11.07.2015 Views

Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

Rudabánya ércbányászata. 1957 - Országos Széchényi Könyvtár

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

ként említik, a többi felső-magyarországi bányaváros 1487. évi statútumában nemszerepel (24).A felső-magyarországi bányavárosok mindegyikének önálló városi szervezete volt,de közöttük szoros kapcsolat jött létre. Ennek a kapcsolatnak alapja a bányászkiváltságokhasonlósága, a közös bányakamara és urbura beváLtóhely. Sorsuk azonosmódon alakult, a kiváltságaikat megerősítő oklevelek együtt említik őket. Míg azalsó-magyarországi hét bányaváros ilyen kapcsolatát szövetségnek szokták nevezni,bár ez a szövetség formailag és okmányszerűen nem létezett, a felső-magyarországibányavárosok kapcsolata amazokénál szorosabb közösséggé fejlődött. 1487 karácsonyánugyanis ezek megállapodtak abban, hogy bányaigazgatási és bíráskodásiügyekben közülük a legrégibb városnak, Gölniczbányának jogát fogadják el. Örökés rendíthetetlen engedelmességet esküdtek Gölnicznek és bányajogának, ahogyanezt'Gölnicz; könyve előírja. E városok szövetsége, ,,a hét város tanácsa", a bányabíráskodásügyeiben a bányavárosok elsőfokú bírósága után másodfokon Ítélkezett(25). Ebben a bíróságban a hét város mindegyike képviseltette magát, szavazásnála föntebb már említett sorrendet tartották be, ,,régi jog és szokás szerint". ,,Ha alegrégibb város — Gölnicz — meghívja a többi várost és csak a bányavárosok nagyobbikrésze jön el, akkor is határozhatnak . . . olyan érvénnyel, mintha mindnyájanegyütt lettek volna" (26). A felső-magyarországi bányavárosok közös fellebbezésibírósága nem volt csupán írott malaszt. Rozsnyóbánya városi könyve említi 1520körül, hogy a város elsőfokon hitelügyekben döntő végzést hoz és azt végre is hajtja,de előfordult, hogy a másodfokú bíróság, ,,a hét bányaváros tanácsa" megváltoztattaaz elsőfokú bírói végzést (27).A bányavárosok e kapcsolata nem csupán jogi és törvénykezési kapcsolat,hanem egyben gazdasági és népesedési kapcsolat is. A közösgölniczi bányajog hasonlóéletkörülményeket teremtett a bányászok és bányabirtokosok szániára a bányavidékmindegyik városában, finnek folytán a lakosság gyakran telepszik át a közösségegyik városából a másikba, az egyik városban letelepült vállalkozó a másikvárosban is szerez magának bányatelket, kohót, földet. Még a XVIII.—XIX. századbanis Gölniczrol, Szomolnokról, Rozsnyóról és Telekibányáról kapta Rudabányaa bányamunkásokat és vállalkozókat. A középkorban a német nemzetiségű Szepesség,Gölnicz, Szomolnok, Igló népe állandóan új betelepülőkkel frissítette fel Rudabányabányásznépét, különben ez a német sziget a XIV.—XV. században a környezőmagyarság gyűrűjében nem tudta volna megőrizni nyelvét és kultúráját.A bányavárosok Önállósága az általános közigazgatásnak és a bányaigazgatásnak,valamint a bíráskodásnak a földesúri hatalom alól való mentességét jelentette.Adómentesség, vámmentesség, később a katonáskodás alól való mentesség is a bányászkiváltságokközé tartozott. A bányaváros önmaga igazgatta magát, bírája,esküdtjei, tanácsa és bányamestere által. Rudabánya bíráját és esküdtjeit, valamintpolgárait 1359-ben és 1378-ban említik (28). A felső-magyarországi közösségbe tartozóközeli Rozsnyóbányán 1520-ban a tanács 12 esküdtből áll, élén a bíróval, akielnöke a tanácsnak. Minden állás évenként kerül betöltésre, dc gyakran újra választjáka tanácstagokat.A tanácstagok között legtekintélyesebb a bányamester. Ez látta el a bányaigazgatássalkapcsolatos egyszerűbb feladatokat. Viszont a tanács ügyelt a bányaművelésre,a tanács beleegyezése volt szükséges ahhoz, hogy bárki a város területén bányaművet,kohót, házat, földet szerezhessen. Mielőtt a tanács az örökölhető bányaművelésijogot, valamely táró vagy akna jogát engedélyezi, előbb mindenképpen

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!