Kornis Mihály: Rendkívüli állapot jelenkabaré Kornis (saját hangján ...

érdekes, összevissza beszélek, kár, hogy az átlagos méretű
állampolgárok egyelőre nem akarnak szóba állni velem, hát majd
meglátjuk, sokkal több a kísértet, mint az előzetes becslések alapján
várni lehetett volna, előttem például négy darab hórihorgas strucc rohan,
de nem veszélyesek, ha jól látom, mindegyiknek egy-egy horogkereszt
van a fenekére tetoválva, hát ez inkább mulatságos, lényeg az, hogy
elindultunk, jaj most látom, hogy nevetnek a madarak, nevetgélnek, hát
akkor semmi baj! behallatszik? én is nevetek velük együtt, háhá persze,
felejtsük már el a régi autom atizmusokat, és a város különben itt, a Nilus
túlpartján, ahol a becsületes gazdagok homokvárai sorakoznak, fel van
kicsit kunkorodva vagy hogy mondjam, “pöndörödve” de különben a
városkép a múlt heti csodálatos események óta nem sokat változott,
kétségtelen, hogy fölhajlott picikét a föld, de a feltekeredett talajon
rohanó sokaság engem és Törpe rádiónkat most lágyan és ellenállás
nélkül a testébe fogad….
törpék is lesznek?
Felkérhetem egy kísérletre? kicsit beleülnék a nyakába, de közben
beszéljen…
…nem átall ilyet, nő létére!
… abba na hagyja, beszéljen, jó? Akkor most belelépek a kezébe, jaj de
kedves,tartson meg! De beszéljen. Az előbb nagyon jó volt a szövege,
onnan figyeltünk fel, Betanult vagy imprózott? Csak az az egy kérésünk
volna, kicsit han- gosabban közvetítsen, és ne zavarja, ha a barátom
időnként majd használni fogja a fura masináját…
hú, azért egy ilyen nekem is kéne
bele is halnál
te, hogy mennyi ketyere van már!
ugyan mit érsz vele
visszalövök
…pedig én ilyet nem szoktam, én nem ülök más nyakába, ha csak nem
álmodom olyat, mint amit ma reggel – befogtál, Norbi? – hogy a testem
minden pontja akar valamit, de kurvára, minden pontja ember…