NEMZETI KULTURÁLIS HAVILAP 4. ÉVFOLYAM 5. SZÁM - Niton

A zsűri: Az elnöki teendőket a házigazda Lezsák Sándor író-költő, az Országgyűlés alelnöke látta el. Társelnökként Molnár Imre, történész, Esterházy-kutató, a Külügyminisztériummunkatársa segítette. A zsűri tagja: Czoborczy Bence a Keresztény Élet főszerkesztője, Karaffa János, felsőtúri plébános, a Pázmaneum Társulás elnöke,Harmatos Áronné, nyugalmazott iskolaigazgató és Olajosné Kádár Ilona történelemtanár.Esterházy Jánoshoz méltóanA Marianum Egyházi Iskolaközpontsikere LakitelkenCímlapunkon a komáromi MarianumEgyházi Iskolaközpont gimnazistáit látjukpár nappal azután, hogy Hozman Zsanetthitoktató vezetésével bebizonyították:méltóak felvidéki mártírunk, EsterházyJános szellemiségéhez. A KanyicskaDalma, Sütő Szilvia, Matus Ádám összetételűtrió ugyanis megnyerte a LakitelekiNépfőiskolán megrendezett EsterházyJános élete és kora elnevezésű, Kárpátmedenceivetélkedőt! A versenyt a máremlített népfőiskola, a magyarországi KeresztényÉlet hetilap és a dunaszerdahelyiPazmaneum polgári társulás hirdette megazzal a céllal, hogy minél több magyarfiatal ismerje meg a vértanúságot szenvedett,Jézus tanításához haláláig hűségesfelvidéki gróf életét és korát. A komáromigyerekek győzelmét talán nem is illőa siker kategóriába sorolni, hiszen jóvaltöbb annál – tanúságtétel. Bizonysága annak,hogy Esterházy János szülőföldjénvannak olyan ifjak, akik megértik a legnagyobbfelvidéki magyar cselekedeteit, átérzik,milyen megingathatatlan hit kelletta megpróbáltatások elviseléséhez. Egyretöbben tudják, hogy Esterházy János elmenekülhetettvolna Csehszlovákiábóla kínzások, megaláztatások és a halálos,hazugságokra épített fenyegetettség elől,mégsem tette. Amíg tehette, mentette alengyeleket és a zsidókat, bár ebben azesetben már a családját is veszélybe sodorhattavolna. Lélkében nem a gyűlölködés,a bosszúállás, a reménytelenség munkált abörtönökben, hanem a szenvedések tüzébenmegszülető szeretet. Élete Jézus földimegpróbáltatásait mintázta, ezért történhet,hogy 52 esztendővel a halála után is élbennünk, gondolkodásunk és érzelemvilágunkrészévé vált, példává nemesedett,mutatva az egyetlen jó irányt – a megbékélés,a feltétel nélküli szeretet útját.A lakiteleki élményekről Hozman Zsanettetkérdezgettük:Az idén mi már negyedszer jártunkLakitelken, mert iskolánk csapata előzőlegis részt vett a különböző vetélkedőkön.Jelentkeztünk a II.János Pál pápa élete éskora, Szent Imre herceg élete és kora ésMárton Áron püspök élete és kora versenyekreés szereztünk egy második és egyharmadik helyet. Most sikerült előszörnyernünk.A csapat összetétele időközben változott...Az idén első gimnazisták alkották a triót.Valamennyien szerény gyerekek, akikhelytállásukkal és „kapásból” adott válaszaikkalmég engem is megleptek. MatusÁdám talán maga is történelemtanár lesz,mert szinte ragadnak rá az évszámok ésmás fontos információk.ITTHON 5

A vetélkedő több fordulóból állt...Először írásban kellett válaszolnunka Keresztény Életben közölt kérdésekre– három ilyen forduló volt. Az elődöntőbe24 csapat került a Kárpát-medenceimagyarlakta településekről, a döntőben12 együttes mérte össze erejét. A döntőOlajos István jóvoltából élvezhető viadallávált, játékos formák adtak keretet asúlyos kérdésekhez. Számomra, aki óvodapedagógusvagyok és katolikus hittanttanítok a Marianumban, bizonyos szempontbólfurcsa volt, hogy olyan témák iselőkerültek, melyekről én diákkorombannem is hallottam, de a tanulóim mártalálkoztak velük a tanítási órákon. Kétesztendeje Erdélyben jártam, s tulajdonképpenott döbbentem rá, érett fejjel,hogy kik is vagyunk, mi magyarok.Mit tapasztalt Erdélyben?Az erőteljesebb, tisztább magyarságtudatmegnyilvánulását. Az erdélyiek mindigkiállnak magyarságuk védelmében,míg mi mintha nem mernénk vállalni,A komáromi trió munka közben és Lezsák Sándorral, a felvidéki magyarok hűséges támogatójával.6

Elárvult a Fábry-mű, elárvult az erkölcs?Stószi séta 2009 tavaszánMindketten jól emlékeznek az egy időbensűrűn érkező látogatókra, s arra az utolsószilveszterre is, melyet az író megélt.„Az ablakait mindig nyitva tartotta,még zivatarban is, mert olyankor különösenerős volt a fenyőillat. Az ablakban állvagyakran megvárta a környékről érkezőbuszjáratokat, megnézte, ki jött velük. Sokatsétáltunk a patak mentén. – Daloljunkegyet! – javasoltam. – Daloljunk! – örültmeg a javaslatnak, s már zengett is a dal.Kiváló hangja volt! Ifjúkorában színdarabokatrendezett – a helyi műkedvelőkkelfoglalkozott – a stósziak ezért is becsülték.A jelmezeket Kassáról kölcsönözték.Vasárnap délelőttönként szimfonikus zenéthallgatott a rádióból. Karácsony este– akármilyen nagy volt a hó – átjött hozzánkvacsorára.Utána sokáig énekeltünk gyertyafénynél.Nem szabad elfelejteni a régi szokásokat– hangoztatta – ápolnunk, védenünk,őriznünk kell hagyományainkat. Bennünketis rákényszerített az olvasásra. Könyvekkel,újságokkal látott el. Élete alkonyánminden este elvárta, hogy ott üljek nála éselmeséljem, mi minden történt aznap Stószon.”A naplóíró Fábry Zoltán12A (cseh)szlovákiai magyarság egyiklegkiválóbbja, a stószi Fábry Zoltán1897-ben született és 1970-ben hunyt el.Hálásan köszönöm a sorsnak, hogy életeutolsó négy évében gyakran megfordulhattamnála, általában Kolár Péterrel, akiaz első színes fotókat készítette róla. Azélmény ereje nem gyengült az évtizedekfolyamán. Stósz felé utazni most is izgalom,mint annakidején, amikor riportrautaztam hozzá. A házat látni most is lélekmelegítő,pedig az a bizonyos „stósziablak” már nem tárul a világra.Schreiber Istvánné az író mindennapjainaksegítője volt, ma is a Fábry-házzalszemben, a Bódva partján, az erdőszélcsendjében él: a nyolcvanhetedik évébenjár. Lánya, Alica, akit Fábry Zoltánéppúgy Csacsinak nevezett, mint sajátmagát, mert „az ember sohasem tudhatannyit, hogy ne maradjon mégis „csacsi”,édesanyja támaszává vált idős napjaira.Vajon tudja-e az író halála óta felnőttkét nemzedék, ki volt ez a magányosanélő, de mindig közös érdekeinkért küzdőstószi férfiú? Tudják-e a mai fiatalokés középkorúak, hogy Fábry Zoltána második világháború után egészen ahaláláig a /cseh/ szlovákiai magyarságvezéregyénisége volt, aki a legnehezebbidőkben is kinyilvánította igazát? Őtnépének szeretete emelte az erkölcsi elismerésmagasába. Sokan hittük, hogya rendszerváltás után jön majd el az őideje, amikor házában emlékmúzeumotrendeznek be, hiszen mindenét általánosörökösére, a Csemadokra hagyta. Azíró halála után Dr.Nagyidai Ernő ügyvédfelkérte Balogh Edgárt: készítse ela Fábry Zoltán Emlékmúzeum /FZEM/tervét, mivel a végrendelet is hivatko-

A Pekár József és fia által készített gyönyörű emlékoszlopzik ilyennemű elképzelésre. Balogh Edgár:„Elsősorban is leszögezem, hogy azFZEM nem helyezhető el másutt, mintéppen Stószon, az író házában konzerválvaa munkahelyet, könyvtárat és levéltárat.Minden átszállítás, megbontás,a környezetből való kiragadás eredetiségétőlfosztaná meg a jövendőbeli Fábrykutatást,melynek szüksége van az írótólelválaszthatatlan stószi „remete-élet”különleges összhangjára. Megőrizendő abensőség és a ház, a bejárat és az udvar, akörnyezet műemlék-együttese.”Igéretes próbálkozások ellenére aFZEM nem működik, a ház elárvult,éppen úgy, mint maga az életmű is,melynek legértékesebb darabja jóvalaz író halála után került napvilágra.Az Üresjárat 1945-1948 c. kötetről vanszó, amely a jogfosztottság idejéből valónaplójegyzeteket tartalmazza, s melyeta Regio-Madách-Kalligram kiadók közösenjelentettek meg 1991-ben. A naplótRepiszky Tamás adta közre. TamásSimai Béláné Madzsar Lili unokája. Ahölgy Fábry Zoltán legszűkebb barátiköréhez tartozott férjével együtt. /Ő rendezteát például Fábry Zoltán könyvtáráta kitünő Szabó Ervin módszer szerint./Néhány idézet a naplóból:1947: „Ahogy Hitler Európája gyilkosavolt Európának, úgy Sztálin Európájacsak likvidálását jelentheti minden európai,tehát nyugati értéknek... A magyarságkeleti származék nyugati orientációval,ám ma Kelethez akarják rögzíteni. Magyarországviszont csak mint a Nyugatszerves része élhet és teremthet kultúrát.A szovjet történelem bűne, hogy megástaa magyar demokrácia sírját... A történelemviharaiban, a hatalmi érdekszférákösszecsapásaiban az ember mindenkorvesztes. A /cseh/ szlovákiai magyarság acseh és szlovák sovinizmusnak, és az új,idegen millitáns érdekeknek közös áldozata.A kitelepítések ördögi orosz tervemögött is egy nagyhatalom politikaisakkhúzásai rejlenek: a német kitelepítésorosz támogatással érthető: Oroszországígy akarja Csehszlovákia halálos ellenségévétenni Németországot, hogy Csehszlovákiakénytelen legyen orosz hátvédelmipolitikát folytatni. És nem utolsó sorbanezért támogatja Oroszország a magyarokkitelepítésekor is Csehszlovákiát: mindenoldalról körülveteti ellenségekkel. Ördögiterv, mely nem sikerülhetett volna, ha acsehek és a szlovákok nem vesztik el józanságukat.De a pillanatnyi előnyökcsábítóak voltak - majdnem négymillióember vagyona.” És még egy idézet azÜresjáratból, amely sokak számára meglepőlesz. A rövid ideig kommunista, ésmindvégig baloldali Fábry Zoltán, aki akisebbségek legnagyobb fegyverének amakulátlanságot, a színtiszta erkölcsöttartotta, ezt írja 1947-ben: „Minden más>> 21.ITTHON 13

Hogy ne legyen gyökértelenés magányos az életünkAz V. felvidéki rovásírásversenyről14„Tudatosítanunk kell a nemzeti szellemiségfelvállalóiban, hogy a rovásírás ismereteés a hozzá kapcsolódó történelmiháttér nélkül szinte hiábavalónak tűnikminden küzdelem az Igazságért, hogy amagyarság megmaradása javarészt ettől atudástól függ.”Szakács Gábornak, a Forrai Sándor RovásíróKör elnökének idézett gondolataszellemében hirdette meg a Palóc Társaságimmár ötödik alkalommal a KárpátmedenceiRovásírásverseny keretében afelvidéki országos rovásírásversenyt. Azelmúlt évek tapasztalatai egyértelműen bizonyították,hogy alap- és középiskoláinkdiákjai körében egyre nagyobb érdeklődéstvált ki a rovásírással való foglalkozás,egyszersmind a rovásírás tanulása révénaz igaz magyar történelem megismeréséneka vágya. Ezt az igényt azonban felkell ébreszteni a tanuló ifjúságban s errehivatott a tanár, aki nap mint nap mintlámpás a sötétben szór fényt maga körül,világítja meg s világosítja fel a szépre, jóra,igazra, ősi tudásra fogékony fiatalokat.Ilyen tanárok pedig kies tájainkon is teremnek,nem mindig elismerten és köztiszteletbenállóan, de köréjük sereglenekaz érdeklődő diákok, s így együtt lesznekcsodákra képesek.Tájainkon a magyar rovásírás tanulásánakmegnövekedett igénye – talánnem tévedünk – a rovásírásversenyeknekköszönhető elsősorban. KétszerAlsóbodok, Vásárút, Zselíz után 2009-ben a révkomáromi Munka Utcai MagyarTanítási Nyelvű Alapiskola nyújtottminden tekintetben megfelelő otthont aversenynek. Csak az elismerés hangjánszólhatunk az iskola vezetésének kitüntetőtámogatásáról, továbbá a tanári karpéldás és lelkes hozzáállásáról. A reggelnyolc órai kapunyitáskor a helyiek már izgatottanvárták, hogy gyorsan és helyesenelolvashassák a rovásírással írott szöveget,aztán érkeztek a többiek a szélrózsa mindenirányából. Az idei rovásírásversenyre145-en jelentkeztek s csaknem valamenynyienmeg is érkeztek, a résztvevők számakísérőkkel együtt megközelítette a kétszázat.Örvendetes fejlemény a rovásírásversenyekrövid történetében, hogy évrőlévre többen jelentkeznek az előző évihezképest, valamint szaporodik a versenybebekapcsolódó helységek száma is. Amostanin pl. először jelentek meg a kürtialapiskola, illetve a pozsonyi Duna utcaivagy az érsekújvári Pázmány Péter Gimnáziumtanulói. Az elhintett mag kikel.A magvetők szinte mindegyike továbbrais lelkes résztvevője a versenynek, helyesebbenfogalmazva elkötelezett híve a székely-magyarrovásírásnak. Működési helyükönműhelyt teremtve fáradhatatlanulvégzik önként vállalt, felelősségteljes, nemdíjazott munkájukat, tanítják a magyarrovásírást s általa az ősi magyar múltat.Bathó Sylvia, Bohák Csaba, Csicsay Sarolta,Elek Ilona, Kósa Krisztina, MatlákIveta, Mészáros Attila, Mikóczi Adrianna,Salgó Gabriella, Szabó Gabriella és soksoktársa, kiknek vállát édes teher nyomja:a Tudás Népének oktatása, a rovásírás tanításaés tanulása – következtetésképpenaz igaz magyarság nevelése. Felbecsülhetetlenaz ő szorgalmuk és érdemük, áldásostevekénységük.A rovásírásversenyen a négy korosztálybasorolt versenyzőknek öt feladatotkellett megoldaniuk: rovásírással írt szöveghangos olvasása, latin betűs szöveg átírásarovásosra és fordítva, idegen szavakA megnyitó közönségeFekete Zoltán iskolaigazgató az iskola szalagját kötifel a vándoroszlopramagyar megfelelőinek felismerése, végülrovásírásemlékeink ismerete. A versenyzőkmagas tudásszintjét bizonyítja, hogysok volt a tökéletesen hibátlan megoldás,a versenyzők helyezését sok esetben a feladatokmegoldására fordított idő arányadöntötte el.Amíg a felkészítő tanárok és a vendéglátóalapiskola tanárai a feladatokatellenőrizték és értékelték, addig a versenyzőkképességfejlesztő, ügyességi ésmozgásjáték foglalkozásokon vettek részt.Volt üvegfestés, papírvágás, kulacstar-

Emlékfaültetéstó, könyvjelző-készítés, lábtoll-labdázás,zsonglőrködés, sőt lubickolás az iskolamedencéjében... Első esetben került sorfaültetésre a rovásírásversenyek történetében.Az iskola udvarán emlékfát ültettek ela verseny emlékére és a száz éve születettBadiny Jós ferenc sumerológus profeszszortiszteletére. Újdonságnak számít azis, hogy a délelőtti megnyitó ünnepségen– amelyet megtisztelt jelenlétével és köszöntőjévelHortai Éva alpolgármester is,amelyen Misák Zoltán és Bence, valamintMászáros Gábor megható szavalatában,énekében és gitármuzsikájában gyönyörködhetetta közönség – sor került annaka vándoroszlopnak a felavatásra, amelyreünnepélyesen felkötötték az eddigiversenyhelyszínek szalagját, utolsónakFekete Zoltán iskolaigazgató kötötte fela komáromi városszínű szalagot. A szépenfaragott vándoroszlop Urbán Árpádkezemunkáját dicséri.A helyiek csapata Bathó Sylviával és Szakács GáborralA legnagyobb izgalommal várt eredményhirdetésideje is elérkezett. BathóSylvia, a verseny helyi főszervezője, MészárosAttila, az ipolysági rovásíró kör vezetője,a Palóc Társaság tagja valamint aTársaság elnöke adta át a díjakat, amelyekrőltöbb támogató gondoskodott ( MIRAOffice, Nemesvári és Társa Bt., Palócföldszerkesztősége, T. Pataki László, OravecGyula, Komárom Város, az alapiskolaszülői szövetsége) az Oktatási és KulturálisMinisztérium (Bp.) mint főtámogatónkívül.Tizenketten képviselik a Felvidéket abudapesti Kárpát-medencei döntőben június20-án, ahová Erdélyből, Délvidékrőlis érkeznek majd „vetélytársak” a csonkamagyarországiakonkívül.A korcsoport: Marcell Viktória – Alistál,Molnár Viktória – Udvard, Gál Dóra– Ipolyság;B korcsoport: Fekete Krisztina – Komárom,Barusz Bianka – Udvard, DékányMelánia- Udvard;C korcsoport:Veszelovszky Adrienn –Komárom, Németh Kinga – Gúta, TurákKrisztián – Udvard;D korcsoport: Szomolay Csilla –Felsőszeli, Kovács Bernadett – Csenke,Matlák Szilárd – Dunaszerdahely.Ezek a fiatalok, s a döntőbe nem kerültés otthon maradt rovásíró társaik a rovásírásnakköszönhetően már érzik és tudjáka múlt és az ősök üzenetét, sőt továbbadjákazt, hogy felvértezve magyarságismeretbőlne lehessenek játékszerei a hamistanokat pénzzel támogatott hirdetőknek.Ellenkezőleg: tudós elődeink ránk testálódottnemes hagyományának és páratlantudásának ismeretében ne legyen gyökértelenés magányos az életünk.Z. Urbán AladárA felvételeket Urbán Árpád készítetteMunka közben a versenyzőkMunkában a tanárokITTHON 15

Nagy szeretettel jönnek a Felvidékre a meghívott orvosokAz Arányi Lajos Napok nemcsak szakmai tanácskozásHovatovább eseményszámba mennek aKomáromban megrendezett Arányi LajosNapok, a Magyar Egészségügyi Társaság ésa Szlovákiai Magyar Egészségügyi Társaságközös konferenciái. A legutóbbit, amely azemlő- és bőrrákkal foglalkozott, áprilisbanrendezték a már megszokott környezetben– a Selye János Egyetem konferenciatermében.Lassanként köztudottá válik, hogy ezena nemzetközi eseményen – résztvevői többországból érkeztek egészségügyiek - orvosok,patikusok, ápolók – a magyar hagyományokhozméltóan nemcsak a test „meghibásodásairól”értekeznek, hanem szó esika lélekről is. Az idén például KellermayerMiklós tartotta a nyitó előadást, amelybena gyógyításról, illetve a betegségek kialakulásárólszakrális szinten értekezett. Ezzel atémával majd külön is foglalkozunk.Ifj.Bastrnák Ferenc sebészorvost, a SzlovákiaiMagyar Egészségügyi Társaság elnökétkértük, válaszoljon az ITTHON kérdéseire.Elnök úr, hogyan jellemezné az eddigikonferenciákat?A leglényegesebb célunk, hogy tanácskozásainkne csak a szakmának szóljanak.Bár világkapacitások jönnek hozzánk, őkmégsem a professzorok szintjén beszélneka betegségekről hanem úgy, hogy azt anagyközönség is megértse. Szeretnénk, ha abetegség kialakulását – ismertetve a tüneteketés más jellemzőket – megelőzhetnénk.Ezért is várjuk az egyes előadásokra minélnagyobb számban az embereket. Az egyeskonferenciák témáit nagyon tudatosan válasszukmeg. A legnagyobb gondokat okozókórokkal foglalkozunk, a Kárpát-medencébenélő magyarok legsúlyosabb, legtöbbhalálesetet eredményező betegségeivel.Például az érrendszer és a szív megbetegedéseivel,a daganatos kórokkal és nemzetünkegyre súlyosabbá váló problémájával,a népességfogyással. Konferenciánkra abelépés ingyenes, hogy minél többen résztvehessenek rajta. Aki már belehallgatott azelőadásokba, maga is tapasztalhatta, hogy alegkiválóbb szakembereket hallja.Az idén az emlő- és bőrrák köré szerveződtekaz előadások...Mindkét kórra jellemző a gyakori előfordulás,ugyanakkor tudjuk, hogy ebbenaz esetben is nagyon fontos a mielőbbidiagnosztizálás, a korai stádium felismerése,ha pedig megkezdődött a gyógyítás,a16rendszeres ellenőrzések betartása. Sajnos,jócskán vannak rá példák, amikor a páciensnem vette komolyan az orvos utasításaités nem jelent meg időben az ellenőrzésen!Mire mégiscsak felkereste a rendelőt, a kórmár eluralkodott rajta, elveszett a gyógyulásesélye. Mindkét betegségről specialistákszóltak, olyanok, akik jól ismerik az egyesstádiumokat fényképeznek és statisztikátvezetnek.Milyen volt a konferencia visszhangja?Volt- egyáltalán visszajelzés?Volt. Akik ott voltak az előadásokon,hazaérkezve azonnal tetőtől talpig átnézettékmagukat a hallott útmutatás alapján.Reméljük, legközelebb még többen jönnekmajd és nemcsak Komáromból, hanem akörnyékről vagy még távolabbról is.A mai inséges időkben nehéz lehet egyilyen színvonalas nemzetközi tanácskozástösszehozni, hiszen általában nincselég pénz.Nekünk annyiból könnyebb a helyzetünk,hogy ezek a kiváló szakemberek tudják,milyen fontos, hogy előadásokat tartsanak,ezért csak a szállás biztosítását igénylik,tehát nem kérnek tiszteletdíjat. Kellemesérzés, hogy valamennyien szívesen jönnekhozzánk a Felvidékre, és jól érzik itt magukat,mert az eszmecserék a fehér asztalnálfolytatódnak. Az idén például az egyikkiváló előadónk, egy onkopszichológusorvosnő lerovidítette a szabadságát, hogyinnsbrucki sízéséből Komáromba jöhessenelőadni.(b)

Fábry ZoltánLégy nyelved makacs, hűséges, szerelmese,őrzője és megtartója!Senki más itt ezen a tájon helyetted e munkát el nem végezheti.Mikszáth KálmánA tudatlanságnak csak egy takarója van:a nyelv, minek azt mozgatni?Herczeg FerencA népet nem azok vezetik, akik dolgoznak érte,hanem akik beszélni tudnak a nyelvén.Karinthy FrigyesNekem a szó, azon kívül, amit jelent, érzéki gyönyörűség is,külön, önálló életű zengése nyelvnek, szájnak, fognak, toroknak...Tamási ÁronMint jelképes hatalom, a magyar szó nekünk a legnagyobb ereklye.Kegyelet, hűség és becsület illeti őt.Sütő AndrásAz anyanyelv szeretete nem valami öncélú,fölösleges ragaszkodás valamihez,hanem talán a legfontosabb ismérve nemzetnek, nemzetiségnek.Kallós ZoltánAddig leszünk magyarok, amíg magyarulénekelünk és magyarul táncolunk.Kisfaludy SándorNem a föld, nem a folyók tartjákössze a nemzetet, hanem a nyelv.Illyés GyulaHa rombadőlt is, újra rakható kert, ház, haza –s csak egy a titka: kezdd el, fiadnak kell folytatnia.ITTHON 17

Éppen negyven esztendeje, hogy SzabóGyula (1907-1972) festőművésznél grafikusnál,költőnél jártam Losoncon. Ott aludtamnála, hosszan beszélgettünk; egy életremegszerettem őt, aki már túl volt a hatvanon,én meg alig huszonhat. Emlékszem,nem csak a képeit mutatta meg, hanem labdájátis, jelezve, hogy bár most már csak fut,korábban focizott is. És most, hogy ismétabban a házban lehetek, amelyben előszöraz édesanyjával és kutyájával, majd ifjúfeleségével, a kassai Haltenberger Kingávalélt, mintha ő is jelen lenne. Az utca egy idejea nevét viseli, az épület emlékház lett. A képeithárom szobában felvonultató állandótárlat kalauza Kinga asszony, aki türelmesés áldozatos munkájának és segítőinek köszönhetőentavaly november óta fogadhatjaa művészet iránt érdeklődő látogatókat. Afestmények Szabó Gyulának, a huszadikszázad egyik legnagyobb festőművészénekés grafikusának képi naplóját tárják elénk, smert Kinga asszonynál alaposabban alighaismerheti valaki az alkotásokban elrejtettüzeneteket, a kiállítás különleges élményekkelgyarapítja látogatóit. A mondatokbólkirajzolódik Szabó Gyula élete és a kor,melyben élnie adatott, melyben még a keresztnevétsem úgy használhatta, ahogyanazt az anyakönyvi kivonatba 1907-ben bevezették...Érdemes beleolvasni Molnár Aurél 1982-ben készült interjújába, melyben LosonconSzabóné Haltenberger Kingával, férje művészihagyatékának gondozójával beszélget./batta/Aki közel jut a mérhetetlen mindenhez,elveszejtik, mert nem hazug...Szabó Gyula Emlékház LosonconAz ismeretségünk úgy kezdődött, hogyelőbb pozsonyi kiállításán a Gyula képeibeszerettem bele... Akkoriban végeztemel a főiskolán a filozófia-biológia szakot.Annyira megtetszett a képek filozófiája,hogy elhatároztam: ha törik, ha szakad,írok róluk. 1969 februárjában lánytársaimmalegyütt meglátogattam Gyulabácsit. Itt találkoztunk vele, ebben a szobában,hol most mi is kettesben ülünk,Szabó Gyula képei között. Persze, annyieszem volt, hogy az igazi szándékomat– hogy írni szeretnék róla – nem árultamel. Csak a beszélgetés végén mondtammeg neki: Gyula bácsi, tartozom egy vallomássalneked: írni szeretnék rólad!Tessék? – kiáltott rám az érces hangján.Nefelejcskék szeme volt, de most, hogymegharagudott, villámokat szórt. Könnyszökött a szemembe. Gyűlölte a könnyeket.Lecsendesedett.Írhatsz akármit! – folytatta dohogva,mint egy gőzmozdony. – Az emberekúgyis összevissza írnak.Gyula bácsi! Elküldöm neked, majd olvasdel!Nem is válaszolt, kiment a konyhába,kávét főzni. Ezt beleegyezésnek vettem.Hirtelen feljegyeztem a gondolatait, s alátogatás után még az éjszakában, a sarkilámpa alatt is a jegyzeteimet pótoltam.Mi ragadta meg a beszélgetésből?Gyula bácsinál a képek labirintusábanmozgott az ember. S ahogy ő a képeirőlbeszélt, a sorok között mindenütt ott volta dialektika: szép nem létezik a rút nélkül,a tér és az idő összefügg. Ez a filozófia a18sejtjeiben volt és én, a lelkes filozófus mégjobban tűzbe jöttem. Nekem erről írnomkell! És meg is írtam a cikket mindarról,amit ő az emberiségnek mondani akar.Aztán el is küldtem neki az írást, majd alosonci Kármán-napokra magam is odautaztam.Mindenütt ott jártam Gyula bácsinyomában, az ő sleppjében. Lestem azalkalmat, mikor mond végre véleményt acikkről. De nem szólt semmit, végül énkérdeztem meg:- Gyula bácsi! Hogy tetszett az írásom?- Jó, jó,! Csak azt a szót, hogy remetehúzd ki. Nem vagyok remete! Tárva azablakom a világ beáradhat.S valóban, ezen a provinciális helyennagyon sokat tudott a világról. „Táltosvagyok! Több, mint öt kilóval jöttem avilágra. Sörényem volt...” Ezt tréfábólmondta, de – én biológus is vagyok – eztnormálisnak tartom. Roppantul érzékenyvolt, annyira észlelt maga körül mindent,gyakran úgy tűnt, mintha jósolni tudna.Állandóan figyelt a világra, s a jelenségeitmind földolgozta. S miközben elégedetlenvolt a világgal és önmagával, ő magavolt a megtestesült jóság.Mikor jelent meg a cikk?1969-ben, a pozsonyi Irodalmi Szemlében.S ekkor az én életemben is sorsdöntőfordulat következett be. Akkoriban látogatottel Losoncra Szabó Pista bácsi, Gyularégi barátja, a kiváló faragóművész. Pistabácsi is elolvasta a cikket és ezt kérdi:Ki ez az ember, aki téged ilyen jól ismer?Nem ember az – somolyog Gyula -,csak egy kislány. És én feleségül akaromvenni.Pista bácsi nagyot csapott a térdére:Gyuluskám! Akkor gyorsan vedd el!És maga, Kinga, mit szól ehhez?- Mit szólhattam volna? Én az első pillanattólkezdve olyan szerelmes voltambele, nem is kellett volna engem feleségül

vennie. Gyula konzervatív ember volt, elvett,és három boldog évet éltünk együtt.Előfordult ugyan, hogy egy-egy képén jólösszevesztünk, de e viták közben mindigkirobbant belőle egy új ötlet, egy új kép.Sosem zavartam a munkájában. Vezettema háztartást, főztem neki – pedig ő is kitűnőenfőzött, súlyos beteg édesanyját ahaláláig ápolta és gondozta -, de most márnem volt gondja arra, hogy mit ebédeljen.Hogyan teltek Szabó Gyula napjai?Fiatal korában, még a szülői házban, akonyhában festett. Amikor ez a háza felépült,a padlástérben rendezte be a műtermét.Ha dolgozott, csak egyetlen lény,Szenta, a feledhetetlen csöpp spániel lehetettjelen. A festőállvány egy öreg fa előttállt, előtte a Gyula helye. Szenta pedigdiszkréten elbújt valahol a földre támasztottképek között. Gyula pedig dolgozott,hol felállt, hol visszaült a helyére. De amikorúgy ült le, hogy: no most már kész,Szenta megérezte e pillanatot, előbújt rejtekhelyérőlés fölkérezkedett Gyula ölébe.Nekem mondhatnak a kutyákról akármit– esküszöm az intelligenciájukra. A kutyanem tud filozófálni, de tud érezni. IlyenkorGyula engem is felhívott, vagy lehoztaés megmutatta a képet.Milyen volt a mester napirendje?Hajnalban kelt, minden reggel, méghatvanéves korában is kifutott az erdőbe.A sport segítette át az életen. AmikorHáttérben a Vérke-csatornaSzabóné Haltenberger Kinga férje egyik képéről beszélkifutotta magát, lezuhanyozott, megreggelizett,fölszaladt az emeletre, menekültelőlem, hogy mielőbb hozzákezdhessen afestéshez. Én meg csak annyit hallottam,hogy fölöttem meg-megreccsen a padlós ő halkan fütyörészik. Néha eltelt háromhónap is, mikor csak festett, amikor kifestettemagát – leállt. Ilyen időszakban reggelente,a futás után, az íróasztalhoz ült ésírt. Ilyenkor mindig ideges volt. Csak akkorvolt jókedvű, ha festett. Hogy miért?Az volt az igazi kifejezésmódja. Így telteka napjai. Délután is dolgozott, s ha nem,akkor nagy sétákat tettünk a természetben,s közben tartalmas beszélgetés folyt.Nagyon vágyott a megértő társaságra.Volt itt Losoncon egy ilyen kis közösség,az Old Boyok... Régi losonci magyarok:tanár, tanító, banktisztviselő, könyvtáros...Velük rendszeresen összejött, de mindig őbeszélt, a többiek csak hallgatták. Ők aligtudtak neki újat mondani. Én is sokat tanultamtőle. Nekem Pozsony volt a főiskolám,de Gyula lett az egyetemem.Kitől tanult Szabó Gyula?Erre a kérdésre nem könnyű a válasz.Gyula sosem végezte el a főiskolát. Azédesapja – ez köztudott – címfestő volt,Gyula nála dolgozott, de de a kényesebbmunkát mindig a fiára bízta. Hogyan lettbelőle művész? Állandóan hajtotta valami.Kezdetben másolt: Munkácsy Siralomházát,Grünewald Isenhaymi oltárát.Losoncon a müncheni akadémizmusbólposztinmpresszionista festővé fejlődött.Gyurkovits Ferenc szervezett egy magániskolát.Gyula is eljárt oda, de hamarosanunalmasnak találta. Azt mondta erről:Gyurkovits bácsinál többet tanultam afalakon lévő képekről, mint a mestertől.Aztán végre akadt egy önzetlen mecénása,Veneny Lajos agrárprofesszor, őfedezte fel Gyulát, ő támogatta. A férjemtöbbször is elmesélte, hogy amikorPárkányban Veneny vendégeként e tájatfestette, a festőszéke mögött ketten megálltak.Gyula hátra sem fordult. S egyszeregy gyerekhang megszólal: Idesapám!Ugye szip kip?! – Szip ám az öreganyádtérdekalácsa! – válaszol egy férfihang.– Gyere menjünk! – Ez idő tájt Veneny ésBrogyányi Kálmán támogatásával rendeztékmeg Gyula első kiállítását Pozsonyban,ez még anyagi sikert is hozott. S őksegítették ki Párizsba is, ott azonban nemérezte jól magát, megzavarta a sok félebenyomás. 1938-ban hazajön, jelentkezikBudapestre, a főiskolára, de visszautasítják.Elküldi képét egy kiállításra – a témaháborúellenes -, nem fogadják el. Ez a képmár jelzi, hogy leginkább mi foglalkoztatja.1942-ben itt, Losoncon szép mozaikmegrendeléstkap. Ez lett a címe: „Emberek,sorsok” A vázlata ma is megvan, ittolvasható a véleménye: „Az embereketnem a szeretet, hanem a félelem és az egymásiránti acsarkodó gyűlölet kovácsoljaközösségbe. S aki közel jut a mérhetetlenITTHON 19

A Szabó Gyula Emlékház és gazdájaMINDENHEZ, embertársaik elveszejtik,mert nem – hazug...” /Emlékezzünk KármánJózsefre: Igaz és egyenes legyen, kifelveszi a pennáját... szóljon igazat vagyhallgasson.../Mivel jutalmazta a sors Szabó Gyulát?Jutalom? Talán a budapesti kiállítás aNemzeti Galériában. Hihetetlen, de ezt isa véletlennek köszönhette. 1969-ben kötöttünkházasságot és éppen ezekben azaugusztusi napokban, a Kármán-napokalkalmából – Losoncon szerepelt egy népdalműsorbanGál Gabi és Béres Ferenc.Gál Gabit Szabó Gyula gyermekkora ótaismerte, ő buzdította a fiatal lányt arra:járd az országot, a népdalokkal missziótteljesíthetsz... S hogy Losoncon jártak,bennünket is meglátogattak. Hogy kerültetekide?Nem jöttünk üres tarsollyal –felelte BéresFerenc. Az ősszel újra visszajövünkPogány Ödön Gáborral, megszervezzük akiállításodat a Nemzeti Galériában.Szeptemberben valóban vissza is jöttek.Pogány meglátta Gyula képeit és elámult.Bármit adsz, mindent kiállítunk! –mondta.Gyula így fogadta az ajánlatot: Ez leszéletem nagy elégtétele, a mi igazi nászajándékunk.A kiállítást 1971 márciusában rendezték.Három hetet töltöttünk Pesten, zajosanéltünk, kimerülve tértünk haza. DeGyula boldog volt: „Harminc év alatt nemkaptam ennyi szeretetet, mint most az elmúlthárom hét alatt.”Ez volt a hattyúdal?Ez... Májusban kezdődtek a fejfájásai.Kezdetben nem tulajdonítottunk ennekkülönösebb jelentőséget. Szedte a tablettákat,de nem segítettek. Hónapokon átszenvedett, a látása meggyengült, egyensúlyzavarokléptek föl. Besugárzásokatkapott, de minden hiába. Agytumora volt.Halála előtt mondta egyszer: Én mindentmegkaptam a boldogsághoz, de mindent– későn.M. Nagy László felvételeiA múzeum nyitvatartásaKedd:11,oo-14,ooSzerda:11,oo-14,ooCsütörtök:14,oo-17,ooMáskor előzetes bejelentés alapján.Telefonszám: 047/4326935,vagy 0905 943 560Cím: Losonc, Szabó Gyula utca 120

13.közösségi erkölcs eltörpül a jézusi mellett,mely a legtökéletesebb, tehát legegyszerűbbmegoldás: „szeresd felebarátodatmint tenmagadat.” Ez minden közösséglegmagasabbrendű mércéje. A másik keresztényaxióma: békesség a jóakaratúembereknek. A hangsúly a jóakaratonvan. A békéhez jóakarat kell, a háborúhozcsak akarat. Másnak is a javát akarni.”Elfelejtjük az oltárőrzőt?Fábrynál egy sor kiváló kortárs írómegfordult a hatvanas években, így IllyésGyula is. Az oltárőrző c. írásából idézek:„.. Ha indulhatna holmi boldoggá avatásiper, hogy ki állt kegyünkben legigazolhatóbbanmár a földön, kortársaimközül bizony Stósz irányába szegeznémaz ujjam. Él ott egy klasszikus európai,egy szentszagúan hű szabadsághívő.”Fábry Zoltán az utóbbi két esztendőbenmégis ki-kihullt az emlékezés rostáján.Vitákban ritkán idézik, a stószi házategyre kevesebben keresik fel. Műve a huszadikszázad utolsó, s a huszonegyedikszázad első évtizedére mintha elárvultvolna. Különösen fájó, hogy nem akadfiatal, aki német nyelvtudását felhasználvakutatómunkába fogna... Fábry mellőzésévelfelvidéki magyar nemzeti közösségünkerkölcsi ereje is gyengül – kihullkezünkből legerősebb fegyverünk...A stószi temetőben egyetlen, márjócskán megkopott kis koszorút találokaz író sírján, de mögötte, a sírkert legalkalmasabbpontján, nyolc méter magasemlékoszlop tekint a völgyre, az erdőkszegélyezte település házaira és templomára.Az oszlopot ugyan nem az írótiszteletére emelték, de csúcsán az éjszakábanmeg-megvillannó gyertyaláng aző legfontosabb mondatára is fényt vet– „Minden más közösségi erkölcs eltörpüla jézusi mellett.”Batta GyörgyM. Nagy László felvételeiSchreiber néni és a lánya Alica, CsacsiLent: a Fábry-házITTHON 21

Napjainkban egyre kevesebb a magyarlaktaterületekről érkező tudósítás,riport, beszámoló. Hajdanán azújságírói munka legfontosabb részevolt az utazás, a helyszínről hozottírás és fénykép. A huszonegyedikszázad elején – hazai viszonylatbanlegalábbis – ez nincs így. Nincs ifjúságilapunk sem, alig-alig szerezhetünktudomást tehetséges ifjúmagyarokról, akik majd átveszik aváltóbotot, hogy fennmaradhassona kultúránk, ne merüljenek feledésbehagyományaink. Az egyik legsúlyosabbkór, amely egy közösségetmegtámadhat: az információ, a tájékozódás,az értesülések hiánya.Ezért próbálunk lapunkban olyanírásokat közölni, melyekben egy-egyhiteles személy, egy-egy magyarlaktarégió vagy város lakója végigpillantaz elröppent múlton, azokon az évtizedeken,melyeket megélt.Gyüre Lajosköltő és író, egykori dramaturg,tanár, szakfelügyelő, kazánkovács,technikus, kérésünkre elkészített egykassai körképet. Ráérzett feladatalényegére és az „egyszeri fiú” történeténkeresztül, szinte meseszerűenalkotta meg írását.Kassai körképMit élt meg Rákóczi városában Gyüre Lajos?Akárcsak a mesében: az egyszeri fiú elindulta Messzi városba szerencsét próbálni.Egyszer már járt ott, s látott villamostfutni az utcán, amikor beteg bátyjáhozment látogatóba. Akkor tetszett meg nekia nyüzsgő- forgó, zsibongó városi élet, akorzón fel- le sétáló fiatalok vidámkodóévődése,arcukon a fiatalságra jellemzőbüszkeséggel: ki, ha én nem!Már kovács- segédlevéllel a zsebébennyitott be a volt Poledniak- gyár hatalmasandöngő vaskapujának kiskapuján– mert a nagyapja szerint minden nagykapunakvan egy kiskapuja, s azon könnyebba bejárás!A nagy csarnok- műhelyben hozzá hasonlófiatalok birkóztak a hatalmas, lepedőnyivaslemezekkel, s emelgették a voltAmikor az írók, költők örültek egymásnak.Alsó sor balról jobbra: Gyurcsó István, Kulcsár Tibor, Dénes György, Monoszlói Dezső, Gály Olga, Mács József, Gyüre Lajos.22

Egy kis pihenő Takács Lajossal a szilicei kútnál.tulajdonosról elnevezett nagykalapácsot,a Károlyt. Ennyi maradt a régi időkből,mert a gyár neve ČKD Sokolovo lett. Amunkások közül senki se tudta: mit jelent,csak volt. Később új nevet kapott agyár:VSS- nek hívták,de ez már egy másiktörténet.A fiú Csicserben kovács tanulóként aztse tudta: mi az a szakszervezet. Itt az elsőhetek után már gyűléseztek a gyárudvaron,a szakszervezeti szónokok hol törtcseh nyelven, hol magyarul győzködtékaz embereket a hirtelen előkerített asztaltetejéről. A város élte zajos, mindennapiéletét. A Malom utca kövezetére nagy, otrombabetűkkel mázolták: „Jön Latabár!Jön Latyi!” S a tömeg tódult a vasútállomásmelletti Vadaskertben hirtelen felépítettszabadtéri színpadhoz látni LatabárKálmánt. Akkor még annyian voltak magyaroka városban.A fiú Csutak Imrével, a Brassóból afront és a megtorlások elől életét mentőcsalád hasonló korú fiával könnyen öszszebarátkozott.A nagyapja mondaná, haélne:”Idegeny kutyának lába közt a farka!”alapon könnyebben ismerkedik a hasonszőrűekkelaz ember. Imre az öntődébennyelte a nehéz, mindenre ráülepedő szürke-öntvényrőllevert port, homokot, a fiúpedig a kazánkovács műhely nagy csarnokábanszegecselte a százszámra gyártottcsillét a vasúti alagút építéséhez, hogy valamicskétlerövidüljön a 12 órát igénylő úta várostól Pozsonyig. Egyszer azt mondjaneki Imre: Te Laji! Valami magyar egyesületmegalakítását hirdetik a városi hangosbemondóban! A Munkásotthonbanlesz, a Bercsényi körúton. Nézzük meg!Délután négy óra tájt már ott tébláboltakmindketten az otthon kertjében lévő kuglizókörül. Inkább csak nézelődtek, mertaz öregek nem szerették, ha a fiatalok belekontárkodtaka játékukba. Ám az se voltvidámkodás nélkül, hogyan csavargatta alábát Pajor Pali bácsi, a műhelymesterünk,mikor eldobta a golyót, hogy oda csapódjonbe, ahová szánta, s kilencet üssön egygurításra.Sokan összejöttek. Alig fértek el a nagyteremben.Voltak, akik az udvar árnyasdiófáinak hűvösében hallgatták a szónokokbuzdításait: „Ne féljetek! Nincsenekmár pofonok az utcán, ha magyarul beszélsz!Megvéd az alakuló, a magyarokatképviselő Csemadok!” Az igazságot megvallva,a fiú alig figyelt a szónoklatokra.Lekötötte valami más! A terembe lépettegy komoly arcú, középtermetű, jólöltözöttférfi, mellette egy karcsú, hosszúszőke varkocsos lány, aki láthatóan azapjával jött a gyűlésre. Rajta felejtette aszemét. Meg is kérdezte mindjárt Imrétől:„ Te Imre! Ki ez a szőkeség?” (Tudniillikők még a front előtt érkeztek a városba,jobban ismerte már a jelenlévőket, mint afiú.) „Az Simai doktor lánya, Lidi!” Erre afiú lelombozódott. Még csak meg se szólíthatta,gondolta magában: én, a parasztbóllett újsütetű kazánkovács, és a jónevűorvos lánya? Egyből letett róla. Ám ettőlfüggetlenül a városban megalakult a Csemadok.Egyszer azt mondja a fiúnak Pajor Palibácsi, a műhelymester: Te fiú! Én máröreg vagyok. Nemsokára nyugdíjba megyek.Szükség lesz új műhely-mesterre.Menj el, s tanulj! Most nyílik egy magyarosztály az ipariskolában. Kitűnő iskola.Mire elvégzed, jöhetsz a helyemre! Műhelymesternek.ITTHON 23

A kapuban, 1968. Írók – öregfiúk futballoznak Királyhelmecen.Az ipariba szinte az ország minden tájáróljöttek a tanulók. A háború miattfélbe maradt, tanulmányaikat folytatnikívánó öreg diákok, s az éppen végzősnyolcadikosok,alig pelyhedző állú gyerekemberekgyűjtőhelye lett az iskola. Alegfiatalabb tanuló, Kováts Miklós 16, és alegöregebb, a losonci Pivka Laci a maga 31évével mégis egy nemzedékké érlelődöttaz iskolapadokban. És táncoltak, énekeltekLágler Olga nénivel (hogy a családotki ne telepítsék, színlelt házasságot kötötta Dóm öreg orgonistájával, Hemerka karnaggyal),és Piki nénivel, az ipariskola régebbiigazgatójának lányával, özv. Garainévezetésével.A Munkásotthon lebontása után a Csemadoka Kárpát utcai Olimpia épületébeköltözött, ahol méltó körülmények közöttmegalakult a színjátszó csoport, a táncésénekkar. Szabadon lengett a magyarzászló a János vitéz előadásán. Testvérvolt mindenki. A régi városházán kaptakegy helyiséget, honnan a hangos-beszélőbenmagyar nyelven olvasta be a fiú aCsemadok- híreket Béres József vezetésével.Kétségtelen, a Fényes Szellők koraez. Megalakul a magyar nyelvű alapiskola,majd gimnázium. Különös! Ott is az aszszonyokvitték előbbre az akkor „népinek”mondott tánc, és énekkultúrát Kövér Cicanéni vezetésével. Ma is a fiú előtt van, szintefogható távolságban lelki szemei előtt,ahogy a Csodamalmot alakították GörögIlona balladájában a jóhangú GaskoMagdi, Sirola Kati a nyolcadik alapiskolaiosztályból, de már bimbózó mellecskéjükmagabiztos tartásával hívták fel magukraaz iparista diákok figyelmét.És elkezdődött a HUKO (kohóüzem)építése. A fiú se maradhatott ki belőle. Kiskultúrcsoportokra szakadva látogatták afabarakkban lakó építőket, vitték hozzájukaz éneket Takács Lajos tenorjával, a táncotRácz Jóska harmonikájára- zongora híján.És nem utolsó sorban ott ismerkedettmeg az építkezés idejére Nagyidára költözöttfiatal költővel, Bábi Tiborral, aki anagy vállalkozás egyes mozzanatairól írtariportjait. Terebélyesedett, kiteljesedetta Csemadok tevékenysége is. Életre kel arövid, de annál magasabb szintet elért BatsányiKör Pohl Ferenc, Görcsös Mihályés a szervezésben utolérhetetlen BéresJózsef irányításával. A színjátszó csoportöregjeihez felnőttek a fiatalok. BrezniczkyLászló ipariskolai tanár vezetésével sikerrellátogatták sorra a kisebb vidéki városokat.Az énekkar Roskoványi Lászlóvalországos versenyekre készült. Megalakultaz Új Nemzedék tánccsoport, de országossikerét a fiú már csak Pozsonyból figyelte.Rádöbbent, hogy a gépészmérnöki pályátnem neki találták ki, hogy a magyar közösségnekma nagyobb szüksége van pedagógusokra,mint a műszaki értelmiségre.De nemcsak a fiú gondolkodott ígyaz ipariskolában. Duba Gyula is váltott.Író lett belőle. Könyvei ott sorakoznakaz iskola folyosójának tárlójában. TakátsEmődből színházi rendező, majd a MagyarTerületi Színház igazgatója lett.Kováts Miklósból történész, tankönyvszerkesztő,színháztörténész, Kulcsár Ferencből,Batta Györgyből költő, MargitaIstvánból Prágában országos hírű énekes,Ferencz Gyuriból szobrász, és még ezzel afiú nem ért a sor végére azoknak az iparitvégzett diákoknak a felsorolásában,akikitt, ebben a közösségben kapták meg a pályaváltoztatáshozvaló erőt,az indíttatást.Akkor még a fiú nem tudta, nem tudatosítottamagában,hogy már fonják rá a nyelvtörvényostorát a nagyhatalmi álmokatmagukban dajkáló „nemzetvédők”. Mentségérelegyen mondva: fiatal volt testbenés lélekben, s önmagával volt elfoglalva.A fiú ezerkilencszázhatvanhétben mármeglett férfiként tért vissza a városba.Közben megváltozott az élet – s vele együtttörvényszerűen megváltozott a Csemadoktevékenysége. Felfutó fényes tündöklésébea hatalom szólt bele. A város utcáinakaz átalakítása ürügyén kilakoltattákaz Olimpia épületéből az alapszervezetetazzal az indoklással, hogy azon a helyentornyházakat építenek. A toronyházaknem épültek meg, az Olimpia még mostis áll, de a Csemadoknak költöznie kellett.A helyébe kapott épületek sora azonbanmár nem felelt meg az eddig végzett tevékenységnek.A régi csoportokból egyedülaz énekkar élte túl a válság időszakát, s az24

ország egyik legszínvonalasabb, művésziszintet elérő énekkara lett Csermely PolgáriTársulás néven, természetesen továbbrais a Csemadok alapszervezetén belül.Ettől az időszaktól kezdve megindultegy belső osztódás a Csemadok alapszervezetben.A megváltozott életmód,politikai- gazdasági életvitel nem kedvezetta munkának, amelyben – valljuk betöredelmesen - még sok tekintetben jelenvolt a múlt század munkásmozgalmáraemlékeztető, romantikával erősen megtűzdeltszervezeti élet. Helyébe lépett arealista, gazdasági – tudományos érdeklődésa maga újszerűségével, s nem utolsósorban a megváltozott életforma általkikényszerített lehetőségeivel, gyorsabbritmusával.Ehhez a változáshoz alakult át a közösségszabadidő- igénye, a kis csoportokraoszlott, atomizált városlakó élet. Ez azátalakulás azonban nem járt a Csemadokalapszervezetben veszteség nélkül.Mondhatnánk képletesen: a kiadós, időtigénylő vacsorák helyébe lépett a szendvics-kultúra sallang- mentessége, a nemkis romantikát magában hordó színjátszó,táncoló, kuglizó életvitel átalakulása.Az eddig jól működő szervezeti élet ismegszűnőben volt. Kisebb egységekre tagolódott,a rossz nyelvek szerint szétforgácsolódott,az alapszervezettel lazábbávált a kapcsolat. (Kb. 16 kisebb egységreoszlott, különféle elnevezésekkel.) Bárazt is mondhatnánk, hogy ebben közrejátszott az is, hogy míg a hetvenes évekbenegy- egy meghívó postai költsége 20fillér, később 1 korona lett, idővel ez azösszeg 10 koronára ugrott, s ezt az alapszervezetszűkös kasszája állami támogatáshiányában már nem tudta elviselni.A megmaradt nagyobb rendezvényekbőlcsak a Havasi József által vezetett CsermelyPolgári Társulás évenkénti újévikoncertje bizonyult életképesnek. A nagymúltú Kazinczy Napok rendezését mégmegtartja ugyan a városi alapszervezet,de az érdeklődés megcsappanása nagyonlehangoló. Néha csak a meghívott vendégek– és egy néhány „megszállott” veszrészt rajta. A városból évtizedekkel ezelőttelindított „Fábry Napok”-at a Szepsi Csemadokalapszervezet vette át a mindenévben sikerrel megtartott amatőr színjátszófesztivál mellé. A valahai színvonalasirodalmi estek is csak a nosztalgikus emlékekbenmaradtak fenn. A Czine Mihályáltal fémjelzett előadások folytatását térítésmentesen Pomogáts Béla igyekszikbetölteni. De újabban a fiú tanúja lettannak az eseteknek is, hogy a felkért előadóolyan összeget kért honoráriumkéntaz előadásáért, amelyet az alapszervezeta különféle pályázatok elnyerésével sembírt kifizetni. (Pl. az egyik előadó negyvenezerkorona honoráriumot kért egyelőadásáért, pedig még azt sem mondhatta:rá volt szorulva a város Csemadokalapszervezetének koldusfilléreire.)A fiúnak nehéz erről felindulás nélkülbeszélni és írni. Pedig már rég rádöbbenhetettvolna arra a József Attila általátformált református zsoltár igazságára:„Magamban bíztam eleitől fogva”.Magunkbantehát! Ki kell nevelnünk – hajtogattamagában a fiú újra és újra - a saját,általunk megválasztott vezető rétegünket,a saját mecénásainkat, akik hajlandókmég a mai gazdasági válság idején is lehetőségükszerint támogatni a szlovákiaimagyar kultúrát, mint ahogy tette annakidején a magyar főnemesség jobbik része,majd annak megszűnése után a tehetősebb,nemesen gondolkodó polgárság.Annak ellenére, hogy a fiú erősen érzia nosztalgikus felhangot, a soha visszanem térő fiatalkor sokszor csak ábrándokatkergető világát, írásos emlékein,valahogy úgy van vele, mint az egyszeriöregasszony, mikor gyónás közben bevallja,hogy paráználkodott, mire a papfigyelmezteti: régen volt az már Julcsa! Sfeleli rá az öregasszony: De mikor olyanjó emlékezni rá!Gyüre LajosITTHON 25

„Történelmi” találkozó IpolynyékenNyék Falvak Találkozója – uniós pénzbőlÖnmagában azzal a hírrel, hogy május21-24.-e között immár másodszor adnakegymásnak randevút a Kárpát-medencébenmegtelepedett Nyék falvak küldöttei,nem igen tudnánk felkelteni az olvasó figyelmét,különösen akkor nem, ha ez azesemény, tegyük fel, nem az ő településétérinti. Az viszont már igen csak hírérték,hogy erre a rendezvényre Ipolynyék Önkormányzataa brüsszeli székhelyű Oktatási,Audiovizuális és Kulturális Ügynökségjóvoltából (EACEA) több, mint20 000 eurónyi támogatást nyert. Ebbenaz időben, amikor a szlovák kormánypolitikájának köszönhetően a dél-szlovákiaimagyar önkormányzatokat úgyelkerüli az európai alapok pénze, mintördög a szentelt vizet, jó hír a helyi polgármesterekés önkormányzatok számára,hogy lehet közvetlenül pályázatokatbeadni az eus intézményekhez közkedvelttelepülésszövetségi rendezvényekre,találkozókra. Ami újdonság a már 2005-ben Ipolynyéken először megtartott településitalálkozóhoz viszonyítva, hogyebben az évben már a „Nyék Falvak” iskoláiis részt vettek rajta, mégpedig a május22-én, pénteken sorra került Balassiemléknap keretén belül, ahol is irodalmi- történelmi vetélkedőn mérték össze atudásukat az alapiskolás tanulók. A helyiekmellett még négy, a testvértelepülésMagyarnándor, a Tolna megyei Alsónyékés Felsőnyék, valamint Nyékládháza (háromtagú) csapata mérte össze tudását.Nagyon szoros küzdelemben a helyiekvégeztek az első helyen, Alsónyék a második,Nyékládháza pedig a harmadiklett. A hagyományos Balassi emléknapon,mely már nyolcadik alkalommalkerült megrendezésre, átadták a Balassiemlékérmeket, melyek ettől a naptólkezdve Jusztin Imre igazgató, JusztinNoémi tanuló és Zatyko Ilona szülő dolgozószobájátékesítik majd. A délutániA találkozó résztvevői a Szent István szobornál26

kiránduláson részt vevő csapatok és felkészítőtanáraik megnézhették az egykoriBalassi fészket, Kékkő várát, az ottaniBalassi kiállítást, megkoszorúzták a várbelső falán elhelyezett Balassi domborművet,melynek gipszből készült másolataaz ipolynyéki alapiskola előcsarnokátdíszíti az ezredforduló óta. Kékkőrőla történelmi túra Szklabonyára vezetett,a Mikszáth emlékházba, de útközbenmég tiszteletüket tették a nagykürtösievangélikus templomban, ahol a nagypalócot annak idején keresztvíz alátartották. A kirándulás Ipolybalogon,az Árpád-kori templomban végződött,ahol György Ferenc helyi plébánosszakszerű részletességgel és szeretettelmesélte el a templom történetét, és azt,hogy miért szentkoronás az ipolybalogitemplom, melyben (2005-óta) a magyarSzent Korona hiteles mása is megtekinthető.Természetesen nagy élmény voltminden vendég számára, amikor szinteérintésnyi távolságból megcsodálhattaa Szent Korona mását. A pénteki programaz érsekújvári Rockszínpad jóvoltábólfergetegesre sikeredett, hiszen aző előadásukban tekinthették meg az 56csepp vér című musicalt, melyet Érsekújvárbantavaly ősszel háromszor kellettmegismételnie a társulatnak a telt házaselőadások után.Kirándulók a Mikszáth-emlékház udvaránLent: Minden gyerek győztes- öt csapat a képenIdőközben sorra megttek a Nyék Falvakküdöttségei, így szombaton reggelre,mint egykoron a hét honfoglaló törzs,megérkeztek a hét Nyék település vezetői,önkormányzati képviselői is, és Európaidélelőtt címmel megtarthatták azta konferenciát, melyen a szakmai előadókon,– Udvardi Péter, az Ister GranumEGTC munkatársán, vagy Papp Sándora találkozó projektjének íróján kívül,ITTHON 27

Tóth István, Ipolynyék polgármestere aláírja az együttműködési szerződésttiszteletét tette Váradi Lajos, Magyarországpozsonyi nagykövetségének főtanácsosa,Mészáros Alajos egyetemi tanár,az MKP európai parlamenti képviselőjelöltje is. A tartalmas előadások után ahét település: Alsónyék, Felsőnyék, Kisnyék,Nyékládháza, Nyékvárkony, Feketenyékés Ipolynyék vezetője mutattabe községét, majd együtt megvitatták atestvértelepülési szerződés tervezetét,amely az együttműködés alapját képezia jövőben. Néhány mondat a szerződésVáradi Lajos követségi tanácsos köszönti a küldötségeketszövegéből: „A Nyék Falvak TestvértelepüléseinekTalálkozóján a falvak aláírásukkalerősítik meg, hogy ezt a kapcsolatotmegtartják, erősíteni és szélesítenifogják a települések oktatási intézményei,vállalkozói, civil szervezetei és pol-Tisztelgés Sáska Sándor huszárhadnagy sírjánál28

Nyékládháza,Feketenyék, Ipolynyék, Felsőnyék,Kisnyék,Nyékvárkony és Alsónyék vezetői a faluzászlókkalgárai között. Olyan közös elképzeléseketdolgoznak ki, melyek lehetőséget nyújtanakközös Unió-s pályázatok benyújtásához,a falusi és vidéki turizmus fejlesztésecéljából, és a határon átívelő együttműködésalapját képezik a jövőben. ASzövetség falvaiban működő oktatásiintézmények és civil szervezetek részérepályázatot írnak ki közös zászló, címer,értékjegyjegy, valamint egyéb szimbólumokmegtervezésére, előkészítik a közösturisztikai, kulturális tájékoztató térképés településtörténeti kiadvány megjelentetését.Vállalják az egységes, a Nyék FalvakSzövetségét hirdető tábla kihelyezésétközségeik helységnévtáblái mellé.Községeik honlapjain feltüntetik egymáslegfontosabb adatait, esetleg közös honlapotkészítenek és működtetnek.”A konferencia végig jó hangulatban ésépítő szellemben zajlott. A résztvevőkmegállapodtak, hogy a következő találkozószínhelye a Tolna megyei Felsőnyéklesz. Polgármestere, Ács István, akirangidősként, 75 évesen vett részt ezen atalálkozón, maga ajánlotta fel ezt a lehetőséget,mert akkor szeretne nyugdíjbavonulni 60 éves munkaköri viszonyát lezárva.Megható volt látni és hallani, ahogyanegy élet tapasztalatával a háta mögöttez a polgármester milyen szeretettelbeszél a hazájáról, a községéről. Ez ahangulat átragadt minden jelenlévőre, ésa délutáni programokon is végigkísérte arendezvényt. A kiadós ebéd után a helyikultúrházban az ipolynyéki nők klubja,a Nőszirom adott betekintést egy rövidkiállítás erejéig a helyi gasztronómiaiés néprajzi hagyományokba, melyet egyrövid helytörténeti séta követett a templomkertben,temetőben és közparkban.Itt megismerhették (a tavaly felavatásrakerült kopjafa tövében) Gyulai SáskaSándor huszárhadnagy történetét, majda templom előtti téren, Szent Istvánszobránál, közös fotózás közben értesülteka szoborállítás kalandos alomásairól.A helytörténeti séta kalauza, HrubíkBéla, mint a helyi önkormányzat kulturálisbizottságának elnöke, egyben arendezvény főszervezője, történelmineknevezte a pillanatot, amikor Szent Istvánszobra előtt, a honfoglalás után több,mint 1100 esztendő elteltével, a szétszabdalthaza egyik szegletében, együttállnak a honfoglaló törzsek egyikének, aNyék törzsnek a fiai és lányai, hogy hitettegyenek hazaszeretetről, barátságról,emberségről. Ha vannak az életnek felemelőpillanatai, akkor ezek mindenképpenazok közé tartoztak, mert azidő végtelenjében megállni, körülnézniés megtalálni magunkat a történelemben,óriási dolog. A séta után a vendégeka helyi kultúrház mozitermében azipolynyéki Csemadok alapszervezeténekműsorát tekinthették meg, melyben aHONT néptáncsoporton és énekesekenkívül vendégként fellépett a zselíziKincső a Gereben zenekar kiséretében,hatalmas sikert aratva a csaknem teltházasnézőtér előtt. A műsort a kultúrháznagytermében a helyi VINFEST 2009című nyilvános borkóstoló követte,melynek áldozatai az idei országos borversenybeérkezett borminták voltak.A rendezvény jó hangulatáról a kiválóminőségű borok mellett az ipolyhídvégiQualiton zenekar gondoskodott. Az időmúlásával, valamint a borminták fogyásávalegyre kellemesebben érezte magáta többszáz helyi és környékbeli vendég.A szombat este sem tel el azonban színházielőadás nélkül, hiszen a Csemadokhelyi Mics Károly színjátszó csoportjaa vendégek tiszteletére bemutattaMolnár Ferenc: Harmónia című zenés,háromfelvonásos vígjátékát.A vasárnap délelőtt jelentős eseménynekvolt tanúja, hiszen a falu elején elhelyezettkétnyelvű üdvözlő tábla immárháromnyelvűvé bővült, köszönhetően aPalóc Társaság felhívásának. Ez az Ipolymenti magyar település a régióban másodikként,Ipolybalog után, elhelyezterovásírásos falunévtébláját A helyiekenés a vendégeken kívül részt vett az eseményena gondolat szülőatyja, SzakácsGábor is, aki az ünnepi Sajó Sándor versután, melyet a helyi alapiskola tanulója,Novák Gabriella, az országos rovásírásversenygyőztese tolmácsolt, székely-ITTHON 29

Szakács Gábor átadja a székely zászlót Ipolynyék polgármesterénekfent: Ács István Felsőnyéki polgármester mindenkit meghív a jövő évi találkozóra, ami Felsőnyéken leszlent Az ipolnyéki Nők Klubjának a kiállítása a vendégek tiszteletéreföldi zászlót adományozott a településpolgármesterének, Tóth Istvánnak. Azünnepi szentmise a helyi római katolikustemplomban hitében is megerősítettmindenkit. A három napos rendezvényvégeztével az önkormányzat dísztermébena települések vezetői aláírtákaz együttműködési szerződést, melyeta Nyék Falvak Szövetsége akár közösalkotmányként is kezelhet. Az, hogy atalálkozó uniós forrásból került megrendezésre,bizonyítja, hogy van kézzelfoghatóeredménye az eus tagságnak.Ez nyilvánvalóvá vált az ipolynyéki éskörnyéki emberek számára, s ez jó alaplehet a közelgő európai-parlamenti választásokelőtt.A Nyék Falvak Találkozója után nehézleírni azokat az érzéseket, melyek ilyenkorakarva-akaratlanul megérintettekmindnyájunkat. Azon kívül, hogy barátokraleltünk egymásban, valami mást ismegerősítettünk. Az emberséget, melyegyre gyakrabban hiányzik tájainkonaz emberi kapcsolatokból. Úgy voltunkegyütt három napig baloldaliak, jobboldaliak,keresztények, keresztyének, hogya politika szóba sem került. Lehet, hogynem tudtuk betemetni azokat az árkokat,melyet a politkusok ásnak nap, mintnap, egyre mélyebbre a már nem létezőhatár egyik és másik oldalán, de üzentünknekik, hogy nem tűrjük tovább amegosztottságot, sőt annak szándékátsem. A tudósok megvizsgálták az emberikönny összetételét és megállapították,hogy az vízből és sóból tevődik össze. Alelket, mely a könnyet az ember szemébecsalja, nem találták meg benne. A NyékFalvak Találkozóján ezt a lelket találtukmeg az emberi kapcsolatokon keresztüla nemzet egyre nyomorúbb állapota közepette.A lelket, amely közösségeket ésembereket tart össze, amely emberré teszminden körülmények között. A találkozóvégeztével mosolygós emberek vettékhazafelé útjukat a gondokkal küszködőMagyarországra. A mosolyokat látvareménykedhetünk, nincs még mindenveszve.Fényeket gyújtottunk az emberi szemekben,melyek messziről is látszanakmajd. Ezek a fények a reménység csillagai,a barátság fényei. Már csak ezért isérdemes volt megrendezni a Nyék FalvakTalálkozóját.Palócz30

„Égig érő fa“ mesemondó verseny Szímőn2009. május 7-én, immár 6. alkalommalrendezte meg a CSEMADOK helyialapszervezete a Jedlik Ányos MagyarTannyelvű Alapiskolával közösen Szímőna hagyományossá vált „Égig érő fa“ mesemondóversenyt. Kedves vendéget köszöntöttekBalázsy Géza gyermekkönyvillusztrátor személyében, aki beavattahallgatóságát nemcsak munkájának, dea Tücsök gyermekújságban végzett tevékenységénekrejtelmeibe is. Vége hosszanem volt a gyermekek kérdezősködő kedvének.A versenyen vendégeink voltak a SzímőiMagyar Tannyelvű Óvoda és a JedlikÁnyos Magyar Tannyelvű Alapiskola alsótagozatos tanulóin és pedagógusain kívül:A Martosi Óvoda és a ReformátusEgyházi Alapiskola, a Tardoskeddi MagyarTannyelvű Alapiskola, a Gútai CorvinMátyás Magyar Tannyelvű Alapiskola,a Nemesócsai Móra Ferenc Magyar TannyelvűAlapiskola képviselői és CsontosGizella, a szímői CSEMADOK szervezetvezetőségi tagja a kultúrbizottság elnökeA műsort a szímői CSEMADOK alapszervezeténekelnöke, Kantár Éva, a megérdemeltnyugdíjas éveit aktívan töltő tanítónőés a Szímői Jedlik Ányos MagyarTannyelvű Alapiskola igazgatónője, IllésAnikó nyitotta meg.A vendégeknek lehetőségük volt meghallgatniigen sok szép és kedves mesét.Az előadók igazán kellemes élményekkelgazdagították a hallgatóságot és a zsűrit.A zsűri tagjainak ( Balázsy Géza, IllésAnikó, Csontos Gizella) bizony sok fejtöréstokozott a verseny kiértékelése, alegjobbak kiválasztása.Végül megszületett az eredmény:Az I. kategória versenyzői, az óvodások:Illés Dániel, Illés Rebeka és Endrédy Orsolyamindhárman egy-egy szép könyvveltérhettek vissza az óvodába, melynek nagyonörültek.A II. kategória (1.- 2. osztály) győztesei:1. helyezés Bachorec Lilla2. helyezés Benkő Enikő3. helyezés Bartalos Jázmin és LakatosZdeno Szímőről.A III. kategória (3.- 4. osztály) győztesei:1. helyezés Laky Zoltán Gútáról és KitkaViktória2. helyezés Nagy Csongor3. helyezés Leiszner Patrícia és BombiczEleonóra.A helyezetteknek az okleveleket kedvesvendégünk adta át, dicsérő szavak kíséretében.A mesemondó verseny egyik résztvevőjesem ment el üres kézzel, mindenkikapott a CSEMADOK elnökétől egy-egyBalázsy Géza által dedikált mesekönyvet.Minden vendégünket finom ebéd vártaa kellemes hangulatban eltöltött délelőttután.Paedr. Molnár Zuzsa pedagógusM.Nagy László illusztrációs velvételeITTHON 31

V. alkalommal rendezték mega Nyújtsd a kezed! országos roma szavalóversenytLépések a kitörés feléVolt Rimaszécsen egy rendkívüli mesemondótehetséggel megáldott ember,Busa Viktor, aki hihetetlen képzelőerővelrendelkezett, s olyan mesevilágot hozottlétre, amelyre csak nagyon kevesen voltakképesek. A legnagyobbjaink, GárdonyiGéza vagy Benedek Elek társaságábanvan a helye, mondta a pár hónapja elhunytmesetulajdonosról B. Kovács Istvána Nyújtsd a kezed! országos roma szavalóversenydíjkiosztó gáláján. B. Kovács Istvánszerencsés ember, hisz megörökíthetteezeket a meséket, amelyek a Szőlő-SzűltKálmány c. kötetben jelentek meg a Madách-PosoniumKiadónál. Igaz, B. Kovácsnem volt elégedett a kiadás minőségével,s egyik álma, hogy ezek a mesék szebbgrafikai kivitelben ismét megjelenhesseneka közeljövőben. Javaslatot tett arra is,hogy a versenyt alakítsák át mesemondóversennyé, amely akár Busa Viktor nevétis felvehetné.De térjünk vissza a Nyújtsd a kezed!idei évfolyamához. A verseny történelménekelső állomása 1999, amikor a helyialapiskola akkori igazgatónője, Reisz Évagondolt egy merészet, s országos romaSzászi Zoltán és az I. kategória versmondóinak győztese, Váradi OrsolyaLent: A vendégek egy része: Boros Mátyás, B. Kovács István, Reisz Éva és Szászi Zoltán32

szavalóversenyt hirdetett. Az első évfolyamaz ötletgazda legmerészebb várakozásaitis felülmúlta, hisz komolyan véve afelhívást, Naszvadtól Ágcsernyőig jelentkeztek,s a zsűriben is olyan nevek ültek,mint Nagy Ildikó, Dubovszky László,Kolár Péter vagy Sebők Valéria. A versenymég 2 évfolyamot ért meg, de mivel ReiszÉvának távoznia kellett az iskolából, az újvezetés meg nem látott fantáziát a rendezvényben,az megszűnt, mielőtt kiteljesedhetettvolna.Szerencsére 2008-ban az ifj. Vavrek Istvánvezette Ternipe Polgári Társulás ismétfantáziát látott benne, s meghirdettea negyedik évfolyamot, s az idén már ajubileumi, 5. évfolyamra kerülhetett sor.A Ternipe Polgári Társulásról tudnikell, hogy 2008-ban, Szlovákiában elsőnekhozta létre roma tanodáját, amelybena régióból érkezett pedagógusokokítják a gyerekeket délutánonként ill.szombatonként a hivatalos tanórák után.A társulás egyik nem titkolt célja, hogyszeretné, ha ezek a gyerekek legalább aközépiskoláig eljutnának és szeretnékfelismerni a tehetséges gyerekeket, így pl.van rajz- és gitároktatás is, de a falubanpár éve ismét létrejött a focicsapat is.Ennek jegyében döntöttek a Nyújtsda kezed! felújítása mellett is. A tavalyitóleltérően az idén már a helyi önkormányzatis támogatta a rendezvényt, amelyfölött Csáky Pál, az MKP elnöke vállaltvédnökséget, s levélben köszöntötte arésztvevőket Hrubík Béla, a Csemadokelnöke is. „A Csemadok országos elnökekéntérzem a felelősségét annak, hogytennem kell, és tenni is fogok a lehetőségeimenbelül e sokat szenvedett és lenézettkisebbség érdekében, mert sorsukata legközelebbinek érzem a miénkhez.Azért is éreztem, hogy szólnom kell ma,mert a kinyújtott kezet soha nem szabadeltaszítani. A sorsunkat vállanunk kell.Akár magyarként, akár cigányként. Detisztességesen, és felemelt fővel, mert aszegénység nem bűn, csak állapot, amibőlvan kiút, ha lassan is. Ez a nap egy lépésezen az úton. Higgyetek benne, hogyebben nem vagytok egyedül, higgyetekabban, hogy azok, akik ma itt József AttilátAdyt, Benedek Eleket mondanak, mármások lesznek lélekben” – üzente levelébenHrubík.Valószínűleg az ünnepnap okozhatta,hogy a tavalyinál valamivel kevesebbenvoltak a versenyzők, s főleg a régió nagyobbalapiskolái mellőzték a részvételt.A vendégek névsora viszont igen tekintélyesvolt, még a MK Miniszterelnöki Hi-Mind vers- mind prózamondásbanRusznyák Erzsébet volt a legjobb a III. kategóriában^ Kökény Béla roma aktivista és ifj. Vavrek István, aTernipe Polgári Társulás elnöke, a verseny főszervezője< Molnár Zsuzsa, Balázs Emese, Sebők Valéria, BudaiErzsébet és Bányiczki Máriavatala is képviseltette magát Boros Mátyásstratégiai főreferens személyében,de jelen voltak Besztercebánya Megye ésa Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei KözművelődésiIntézet, valamint több romacivil szervezet képviselői is. A zsűri (B.Kovács István, Budai Erzsébet, BalázsEmese, Molnár Zsuzsa, Miko Attila ill.Szászi Zoltán, Sebők Valéria, Kovács Katalinés Bányiczki Mária), ahogy az előzőévfolyamokon, az idén is több kitűnőteljesítményről adhatott számot, s főleg aprózamondók között akadtak kiemelkedőtehetségek. A verseny legsikeresebbrésztvevője a rimaszécsi Rusznyák Erzsébetlett, aki mind a vers- mind a prózamondókközött megnyerte a kategóriáját,s aki a tavalyi Juhász Ferenc vers után azidén Karafiáth Orsolya költeményét adtaelő elementáris erővel.Juhász Dósa János,Gecse Attila felvételeiITTHON 33

Még egyszer az Ifjú SzívekBartók műsorárólIgen, előttem már véleményt nyilvánítottak.Sőt! Ketten is: Mislay Edit és SebőkGéza. Mindketten az Új Szóban. Igazavan az újságnak, hogy ekkora érdeklődésttanúsít. Ez nem egy színházi bemutatóvolt, hanem egy korszak-meghatározóelőadás. Könnyű ezt így leírni, de Bandibácsi mondd már meg, hogy miben voltkorszak-meghatározó?Itt jön a gondolatom folytatása – SebőkGéza nem akarok veled vitatkozni.Meglepetés? Egyetértek veled. Azt, amitTe elmondasz a cikkedben a bartóki gondolatról,teljes terjedelmében elismerem.Én paraszti származásomnál fogva nemtudtam volna úgy értelmezni, kifejezni abartóki hagyomány értelmezési-ápolásimegfogalmazást. Gömöri palóc vagyok,érzelmeinben hordom a hagyományhozvaló ragaszkodást, ezért könnyebbnekem megérteni Bartókot. B. KovácsIstván gömörológus szervezésében Bartóknyomait bejáró csoporttal 2008-banjártam azon a pusztán, ahová hatökrösszekér szállította Bartók Bélának a zongorát.Sajnos, a csobogva folydogáló patakmellett ma már csak épület-maradványromok vannak. Ott jártamkor megfogotta helynek a szelleme, akárcsak a murányivár a Murányi Vénusz szelleme, vagy akrasznahorkai vár Andrássyak szelleme.Magyarságomhoz hűségesen ragaszkodóvagyok, de nem vakon. Tökéletesenmegértem, hogy a szlovák, az ukrán, a román,a ruszin, a rutén nációk is hasonlótermészetességgel vállalják őseiket, tisztelikés ápolják hagyományaikat.És itt van ez a csodálatos , nációkbannagyon sokszínű Kárpát-medence. Mindannyianitthon vagyunk benne. Más iselmondta már elődeim közül a Kárpátmedencenépeinek sokszínűségét. Éncsak ismétlem, mint ahogyan ismételte,bemutatta, és egyedi köntöst varrt ráaz Ifjú Szívek tánc- és parasztzenekara,táncban Hégli Dusán, zenében KonczGergely megfogalmazásában, a Tánc húroshangszerekre, ütőkre és zongorára– Hommage á Bartók, 2009. januárjábanmajd márciusában Pozsonyban elénk tártúj műsorában.Nem akarom Bartók Bélának, a Kárpát-medencenépdalgyűjtő óriásánaknagyságát méltatni, csak annyit mondok,hogy Bartók a miénk, a felvidéki magyarokéis, hiszen értékes tanulmányi évekettöltött fiatal korában Pozsonyban, ésGömörországot is megjárta, sőt, PásztoryDitát, második feleségét Rimaszombatbólhozta. A szlovákokhoz fűződő nagyságátaz is adja, hogy a csallóközi, zoboralji,honti, gömöri magyar népdalkultúramellett,mintegy négyezer szlovák népdaltfelgyűjtött, s hogy a dalok szövegét megértse,megtanult szlovákul!Oriási értéket jelentő népdalgyűjteményétletétbe helyezte a Matica Slovenská34

múzeumában, Túrócszentmártonba. Ezaz ember a Kárpát-medence népdal és zeneihagyományainak tökéletes ismerője.Ennek az ismeretségnek jutott a birtokábaHégli Dusán is. Ezt fogalmazta meg az IfjúSzívek legutóbb bemutatott egyfelvonásostánckompozíciójában. Elénk varázsolta aKárpát-haza nemzeteinek, és nemzetiségeineklelki, tánci, zenei sokszínűségébenrejlő egységét. Műsorával látványosantanúsította a szellemi hagyománykultúraegy tőről fakadását. Az együttes nagyságátbizonyította, hogy tökéletes, táj-, népfaj-és jelleghűséggel szólaltatta meg, tártaelénk az egyes népek: magyarok, szlovákok,rutének, oláhok, románok és cigányokkultúráját.Nagyon nehéz kiemelni a bemutatottműsorszámok közül egy-egy számot, illetveszemélyt, de rám különösen nagyhatást gyakorolt a leány-sor, bújócska éskaréj tiszta mozgáskultúrája és gyönyörűéneklése, a gyetvai és az oláh kettős fantasztikusmozgásösszhangja, térbeli sokrétűsége,egyénekre, párokra meghatározottfigura-gazdagsága. Nézve a gyetvaiszlovák táncot, szinte hallottam Arany János:Öldöklő angyal című versének sorait:,,Száz pár mozog,egyszerre mind, /Leszvéghetetelen labyrinth,/ ...Melyben ahánypár annyi féle,/ A tánc alakja és szeszélye,/Mégis egyazon zenemérték,/Kormányozzamindenki léptét.” A férfitáncosok közülkiemelkedett Bitter Péter, Oláh Attilaés Reicher Richárd. Mesteri előadásnakhatottak a zenekar önálló számai. Ezek atökéletes megszólalást jelentették.Nagyon vigyázott az együttes a viseletekhűségére is, úgy alakította színpadikosztümmé az adott táj népviseletét, hogyaz a teljesség érzetét keltette. Miközbenlehetővé tette a táncosoknak a szabad,könnyed mozgást.Ez a bemutató egy ország, Szlovákia, sbenne a magyarság kulturális értékeit jelentősengazdagítja. Az egyetemes magyarkultúrkincs ékköve. Olyan értékes láttatójaa bartóki gondolatnak, zenei megfogalmazásnak,melyre mindannyian büszkéklehetünk. A műsor méltó arra, hogy ország-világelőtt hirdesse a bartóki eszmét,gondolatvilágot. Ha lehetőségem lennerá, ha hatalmamban volna, tájoló-előadóivilágkörútra küldeném őket, s ezt őszinteszívvel ajánlom a szlovákiai kultúrpolitikajelenlegi irányítóinak is.Takács AndrásITTHON 35

2009. június 2., kedd14.00 Kulcsátadó ünnepség a VMK előtti téren az ÉS Színházés a Langaléta csapatközreműködésével.14.30 Fesztiválnyitó, báb- és színjátszó vendégműsorok aszereplőknek16.00 Iskolám és lakhelyem kulturális élete gyermekrajzkiállításmegnyitása2009. június 3., szerdaBábos versenyműsorok8.30 • Blanár Gabriella: Angyalbárányok (bábjáték),előadja a Kisgéresi Alapiskola Kikelet Bábcsoportja,rendezte: Blanár Gabriella• Mátyás király a zompodi csárdában (Berecz Károlynépmondáját feldolgozta Bodnár Júlia, bábjáték),előadja a Bodrogszerdahelyi Magyar Tanítási NyelvűAlapiskola Teknőcök Bábcsoportja, rendezte: BodnárJúlia• Tündérek és manók (feldolgozás, bábos mese),előadja a Gömörfalvai Alapiskola Harkácsi PimpóBábcsoportja, rendezte: Dolinszky Irén, Vezér Zsófia ésVezérné Gonda Klára• A táltos kecske (táltosmese), előadja a Feledi SzombathyViktor Magyar Tannyelvű Alapiskola MeseládaBábcsoportja, rendezte: Borsos Beáta, Makó KovácsErika és Molnár Ágnes10.30 • Pamacs (állatmese, bábjáték) előadja azÉrsekújvári Czuczor Gergely MTNy Alapiskola PinokkióBábcsoportja, rendezte: Juhász Zsuzsa és Krošlák OlgaTizenkettőt egy csapásra (népmese), előadja a PozsonyiDuna Utcai Alapiskola Iciri-Piciri Bábcsoportja,rendezte: Farkas Márta és Boros Andrea• A három kismalac (népmese, bábjáték) előadja aDunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ GézengúzokBábcsoportja, rendezte: Csörgei Tünde• A farkas és a hét kisgida (bábjáték), előadja a PozsonyeperjesiKözségi Hivatal Ugri Bugri bábcsoportja,rendezte:Ágh Erzsébet és Nagy ErzsébetSzínjátszó versenyműsorok13.00 • A bolond falu (népmese), előadja az Őrösi Csemadokhelyi szervezete és községi hivatal Örösi KarcsaKisszínpada, rendezte: Bukó Mária• N. Tóth Anikó: Alacindruska (mese), előadja a LévaiJuhász Gyula Alapiskola Skacok Színjátszó Csoportja,rendezte: Lészkó Katalin• Az okos lány (magyar népmese, feldolgozta: AgárdinéMegyessi Zsuzsa), előadja a Tornaljai KazinczyFerenc MTNY Alapiskola Kincskeresők SzínjátszóCsoportja, rendezte: Mészáros Piroska és Okos Zsuzsa• Bácskai Mihály: A makacs menyecske és a gyávaördög (népmese feldolgozás), előadja a SzőgyéniCsongrády Lajos Alapiskola Kölykök SzínjátszóCsoportja, rendezte: Skrován Gabriella14.00 – 18.00 Ajándékműsor a szereplő gyerekeknek a VMKelőtti téren2009. június 4., csütörtökBábos versenyműsorok8.30 • Édenkerti történet (bábelőadás, bibliai szövegalapján feldolgozta Écsi Gyöngyi), előadja a HetényiReformátus gyülekezet Tábita Bábcsoportja, rendezte:Écsi Gyöngyi és Szép Erzsébet• A szegény ember és a róka (népmese, HimmlerZsófia átdolgozása), előadja a Dunaszerdahelyi VámbéryÁrmin MTNy Alapiskola Virgoncok Bábcsoportja,rendezte: Csiffári Renáta• A három kismalac (népmese, feldolgozta: RebroÁgota), előadja a Felsővámosi Alapiskola TikirikiBábcsoportja, rendezte: Rebro Ágota• Grimm testvérek: A kristálygolyó (bábjáték,mesefeldolgozás), előadja a Galántai Kodály ZoltánGimnázium Manócska Bábcsoportja, rendezte: MészárosAndreaSzínjátszó versenyműsorok10.30 • Ilyen a világ (H. Ch. Andersen meséje alapján írtaNagy Irén, dramatikus játék), előadja a NyárasdiAlapiskola Tekergők Színjátszó Csoportja, rendezte:Magyar Gaál Lívia és Nagy Irén• Hófehérke (Grimm meséje alapján feldolgozta acsoport), előadja a Kassai KAFI polgári társulás BóbitaSzínjátszó Csoportja, rendezte: Kristóf Mónika• A kiskondás (népmese feldolgozás Fodor Mihályalapján), előadja a Tornai Magyar Tanítási NyelvűAlapiskola Bódva Színjátszó Csoportja, rendezte: PéterKatalin és Balázs Éva• Lázár Ervin: Mesék a négyszögletű kerek erdőből(mesejáték), előadja a Komáromi Városi MűvelődésiKözpont, a Komáromi Selye János Gimnázium KisgimiszSzínjátszó Csoportja, rendezte: Csengel Mónika13.00 • Bolondos királyság, királyi bolondság (Tóth Zoltánmesejátékát átdolgozta Hlavaty Márta, dramatizáltmesejáték), előadja a Galántai Kodály Zoltán GimnáziumHandabanda Színjátszó Csoportja, rendezte:Hlavaty Márta• A rest macska (magyar népmese, színpadi játék),előadja a Dunaszerdahelyi Városi Művelődési Központ,Csemadok Vámbéry Ármin Alapszervezete FókuszGyermekszínpada, rendezte: Jarábik Gabriella• Széttáncolt cipellők (népmese), előadja a KomáromiMarianum Iskolaközpont Mumpicok SzínjátszóCsoportja, rendezte: Melicher Andrea14.30 – 18.00 Ajándékműsor a szereplő gyerekeknek a VMKelőtti téren2009. június 5., péntekSzerkesztett játék versenyműsorok8.30 • A libapásztorlány lakodalma (népi szerkesztettjáték), előadja a Bélyi Alapiskola Gyöngyöcske Színjátszócsoportja,rendezte: Szakszon Anna• Kenderből szőtt vászon (szerkesztett játék),előadja a Losonci Kármán József Alapiskola Pitypangcsoportja, rendezte: Kertész Eleonóra10,00 Vendégcsoportok szereplése: Nyitrai Miniatűrök,Vajdasági színjátszók, Tardosi színjátszók,Nagyidai cigányok (Gál Tamás és Bodonyi Andrásvendégjátékaí)Szakmai foglalkozások a tükörteremben14.30 Eredményhirdetés, díjkiosztás a Holló együttesközreműködésével. A fesztivál zárása, a város kulcsánakvisszaadása.Délutáni műsorok a szereplő gyerekeknekNAPONTA DÉLUTÁN KÉT ÓRÁTÓL HAT ÓRÁIGA VMK MELLETTI MESEVÁROSBAN ÉS KÖRNYÉKÉNahol nyitva tart az antikvárium, kerámiát lehet vásárolni,kézműves foglalkozásokon lehet részt venni. Foroghatsz a Szarvasoskörhintában, és csúszkálhatsz a Micimackó légvárcsúszdában.Szerdán és csütörtökön köztünk lesz az Lufi Bohóc Társulat,Hegedűs Csaba vezetésével. Ők lufit fújnak és arcot festenek.S mindezt a Mesevárosban találod meg. Ráadásul gazdagprogramokban válogathatsz.Naponta 14.00 órától 17.00 óráig szakmai értékeléseka csoportvezetők, és szeminaristák részére.A versenyelőadások a VMK színháztermében zajlanak.A bábos és színjátszó versenyműsorokraa belépőjegyek ára 1,- euró.A DMT versenyelőadásaira belépők rendelhetőka Dunaszerdahelyi Városi Művelődési KözpontbanCsörgei Tündénél(telefon: 031/ 590 08 13, vagy 031/ 590 08 01).A műsorváltozás jogát a rendezőség fenntartja!

A Palóc Társaság,a társrendezőMagyar Kulturális Központ és a Csemadok Losonci AlapszervezeteAZ ŐSI GYÖKÉR ÉL ÉS TANÍTcímmel emlékezik a 100 éve születettBADINY JÓS FERENCegyetemi tanárra,a sumerológia professzorára és a magyar őstörténet-kutatás legkiválóbb alakjáraAz EMLÉKÜLÉS,amelyre minden magyart szeretettel várunk,2009. június 13-án, szombaton 9:30 órai kezdettel lesz Losoncona Kármán József Magyar tanítási Nyelvű Alapiskola Kármán-termébenElőadások:Bíró József őstörténet-kutató tanárBADINY PROFESSZOR SZEREPE A VALÓDI MAGYAR ŐSTÖRTÉNELEM KUTATÁSÁBANBíró Mária őstörténet-kutatóBADINY PROFESSZOR MUNKÁSSÁGÁNAK HATÁSA TÖRTÉNELEMSZEMLÉLETÜNKRETábori László keletkutatóA PÁRTHUS-JÉZUS ELMÉLETE A TÖRTÉNETI FORRÁSOK TÜKRÉBENKiss Irén művelődés-történészA TITKOS ALAP: ZARATHUSTRAMarton Veronika sumerológusEMLÉKKÉPEK BADINY JÓS FERENCRŐLBemutatásra kerül: Badiny Jós Ferenc A palócok ősvallása c. DVDTisztelettel kérjük az érdeklődőket, hogy részvételi szándékukat 2009. jún. 5-iga +47 43 33 623-as távbeszélőszámon vagy a következő villámlevélcímen jelezzék:z.urban@paloctarsasag.real-net.skMEGRENDELŐLAPEzennel megrendelem az ITTHON című havilapotNév:Az intézmény neve:Pontos cím:Dátum:Darabszám: Egész évre 7,92 EUR (240,- Sk): Fél évre 3,96 EUR (120,-Sk ):Elérhetőségeink:Občianske združenie JEL, Námestie 1. mája 10-12, 815 57 BratislavaE-mail: itthon.press@gmail.com. Tel: 0905/608777, 0907/177817Számlaszám: OTP Banka Slovensko 9367044/5200aláírás, bélyegző

Hollókő, a palóc táj gyöngyszemeTalán nincs is olyan olvasónk, aki ne hallott volna a palóc táj legszebb gyöngyszeméről,amely a határok fölöslegessé válásával most már gond nélkül meglátogatható. A falu 1987óta az UNESCO által számontartott azon települések egyike Magyarországon, - amely részea kulturális világörökségnek. Közép-Szlovákiából, Fülek térségéből vagy az Ipoly mentérőlindulva nem kell sokat utazni e csodálatos helyre, amely élővé teszi a múltat, melyet a „modernkor” legfeljebb annyiból változtatott meg, hogy épületei és környezete konzerválásánáljelen vannak a korszerű eljárások.Hollókő maga a mesevilág. Aki utcáin jár-kel, bekukkant kézműves műhelyeibe, múzeumaiba,felkeresi a várat és ünnepekkor ott adja át magát az áhitatnak, néhány óra alatt képetkap a palócok őrizte magyar hagyományokról, a magyar emberek szívélyességéről és a tájlelket simogató szépségéről. Az ember Hollókőn járva megtelik derűvel és szinte érzi, hogyaz emberhez méltó környezet – a tájban elhelyezett házak, az évszázadokon át megőrzöttviseletek, szokások, a hit ereje, az ott élők tehetsége, szorgalma és leleményessége, vagyisa magyarok és a velük együtt élő lelki testvérek közösen kialakított élettere csodálnivaló ahuszonegyedik században is. Hollókő valóban gyöngyszem.(L.G)Hrubík Béla felvételei.38

ITTHON 39

A C s e m a d o k O r s z á g o s T a n á c s a m e g b í z á s á b ó l a C s e m a d o k K o m á r o m i T e r ü l e t i V á l a s z t m á n y a , a C s e m a d o k M ű v e l ő d é s i I n t é z e t e ,a C s e m a d o k M a r t o s i A l a p s z e r v e z e t e , M a r t o s K ö z s é g Ö n k o r m á n y z a t a2 0 0 9 . m á j u s 2 9 - 3 0 - 3 1 - é n( p é n t e k - s z o m b a t - v a s á r n a p )M a r t o s o n m e g r e n d e z i k a4 3 . Országos Népművészeti Fesztivált4 3 . C e l o š t á t n y ľ u d o v o - u m e l e c k ý f e s t i v a l , M a r t o v c eP R O G R A M2009. május 29. (péntek) 2009. május 30. (szombat), Martos2009. május 31. (vasárnap), MartosIdőpont:18.0019.0019.00MartosProgram:Izsai és martosi népviseletekkiállítása akultúrház kistermében60 éves a Csemadok,fotókiállítás a kultúrháznagytermébenNépviseleti babák kiállításaa református templombanA Chandante kórus (holland)előadása a reformátustemplombanKísérő programok akörnyező településekenNaszvad – Kincső Néptáncegyüttesfellépése,Ágh Attila gitárkoncertje(kultúrház mellett)Bajcs – Mórinca Néptáncegyüttesfellépése,fellép a helyi óvoda ésalapiskola csoportja(a községi hivatal előtt)Vágfüzes – Csalló Néptáncegyüttesfellépése, kézműves-foglalkozás,a FelvidékiRockszínpad előadása(a szabadtéri színpadon)Hetény – a GarammentiNéptáncegyüttes fellépése,a Felvidéki RockszínpadelőadásaIdőpont:Program:6.00-9.00 Horgászverseny, Hosszúgyűr10.00-14.00 Gulyásfőző verseny a templom soron10.00-13.00Sportjátékok a tájház melletti sportpályán,a Slovakia Mentőkutyás Egyesületbemutatója, baranta bemutató a víziszínpad mellett13.00-17.00 Kézműves-foglalkozások és népi játékoka templom soron12.00-17.00Népi étel (Zsére, Martos, Szalka, Lakszakállas)- és borkóstoló (Búcs, Ipolynyék,Szentpéter, Muzsla, Martos) a tájház udvarán13.00 A szlovákiai magyar internetes népzeneiadatbázis bemutatása (ref. alapiskola)14.00 Palya Bea koncertje a vízi színpadon15.00 Népszokások bemutatása (Izsa, Zsére) avízi szinpad16.00 60 éves a Csemadok, dokumentumfilmvetítés(ref. alapiskola)Gyermek - és a felnőtt néptáncegyüttesekbemutatója a Feszty Parkban17.00Apró Garammenti (Léva), Pimpimpálé (Ekecs-Apácaszakállas),Tőzike (Bős), Kikerics (Dunaszerdahely),Ágacska (Dunaszerdahely), Dunaág ifjúsági(Dunaszerdahely), Kismegyer és Csilizke (Nagymegyer),Csali (Somorja), Kis Rakonca (Fülek),Bellő (Ógyalla), Napraforgó (Perbete), Kisködmön(Komárom)Aranykert (Bős), Berkenye (Kosút), Csalló (Somorja),Csallóközi (Dunaszerdahely), Garammenti(Léva), Hont (Ipolynyék), Kincső (Zselíz), Mórinca(Nagykér)20.00 Pünkösdi gála a Feszty Parkbanfellépnek: a Szőttes, Ifjú Szivek, Bányász Néptáncegyüttes,Martosi folklórcsoport, Százdi citerásokIdőpont:9.3011.0012.00-15.0013.00Program:Kisérő programNépviseletes felvonulásNaszvadon a Szent Koronához(kultúrház, katolikus templom)Református istentiszteletés katolikus szentmiseMartosonKézműves-foglalkozásokés népi játékok a templomsoronKorpás Éva és ÉcsiGyöngyi gyermekműsoraa vízi színpadon15.00 Néptáncgálaa Százszorszép és azEkonóm néptáncegyüttesekkela vízi színpadonA műsorváltozás jogátfenntartjuk!Médiatámogatók: