20.11.2012 Views

Borbás Edit - Eötvös Loránd Tudományegyetem

Borbás Edit - Eötvös Loránd Tudományegyetem

Borbás Edit - Eötvös Loránd Tudományegyetem

SHOW MORE
SHOW LESS

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

AZ AGGTELEKI BARADLA- ÉS BÉKE BARLANG<br />

VIZEINEK KÉMIAI VIZSGÁLATA ÉS JELLEMZÉSE<br />

ADATELEMZŐ MÓDSZEREK<br />

FELHASZNÁLÁSÁVAL<br />

Készítette: <strong>Borbás</strong> <strong>Edit</strong><br />

Témavezető: Kovács József<br />

<strong>Eötvös</strong> <strong>Loránd</strong> <strong>Tudományegyetem</strong> Természettudományi Kar<br />

Környezet-földtudomány szakirány<br />

2010.06.04.


A vizsgált terület<br />

� 1996. évi LIII. törvény<br />

� Világ Kulturális és Természeti<br />

Örökségének része (UNESCO<br />

1995. december 6.)<br />

� Ramsari egyezmény (2001.)<br />

2km


Kutatási előzmények<br />

� Üledékvizsgálatok 2002 óta (Vid Gábor és társai)<br />

� Megfigyelőkutak létesítése 2004-2008 között:<br />

Baradla-barlang: Olimposz kút (6,45m), Styx kút (4,75m)<br />

Béke-barlang 86-os pontnál: Béke kút (4,7m)<br />

� 2006: Olimposz kútban folyamatos vízszintmérés => szoros kapcsolat a felszíni<br />

meteorológiai folyamatokkal<br />

Styx kút lezárt állapotban Styx kút nyitott állapotban<br />

Vízszint [mBf]<br />

306<br />

305.5<br />

305<br />

304.5<br />

304<br />

303.5<br />

303<br />

302.5<br />

2006.03.06-00:00<br />

2006.03.07-00:00<br />

2006.03.08-00:00<br />

2006.03.09-00:00<br />

2006.03.10-00:00<br />

2006.03.11-00:00<br />

2006.03.12-00:00<br />

2006.03.13-00:00<br />

2006.03.14-00:00<br />

2006.03.15-00:00<br />

2006.03.16-00:00<br />

2006.03.17-00:00<br />

2006.03.18-00:00<br />

2006.03.19-00:00<br />

2006.03.20-00:00<br />

2006.03.21-00:00<br />

A 2006 évi tavaszi hóolvadás hatása az Olimposz észlelőkút vízszintjére<br />

(BERÉNYI et al. 2008)<br />

2006.03.22-00:00<br />

2006.03.23-00:00<br />

2006.03.24-00:00<br />

2006.03.25-00:00<br />

2006.03.26-00:00<br />

2006.03.27-00:00<br />

2006.03.28-00:00<br />

2006.03.29-00:00<br />

2006.03.30-00:00<br />

2006.03.31-00:00<br />

2006.04.01-00:00<br />

2006.04.02-00:00<br />

2006.04.03-00:00<br />

2006.04.04-00:00<br />

2006.04.05-00:00<br />

2006.04.06-00:00


Célkitűzés<br />

� több mintavétel és kémiai analízis eredménye alapján meghatározni,<br />

mely vízgyűjtő területekkel mutatnak kapcsolatot a barlangi üledékek<br />

vizei<br />

� a barlangi vízmintavétel mellett a barlangi patakok, valamint a<br />

barlangokhoz tartozó források mintáinak vízkémiai elemzése<br />

� a felszíni meteorológiai folyamatok hogyan befolyásolják a vizek<br />

kémiai összetételét<br />

� adatelemzés során kapott eredmények archív mérési adatokkal való<br />

összevetése


Vizsgálati módszerek<br />

� Vízmintavétel<br />

� Laboratóriumi vizsgálatok<br />

� Adatfeldolgozás, eredmények<br />

� Vízkémiai összetétel<br />

� Klaszteranalízis<br />

� Diszkriminancia analízis<br />

� Box Whisker’s diagramok<br />

Többváltozós adatelemzés


Mintavételi helyszínek<br />

Felszíni mintavételi hely EOV-X EOV-Y<br />

Jósva Táró-forrás 349980 760520<br />

Jósva Medence-forrás 349990 760520<br />

Komlós-forrás 349694 760763<br />

Ház-sarki-forrás 349772 760813<br />

Barlangi mintavételi pontok:<br />

-Baradla-barlang: Styx-patak, Styx kút, Olimposz kút,<br />

Olimposz gödör<br />

-Béke-barlang: Komlós-patak, Béke kút


Vízmintavétel<br />

� 2009 december-2010 május<br />

� 10 alkalom<br />

� 10 mintavételi helyszín<br />

� Összesen 94 minta


Laboratóriumi vizsgálatok<br />

A mintákat az alábbi komponensekre<br />

vizsgáltam:<br />

� lúgosság, összes keménység, Ca 2+ ,<br />

Cl - (titrimetria)<br />

� Na + , K + (lángfotometria)<br />

� NO 3 - , NO2 - , PO4 3- ,NH4 + ,SO4 2-<br />

(spektrofotometria)<br />

� pH<br />

� fajlagos elektromos vezetőképesség


- a vizek kémiai összetételére:<br />

- a megfigyelőkutakban mért vízszintértékekre:<br />

A 2010 februári hóolvadás hatása<br />

Olimposz kút Styx kút Béke kút<br />

Dátum Szint csőperemtől (cm)<br />

2010.01.31 202 281,5 83<br />

2010.02.13 239,5 252 85,5<br />

2010.02.20 251 230 n.a.<br />

2010.02.27 65,5 138 98<br />

2010.03.13 65 155 77<br />

2010.03.27 82 174 80,5<br />

2010.04.11 172,5 196 79,5


Vízkémiai összetétel<br />

Piper diagram<br />

-kalcium-magnézium<br />

hidrogénkarbonát vízkémiai fácies


Baradla-barlang Béke-barlang<br />

Klaszteranalízis 1. (medián értékek alapján)<br />

Baradla-barlang<br />

Béke-barlang<br />

A mintavételi helyszínek<br />

csoportosítása:<br />

� Olimposz gödör, Styx-patak,<br />

Jósva Táró-forrás, Jósva<br />

Medence-forrás (1.csoport)<br />

� Komlós-patak, Ház-sarki-forrás<br />

(2.csoport)<br />

� Béke kút, Komlós-forrás<br />

(3.csoport)<br />

� Olimposz kút, Styx kút<br />

(4.csoport)


Diszkriminancia analízis (egyedi mért adatokra)<br />

Az osztályozás 85,1%-ban egyezett meg a mediánokra elkészített klaszter eredményével. Így adatelemzési<br />

szempontból elfogadható, hogy a csoportok léteznek.


Box Whisker’s diagramok (egyedi mért adatokra,<br />

csoportonként)<br />

A Ca 2+ csoportonkénti diagramja A HCO 3 - csoportonkénti diagramja


Klaszteranalízis 2. (medián)<br />

Saját adataim összevetése<br />

archív mérési eredményekkel:<br />

� 1980-1983 (Maucha László és<br />

társainak rendszeresen mért<br />

adatai),<br />

� 2003-2005 (Fehér Katalin nem<br />

rendszeresen mért adatai)


Következtetések<br />

� a karszt természetes állapotára jellemző Ca 2+ és HCO 3 - tartalmú vizek<br />

� hóolvadás hatása a patakok és a forrásvizek összes oldott anyag tartalmára<br />

� az áradmányvizek hatása a kutak vízszintjére, alapvetően ezek határozzák<br />

meg a vízkémiai összetételt<br />

� a barlangi üledékekben szivárgó vizek kémiai tulajdonságaikat tekintve<br />

elkülönülnek a vízrendszer többi pontjától<br />

� Béke-barlang vízrendszerének megváltozása<br />

Javaslattétel:<br />

� a Komlós-forrás további vizsgálata<br />

� További megfigyelőkutak létesítése


Munkám során nyújtott önzetlen segítségéért és támogatásáért az alábbi személyeknek<br />

szeretnék köszönetet mondani:<br />

Kovács József<br />

Vid Gábor<br />

Fehér Katalin<br />

Salamon Gábor<br />

Gruber Péter<br />

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!


A Bíráló 1. kérdése<br />

Mi lehet az oka, hogy a Jósva Medence forrásnál a Mg 2+ koncentráció a duplájára,<br />

míg a NO 3 - koncentráció a felére csökkent a korábbi évekhez képest?<br />

Válasz a Bíráló 1. kérdésére<br />

- Mg 2+ koncentráció növekedése: vízrendszer változása az elmúlt időszakban<br />

- NO 3 - koncentráció csökkenése: jelentősen csökkent a mezőgazdasági művelés alá<br />

eső területek aránya – trágyázás csökkenése<br />

1981-1983 2003-2005 2009-2010<br />

Mg 2+ (mg/l) 8,0 6,1 12,2<br />

NO 3 - (mg/l) 11,2 9,1 4,10


A Bíráló 2. kérdése<br />

Mivel magyarázható, hogy a Ca 2+ és HCO 3 - tartalom a Komlós-forrásnál 10%-al<br />

nőtt, a Jósva Táró-forrásnál pedig 10%-al csökkent? Illetve e változást<br />

szignifikánsnak tekinti-e a szerző?<br />

Válasz a Bíráló 2. kérdésére<br />

-A két forrás két különböző barlangrendszerhez tartozik<br />

-Víz-kőzet kölcsönhatás (vízrendszer változása az elmúlt időszakban mind a két barlang esetén)<br />

-Nem tekinthető szignifikánsnak a változás<br />

1981-1983 2003-2005 2009-2010 1981-1983 2003-2005 2009-2010<br />

Ca 2+ (mg/l) 120,0 127,3 129,3 129,0 138,3 118,2<br />

HCO 3 - (mg/l) 364,5 405,7 408,8 396,0 414,8 363,4<br />

Komlós-forrás Táró-forrás


A Bíráló 3. kérdése<br />

Ismertesse a mérései során használt spektrofotométer működési elvét,<br />

illetve a Lambert-Beer törvényt.<br />

Válasz a Bíráló 3. kérdésére<br />

UV/VIS spektrofotométer – folyékony halmazállapotú minták vizsgálata<br />

Felépítése: fényforrás, fény felbontására szolgáló optikai egység, mintabeviteli egység,<br />

detektor, jel-és adatfeldolgozó egység<br />

egyes komponensek koncentrációjának meghatározása a kérdéses komponens adott<br />

hullámhosszon mérhető abszorbanciája segítségével. A módszerrel mindazon anyagok<br />

mérhetők, amelyek a 200 nm ≤ λ ≤ 800 nm tartományban fényt nyelnek el<br />

Lambert-Beer törvény: fényelnyelés arányos az elnyelést okozó komponens koncentrációjával<br />

A = lg(I 0/I) = ε • c • l<br />

A : abszorpció (fényelnyelés)<br />

ε : moláris abszorbancia<br />

c : a meghatározandó komponens koncentrációja<br />

l : rétegvastagság (1cm)


Köszönöm újra a figyelmet!

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!