KLÍMA-21 Füzetek 57. szám - VAHAVA Hálózat

TARTALOMTANULMÁNYFarkas Csilla – Hagyó Andrea – Horváth Eszter – Várallyay György: A vízgazdálkodásvárható változása a prognosztizált klímaváltozás függvényében csernozjomtalajon .........................................................................................................................Farkas Csilla – Hernádi Hilda – Makó András – Máté Ferenc: Mészlepedékes csernozjomtalajok talajváltozatainak klímaérzékenysége .............................................Sisák István – Máté Ferenc – Makó András – Szász Gábor – Hausner Csaba: A talajokklímaérzékenysége ...............................................................................................Führer Ernő – Jagodics Anikó: A klímajelző fafajú állományok szénkészlete ............Gálos Borbála – Lorenz Philip – Jacob Daniela: Szélsőségesebbé válnak száraz nyarainka 21. században? ................................................................................................Csóka György – Koltay András – Hirka Anikó – Janik Gergely: Az aszályosság hatásakocsánytalan tölgyesek és bükkösök egészségi állapotára..........................................Molnár Miklós – Lakatos Ferenc: Bükkpusztulás Zala megyében ...............................Vig Péter: Az inszoláció változásainak hatása az erdők vízháztartására .......................Sütő Szilvia – Ertsey Imre: A biztosítások szerepe a gyümölcsültetvények kárenyhítésében...........................................................................................................................Pálfai Imre: Aszályos évek a Kárpát-medencében a 18–20. században ........................31531435664748391107NEKROLÓGHarnos Zsolt (1941–2009) Láng István .......................................................................Summary ...........................................................................................................................Contents .............................................................................................................................113115122

4 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKjellemzésére (Flachner et al., 2004). Ebbenlegfontosabb bizonytalansági tényezők azéghajlati változékonyság, valamint a talajvíztározó kapacitásában és a talajtermékenységetbefolyásoló talajtulajdonságokban bekövetkezőváltozások (Sirotenko et al., 1997).Számos tanulmány igazolta, hogy a kontinentálisklímájú területeken a növénytermeléslegfontosabb limitáló tényezői a megváltozottklímaviszonyok között a vízstressz és azaszály (Kovács – Dunkel, 1997; Farkas et al.,2005). Štekauerová és munkatársai (2006) atalajhidrológiai jellemzők alapján számíthatóún. hidrolimitek fontosságára hívták fel afigyelmet a változó körülmények közötti mezőgazdaságitermelésben.Magyarországon a természetes viszonyokáltalában kedvezőek a biomassza-előállításhoz,de ezek a körülmények szélsőségesennagy tér- és időbeli változékonyságot mutatnak,valamint érzékenyen reagálnak a különbözőtermészeti, illetve emberi tevékenységokozta stresszhatásokra (Láng et al., 1983;Csete – Várallyay, 2004). Az agroökológiaipotenciált alapvetően három talajtényezőkorlátozza: a talajdegradációs folyamatok(Szabolcs – Várallyay, 1978; Várallyay,2000), a szélsőséges vízgazdálkodás (Váralylyay,2004), valamint – elsősorban a növényitápelemeket és környezetszennyező elemeketérintő – biogeokémiai körforgások kedvezőtlenváltozásai (Láng et al., 1983).A Kárpát-medencére kidolgozott klímaváltozásiszcenáriók alapján nagy valószínűséggelelmondható, hogy a jövőben Magyarországona víz lesz az élelmiszer-ellátás és akörnyezeti biztonság meghatározó tényezője.A kockázatok csökkentése és a termésbiztonságnövelése elsődleges fontosságú feladatok,melyek három fő elemet tartalmaznak: avíz talajba szivárgásának elősegítését, a talajvízraktározó képességének növelését a növényekszámára hozzáférhető tartományban ésa felesleges víz elvezetését a talajból és a területről(függőleges és vízszintes vízelvezetés).Ezzel összefüggésben kiemelten fontosa különböző talajművelési rendszerek (Kroulíket al., 2007) és klímaszcenáriók együtteshatásának vizsgálata a talaj hidrofizikai tulajdonságairaés vízforgalmára.Jelen munka célja két új klímaváltozásiszcenárió hatásának számszerű értékeléseegy hazai csernozjom talaj vízmérlegére ésnedvességdinamikájára, eltérő talajművelésirendszerekben.ANYAG ÉS MÓDSZERVizsgálatainkat a Szent István Egyetem2002-ben létrehozott talajművelési tartamkísérleteibenvégeztük (Birkás – Gyuricza,2004a). A Józsefmajori Kísérleti Terület (tsz.f.m. 110 m, N47°40’, E19°40’) Hatvan közelébentalálható. Az évi átlaghőmérséklet 7,9 °C,az éves csapadékösszeg átlagosan 580 mm,melyből 323 mm a vegetációs időszak alatthullik a területre. A területet löszön kialakultmészlepedékes csernozjom talaj borítja,mely közepesen érzékeny a talajtömörödésre.A talaj pH-ja gyengén savas (pH H 2O:6,38 és pH KCl: 5,43). A felső 20 cm-es talajréteghomok-, vályog- és agyagtartalma 23%,42% és 35%. A 0-20 cm és a 20-40 cm-esréteg szervesanyag-tartalma 3,2% és 2,5%; ateljes N-, P 2O 5- és K 2O-tartalma 0,13 és0,082%; 270 és 214 ppm, és 110 és 85 ppm.A kísérlet egytényezős sávos elrendezésű,melyet 13 m × 150 m-es kísérleti parcellákonállítottak be, 4 ismétlésben. A vizsgált talajművelésirendszerek és a művelési mélységaz alábbiak: szántás (SZ, 26-30 cm); tárcsázás(T, 16-20 cm); mélylazítással kombinálttárcsázás (LT, L: 40-45 cm, T: 16-20 cm),két kultivátoros kezelés (K1, 12-16 cm ésK2, 16-20 cm) és direktvetés (DV) (Birkás –Gyuricza, 2004b). Jelen tanulmányban vizsgálatainkata DV, az SZ és a K2 kezelésekreterjesztettük ki. A növényi sorrend 2001 és2003 között kukorica, búza és kukorica voltak,melyeket köztes növényekkel (mustár,rozs és borsó) egészítettek ki.

FARKAS – HAGYÓ – HORVÁTH – VÁRALLYAY: A vízgazdálkodás várható változása csernozjom talajon 5Talajmintavétel, laboratóriumivizsgálatok és terepi monitoringBolygatott és 100 cm 3 térfogatú bolygatatlantalajmintákat szedtünk mindegyik talajművelésirendszerből 3-3 ismétlésben 2003áprilisában. A mintákat a 0-5, 5-10, 15-20 és45-50 cm-es talajrétegekből vettük, ezáltaljellemezve a felszíni réteget, a művelt réteget,a művelési talpat és a nem művelt réteget.A víztartó görbe jellemző értékeinek (a 0,01 m,0,025 m, 0,1 m, 0,3 m, 1 m, 2 m, 5 m, 25 més 150 m magas vízoszlop nyomásának megfelelőszívóerő ellenében a talajban visszatartottvízmennyiségnek) meghatározása azMTA TAKI talajfizikai laboratóriumában történta Várallyay-féle módszerrel (Várallyay,1973). A talaj nedvességtartalmát szárítószekrényesmódszerrel határoztuk meg, a mintákat105 °C-on tömegállandóságig szárítva. A térfogattömegeta bolygatatlan minták térfogatábólés a száraz talajtömegből (105 °C, 48 h)számítottuk. A mechanikai összetételt pipettásmódszerrel határoztuk meg. A talajmátrixtelített vízvezető képességét a Wösten ésmtsai (1995) által javasolt módszerrel becsültük(Tóth et al., 2006). A három talajművelésirendszerre meghatározott talajjellemzőket az1. táblázatban mutatjuk be.A mintaterületen valamennyi talajművelésirendszerben folyamatos talajnedvesség-tartalom-és talajhőmérséklet-méréseketvégeztünk 3T-System típusú, kapacitívnedvességmérő szondákkal (Szőllősi, 2003),melyeket 80 cm mélységig telepítettünk a talajba.A szondák naponta négy alkalommal,10 cm-es felbontásban mérték és tárolták ela talaj hőmérsékletét és nedvességtartalmát2003. május 13. és szeptember 11. között.Az elemzésekhez a napi átlagértékeket használtuk.A legfontosabb növényjellemzőket(vetés és aratás időpontja, gyökérmélység,növényzet magassága) monitoroztuk a vegetációsidőszak alatt.A talajművelési tartamkísérletben meghatározott talajtulajdonságok(Józsefmajor, 2002-2003)1. táblázatTalajművelési rendszerDV SZ K2Talajréteg (m)Talajtulajdonság 0,15-0,20 0,45-0,50 0,15-0,20 0,45-0,50 0,15-0,20 0,45-0,50Tt (g cm -3 ) 1,54 1,41 1,22 1,45 1,23 1,37HUM (%) 3,40 2,53 3,42 2,53 3,45 2,53Homok (%) 23,0 20,0 23,0 20,0 23,0 20,0Vályog (%) 42,0 43,4 42,0 43,4 42,0 43,4Agyag (%) 35,0 36,6 35,0 36,6 35,0 36,6Ks (cm nap -1 ) 1,70 3,07 3,10 2,85 3,51 3,35TVT (m 3 m -3 ) 0,44 0,42 0,52 0,37 0,49 0,44SZVK (m 3 m -3 ) 0,38 0,35 0,33 0,35 0,36 0,36HVP (m 3 m -3 ) 0,20 0,20 0,16 0,17 0,17 0,18DV – direktvetés; SZ – szántás; K2 – kultivátoros kezelés; Tt – térfogattömeg; HUM – humusztartalom; Ks – telítettségivízvezető képesség; TVT – telítettségi víztartalom; SZVK – szabadföldi vízkapacitás; HVP – hervadáspont

6 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKA SWAP modell adaptációjaa mintaterületreA SWAP modell (van Dam, 2000) a telítetlenzónában történő vízmozgást szimuláljaa növényi növekedéssel összefüggésben ateljes vegetációs időszakra. A modell bemenőadatai között szerepelnek meteorológiai,növényi és talajadatok, továbbá kezdeti éshatárfeltételek. A talajhidrológiai függvényeketa van Genuchten és Mualem analitikusösszefüggések paramétereivel adjákmeg a modellben (van Genuchten, 1980).A talajhidrológiai függvények paramétereita RETC (van Genuchten, 1980) programmalszámítottuk a mért víztartóképesség-értékekés a telítettségi vízvezető képesség alapján.A talaj hidrofizikai adataira illesztett talajhidrológiaifüggvények paramétereit a 2.táblázat tartalmazza. A SWAP szimulációsmodell paraméterezését a kísérleti területrőlgyűjtött talaj- és növényi adatok felhasználásávalvégeztük el (Farkas, 2007). A növényinövekedést – kukoricára – a modell egyszerűsítettnövényi alprogramjával szimuláltuk.A meteorológiai bemenő adatok az OrszágosMeteorológiai Szolgálat hatvani meteorológiaiállomásán mért léghőmérséklet-, szélsebesség-,besugárzás-, légpáratartalom- éscsapadékadatok voltak. Ez utóbbiakat a közvetlenüla kísérletben mért csapadékadatokkalkorrigáltuk. A kezdeti feltételeket a májuselején mért talajnedvességtartalom-értékekszerint állítottuk be. A felső határfeltételt amodell számítja a bevitt meteorológiai adatokalapján. Tekintettel arra, hogy a talajvízszintnagyon mélyen van, alsó határfeltételkéntszabad mélybeszivárgást állítottunk be.A modell adaptációjához a monitoringhálózatsegítségével mért talajnedvességtartalom-értékekethasználtuk referenciaként.A modell kalibrációja során a modellparamétereketa mért és a szimulált talajnedvességtartalom-értékekközötti különbség minimalizálásávalállítottuk be.A klímaszcenáriókMunkánkban két klímaváltozási szcenárióhatását értékeltük a talaj vízforgalmáraa jelenlegi klimatikus viszonyok tükrében.Az alkalmazott IPCC SRES A2 ésB2 szcenáriók a 2071-2100-ig, a jelenlegiklímát reprezentáló meteorológiai adatsoraz 1961-1990-ig terjedő időszakra vonatkozott.Az A2 szcenárió-család (Nakicenovic –2. táblázatA józsefmajori kísérlet talajművelési rendszereiben mért talajhidrológiai függvényekreillesztett van Genuchten–Mualem függvények paramétereiTalajrétegcm15-2040-45KezelésΘ SATm 3 m -3van Genuchten–Mualem paraméterekΘ RESm 3 m -3alphacm -1ng cm -3Kcm nap -1DV 0,418 0,001 0,0072 1,1472 1,70SZ 0,583 0,001 0,0738 1,0843 3,10K2 0,493 0,001 0,3791 1,0992 2,59DV 0,415 0,001 0,0738 1,0843 3,07SZ 0,393 0,001 0,0148 1,1009 2,85K2 0,466 0,001 0,3757 1,0805 2,85DV – direktvetés; SZ – szántás; K2 – kultivátoros kezelés; Θ SAT –telítettségi víztartalom; Θ RES –reziduális víztartalom;alpha, n – a van Genuchten analitikai függvény illesztési paraméterei – talajspecifikus paraméterek;K – telítettségi vízvezető képesség

8 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK1. ábraDV – direktvetés; SZ – szántás; K2 – kultivátoros kezelés; Θ (m 3 m -3 ) – talajnedvesség-tartalomA mért és szimulált talajnedvesség-profilok három eltérő talajművelési rendszerben,három kiválasztott időpontban (Hatvan, 2003)

12 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK4. ábraTalajnedvesség-tartalom (m 3 m -3 )Magyarázat: Az ábrákon az éves átlaghőmérsékletet (T) és csapadékösszeget (ΣP) tüntettük fel;a művelés maximális mélységét piros vonallal jelöltükAz A2 és a B2 szcenáriók és a referencia időszak (REF) három különböző relatív gyakoriságú(RF) csapadékösszeggel (ΣP) jellemezhető évére szimulált talajnedvesség-dinamikaa kultivátoros kezelés (K2) esetébenséges csapadékeloszlása következtében nagymennyiségű és intenzitású csapadék érkezika talajfelszínre a tavaszi időszakban, azonbana megnövekedett felszíni elfolyás miattennek csak kisebb hányada raktározódik el atalajban. A nyári időszak ugyanakkor szélsőségesenszáraz, emiatt a talajba nem érkezikcsapadék-utánpótlás.Mindhárom szcenárió esetében a direktvetéseskezelésben volt a legkiegyenlítettebb atalajnedvesség-forgalom (5. táblázat). A csapadékakadálytalanul be tudott szivárogni atalaj mélyebb rétegeibe is, ezáltal kiegyenlítettebbnedvességeloszlás jött létre átlagosanvalamivel kisebb talajnedvesség-értékekkel,mint az SZ és a K2 kezelésben. A száraz időszakokbana direktvetésben a talaj nem száradtki annyira, mint a szántásos és kultivátoroskezelésekben, azonban ez nem feltétlenüljelenti azt, hogy a növények számára mindiga DV biztosította a legkedvezőbb nedvességállapotokat.A direktvetésben ugyanis magasabbvolt a hervadáspont (HVP) értéke (0,20m 3 m -3 ), mint a szántásos, illetve kultivátoroskezelésben (1. táblázat), ami arra enged következtetni,hogy a direktvetés talaja azértmaradt viszonylag nedves a száraz időszakokban,mert itt a növényzet kevesebb vizettudott felvenni, mint a szántásos és kultivátoroskezelésekben. A fentiek alapján valószínűsíthető,hogy a növényzet vízfogyasztásaaz SZ és K2 kezelésekben hatékonyabb volt.A szántásos kezelésre becsült talajnedvesség-dinamikákazonban jól tükrözik az eke-

FARKAS – HAGYÓ – HORVÁTH – VÁRALLYAY: A vízgazdálkodás várható változása csernozjom talajon 135. táblázatAz eltérő talajművelési rendszerekben az A2 szcenárió felhasználásával szimulálttalajnedvesség-tartalom (m 3 m -3 ) értékek minimum, maximum és átlagértékeiTalajréteg0,0–0,2 m 0,2–0,4 m 0,4–0,8 mTalajművelési rendszerDV SZ K2 DV SZ K2 DV SZ K2RF 0,0 ΣP=183 mmMin. 0,19 0,15 0,16 0,24 0,20 0,23 0,24 0,20 0,23Max. 0,44 0,50 0,48 0,34 0,31 0,35 0,34 0,35 0,34Átlag 0,26 0,27 0,27 0,27 0,23 0,26 0,28 0,28 0,27RF 0,5 ΣP=375 mmMin. 0,18 0,15 0,17 0,24 0,20 0,22 0,24 0,20 0,22Max. 0,44 0,52 0,49 0,45 0,38 0,45 0,38 0,32 0,33Átlag 0,28 0,27 0,27 0,29 0,24 0,26 0,28 0,24 0,26RF 1,0 ΣP=520 mmMin. 0,18 0,15 0,16 0,24 0,21 0,23 0,24 0,20 0,23Max. 0,44 0,52 0,49 0,44 0,41 0,42 0,42 0,37 0,42Átlag 0,32 0,32 0,33 0,30 0,26 0,29 0,30 0,28 0,30DV – direktvetés; SZ – szántás; K2 – kultivátoros kezelés; ΣP – éves csapadékösszeg; RF – a ΣP eloszlásfüggvényérőlleolvasott relatív gyakoriság (RF)talp kedvezőtlen hatásait. Ez a vékony, tömörréteg megakadályozta a víz beszivárgását a20 cm alatti talajrétegekbe, ezáltal szélsőségesennedves, illetve száraz talajállapotokatteremtve a csapadékos, illetve aszályos időszakokban.A csapadékvíz felsőbb talajrétegekbentörténő időszakos pangása feltételezhetőenmegnövelte a párolgási veszteségeketa szántásos kezelésben.KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSA kutatásokat az OTKA (62436 és048302), a MEH-MTA V1. 11. sz. kutatásiprojektje és az Oktatási Minisztérium(NKFP6-00079/2005) támogatta. A klímaváltozásiszcenáriókra vonatkozó adatok azEU által létrehozott PRUDENCE EurópaiUniós EVK2-CT2001-00132 számú projektadatbázisából származtak.FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) BARTHOLY J. – PONGRÁCZ R. – GELYBÓ GY. (2007): Regional climate change expected inHungary for 2071-2100. Submitted to Applied Ecology and Environmental Research. (manuscript)(2) BIRKÁS M. – GYURICZA CS. (2004a): Tillage–Climate change–Technology. Szent IstvánEgyetem, MKK Földműveléstani Tanszék, Gödöllő. 177 p. (3) BIRKÁS M. – GYURICZA CS.(2004b): Interrelations between elements of the agro-ecosystem in a soil tillage trial. „AGRO-21” Füzetek, 37:97–110. pp. (4) CSETE L. – VÁRALLYAY GY. (eds.) (2004): Agroecology – Environ-

14 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKmental interactions of agro-ecosystems and possibilities of their control. „AGRO-21” Füzetek,37, 217 p. (5) FARKAS CS. (2004): Effect of soil tillage on soil properties and soil water regime.In: Birkás M., Gyuricza Cs. (eds.): Soil management – Tillage effects – Soil water. Szent IstvánUniversity, Gödöllő, 61-81. pp. (6) FARKAS CS. (2007): Extension of the validity of a soilwater balance simulation model for intensively tilled soils with time-dependent soil physicalproperties. HNSF Project Report No. 042996, 15. p. (7) FARKAS CS. – MAJERÈAK J. (2007): Soilwater storage under conventional and soil conserving tillage practices. ISSPA Conference, Budapest,June 2007, (Conference Abstract) (8) FARKAS CS. – RANDRIAMAMPIANINA R. – MAJE-RÈAK J. (2005): Modelling impacts of different climate change scenarios on soil water regimeof a Mollisol. Cereal Research Communications, 33:185-188. pp. (9) FLACHNER ZS. – FONYÓ GY.– KONCSOS L. (2004): Dynamic modelling for water retention based floodplain management atBodrogköz. Hungary. Proc. of the 7 th INTERCOL Wetland Conference, 2004. (10) HASKETTJ.D. – PACHEPSKY Y.A. – ACOCK B. (2000): Effect of climate and atmospheric change on soybeanwater stress: a study of Iowa. Ecological Modelling, 135: 265-277. pp. (11) IPCC (2001): ClimateChange. Third Assessment Report. Cambridge Univ. Press, New York (12) IPCC (2007): ClimateChange 2007: The Physical Science Basis. Contribution of Working Group I to the FourthAssessment Report of the Intergovernmental Panel on Climate Change (Solomon, S., D. Qin,M. Manning, Z. Chen, M. Marquis, K.B. Averyt, M. Tignor and H.L. Miller (eds.) CambridgeUniversity Press, Cambridge, United Kingdom and New York, NY, USA, 996. pp. (13) KOVÁCSG. – DUNKEL Z. (1997): Expectable results of the climate change on the Hungarian arable land.Proc. of the Meteorológiai Tudományos Napok, Nov. 20-21, 1997, Budapest, Hungary: 181-193.pp. (14) KROULÍK M. – HÜLA J. – ŠINDELAR R. – FRANTIŠEK I. (2007): Water infiltration into soilrelated to the soil tillage intensity. Soil & Water Res., 2: 15–24. pp. (15) LÁNG I. – CSETE L.– HARNOS ZS. (1983): Agro-ecological potential of Hungarian agriculture. Mezőgazdasági Kiadó,Budapest (16) NAKICENOVIC N. – SWART R. (eds.) (2000): IPCC Special Report on EmissionsScenarios. Cambridge University Press, UK; Available at: http://www.grida.no/climate/ipcc/emission/index.htm (17) SIROTENKO O.D. – ABASHINA H.V. – PAVLOVA V.N. (1997): Sensitivityof the Russian agriculture to changes in climate, CO2 and tropospheric onzone concentrationand soil fertility. Climate Change, 36: 217-732. pp. (18) ŠTEKAUEROVÁ V. – NAGY V. – KOTOROVÁD. (2006): Soil water regime of agricultural field and forest ecosystem. Biologia, Bratislava,vol. 61/Suppl. 19:S300-S304. (19) SZABOLCS I. – VÁRALLYAY GY. (1978): Limiting factors of soilfertility in Hungary. Agrokémia és Talajtan, 27:181–202. pp. (20) SZŐLLŐSI I. (2003): Relationshipbetween the soil penetration resistance and soil water content, measured on a loamy soilusing 3T SYSTEM equipment. Agrokémia és Talajtan, 52,:263-274. pp. (21) TÓTH B. – MAKÓ A.– RAJKAI K. – MARTH P. (2006): Study the estimation possibilities of soil hydraulic conductivity.Cereal Res. Comm. 34: 327–330. pp. (22) VAN DAM J. (2000): Field-scale water flow and solutetransport. Ph.D. thesis, Wageningen University, the Netherlands, 167 p. (23) VAN GENUCHTENM.TH. (1980): A closed-form equation for predicting the hydraulic conductivity of unsaturatedsoil. Soil Sci. Soc. Am. J., 44: 892-898. pp. (24) VÁRALLYAY GY. (1973): 1973. A new apparatusfor the determination of soil moisture potential in the low suction range. Agrokémia ésTalajtan, 22:1-22. pp. (25) VÁRALLYAY GY. (2000): 2000. Risk assessment and prevention of soildegradation processes in Hungary. In: Cottam, Harvey, Pape and Tait (eds.): Foresight and Precaution,Balkema, Rotterdam: 563–567. pp. (26) VÁRALLYAY GY. (2004a): Soil as a fundamentalmedium of agro-ecosystems. „AGRO-21” Füzetek, 37. 33–49. pp. (27) VÁRALLYAY GY. (2004b):Agro-ecology and water management. „AGRO-21” Füzetek, 37:33–49. pp. (28) VÁRALLYAY GY.(2005): Water storage of Hungarian soils. Agrokémia és Talajtan, 54:1-8. pp. (29) WÖSTEN J.H.– FINKE P.A. – JANSEN M.J. (1995): Comparison of class and continuous pedotransfer functionsto generate soil hydraulic characteristics. Geoderma, 66:227- 237. pp.

MÉSZLEPEDÉKES CSERNOZJOM TALAJOK TALAJVÁLTOZATAINAKKLÍMAÉRZÉKENYSÉGEFARKAS CSILLA – HERNÁDI HILDA – MAKÓ ANDRÁS – MÁTÉ FERENCKulcsszavak: klímaérzékenység, csernozjom talajok, talajvízmérleg-elemek,szcenárió-analízis, SWAP modell.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKA hazai mészlepedékes csernozjom talajok klímaérzékenységét vizsgáltuk két klímaváltozásiforgatókönyv és egy, a jelenlegi klímát képviselő időszak tükrében. Vizsgálatainksorán a Hadley Centre 2007-ben kiadott A2 és B2 klímaszcenárióját, valamint az1960-1990-es referencia időszak napi leskálázott meteorológiai adatait használtuk fel.A mintaévek kiválasztását a 31-31 éves idősorok éves csapadékösszegének relatív gyakorisága(P SP) szerint végeztük el. A tanulmányba bevont 49 talajszelvény leválogatásaaltípusuk, valamint fizikai féleségük alapján történt a MARTHA adatbázis felhasználásával.Az azonos csoportba tartozó – azonos fizikai féleségű – talajszelvények víztartóképesség-függvényeinekváltozatosságát a skálázási eljárás segítségével vettük figyelembe.Ezzel a módszerrel a talaj hidrofizikai tulajdonságainak változékonyságát egyparaméterrel, a skálázási együtthatóval fejezhetjük ki. Az egyes klímaforgatókönyvekadott gyakorisággal előforduló éveinek hatását a vizsgált talajváltozatok vízforgalmáraszcenárió-analízissel tanulmányoztuk. E célból a SWAP matematikai modellt textúracsoportonként6-6 referencia talajszelvény talajhidrológiai jellemzőinek és 9-9 előzetesenleválogatott mintaév meteorológiai adatainak kombinációira futtattuk. Eredményeinkalapján igazoltuk a csernozjom talajok vízforgalmának és vízmérlegének nagyfokúklímaérzékenységét. A növényi vízfogyasztás alakulására irányuló számításaink eredményeiarra engednek következtetni, hogy hazai körülmények között az A2 szcenáriókedvezőtlenebb feltételeket teremtene az őszi búza termeléséhez mészlepedékes csernozjomtalajokon, mint a B2 szcenárió. Megállapítottuk, hogy a talaj víztartóképességfüggvényeinekjellemzésére használt skálázási együttható esetenként megfelelő indikátoralehet a talajvízforgalom klímaérzékenységének.BEVEZETÉSAz éghajlati tényezők változása jelentősváltozásokhoz vezethet az időjárás természetesciklusában. Egyes kutatások szerintpéldául az évi középhőmérséklet 1 °C-osnövekedése 10-14 napos eltolódást eredményezheta vegetációs periódus hosszábanés 6-8 napos eltolódást annak kezdetében(Varga-Haszonits – Varga, 2004). A klímaváltozásiránya és hatásai azonban nehezenbecsülhetők (Várallyay, 2005). Bármelyiklehetőséggel is számolunk (éves csapadékmennyiségcsökkenése vagy növekedése), azelmúlt évek tapasztalatai és a klímakutatásokarra engednek következtetni, hogy Magyarországonegyre gyakoribbá válhatnak a szélsőségesidőjárási és vízháztartási helyzetek(Szász et al., 1994; Bartholy et al., 2007c),aminek következtében a jövőben megnőhet

16 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKa talajok ár- és belvíz-, valamint aszályérzékenysége(Várallyay, 2004).A léghőmérséklet, valamint a felszínreérkező csapadék mennyiségének, eloszlásánakés intenzitásának változása jelentősenbefolyásolhatja a talaj hő-, víz- és tápanyagforgalmát,tehát termékenységét is (Váralylyay,1992; Németh, 1996; Kovács – Dunkel,1997). Az aszály és a belvíz kialakulásábanaz időjárási (csapadék mennyisége és intenzitása,magas hőmérséklet, párolgási viszonyokstb.), a hidrológiai (felszíni lefolyás,talajvízszint) és az agronómiai (sűrű növényállomány,helytelen talajművelés, rossz tápanyagellátás)okok mellett kiemelkedő leheta talajtani tényezők (fizikai féleség, a talajvíztartó és vízvezető képessége, szervesanyag-tartalomstb.) szerepe is. A különbözőtalajtulajdonságok befolyásolhatják a szélsőségesidőjárási helyzetek okozta vízhiánykialakulását, valamint az aszályos időszakidőtartamát is.A fentiek alapján megállapítható, hogynapjainkban egyre fontosabbá válnak azoka kutatások, amelyek a klímamodellek általelőre jelzett különböző klímaforgatókönyvektalajvízforgalomra és növényállományokvízmérlegére gyakorolt hatására irányulnak(Birkás – Gyuricza, 2004; Tuba et al., 2004).A vizsgálatokban sok a bizonytalanság,hiszen olyan meteorológiai adatsorok állnakrendelkezésünkre, amelyeket a globális klímamodellekalapján számítottak és finomítottak,az országra jellemző klímaviszonyoknakmegfelelően. Az időjárási elemek hatásátés a talaj-víz-növény rendszerben végbemenőfolyamatokat rendkívül sok tényező határozzameg. A szimulációs modellek lehetővéteszik az ilyen összetett folyamatok tanulmányozását,így a klímaváltozásnak a talaj vízéshőforgalmára gyakorolt hatásának vizsgálatátis. Ezek a matematikai modellek fizikaiés félempirikus összefüggésekre épülnek,tükrözik a vizsgált rendszer elemei közöttikölcsönhatásokat és folyamatokat, ezértalkalmasak a különböző hatótényezők éstalajtulajdonságok talajvízforgalomra gyakoroltegyüttes hatásának összetett jellemzésére(Farkas – Rajkai, 2002; Koncsos et al.,2004).Farkas (2004) a SZIE talajművelési tartamkísérleteibenvizsgálta a prognosztizáltklímaváltozás hatását a talajvízmérleg egyeselemeire. A SWAP (Soil-Water-Plant-Atmosphere,van Dam, 2000) szimulációs modellreépülő kutatási eredmények szerint a megfelelőtalajművelési rendszer megválasztásával egymeghatározott mértékig kompenzálhatjuk azidőjárási szélsőségek káros hatásait (Farkas etal., 2008). Ezek az eredmények összhangbanvoltak a témában korábban megjelent vizsgálatokeredményeivel (Láng et al., 1983; Csete –Várallyay, 2004), azonban egy mintaterületrekorlátozódtak, és nem nyújtanak információtaz egyes talajféleségek klímaérzékenységéről.Jelen tanulmány célja olyan, országos léptékűadatbázisra és matematikai modellreépülő módszertan kidolgozása és tesztelésevolt, melynek felhasználásával értékelni tudjuka talajok vízforgalmának klímaérzékenységéta jelenlegi és a várhatóan kialakulóklímának megfelelő, különböző időjárási évtípusokhatásai alapján. Vizsgálatainkat elsősorbana mezőgazdasági termelést döntőenbefolyásoló talajvízforgalmi tényezőkre és avegetációs időszakra terjesztettük ki. Ennekmegfelelően a talaj fejlődését, valamint vízésanyagforgalmát meghatározó klimatikustényezők közül az éves átlaghőmérsékletet, apárolgási viszonyokat, valamint az éves csapadékösszegetvettük figyelembe. A vizsgáltrendszer összetett mivoltából és a lehetségestalaj-időjárási évtípus kombinációk mennyiségébőlkifolyólag a talajtani tényezők közülalapvetően a talaj szerkezetétől, fizikai féleségétőlés szervesanyag-tartalmától egyarántfüggő talajhidrológiai függvényekre szorítkoztunk.Ezáltal – ha áttételesen is – számostalajtényező talajvízforgalomra gyakorolthatását tudtuk értékelni eltérő időjárási feltételekmellett.

FARKAS – HERNÁDI – MAKÓ – MÁTÉ: Mészlepedékes csernozjom talajok klímaérzékenysége 17ANYAG ÉS MÓDSZERJelen tanulmányban a Hadley Centre (Anglia)által használt globális klímamodellel előállított,két különböző klímaforgatókönyvre(A2 és B2) vonatkozó, 31-31 évre napi felbontásbanrendelkezésre álló meteorológiai adatsorokatalkalmaztuk. Az IPCC SRES A2 ésB2 klímaforgatókönyvek a 2070–2100-ig, ajelenlegi klímát reprezentáló meteorológiaiadatsor az 1960–1990-ig terjedő időszakravonatkoztak (Bartholy et al., 2007c). A globálisérvényű adatok területi finomítását (leskálázást)az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékemunkatársai végezték (Bartholy et al.,2007a,b).A SWAP talajvízforgalmi modell időjárásiadatsorait a Budapestre vonatkozó, napifelbontású adatokból (napi minimum és maximumhőmérséklet, napi csapadékösszeg)hoztuk létre. A referencia időszakra (RF) ésa klímaszcenáriókra (A2 és B2) elvégzett modellfuttatásoksorán a meteorológiai tényezőkváltozatosságát idősoronként 9-9 kiválasztottévvel jellemeztük. Ezeket a mintaéveket azéves csapadékösszeg eloszlásfüggvényénekjellegzetes pontjai alapján választottuk ki.E célból megkerestük azokat a konkrét, a31-31 éves idősorok adatbázisában fellelhetőéveket, melyek a legjobban reprezentálják a0; 0,125; 0,250; 0,370; 0,500; 0,625; 0,750;0,875 és 1,0 relatív gyakoriságnak megfelelőéves csapadékösszegekkel (P SP) rendelkezőéveket. A lehetséges klímaváltozási forgatókönyvekelemzése (szcenárió-analízis) soránezekre az évekre végeztük el a modellfuttatásokat(1. táblázat).A modell bemenő talajfizikai adatainakkiválasztása a MARTHA adatbázis (Makó –Tóth, 2008) felhasználásával történt. Mészlepedékescsernozjom altípusú, különböző fizikaiféleségű (homokos vályog (HV) – 11 db,vályog (V) – 17 db és agyagos vályog (AV) –21 db) talajok adatait válogattuk le az adatbá-1. táblázatA vizsgálat során alkalmazott klímaszcenáriók és a referencia évek jellemző meteorológiaiadataiReferencia időszakKlímaszcenáriókRF (1960-1990) A2 (2070-2100) B2 (2070-2100)T (°C) SP (mm) T (°C) SP (mm) T (°C) SP (mm)Átlag 11,8 466,1 16,8 396,5 15,7 395,8CV (%) 0,4 21,2 0,4 21,1 0,4 29,2A klímaszcenáriók összehasonlítására kiválasztott évekRelatívgyakoriságÉv T (°C) SP (mm) Év T (°C) SP (mm) Év T (°C) SP (mm)P SP≈ 0,000 1988 13,4 239,3 2081 17,5 183,0 2098 18,0 183,4P SP≈ 0,125 1960 12,6 307,5 2070 15,7 319,0 2073 17,5 233,4P SP≈ 0,250 1985 10,8 395,2 2090 16,4 334,0 2084 16,8 317,0P SP≈ 0,375 1987 12,1 452,5 2072 15,2 364,0 2094 16,8 350,8P SP≈ 0,500 1990 12,1 488,3 2099 18,1 379,0 2083 15,8 389,9P SP≈ 0,625 1973 12,9 530,2 2098 18,0 439,0 2075 15,6 411,6P SP≈ 0,750 1966 10,8 550,1 2097 17,6 467,0 2074 15,2 477,1P SP≈ 0,875 1975 11,3 563,7 2091 17,7 499,0 2087 15,3 561,6P SP≈ 1,000 1961 10,0 583,0 2071 14,8 544,0 2093 14,2 648,3SP – éves csapadékösszeg; P SP– az éves csapadékösszeg relatív gyakorisága; T – éves átlaghőmérséklet

18 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK2. táblázatA három textúra-csoport mechanikai összetétele, humusztartalma (HUM) és térfogattömege (tt)Fizikai féleségHVVAVAgyag Vályog Homok HUM tt% g cm -3min. 10,6 20,6 14,7 1,09 1,16max. 22,2 63,1 66,0 2,49 1,66átlag 15,0 35,7 49,3 1,81 1,36min. 1,5 34,8 15,5 1,73 1,30max. 24,2 65,5 45,6 3,51 1,55átlag 17,8 50,5 31,7 2,62 1,43min. 11,6 42,9 15,8 2,39 1,09max. 34,5 63,1 35,7 3,31 1,55átlag 22,7 51,7 25,6 2,76 1,38A három textúra-csoport talajhidrológiai jellemzői3. táblázatFizikai féleségHVVAVMért értékekIllesztett V-G paraméterekK Θ pF=0,0Θ pF=2,5Θ pF=4,2hy1 TVT RVT n alphacm nap -1 m 3 m -3 – cm -1min. 1,7 0,39 0,19 0,08 0,01 0,483 0,016 1,281 0,020max. 87,9 0,54 0,32 0,20 0,03átlag 36,0 0,48 0,26 0,14 0,02min. 1,6 0,41 0,26 0,12 0,01 0,473 0,017 1,251 0,019max. 19,7 0,53 0,35 0,22 0,02átlag 8,6 0,47 0,30 0,16 0,02min. 1,3 0,43 0,26 0,12 0,02 0,482 0,023 1,292 0,007max. 57,1 0,58 0,41 0,24 0,04átlag 10,9 0,49 0,32 0,18 0,02Κ – telítettségi vízvezető képesség; Θ pF=x– az x vízpotenciálnak megfelelő talajnedvesség-tartalom; hy1 – higroszkóposság;TVT – telítettségi víztartalom; RVT – reziduális víztartalom; n és alpha – a van Genuchten (V-G)függvény paramétereizisból. Az eltérő fizikai féleségű talajok 0-30cm-es rétegének talajtani és talajhidrológiaijellemzőit a 2. és 3. táblázat szemlélteti.A leválogatást követően az azonos fizikaiféleségű talajok víztartóképesség-függvényeit(pF-görbéit) belső léptékük szerintrendszereztük (beskáláztuk). A rendszerezés(Miller – Miller, 1956) során kiszámoltuk azegyes textúra-csoportok átlaggörbéjének vanGenuchten paramétereit, majd ezt követőenminden egyes görbéhez ún. arányossági mutatót(skálázási együtthatót, SE) rendeltünk.Az arányossági mutató kifejezi az egyesgörbék eltérését a csoport átlaggörbéjétől,

FARKAS – HERNÁDI – MAKÓ – MÁTÉ: Mészlepedékes csernozjom talajok klímaérzékenysége 194. táblázatAz arányossági együttható (SE)eloszlásfüggvénye alapján kiválasztott, adottrelatív gyakorisághoz (P SE) tartozóSE értékek, melyek az egyestextúra-csoportokra jellemzővíztartóképesség-függvényeket reprezentáltáka modellezés soránSE relatívFizikai féleséggyakorisága HV V AVP SE_0,00 0,080 0,054 0,159P SE_0,25 0,134 0,258 0,286P SE_0,50 0,424 0,856 0,769P SE_0,70 0,881 1,333 0,947P SE_0,85 1,733 2,005 1,467P SE_1,00 2,061 2,888 2,197és alapvetően a szerkezeti eltérések miattfellépő pórusméret-különbségeket jellemzi.A módszert Farkas (2002) részletesen ismerteti.A módszer előnye, hogy egy homogénnektekinthető mintasokaságon belül azarányossági tényező alkalmas a talaj fizikaifélesége és szerkezete által egyaránt meghatározotttalajhidrológiai függvények közöttikülönbségek számszerűsítésére. Ily módon avízmérlegszámítások egy görbesereg tanulmányozásahelyett egy paraméter elemzéséreegyszerűsíthetők.Vizsgálatainkban az egyes textúra-csoportokonbelül a talajhidrológiai függvények(víztartó- és vízvezetőképesség-függvény)változatosságát az arányossági tényező (SE)eloszlásfüggvénye alapján vettük figyelembeoly módon, hogy a SWAP modellt azSE 6-6 meghatározott relatív gyakoriságának(P SE) megfelelő talaj adataival futtattuk(4. táblázat). Tekintettel arra, hogy a 30 cmalatti rétegek adatai az adatbázisban hiányosakvoltak, csak a felső 30 cm-es réteg talajtulajdonságaitváltoztattuk a modellezés során.A mélyebben elhelyezkedő rétegeket azonostalajtulajdonságokkal vettük figyelembe.A lehetséges klímaváltozási forgatókönyvekelemzése során eltérő fizikai féleségűcsernozjom talajokra modelleztük a talaj nedvességforgalmátés a talajvízmérleg elemeit(növényi vízfogyasztás vagy evapotranszspiráció,párolgás, mélybeszivárgás) különbözőklímaviszonyok függvényében. A modellfuttatásokhozhasznált bemenő talajfizikai adatoka talaj víztartó- és vízvezetőképességfüggvényekanalitikus leírására széleskörűenalkalmazott van Genuchten-Mualem modell(Mualem, 1976; van Genuchten, 1980) paramétereivoltak. A növényi tulajdonságokat(búza: LAI, gyökéreloszlás és -mélység,növénymagasság stb.) szakirodalmi adatokalapján, egységesen határoztuk meg. A modellbentalálható együtthatók beállítása (teháta modell paraméterezése) előzetes modellillesztésalapján történt (Farkas, 2007),mely során egy magyarországi termőhelykísérleti adataira építve beállítottuk a hazaiviszonyokra jellemző paraméterértékeket.Ezt követően csak a talajfizikai és a meteorológiaiadatokat változtattuk a modellbena célból, hogy az eltérő klímaviszonyokkalrendelkező években a mészlepedékes csernozjomtalajok minél szélesebb körét vonjukbe a vizsgálatokba.Az eredmények értékelése során összehasonlítottuka talaj összes vízkészlete, atranszspiráció, a párolgás és a mélybeszivárgáséves alakulását a jelenlegi klímát jellemző(referencia, RF) időszak és a két klímaforgatókönyv(A2 és B2) különböző éveiben.Tanulmányoztuk, hogy mennyiben határozzameg a talajvízmérleg elemeit a talaj fizikaifélesége és a víztartóképesség-függvényváltozatossága eltérő időjárási feltételek esetében.Értékeltük, hogy milyen változásokraszámíthatunk a talaj vízforgalmában, illetvemiként változhat a talaj aszályérzékenysége.EREDMÉNYEKA talajhidrológiai függvényekrendszerezéseA három vizsgált fizikai féleség talajhidrológiaiadatainak rendszerezésével számított„átlagos” víztartóképesség-görbéketaz 1. ábra szemlélteti. A bal felső ábrán

20 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK1. ábraAz eltérő fizikai féleségű talajok átlagos (SE = 1) víztartóképesség-függvénye a skálázás alapján (bal felső ábra),valamint az egyes textúra-csoportok mért és illesztett (van Genuchten) víztartóképesség-értékei. A jelmagyarázatban feltüntetettértékek a kiválasztott referencia görbék skálázási együtthatói

FARKAS – HERNÁDI – MAKÓ – MÁTÉ: Mészlepedékes csernozjom talajok klímaérzékenysége 215. táblázatA skálázási koefficiens (SE)és egyes talajtulajdonságok között számítottkorrelációs együttható (R) értékeiFizikai K Θ pF=2,5Θ pF=4,2HUMféleség cm nap -1 m 3 m -3 %Korrelációs együttható (%)HV 3 -78 -75 23V 65 -60 -64 29AV -7 -49 -82 68Összes 11 -44 -66 14látható, hogy a telítettségi víztartalomértékek,valamint a reziduális víztartalom nemkülönböznek számottevően. Ugyanakkorjelentős, akár 0,15 m 3 m -3 -es különbségekis adódhattak az eltérő textúrájú csoportok átlagosszabadföldi vízkapacitása (Θ pF=2,3) között.A hervadáspont-értékek (Θ pF=4,2) közöttilegnagyobb különbség 0,07 m 3 m -3 . Az átlaggörbékközötti különbségek alapján feltételezhetővolt, hogy a vizsgált talajok nedvességforgalmábanszámottevő eltérésekjöhetnek létre a vegetációs időszak során.A talajhidrológiai függvények textúra-csoportonbelüli eloszlását mutató víztartóképesség-görbék(1. ábra) és a statisztikai elemzések(5. táblázat) alapján elmondható, hogy a nagyobbarányossági együtthatóval (SE) rendelkezőgörbéket viszonylag nagyobb telítettségivíztartalom és kisebb hervadáspont, illetveszabadföldi vízkapacitás jellemezte. A görbesereg– az SE=0,05 arányossági együtthatóval(P SE=0) rendelkező pF-görbét leszámítva – avályog esetében nyújtotta a legegységesebbképet, míg a legnagyobb szórást a homokosvályognál tapasztaltuk. Az agyagtartalomnövekedésével nőtt az arányossági együttható(SE) és a humusztartalom (HUM), illetvehervadáspont (Θ pF=4,2) közötti, és csökkent azSE és a szabadföldi vízkapacitás (≈Θ pF=2,5)közötti összefüggés erőssége.A talaj összes vízkészleteA talaj összes vízkészletének éves legnagyobb(TSW _ MAX), legkisebb (TSW _ MIN) ésátlagos (TSW _ ÁTLAG) értékeit 0-30 és 0-100cm-es rétegben vizsgáltuk. A 2. ábrán a talajvízkészletadott évben előforduló legnagyobbés átlagos értékeit tüntettük fel a három klímaforgatókönyvrejellemző éves csapadékösszegekfüggvényében. Az ábrákon láthatókilenc-kilenc adatsor a három vizsgált fizikaiféleségre (HV, V és AV) jellemző pF-görbékközül a 0; 0,5 és 1 relatív gyakorisággal (P SE)rendelkező víztartóképesség-függvényekrevonatkozik. Ezek – a 4. táblázat alapján –az 1. ábrán az alábbi skálázási együtthatóvalrendelkező pF-görbéknek felelnek meg:0,08; 0,88 és 2,06 (HV); 0,05; 0,86 és 2,89(V), továbbá 0,16; 0,77 és 2,20 (AV). A 2. ábrándinamikus matematikai modell eredményeitaz elkülönülő pontok jelölik, melyekremásodfokú függvényt illesztettünk. Az illesztettfüggvények alapján szoros összefüggésttaláltunk az összes vízkészlet és az évescsapadékösszeg között. A determinisztikusegyüttható (R 2 ) értékei 0,73 és 0,96, illetve0,75 és 0,96 között mozogtak a TSW _ MAX,valamint a TSW _átlag esetében.Az ábrán megfigyelhető, hogy évjárattólfüggetlenül is határozottan elkülönül a legnagyobbTSW értékekkel rendelkező HV csoport,míg a V és AV fizikai féleségű talajoknála TSW és az éves csapadékösszeg közötti kapcsolatnagyjából hasonlóan alakul. Ugyanakkorismeretes, hogy a homokos vályog talajokösszességében kevesebb víz befogadására képesek,mint a V és AV fizikai féleségű talajok.Ez a víztartóképesség-függvényeken is megfigyelhető(1. ábra). A HV talajok feltételezhetőenazért tudnak a viszonylag kisebb potenciálisvízkapacitásuk ellenére is több vizetelraktározni, mint a V és AV talajok, mert atalaj jobb vízvezető képessége miatt a felszínalatti rétegek gyorsabban telítődnek csapadékvízzel,így intenzív esők esetén későbbkövetkezik be a telítődés és kisebb lesz a fel-

22 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK2. ábraAz összes vízkészlet adott évi legmagasabb (TSW _ MAX) és átlagos (TSW _átlag) értékeinek alakulása a skálázási együtthatófüggvényében a különböző klímaszcenáriók eltérő csapadékösszegű éveibenJelölések: FF_P SE, ahol FF – fizikai féleség (HV – homokos vályog, V – vályog; AV – agyagos vályog, P SE– az adott modellfuttatás során használt pF-görbeskálázási együtthatójának relatív gyakorisága (0,0; 0,5 vagy 1,0)

24 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKtettünk különbséget, ezek az eredmények rámutatnakarra, hogy a feltalaj jellemzői – valószínűlega vízvezető képesség révén – jelentősenmeghatározzák a teljes talajszelvényvízforgalmát. Esetünkben a TSW _ ÁTLAGértékeiben figyelhető meg annyi változás,hogy a referencia időszak legcsapadékosabb– RF_1,0 – évében lényegesen kisebb volt aszelvény teljes vízkészlete, mint a két klímaszcenáriólegcsapadékosabb évében (A2_1,0 és B2_1,0). Ez azonban arra is utalhat,hogy az RF_1,0 típusú években a csapadékeloszlásés a talaj nedvességtartalma a vegetációsidőszak során kedvező a növényzetszámára, ezért a talaj vízkészlete jelentősenlecsökken az intenzív növényi vízfogyasztásrévén. A fentiekből látható, hogy a talaj vízkészleteönmagában nem ad elegendő információtarról, hogy mennyiben voltak kedvezőek,illetve kedvezőtlenek az adott évtípuscsapadék- és hőmérséklet-viszonyai a növényszámára. Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszolhassuk,szükségünk van a talajvízmérlegegyéb elemeinek – többek között a növény általfelvett víz mennyiségének, tehát a transzspirációnak– az ismeretére.Az 5. ábrán a talajban tárolt vízmennyiségéves legkisebb értékeit (TSW _ MIN) mu-3. ábraAz összes vízkészlet évi legmagasabb (TSW _ MAX) és átlagos (TSW _átlag) értékeinek,valamint éves mérlegének (ΔTSW) alakulása a skálázási együttható függvényében a különbözőklímaszcenáriók (RF, A2 és B2) eltérő relatív gyakoriságú (P SP=0,0; 0,5 és 1,0)csapadékösszeggel rendelkező éveiben, a homokos vályog textúrájú talajok 0-30 cm-es rétegében

FARKAS – HERNÁDI – MAKÓ – MÁTÉ: Mészlepedékes csernozjom talajok klímaérzékenysége 254. ábraAz összes vízkészlet adott évi legmagasabb (TSW _ MAX) és átlagos (TSW _átlag) értékeinek,valamint éves mérlegének (ΔTSW) alakulása a skálázási együttható függvényében a különbözőklímaszcenáriók (RF, A2 és B2) eltérő relatív gyakoriságú (P SP= 0,0; 0,5 és 1,0)csapadékösszeggel rendelkező éveiben, a homokos vályog textúrájú talajok 0-100 cm-esrétegében5. ábraAz összes vízkészlet adott legkisebb(TSW _ MIN) értékeinek alakulása a skálázásiegyüttható függvényében a különbözőklímaszcenáriók (RF, A2 és B2) eltérőrelatív gyakoriságú (P SP= 0,0; 0,5 és 1,0)csapadékösszeggel rendelkező éveiben,a homokos vályog talajoknál

26 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKtatjuk be. Megfigyelhető, hogy a legkisebbvíztartalom éves értékeit nem befolyásoljákaz időjárási viszonyok. Ennek oka az, hogya legkisebb víztartalom kizárólag a talajtulajdonságoktólfügg. Eszerint a 0-30 és 0-100cm-es rétegre vonatkozó görbék gyakorlatilagaz adott talajoszlopot jellemző holtvízmennyiségét mutatják az arányossági együtthatófüggvényében.A talajvízmérleg elemeiA talajvízmérleg egyes elemeinek változásáta klímaviszonyok és talajtulajdonságoktükrében a vályog fizikai féleségű talajokpéldáján szemléltetjük.A 6. ábra az éves kumulatív transzspirációalakulását mutatja az SE és a csapadékviszonyoktükrében. Látható, hogy a vízmérlegszámításokszerint az A2 klímaforgatókönyvesetében a növényi vízfogyasztás alapvetően230 és 280 mm között mozog, évjárattól éstalajhidrológiai tulajdonságoktól (SE) függetlenül.Ez alól csak a szélsőséges esetekképeznek kivételt. A szélsőségesen száraz(A2_0,000 – P SP=0 relatív gyakorisággal), illetvea szélsőségesen csapadékos (A2_1,000 –P SP=1 relatív gyakorisággal) években az évestranszspiráció értéke értelemszerűen 150 mm,valamint 240-370 mm körül alakul. Hasonlómódon kivételt képeznek az igen nagy SE értékkelrendelkező talajok is, melyek – mivela transzspiráció-értékek kevésbé függnek azéves csapadékösszeg alakulásától – növényivízfogyasztás szempontjából kevésbé klímaérzékenyekugyan, azonban esetükben a nö-6. ábraA búzanövény éves vízfogyasztásának (kumulatív transzspiráció) alakulása a vályogfizikai féleségű talajokban az eltérő klímaszcenáriók (RF, A2, B2) különbözőrelatív gyakoriságú csapadékösszeggel (SP) jellemezhető éveiben

FARKAS – HERNÁDI – MAKÓ – MÁTÉ: Mészlepedékes csernozjom talajok klímaérzékenysége 27vényi vízfogyasztás még a legcsapadékosabbévben sem haladja meg a 240 mm-t. Feltételezve,hogy az őszi búza vízigénye hazai viszonyok(klíma, agrotechnika, növényfajták)között 350-410 mm közé tehető (Palkovics –Kótai, 2004), megállapítható, hogy a Kárpát-medencesajátosságaiban gondolkodvanövénytermesztési szempontból csernozjomtípusú talajok és őszi búza esetében az A2 klímaszcenárióforgatókönyve a legkedvezőtlenebb.A 6. ábrán érdemes megfigyelni, hogy atranszspiráció és az éves csapadékösszeg közöttipozitív összefüggés ellenére a csapadékéven belüli eloszlása, valamint a párolgási ésegyéb viszonyok alakulása felülírhatja a logikussorrendet. A referencia időszakra vonatkozóeredmények közül például a P SP=0,000,illetve P SP=0,625 relatív gyakoriságú csapadékösszeggel(SP) rendelkező években az általánostendenciát meghazudtolóan nagy, illetvekicsi volt az éves transzspiráció értéke. Ez felhívjaa figyelmet arra, hogy bár általános tendenciákés összefüggések kimutathatóak azeredményekből, a talajok klímaérzékenységénektanulmányozásához szükséges a csapadékéven belüli eloszlásának és a szélsőséges időjárásihelyzetek hatásának vizsgálata is.A talajfelszínről történő párolgás jellemzőgörbéit a 7. ábrán mutatjuk be. Látható,hogy – leszámítva a szélsőséges éveket – apárolgás esetében a B2 szcenárió görbéi halmozódnakfel egy szűk – 140-170 mm-es –intervallumban. A szimulált párolgásértékeknem mutatnak számottevő összefüggést azarányossági együtthatóval, ami valószínűleg7. ábraA talaj felszínéről történő párolgás alakulása a vályog fizikai féleségű talajokbanaz eltérő klímaszcenáriók (RF, A2, B2) különböző relatív gyakoriságú csapadékösszeggel (SP)jellemezhető éveiben

28 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK8. ábraA talaj felső 100 cm-es rétegéből a mélyebb rétegek felé elszivárgó víz éves mennyiségénekalakulása a vályog fizikai féleségű talajokban az eltérő klímaszcenáriók (RF, A2, B2)különböző relatív gyakoriságú csapadékösszeggel (SP) jellemezhető éveibenannak tudható be, hogy a feltalaj tulajdonságaintúl a párolgást alapvetően a légköri viszonyokhatározzák meg.Érdekes megfigyelni, hogy a jelenlegiklimatikus viszonyoknál (RF) a transzspirációkapcsán a 6. ábrán, az aránytalanulmagas transzspiráció-értékek miatt kiemeltSP_0,000 esetben a párolgás drasztikusan lecsökkent,és feltételezhetően ez tette lehetővéa növényi vízfelvételt a szűk csapadékviszonyokközött is.A jelenlegi klímát reprezentáló időszakbannem tapasztaltunk mélybeszivárgást atalaj felső 100 cm-es rétegéből. Ezzel szembenaz A2 és a B2 forgatókönyvekre számítottvízmérlegekben három-három esetbenvolt számottevő elszivárgás a talaj mélyebbenfekvő rétegeibe (8. ábra). A B2 klímaforgatókönyvesetében a mélybeszivárgása várakozásoknak megfelelően a legcsapadékosabbévekben (P SP> 0,7) jött létre, és aszélsőségesen csapadékos P SP=1 évben volta legszámottevőbb. Ekkor az elszivárgott vízmennyisége elérte a 80 mm-t is. Az A2 klímaforgatókönyvnélnem ilyen egyértelműen értelmezhetőa helyzet. Az, hogy milyen relatívgyakoriságú csapadékösszeggel rendelkezőévben milyen mértékű mélybeszivárgás alakulki, teljesen véletlenszerűnek tűnik. Ebbőlarra következtettünk, hogy az A2 szcenárióesetében ritkán előforduló, azonban rendkívülnagy intenzitású csapadékra is fel kellkészülni. Az ilyen szélsőséges időjárási helyzetbenmegnő a felszíni elfolyás, eróziós károkléphetnek fel, és – amint az kimutathatóvolt – a talajszelvény vízkészletveszteségeita mélyebb rétegekbe távozó víz mennyiségeis jelentősen megnövelheti. Mint azt már említettük,a jó vízgazdálkodási tulajdonságokkalrendelkező csernozjom talajokban a referenciaidőszak éveiben nem volt kimutathatómélybeszivárgás, annak ellenére, hogy ebbenaz időszakban az éves csapadékösszeg szinteminden relatív gyakoriságnál nagyobb volt,mint az A2 és B2 klímaforgatókönyv esetében(1. táblázat). Ez alól csak a B2 szcenáriólegcsapadékosabb éve (P SP=1) képezett kivételt.Az a tény, hogy a lehullott csapadékjelentős része a talaj felső 100 cm-es rétegénekvízkészleteit gyarapította, arra enged következtetni,hogy ezek a csapadékeseményeksokkal egyenletesebben mentek végbe, mintaz A2 és B2 szcenárióknál. Ez a megállapításismételten felhívja a figyelmet arra, hogyszükséges a szélsőséges időjárási helyzetektalajvízforgalomra gyakorolt hatásánakelemzése.

FARKAS – HERNÁDI – MAKÓ – MÁTÉ: Mészlepedékes csernozjom talajok klímaérzékenysége 29KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSA kutatásokat az OTKA (62436 és048302), a MEH-MTA V1. 11. sz. kutatásiprojektje és az Oktatási Minisztérium(NKFP6-00079/2005) támogatta. A klímaváltozásiszcenáriókra vonatkozó adatok azEU által létrehozott PRUDENCE EurópaiUniós EVK2-CT2001-00132 számú projektadatbázisából származtak.FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) BARTHOLY J. – PONGRÁCZ R. – GELYBÓ GY. (2007a): Regional climate change expected inHungary for 2071-2100. Applied ecology and Environmental Research. 5. 1-16. pp. (2) BART-HOLY J. – PONGRÁCZ R. – GELYBÓ GY. – SZABÓ P. (2007b): A hőmérsékleti extrémumok várhatóalakulása a Kárpát-medence térségében a XXI. század végén. „KLÍMA-21” Füzetek. 51. sz.3-17. pp. (3) BARTHOLY J. – PONGRÁCZ R. – BARCZA Z. – HASZPRA L. – GELYBÓ GY. – KERN A.– HIDY D. – TORMA CS. – HUNYADY A. – KARDOS P. (2007c): A klímaváltozás regionális hatásai:a jelenlegi állapot és a várható tendenciák. Földrajzi Közlemények. CXXXI. (LV.) kötet,4. sz. 257-269. pp. (4) BIRKÁS M. – GYURICZA CS. (2004): A talajhasználat és a klimatikus hatásokkapcsolata. In: BIRKÁS M., GYURICZA Cs. (szerk.): Talajhasználat – Műveléshatás – Talajnedvesség.10-47. pp. SZIE, Gödöllő (5) CSETE L. – VÁRALLYAY GY. (2004): Agroökológia. Azagroökoszisztémák környezeti összefüggései és szabályozásának lehetőségei. „AGRO-21”Füzetek, 37. 217. (6) FARKAS CS. (2002): A talajnedvesség-forgalom modellezése a talajfizikaitulajdonságok területi inhomogenitásának és szezonális dinamikájának tükrében. PhD dolgozat,ELTE TTK, Budapest, 150 p. (7) FARKAS CS. (2004): Effect of soil tillage on soil propertiesand soil water regime. In: BIRKÁS M., GYURICZA Cs. (eds.): Soil management – Tillageeffects – Soil water. 61-81. pp. Szent István Egyetem, Gödöllő (8) FARKAS CS. – MAJERÈAK J.(2007): Soil water storage under conventional and soil conserving tillage practices. ISSPAConference, Budapest, June 2007, Conference Abstract) (9) FARKAS, CS. – RAJKAI, K. (2002):Moisture regime with respect to spatial variability of soil hydrophysical properties. Agrokémiaés Talajtan 51. 1-2 .7-16. pp. (10) FARKAS CS. – HAGYÓ A. – HORVÁTH E. – VÁRALLYAY GY.(2008): A Chernozem Soil Water Regime Response to Predicted Climate Change Scenarios.Soil and Water Research, Vol.3. S58-S67. http://journals.uzpi.cz:8050/uniqueFiles/01658.pdf(11) HARNOS ZS. (2005): A klímaváltozás és lehetséges hatásai a világ mezőgazdaságára. MagyarTudomány 7. 826. p. (12) IPCC (2007): Climate Change 2007: The Physical ScienceBasis. Contribution of Working Group I to the Fourth Assessment Report of the IntergovernmentalPanel on Climate Change (Eds.: SOLOMON, S., D. QIN, M. MANNING, Z. CHEN, M.MARQUIS, K.B. AVERYT, M. TIGNOR, H.L. MILLER). 996. Cambridge University Press, Cambridge,United Kingdom and New York, NY, USA (13) KONCSOS L. – FLACHNER ZS. – FONYÓ GY.(2004): Dynamic modelling for water retention based floodplain management at Bodrogköz.Hungary. Proc. Of the 7 th INTERCOL Wetland Conference, 2004 (14) KOVÁCS G.J. – DUNKELZ. (1997): A klímaváltozás várható következményei Magyarország szántóföldjein a következőfélszázadban. Meteorológiai Tudományos Napok Kiadványa, Nov. 20-21, 1997, Budapest,181-193. pp. (15) LÁNG I. – CSETE L. – HARNOS ZS. (1983): A magyar mezőgazdaság agroökológiaipotenciálja az ezredfordulón. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest (16) MAKÓ A. – TÓTHB. (2008): MARTHA: az első részletes talajfizikai adatbázis Magyarországon. Agrárnapló2008/3. (17) MIKA J. (1996): Regionális éghajlati forgatókönyvek. Változások a légkörben ésaz éghajlatban. Természet Világa 1996/I. Különszám (szerk. MIKA J.) 69-74. pp. (18) MILLER,E.E. – Miller, R.D. (1956): Physical theory for capillary flow phenomena. J. Appl. Phys., 27.324-332. pp. (19) MUALEM, Y. (1976): A new model for predicting the hydraulic conductivity

30 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKof unsaturated porous media. Water Res. Res. 12. 513-522. pp. (20) NÉMETH T. (1996): Nitrogenbalances in long- term field experiments. Fertilizer Research 43. 13-19. pp. (21) PALKO-VICS G. – KOLTAI G. (2004): A talaj vízgazdálkodása és a növényi produkció kapcsolata különöstekintettel a talajvíz szerepére. Országos mezőgazdasági szakfolyóirat VIII. évfolyam– 2004/5 Rovat: Szántóföld (22) SZÁSZ G. – CSELŐTEI L. – KOVÁCS G.J. (1994): Az időjárás ésa növénytermesztés. In: LÁNG I., CSETE L., DOHY J., HARNOS ZS., KOCSIS K., VÁRALLYAY GY.(szerk.): Az agrárgazdaság jövőképe. 50-87. pp. „AGRO-21” Füzetek, 1994. 1 „AGRO-21”Kutatási Programiroda (23) TUBA Z. – NAGY Z. – CZÓBEL SZ. (2004): Hazai gyeptársulásokfunkcionális ökológiai válaszai, C-körforgalma és üvegházhatású gázainak mérlege jövőbenivárható éghajlati viszonyok, illetve eltérő használati módok mellett. „AGRO-21” Füzetek37. sz. 123–138. pp. (24) VAN DAM, J. (2000): Field-scale water flow and solute transport.Phh.D. thesis, Wageningen University, The Netherlands, 167 p. (25) VAN GENUCHTEN, M.TH.(1980): A closed-form equation for predivting the hydraulic conductivity of unsaturated soil.Soil Sci.Soc. Am J., 44 892-898. pp. (26) VARGA-HASZONITS Z. – VARGA Z. (2004): Az éghajlativáltozékonyság és a természetes periódusok. „AGRO-21” Füzetek, 2004. 37. 23-32.pp. (27) VÁRALLYAY GY. (1992): Globális klímaváltozások hatása a talajra. Magyar Tudomány9. 1071-1076. pp. (28) VÁRALLYAY GY. (2004): Agroökológia és vízgazdálkodás. „AGRO-21”Füzetek, 37. 33-49. pp. (29) VÁRALLYAY GY. (2005): Magyarország talajainak vízraktározó képessége.Agrokémia és Talajtan, 54. 1-8. pp.

A TALAJOK KLÍMAÉRZÉKENYSÉGESISÁK ISTVÁN – MÁTÉ FERENC – MAKÓ ANDRÁS – SZÁSZ GÁBOR –HAUSNER CSABAKulcsszavak: búza, kukorica, termésátlag, klímaterületek, talajtípusok.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKA CORINE felszínborítási adatbázis, az AGROTOPO talajtani adatbázis, Magyarországdigitális klimatikus térképe és a megyei kukorica- és búzatermésátlagok hoszszútávú idősorainak térinformatikai elemzését végeztük el. A CORINE adatbázisból aszántó felszínborítási kategóriát ábrázoló réteget összemetszettük a többi térképi adatbázissal,a legkisebb, irreleváns poligonokat töröltük és a maradék 504 db, 10 km 2 -nélnagyobb poligonra végeztük el az elemzést, amelyek így a szántó csaknem 98 százalékátfedték le. A poligonok területével súlyozott átlagot számítottunk a búza- és kukoricatermésekbőla talajtípusokra és a klímaterületekre is minden évben. A talajokat és klímaterületeketis rangsorba állítottuk minden évben, és az összes évet tekintetbe véveátlagos rangszámot, valamint nem paraméteres szórás jellegű mutatóként a rangok alsóés felső kvartilisének a távolságát számítottuk ki. Ezekből a kiindulási értékekből közelítőklímaérzékenységi mutatót számítottunk, amely azt mutatja meg, hogy a klimatikusingadozáson felül a talajtól függő termésingadozás mekkora. Feltehető, hogy azoknála talajoknál, amelyeknél a rövid távú időjárási hatásokra (évjárathatás) válaszkénta termésben megmutatkozó nagy ingadozást találunk, azok a hosszú távú klimatikusváltozásokra is érzékenyebben reagálnak, tehát az általunk számított mutató a talajokklímaérzékenységeként fogható fel.BEVEZETÉSMagyarországon az átlagos hőmérséklet1 o C-kal emelkedett, az éves átlagos csapadékpedig 83 mm-rel csökkent az utóbbi másfélévszázadban, és a változás nagy része azutóbbi évtizedekben következett be (Jolánkaiet al., 2004; Várallyay, 2006). Az általánostrendek mellett az extrém időjárási eseményekgyakorisága is megnőtt, és ez a folyamatjelenleg is erősödni látszik (Bartholy –Pongrácz, 2007).A klímaváltozás folyamatait, következményeités a lehetséges alkalmazkodás módjátrégóta vizsgálják Magyarországon (Láng etal., 1983; Láng, 2004). Több publikáció látottnapvilágot az általános mezőgazdaságikövetkezményekről (Anda, 2004; Varga-Haszonits,2003; Harnos, 2005) és a növénytermelésbenjelentkező speciális következményekről(Szőllősi et al., 2004; Jolánkai etal., 2003). Néhány szerző a talajt is tekintetbeveszi, mint a klímaváltozás hatásainak közvetítőközegét a növénytermelés felé (Kertész,2001; Birkás et al., 2007). Arra nézveazonban, hogy az időjárás hatására bekövetkezőtermésingadozást hogyan lehetne a talajokklímaérzékenységére felhasználni, kevésközlemény született. Szász (2005) publikációjábanezt a jelenséget vizsgálta. Vizsgálatai-

32 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKban függvényeket fejlesztett ki, amelyek azőszi búza és a kukorica termését jellegzetestájanként az időjárási elemektől függően becsülték.A szerző kiemelte, hogy a termésátlagtólfüggetlen mérőszámra van szükség azilyen típusú elemzéshez.A magyarországi talajok víz- és anyagforgalmitípusainak sokrétű jelentőségét az agroökoszisztémákműködése szempontjábólVárallyay (2004) tekintette át. A talajtulajdonságokés azok kombinációi nagy térbelivariabilitást mutatnak, és a talajok klímaérzékenységenyilvánvalóan hasonló mintázatotkövet (Várallyay, 2006). A klímaérzékenységvalószínűleg szorosan kapcsolódika vízgazdálkodási tulajdonságokhoz, a növényekszámára felvehető víz mennyisége atalajban alapvetően meghatározza a termést,tehát a termés jó indikátora lehet a klímaérzékenységnek(Farkas et al., 2005).Tanulmányunkban azt a célt tűztük ki magunkelé, hogy a térinformatikai és a hagyományosstatisztikai elemzés kombinálásával,sokszorosan tesztelt és megbízható adatbázisokratámaszkodva kimutassuk a talajokközötti különbségeket a klímaérzékenységtekintetében, azaz a talajok klímaérzékenységérenézve egy megbízható mutatószámotképezzünk.ANYAG ÉS MÓDSZERA vizsgálathoz országos térképi adatbázisokatés statisztikai adatokat használtunk fel.A CORINE felszínborítási adatbázis (EEA,2005) szántó művelési ágba tartozó területeitdolgoztuk föl (közel 5,3 millió ha). Ennekkét oka is volt, mindkettő a további feldolgozottadatokkal függ össze. Az egyik ok azAGROTOPO adatbázis használata volt (Várallyay2005), amelynek az adatait döntőena szántókon végzett felvételezések alapjánterjesztették ki más művelési ágakra és másterülethasználati kategóriákra. Ebből következik,hogy a szántók területén a legnagyobbaz adatbázis megbízhatósága. Az adatok közüla talajtípust leíró réteget használtuk föl.A másik ok arra, hogy a CORINE adatbázisbólcsak a szántókat emeltük ki az volt, hogya feldolgozott termésadatok az 1960 és 2005közötti megyei búza- és kukorica-termésátlagokvoltak (KSH, 1960-2005). Ezek a növényeka legfontosabb szántóföldi kultúrák,együttes vetésterületük a szántó területénekfele körül ingadozik. További szempontvolt, hogy e két kultúra vegetációs periódusaegyütt a teljes évet átfogja, így a terméseredményekbenaz időjárási variabilitás általjelentős mértékben determinált évjárathatásjól mérhető. Ezen kívül felhasználtuk mégMagyarország klímatérképét is (Kakas,1989). Az adatokat az ArcMap programmalértékeltük és dolgoztuk föl (ESRI, 2003).A klímatérképet és a statisztikai adatokat digitalizáltuk,a CORINE és az AGROTOPOadatbázisokat pedig digitális formában használtukföl.A térinformatikai feldolgozás a következőlépésekből állt:1. A táblázatosan digitalizált termésadatokata megyetérképhez kapcsoltuk.2. Digitalizáltuk a klímatérképet.3. A CORINE adatbázis szántórétegévelkimetszettük a többi térképet (AGROTOPO,klímatérkép, megyei termésátlagok).4. A három kimetszett eredménytérképetegymással összemetszettük.Az éves adatokból kiszámítottuk mind abúza, mind a kukorica termésátlagát az egyesklímaterületekre és az egyes talajtípusokra isolyan módon, hogy az adatokat a területnagyságokkalsúlyoztuk. Ezeket az eredményeketnagyság szerint sorrendbe állítva mindegyikhezegy rangot rendeltünk. Az adott évben alegnagyobb átlagtermésű klímaterület, illetvetalajtípus kapta az 1. rangot, a legkisebb átlagtermésűtalajtípus a 31. rangot, mivel ennyi talajtípusvan az AGROTOPO adatbázisban, ésa legkisebb átlagtermésű klímaterület kaptaa 18. rangot, mert ennyi klímaterületet különítel a térkép. A talajtípusok, klímaterületekés megyék kódját az 1–3. táblázat mutatja.A számítás elvégzésével minden talajtípusraés minden klímaterületre 44 rangszámotkaptunk az 1960-tól 2005-ig terjedő évek-

SISÁK – MÁTÉ – MAKÓ – SZÁSZ – HAUSNER: A talajok klímaérzékenysége 33Talajtípusok és kódok az AGROTOPO adatbázisban1. táblázat1 köves és földes kopár 17 mélyben sós réti csernozjom2 futóhomok 18 mélyben szolonyeces réti csernozjom3 humuszos homok 19 terasz csernozjom4 rendzina 20 szoloncsák5 erubáz talaj, nyirok 21 szoloncsák-szolonyec6 savanyú, nem podzolos barna erdőtalaj 22 réti szolonyec7 agyagbemosódásos barna erdőtalaj 23 sztyeppesedő réti szolonyec8 pszeudoglejes barna erdőtalaj 24 szolonyeces réti talaj9 barnaföld 25 réti talaj10 kovárványos barna erdőtalaj 26 réti öntéstalaj11 csernozjom barna erdőtalaj 27 lápos réti talaj12 csernozjom jellegű homok 28 síkláp talaj13 mészlepedékes csernozjom 29 lecsapolt és telkesített rétláp talaj14 alföldi mészlepedékes csernozjom 30 mocsári erdők talajai15 mélyben sós alföldi mészlepedékes csernozjom 31 nyers öntéstalaj16 réti csernozjomre, mivel 1961-ből és 1962-ből hiányoztak azadatok. Kiszámítottuk minden talajtípusra ésklímaterületre a rangok átlagát, a rangok alsóés felső kvartilisét és a két kvartilis távolságát.Ez utóbbi a nem-paraméteres statisztikaimódszerek között a szórással analóg mérőszám.A nem-paraméteres statisztikai eljárásválasztását az eredmények között indokoljuk.A térinformatikai feldolgozás 4. lépésébenolyan térképet kaptunk, amelyben 847eltérő kóddal rendelkező területi egységfordult elő. Ezek az egységek azonban területüketnézve szélsőségesen ferde eloszlástmutattak. A térkép nagyon sok kicsi (néhányszáz négyzetméter) egység mellett a nagyságukkalarányosan egyre kevesebb nagyegységet tartalmazott. A térképből töröltükazokat az egységeket, amelyek 10 km 2 (1000ha) alattiak voltak, ezáltal egy 504 egységbőlálló térkép maradt, amely azonban a korábbiterület 97,9 százalékát lefedte. A továbbivizsgálatokat ezzel az ésszerűen redukálttérképpel végeztük. Az igen kis területű egységekrészben a térinformatikai feldolgozásműtermékei lehetnek, hiszen a kiindulásitérképek sem abszolút pontosak. Másrésztezek elhagyása nem befolyásolja érdemben aszámítás végeredményét, hiszen a területtelsúlyozott átlag kiszámítása volt a feldolgozáselső lépése.A talajokra és klímaterületekre kiszámítottkvartilis távolságokat sztenderdizáltuk,azaz elosztottuk a megfigyelési egységekszámával (31 és 18). Erre azért volt szükség,mert a megfigyelési egységek száma önmagábanbefolyásolja az átlagos rangot, a kvartiliseketés a kvartilisek különbségét is. Ha akétféle kiindulási adatot (talaj és klíma) összeszeretnénk vonni egy mutatószámmá, előttea sztenderdizálását el kell végezni azért,hogy a nagyobb számú kategóriát tartalmazótényező (talajtípusok) irányába való torzulástkiküszöböljük.A sztenderdizált adatokból a következőklímaérzékenységi mutatót (KLÉR) számítottukki:

34 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKKlímaterületek és kódolásuk2. táblázatA) meleg terület (szárazföldi hatások túlsúlyban)A1 11 egész évben elégtelen nedvességű száraz (aszályos), a nyár forróA2 12 egész évben elégtelen nedvességű száraz (aszályos), a nyár mérsékelten forróA3 13 a tenyészidőszakban elégtelen nedvességű mérsékelten száraz, a nyár forróA4 14 a tenyészidőszakban elégtelen nedvességű mérsékelten száraz, a nyár mérsékelten forróA5 15 a tenyészidőszakban elégtelen nedvességű mérsékelten száraz, a tél hidegA6 16 mérsékelten nedves, a tél enyheB) mérsékelten meleg terület (óceáni hatások túlsúlyban)B1 21 egész évben elégtelen nedvességű száraz, a tél enyheB2 22 egész évben elégtelen nedvességű száraz, a tél hidegB3 23 a tenyészidőszakban elégtelen nedvességű mérsékelten száraz, a tél enyheB4 24 a tenyészidőszakban elégtelen nedvességű mérsékelten száraz, a tél hidegB5 25 mérsékelten nedves síksági körzet, a tél enyhe (nagy ködhajlam)B6 26 mérsékelten nedves enyhe telű, dombsági típusB7 27 mérsékelten nedves hideg telű típusB8 28 nedves, enyhe telű típusC) hűvös terület (hegyvidéki jelleg)C1 31 mérsékelten nedves a tél enyheC2 32 mérsékelten nedves a tél hidegC3 33 nedves a tél enyheC4 34 nedves hidegtelű, 500 m feletti típusA megyei termésadatsorok kódjai3. táblázat2 Baranya megye 12 Nógrád megye3 Bács-Kiskun megye 13 Pest megye4 Békés megye 14 Somogy megye5 Borsod-Abaúj-Zemplén megye 15 Szabolcs-Szatmár-Bereg megye6 Csongrád megye 16 Jász-Nagykun-Szolnok megye7 Fejér megye 17 Tolna megye8 Győr-Moson-Sopron megye 18 Vas megye9 Hajdú-Bihar megye 19 Veszprém megye10 Heves megye 20 Zala megye11 Komárom-Esztergom megye

SISÁK – MÁTÉ – MAKÓ – SZÁSZ – HAUSNER: A talajok klímaérzékenysége 35KLÉR talaj_i/klíma_i= QT búza/talaj_i+ QT kukorica/talaj_i–– QT búza/klíma_i– QT kukorica/klíma_iahol QT a kvartilisek sztenderdizált különbségea két kultúrára talajtípusonként ésklímaterületenként. Mivel mind az 504 vizsgálatiegységre nézve mind a négy adat kiszámítható,így a klímaérzékenységi mutatóis kiszámítható.A mutatót azért számítottuk a fenti képletszerint, mert azt feltételeztük, hogy a termésekvariabilitása részben a talajok által, részbena klíma által meghatározott. A kettő különbségéneka klíma és a talajok termésben1. ábraA búza termésátlaga, 1960-2005, t/ha2. ábraA kukorica termésátlaga, 1960-2005, t/ha

36 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKkifejeződő kölcsönhatását kell tükröznie, ígya talajok klímaérzékenységét is jellemezhetjükegy ilyen mutatószámmal. A különbségetkülön-külön a búzára és a kukoricára is kilehet számítani, illetve a fenti módon összevontmutatószámot is lehet képezni.AZ EREDMÉNYEKMind a búza-, mind a kukorica-termésátlagokfolyamatos növekedést mutatnak1960-tól kb. 1990-ig (1–2. ábra). Az átlagoknövekedésével a megyék közötti szórásis nőtt, egyes években és megyékben a kukorica-termésátlagnagyon alacsony szintreesett vissza. Mindkét növény termésátlagainmegfigyelhető a kilencvenes évek recessziójaés az ezredforduló utáni néhány évbenaz aszályos időjárás hatása. Az idősor utolsóA búza termésátlagai alapján klímaterületekre képzett rangok4. táblázatéveiben azonban kiemelkedően jó termésekettakarítottak be, elérve vagy meghaladvaaz 1980-as évek szintjét. Az adatok trendjébenvilágosan tükröződik az a termesztéstechnológiaifejlődés (tápanyagellátás,gépesítés, növényvédelem stb.), amelyena magyar mezőgazdaság csaknem fél évszázadalatt átment, tükröződik a termeléskereteinek átalakulása (nagyüzemek szervezése,reprivatizáció), és az évenkénti ingadozásbanés az egyes éveken belüli szórásbantükröződik az időjárás hatása is.Ha az idősort bármilyen szempont szerintátlagoljuk, mindezek a különbségek összemosódnakegy átlagban, és különbségek nehezenmutathatók ki. Ennek kiküszöböléséreválasztottuk a nem-paraméteres eljárást.A klímaterületek és a talajok közötti, terméseredményekbenmegmutatkozó rangsorugyanis feltehetően nagymértékben függetégh.kódátl.rang min.rang max.rang kvart1 kvart311 5,77 1 17 3 7,2512 7,84 2 18 5,75 913 5,34 1 13 3 714 7,07 3 12 5 915 11,95 4 16 10 1416 2,80 1 10 1 421 2,91 1 16 1 3,2522 14,73 6 18 12,75 1823 4,89 2 12 3 624 14,98 10 17 14 1725 10,00 3 17 7,75 12,2526 6,23 2 14 4 827 14,41 8 18 12,75 1628 11,36 2 18 7,75 1531 10,36 2 18 8 12,2532 13,66 6 18 12 1633 12,77 5 18 10 15,2534 13,93 8 18 11 17

SISÁK – MÁTÉ – MAKÓ – SZÁSZ – HAUSNER: A talajok klímaérzékenysége 37A kukorica termésátlagai alapján klímaterületekre képzett rangok5. táblázatégh.kód átl.rang min.rang max.rang kvart1 kvart311 6,25 1 18 2 1112 9,73 3 18 6 1213 6,20 2 17 3 914 6,98 2 12 5 8,2515 10,80 1 16 9 1316 2,39 1 16 1 321 4,70 1 18 2 622 14,00 2 18 11 1823 7,27 2 15 6 8,2524 14,80 5 18 13,75 1725 8,05 2 17 5 1026 5,09 2 13 3 727 14,89 8 18 14 1728 8,64 1 18 5 1231 10,02 3 18 8,75 11,2532 14,89 11 18 14 1633 11,48 4 18 9 13,2534 14,84 7 18 13,75 17len attól, hogy az idősor mely pontját vizsgáljuk,tehát a kitűzött célunknak, a talajokklímaérzékenysége vizsgálatának jobbanmegfelel, mint az átlagokra és szórásra épülőparaméteres statisztikai eljárások.A 4–7. táblázat mutatja a búza- és kukorica-termésátlagokalapján a klímaterületekreés a talajtípusokra képzett átlagos rangokat afeldolgozott 44 év eredményei alapján, valaminta legkisebb és legnagyobb rangot, illetveaz alsó és felső kvartilist. Mind a klímaterületek,mind a talajok között világos sorrendalakult ki az átlagos rangokat tekintve, de ateljes idősort figyelembe véve minden talajnálés minden klímaterületnél nagy a rangszámokterjedelme (a legnagyobb és legkisebbrang különbsége), sok esetben szinte a teljesterjedelmet átfogja, függetlenül attól, hogyegy kisebb vagy nagyobb területű talajtípusról,illetve klímaterületről van-e szó. Kezdetbenazzal a feltételezéssel éltünk, hogy a kisebbterületű egységek szórása kisebb lehetegyszerűen azért, mert kevesebb megyéreterjednek ki, ezáltal kevesebb megyei adatbólszámítjuk ki a rá vonatkozó termést ésannak a rangját, de az eredmények nem támasztottákalá ezt a feltételezést. Ez abból aszempontból kedvező, hogy a különböző területűtalajtípusok és klímaterületek közöttérvényes összehasonlításokat és megállapításokattehetünk.Természetesen a talajtípusok és a klímaterületekelhelyezkedése nem független egymástól,hiszen a klíma a talajképződés egyikalapvető meghatározó tényezője. Ezt a kölcsönösfüggést mutatja be a 8. táblázat. Csakazokat a területeket tüntettük föl, amelyeknagysága a teljes terület (5,3 millió ha) legalább0,5 százalékát elérte.

38 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKA búza termésátlagai alapján talajokra képzett rangok6. táblázattalajtípus kód átl.rang min.rang max.rang kvart1 kvart31 24,93 4 31 23 292 19,80 9 27 16 243 17,77 6 30 13,75 214 24,14 11 30 22 275 25,17 5 31 23 30,756 23,45 2 31 22,25 28,757 18,73 4 28 12,75 248 21,80 1 31 14 299 14,61 4 26 11 1910 26,70 3 30 26 3011 16,18 3 26 13,5 2012 10,63 3 27 6 13,2513 3,25 1 17 1 414 8,5 3 17 6 1015 10,77 2 25 6 14,2516 10,91 4 19 7 1517 11,00 2 30 3 1818 11,73 2 25 6,75 15,2519 6,52 1 30 1 8,7520 12,43 1 31 3 19,521 13,05 1 30 6 19,2522 14,59 2 30 10,75 19,2523 13,20 1 29 5 21,2524 16,34 4 30 11,75 22,2525 18,25 9 25 16 2126 8,80 3 17 7 1127 9,36 3 20 4,75 14,2528 15,48 2 30 7 2229 14,39 3 26 9,75 1830 26,83 2 31 26 3131 24,39 12 29 22,75 28Ha a búza és a kukorica talajonként képzettátlagos rangjait hasonlítjuk össze, azttapasztaljuk, hogy nincsenek nagy eltérések.A 3. ábra mutatja be az összevont klímaérzékenységimutatót. Ahol ennek értéke pozitív,ott a talajtípustól függő termésbeli varianciameghaladja a klímától függő varianciát,

SISÁK – MÁTÉ – MAKÓ – SZÁSZ – HAUSNER: A talajok klímaérzékenysége 39A kukorica termésátlagai alapján talajokra képzett rangok7. táblázattalajtípus kód átl.rang min.rang max.rang kvart1 kvart31 25,18 7 30 24 282 19,77 6 27 18 223 20,55 8 29 19 23,254 22,57 8 30 20,5 265 26,93 4 31 27 316 20,12 1 31 15,5 26,757 15,48 3 26 9,25 218 15,75 1 31 3,75 249 14,61 3 25 9,75 18,2510 25,52 4 30 24 3011 16,82 6 25 12,5 2112 14,68 8 23 12 16,2513 3,57 1 31 1 3,2514 9,66 4 25 6 1215 12,52 2 28 6 18,516 11,25 5 20 6,75 1717 11,36 1 29 3 19,2518 8,84 2 26 3 1219 10,62 1 31 3 14,7520 15,81 1 31 9,25 22,7521 17,07 3 30 11 22,2522 11,48 2 30 5,75 15,523 10,91 1 30 2 18,2524 16,50 3 30 9 2525 17,61 8 25 14 2226 9,20 3 18 6 1227 10,55 2 23 5,75 1528 16,77 2 29 10 2429 13,57 2 28 9,75 1730 25,02 3 31 22 3131 23,59 10 29 22,75 27azaz a klímától függő variancián felül pluszterméskockázatok is jelen vannak. Ez úgy isértelmezhető, hogy a talaj termőképességéneka klímahatásokkal való kölcsönhatása felerősítia klímahatást, tehát a mérőszám a talajklímaérzékenységeként is fölfogható. Ahol eza mutatószám negatív, ott a klímahatás a döntő,amit a talaj csak kevéssé befolyásol. Mivel

40 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK8. táblázatA klímaterületek és a talajtípusok elterjedésének összefüggése (százalékos megoszlás; csak a teljes terület legalább 0,5 százalékátkitevő egységeket tüntettük föl)klímaterület kódok összesentalajkódok 12 23 14 26 13 11 24 15 28 25 16 277 1,28 5,27 0,92 1,06 0,96 0,61 10,1025 2,07 0,83 2,16 2,02 0,84 1,26 9,1816 3,17 0,99 1,92 2,41 1,24 9,7326 1,18 1,96 2,37 0,54 0,66 1,05 0,55 8,319 3,20 3,31 0,55 7,0614 1,57 1,75 1,34 1,14 0,70 6,5013 1,11 3,19 1,36 0,88 6,5411 2,13 1,33 1,43 0,54 5,4317 1,20 1,80 1,72 4,7224 1,60 0,75 2,353 0,94 0,69 1,6331 0,51 1,25 1,7623 1,00 0,51 0,54 2,0510 0,74 0,79 1,532 0,64 0,6422 0,66 0,62 1,2827 0,62 0,628 0,93 0,93összesen 15,14 14,71 12,71 11,43 9,52 4,94 6,31 1,49 1,99 0,96 0,55 0,61 80,36

SISÁK – MÁTÉ – MAKÓ – SZÁSZ – HAUSNER: A talajok klímaérzékenysége 41A talajok relatív klímaérzékenysége (magyarázat a szövegben)3. ábra

42 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKa mutatószám a búza- és a kukorica-termésadatokatis tartalmazza, ezért az egész évetjellemző klímahatást mutat.KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSA kutatást az OTKA 62437 (Talajaink klímaérzékenysége)téma tette lehetővé.FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) ANDA A. (2005): A klímaváltozás hazai mezőgazdasági következményei. „KLÍMA-21”Füzetek, 41. sz. 18-28. pp. (2) BARTHOLY J. – PONGRÁCZ R. (2007): Regional analysis of extremetemperature and precipitation indices for the Carpathian Basin from 1946 to 2001. Globaland Planetary Change, 57, 83-95. pp. (3) BIRKÁS M. – JOLÁNKAI M. – STINGLI A. – BOTTLIK L.(2007): Az alkalmazkodó művelés jelentősége a talaj- és klímavédelemben. „KLÍMA-21”Füzetek 51. sz. 34-47. pp. (4) EEA (2005): Corine land cover 2000 seamless vector databaseCLC2000. European Environment Agency. Copenhagen (5) ESBN (2005): Soil Atlas of Europe.European Soil Bureau Network European Commission, 128 p. Office for Official Publicationsof the European Commumities. Luxembourg (6) ESRI (2003): ArcMap (7) FARKAS,CS. – RANDRIAMAMPIANINA, R. – MAJERCKA, J. (2005): Modelling impacts of different climatechange scenarios on soil water regime of a mollisol. Cereal Research Communication, 33:185-188. pp. (8) HARNOS ZS. (2005): A klímaváltozás növénytermesztési hatásai. „AGRO-21”Füzetek 38. sz. 38-58. pp. (9) JOLÁNKAI M. – LÁNG I. – CSETE L. (2004): Hatások és alkalmazkodás.Természet Világa II. Különszám 16-18. pp. (10) JOLÁNKAI M. – SZENTPÉTERI ZS.– SZŐLLŐSI G. (2003): Az évjárat hatása az őszi búza termésére és minőségére. „AGRO-21”Füzetek 31. sz. 74-82. pp. (11) KAKAS J. (1989): Éghajlati területi típusok. In: Magyarországnemzeti atlasza. Akadémiai Kiadó. Budapest (12) KERTÉSZ Á. (2001): A globális klímaváltozástermészetföldrajza. Holnap Kiadó, Budapest. 144 p. (13) KSH (1960-2005): MegyeiMezőgazdasági Évkönyvek (14) LÁNG I. (2004): Klímaváltozás és mezőgazdasági szabályozás.Természet világa II. Különszám, 2-4. pp. (15) LÁNG I. – CSETE L. – HARNOS ZS. (1983):A magyar mezőgazdaság agroökológiai potenciálja az ezredfordulón. Mezőgazdasági Kiadó.Budapest, 256 p. (16) SPSS (2004): SPSS 13.0 (17) SZÁSZ G. (2005): Az éghajlat változékonyságaés a szántóföldi növények termésingadozása. „AGRO-21” Füzetek 38. sz. 59-77. pp. (18)SZŐLLŐSI G. – UJJ A. – SZENTPÉTERI ZS. – JOLÁNKAI M. (2004): A szántóföldi növénytermelésnéhány agroökológiai aspektusa. „AGRO-21” Füzetek 37. sz. 89-96. pp. (19) VARGA-HASZO-NITS Z. (2003): Az éghajlatváltozás mezőgazdasági hatásainak elemzése, éghajlati szcenáriók.„AGRO-21” Füzetek 31. sz. 9-28. pp. (20) VÁRALLYAY, GY. (1982): Methodology for largescale mapping of the water regimes of soils and the influencing properties. Hung. Acad. Sci.Res. Inst. Soil Sci Agric. Chem., Budapest (21) VÁRALLYAY GY. (2004): Talaj az agroökoszisztémákalapeleme. „AGRO-21” Füzetek 37. sz. 33-49. pp. (22) VÁRALLYAY, GY. (2005): SoilSurvey and Soil Monitoring in Hungary. In: Soil Resources of Europe, second edition. R.J.A.Jones, B. Houšková, P. Bullock and L. Montanarella (eds). European Soil Bureau ResearchReport No.9, EUR 20559 EN, (2005), 420pp. Office for Official Publications of the EuropeanCommunities, Luxembourg. 169-179. pp. (23) VÁRALLYAY, GY. (2006): Soil degradation processesand extreme soil moisture regime as environmental problems in the Carpathian Basin.Agrokémia és Talajtan. 55. (1-2) 9-18. pp.

A KLÍMAJELZŐ FAFAJÚ ÁLLOMÁNYOK SZÉNKÉSZLETEFÜHRER ERNŐ – JAGODICS ANIKÓKulcsszavak: erdészeti klímakategóriák, erdészeti szárazsági mutató, termőképesség,dendromassza, szénkészlet.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKOptimális ökológiai adottságok között tenyésző klímajelző bükkös, gyertyános-kocsányostölgyes és cseres faállomány szénegyenértékben kifejezett szervesanyag-menynyiségeoksági kapcsolatban áll a növekedést alapvetően meghatározó klímaparaméterekkel.A föld feletti dendromassza fafajok közötti eltéréseit nagyobb részben a törzsek, kisebbrészben pedig az ágszerkezet tömegei közötti különbségek adják. A bükkös faállományföld feletti dendromasszájának széntömege összesen 243 t/ha, a gyertyános-kocsányostölgyesben ez az érték 166 t/ha, a cseresben pedig 140 t/ha volt. A föld alattidendromassza szénmennyisége a három ökoszisztémában közel azonos, a bükkösben 49t/ha, a gyertyános-kocsányos tölgyesben és a cseresben pedig 51-51 t/ha.A fő növekedési periódus (V-VII. hónapok) és a kritikus hónapok (VII-VIII.) időjárásikörülményeit jellemző erdészeti szárazsági mutató (FAI) értékei (bükkös: 4,45;gyertyános-kocsányos tölgyes: 5,08; cseres: 5,50) és a vizsgált ökoszisztémák szervesanyag-tömege(bükkös: 292 t C/ha; gyertyános-kocsányos tölgyes: 217 t C/ha; cseres:197 t C/ha) között szoros az összefüggés.Az élő dendromasszán kívüli kompartimentek (avar és humusz, talaj) szénkészlete abükkösben 126 t/ha, gyertyános-kocsányos tölgyesben 96 t/ha, míg a cseresben 159 t/ha.BEVEZETÉSA feltételezett klímaváltozás hatásáraMagyarország időjárási viszonyaira az eddigieknélmelegebb és szárazabb körülményekvárhatók.A növekvő légköri és talajszárazság előidézőjekéntelsősorban a csapadék mennyiségének,de főleg éven belüli eloszlásánakmódosulását jelölhetjük meg (Láng – Csete– Jolánkai, 2007). Mindez kihathat a termőhelytermőképességére, amely meghatározzanemcsak az erdők összetételét, hanem közvetveazok szervesanyag-képzését is. Azidőjárási viszonyok kedvezőtlenebbé válásabefolyásolja a fafaj-megválasztást, az erdőfelújításeredményességét, az erdőnevelésmikéntjét, a képződő szerves anyag mennyiségét,illetve minőségét, összességében tehátaz erdőgazdálkodás jövedelmezőségét (Führer– Járó, 1992).Az erdészeti termőhely-értékelésben alkalmazottklímakategóriák (bükkös, gyertyános-tölgyes,kocsánytalan tölgyes, ill. cseres,erdőssztyepp) eltérő termőképességűek.Az Állami Erdészeti Szolgálat 1996. évi adataiszerint bükkös klímában a klímát jelzőbükkös faállományok átlagos élőfa-készlete(föld feletti dendromassza a vékony (< 5 cm)ágak és a levélzet nélkül) első fatermési

44 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKElső fatermési osztályú bükkösök és cseresek fatermési adatai1. táblázatÁllománytípusÉlőfa-készlet (m 3 /ha)átlagosvéghasználatiÁtlagos növedék(m 3 /ha/év)Folyónövedékkulminációs ideje(év)Kulminációsidőszak átlagosnövedéke(m 3 /ha/év)bükkös 374 548 8,8 70 16,8cseres 224 334 5,5 40 13,4Forrás: ÁESZ, 1996osztály (kiváló növekedés) esetében átlagosan374 m 3 /ha, véghasználati élőfa-készlete548 m 3 /ha, átlagos éves folyónövedéke pedig8,8 m 3 /ha/év. A gyengébb termőképességűcseres klímában az első fatermési osztályúcseresek ugyanezen adatai csaknem40%-kal kisebbek (1. táblázat).Az erdők föld feletti szerves anyagánakmennyiségi és minőségi mutatóit Magyarországonaz 1950-es években kezdték mélyebbenvizsgálni, azonban csak részeredményekszülettek (Gyarmatiné, 1978; Járó – Horváthné,1959; Járó, 1979, 1990; Ujváriné –Járó – Ujvári, 2001). A klímaadottságok és aszervesanyag-képzés közötti összefüggésekfontosságára a klímaváltozás irányította akutatók figyelmét.Az NKFP 3/B/0012/2002 számú, „Erdő-Klíma” kutatási programban arra kerestük aválaszt, hogy Magyarországon egy optimálisökológiai körülmények között tenyésző bükkös,gyertyános-kocsányos tölgyes és cseresmekkora átlagos szervesanyag-mennyiséggeljellemezhető, és ezen belül mekkora az egyeskompartimentek (levélzet, ágak, kéreg, törzs,gyökérzet) szénkészlete (Führer – Jagodics,2007).A mért adatoknak a klíma erdészeti szempontbólmeghatározó paramétereivel valóösszevetése lehetőséget ad a klímaváltozásszervesanyag-képzésre, közvetve az erdőgazdálkodásragyakorolt hatásának előrejelzéséreés becslésére (NKFP6-00047/2005pályázat) (Führer, 2007, 2008).ALKALMAZOTT MÓDSZEREKÉS VIZSGÁLATI ANYAGA vizsgált faállományok kiválasztásaFeltételezésünk szerint – hasonló talaj- éshidrológiai adottságok mellett – az időjárásiviszonyok határozzák meg alapvetően azökoszisztémák éves szervesanyag-képzését.Ezért három, egymástól markánsan eltérőklímakategóriában, a bükkös, a gyertyános-tölgyesés a cseres klímában jelöltük kia vizsgálandó faállományokat. Az egyes területekszármaztatott hőmérséklet- és csapadékadatokkalegzakt módon jellemezhetőkés egymástól elkülöníthetők.A terület kiválasztásában ugyancsak fontosvolt, hogy a kísérleti faállományok évesnövekedése a folyónövedék kulminációsszakaszába essék, vagyis amikor a szervesanyag-képzésa legintenzívebb, illetve a termőerő-hasznosítása legnagyobb. Ekkor atermőhely termőképességét mind a tápanyagok,mind pedig a víz tekintetében, szinte kizárólaga faállomány hasznosítja. A területekennövekedést korlátozó termőhelyi tényezősem hidrológiai, sem talajtani szempontbólnem áll fenn.Az említett feltételeknek megfelelő egyikrégió a Bakony, ahol a klímaosztályok jól elkülöníthetők.Itt helyezkedik el a kiválasztottbükkös (Somhegy) és cseres (Veszprém) ökoszisztéma.A vizsgált gyertyános-kocsányostölgyes állomány pedig Sárvár közelében található.

FÜHRER – JAGODICS: A klímajelző fafajú állományok szénkészlete 45A kísérleti állományok fatermési jellemzői2. táblázatÁllományok Kor (év) H g(m) D g(cm) N (db/ha) G (m 2 /ha) V (m 3 /ha)bükkös 70 31,1 28,9 660 43,3 740,2kocsányos tölgy 52 22,9 25,0 550 27,0 357,4gyertyán 52 17,2 11,6 940 9,9 92,0cseres 51 21,1 24,3 823 35,5 400,4Magyarázat: H g– átlagos magasság; D g– átlagos átmérő; N – törzsszám; G – körlapösszeg; V – élőfa-készletA kiválasztott bükkös ökoszisztéma a Dunántúli-középhegységerdőgazdasági tájcsoportMagas-Bakony erdőgazdasági tájában,Bakonybél községhatár 13C erdőrészletébentalálható. Fekvése sík, plató helyzetű, tengerszintfeletti magassága 460 m. Erdészetiökológiai viszonyaira a többletvízhatástólfüggetlen hidrológiájú, mély termőrétegű,agyagos vályog talajfizikai féleségű agyagbemosódásosbarna erdőtalaj a jellemző. Azállomány kora 70 év, I. fatermési osztályú,minőségi fatermelésre alkalmas.A gyertyános-kocsányos tölgyes ökoszisztémaa Nyugat-Dunántúl erdőgazdaságitájcsoport Vas-Zalai hegyhát erdőgazdaságitájában, a Farkaserdő nevű erdőtömbben találhatóa Bejcgyertyános 5A erdőrészletben.Fekvése sík, tengerszint feletti magassága180 m. Erdészeti-ökológiai viszonyait többletvízhatástólfüggetlen hidrológiájú, mélytermőrétegű, agyagos vályog talajfizikai féleségűagyagbemosódásos barna erdőtalajjellemzi. Az állomány kora 52 év, I. fatermésiosztályú, minőségi fatermelésre alkalmas.A cseres ökoszisztéma a Dunántúli-középhegységerdőgazdasági tájcsoportban,a Bakonyalja erdőgazdasági táj Veszprém-Szabadságpuszta községhatár 78C erdőrészletében,a veszprémi fennsíkon található.Fekvése sík, tengerszint feletti magasságakörülbelül 240 m. Erdészeti-ökológiai viszonyairaa többletvízhatástól független hidrológiájú,mély termőrétegű, főleg vályogtalajfizikai féleségű barnaföld jellemző. Azállomány kora 51 év, I. fatermési osztályú,minőségi fatermelésre alkalmas.Állományszerkezeti felvételezésMindhárom ökoszisztémában egy-egy1000 négyzetméteres felvételi parcellát tűztünkki, ahol valamennyi törzs átmérőjét ésmagasságát megmértük, kiszámítottuk a faállományokátlagos átmérő- és magasságadatait,valamint körlapösszegét és élőfa-készletét(2. táblázat).A törzsszám szerinti elegyarány a 3 faállománybana következőképpen alakult.– A bükkös ökoszisztémában 1 ha-on öszszesen650 db (98%) bükk (Fagus sylvatica)mint főfafaj, és 10 db (2%) hegyi szil (Ulmusglabra) mint elegyfafaj található.– A gyertyános-tölgyes ökoszisztémábanhektáronként 520 db (35%) kocsányos tölgy(Quercus robur) mint főfafaj, 30 db madárcseresznye(Cerasus avium) (2%) mint kísérőfafaj, a második koronaszintben 920 db gyertyán(Carpinus betulus) (62%) és 20 db bükk(1%) található elegyfafajként.– A cseres ökoszisztémában 1 hektáron767 db (93%) cser (Quercus cerris) mint főfafaj,a második koronaszintben összesen 56db (7%) barkócaberkenye (Sorbus torminalis)és mezei juhar (Acer campestre) mint elegyfafajtalálható.A szervesanyag-mennyiségmeghatározásaA faállományok szerves anyagát – figyelembevéve azt, hogy a szervesanyag-képződésidőben lejátszódó folyamat – négy csoportbasoroltuk:

46 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKa) Föld feletti szerves anyag– lombozat (levél stb.)– törzsfa és ágakb) Föld alatti szerves anyag– tuskó és gyökfő (gyökérfa)– gyökérzetc) Avar- és humuszszint szerves anyagad) Talaj szerves anyaga2 mMinden felvételi parcellában a fatermésiés állományszerkezeti viszonyokat figyelembevéve méretcsoportonként, azaz két átlagosátmérőjű és magasságú, valamint egy afölöttiés egy az alatti törzset jelöltünk ki, melyekegymáshoz közel, egy csoportban álltak. Eztkövetően a szervesanyag-képzés befejeződésétkövető ún. fenntartási időszak elején (augusztus)ledöntöttük a kiválasztott törzseket,és az egyes kompartimenteknek megfelelőena terepi méréseket elvégeztük.A lombozat mennyiségének meghatározása.A ledöntött törzsek lombját leválasztottuk,majd élőnedves állapotban lemértük.A leválasztott lombozatból átlagmintát vettünk,ugyancsak lemértük, majd laboratóriumbanmeghatároztuk ennek abszolútszáraz tömegét (ez a minta képezte a kémiaiösszetétel-vizsgálat alapját). Az átlagmintaadataival a kidöntött fák teljes lombozatának(levél, termés stb.) mennyiségi meghatározásátelvégeztük. Ezt követően a mintafáklombozattömegét a méretcsoportok szerintátszámítottuk 1 hektárra.A törzsfa és az ágak tömegének meghatározása.A törzs (fa és kéreg) és a nagyobbágak tömegének meghatározása a gyakorlatbanalkalmazott átmérőcsoportoknak (6, 8,10, 12 cm) megfelelően a csúcstól mért darabolássaltörtént (1. ábra), míg a 12 cm-nélvastagabb törzsrészt 2 m-es darabokra vágtuk.Minden egyes darabot lemértünk. Eztkövetően az ágakból (élő és száraz) átlagmintát,a törzsből pedig a darabolási helyekenmintakorongot vettünk az abszolút száraztömeg megállapításához, valamint a laborkémiaivizsgálatokhoz.A gyökérzet tömegének meghatározásaés talajfeltárás. A kísérleti állományokbankiválasztott négy szomszédos, átlagos törzstávolságbanlévő fa között a töveket érintő,kb. 1 m széles futóárkot ásunk. A futóárkoka termőrétegnél 10-20 cm-rel mélyebbek, kísérletünksorán 1,5 m-es mélységűek voltak.A futóárok falából Járó (1995) módszerével,az erre a célra kialakított monolit mintavevőlapáttal vízszintesen az egyik fátólkiindulva folyamatosan, a második, illetveharmadik és negyedik fáig 1 dm 3 -es talajmonolitokatvettünk ki. Majd a monolitos mintavételtfüggőlegesen folytattuk, 1,5 m-ig,amíg gyökereket találtunk. A teljes szelvényfalmegmintázása után ezt a műveletsort mégegyszer elvégeztük (2. ábra).A szelvényfalról térképet készítettünk amonolitok számaival. A folyamatosan számozotttalajmonolitokból a gyökereket kiválogattukés vastagság szerint osztályoztuk.A szétválogatott gyökereknek megállapítottukaz abszolút száraz tömegét, majd a kémiaiösszetétel laboratóriumi vizsgálatáhozátlagmintákat vettünk méretcsoportonként.A gyökerek és a vázrész kiválogatása utána talajból kivett mintákat lemértük, majdmeghatároztuk a szárazanyag tömegét, eztkövette a szénkoncentrációk laboratóriumimeghatározása.A tuskó és gyökfő tömegének meghatározása.A talajmonolitok kivétele után a tuskótés a gyökfőt kiemeltük, a talajtól megtisztítottuk,élőnedves állapotban lemértük. Ezt1. ábraA törzs szervesanyag-tömegének meghatározása a csúcstólkiindulvakövetően átlagmintát vettünkaz abszolút száraz tömeg meghatározásához,valamint a kémiaiösszetétel laboratóriumimegállapításához.Az avar és humusz mennyiségénekmeghatározása. A fákelhalt levelei és ágai, valamint

FÜHRER – JAGODICS: A klímajelző fafajú állományok szénkészlete 472. ábra1. fa3. fa2. fa 4. faA gyökérzet és a talaj feltárásának sematikus bemutatásaegyéb részei évente a talajra hullva képezikaz avartakarót. Az ebből képződő humusz azerdő életének fontos alkotóeleme és az erdőtalajtermékenységének forrása. Mennyiségeaz erdei ökoszisztéma összes szerves anyagánbelül nem elhanyagolható nagyságú,meghatározása ezért elengedhetetlen.A vizsgált ökoszisztémákban kijelölt parcellákterületén véletlenszerűen kijelölt 10ponton avar- és humuszmintákat vettünk egy50×50 cm-es keret segítségével, a kivett mintákataz alábbi szempontok szerint különítettükel– bomlatlan avar: a növényi részek (levél,termés stb.) még teljesen egyben vannak;– bomló avar: a növényi részek már dezintegrálódtak,de még eredeti szerkezetükfelismerhető;– egyéb: intenzíven bomló, túlnyomórésztfinom anyagokat tartalmazó szerves anyag,az eredeti szerkezet nem ismerhető fel;– humusz: az avartakaró alatti humuszosásványi talaj 0-5 cm-es rétege.A laboratóriumba szállítást követően megtörténta felismerhető kompartimentek szétválogatásaa bomlatlan és bomló avar esetében,majd elvégeztük a légszáraz állapotúminták tömegmérését. Abszolút száraz állapotigtörténő kiszárítás után mértük a mintákabszolút száraz tömegét, ezután került sor aminták kémiai összetételének vizsgálatára.A cserjeszint tömegének meghatározásaa cseres faállományban. A cseres faállománybanmeglévő cserjeszint felvételére aparcellán belüli 10×10 m-es mintaterületenkerült sor. A levélzet és ágak tömegét fajonkéntmegmértük, majd mintavétel után meghatároztuka légszáraz és az abszolút száraztömeget, és laboratóriumi vizsgálatokkal aszénkoncentrációkat. Az eredményeket 1 haraszámítottuk mind a szerves anyag, mind aszénmennyiség tekintetében, és a megfelelő

48 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKkompartimentnél (lombozat, ágak) figyelembevettük. A cserjegyökereket nem különítettükel az állományban történt gyökérzetfeltárásnál,illetve -mérésnél, tehát ezek szervesanyagát és szénmennyiségét a cseres állományravonatkozó eredmények magukbanfoglalják.A szénkoncentráció meghatározásaAz egyes kompartimentekből vett átlagmintákat(levél, ág, kéreg, törzs stb.) laboratóriumbanC-N-S elemanalizátorral (1000 °C-onégetéses eljárás) feltártuk. Az abszolút szárazmintára szárazanyagra vonatkoztatott koncentrációkés a kis minták mennyiségi adataisegítségével a mérési eredményeket a kompartimentekösszes tömegére átszámítottuk,és 1 hektárra vonatkoztatva értékeltük.Klímatényezők jellemzéseA három terület klímáját a fák növekedésiszakaszainak megfelelő időszakok főbb meteorológiaiadataival (csapadék, hőmérséklet)jellemeztük (Járó, 1989; Führer, 1994, 1995;Führer – Járó, 2000). Eszerint nyugalmiidőszakot (XI–IV. hónapok), fő növekedésiidőszakot (V–VII. hónapok) és befejező növekedésiidőszakot (VIII–X. hónapok) különítettünkel. Külön elemeztük az ún. kritikushónapokat (VII. és VIII. hónapok), amikorMagyarországon az igen magas hőmérsékletlegtöbbször alacsony csapadékösszeggelpárosul, azaz az aszály előfordulásának valószínűségea legnagyobb. A fenti időszakokhoztartozó csapadékösszeget és átlaghőmérsékleteketaz 1951–2000-es időszak 50éves átlagadataiból számítottuk a területekremodelladatok alapján.Az évi csapadékösszeg 50 éves átlaga abükkös ökoszisztémában a legnagyobb (779mm), és közel egyforma a másik két ökoszisztémakörzetében (gyertyános-kocsányos tölgyes:674 mm, cseres: 679 mm). A Führer –Járó (2000) szerinti fő növekedési időszak(V–VII. hónapok), valamint a kritikus hónapok(VII–VIII. hónapok) csapadékösszegeszintén a bükkösben a legnagyobb (249 mmés 165 mm), ezt követi a gyertyános-tölgyes(238 mm, ill. 153 mm), majd a cseres (216mm és 139 mm) területén mérhető csapadékmennyiség.A legmagasabb átlaghőmérséklet a gyertyános-kocsányostölgyes állomány környékéntapasztalható. Itt az évi középhőmérsékleta vizsgált 50 év átlagában 10,0 °C, míg acseresnél és a bükkösnél 9,6 °C, illetve 8,7 °C.A többi időszak (fő növekedési időszak, kritikushónapok) átlaga is meghaladja a másikkét területre jellemző értékeket. A kritikushónapoknak tekintett július és augusztus átlaghőmérsékletea bükkösben 18,4 °C, a cseresben19,5 °C, a gyertyános-kocsányos tölgyesbenpedig 19,9 °C.A kritikus hónapok és a fő növekedési időszakhőmérséklet- és csapadékadataiból Führer(2007, 2008) által képzett és alkalmazotterdészeti szárazsági mutató (FAI: forestryaridity index) értéke a bükkös (FAI B: ≤ 4,750)területén a legalacsonyabb, 4,45, a gyertyános-tölgyes(FAI GY-T: 4,751–6,000) környékén5,08, a cseres ökoszisztémában pedig 5,50. Azindex nagyon jól mutatja, hogy a cseres a cseresklímánál (FAI KTT-CS: 6,001–7,250) kedvezőbbadottságú termőhelyen tenyészik.EREDMÉNYEKA föld feletti szerves anyag mennyiségeA lombozat szerves anyaga. Az 1 ha állományravonatkoztatott levélzet-, illetvetermésmennyiség a bükk esetében 2897 kgnak,illetve 276 kg-nak adódott. Gyertyánostölgyesben4653 kg/ha levélzet és 70 kg/hatermés volt mérhető. A cser ugyanezen adataipedig 3237 kg, illetve 649 kg hektáronként.A cser levéltömegét nagymértékbencsökkentette az adott évi (2004) igen súlyosgyapjaslepke-károsítás.Amíg a bükknél a levelek mennyiségének96%-a a koronában, 4%-a a törzstérben található,és a gyertyános-kocsányos tölgyesbenis 99%-a helyezkedik el a koronaszintekben,

FÜHRER – JAGODICS: A klímajelző fafajú állományok szénkészlete 49addig a csernél 19%-a a törzsön lévő fattyúhajtásokonfejlődött.Az egyes fák termésmennyisége a levélzettömegénél nagyobb szórást mutat. Értékeielsősorban a genetikai adottságoktól függenek.A termés mennyisége a kocsányos tölgyeknéla legkisebb és mintatörzsenként legegyenletesebbeloszlású, a gyertyánnál nemvolt termés. A termés teljes mennyisége a koronábantalálható, igazolva a fényviszonyoktermésképződésre gyakorolt pozitív hatását.A bükklombozat átlagos szénkoncentrációjaaz abszolút száraz tömeg 52,1%-a. Ettőlnem sokban tér el a levelek átlagos szénkoncentrációja(52,3%), míg a termés szénkoncentrációjacsekélyebb, átlagban 50,1%.A gyertyános-kocsányos tölgyes állománybana levelek átlagos szénkoncentrációja51,9%, a termésé 51,3%. A gyertyán leveleibena bükkhöz és a tölgyhöz viszonyítvamagasabb a szénkoncentráció (53,8%).A cseres parcellában a szén átlagos tömegszázaléka53,6%, mind a levelek, mindpedig a termés átlagos szénkoncentrációjaezzel megegyező. Az egyéb fafajok esetébena szén tömegaránya 52,0%.Az 1 ha állományra számítva a bükkös állománylombozata 1,65 t szenet tartalmaz.Ugyanennyi képződött a kocsányos tölgy lombozatában,míg a gyertyán lombjában 0,83 tszén található hektáronként, így a gyertyános-kocsányostölgyes állományban összesen2,48 t/ha mennyiségű szén halmozódott fel.A cseresben 2,08 t szén képződött a lombozatban1 hektáron, ebből 1,85 tonna a cserlombozatára jut, 0,02 tonna az egyéb fafaj, és0,21 t a cserjeszint lombozatának széntartalma.A cseres állomány lombozatának szénkészletébena levelek aránya 83% (1,73 t/ha), atermés aránya pedig 17% (0,35 t/ha).Az ágszerkezet szerves anyaga. A bükkállományágszerkezetének abszolút száraz állapotútömege 1 hektáron 107 tonna, 34-szertöbb, mint a levélzet tömege. A gyertyánostölgyesbenösszesen 74,8 t hektáronkénti abszolútszáraz ágtömeg adódott, amelyből 57,9 ta kocsányos tölgy és 16,9 t a gyertyán ágszerkezetébentalálható. A cser ágszerkezetehektáronként 38 t tömegű, az elegyfafajoké1,67 t, a cserjeszint ágszerkezete 2,11 tonnáttesz ki, így az állományban összesen 42,3 t/ha szervesanyag-képződéssel számolhatunkaz ágszerkezet révén.A bükk esetében a legnagyobb átlagosszénkoncentráció a 2-5 és 5-10 cm közöttiágaknál jelentkezik, 52,4%, illetve 52,1%mennyiségben. A legkisebb szénkoncentrációta 10-15 (49,7%) és a 15-20 cm (49,5%) közöttivastagságú ágak tartalmazzák. A bükkágszerkezetének átlagos szénkoncentrációjaennek megfelelően 50,9%.A kocsányos tölgy átlagos szénkoncentrációja51,0%, a gyertyánnál pedig 51,3%.A kocsányos tölgyben a 0-1 cm hajtásokbantalálható a szén a legnagyobb koncentrációban(52,1%), a legkisebb fajlagos szénkoncentrációval(49,6%) a 15-20 cm vastag ágakrendelkeznek.A mérések szerint a cser ágainak átlagosszénkoncentrációja a bükknél és a tölgynélis magasabb, 53,0%, és a legmagasabb szénkoncentráció(55,4%) a száraz ágakban jelentkezett.Az egyéb fafajok ágaiban a széntömegszázaléka 52,1%, a cserjeszintben pedig51,9%.Az 1 ha bükkös állomány ágszerkezete 54,3tonna szénkészlettel rendelkezik, a gyertyános-tölgyesökoszisztéma ágtömegében 38,2tonna szén raktározódik hektáronként, amelyből29,6 tonna (77%) jut a kocsányos tölgyreés 8,65 tonna (23%) a gyertyánra. A csereságszerkezetében hektáronként összesen 22,3 tszén található, ebből 20,3 t halmozódott fel acserek ágaiban, míg az elegyfafajok ágaiban0,87 tonna, a cserjeszintben pedig 1,10 tonnaszénmennyiség tárolódott 1 hektáron. Az ágszerkezetettekintve tehát a bükkös ökoszisztématárolja a legtöbb szenet, a cseresben ennekcsak kevesebb mint a fele képződött.A törzs szerves anyaga. Bükköt tekintveaz ágtiszta törzsrész súlya átlagosan a törzsösszsúlyának 81%-át teszi ki, a kocsányostölgy-törzseknekátlagosan 75%-a ágtiszta,míg a csernél ez az arány 86%.A mérési adatok 1 ha állományra vonatkoztatottértéke bükkösben 371 tonna, melyből

50 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK299 t szerves anyag az ágtiszta törzsrészbenhalmozódott fel. A gyertyános-tölgyesben akocsányostölgy-törzsek 189 tonnát tesznekki 1 hektárra vetítve, míg a gyertyán 59,7tonnát, az ökoszisztéma összes törzstömegétfigyelembe véve így 249 t/ha szerves anyagadódik. Cseres ökoszisztémában 220 t a csertörzsektömege hektáronként, ebből 189 t azágtiszta törzsrész. Az egyéb fafajok hektáronkéntitörzstömege 2,08 t, így a cseres állománybanösszesen 222 t/ha szerves anyaggalszámolhatunk a törzset tekintve.Az abszolút száraz állapotú törzsek szénkoncentrációjahasonlóan alakul a bükknél(50,4%) és a kocsányos tölgynél (50,7%), illetvea gyertyánnál (50,1%). A csertörzs átlagosan52,3%, míg az egyéb fafajokat képviselőbarkócaberkenye törzsrésze 52,6% szenettartalmaz szárazanyagra vonatkoztatva.A mért értékeket 1 ha állományra vonatkoztatvaa bükknél 187 tonna tömegű szenetkapunk, melyből 151 t szén esik az ágtisztatörzsre. A gyertyános-tölgyesben a kocsányostölgy törzsei 96,1 tonna (76%), a gyertyántörzsekpedig 29,9 tonna (24%) szenet adnak1 hektárra vetítve, így az ökoszisztéma összestörzstömege 126 t/ha szénkészlettel rendelkezik.Cseresben összesen 116 t szén találhatóa törzsekben hektáronként, amelynek 99%-át(115 t/ha) a csertörzsek teszik ki és 1%-át (1,10t/ha) az egyéb fafajok törzsrésze adja.1 ha állományt tekintve összesen 481 tonnaföld feletti szerves anyag képződött a bükköskísérleti erdőben, ebből a lombozatra 3,2 t,az ágszerkezetre 107 t, míg a törzsre 371 tesik. A gyertyános tölgyes parcellán összesen329 t a föld feletti szerves anyag tömegehektáronként. Ebből 251 tonnát tesz ki a kocsányostölgy, melyből a lombozatra 3,2 t, azágszerkezetre 58 t, a törzsre pedig 190 t jut.A gyertyán által képviselt hektáronkénti 78 tszerves anyagból 1,5 t található a lombozatban,17 t az ágszerkezetben és 60 t a törzsben.A cseres területen 268 t szerves anyag képződött1 hektáron, ebből 262 tonna a cser dendromassza-tömege,3,8 tonna az egyéb fafaj és2,5 t a cserjeszint, 3,9 tonnányi a lombozat,42 t az ágszerkezet és 222 t a törzs.A föld feletti dendromassza szénkészlete.Az 1 ha állományra számítva (3. ábra) 243 tszén van a bükkös parcella föld feletti szervesanyagában, a lombozatban ennek 1%-a,az ágakban 22%-a, míg a törzsben 77%-atalálható. A gyertyános-tölgyes kísérleti területen166 t a föld feletti szénmennyiséghektáronként. Ebből 127 tonnát tesz ki a kocsányostölgy, a gyertyán pedig 39 t/ha földfeletti széntömeget ad. Az egyes kompartimentek(levél, ág, törzs) szénkészleténekmegoszlása hasonló a bükkös ökoszisztémáéhoz.A cseresben 1 hektáron 141 t szén halmozódottfel hektáronként, melynek zömét acser széntartalma adja, ami 137 t. A lombozatszéntartalma az összes föld feletti dendromasszánakcsak 1%-át teszi ki, az ágszerkezetszéntömege 16%-nyi, míg a többi (83%) atörzsekben található.A föld alatti szerves anyag mennyiségeA tuskó és gyökfő (gyökérfa) szerves anyaga.Az 1 ha állományra átszámítva a tuskó ésa gyökfő súlya bükknél 40,0 t. A kocsányostölgynél hasonló mennyiségű, 39,5 t, a gyertyánnálpedig 10,7 t található, ez összesen50,2 tonnát jelent hektáronként. A nagyobbtörzsszám ellenére a cseresben a tuskó ésgyökfő tömege kevesebb a fák kisebb méretemiatt, 27,1 t a csernél, az egyéb fafajoké pedig0,65 t/ha, így a cseresben összesen 27,8t/ha a tuskó és gyökfő tömege.A tuskó és a gyökfőben található széntömege 1 ha állományra számítva bükknél20,1 t. A kocsányos tölgy tuskójában, illetvegyökfőjében hasonló a szén mennyisége,19,7 t/ha, a gyertyánnál a kisebb méretűtuskók miatt csak 5,31 t/ha szén található,így a gyertyános-tölgyesben összesen 25,0tonna a tuskó és gyökfő szénmennyiségehektáronként. A cseresben a fák kisebb méreteinélfogva kevesebb ezen kompartimentszéntartalma, összesen 14,5 t hektáronként, acser ebből 14,2 tonnát, az egyéb fafajok 0,34tonnát tesznek ki. Az abszolút száraz tömegszázalékában megadott szénkoncentráció atuskónál a föld feletti kompartimentekhez

FÜHRER – JAGODICS: A klímajelző fafajú állományok szénkészlete 51hasonlóan alakult, bükkösben50,2%, gyertyános-tölgyesben50,0% éscseresben 52,4%.A gyökérzet szervesanyaga. Bükkösben 1ha-on 72,8 t a gyökérzetabszolút száraz tömege.A legnagyobb mennyiséga 20-50 mm-es (26%),a 0-2 mm-es (24%) és az5-20 mm-es (24%) átmérőtartománybaesik, a legalacsonyabbpedig a 2-5mm-es tartományba (9%).Gyertyános-tölgyesben64,6 t gyökérzet képződött1 ha-on. A legtöbb gyökéra 20-50 mm-es (36%)és az 5-20 mm-es (26%) átmérőtartománybaesik. Legkisebb a 2-5 mm-es (9%), valamintaz 50 mm-nél vastagabb gyökerek (12%) tömegaránya.A cseres ökoszisztémában az1 ha-on fejlődött gyökérzet tömege 92,5 t,mintegy 27%-kal több, mint a bükkösben. Itta legnagyobb súlyarányt (35%) az 50 mm-nélvastagabb gyökerek képviselik, ezt követi az5-20 mm-es (23%) tartomány, majd a 20-50mm-es (21%), a 0-2 mm-es (15%) és végül a2-5 mm-es vastagsági tartományba eső gyökerekmennyisége (6%).Bükkösben 29,1 t szén található a gyökérzetben1 ha-on, a gyertyános-tölgyes állománybanösszesen 25,5 t, míg a cseresben36,1 t a gyökérzetben tárolt szén tömege.A gyökérzetben a föld feletti dendromaszszáhozképest kisebb az átlagos szénkoncentrációmindhárom ökoszisztémában: abükkösben átlagosan 40,0%, a gyertyánostölgyesben39,5%, a cseresben pedig 39,3%.A dendromassza szénkészletetA föld feletti szerves anyag szénkészlete a vizsgáltfaállományokbantAz 1 ha bükkállományra számítva összesen292 t szén található a dendromasszában,ebből a lombozatra 1,7 t, az ágszerkezetre 54 t,a törzsre 187 t, a tuskó-gyökfőre 20 t/ha, valaminta gyökérzetre 29 t/ha esik. A gyertyános-tölgyesállományban 1 hektáron 217 tszén található az abszolút száraz állapotúszerves anyagban, amelyből a lombozat 2,5 t,az ágszerkezet 38 t, a törzs 126 t, a tuskó ésgyökfő 25 t és a gyökérzet 25,5 t szenet tárol.A cseres állomány dendromasszájában1 hektáron 191 t tömegű szénmennyiséget állapítottunkmeg. Ebből a lombozatra 2,1 t, azágszerkezetre 22 t, a törzsre 116 t, a tuskó ésgyökfő tömegére 14,5 t, a gyökérzetre pedig36 t szén jut (4. ábra).Az avar- és humuszszintszerves anyaga3. ábraA bükkös állományban 1 hektáron összesen96,7 t avar- és humuszos réteg halmozódottfel. Ebből 8,44 tonna (9%) a bomlatlanavar, 6,72 t (7%) a bomló avar, 13,3 t (14%) azegyéb, már nem felismerhető szerves anyagmennyisége, és legnagyobb tömegű a humuszosréteg, 68,3 t, ami az avar- és humuszszint71%-át teszi ki.A gyertyános-kocsányos tölgyes állományavarszintjében 121 t tömegű szervesanyag található egy hektárra vonatkoztatva.A bomlatlan és bomló avartakaró hasonlómennyiségű, a teljes tömeg 4-4%-át adják,az egyéb bomló szerves anyag pedig 5%-át.t

52 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKA dendromassza szénkészlete a vizsgált állományokbanA bomlatlan avar aránya kevesebb mint felea bükknél tapasztaltnak, az egyéb szervesanyag pedig a bükkösben mértnél jelentősenkevesebb. A humuszréteg tömege 106 t,amely a három ökoszisztémát összevetve alegnagyobb tömegarányt (87%) képviseli.A cseresben hektáronként összesen 140 tavar és humusz képződött. Itt is viszonylagnagy a bomlatlan avar (8%) és az egyéb elhaltszerves anyag (13%) tömegaránya, a bomlóavartakaró viszont nem éri el az avar- és humuszszinttömegének 3%-át. A humuszrétegszerves anyaga 107 t (77%) tömeget képviselebben a kompartimentben.Szénkészletabszolútés relatívmennyiségeAvaréshumuszszinttföld felettidendromasszaföld alattidendromassza3. táblázatAz 1 ha állomány föld alatti szénkészleteés átlagos szénkoncentrációjaGyertyánostölgyesBükkösCserest/ha % t/ha % t/ha %11,2 11,60 11,3 9,35 17,3 12,30Talaj 114,5 0,50 84,4 0,35 142,1 0,63Összesen 125,7 95,7 159,4t4. ábrat1 hektáron összesen11,2 tonnát tesz ki a bükkösavar- és humuszszintjébenfelhalmozódott szénmennyisége (3. táblázat).Ebből 3,81 tonnát a bomlatlanavar, 2,11 tonnát abomló avar, 1,70 tonnát azegyéb szerves anyag menynyisége,és 3,55 tonnát ahumusz tesz ki. Az átlagosszénszázalék 11,6%, abomlatlan részekben nagyobb,45% körüli, a bomlószerves anyagban márjóval kisebb, a humuszbanmár csak 5,20%.A gyertyános-tölgyesállományban az avar- éshumusztakaró szénkészlete1 hektárra számítva 11,3 t (3. táblázat).A bomlatlan avarban 2,66 t, a bomló avarban1,98 t, az egyéb szerves anyagban 1,43 t, ahumuszban pedig 5,23 t szén található. Azeltérő szénkoncentrációk miatt a megoszlásitt is különbözik az abszolút száraz tömegszerinti megoszlástól. Itt a humusz a legjelentősebbszéntároló. A bomlatlan (53,2%)és a bomló avar (40,9%) is magasabb szénkoncentrációvalrendelkezik, mint a bükkösben,míg a humusz szénkoncentrációja kisebb(4,96%). A másik két ökoszisztémáhozképest az egyéb frakció szénkoncentrációja(26,2%) magasabb.A cseresben hektáronként 17,3t szén képződött az avar- és humuszszintben(3. táblázat). Itt isviszonylag nagy a bomlatlan avarszéntömege (5,10 t/ha) és aránya(30%). A bomló avartakaró viszontnem éri el az avar- és humuszszintszéntartalmának a 9%-át. Azegyéb alkotórészek széntömege2,57 t hektáronként, a humuszrétegszerves anyagában viszont8,19 t/ha szenet tárol, ami az egészkompartiment széntartalmának47%-át teszi ki. A bomlatlan avar

FÜHRER – JAGODICS: A klímajelző fafajú állományok szénkészlete 53szárazanyagra vonatkoztatottátlagos szénkoncentrációja46,9%,a bomló avaré 39,0%.A humuszra a bükkösselés gyertyános-kocsányostölgyessel összevetve magasabb,7,62%-os szénkoncentrációjellemző.A talaj szénkészleteszénkészlet (t/ha)A három faállományra vonatkozóan a következőkállapíthatók meg (5. ábra).A bükkös parcellán a mért és számítottadatokat összesítve és 1 hektárra vonatkoztatva417 t a szénkészlet. Ennek a lombozat még1%-át sem teszi ki, az ágszerkezet 13%-át, atörzs pedig 45%-át adja. A föld alatti kompartimenteka következőképpen alakulnak: a tuskóés gyökfő 5%-a, a gyökérzet 7%-a, az avaréshumuszszint szénkészlete 3%-a, a talajépedig 27%-a az összes szénmennyiségnek.A gyertyános-tölgyes hektáronkénti szénmennyisége312 t. A lombozatra ennek 1%-a,az ágszerkezetre 12%-a, a törzsre 40%-a,a tuskó-, illetve gyökfőre, valamint a gyö-A talajban találhatószénkészlet nagyságáttalajmélységek szerintszámítottuk 1 hektárra.A 3. táblázatban a vizsgálttalajmélységig (150cm) összesítve láthatókaz eredmények.A bükkös talajában1 hektáron összesen A vizsgált faállományok szénkészlete kompartimentek szerint114 tonna szén mérhető.A gyertyános-tölgyes állományban kevesebb,84 t/ha a talaj szénmennyisége. A cseresökoszisztémában viszont hektáronként142 tonna a széntömeg. A talaj szénkészletea földfelszíntől lefelé haladva fokozatosancsökken mindhárom ökoszisztémában.kérzetre 8-8%-a, az avar- és humuszrétegre4%-a, a talajra pedig szintén 27%-a jut.A cseres ökoszisztémában összesen 350tonna szén halmozódott fel hektáronként.A lombozat szénmennyisége ebből 1%, azágszerkezeté (6%) kevesebb, mint a bükkösbenés gyertyános-tölgyesben, a törzsé (33%)A faállományok összes szénkészlete szintén a legkisebb arányú a három ökoszisztémaközött. A tuskó és gyökfő széntömegeaz összesnek 4%-át teszi ki, a gyökérzetviszont nagyobb arányt képvisel azelőző két állománynál, 10%-ot. Az avar- éshumusz-kompartiment szénkészlete 5%, míga talajban található az összes szénkészletlegnagyobb hányada, 41%. Ezzel szemben abükkösben és gyertyános-tölgyesben a törzsszéntartalma a legnagyobb részarányú.MEGVITATÁS5. ábraA kutatási eredmények, tekintettel a változatostermészetföldrajzi viszonyokra és azeltérő vizsgálati célkitűzésekre, más mérési

54 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKA vizsgált állományok dendromasszájában megkötött szénés a FAI összefüggéseadatokkal nehezen vethetők össze. Az összefüggés-elemzésekreépítve azonban a következőkonklúziók tehetők:– A klímahatást mutató ökológiai termőképességbükkös faállományban – egy kiválónövekedésű bükkös szervesanyag-képzésénekpéldáján bemutatva – nagyobb, mint agyertyános-tölgyesben, illetve a cseresben.– A föld feletti dendromassza fafajok közöttieltéréseit nagyobb részben a törzsek tömegei,kisebb részben pedig az ágszerkezettömegei közötti különbségek adják (3. ábra).– Az azonos mélységű és szerkezeti adottságútermőréteget a gyökérzet teljes mértékbenbehálózza. Ennek megfelelően a föld alatti6. ábradendromassza tömege ahárom ökoszisztémábancsaknem egyforma.– A jobb ökológiai,azaz kedvezőbb klímaadottságúbükkösben aföld feletti és a föld alattidendromassza szénkészleténekaránya 4,96,a gyengébb klímaadottságúterületeken pedigkisebb. A gyertyánostölgyesben3,25, cseresbenpedig már csak2,75.– Az átlagos évi,vagy tenyészidőszakonkénticsapadék-, illetvehőmérsékletadatokkala mért szervesanyagmennyiségekáltalában nem, vagy okságilagnem megmagyarázható összefüggéstmutatnak. A fő növekedési időszak (V–VII.hónapok) és a kritikus hónapok (VII–VIII.)csapadékösszegéből és a kritikus hónapok(VII–VIII.) hőmérsékletéből képzett erdészetiszárazsági mutató értéke viszont szorosösszefüggésben áll a dendromasszában megkötöttszén mennyiségével (6. ábra).– Az erdő avar- és humuszszintjében, defőleg talajában jelentős mennyiségű szervesszén tárolódik, melynek nagysága kisebbmértékben függ a fafajtól, azt elsősorban atalaj tulajdonságai határozzák meg.FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) ÁLLAMI ERDÉSZETI SZOLGÁLAT (1996): Magyarország erdőállományai, 1996. (2) FÜHRERE. (1994): Csapadékmérések bükkös-, kocsánytalan tölgyes és lucfenyves ökoszisztémában.Erdészeti Kutatások. VOL. 84: 11-35. pp. (1) FÜHRER E. (1995): Az időjárás hatása az erdőkfatermő képességére és egészségi állapotára. Erdészeti Lapok. 130: 176-178. pp. (3) FÜHRERE. (2007): A klímajellemzők változékonyságával összefüggő átlagos termőképesség meghatározásaklímajellemző (v. főbb állományalkotó) fafajok vonatkozásában. Kutatási jelentés(NKFP6-00047/2005). (4) FÜHRER E. (2008): Erdőgazdaság. In: Harnos Zs. – Gaál M. – HufnagelL. (szerk.): Klímaváltozásról mindenkinek. Budapesti Corvinus Egyetem, KertészettudományiKar, Matematikai és Informatikai Tanszék, Budapest. 90-102. pp. (5) FÜHRER E.

FÜHRER – JAGODICS: A klímajelző fafajú állományok szénkészlete 55– JAGODICS A. (2007): A klímajelzők és a klímajelző fafajok szervesanyag-képzése közöttiökológiai összefüggés. In: Mátyás Cs. – Vig P. (szerk.): Erdő és klíma V. NYME, Sopron,269-280. pp. (6) FÜHRER E. – JÁRÓ Z. (1992): Auswirkungen der Klimaänderung auf die WaldbeständeUngarns. Österreichische Forstzeitung, 9. 25-27. pp. (7) FÜHRER E. – JÁRÓ Z. (2000):Az aszály és a belvíz érvényesülése a Nagyalföld erdőművelésében I. Erdészeti TudományosIntézet Kiadványai 12., Budapest, 144 p. (8) GYARMATINÉ PROSZT S. (1978): A trágyázás. In:Keresztesi B. – Solymos R.: A fenyők termesztése és a fenyőgazdálkodás. Akadémiai Kiadó,Budapest (9) JÁRÓ Z. (1979): A kultúrerdők ökoszisztéma-vizsgálata. MTA VeszprémiAkadémiai Bizottság. Monográfia. V. évf. 1. sz. (10) JÁRÓ Z. (1989): Az erdő vízforgalma. AzErdő. 38: 352-355. pp. (11) JÁRÓ Z. (1990): A bükkösök szerves- és tápanyagforgalma. ErdészetiKutatások VOL. 80-81. 83-98. pp. (12) JÁRÓ Z. (1995): A legfontosabb magyarországitermészetszerű, származék és kultúr erdőtársulások évi szervesanyagképzése. 1385 számúOTKA pályázat (13) JÁRÓ Z. – HORVÁTH E.-NÉ (1959): Tápanyag-körforgalom a magyar erdőegyes típusaiban. Erdészeti Kutatások 6. 1-2. sz. (14) LÁNG I. – CSETE L. – JOLÁNKAI M. (szerk.)(2007): A globális klímaváltozás: hazai hatások és válaszok. A VAHAVA jelentés. SzaktudásKiadó, Budapest, 122. p. (15) UJVÁRINÉ JÁRMAY É. – JÁRÓ Z. – UJVÁRI F. (2001): A biomaszszamennyisége, megoszlása és változatossága a nemzetközi lucfenyő származási kísérletben(IUFRO 1964/68). Erdészeti Kutatások VOL. 90. 49-64. pp.

SZÉLSŐSÉGESEBBÉ VÁLNAK SZÁRAZ NYARAINK A 21. SZÁZADBAN?GÁLOS BORBÁLA – PHILIP LORENZ – DANIELA JACOBKulcsszavak: száraz évek és nyarak, periódusok, emisszió, szélsőségek.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKA száraz évek és száraz nyarak valószínűségének és szélsőségességének várható alakulásáta REMO regionális klímamodell segítségével vizsgáltuk. A száraz éveket és száraznyarakat az éves és nyári hőmérsékletátlagok, valamint csapadékösszegek 1961-90-esklímaperiódustól való eltérései alapján definiáltuk. A tendenciát 1951-2100-ig, 50 évesidőszakokra állapítottuk meg, a 21. századra három különböző IPCC-SRES kibocsátásiforgatókönyvön (B1, A1B, A2) alapuló modellfuttatás eredményeit hasonlítottuk össze.Az elemzések alapján megállapítható, hogy:– A 21. század első felében a száraz évek és száraz nyarak magasabb hőmérsékletértékekkeljellemezhetőek, de valószínűségük várhatóan nem növekszik.– A 21. század második felében mindhárom kibocsátási forgatókönyv esetén szignifikánsanmegnőhet a száraz évek és a száraz nyarak száma, ezzel együtt szélsőségesebbé(szárazabbá és melegebbé) is válhatnak a 20. század második felének száraz eseményeihezképest.– A1B és A2 szcenáriók szerint a 2051 és 2100 közötti időszakban minden másodiknyár száraz lehet. Az összefüggő száraz periódusok hosszabbá válhatnak.– Az üvegházgáz-emisszió mértéke a három vizsgált forgatókönyv közül B1-ben alegcsekélyebb, ezért a 20. század második feléhez képest ez a szcenárió prognosztizáljaa legkisebb változásokat.– A 21. században a száraz évek és száraz nyarak valószínűségének és szélsőségességénekalakulása hasonló tendenciát követ, de a száraz nyarak esetén erőteljesebb változásokkövetkezhetnek be.A klimatikus extrémek alakulása döntő a zonális fafajok elterjedésének szárazságihatárán. A melegedő-szárazodó klíma miatt számos, jelenleg optimum közeli állománykerülhet a jövőben klimatikusan határhelyzetbe, ami a magyarországi dombvidékekena kevésbé toleráns egyedek tömeges pusztulását okozhatja. Ezért a szélsőségesen szárazidőjárási jelenségek jövőbeni gyakoriságának és hosszának ismerete nélkülözhetetlen alehetséges változásokra való felkészüléshezBEVEZETÉSAz aszályhajlam hazánk éghajlati jellemzője(Bussay et al., 1999). Az évi középhőmérsékleteksorozatában a 20. század folyamánnövekedő tendencia figyelhető meg(Szalai et al., 2005).A klímaváltozás következményeinek erdőregyakorolt hatását a Mátyás Csaba általvezetett Erdő-Klíma projekt keretében Sopronban,a Nyugat-magyarországi Egyetemenis tanulmányozzák. A projekt témájában azaszályok jövőbeli előfordulása fontos szerepetjátszik. A hamburgi Max Planck Meteo-

GÁLOS – LORENZ – JACOB: Szélsőségesebbé válnak száraz nyaraink? 57rológiai Intézetben a Daniela Jacob és csoportjaáltal fejlesztett regionális klímamodellsegítségével vizsgáltuk, hatással van-e aklímaváltozás a száraz évek és száraz nyarakbekövetkezési valószínűségére, valamintszélsőségesebbé válnak-e ezek az eseményekMagyarországon a 21. században?ADAT ÉS MÓDSZERAz elemzésekhez a hamburgi fejlesztésűREMO regionális klímamodell (Jacob, 2001;Jacob et al., 2001) Európa területére készültszimulációit használtuk, melyek horizontálisfelbontása 0,44° (~50*50km). Ebből a Magyarországravonatkozó havi hőmérsékletátlagokés csapadékösszegek országos átlagaitértékeltük ki, az 1. táblázatban bemutatottidőszakokra.Az elemzésben a 21. századot két 50 évesperiódusra bontottuk (2001–2050, 2051–2100), ezért a tendenciát szintén egy 50 évesmúltbeli időszakhoz (1951–2000) képest állapítottukmeg.A szakirodalomban az aszályt meteorológiai,hidrológiai, mezőgazdasági, szocioökonómiaimegközelítésből (Wilhite – Glantz,1985), különböző indexek (Palmer, 1965;Pálfai, 1991; McKee et al., 1999) segítségévelvizsgálták. Mivel elemzéseink a modell csapadék-és hőmérséklet-eredményein alapszanak,az „aszály” helyett a „száraz év/száraznyár” kifejezést használjuk.A száraz éveket és száraz nyarakat relatívandefiniáltuk: az 1961–90-es klímaperiódusrameghatároztuk az éves, valamint anyári (májustól augusztusig) csapadékösszegekés középhőmérsékletek országos átlagát.A 21. századra minden egyes évben kiszámítottukaz ettől való csapadék- (ΔP) és hőmérséklet-eltérést(ΔT).ΔP (%) = (Csapadékösszeg adott év–– Átlagos csapadékösszeg 1961–90) // Átlagos csapadékösszeg 1961–90* 100ΔT (°C) = Középhőmérséklet adott év–– Átlagos középhőmérséklet 1961-90Száraz év: ΔP (negatív irányban) ≥ 5%,száraz nyár: ΔP (negatív irányban) ≥ 15%.A kevés csapadék különösen nyáron súlyoshatású, amikor extrém magas hőmérséklettelpárosul, ezért ΔT-t is figyelembe vettük(a határok megállapítása a 20. századi aszályosnakleírt évek ΔP és ΔT értékei alapjántörtént).Elemzett adatok és modellfuttatások1. táblázat1961–2000Modell és adat Horizontális felbontás PeremfeltételOMSZ-VITUKI adatai aCRU adatok bREMO c – ERA-40 szimulációállomásadatok0,5°0,44°––ERA-40 reanalízis d1951–2000 REMO kontroll szimuláció 0,44° ECHAM5/MPI-OM e2001–2100REMO szcenárió szimulációkA1BB1A20,44° ECHAM5/MPI-OMa87 csapadék- és 31 hőmérséklet-állomás adatai (OMSZ, VITUKI)btérbeli rácsra interpolált állomásadatok (Mitchell et al., 2004)cregionális klímamodell (Jacob, 2001; Jacob et al., 2001)dtérbeli rácsra előállított meteorológiai változók a lehető legtöbb múltbeli mérési adat, valamint modellek előrejelzéseinekfelhasználásával; a múltbeli klímarekonstrukció peremfeltételeit szolgáltatja (Uppala et al., 2005)eglobális cirkulációs modell (Roeckner et al., 2006; Jungclaus et al., 2006)

58 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK1. ábragyakoribbá válhatnak a 21. századvégére. Ismerve hazánk éghajlatánakaszályhajlamát, ezekaz eredmények motiváltak a csapadékviszonyokmegvizsgálására,hogy a melegedő tendenciávalegyütt jelentkezik-e a szárazodótendencia.Évi (fent) és nyári (lent) középhőmérsékletek eloszlása1961-90-ig a kontrollszimuláció, 2071–2100-iga szcenárió-szimulációk eredményei alapjánEREDMÉNYEKHőmérsékletviszonyok a 21. század végénMegvizsgáltuk az éves és a nyári középhőmérsékletekországos átlagának eloszlásáta 2071–2100 közötti időszakra (1. ábra).A három különböző IPCC szcenárió-szimulációeredményeit a kontrollfuttatás eredményeibőlszámított 1961–90-es átlaghozviszonyítottuk. Az 1961–90-es klímaperiódushozképest az éves átlaghőmérsékletek aB1 forgatókönyv szerint 2,6 °C-ot, az A1Bszerint 3,8 °C-ot emelkedhetnek. A nyáriátlaghőmérsékletek B1 szcenárió alapján2,2 °C-kal, míg A1B alapján 3,6 °C-kal lehetnekmagasabbak. A szélesebb Gauss-görbékmegnövekedett klímavariabilitásra utalnak.Ezzel együtt az extrém események – pl. szélsőségesenmagas nyári hőmérsékletek – isSzáraz évek és száraz nyarakvalószínűségeA 2. ábrán látható a szárazévek és száraz nyarak számánakváltozása a 21. században, akontrollperiódushoz (1951–2000)képest. A század első felében(2001–2050) egyik kibocsátásiforgatókönyv esetén sem nő szignifikánsana száraz évek és száraznyarak bekövetkezési valószínűsége,azonban a század másodikfelében (2051–2100) ezek az eseményekmindhárom szcenáriószerint gyakoribbá válhatnak.Drasztikusabb változások a száraznyarak esetében várhatók.A három forgatókönyv közül alegpesszimistább A1B alapján 11-gyel megnőheta száraz nyarak száma a 20. század másodikfeléhez képest; ez azt jelenti, hogy az50-ből 26, azaz minden második nyár szárazlehet.Az A2 szcenárió a száraz események számánakerőteljes csökkenését, majd emelkedésétprognosztizálja a 21. században, mely aforgatókönyv által leírt CO 2- és SO 2-kibocsátástendenciájával áll összefüggésben (Gálos –Lorenz – Jacob, 2007).Vizsgáltuk a száraz periódusok eloszlásáta 2001 és 2100 közötti időszakra (3. ábra).Míg a század első felében 2-4 egymás utániévben fordul elő száraz nyár, addig 2050után az összefüggő száraz periódusok hoszsza6-7 évre emelkedhet. A század utolsó 10évében akár majdnem minden nyár szélsőségesenszáraz lehet. A száraz évek eseténis ugyanez a tendencia jelentkezik.

GÁLOS – LORENZ – JACOB: Szélsőségesebbé válnak száraz nyaraink? 59Száraz évek és száraz nyarakszélsőségessége2. ábraA száraz évek és száraz nyarakszélsőségességét csapadék- éshőmérsékletértékeik 1961–90-esklímaperiódushoz viszonyított eltérésének(∆P, ∆T) mértékével jellemeztük.Száraz évek (4. ábra): a 21. századelső felében ∆P és ∆T átlagértékeimindhárom szcenárióban nagyonhasonlóak. A kontrollperiódus(1951–2000) száraz eseményeihezképest a száraz évek melegebbé válhatnak,∆P változása nem szignifikáns.2051 és 2100 közt az A1B ésA2 forgatókönyvek alapján melegedő-szárazodótendencia figyelhetőmeg, átlagosan 3,5 °C-os ∆T- éstöbb mint 5%-os ∆P-növekedés következhetbe. A vizsgált három forgatókönyvközül a száraz évek szélsőségességébenB1 prognosztizáljaa legkisebb változást.Száraz nyarak (5. ábra): a 2001–2050 időszakban a B1 forgatókönyvesetén 1 °C-os, A1B alapján 0,5°C-os, A2 szerint pedig több mintA száraz évek és száraz nyarakszáma 1951–2100-ig,50 éves időszakokra3. ábraSzáraz nyarak lehetségeselőfordulásaa 21. században

60 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK4. ábraA száraz évek szélsőségessége az 1951–2100 időszakban (felső ábrarész: 1951–2000 vs.2001–2050, alsó ábrarész: 1951–2000 vs. 2051–2100). Az egyes pontok a száraz évekcsapadék- és hőmérsékletértékeinek az 1961–90-es klímaperiódus átlagától való eltéréseitmutatják. A nagy szimbólumok a pontfelhők átlagértékeit jelölik. Az ellipszisek 95%-oskonfidenciaszint mellett jellemzik a pontfelhőket1 °C-os emelkedés várható a ∆T átlagértékeiben,a kontrollfuttatás száraz nyaraihozképest. A 21. század második felében a B1forgatókönyv szerint a nyarak tovább melegedhetnek.A1B alapján a pontfelhők a szárazabb-melegebbirányba tolódnak, ez azt jelenti,hogy a száraz nyarak szélsőségesebbéválhatnak. ∆P 10%-kal, ∆T 3,5 °C-kal lehetnagyobb átlagosan a 20. század második feléhezképest. Hasonlóan szélsőségesebb körülményekreutalnak az A2 szcenárió-futtatáseredményei is. Itt többnyire fennáll, hogy alegszárazabb nyarak egyben a legmelegebbekis. A1B és A2 forgatókönyvek szerint teháta száraz nyaraknak nemcsak valószínűségenőhet meg szignifikánsan, hanem szárazabbáés melegebbé is válhatnak az 1951–2000-esidőszak hasonló eseményeihez képest.

GÁLOS – LORENZ – JACOB: Szélsőségesebbé válnak száraz nyaraink? 615. ábraA száraz nyarak szélsőségessége az 1951–2100 időszakban (felső ábrarész: 1951–2000 vs.2001–2050, alsó ábrarész: 1951–2000 vs. 2051–2100). Az egyes pontok a száraz nyarakcsapadék- és hőmérsékletértékeinek az 1961–90-es klímaperiódus átlagától való eltéréseitmutatják. A nagy szimbólumok a pontfelhők átlagértékeit jelölik. Az ellipszisek 95%-oskonfidenciaszint mellett jellemzik a pontfelhőket

62 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKKÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSAz állomásadatokat az OMSZ és a VI-TUKI adatbázisából szereztük be, a modelleredményeka hamburgi Max Planck MeteorológiaiIntézet regionális modellezésselfoglalkozó csoportja által fejlesztett REMOregionális klímamodellből származnak. A tanulmányúta Deutsche Bundesstiftung Umwelt(DBU) ösztöndíjának keretében valósultmeg.Köszönöm Mátyás Csabának, az MTA levelezőtagjának támogatását, valamint a statisztikaimódszerek alkalmazásánál PolgárRudolf hasznos tanácsait.FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) BARTHOLY J. – PONGRÁCZ R. – MATYASOVSZKY I. – SCHLANGER V. (2004): A globális klímaváltozásvárható tendenciái a Kárpát-medence területére. In: Mátyás Cs., Vig P. (szerk.):Erdő és klíma IV. Sopron, 57-68. pp. (2) BERKI I. – MÓRICZ N. – RASZTOVITS E. – VIG P. (2007):A bükk szárazság tolerancia határának meghatározása. In: Mátyás Cs., Vig P. (szerk.): Erdőés klíma V. Sopron, 213-228. pp. (3) BUSSAY A. – SZINELL CS. – SZENTIMREY T. (1999): Azaszály magyarországi előfordulásának vizsgálata és mérhetősége. Éghajlati és agrometeorológiaitanulmányok 7, OMSZ, Budapest (4) CHRISTENSEN, J. H. (2005): Prediction of Regionalscenarios and Uncertainties for Defining European Climate change risks and Effects. FinalReport DMI (5) GÁLOS, B. – LORENZ, PH. – JACOB, D. (2007): Will dry events occur moreoften in Hungary in the future? Environ. Res. Lett. 2: 034006 (9 p.) doi:10.1088/1748-9326/2/3/034006 (6) HOUGHTON, J. ET AL. (eds.) (2001): Climate Change 2001. The Scientific Basis.Intergovernmental Panel on Climate Change. Cambridge University Press (7) IPCC (2007):Climate Change 2007: The Physical Science Basis. Working Group I Contribution to the IntergovernmentalPanel on Climate Change Fourth Assessment Report. http//:www.ipcc.ch (8)JACOB, D. (2001): A note to the simulation of the annual inter-annual variability of the waterbudget over the Baltic Sea drainage basin. Meteorol. Atmos. Phys., 77: 61-73. pp. (9) JACOB,D. ET AL. (2001): A Comprehensive Model Intercomparison Study Investigating the WaterBudget during the BALTEX-PIDCAP Period. Meteorol. Atmos. Phys., 77: 1-4, 19-43. pp. (10)JUNGCLAUS, J. H. – KEENLYSIDE, N. – BOTZET, M. – HAAK, H. – LUO, J. – LATIF, M. – MAROTZKE,J. – MIKOLAJEWICZ, U. – ROECKNER, E. (2006): Ocean circulation and tropical variability in thecoupled model ECHAM5/MPI-OM. J. Climate 19: 3952-3972. pp. (11) MÁTYÁS, CS. (2007):Genetic background of response of tree populations to aridification at the xeric forest limit;consequences for climatic modelling. In: Strelcova, K., Skvarenina, J. & Blazenec, M. (eds):„Bioclimatology and natural hazards” International Scientific Conference, Pol’ana nad Detvou,Slovakia, September 17-20, 2007, ISBN 978-80-228-17-60-8 (12) MÁTYÁS CS. – NAGY L.– UJVÁRINÉ J. É. (2007): Klimatikus stressz és a fafajok genetikai válaszreakciója az elterjedésszárazsági határán: elemzés és előrejelzés. In: Mátyás Cs., Vig P. (szerk.): Erdő és klima V.Sopron, 241-255. pp. (13) MCKEE, T. B. – DOESKEN, N. J. – KLEIST, J. (1993): The Relationshipof Drought Frequency and Duration to Time Scales Proceedings of the 8th Conference onApplied Climatology Anaheim, CA, USA 179-184. pp. (14) MIKA J. (2007): Új eredményekés összevetések a klímaváltozás hazai sajátosságairól. In: Mátyás Cs., Vig P. (szerk.): Erdőés klíma V. Sopron, 13-29. pp. (15) MITCHELL T. D. – CARTER, T. R. – JONES, P. D. – HULME,M. – NEW, M. (2004): A comprehensive set of high-resolution grids of monthly climate forEurope and the globe: the observed record (1901-2000) and 16 scenarios (2001-2100). TyndallCentre Working Paper 55 (16) NAKICENOVIC, N. ET AL. (2000): IPCC Special Report on EmissionScenarios. Cambridge University Press, UK 599 (17) PALMER W. C. (1965): Meteorological

GÁLOS – LORENZ – JACOB: Szélsőségesebbé válnak száraz nyaraink? 63drought. Research paper 45 (U.S. Department of Commerce Weather Bureau, Washington,D.C.) (18) PÁLFAI I. (1991): Az 1990. évi aszály Magyarországon. Vízügyi Közlemények 2:117-132. pp. (19) PONGRÁCZ R. – BARTHOLY J. (2004): Klímaváltozás: a szélsőségek eltolódásaa XX. században. In: Mika J. (szerk.): Természet világa 2004. II. különszám, 51-54. pp. (20)ROECKNER, E. – BROKOPF, R. – ESCH, M. – GIORGETTA, M. – HAGEMANN, S. – KORNBLUEH, L.– MANZINI, E. – SCHLESE, U. – SCHULZWEIDA, U. (2006): Sensitivity of simulated climate to horizontaland vertical resolution in the ECHAM5 atmosphere model J. Climate 19 3771-3791.pp. (21) SZALAI S. – MIKA J. (2007): A klímaváltozás és időjárási anomáliák előrejelzése azerdőtakaró szempontjából fontos tényezőkre. In: Mátyás Cs., Vig P. (szerk.): Erdő és klímaV. Sopron, 133-143. pp. (22) SZALAY S. – KONKOLYNÉ B. Z. – LAKATOS M. – SZENTIMREYT. (2005): Magyarország éghajlatának néhány jellemzője 1901-től napjainkig. OMSZ, 12. p.(23) SZINELL, CS. – BUSSAY, A. – SZENTIMREY, T. (1998): Drought tendencies in Hungary. Int.J. Climatol. 18: 1479-1491. pp. (24) UPPALA, S. M. ET AL. (2005): The ERA-40 re-analysis Q. J.R. Meteorol. Soc. 131: 2961–3012. pp. (25) WILHITE, D. A. – GLANTZ, M. H. (1985): Understandingthe drought phenomenon: the role of definitions. Water International, 10: 111-120. pp.

AZ ASZÁLYOSSÁG HATÁSA KOCSÁNYTALAN TÖLGYESEK ÉS BÜKKÖSÖKEGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁRACSÓKA GYÖRGY – KOLTAY ANDRÁS – HIRKA ANIKÓ – JANIK GERGELYKulcsszavak: aszály, tölgyesek, bükkösök, pusztulás, leromlás.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKMegállapítható, hogy az aszályosság jelentős mértékben befolyásolja a kocsányos tölgyesekés bükkösök egészségi állapotát. Kocsánytalan tölgyesekben a „magányos” aszályosévek általában nem okoznak jelentős pusztulást, illetve leromlást, általában csak2-3, egymást követő erősen aszályos év hatására mutatnak egészségi állapotromlást.A hatások gyakran 1-3 év eltolódással „kárláncolatokon” keresztül jelentkeznek.A bükkösökben (különösen pl. a Dél-Dunántúlon) már egy-egy jelentősen aszályos évis számottevő állapotromlást idéz elő. Bükk-tájak közül Zala látszik legérzékenyebbnekaz aszályosság hatásait tekintve. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy Zala megyében2004-ben 100 ezer m 3 -t is meghaladó egészségügyi termelést kellett végrehajtani a zöldkarcsúdíszbogár (Agrilus viridis) és a bóbitás bükkszú (Taphrorychus bicolor) tömegszaporodásakövetkeztében. Mindkét faj tömegszaporodása egyértelműen köthető az előzőévek súlyos aszályaihoz.Ha az aszályos időszakok gyakorisága és időtartama növekszik, akkor az eddigieknélsűrűbben és nagyobb területen fellépő rovarkárra lehet számítani. Új, kevésbé ismert,vagy „elfeledett” rovarfajok válhatnak jelentőssé. Egyes fajok kártételei vertikálisan isterjedhetnek, és válhatnak rendszeressé az eddig kevésbé károsított erdőtípusokban is.Ez jelentős kihatású kárláncolatok kialakulásához is vezethet.BEVEZETÉSA hazai kocsánytalan tölgyesek és bükkösökökonómiai és ökológiai szempontból egyarántkiemelkedő jelentőségűek. Ennek megfelelőenegészségi állapotuk, illetve az abbanbekövetkező változások kiemelt figyelmetélveznek. A kocsánytalan tölgyesek egészségiállapotának alakulásával a 80-as évek elejétőlkezdődően számos szerző foglalkozott(Igmándy et al., 1984; Führer, 1989; Csóka,1992; Vajna, 1995; Standovár – Somogyi,1998; Csóka et al., 1999). A bükkösök egészségiállapota is régen foglalkoztatja a kutatókat(Tuzson, 1931; Szontagh, 1987, 1988, 1989;Leskó, 1993; Tóth et al., 1995; Barton, 1997).AZ ALKALMAZOTT MÓDSZERAz ERTI Erdővédelmi Osztálya hosszabbideje folytat erdővédelmi monitoring-vizsgálatokatmagyarországi bükk (1992-től) és kocsánytalantölgy állományokban (1983-tól).Azaz 2005-tel bezárólag bükk esetében 14éves, kocsánytalan tölgy esetében pedig 23éves adatsorok állnak rendelkezésre. A monitoring-parcellákat,illetve a rajtuk lévőmintafákat minden év szeptemberében egyedenkéntminősítettük. Egyes parcellákontavaszi (május) minősítések is folytak, jelenelemzésben azonban ezeket a felvételeketnem vettük figyelembe. A mintafák egészségiállapotának jellemzésére az 5 fokoza-

CSÓKA – KOLTAY – HIRKA – JANIK: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyesekre és bükkösökre 65tú egészségiállapot-minősítést használtuk,mely egyetlen számmal jelzi az adott faegyedáltalános egészségi állapotát. A minősítésalapvetően a korona állapotára, az esetlegeslombhiányra, illetve a hajtások, vékony ágakesetleges pusztulására koncentrál.A kategóriák a következők5: tünetmentes – a lombhiány nem haladjameg a 10%-ot. Ilyen mértékű lombhiányttermészetesnek ítélünk, azt önmagában nemtartjuk egészségi problémának;4: 11-30% közötti lombhiány, ami lehetideiglenes (pl. lombrágó rovarok hatása), illetvehosszabb távú (a korona kiritkulása);3: 30%-nál nagyobb mértékű lombhiány,kiritkult korona, száradó vázágak stb.;2: a mintafa a felvétel évében elpusztultfaegyed.Az 5 fokozatú minősítések alapján EgészségiDefi cit Indexet (a továbbiakban EDI)számítottunk. Ennek értékét a minősítettmintafák egészségi osztályzatainak súlyozottátlagából számítottuk. Az „5”-ös fokozatúfákat 1-es, a „4”-es fokozatú fákat 0,67-es, a„3”-as fokozatú fákat 0,33-as, míg a frissenpusztult fákat 0-s súllyal vettük figyelembe.Az így kapott 0-1 közötti értéket 100-zal szoroztuk,majd 100-ból kivontuk. A kapott értékelviekben így 0 és 100 közötti lehet, amita továbbiakban Egészségi Deficit Index-ként(EDI) említünk. Az EDI értéke „0” abban azideális állapotban, ahol minden minősített fateljesen tünetmentes, és „100” abban az elméletiesetben, ha minden mintafa a felvételévében pusztult el. Azaz a magasabb EDI-értékrosszabb, az alacsonyabb EDI-érték jobbegészségi állapotot jelez.Bükk esetében ezeket az EDI-értékeketrégiónként hasonlítottuk össze az adott régiórajellemző aszályossági értékekkel (Pálfaiféleaszályindex=PAI). A kocsánytalan tölgyesetében pedig az Északi-középhegység értékeitvetettük össze az erre a régióra jellemzőPAI-értékekkel.AZ EREDMÉNYEKA kocsánytalan tölgyesekAz egészségesnek minősített kocsánytalantölgy mintafák aránya 1983 és 2004 között a68,2%-os minimum és a 87,4%-os maximumközött ingadozott (1. ábra). A vizsgálat évébenelpusztult mintafák aránya (2. ábra) 0,5-4,6-osérték között mozgott. Megjegyzendő, hogyaz 1995-ben regisztrált 4,6%-os mortalitásiérték meghaladta a vizsgálatok kezdetekor,1983-ban észlelt 4,4%-os értéket. Mindkét ábránjól látható, hogy a 90-es évek első feléneksúlyosan aszályos időjárása mind az egészségesfák arányára, mind a famortalitásra egyértelműnegatív hatást gyakorolt.Az 1992–1994-es időszak kiemelkedőenaszályos évei után egy év késéssel jelentősmértékű egészségi állapotromlás vette kezdetét,mely 4 évig tartott (1993–1996), éscsak 1997-ben váltott javuló trendbe. Megjegyzésreérdemes tény, hogy a romló trend1 év késéssel, a javuló trend pedig csak asúlyosan aszályos időszak elmúlta után kétévvel jelentkezett. Feltűnő, hogy a tünetmentesfák aránya 2005-ben, gyakorlatilagaz 1983-as értékkel megegyezően, nagyonalacsony. A 2. ábrán ugyanakkor az is látszik,hogy 2005-ben alacsony a frissen pusztultfaegyedek aránya. Ennek a látszólagosellentmondásnak az a magyarázata, hogya kocsánytalan tölgy mintaparcellák közültöbbön 2005-ben gyapjaslepke-kártételekjelentkeztek, helyenként akár 50%-ot ismeghaladó lombveszteséget okozva. A kocsánytalantölgy vegetációs időszakon belüliregenerációs képessége gyenge, azaz a tavaszilombvesztés még az őszi felvételek idejénis jól látható. Ez pedig nyilvánvalóan a tünetmentesfák alacsony arányában és a magasEDI-értékben (14%, 3. ábra) nyilvánul meg.Ez egyébként egybevág korábbi eredményeinkkel(lásd fentebb), miszerint a súlyosaszályokat 1-2 év késéssel követi a jelentősállapotromlás. Megjegyzendő továbbá, hogya 2005-ös gyapjaslepkerágást 1-2 év késésselvalószínűleg további leromlás követi, ami

66 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK1. ábraAz egészséges kocsánytalan tölgy mintafák aránya 1983 és 2005 között2006–2007-ben helyenként akár számottevőfapusztulással is jár. A kialakuló kárláncolatokterületenként különböző tényezőkből tevődnekössze, de meghatározó elemei a tölgylisztharmat, illetve a fertőzését követően kialakulófagykárok és a kétpettyes díszbogár(Agrilus biguttatus) tömeges fellépése.A bükkösökA 4. és 5. ábrán jól érzékelhető, hogy azegyes tájak bükköseinek egészségi állapotjellemzőihogyan viszonyulnak egymáshoz, illetveaz 1992–2005 közötti időszakban milyentrendek jellemzők. Az időszakra jellemző átlagosEDI-értékek a legkedvezőbbek az Alpokalján(5,0), ezt követi a Zala táj (9,5), illetveegymáshoz igen közeli átlagértékkel az Északi-középhegység(11,0) és a Bakony (11,2).Az Északi-középhegység esetében azegészségi állapotban 1992–1996 között kifejezettenhatározott, de azt követően is egyértelműjavulás érzékelhető. 2001-et követőenazonban az Északi-középhegységben, de azösszes többi tájon is romló trend veszi kezdetét.Ez nyilvánvalóan összefügg az új évezredelső éveinek súlyos aszályosságával.A Dél-Dunántúl (Zala megye) esetébenfigyelemre méltó az 1995-ben, illetve2003-ban regisztrált hirtelen, és kifejezettenjelentős mértékű állapotromlás. 2003-ban a2002-es értékhez képest az EDI-érték mintegy90%-kal nőtt. A 9. ábra alapján nyilvánvalónaklátszik, hogy a 2003-ban észleltnagymértékű állapotromlást egyértelműen asúlyosan aszályos év(ek) hatásaként kell értékelnünk.Megjegyzendő, hogy a 2003-asév Zalaegerszegen az utóbbi 75 év legaszályosabbéve volt, 8,45-os PAI-értékkel. Az1995-ben feljegyzett hirtelen állapotromlás(1994-hez képest 49%) közvetlenül nem vezethetővissza az 1995-ös év aszályosságára,sokkal inkább az 1992-93-as évek aszályosságánakkésleltetett hatásaként értékelhető.Mindenesetre az ábra alapján az a következtetésis levonható, hogy a Dél-Dunán-

CSÓKA – KOLTAY – HIRKA – JANIK: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyesekre és bükkösökre 672. ábraA frissen pusztult kocsánytalan tölgy mintafák aránya (piros), valamint a PAI értékei (kék)1983 és 2005 között3. ábraAz EDI értékei (piros) és a PAI értékei (kék) kocsánytalan tölgyesekben 1983 és 2005 között

68 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK4–5. ábraévAz EDI éves értékei és régiónkénti átlagai bükkösökben, tájankénti bontásban

CSÓKA – KOLTAY – HIRKA – JANIK: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyesekre és bükkösökre 696–7. ábraAz EDI (piros) és PAI (kék) értékek tájanként az 1992–2005 közötti időszakra

70 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK8–9. ábraAz EDI (piros) és PAI (kék) értékek tájanként az 1992–2005 közötti időszakra

CSÓKA – KOLTAY – HIRKA – JANIK: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyesekre és bükkösökre 7110. ábraÖsszefüggés a PAI-értékek és az összesített éves rovarkárok értékei között 2 év eltolással11. ábraÖsszefüggés a PAI 3 éves mozgóátlaga és az összesített éves rovarkárok értékei között

72 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKtúl bükkösei reagálnak legérzékenyebbena súlyosan aszályos időszakokra (lásd 1995és 2003). Egy-egy erősen aszályos év vagykésleltetve, vagy direkt módon jelentős romlástokoz egészségi állapotukban. Ezt látszikalátámasztani az a tény is, hogy Zala megyébena 2003-as, kiemelkedően aszályos évetkövetően, 2004-ben 100 ezer m 3 -t meghaladóvolumenű egészségügyi termelést kellettvégrehajtani a zöld karcsúdíszbogár (Agrilusviridis) és a bóbitás bükkszú (Taphrorychusbicolor) tömegszaporodásának köszönhetően.E két xilofág faj robbanásszerű tömegszaporodásaegyértelműen az előző évek,különösen pedig a 2003-as év száraz, melegidőjárására vezethető vissza.Mind a négy vizsgált táj bükköseinél nyilvánvaló,hogy az aszályosság (illetve az aztjellemző PAI) alapvető módon determináljaaz EDI-értékeket, illetve annak trendjeit. Legdirektebbez a kapcsolat a bakonyi bükkösökesetében, különösen az utóbbi 10 évben, aholaz EDI-értékek változása jól láthatóan követi aPAI-értékek változásait (6–9. ábra).Az időjárás csapadékosra fordultával,2003 után általában jól érzékelhető javulásvette kezdetét a zalai és alpokaljai bükkösökben.Az Északi-középhegységben 2004-benés 2005-ben kis mértékű romlás, a Bakonybanpedig 2004-ben javulás, 2005-ben pedigromlás mutatkozott. Ez utóbbi egyértelműmagyarázata a bakonyi bükkösökben jelentkezőgyapjaslepkerágás. A kocsánytalantölgyhöz hasonlóan a vegetációs időn belül abükk is gyengén kompenzálja a lombvesztést,azaz az őszi felvételek során még mindig jólérzékelhetők a tavaszi lombrágás jelei.Aszályosság és a rovarkárokAz ERTI Erdővédelmi Osztályán működőErdővédelmi Figyelő-Jelző Szolgálattöbb mint 4 évtizedes adatsorai alapján egyértelműenmegállapítható, hogy az aszályosságnakmeghatározó szerepe van az erdeirovarkárok kialakulásában (10–11. ábra). Ebbőllevezethető az az előrejelzés, miszerintgyakoribb és súlyosabb aszályok fellépéseesetén a jövőben megnövekedett területű rovarkárokkalszükséges számolni. A rovarkárokterületi növekedésén túl számos továbbiproblémával kell számolni. Várható, hogyolyan rovarfajok tömegszaporodása is ki fogalakulni, amelyeknek korábban nem tulajdonítottunkszámottevő jelentőséget, illetveolyan fajok is károkat okoznak, amelyek kártételérőlnagyon hosszú ideje nem hallottunk.Ez utóbbira jó példa a zöld karcsúdíszbogár(Agrilus viridis) közelmúltban zajlott zalaitömegszaporodása. A faj kártételeiről szólólegutóbbi hazai híradások a 20. század 30-aséveiből származnak (Győrfi , 1937). Várhatótovábbá az is, hogy egyes fajok tömegszaporodásai,azon túl, hogy nagyobb területenfognak jelentkezni, vertikálisan is kiterjednek,és olyan erdőtípusokban fognak károkatokozni, ahol arra korábban nem volt példa.Ilyen jellegű példát szolgáltatott a gyapjaslepke(Lymantria dipar) tömeges fellépésebükkösökben (Farkasgyepű, Felsőtárkány,Répáshuta stb.). Ezek a károk, illetve az őketkövetően kialakuló kárláncolatok még azegészségügyi szempontból stabilnak tartotterdőkben (pl. montán bükkösök) is jelentősnegatív változásokat idézhetnek elő.FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) BARTON ZS. (1997): A Börzsöny bükköseiben volt az évszázad legsúlyosabb erdőkárosodása.Erdészeti Lapok 132 (10): 304-304. pp. (2) CSÓKA GY. (1992): A hazai kocsánytalantölgy-pusztulásmenete 1983-tól napjainkig. Erdészeti Lapok 127: 313-314. pp. (3) CSÓKA GY.– TÓTH J. – KOLTAY A. (1999): Trends of the sessile oak decline in North -Eastern Hungary. In:Forster, B. – Knizek, M. – Grodzki, Wojtek (szerk.): Methodology of Forest Insects DiseaseSurvey in Central Europe. Proceedings of the Second Workshop of the IUFRO WP. 7.03.10.Sion, 48-53. pp. (4) FÜHRER E. (1989): Kocsánytalan tölgyes állományok megbetegedése és az

CSÓKA – KOLTAY – HIRKA – JANIK: Az aszályosság hatása kocsánytalan tölgyesekre és bükkösökre 73időjárás közötti összefüggés elemzése. Az Erdő 38 (7): 296-296. pp. (5) GYŐFI J. (1937): Erdőgazdaságilagfontosabb díszbogarak. II. Erdészeti Lapok, 76 (9), 711-721. pp. (6) IGMÁNDY Z.– PAGONY H. – SZONTAGH P. – VARGA F. (1984): Beszámoló a kocsánytalan tölgyeseinkben fellépettpusztulásról 1978-1983. Az Erdő 33 (8): 334-341. pp. (7) LESKÓ K. (1993): A mecseki észselici bükkösök egészségi állapota. In: Wood Tech Erdészeti Szakmai Konferencia. Sopron,1993.05.06.-1993.05.07. EFE, 59-63. pp. (8) STANDOVÁR T. – SOMOGYI Z. (1998): Correspondingpatterns of site quality, decline and tree growth in a sessile oak stand. European Journal ofForest Pathology 28: 133-144. pp. (9) SZONTAGH P. (1987): Bükköseink rovartani problémái. In:Seprős I. (szerk.): 33. Növényvédelmi Tudományos Napok. Budapest, MAE NövényvédelmiTársaság, 42-42. pp. (10) SZONTAGH P. (1988): A kései fagyok szerepe a bükk korai pusztulásánakkárláncolatában. In: Bartha S. (szerk.): I. Magyar Ökológus Kongresszus. Budapest,1988.04.27.-1988.04.29. MTA, 192. pp. (11) SZONTAGH P. (1989): Rovarok okozta károk bükköseinkben.Állattani Közlemények 75 (1-4): 107-112. pp. (12) TÓTH J. – PAGONY H. – SZONTAGHP. (1995): A magyarországi bükkösök egészségi állapota. In: Az erdők egészségi állapotánakváltozása. Budapest, 1995.03.02.-1995.03.02. MTA Erdészeti Bizottság, 77-81. pp. (13) TUZSONJ. (1931): A Zala megyei bükkösök pusztulása. Erdészeti Kísérletek 33 (3-4): 127-137. pp. (14)VAJNA L. (1995): A hazai erdők állapotromlásának patológiai értelmezése: a „leromlás” jelenség.In: Az erdők egészségi állapotának változása. Budapest, 1995.03.02.-1995.03.02. MTAErdészeti Bizottság, 55-60. pp.

BÜKKPUSZTULÁS ZALA MEGYÉBENMOLNÁR MIKLÓS – LAKATOS FERENCKulcsszavak: bükk, száraz évek, kártevők, gombák, kárláncolat.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKMegállapítható, hogy a bükkösök pusztulását a négy évig tartó szélsőségesen szárazidőjárás okozta. A kárláncolatról ismereteink azonban továbbra is hiányosak. Az intenzívpusztulás ideje rövid volt a folyamatok teljes megismeréséhez. Nem ismert az Agrilusviridis fejlődési időtartama. Csak feltételezzük, hogy a vizsgált erdőtömbben a kétévesfejlődés a kedvező időjárásnak köszönhetően egy év alatt végbement. Továbbra semismertek a pusztulásban részt vevő gombafajok, illetve azok kárláncolatban betöltöttszerepe. Különösen a szinte minden beteg ágon megjelenő Biscogniauxia nummulariapatogenitásának megállapítása igényel alaposabb kutatást.BEVEZETÉSA magyarországi bükkösökben ritkán látottpusztulás ütötte fel a fejét 2003-ban. Ehhezhasonló tüneteket csak egyszer, még az1880-as években említ a hazai szakirodalom(Piso, 1886). A pusztulás részletes bemutatásaés feltárása azonban akkoriban nem történtmeg. Ennek oka lehet a bükk korabeli alárendeltgazdasági szerepe, de oka lehet a fellépettpusztulás mértéke is, ami messze elmaradt atöbbi erdővédelmi probléma mögött.A napjainkig tartó pusztulás kisebb-nagyobbintenzitással ugyan, de országszertetöbb bükkös vidékünkön jelentkezett, a nyugatiországrészben igen komoly károkat is okozott.A Zala megye erdeit kezelő erdőgazdaságterületén 2004-ben 410,8 hektárról összesen80 077 m 3 bükköt kellett a betegség miatt kitermelni,mindez közel 153 millió forint közvetlenárbevétel-kiesét jelentett az erdészetnek(Góber, 2005). A fellépett pusztulás okát nemvolt könnyű azonosítani, csak a megjelenő tünetekalapos elemzése segített hozzá.Foltosodás: az egészségesnek tűnő kérgen1-2 cm átmérőjű fekete foltok (nedvfolyások)jelennek meg (1. ábra). Helyük idővel fehérszínűvé változik (2. ábra). A tünet előfordulásaa vázágak tövi részén, esetleg a kínaibajuszok környékén jellemző, de súlyosabbesetekben a koronától a tőrészig bárhol előfordulhat.Előfordulnak magányos foltok,de jellemzőbb a három-négy, esetleg többfoltból álló csoportok kialakulása. A tünet atörzs napsütötte oldalán gyakoribb.Kéregfeketedés: a tünet szintén a koronában,a nagyobb oldalágak tövi részén jelentkezik,majd gyorsan terjed, elsősorban azágon (3–4. ábra). Előrehaladott állapotban atörzsrészre is lehúzódik, súlyosabb esetbenakár a tövi részen is megjelenhet. A megfeketedettoldalágak elveszítik leveleiket, fájukszilárdsága lecsökken. Az ilyen ágak rendszerintlehullnak. Ha a feketedés a törzsön ismegjelenik, a törzs gyakran derékba törik.Dudorok képződése: az egészségesnektűnő bükkkérgen 2-3 cm hosszú, 1-2 cm széles,jellemzően rostirányú, gyakran felrepedődudorok jelennek meg (5. ábra). A dudorokis magasan a koronában jelentkeznek, deaz előző két tünettel szemben inkább a koronábanfutó törzsi részen láthatók. Súlyosabb

MOLNÁR – LAKATOS: Bükkpusztulás Zala megyében 751. ábra3. ábraFriss nedvfolyás a bükk kérgén2. ábraElfeketedett oldalág4. ábraA fekete ág közelről5. ábraKifehéredett folt a kérgenDudorok a kérgen

76 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK6. ábraKéregvesztés előrehaladott állapotbanesetekben ez a tünet is megjelenik a törzstövi részén.Kéregvesztés: szintén a koronában, a vázágakrajellemző, de a törzsön is előfordulótünet. A bükk kérge külső mechanikai hatásnélkül lehullik. A leesett kéregrészenrovarrágások és kirepülési nyílások láthatók.A tünet elsősorban a napsütötte törzseken, abetegség előrehaladott állapotában alakul ki(6. ábra).Kirepülési nyílások: a lehullott kéregrészeken,ágakon jellemzően két kirepülésinyílással találkozni: egy nagyobb 2-3 mmátmérőjű sarkos, és egy kisebb 1-2 mm átmérőjűkör keresztmetszetűvel.A fatest elszíneződése: a fent leírt tünetekethordozó ágak és törzsek bütüfelületénszinte mindig tapasztalható – helyenkéntigen nagy körcikket érintő – elszíneződés.A VIZSGÁLATOKA vizsgált terület ismertetése. A betegségtanulmányozását a leginkább érintett Zalamegyében folytattuk, terepi megfigyeléseinketZalaegerszeg keleti határában, a Csácsierdőtömbben végeztük. Ebben az erdőtömbbenjelentkeztek ugyanis az első tünetek.A terület termőrétege jellemzően homokos,iszapos folyami hordalékra települt löszbőlalakult ki, mai domborzata változatos,a tengerszint feletti magassága 196-302 m.A dombvidék-jellegnek köszönhetően sekélyebbés mélyebb termőrétegek váltogatjákegymást, általában közepes, helyenként jótermőképességű talajokkal találkozhatunk.A szurdokszerű völgyekben több forrást,azok mentén pangóvizes területeket, a lejtőkönkisebb glejes foltokat is találunk. A talajtovábbi fontos jellemzője, hogy benne– ahogy a források vizében is – nagyon magasa karbonáttartalom.Az uralkodó széliránynak és a domborzatnakköszönhetően a környezeténél némileghűvösebb és csapadékosabb mezoklíma jellemzia vidéket. Ennek megfelelően a bükk issikerrel tenyészik rajta, holott a környező vidékekenjellemzően a tölgy az uralkodó fafaj.A terepi megfi gyelés. A pusztulási folyamatokmegfigyelésére egy 92 pontból állóhálózatot állandósítottunk a területen (a vizsgáltterület 102,6 ha). Az egyes pontokhozlegközelebb eső öt bükktörzset megjelöltük,és állapotukat értékeltük.A betegség tünetei elsősorban a törzsönés az ágakon jelentkeztek. Az értékeléshezezért egy négyfokozatú skálát állítottunk felannak megfelelően, hogy az egyes törzsekmilyen arányban hordozzák magukon a betegségtüneteit: A – nedvfolyás vagy dudorlátható, feketedő oldalágak vannak, a koronajelentős részben elhalt; B – nedvfolyás vagydudor látható, feketedő oldalágak vannak,a korona egésze azonban élőnek tekinthető;C – legalább egy nedvfolyás vagy dudor látható,feketedő ágak nincsenek; D – teljesenegészséges egyed.

MOLNÁR – LAKATOS: Bükkpusztulás Zala megyében 77Mivel a tünetek lombtalan állapotban láthatókigazán, az első megfigyeléseinket a vegetációsidőn kívül végeztük: 2003 ősz, 2004ősz. Ahogyan az ismereteink gyarapodtak, bekellett látnunk, hogy az egyes egyedek egészségiállapotát nem a törzseken látható tünetek,hanem a koronaállapot jellemzi igazán.Ennek megfelelően módosítottuk az értékeléshezhasznált skálát, és az újabb megfigyeléseinketa vegetációs időszak végén, 2005 és2006 augusztusában végeztük. A módosítottskála már jobban kifejezi az egyedek egészségiállapotát, valamint az állapot változását –annak ellenére, hogy a terepi megfigyeléséppen abban az időszakban történik, amikora jellemző tünetek, valamint az esetleges újfertőzések alig láthatók.Az értékeléshez használt – és a későbbiekbenjavasolt – skála a következő: 5 – teljesenegészséges egyed; 4 – ágvégek, kisebb oldalágakpusztultak el, a vázágak egészségesek;3 – egy vázág pusztult el; 2 – több vázág elpusztult;1 – a korona elpusztult, legfeljebbvízhajtásokat látni.Az első skála használata nehezebb, mivela dudorok és foltok észrevétele igen nagygyakorlatot igényel. A második skálánál csaka „4” kategóriába való besorolás hordozza atévedés valószínűségét, mivel egy-egy vékonyabboldalág elhalása nem feltétlenül a vizsgáltpusztulás eredménye.A xylofág rovarok meghatározása. A xylofágrovarok megismerésére mintatörzseketdöntöttünk, melyekből összesen 21 db, 35-40cm hosszú hengert keltető ládákba raktunk.A vizsgálathoz olyan törzseket választottunk,melyeken különösen sok tünet volt.A keltetéshez a tövi részből, a törzsből és akoronából is vettünk mintát.A mikológiai vizsgálat. A döntött törzsekbütüjén látható elszíneződés, valamint azoldalágakon megjelenő feketedés megismeréséremikológiai vizsgálatokat végeztünk.A vizsgálatokhoz begyűjtött mintadarabokatinkubátorba tettük, majd meghatároztuk afejlődő kórokozó szervezeteket.Környezeti tényezők. Vizsgáltuk az esetlegeskörnyezeti hatásokat is. Mivel egy, a területenkanyargó erdészeti feltáróút építését,valamint egy bőséges makktermés miatt többidős állomány megbontását leszámítva szokatlanantropogén hatásokat nem találtunk,csak a klíma alakulását elemeztük részletesen.A klíma bemutatására a vizsgált területhezlegközelebb eső meteorológiai állomás(Zalaegerszeg-Andráshida) hőmérséklet- éscsapadékadatait használtuk fel – 45 évrevisszamenőleg. Vizsgálatunkhoz a fellelhetőleghosszabb adatsort használtuk, hogy minélteljesebb képet kaphassunk az erdő élete soránvégbement éghajlati változásokról.AZ EREDMÉNYEK,MEGÁLLAPÍTÁSOKA terepi megfi gyelések. A vizsgált állományokkora 60-122 év volt. A betegség tüneteiminden részletben egyformán jelentkeztek.Nem találtunk összefüggést az egyedek szociálishelyzete, az állomány kitettsége és termőhelyeközött sem. Tapasztalataink szerinta pusztulás mértéke erősen függ a törzseketérő napfény mennyiségétől. A bontott állományokban,az útépítés során keletkező nyitottszegélyeken, valamint a magányosan állóegyedeken sokkal több tünet látható, mint azárt állományban álló törzseken.Az egészségi állapot vizsgálatának legfőbbmegállapítása, hogy a vizsgált négyévben jelentősen csökkent az egészséges faegyedekszáma (2003: ~50%; 2006: ~20%)és a kijelölt fák harmadát kellett kitermelni apusztulás miatt (7–8. ábra).Az egyes visszatérések során egyre kevesebbtörzset tudtunk megvizsgálni. A kármegfékezését és felszámolását célzó fakitermeléseka vizsgált tömböket is érintették,valamint több beteg törzs is kidőlt. Mivelaz eltűnés a betegebb törzseket érintette, azegészségi állapot romlása némileg erősebb,mint amit a 7–8. ábra mutat.Xylofág rovarok. A mintákból szokatlanulnagy mennyiségben repült ki két xylofágrovar: az Agrilus viridis és a Taphrorychusbicolor. Ezeken túl számos korhadéklakó és

78 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKparazita rovarfajt sikerült7. ábrameghatároznunk. A szűkösterjedelmi korlátokmiatt azonban ezeket afajokat nem részletezzük.(Kérésre a szerzők a fajlistátmegküldik.)A minták további vizsgálatasorán megállapítottuk,hogy a dudorok azegészséges palástrészekenvoltak jellemzőbbek. Kiterjedtrovarrágásokkalés kirepülési nyílásokkaljobbára a gombafertőzöttEgészségi állapot a 2003. és 2004. évekbenbütürész felett találkoztunk.A teljesen száraz bütürészekfelett meglepően8. ábrasok kirepülés előtt, vagykirepülés közben elpusztultdíszbogár nemzőt találtunk.Mikológiai vizsgálatok.A száraz fatesten az inkubációután feketés elszíneződésttapasztaltunk,melynek okozói különbözőkonídiumos és tömlősgombák. Az élő felületenbazídiumos gombák hifáival,micéliumlemezeivelEgészségi állapot a 2005. és 2006. évekbenés rizomorfáival is találkoztunk.A kéregfelületenBiscogniauxia nummularia (4. ábra) és Nectriacoccinea volt megtalálható, elsősorban a mennyiségének csökkenése mellett annak el-folyamatosan csökkent (11. ábra). A csapadékrovarkárosított részek felületén.oszlásában is változás történt. A vegetációA klíma elemzése. A területre jellemző az számára fontos tavaszi-nyári csapadékokévi 683 mm csapadék, aminek több mint mennyisége csökkent, a nyárvégi csapadékokőszre tolódtak (12. ábra).60%-a a vegetációs időszakban hullik. Az évesátlaghőmérséklet 9,8 °C. A legmelegebb hónap Az ezredforduló utáni adatokat szemlélvea július (átlaghőmérséklet: 19,6 °C), a leghűvösebba január (átlaghőmérséklet: -1,1 °C). Klikainakközel 35%-a elmaradt, de az enyhüléstlátható, hogy a vegetációs időszak csapadématikusszempontból a termőhely nem nevezhetőoptimálisnak a bükk számára (9. ábra). Ezzel párhuzamosan az átlaghőmérséklet jó-hozó 2004. év is szárazabb volt az átlagosnál.Az adatsorok értékelésekor megállapítottuk,hogy 2000-ig a hőmérséklet kis mértéktatásikényszer különösen a 2000. és a 2003.val meghaladta a sokéves átlagot. A párologben,de folyamatosan emelkedett (10. ábra), évben volt jelentős (1. táblázat).ezzel párhuzamosan a csapadék mennyisége

)MOLNÁR – LAKATOS: Bükkpusztulás Zala megyében 799. ábraCsapadék- és hőmérséklet-eloszlás, klímabesorolás (1961–2005)Csapadékösszeg- és átlaghőmérséklet-adatok1. táblázatévesösszegCsapadékösszeg (mm)évesátlagÁtlaghőmérséklet (°C)letének szűkülését vonják maguk után. A határtermőhelyekenálló bükkösök különösenérzékenyek az éghajlati szélsőségekre. Az1990-es évek első felében tapasztalt aszályjelentős hervadást, csúcsszáradást váltott kiaz állományokban. Az aszályt követő csapadékosévek megakadályozták az állományoktovábbi gyengülését, és segítették a regenerálódást.A 2000. évben kezdődő aszályazonban elhúzódott, az állományok évekenkeresztül hervadással, korai lombvesztéssel,száradással küszködtek.Véleményünk szerint a 2003-ban fellépetttömeges pusztulás egy kárláncolat eredménye.Az egyes törzsek elhalását kiváltó, a be-áprilisszeptemberoktóbermárciusáprilisszeptemberoktóbermárcius1961–2005 683 426 257 9,8 16,2 3,42000 445 271 174 12,1 18,3 6,12001 459 327 132 11,1 17,1 5,02002 504 336 168 11,7 17,7 5,82003 436 270 166 11,1 18,8 3,42004 588 329 259 10,5 16,7 4,4A csapadékösszeg- és az átlaghőmérsékletértékeit élettani hatásuknak megfelelőensúlyozó Pálfai-féle aszályossági index adataibólmegállapítható, hogy az ezredfordulótkövető aszályhoz hasonló mértékű szárazságvolt 1992-93-ban is (13. ábra).Az elmúlt 45 évben a magyarországi bükkösökszempontjából igen kedvezőtlen időjárásiváltozások mentek végbe. A hőmérsékletfolyamatosan emelkedett, a csapadékmenynyiségcsökkent, eloszlása rossz iránybanváltozott. A nyári csapadékok elmaradásánakélettani hatását kevésbé tudja ellensúlyozni aviszonylag bőséges őszi csapadék. Ha ezek afolyamatok tartósak, a bükk elterjedési terü-

80 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK10. ábraÁtlaghőmérséklet alakulása és trendje (1961–2005)11. ábraCsapadék mennyiségének alakulása és trendje (1961–2005)gyűjtött mintákból szokatlanul nagy számbankikelt Agrilus és Taphrorychus fajokelszaporodását az aszály miatt bekövetkezettvitalitásvesztés tette lehetővé.A pusztulás során a törzsek faanyaga erősengombafertőzötté vált. A megvizsgált törzsekalapján feltételezzük, hogy a rovar- ésgombakártétel között kapcsolat van. Álca-

MOLNÁR – LAKATOS: Bükkpusztulás Zala megyében 8112. ábraCsapadékeloszlás változása (1961–2004)Pálfai-féle aszályossági index és trendje (1961–2005)járatok és kirepülési nyílások ugyanis jellemzőena gombafertőzött bütürész felett találhatók.Véleményünk szerint a rovarálcákbefurakodásukkor utat nyitnak, esetleg mármagukon hordozzák bizonyos gombafajokspóráit. A behatolás során a rovar, és azesetlegesen odakerülő gomba is megpróbálterjeszkedni. A gombafertőzés által tovább

82 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKgyengített fatest optimálisabb életteret jelenta rovaroknak. A gombával nem fertőzöttfatest felett jóval ritkábbak a kiterjedt rágások,kirepülési nyílások. Ezeken a részekenjellemzően dudorok képződnek. A dudorokbanálca nem fejlődik, megjelenésük a lokálisgyógyulási folyamat jele. A dudorosodása rágás közben elpusztult rovarálca járataimiatt egyenlőtlenül vastagodó, a járatokraránövő évgyűrűpalást torz növekedésénekeredménye. Fontos megállapítás az is, hogyaz Agrilus viridis számára a teljesen elszáradtfatest már nem jelent megfelelő életteret.A 2005. év kedvező időjárásának köszönhetőenúj tünetekkel 2005-ben alig, 2006-banegyáltalán nem találkoztunk. A pusztulásterjedése megállt, azonban a már beteg törzsekegészségi állapota némileg romlott.A faállományok egészségi állapotának bemutatásárafelállított skála alkalmazása hordoznémi szubjektivitást, ennek ellenére használatátegy későbbi vizsgálathoz is javasolni tudjuk.A tünetek ugyanis magasan a koronábanfutó törzsrészen, az ágak tövi részén jelentkeznek,kezdetben igen nehezen észrevehetők.Emellett a korona vitalitása sokkal jobbantükrözi az egyedek egészségi állapotát, minta törzseken található tünetek mennyisége.Számtalan egyed pusztult el úgy, hogy törzsénviszonylag kevés tünetet hordozott, miközbensok erősen fertőzött egyed rendszeresen koronátbontott. Ezek az egyedek később akár felis épülhetnek. Tapasztalataink szerint csak aBiscogniauxia nummularia-val fertőzött ágak,koronarészek pusztulnak el. A gomba annyiralecsökkenti az ágak szilárdságát, hogy azokgyakran üde, leveles állapotban is letörnek.A gombafertőzés nélküli rovarjáratokat – kiterjedésüktőlfüggően – elnövi a fa.Összességében kijelenthető, hogy a bükkösökpusztulását a négy évig tartó szélsőségesenszáraz időjárás okozta. A kárláncolatterén azonban ismereteink továbbra ishiányosak. Az intenzív pusztulás ideje rövidvolt ahhoz, hogy a folyamatokat teljesenmegismerjük. Nem ismert az Agrilus viridisfejlődési időtartama. Csak feltételezzük,hogy a vizsgált erdőtömbben a kétéves fejlődésa kedvező időjárásnak köszönhetően egyév alatt végbement. Továbbra sem ismertek apusztulásban részt vevő gombafajok, illetveazok kárláncolatban betöltött szerepe. Különösena szinte minden beteg ágon megjelenőBiscogniauxia nummularia patogenitásánakmegállapítása igényel alaposabb kutatást.FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) GÓBER Z. (2005): A Zalaerdő Rt. kezelésében lévő területeken 2004-ben végbementerdőpusztulás értékelése. Erdészeti Lapok 140, 156-159. pp. (2) PISO K. (1886): A Máramarosmegyében 1885. évben előfordult káros rovarokról. Erdészeti Lapok 25, 795-798. pp.

AZ INSZOLÁCIÓ VÁLTOZÁSAINAK HATÁSAAZ ERDŐK VÍZHÁZTARTÁSÁRAVIG PÉTERKulcsszavak: inszoláció, csapadékjárás, tényleges és potenciális evapotranszspiráció.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKAz utóbbi évtizedben az időjárásban új jelenség tűnt fel: az éves csapadékösszeg mennyiségénekcsökkenése megállt, legalábbis lelassult, miközben a csapadékjárás jellege is átalakult:ritkábban esik, de nagyobb hozamú csapadék. Emellett a napfénytartam évesösszege, ezzel együtt a felszín sugárzási egyenlege megnőtt. A lehullott csapadék hasznosulásánakmértéke romlott, s a csapadékmentes időszakokban megnövekedett párologtatásikényszer (potenciális evapotranszspiráció) következtében az erdei ökoszisztémákbanmegnőtt a talajban tartalékolható vízkészlet szerepe. Az erdei mikroklíma-mérések igazoljáka tényleges (TET) és potenciális (PET) evapotranszspiráció közötti különbségnek asugárzási egyenleg által irányított változásait. Az ariditás fokozódása a csapadékcsökkenésitendenciák gyengülése ellenére megmaradt.BEVEZETÉSAz elmúlt négy évtized hőmérsékleti éscsapadékadatsorait vizsgálva a kilencvenesévek közepéig általában a hőmérséklet emelkedésétés a csapadékösszeg csökkenését lehetettnyomon követni. Az utóbbi évtizedbenazonban a faállományokban a klimatikusviszonyok szárazabbá válásának jelei az évicsapadékösszegek enyhe emelkedése mellettis mutatkoznak, miközben a hőmérsékletitrendek változatlanul emelkednek. Indokolttehát az aktív felszín energiaháztartásikomponenseinek vizsgálata. Ez az energiabevételitöbblet csupán az üvegházhatáserősödéséből táplálkozik-e, vagy erősödika rövidhullámú spektrumban is a sugárzásifluxus? Az időjárási havi jelentések alapján anapfénytartam a hazai állomásokon általábannövekvő tendenciát mutat, a magasabb csapadékösszegekellenére. Ez összecseng azokkala megfigyelésekkel, amelyek szerint nema csapadékesemények száma, inkább azokhozama növekszik. A fenti adatokból mind arövidhullámú, mind a teljes sugárzási egyenlegkiszámítható. Az így nyert adatokkal apotenciális evapotranszspiráció változásaira,majd az éghajlati vízmérleg alakulására következtethetünk.A sugárzási egyenleg-csapadékösszegviszonyán alapuló Budiko-féleariditási index trendjei jól alátámasztják aklimatikus viszonyok szárazabbá válásárólalkotott képet.AZ ÉVI CSAPADÉKÖSSZEGÉS AZ ÉVI KÖZÉPHŐMÉRSÉKLETVÁLTOZÁSAIAz időjárási havi jelentésekben közöltadatok alapján 1951 és 2005 között az évi csapadékösszegaz Alföldön és Észak-Magyarországona kilencvenes évek közepéig csökkent,majd a legutolsó évtizedben emelkednikezdett. A korábban legcsapadékosabbnakítélt Dunántúlon a csökkenési tendencia

84 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK1. ábraAz évi csapadékösszeg változásai Magyarország nagytájain, 1951–20052. ábraAz évi középhőmérséklet változásai Magyarország nagytájain, 1951–2005

VIG: Az inszoláció változásainak hatása az erdők vízháztartására 85megmaradt, itt inkább csak a csökkenés mértékéneküteme változik az idővel. Az országosátlag szintén emelkedő tendenciát mutataz utolsó évtizedben (1. ábra).A hőmérséklet változásának tendenciái azötvenes és hatvanas években enyhe csökkenést,ezután pedig egyre gyorsuló növekedéstmutatnak. Ennek a növekedésnek az ütemea Dunántúlon gyorsabb, mint az országmás területein (2. ábra). Ez a kép összecsengSzalai és Szentimrey homogenizált adatokraalapozott véleményével (Szalai – Szentimrey,2001).AZ INSZOLÁCIÓA felszín sugárzásháztartására vonatkozóhosszabb időszakra hozzáférhető adat anapfénytartam. Példaképpen az Északi-középhegységéves napfénytartam-összegénekváltozásait mutatja be a 3. ábra.Meglepő, hogy az utóbbi harmincöt évbenátlagosan évente mintegy 6,4 órával nőtt anapfénytartam a térségben. Ez egyértelműena borultság mértékének csökkenésével magyarázható,ami az utolsó 10 évben következettbe, miközben a csapadék éves összegenövekedett. Ez is alátámasztja azt a megállapítást,amely szerint a globális felmelegedésbőladódóan az atmoszférikus hidrológiaiciklus felgyorsul, s ennek következtében acsapadékesemények hozama nő, a csapadékgyakoriságpedig csökken (Bartholy etal., 2004). A napfénytartam növekedésénekegyenes következménye a globálsugárzásösszegnövekedése. Ehhez még hozzájárula szulfát-aeroszol légköri koncentrációjánakaz utóbbi évtizedekben bekövetkezett örvendetescsökkenése, amelyből azonban az aktívfelszín sugárzási egyenlegének még erőteljesebbnövekedése következik. A felszín sugárzásiegyenlegének növekedését segíti elő asztratoszférikus ózonkoncentráció korábbróleredeztethető csökkenése, és természetesenaz üvegházhatású gázok légköri koncentrációjánakfolyamatos emelkedése is. A napfénytartambóla Dávid, Takács és Tirin-3. ábraA napfénytartam éves összegének változásai az Északi-középhegységben, 1971–2005

86 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK4. ábraAz évi sugárzási egyenleg változása az Északi-középhegységben, 1971–20055. ábraAz évi sugárzási egyenleg változása a 47,5° szélességi kör mentén, 1971–2005ger (1990) szerzőhármas által leírt módonszámítható a globálsugárzás és az éves sugárzásiegyenleg. Előnye a módszernek, hogy asugárzási egyenleg számításához figyelembeveszi a térség területhasználattól függő átlagosalbedóját és a hóborítottsági viszonyaitis. A 4–6. ábra az említett módon számítottsugárzási egyenleg változásait mutatja be azország különböző tájain.A csapadékösszeg és a sugárzási egyenlegnövekedése látszólag pozitív összhatást eredményez,növekedhet a biomassza-produkció.Sajnos a valóságban ez nem teljesül maradéktalanul.A csapadékeloszlás változásaibólugyanis a nagycsapadékok gyakoriságánakemelkedésével az elfolyó víz hányadának növekedésejár együtt, és ez csak a tavak vízháztartásánjavít. A hosszabb csapadékmentesidőszakok során kialakuló intenzívebb párologtatásikényszer pedig többnyire az ariditásfokozódásához vezet. Finomabb elemzésekhíján nagyvonalúbb ítéletek meghozataláhoza Budiko-féle ariditási index a legkézenfekvőbb,amely a sugárzási egyenleg és a lehul-

VIG: Az inszoláció változásainak hatása az erdők vízháztartására 876. ábraAz évi sugárzási egyenleg változása a Paks–Szombathely vonal mentén, 1971–20057. ábraA Budiko-féle ariditási index változása Paks, Szombathely és Kékes térségében,1971–2005lott csapadék elpárologtatásához szükségesenergia hányadosából képezhető. A 7. ábraaz ariditási index változásainak az országbantapasztalható tendenciáiból ad ízelítőt.Az ország nagyobb részén a csapadékösszegnövekedésénél nagyobb ütemű a sugárzásiegyenleg növekedésének ariditástfokozó hatása, míg a Mezőföldön a korábbihatározottan arid jelleg enyhült. Az erdősültebbtájakon azonban inkább az ariditás fokozódásaa jellemző. Különösen érdekes azariditás növekedése a Nyugat-Dunántúlon.

88 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKAZ INSZOLÁCIÓMIKROKLIMATIKUS HATÁSAA kilombosodott faállományban a koronaszintviselkedik aktív felszínként. Reflexióstulajdonságaitól függ az albedo, emisszivitásátóla radiáció mértéke, a felszín sugárzásiegyenlege pedig a hőmérsékleti viszonyokatalakítja ki. Az alábbiakban a Sopron 171Gerdőrészletben működő 30 m magas mikroklíma-mérőtoronyadatai alapján követjük azinszoláció hatását a középkorú bükkös párolgásiviszonyaira.A felszín sugárzási egyenlege:Es = (1-a) * G – e*s*T 4 + Vahola: albedo (%)G: globálsugárzás-összeg (MJ/m 2 )e: emisszivitáss: Stefan-Boltzmann állandóT: a felszín hőmérséklete (K)V: a légkör hosszúhullámú visszasugárzása(MJ/m 2 )Ezek a folyamatok jól követhetők a 8. ábrán,amely egy derült nyári nap (2006. július15.) sugárzási és hőmérsékleti menetét mutatjabe egy középkorú bükkös koronafelszínénekkörnyezetében. Az ábrán feltüntettük afelszínre érkező globálsugárzás intenzitását:(G, W/m 2 ), a sugárzási egyenleg alakulását:(SE, W/m 2 ), a levélfelszín hőmérsékletét, akoronafelszín szintjében (19 m) tapasztalhatóléghőmérsékletet, valamint a külső tér (23 m)léghőmérsékletét (°C). Napkelte előtt kb. -100W/m 2 -es sugárzási egyenleg alakul ki, amelynekkövetkeztében a levélfelszín folyamatosanhűl. A környezetében lévő levegő hőmérsékletemintegy 0,8 °C különbséggel követi ezta lehűlést, a négy méterrel magasabban lévőszintben a léghőmérséklet néhány tized fokkalmagasabb. Napkelte után mintegy másfélórával, amikor a sugárzási egyenleg pozitívváválik, a hőmérséklet-változások előjelet váltanak,és a legmelegebb a levélfelszín lesz. Delelésután mintegy másfél órával a levélfelszínhőmérséklete elkezd csökkenni, ez a változásazonban a levegő hőmérsékletében csak későbbkövetkezik be, mígnem újra beáll a napkelteelőtti hőmérsékletjárás. Érdekes, hogy8. ábraA sugárzási és hőmérsékleti viszonyok napi menete egy bükkös koronafelszínénegy derült nyári napon

VIG: Az inszoláció változásainak hatása az erdők vízháztartására 899. ábraAz ekvivalens sugárzási egyenleg (Rn*), a potenciális (PET) és tényleges (TET)evapotranszspiráció a bükkösben, 2006 júliusának két dekádjábanegy-egy felhő megjelenésére is milyen érzékenyenreagál a felszín.A sugárzási egyenleg energiája fölmelegítiaz aktív felszínt. Ez az energia részbenszenzibilis hő formájában jelenik meg, a levélmelegszik, ezt az energiát átadja a környezőlevegőnek, amely az advekció útján elszállítjaazt. Az energia hasznosulásának másikmódja az evapotranszspiráció, amelynek soránlátens hővé alakul a sugárzási energia.Amennyiben a felszín rendelkezik elpárologtathatóvízzel, ez a folyamat használja fel azenergia nagyobb hányadát.A felszín energiahasznosítása:Es = Q ET+ Q L+ Q T+ Q BaholQ ET: az evapotranszspiráció energiafelvételeQ L: a levegő hőenergia-felvételeQ T: a talaj energiafelvételeQ B: a növényzet energiafelvételeA potenciális evapotranszspiráció mértékétazonban nem csupán a sugárzási egyenleg,hanem a levegő relatív páratartalma ésmozgása is befolyásolja.Amennyiben az erdő elegendő vízzel rendelkezik,annyi vizet párologtat el, amenynyita meteorológiai tényezők megkívánnak.Amikor azonban a vízellátottság nem teljes,a tényleges evapotranszspiráció mértékecsökken, ilyenkor a sugárzási energiából kevesebbalakul át látens hővé, és a szenzibilishő aránya (Bowen-arány) megnövekszik.Bowen-arány: szenzibilis hő/latens hőB =( Q L+ Q T+ Q B) / Q ETEz együtt jár a levegő páratelítettségi hiányánaknövekedésével, amelyből a párologtatásikényszer erősödése következik.A faállomány egyre nagyobb mértékbenkényszerül a talaj víztartalékait hasznosítani,mindaddig, amíg a talajban van felvehető(diszponibilis) víz. Ezt az öngerjesztő folyamatota csapadékhullás fékezheti, illetve fordíthatjavissza.A 9. ábra két júliusi dekád sugárzási és párolgásiviszonyait mutatja be a már említettközépkorú bükkösben. A sugárzási egyen-

90 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKleget itt párolgás-ekvivalens sugárzási energiaként(Rn*) ábrázoljuk, vagyis azon csapadékrétegmagasságával, amit elpárologtatniképes lenne. A Penman-módszerrel számítottpotenciális evapotranszspiráció mértéke(PET):aholΔ: a vízre vonatkozó telítési görbe hajlásának1 °C-ra eső értéke (hPa/°C)R n: a felszín energia-háztartási egyenlege(sugárzás +advekció) (J*cm -2 *idő -1 )L: a párolgáshő (2,5 MJ*kg -1 )E aa szél által előidézett párolgás mértéke(mm)γ: a pszichrometrikus állandóA Penman-Montheith képlettel számítotttényleges evapotranszspiráció (TET):ahol:R 0, (mm*idő -1 ), (mm*idő -1 )= a felszín sugárzási egyenlege(J*cm -2 *idő -1 )S = a talaj hőforgalma (J*cm -2 *idő -1 )ρ = a levegő sűrűsége (g*cm -3 )c p= a levegő fajhője (J*g -1 *K -1 )(E-e) = a telítési hiány (hPa)r a= a szélsebességtől függő légköridiffúziós ellenállásr = 200 * LAI -1 (LAI = levélfelületiindex)A 9. ábrából kitűnik, hogy a potenciálispárolgás elég konzekvensen követi a sugárzásintenzitásának változásait, a ténylegespárolgás azonban minthogy bonyolultabb,elsősorban növényfiziológiai folyamatok általis befolyásolt jelenség, helyenként nemigazodik a meteorológiai hatásokhoz. Aztazonban az ilyen egyszerű egybevetésből islátjuk, hogy a tényleges párolgás növekvősugárzási egyenleg hatására általában távolodika potenciálistól.A fentiekből következik, hogy a korábbanemlített szárazodási folyamatot a sugárzásiegyenleg növekedése iniciálja. A Bowenaránynövekedésével magasabb lesz a felszínés a felszín közeli légréteg hőmérséklete.Ez már évtizedes nagyságrendben érzékelhető,több esetben a Walter-diagram segítségévelis kimutatható mértékben.FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) BARTHOLY J. – PONGRÁCZ R. – MATYASOVSZKY I. – SCHLANGER V. (2004): A globális klímaváltozásvárható tendenciái a Kárpát-medence területére. In: Mátyás – Vig. (szerk.): Erdőés klíma IV. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Sopron. 57-68. pp. (2) BUDIKO, M.I. (1971):Klimat i zsizny. Hidrometeorologicseszkoe izdatelsztvo, Leningrád (3) DÁVID A. – TAKÁCSO. – TIRINGER CS. (1990): A sugárzási egyenleg eloszlása Magyarországon az 1951-1980-asidőszak adatai alapján. OMSZ, Budapest (4) MONTHEITH, J. L. (1975): Vegetation and the Atmosphere.Academic Press, London (5) PENMAN, H. L. (1948): Natural evaporation from openwater, bare soil and grass. Proc. Royal Meteorol. Soc. A 193. 120-145. pp. London (6) SZALAIS. – SZENTIMREY T. (2001): Melegedett-e Magyarország éghajlata a XX. században? OMSZ,Budapest

A BIZTOSÍTÁSOK SZEREPE A GYÜMÖLCSÜLTETVÉNYEKKÁRENYHÍTÉSÉBENSÜTŐ SZILVIA – ERTSEY IMREKulcsszavak: biztosítás, gyümölcsültetvények,Nemzeti Agrár-Kárenyhítési Rendszer,mezőgazdasági biztosítóegyesületek, NEFELA.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKA 2007-es esztendő a természeti katasztrófák jegyében telt Magyarországon. A MagyarAgrárkamara szerint a 2007. tavaszán bekövetkezett természeti károk (áprilisi, májusifagy, jégverés, aszály) mértéke 100 milliárd forintra becsülhető. Mintegy 250 ezerhektárnyi termőterületen okozott kárt a fagy és az aszály. Magyarországon jelenleg négybiztosítótársaság foglalkozik mezőgazdasági biztosításokkal. Bevételük 2003-ban megközelítettea 20 milliárd, 2004-ben viszont alig haladta meg a 6,6 milliárd forintot. A biztosításidíj nagymértékű csökkenése mögött az állam azon intézkedése húzódik meg, hogy2004-től megszűnt a díjtámogatás, mely 1996-tól lehetővé tette a gazdák számára, hogy abiztosításra kifizetett összeg 25-30%-át visszaigényelhessék. Az állami támogatás újbólibevezetése nagyban elősegítené a mezőgazdasági biztosítások számának növekedését.A nemzeti agrár-kárenyhítési rendszerről szóló törvényt tavaly ősszel fogadták el. Ez ajogszabály kimondja, hogy az üzleti alapon nem biztosítható agrárkárok mérséklése azállam és a gazdálkodók közös kockázatvállalása alapján történhet. A rendszer bevezetésétaz indokolja, hogy az uniós szabályok szerint csak olyan módon lehet az elemi károkokozta veszteséget enyhíteni, ha abban az érintettek is részt vesznek.BEVEZETÉSA mezőgazdasági termelés igen kockázatostevékenység, hiszen nagymértékben kitetta véletlen hatásoknak. Várható, hogy ajövőben a kockázatelemzés és -kezelés a mezőgazdaságbannagyobb szerepet kap (Hardakeret al., 2004).A TERMÉSZETI KOCKÁZATELEMI KÁRAIAz 1. táblázatban mutatjuk be a biztosítói,az agrárkamarai és a szaktárca 38 évet felölelőfelmérései alapján a mezőgazdaságbanelőforduló károk típusait és azok megoszlását,2006-tal bezárólag. A kár, veszteségmértéke évjárattól függően a szántóföldi növénytermelésés a kertészet termelési értékének3-10%-a között alakult.A hazai, illetve a külföldi tapasztalatokazt mutatják, hogy a biztosítótársaságokkalkötött szerződések helyett a termelők inkábba technikai biztonságot helyezik előtérbe.A 2. táblázatban az extrém időjárási hatások ellenitechnológiai védekezés lehetőségeit mutatjukbe Magyarországon (Soltész et al., 2004).A virágzás késleltetése a tavaszi fagyokmegelőzésének egyik leghatékonyabb ésleggazdaságosabb módja (Szabó, 2004).A virágzáskori lehűlés idején az egyik leghatékonyabbmódszer a virágzáskori permetezőöntözés. Ahol nem minden évben,vagy virágzáskor csak egy-két éjjel csökkena kritikus érték alá a hőmérséklet, ott para-

92 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKfinkannákkal is lehet védekezni. A jég ellenivédekezésben a jégvédő hálónak van kiemeltjelentősége, de sikeresen alkalmazzáka légköri jégelhárító rendszert. A jelentősberuházást megelőzően – Spanyolországbana jégvédő háló hozzávetőleges beruházásiköltsége 9000-12 000 euró/hektár – azonbanrészletesen elemezni kell az ültetvény adottságait,a gyümölcs piaci helyzetét és a beruházás,illetve kárelhárítás gazdaságosságát(Csete – Nyéki, 2006).Magyarország jégkárhányadára vonatkozó110 éves adatsort az 1. ábrán mutatjuk be.A hosszú idősor adatait elemezve négy,egymástól eltérő ciklus különíthető el, amely1. táblázatA szántóföldi növénytermelésbenés a kertészeti kultúrákban előforduló károkKártípus Megoszlás %Fagykár 14,9Aszálykár 39,1Jég-viharkár 22,3Belvíz 21,1Egyéb elemi kár 2,6Összesen 100,0Forrás: FVM felmérések, Magyar Biztosítók Szövetsége,biztosítók adatai2. táblázatAz extrém időjárási hatások elleni technológiai védekezés gyakorlata MagyarországonExtrém időjárásihatásTéli fagykárTavaszi fagykárJégkárVédekezési módFák törzsénekmeszeléseA fa szállítópályáinakvegyszeres regenerálásaNövények takarásaVirágzási időkésleltetése öntözésselVirágzási időkésleltetése vegyszerrelSzélvédő erdősávÖntözésFűtés kályhávalFűtés viaszgyertyávalFüstölés, ködképzésLégkeverés szélgéppelKötődésfokozásvegyszerrel (körte)Terméskötődésipotenciál növelésebórtrágyávalVédőhálóJégeső-elhárításrégebben alkalmazták,ma nemxxxxVédekezési mód előfordulási jellegejelenleg kísérletistádiumban vanxmai üzemekben isalkalmazzákxxxxxxxxxx

SÜTŐ – ERTSEY: A biztosítások szerepe a gyümölcsültetvények kárenyhítésében 932. táblázat (folyt.)Extrém időjárásihatásEsőkárBelvízkárAszálykárVédekezési módÜltetvények takarása(cseresznye)Területrendezés(melioráció)Vízpótló öntözésPárásító öntözésTalajtakarásMinimális talajműveléselvének alkalmazásaGyümölcsökNapperzselés zacskózásaVegyszeres védelemForrás: Soltész et al., 2004régebben alkalmazták,ma nemxxVédekezési mód előfordulási jellegejelenleg kísérletistádiumban vanxxxmai üzemekben isalkalmazzákxxx1. ábraForrás: Márki J., MABISZ információk alapjánMegjegyzés: A kárhányad értelmezése: (kifizetett kártérítési összeg + kártartalék / biztosítási díj )*100%Magyarország jégkárhányada 1896–2006 között a növénytermelésben

94 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK3. táblázatAz elemi kár által érintett terület 2007-benHajdú-Bihar megyében (hektár)Gyümölcsfélék Jégkár Fagykárkajsziés őszibarack39,78nektarin 14,47alma 1030,90körte 12,90szilva 163,10meggy 525,90cseresznye 31,10málna 1,4 1,20ribizli 18,64dió 46,87szeder 6,55köszméte 20,89szamóca 3,49bodza 0,77birsalma 0,01gyümölcsösszesen1,4 1916,57Forrás: www.haon.hua természeti károk, illetve véletlen hatásokmellett véleményünk szerint a társadalmiváltozásokat is tükrözi. Az első ciklus1897–1940, a második 1941–1966, a harmadik1967–1990, s végül a negyedik ciklus az1991–2006 közötti időszakot öleli fel.A 2007-es év különösen súlyos volt a mezőgazdaságranézve. A nagymértékű aszálykármellett jelentős volt a jég-, illetve fagykár.A Hajdú-Bihar megyei gyümölcstermőágazatokat érintő jég-, illetve fagykárral sújtottterületek nagyságát a 3. táblázatban mutatjukbe.A fagy hazánk egész területén igen jelentőskárokat okozhat elsősorban a gyümölcsültetvényekben.2007. április 22–23-án ésmájus 2–3-án hatvan éve nem tapasztalt mértékűfagykár érte az ország majdnem teljesgyümölcstermő területét.Ahogy a 2., 3. és a 4. ábra is szemlélteti,sok helyen a kár mértéke elérte a 100%-ot.Az északkeleti országrészben, valamintCsorna, Kisbér, Rétság, Heves, Füzesabonykörnyékén 80-100%, az ország középső részén,illetve az északi régiók jelentős hányadán50-80% volt a kár mértéke. Az országdélnyugati és délkeleti részeit elkerülte, csupán5-10%-ban érintette a fagykár. A legsúlyosabbfagykárokat Borsod-Abaúj-Zemplén,Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú-Biharmegye szenvedte el. Azért is súlyos a fagykövetkezménye, mert e három megye adjaaz almatermés 70%-át (Avar, 2007). Kajsziesetében az Észak-alföldi Régióban volt alegnagyobb a fagykár mértéke (Legyesbényénés Göncön, Boldogkőváralján 97,5%).Almánál Észak-Alföldön volt a legnagyobba fagykár, Sárospatakon a 100%-ot is elérte.Meggy esetében Észak-Alföldön, illetve Rétságonkövetkezett be a legnagyobb mértékűfagykár.A NEMZETI AGRÁR-KÁRENYHÍTÉSIRENDSZER AZ EGYIK MEGOLDÁSA KÁROK KOMPENZÁLÁSÁRAA 2006. évi LXXXVIII., az agrárkár-enyhítésirendszerről szóló törvény tartalmazzaa kárenyhítési rendszer alapvető szabályait.Legfontosabb alapelve az önkéntesség és akölcsönös tehervállalás, mely szerint a termelőkönként csatlakozhatnak az alaphoz, illetveaz állam a termelők által befizetett összeggelmegegyező kiegészítést tesz. A kárenyhítésirendszer pénzügyi feladatait a Mezőgazdaságiés Vidékfejlesztési Hivatal látja el, illetve akárenyhítési rendszer működése során létrehozottadatbázisok kezelését is ez végzi. A kárenyhítéscsupán aszályra, árvízre, belvízre ésfagyra terjed ki.Az önkéntes biztosítási alap lényege, hogya gazdálkodó szántóföldi művelés esetén1000 Ft/hektár, ültetvények esetén – példáulszőlő-, illetve gyümölcsültetvénynél – 3000Ft/hektár hozzájárulást fizet az alapba, amelyetaz állam ugyanilyen összeggel egészít

SÜTŐ – ERTSEY: A biztosítások szerepe a gyümölcsültetvények kárenyhítésében 952. ábraForrás: Zöldség- és gyümölcspiac, 2007A 2007. április 23–24. és május 2–4. közötti fagykárok kajszinál (%)ki. A termelőnek a káreseményt, annak bekövetkezésétőlszámított 10 napon belül aSzakigazgatási Hivatalnak be kell jelentenie(Forró, 2007b).A 4. táblázatból látható, hogy összesen486 700 hektárt biztosítottak, melyből 44 893hektár a gyümölcsös, 434 964 hektár szántóés 6844 hektár szőlő. A biztosított összterületSzabolcs-Szatmár-Bereg megyébenvolt a legnagyobb (85 584 hektár) és Komárom-Esztergommegyében a legkisebb (2456hektár). Míg az elsőként említett megyében62 534 hektár szántóval léptek be a rendszerbe,Komárom megyében 2168 hektárral.Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a legnagyobb(23 015 hektár), Vas megyében pediga legkisebb a biztosított gyümölcsös terület(33 hektár). Bács-Kiskun megyében 4560hektárral, Vas megyében csupán 0,5 hektárralléptek be a rendszerbe. Az 1. mellékletbenfeltüntettük a kárenyhítési rendszerhez csatlakozógazdaságok területét gazdálkodásiforma szerint. Hajdú-Bihar megyében 1279hektárral léptek be kisvállalkozások, 7564hektárral középvállalkozások és 9368 hektárralmikrovállalkozások (őstermelők is) anemzeti kárenyhítési rendszerbe. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 8159 hektárralkisvállalkozások, 11 793 hektárral középvállalkozások,65 633 hektárral pedig mikrovállalkozásokcsatlakoztak a rendszerhez.

96 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK3. ábraForrás: Zöldség- és gyümölcspiac, 2007A 2007. április 23–24. és május 2–4. közötti fagykárok almánál (%)

SÜTŐ – ERTSEY: A biztosítások szerepe a gyümölcsültetvények kárenyhítésében 974. ábraForrás: Zöldség- és gyümölcspiac, 2007A 2007. április 23–24. és május 2–4. közötti fagykárok meggynél (%)

98 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKA BIZTOSÍTÓTÁRSASÁGOKJELENTHETIK A TERMÉSZETIKÁROKBÓL FAKADÓ KOCKÁZATTOVÁBBI CSÖKKENTÉSÉTHazánkban elsőként két osztrák biztosítóintézetkezdte meg működését a XIX.század második felében, és csak egy-egyszűkebb biztosítási kör kielégítésére vállalkoztak.Az első jelentős fordulópontot az ElsőMagyar Általános Biztosító Társaság megalapításajelentette 1857-ben. 1899. január1-jén megalakult a Gazdák Biztosító Szövetkezete,amely csak ötven éven keresztülműködhetett, ennek ellenére a biztosításalapjait tekintve meghatározó jelentőséggelbírt. Ekkor jött létre az Első MagyarÁltalános Biztosító és a Gazdák BiztosítóSzövetkezetének összevonásával az ÁllamiBiztosító. Mezőgazdasági biztosítást a Magyarországonműködő 28 biztosítótársaságközül ma mindössze négynél (Allianz HungáriaBiztosító Zrt., OTP–Garancia BiztosítóZrt., Generali–Providencia, Argosz)lehet kötni. Mint azt az 5. ábra is jól mutatja,1997-ben a biztosítótársaságok közüla Generali Biztosító társaságnak 34,3%, azAllianz Hungária Biztosító Zrt.-nek 25,1%,az ÁB-Aegon-nak 23,1%, az Argosz biztosítótársaságnak12,4%, a Garancia BiztosítóZrt.-nek 2,9%, az Egyesületeknek 2,2%,a Colonia Biztosító társaságnak 0,1% volt apiaci részesedése.Időközben kivonult a mezőgazdasági biztosításokpiacáról a Colonia és az ÁB-AegonBiztosítótársaság.2007-ben részesedését tovább növelvemegtartotta első helyét az Allianz HungáriaBiztosító Zrt. (39,1%), a Garancia BiztosítóZrt. 31,2%-os részesedéssel a másodikhelyet érte el, majd a Generali Providencia(18,9%), az Argosz biztosítótársaság (8,7%)és az Egyesületek (2,1%) következik a rangsorban.A BIZTOSÍTÁSI DÍJ ÉS A KÁRMÉRTÉKÉNEK MEGHATÁROZÁSAA biztosító a biztosítási díj megfizetéseellenében arra vállal kötelezettséget, hogy afeltételekben meghatározott biztosítási eseményekbekövetkezése esetén szolgáltatástteljesít a szerződésben meghatározott biztosításiösszeg erejéig.A szerződő az, aki a szerződés megkötéséreajánlatot tesz, és a biztosítás díját fizeti.A biztosított a növénykultúra tulajdonosa,kezelője, bérlője vagy haszonbérlője. A biztosításiszerződés a felek írásbeli megállapodásávaljön létre. A szerződés az azt követőnapon lép hatályba, amikor a szerződő azelső díjat a biztosító számlájára vagy pénztárábabefizeti, illetve amikor a szerződő felekdíjfizetési halasztásban állapodtak meg, vagyamikor a biztosító a díj iránti igényét bíróságiúton érvényesíti. A biztosítási időszakegy naptári év. A biztosítás területi hatálya aszerződésben meghatározott kockázatviselésihelyre terjed ki. A biztosított mezőgazdaságinövénykultúra következő fejlődési szakaszaihatározzák meg a biztosítás időbeli hatályát:almatermésű és csonthéjas gyümölcsűekbenaz első tisztuló hullás befejeződésétől, héjasoknálaz elvirágzástól, bogyós gyümölcsűekbenaz első virágok megjelenésétől, szamócábanaz általános virágzástól kezdődően.A biztosítási összeg növényenkénti meghatározásáhozszükséges a biztosítani kívánt növénytermésátlaga (figyelembe kell venni abiztosítani kívánt terület termőképességét ésa biztosított által alkalmazott agrotechnikát),a termés egységára (megállapítása esetén figyelembekell venni az aktuális piaci, tőzsdei,hatósági és szerződési árakat) és a biztosításalá vont terület nagysága (termésátlagt/ha * egységár Ft/t * biztosított terület ha).A biztosítási összeget minden biztosítási évbenmeg kell határozni. A biztosítási összegnem haladhatja meg a biztosított növénykultúravalóságos értékét. A biztosítás díja egybiztosítási évre (biztosítási időszakra) vonatkozik,amely egy összegben vagy az ajánlatonrögzített időpontokban részletfizetéssel is

SÜTŐ – ERTSEY: A biztosítások szerepe a gyümölcsültetvények kárenyhítésében 99Nemzeti kárenyhítési rendszer adatai (2007)4. táblázatMegye Biztosított összterület (ha) Gyümölcs (ha) Szántó (ha) Szőlő (ha)Baranya 13 293,59 362,50 12 845,96 85,13Bács-Kiskun 46 746,89 3 610,54 38 576,62 4 559,73Békés 44 442,69 253,96 44 174,33 14,40Borsod-Abaúj-Zemplén 46 902,75 3 534,44 43 107,10 261,21Budapest 5 087,13 1 047,60 3 681,42 358,11Csongrád 48 023,76 1 255,93 46 658,91 108,92Fejér 22 450,77 1 248,31 21 088,81 113,65Győr-Moson-Sopron 8 204,53 471,98 7 610,08 122,47Hajdú-Bihar 18 210,85 1 893,28 16 309,61 7,96Heves 4 897,31 1 477,36 2 840,29 579,66Jász-Nagykun-Szolnok 51 773,55 190,87 51 489,08 93,59Komárom-Esztergom 2 455,73 286,23 2 167,50 2,00Nógrád 8 282,73 574,97 7 704,79 2,97Pest 42 378,42 4 376,90 37 709,02 292,50Somogy 11 430,89 841,00 10 537,18 52,71Szabolcs-Szatmár-Bereg 85 584,22 23 014,86 62 533,81 35,55Tolna 11 867,67 161,44 11 579,71 126,52Vas 4 261,08 33,44 4 227,14 0,51Veszprém 3 659,23 137,87 3 498,17 23,19Zala 67 46,88 119,23 6 624,33 3,31Összesen 486 700,65 44 892,73 434 963,84 6 844,08Forrás: MVH, 20085. ábraForrás: MABISZ, 2007A biztosítók mezőgazdasági biztosításának piaci aránya 1997-ben és 2007-ben (%)

100 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKteljesíthető. A biztosítás díját a teljes biztosításiévre kell megfizetni. A biztosítási díj adíjtétel és a biztosítási összeg szorzata. A díjtételtbefolyásoló tényezők a következők‣ a biztosított növény kárérzékenysége abiztosítási eseményekkel szemben;‣ a biztosítási összeg;‣ a biztosított terület elhelyezkedése akárveszélyesség szempontjából.Jégkárbiztosítás a szerződő által tételesenbiztosított‣ nagyüzemileg művelt (kezelt) szőlő,valamennyi gyümölcs;‣ paprika, paradicsom, dinnye és uborkajégverés által okozott kárainak térítéséreterjed ki.A biztosítás szempontjából jégkárnak minősül‣ a növények termésében jégverés következtébenkeletkezett, súlycsökkenésbenmegnyilvánuló termésveszteség;‣ az a minőségi értékcsökkenés, amelyeta jégverés okoz alma, körte, birs, szilva,cseresznye, meggy, kajszi és őszibarack,és a paradicsomot kivéve a többizöldségnövény termésében;‣ a zöldségnövények tőállományánakmájus 31-e előtt jégverés következtébenelőálló olymértékű kipusztulása, amelykiszántást, illetve újrahasznosítást teszszükségessé.A súlycsökkenési jégkárok esetében a biztosítóa megállapított kárösszegnek legfeljebb30%-át fizeti ki. A minőségi értékcsökkenésijégkárok esetében a megállapított kárösszegeta biztosító a betakarított mennyiség, delegfeljebb a biztosított hozam szintjéig teljesegészében kifizeti.A tavaszi fagykárbiztosítás az üzem általtételesen biztosított nagyüzemileg művelt(kezelt) szőlő, valamennyi gyümölcs, paprika,paradicsom, dinnye és uborka tavaszifagy által okozott kárainak térítésére terjedki. A kockázatviselés az almatermésű éscsonthéjas gyümölcsöknél a virágok pirosbimbós,illetve fehérbimbós állapotától, héjasoknála barka megjelenésétől, bogyós gyümölcsöknélaz első virágok megjelenésétől,a szamócánál az általános virágzástól kezdődikés a tavaszi fagyok elmúltáig tart.Tavaszi fagykárnak minősül a biztosításbavont almatermésű és csonthéjas, valaminta héjas és bogyós gyümölcsök, továbbá aszőlő termésében tavaszi fagy miatt előállóterméskiesés (súlycsökkenési kár) és a zöldségnövényektőállományának tavaszi fagykövetkeztében történő elpusztulása. A biztosításbavont gyümölcsösök és szőlő esetébena kárösszeg megállapítása, a tavaszi fagy bekövetkezése,illetve bejelentése után elvégzettténymegállapító szemle alapján‣ a károsodott terület nagysága;‣ a gyümölcsök és a szőlő adatközlő ívenmegjelölt biztosítási egységára;‣ a betakarított gyümölcs, illetve szőlőveszteségének egy hektárra jutó menynyiségévela fagykárosodott területreszámított hiány figyelembevételéveltörténik.A biztosítási díj a biztosított összegnekkb. 3-7%-a. Egy hektár alma éves biztosításidíja „teljes körű védelem” esetén, azaz fagy-,jég- és viharkárra vonatkozóan 280-300 ezerforint, míg körte esetében ez 180-200 ezer forint.A díjtételekben nincs benne az aszálykár-biztosítás,melyet külön díj ellenében lehetigényelni (OTP–Garancia Zrt., 2007).Az 5. táblázatban a mezőgazdasági biztosításokdíjelőírását (biztosítási összegét) mutatjukbe 1986–2006. években. 1986-ban 4,217milliárd forint volt a mezőgazdasági biztosításokdíjelőírása. 1991-ben törés következettbe a biztosítások igénybevételét illetően, melyeta rendszerváltás, az intézményrendszereknem kellő kiépítettsége, működése, az újgazdálkodók tőkehiánya idézett elő. Az államitámogatásnak köszönhetően a díjelőírásugrásszerűen megnőtt 1995-től, majd annak

SÜTŐ – ERTSEY: A biztosítások szerepe a gyümölcsültetvények kárenyhítésében 1012004-ben való megszüntetése miatt 2003-ról2004-re lecsökkent 19,595 milliárd forintról6,783 milliárd forintra.A biztosítások bármilyen irányú továbbfejlesztésébennövekvő fontosságú a kármegelőzésrevaló törekvés, a biztosítottak cselekvésreés öngondoskodásra való ösztönzése.Mind a biztosítókat, mind a biztosítottakatnagyban segítené az elemi károk gyakoriságárólkészített térkép, valamint a megelőzés,kárcsökkentés fontosabb megoldásait tartalmazókiadvány.A MEZŐGAZDASÁGIBIZTOSÍTÓEGYESÜLETEKKÖLCSÖNÖSSÉGI ELVEN MŰKÖDŐTÁRSASÁGOKA mezőgazdasági biztosítóegyesületekkölcsönösségi elven működő társaságok,melyeket tűz-, jég-, vihar-, tavaszi fagy-, növény-és állatbiztosításra hoztak létre. Hazánkbanjelenleg 35 biztosítóegyesület működik,közülük négy tagja a MABISZ-nak:a Dimenzió, valamint a kötelező gépjárműfelelősségbiztosítástis művelő KözlekedésiBiztosító Egyesület, TIR Biztosító Egyesületés a MÁV Általános Biztosító Egyesület. Szerepükjelentősen nőhet a jövőben a vállalkozásokközötti kölcsönös bizalom, társadalmiegyüttműködés erősödésével (6. ábra).A NEFELA DÉL-MAGYARORSZÁGIJÉGESŐ-ELHÁRÍTÁSI EGYESÜLÉSA JÉGKÁROK ELLENIVÉDEKEZÉSBEN FIGYELEMREMÉLTÓ EREDMÉNYEKET ÉRT ELA NEFELA egyesülést több mint 100 mezőgazdaságinagyüzem, 2 biztosítótársaságés az Országos Meteorológiai Szolgálat hoztalétre 1991-ben. A NEFELA Somogy, Baranyaés Tolna megye területén 104 talajgenerátortüzemeltet. Az Egyesülés adatai szerinta jégeső-elhárítással, 1 Ft ráfordítással 16,5Ft termelési érték menthető meg (Internet 1).Franciaországban 9 millió hektáron, Horvátországban2 millió hektáron – vagyis azösszes mezőgazdasági művelt területen –,Spanyolországban 600 ezer hektáron alkalmazzáka talajgenerátoros jégeső-elhárításieljárást. Európában ezen kívül repülőgépesjégeső-elhárítást (Ausztria, Németország ésGörögország), és rakétás jégeső-elhárítást(Jugoszlávia, Szlovénia, Ukrajna, Moldávia,Bulgária) működtetnek a jégkárok csökkentéseérdekében (NEFELA).A magyar gazdák számára az a legnagyobbprobléma a biztosítók nyújtotta kockázatkezelésben,hogy a mezőgazdasági termelésjövedelmezősége viszonylag alacsony, és1991-től a biztosítók profitérdekeltsége kockázatszűkítéseket,illetve erőteljes kockázatelbírálásokateredményezett (Márki, 2001).Hazánkban a mezőgazdasági biztosításidíjak az utolsó költségtételek között szerepelnek,és általában nem jut rájuk elegendő forrás,szemben az uniós tagországokkal, ahola termeléssel összefüggő költségek tervezésekora biztosítási összeget is figyelembe veszik.Míg hazánkban kérdés, hogy egyáltalánkössön-e a gazda az általa termelt növényrebiztosítást, addig az uniós tagországokban ezszinte alapfeltétel.A klímaváltozás következtében a szélsőségesés kiszámíthatatlan kimenetelű elemi károkmiatt külön EU és nemzeti stratégia, szabályozásszükséges a gazdálkodás optimálisfeltételeinek kialakítását, a kármegelőzéstámogatását és a kockázatvédelmi intézményekeredményes működését illetően. Akkorjó a szabályozás, ha a termelők a cikkbenleírt három lépcsős védelmi rendszer – kárenyhítésirendszer, kereskedelmi biztosítókés a termelők nonprofit biztosítóegyesületei –nyújtotta lehetőségekkel egyaránt élnek.A nagymértékű kockázatok mérséklése érdekébentöbboldalú védelemre, összefogásralenne szükség. Termelői oldalról fontosa kockázatcsökkentő ráfordítások és az ellenébennyújtott szolgáltatások megfelelőarányának meghatározása. Ehhez viszont azadott növény, adott hely veszélynemei előfordulásának,a kármegelőzési technológiák

102 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKA mezőgazdasági biztosítások díjelőírása (millió Ft)5. táblázatMegnevezés 1986 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 20062 912 3 460 1 047 1 003 1 098 1 313 1 514 2 479 3 384 4 641 4 582 4 420 5 017 4 865 4 492 4 701 4 644 4 342NövénybiztosításÁllatbiztosítás1 305 256 390 557 459 469 575 675 808 2 096 2 330 3 451 6 153 10 065 15 103 2 082 2 362 2 440Összesen 4 217 3 716 1 437 1 560 1 557 1 782 2 089 3 154 4 192 6 737 6 912 7 871 11 170 14 930 19 595 6 783 7 006 6 782Forrás: MABISZ6. ábraForrás: K&H Biztosító Zrt., Márki J.,2006A mezőgazdasági biztosítóegyesületek elhelyezkedése 2006-ban

SÜTŐ – ERTSEY: A biztosítások szerepe a gyümölcsültetvények kárenyhítésében 103tudatos alkalmazásának, és a kívánt kárszolgáltatáshozigazodó árszínvonalú biztosításirendszer kiválasztásának alapos elemzéseszükséges.KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁSEzúton szeretnénk köszönetet mondania MABISZ-nak a rendelkezésre bocsátottadatokért, és külön köszönettel tartozunkMárki Jánosnak hasznos tanácsaiért, útmutatásaiért,Nyéki József és Szabó Zoltán professzoroknaka cikk elkészítésében nyújtottsegítségükért, valamint a Mezőgazdasági ésVidékfejlesztési Hivatalnak, hogy a nemzetikárenyhítési rendszer adatait megadta részünkre.FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) ANONYMUS (2007): A nemzeti kárenyhítésről. Magyar Mezőgazdaság 62(19):2. (2)ANONYMUS (2007): Kárenyhítésért folyamodunk. Zöldség és gyümölcspiac, XI. évfolyam, 5.sz. (3) AVAR L. (2007a): A gyümölcstermesztők Mohácsa. Magyar Mezőgazdaság 62(22):8-9.pp. (4) AVAR L. (2007b): A gyümölcstermesztők Mohácsa. Magyar Mezőgazdaság 62(20):6-7.pp. (5) Cégvezetés, VII. évf. 5. sz.: Agrárbiztosítási lehetőségek Magyarországon, http://cegvezetes.cegnet.hu/1999/5/agrarbiztositasi-lehetosegek-magyarorszagon,1995 (6) CSETE L. –NYÉKI J. (2006): Klímaváltozás és a magyarországi kertgazdaság. „AGRO-21” Kutatási Programiroda,Budapest (7) FORRÓ P. (2007a): Nemzeti agrárkárenyhítés I. Magyar Mezőgazdaság62(3):36-37. pp. (8) FORRÓ P. (2007b): Nemzeti agrárkárenyhítés II. Magyar Mezőgazdaság62(4): 50-51. pp. (9) FORRÓ P. (2007c): Változott a kárenyhítés szabályozása. Magyar Mezőgazdaság62(27): 32-33. pp. (10) HARDAKER J. B. – HUIRNE R.B.M. – J.R. ANDERSON J. R. – LIEN G.(2004): Coping with Risk in Agriculture. 2nd Edition ed. Cambridge, MA: CABI Publishing(11) HORVÁTH CS. (2007): Súlyos fagykár Északkelet-Magyarországon. Kertészet és Szőlészet56(19):3. p. (12) HORVÁTH CS. (2007): Fagykárenyhítés. Kertészet és Szőlészet 56(26):2. p. (13)INTERNET 1: http://klima.kvvm.hu/documents/14/VAHAVAosszefoglalas.pdf (14) INTERNET 2:http://www.nefela.hu/ (15) INTERNET 3: Jég- és fagykár számokban (2007): http://www.haon.hu/hirek/Hajdu-Bihar/cikk/jeg--es-fagykar-szamokban/cn/news-20070516-03264899 (16)INTERNET 4: www.mabisz.hu (17) KISS R. (1998): Mezőgazdasági biztosítások Magyarországon.Gazdálkodás 42(6): 66-73. pp. (18) MÁRKI J. (1992): Az agrárbiztosítások magyarországihelyzete és fejlesztési lehetőségek. Gödöllői Agrártudományi Egyetem, 18-25. pp. (19) SOL-TÉSZ M. – NYÉKI J. – SZABÓ Z. (2004): A klímaváltozás kihívásai a gyümölcstermesztésben.„AGRO-21” Füzetek 34: 3-20. pp. (20) SZABÓ Z. (2004): Csonthéjas gyümölcsfajok fagytűrése.Debreceni Egyetem Agrártudományi Centrum Interdiszciplináris AgrártudományokDoktori Iskola, Debrecen (21) SZABÓ Z. – NYÉKI J. – RACSKÓ J. – LAKATOS L. – HARSÁNYI G.– SOLTÉSZ M. (2005): Téli és tavaszi fagykárok előfordulása és csökkentésének lehetőségei agyümölcsültetvényekben. „AGRO-21” Füzetek 45: 64-76. pp.

104 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK1. mellékletA kárenyhítési rendszerbe csatlakozó gazdaságok területe gazdálkodási forma szerintBiztosított összterület (ha)MEGYE Gazdálkodási forma ÖsszesenBács-Kiskun Egyéb vállalkozás 3 782,84Kisvállalkozás 4 197,79Középvállalkozás 7 853,72Mikrovállalkozás 30 912,54Bács-Kiskun összesen 46 746,89Baranya Kisvállalkozás 3 722,24Középvállalkozás 4 000,77Mikrovállalkozás 5 570,58Baranya összesen 13 293,59Békés Egyéb vállalkozás 9 442,09Kisvállalkozás 6 849,38Középvállalkozás 7 494,61Mikrovállalkozás 20 656,61Békés összesen 44 442,69Borsod-Abaúj-Zemplén Egyéb vállalkozás 36,33Kisvállalkozás 9 588,19Középvállalkozás 20 855,55Mikrovállalkozás 16 422,68Borsod-Abaúj-Zemplén összesen 46 902,75Budapest Kisvállalkozás 547,48Középvállalkozás 284,16Mikrovállalkozás 4 255,48Budapest összesen 5 087,13Csongrád Egyéb vállalkozás 7 973,17Kisvállalkozás 9 788,87Középvállalkozás 11 920,87Mikrovállalkozás 18 340,85Csongrád összesen 48 023,76Fejér Kisvállalkozás 7 590,51Középvállalkozás 5 371,04Mikrovállalkozás 9 489,22Fejér összesen 22 450,77

SÜTŐ – ERTSEY: A biztosítások szerepe a gyümölcsültetvények kárenyhítésében 1051. melléklet (folyt.)Biztosított összterület (ha)MEGYE Gazdálkodási forma ÖsszesenGyőr-Moson-Sopron Egyéb vállalkozás 783,05Kisvállalkozás 357,75Középvállalkozás 2 721,33Mikrovállalkozás 4 342,40Győr-Moson-Sopron összesen 8 204,53Hajdú-Bihar Kisvállalkozás 1 278,88Középvállalkozás 7 564,47Mikrovállalkozás 9 367,50Hajdú-Bihar összesen 18 210,85Heves Kisvállalkozás 310,83Középvállalkozás 153,65Mikrovállalkozás 4 432,83Heves összesen 4 897,31Jász-Nagykun-Szolnok Egyéb vállalkozás 3 799,56Kisvállalkozás 7 059,67Középvállalkozás 21 497,86Mikrovállalkozás 19 416,47Jász-Nagykun-Szolnok összesen 51 773,55Komárom-Esztergom Kisvállalkozás 610,47Mikrovállalkozás 1 845,26Komárom-Esztergom összesen 2 455,73Nógrád Kisvállalkozás 3 847,74Középvállalkozás 1 851,40Mikrovállalkozás 2 583,60Nógrád összesen 8 282,73Pest Kisvállalkozás 8 956,49Középvállalkozás 13 277,53Mikrovállalkozás 20 144,40Pest összesen 42 378,42Somogy Egyéb vállalkozás 13,72Kisvállalkozás 4 445,61Mikrovállalkozás 6 971,55Somogy összesen 11 430,89

106 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK1. melléklet (folyt.)Biztosított összterület (ha)MEGYE Gazdálkodási forma ÖsszesenSzabolcs-Szatmár-Bereg Kisvállalkozás 8 159,06Középvállalkozás 11 792,57Mikrovállalkozás 65 632,59Szabolcs-Szatmár-Bereg összesen 85 584,22Tolna Kisvállalkozás 4 682,53Mikrovállalkozás 7 185,14Tolna összesen 11 867,67Vas Kisvállalkozás 2 634,08Mikrovállalkozás 1 627,01Vas összesen 4 261,08Veszprém Kisvállalkozás 161,27Mikrovállalkozás 3 497,96Veszprém összesen 3 659,23Zala Kisvállalkozás 3 009,21Középvállalkozás 1 936,85Mikrovállalkozás 1 800,82Zala összesen 6 746,88Országosan 486 700,65

ASZÁLYOS ÉVEK A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN A 18–20. SZÁZADBANPÁLFAI IMREKulcsszavak: aszály, aszályindex, éghajlat-ingadozás.ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOKA dolgozat az 1701–2000 közötti Kárpát-medencei aszályokról ad átfogó képet. Mindenegyes évet ötfokozatú skála szerint értékel. A szerző a 18. század és a 19. század elsőfelére vonatkozóan főleg éghajlat-történeti munkákat használ föl, a 19. század másodikfelére és a 20. századra vonatkozóan a meteorológiai és hidrológiai adatokból képzettsaját fejlesztésű aszályindex (PAI) magyarországi területi átlagait veszi figyelembe. Azezek nyomán kidolgozott ún. aszályértékelő szám háromszáz éves adatsorából megállapítja,hogy az aszályok gyakorisága és erőssége a vizsgált teljes időszakban trendszerűváltozást nem mutat, viszont szembeötlő a ciklikus ingadozás, amit jól szemléltet a tízévesátkaroló átlagok görbéje, s ami egyben az éghajlat ingadozását is jelzi. A vizsgáltévek 54 százalékában aszály nem volt, vagy csak enyhe formában fordult elő, az évek 36százalékában mérsékelt vagy jelentékeny aszály volt, míg 10 százalékában súlyos, illetverendkívül súlyos aszály jött létre. 1BEVEZETÉSA Kárpát-medence a kontinentális éghajlatizónába tartozik, de itt időnként az óceáni ésa mediterrán, sőt néha a szubtrópusi hatásokis érvényesülnek, s ezért az egyes évek időjárásanagyon változatosan alakul. A talajadottságok,a hő- és fényviszonyok kedvezőek amezőgazdálkodás számára, a csapadék azonbanegyes években nagyon kevés (300-400mm), néha túl sok (800-1000 mm), s ez kockázatossáteszi a termelést. A legsúlyosabbhelyzetek akkor alakulnak ki, ha a száraznyarat száraz tél és tavasz előzi meg, és különösenakkor, ha a nyári csapadékszegénységnagy hőséggel párosul. Az aszály ilyenkoróriási károkat okoz. Például Magyarországona 2007. évi aszálykárt – előzetes számítás szerint– mintegy 250 milliárd forintra becsülték(http://www. eurofarm.hu).A dolgozat egy közelítő módszer alkalmazásávalazt mutatja be, hogy az aszály mértéke(erőssége) az elmúlt három évszázadbanévenként hogyan változott a Kárpát-medencében.MÓDSZERAz aszály mértékét többféleképpen ki lehetfejezni. A gyakorlatban az egészen egyszerűmegoldásoktól kezdve a részletes vízháztartásiszámításokig világszerte számos módszertalkalmaznak (Faragó et al., 1988). Az egyesévek aszályosságának egyetlen számértékkelvaló jellemzésére jól használhatók a néhány1A cikk a kolozsvári Babes–Bolyai Egyetem „Riscuri si catastrofe” című kiadványának (szerk.:V. Sorocovschi) 2007. évi 4. számában angol nyelven megjelent tanulmány magyar változata.

108 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKmeteorológiai és hidrológiai tényezőből képzettmutatók, amelyekből hosszú adatsorokállíthatók elő. A rendszeres meteorológiaiészlelések megkezdése előtt éghajlat-történetimunkákra lehet támaszkodni. Ezek közüla dolgozat összeállításánál főként Érkövy(1863), Milhoffer (1897), Réthly (1925, 1970,1998) és Rácz (2001) munkáit használtuk.A meteorológiai és hidrológiai adatokból képezhetőindexek közül az általunk bevezetettaszályindexet (PAI) alkalmaztuk (Pálfai,2004, 2007), amit Magyarországon kívül pl.Romániában is használnak (Cismaru et al.,2004). Az aszályindex alapértékét az április–augusztusiközéphőmérséklet és az október–augusztusközötti 11 havi súlyozottcsapadékösszeg hányadosa adja meg, amitmég három korrekciós szorzóval „finomítani”kell, mégpedig a hőségnapok számától, anyári csapadékszegény időszak hosszától ésa talajvízszint mélységétől függően. A csapadékhavi súlyozó tényezői hozzávetőleg anövényzet vízigényéhez igazodnak, értékük0,1 (október) és 1,6 (július) között változik.Az aszályindex 68 állomás adataiból meghatározottmagyarországi területi átlagai1931-től állnak rendelkezésre (Pálfai, 2004).Ezek és az aszály következményeire vonatkozóegyéb adatok és leírások alapján az egyesévek elég megbízhatóan értékelhetők azaszály erőssége szempontjából (1. táblázat),és lehetőséget adnak egy olyan értékszámsor(ötfokozatú skála) felállítására, amely az éghajlat-történetiaszályleírások számszerűsítéséreis alkalmas, és nagyjából az egész Kárpát-medencéreelfogadható.Az éghajlat-történeti munkákat elsősorbana 18. és a 19. századi aszályok értékelésénélhasználtuk, de a 19. század második felétőlnéhány állomásra – az ekkortól már egyretöbb helyen rendelkezésre álló meteorológiaiadatokból – az aszályindex alapértékét ismeg tudtuk határozni, és ezeket is figyelembevettük. Az 1901–1930 közötti időszakra– talajvízadatok nem lévén – az aszályindexalapértékének két korrekciós szorzóval javítottértékét tekintettük irányadónak (Pálfai,1987).A Kárpát-medence területe a 18. és a19. században, valamint a 20. század elejénlényegében megegyezett a történelmiMagyarország területével, így a magyar éghajlat-történetimunkák a Kárpát-medenceegészére hasznosíthatók. Figyelembe kellazonban venni az aszályosság területi különbségeit,nevezetesen azt, hogy a Kárpátmedencénbelül a mai Magyarország területeés az azzal közvetlenül határos sáv a legaszályosabbvidék (Pálfai, 1992).AZ EREDMÉNYEKAz előzőek szerint az 1701–2000 közöttiévekre meghatározott aszályértékszámokata 2. táblázat tartalmazza. A 3 és a 4 értékszámmaljellemzett súlyos, illetve rendkívülsúlyos aszályos éveket érdemes külön is fölsorolni.Ezek a következők. A 18. században:1717, 1718, 1728, 1746, 1768, 1779, 1781, 1790,1794 és 1797. A 19. században: 1822, 1836,1857, 1862, 1863, 1865 és 1894. A 20. században:1904, 1917, 1823, 1935, 1946, 1947,1950, 1952, 1983, 1990, 1992, 1993, 1994 és2000. Korábbi tanulmányainkban (Pálfai,1987, 2004) legtöbbjükről rövidebb-hosszabbismertetést találunk.A különböző erősségű aszályos évek előfordulásátévszázadonkénti összesítésbena 3. táblázatban mutatjuk be. Az összesítésszerint az aszálymentes vagy csak enyhénaszályos évek száma évszázadonként aligváltozik: 52–55 közötti. Ugyanezt mondhatjuka mérsékelten aszályos évekről is,amelyek száma 20–21. A jelentékenyebbnekminősített aszályok a 19. században a leggyakoribbak,viszont itt csak egyetlen év voltrendkívül súlyosan aszályos. Ha a vizsgáltteljes 300 évet tekintjük, és az öt kategóriátháromba összevonjuk, akkor megállapítható,hogy a vizsgált évek 54 százalékában aszálynem volt, vagy csak enyhe formában fordultelő, az évek 36 százalékában mérsékelt vagyjelentékeny aszály volt, míg 10 százalékábansúlyos, illetve rendkívül súlyos aszály alakultki.

PÁLFAI: Aszályos évek a Kárpát-medencében a 18−20. században 109Az aszályértékszámok 300 éves adatsoraa lineáris trendvizsgálat szerint sem emelkedő,sem csökkenő irányzatot nem mutat.A hozzávetőleges egyöntetűséget jelzik azértékszámok évszázados átlagai is (4. táblázat),amelyek alig különbözőek, bár a 20.századi átlag némiképp meghaladja az előzőkét évszázadét.Az értékszámok 300 éves adatsoránakoszlopdiagramja a tízéves átkaroló átlagokgörbéjével (1. ábra) az aszályos évek előfordulásánakciklikus jellegét jól szemlélteti.Kitűnik például, hogy a legaszályosabb ciklus1857–1866 között és 1986–1995 közöttfordult elő. A leghosszabb aszálymentes időszak1875-től 1885-ig tartott.A súlyos és a rendkívül súlyos aszályoknaka 20. század vége felé tapasztalható gyakoribbáválása, ami a 21. században is folytatódott,hiszen a 2002, a 2003 és a 2007.esztendő is ezekbe a kategóriákba sorolható,a Kárpát-medencében is kibontakozó éghajlatváltozáskezdeti jele lehet.FORRÁSMUNKÁK JEGYZÉKE(1) CISMARU, C. – BARTHA, I. – GABOR, V. – SCRIPCARIU, D. (2004): Getivnea secetelor.Performantica. Jasi, 112 p. (2) ÉRKÖVY A. (1863): Az 1863. évi aszályosság a Magyar Alföldön(Közgazdászati tanulmány). Pest, 101 p. (3) FARAGÓ, T. – KOZMA E. – NEMES, CS. (1988):Quantifying droughts, In: Indentifying and coping with extreme meteorological events. (ed.:E. Antal – M. H. Glantz) Budapest, 62-110. pp. (4) MILHOFFER S. (1897): A talajkimerüléstekintettel a csökkenő termésekre és az ezeket befolyásoló termelési tényezőkre. „KönyvesKálmán” Magyar Irodalmi és Könyvkereskedési Részvénytársaság, Budapest, 589 p. (5) PÁL-FAI I. (1987): Aszályos évek Magyarországon. Vízügyi Közlemények LXIX. évf., 4. füzet,507(524. pp. (6) PÁLFAI I. (1992): Droughts in the Carpathian Basin. International Commissionon Irrigation and Drainage. Proceedings of the 16 th European Regional Conference. Volume1. 21(27 June, Budapest, Hungary, 261(271. pp. (7) PÁLFAI I. (2004): Belvizek és aszályokMagyarországon. Hidrológiai tanulmányok. Közlekedési Dokumentációs Kft., Budapest, 492p. (8) PÁLFAI I. (2007): Éghajlatváltozás és aszály. „KLÍMA(21” Füzetek, 49. sz., 59(65. pp. (9)RÁCZ L. (2001): Magyarország éghajlattörténete az újkor idején. JGYF Kiadó, Szeged, 303 p.(10) RÉTHLY A. (1925): Magyarország elemi csapásai. Kísérletügyi Közlemények, XXVIII.kötet, 8(17. pp. (11) RÉTHLY A. (1970): Időjárási események és elemi csapások Magyarországon1701(1800-ig. Akadémiai Kiadó, Budapest, 624 p. (12) RÉTHLY A. (1998): Időjárási eseményekés elemi csapások Magyarországon 1801(1900-ig. I. kötet, Országos MeteorológiaiSzolgálat, Budapest, 616 p. (13) http://www.eurofarm.hu: Az aszály miatti eddigi terméskiesésértéke 253 milliárd forintra tehető.

110 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKAz aszályok szöveges és számszerű értékelésének kategóriái1. táblázatSzöveges értékelésAz aszályindex (PAI) magyarországi területi átlaga( o C/100 mm)Aszályértékelő számEnyhe (vagy nincs aszály) 8 4Az aszályértékszámok 1701-től 2000-ig2. táblázatÉvÉvÉvÉvÉv1701 2 1751 0 1801 2 1851 0 1901 0 1951 01702 0 1752 0 1802 1 1852 2 1902 1 1952 41703 0 1753 2 1803 2 1853 0 1903 0 1953 01704 2 1754 0 1804 0 1854 2 1904 4 1954 01705 0 1755 2 1805 2 1855 0 1905 2 1955 01706 1 1756 0 1806 0 1856 0 1906 0 1956 01707 1 1757 0 1807 2 1857 3 1907 0 1957 01708 2 1758 0 1808 1 1858 1 1908 1 1958 11709 1 1759 2 1809 0 1859 0 1909 0 1959 01710 0 1760 1 1810 0 1860 0 1910 0 1960 01711 0 1761 1 1811 2 1861 1 1911 2 1961 11712 0 1762 0 1812 1 1862 3 1912 0 1962 21713 0 1763 1 1813 0 1863 4 1913 0 1963 11714 2 1764 0 1814 0 1864 2 1914 0 1964 11715 0 1765 0 1815 1 1865 3 1915 0 1965 01716 0 1766 1 1816 0 1866 1 1916 0 1966 01717 3 1767 0 1817 2 1867 0 1917 3 1967 11718 4 1768 3 1818 0 1868 1 1918 2 1968 21719 1 1769 2 1819 0 1869 1 1919 0 1969 01720 1 1770 0 1820 1 1870 0 1920 0 1970 01721 0 1771 0 1821 2 1871 0 1921 2 1971 11722 1 1772 0 1822 3 1872 0 1922 1 1972 01723 0 1773 1 1823 1 1873 2 1923 3 1973 11724 2 1774 0 1824 2 1874 2 1924 0 1974 01725 0 1775 0 1825 1 1875 0 1925 0 1975 0ÉvÉrtékszámÉrtékszámÉrtékszámÉrtékszámÉrtékszámÉrtékszám

PÁLFAI: Aszályos évek a Kárpát-medencében a 18−20. században 111ÉvÉvÉvÉvÉv2. táblázat (folyt.)1726 2 1776 0 1826 0 1876 0 1926 0 1976 21727 0 1777 0 1827 1 1877 0 1927 0 1977 01728 3 1778 1 1828 2 1878 0 1928 2 1978 01729 0 1779 4 1829 0 1879 0 1929 0 1979 01730 0 1780 1 1830 1 1880 0 1930 2 1980 01731 0 1781 3 1831 0 1881 0 1931 2 1981 01732 0 1782 2 1832 1 1882 0 1932 1 1982 01733 0 1783 0 1833 1 1883 0 1933 0 1983 31734 0 1784 1 1834 2 1884 0 1934 2 1984 11735 0 1785 1 1835 2 1885 0 1935 4 1985 01736 1 1786 0 1836 3 1886 1 1936 0 1986 11737 2 1787 0 1837 0 1887 0 1937 0 1987 11738 2 1788 2 1838 0 1888 0 1938 0 1988 11739 0 1789 1 1839 2 1889 0 1939 1 1989 01740 0 1790 4 1840 0 1890 2 1940 0 1990 41741 0 1791 0 1841 2 1891 1 1941 0 1991 01742 1 1792 0 1842 2 1892 0 1942 0 1992 41743 0 1793 0 1843 1 1893 0 1943 1 1993 41744 0 1794 4 1844 0 1894 3 1944 0 1994 31745 1 1795 0 1845 0 1895 0 1945 1 1995 11746 4 1796 0 1846 2 1896 0 1946 3 1996 01747 1 1797 3 1847 0 1897 0 1947 3 1997 01748 0 1798 0 1848 0 1898 0 1948 0 1998 01749 0 1799 0 1849 0 1899 0 1949 1 1999 01750 0 1800 1 1850 1 1900 0 1950 3 2000 3ÉvÉrtékszámÉrtékszámÉrtékszámÉrtékszámÉrtékszámÉrtékszámAz aszályos évek előfordulása a 18–20. században3. táblázatAz aszályos év minősítése 18. század 19. század 20. század ÖsszesenEnyhe vagy nincs (0) 55 52 55 162Mérsékelt vagy lokális (1) 21 20 20 61Jelentékeny (2) 14 21 11 46Súlyos (3) 5 6 8 19Rendkívül súlyos (4) 5 1 6 12Összesen 100 100 100 300

112 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK4. táblázatAz aszályértékszám évszázados átlagaiIdőszak Az aszályértékszám átlaga1701–1800 0,841801–1900 0,841901–2000 0,901701–2000 0,86AszályértékszámAz aszályértékszámok 1701–2000 között és tízéves átkaroló átlagai1. ábra

HARNOS ZSOLT(1941–2009)A sors különös alakulása, hogy HarnosZsolt április 10-én, névnapján hunyt el.A szívműködése váratlanul leállt. Hirtelenhalál, fájdalom nélkül, de nagy fájdalom családjának,baráti körének, munkatársainak,tanítványainak és a szakma művelőinek.Az ELTE TTK alkalmazott matematikusszakán 1966-ban szerzett diplomát. 1966 és1987 között az MTA, az OMFB és az OrszágosTervhivatal különböző intézeteiben dolgozott.1987-től haláláig a Kertészeti és ÉlelmiszeripariEgyetem (2000-től Szent IstvánEgyetem, majd 2003-tól Budapesti CorvinusEgyetem) Matematika és Informatika Tanszékénektanszékvezető egyetemi tanára.Tudományos pályafutását jellemzik a következőadatok:– Matematikai tudomány kandidátusa,1978. (Értekezésének címe: Szubderiváltak ésérintőkúpok vizsgálata és alkalmazásaik optimalizációsproblémákra)– Matematikai tudomány doktora, 1985.(Agroökológiai adottságok rendszerének matematikaimodellezése)– Az MTA levelező tagja, 1995. (Székfoglalóelőadása: Az informatika szerepe az agrártudományokban)– Az MTA rendes tagja, 2001. (Mezőgazdaságirendszerek modellezésének néhányproblémája)Az egyetemi közéletben való részvételébőlkiemelkedő a tudományos rektorhelyettesifunkció 2000–2006 között a Szent IstvánEgyetemen és a Budapesti Corvinus Egyetemen.Doktori iskolát vezetett és elnöke volt aBCE kertészettudományi részlege ÉlettudományiDoktori Tanácsának.Nagyívű kutatási munkákban vett részt,illetve vezetett kutatási témákat, projekteket.A múlt század hetvenes éveinek közepétől foglalkozotta közgazdaság, agrárgazdaság, környezetvédelem,környezetgazdálkodás matematikaiés informatikai kérdéseivel.Matematikai módszertani, alkalmazott informatikaikutatásai nagyrészt jelentős hazaiés nemzetközi kutatási projektekhez kapcsolódtak.Ezek közül kiemelkedők:– A magyar mezőgazdaság agroökológiaipotenciáljának felmérése.– A biomassza hasznosítási lehetőségeineka feltárása.– Az aszálykárok elemzése.– Az „AGRO-21” projekt.– Az AGRO-QUALITAS program.– Az agrotechnika termőképességre gyakorolthatásainak elemzése (IIASA – nemzetköziprojekt).– A klímaváltozás és annak várható hatásaa mezőgazdaságra (CLAIRE és CLIVARAnemzetközi projektek).A múlt század kilencvenes évei óta kutatásitevékenysége elsősorban az időjárás-változékonyság,a klímaváltozás előre jelzettalakulásának elemzésére, annak a mezőgazdaságragyakorolt hatásainak feltárására irányultak.Részt vett a VAHAVA (Változás-Hatás-Válaszadás) elnevezésű projektben 2003–2006 között. Ez a projekt képezte a NemzetiÉghajlatváltozási Stratégia tudományos alapját.A Stratégiát az Országgyűlés 2008 márciusábanegyhangúlag elfogadta. A projektfolytatását jelentette a „Felkészülés a klímaváltozásra:Környezet-Kockázat-Társadalom(KLIMAKKT) program, melynek vezetőjevolt. Bekapcsolódott az Európai Unió Adaptationand Mitigation Strategies: supportingEuropean climate policy (ADAM) elnevezé-

114 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKsű projektbe és a magyar csoport munkájátirányította.Vezetésével alakult meg 2007-ben az „Alkalmazkodása klímaváltozáshoz” elnevezésűakadémiai kutatócsoport.Több nemzetközi szakmai szervezetbentevékenykedett és vállalt el vezetői funkciókat.A „KLÍMA-21” Füzetek felelős kiadójakéntis szerepelt.Kutató és oktató munkája elismeréseként2002-ben megkapta a Magyar KöztársaságiÉrdemrend tisztikeresztje kitüntetést.2006-ban munkásságát Széchenyi-díjjal jutalmazták.Harnos Zsolt kiváló tudós, oktató és kutatásszervezővolt. Igényes és munkabíró, talántöbbet is vállalt, mint amennyit kellett volna.Jó érzékkel rendelkezett a különböző szakterületekheztartozó személyek összefogásáraés valódi interdiszciplináris projektek,programok kidolgozására. Korán távozott el.Az új projekt (Klímaváltozás és Biztonság)kidolgozását és megalapozását elkezdte, devégrehajtani már nem tudja.Engem személyes barátság is fűzött hozzá.1978-tól dolgoztunk együtt közös kutatási témákban.Egy kicsit tanítványomnak is tekintem,de több területen ő volt az én tanítóm.2008-ban tréfálkozva a következőt mondtamegymás között, baráti társaságokban és aszélesebb szakmai nyilvánosság előtt is: „Azelmúlt 30 évben én voltam a projektvezető ésTe voltál az első számú szakértő. Most cserélünk.A következő 30 évben Te leszel a projektvezetőés én ott állok mögötted.” Sajnos,ebből csak egy év valósult meg.Láng István

EXPECTED CHANGES IN THE WATER REGIME OF A CHERNOZEM SOILAS A FUNCTION OF TWO CLIMATE CHANGE SCENARIOSByFARKAS, CSILLA – HAGYÓ, ANDREA – HORVÁTH, ESZTER –VÁRALLYAY, GYÖRGYKeywords: climate change, SWAP model, soil moisture, soil tillage, Chernozem,direct drilling.Climate, hydrology and vegetation are closely linked at local, regional and global scales.Current land use and plant growing systems are adapted to the present climatic conditions.Thus, studies on the influence of possible climate change scenarios on the water and heatregimes of the soil-plant-atmosphere system are important in order to work out plant productionstrategies adjusted to changed conditions. In this study the effect of two possible climatechange scenarios on the soil water regime of a Chernozem soil was estimated for a Hungariansite. Soil water content dynamics simulated for different conventional and soil conservingsoil tillage systems were evaluated using the SWAP soil water balance simulation model. Thecombined effect of different soil tillage systems and climate scenarios was analysed. Climatescenarios were represented through the cumulative probability function of the annual precipitationsum. The SWAP model was calibrated against the measurements in the representativesoil profiles soil water content data. The site and soil specific parameters were set and keptconstant during the scenario studies. According to the simulation results, increase in the averagegrowing season temperature showed increase in climate induced soil drought sensitivity.Evaluation of the soil water content dynamics indicated a more variable and less predictablesoil water regime compared to the present climate. It was found that appropriate soil tillagesystems that are combined with mulching and soil loosening could reliably decrease waterlosses from the soil. From this aspect ploughing and cultivator treatments created the most favourablesoil conditions for the plants. It was concluded that soil conserving soil managementsystems adapted to local conditions could contribute to soil moisture conservation and couldincrease the amount of water available to plants under changing climatic conditions.

116 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKCLIMATE SENSITIVITY OF HUNGARIAN CHERNOZEM SOILS USINGTHE MARTHA SOIL PHYSICAL DATABASEByFARKAS, CSILLA – HERNÁDI, HILDA – MAKÓ, ANDRÁS – MÁTÉ, FERENCKeywords: climate sensitivity, Chernozem soil, soil water balance elements,scenario analyses, SWAP model, similar media scaling, scaling coefficient.In this study the possible effects of two predicted climate change scenarios on soil waterregime of Hungarian Chernozem soils were investigated. Scenario analyses were performed,validating the SWAP soil water balance simulation model for 3x6 reference soil profiles and3x9 representative years. Potential extreme events and the expected „average” soil water regimesituations were analyzed. The 49 examined soil profiles were selected on the basis oftheir subtype (Calcic Chernozem) and texture (sandy loam – HV, loam – V and loamy clay– AV) using the MARTHA soil physical database. The soil water retention curves were scaledseparately for each of the three textural classes, using the similar media scaling conceptin order to represent the variability of soil hydrophysical data with one parameter, the scalingfactor (SE). Reference soil profiles were chosen according to the cumulative distributionfunction of the scaling factor, six for each textural group. Daily downscaled meteorologicaldata from A2 and B2 climate scenarios of the Hadley Centre (2071-2100) as well as data for areference period (1961-1990) were used in this study. Nine representative years were selectedfor all three scenarios using the cumulative probability function of the annual precipitationsum. Our results proved the high climate sensitivity of water regime and soil water balanceelements of Chernozem soils. According to the simulated transpiration (or winter wheat wateruptake) values, the scenario A2 would create less favourable conditions for traditional plantproduction than scenario B2 in the Carpathian basin. We concluded that the scaling factorused for the description of the soil water retention curves in the scenario analyses can be usedas an indicator of soil climate sensitivity.SOIL CLIMATE SENSITIVITYBySISÁK, ISTVÁN – MÁTÉ, FERENC – MAKÓ, ANDRÁS – SZÁSZ, GÁBOR –HAUSNER, CSABAKeywords: wheat, maize, average yield, climate regions, soil types.An analysis of the CORINE Land Cover database, AGROTOPO soil database, Hungary’sdigital climate map and the long-term average maize and what yield data by counties wasperformed using geospatial methodology. The layer of „ploughland” land cover category wastaken from the CORINE database and aligned with the other map databases. The smallest,

„KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK 117irrelevant polygons were deleted and the analysis was done on the remaining 504 polygons,which were larger than 10 km2. Thus the analysis covered nearly 98% of all ploughland. Averagewheat and maize yields – weighted by the area of polygons – were calculated for each soiltype and climate region for each year. Soils and climate regions were ranked in each year, andan average ranking for all years was calculated. The distance between the upper and lowerquartile of ranks was also calculated, as a non-parametric standard deviation indicator. Thesefigures were used as initial parameters to calculate an indicative climate sensitivity index torepresent the soil-dependent yield fluctuation in addition to fluctuation caused by the climate.It is assumed that soils where yields varied greatly in response to short-term weather effects(vintage effect) will also react more sensitively to long-term climatic changes. The index calculatedin this project can therefore be considered a climate sensitivity index for soils.CARBON STOCKS IN THE STANDS OF CLIMATE INDICATOR TREE SPECIESByFÜHRER, ERNŐ – JAGODICS, ANIKÓKeywords: forest climate categories, forestry aridity index, productivity,dendromass, carbon stock.There is a cause and effect relationship between the organic matter content of beech, hornbeam-Englishoak and Turkey oak stands growing in optimal ecological conditions, expressedin terms of carbon equivalent, and the climate parameters, i.e. the primary conditionsaffecting the growth of the trees. The differences in aboveground dendromass of the speciesderive mainly from the differences of the mass of the trunks and partially from the mass ofthe branches. In the beech stand the carbon quantity of the aboveground dendromass is 243tons per hectare, in the hornbeam-English oak stand it is 166 tons per hectare and in the turkeyoak stand it is calculated as 140 tons per hectare. The carbon stocks of the belowgrounddendromass are nearly the same in the three ecosystems. In the beech stands it is 49 tonsof carbon per hectare, and in the hornbeam-English oak and the Turkey oak stands theseeach are 51 tons of carbon per hectare. The values of the Forestry Aridity Index (4.45 for thebeech stand, 5.08 for the hornbeam oak-English oak stand and 5.50 for the Turkey oak stand),which represents the weather conditions of the main growth period (May-July) and the criticalmonths (July and August), are in close correlation with the quantities of organic matter(beech stand: 292 tC/ha, hornbeam-English oak stand: 217 tC/ha, Turkey oak stand: 197 tC/ha). Carbon stocks of the compartments other than living dendromass (i.e. litter and humus,soil) are 126 tons per hectare in the beech stand, 96 tons per hectare in the hornbeam-Englishoak stand and 159 tons per hectare in the Turkey oak stand.

118 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKWILL OUR DRY SUMMERS TURN MORE EXTREME IN THE 21 ST CENTURY?ByGÁLOS, BORBÁLA – LORENZ, PHILIP – JACOB, DANIELAKeywords: dry years and summers, periods, emission, extremities.Expected trends in the probability and extremity of dry years and dry summers were assessedusing the REMO regional climate model. Dry years and dry summers are defined interms of the difference of annual and summer mean temperature and precipitation figuresfrom such figures fro the period of 1961 to 1990. Trends were determined for periods of 50years from 1951 to 2100, comparing the results of three IPCC-SRES emission scenarios (B1,A1B, A2) for the 21 st century.Analysis led to the following conclusions:– In the first half of the 21 st century, dry years and dry summers will be characterised byhigher temperature, but their probability is not expected to increase.– In the second half of the 21 st century, the number of dry years and dry summers may significantlyincrease under all three scenarios, and they may also become more extreme (drierand hotter) when compared to the dry events of the second half of the 20 th century.– Under the A1B and A2 scenarios, every second summer can be a dry summer between2051 and 2100. Continuous dry periods may become longer.– Of the three scenarios, B1 proposes the lowest emission of greenhouse gases. Thereforethis is the scenario which forecasts the smallest changes compared to the second half of the20 th century.– The probability and extremity of dry years and dry summers will change in a similarmanner in the 21 st century, but changes affecting dry summers will be more pronounced.Changes in climatic extremities have a decisive effect on the aridity boundaries of thevegetation area of zonal tree species (Mátyás, 2007). As the climate becomes warmer anddrier, the climatic conditions for several stands can in the future change from nearly optimalto borderline, which can cause mass destruction of less tolerant individuals in the hillyregions of Hungary (Berki et al., 2007, Mátyás et al., 2007). For this reason, knowledge ofthe frequency and length of extreme dry weather phenomena is essential to preparing for thepotential changes.

„KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK 119INFLUENCE OF DROUGHT ON HEALTH OF SESSILE OAKAND BEECH STANDS IN HUNGARYByCSÓKA, GYÖRGY – KOLTAY, ANDRÁS – HIRKA, ANIKÓ – JANIK, GERGELYKeywords: drought, sessile oak, beech, health, pestiferous insects.Drought has a major influence on the health of sessile oak and beech stands in Hungary.A single drought year does not usually have dramatic effects in sessile oak stands, but after2-3 consecutive drought years the health of trees show already obvious negative trends. Appearanceof the symptoms is often delayed by 1 to 3 years.In beech stands (particularly in the South-Transdanubian region) a single drought year isenough to cause significant deterioration. Beech stands in Zala county are the most sensitivein this respect. More than 100 thousand m3 sanitary fellings had to be done in Zala countyin 2004 due to the unprecedented mass outbreak of Agrilus viridis and Taphrorychus bicolor.The outbreak of both insect species is closely related to the extremely dry period between2001 and 2003.Insect outbreaks are very likely to become more frequent and more severe if the frequencyand severity of droughty years increases in the future. Even new or „forgotten” insect speciescan become more important. Outbreaks of some well known species will likely spread vertically,heavily influencing forest types not damaged earlier (i.e. gypsy moth in beech stands athigher altitudes).BEECH DECLINE IN COUNTY ZALAByMOLNÁR, MIKLÓS – LAKATOS, FERENCKeywords: beech, dry years, pests, fungi, damage chain.The mass dieback of beech in Hungary, which started in 2003 and went on through 2004, isa typical damage chain. The appearing symptoms are characteristic: small outflow and whitespots (2-3 cm diameter) in the crown. Later branches are blackening and leaves are withering.The peeling off of the bark in palm-size tiles is typical on the trunk. These symptoms aremost eye-catching on stand edges.The decay has first appeared on suboptimal sites for beech. The most significant reasonwas the dry and warm vegetation period of 2002-2004. During and after this period, differentpests and pathogens appeared. The final causes of the dieback were the insect species Agrilusviridis and Taphrorychus bicolor as well as the fungus species Biscogniauxia nummularia.Both the insect and fungus species are secondary, but the vitality loss of beech stands enabledtheir massive occurrence. With the improvement of climatic aspects continuous recovery ofthe stands has been observed since 2005.

120 „KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOKEFFECT OF CHANGING INSOLATION ON THE WATER BALANCEOF HUNGARIAN FORESTSByVIG, PÉTERKeywords: insolation, precipitation patterns, actual and potentialevapotranspiration.A new phenomenon has appeared in the process of climate change in the last decade: reductionof the annual total rainfall has stopped, or slowed down at least, while precipitationpatterns have changed. In addition, the annual total hours of sunshine, and consequently theradiation balance of the surface have increased. The utilization rate of the precipitation hasdeteriorated, and the importance of water reserves of the soil has increased in forest ecosystemsdue to increased evapotranspiration in dry periods. Changes in the difference betweeneffective (TET) and potential (PET) evapotranspiration controlled by the radiation balanceare confirmed by forest microclimate measurements. Even though the trends of rainfall reductionhave eased, aridity is further increasing.THE ROLE OF INSURANCE IN MITIGATING DAMAGE TO ORCHARDSBySÜTŐ, SZILVIA – ERTSEY, IMREKeywords: insurance, orchards, National System for the Mitigationof Agricultural Damages, farm insurance societies, NEFELA.Year 2007 was a year of natural disasters in Hungary. The Hungarian Chamber of Agricultureestimates the losses sustained by farms from natural causes (April, May frost, hail,drought) in spring 2007 at HUF 100 billion. Frost and drought affected approximately 250hectares of arable land. Currently, four insurance companies offer agricultural insurance inHungary. Their revenue in 2003 was close to HUF 20 billion, but in 2004 was only slightlymore than HUF 6.6 billion. The huge drop in premium payment was caused by the government’sdecision in 2004 to abolish a grant established in 1996, which enabled farmers to reclaim25-30% of their insurance costs. Re-establishing this grant would significantly boost thenumber of agricultural insurances. The act on the national system for mitigating agriculturallosses was passed last autumn. Under this act, agricultural losses which cannot be insuredagainst on a commercial basis can be insured against at the joint risk of the government andthe farmers. The reason for introducing the new system is that under Community law, lossesfrom natural disasters can only be mitigated through a scheme in which the affected farmersalso participate in.

„KLÍMA-21” FÜZETEK: KLÍMAVÁLTOZÁS – HATÁSOK – VÁLASZOK 121DROUGHTY YEARS IN THE CARPATHIAN BASININ THE 18 TH TO 20 TH CENTURIESByPÁLFAI, IMREKeywords: drought, drought index, climate fluctuation.The paper gives a comprehensive view of the droughts which occurred in the Carpathianbasin from 1701 to 2000. Each year is ranked on a scale of 5. The 18 th century and the first halfof the 19 th century are described primarily on the basis of climate history works. The secondhalf of the 19 th century and the 20 th century are evaluated using the average drought index(PAI) figures for Hungary, calculated according to the methodology developed by the authorfrom meteorological and hydrological data. From figures of the resulting drought evaluationindex, calculated for three hundred years, the author concludes that no pattern can be discernedin the changes of frequency and severity of droughts over the entire period covered bythe research. A cyclic fluctuation is very apparent however, as shown by the ten-year averagegraph. The latter is also a good representation of the fluctuation of climate. 54% of the yearsstudied were without drought or with mild drought only. In 36% of the years, a moderate or significantdrought occurred, and in 10% of the years, severe or very severe drought occurred.

CONTENTSSTUDIESFarkas, Csilla – Hagyó, Andrea – Horváth, Eszter – Várallyay, György: Expectedchanges in the water regime of a chernozem soil as a function of two climate changescenarios .....................................................................................................................Farkas, Csilla – Hernádi, Hilda – Makó, András – Máté, Ferenc: Climate sensitivityof Hungarian chernozem soils using the MARTHA soil physical database .............Sisák, István – Máté, Ferenc – Makó, András – Szász, Gábor – Hausner, Csaba: Soilclimate sensitivity ......................................................................................................Führer, Ernő – Jagodics, Anikó: Carbon stocks in the stands of climate indicator treespecies ........................................................................................................................Gálos, Borbála – Lorenz, Philip – Jacob, Daniela: Will our dry summers turn moreextreme in the 21st century? ......................................................................................Csóka, György – Koltay, András – Hirka, Anikó – Janik, Gergely: Influence of droughton health of sessile oak and beech stands in Hungary ..............................................Molnár, Miklós – Lakatos, Ferenc: Beech decline in county Zala ................................Vig, Péter: Effect of changing insolation on the water balance of Hungarian forests ...Sütő, Szilvia – Ertsey, Imre: The role of insurance in mitigating damage to orchards .Pálfai, Imre: Droughty years in the Carpathian basin in the 18th to 20th centuries .....31531435664748391107OBITUARYZsolt Harnos (1941–2009) Láng, István ........................................................................113Summary ........................................................................................................................115

Makó András, a PE Georgikon Kar Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék egyetemi docense(8360 Keszthely, Deák F. u. 16., Tel./Fax: 83/545-332, E-mail: mako@georgikon.hu)Máté Ferenc, a PE Georgikon Kar Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék professoremeritusa (8360 Keszthely, Deák F. u. 16., Tel./Fax: 83/545-332, E-mail: mako@georgikon.hu)Molnár Miklós, az NYME Erdőmérnöki Kar Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet PhDhallgatója (9400 Sopron, Bajcsy-Zs. E. út 4., Tel.: 99/518-677, Fax: 99/518-676, E-mail:mmiki@emk.nyme.huPálfai Imre, az Alsó-Tiszavidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság ny. szaktanácsadója(6720 Szeged, Stefánia u. 4., Tel.: 62/599-599, Fax: 62/420-774, E-mail: feketeildiko@atikovizig.hu)Philip Lorenz, Max-Planck-Institut für Meteorologie (D-20146 Hamburg, Bundesstr. 53,Tel.: +49/40-41173266, E-mail: philip.lorenz@zmaw.de)Sisák István, a PE Georgikon Kar Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék egyetemi docense,csoportvezető (8360 Keszthely, Deák F. u. 16., Tel.: 83/545-108, Fax: 83/545-143,E-mail: talajtan@georgikon.hu)Sütő Szilvia, a DE-AMTC Agrár- és Vidékfejlesztési Kar Gazdaságelemzési és StatisztikaiTanszék PhD hallgatója (4032 Debrecen, Böszörményi út 138., Tel.: 52/508-444/88528,Fax: 52/508-343, E-mail: suto@agr.unideb.hu)Szász Gábor, a DE AMTC Agrometeorológiai Obszervatórium professor emeritusa (4032Debrecen, Böszörményi út 138., Tel.: 52/508-444, E-mail: gszasz@agr.unideb.hu)Várallyay György, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet kutatóprofesszora (1022Budapest, Herman Ottó út 15., Tel./Fax: 356-4682, E-mail: g.varallyay@rissac.hu)Vig Péter, az NYME Erdőmérnöki Kar Növénytani és Termőhelyismerettani Intézeti Tanszékegyetemi docense (9400 Sopron, Bajcsy-Zs. E. út 4., Tel.: 99/518-173, Fax: 99/329-840,E-mail: pvig@emk.nyme.hu)

SZÁMUNK SZERZŐICsóka György, az Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztály tudományos tanácsadója,tudományos osztályvezető (3232 Mátrafüred, Hegyalja u. 18., Tel.: 37/320-129,E-mail: csokagy@erti.hu)Daniela Jacob, Max-Planck-Institut für Meteorologie (D-20146 Hamburg, Bundesstr. 53,Tel.: +49/40-41173313, Fax: +49/40-41173357, E-mail: daniela.jacob@zmaw.de)Ertsey Imre, a DE-AMTC Agrár- és Vidékfejlesztési Kar Gazdaságelemzési és StatisztikaiTanszék egyetemi tanára, tanszékvezető (4032 Debrecen, Böszörményi út 138., Tel.:52/508-444/88472, Fax: 52/508-343, E-mail: ertsey@agr.unideb.hu)Farkas Csilla, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet tudományos főmunkatársa(1022 Budapest, Herman Ottó út 15., Tel.: 224-3652, Fax: 356-4682, E-mail: csilla@rissac.hu)Führer Ernő, az Erdészeti Tudományos Intézet Soproni Kísérleti Állomása tudományos főmunkatársa(9400 Sopron, Paprét 17., Tel.: 99/510-666, Fax: 99/510-667, E-mail: fuhrere@erti.hu)Gálos Borbála, az NYME Erdőmérnöki Kar Környezet- és Földtudományi Intézet PhDhallgatója (9400 Sopron, Bajcsy-Zs. E. út 4., Tel.: 99/518-622, Fax: 99/329-840, E-mail:bgalos@emk.nyme.hu)Hagyó Andrea, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa(1022 Budapest, Herman Ottó út 15., Tel.: 224-3652, Fax: 356-4682, E-mail: ahagyo@rissac.hu)Hausner Csaba, a PE Georgikon Kar Növénytermesztéstani és Talajtani Tanszék PhD hallgatója(8360 Keszthely, Deák F. u. 16., Tel.: 83/545-334, E-mail: hausnercs@gmail.com)Hernádi Hilda, a PE Georgikon Kar egyetemi hallgatója (8360 Keszthely, Deák F. u. 16.,Tel./Fax: 83/545-332, E-mail: hhilduci@freemail.hu)Hirka Anikó, az Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztály tudományos főmunkatársa(3232 Mátrafüred, Hegyalja u. 18., Tel.: 37/320-129, E-mail: hirkaa@erti.hu)Horváth Eszter, az MTA Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet tudományos segédmunkatársa(1022 Budapest, Herman Ottó út 15., Tel.: 224-3648, Fax: 356-4682, E-mail: csilla@rissac.hu)Jagodics Anikó, az Erdészeti Tudományos Intézet Soproni Kísérleti Állomása intézeti mérnöke(9400 Sopron, Paprét 17., Tel.: 99/510-666, Fax: 99/510-667, E-mail: jagodicsa@erti.hu)Janik Gergely, az Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztály intézeti mérnöke(3232 Mátrafüred, Hegyalja u. 18., Tel.: 37/520-086, E-mail: janikg@erti.hu)Koltay András, az Erdészeti Tudományos Intézet Erdővédelmi Osztály tudományos főmunkatársa(3232 Mátrafüred, Hegyalja u. 18., Tel.: 37/520-085, E-mail: koltay@erti.hu)Lakatos Ferenc, az NYME Erdőmérnöki Kar Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet egyetemitanára (9400 Sopron, Bajcsy-Zs. E. út 4., Tel.: 99/518-160, Fax: 99/518-676, E-mail:flakatos@emk.nyme.hu)Láng István, akadémikus, kutatóprofesszor, Magyar Tudományos Akadémia (1051 Budapest,Arany János u. 1., Tel.: 269-2656, Fax: 269-2655, E-mail: ilang@office.mta.hu)