volna a himnuszra, álmomban felkiált egy hang a tömegben: 

“EZ ITT A GONOSZ BIRODALMA!” 

(elhallgat, szünet) 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Te jó isten. 

(eszik) És te mit álmodtál? 

Ennyi volt az egész? 

Nem. Volt még más is, de te is mondd el, mit álmodtál. 

Én már nem emlékszem. De érdekes, amit mondasz. Miért 

nem folytatod?

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

(eszik) Mi ez, amit eszek? 

Nem tudom a nevét. Miért? Nem jó? A gyerekek hozták. 

De. Dehogynem. Isteni. (rág) Csak micsoda? Hogy hívják? 

(mivel közellátó odahajol, hogy elolvassa a tusbus feliratát) 

“Kaviárkrém. Vörös kaviárkrém. Made in BRD.” 

Mióta lehet nálunk kaviárkrémet kapni? 

Nagyon régóta. Kár, hogy nem emlékszel többre. 

Miből? 

Hát az álmodból. 

Dehogynem emlékszem. (falatokat gyárt magának) Az volt, 

összevissza képekben, mintha a tévé előtt szörfölnék, hogy 

valahogy, nem tudom, a kommunisták megbuktak, vagyis 

nem buktak meg, csak gyorsan kikiáltották a kapitalizmust és 

elkezdtek privatizálni maguknak,a besúgóik pedig szélsőjobboldali 

pártokat alapítottak, aztán ők is jól teleszívták magukat 

állami pénzekkel, de ők aztán a nacionál-komcsikkal együtt 

rögtön teli torokból uszítottak “az urbánusok,kozmopoliták”, 

óval a zsidók meg a kommunisták ellen, a melósok többsége 

pedig egyszerűen koldus lett. Így kezdődött. Munkanélküli… 

Miért? 

….Mert a gyárakat rögtön megszüntették. De ez még 

semmi…Jaj, nem lehet elmesélni egy álmot! 

Valamit összeehettél te tegnap. Biztos, hogy most jólesik az 

evés? 

Biztos. Nem ettem össze semmit. (lecsapja az evőeszközt) 

De nem eszem, ha nem akarod. Kérlek. Már be is fejeztem. 

Köszönöm a reggelit. (feláll) Vagy ez az ebéd volt? 

(megfogja a kezét) Ne menj sehova. 

Hanem.

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Béla 

Andrea 

Béla 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andera 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Ülj vissza. 

Minek. 

Úgy szeretném veled együtt kielemezni. Ráérünk. 

Az igaz. (visszaül) 

Elég furcsa álom. 

Hát nem? 

Nem véletlenül álmodunk semmit se. Ha jól fordítjuk le a 

hétköznapok nyelvére, szoktam mondani a tanítványaimnak, 

amit a jungi tudattalan üzen hajnali álmokban, akkor magától 

a sorstól kaphatunk tanácsot. Mert a tudattalan okosabb, mint 

a tudat. 

Akartam mondani, hogy ne fogd az istenre. 

Oké. 

Most az egyszer. Semmi sors, se karma, se jóslat. Világos? 

Ezt az álmomat nem szeretném, ha a sötét, misztikus 

hülyeségeiddel magyaráznád. 

Oké, oké, oké. 

Ideges vagyok. Elég hülyeség. Ezentúl még azon is kinlódni 

fogok, ami éjszaka a fejemben kóborol? 

Arról, hogy mit álmodsz, nem tehetsz. 

A francnak vettem feleségül egy pszichológust. 

Most akarod mondani, vagy nem akarod? 

Hű, de nagyképű vagy. 

Mert ha el akarod mondani, én szívesen meghallgatom, ha 

viszont nem akarod, hanem ponthogy esetleg elfelejteni 

szeretnéd, akkor beszélj másról, angyalkabogár.

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Jó, akkor kimondom, megpróbálom egy mondatban, de 

valami nagyon tiltakozik bennem, nem érdekel, akkor is 

kimondom, nem vagyok biztos benne, hogy fel vagyok 

ébredve, mert azt álmodtam, hogy egyáltalán nem alszom, 

hanem fel vagyok ébredve, és már régen nincsen meg ez a 

lakásunk, hanem egy sokkal rosszabb lakásban, amiben 

nincs is erkély, cigányok közt lakunk,egy Dankó utcai sötét 

félgarzonban, mert a Szabó Ervin könyvtárt megszüntették, 

és nekem egyáltalán nincs állásom, mert én már nem kellek, 

és te pedig már nem vagy pszichológus, már nincs is 

iskolapszicho lógus bazdmeg, nincs arra pénz, nem kell, és 

kicsúszott a lábunk alól a talaj, előfordul, érted,ezt álmodtam 

hogy nem is álmodok, hanem ez az igaz, ez hogy gázgézába 

nekünk fiacskám elment az élet, mind a ketten piszkosul 

rábasztunk, mert van egy csomó kurvagazdag ember, de 

nem mi, sőt, hát vigyáznunk kell, hogy a kúcsos gyerekek fő’ 

ne gyúccssanak ugye, mert éjszaka szoktunk kijárni piálni, 

mert úgy bejött nálunk a piázás, igaz? és te is olyan romos 

vagy, csak látnád magadat te Melanie Klein, rusnya vagy, 

dagadt, kiütéses, már ötszáz forintért nem tudlak eladni a 

Kálvária téren, kétszázat se kapok érted esőben…. MERT 

IDŐKÖZBEN RENDSZERVÁLTÁS TÖRTÉNT! A KURVA 

ANYÁNKBA! Egyes barátaink még jóidőben, a legelején 

öngyilkosok lettek, más barátaink meg a milliomos vállalkozó 

Szféra, úgy ám! Vagy pedig a halálokos és viperagyors 

politikus-szférába mentek el! De nem mi. Mi itt maradtunk. 

Mi pont olyan hülyék vagyunk, mint voltunk. És majd ha nem 

beszélek, mert ezt abbahagyom, és lassan visszaalszok, ott 

lálom magamat a régi lakásunkba, mert én már visszaalszom 

magam direkt és készakarva abba az időbe, mikor volt még 

mit zabálnunk, és tévtudatunk is volt, meg kombinált bútor 

együttesünk, meg szerény álmaink a vasfüggöny mögött, a 

rendőrállami diktatúrában. Nyalom a Kádár seggét. Nyami, 

nyami, ham, hamm. Szóval ezt végig tudtam közben . És 

akkor még történtek itt különféle egyéb dolgok is... 

(kis hallgatás után röviden felnevet) Baromi jó. 

Bocs. Bocsáss meg. 

Ezt álmodtad? 

Ezt is.

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

És még mit? 

Hát… Csupa ilyesmit. Ebben a témakörben, hosszan… 

képeket. Hangokat. Éveken át. Mennyit mondtam? Több mint 

tíz éven át… Kínosan – vagyishát éppenhogy hálaistennek! 

Nem az, hogy kínosan! - mintha fokról-fokra - felszakadna 

egy ködréteg… 

Csodálatos. Te…. Most nagyon mélyen vájkáltál magadban. 

Ugye? 

Kérsz egy kis ananászt? 

Van? 

(nevet, megcsókolja az orrát) Van. (hozza) Be is van hűtve, 

meg is van hámozva, levágtam egy egészet vékony 

karikákba, ahogy szereted, és itt van hozzá a tejszinhab 

szifon. Szolgáld ki magad. 

(jajdulva, álmosat sóhajt) Egyek ananászt? 

Előbb szopizd le a levét. Jó hideg. 

Azt mondod? (leissza) 

Elmondjam, mi minden van még a jégszekrényünkben? 

Jégszekrénynek mondod? 

Akkor hűtőszekrény. 

Mi van benne, mesélj. 

Hat üveg sör. Heinkes. Két másfélliteres Kocsis Irma. Sült 

hús zsírjában. Különféle vajak, a sajtjaid, császárszalonna, 

az a fínom kovászos uborka, nejlonban fél görögdinnye, fél 

sárgadinnye, ringló…Szárazkolbász, tojás, tej, kétszer félliter 

kefír, olivaolaj, főzővaj, egy kiló disznózsír… 

Disznózsír? Még, hozzá??

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

Andrea 

Bélus 

(ingerülten) Igenis disznózsír! Jó az, ha van. 

Egy kiló? 

Bespájzoltam. Együnk ananászt. (eszik) Ezt meg kéne érteni. 

Béluskám, ezt az álmot meg kéne fejteni, isten bizony 

dom, annak rendje és módja szerint, ahogy a Freud Zsiga 

épen előírta… Mert ez olyan gazdag implikációkban, 

eltolásban, sűrítésben, átfordításban… De csak akkor 

elemezzük ki, ha te is egyet értesz vele. 

Egyet értek vele. De akkor viszont csak álmodtam. 

Micsodát? 

Hogyhogy micsodát?! Hát mostanáig mondtam megragadja 

az asztalon a kést)Be vagy baszva talán? Szórakozol velem? 

(feláll, lassan széttárja a karját) Csacsi öreg medvém! Hát te 

még mindig nem ébredtél fel? Én úgy szeretem azt az 

aggodalmas bolond fejedet, te! Hát persze, hogy nem igaz. 

Hát én vagyok az igazság, Béla, idenézz: (lerántja fél kebléről 

a pongyolát) ez az igazság: az én még mindig tűrhetetlenül jó 

cicim, látod, ez VAN, ez igaz, és hogy itt ülünk ebbe a 

reggelbe, a jószagú nyárba, és igazi nap süt ránk, 

megreggeliztünk, megkávécskáztunk, most eszünk ananászt 

is, azután, ha isten is segít és már kielemztük mindkettőnk 

álmát, zsupsz, visszabujunk az ágyba, letakarítunk 

magunkról az összes rongyos göncöt, és…. 

(leteszi a kést) Milyen rongyos göncöt? 

Andrea Hát…. Göncöt. Nem az, hogy rongyos, hanem… ígöncöt. 

Bélus: 

(artikulátlan üvöltéseket hallat:) Gönczöt? Gönczöt?! 

Miféle Gönczöt?!Nem ismerek semmiféle Göncöt! 

(megtébolyodik, megöli a feleségét, majd önmagát

JELEN KABARÉ: UTCAKÉP 

az emberek lázongva beleüvöltöznek a robotkamerába 

minden sor egy embefr 

minket már nem lehet megállítani 

kinek dolgozol? 

emberrel én már nem állok szóba, ne haragudj 

Julie Roberts vagyok, sziasztok 

ezt most nem hallottam 

én egy erdőből szaladt őzike vagyok 

én egy nyúl 

ezt se 

ez egy kimerevített pillanat 

benne vagyunk a televízióban 

ó már régóta, te csak most kapcsolsz? 

ez egy úgynevezett non stop adás, élő 

puszi puszi, pá pá 

mindenki embernek néz 

engem is 

még csak gyülekezünk 

én szeretek ember lenni 

miért? 

mert elhiszik

Jelenet: Apa és leánya valahol a városban 

Orvos Lánya Évek óta nem érzem az idő múlását. 

Orvos Én meg állandóan otthon érzem magam. 

Lánya Otthon is vagy. 

Orvos El se mentünk? akkor erős a műsor 

Orvos 

Lánya 

Orvos 

Lánya 

Orvos 

Lánya 

Kislányom, mondjad. Közben muszáj ennem. 

Ha csak rádnézek, hányingerem van. 

Nem tőlem van ez a hányinger. Rengetegen 

panaszkodnak… 

Akkor jó. 

Miért mondod? Mit akarsz vele kifejezni? 

Semmit. Ez is egy fejlövésed, ez a “kifejezni”, Papa. 

(vetkőzni kezd) Nem kell kifejezni semmit. Nem azért 

beszélünk. 

Orvos (a feleségétől) Miért vetkőzik most? 

Anya Egyél. 

Orvos De miért vetkőzik le egy ekkora tömegben?! 

Anya Hát… Én is le fogok mindjárt. Igyekszem ágyba bújni 

minél hamarabb.Te nem? 

Orvos Hol? 

Anya 

Meg kell próbálni úgy tenni, mintha normális világban 

élnénk. 

Lánya Stop! Állj le. (apjához) Nem céllal vetkőzöm, hanem csak 

úgy. Mi, akik nem sportból vagyunk fiatalok Apa, képzeld 

el, hanem tényleg fiatalok vagyunk, mi nem rendelkezünk

Anyja Most ne. 

olyan sokfajta célokkal, mint te. Vagy szegény anyám. 

Ahogy nem is eszünk, nem is iszunk olyan szarokat, mint 

ti. De mit szólnál hozzá, ha most, ahogy így tömöd a 

fejed, egy félfordulattal, és piff, kőkeményen a gigádra 

vágnék? 

Lánya Hanem? Mikor? 

Anyja Máskor, ne most. (csöng a mobilja, fölveszi, éneklősen) 

Igen… 

Orvos (eszik) Folytasd, hallgatlak. Szorongsz, látom. 

Lánya 

Orvos 

Lánya 

Orvos 

Lánya 

Nem szorongok. Gyűlöllek. 

Össze is vagy a fejedben zavarodva kicsit, mióta errefelé 

ilyen különleges állapotok alakultak ki… 

Nem alakult itt ki semmi, csak nagyon a seggébe lóg 

mindenki a másiknak. 

Te meg kénytelen voltál hirtelenjében pillanatok alatt 

felnőni. Vagy inkább úgy tenni, mintha már felnőttél 

volna… 

Nem nőttem fel, dehogy, picike vagyok, műveletlen, 

gusztusos, gátlástalan, primőr, bicskanyitogató és 

tapasztalatlan, szőrtelen, aljas, ezt szivesen mondom, 

feneketlenül aljas… 

Anya (mobilba) Halló! Hangosabban mondjad! Nagy az 

alapzaj… 

Orvos 

(evés közben kiabál) Nem lehet végestelen végig 

Kishercegeskedni, elhercigeskedni, átvonaglani, végigmicimackózni 

az életet, Luca! Ez így nem megy De ez is az 

én hibám! Az én “forró-megengedő”, túlkényeztető szülői 

hozzáállásom következménye.. 

(A LÁNY RÁMÁSZIK AZ APJÁRA)

REKLÁM 

játsza az utca és/vagy az aluljáró – az ugyanaz 

EZ AZ! Ez az! Ez az! 

A KARÁCSONYI – SZILVESZTERI TIPPMIX 

NYEREMÉNYLISTÁN VAGYONOKAT NYERHET! 

Egy! 

Leeshet-e a Nap az égről,ha tovább tartanak a napszélviharok… 

a, a jövő keddig? 

b, pontosan szilveszter éjszakáján? 

c, csak az új évben 

d, csak száz év múlva? 

A helyes válasz: D. 

D. Tóth Lajos és lemezei! Uáááá! A helyes választás 

Kettő! 

Mit ivott a mesterséges megtermékenyítő várójában Saci, a Csocsó a fő 

játék! - népszerű, gömbölyded műsorvezetője: 

a, vért 

b, tejet 

c, reggeli italt 

d, “valami egészen mást” 

A helyes válasz: C. 

C a Cement és Lakásbelsőtér Felszerelések fő forrása! Uááááá! A 

helyes választás! 

ROBBANÁSSZERŰ ROBAJ – SÖTÉT

Utolsó Jelenetek 

Állatkával és Vandeki Auokó tini sztár modellel 

Állatka (rárohan) Ne haragudj, nem láttál véletlen egy nyulat? Vagy 

nem, nem is nyulat, hanem őzet, egy ilyen szarvas kinézetű 

állatot….Ó, asszem, összekevertelek valakivel. Bocs. 

Auokó 

Nincs gond. Kellemes hétvégét. 

Állatka 

Te nem valami sztármodell tinisztár vagy? 

Auokó 

Nem, én egy állatka vagyok. Ugyanúgy mint te! Csak most 

átváltoztam emberi alakba, erre a pár percre. 

Állatka 

De én nem egyszerű állat vagyok, hanem bestia. Olyan, aki 

ölni fog. 

Auokó: 

Aha, értem. Te is az Utolsó Ítéletre jöttél? 

Állatka 

Ja. Miért, te is? 

Auokó 

Hát azt mondom. 

Állatka 

Neked mi lesz a szereped? 

Auokó 

Semmi. Csak meg akarom nézni az emberek kínhalálát. Meg 

majd csápolok. 

Állatka 

Annyira hasonlítasz az egyik híres tinisztárra! Phú... 

Auokó 

Melyikre? 

Állatka 

Nem te vagy bazmeg a Van Deki Auokó?

Auokó 

Hát az meg ki? 

Állatka 

Auokó 

Ne csináld! Sosem hallottad még a nevét? Ő a következő 

emberiség modellje. Ami jön, az Utolsó Ítélet után. Azt 

mondják. Én legalábbis szeretném magamnak… 

Igen? 

Állatka 

Nagyon. Ham-hamm! (hasát simogatva) Kéne bele, pociba… 

Auokó 

Nem tudom, miről beszélsz. Sok állat van már kinn? 

Állatka 

Vagyunk egy páran, ahogy elnézem… De még nem 

leplezzük le magunkat. Miért kérded? Nem látod rajtam, hogy 

ki vagyok? Aki állat, az átlát azon, aki ember, mint a poháron. 

Nem, kis nyuszi? 

Auokó 

Nem vagyok kis nyuszi. 

Állatka 

Auokó 

Állatka 

Hát nem is. Csak szeretnél hasonlítani egy nyúlra! 

Figyeljél arc, ne szólj hozzám többet. Ne kavarjál semmit. Te 

jöttél ide, hogy egy nyulat keresel. Nem? Aztán kértél 

második borítékot, hogy mégse nyuszit keresel, hanem a 

faszom tudja mit. Egy őzet, egy olyan szarvaskinézetű állatot. 

Nem azt mondtad? Utána meg elkezdtél szondáztatni itten. 

Te akkor se vagy egy olyan állat, mint én. 

Auokó 

Még jó! 

állnak és nem tudnak mit mondani egymásnak 

Három újabb állat jön. Utánuk is, még folyamatosan érkeznek…

Patkány Sziasztok. 

Sáska 

Helótok. 

Állatka (Auokóra) Szerintetek ez állat? 

Patkány Jó segge van. 

Julie Roberts 

(ballonkabátban befut) Julie Roberts vagyok, sziasztok! 

Hello… Elkezdődött már…? 

Elefánt Ez tényleg a Julie Roberts! Hú, apám. Hogy a francba 

kerül ide? 

Julie Roberts 

Nagyot futottam! Holywoodból jövök egyenest… 

(leveszi a ballont) Kicsit ki is melegedtem… (rövid ujjú 

blúzban, virágos szoknyában és fehér tornacipőben 

van) Elefánt, Patkány, Csiga….Farkas nincs köztetek? 

Sáska 

(kezet nyújt) Botsáska vagyok, a lakótelep mögötti 

bokrosból. Elszabadultam egy befőttes üvegből. Már 

csak szaporodom. Miért kérded? Ismerek egy farkast… 

Julie Roberts 

De jó! (örül) Tök jó! Különben, én is elszabadultam ám 

valamikor, ugyanúgy mint te… De figyelj Sáska, azért 

kéne nekem most egy farkas, mert arra gondoltam, 

hogy mikor kitör a nagy tömeghalál, szóval az idők 

végezete jön, meg minden, trombiták, én majd 

megfogom a farkas szőrös mancsát, így, (megfogja a 

sáska kezét) aztán sírva, de félénken mosolyogva is 

egyúttal, előre jövünk, letérdepelünk az Isten elé, és 

arra kérjük, hogy adjon még egy esélyt, adjon még egy 

esélyt az embernek. Most az egyszer, utoljára adjon 

még egy icurkapicurka lehetőséget (mutatja) csak egy 

ekkorkát, egy…

Einstein 

(megfogja Julie Roberts kezét)…egy Utolsó utáni 

Utolsót! 

Patkány 

Elefánt 

(megfogja Einstein kezét) Egy Utolsó Utáni Legeslegesleges.. 

(megfogja Patkány kezét)….Legeslegesleges…. 

Összes Állat 

és Világsztár 

LEGES…. LEGES….LEGES… 

(egymás kezét fogva, együtt ringva nyafog) 

LEGUTOLSÓÓÓÓÓÓ… 

Woody Allen 

(berohan, szívét fogja, gyorsan beáll a sorba a 

túlszélen) …. – legutolsó lehetőséget? Micsodát? Miféle 

lehetőséget? Filmet? Miről? Azt értem, hogy az Istentől, 

azt is, hogy majd a nagyfaszú vadak, izé, vállvetve a 

szelídekkel, jenki a niggerrel, az arab a zsidóval… De 

mi van, ha az Isten beszopja? És azt mondja: jó… Mi 

lesz akkor? Mit fogunk csinálni? 

Az állatok töprengenek a világsztárokkal együtt 

Julie Roberts 

Jó kérdés. 

Állatka 

De miért akarjuk, hogy megmeneküljön… bárki is? Az 

emberek meneküljenek meg? A Woody Allen 

meneküljön meg?! Ki meneküljön meg?! 

Woody Allen 

Éppen azért mondtam. Most hívom fel rá a figyelmet… 

Állatka 

És az állatok meg ne? 

Julie Roberts 

Hát dehogynem! Hát azért mondom….

Állatka 

Mi van?! Most maradjon el a buli? Rajtunk, bestiákon 

l mi a szarnak meneküljön meg bárki?! 

Disznó 

A disznók, szerintem meneküljenek meg. Már ha 

egyáltltalán el lehet intézni! Én egy disznó vagyok. ezt 

papírokkal is tudom igazolni. De szerintem látszik is. 

Elfogulatlan szemlélő azonnal látja. Arról nem tehetek, 

hogy az utóbbi időben embernek nézek ki. Mostanában 

mindenki annak látszik. 

Julie Roberts 

Sajnos, igen, ez az időjárástól van. 

Disznó 

Én nem tudom, hogy mitől van. Én csak leszögezem, 

én nem vagyok ember. Nem is akarok az lenni. Én a 

magam részéről utálom az embert. Iszonyodom tőle. 

Disznóné 

Jól van na. 

Disznó 

Ezt most már végigmondom, hagyjál békem. Tisztázni 

szeretném, nyilvánosság előtt, mi a véleményem az 

emberről. Az ember, ez az elképzelhetetlenül 

agresszív, oktalanul is öldöklő, velejéig rothadt fajta…. 

Disznóné 

Fiacskám, ne lovalld bele magad. 

Disznó 

Dehogy lovallom, csak megmondom, hogy ha és 

amennyiben a hír igaz, tehát a közeljövőben, illetve 

kilenc és fél perc múlva… 

Állatka 

(az órájára nézve) Annyi időtök nincs már… 

Disznó 

…hát akkor akármennyi, de ha valamikor is, és állítólag 

nem sok idő múlva kitör a földön az igazság Napja, és 

sor kerül az Utolsó Ítéletre, végre valahára egyébként, 

akkor én, mint disznó igényt tartok a külön elbánásra. 

Ezt tessék megjegyezni. Ennyit akartam mondani.

(kihúzza magát) Mert az Úr az tudni fogja az én igazi 

nevem. És én hallgatok az én Megmentőmre.. 

Hal: 

Disznóné 

Auokó 

Állatka 

Hát ha ez a disznó különleges elbánásra tart igényt, 

akkor mi, halak mit mondjunk? 

Azt hiszem, én nem értek egyet az urammal. (otthagyja) 

Nem is az uram már. 

Nézz oda. 

(előhúz egy hosszú kést) Csak nálam van penge? 

Megbocsátja, Mrs. Sertés, tényleg nincs túl sok időnk, 

szervezni kell a dolgokat… Bestiák, ideje, hogy 

terítsünk: lássuk, ki mit hozott, mennyire vagyunk a 

helyzethez öltözve… (további fegyvereket vesz elő, és 

nemcsak ő, más állatok is) De lehetőleg most már ne 

keveredjetek emberrel. 

Julie Roberts 

Mit parancsolgatsz itt? Nem te vagy az Isten. 

Állatka 

Hanem kicsoda? (kis csönd után hosszan kiált) 

Vígyázók! Adjatok jelet. 

Mennydörgő elektromos zenei szignál, 

az emberek megrettennek 

Állatka 

Vigyáztam. Készüljetek…! (ébreszti a bestiák tömegét) 

Állatok 

VIGYÁZAT! 

Állatka 

(egyre hátrébb a tömegben) Vigyáztam… Készüljetek! 

Állatok 

VIGYÁZAT! VIGYÁZAT…vigyázat…vigyázat(lassaskán 

megnyugszanak)

Disznóné 

Ő egy disznó, oké. Mármint a férjem. Én viszont ember 

vagyok. egy nő. Normális és egészséges asszony. 

Auokó 

Tényleg? Ne má! (nevet) 

Elefánt 

Hány percünk van még? 

Disznóné 

Hétköznapi átlagember, mint mondani szokták. 

Mindenem megvan a kellő helyeken. Én reális 

gondolkodású valaki vagyok. Nem Madonna, de álljunk 

már meg, azt nem szabad sugallni senkinek, 

akármekkora baj van, hogy én állat vagyok, vagy hogy 

mindannyian bestiák vagyunk, ahogyan a férjem 

ígyekszik beállítani a dolgokat, aki csak egy 

szerencsétlen disznó… 

Disznó 

Te! (el akarja rángatni, dulakodnak) 

Elefánt 

Akadnak, akik bármire hajlandók, csak meghalni ne 

kelljen. 

Viziló 

Ellenkezőleg! Ez a disznó embernek szeretné magát 

eladni az Utolsó Ítélet pillanatában! Mindjárt csinál egy 

sztriptizt is… Ügyes. 

Patkány kislány Mikor kezdődik már az a Utolsó Itélet? 

Egér 

Cin, cin, én úgy látom, ezek a disznók félnek! 

Egérné 

Talán tudnak valamit… 

Őzike 

Nem csak önök félnek. Mindenki fél! Mi őzikék is. 

Egér 

Nem azt mondtam, hogy félünk! Uram, ne provokáljon, 

jó? Ne tekerje ki a szavaim. Azt mondtam, mi nem

félünk – csak a disznók félnek! 

Őzike 

Kérem, én is félek. 

Julie Roberts 

Őzike…Te félsz? (elcsücsörödik) Itt egy őzike! Ne féljél, 

pipicica. Miért félsz? 

Őzike 

Én? Felemeli a fejét, és iszonyatosat fütyül, vagy 

hatalmasat jajdul, esetleg ordít - minekutána csend 

támad. Vigyáztam. Lekapja az Őzike-maszkját és 

kibújik alóla az Állat(ka). Lassan, nyugodtan beszél. 

Megmondjam, miért félek? 

Mert most már nem sokáig lehet húzni. Még csak nem 

is tiltakoztok. Kezdettől úgy tesztek, mintha nem rólatok 

lenne szó, mintha nem volna köztetek egy sem, akinek 

oka volna a nyüszítésre… (szűkölni kezd farkasmód, 

senki se követi, idő múltán abbahagyja) Mintha mi sem 

történne! Örökké. Mise. Állandóan a mise kell nektek. 

Elvárjátok, hogy megtartsam a misét. Addig is múlik az 

idő, ugye, mise mise hátán, na most majd ezt is 

kihúzzátok valahogy, gondoljátok, már annyit 

kihúztatok, és micsoda sikerrel! (Késpengéje élével üti 

a tenyerét.) Nem tudom, ebbe belemenjek-e jobban? 

Julie Roberts 

Igen. Benne van a forgatókönyvben… 

Állatka 

Azt mondod? 

Egér 

Először is mondd: tegye fel a kezét, aki nem állat! 

Jennifer Lopez 

(ellöki) És különben is, az isten szerelmére ki nem 

állat? Ugyan már mondjatok nekem valakit, vagy 

mutassatok ezen a tetves földgolyón egy lényt, akinek 

nem szőrös a lábaköze így vagy úgy! Legföljebb 

kiborotválja!

Patkány Gyerek Jé, itt van a Jennifer Lopez is! Na végre. Azért azt 

megkuksizzuk mikor ezt a csajt fogják élvemegnyúzni… 

Zebra gyerek 

Megnyúzzák? 

Patkány Gyerek Az tuti. A második csúcspont legelején, a legjobb 

helyen… Benne van a szerződésében is, olvastam. Úgy 

van, hogy először is úgy kell őt levágni, az ügynöke 

kérte, hogy a hófehér nyakát nyisszantsa el az a Sátán, 

aztán egy nagytányérba kivéreztetheti, de a Jennifer 

kikötötte, hogy csapkodhat, eközben két izmos mókus 

teljes alsó-felső fogsorát szét is rúghatja, illetve szét is 

kell rúgnia, ez is le van írva, hogy látnunk kell a végén a 

zákok véres foggyökerét tövestül heverni a porban…. 

Kétoldalt kettesével, különféle high tech “tömegnémító” berendezésekkel 

felsorakozik hat-hat agancsosfejű, bőrruhás Állat 

Zebra Gyerek 

És utána? Mi jön most? Mit csinálnak vele? Mármint a 

Jeniferrel? 

Jennifer Lopez 

Állatka 

Még nem fejeztem be! 

Megmondjam, miért félek? Nem sokáig lehet már húzni. 

De, hogy ne mondjátok, hogy – szóval,ne mondjátok 

azt, amit ilyenkor szoktatok és lehet. 

Mert természetesen LEHET. 

Mindent lehet, még mindig lehet, még mindig, érzitek? 

Még mindig és még mindig. 

MÉG MINDIG! 

Lehet. 

De már nem sokáig lehet azért, mégse.

HÍROLVASÓ 

Sport. 

Karachiban tegnap ért véget a Rolex karóra és tantusz-eltulajdonító 

világbajnokság. A magyarok szokás szerint kitűnően szerepeltek: női 

csapatban a Farkas, Csongrádi, Csucsujka trió a második, férfi 

egyéniben, manuális kategóriában Bán Ervin a harmadik helyen végzett. 

Gratulálunk. 

ZENE! 

Úr az előcsarnokban 

Csak ülök itt az ablak mögött, és aki bólint, annak visszabólintok. Aki kér 

kulcsot, annak adok, de aki nem bólint és nem kér kulcsot sem, azt mind 

megállítom. Ez bevált. Mikor valaki szeretne észrevétlenül beosonni, én 

csak állok fel, köszönök – s máris arkon fordul mind. Kimennek, Elszalad 

nak, kezükben a stukkerral! Ha viszont egy bávész járókelő betéved, az 

egyből köp. Rögtön megmondja! Pedigt én nem kérem. Portás bácsinak 

hív ez a tipus. Senkit nem érdekel, hogy én valójában ki vagyok. Egyszer 

valaki azt mondja, nem is nekem, hanem a nőnek, akivel volt, mikor már 

elhaladtak a kalickám előtt: ez a pali folyton úgy néz már, mintha 

hányingere lenne, És a nő még rátett: én is kiszúrtam, azt mondják, 

gyógyíthatatlan. Súlyos beteg.Ő kegyelemből van itt. Lám! - gondoltam. 

Már a kegyelem szót se volna célszerű emlegetni. Kik beszélnek itt 

kegyelemről, megújra elképedek. Mennyire gyanútlanok! Mit sem sejtő 

tulkok, miközben másfelől, természetesen minden hájjal megkent 

gazemberek. Önző és szomorú szadisták. Szemérmes mazochisták. 

Még a gyerekek is. Minden, amit csinálnak, feltűnően machtlos.Hogy 

néznek ki az új épületek! Ezek a Sony város-részek! Mintha büntetésnek 

szánnák a jővöt. Az utódaiknak? Szentjeik nincsenek, művészetük 

üzletszerű, hazafiságuk a zsidó elvakultság tehetségtelen másolata. Itt 

nem történik semmi. A majom a végén elszabadul, berendezkedik, öl és 

szaporodik, ön- és közveszélyes…Mi hát a teendő? - Jónapot kivánok! 

Tiszteletem! Kellemes hétvégét! - Senkinek fel nem tünik, hogy kerülök 

ide. Ki szerződtetett mégis? Ezen már annyit gondolkodtam. Hát az 

igazgatójuk sose itt jön be? Vagy a munka felügyelőjük? Vagy hívják itt a 

csőszt, azt se tudom. Ki a felelős a kulcsokért? Én? Senki? A diktátor?( 

nevet) Elképesztő érzékük van a hithez. Minden remény nélkül. 

-Viszontlátásra, alászolgája, kívánom a legjobbakat! - Most már 

elüldögélem itt, ami hátravan. Meg - elálldigálom. Vagy ezt ők így látják. 

De ti, akik megálltatok, észrevettetek, és eltűnődtetek, a ti helyzetetek, 

barátocskáim nem olyan egyszerű. Nem mondhatjátok, hogynem voltam 

jelen. 

vége

Kornis Mihály: Rendkívüli állapot jelenkabaré Kornis (saját hangján ...

Create successful ePaper yourself

Delete template?

Save as template?