Heves Megyei Gyógypedagógiai Szakszolgálati Központ

fszk.hu

Heves Megyei Gyógypedagógiai Szakszolgálati Központ

Szerzõ, szerkesztõ:HÍDVÉGI MÁRTALektorálták:KÕPATAKINÉ MÉSZÁROS MÁRIATÓTH EGONOlvasószerkesztõ:HIDALMÁSI ANNATipográfia: BORGISZ BT.Borítóterv: KOVÁCS DÁVIDISBN 963 86308 0 9Kereskedelmi forgalomba nem hozható© Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos Közalapítvány1054 Budapest, Báthori u. 10. • Tel./Fax: 302-3007


GYÓGYPEDAGÓGIAISZOLGÁLTATÓ CENTRUMOKHEVES MEGYEI GYÓGYPEDAGÓGIAISZAKSZOLGÁLATI KÖZPONTBudapest, 2002


ELÕSZÓ A SOROZATHOZA közoktatásról szóló törvény, gyógypedagógiai szolgáltató centrumról mint különintézménytípusról nem rendelkezik. A célterület igénye és a napi gyakorlat azonbanfokozatosan és igen határozottan életre hív(ott) olyan intézményeket, amelyek a törvényáltal meghatározott szolgáltatásokon kívül más, a törvényben nem jelzett szolgáltatásokatis nyújtanak.A Közalapítvány kuratóriuma, felismerve e folyamat fontosságát, olyan pályázati programcsomagotindított útjára, amely a gyógypedagógiai szolgáltatások területén innovációsjelleggel bír.A már mûködõ gyógypedagógiai szolgáltató centrumok, környezetük igényeire reagálva,rendszerük tudatos fejlesztésével, olyan egyedi intézményi modelleket alakítottakki, melyek a pályázati program keretében, mûködési formájuk leírására, bemutatásáravállalkoztak. A szakma elismert szakembereinek értékelése nyomán Gyógypedagógiaiszolgáltató centrumok könyvsorozatunkban 8 sikeres modell-intézmény mutatkozik be.A nyolc kötet mindegyikét, külön-külön vagy együttesen ajánlom a téma iránt érdeklõdõgyakorlati szakembereknek, akik hasonló gyógypedagógiai szolgáltató centrumkialakításán gondolkodnak, esetleg elkezdték már annak megvalósítását. Ajánlomtovábbá érdeklõdõ elméleti szakembereknek, akik a közoktatásban megjelenõ „új”intézménytípus rendszerszemléletû megközelítésében érdekeltek, valamint mindazoknak,akik a fogyatékos gyermekek, szüleik és a velük foglalkozók részére nyújtott szolgáltatásokiránt érdeklõdnek.Tóth Egona kuratórium elnöke


„…A tanulmány egy évek óta folyó, tudatos, a környezeti változások ismeretére és azigények összetételére válaszolni szándékozó fejlesztési folyamat leírása.A bemutatott szolgáltató központ tevékenységrendszere egyre szélesebb körben ésegyenletesen magas színvonalon próbálja kielégíteni az igényeket.Az elmúlt húsz év gyógypedagógiai történelmét is olvashatjuk a sorok között. A törvényiváltozások, a helyi sajátosságok, a szûkebb és a tágabb környezeti elvárásokmesszemenõ figyelembe vétele, rugalmasság, a szervezeti kultúra fejlesztésének tudatostervezése és tudatos megvalósítására való törekvés jellemzi….”„…A központ dolgozói között folyamatos interaktív munka folyik, tudatos szakmaifejlesztést, az egyéni kompetenciák szélesedõ körét célzó képzési rendszerrel. Egyértelmûenés világosan látható, hogy a megfogalmazott tervezés helyzetelemzésen, annakadatain alapul….”„…A fejlesztési elképzelések merészek. Nemcsak a jelenlegi kihívások számárakeresnek megoldást, hanem több megye összefogását is célozzák….”Kõpatakiné Mészáros Mária


TARTALOMJEGYZÉKElõszó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11I. Fejezet: Bemutatkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13A központ fõbb mutatói a tervezett teljeskörû ellátás esetén . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13Az ellátás megvalósulásának helyszínei . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13Szervezeti változások tervezése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 13II. Fejezet: A régmúlt és a múlt. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31Gödrök a futópályán. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 31Gátak a futópályán . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 34III. Fejezet: Egyes szolgáltatások alakulása. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39A múlt és a jelen közti átmenet illusztrálása adatokkal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41IV. Fejezet: Jelen . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 47Az intézmény bemutatása a minõségbiztosítás szempontjából . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 54Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 57A vizsgálati körülmények megteremtése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 58Korai fejlesztés. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 62Képzési kötelezettek fejlesztõ felkészítése. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 63Logopédiai ellátás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 64Utazótanári szolgáltatás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 66Az utazótanári ellátási rendszer alakulása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67Nevelési tanácsadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69Konduktív pedagógiai szakszolgálat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 70Pedagógiai szakmai szolgáltatások . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71Kapcsolatrendszerünk . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73V. Fejezet: A jövõ – terveink . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75Összefoglalás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77Források, irodalom. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 78Mellékletek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79


ELÕSZÓAz út 1974-tõl – huszonhat éven át – különbözõ futásnemekben megtett hosszútávfutásrólszól. Az út kétharmadánál tartunk.Kezdetben váltófutás volt: új pályán, jó képességû futó adta át a stafétabotot utódjának1979-ben. Ekkor a pályán már segítõ edzõk, felügyelõk, szurkolók – ellendrukkerek is– felsorakoztak. Akadályfutássá alakult a futásnem. Hol egy mély gödröt ástak, hol egymagas gátat tettek be váratlanul, nem figyelmeztetve a szegény futót. Bizonyos esetekbena hosszútávfutó magányosnak érezhette magát. Két esetben olyan futót tettek melléa pályára, aki teljesen alkalmatlan volt a futásra, akadályozta a versenyzõt. Végre jófutók is megjelentek. Ekkor már a táv felénél tartó futó „másodállásban” edzõje lett azúj futóknak, akik közül az egyik a táv kétharmadánál utolérte õt. Újból váltófutássáalakult a futásnem, a veterán futó átadta a stafétabotot a friss, jó erõben lévõ futónak.A pályán jó csapat fut. Több a drukker is, mint az ellendrukker. A salakot egyengetik, asportcsarnok megtelt jó sportolókkal, hozzáértõ edzõkkel és tanácsadókkal.


I. FEJEZETBEMUTATKOZÁSA KÖZPONT FÕBB MUTATÓI A TERVEZETT TELJES-KÖRÛ ELLÁTÁS ESETÉNKörzet: Heves megyeEllátandók köre: értelmi, beszéd-, mozgás- és „más” fogyatékosok, családjaik, segítõik,intézményeik, az intézmények fenntartói, oktatásukban-fejlesztésükben részt vevõszakemberekA fogyatékosok életkora: 0–20 évFenntartó: Heves Megye Önkormányzata – EgerAz intézmény típusa: többcélú közoktatási intézmény önálló gazdálkodással, mely pedagógiaiszakszolgálati és szakmai szakszolgáltatási feladatokat lát el.Intézményegységei: – tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs bizottság– egységes pedagógiai szakszolgálat– gyógypedagógiai szakmai szolgáltató központAZ ELLÁTÁS MEGVALÓSULÁSÁNAK HELYSZÍNEIBázisintézmény: Heves Megyei Gyógypedagógiai Szakszolgáltató Központ, EgerDecentrumok: Hatvan, Heves, Gyöngyös speciális általános iskoláiban mûködõ szakemberekA bázisintézménybõl és a decentrumokból utazótanárok viszik ki a szolgáltatást a helyszínekre.SZERVEZETI VÁLTOZÁSOK TERVEZÉSEEgységes szolgáltatói filozófiával egységes szervezetet alkotunk, közvetlen és információsszolgáltatásokat nyújtunk. Stratégiánk alapján a segítõ szolgáltatások (egészségügyi,gyermek- és ifjúságvédelmi, civil szervezeti) megkeresésével minõségközpontú,rendszerelvû, partnerközpontú szervezetként a megye gyógypedagógiai szakszolgálatiés szakmai szolgáltató bázisintézményévé szándékozunk alakulni.


14A MÚLTRA ÉPÍTKEZÕ JELENA központi igényekre rugalmasan reagáló alternatív rövid és hosszú távú tervezéssela jogszabályi lehetõségek kereteit kívánjuk kihasználni. Egyes szolgáltatások bevezetésévelesetleg hatni tudunk a jogszabály-rendezésekre is. Módszertani tapasztalatainkatés tudásunkat más megyék, régiók érdeklõdõ szakembereivel megosztjuk.MEGYEI JELLEMZÕKPétervásárai kistérségGyöngyösi kistérségPétervásáraEgri kistérségEgerLõrinciGyöngyösFüzesabonyFüzesabonyi kistérségHatvanHatvani kistérségHevesHevesi kistérség


A MÚLTRA ÉPÍTKEZÕ JELEN 15Területe: 3637 négyzetkilométer, lakóinak száma: 324 096 fõ. Az ország egyik legkisebbmegyéje. Területének közel 13%-a országos és helyi jelentõségû, védett természetiterület és érték.A települések száma – egyenletes eloszlással – 118. Ebbõl 7 város.Heves Megyei KözgyûlésEgerGyöngyös Hatvan Heves Füzesabony Lõrinci PétervásáraEger megyei jogú város. A megye lakosságának száma fokozatosan csökken. Az utóbbiévtizedben országos mértéket meghaladóan csökkent a gyermekkorú, és nõtt a hatvan évnélidõsebb korúak száma. A megye száznyolc településén 155 óvoda, 139 általános iskolamûködik. Nappali tagozaton 29 687 diák tanul, 2741 pedagógus foglalkozik velük.A jobb tájékozódáshoz a következõ statisztikai táblázatok és grafikonok áttekintését javasoljuk:1. A települések fontosabb adataia) településjegyzék, b) óvoda, általános iskola.2. Az oktatás országos helyzetének áttekintése, l960–l9993/a Az óvodai ellátás adatai területi egységenként, 19993/b Az általános iskolai ellátás adatai területi egységenként, 19993/c Az általános iskolák fõbb adatai Heves megyében3/d Az óvodák fõbb adatai Heves megyében4/a A gyógypedagógiai oktatás összefoglaló adatai Heves megyében4/b A gyógypedagógiai oktatás fõbb adatai Heves megyében, 19994/c Az önálló gyógypedagógiai intézmények fõbb adatai Heves megyében, 19994/d Gyógypedagógiai oktatás a fogyatékos osztályokkal (is) mûködõ intézményekben,19994/e Gyógypedagógiai oktatásban részesülõk (fõ) grafikus ábrázolása5/a Megyei településtérkép a logopédiai hálózatról5/b Megyei településtérkép az integráltan nevelt értelmi fogyatékosokról, azösszevont osztályokról és a speciális általános iskolákrólAz adatok tájékoztatóak intézményünk státusának megértéséhez és tájékozódóak sajátmunkánk értékeléséhez, a helyzetelemzéshez, a további feladatok tervezéséhez.


16BEMUTATKOZÁS1. A) TELEPÜLÉSJEGYZÉKHEVES MEGYE STATISZTIKAI KISTÉRSÉGEINEK TELEPÜLÉSJEGYZÉKE1997. AUGUSZTUS 1-JÉTÕL ÉRVÉNYESEGRI KISTÉRSÉGAndornaktályaBélapátfalvaBodonyDemjénEgerEgerbaktaEgerszalókEgerszólátFelsõtárkányKerecsendMaklárNagytályaNagyvisnyóNoszvajOstorosParádParádsasvárRecskSirokSzilvásváradFÜZESABONYIKISTÉRSÉGAldebrõBesenyõtelekDormándEgerfarmosFeldebrõFüzesabonyKálKápolnaKompoltMezõszemereMezõtárkányNagyútPoroszlóSarudSzihalomTarnaszentmáriaTófaluÚjlõrincfalvaVerpelétGYÖNGYÖSIKISTÉRSÉGAbasárAdácsAtkárDetkDomoszlóGyöngyösGyöngyöshalászGyöngyösorosziGyöngyöspataGyöngyössolymosGyöngyöstarjánHalmajugraKarácsondKisnánaLudasMarkazMátraszentimreNagyfügedNagyrédeVámosgyörkVécsVisontaVisznekHATVANI KISTÉRSÉGApcBoldogCsányEcsédHatvanHerédHortLõrinciNagykökényesPetõfibányaRózsaszentmártonSzücsiZagyvaszántóHEVESI KISTÉRSÉGÁtányBoconádErdõtelekErkHevesHevesvezekényKisköreKömlõPélyTarnabodTarnaméraTarnaörsTarnaszentmiklósTarnazsadányTenkTiszanánaZaránk


BEMUTATKOZÁS 17PÉTERVÁSÁRAIKISTÉRSÉGBalatonBátorBekölceBükkszenterzsébetBükkszentmártonBükkszékEgerbocsEgercsehiErdõkövesdFedémesHevesaranyosIstenmezejeIvádKisfüzesMátraballaMátraderecskeMikófalvaMónosbélPétervásáraSzajlaSzentdomonkosSzúcsTarnaleleszTerpesVáraszó1. B) ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLAKSH STATISZTIKAI ÉVKÖNYV HEVES MEGYE, 1998.ÓvodaÁltalános iskolaóvoda- óvodás osztály- peda- tanuló ebbõlSsz. Település férõhely pedagó- gyer- terem gógus 8. napközigus mek osztályos ellátásbanrészesülõ1. Eger megyei jogú város2128 203 2185 253 553 6007 774 31012. Füzesabony 302 30 307 46 69 813 98 1463. Gyöngyös 1256 109 1185 127 262 3124 397 12924. Hatvan 810 72 853 103 185 2338 313 9025. Heves 406 38 474 63 112 1357 210 7406. Lõrinci 198 17 223 24 39 497 66 687. Pétervására 75 6 75 16 23 331 50 458. Abasár 120 11 105 16 22 210 27 939. Adács 100 9 106 12 19 245 24 2510. Aldebrõ 47 4 61 8 16 116 11 5011. Andornaktálya 75 6 62 8 12 111 23 1412. Apc 75 4 79 13 13 196 13 1913. Atkár 50 4 57 11 17 119 16 3114. Átány 75 6 77 11 16 153 18 8715. Balaton 44 4 43 8 13 92 10 –16. Bátor 25 1 13 – – – – –17. Bekölce 25 2 14 2 3 34 – 1718. Besenyõtelek 150 11 167 18 26 343 39 4819. Bélapátfalva 157 13 157 21 28 345 41 3020. Boconád 50 4 45 9 15 127 12 3921. Bodony 25 2 21 2 3 31 – 1722. Boldog 85 9 100 16 25 300 44 21


18BEMUTATKOZÁSÓvodaÁltalános iskolaóvoda- óvodás osztály- peda- tanuló ebbõlSsz. Település férõhely pedagó- gyer- terem gógus 8. napközigus mek osztályos ellátásbanrészesülõ23. Bükkszenterzsébet 50 4 55 3 5 47 – –24. Bükkszentmárton – – – – – – – –25. Bükkszék 23 2 13 7 9 83 10 –26. Csány 75 6 82 9 15 173 23 4727. Demjén 25 2 29 5 10 53 7 2428. Detk 50 4 48 10 14 135 20 2629. Domoszló 90 8 75 9 21 191 22 16030. Dormánd 50 3 25 4 6 48 – 2331. Ecséd 120 12 122 16 20 273 33 4632. Egerbakta 50 4 50 11 16 93 9 –33. Egerbocs 15 2 22 3 3 13 – 1234. Egercsehi 50 3 39 12 19 209 22 2735. Egerfarmos 20 2 23 2 2 18 – 1336. Egerszalók 60 6 61 13 17 141 17 6337. Egerszólát 50 3 29 8 13 94 10 2438. Erdõkövesd 25 2 13 1 1 19 – –39. Erdõtelek 125 11 130 20 26 387 36 –40. Erk 25 2 29 5 10 67 11 1941. Fedémes – – – 1 1 9 – –42. Feldebrõ 40 4 36 8 14 100 12 2143. Felsõtárkány 100 7 111 15 24 277 29 2344. Gyöngyöshalász 85 8 93 10 16 208 19 4745. Gyöngyösoroszi 45 5 68 9 14 114 12 –46. Gyöngyöspata 90 10 125 15 23 217 13 2847. Gyöngyössolymos 100 8 91 15 22 261 34 –48. Gyöngyöstarján 115 10 105 10 16 202 22 2449. Halmajugra 30 3 43 10 13 110 10 5050. Heréd 50 4 56 8 14 188 15 3351. Hevesaranyos 30 2 31 6 10 72 4 3552. Hevesvezekény 25 2 27 2 4 47 – 4653. Hort 125 11 154 16 27 344 31 5054. Istenmezeje 50 4 48 9 12 129 15 1255. Ivád 25 2 19 1 1 17 – –56. Karácsond 100 11 123 15 22 267 28 2257. Kál 125 11 129 17 25 264 19 4958. Kápolna 63 5 57 10 14 138 17 3159. Kerecsend 100 9 107 13 21 150 16 4560. Kisfüzes – – – – – – – –61. Kisköre 80 9 108 20 29 315 37 82


BEMUTATKOZÁS 19ÓvodaÁltalános iskolaóvoda- óvodás osztály- peda- tanuló ebbõlSsz. Település férõhely pedagó- gyer- terem gógus 8. napközigus mek osztályos ellátásbanrészesülõ62. Kisnána 40 4 41 9 13 126 11 2063. Kompolt 95 9 115 16 30 299 23 8064. Kömlõ 75 7 83 11 16 175 16 2065. Ludas 25 2 36 4 5 47 – 2866. Maklár 50 4 54 11 20 174 25 4167. Markaz 75 6 67 10 13 166 24 3668. Mátraballa 25 1 25 2 4 21 – 2169. Mátraderecske 100 9 78 14 17 218 24 2470. Mátraszentimre 25 1 24 6 7 35 7 1671. Mezõszemere 50 3 32 11 15 115 12 3072. Mezõtárkány 55 6 66 8 18 142 17 6473. Mikófalva 25 2 39 9 12 105 7 –74. Mónosbél 20 4 15 – – – – –75. Nagyfüged 79 5 79 13 13 149 18 2576. Nagykökényes 25 2 23 4 4 35 – –77. Nagyréde 112 10 104 12 27 276 34 7478. Nagytálya 52 4 42 4 6 44 – 1379. Nagyút 25 2 19 8 9 57 6 880. Nagyvisnyó 25 2 34 9 13 80 8 1781. Noszvaj 59 6 68 8 13 145 15 2582. Novaj 55 4 46 10 14 93 12 1983. Ostoros 60 7 69 8 16 166 20 6184. Parád 100 6 60 14 27 247 43 10585. Parádsasvár 25 1 13 2 1 10 – –86. Petõfibánya 150 12 119 15 22 255 19 3987. Pély 65 5 66 11 15 130 13 4488. Poroszló 125 9 115 18 31 318 37 15789. Recsk 100 9 107 16 25 283 41 11290. Rózsaszentmárton 50 4 35 10 13 165 27 1791. Sarud 65 6 77 10 17 110 11 8292. Sirok 75 6 56 10 19 182 24 14993. Szajla 40 2 24 – – – – –94. Szentdomonkos – – – 2 2 24 – –95. Szihalom 72 6 75 10 18 223 31 15596. Szilvásvárad 75 7 68 14 16 197 20 7497. Szúcs 25 2 24 – – – – –98. Szücsi 75 5 55 8 11 114 10 –99. Tarnabod 37 2 34 5 7 80 9 32100. Tarnalelesz 50 4 51 15 22 310 37 –


20BEMUTATKOZÁSÓvodaÁltalános iskolaóvoda- óvodás osztály- peda- tanuló ebbõlSsz. Település férõhely pedagó- gyer- terem gógus 8. napközigus mek osztályos ellátásbanrészesülõ101. Tarnaméra 60 7 95 13 24 263 30 179102. Tarnaörs 75 6 80 13 22 182 14 163103. Tarnaszentmária – – – – – – – –104. Tarnaszentmiklós 50 4 39 4 6 53 – 43105. Tarnazsadány 60 6 67 10 18 122 8 85106. Tenk 55 4 57 9 12 139 16 21107. Terpes – – – – – – – –108. Tiszanána 75 6 95 12 18 211 18 20109. Tófalu – – – – – – – –110. Újlõrincfalva – – – – – – – –111. Vámosgyörk 70 5 57 11 15 148 15 24112. Váraszó 25 2 19 1 1 15 – –113. Verpelét 100 11 154 20 38 389 34 170114. Vécs 25 2 17 4 9 56 1 14115. Visonta 50 4 44 9 17 93 10 21116. Visznek 50 4 41 8 11 92 11 –117. Zagyvaszántó 75 6 57 9 18 233 28 68118. Zaránk – – – – – – – –Városok összesen 5175 475 5302 632 1243 14467 1908 6294Községek összesen 6435 544 6440 974 1498 15220 1617 3969Megye összesen 11610 1019 11742 1606 2741 29687 3525 10263


BEMUTATKOZÁS 212. AZ OKTATÁS ORSZÁGOS HELYZETÉNEK ÁTTEKINTÉSE 1960–1999KSH STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, 2000.KözépiskolábantanulóFelsõfokú oktatásbanrészesülõÉv Óvodás Alapfokú Általános Szakmun- Szakis- Össze- ebbõl Össze- ebbõloktatásban iskolai kás tanuló kolai sen nappali sen nappalirészesülõ nappali tanuló tagozaton tagozatontagozatostanuló1960 184 1509 1433 125 – 241 156 45 291961 172 1555 1494 135 – 284 171 53 351962 178 1605 1521 144 – 334 187 67 401963 184 1607 1512 151 – 385 211 82 451964 187 1561 1486 164 – 417 231 92 491965 189 1498 1457 172 – 407 237 94 511966 192 1449 1424 184 – 376 230 90 521967 197 1392 1375 195 – 351 228 84 521968 204 1310 1298 212 – 335 228 79 521969 213 1229 1219 224 – 337 231 79 531970 227 1166 1154 223 – 347 233 81 541971 247 1122 1106 211 – 352 229 86 561972 270 1105 1079 197 – 347 219 91 581973 296 1125 1068 186 – 349 213 98 621974 316 1141 1074 175 – 375 210 103 631975 329 1144 1087 165 2 382 207 108 641976 349 1164 1108 158 7 373 202 111 641977 384 1171 1126 154 8 364 199 109 651978 422 1180 1144 153 8 352 198 106 651979 457 1192 1165 153 8 342 199 103 641980 478 1221 1200 154 9 334 203 101 641981 477 1272 1252 157 9 327 209 103 631982 466 1301 1284 169 9 319 218 101 631983 455 1326 1310 175 9 317 225 100 631984 441 1343 1327 178 10 319 232 100 631985 425 1355 1340 176 10 321 236 99 641986 407 1353 1342 175 10 319 237 99 651987 399 1332 1318 177 12 322 240 99 671988 395 1297 1282 187 13 329 248 99 721989 393 1235 1221 202 15 349 274 101 721990 392 1179 1167 209 15 360 292 102 771991 395 1129 1117 205 20 376 309 107 831992 395 1090 1079 189 25 393 323 117 921993 398 1053 1044 174 30 407 331 134 1041994 397 1027 1020 163 28 419 337 155 1161995 401 1016 1011 154 24 425 349 180 1301996 396 1007 1003 144 20 436 361 199 1421997 385 1004 1001 133 17 447 369 234 1531998 376 1006 1003 120 13 461 377 258 1631999 367 1000 961 110 8 475 387 279 172


22BEMUTATKOZÁS3. A) AZ ÓVODAI ELLÁTÁS ADATAI TERÜLETI EGYSÉGENKÉNT 1999KSH STATISZTIKAI ÉVKÖNYV, 2000.Megye, régió Férõhely Óvodás Pedagógus Egy peda- Százgyermek gógusra férõhelyrejutó óvodásBudapest 53770 53906 5211 10 100Pest 36840 40138 3276 12 109Közép-Magyarország 90610 94044 8487 11 104Fejér 15962 16261 1364 12 102Komárom-Esztergom 11907 11922 1004 12 100Veszprém 14380 1352 1209 11 94Közép-Dunántúl 42249 41705 3577 12 99Gyõr-Moson-Sopron 16563 15301 1384 11 92Vas 9997 9538 827 12 95Zala 10535 9659 865 11 92Nyugat-Dunántúl 37095 34498 3076 11 93Baranya 14212 14206 1213 12 100Somogy 13206 12433 1084 11 94Tolna 10448 9318 851 11 89Dél-Dunántúl 37866 35957 3148 11 95Borsod-Abaúj-Zemplén 27538 27905 2275 12 101Heves 11491 11449 999 11 100Nógrád 8582 7898 705 11 92Észak-Magyarország 47611 47252 3979 12 99Hajdú-Bihar 21879 22781 1873 12 104Jász-Nagykun-Szolnok 15275 15724 1295 12 103Szabolcs-Szatmár-Bereg 22384 23896 1809 13 107Észak-Alföld 59538 62401 4977 13 105Bács-Kiskun 20613 19621 1630 12 95Békés 14662 14513 1192 12 99Csongrád 16001 15713 1343 12 98Dél-Alföld 51276 49847 4165 12 97ÖSSZESEN 366245 365704 31409 12 100


BEMUTATKOZÁS 233. B) AZ ÁLTALÁNOS ISKOLAI OKTATÁS ADATAI TERÜLETI EGYSÉGENKÉNT,1999Megye, régió Tanuló Ebbõl Osztály- Pedagógus Osztály Egyelsõ terem osztályraévfolyamosjutó tanulóBudapest 141655 17330 7156 13155 6302 22Pest 98878 13344 4773 7879 4442 22Közép-Magyarország 240533 30674 11929 21034 10745 22Fejér 42472 5561 2071 3285 1938 22Komárom-Esztergom 30615 3824 1574 2542 1437 21Veszprém 36238 4386 1948 3133 1796 20Közép-Dunántúl 109325 13771 5593 8960 5171 21Gyõr-Moson-Sopron 40096 4871 2365 3701 2041 20Vas 24427 3003 1359 2334 1328 20Zala 27318 3299 1547 2644 1402 19Nyugat-Dunántúl 91841 11173 5271 8679 4681 20Baranya 37576 4732 1956 3376 1817 21Somogy 30973 3980 1693 2848 1528 20Tolna 24522 3129 1363 2233 1207 20Dél-Dunántúl 93071 11841 5012 8457 4552 20Borsod-Abaúj-Zemplén 78762 10241 3978 6462 3800 21Heves 29600 3832 1631 2717 1461 20Nógrád 20640 2636 1182 1827 1055 20Észak-Magyarország 129002 16709 6791 11006 6316 20Hajdú-Bihar 58182 7430 2627 4843 2538 23Jász-Nagykun-Szolnok 42107 5214 2011 2395 1859 23Szabolcs-Szatmár-Bereg 65031 8435 3259 5481 3109 21Észak-Alföld 165320 21079 7897 16319 7506 22Bács-Kiskun 54275 6802 2724 4429 2494 22Békés 37549 4563 1797 3187 1735 22Csongrád 39685 4812 1916 3458 1768 22Dél-Alföld 131509 16177 6437 11074 5997 22ÖSSZESEN 960601 121424 48930 82829 44968 21


24BEMUTATKOZÁS3. C) AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁK FÕBB ADATAI HEVES MEGYÉBENMegnevezés 1970 1980 1990 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999Iskola 163 146 146 149 149 148 145 141 141 139 138Osztályterem 939 1164 1534 1599 1611 1620 1613 1592 1593 1606 1631Tornaterem - 73 113 124 133 134 141 144 137 139 140Tanári képesítésûpedagógus 1150 1436 2412 2295 2295 2302 2228 2175 2173 2224 2207Tanítói képesítésû 818 969 626 704 705 689 671 590 534 494 491pedagógusNem pedagógus 94 74 36 33 25 28 23 25 25 23 19végzettségû oktatóPedagógusösszesen 2062 2479 3074 3032 3025 3019 2922 2790 2732 2741 2717Ebbõl: nõ 1448 1988 2573 2546 2515 2520 2458 2361 2322 2328 2316Tanulóösszesen 36360 36809 35921 32972 31781 30979 30431 30028 29792 29687 29600Ebbõl:1-4. osztályos 17237 19236 16088 15454 15303 15223 15063 14923 14885 14854 148255-10. osztályos 19126 17573 19833 17518 16478 15756 15368 15105 14896 14833 147756 osztályos - - - 52 108 103 180 158 122 125 133gimnáziumban8 osztályos - - - 253 422 667 801 901 838 705 617gimnáziumban1. évfolyamos 4422 5446 3990 3986 3946 39550 3820 3824 3887 3979 38328. évfolyamos 5034 3956 5132 4689 4367 3934 3877 3697 3638 3525 3683napközis - 13308 13647 12222 11187 11045 10126 9967 10268 10263 10451Osztály 1348 1410 1587 1606 1578 1571 1524 1492 1483 1484 1461Ebbõl: összevont 132 73 51 55 53 53 53 56 56 52 52Napközis csoport - 423 622 548 512 512 447 417 503 442 450Egy osztály- 39 32 23 21 20 19 19 19 19 19 18teremre jutó tanulóEgy pedagógusra 18 15 12 11 11 10 10 11 11 11 11jutó tanulóEgy osztályra 27 26 23 21 20 20 20 20 20 20 20jutó tanulóEgy osztáyteremre 1,44 1,21 1,03 1,00 0,98 0,97 0,94 0,94 0,93 0,92 0,90jutó osztáyEgy napközis - 31 22 22 22 22 23 24 20 23 23csoportra jutó tanulóNapközis tanulók - 36,2 38,0 37,1 35,2 35,7 33,3 33,2 34,5 34,6 35,3aránya %


BEMUTATKOZÁS 253. D) AZ ÓVODÁK FÕBB ADATAI HEVES MEGYÉBENMegnevezés 1970 1980 1990 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999ÖsszesenÓvoda 111 163 158 159 159 159 156 155 154 155 154Férõhely 6038 12205 11933 11878 11732 11734 11507 11505 11490 11590 11491Óvodás gyermek 6576 15585 12315 12454 12322 12300 12441 12335 12041 11727 11449Gyermekcsoport 225 478 512 511 507 502 490 490 486 489 479Óvodapedagógus 333 922 1100 1078 1059 1052 1028 1020 1013 1015 999Ebbõl:óvodapedagógusi képesítésselnem rendelkezõ - 60 27 21 16 16 13 15 10 14 11Fõfoglalkozású dajka - - 594 586 580 586 566 553 526 525 504100 férõhelyre jutóóvodás gyermek 109 128 103 105 105 105 108 107 105 101 100Egy óvodapedagógusrajutó óvodás gyermek 20 17 11 12 12 12 12 12 12 12 11Ebbõl önkormányzatiÓvoda 98 151 151 154 154 154 152 151 149 149 148Férõhely 5421 11539 11455 11548 11332 11324 11147 11145 11108 11183 11084Óvodás gyermek 5956 14775 11838 12126 11927 11923 12090 11974 11663 11350 11093Gyermekcsoport 202 451 492 497 489 485 475 475 470 472 462Óvodapedagógus 301 865 1059 1050 1022 1017 998 990 982 982 965Ebbõl:óvodapedagógusi képesítésselnem rendelkezõ - 54 27 20 11 14 13 15 9 12 10Fõfoglalkozású dajka - - 566 567 554 561 545 533 506 505 484100 férõhelyre jutóóvodás gyermek 110 128 103 105 105 105 108 107 105 102 100Egy óvodapedagógusrajutó óvodás gyermek 20 17 11 12 12 12 12 12 12 12 12Ebbõl alapítvány, természetes személyÓvoda – – – – – 1 1 1 2 3 3Férõhely – – – – – 100 100 100 122 147 147Óvodás gyermek – – – – – 98 101 100 114 129 130Gyermekcsoport – – – – – 4 4 4 5 6 6Óvodapedagógus – – – – – 9 9 9 11 13 14Ebbõl:óvodapedagógusi képesítésselnem rendelkezõ – – – – – 2 – – 1 2 1Fõfoglalkozású dajka – – – – – 6 6 6 6 6 6100 férõhelyre jutóóvodás gyermek – – – – – 98 101 100 93 88 88Egy óvodapedagógusrajutó óvodás gyermek – – – – – 11 11 11 10 10 9


26BEMUTATKOZÁS4. A) A GYÓGYPEDAGÓGIAI OKTATÁS ÖSSZEFOGLALÓ ADATAI HEVES MEGYÉBENMegnevezés 1980 1990 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999Intézmény 13 22 29 30 36 33 35 34 34Osztályterem 55 100 107 108 111 118 126 127 129Pedagógus 125 208 200 205 215 220 228 232 235Ebbõl: gyógypedagógus 66 96 99 104 112 115 115 121 125Tanuló 690 1184 1300 1215 1340 1402 1500 1619 1650Osztály 62 111 122 123 130 134 141 143 145Ebbõl összevont 14 34 34 34 41 49 58 57 594. B) A GYÓGYPEDAGÓGIAI OKTATÁS FÕBB ADATAI, 1999A intézmény Intéz- Óvodás Nap- Osztály- Pedagó- Ebbõl:típusa mény korú Általános Szak- Tanuló közis terem gus gyógypegyermekiskolai tanuló csoport dagógusÖnállóintézmény 8 30 912 – 80 35 90 170 107Intézményenbelül mûködõfogyatékososztály 26 – 738 – 66 8 39 65 18Összesen 34 30 1650 – 146 43 129 235 1254. C) AZ ÖNÁLLÓ GYÓGYPEDAGÓGIAI INTÉZMÉNYEK FÕBB ADATAI, 1999Iskola Óvodáskorú Általános Szak- Tanuló Osztály Peda- Ebbõl:gyermek Iskolai tanuló csoport terem gógus gy.ped.1. Móra Ferenc Általános Iskola, Eger – 113 – 10 11 30 172. Szalapart u. Óvoda ésÁltalános Iskola, Eger – 256 – 21 26 33 303. Mlinkó István Óvodaés Általános Iskola, Eger 16 83 – 13 13 30 294. Egri Autisták SpeciálisIskolája és Óvodája 1 4 – 2 – 1 –5. Általános Iskola és Óvoda, Gyöngyös 8 155 – 12 10 27 116. Lesznai Anna Óvoda ésÁltalános Iskola, Hatvan 5 135 – 11 15 27 127. Benedek Elek ÁltalánosIskola, Heves – 158 – 10 14 21 88. Kisegítõ Általános Iskola, Szajla – 8 – 1 1 1 –Összesen 30 912 – 80 90 170 107


BEMUTATKOZÁS 274. D) GYÓGYPEDAGÓGIAI OKTATÁS A FOGYATÉKOS OSZTÁLYOKKAL (IS)MÛKÖDÕ INTÉZMÉNYEKBEN, 1999Iskola Általános Szak- Tanuló Osztály- Peda- Ebbõl:iskolai tanuló csoport terem gógus gy.ped.1. Kálváriaparti Általános Iskola, Gyöngyös 51 – 4 – 6 12. Általános Iskola, Pétervására 36 – 3 3 3 1Községi általános iskolák3. Átány 14 – 2 – 2 –4. Besenyõtelek 28 – 2 2 2 –5. Bélapátfalva 33 – 3 3 4 16. Egerbakta 12 – 1 1 1 –7. Egerszalók 13 – 1 1 1 18. Erdõtelek 28 – 3 2 2 –9. Erk 17 – 1 – 1 110. Gyöngyösoroszi 47 – 3 3 2 –11. Gyöngyöspata 35 – 3 – 3 112. Kál 29 – 2 2 2 –13. Kerecsend 27 – 3 2 2 114. Kisköre 20 – 3 – 3 –15. Kömlõ 17 – 2 1 1 –16. Mátraderecske 24 – 2 2 2 217. Nagyfüged 36 – 3 3 3 218. Pély 28 – 3 3 4 –19. Poroszló 16 – 2 – 2 –20. Sarud 27 – 2 2 2 –21. Sirok 8 – 1 1 1 122. Tarnalelesz 46 – 4 – 4 423. Tarnaörs 26 – 2 – 2 –24. Tarnazsadány 26 – 3 3 3 –25. Tiszanána 74 – 6 5 5 226. Verpelét 20 – 2 – 2 –Összesen 738 0 66 39 65 18


28BEMUTATKOZÁS4. E) GYÓGYPEDAGÓGIAI OKTATÁSBAN RÉSZESÜLÕK /FÕ/GRAFIKUS ÁBRÁZOLÁSA180016001400Tanuló1200100080060040020001990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999


BEMUTATKOZÁS 295. A) MEGYEI TELEPÜLÉSTÉRKÉP A LOGOPÉDIAI HÁLÓZATRÓLLogopédiai ellátás:teljesenX részben (utazó logopédusok)Megjegyzés: A hevesi térségben azellátást bejárással biztosítják, de a szülõkezt nem tudják igénybe venni az utazásinehézségek miatt5. B) MEGYEI TELEPÜLÉSTÉRKÉP AZ INTEGRÁLTAN NEVELT ÉRTELMI FOGY-ATÉKO-SOKRÓL, AZ ÖSSZEVONT OSZTÁLYOKRÓL ÉS A SPECIÁLIS ÁLTALÁNOSISKOLÁKRÓL (SAJÁT ADATOK)speciális általános iskolákX kihelyezett osztályok— integrált értelmi és „más” fogyatékosok47 településen: 190 e.fé.f.20 településen: 32 kps.é.f.? településen: 3277 „más” f.27 településen: 56 kihelyezett osztály(saját adatok)


30BEMUTATKOZÁS


II. FEJEZETA RÉGMÚLT ÉS A MÚLT„Biztos alap nélkül tartóslag semmi sem állhat.”(gróf Széchenyi István)Az elmúlt huszonhat évet mutatom be, kiemelve azokat a szubjektív szakmai tényezõket,melyek meghatározták a fejlõdés irányát, tempóját, szakszerûségét.Egy 12 négyzetméteres szobában, melyet a közepén függönnyel kettéválasztottak,kezdte meg mûködését az állandó áthelyezõ bizottság. A két gyógypedagógus és a félállású adminisztrátor munkája: évente 180–200 gyermek vizsgálata. Rendezetlenközoktatási ellátásban, a hõskorban éltünk. Új feladat volt, új kihívás, frissen végzettdiplomások új szemlélettel vakon hittek a gyors sikerben. A „humán erõforrás” volt anagy erõsségünk.Már a kezdetekben szoros együttmûködés alakult ki a gyógypedagógiai intézményekigazgatói, a gyógypedagógiai szakfelügyelõ és a megyei tanács gyógypedagógiaifõelõadója között. Tudatos, harcos, szakszerû, elhivatott szakmai teamet alkottunk. Maúgy mondhatnánk, hogy szakmai szolgáltatásokat nyújtottunk az általános iskolák pedagógusainak,valamint a településeken mûködõ tanácsok elõadóinak. El kellett fogadtatni,hogy a fogyatékos gyermekeket is magas színvonalon kell ellátni.Osztályok, iskolák, új diákotthon nyitását, szolgáltatások beindítását szorgalmaztuk.Erõs, befolyásos áthelyezõ bizottságot alakítottunk ki. A mûvelõdési/oktatási minisztériumszakreferense, valamint a Gyógypedagógiai Tanárképzõ Fõiskoláról Lányiné dr.Engelmayer Ágnes pszichológus szinte havonta hívott össze bennünket („áthelyezõsöket”)országos értekezletre, ahol a frissen kialakult intézményrendszer szakmai,törvényi jobbításán dolgoztunk.GÖDRÖK A FUTÓPÁLYÁNA kisegítõ iskola létérõl, tanulói összetételérõl, feladatáról, hasznáról-káráról állandóviták folytak. A ’70-es évek közepétõl az alsó fokú oktatás fejlesztési lehetõségein belülaz akkori iskolarendszer diszfunkcióit világosan látták a szakemberek. Az értelmifogyatékos gyermekek iskoláztatásának elsõ, nagy feltáró erejû elemzését az ún.„Budapest-vizsgálat” végezte el. A vizsgálat eredményeibõl a köztudatban a „nemértelmi fogyatékosok” magas (?) kisegítõ iskolai arányának ténye csapódott le. Ezután aZala megyei vizsgálat kutatási eredményei is azt mutatták, hogy az alacsony


32A RÉGMÚLT ÉS A MÚLTszociokulturális hátterû családok gyermekei közül többen „besodródtak” a kisegítõiskolákba, mint ahányan értelmi fogyatékosok voltak.Ma ombudsmani vizsgálatok alapján jelentik ki, hogy a cigány tanulók magas arányaa „kisegítõ” iskolákban nem indokolt, sõt káros. A szakértõi bizottságok helytelenszelekciója a legfõbb oka ennek. A szerteágazó társadalmi problémák megoldására, atársadalmi esélyegyenlõtlenségek megváltására egy intézményt: az állandó áthelyezõbizottságot „jelölték ki” a múltban; késõbb pedig a szakértõi bizottságot.Az elmúlt 26 év alatt a hátrányos helyzetû rétegek oktatásának-nevelésének kudarcaitelsõsorban az áthelyezési szelekció módszertani, szervezeti átszabályozásával igyekeznekmegoldani. Ide kívánkozik gróf Széchenyi István gondolata az „eszmérõl”: „Az eszmetettlegi alkalmazása nem oly könnyû, mint annak javaslása és papirosra tétele.”Több vizsgálat próbált iskolarendszerünk és a hátrányos helyzetû rétegek (fõleg aroma népesség) problémáival kapcsolatos összefüggésekre rámutatni. Az áthelyezésijogszabály (1974) a szelekció funkciózavarait felismerte, ezek fölszámolására létesült.Mivel az új intézményrendszer mûködése nem hozta meg a várt eredményt, az éveksorán módszertanilag, tárgyi felszereltségben, szakember-ellátottságban javult a bizottságokhelyzete.A kisegítõ iskolákban a hátrányos helyzetû néprétegek gyermekei nagyobb százalékbantanultak, és az esélyegyenlõség nem valósult meg. Az áthelyezõ bizottságiszakember munkáját az önkínzás egy válfajának írja le egyik megyei bizottságvezetõnk.Szerinte annyi rúgást és becsületsértést nem gyûjt össze más, legfeljebb egyfutballbíró. Az általános iskola, ha elutasítjuk az általa „felterjesztett” gyermeket, aztmondja: Gyertek, és mutassátok meg, hogyan kell megtanítani! Ha pedig áthelyezzük,akkor a szülõ és/vagy a felettes hatóság az ellenség. Az utóbbiak százalékban mérik aszakértelmet! Hivatalos bûnbakkeresés, amikor a statisztikára hivatkozva fejünkreolvassák a „cigányarányt”. Sokan úgy értelmezik a munkánkat, hogy amit misegítésnek szánunk, az nem segítség, hanem csupán megbélyegzés (Nevelhetõség ésáltalános iskola IV., 1990).A 25 év folyamatos útkeresés volt a szakmában, a tudományos kutatásban és azáthelyezési gyakorlatban (uo.). Fõleg a „határeset” gyerekek esetében bizonyosodott be,hogy nem tudják sikeresen fejleszteni õket az általános iskolában. A tanulási zavarok,részképességzavarok differenciál-diagnosztikai kutatásainak eredményeképpen 1994-tõl a „más” fogyatékosság kategóriájának törvényben külön pénzügyi vonzatot jelentõmegkülönböztetése (magasabb normatív finanszírozás mellett, az általános iskolánbelül külön fejlesztési lehetõségeket lehet számukra biztosítani) megteremtette atanulási és/vagy magatartászavaros gyerekek számára az általános iskolán belüli„sikeres” haladás lehetõségét.A gyakorlat–tudás–tudomány közötti távolságok csökkenni látszanak. De léteznekmég bizonytalan személyi tudások, melyek nem alapoznak szakmai tudásra! Felelõsintézmények hivatalnokai érzékelik (érzékeltetik velük) a társadalmi esélyegyenlõtlenségeket.Az európai integrációs törekvéseket igyekeznek megvalósítani, de


A RÉGMÚLT ÉS A MÚLT 33figyelmen kívül hagyják a szakmai kutatást, tudományos feltárást, a bizonyítékokonalapuló szociológiai-egészségügyi- pszichológiai és oktatási kutatásokat.Bánfalvy: Szelekció és kontraszelekció… címû tanulmányából egy fontos gondolat:„… Összegezõen úgy értékelhetjük a jogszabály-változtatást és az áthelyezésintézményi kereteinek átalakítását, mint tisztességes, komoly és heroikus kísérletetabban az irányban, hogy megmentsék az általános iskolában szocio-kulturális okokbólkudarcot valló gyermekeket az értelmi fogyatékosok iskolájába történõ áthelyezéstõl.Ugyanakkor ebben az esetben is kétséget kizáróan bebizonyosodik, hogy a valóságostársadalmi esélyegyenlõtlenséget nem lehet még a legjobb jogi szabályozás révén semsemmissé tenni; a valóság brutálisan cselez ki minden olyan jogi szabályt, amely ellenekíván szegülni.” (Nevelhetõség..., 228.o.)A köztudatban mítoszok teremtõdnek. Részigazságokat teljes igazságként hirdetnek.A gyógypedagógiai fõiskolán a szakmát meghatározó módon képviselõk közül többenhagyományként tovább erõsítik a köztudat mítoszait. Már a „más” fogyatékosoknakminõsítést is megbélyegzésnek titulálják.Nem veszik észre, hogy olyan többletszolgáltatásokat kaphatnak ez által a tanulók,amelyek révén az iskolai, késõbb a társadalmi integrációjuk valószínûsíthetõbb. (Remélhetõbb!)A bizottságokhoz kerülõ „problémás” gyerekeket a társadalmi mechanizmusokválogatják ki, a bizottság szakembere már a kiválogatott csoport vagy problémasorkészen kapott rendszerében végzi munkáját (Bánfalvy, 2000).A gyógypedagógia, az iskolarendszer, a munkába állás és a fogyatékosok érdekképviseleteszámára más-más a fogyatékosok populációjának határa, más-más problémakörtkell kezelni.Az oktatásügyön belül azt a célt kell kitûzni a gyerek számára, hogy harmonikus személyiséggel,a számára megszerezhetõ legtöbb általános ismerettel és mûveltséggel lépjena felnõtt társadalomba. A szelekciós rendszerben az IQ alapján lehet valaki értelmifogyatékos (IQ: 65), de ha környezete nem támaszt vele szemben magasabb követelményt,harmonikusan „integrálódik”. Ugyanakkor ha egy nem értelmi fogyatékos (IQ: 80–90)környezetében nagyon magasak az elvárások, csak alacsonyabb teljesítményre képes.A NAT által megengedetten rugalmas alsó tagozatos haladási tempót a megcsontosodottszokások miatt nem veszik figyelembe! Az az elsõosztályos tanító néni, akinéljanuárra nem olvasnak a gyerekek, vagy szégyelli magát, vagy szégyellnie kell magát.Azt nem mérik föl, hogy az osztály 40%-a így bizonytalan alaptudással rohan asemmibe. Ha év végére tûznék ki azt a célt, hogy minden betût ismerve olvassanak,akkor már „csak” 10–15% lenne bizonytalan. A pszichológusok álma pedig az, hogy nekelljen a gyermekeknek stopperra olvasni, matematikapéldákat megoldani! Ekkorkevesebb neurotizálódott páciensük lenne.A kisegítõ iskola, a speciális, az eltérõ tantervû (vagy nevezzük bárminek) általánosiskola a tanulásban akadályozott (enyhe fokban értelmi fogyatékos) gyerekek közül azebben a kategóriában részfunkciózavart mutatókat a foglalkoztató, középsúlyos értelmi


34A RÉGMÚLT ÉS A MÚLTfogyatékosokat nevelõ általános iskolába „söpri”. (Azért használok minden kifejezést,hogy érzékeltessem a múltban használt elnevezéseket a jelen bizonytalankodó, többfajtakörülírást is alkalmazó elnevezéseivel szemben.)Az eltérõ tanterv kezdetben elsõsorban azt jelentette, hogy általános iskolába visszahelyezhetõvéválhassanak a gyerekek! Nem a gyerekeknek alakított követelményt,hanem a követelményrendszeréhez keresett gyerekeket. Ez is megcsontosodott hagyomány.A NAT, a helyi tantervek sem, de semmi más sem tudta kikezdeni azt ameggyõzõdést, hogy az általános iskolához közeli tartalmi és szerkezeti felépítést kellkövetni az új speciális iskolákra vonatkozó tantervek megalkotásánál.Az ördögi kör! Megint a „vigyázó szemetek a szakértõi bizottságra vessétek” társadalmi-oktatáspolitikai,a fogyatékosok érdekvédelmi szervezeteinek ránk mutogatása.Tõlünk várják a megoldást!A társadalmi és képességbeli esélyegyenlõtlenségek megkövetelik az új meg újkísérletezést, kutatást, szerkezeti és tartalmi változtatást az oktatásirányítási és aziskoláztatási gyakorlatban, valamint a szelekcióban.A szerkezetileg kialakult szakszolgáltatások mellé a gyógypedagógia területén azelõrelépéshez erõs szakmai szolgáltatási rendszert kell kiépíteni, hogy az „eszmetettlegi alkalmazása” sikeres legyen, de az „eszme” kikristályosításához is még sok-sokfeladatot kell megoldani.Ebben a társadalmi, oktatáspolitikai légkörben kellett a gyakorlatban megtalálni akudarcoktól szenvedõ, pszichésen tönkrement általános iskolás gyereknek a megfelelõmegsegítést, a meglévõ iskolarendszerhez kellett volna gyerekeket találnunk. Azellentmondásos légkörben edzõdtünk, harcoltunk, kutattunk, de ami a legfõbb: Hevesmegyében összefogtunk. Gyógypedagógiai igazgatói munkaközösség alakult. 1980-tóla bizottság vezetõje is tagja volt a munkaközösségnek, annak ellenére, hogy jogállásaszerint nem volt igazgató.Megalakult az elsõ civil szervezet, az Értelmi Fogyatékosok és Segítõik OrszágosÉrdekvédelmi Szövetsége, mely a szakértõi bizottságban mûködik a kezdetek óta. Amitnem lehetett államigazgatási úton megvalósítani, civil kezdeményezésként folytattuk.Így tudtuk elérni, hogy a tanácsülés, késõbb a megyei közgyûlés gyógypedagógiaikérdések tárgyalásakor kénytelen volt az érintettek egy képviselõjét is meghívni adöntés-elõkészítésekre (ÉFOÉSZ képviselet).GÁTAK A FUTÓPÁLYÁNA kezdeti idõszak másik nagy kihívása az intézményi integráció volt. Az országbanévente vontak össze, szerveztek át intézményeket. Hol egy-egy nevelési tanácsadótés/vagy pályaválasztási tanácsadót vontak össze pedagógiai intézettel, hol a szakértõi


A RÉGMÚLT ÉS A MÚLT 35bizottságot vonták össze nevelési tanácsadóval, egy volt a lényeg: valami látványostörténjen. Mintha ettõl jobbá vált volna az ellátás! Ezek a szakszerûtlen, pénzügyilegsem indokolt összevonások sok helyen ellehetetlenítették a bizottságok mûködését éscsak néhány helyen tették sikeresebbé. Valószínûsíthetõ, hogy elsõsorban személyikvalitásoktól függött a siker vagy a kudarc.Ezek az átszervezési kísérletek évente, kétévente hatalmas akadályokat jelentettek aszakmai munkában. Sok energiát kellett arra fordítani, hogy ne történhessen meg a„jobbító szándékú rosszabbítás”. Visszatekintve ezekre az akadályugrásokra, tudom,hogy az államigazgatási ismereteim, a törvények, jogszabályok ismerete és helyesértelmezése, valamint a jó szakmai kapcsolataim mentették meg az intézményt azátszervezéstõl.Betartottam a szolgálati utat, és tudtam, hogy milyen jogaim alapján, melyik felettesszervhez fordulhatok jogorvoslásért. Idõben információhoz jutni volt a legnehezebb.Még a kilencvenes évek végén is jellemzõ volt, hogy az érintett intézmény vezetõjénekbevonása nélkül szõttek terveket a fenntartók az intézményrõl. A gyógypedagógiaiigazgatói munkaközösség tagjai, valamint szakmai ismerõseim legalább egy nappal azakadály felállítása elõtt tudomásomra hozták a híreket.Önvédelembõl állandó éberségi szint alakult ki bennem, napra készen ismertem ajogszabályokat, szakmai állásfoglalásokat. Soha nem hittem el az olyan kijelentéseket,hogy „a minisztériumban mondták, ennek így kell lenni.” Törvénytelen dolgot,jogszabályellenes intézkedést nem kérhet a minisztérium, a közgyûlés, X vagy Y. Haezzel szembesítettem az ügyintézõt, rövidebb-hosszabb idõ után gyõzött a szakmaiság.A humán erõforrás volt a forrás és az erõ a fejlõdéshez. Hogyan?“Ha több ember rendesen találkozik, bizonyos tárgyakat fontolóra vesz, ha t. i.összegyûl és idõszaki üléseket tart , ennek – úgy mondják – mindig van haszna , mertkét vélemény, ha összekoccan, szikrát ád, és ez világosságot szül, terjeszt, etc….”(gróf Széchenyi István)1974–1984 között két gyógypedagógus végezte a vizsgálatokat, egy megbízásiszerzõdéssel dolgozó ideggyógyász segítségével. Egy félállású adminisztrátor gépelte azáróvéleményeket. Szakmailag független, gazdaságilag a megyei gyógypedagógiaiintézményhez integrált intézmény voltunk – a megyei intézet helyiségeiben dolgoztunk.Az elsõ négy évben dr. Váradi Vilmosné volt az áthelyezõ bizottsági szakfelügyelõ.Rugalmas gondolkodású, jó szakmai ismeretekkel rendelkezõ, hatékony szakembervolt, aki személyes indíttatásból igyekezett gyógypedagógiai tanácsadást is végezni.Ezt még nem nevezhetjük korai gondozásnak, de a csírái benne voltak. Kezdetektõl10–30 családot láttunk el tanácsokkal, szülészek, védõnõk mûködtek együtt velünk.Családi okok miatt Váradi Vilmosné 1979-ben itt hagyta a bizottságot. Ekkor kolléganõmmel,dr. Estefánné Varga Magdolnával együtt elkezdtük a négyéves pszichológia


36A RÉGMÚLT ÉS A MÚLTszakot, majd együtt doktoráltunk. A „Ki az értelmi fogyatékos? Kit szabad áthelyeznünk?”kérdéskörben igyekeztünk minden szakmai tudást megszerezni.Szakmailag nagyon kemény évek voltak ezek. Több elõadást, tudományos cikket,tanulmányt írtunk. Két pszichológus sok volt az akkori bizottságban, õ más állástválasztott. Most az Eszterházy Károly Fõiskola tanszékvezetõje. Szakmai kapcsolatunktöretlen, a tanulási akadályozottság témakörében többször konzultáltunk a gyógypedagógiaiközpontban.Két rövid intermezzo után (jó szándékú gyógypedagógusok kerültek hozzánk, denem voltak alkalmasak a diagnosztikai munkára) 1984-ben már négyen dolgoztunk,szakorvosunk a közeli kórházban fogadta a gyerekeket. A diákotthonos megyei intézményelköltözött, városi kisegítõ iskolává alakult az az épület, melyben mûködtünk.Kaptunk még két szobát. Leválasztással hat helyiséget tudtunk kialakítani. Funkciójában,esztétikumában az akkori kívánalmaknak megfelelt.Sokat jártunk vidékre. Vizsgáltunk, elõadást tartottunk. Egységes szolgáltatói filozófiátalakítottunk ki.MOTTÓNK: ELÉRHETÕSÉG, SZAKSZERÛSÉG, SEGÍTSÉGNYÚJTÁS. KÖZVETLEN ÉS INFORMÁCIÓSSZOLGÁLTATÁSOKAT VÉGEZTÜNK.A megye oktatási intézményeinek vezetõivel, a szaktanácsadókkal és az önkormányzatitisztségviselõkkel személyes napi kapcsolatban állunk. Együtt értelmezzük a törvényeket,egyes családok helyzetét közösen akarjuk rendezni, a fogyatékos gyermekekcsaládjainak jogászt, biztosítási szakembert, fejlesztõ terapeutákat tudunk ajánlani,tanfolyamokat szervezünk pedagógusoknak, szülõknek. Játszóklubokat létesítettünkgyermekeknek. Az itt dolgozó szakemberek a megyei gyógypedagógiai közélet szervezéséneka motorjai lettek.A közoktatási törvény a szakszolgálatok és szakmai szolgáltatások szabályozására isadott keretet. A megyei önkormányzat fõjegyzõje az integrációs törekvéseinketkezdettõl támogatta. (pl. személygépkocsit biztosított 1987 óta mûködõ utazótanárunknak).A közoktatási törvény megjelenése óta szorgalmazta gyógypedagógiai központtáválásunkat.A Heves Megyei Közoktatási Közalapítványnál 1998-ban új helyiségre pályáztunk –sikerrel. 1999-ben hétszobás modern, esztétikus környezetbe kerültünk. 8 fõállásúdolgozónk lett, 28 megbízási szerzõdéssel dolgozó munkatárssal.Az elõzõekbõl látszik, hogy fejlõdésünk alapja a jól együtt dolgozó szakmai team, aközoktatáspolitikai változásokra azonnal reagálni tudó, a gyógypedagógiai szakmaimódszertani kérdéseket figyelõ, a jelenségek okát keresõ-kutató, publikáló szakembergárda,akiket a megye egész oktatásügye érdekel. Formális és informális kapcsolatokbangazdagok, megszólíthatók és megszólalók. Hitelesen tudják képviselni a szakmát.Jó kapcsolatot teremtettek az alapfokú oktatásért felelõs szakemberekkel. Önértékelésükés közös identitásuk kialakult.


A RÉGMÚLT ÉS A MÚLT 37Egészen a mai napig a „ tanuló szervezet” megjelölés illik ránk. A gyakorlatból építettükbe rendszerünkbe azt, ami jó. Elkezdtük a minõségbiztosítási rendszer kereteibenelemezni, és tovább fejleszteni tevékenységünket. Most a szervezõdés úttörõ fázisa ésaz integrációs fázis átmenetébe tartozunk. Belsõ kezdeményezéseink módszertanifinomításokból, a szervezeti felépítés jobbításából, kapcsolataink kiszélesítésébõl, amûködés tárgyi és személyi feltételeinek fejlesztésébõl álltak eddig. Sokat pályáztunk,pályázunk. Egyéni elkötelezett szervezések jellemeztek bennünket. Feladatorientáltakvoltunk, ad hoc technikákkal indítottunk szolgáltatásokat, melyek késõbb be tudtaképülni a jogszabályi keretbe; vagy megkerestük a jogszabályi keretet hozzájuk. Mindenszakszolgáltatásba belekóstoltunk, de nem tudtunk ellátni minden területet. De tudjuk,hogy képesek lennénk rá, ha a szakemberhiány megszûnne.A gyógypedagógiai központ és jogelõdje az évek folyamán a szükségleteknek,kényszerûségeknek a felismerésével felvállalta a szolgáltatások beindítását. Tevékenységeinkkeláltalában a jogszabályi rendelkezések elõtt jártunk. A személyi feltételeknem kielégítõ volta teremtette azt a furcsa helyzetet, hogy a központ szakszolgálatiegységei még most sem külön-külön szakembergárdával mûködnek, hanem a fõállásúdolgozók munkaidejüket megosztják több szakszolgálat és szakmai szolgáltatás között.Munkastílusunk eddig az egységes munkamegosztás volt. Az igényeket rendszeresenfölmértük, a megoldásokra is voltak elképzeléseink. Érezzük, hogy már nemszabad mindent felvállalni. Mi az „úttörõk” vagyunk, emiatt belsõ konfliktust élünk át.Nehezen fogadtunk magunk közé új munkatársakat. Szempont volt, hogy mindenkielfogadja szakmailag, emberileg a frissen hozzánk kerülõt. Ez eddig szerencsésensikerült. Abból a hibából már kilábaltunk, hogy azt higgyük, mindent mi tudunk csakmegoldani, és csak „klónozásunkkal“ mûködhet tovább az intézmény.Az új épületbe költözéssel a differenciálódási szakaszba léptünk. Külsõs munkatárs,többfajta szakszolgálat és többfajta szakmai szolgáltatás mellett hiba lenne a specializálódástnem szorgalmazni, a belsõ tagolódást, szabályozást nem elindítani. Most mégúgy érezzük, hogy a sok szabályozás, dokumentálás kissé merevíti a munkánkat,furcsálljuk, hogy „nem bíznak bennünk”, holott a nagy létszám mellett az információáramlásnehezebb, hiányos a kommunikáció. Annak a veszélyét is érezzük, hogy megszûnikaz egységes szemléletmód. Ennek elkerülésére különbözõ technikákat dolgoztunkki, melyekrõl a késõbbiekben beszámolok.Szakmai csoportunk elsõsorban feladat-specifikusan tagolódik. De nem akarunk ittmegrekedni! Igyekszünk máris átlépni az integrációs fázisba. A szervezeti és mûködésiszabályzatunkban és a hierarchikus szervezeti felépítésünkben ki fogjuk alakítani azautonóm döntéshozó kisebb csoportokat (lásd 2. sz. melléklet), ahol az önirányítás, azönfejlesztés fontos. A vezetõ most is megosztja felelõsségét és jogkörét (1. sz. melléklet).Ahol a létszám megengedi, munkaközösségi szinten folyik a folyamat-orientáltságúmunkatervezés és munkavégzés. Már nem jellemzõ ránk, hogy egy-egy problémával azegész közösség foglalkozik, de azt szorgalmazzuk, hogy a szakmai teambe mindenki


38A RÉGMÚLT ÉS A MÚLThozza be a fontos információkat, ismertesse a kész megoldásokat, a problémák megoldásárakérjen ötletbörzét. A pszichoszociális környezet is sokat alakult az évek során. Akezdetekben nagyon fontos volt a minisztériumi országos konferencia – parázsvitákkal. Majd az érdekvédelmünket is jelentõ országos munkaközösség. 1996-ig megtudtuk szervezni, hogy az országos munkaközösségi megbeszélésekre mindannyianelmentünk. A feladatok növekedésével és a szakemberek körének bõvülésével ez nemmegoldható. Új tereket kell keresni a szaktudás fejlesztéséhez.A futópálya hasonlathoz visszatérve: a szakmai dilemmák még most sem tesziklehetõvé a folyamatos futást (cigánykérdés, integráció, diagnosztikus problémák).Azzal bélyegeznek meg bennünket, hogy mi megbélyegzünk. Ezért a mentálhigiénéskarbantartásunkra is figyelmet kell fordítanunk. (Késõbb részletezett módon!)


III. FEJEZETEGYES SZOLGÁLTATÁSOK ALAKULÁSA1974-ben elsõsorban áthelyezési diagnosztikával kellett foglalkozni. 180–200gyermeket láttunk el évente. Az állandó áthelyezõ bizottság vezetõje egyben szakfelügyelõis volt. Ezt a jogkört az országban különbözõképpen értelmezték. Legtöbbmegyében „nem engedték be” az általános iskolába – mondván, hogy gyógypedagógiaiintézményekre szól a jogosítványa. Heves megyében szívesen és sokat utaztunk. Szakmaiszolgáltatást végeztünk. Elsõsorban az elutasított, általános iskolában hagyott gyermekekügyét simítgattuk.Nagy szakmai nyomás volt, elégedetlenek voltak az általános iskolák, hogy máskéntlátjuk a gyermeket. Sokat hospitáltunk az általános iskolák osztályaiban. Legtöbbhelyen az áthelyezésre javasolt gyermeknél rosszabbul teljesítõt is észrevettünk azosztályban, olyanokat, akiknél a magasabb társadalmi státusú szülõk miatt nem kezdeményeztekáthelyezést. Nyílt napokat szerveztünk. A kisegítõ iskolákba bejöttek azáltalános iskolai pedagógusok. Így jobban megértették, hogy milyen is egy értelmifogyatékosokból álló osztály, stb.Nagyon sziszifuszi, türelmes, hosszú évekig tartó munkával tudtuk magunkat elfogadtatniés hitelessé tenni. Nehezen szokták meg a pedagógusok az igényes, részletes ésszakszerû pedagógiai jellemzés készítését, de végül megértették, hogy ez támpont azáthelyezési diagnózishoz. A járási, városi tanulmányi felügyelõkkel közösen is jártuk aziskolákat. Ezt mi kezdeményeztük. Elõször azért, mert így kocsival gyorsabban,könnyebben körbejárhattuk a területet. A gyakorlatban vettük észre ennek óriási hasznát.A kölcsönös információ, az egymás érveire figyelés mindkét felet gazdagította. Azoktatásirányítási szakember tudatosabban intézte a fogyatékos gyermek ellátását.Nagy erõket vetettünk be azért, hogy a 3 éves, rossz szociokulturális miliõben élõgyermekek bekerüljenek az óvodába. 1985-re ezt sikerült elérni. 1990-ben a társadalmi,gazdasági változások miatt (a pontos okát még nem kutatták) ez a jó tendencia megszûnt.Nem gyõzzük szorgalmazni újból a korai óvodába küldést.A korai gyógypedagógiai tanácsadást úgy kezdtük, hogy a megyei újságban apróhirdetéstadtunk fel errõl a szolgáltatásról. A vezetõ védõnõkön keresztül – a mi kezdeményezésünkre– a területen dolgozó védõnõk évente kétszer leadták a fogyatékosgyermekek névsorát. A címekre levelet küldtünk, fölajánlottuk szolgáltatásunkat. Évi10–30 családnak tudtunk tanácsot adni. Fõleg a további egészségügyi ellátási módokatés az otthoni képességfejlesztési lehetõségeket mondtuk el. Nagyon kezdetlegesszolgáltatás volt, de úttörõ jellegû. Elvitathatatlan, a semminél sokkal több.


40EGYES SZOLGÁLTATÁSOK ALAKULÁSA1976-ban már a megyei kórház gyermekosztályának fõorvosával és a koraszülöttutógondozófõorvossal közösen dolgoztunk. Korai gondozási rendszerünk elõfutáránaktekinthetõ ez az idõszak. Közös konferenciákon közös elõadásokat tartottunk a fogyatékoscsecsemõk és kisdedek gyógypedagógiai fejlesztési lehetõségeirõl.Országosan nem volt szokásban, de Heves megyében „természetes” volt, hogy abizottság munkatársai az egészségügyi gyermekotthonban is megvizsgálják bekerüléskorés az iskoláskor elõtt a gyermekeket. (Ezt az akkori jogszabályok alapján el kellettvégezni, de a jogszabály végrehajtását sok megyében nem tudták kivitelezni vagykiviteleztetni.) Az intézménnyel nagyon jó szakmai kapcsolatunk alakult ki, kölcsönösentanultunk egymástól és tanítottuk egymást. Az igények szülték, hogy az egészségügyigyermekotthonban ambuláns ellátás is kezdõdött, így a korai fejlesztésre szorulókegy részét ott látták el.Az akkori szakzsargonban „képezhetetlen” gyermekek családjainak az ÉFOÉSZszalkooperálva szülõklubokat szerveztünk. Mivel egy épületben voltunk a diákotthonnal,ahol nem volt pszichológus, a magatartászavaros gyermekek megsegítésekor pszichológiaigondozást kértek tõlünk. Néhány szülõ is ilyen igénnyel lépett fel. Az akkorikeretek még lehetõvé tették, hogy gyógypedagógiai nevelési tanácsadással is foglalkozzunk.Kényszerhelyzet szülte az utazótanári ellátás beindítását is. A megyében nem voltelég férõhely a diákotthonban, a kisegítõ iskolákba nem lehetett teljes körûen körzetesítenia környezõ falvak gyerekeit, a „rideg integrációt” kellett megoldásként választanunk.(A jogszabályi keret ezt megengedte.)Az áthelyezett gyermek a többségi általános iskolát látogatta, egy osztályfokkalalacsonyabb általános iskolai osztállyal „haladt” együtt, mellette kapott heti 6 órás korrepetálásta kisegítõ iskolai követelmények szerint, év végén osztályozó vizsgát kelletttennie.Szórványos visszajelzésekbõl tudtuk, hogy bizonyos iskolákban nem adják meg aheti 6 órát, vagy nem jár egy gyerek iskolába, csak a heti 6 órát adják stb. Úgygondoltuk, ha van ellenõrzés, egyszer csak rend lesz. 1984-ben egy gyógypedagógustalkalmaztunk, aki utazótanári feladatokat is kapott. Hetente kétszer, egy-egy alkalommal2-3 iskolát felkeresett, szervezési, jogi kérdéseket beszélt meg, módszertani tanácsokatadott. Év végi osztályozó vizsgát szervezett minden „integrált” gyereknek. Alakóhelyéhez közeli kisegítõ iskolában gyógypedagógus jelenlétében vizsgáztak a gyerekek.A kusza, hiányos, rossz gyakorlat kb. hat év alatt rendezõdött megnyugtatóan.Rengeteg hatósági, szakmai utánjárást, szervezést, ügyintézést igényelt ez a munka.1993-tól még egy utazótanár, majd ’97-tõl egy újabb lépett be a rendszerbe.1997–2000 között szakszolgálatként is mûködött, mert a helyszínen fejlesztést, kettõsóravezetést is végzett a kolléganõ, de a másik két utazótanár továbbra is szakmaiszolgáltatás jellegû ellátást adott.


EGYES SZOLGÁLTATÁSOK ALAKULÁSA 41A MÚLT ÉS A JELEN KÖZTI ÁTMENETILLUSZTRÁLÁSA ADATOKKAL„Nemcsak az örökség, de még a tartósság princípiuma sem alapul változatlanságon,hanem az egyedül, szünet nélküli reformatio s javítási mozgásban él s élhet csak;megint s megint szüntelen.”(gróf Széchenyi István)PÉNZÜGYI HELYZETÜNK ALAKULÁSAA SZAKÉRTÕI BIZOTTSÁG TÉNYLEGES KIADÁSAI FT-BAN1993–1996 a tevékenységi körnek nincsen elkülönített költségvetése, illetve beszámolója, kiadásaiaz „általános iskoláskorúak” kiadásaiban szerepelnek elkülönülés: 1997. január 1-jétõl805212 szakfeladat,1997 Pedagógiai szakszolgálat elnevezéssel 11 309 0001998 13 662 0001999 15 487 0002000 évben várható 29 354 000Kiadásai összetételére jellemzõ:83%-ban személyi jellegû kiadások és annak járulék vonzatai17%-ban dologi kiadás: mûködés, intézmény fenntartásBEVÉTELEKFenntartói Pályázatok Mûködési bevétel Összesentámogatás1993–1996 ugyanaz, mint a kiadásoknál, korai gondozásra és képzési kötelezettekbevétel fenntartói támogatás fejlesztésére külön pénzügyi fedezetbiztosítva1997. 11 299 000 – 10 000 11 309 0001998. 11 821 000 1 830 000 11 000 13 662 0001999. 14 344 000 1 138 000 5 0001 5 487 0002000. várható 25 210 000 4 120 000 24 000 29 354 000mûködési bevétel: terembérleti díj 2000-ben, telefonköltség-térítéspályázatok: a szakmai színvonal emelését szolgálják, a megnövekedett feladatok ellátását segítik


42EGYES SZOLGÁLTATÁSOK ALAKULÁSAPÁLYÁZATOKeFt-banÉv Megnevezés Személyi TB- Dologi Összesenjellegû járulék kiadás1998 FGYTFOK05. nyári tábor szülõknek és gyermekeiknek 32 000 13 000 70 000 115 00005. Heves megyei Közoktatási Közalapítvány 419 000 163 000 1 018 000 1 600 00008. nyári tábor szülõknek és gyermekeiknek 32 000 13 000 70 000 115 0001998. összesen: 483 000 189 000 1 158 000 1 830 0001999.04. FGYTFOK útiköltségre 174 294 174 29406. FGYTFOK gyerekek üdültetésére 250 000 250 00008. FGYTFOK utazótanárok útiköltsége 397 502 397 50209. FGYTFOK eszközbeszerzés 186 100 186 10009. ÉFOÉSZ útiköltség utazótanároknak 130 000 130 0001999. összesen: 1 137 896 1 137 8962000.05. FGYTFOK gépkocsi vásárlására 2 000 000 2 000 000FGYTFOK gépkocsi biztosítási díja 120 000 120 000FGYTFOK eszközök, berendezések, Internet 1004 000 1004 00006. FGYTFOK konzultációk megszervezése,levezetése 433 200 40 000 – 473 20007. FGYTFOK szülõsegítõ szolgáltatás 101 800 – 221 040 322 840ez a pályázat 461200 FT, de 2000-bencsak a 70%-át kapjuk meg: 322840 Ft08. Oktatási Minisztérium 200 000 – – 200 0002000. összesen: 735 000 40 000 3 345 040 4 120 040ÉFOÉSZ-on keresztül nyert, a munkánkat segítõ pályázatok:1997.09. Gyógylovaglás 280 000 280 00011. Soros A. utazótanári megsegítés 150 000 150 00012. Bankaritas : nyári tábor 20 000 20 0001998.03. Munkaügyi Minisztérium: Szülõk 250000 250 000jogsegély szolgáltatása03. FGYTFOK szülõtanfolyam 92 500 92 50003. GYIA: szülõtanfolyam 50 000 50 00012. Bankaritas: nyári tábor 200 000 200 00006. GYIA: nyári tábor 100 000 100 0001999.06. FGYTFOK 186 550 186 550Összesen: 97–99. 1 509 050


EGYES SZOLGÁLTATÁSOK ALAKULÁSA 43FGYTFOK: Fogyatékos Gyermekek, Tanulók Felzárkóztatásáért Országos KözalapítványÉFOÉSZ: Értelmi Fogyatékosok és Segítõik Országos Érdekvédelmi SzövetségeGYIA: Gyermek és Ifjúsági AlapítványFeltételeink gyarapodásának forrásait ki lehet olvasni a fenti kimutatásból. Büszkékvagyunk sikeres pályázatainkra. A tartalmi munka feltételeinek javítása, egyes újszolgáltatási körök példaszerû beindítása hozzájárult a gyógypedagógiai központtáválás megvalósulásához.MÛKÖDÉSI FELTÉTELEK JAVÍTÁSÁRA FENNTARTÓTÓL KAPOTT PÓTELÕIRÁNYZATOK1995-ben korai fejlesztésre 904 000képzési kötelezettek fejlesztésére 1 140 0001996-ban korai fejlesztésre 883 0001997-ben logopédiai ellátásra 59 000szakértõi és rehabilitációs bizottság mûködtetéséhez 857 0001998-ban szakértõi bizottság feladatainak ellátására 823 0001999-ben logopédiai feladatok ellátására 200 000szakértõi tevékenység ellátására 800 0002000-ben telefon fõvonal kiépítése 200 0001 fõ bére és járulékai 1 300 000 létszámbõvítésszakszolgálati tevékenység támogatása 1 800 000Pótelõirányzat: fenntartótól év közben kapott pénzeszköz, meghatározott feladatra.1997. január 1-jétõl a korai és képzési kötelezettek ellátása „normatív támogatásként” beépül azeredeti költségvetésbe.A mûködési feltételek javításához a fenntartó pótelõirányzatot adott több esetben. Afeladat meghatározás elõtt a szükségletek, az ellátandó területek hiányosságainak fölmérésétközösen végeztük. A pénzeszközök fölhasználásakor team-munkában tudatosanterveztünk. A szakértõi bizottság és a gyógypedagógiai központ gazdaságilag azegri Óvoda, Általános Iskola és Diákotthonhoz tartozott. A két intézmény kapcsolatakorrekt, szakmailag egymást elismerõ és segítõ. A gazdaságvezetõ támogató, segítõszándékának köszönhetõ, hogy átlátható pénzügyi helyzetben dolgozunk. Az országosmunkaközösségi értekezleteken hallott információk alapján döbbenten értesültünkarról, hogy egyes bizottságok a képzési kötelezettekre járó normatív támogatást semkapják meg, nem is tudnak arról, hogy a korai fejlesztéshez hová és milyen rendszerbenadja a megye a pénzt.A törvényeket nem ismerve, vagy nem jól értelmezve, a jogszabályok által világosanmegfogalmazott jogokkal, jogosítványokkal nem élnek a kollégák. Újból hangsú-


44EGYES SZOLGÁLTATÁSOK ALAKULÁSAlyozom, hogy a jogszabályok betartása és betartatásának „kierõszakolása” hoz csak sikert.A pénzügyi döntés-elõkészítésekben aktívan részt kell venni, mert ez jogunk éskötelességünk!Ha áttekintjük a megyei szakszolgálatok szolgáltatási területeit, láthatjuk, hogy agyógypedagógiai központ mely területeken végez bizonyos szakszolgáltatást, de azt isészrevehetjük, hogy mely területek maradnak ellátatlanul.FOGYATÉKOSOK ÜGYÉBEN VÉGZETT SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOK APEDAGÓGIAI INTÉZETEKBÕLSzegregált óvoda, általános iskolaIntegrált óvoda, általános iskola**= nem õ képez minket,de bevon a képzésbeKihelyezett osztályokb,c,d,e,fea,b,c,d,e,f,geGyógypedagógiai KözpontSpeciális gyermekotthonSpeciális szakiskolákpályaválasztásiszakszolgálatPEDAGÓGIAIINTÉZETeeNevelési tanácsadóLogopédiaSzülõk, családokAutista, magániskoláka,b,c,d,e,f,geKonduktív pedagógiaGyógytestnevelésHallássérültek Általános IskolájaEszterházy Károly FõiskolaJelmagyarázat:a=pedagógiai értékelésb=szaktanácsadásc=pedagógiai tájékoztatásd=igazgatási szolgáltatáse=pedagógiai képzés,továbbképzésf=tanulmányi versenyg=tanuló tájékoztatóCélcsoportok maradnak kiteljesen, illetve egyescélcsoportok nem teljes körûszolgáltatást kapnak.Ha a megyei pedagógiai intézet gyógypedagógiai szakmai szolgáltatásait egy ábránszemléltetem, világosan kitûnik, hogy a mi célcsoportjaink egy része kimarad, vagynem teljes körû szolgáltatást kap.


EGYES SZOLGÁLTATÁSOK ALAKULÁSA 45A SZAKSZOLGÁLATOK ELLÁTÁSA MEGYÉNKBENGyógypedagó- Szakértõi bizottság Nevelési Logopédia Konduktív Pálya- Gyógygiaitanítás, különleges gondozás tanácsadás pedagógia választás testneveléskorai fejlesztésGyp. Központ Gyp. Közp. Eü. 5 városban Gyp. Kp.+ Eü. Gyereko. Ped. Ált. iskolákHallássérültek ái Gy. 1-1 nev.tan. különféle Gyp. Kp. Intézet Közép-Spec. ált. iskolák otth. szervezõ- Egészségügy iskolákSpec. bölcsõdékdésekEü. GyerekotthonA szolgáltatások feltérképezése segít a tudatos tervezésben. Terveinkben nem voltunkés nem vagyunk magunkra hagyva. Illetve nem csak magunkban tervezünk. Afenntartónkkal egyeztetünk.A Heves Megyei Közoktatási Fejlesztési Terv (1997. március) a 25. oldalon a 3.pont alatt megjelölte a szakszolgálatok területén megoldandó feladatokat. Itt mondtákki: „Célszerû létrehozni gyógypedagógiai fejlesztõ tanácsadó, rehabilitációs éstovábbképzõ központot…, mely gyógypedagógiai szakmai szolgáltatást is adna.”Az elmúlt három évben megteremtõdtek a gyógypedagógiai központ létrejötténekfeltételei. 1999-ben a közgyûlés mûvelõdési bizottsága tárgyalta az 1997 óta elteltidõszak közoktatási helyzetét. Megállapította, hogy az integráltan oktatott értelmifogyatékosok száma nõ. Változatlan feladatnak tartja a hálózat bõvítését, ehhez azanyagi feltételek megteremtését. Kimondja, hogy a gyógypedagógiai oktatás-nevelés ésa pedagógiai szakszolgálat területén a dolgozói létszám és a tárgyi feltételek törvényiszintre hozását meg kell teremteni.Ez a tanulmány azt a célt is szolgálja, hogy mélyrehatóbban tárja föl a helyzetet, ajövõ tervezésénél reális szakmai célok eléréséhez kérjen anyagi segítséget. A megyeimûvelõdési iroda tud a tanulmány készülésérõl, és 2001. januárjában napirendre tûzik agyógypedagógiai központ helyzetének tárgyalását.


IV. FEJEZETJELEN„Sikert, állandó nagy sikert lelkesedés még nem szül; ehhez józan számításés ebbül eredõ elsõdleges megfontolása s egybepontosítása az erõknekis szükséges.”(gróf Széchenyi István)Heves Megyei Gyógypedagógiai Szakszolgálati Központ3300 Eger, Cifrakapu u. 28.Tel./Fax: 36/312-929 E-mail: hmigypkp@matavnet.huHétszobás ház vizsgálókkal, várókkal, esztétikus környezet, ezer négyzetméteres kert.Ez a bázisintézményünk. Decentrumaink vannak Gyöngyösön, Hatvanban és Hevesen.Személygépkocsi áll a rendelkezésünkre a területi szakszolgálati munkák ellátásához. Agazdasági beszámolóból kiolvasható, hogy milyen pénzügyi háttérrel rendelkezünk(saját pályázataink és az ÉFOÉSZ -on keresztüli sikeres pályázatok a feltételeket javították).Az 5/a és 5/b számú ábra mutatja az ellátandó körzetet, az intézményrendszert, a logopédiaiellátási helyzetet.ALAPTEVÉKENYSÉGEINK (AZ ALAPÍTÓ OKIRAT ALAPJÁN)Szervezzük, koordináljuk és végezzük az értelmi, beszéd és „más” fogyatékosok koraifejlesztését, gondozását, nyomon követjük ennek szakszerûségét és eredményességét,tanácsot adunk a fejlesztéshez.Szervezzük, koordináljuk és végezzük a képzési kötelezettség körébe tartozók fejlesztését,nyomon követjük a tevékenység szakszerûségét és eredményességét, tanácsot adunka fejlesztéshez.Szakmailag segítjük és végezzük az integrált oktatásban részt vevõ fogyatékos gyermekekkelkapcsolatos oktató-nevelõ munkát.Az ellátatlan területeken szervezzük és végezzük a logopédiai szûrõvizsgálatokat, a beszédhibajavítását, a beszédfejlesztést.A korai fejlesztéssel és a képzési kötelezettséggel, az integrált oktatással, a logopédiávalkapcsolatos feladatokat az egri székhelyen kívül a városokban kiépített decentrumokban,


48JELENa különleges gondozásban részt vevõ intézmények vezetõinek, pedagógusainak bevonásával,segítségével, utazó szakember hálózat mûködtetésével látjuk el.A nevelési tanácsadókkal együttmûködünk, a feladatokat koordináljuk, segítjük a munkaközösségmunkáját.A tanulási képességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenység keretében vizsgáljukaz értelmi, beszéd és „más” fogyatékos gyanús gyermekeket, javaslatot teszünkkülönleges gondozás keretében történõ ellátásukra, annak módjára, formájára, helyére,az ehhez kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra.Vizsgáljuk a különleges gondozáshoz szükséges feltételek meglétét, együttmûködünk aközoktatási intézmények fenntartóival, a települési önkormányzatok jegyzõivel.Kontrollvizsgálatokat végzünk szükség szerint és a jogszabály által meghatározottesetekben.Szabad kapacitásunk kihasználása érdekében kiegészítõ tevékenységet végezhetünk.A pedagógusokat, az egészségügyi dolgozókat és a szülõket a következõ szöveggeltájékoztatjuk szolgáltatásainkról:TISZTELT GYERMEKORVOSOK, VÉDÕNÕK!Gyógypedagógiai központunk szolgáltatásaira szeretnénk felhívni az Önök figyelmét. Arra kérjükÖnöket, hogy munkánkat megismerve minél hamarabb küldjék hozzánk vizsgálatra, terápiára,fejlesztõ foglalkozásra a szolgáltatásainkra rászoruló családtagokat!Gyógypedagógiai központunkban neurológus, gyermekorvos, pszichológus, logopédus, fejlesztõterapeuta, gyógypedagógus, valamint óvónõ segíti a fogyatékos, nehezen, lassabban fejlõdõ gyermekekértelmi, beszéd-, mozgás- és érzelmi fejlõdését. Szolgáltatásaink egy része olyan, amit a szülõgyermeke születésétõl igénybe vehet.Segítséget nyújtunk a kromoszóma-rendellenességgel, fejlõdési rendellenességgel születettkisbabák szüleinek elsõ kétségbeesésükben, az õket ért lelki trauma feldolgozásában. A vigasztalószavakon túl segítségnyújtásunk konkrét: körültekintõen szervezett, komoly foglalkozásokat tartunk aszülõknek, a gyermekeket pedig speciális szakirányú megsegítéssel igyekszünk teljes körû fejlesztésbenrészesíteni.Tisztelt Gyermekorvosok, Védõnõk! Ha a mi speciális segítségünkre szoruló szülõkkel, családokkaltalálkoznak a praxisukban, kérjük, habozás nélkül forduljanak hozzánk!TISZTELT ÓVODAPEDAGÓGUSOK, PEDAGÓGUSOK!Gyógypedagógiai központunk szolgáltatásait szeretnénk az Önök figyelmébe ajánlani! Munkánksorán az értelmileg elmaradott, értelmi fogyatékos és/vagy tanulási problémákkal küzdõ gyermekeket(0–16 éves korig) igyekszünk ellátni.Ha az Önök csoportjában, tanítványai között van olyan gyermek, akinél az értelmi, beszéd- vagy„más” fogyatékosság gyanúja merül föl, ne habozzanak felkeresni minket!


JELEN 49Abban az esetben is az Önök rendelkezésére állunk, ha a nevelési tanácsadó vizsgálata/gondozásaután maguk a tanácsadó munkatársai ajánlják Önöknek központunk fölkeresését. Ehhez természetesena szülõk egyetértésére és együttmûködésére is szükség van.Amennyiben az Önök csoportjában, osztályában már diagnosztizált fogyatékos gyermek tanulintegráltan, akinek fejlesztésével kapcsolatban problémák merülnek fel, kérjük jelezzék ezt.Utazótanáraink az Önök rendelkezésére állnak, tanácsadásukat a helyszínen is, de a központban isigénybe lehet venni.A további részleteket telefonos bejelentkezés után beszéljük meg Önökkel.KEDVES SZÜLÕK!„Segítõ kezet” szeretnénk nyújtani Önöknek. Lehet, hogy életük legnehezebb pillanatait élik át éppen:tele bizonytalansággal, kétségbeeséssel és tanácstalansággal. Ha nemrégiben tudták meg a szomorútényt, hogy várva-várt gyermekük fejlõdésében visszamaradt, vagy valamilyen fogyatékossága van,gyógypedagógiai központunkban megértõ segítségre találnak!A mi feladatunk éppen az, hogy az ilyen nehéz helyzetben lévõ szülõknek, családoknak megértõés hasznos támaszai legyünk.Gyógypedagógiai központunkban neurológus, gyermekgyógyász, pszichológus, valamint gyógypedagógusszakemberek állnak az Önök rendelkezésére – tanácsadással, terápiás fejlesztésekkel.Központunkban problémás/fogyatékos gyermekek szüleibõl álló önsegítõ szülõklub is mûködik.Az ebben tevékenykedõ szülõk tapasztalata, sorstársi segítsége, a sok-sok negatív élmény közösföldolgozása komoly lelki támaszt is jelenthet ÖnöknekKedves Szülõk, fogadják el a „segítõ kezet”! Keressenek föl minket bátran! Bejelentkezés telefonon,idõpont egyeztetéssel!Ezt szórólapon terjesztjük oktatási és egészségügyi intézményekben, polgármesterihivatalokban. A Szervezeti és Mûködési Szabályzatot, valamint a munkamegosztáshierarchiájának ábráját az 1. sz. mellékleten érdemes megismerni ahhoz, hogy a következõsematikus ábrán nyomon lehessen követni a központ tevékenységeit, kapcsolatait,célcsoportjait, a szolgáltatást igénylõket, egyben a különbözõ szolgáltatást nekünkadókat is.KIK SZOLGÁLTATNAK?Király Róbertné igazgató – 13 éve itt dolgozikMatematika–kémia szakos tanár, gyógypedagógus, oligofrénpedagógia szakos, közoktatásiszakértõ, közoktatási vezetõképzõt végzett, cigány konfliktuskezelõ programbanvesz részt, a minõségbiztosításban a Comenius I-ben vesz részt.Mandákné Rabóczki Erika igazgatóhelyettes – 3 éve itt dolgozikGyógypedagógus (pszichopedagógus, oligofrénpedagógia szakos), speciális tanfolyamokatvégzett, hosszú kisegítõ iskolai igazgatóhelyettesi gyakorlata van. A Segít aVáros Alapítvány alapítója, ahonnan a szülõknek, fogyatékosoknak sok szolgáltatástnyújt.


50JELENBelsõ szolgáltatásokJegyzõkSzegregált alsófokúoktatás+diákotthonGyógypedagógiaitanácsadáskoraifejlesztésSzakértõibizottságPedagógiai intézetNevelési tanácsadóIntegráló alsófokúoktatásKonduktívpedagógiaKépzési kötelezettségLogopédiaKihelyezett osztályokKonduktív pedagógiaSpeciális szakiskolaSzülõkOrvosok, védõnõkGyermekvédelem,gyermekjólétiNevelésitanácsadásfogyatékosoknakLogopédiaIntegrálttanulókfejlesztéseutazótanárihálózatPályaválasztásGyógytestnevelésHallássérültek óvodájaiskolája+szakszolgálatEszterházy KárolyFõiskolaSpeciálisgyermekotthonCivil érdekvédelmiszervezetekSzolgáltatást igénylõkSzakszolgálatokSzakmai szolgáltatásokTervTervSzolgáltatástegymásnak (is) adók(A Kölcsönös szolgáltatást igénylõk (A szolgáltatást máshonnan igénylõk is kaphatnak máshonnan szak- is ésszakmai szolgáltatásokat!) kaphatnak szak- és szakmai szolgáltatásokat!)


JELEN 51Dr. Hídvégi Márta – 21 éve itt dolgozikA szakértõi bizottság vizsgálatait végzi, négy szakos gyógypedagógus, pszichológus,közoktatási szakértõ, ÉFOÉSZ megyei titkár.Nagyné Panthó Zsuzsa – 17 éve itt dolgozikA szakértõi bizottságban vizsgál, korai fejlesztést végez. Gyógypedagógus (oligofrénpedagógia,logopédia szakos) speciális tanfolyamokat végzett. (Gósy, korai fejlesztõprogram, halmozottan sérültek terápiája stb.)Juhász Ákosné – 7 éve itt dolgozikA szakértõi bizottságban vizsgál, emellett utazótanári feladatokat lát el. Gyógypedagógus(pszichopedagógia, oligofrénpedagógia szakos), szociálpedagógus, gyermekvédelmiszakterületi tapasztalattal rendelkezik, cigány konfliktuskezelõ programbanvesz részt.Takács Lászlóné – 4 éve itt dolgozikHatvanban dolgozó munkatárs, korai fejlesztést és fejlesztõ felkészítést végez.Gyógypedagógus. (oligofrénpedagógia, logopédia szakos). Speciális tanfolyamokatvégzett korai fejlesztés, logopédia témakörében.Vass Réka – 1 éve itt dolgozikA szakértõi bizottságban vizsgál, utazó logopédusként dolgozik. Gyógypedagógus(logopédus, terapeuta). Nappali tagozaton az 1999/2000-es tanévben végzett.Dr. Vargyay Éva – 20 éve dolgozik a bizottságnál 0,1 státusbanNeurológus, gyermekorvos, a megyei kórház gyermekosztályának fõorvosa, epilepszia-szakrendelésttart.Szabó Gáborné – 13 éve itt dolgozikAdminisztrátor.Ufholz Zsuzsa – 1 éve itt dolgozik, de 20 éven át gyógypedagógiai intézményben dolgozott.Adminisztrátor, pénzügyi ügyintézõ. Jelenleg megbízási szerzõdéssel, de teljesmunkaidõben dolgozik.Mindenkinek van munkaköri leírása, az 1. és 2. mellékleten látható a munkamegosztásés a munkaközösségek kialakítására tett törekvés.Jelenleg megbízási szerzõdéssel dolgozók: 44 fõ, heti 176 órában.Korai fejlesztést végez 9 fõ — heti 18 órábanFejlesztõ felkészítést végez 26 fõ — heti 78 órábanUtazótanári munkát végez 5 fõ — heti 16 órábanLogopédiai ellátást ad 4 fõ — heti 64 órábanÖsszesen:44 fõ — heti 176 órában


52JELENAz itt kifizetett béreket státusra váltva 9 szakembert vehetnénk föl állandó munkatársnak.Ez óriási minõségi javulást eredményezne!Az érvényes jogszabályok alapján kötelezõ és tényleges létszám közöttikülönbségrõl az alábbi táblázat megdöbbentõ képet fest.Megnevezés Kötelezõ Tényleges Eltérés MegjegyzésIgazgató 1 1 –Igazgatóhelyettes 2 1 –1 2 tagintézmény: SzB +gyp.központGazdasági vezetõ 0,5 0,5 Ha nõ a feladat + 1 fõ kell.Most nem számít be.Gyógypedagógus 4 1 –3 Havi 200 vizsgálat, heti 50 fõPszichológus 2 1 –1Pedagógus 1 – –1Szakorvos 1 0,1 –0,9Gyp./ pszichol. 1 1 – Integrált szakszolgálatLogopédus, egyéb terapeuta 9 1 –8 42-t látunk el, még + 50-etkellene ellátni = 92 fõKorai képzési ellátás 5 1 –4 52 fõ korai + képzési kötelezettSzakorvos 1 0 –1Ügyintézõ 1 0 –1Ügyviteli alkalmazott 1 1 –Kisegítõ 1 – –1Hiányzik: 1,9 orvos; 1 igazgatóhelyettes, 1 pszichológus, 1 pedagógus, 15 gyógypedagógus, 1kisegítõ, 1 ügyintézõ, 0,5 gazdasági vezetõ.A személyi feltételek szûkössége teremtette azt a furcsa helyzetet, hogy a központszakszolgálati egységei még nem külön-külön szakembergárdával mûködnek, hanem afõállású dolgozók munkaidejüket megosztják több szakszolgálat és szakmaiszolgáltatás között. Utazótanáraink jelenleg szakmai szolgáltatást adnak.A „munkaközösség-vezetõ” nem hivatalosan az, hanem a belsõ munkamegosztásbanönként vállalt feladatokat végez a szakmaiság õrzése érdekében, valamint az egységesszemlélet megtartása miatt. Most vagyunk azon a ponton, hogy még mindent átlátunk,az információk kissé akadozva, de mindannyiunkhoz eljutnak. A magas színvonalattartani már nem sokáig tudjuk ilyen személyi feltételekkel. Terheinket növeli, hogy a


JELEN 53kötelezõ kontrollvizsgálatok egy részét csak túlmunkában tudjuk ellátni. Mentálhigiénéscsoportterápiát is kezdtünk. Nem akarunk kapkodó, feledékeny, felszínesmunkaerõkké válni.Hadd szemléltessem a problémát:HOGYAN SZOLGÁLTATUNK, ÉS MI LENNE AZ IDEÁLIS?-nem a mi státusunkon,nem a mi költségvetésünkbõlteljes munkaidõ0,5 munkaidõnem státusonnem státuson


54JELENNormális terhelés esetén egy embernek csak egyetlen teli kosarat szabadna cipelnie,ha fárad a karja, áttehesse a terhet a másik kezébe.Ábránkon a munkatársak elõtt letett teli kosarak azt szimbolizálják, hogy az illetõtudja, mi van a kosarakban, sõt, azt is, hogyan kell ízletes ételt fõzni belõle, csak nincslehetõsége ehhez segítséget kérni. Mindkét keze foglalt, ezért állandóan fáradt apluszként cipelt kosár terhe miatt.Egy idõ után már nem fogja érdekelni, hogy a lábai elõtt lévõ kosárban/kosarakbanmi van, ki és mit fõzhetne belõle. Késõbb a kézben tartott kosarak egyikét ki is ejti akezébõl, s ott marad az értékes nyersanyag feldolgozatlanul. Ha emiatt – mert lelkiismeretes– nyugtalan, ideges lesz, a másik kosarat is kiejtheti a kezébõl. Azt kelleneelérni, hogy a ténylegesen szükséges, a jogszabály által is elõírt szakembergárda azalapfeladatok ellátására rendelkezésünkre álljon! Ebben az esetben tudnánk alapfeladatainkatjó minõségben, szakszerûen ellátni. Egy ideig a nagyon erõsek vihetnek2-2 kosarat, amelyekbe a szakmai szolgáltatásmenühöz vásárolnának, és mindezekbõlfinomságokat fõznének. Ezt megkóstolva a szolgáltatásra vágyók csábosnak találják,ezért megyeszerte, kistérségi társulásokkal nyújtanak segítséget a kosarak megtöltéséhezés cipeléséhez csapatunknak.Jelenleg 44, megbízási szerzõdéssel dolgozó besegítõnk van, aki a rendelkezésreálló heti 176 órában csak annyit tud tenni, hogy egy-egy kosárból kivesz néhány dolgot,és fõz valamit az éhség csillapítására, de pácienseink ettõl még éhesek maradnak.Munkaszervezésünk optimális esetben (a kosaras ábra illusztrációja szerintiszimbólumokat használva):• havi egy nap „bevásárlások” megbeszélése – teamben,• havi egy alkalommal végigjárni a „piacokat” – szupervízió,• havonta egyszer tapasztalatcsere.AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA A MINÕSÉGBIZTOSÍTÁSSZEMPONTJÁBÓLA minõségirányításra való ráhangolódást e tanulmány megírása teremtette meg számomra.Szükség volt az önértékelésre, a helyzetelemzésre, az érdekelt felek, célcsoportok,partnerek körének pontos meghatározására, a csoportok igényeinek tisztázására.Ezekkel párhuzamosan a fontossági sorrendet is föl kellett állítani, hiszen több területetkéne ellátnunk, mint amire a tárgyi és személyi feltételeink alkalmassá tesznek bennünket.Az intézmény fennállása óta minõségi munkát akartunk biztosítani, de nem voltszabályozott, kategorizált modell, nem fogalmaztunk meg értékelhetõ momentumokat,nem alkottunk mérhetõ rendszert.


JELEN 55Az intézményi lehetõségeket a pénzügyi kötöttségek erõsen korlátozzák. A központielvárásoknak való megfelelés és a szolgáltatásokat igénybe vevõ partnereinknek akielégítése nem mindig jelentette ugyanazt a folyamatot. Tudatos partnerközpontúságunk,széles körû konszenzuskeresésünk eredményezte, hogy a folyamatos párbeszédeksorán 1997-re letisztult, hogy a szakértõi bizottság önmagában nem tudja ellátni a tõletársadalmilag már igényelt szolgáltatásokat. Saját feltárásaink is hozzájárultak azigények felszínre kerüléséhez.Elkezdõdött a tudatos szervezetfejlesztés. Terveztünk – megvalósítottunk – értékeltünk– rájöttünk a korlátokra – újra terveztünk. Megfogalmazhatjuk a jelen tanulmányesszészerû elsõ részét a minõségbiztosítás kategóriáiban is.Hogyan ellenõrizhetõ a szabályozók betartása, a jogállamiság megvalósulása aközoktatásban? Ismernünk kell a jogszabályokat, jól kell tudnunk értelmezni, be kelltartanunk, és be kell tartatnunk. Tudnunk kell a hogyanját is. Az intézmény mûködéséhezszükséges összes dokumentációt precízen kell vezetni. A törvény rendelkezéseszerint való mûködés elengedhetetlen! A felhasználó igénye szerinti mûködést iselemezni kell, az igényekhez kell alakítani ellátási rendszerünket.A szakmai munka hatékonyságát állandó elemzésekkel, önellenõrzéssel és szakmaiellenõriztetésekkel kell növelni. A szakmai tudományos kérdésekrõl tudni kell, az újszakmai kutatási folyamatokat figyelemmel kell kísérni, ha csak lehet, be kellkapcsolódni a szakmai gyakorlati és elméleti közéletbe. Folyamatosan tájékozódni kell,és ugyanakkor a saját munkánkról állandóan tájékoztatni az érintetteket. A belsõ munkarendszeres javítására úgy lehet törekedni, ha a munkamegosztás, a kompetencia-határokvilágosak, egyértelmûek a központon belül, de partnereinkkel szemben is. A belsõ szervezetikultúrát magas szinten kell tartani. Ha mi ki tudjuk alakítani a teljes körûminõségirányítási rendszerünket, akkor képesek leszünk bázisintézményként segítenimás intézmények minõségfejlesztési tevékenységét.Intézményünk megyei elismertségét jelzi, hogy igazgatónõnk – szigorú elõképzésután – bekapcsolódott a minõségbiztosítási rendszer általános iskolai és óvodaialkalmazásába. A fenntartónk kezdeti ösztönzõ környezetet alakított ki számunkra. Ami feladatunk, hogy megtaláljuk a fejlesztés lehetõségeit. Sajnos a minõségfinanszírozásbelátható idõn belül nem valósul meg. Klienseink, partnereink személyestudásuk, érzéseik alapján jeleznek vissza; még nem tartunk ott, hogy elégedettségiszintjüket tudományosan, szakszerûen fölmérjük, a fölmérést elemezzük.A minõség mérése elkezdõdött. A külsõ szakmai megítélés céljából 2000 tavaszánLányiné dr. Engelmayer Ágnes szakértõi vizsgálatot végzett nálunk. Az összefoglalórészbõl idézek:„A központ munkáját – ismerve más szakértõi bizottságok és gyógypedagógiai központokszakmai tevékenységét is – magas színvonalúnak, szakmailag igényesnekítélem. Külön kiemelem azt, hogy a munkatársak igen jól képzettek, hivatásszeretõk. Aközpontban összehangolt team-munka folyik …” (Lányiné, 2000).


56JELENJólesett a megmérettetés. Kihívás volt minden egyes mozzanata. Belsõ szakmaibizonytalanságainkat meg tudtuk fogalmazni, a „külsõ kontroll” jót tett a belsõ csapatnakis a továbblendüléshez. Ilyen külsõ ellenõrzés arra is jó, hogy ne higgyük magunkatgõgösen a legjobbnak azért, mert sok ismeretünk van. Hibáink, hiányosságaink isfelszínre kerültek. Mivel igényesek vagyunk, a kiküszöbölésükre törekedtünk.A minõségbiztosítási mutatók adaptálása a mi intézménytípusunkra elkezdõdött. Dr.Torda Ágnes minõségügyi kézikönyvében (Torda, 1999) a szakszolgálati tevékenységenbelül a szakértõi bizottsági munka minõségügyi rendszerének kialakítására tettjavaslatot.Jelen tanulmány írása közben a szakszolgáltatásaink közül ezért a szakértõi ésrehabilitációs bizottsági munkánkat e kéziratban megadott teljesítménymutatók alapjánelemeztem, és azt tapasztaltam, hogy strukturált elemzéssel hamarabb rá lehet találni ahiányosságainkra, gyorsabban lehet elemezni egyes folyamatokat. Mérhetõbbé váltakerényeink is. A szakértõi munka specifikumainak meghatározása:– az intézmény tevékenysége minden felhasználó egyedi szükségleteihez igazodik;– az intézmény felhasználói köre tartósan magas létszámú, különbözõ életkorú éskülönféle akadályozottságú, a felhasználó és a szolgáltató között kialakult kapcsolatlehet tartós vagy rövid idejû;– az intézmény csak részlegesen tudja tervezni és szabályozni az igénybevevõklétszámát;– az intézményekben folyó szakmai munka ellátása kiemelkedõen magas fizikai ésérzelmi terhelést jelent a szolgáltatóknak;– az intézmény fõ tevékenysége erõsen telített szervezési feladatokkal, folyamatosannagy adminisztrációs kötelezettségekkel jár együtt;– a teljes szakszolgálati intézményrendszer kiépítettsége egyidejûleg centralizált ésdecentralizált;– az intézményi szolgáltatás értékmutatói egyediek, a tevékenység céljától éstartalmától függõen alakulnak, de ugyanakkor az eltérõ feladatokat ellátókra isvonatkoznak általános érvényû követelmények.Az 1–8. számú kérdõívek kitöltésével (3. sz. melléklet) pontról pontra követhetõ, hogymely területeken van tennivalónk. Ezt a minõségellenõrzési példát azért emeltem betudatosan a tanulmányba, hogy érzékelhetõvé váljék a minõségbiztosítási rendszerhaszna. Természetesen a kérdõívet a jogszabályok ismeretében és a dokumentumok áttanulmányozásaután teamben töltöttük ki, elemeztük, majd tervet készítettünk ahiányosságok kiküszöbölésére.Látható, hogy milyen szerteágazó jogszabályi rendelkezéseket kell ahhoz ismernünk,hogy az alapdokumentumok rendben legyenek. És ez azért fontos, mert ellátói,fenntartói, pénzügyi vonzatai is vannak. Kedvezõen alakulhatnak a személyi és tárgyifeltételek, ha a törvényi rendelkezések szerint mûködik egy intézmény, és az intézményvezetõje tisztában van azzal, melyik jogosítvány melyik feltételhez juttathatja õt.


JELEN 57E minõségbiztosítási kitérõ után a jelen állapot bemutatását szolgáltatásonkéntrészletezem.TANULÁSI KÉPESSÉGET VIZSGÁLÓ SZAKÉRTÕI ÉSREHABILITÁCIÓS BIZOTTSÁG2471 fõt vizsgáltunk az 1999/2000-es tanévben. A diagnózisunk, a szelekciónkeltolódott a „más” fogyatékosok irányába.A BIZOTTSÁG ÁLTAL VIZSGÁLT GYERMEKEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSATanév Összes Ebbõl áthelyezett % „más” %89/90 559 140 2590/91 607 175 2891/92 814 200 2492/93 783 211 2693/94 927 200 2194/95 712 184 25*95/96 1088 220 20 215 1996/97 1464 284 19 554 3797/98 2071 272 13 907 4398/99 2320 299 13 754 3299/2000 2471 185 7,5 847 34*= A más fogyatékosság megállapítása iránti igény itt kezdõdött.Az 1999. évi LXVIII. törvény, a közoktatásról szóló 1993. évi LXXXIX. törvénymódosításáról (továbbiakban közoktatási törvény) 35.§ (2) bekezdése szerint a tanulásiképességet vizsgáló szakértõi és rehabilitációs tevékenység vagy az országos szakértõiés rehabilitációs tevékenység keretében kella) a fogyatékosság szûrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanulókülönleges gondozás keretében történõ ellátására, az ellátás módjára, formájára éshelyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra;b) vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét.


58JELENA 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségrõl és a pedagógiai szakszolgálatokról(a 3/1998. (IX.9.) OM rendelettel egységes szerkezetbe foglalt szöveg (atovábbiakban rendelet), tartalmazza a szakszolgálati intézményre vonatkozó közösrendelkezéseket is.Alapító okiratunk Heves megyében az értelmi, beszéd- és „más” fogyatékos gyermekekellátására ad jogosítványt.A szervezeti és mûködési szabályzatunk szerint a gyógypedagógiai központ igazgatójairányítja közvetlenül ezt a szakszolgálatot. A szakértõi bizottság munkatársai szakmaimunkaközösséget alkotnak, és a központ nagy módszertani és informális szakmaiteamjébe a munkaközösség-vezetõn keresztül bekapcsolódnak a munkatársak. Jelenlegilétszámunk mellett ennek még nincs nagy jelentõsége, mert más szakszolgálatokba,szakmai szolgálatokba is „átdolgozunk”, de a késõbbi létszámbõvítésnél meg fogjakönnyíteni az információáramlást és a folyamatos munkát, ha már most szokjuk ezt arendet.A vizsgálatokat gyógypedagógusok, egy pszichológus és a szakorvos végzi. Az egyhétre jutó kötelezõ óraszámunk erre a munkára 62 óra.A 4. sz. melléklet alapján könnyen kiszámítható, hogy heti 62 gyerek kerül vizsgálatra.Tehát egy gyermek vizsgálatára 1 óra jut. Így ijesztõ ez a szám, de az összesvizsgálatból 1102 kontrollvizsgálat, melyek zömét az iskolákban, óvodákban a helyszínenvégezzük, nem a kötelezõ óraszámunk terhére.Tehát 1369 fõt vizsgálunk meg bent a bizottságban (2471–1102=1369). Ez kb. 34gyermeket jelent hetente, ez közel kétórás vizsgálatra elég. Nem optimális a helyzet, deaz alaposság, körültekintés biztosítható.Az orvosunkhoz a kórházi rendelésre kell elmennie a családnak. Ez a jelenlegielhelyezésünknél megterhelõ a szülõknek, gyereknek, mert messze van. Nem küldünkminden gyermeket orvosi vizsgálatra. Ha lesz fõ állású orvosunk, ez a rossz helyzetmegszûnik.A VIZSGÁLATI KÖRÜLMÉNYEK MEGTEREMTÉSEA vizsgálat lefolytatásánál ügyelünk minden részletre. A behívásoknál figyelembevesszük a menetrendi megkötöttséget. Egy településrõl lehetõleg egyszerre hívunk beminden érintettet, így könnyebb a szülõknek a tájékozódás. (Térképes behívónk van.)0–5 éves korú gyerekeket nem hívunk iskoláskorúakkal egyszerre.Várakozás közben játékokkal, könyvekkel, folyóiratokkal, gyerekfilmek nézésévellehet az idõt kényelmesen eltölteni. Egy kolléganõnk fogadja az érkezõket, kezet fog aszülõkkel, elmagyarázza a vizsgálat menetét, megmutatja a várakozási helyen lévõlehetõségeket, s megnyugtatja õket az útiköltség-térítés kérdésében is.


JELEN 59Nálunk egy gyermeket az anamnézis felvételétõl az intelligenciavizsgálaton keresztüla pedagógiai vizsgálatig egy szakember lát el. Az újonnan hozzánk kerülõkollégák egyéves „betanulás” és féléves szupervíziós vizsgálat után lesznek képesek ésalkalmasak erre a módszerre.Minden nap végén egyórás team-megbeszélést tartunk az aznapi esetekrõl. Mindenkolléga maga diktálja magnetofonra a vizsgálat utáni délután a szakértõi véleményt,melyet az intézmény igazgatója ellenõriz, szükség esetén konzultál, bemutat egy-egyesetet mindannyiunk okulására.A szülõt konkrét javaslattal látjuk el. A gyermekét vizsgáló gyógypedagógussalbeszélik meg a teendõket. Elégedetlenség, bizonytalanság esetén bármelyik kolléganõhözkonzultációs tanácsokért fordulhat a vizsgálatvezetõ, így a szülõ érezheti, hogytöbb oldalról közelítjük meg a problémát, többen igyekszünk neki segíteni.Természetesen a behívásoknál figyelembe vesszük a vizsgálandó gyermek alapproblémáját,és pl. pszichés problémákkal küzdõ gyereket a pszichológushoz, a beszédfogyatékosta logopédushoz irányítjuk. Az elõzetes pedagógiai vélemények kb. 70%-ábóllehet csak világosan látni a kérelem okát. A vizsgálati kérelem 60-70%-ban érkezik elõreírásban. Többször a szülõ hozza a véleményt. Ilyenkor nincs lehetõség az elõzetesfölkészülésre.A családoknak maximum fél órát kell várniuk a vizsgálat megkezdésére. Mivel elõretájékoztatjuk õket mindenrõl, nem jellemzõ a türelmetlenség, nyugtalanság. A várakozáskulturáltsága is megnyugtatólag hat.A súlyos és középsúlyos fokú értelmi fogyatékosnak értékelhetõ gyermeknél a vizsgálatvezetõazonnal kér szupervíziót az akkor ott vizsgáló másik kollégájától – a biztonságosdiagnózis felállítása érdekében. Tehát ezeket a gyerekeket két szakember látja el.Évente kb. 100–120 gyermeket másodszori kiértesítésre sem hoznak vizsgálatra. Aziskola vezetése vagy a jegyzõ a legtöbb esetben helyszíni vizsgálatot kér. Amelyik településen5–10 vagy ennél több gyermek vizsgálatát csak így lehet elvégezni, helyszínenvizsgálunk. Szigorú kikötésünk, hogy mindegyikünknek biztosítsanak külön, nyugalmasvizsgálóhelyiséget. Nagyon jó partnereink az iskolák. A helyszíni vizsgálatokszámunkra szemléletformálóak. A gyermeket tanító pedagógusokkal közvetlen probléma-megbeszéléseket,esetmegbeszélést folytatunk. Érdekes, „hihetetlenül“ tanulságosinformációkhoz jutunk ez által.A pedagógusokkal jó szakmai kapcsolataink alakultak ki, bízunk egymásban, ésszámítunk egymásra. Az integrációban részt vevõ általános iskolákban egyik vagymásik munkatársunk évi egy alkalommal megfordul vizsgálat, kontrollvizsgálat vagytovábbképzés céljából. Az 5/a 5/b ábrán látható, hogy a települések zömében vandolgunk.A VIZSGÁLATHOZ HASZNÁLT TESZTEK, FELMÉRÕK:Budapesti Binet, HAWIK, Raven, SON, SON- OWI, MAWGYI


60KIEGÉSZÍTÕ TESZTEK, FELMÉRÕK:Beszédvizsgálat: Peabody, Meixner szókincsteszt, alaki beszédhibák fölmérése, GósyVizuomotoros percepció vizsgálata: Bender A-B, Frostig, emberrajzEgyéb: Sindelar, Inizan, Hiskey, MSSST, Catel-féle felmérõSzemélyiségvizsgáló tesztek: PFT, CAT, TAT, lakóhelyFölmérõ skála: Kiphard-féle skálaA VIZSGÁLATOK A SZÁMOK TÜKRÉBENAz ország legmagasabb esetszámával dolgozunk (lásd 4. sz. melléklet), Heves megyébenlegtöbb a diagnosztizált „más” fogyatékos. Az 1995/96-os tanévben jelentkezettelõször a „más” fogyatékosság megállapítása iránti igény. Ezeket az adatokat elemezvekitûnik, hogy a „más” fogyatékosság diagnózisa százalékos arányban sokkal nagyobb,mint az áthelyezetteké. Legutóbb 34% szemben a 7,5% áthelyezési aránnyal.Az áthelyezési arányok látványosan csökkentek mióta a gyermekeknek a saját iskolájukbanolyan megsegítõ feltételek teremtõdtek, hogy integrálva behozzák hátrányaikat.Ennek ellenére az enyhe és középsúlyos fokban értelmi fogyatékosok százalékosaránya nem csökkent a megyében. Számuk nõtt, ugyanakkor az általános iskolaikorosztály összlétszáma csökkent. A tanulmánynak nem feladata a jelenségek mélyebbszakmai elemzése. Ehhez elsõsorban a megye lakosságának egészségügyi, szociológiai,gazdasági helyzetét kellene tudományosan vizsgálni.A SZASZOK feldolgozta az 1998/99-as tanév szakértõi bizottsági statisztikaiadatait. Érdekes adat, hogy országosan a vizsgálatra küldött gyerekek nagyobb hányada(57%) nem bizonyult különleges ellátásra szorulónak. A SZASZOK konklúziója „akontraszelekció látványosan mûködik… szükséges-e több mint a felével többet vizsgálni,hogy a rászorulók köre a különleges gondozást megkapja?” (3. oldal).Bennünket, szakértõi bizottsági gyógypedagógusokat itt, Heves megyében 1974 ótaaz érdekelt, mi történik azokkal a gyerekekkel, akiket elutasítunk az áthelyezésbõl.Mert az biztos, hogy a tanulási problémáik nem rendezõdnek. De nézzük tovább aSZASZOK elemzését a „más” fogyatékosságról: Azt mondják, „a gyógypedagógiakorszerû szemlélete tiltakozik mindenfajta címkézés ellen”. A 14/1994 (VI. 24.) MKMrendelet 53. oldalán… „ téves az a vélemény, hogy az elkészített szakvélemény ,megbélyegzi’a vizsgált gyermeket, tanulót”. És buzdítják a nevelési tanácsadókat, hogymegállapításaikat ne õrizzék meg, hiszen az iskolai pedagógus plusz szolgáltatásokattud adni a gyereknek az anyagi feltételek megteremtése után.A SZASZOK statisztikai feldolgozásában megállapítja, hogy az integrált gyermekektöbb mint fele „más” fogyatékos. A Heves megyei 754 fõt az összes vizsgálatunk32,5%-át a nemzetközi szakirodalom adataihoz képest (?) magasnak tartja.


61MILYEN ARÁNYBAN VANNAK JELEN „MÁS” FOGYATÉKOSOK AZ ÓVODÁKBAN,ÁLTALÁNOS ISKOLÁKBAN HEVES MEGYÉBEN?Az 1995/96-os tanév óta összesen 3277 gyermeknél állapítottunk meg „más” fogyatékosságot.A megye tanköteles korú tanulóinak száma: 29 600, az óvodás korúak száma:11 449; összesen: 41 049.A 41049 gyermek közül 3277-et „más” fogyatékosnak nyilvánítottunk. Ez agyermekek 8%-a. A szakirodalmi adatok 15-20% általános iskolában haladni nehezentudó, problémás gyermekrõl beszélnek… (Mesterházi, 1998).)Ha csak az általános iskolai létszámhoz viszonyítom az arányt, akkor Hevesmegyében 11%-nyi gyermeknek van lehetõsége magasabb normatív finan-szírozásmellett különleges gondozásban részesülnie. Nem értelmi fogyatékosok! Még a „más”fogyatékos szóval sem bélyegezzük meg õket! A rendeletre hivatkozva javasoljukszámukra a magasabb normatív finanszírozást, amit zömmel meg is kapnak az óvodák,iskolák. A Számvevõszék is õrködik azon, hogy valóban a gyermekek fejlesztésérehasználja-e föl az iskola a pénzt. Egyéni fejlesztési tervet és fejlesztési naplót kellvezetniük. Évente, majd kétévente a szakértõi bizottság munkatársai kontrollvizsgálatárais sor kerül. Ellenõrizhetõ, valóban kapott-e a gyerek megfelelõ fejlesztést.Megbélyegzés-e ez vagy megsegítés?Nem mondhatjuk, hogy a kontrollvizsgálatok során nem bukkanunk rossz gyakorlatravagy szakszerûtlenségre, de ez az új rendszer még a kipróbálás szakaszában van.Finomítani, javítani kell rajta. Öt év tapasztalatunk van benne, ebbõl a tapasztalatbólsokat meríthetne a szakma, ha tudományos felméréssel, elemzéssel a nálunk e témábanfennálló egyedi helyzetet vizsgálni kívánná.HIÁNYOSSÁGAINK– Nem tudjuk elvégezni az értelmi fogyatékosok jogszabályban elõírt kontrolljait(létszámhiány).– Nem tartjuk nyilván a „más” fogyatékosok kontrollvizsgálatait. Ezt az iskolák kezdeményezik,mert a Számvevõszék szigorúan számon kéri a dokumentumo-kat. Aszakértõi véleménybe mindig beírjuk a következõ kontrollvizsgálati évet. Ennekalapján kérik az iskolák a vizsgálatokat.– A „más” fogyatékosok kontrollvizsgálatát csak túlmunkában tudjuk ellátni.– Az orvosi vizsgálati lehetõség korlátozott.– Még nem találtunk rá a számunkra optimális számítógépes nyilvántartási rendszerre.– Több civil szervezettel nagyon szoros és alkotó együttmûködést alakítottunk ki, denem kötöttünk velük megállapodást.– Annak elemzésére, tudományos kutatására, hogy miért magas az értelmi fogyatékosokés „más” fogyatékosok között a cigány gyermekek aránya, nincs lehetõségünk.


62– A nevelési tanácsadók munkatársaival rengeteget konzultálunk, közös továbbképzéseketis tartottunk, de még nem jutottunk el oda, hogy a már régen megfogalmazottközös igényünket, a közös tesztértelmezéseket elvégezzük.– A szakértõi bizottságban alkalmazható minõségbiztosítási rendszert még nem vezettükbe.KORAI FEJLESZTÉSA közoktatási törvény 35. § (1) bekezdése szerint „A gyógypedagógiai tanácsadás, koraifejlesztés és gondozás feladata a testi, az érzékszervi, az értelmi, a beszéd- vagy másfogyatékosság megállapításának idõpontjától kezdõdõen a gyermek korai fejlesztése ésgondozása a szülõ bevonásával, a szülõ részére tanácsadás nyújtása.” Az érzékszervifogyatékosok ellátása nem a mi feladatunk. A szervezeti és mûködési szabályzatbanlefektetettek szerint az intézményünk igazgatóhelyettese irányítja közvetlenül a koraigondozást. Egy fõállású gyógypedagógusunk Hatvanban – egyik decentrumunkban –lát el teljes óraszámban korai gondozottakat, és ad fejlesztõ felkészítést képzésikötelezetteknek. Gyógypedagógiai központunkon kívül korai fejlesztést végez mégszakvéleményünk alapján a Heves Megyei Önkormányzat Speciális Gyermekotthona.Õ kapja utánuk a normatív finanszírozást.Központunkhoz tartozik 18 korai fejlesztésben részesülõ kisgyermek. 5 gyermeket alakásán, 8-at a decentrumokban, 5-öt a központunkban fejleszt megbízási szerzõdésseldolgozó 9 fejlesztõ szakember: gyógypedagógus, fejlesztõ terapeuta, konduktor, hidroterapeuta,gyógytornász, masszõr végzettséggel.A komplex gyógypedagógiai fejlesztõ terápián kívül Dévény-féle mozgásáterápiát,hidroterápiát, gyógytornát, konduktív pedagógiai terápiát kapnak a gyerekek – állapotuktólfüggõen.Hevesen és Gyöngyösön a speciális általános iskolában kialakított termek vannak,Hatvanban a nevelési tanácsadóban kapott helyiséget kolléganõnk. Az alapvetõ eszközökkelel vannak látva a decentrumokban is. A szülõknek – pályázatok segítségével –évek óta tanácsadást, szülõklubot, nyári fejlesztõ tábort szervezünk. Ebben segít nekünkaz ÉFOÉSZ, a Segít a Város Alapítvány, régebben a Süss fel Nap Alapítvány is.Eszközre, utazásra, szakemberekre pályáztunk – sokszor jó eredménnyel. Nyári fejlesztõtáboraink családosak, a rendszerbõl már kikerült régi családok is bekapcsolódtak aklubéletbe.Korai fejlesztésre a normatív finanszírozást megkapja a központunk, így a törvénybenelõírt óraszámot minden kisgyermeknek biztosítani tudjuk. A fejlesztési év szolgálkeretül az ellátásnál. A szakértõi bizottság szakvéleménye alapozza meg a tevékenységeket.Az egyéni fejlesztési tervet a gyógypedagógus készíti el, egyéni fejlesztésinaplót vezetnek a gyermekrõl. Az év végi értékelési lapokat a szakértõi bizottság ezértfelelõs munkatársa gyûjti, a szükséges intézkedéseket ennek alapján teszi meg.


JELEN 63Az elmúlt 26 évben minden eddigi munkatársunknak volt évente 1–3 koraigondozottja. Ezt mindannyian szakmai és mentálhigiénés szempontból igényeltük.Ebben az évben kezdtünk specializálódni. A szülõk többsége rendszeresen jár a foglalkozásokra.Évente két-három családot kell a gyermekvédelmi vonalon keresztül rábírnia fejlesztés szükségességére. Az általunk ellátott gyermekeket igyekszünk integráltóvodásként tovább szakszerû ellátásban részesíttetni, zömében sikerrel. Ha máróvodában van, 7-8 éves koráig az otthoni terápiát szorgalmazzuk. Ezért nincs is amegyei diákotthonban óvodai csoport.HIÁNYOSSÁGOK– A megbízási szerzõdéses munkatársaknak nincs elég konzultációs lehetõségük.– A nyári szünetekben még nem tudtuk megoldani a folyamatos fejlesztést.– Nem kötöttünk megállapodást azokkal a civil szervezetekkel, amelyek segítik a koraifejlesztést (ÉFOÉSZ, Segít a Város Alapítvány stb.).– A sokrétû fejlesztéshez szükségünk lenne megfelelõ tárgyi felszereltségre, szobáraa csoportos fejlesztéshez, szülõknek helyiségre a klubfoglalkozásokhoz. A súlyos,halmozottan sérült kisgyerekek komplex terápiájához az egészségügyi szakszolgálatokkalkellene megállapodást kötnünk. Nem engedik be a nem szobatiszta gyermekeketaz uszodákba. A Paraqua Alapítvány jól képzett szakemberei központunkgyógypedagógusaival együtt egy, csak a fogyatékos gyermekek számára készülttanuszodai létesítményben kiváló eredményeket érnének el.– A szakszolgálatban alkalmazható minõségbiztosítási rendszer még nincs kialakítva,még nem tudunk ilyen rendszerben elemezni és tervezni.KÉPZÉSI KÖTELEZETTEK FEJLESZTÕ FELKÉSZÍTÉSEA közoktatási törvény lehetõvé tette ezt az új szolgáltatást A közoktatási törvény 30. §(6) bekezdése rendelkezése szerint – a szakértõi bizottság szakvéleménye alapján abizottság feladata meghatározni a felkészítés módját, formáját, helyét, illetõleg agyermek fejlõdéséhez szükséges pedagógiai és egyéb szolgáltatásokat.Heves megyében 100 bentlakó és 3 bejáró súlyos fokban fogyatékos, tanköteles tanulófejlesztõ felkészítése folyik a Heves Megyei Önkormányzat Speciális Gyermekotthonában,a normatív finanszírozást az intézmény kapja. Egerben, az alapítványi autistaközpontban 5 gyermeket látnak el, az alapítvány kapja a normatív finanszírozást. Aszakértõi bizottság ellátja a kötelezõ kontrollokat, gyûjti az értékelõ lapokat, nyomonköveti a fejlesztést, vizsgálja a gondozás-fejlesztés ellátásához szükséges feltételeket.Csak a szakértõi bizottság véleménye alapján kerülhetnek gyermekek ezekbe az intézményekbe.


64JELENA szakértõi bizottság jogosítványa még a feladatellátásban közremûködõ intézményszakmai ellenõrzésének kezdeményezése. Erre soha nem került sor, jó színvonalonlátják el a gyermekeket.Központunk igazgatóhelyettese felel a fejlesztõ felkészítés feladatáért. Központunkközvetlenül 34 fõ ellátásáról gondoskodik, erre megkapja a normatív finanszírozást.Huszonhat, megbízási szerzõdéssel dolgozó munkatárs látja el a feladatokat. A 34gyermek közül 17 az otthonában kap ellátást, 16 fogyatékos gyermeket a meglévõ decentrumokbavisznek el a szülei, központunkban egy gyermeket fejlesztünk. Négyenspeciális csoportot alkotnak egyik decentrumunkban (Eger, Szalapart úti Óvoda,Általános Iskola és Diákotthon). Máshol egyéni fejlesztés történik. Gyógytornász,masszõr, szociális munkás, védõnõ, gyógypedagógus látja el a feladatokat. Mindengyermek megkapja a törvényben elõírt minimum heti óraszámot.A szülõket, családokat is igyekszünk „gondozni”. Nyári fejlesztõ táborok, szülõklubokaktív tagjai a szülõk. A volt korai gondozottak, jelenlegi korai gondozottakcsaládjai számára rendezett szülõtanfolyamon a képzési kötelezettek családjai is résztvettek. Az ÉFOÉSZ, a Süss fel Nap, a Könnyek helyett, a Segít a Város Alapítványváltozatos formában segíti õket.HIÁNYOSSÁGOK– A megbízási szerzõdéssel dolgozó kolléganõknek nem tudunk elég konzultációslehetõséget biztosítani.– Nem kötöttünk megállapodást a munkában részt vevõ szervezetekkel, alapítványokkal.– Központunk tárgyi felszereltsége még nem teszi lehetõvé, hogy az egri gyermekeketkomplex terápiában (hidroterápiában is!) részesítsük. Ehhez csoportos foglalkozásraalkalmas helyiségre lenne szükségünk, a késõbbiekben pedig úszómedencére.– Erre a munkára kevés szakember jelentkezik. Akik itt jól dolgoznak, a megbízásiszerzõdés bizonytalanságai miatt lehet, hogy elhagyják ezt a területet. Stabil gárdátígy nem tudunk biztosítani.– Kevés a heti 3 órás fejlesztés. Ha lenne csoportok fogadására alkalmas helyiségünk,ésszerû szervezéssel, jól fejlesztõ programokkal csoportban is tudnánk foglalkozásokattartani több gyermeknek, családnak.– Az alkalmazható minõségügyi rendszer kidolgozása, munkánk ennek megfelelõszervezése és végzése hátra van.LOGOPÉDIAI ELLÁTÁS1999-ben került az alapító okiratunkba, és ekkor indítottuk ezt az ellátási formát. Azellátatlan területeken a központ szervezi és végzi a logopédiai szûrõvizsgálatokat, abeszédhiba javítását, a beszédfejlesztést. Hatalmas feladat, amihez kevés feltételünk


JELEN 65adott. 2000-ben egy logopédus státust kapott központunk. Utazótanári rendszerben aközpontból látnak el 35, a központban 20 (összesen 55) gyermeket.A fõállású kolléganõ, túlmunkában is ellát gyermekeket, emellett megbízási szerzõdésselnégy fõ 64 órában lát el logopédiai feladatokat. A feladatok szervezését aközpont igazgatónõje látja el közvetlenül.Két-három éve próbáltuk feltérképezni a megyei helyzetet. Statisztikák nem segítettéka munkákat. Azt láttuk, hogy a szakértõi véleményben javasolt és elõírt ilyenjellegû különleges gondozást a gyermekek nagy része logopédushiány miatt nem kapjameg. Több ízben is összehívtuk az illetékes irányítókat, nem tudtunk megoldást találni.A föltérképezés sem sikerült. Halvány kezdeményezések voltak csak az ellátás javítására.Például a hallássérültek általános iskolájának gyógypedagógusai megbízási szerzõdésselelláttak néhány rászorulót. Kistérségi megállapodások is születtek. Nagy alogopédushiány a megyében, ezért igazi, megnyugtató ellátás még jelenleg sincs.Kezdeményezésünkre 2000 tavaszán a megye logopédusai, a nevelési tanácsadóbandolgozó szakemberek, a megyei fenntartó képviselõje és mi közös munkamegbeszélésreültünk le. Ennek eredményeképpen meg tudtuk határozni, hogy a megyében melytelepüléseken dolgozik logopédus, milyen területek vannak ellátva. (Lásd az 5/a térképet!)A térkép láttán nem lehetünk optimisták. Például a Heves körzetében lévõ településekrészére a Hevesi Nevelési Tanácsadó fölajánlotta a logopédiai ellátást, amennyibenbeviszik a gyermekeket Hevesre. Vannak logopédusok, akik vállalkozásban utaznakegy-egy településre, de ez nem jelenti azt, hogy minden rászorulót el tudnak látniaz adott településen. Logopédusa válogatja, hogy kit vesz be a fejlesztendõk csoportjába.Mi arra törekszünk, és rajtunk keresztül az óvodavezetõk is, hogy azok a gyerekekkapjanak logopédiai fejlesztést is, akiknek a szakértõi bizottság a szakértõi véleménybenjavasolta „más” fogyatékos kategóriába sorolás mellett a beszédfejlesztést. De ezeka gyerekek sem részesülnek heti két alkalommal fejlesztésben. A logopédus „föladja aleckét” az óvónõknek, szülõknek.Az alapító okiratunkban megfogalmazott „ellátatlan terület”, a „szûrõvizsgálat”, a„beszédhiba-javítás”, a „beszédfejlesztés” mind-mind újabb és újabb kérdéseket indukál.Mi az ellátatlan terület? Ahol még sohasem járt logopédus, vagy ahol dolgozikugyan, de csak a pöszékkel foglalkozik, „nem vállalja” a megkésett beszédfejlõdésûgyermeket? Szûrõvizsgálat? Az óvónõk jelzése alapján a nagycsoportosokat szûrjük?A gyógypedagógiai központ logopédusa az „r” hang kialakításával foglalkozhat-e,fölvállalhat-e például egy nagyon értelmes dadogó gyereket? Vagy „csak” az enyhefokban értelmi fogyatékos integrált gyermekeknek nyújtson fejlesztést? Akkor meg, holmarad a prevenció? Itt személyes tudások, sejtések, különbözõ szakemberek különbözõkapcsolatai és szempontjai érvényesülhetnek. Ez már céhtudás, szakmai tudás, de amígnincs rendszerbe foglalva, addig nem szakszerû tudományos tudás.


66JELENEgyetlen logopédusunk van és néhány mellékfoglalkozású kollégánk. Ezen aterületen még csupán tapogatózunk. A szakértõi bizottságban diagnosztizált gyermekekközül a leginkább rászorulóknak (ezt is csak személyes elképzelés alapján) szerveztükmeg az ellátást.Egyáltalán nem megnyugtató a helyzet. A legszomorúbb az egészben az, hogy atelepüléseken vagy a kistérségben lenne is pénz logopédusra, csak logopédus nincs. Ajövõbeni munkánál figyelembe kell venni, hogy a logopédiai ellátás még nem különtagozata a központnak, de külön tagozatává kell majd válnia. Rendszerét úgy képzeljükel – alapfilozófiánk és a más szakszolgáltatásaink rendszerében –, hogy a mi logopédusgárdánka területen már meglévõ logopédiai szolgáltatásokat szakmai szolgáltatásokkalis segíti, gondoskodik arról, hogy a valóban rászorulók részére optimálisan szervezzék,és a legszakszerûbben végezzék el ezt a feladatot. Ehhez 5 rátermett utazólogopédusralenne szükség Hatvanból, Hevesrõl, Pétervásáráról, Gyöngyösrõl és Egerbõlvaló kijárással.A jelenlegi fõállású logopédusunknak kell a késõbbiekben munkaközösség-vezetõivagy tagozatvezetõi minõségben ezt a szakszolgálatot és szakmai szolgáltatást irányítania.Az egységes szemlélet, a szakértõi véleményekre támaszkodó szükségletkielégítés,az elérhetõség és ellenõrizhetõség, valamint az átláthatóság így biztosítható lesz.Ezt a szakszolgálatot is a minõségbiztosítás rendszerében kell körültekintõen és szakszerûenmegtervezni és megszervezni.UTAZÓTANÁRI SZOLGÁLTATÁSCélja a többségi általános iskolában, óvodában integráltan fejlesztett értelmi fogyatékosok,„más” fogyatékosok és nevelõik megsegítése. A közoktatási törvény különszakszolgáltatásként nem szerepelteti. Ez az ellátási forma a mi feladatrendszerünkbenszakszolgálatnak és egyben szakmai szolgáltatásnak is minõsül.Az 5/b ábrán a települési térképen jelölt helyeken van integráltan nevelt fogyatékosgyermek. Látható, hogy kevesebb az olyan település, ahol nincs ilyen gyerek. A jólérthetõség kedvéért itt is megfogalmazom a rendszert. A szegregált általános iskolánkívül a megyében vannak összevont tanulócsoportok (lásd a 4/d ábrát) az általánosiskolákban. Vannak ún. heti 6 órában külön fejlesztettek, enyhe fokban értelmi fogyatékosok.Õk az általános iskolát látogatják, általában a speciális általános iskolaiosztályukhoz képest egy osztályfokkal alacsonyabb osztályokban integráltan együttfoglalkoztatottak a többséggel, és plusz heti hatórás fejlesztést kapnak.A középsúlyos fokban értelmi fogyatékosok heti 6 órában fejlesztést kapnak atöbbségi általános iskolában. Integráltaknak azért nevezhetõk, mert állapotukhozmérten heti 4 órában a készségtárgyak óráit is látogatják, részt vesznek az iskolaiéletben, elmehetnek szüleikkel az általános iskolai rendezvényekre is.


JELEN 67A „más” fogyatékosok egyéni, differenciált módszerekkel tanulnak saját osztályukban.Külön órákon kiscsoportban vagy egyénileg terápiában, fejlesztésben részesülnek.Az értelmi fogyatékosok 1999-ig a szegregált általános iskolákban osztályvizsgáztak,egy részüket az utazótanárok elnöklete mellett saját iskolájukban vizsgáztatták.A 2000/2001-es tanévben (saját adat, a KSH még nem dolgozta föl) integráltannevelt enyhe fokban értelmi fogyatékos 47 településen: 190 fõ; középsúlyos fokbanértelmi fogyatékos 20 településen: 32 fõ; 27 településen 56 összevont osztály mûködik.A „más” fogyatékosokról nagy számuk miatt feldolgozott adataink nincsenek. Azutazótanári rendszerben számukra akkor adunk megsegítést, ha az iskola kéri.AZ UTAZÓTANÁRI ELLÁTÁSI RENDSZER ALAKULÁSAA Heves Megyei Pedagógiai Intézet gyógypedagógiai elõadója (gyógy-pedagóguspszichológusszakember) irányítja a szaktanácsadói rendszert. Egy megbízási szerzõdésesés három listás szaktanácsadó látja el az összevont osztályokat. Sajnos csakakkor, ha az iskola kéri ezt a segítséget. A Pedagógiai Intézetben mûködõ gyógypedagógiaiszakmai szolgáltatások a szegregált általános iskolák és az összevont tanulócsoportokszámára a közoktatási törvény 36. §-a szerinti szolgáltatásokból az a, b, c, d, e, f,g pontokban foglaltakat, tehát minden szolgáltatást biztosít az intézményük feladatrendszerében.Szerintünk szükség van erre a feladatellátásra a továbbiakban is, hiszen a célcsoportokszámára a Pedagógiai Intézetben komplexen az alsó fokú oktatási rendszertsegítõ szakmai szolgáltatások jól kialakult rendje, rendszere és módszertana, valamintinfrastruktúrája megvan. Az intézet igazgatója szívügyének tartja a gyógypedagógiaiterület ellátását is. Ha a gyógypedagógiai elõadó a szaktanácsadói rendszert megerõsíthetnélegalább egy, fõállású szakta-nácsadóval, ez az általános iskolákban mûködõgyógypedagógiai osztályok teljes körû szakmai ellátását megoldaná. Az iskolák azértnem hívják a listás szaktanácsadót, mert nincs rá pénzük, de a folyamatos segítést,gondozást örömmel vennék. Nagy szükség lenne rá!A Pedagógiai Intézetben a gyógypedagógiai elõadó gyógypedagógiai továbbképzéseketszervez, melyekbe a gyógypedagógiai központ munkatársait is bevonja elõadóként.Nagyon jó rendszernek tartjuk, hogy a gyógypedagógiai munkával foglalkozómegyei pedagógusokat a Pedagógiai Intézet „integrálja” az általános iskolai pedagógusoktovábbképzéseibe is, ugyanakkor az általános iskolai pedagógusoknak gyógypedagógiaiszakmai továbbképzéseket is szervez.Erre a kis kitérõre azért volt szükség, hogy világosan körvonalazódjék, a szakmaiszolgáltatások egyes területeinek ellátásában ki kompetens.Speciális, egyedi utazótanári rendszerünk volt az 1999/2000-es tanévig. A gyógypedagógiaiközpont megalakulásakor két utazótanár vezetõ lett., így a szolgáltatás egy


68JELENfõállású utazótanárra és öt megbízási szerzõdéssel dolgozó munkatársra maradt. Afõállású utazótanárunk a szakértõi bizottságban is dolgozik, így õ heti 8 órában utazik.A másik öt gyógypedagógus 16 órában lát el utazótanári feladatokat. Összesen tehátheti 24 óra áll rendelkezésre e terület ellátására. A szolgáltatás köre szerteágazó. Ebbenaz évben szakmai szolgáltatások történnek. Elvétve egy-egy kontrollvizsgálatot iselvégeznek az iskolákban. A szakmai szolgáltatások közül a szaktanácsadás, pedagógiaimódszerek megismertetése és terjesztése, pedagógiai tájékoztatás, iskolaszerkezetitanácsadás, jogi információk átadása, a pedagógusok képzésének és továbbképzéséneka segítése szerepel feladataikban.Mostani lehetõségek: évente kb. 50 iskolában informálódik, információt ad a fentiszakmai szolgáltatásokról. Egy évben egyszer jut ki egy-egy iskolába.Az 1998/1999-es tanévben a következõ rendszerben dolgozott egyik utazó gyógypedagógusunk:Közösen kijelöltünk hét iskolát, ahol a legsürgetõbb volt a segítés. Az utazótanárunkegy-egy iskolában 3 hetente 4-4 órát töltött. Bemutató fejlesztést, órát tartott, párhuzamosóravezetést végzett. A fejlesztési irányokat, a haladási tempót gyermekenkéntmegjelölte. Három hétre adott feladatot a nevelõknek, amikor három hét múlva újbólerre az iskolára került sor, ellenõrzött, segített, új feladatokat adott. A felmerülõszámtalan tanügy-igazgatási, iskolaszervezési, óraszervezési, módszertani kérdésbensegített, taneszközöket mutatott be, tapasztalatairól beszámolt az iskola igazgatójának,szükség esetén az iskola fenntartójának. Gyermekvédelmi ügyekben intézkedett. Egyév múlva másik hét iskolát jelölt ki magának, itt ugyanezt az ellátást adta. Ez a módszera tanulási klinika ellátásához közeli volt.Másik utazótanárunk havonta egyszer meglátogatta a már „magukra hagyott”iskolákat. Ellenõrzött, tanácsokat adott, megerõsítette a már beindult pozitív folyamatokat.Ezt a rendszert Mandákné Rabóczki Erika vezette be. Sikeresen mûködött,példát adott arra, hogyan kell majd a jövõben az utazótanári szolgáltatást sikeresenmegszervezni. A középsúlyos fokban értelmi fogyatékosok utazótanári ellátása nemmegoldott. A sok továbbképzés, hospitálási lehetõség segíti a pedagógusokat a gyermekekellátásában. Mivel zömmel nem gyógypedagógusok fejlesztik õket, több segítségreszorulnának. A szülõk nem mozdíthatók. Nagy intenzitással szerveztünk volnaszámukra programokat (pl. gyógypedagógiai iskola látogatása, nyári tábor stb.), de nemvolt érdeklõdés.Tavaly ötnapos, ingyenes „gyerek-anya” fejlesztõ programra lett volna lehetõség;érdektelenség miatt elmaradt. (Nem a szülõk tájékoztatásában volt a hiba!) 1998-banegy sikeres pályázat kapcsán a 20 településen lévõ 32 középsúlyos fokú értelmi fogyatékosta családban látogatta meg Király Róbertné gyógypedagógus; igyekezett azegészségügyi, az oktatási, a szociális és gyermekvédelmi rendszerben segítséget kérniés adatni a családoknak. Anyagiak és idõ hiányában csak kezdeményezés maradt ez a


JELEN 69jó ötlet. Ezt a programot is be kell emelni munkaterveinkbe, ha a feltételek már biztosítvalesznek.Az utazótanárok tapasztalatai alapján szerveztünk és szervezünk – a gyógypedagógiaiközpontban vagy a Pedagógiai Intézet szervezésében – továbbképzéseket,hospitálásokat, tapasztalatcseréket. A központ szakemberei pályázaton nyert pénzbõlszerveztek már kistérségi kerekasztal-beszélgetést a cigány gyermekek oktatásánakproblémáiról, több helyen szülõtanfolyamot. Jelenleg folyik egy KOMA-program,amely a szülõk és iskola kapcsolatának erõsítését célozza. Három falusi iskolában hathéten keresztül heti egy-egy alkalommal fõállású gyógypedagógusaink utaznak ahelyszínre, dolgoznak a program szerint.Számtalan nevelési értekezletnek voltunk már vendégei. Az óvodákban, általánosiskolákban ismerik és elismerik utazótanárainkat. Az eddig végzett utazótanáritevékenység a közvetlen tanár-gyerek megsegítéseken kívül a következõ eredményekkeljárt:– Megismertük az általános iskolák helyzetét.– Szoros szakmai kapcsolatokat alakítottunk ki.– Problémaérzékenységünk a közvetlen tapasztalatból adódik, szemléletünk, világlátásunkígy sokat alakult. Ismeretekben gazdagodtunk.– A fogyatékosokkal kapcsolatos kötelességeket, jogokat és lehetõségeket megismertea többségi iskola, közelebb került a fogyatékosügyhöz, ezáltal a fogyatékoshoz, annakcsaládjához is. Ez az elõítéletesség csökkenését is eredményezi.HIÁNYOSSÁGOK– Nincs rendszeres dokumentációja az eddigi tevékenységnek, a tapasztalatokat semvetettük papírra.– Szakemberhiány miatt csak „tûzoltást” végzünk.– Nincs dokumentáltan kidolgozva a rövid távú alternatív terv arra az esetre, habeállíthatóak lennének újabb utazótanárok.– Minõségbiztosítási rendszerelvû tervezésre lesz szükség. A fentebb leírt jó tapasztalatokatföltétlenül be kell dolgoznunk a jövõ terveibe.NEVELÉSI TANÁCSADÁSA közoktatási törvény 35. § (3) bekezdés alapján értelmezendõ nevelési tanácsadás isfolyik intézményünkben. A fogyatékos gyermekek pszichés problémáinak kezelésérenem vállalkoznak a nevelési tanácsadók. A családok problémáit is leginkább azok aszakemberek értik meg, akik a gyógypedagógia területén dolgoznak. Az elmúlt 26évben az egri Móra Ferenc Általános Iskola tanulóinál és a diákotthonban kértekpszichológiai vizsgálatokat, mivel egy épületben dolgoztunk.


70JELENA korai gondozással foglalkozó, a képzési kötelezetteket fejlesztõ közvetlen munkatársainkkala nevelési tanácsadói tevékenység bizonyos elemeit az elmúlt évekbenvégeztük. Szülõtanfolyamok, szülõklubok, családi programok szervezése, gyerekvizsgálatokés tanácsadás esetenként belefért a rendszerünkbe, vagy pályáztunk arra,hogy beleférjen. A „más” fogyatékosság kategóriájában a magatartási rendellenességgelküzdõ gyermekek rehabilitációs célú foglalkoztatását a pedagógusok, szülõk bevonásávalvégezzük, csak még nincsen kialakult szervezett kerete, személyi feltétele. Enneka feltételnek a kialakítását is szorgalmazzuk.KONDUKTÍV PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATA közoktatási törvény 35. § (6) bekezdése alapján feladata a központi idegrendszerisérültek konduktív nevelése, fejlesztése és gondozása. Központunkban csak érintõlegesenjelenik meg a szakszolgálat, a korai gondozottaink fejlesztésénél több esetbenkonduktor is segít. A konduktív pedagógiai szakszolgálatot az egészségügyi intézményrendszermûködteti a megyében. A szolgáltatás még nem tudja ellátni az összes rászorulót,szakemberhiány miatt.A jövõben is maradhat ez a szakszolgálat az egészségügyi ellátás kereteiben, de hamegvalósul központunk tárgyi ellátottságának fejlesztése, a koraszülött utógondozási ésgyermekneurológiai alapellátás, valamint a konduktív pedagógiai megsegítés kialakíthatólesz központunkban. Az egészségüggyel közoktatási megállapodást kell kötni errea feladatra. A team-munka során a fejlesztõ szemléletû komplex ellátás bázisa lehet aközpont, utazókonduktorok vagy decentrumokban dolgozó konduktorok biztosíthatjáka szolgáltatás jobb elérhetõségét.TOVÁBBTANULÁSI, PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÁSA közoktatási törvény 35.§ (5) bekezdése szerinti feladatot központunk nem lát el.Egyelõre nem is tervezi e szakszolgálat beindítását. Sem tárgyi, sem pedig személyifeltételei nem értek meg ennek, nem tudunk arról, hogy nagy igény lenne rá a családok,illetve a speciális általános iskolák részérõl. Talán azért, mert kevés a választhatólehetõség. Jelenleg a megyében egy pályaválasztási munkacsoport mûködik a PedagógiaiIntézetben. Kiemelt feladata az általános iskolában folyó pályaválasztási munkaszaktanácsadásokkal történõ megsegítése: tanácsadás a döntés elõtt álló fiataloknak,szükség esetén szakvizsgálat biztosítása. Pályaorientációs, pályaválasztási adatbankkalmûködik. A jól kialakított rendszert tovább kell bõvíteni úgy, hogy az értelmifogyatékosok igényeit is ki tudja elégíteni. Valódi integrációs tendenciáknak kellérvényesülniük az enyhe fokban értelmi fogyatékosok pályaválasztási segítésére. Azegyüttmûködés rendszerét, formáját és módját közösen kell kialakítani, majd közösenszabályozni a Pedagógiai Intézetnek és központunknak.


JELEN 71A középsúlyos fokban értelmi fogyatékosok továbbtanulásához, illetve elhelyezéséhezaz érdekvédelmi civil szervezetekkel kell közoktatási megállapodást kötni.PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁSOKA közoktatási törvény 36. § (1) bekezdése alapján a (2) bekezdés hét fajta szakmaiszolgáltatást jelöl meg. Jelen tanulmányban a 44. oldalon bemutatott sematikus ábránlátható, hogy a megyében a fogyatékosokért végzett szakmai szolgáltatásokat a PedagógiaiIntézet a szegregált iskoláknak, óvodáknak, a kihelyezett osztályoknak majdnemteljes körûen adja, de kimaradnak célcsoportok a szolgáltatások bizonyos részébõl,egyes célcsoportoknak pedig semmit nem tud szolgáltatni a Pedagógiai Intézet.A szakértõi bizottság gyógypedagógusai és pszichológusa gyakran kerültek olyanhelyzetbe, melyek megoldására képesnek érezték magukat, érdemesnek tartották aszakmai szolgáltatásokat megszervezni anélkül, hogy akkoriban tudták volna, hogyezek szakmai szolgáltatások.Sem a szakmai gyakorlat, sem a tudományos szakmai tájékozottság nem segítettbennünket. A gyakorlatban tapasztalt helyzetekbõl tanultunk, igyekeztünk rendszerbefoglalni, hogy mire vagyunk képesek.Így alakult ki az a rendszer, amelyet a következõkben szeretnék bemutatni. E rendszersajátossága, hogy a szakmai szolgáltatás több fajtájával foglalkoztunk, foglalkozunk,de az igények teljes körû kielégítését nem tudjuk megvalósítani.A törvény 36. § (2) bekezdése alapján az a–g pontokban megjelölt szolgáltatások megjelenésemunkánkban:a) A pedagógiai értékelés, melynek feladata mérni és értékelni az oktatási intézményekbenvégzett nevelõ-oktató munka eredményességét, és segíteni a helyi, atérségi és az országos feladatellátás szervezését. Az utazótanárok ebbõl a feladatbóltöbbfélét láttak és látnak el az integráltan nevelt gyermekek esetében. Felméréseketvégeznek, vizsgáztatást szerveznek, ehhez értékelõlapokat szerkesztenek. Segítik amegyei feladatellátás törvényes kialakulását. Összesítéseket, felméréseket végeznek,ismertetik az eredményeket az igazgatókkal, a fenntartóval. A tapasztaltak alapján amegyei integráció mai formáját megszervezték.b) A területen kevés gyógypedagógus dolgozik, ezért a szaktanácsadás rendszeréheztartozó oktatási, pedagógiai módszerekkel a szakembereket elõadásokon (akkreditáltis!), nyílt napokon történõ hospitálások alkalmával ismertetjük meg. Óvónõk, általánosiskolai pedagógusok vettek részt a programokon. Évente kétszer-háromszorszervezünk számukra hospitálási lehetõséget a speciális általános iskolákban aPedagógiai Intézetel együttmûködve.c) Szakmai információkat adunk, tanügyi dokumentumokat viszünk az egyik térségbõla másikba, jól bevált integrációban fejlesztést jelentõ módszereket összegyûjtettünk


72JELENaz iskolákkal, s bemutattuk egy-egy iskolában, térségben, ahol a probléma hasonlóvolt.Tájékoztatjuk a pedagógusokat az országban fellelhetõ tanfolyamokról, buzdítjukõket a továbbképzésre, felhívjuk a figyelmüket egyes folyóiratok hasznosságára. AGósy-, az Alapozó terápia, az Ayres-terápia, a Sindelar-program bemutatását, terjesztésétmi is szorgalmaztuk. Pályázatokra hívjuk fel a figyelmet. Sok iskola Hevesmegyébõl sikeresen pályázik már fogyatékosságügyi programokra. 1999-ben utazótanárunkés az egyik, integrációban részt vevõ általános iskola nevelõi közösen mutattákbe eredményeiket videófilmen.d) Az igazgatási pedagógiai szolgáltatás körében az iskolaszerkezeti tanácsadás, anormatív finanszírozás megszerzésére adott tanácsadás volt eddig olyan sikeres,hogy az alsó fokú oktatásban külön tudnak foglalkozni a „más” fogyatékos gyermekekkel.Tankönyvekkel ismertettük meg a kollégákat, néhány szakkönyvet gyógypedagógiaiközpontunkban is árusítunk. Király Róbertné több iskola helyi tantervénekés óvoda pedagógiai programjának értékelésében részt vett.e) Belsõ önképzésünk nagyon intenzív és szigorú. Az integrációban részt vevõ pedagógusoknakszámtalan elõadást tartottunk, a Pedagógiai Intézettel közösen alakítottunkki elõadássorozatokat, kistérségekben is sikeres továbbképzéseket tartottunktartunkfolyamatosan. A cigány gyermekek és családjaik problémáinak megoldásához2000-ben nyolc helyen – ahol a legnagyobb a cigány gyerekek aránya –kerekasztal-beszélgetést szerveztünk és vezettünk, melyre meghívtuk a kistérségiönkormányzatok vezetõit is.f) A szakmai szolgáltatások közül a tanulmányi versenyek szervezése nem tartozikprofilunkba.g) Tanuló-tájékoztató, tanácsadó szolgálatunk nincs, de ide tartoznak a mi esetünkben aszülõk segítését, tájékoztatását célzó programok, a fejlesztõ eszközök, könyvekkölcsönzése.A szakmai szolgáltatás továbbfejlesztésére a „tervek” fejezetben teszek javaslatot.HIÁNYOSSÁGAINK– Semmit nem dokumentáltunk eddig rendszeresen, nem szabályoztuk a közoktatásiintézmények közötti együttmûködéseket. Az irattári anyagok rendszerezésével erresor kerül, ha a személyi feltételek kedvezõen alakulnak. Külsõ kapcsolatrendszerünkbõla szakszolgálatok és szakmai szolgáltatások intézmények közötti áramlásátegy sematikus ábrán szemléltetem (44. oldal), ahol a már kialakult, jól mûködõ kölcsönösségbõla tervezett új szolgáltatásokig jelzek minden, a megyében meglévõkapcsolatot.Szakmai szolgáltatásainkban kölcsönösen számíthatunk egymásra a Pedagógiai Intézettel.Jól felépített rendszerben dolgozunk, de nincs írásos szabályozás a két intézményközött.


JELEN 73KAPCSOLATRENDSZERÜNKA nevelési tanácsadók szakembereivel évente legalább két közös tapasztalatcserét tartunk,és az egy-egy területen lévõ jelenségekrõl vagy konkrét ügyrõl egy-egy nevelésitanácsadóval külön is konzultálunk.A logopédiai szakszolgálati rendszer megyei helyzetének szabályozását a mi jogkörünkberendelte a fenntartó. Már elõbb részleteztük az együttmûködés módját. Gyermekellátásiesetekben kölcsönösen, személyesen konzultálunk.A konduktív pedagógiai szakszolgálattal folyamatos kapcsolatban vagyunk, egymásnakszakszolgáltatást adunk, de szervezett szakmai szolgáltatásból adódó kapcsolatunknincsen.A szolgáltatásokat igénylõket 12 csoportba osztottam. Egyéb kapcsolatrendszerünkbõlkiemelem az ÉFOÉSZ Heves Megyei Elnökségének központunkban történõmûködését, melybõl következõen az értelmi fogyatékos felnõttek is, intézményeik ésmás civil szervezetek munkatársai is, valamint a szülõk mindennapos vendégeink,segítõink. Programjaikra hivatalosak vagyunk és eljárunk. Sok együtt töltött idõ,élmény jellemzi kapcsolatunkat. A pályázataik egy része a szakszolgálatainkat segíti.Igazgatónk a UNITED WAY Magyarország – Hevesi Táj Alapítvány ügyvezetõjevolt egy idõben. A szakértõi bizottság volt akkoriban a megyei igazgatótanács bázisösszejöveteleineka helyszíne.Király Róbertné és Juhász Ákosné tagjai a Roma konfliktuskezelõ programnak.Mandákné Rabóczki Erika a Segít a Város Alapítvány segítségével számtalan programotszervezett és szervez, szponzorokat toboroz munkánk segítéséhez.Hallássérültek általános iskolája és korai gondozása mûködik városunkban. Szakmailagfigyeljük egymás munkáját, konkrét esetekben konzultálunk, közös továbbképzéseketszervezünk.Az Eszterházy Károly Fõiskola pszichológiai tanszékének vezetõje a szakértõi bizottság„õskorában” gyógypedagógusként dolgozott nálunk. Kutatási területei közétartozik a tanulási zavarok okainak vizsgálata is. Fõiskolai hallgatókat küld hozzánkszakmai gyakorlatra. Gyógypedagógiai és/vagy pszichológiai témában fölkér néhányunkatelõadások tartására a fõiskolai hallgatók számára.Igyekszünk információkat adni a védõnõknek, orvosoknak. Mivel 1974 óta tudják,hogy fogyatékos gyermekkel hozzánk lehet fordulni, nincs szükség szervezett közösprogramokra. Folyamatosan, a fogyatékosság megállapítása pillanatától küldik hozzánka családokat. A megyei kórház gyermekosztályának fõorvosa a központunk orvosa. Ezönmagában is garancia arra, hogy jól együtt tudjon dolgozni a két terület.Szórólapjainkat eljuttatjuk a háziorvosokhoz, a községi jegyzõhöz, a gyermekvédelmiés gyermekjóléti szakszolgálatokhoz. Most tervezzük honlapunkat, a napokbankapcsolódtunk rá az internetre.Gazdaságilag az egri Szalapart úti Óvoda, Általános Iskola és Diákotthonhoz tartozunk,az állandó áthelyezõ bizottság megalakulása óta. Szakmailag mindig függetlenek


74JELENvoltunk egymástól, a mindenkori vezetõk kölcsönösen tisztelték és tisztelik egymást.Ha a gyógypedagógiai ellátás törvényességét valami veszélyeztette, közösen igyekeztek– legtöbbször sikerrel – védeni a fogyatékosok érdekeit.A megyében a szakmai összetartás megfelelõ. A gyógypedagógiai intézmények élénhosszú évek óta dolgozó szakemberek szakmai igényessége miatt alakult olyan jól amegyei helyzet, hogy önálló gyógypedagógiai központ végezheti az értelmi és „más”fogyatékosok, a beszédfogyatékosok szakmai és szakszolgáltatását.ORSZÁGOS KAPCSOLATAINKAktív résztvevõi vagyunk a MAGYE-rendezvényeknek, a konferenciákon részt veszünk,esetenként 1-1 elõadást is vállalunk.A szakértõi bizottsági országos munkaközösség programjain rendszeresen résztveszünk.Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar tanárai közül néhányanérdeklõdnek az egri, Heves megyei helyzetrõl. A SZASZOK-kal és elõdjével szakmaiegyüttmûködéseink vannak. Lányiné dr. Engelmayer Ágnes 26 éve segít továbbgondolniaz ellentmondásos jelenségeket, igényes, elemzõ munkára sarkall bennünket.Elsõsorban neki köszönhetõ, hogy az áthelyezõ bizottságok és jogutódjai intézményilegmegerõsödtek, a gyógypedagógiai szakmai közélet meghatározóivá váltak. A gyógypedagógiaifõiskola hallgatói gyakorlaton vesznek részt nálunkAz Oktatási Minisztérium gyógypedagógiai szakemberei kezdettõl (1974) az„ügyet” szolgálták, soha senki nem volt közülük „csak” hivatalnok. Nagy Gyöngyi Máriaszakfõtanácsos a hivatali kötelezõ teendõin felül a munkaközösséget is támogatja.Személyesen is felkereshetjük õt, segítségét több ízben is élvezhettük már.KÜLFÖLDI KAPCSOLATAINKAz osztrák LEBENSHILFE-vel alakult ki együttmûködésünk. Tapasztalatcsere-látogatásonvoltunk egymásnál néhány alkalommal. Jómagam a CIF magyarországi szervezeténekvagyok a tagja, melynek révén tízhetes tanulmányúton jártam Franciaországban1992-ben. Az ott szerzett tapasztalatokat és kapcsolatokat a mai napig kamatoztatnitudom.Mandákné Rabóczki Erika erdélyi, gyergyószentmiklósi gyógypedagógusokkalvette föl a kapcsolatot. Idei szabadsága alatt Juhász Ákosné kolléganõnkkel egy hetettöltött a gyergyószentmiklósi járás iskoláiban. Az ottani gyógypedagógusoknak nagyszükségük van a szakmai segítségre, ezért a közeljövõben egyhetes tapasztalatszerzésrejön hozzánk delegációjuk.


V. FEJEZETA JÖVÕ – TERVEINK„Nemcsak ültetni kötelesség hasznos növényeket,de azokat öntözni és ápolni is illik.”(gróf Széchenyi István)A gyógypedagógiai szakszolgálati központot gyógypedagógiai szolgáltató központtáakarjuk fejleszteni. Heves megye fejlesztési tervében konkrét feladatként szerepel aszakmai szolgáltatás kialakítása.Szakmai szolgáltatásainkkal saját szakszolgálatainkat is segíteni tudjuk majd. Szolgáltatásttudunk adni a közoktatási, az egészségügyi, a gyermekvédelmi és gyermekjólétiszolgáltatásoknak a fogyatékosokra vonatkozó területeken. Megvalósulás eseténaz integrált gyermekek nevelõinek és szüleinek széleskörû „b, c, d, e” típusú szakmaiszolgáltatásokat tudunk nyújtani.A 26 év alatt fölhalmozódott tanügyi dokumentumokat tudományosan föl kelldolgozni. Tízezer gyermekrõl szóló szakértõi vélemény, helyi tantervek, óvodai nevelésiprogramok összehasonlító vizsgálata, egy-egy intézmény integrációs gyakorlatánakbemutatása, az utazótanári rendszer módszertana, a tanulásklinikai szolgáltatás bemutatásaválik valóra.A cigány gyermekek nagyarányú általános iskolai sikertelenségének okait településenként,kistérségenként, majd ezt követõen a megye egészében vizsgálni kell, hiszenmegvannak az adataink az integrált értelmi fogyatékosokról. A „más” fogyatékosokadatainak kigyûjtése sem ütközik akadályba, ha lesz rá elegendõ munkaerõ!Nem törekszünk minden gyógypedagógiai szakmai szolgáltatást nálunk megszervezni.A Pedagógiai Intézetben lévõ szaktanácsadói hálózat bõvítésére is szükség van.A szegregált gyógypedagógiai iskolák és a kihelyezett osztályok szakmai szolgáltatásáraa Pedagógiai Intézet infrastruktúrájára, módszertani tudására van szükség. Atantervek, óvodai programok, tantárgyi módszertani kérdések területén is évtizedeshagyományokkal, nagy ismeretanyaggal rendelkeznek. A Pedagógiai Intézettel létrejövõszakmailag szélesebb körû együttmûködésünk hasznára lesz a fogyatékosságügynek.Eggyüttmûködési megállapodást fogunk kötni azokban az esetekben, amikor ajogszabályi keretek azt szükségessé teszik.Észak-magyarországi (Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén és Heves megyét érintõ)régiós továbbképzõ központtá lehet kiépíteni intézményünket. Helyi adottságainkmindezt lehetõvé teszik.


76A JÖVÕ – TERVEINKOrszágos érdeklõdésre tarthat számot a központ szerkezeti, szervezési és tartalmifejlõdése. Ebbõl tapasztalatot lehet szerezni arra, hogy az ország több régiójábanhasonló szerkezeti-szervezeti átalakuláson menjen keresztül a gyógypedagógiai szakszolgálatés szakmai szolgáltatás.A rövid és hosszú távú terveink módosultak a pályázat elsõ fordulójában beadotttanulmánytervhez képest. Az elmélyült, aprólékos elemzés, az adatok és a jogszabályokalaposabb összevetése meglepõ szakmai tudásokat hozott felszínre. A tanulmánytervmegírásakor a személyes tudás nem kellõ ellenõrzése felszínessé tette a következtetéseket.Nem vettem észre, hogy a szakmai ellenõrzésünkkor megállapított létszámhiánynem a központ alapító okirata szerinti összes alaptevékenységre vonatkozott.A tanulmánytervben leírt 9 fõ fejlesztés is álomnak tûnt, hiszen tudjuk, milyennehezen lehet státust létesíteni. De tény: 20,4 fõ hiányzik a teljes ellátáshoz. Mivel aszakmai szolgálatok zömét az utazótanári rendszerben tudjuk elképzelni, „logopédiai ésegyéb terapeuta” címen 8 fõt tudnánk beállítani ebbe a munkába, ezzel a tervezettszakmai szolgáltatások jelentõs része megvalósul. (Az utazótanárok decentrumokban isdolgoznak majd.) A szintén hiányzó egy igazgatóhelyettes a szakmai szolgáltatástkoordináló vezetõi feladatokat is el fogja látni.A szakértõi bizottsághoz rendelt, most hiányzó „5,9” szakember megjelenése a mostnem teljesíthetõ kontrollvizsgálatok elvégezhetõségére lesz garancia. Az értelmifogyatékosok kontrollvizsgálata elsõsorban szakmailag indokolt, de a fenntartónakazzal is számolnia kell, hogy a számvevõszéki vizsgálatok után elvonják azoktól az iskoláktóla magasabb normatív finanszírozást, ahol a gyerekek törvényes státusa nincsigazolva a kontrollvizsgálatokkal. Jelenleg a mi fenntartónk nem tudja biztosítani avizsgálatok feltételeit.A tanulmány tervezése közben formálódott ki az új arculat iránti igény: legyen ez azintézmény régiós, helyenként országos igényeket is kielégíteni tudó gyógypedagógiaicentrum!


ÖSSZEFOGLALÁSÚj konstrukcióban elképzelt gyógypedagógiai centrum kialakítására teszek javaslatot.Önálló arculatú megyei, régiós, egyes területeken országos fogyatékosságügyi ellátásralátok lehetõséget. Intézményünk jelenlegi struktúrájában már több szakmai és szakszolgálatraképes. A pályaválasztás és a gyógytestnevelés kivételével minden szakszolgálatitevékenységgel foglalkozik.A szakmai szolgáltatások közül a tanulmányi, tehetséggondozó versenyek, a tanulótájékoztató,tanácsadó szolgálat mûködése nem tartozik a kompetenciakörébe. A többiterületet – a kívánt fejlesztés függvényében – el tudja látni.Fontos a hiányzó tárgyi-dologi eszközök költségvetési céltámogatásának megszerzése,a pályázati lehetõségek kihasználása. A személyi ellátottság törvényes biztosításaa fenntartó feladata. A helyzetelemzést, az erõforrásokat, az ellátandó feladatok leírásáta kiindulási bázisra, az infrastruktúrára és a szellemi bázisra koncentráltam.A jelenlegi jogszabályi struktúra lehetõvé teszi a rendszer mûködését. A feladatokelvégzéséhez szükséges anyagi, technikai, szellemi kapcsolati lehetõségeinket is ismertettem.Ütemeztem terveinket.A gyermek, a szülõ és a pedagógus szükségleteinek maximális figyelembevételétfontosnak tartom.Szellemi erõforrásaink a legerõsebbek. A csoportban dinamikus, interaktív munkafolyik. Módszer-specifikus továbbképzéseket tartunk, és ilyenekben igyekszünk résztvenni. Szeretném remélni, hogy e bemutatás eredményesnek bizonyul, érdeklõdést kelt,és segít a ránk váró teendõk megvalósításában.A centrum létrehozásához személyes indítékaim meglévõ évtizedes szakmai ismereteim,kapcsolataim, belsõ erõforrásaimés szervezõkészségem. Edzõje és menedzserevagyok az újonnan sportolnikezdõknek, egyúttal a csapat teljesítményéhezsaját futásommal is hozzájárulok.A 20,4 kosár finomságokkal van tele,lehet belõle fõzni. Némelyik kosárbamég primõröket kell vásárolni. Olyanokatvárunk, akik gyorsan és olcsónhozzájutnak a legkülönlegesebb primõrökhözis, jól fõznek, és vigyáznak arra,nehogy légy kerüljön a levesünkbe.(Két kosárral kevesebb van, mert ebbenaz esetben státushiányról van szó, ésnem létszámhiányról.)


FORRÁSOK, IRODALOM15 év a közoktatás szolgálatában. A HMO Pedagógiai Intézetének 15 éve (szerk.:Dönszné, dr. Semperger T.) Eger, 2000.1999. évi LXVIII.Törvény A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvénymódosításáról (egységes szerkezetbe foglalt szöveg)A 14/1994. (VI.24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségrõl és a pedagógiaiszakszolgálatokról – és kommentárja. In: Iskolaszolga IX.5., 1999. januárAz értelmi fogyatékosságok kóreredete a „Budapest-vizsgálat” tükrében(szerk.: Czeizel Endre és munkatársai) Medicina, Bp. 1978.BÁNFALVY CSABA: Életminõség a ’90-es években. In: Egy könyv a foglalkoztatásirehabilitációról, Down Egyesület, 2000.Comenius 2000, Közoktatási minõségfejlesztési programDR. TORDA ÁGNES: Minõségügyi kézikönyv I. rész, kézirat, Bp. 1999.Elõterjesztés a közoktatási feladatok ellátásának megyei helyzetérõl, 1999.(Heves Megye Közgyûlése – Mûvelõdési Bizottság, kézirat)ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Fõiskolai Kar, SZASZOK: A szakértõibizottságok – 1998/1999. Tanév alapján készült statisztikai jelentés feldolgozása,kéziratGRÓF SZÉCHENYI ISTVÁN: Gondolatok gyûjteménye. Bp.1991.Heves megyei közoktatási fejlesztési terv, 1997.KSH Statisztikai Kézikönyv, 2000.Lányiné dr. Engelmayer Ágnes összefoglaló jelentése a Heves Megyei ÖnkormányzatGyógypedagógiai Szakszolgálati Központjának szakértõi vizsgálatáról, kézirat,2000.LÁNYINÉ ENGELMAYER ÁGNES: Értelmi fogyatékosok pszichológiája I. BGGYTF, 1996.MESTERHÁZI ZSUZSA: A nehezen tanuló gyermekek iskolai nevelése, BGGYTF, l998.Nevelhetõség és általános iskola (szerk.: Illyés Sándor, Bass László) IV. kötet, 1990.Oktatási adatok intézményenként, 1999/2000-es tanév (KSH Heves MegyeiIgazgatóság)(Belsõ nyilvántartásaink, dokumentumaink, éves statisztikai jelentések)


MELLÉKLETEK


801. SZ. MELLÉKLETGYÓGYPEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLATI KÖZPONT(JELEN)Gazdaságivezetõ(közös)IgazgatóPénztárosTakarítóTitkárAdminisztrátorIgazgatóhelyettesKoraifejlesztésLogopédiaiellátásIntegrált oktatássegítéseSzakértõi bizottságkülönleges gondozásaMunkaközösség-vezetõMunkaközösség-vezetõSzakmaiteam


2. SZ. MELLÉKLET81GYÓGYPEDAGÓGIAI KÖZPONT(TERV)IgazgatóGazdaságivezetõTitkárnõPénztárosÜgyvitelialkalmazottSzakértõiBizottságSzakmaiszolgáltatásMunkaközösség vezetõMunkaközösségvezetõMunkaközösségvezetõMunkaközösségvezetõMunkaközösségvezetõVizsgálatKépzésiellátásIgazgatóhelyettesIgazgatóhelyettesLogopédiaKoraiIntegráltakutazótanárihálózatIntegráltakutazótanárihálózatSzakmai teamA munkaközösség-vezetõk feladata lesz a megbízási szerzõdésselrészmunkaidõben dolgozó munkatársak szakmai segítéseMunkaközösségvezetõIntegráltakutazótanárihálózatTakarító


823. SZ. MELLÉKLETAZ INTÉZMÉNYI BÁZIS MINÕSÉGÉRTÉKELÉSEAlapító okirata törvény rendelkezése szerint való mûködésállítás igen részben nem szöveges közlésAz intézménynek van alapító okirataKözölje az intézmény létrejötténekidõpontját 1999.Közölje az intézmény utolsó nyilvántartásbavételének idõpontját 1999. 11. 10.Az alapító okirat tartalma összhangban + hiányzik a szakmaivan az intézmény mûködésével és feltételeivelszolgáltatás, nem látjukel teljes körben amozgásfogyatékosokatAz alapító okirat tartalmazza az intézmény +valamennyi azonosító adatát (neve, típusa,székhelye, felügyeleti szerve, jogállása)Az alapító okirat tartalmazza az intézmény + a szakmai szolgáltatásalaptevékenységéthiányzikA felsorolt feladatok összhangban vannak +az érvényes rendeletekkelA felsorolt feladatok összhangban vannak +az intézmény tényleges tevékenységévelAz alapító okirat tartalmazza a feladat +ellátását szolgáló vagyon felsorolásátAz alapító okirat tartalmazza az intézmény +vezetésének jogosítványaitAz alapító okirat tartalmazza az intézményi +vagyon feletti rendelkezés jogát


3. SZ. MELLÉKLET 83Szervezeti és Mûködési Szabályzata törvény rendelkezése szerint való mûködésállítás igen részben nem szöveges közlésAz intézménynek van Szervezeti és Mûködési Szabályzata +A Szervezeti és Mûködési Szabályzatot aszakalkalmazotti értekezlet elfogadta +Szervezeti és Mûködési Szabályzatota fenntartó jóváhagyta +A vizsgált dokumentum tartalmazza az intézménymûködési rendjét +A mûködési rend igazodik az intézménnyel szembentámasztott sajátos követelményekhez +A vizsgált dokumentum tükrözi az intézményszolgáltatásaiból következõ mûködési sajátosságokat +A vizsgált dokumentum tartalmazza az intézményvezetõi közötti munkamegosztást +A vizsgált dokumentum tartalmazza az intézményibelsõ ellenõrzés rendjét +A vizsgált dokumentum tartalmazza az intézmény külsõA külsõ kapcsolat lehetkapcsolatainak rendjét + intézmény, vagy annakalkalmazottja, továbbászülõk és gyermekekAz intézmény külsõ kapcsolatainak formáit +Az intézmény külsõ kapcsolattartásának módját +A vizsgált dokumentum tartalmaz olyan továbbifeltételeket, melyeket jogszabály ír elõ. +A Szervezeti és Mûködési Szabályzatot az intézményIgennel akkor válaszoljonrendszeresen felülvizsgálja és karbantartja + a kitöltõ, ha az utolsóhárom évben történtfelülvizsgálatA Szervezeti és Mûködési Szabályzattal az új munka-Szükséges azt jelenti,vállalóknak szükséges megismerkednie + hogy az új kollégátólelvárják az SZMSZátolvasását és erre azintézmény vezetõjefelhívja a figyelmét.A Szervezeti és Mûködési Szabályzat az újmunkavállalók részére hozzáférhetõ +Az intézményben foglalkoztatott közalkalmazottaknakItt kérjük közölni, hogy avan munkaköri leírása + munkaköri leírásokmelyik évben készültekA munkaköri leírások tartalmazzák az intézményrészére államilag elõírt feladatok szakszerû ellátásáhozszükséges tevékenységeket +A munkaköri leírásokat az intézmény rendszeresenIgennel akkor válaszoljonfelülvizsgálja és karbantartja + a kitöltõ, ha az utolsóhárom évben történtfelülvizsgálatAz intézménynek van elfogadottKollektív Szerzõdése + nincs szakszervezetAz intézményben mûködik Közalkalmazotti Tanács +


843. SZ. MELLÉKLETIntézményi munkaterva törvény rendelkezése szerint való mûködésállítás igen részben nem szöveges közlésAz intézménynek van éves munkaterve +A munkaterv figyelembe veszi a fenntartóközoktatási fejlesztési tervét +A munkaterv tartalmazza a tanév munkarendjét +A munkaterv tartalmazza az intézmény alapító okiratábanfelsorolt tevékenységek ellátásának algoritmusát +A munkaterv tartalmazza a különféle tevékenységekellátásáért felelõs munkatársak nevét +A munkaterv tartalmazza a különféle tevékenységekellátásának ütemtervét +A munkaterv tartalmazza a különféle tevékenységekellátásának helyszíneit +A munkaterv tartalmazza az adott évre tervezetttevékenységi volumenhez szükséges többlet +személyi igénytA munkaterv tartalmazza az adott évre tervezetttevékenységi volumenhez szükséges többlet tárgyi igényt +A munkaterv tartalmazza az intézmény alaptevékenységeellátásából adódó közös feladatok végzésének rendjét, +felelõsét és a megvalósítás ütemezésétA munkaterv tartalmazza az intézményszervezeti életének rendjét +A munkaterv tartalmazza az intézményszakmai életének rendjét +A munkaterv tartalmazza a pedagógus munkakörben + külön továbbképzési tervfoglalkoztatottak továbbképzési tervétvan


3. SZ. MELLÉKLET 85Tanügyi dokumentumoka törvény rendelkezése szerint való mûködésállítás igen részben nem szöveges közlésAz intézményben fogadott (szûrés, vizsgálat, fejlesztés)gyermekeknek van személyi iratanyaga +Az intézményben nyilvántartják a kiadottszakértõi véleményeket +Az intézményben nyilvántartják fejlesztõfelkészítésben részesülõ gyermekeket +Az intézményben nyilvántartják a korai fejlesztésbevont gyermekeket +Az intézményben nyilvántartják a szükséges + A “más” fogyatékosokéraés kötelezõ kontroll vizsgálatokatráírjuk az iskolának akövetkezõ vizsgálatkérésidõpontját.Az intézményben nyilvántartják a fejlesztõfelkészítésben foglalkoztatott gyermekek +egyéni fejlesztési terveiAz intézményben nyilvántartják a fejlesztõfelkészítésben részesülõ gyermekek csoportos +fejlesztési terveitAz intézményben rendelkezésre áll a fejlesztõfelkészítés feladatellátásban közremûködõ intézmények +szakmai ellenõrzési naplójaAz intézményben rendelkezésre áll a korai fejlesztõés felkészítõ fejlesztõ foglalkozásba vont gyermekek +egyéi fejlesztési tervének felülvizsgálati naplójaAz intézményben nyilvántartják az egyénifejlesztésben, fejlesztõ felkészítésben részesülõgyermekek értékelési lapjait +Az intézményben vezetnek felülvizsgálati naplót +Az intézményben nyilvántartják az egyénifejlesztésben, fejlesztõ felkészítésben részesülõ +gyermekek értékelési lapjaitAz intézményben vezetnek felülvizsgálati naplót +Az intézményben nyilvántartják a továbbtanulási,pályaválasztási ügyeket +Az intézményben nyilvántartják az egyéb célbólvégzett vizsgálatok forgalmát +Az intézmény rendszeresen használ számítógépesnyilvántartási programot +


863. SZ. MELLÉKLETÜgyiratok kezelése, irattározásaa törvény rendelkezése szerint való mûködésállítás igen részben nem szöveges közlésAz intézménybe érkezett iratokat érkeztetik,iktatják, nyilvántartásba veszik +Az érkeztetett, iktatott iratokat rendszeresenáttekinti az intézmény vezetõje +Az ügyiratok intézésének van kialakult rendje és felelõse +A szülõk, gyermekek vizsgálatra hívása az idõpontotmegelõzõ nyolc nappal korábban történik +Az intézményben rendelkezésre állnak a különféleértekezletek, megbeszélések, ügyek kapcsán +készült jegyzõkönyvekAz intézmény irattárában õrzik az ingatlan-nyilvántartáskezelés,fenntartás, épületrajzok, helyszínrajzok, +használatbavételi engedélyek ügyirataitAz irattárban õrzik az intézménylétesítés,átszervezés, fejlesztés iratait +Az intézmény irattárában õrzik a személyzeti,bér- és munkaügyi dokumentumokat +Az intézmény irattárában õrzik a munkavé-delem,tûzvédelem, balesetvédelem ügyiratait +Az intézmény irattárában õrzik a fenntartói és másszakmai irányítási és ellenõrzési dokumentumokat +Az intézmény irattárában õrzik a munkaterveket,jelentéseket, statisztikákat +Az intézmény irattárában megtalálhatók apanaszügyek dokumentumai +Az intézmény nyilvántartja a többletszolgáltatásbóladódó bevételeinek bizonylatait +


3. SZ. MELLÉKLET 87Térség-körzeti megállapodása törvény rendelkezése szerint való mûködésállítás igen részben nem szöveges közlésAz intézmény térségi-körzeti ellátásra külön + Itt kérjük megadni, hogyszerzõdést kötötthány körzeti-térségiszerzõdése van azintézménynekAz intézmény külön szerzõdés keretébengyermekszûrést és vizsgálatot végez + Ellátottak számaAz intézmény külön szerzõdés keretébengyermekek korai fejlesztését és gondozását végzi + Ellátottak számaAz intézmény külön szerzõdés keretében képzésikötelezettek ellátását végzi + Ellátottak számaAz intézmény külön szerzõdés keretébenfogyatékosok továbbtanulási, pályaválasztási + Ellátottak számatanácsadását végziAz intézmény külön szerzõdés keretébenfelnõtt fogyatékosok intézményi elhelyezéséhez + Ellátottak számaszükséges vizsgálatokat végez


883. SZ. MELLÉKLETKözoktatási megállapodása törvény rendelkezése szerint való mûködésállítás igen részben nem szöveges közlésAz intézmény közoktatási feladatok ellátására + Itt kérjük megadni amegállapodást/megállapodásokat kötöttszerzõdött szakemberekszámát. Itt kérjükmegadni a szerzõdöttintézmények számátAz intézmény közoktatási megállapodást kötöttgyermekek szûrésére, vizsgálatára + Ellátottak számaAz intézmény közoktatási megállapodást kötöttgyermekek korai fejlesztésére, gondozására + Ellátottak számaAz intézmény közoktatási megállapodást kötöttképzési kötelezettek ellátására + Ellátottak számaAz intézmény közoktatási megállapodást kötöttfogyatékosok továbbtanulási, pályaválasztásitanácsadásának végzésére + Ellátottak számaAz intézmény közoktatási megállapodást kötöttfelnõtt fogyatékosok intézményi elhelyezéséhezszükséges vizsgálatok végzésére + Ellátottak száma


3. SZ. MELLÉKLET 89A HUMÁN ERÕFORRÁSOK MINÕSÉGÉRTÉKELÉSEIntézményi alkalmazotti létszáma törvény rendelkezése szerint való mûködésállítás igen nem szöveges közlésAz intézménynek van nyilvános pályázat elfogadásával + Kérjük feltüntetni az igazgatóikinevezett igazgatója vagy tagintézmény egységvezetõjemegbízás lejártának évétAz intézménynek van kinevezett igazgatóhelyettesevagy tagintézmény egységvezetõ-helyettese +Az intézménynek van a rendelet által meghatározott + Kérjük feltüntetni, hogy 1 vagy 0,5 fõlétszámban gazdasági vezetõjea gazdasági vezetõ létszáma 0 fõAz intézményben gyógypedagógusként + Itt kérjük megadni, Itt kérjük megadni,foglalkoztatottak száma eléri vagy meghaladja a 3 fõt hogy az intézmény hogy az intézménygyógypedagógus gyógypedagógusmunkakörben hány munkakörben hányfõt foglalkoztat fõt foglalkoztatteljes munkaidõben részmunkaidõbenAz intézményben pszichológusként foglalkoztatottak + Itt kérjük megadni, Itt kérjük megadni,száma eléri vagy meghaladja a 2 fõt hogy az intézmény hogy az intézménypszichológus pszichológusmunkakörben hány munkakörben hányfõt foglalkoztat fõt foglalkoztatteljes munkaidõben részmunkaidõben 0 fõAz intézményben pedagógusként foglalkoztatottak + Itt kérjük megadni, Itt kérjük megadni,száma eléri vagy meghaladja a 2 fõt hogy az intézmény hogy az intézménypedagóguspedagógusmunkakörben hány munkakörben hányfõt foglalkoztat fõt foglalkoztatteljes munkaidõben részmunkaidõben 0 fõAz intézmény legalább 1 fõ szakorvost foglalkoztat + Itt kérjük megadni, Itt kérjük megadni,hogy az intézmény hogy az intézményszakorvosszakorvosmunkakörben hány munkakörben hányfõt foglalkoztat fõt foglalkoztatteljes munkaidõben részmunkaidõben 0 fõAz intézmény legalább 1 fõ ügyviteli + Itt kérjük megadni, Itt kérjük megadni,alkalmazottat foglalkoztat hogy az intézmény hogy az intézményügyviteli alkalma- ügyviteli alkalmazottkénthány zottként hányfõt foglalkoztat fõt foglalkoztatteljes munkaidõben részmunkaidõben 0 fõAz intézmény legalább 1 fõ kisegítõ + Itt kérjük megadni, Itt kérjük megadni,alkalmazottat foglalkoztat hogy az intézmény hogy az intézménykisegítõ alkalma- kisegítõ alkalmazottkénthány zottként hányfõt foglalkoztat fõt foglalkoztatteljes munkaidõben részmunkaidõben 0 fõA pedagógus munkakörben foglalkoztatottak számaösszhangban van az alapító okiratban meghatározottés ténylegesen ellátott feladatokkal +A nevelõ-oktató munkát segítõ alkalmazottak számaösszhangban van az alapító okiratban meghatározott ésténylegesen ellátott feladatokkal +A más alkalmazottak száma összhangban van az alapítóokiratban meghatározott és tényleges ellátott feladatokkal +


904. SZ. MELLÉKLETNem tanköteles (5 év alatti) Tanköteles (5év feletti)együtt normál fogyat. óvodába lakóhely fogyat. családban Együtt Lakóhely Fogyat.- Össze- Ebbõlnevelt nevelõ nem járó szerinti óvodában eü.int.-ben oktatott szerinti okat nev. sen magánóvodábajáró óvodában nevelt általános iskolai okt. részesülõ okt. jav.1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12A bizottság által vizsgált(tanácsadásban részesített) gyermekek 1 – 30 4 41 790 10 18 88 1259 231 2471 –Ebbõl a vizsgálatra államigazgatásihatározattal kötelezettek 2 – – – – – – – – – – – –Ebbõl a fogyatékosság kizárásamellett normál óvodába, általános 3 – – – – 46 – – – 136 1 183 –iskolába irányítottakEbbõl a fogyatékosság megállapításamellett együttnevelésre, együttoktatásra 4 – – – 1 14 1 – – 44 – 60 –(integráció) a lakóhely szerinti vagyválasztott óvodába, iskolába javasoltakEbbõl ép értelmû, “más fogyatékos” körbe sorolt gyermekek 5 – 19 – – 315 – – – 513 – 847 –Ebbõl fogyatékos gyermekek részére létesített óvodába,iskolába (csoportba, osztályba) javasoltak 6 – – – – 54 2 6 – 63 – 125 –Ebbõl fogyaté- enyhébb fogyatékos 7 – – – – – – – – – – – –kosokat nevelõ iskolábaóvodák, iskolák között javasoltakáthelyezésen belül súlyosabb 8 – – – – – – – – – 5 5 –Ebbõl fogyatékosok visszahelyezésre 9 – – – – – – – – – 7 7 –nevelését ellátó iskolá- javasoltakból a lakóhely szerinti integráltvagy választott ált. isk. nevelésre 10 – – – – – – – – – 7 7 –Ebbõl képzési kötele- otthoni ellátásban 11 – – – – – 3 3 – – – 6 –zettség teljesítésére javasoltakegyéb formában 12 – – – – – 2 9 – – – 11 –Ebbõl korai fejl. gond. jav. 13 – – – 16 – – – – – – 16 –Ebbõl egyéb 14 – 11 4 24 259 2 – 88 503 211 1102 –Ebbõl további óvodai nevelésre(iskola-elõkészítésre) javasoltak 15 – – – – 102 – – – – – 102 –Ebbõl korábbi vizsgálat alapján fogyatékosnaknem minõsített ismételten áthelyezésre javasoltak 16 – – – – – – – – 11 – – –A SZAKÉRTÕI BIZOTTSÁG TEVÉKENYSÉGÉT ÖSSZEFOGLALÓ ADATOK 2000-BEN (STATISZTIKA)

More magazines by this user
Similar magazines