Berg Pál - Országos Széchényi Könyvtár

AZ ORSZ. SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁR KIADVÁNYAI1SZERKESZTI: TOLNAI GÁBORXXI» • _ , ;, , =BERGPÁLANGOL HATÁSOKTIZENHETEDIK SZÁZADIv IRODALMUNKBAN* - • • - -. ' ~. r-~ , ,BUDAPESTKIADJA A MAGYAR NEMZETIMÚZEUMORSZ. SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁRA

Magyarország időszaki sajtójánakkönyvészete *Szerkeszti: Dezsényi Béla.Kiadja a Magyar Nemzeti Múzeum Országos SzéchényiKönyvtára.1. A magyar hírlapirodalom első százada. (1705—1805.) öszszeállítottaDezsényi Béla,2. A magyar hírlapirodalom. 1806-tól 1866-ig. ÖsszeállítjaDezsényi Béla. Előkészületben.3. A magyar időszaki sajtó 1867-től 1910-ig.4. Magyarország időszaki sajtója 1911-től 1920-ig. összeállítottaKemény György. Budapest, 1942.5. Magyarországidőszaki sajtója 1921-től 1935-ig. Előkészületben..6. Magyarország időszaki sajtója 1936-tól 1940-ig. összeállítottaMokcsay Júlia. Előkészüleben.7. A magyar időszaki sajtó a román uralom alatt. 1919—1940. összeállította Monoki István. Budapest, 1941.8. A magyar időszaki sajtó a csehszlovák uralom alatt. 1919—1938.9. A magvar időszaki sajtó a jugoszláv uralom' alatt. 1919—1941.10. Az időszaki sajtó magyar és magyarvonatkozású irodalma.A magyar hírlapirodalom történetének forrásai,összeállítják Szemző Piroska és Dezsényi Béla. Előkészületben.*Magyarország időszaki sajtójának könyvészete 1941-től kezdveöt-öt évet felölelő kötetekben fog megjelenni.

AZ ORSZÁGOSSZÉCHÉNYI KÖNYVTÁRKIADVÁNYAISZERKESZTITOLNÁTGÁBORXXI.BUDAPEST1946

BERGPÁLANGOL HATÁSOKTIZENHETEDIK SZÁZADIIRODALMUNKBANBUDAPESTKIADJA A MAGYAR NEMZETI MÚZEUMORSZ. SZÉCHÉNYI KÖNYVTÁRA

M A G A YM Á R T Á N A KKIADÁSÉRT FELELŐSI TOLNAI GÁBOR>BARÁTSÁG< KÖNYVKIADÓ, LAPTERJESZTŐ ÉS KÖNYVNYOMDAI SZÖVETKEZETPÉCS, PERCZEL-UTCÁ 2.A NYOMDÁÉRT FELELŐS: VOLENSAK ENDRE

TARTALOM.ELŐSZÓ _ - _ _ _ _ — — - — _ — _ 7I. TÖRTÉNETI HÁTTÉR _ — _ — — - 9A török megszállás — — — — — — _ _ — 9A nemesi rend hatalmi törekvései — — •— — — — 14A vallásos érzés — — — — — — — — — — 20II. AZ IRODALOM JELLEMZŐ VONÁSAI — - — - — 27Az irodalom nyelve — — — — — — — 28A vallásos művek megbecsülése — — — — — — 31Az eredetiség kevésre értékelése — — — — — — 33Kedvelt műfajok — — — — — — — — — — 36Források — — — — — — — — — — — — 44III. A SZÁZADFORDULÓN — — — — - — —49Két vallásos író: Foxe és Campion — — — — — 51Egy nagy humanista: Buchanan — — — — — — 56IV. AZ ELSŐ ÉVTIZEDEK - ••• - - 61Középkori, latinnyelvü írók. Waltér Map. — — — — 65Latinul író hittudósok: Whitaker, Bale, Jewel, Stapleton,James I. — — — — — — — — — — — 69V. A HARMINCAS ÉS NEGYVENES ÉVEK — - — — - 80William Perkins — — — — — — — — — — 87Lewis Bayly — — — — — — — — — — — 91Kisebb puritán írók: Cowper, Grosse — — — — — 95Néhány világi író. Barclay — — — — — — — 98VI. A SZÁZAD DEREKÁN — — — — — — — — — 1011. A vallásos irodalomWilliam Ames _ _ _ — _ _ _ _ _ _ 103Kevésbbé ismert írók: Cartwright, Parker, Dyke, Rogers,Cameron, Gauden, Alexander More, Basire — — 1192. A világi irodalomFrancis Bacon hatása, elsősorban Bayer bölcseletére — 128Kisebb munkák: Miskolci: Independentismus; KomáromiCsipkés: Anglicum Spicilegium; Ladiver: Dissertatio;Meleghi: Carolus Stuardus — — — — — — 146

VII. A SZÁZAD VÉGÉN - - - - - - - - - - 162Régi hatások továbbrezgése — — — — — — — 173Ujabb vallásos írók: Byfield, Ussher, Meade, Burgess,Hooker, Hildersam, Increase Mather — — — — 174Fordítások ismeretlen szerzőktől — — — — — — 178Világi irodalom: Adámi: Londinum; Vita Reginaldi Poli;Paynell: Schola Salernitana; Warmer: Gazophylacium— — — — — — — — — — — 179VIII. KITEKINTÉS _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ i g 9IX. IRODALOM — — — — — — — — - ---- — 194Könyvészet — — — — _ _ — — — _ — 194Történeti háttér — — — — — — — — — — 1%Angol-magyar érintkezés — — — — — — — — 198Angol hatások irodalmunkban1. Angol szerzők munkái — — — — — — — 2012. Magyar szerzők munkái, erős angol hatás alatt — 2093. Magyar szerzők munkái, gyengébb angol hatás alatt 2154. Magyar szerzők munkái/Tiéhány angol vonatkozással 2195. Magyar szerzők angolvonatkozású disputációi — 222Irodalomtörténeti munkák stb. — — — — — — 223INDEX _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ _ 226

azáltal, hogy a bizonyító anyagot lehetőleg a lap aljáraszáműztem, a magyar idézetek helyesírását némileg közelebbhoztam a mai szemhez, az idegennyelvű idézeteket pedigmagyarra fordítottam, eltekintve néhány olyan esettől, amikora szövegkritikai összehasonlítás, vagy pedig a mű hangulatánakmegérzékeltetése megkívánta az idegen nyelv megtartását.Szeretném remélni, hogy az olvashatóság megnövekedésekárpótolni fog a teljes filológiai hűségű idézetekhiányáért.A háborús viszonyok következtében a felkutatott anyagnakegy kisebb része, közöttük néhány unikum számba menőés nagyon érdekesnek Ígérkező munka, feldolgozás közben,szinte egyik napról a másikra, hozzáférhetetlenné vált.Az ilyen, sajnos csak névről vagy hiányos leírásokból megismertmunkákat azonban nem akartam egészen elhagyni,tekintettel a jövendő kutatásra. Ezért mind a szövegben, minda könyvészeti felsorolásban több helyt szerepelnek olyanművek, amelyeket magam nem láthattam.Kedves kötelességemnek teszek eleget, amikor itt őszintehálával megemlítem azokat, akik támogattak és segítettekmunkámban. Fitz József v. főigazgató úr megengedte az OrszágosSzéchényi Könyvtár régi magyar anyagának használatátés lehetővé tette, hogy vidéki könyvtárakban is kutathassak.Vargyas Lajos könyvtártiszt úr az Egyetemi Könyvtáranyagéhoz segített hozzá. Kunfalvi Rezső tanár úr kényelmetlenutazásra vállalkozott, hogy egy vidéki könyvtárbanőrzött unikumról fényképmásolatot készítsen. OrszághLászló egyetemi magántanár úr értékes gondolatokkal és adatokkalvolt segítségemre; állandóan figyelemmel kísérte amunka haladását és mélyreható bírálata folytén nagyon sokelírást és homályos részletet tudtam még idejében megváltoztatni.Tolnai Gábor tanácsos úr helyet adott a tanulmánynakaz Országos Széchényi Könyvtár kiadványai között. Last noileasi, KercszÜurv Dezső vallás- és közoktatási miniszter úrnagy megértéssel lehetővé tette, hogy a könyv a mostaninehéz viszonyok között is megjelenhessék. Fogadják mindnyájanszívből jövő köszönetemet.Budapest, 1946 március.B. P.

TÖRTÉNETI HÁTTÉR. 4Bármilyen (szempontból közelítsen is fa történetkutatóehhez a századhoz, kutassa akár a politika, akár a társadalom,vagy a műveltség fejlődését, sosem szabad szem elől tévesztenieazt, hogy a korszak legnagyobb részében az országnaktöbb mint a fele, az egész Nagy-Alföld ós a Dunántúl jóvésze is, a török kezén van. Ezen a területen minden gyökesenmegváltozik, nemcsak szellemi műveltsiég és gazdasági élet,hanem a népesség, sőt még a talaj és az éghajlat is. Az egykorfalvakkal és városokkal teleszórt vidék egy évszázad alattpusztasággá alakul át, ahol nincsenek falvak, még kevésbbévárosok, ahol mindent leperzsel az erdők pusztulásával egyreszárazabbá váló éghajlat könyörtelen napsütése. A meghódítottmagyarság végzetesen megritkul, egyes megyékből csaknemteljesen ki is pusztul a nagy hadjáratok, a tatárdúlásolcés a rendszeres rabszolga vadászatok következtében. A városokelpusztulnak, a kereskedelem, az ipar, miég az állattenyésztésis visszafejlődik. Még ennél is mélyebbre süllyeda meghódított területi magyarság műveltsége: legnagyobbrésze jobbágysorban tengődik és az anyanyelvéhez, vallásáhozmeg néhány népi szokáshoz való ragaszkodáson kívülnem sokkal tud hozzájárulni a magyar szellemiség fenntartásához.De a török uralom végzetes hatása nem áll meg a hódoltsághatárain. Teljesen eltekintve attól, hogy a nyugati éserdélyi országrészek is igen sokszor megszenvedik a betörőtörök vagy tatár csapatok pusztításait, már maga az a tényis súlyos következményekkel jár, hogy a hódítás háromrészre szakítja az országot. A három Országrész között természetesenmeglazul vagy éppen megszakad az eddigi kapcsolatés így nemcsak a török, de a király és erdélyi terület is önálló1A történeti háttér megrajzolásában általában Szskfű Gyulátkövetem. A Magyar Történet ötödik kötete, „A tizenhetedik század" tökéletesösszefoglalását és értékelését adja az eseményeknek.

utakra kényszerül, amelyek egymástól egyre távolodva, amagyarság nagyfokú széteséséhez vezetnek gondolkodásbanés műveltségben egyaránt.A királyi Magyarország a török és a német malomkőközött őrlődve egyre kisebbedik, végül is a török hatalom legnagyobbkiterjedése idején 6—8 megyére való területet magábanfoglaló keskeny határsávra kopik, Árvavárától Fiúméig.Ennek a keskeny sávnak aztán nem is igen lehet önálló élete;amint azt Pázmány megmondja már 1618-ban a pozsonyimegyegyűlésen: „Magyarországnak hossza messze terjedett, deszéle igen kicsiny és egyfelől német provinciákkal határos,másfelől a törökkel, lehetetlen, hogy Magyarország erejévelaz két hatalmas fejedelemség között megmaradhasson." 3 Ügyis történik: a magyarság elveszti önállóságát az osztrák császárságroppant túlsúlyával szemben. Elősegíti ezt az is, hogysajnálatosképpen az ország rendéi megelégszenek saját előjogaikbiztosításával, de viszont kötelességeiket — amelyekértvalamikor az előjogokat kapták — mint az ország kormányzásátés megvédelmezését szívesen áthárítják a császárra.„Szakadatlan sora ismeretes a törvénycikkeknek" — mondjaSzekfű 4 — „melyek a császárra róják e terhet, így az 1618:34,mely szerint a végek építésén ő fáradozzon és Magyarországmint az egész kereszténység védőfala és bástyája iránt valókegyes atyai jóindulatánál fogva a római szent birodalomfejedelmeinél meg a többi szomszédos országoknál vigye ki,hogy eddigi ígéretei szerint a végvárak erődítésekkel, élelmiszerekkel,zsoldfizetéssel és egyéb szükségletekkel a lehetőlegjobban megerősítve legyenek." A nemesség ilyen közömbösségemellett — amely egyáltalában nem korlátozódik ahonvédelemre, hanem kiterjed az államvezetés egyéb területeireis — érthető, hogy a császár nevében országié bécsitanács gyakorlatilag kezébe veheti Magyarország irányítását.Ebben a tanácsban a forma kedvéért kinevezett magyar fő-* Pázmány Péter, összegyűjtött levelei, Hanuy F. kiad., Bp. 1910,i, 119.* Hóman—Szekfű, Magyar Történet, v, 214.

AZ ERDÉLYI FEJEDELEMSÉGiiurak sosem játszanak nagy szerepet, az osztrák és cseh tanácsosokpedig érthetően elhanyagolják, valósággal határőrvidékké,gyarmattá süllyesztik a nekik idegen országrészt.Nagy magyarok, mint Esterházy Miklós és a költő Zrínyibelátják, hogy pénzügyi és hadi autarkia nélkül nincsen önállófejlődés, de idevonatkozó reformterveik sorra elbuknak,nemcsak a bécsi ellenzésen, hanem a nemesi rend közömbösségénis. így a természetes vezetőitől magárahagyott országlegtöbb életmegnyilvánulásában erős idegen hatást kénytelenelszenvedni, nem mindig jó eredménnyel.Egészen másként alakul ezzel szemben az erdélyi fejedelemségtörténete. Bocskay István szakít a tizenhatodik századbelierdélyi államférfiak politikájával, amelynek tengelyébena török kiűzése állott: nagy politikai realizmussal tudomásulveszi az Alföld meghódításénak tényét és hűbéres viszonybalépve a keleti hódítóval, megpróbál békét szerezni legalább amegmaradt országrészek számára. Elgondolása szerint az erdélyifejedelemség szükségalakulat, amelyet az egész magyarságérdekében kell fenntartani a Habsburg-befolyás ellensúlyozására.Amint azt politikai végrendeletében írja: „Valameddigpedig a Magyar Korona ott fenn nálunknál erősebb nemzetségénél,a németnél lészen, és a magyar Királyság is a németekenforog, mindenkor szükséges és hasznos egy magyar fejedelmetfen-tartani, mert nékik is oltalmokra, javokra lészen.Ha pedig az Isten azt adná, hogy a Magyar Korona, MagyarOrszágban, magyar kézhez kelne, egy koronás királyság alá,ágy az Erdélyieket is intjük, nem hogy attól elszakadnának,vagy abban ellent tartanának, de őt segéllyék tehetségek szerint,és egyenlő értelemből azon Korona alá, a régi módiszerint adják magokat." 5Ezt az elgondolást azonban nemtudja átörökíteni utódaira. Bethlen Gábor kemény akaratamegteremti a korlátlan fejedelmi hatalmat, amelynek szabadakaratnyilvánítását a török egyáltalán nem akadályozza —feltéve, hogy pontosan megkapja az adót — és ennek a hatalomnaka birtokában a két Rákóczi György fokozatosanszem elől téveszti a magyar érdekeket. A gyorsan változó5A végrendelet új kiadása az Erdély öröksége sorozat harmadikkötetében, Bp., Franklin. Az idézett hely: iii, 118,

apróbb fejedelmek, majd végül Apafi Mihály már csak erdélyifogalmakban gondolkodnak és öncélnak tekintik a fejedelemségboldogulását. Ennek a partikularizmusnak pozitíveredménye a különlegesen magyar zamatú műveltség fenntartásaés idegen befolyástól aránylag mentes továbbfejlesztéselesz. A fejedelemség a Mohács előtti magyar államterületlegjelentősebb, legnagyobb lélekszámú darabját foglaljamagában — ne felejtsük el, hogy Bethlen Gábor halálakoregész a Szepességig terjed és kisebbtehetségű utódai alatt ismindig nagyobb területet jelent, mint amekkorát mainapságErdélyen értünk, mert legtöbbnyire hozzátartoznak a Partes,Máramaros, a Szilágyság, Debrecen vidéke és Biharország —és így legjobban ápolhatja a magyar művelődést, török ésnémet befolyástól egyaránt mentesen. Tény, hogy Erdélybenalapítják a legtöbb magyar iskolát, állítják fel a legtöbbmagyar könyvsajtót. De ezzel az eredménnyel szemben áll azerdélyiek elidegenedése a királyságbeliektől és a mai szóvaltranszilvanizmusnak mondott lelki állásfoglalás kifejlődése,határozott negatívumok az egész magyarság szempontjából.6Ez persze csak a török kiűzése után nyilvánul meg igazán,amikor az ismét egyesített országban a nyugati és keletimagyarok sehogyan sem tudnak egymásra találni. A nyugatimagyarok — évszázados ellenzékieskedés után — általábanhajlandók lennének sorsukat teljesen összekötni a Habsburgokkal.Egyrészt közelről látják az osztrák állam hatabnasmegerősödését és úgy vélik, hogy ők, a hosszú harcban, pusztulásbanmeggyengültek, nem igen tudnák megállani a helyüketezzel a hatalommal szemben. Másrészt hálát is éreznek afelszabadításért. Harmadsorban pedig nem is találják márolyannyira idegennek az osztrák szellemet, amely felé széleshidat vert a Pázmány fellépése óta az egész királyi Magyarországondiadalmaskodott katolikus vallás. Tehát egyesülésés szolgálat: ez a felfogás élteti Esterházy Pál nádornakBudavár visszavétele után a rendek elé terjesztett javaslatait,amelyek a magyar közigazgatás és igazságszolgáltatás osztrákmintára való átszervezését és az osztrák és magyar vezetés• Hóraan—Szekfű, Magyar Történet, v, 265,

ERDÉLYI — MAGYAR ELLENTÉT 13alatt álló hadsereg felállítását szorgalmazzák. Ez a felfogásazonban a keleti magyarok számára idegen. Felismerni ugyanfelismerik ők is, hogy az évszázados török-német párharcbólmost már a német fog győztesen kikerülni: Teleki Mihálymár azért adja életét a zernyesti csatában, hogy Erdély viszszatérhessena Nyugathoz. De az évszázados fél-önállóságtudata egyre kísért és a protestáns valláson alapuló műveltségis ellene szegül a katolikus Habsburg-államhoz valócsatlakozás gondolatának. Rövid egy évtizedes osztrák katonaiuralom után mindenki visszasírja már a fejedelemséget,elfelejtve, hogy azalatt is súlyos volt az adó, kegyetlenek atörvények és igazságtalanok a birtokelkobzások és halálos ítéletek.Bethlen Miklós emlékirata, az 1704-es Olajágat viselőNoe galambja ismét függetlenséget követel, német protestánsfejedelemmel és fejedelemasszonyként főhercegnővel, perszehiába.Az erdélyiek körében uralkodó elkeseredés aztán a nyugatimagyarokban találja meg Erdélyország romlásának okozóités hevesen ellenük fordul. Hiába intette Bocskay végrendeletenagy szeretettel „mind az Erdélly és Magyar Országihíveinket az egymás között való szép egyességre"; hiába kötöttea lelkükre, hogy , yaz idő ha mit hoz, egymás javát örvengyékés egymás nyavalyáját fájlallyák és minden alkalommalsegítségére legyenek egymásnak." 7Most már CsereyMihály tollán így szólal meg a közhangulat: „Többször^azértédes hazám, Erdély „meg ne bolondulj: ha most eípusztuTál,élromlál Magyarország miatt, ne cimborálj töbBszöT~veIé,vesszen a maga dögivei: lássa, mit csinál; uralja azt akitakar; te vond meg magad és hallgass, láss magad dolgodhoz.' -8Ezt a tanácsot az erdélyi urak annyira megszívlelik, hogyamikor Rákóczi kibontja a szabadságharc zászlaját, csatlakoznakugyan hozzá, fejedelmükké választják, de mivel mindiga nem-erdélyit és a katolikust látják benne, semmifélepozitív támogatást nem nyújtanak: a fejedelemnek magyarországihadaival kell Erdélyt védelmeznie a császáriakkalszemben. így rontja meg a török uralomtól előidézett, kény-7sErdély öröksége, üi, 117.Idézi Hóman—Szekfű, Magyar Történet, vi, 43.

szerű különélés a magyarság szellemi egységét, úgyannyira,hogy az nem tud helyreállni a legsúlyosabb válságokban sem;így hozza létre a kuruc-labanc ellentétet, amely ha változottnéven is, de még sokkal későbbi századok magyar politikájánakis jelentős tényezője lesz.A nemesi rend hatalmi törekvéseiA vízszintes kiterjedésben keletiekre és nyugatiakra, potenciáliskurucokra és labancokra tagolódó magyarság függőlegesbenis szét van tagolva az általános műveltség és amagyar öntudat nagyon különböző fokain álló társadalmiosztályokra, jobbágyságra, polgárságra és nemességre. Ezekközül azonban'csak a nemesség van az állampolgári jogokteljes birtokában. Ez az eredetileg harcos katonaosztály,amelynek eszményképe még a tizenhatodik század vége feléis a Balassitól megénekelt végvári vitéz lehetett, a tizenhetedikszázad folyamán fokozatosan a békére rendezkedik beéa energiáját inkább rendi kiváltságainak megőrzésében, minta haza védelmében használja fel. A rendi államforma valójábanmár idejét múlta ós a század folyanmn~lé - Ts~Tianyatlikeurópaszerte, de a magyar nemességben" még mindig maradannyi erő, hogy hosszú küzdelem érán át tudja menteni előjogaita következő korszakra is. Valójában ja század poÜtikaitörténete nem is egyéb, mint a nemesség harca azT egyre erősödőközponti hatalom és a feltörekyő^em-nemesi tömegekellen.A központi hatalom elleni harc legfóbbl mozzanatai az 1664és 1711 közötti évekre esnek; a kezdőpontot Bocskay fel-Jcelése Jelzi, a véget pedig a rendiséget a felvilágosodás századábais átttí^o^^mari_i^gg~B6^_ay~-H-:élfee a^nentesielőjogok védelmére indul meg és nem is marad eredménytelen:a bécsi _éke meghozza a nemességnek az első, kezdeti sikert.A béke után a rendek felhasználják Rudolf király és Mátyásfőherceg ellentétét és csak úgy hajlandók beleegyezni azelőbbinek a félretolásába, lila az utóbbi kötelezi magáta nemesi előjogok tiszteletben tartására. Ezt a feltételt Mátyásnem szívesen bár, de teljesíti az 1608-as országgyűlésen ésezzel megadja a jogalapot a jövendő kívánságoknak: ettől

NEMESSÉG A KIRÁLY ELLEN 15kezdve a nemesek minden új királytól követelhetik és megis követelik a hasonló tartalmú hitlevél kiadását, így 1618-ban II. Ferdinándtól, 1625-bcn III. Ferdinándtól, 1655-benI. Lipóttól. Az új királynak mindig meg kell fogadnia, hogynem üzen háborút és nem köt békét a rendek tudomása nélkül,hogy nem hoz idegen katonát az országba, magyarokkalkormányoztat és gondoskodik az ország védelméről. Mindebbenpersze több a végy mint a valóság: a királyválasztógyűlések gyakorlatban csak Habsburgot emelhetnek a trónraés az országnak el kell szenvednie idegen zsoldost, idegenhivatalnokot egyaránt. De viszont a nem-nemesekkel szembenfennálló előjogok megmaradnak, sőt nem egy esetbenszaporodnak is, amint látni fogjuk, a királyság korlátozásárairányuló jogok pedig legalább elvben megmaradnak. 9Mikor1670, vagyis a Wesselényi-szövetkezés felfedezése után Lipótkísérletet tesz az alkotmány nélküli kormányzásra, Thökölyés kurucai még a török segítséget is hajlandók latbavetniés egész Felső-Magyarország meghódoltatása után ki is erőszakoljáka közjogi status quo helyreállítását az 1681-i sopronigyűlésen. A felszabadító hadjáratokkal együttjáró rendezetlenviszonyok között, hatalmas idegen sereggel mindenfeléaz országban, Lipót még egyszer keresztül tudja vinni azakaratát és eléri, hogy a nemesség lemond a szabad királyválasztásés a fegyveres ellenállási jog rendi biztosítékairól.De a nemesi adómentesség és a jobbágyrobot továbbra isérvényben marad. Végre aztán Rákóczi szabadságharca,amely majdnem egy évtizedre le tudja kötni a császári erőt,rádöbbenti a Habsburgokat a kiegyezés szükségességére éslétrejön a szatmári béke, amely nem adja ugyan vissza a szabadkirályválasztás és fegyveres ellenállás jogát, de viszontegy újabb évszázadra biztosítja a nemességnek az első helyetaz államban.A nemesi rend elsőségét a polgárság is kénytelen elismerni.A század elején a városok legtöbbnyire birtokábanvannak még eredeti, középkori előjogaiknak. Igazi érdekkép-9Hasonló a helyzet Erdélyben is, ahol a nemesség szintén többszörmegerősítteti kiváltságait a korlátlanul uralkodó fejedelmekkelszemben, de csak lefelé tud azoknak érvényt szerezni.

viseletet azonban nem tudnak kialakítani, minthogy ezek azelőjogok esetenként különbözők. A bányavárosokat, a szabadkirályi városokat, a földesúri kiváltságlevelekkel bíró mezővárosokatnem lehet közös alapra hozni és így kénytelenekengedni a vármegyei szervezetben mégis csak egységesebbnemesség nyomásának. Az 1608-as országgyűlés megnyirbáljaa városok szavazati jogát, az 1647-es pedig kimondja, hogya nemes szabadon beköltözhet a városba és megtarthatja előjogait,ami természetesen a polgári kiváltságok feláldozásévalegy jelentőségű. Az 1687-i gyűléstől kezdve az összes városokképviselőinek együttvéve csak egyetlen egy szavazatuk lehetés így a polgárság gyakorlatilag átengedi sorsa irányításáta nemességnek. A nemes betelepszik a városba és aztán sajátelőjogainak birtokában versenyre kél a polgárral a gazdaságiéletnek par excellence polgári területein, á kereskedelemben'és az iparban. A tizenhetedik századbeli nemes úr nemidegenkedik a kereskedéstől, mint későbbi utódai 10és mivelbizonyos adók alól mentességet élvez, aránylag könnyengyőzedelmeskedik polgári versenytársain. Az iparban viszontaz olcsóbb jobbágymunka jelent igen nagy helyzeti előnyta nemeseknek, a fizetett segédekkel dolgozó polgárokkalellentétben. A falvakban, fél-mezővárosokban lakó jobbágyiparosoktermelése a földesúr védőszárnyai alatt eljut avárosi piacokra és veszedelmesen leszorítja az árakat. Ilyenkörülmények között a városok nem tudnak igazában fejlődésnekindulni. Kassán még 1696-ban is mindössze csak 294házat találunk, pedig Kassa egyik^ legfontosabb városunk,nemzeti felkeléseink mind az öt vezérének magyarországiszékhelye. Az igen nagy Debrecenben is csak 935 polgárházés 460 zsellérház van, a szabad királyi városok lakosságapedig nem rúg 3—4000-nél többre. 11Polgárságunk tehát nem. 1 0 Bethlen Gábor maga jár elől jó példával, amikor kénesővel,lóval, ökörrel, viasszal kereskedik és így teremti elő a fejedelemségállami kiadásainak jelentős részét. Erről részletesen ír Kerekes György,Bethlen Gábor fejedelem Kassán, Kassa 1943, 196—260.1 1. Bocskay, Bethlen, I. Rákóczi György, Thököly, Rákóczi Ferenc,mind udvart tartanak Kassán és innen irányítják az eseményeket. Bocskayés Thököly innen kormányoz, Bethlen itt üli menyegzőjét. Jó összefoglaláserről Kerekes, Bethlen, 5-7 A debreceni adatokról lásd Hóman—Szekfű, Magyar Történet, v, 174.

POLGÁROK ÉS JOBBÁGYOK 17kapja meg azokat a fejlődési lehetőségeket, amelyeket más,nyugatibb országok polgársága élvezhetett, s közjogi és gazdaságiszempontból is másodrendűséggel kénytelen megelégedni.A városi polgárságnak azonban még mindig hasonlíthatatlanuljobb a sorsa, mint a jobbágyságé, amely a társadalomlegalacsonyabb szintjén tengődik és minden ellenszolgáltatásnélkül kénytelen hurcolni az állam terheinek legnagyobbrészét. A tizenhetedik századra már európaszerte mindenüttkialakulnak a nagyvárosok és kifejlődnek , a zsoldos hadseregek,amelyek aztán piachoz juttatják az addig csak sajátfogyasztásra termelő földbirtokot. Ebben az új helyzetbentermészetesen a magyar föld birtokosai is arra törekszenek,hogy többet termeljenek és olcsó munkaerőt biztosíthassanakmaguknak a jobbágyi szolgáltatások növelése által. Sajnos,erre a magyar nemességnek jogalapot is ád a Dózsa-lázadásleverése után hozott és a Verbőczy Hármaskönyvébe is felvettrendkívül kemény jobbágytörvény, az 1514:14. Ennek az alapjána tizenhetedik század elejére a nemesség jogot szereza jobbágykérdésnek vármegyei keretben való rendezésére,a központi hatalom pedig a jobbágyvédelemnek még a lehetőségétis elveszti. így a föld szegény népe teljesen a földesúrkényére-kegyére jut, szabad költözködési jogát elveszti ésegyre súlyosabb szolgáltatások terhét kell viselnie. Évi adóaz országnak, a vármegyének és a földesúrnak; robotmunkaa vármegyének és a földesúrnak; ezenkívül a pontosan körülnem íit szolgáltatások tömege: ennyi nyomja a jobbágy válláta tizenhetedik században. Jogvédelme nincsen, peresügyeiben az úriszék dönt. Ez a magyar jobbágyiga még mindigkönnyebb, mint a keleti vagy az északi szomszéd-országokbanjde azért a jobbágyság természetszerűleg csak nehezentudja viselni és állandóan kísérletezik az alóla való kiszabadulással.A nemesek sorába való felemelkedés, habár nemlehetetlen, de legalább is igen nehéz, így tehát csak az elbujdosásmarad, a katonának, hajdúnak állás, vagy végső esetbena lázadás. Bocskay hajducsapatai szökött jobbágyokbóltevődnek össze, a régebben nemesekből álló végvéri őrségekis leginkább jobbágyokkal egészülnek ki. A kisebb-nagyobbjelentőségű jobbágyfelkeléseknek egész sorát jegyzi fel a tör-

ténetíró, sőt hozzáteszi, hogy még Rákóczi szabadságharca iseredetileg pórlázadásnak indul és csak később válik, nemesivezetés alatt, az egész magyarság megmozdulásává. A nemességazonban szigorúan, sőt kegyetlenül bünteti mind az elbujdosást,mind a lázadást és végeredményben biztosítani istudja korlátlan uralmát a szervezetlen jobbágy tömeg felett,így aztán az egész évszázadon keresztül a jobbágyi sors fokozatosrosszabbodását láthatjuk, a nemesség felemelkedésénekfonákjaként.A közjogi helyzetnek ilyen, egész Európában páratlanulálló alakulása csak részben lehet gazdasági tényezők eredménye,csak részben magyarázható meg azzal, hogy egy természetiadottságainál fogva í mezőgazdaságra rendeltetettországban a föld birtokosainak szükségszerűleg hatalmi túlsúlyrakell jutniok. Az a politikai érzék, amellyel nemességünkhelyt tud állni az ő rovására érvényesülni akaró kétnagy erő, a nem-nemes tömeg és a központi hatalom között,egy másik, szellemi tényezőre is rámutat, a nemesség nagyobbiskolázottságára, magasabb műveltségére. Valóban, el lehetmondanunk, hogy a tizenhetedik század folyamán a magyarnemesség képviseli az átlagműveltség legmagasabb szintjét azországban. A röghöz kötött és mindennapos kenyérgondoktólszorongatott jobbágynak ideje sem jut művelődésre, de egyébkéntsem igen volna rá alkalma a szétszórt tanyákon, a kicsinyfalvakban, ahol ritka a templom és még ritkább az iskola,így az egyházak hősies erőfeszítése nem sokat használ, a jobbágyáltalában még írni-olvasni sem tanul meg, még a korabeliirodalom legalacsonyabbrendű termékeit, a kalendáriumokatsem tudja forgatni; megmarad régi-régi babonásszokásai mellett; szórakozása a fonóbeli mulatozás. A polgárhelyzete már jobb, mivel a városi együttélés lehetővé teszia templom és az iskola fenntartását és mivel a városokbanműködik a legtöbb nyomda. A polgárember tud írni-olvasniés némi irodalmi érdeklődést is mutat; de azért látókörétmégsem tudja kellőképpen tágítani, akadályozzák viszonylagosszegénysége és a középkori hagyományokban megmerevedett,az egyéni kezdeményezést akadályozó városi életformája.Életszemléletében igen fontos helyet kap az anyagi jólétmegszerzése ós kiélvezése: a mértéktelen eszem-iszom, a köny-

A NEMESSÉG MAGASABB MŰVELTSÉGE 19nyű örömök keresése napirenden vannak nála, legalább iserre következtetünk a lelkipásztorok működéséből, akik állandóharcot folytatnak a „fertelmeskedő és bujálkodó tánc"meg a „részegesnek gyűlölséges, utálatos és rettenetes állapota"ellen. 12Szellemi problémák iránt inkább csak a tisztviselőknekmeg a gyakran külföldet is járt prédikátoroknakés rektoroknak vékonyka rétege érdeklődik. Némileg hasonlóa helyzet a nemességnél is, ott is igen nagy a különbség a főnemesek,a politikai szerepet is vivő középbirtokosok, a kisbirtokosokés a nemeslevélen kívül egyéb földi javakkal nemdicsekedő, úgynevezett ármális nemesek műveltsége között.Bethlen Miklós hiába szólja le az átlagos nemesi műveltséget.„Beadták a vadszamár fiat a scholába", — mondja — „tizenkétesztendő múlva kijött egy mindenfelé ordító, visitó, nyerítőnagy vadszamár, sem az Isten, sem hazája törvényét, sema históriákat, még csak a maga eleinek viselt dolgait semtudta, mégis országot, ecclesiát, törvényt és országos hadakat,követséges tractákat igazgasson." 13A lesújtó vélemény ellenéreis a nemes szellemi színvonala mégis magasabb a polgárénál,éspedig két okból. Először azért, mert az iskolák elsősorbanaz ő kiművelését szolgálják: a jezsuita intézetek átgondolttervszerűséggel csak nemesi gyermekekre építenekés a protestáns kollégiumokban is kisebbségben vannak anem-nemesi származású, szegény diákok. Másodszor azért,mert a hadiélettől való fokozatos visszavonulás ezidőben mégnem jelent elparlagiasodást: a végvári vitézek kora lejártugyan, de Pató Pál úrtól is még nagyon messze esik az anemes, aki nemcsak földbirtokos és köztisztviselő, hanemgyakran ügyvéd, kereskedő és vállalkozó nagyiparos. Az iskolábanmegtanul latinul; megismeri a grammatikát, retorikát,dialektikát és a bölcsészet elemeit; sokat foglalkozik hittudománnyalós hitvédelemmel. Tanulmányait sokszor külföldiegyetemen fejezi be. A tanulmányok befejeztével is megmaradaz érdeklődése politika, jog, történelem és bizonyos1 2Az idézett részek két könyv címlapjáról valók, az egyik GyulaiMihály, Fertelmeskedő és bujálkodó Tancz jutalma, Debrecen 1681, amásik Florilegras, Június, Az Részegesnek gyűlölséges, Utálatos és rettenetesállapottya, ford. Diószegi Bónisf Mátyás, Leyden 1649.1 3Bethlen Miklós, önéletírása, bev. Tolnai Gábor, Bp. 1934, 137—8.

mértékig a kezdetleges szépirodalom iránt is; pártolja az.iskolákat és a könyvkiadást. Az e korszakban kiadott könyvekjelentős része nemesi mecénások támogatásával lát napvilágot.A nagybirtokosok várkastélyaiban pompakedvelő,műveltségpártoló barokk-élet pezseg, s az egyszerűbb udvarházakbólsem hiányoznak a könyvek meg a képek. Az ilyenkörülmények között nevelkedő és élő nemességnek aránylagkönnyű dolog megszerezni a vezetéshez szükséges szellemifölényt és fölébe kerekedni a politikailag is iskolázatlan tömegeknek.A vallásos érzésHa a társadalmi és állami élet vizsgálata után szemügyrevesszük a lelki életet is, azt tapasztaljuk, hogy ebben mégsokkal inkább megnyilvánulnak az általános európai vonások,mint amabban. A tizenhetedik századbeli Európa szellemiségérea vallásos érzés süti rá a megkülönböztető bélyegetés ugyanennek az érzésnek a hevében formálódik a magyarlélek is. A magyar terület különleges viszonyai között azáltalános európai érzés hatásfoka, ha lehet, még meg is erősödik,a vallás soha nem ismert hatalomra tesz szert a lelkekenés döntő szóval szól bele az egész szellemi élet irányításába.Az európai helyzetet talán úgy lehetne jellemezni, hogya tizenhetedik században megint erőt vesz az embereken az azérzés, amely már a görög bölcselők és a középkori Summaírok,kezébe is tollat kényszerített — nagy-nagy vágyódás avilág megértésére és az abban való elhelyezkedésre. A renaissanceúj tényeket hozott a napvilágra, új helyzeteketteremtett a társadalomban és a gazdasági életben, kiszabadítottaaz egyént középkori kötelékeiből— nos, a tizenhetedikszázadbeli ember szeretné most ezeket az új tényeket rendszerbefoglalva látni és szeretné tudni saját helyét is a rendszerenbelül. Erre a rendszerezésre most két vállalkozó isakad, az egyik a bölcselet, a másik a vallás. Az előbbi azemberi értelem segítségével illeszti össze a tények mozaikdarabkáitegyetlen hatalmas világképpé, az utóbbi a hit erejévelcselekszi meg ugyanazt. Míg azonban a bölcselet világ-

A VALLÁSOS ÉRZÉS EURÓPÁBAN 21képe — úgy amint azt Bacon, Descartes, Hobbes összeállítottak— nem jut el a tömegekig, addig a teológusok és misztikusokvilágképe — Bella rmin, Hooker, Jákob BÓhme, Sales-iSzent Ferenc, a quaker George Fox elképzelésében — megragadjamilliók képzeletét és megadja számukra a sóvárgotteligazítást. Ez a világkép majdnem olyan, mint amilyent aközépkor alakított volna ki magának, felül csupa fény ésragyogás, isteni tökéletesség és égi boldogság, alatta pedignagy-nagy feketeség, a sötétségbe borult földi siralomvölgy,amelyen az embernek végig kell zarándokolnia, hogy eljuthassona fénybe. Ennek a képnek a hatása alatt a tizenhetedikszázad embere ismét rádöbben arra, amit a középkoriember már olyan jól tudott, de a renaissance-ember megintelfelejtett: rájön arra, hogy valójában csak sietős, idegen utasezen a földön, akinek útja másfelé vezet. Majdhogy nemtesti undorodással elfordul minden e világi hiúságtól, hogyminden figyelmét a nagy valóságoknak, Istennek és a léleknek,üdvösségnek és kárhozatnak szentelhesse. Ügy cselekszik,mint Richárd Baxter, aki ezt írja saját megtéréséről:„Egyszerre holt tetemnek láttam a világot, amelyben nem voltsem élet, sem szépség. Elszállt belőlem az irodalmi hírnévután való sóvárgás, ami gyermekkorom bűne volt... Elkezdtemkeresni Isten országát és az Ő igazságosságát, nem törődtemcsak azzal az Eggyel, ami szükséges és igyekeztem mindenekelőttvégső célomat meghatározni." 14Ez a végső cél természetesenaz örök boldogság és ennek elérésére a tizenhetedikszázad embere nemcsak az eget mozgatja meg imáival,hanem a földet is tetteivel. Nem retten vissza keserves munkától,üldöztetéstől, kivándorlástól, vérontástól, gályarabságtól,még a vértanúhaláltól sem, mert tudja, hogy örök boldogságrahivatott. A vallásháborúk, az angol puritánság történelemformálófellépése, a jezsuiták térfoglalása, az amerikaigyarmatok keletkezése mindmegannyi bizonyítéka annak,hogy Európa mozgató erői közt milyen nagy szerepe vana vallásos érzésnek. ~~ ~~~1 4Reliquiae Baxterianae: or Mr. Rictiard Baxter's Narrative of thémost memorable Passages of his Life and Times, 1696. Idézi Tawaey, R.H., Religion and the Rise of Capitalism, Harmondsworth. 1958, 182.

Természetesen a töröktől sanyargatott Magyarországonez az érzés termékeny talajra talál. A szegény_ jobbágy,;aki gyakran csak puszta életét menti a zsombékbaa portyázok elől, miben másban találhatna vigasztalást, mintIsten igazságosságának tudatában? A polgárember honnanmeríthetne erőt arra, hogy kiálljon városkájának rozoga védőfalára,vagy éppen elébe menjen a kegyetlen hódítónak, alkudoznivele, mint szegény Vígkedvű Mihály, a debreceni polgármester,aki egy ilyen alkalommal életét áldozza városáért?Hogy építhetne, tervezgethetne, alkothatna Istenbe vetettnagy bizalom nélkül az a nemes, aki nagyon jól tudja, hogyházát feldúlja, jobbágyait leöldösi, rokonait rabságra hurcolhatjavalamelyik basának véletlen szeszélye még akkor is, haesetleg Erdély belsejében él? Ezidőben Magyarországon mindenkiérzi, főnemestől a jobbágyig, hogy sorsa Isten kezébenvan. Ezért egyrészt aggodalommal vizsgálja )saját magát,hogy vájjon felmutatja-e azokat a bizonyos jeleket, „melyekbőlmegtudhatja, hogy el választatott az örök életre", 15másrésztdrága kincsként őrzi, minden bajtól oltalmazza, mindeneszközzel terjeszteni igyekszik az egyszer igaznak megismerthitet.A tudatlanság homályos mélységeiben élő szegény népnekegyedül a vallás szolgái mutatják a szellemi művelődésútját. Persze, az általános írástudatlanság következtében azerkölcsi és szellemi nevelés legtöbbnyire csak élőszóval történhetik:prédikációval a templomban és buzdító, oktató,figyelmeztető tanácsadással a templomon kívül, ami rendkívülmegnehezíti a papság feladatát. De buzgalmuk nemismer akadályt és a századból ránk maradt másfélszáz prédikációskönyvbizonysága szerint az élet legkülönbözőbb helyzeteibenis megpróbálják eligazítani az „együgyű híveket".Az Ó-szövetség számtalan harci történetével hazafiságot tanítanak,az ifjú Tóbiásnak vagy Zsuzsannának és Eszternek1 5Ebben a vizsgálódásban külön erre a célra írott könyvek segítik,többek között Bátai B. György, Az Isten kegyelmeben lévő emberidvességes életének bizonyos, s meg-csálhatatlan jegyekből való megesmeréséről,Szeben, 1665 és Nánási V. Gábor, Lelki Tudakozás, Melyben,a Kegyes Lélek megtanulhattya... hogy el-Valáztatott az örök éleire*Kolozsvár 1675.

A VALLÁSOS ÉRZÉS MAGYARORSZÁGON 23történetével keresztény tisztaságra adnak példát, Ábel tragédiájávalaz emberi gonoszságtól rettentenek el. Tanításukatelviszik a legeldugottabb kis falvakba, tanyákra, még a törökterületre is, ahol katolikus és protestáns lelkészek néha mégfegyverszünetet is kötnek a keresztény ügy érdekében. A szegénynép pedig hálával fogadja a hitbeli gondozást meg azáltalános nevelést is és a vett jókért hűséges ragaszkodássá]fizet. Az 1608-as országgyűlésen például a protestáns rendekazzal az indokolással követelik a jobbágyok szabad vallásgyakorlatánaktörvénybefoglalását, hogy vannak jobbágyok,akik inkább vértanúhalált halnak, semmint bitüktől elpártolnának.1 ® Két évtizeddel később pedig, amikor a gömörmegyeiSzuha község templomába a protestáns kegyúr, RákócziGyörgy protestáns prédikátort visz be, a katolikus jobbágyokszövetségre lépnek a szomszédos három leányegyház lakosságávalés bojkottálják az új lelkészt. Rákóczi tiszttartójakénytelen jelenteni, hogy „négy falu elállott, sem fizetni, sempraedicatiora nem akarnak járni". 17Az ügy a nádorig is eljut,aki, bár elismeri Rákóczi jogát, mégis azt a tanácsot adja,hogy ebben az esetben ne erőltesse a dolgot és a jobbágyokakarata érvényesül a földesúrral szemben.A műveltebb néprétegben ugyanilyen nagyra értékelika vallást és erkölcsöt, csak sokkal tudatosabban^A nemességnekmár ismertetett közjogi küzdelmén végigvonul a vallásimotívum. Bethlen és Rákóczi György nemcsak a nemesi előjogokértáltalában küzdenek, hanem a protestáns nemes szabadvallásgyakorlatáért is, amit a nikolsburgi és a linzi békékújra biztosítanak. Az 1681-es soproni országgyűlés egész lefolyásátvallásügyi viták jellemzik és a szatmári béke is erősenhangsúlyozza a vallási szabadságot. A nemes és a polgáremberannyira komolyan veszi vallását és annak parancsait,hogy felfedezi mint hittestvért a jobbágyot is és komolyanfoglalkozni kezd annak.lelki gondozásával. A század elejénThurzó Szaniszló így utasítja egyik udvarbíráját: „Az mi jószágunkbanlévő szentegyházakra szorgalmatos gondja legyenhogy azokban mindenütt igaz keresztyén lelki tanítók legye-1 61 7Hóman—Szekfű, Magyar Történet, v, 270.Hóman—Szekfű, Magyar Történet, v, 280.

nek ... Az egyházakat tisztán tartassa és az egyházi szolgáknak,szokás szerint, az 6 fizetésüket megadassa. Az községeketis reá kényszerítse, hogy az Isten igéjének hallgatásábanés megtanuláséban szorgalmatosak legyének. Az Ur szentvacsorájával gyakorta éljenek és az ő prédikátorukat is böcsületbentartsák, hogy Istennél is áldást vehessenek." 18 A századközepetáján pedig Lorántffy Zsuzsanna angol katekizmustfordíttat le Medgyesi Pállal, „apróbb tselédgyéhek" használatára.Az előszóban Medgyesi elmondja, hogy hogyan járjonel a gondos gazda vagy gazdaasszony a jobbágyok lelki gondozáséban,mint oktassa őket a katekizmus kérdéseire — „azdolgozás között-is meglehet ez könnyen", teszi hozzá óvatosan— mint szoktassa templombajárásra és általában isteneséletre. 19Kassa városi jegyzőkönyve is gyakorta tanúskodikarról, hogy mint segíti a gazdag polgárság templomépítéssel,prődikátortartással a környező jobbágyfalvak vallási életét. 20Ebből az egy szempontból a vezetőréteg átérzi felelősségéta vezetettekkel szemben és igyekszik eleget tenni kötelezettségeinek.A vallásos érzés rendkívüli fontosságát az is igazolja,hogy már a század elején elhangzik a szó, amely „az országokbanvaló sok romlások" okait az erkölcstelenségben találjameg. Magyari István jólismert röpiratától kezdődőleg azutánminél mélyebbre süllyed a magyarság a nyomorban és elkeseredésben,annál gyakoribb a keresztényi élet követelése ésfőleg annál élesebb a küzdelem a tévesnek tartott vallási formákellen. Minden művelt család állandóan érdeklődik a vallásikérdések iránt, alig van olyan közömbös alkalom, hogyaz erőshitű emberek ne próbálnák meg a másik fél tévelygéseinekkimutatását. Szekfűnél olvashatjuk, 21hogy amikorII. Rákóczi György, a későbbi erdélyi fejedelem egyszer lakomátad a császár követének, Őrsy Zsigmondnak a tiszteletére,még ezt az alkalmat is felhasználja a hitvitázásra. A vita1 8Hóman—Szekfű, Magyar Történet, v, 270.1 9Ez a katekizmus az először 1645-ben kiadott és azután méghárom kiadást megért Lelki A-Be-Ce, amelyre később még visszatérünk.2 0Kerekes György, Polgári társadalmunk a XVII. században, Kassa1940, 24.2 1Hóman—Szekfű, Magyar Történet, v, 294.

KATOLIKUS-PROTESTÁNS ELLENTÉT 25hevében aztán azt veti a szemére a katolikus követnek, hogya pápások fadarabokat — szentek képeit — imádják. A követsem rest és visszavág: hozzanak ide egy pár aranyos szentszobrot valamelyik kápolnából és ő majd megmutatja, hogya hithű katolikus nem imád szobrokat, mert össze fogja törniőket. Erre Rákóczi bevonja a vitába fiatal feleségét, a kisideje protestánssá lett Báthory Zsófiát is és elmondja, hogy őis nemrégiben protestáns módra vette mér az Ürvacsorát.Őrsy uram azzal válaszol, hogy ez még nem baj, megeheti akenyeret a fejedelemasszony, csak szívében maradjon katolikus;ő is megeszi a kenyeret, sőt még marhahúst is hozzálHa még a társadalom legmagasabb lépcsőfokain élő emberekis így vitatkoznak, könnyen elképzelhetjük, hogy milyenszenvedélyeket kavar fel a vallás kérdése a kevésbbé műveltvagy a kevésbbé jólnevelt emberek között. A jezsuita SámbárMátyás egyszerűen „vén bial"-nak tiszteli vitairata címlapjánprotestáns ellenfelét, Czeglédi Istvánt, aki őt viszont az atyjátmegszégyeníteni akaró, szemérmetlen bibliai Chamhoz hasonlítja.Más hitvitázók „tudatlan sárgyúrónak", tökfejnekmondják és szellemi „bányészcsákányokkal", „görcsös botokkal"csépelik egymást. 22[Fanatikusok nem riadnak visszaidőnként még a másik fél papjainak megölésétől sem. ígyamikor 1619-ben Bethlen hadai bevonulnak Kassára, a hajdúkhadnagya, Bay Zsigmond legyilkoltatja az iott találthárom katolikus papot és holttestüket a pöcegödörbe dobatja. 2 *Az 1673—4-ben tartott pozsonyi törvényszék viszont negyvenprotestáns prédikátort ítél lassú halálra a nápolyi gályákonés nem a törvényszék urain múlik, hogy De Ruyter hollandihadihajói kiszabadítanak egynéhányat a halálraszántak közül.Ezek az esetek persze a vallásos érzésnek a fanatizmusvégleteibe való kilendülését jelzik, de a nagy tömegről általá-2 2Sámbár Mátyás 1664-ben adta ki Egy vén bial orrára való karikacímen Czeglédi István elleni sértő támadását, aki még ugyanebben azévben válaszolt az Idős Noe becsületit oltalmazó Japhetké-ben. A bányászcsákánytmunkában mutatja Kézdivásárhelyi Matkó István, X ut Tökkönyvnek eltépése, avagy Bányász-csákány című sárospataki vitairatcímlapja, 1668-ból. A görcsös botot Pósaházi János ígéri Sámbár Mátyáshátára, egy ugyancsak Sárospatakon, 1668-ban kiadott vitairatban.2 3Kerekes György, Bethlen, 22.

an is elmondhatjuk, hogy vallásilag indifferens ember nincsenközötte, mindenkinek gondolataiban középponti helyetfoglal el az örök boldogság és a hozzá vezető út sokat vitatottkérdése.A tizenhetedik századi magyarság története tehát egyetlenküzdelem, amely a magyarok és a hódítók, a nemesek ésnem-nemesek, a katolikusok és protestánsok között folyik,hogy-végül is lassan a hódítók visszaszorítására és megalkuvásosbelső együttélésre vezessen. Ez a küzdelem természetesenigen sok időt ós erőt rabol el a magyarságtól, amit egyébkénttermelő és alkotó munkára, a nemzet anyagi és szellemi fejlesztésérelehetett volna fordítani. Viszont az a jó oldala megvan,hogy megakadályozza valamelyik történelmi erő huzamosabbbehatását. A török barbárságot kiegyensúlyozza anémet civilizáció. A királyság hatalmi törekvését fékezia nemesség ellenállása, de a nemesség sem tud egyedül uralkodóosztály rangjára emelkedni, szemben a királyság erejével.A hitelvek körül folyó elkeseredett harc pedig annyiérvet és ellenérvet hajít bele a köztudatba, hogy végeredménybenelősegíti a két fél álláspontjának kölcsönös elismerését,így azután a magyar lelket nem tudja végérvényesenelragadni sem az egyik, sem a másik európai áramlat. Szellemiörvénylésektől meg-megpörgetve, de kisebb-nagyobb kitérésekután eredeti helyzetébe megint visszatérve belső törvényeszerint fejlődik tovább és megőrzi különlegesen magyarvonásait.

IIAZ IRODALOM JELLEMZŐ VONÁSAIEmberi értelmünknek megvan az a tulajdonsága, hogynem szívesen tér le a már egyszer megjárt útról, nem szívesencserélgeti kategóriáit. „Az emberi elme olyan" — írja Bacon,akinél jobban csak kevesen ismerték gondolkodásunk fogyatékosságait— „hogy ha egyszer megtetszett neki egy gondolatmenet,akkor minden mást annak megerősítésére használ,azzal megegyezni kényszerít, még akkor is, ha sokkalnagyobb számban vannak és nagyobb bizonyítóerejűek azellenkezőt igazoló példák." 1Elméjének ezen tulajdonságánálfogva az irodalom mai szemlélője, a huszadik századbeli irodalomtörténetíróis erős kísértésnek van kitéve abban azirányban, hogy a jelen helyzetet vetítse vissza a múltba ésa jelen mértékével próbálja megmérni a mult irodalmát is,olyan irodalmat, amely talán egészen más körülményekközött keletkezett és egészen más igények kielégítését szolgálta.Lélektanilag ez könnyen érthető. Világos, hogy sokkalkönnyebb dolog, mondjuk, megróni Pázmányt a mai fogalmakszerint illetlen szavak használatáért, mint utánakutatnia kifogásolt szavak egykori jelentésárnyalatainak és tisztázni,hogy tapadt-e hozzájuk etikai kisebbértékűség. Világos, hogyegyszerűbb dolog unalmasnak bélyegezni és röviden letárgyalni,vagy éppen hallgatással mellőzni egyes, ránk nézve márvalóban érdektelen műfajokat, mint például a végeérhetetlenbarokkregényt vagy hitvitázó munkákat, mint megvizsgálni,hogy ásítozva olvasták-e a kortársak isi. Ami azonban könnyebb1Ez a Nooum Orgánum 46. aforizmája. Bacon, Works, ed. Spedding,London 1864, i, 166.

és egyszerűbb, nem mindig logikus. Felmerül a kérdés, bogynem szerénytelen eljárás-e éppen a mi korunk értékfelfogásáttenni meg minden irodalmi alkotás mérővesszőjének, amikorminden valószínűség szerint ez a felfogás is elavul egyszer,ha nem holnap, akkor holnapután. Ha elfogadjuk HankissJánossal, hogy az „irodalom emberi vágyak kielégülése ésemberi ösztönök tevékenykedése", 2akkor talán leghelyesebbaz irodalmi alkotást mindig azzal mérni, hogy mennyibenelégíti ki ezeket a vágyakat és ösztönöket, más szóval, hogymilyen fontos az írónak 'és olvasónak. Leghelyesebbnek látszika nagy vonásaiban változatlan, de azért korszakonkéntmás és más kifejezést mutató emberhez mérni saját alkotását.Ezért most, mielőtt belefognánk a tulajdonképpeni feladatmegoldásába, megpróbáljuk összefoglalni a tizenhetedikszázad irodalmának különleges, a maitól eltérő vonásaitabban a reményben, hogy ezáltal talán közelebb jutunk akorszak irodalmi alkotásainak helyes értékeléséhez.Az irodalom nyelveAz első eltérés, amely már akkor szemet szúr a kutatónak,amikor a könyvekhez még el sem jutott, hanem csaka könyvészeti megalapozásnál tart, az_Jdegen. főleg latinnyelvűmunkák nagy bősége. A Régi Magyar Könyvtár elsőkötetében 1786 magyarnyelvű könyv, illetőleg nyomtatványismertetését találjuk, a második kötetben viszont 2452 idegennyelvűt,leginkább latint. 3Ezen azonban nem szabad csodál-2Hankiss János, Európa és a magyar irodalom, Bp. 1940, 19.3Szabó Károly alapvető miuinkájának megjelenése óta igen soktizenhetedik századbeli könyvet fedezett fel a szorgalmas kutatás (lásda. Magyar Könyoszemlé-t és Sztrfrpszky gyűjteményét) és ezek közül felis használtuk, amit csak lehetett és ami ennek a dolgozatnak a kereteibebeleilleszthető volt. Az alábbi fejezetben közölt, leginkább statisztikaijellegű vizsgálódásokat azonban mégis csak a Szabótól felvett munkákrakorlátoztuk. Minden könyvészeti munka úgyis szükségszerűleg befejezetlen,tehát abszolút számadatokat nem ad; az olyan rélaiío adatok megállapításárapedig, mint például a magyar és az idegennyelvű, vagya vallásos és a világi, vagy a verses és prózai munkák számaránya,a könyvészeti kutatás bármelyik időpontjában vállalkozhatunk és azeredmény nagyjából ugyanaz lesz.

A LATIN NYELV SZEREPE 29közműnk. A tizenhetedik században a latin nyelv még széltében-kosszábandívik mindenütt Európában: a diplomácia, anemzetközi érintkezés, a tudomány, a nevelés nyelve mindenütta latin. Bacon latinra fordíttatja eredetileg angolul írottkönyvét a tudomány haladásáról, hogy megóvja művét apusztulástól. 4Kepler, Hobbes, Spinoza, Newton főművei latinuljelennek meg. Gusztáv Adolf és Cronrwell latinul leveleznekEurópa összes udvaraival. Az ingolstadti jezsuita főiskolánéppen úgy latinul folyik az oktatás, mint Leydenben vagyOxfordban. A három részre szakadt és immár ötféle nemzetiségnekhelyet adó Magyarországon pedig a latin nyelv az általánosközvetítő szerepét játssza: király és rendek; jogászok,tudósok és diákok; németek, tótok, oláhok és rácok egyaránthasználják a legkülönbözőbb élethelyzetekben. A magyarországgyűlés nyelve a latin; a hitviták latinul folynak, a jogászoklatinul perlekednek, a kis Bethlen Miklós már hétéveskorában latinul tanul és ebédnél-vacsoránál csak úgy kapinni, ha elmond egyet az aznap megtanult latin szavak közül. 5A latin lehatol egészen az alsó néprétegekig, a külföldi utazóknagy csodájára. Edward Browne elmondja, hogy „kocsisokkal,vízhordókkal és alacsony sorból való emberekkeltalálkozott, akik megértették magukat latinul"; Chishuü szerintMagyarországon „még az egyszerűbb emberek is rendszerintbeszélnek latinul"; egy angol író pedig, aki az, R. D.kezdőbetűk mögé rejtőzik, így ír: „a magyarokat olyan általánosságbanoktatják latinra, hogy minden paraszt értelmesválaszt tud adni latin nyelven, ami sokkal nagyobb hasznáraválik az utazónak Magyarországon és Erdélyben, mint bárholmásutt a világon". 6Olyan erős a holt nyelv uralma az élőn,hogy még a művelt és békés Nyugat utazói sem tudják megállaniemlítés nélkül.4Bacon, Works, i, 415.5Bethlen, önéletírása, 130.* Browne, Edward, A Brief Account of Somé Traoels in diversParts of Europe, viz. Hungária [etcj... 2. ed. London 1685,8. — Chishull,Edmund, Traoels in Turkey and back to England, London 1747, 104. —R. D., Historical and Political Observations upon the Present State ofTurkey... London 1683, 200.

Egy nyelv, amelyik ilyen nagy szerepet visz a mindennapiéletben, nagy szerepet kell, hogy kapjon az irodalombanis. Maga a magyarnyelvű irodalom is állandóan latin hatástszenved, mert — amint Medgyesi Pál írja 7— „mivel Deáknyelvből tanuljuk mi az tudományt, nem óhatjuk, hogyakaratunk ellen is oda ne kacsintanánk". Az írók nem tudnakszabadulni a latintól, mindegyre latin szavakat keverneka beszédükbe, főleg az elvont fogalmak kifejezésére. Méga költő Zrínyi is ilyen mondatokat ír le a Vitéz hadnagyegyik, találomra kiválasztott discursusában: „a disciplina, azengedelmesság és a bátorság minden közvitéznek szükségesvirtusok...; a tanácskozás oktatja a hadviselő embereket, azpraxis ós experientia viszi véghez a dolgokat és perficeálja...;az egész discursusom concludéltatik azzal..." és így tovább.És ezzel egyáltalában nincsen egyedül. Kortársai mind egyformakönnyen használnak latin és magyar szavakat, általábanhasználják a szenvedő szerkezetet, a melléknevekneklatin mintára való egyeztetését („reformata ecclesia", „barbáranyelv"), az accusativus cum infinitivo-t („az Apostola tudatlanságot mondja lenni okának"), a consecutio temporum-ot(mint fentebb, a Medgyesitől vett példában). A kétnyelvűségkövetkeztében az íróknak mintegy állandóan rájára nyelvük a latin fordulatokra a magyar írás közben is. Dea latin nyelv uralmának van másik, ennél fontosabb következmiényeis, tudniillik az, hogy íróink egy része általábancsak latinul szólal meg, nem is használja anyanyelvét. Mindenkibennem lehet meg Apáczai erős magyar érzése, amelya hollandi egyetemek neveltjét a magyar tudományos nyelvmegújítására serkenti: igen sokan beletörődnek abba, hogya magyar nyelv nem olyan hajlékony, nem annyira kifejező,mint a jól csiszolt latin ós beletörődve, inkább latinul írjákmeg munkáikat. Furcsa, de a magyar panasz latinul szólalmeg Alvinczi Querela Hungariae-jéáól, 1618-tól egészen a Recrudescunt-ig,1704-ig. Bocatius latinul versel, Bayer latinulbölcselkedik, Otrokocsi latinul értekezik a magyarok ősvallásáról,Martonfalvi latinul magyarázza Ames theológiáját.Medgyesi Pál, Dialógus Politico-Ecclesiasticus, Bártfa 1650, Praefatio.7

AZ IRODALOM MINT A „VALLÁS SZOLGÁLÓJA" 31Elmondhatjuk, hogy a magyar szellem igen sok oldala csaka latin nyelven keresztül közelíthető meg ebben az évszázadban.Amiből pedig az következik, hogy a tizenhetedik századiMagyarország lakóinak szellemi életét vizsgálva az irodalomtükrében, nem hanyagolhatjuk el a második anyanyelven,latinul megírt munkákat sem, azokat is bele kellvonnunk,—habár a magyar munkáknál kisebb mértékben —vizsgálódásaink körébe éppen úgy, mint ahogy az angol irodalomtörténetírója is belevonja More Utópia-ját és BarclayArgenis-ét,A vallásos művek megbecsüléseLáttuk már, hogy a tizenhetedik századi magyar emberszellemi életének középpontjába — részben az általánoseurópai, részben a különlegesen magyar helyzet következtében—• az égi boldogság gondolata kerül. Az állandó bizonytalanságban,megpróbáltatások árnyékában élő ember a másvilágtólvárja a kárpótlást és egész életét ennek a célnakelérésére szenteli. Ennek egyik következménye az lesz, hogya tőle felvett vagy általai alkotott irodalom is a „vallás szolgálójává"válik. Tudatában annak, hogy mi az az „egy szükséges",Bethlen Gábor és Zrínyi Miklós kortársai legfőkéntvallási kérdések tisztázását, tévtanok megcáfolását, az istenesélet útjának megmutatását várják az irodalomtól. Azírók pedig, akik ebben a korban nem Vart pour Vart, nemönmaguknak dolgoznak, hanem „nemzetük javára", „édesnemzetükben lévő gyengéknek és betegeknek kedvekért", 8elmondhatjuk, hogy teljes mértékben átérzik a lelki szükségletetés tőlük telhetően igyekeznek kielégíteni azt. Az általuknyújtott irodalom legnagyobb része vallásos jellegű, közvetlen,vagy legalább is közvetítő eszköz a közösség üdvénekelőmozdítására. 0A vallásos elemnek a mai felfogás szerint egészen rend-8Két tizenhetedik századbeli könyv címlapjáról, az egyik DebreczeniT. István, Kettős kereszt, Debrecen 1685, a másik Patai BaloghJános, Lelki Igazgatás a Betegségben es az halai árnyékában, Utrecht1700.» Hankiss, Európa, 73. .

kívüli megbecsülését talán az domborítja ki a legjobban, hogya Régi Magyar Könyvtár első kötete összesen 1405 könyvetsorol fel a jelen tanulmány szempontjából figyelembe vettidőközben, 1604-től 1711-ig és ebből 969 könyv megállapíthatóanvallásos tárgyú, a megmaradó 436-ból 136 kalendárium,135 különböző tudományágakra, politikára, jogra, történelemreós hasonlókra esik, 34 tankönyv, 46 ismeretlen vagybesorozhatatlan és csak 85 szépirodalmi jellegű. A vallásosés a szűkebb értelemben vett irodalmi, tehát szépirodalmijellegű könyvek aránya így körülbelül 11:1. A legnagyobbkönyvsikerek mind vallásos tárgyúak ebben a korban: SzencziMolnár Albert Zsoltárfordítása 31-szer, az Evangéliumok ésEpisztolák 28-szor, Gönczy Énekeskönyve 13-szor, PázmányImádságoskönyve 9-szer jelenik meg a század folyamán. A világiirodalom alkotásai megközelítőleg sem ilyen népszerűek:Beniczky Péter verskötete, a Magyar rithmusok 7 kiadástér meg, Hunyadi Ferenc széphistóriája Trója megszállásárólés veszedelméről 5-öt, a Marssal társalkodó murányi Venus2-őt, a Szigeti Veszedelem meg éppen csak egyet. Ez a korszakaz, amely Balassi szerelmi líráját ki sem adja, Istenesénekeit pedig 15 kiadásban vásárolja meg.Ebből azután kibontakozik az a tény, hogy aki nemfogadja el teljesen a mi korunk egyoldalúan esztétikai irodalomszemléletét,vagy az, aki az irodalmat nem annyira a szépegyik megnyilvánulási formájának, mint inkább az emberiszellem tevékenységének fogja fel, vagy az, aki az irodalmialkotást aszerint kívánja értékelni, hogy mit 'és mennyit jelentetta kornak, amelyben létrejött, egyszóval a szellem történetírójaebben az esetben nem érthet egyet irodalomtörténeteinkhagyományos rangsorolásával. Aki valóban az emberhez mériaz irodalmat, az kénytelen tudomásul venni, hogy ebben akorszakban jóval fontosabbak a vallásos, mint a világi irodalomalkotásai, hogy ezidőben az embereknek sokkal többetjelentenek az isteni igazságra vezérlő kalauzok, mint a széphistóriák.Megvilágosodik az, hogy a tizenhetedik századdalfoglalkozó szellemtörténetíró nem bújhat ki a vallásos munkáktanulmányozásának nehéz feladata alól. 101 0Szekfű Gyula megállapítása szerint eddigi irodalomtörténetírásunknem tudott „mitsem kezdeni a hitvitázó irodalommal, holott

Az eredetiség kevésreértékeléseA korszaknak már többször is említett küzdelmes volta,állandó bizonytalansága erősen akadályozza az. irodalmiélet fejlődését és késlelteti az úgynevezett „ideális irodalimiviszony" kialakulását. Horváth János szerint ez a viszonyakkor áll be, amikor „a nyomtatás szerző és olvasója közülvégkép kiiktatja a közvetítő személyt, magára hagyja azolvasót a híven megrögzített művel, s általa teljessé és zavartalanulbelsővé teszi szerző és olvasó viszonyát". 11De hogyanfejlődhessék ki ez a viszony, amikor az irodalmat felvevőknekegy része nem tud olvasni és az olvasnitudók is csaknehezen jutnak könyvhöz? Ezidőtájt a magyar könyvek igenkis példányszámban jelennek meg. Keserűi Dajka János ésGeleji Katona István öreg Graduál-jái csak 200 példánybannyomatja I. Rákóczi György fejedelem, 12Pázmány vitairatából.A setét haynalcsilag-utan budoso Luteriétak Vezetőjecíműből 700 darab készül, 13a névtelen szerzőtől való UtiTárs című imakönyvből pedig 1000, de ez már különlegesnagy eredménynek számít, mert a második kiadás előszavamár dicsérettel említi, hogy a könyv egyszer már elfogyott,„noha akkor ezernél -is többet bocsátottak ki". 14A kis példányszámbankiadott könyvek aztán nehezen hozzáférhetőkés drágák. Schirmer János uram, híres kassai kereskedő, akisok minden egyéb mellett néha. könyvekkel is kereskedik,egy Bibliáért 6 frt 30 dénárt, egy közelebbről nem részletezettkézikönyvért 2 frt 70 dénárt, egy Kollery nevű szerzőkönyvéért pedig éppen 16 frt 20 dénárt számít ugyanakkor,jobb módszerről kezelve szellemtörténetünk kiváló forrása lehetne".L. Hóman—Szekfű, Magyar Történet, v, 419. Nem lehet igazat adni PintérJenőnek, aki azzal intézi el a „megrovandóan piszkos voltú" vitaírókat,hogy „nyugodjanak békében". L. Pintér Jenő, A magyar irodalom története,Bp. 1909, ii, 230.1 1Horváth János, A magyar irodalmi műveltség kezdetei, Bp. 1951,127.1 2Szabó Károly, RMK, Bp. 1879—1897, i, 288.1 3Pázmány maga jegyezte fel saját példányára, amely most azEgyetemi Könyvtárban van: „Impresserunt 700 exemplaria".1 4Szabó Károly, RMK, i. 637.

amikor egy férfiruha esináltatása 1 frt 25 dénárba, 1 singangol posztó 2 frt-ba kerül. 15így a könyvek még a főpapoknálés a közületeknél is elég ritkán találhatók. Szászy Jánosszerémi választott püspök 46, Vépi Benedek orodi prépost ésesztergomi őrkanonok 32, Péterffy András címzetes püspökés esztergomi nagyprépost 30 könyvet hagy maga után. 1 * Azeperjesi egyház könyvtárában összesen 175 munka található, 17a nagybányai ev. ref. főiskola, a Schola Rivulina könyvtárábansincs több 445 műnél. 18Egyszóval a könyv igen drágaportéka marad a tizenhetedik századi Magyarországon éssemmiképpen sem váUalkozhatik az egyedüli irodalomközvetítőszerepére: mellette fontos szerep jut a kéziratnak és azélőszónak is. Minden nemesi házban van egy vagy néha többkéziratos kötet is, amelybe az itt-ott hallott és megszeretett verseket,bölcs mondásokat, felköszöntőket, temetési beszédeket,érdekes történeteket jegyzik fel, esetleg több nemzedékenkeresztül. Ilyen például az úgynevezett Helischer-féle gyűjtemény,amelyet először Erdélyi Pál ismertetett részletesebben,19aztán a Lugossy-kódex és a Lipcsei-kódex. Gyakranelőfordul azonban az is, hogy nem ilyen vegyes tartalmúköteteket írnak kézzel, hanem ugyanannak a költőnek öszszesműveit egybefoglalják, vagy pedig legalább egy nagyobb,önálló művet másolnak le: az előbbire példa a Radvánszky-kódex,mely tudvalevőleg Balassi verseit őrizte megszámunkra, az utóbbira elég, ha megemlítjük Zrínyi hadtudományimunkáit és Bethlen Miklós önéletrajzát. A szóbeli irodalomközvetítéseseteivel is lépten-nyomon találkozunk: avándorénekesek még mindig járják az országot, részben a régihistóriás énekekkel, de részben új műsorral is és még nálukis fontosabb a sok prédikátor és missziós lelkész tevékeny-1 5Kerekes György, Polgári társadalmunk, 170, 155

AZ EREDETISÉG NEM FONTOS 35sége, amely végeredményben mindig irodalmi szövegnek anép felé való közvetítésével egyértelmű. A Biblia nagyszerűköltészete, az imádságoskönyvek emelkedett erkölcsi tanításaigen sok emberkéz csak hallomásból érkezik el. Elmondhatjuktehát, hogy ebben a korszakban a szerző és közönségeközött majdnem mindig van harmadik személy, az előadóvándorénekes, a prédikáló lelkipásztor, a másoló, néha méga nyomdász is, aki ebben az időben nem mesterember, hanemigen sokszor vüágot járt, művelt irodalompártoló és könyvbarátis. Mindezek a közvetítők szükségszerűleg bizonyosszabadsággal kezelik a gondjaikra bízott irodalmi szövegetés gyakorta módosítják is, vagy a saját naiv lelkesedésük,vagy pedig a közönség kedve szerint, ami igen sokszor azeredeti szöveg megrontására vezet és meghiúsítja az író szándékánakmegvalósulását az olvasó vagy hallgató lelkében.Az eredetiségre való törekvés még nem olyan alapvetőfontosságú e korszak literátorai számára, mint napjaink íróinál.Elmúlóban ugyan már a középkori felfogás, amikor akódexíró „mint fáról a gyümölcsöt szokás, elszakítja a művetszerzőjétől s a maga módján forgalomba hozva legtöbbszörmár meg sem tudja mondani, hogy mi fán termett, ki volta szerzője". 20De azért a tizenhetedik századi íróember iselsősorban embertársai lelkiüdvösségét kívánja szolgálni ésgondolkodás nélkül veszi mondanivalóját onnan, ahol legjobbankezeügyőben találja. „Ha pediglen valakinek írásábanvalami jót találok, enyémnek mondom" — írja NógrádiMátyás püspök.? 1Az |Örök boldogság ^roppant jtávlatábanxigyis eltörpül minden földi dicsőség, tehát Köleséri Sámuelbizony nem szégyenli bevallani, hogy ,,munkájának a derekaegy Matthaeus Medus nevű Anglus authoró, némely részétAntonius Burgessius és Thomas Hookerus munkáiból szedegette";hiszen csak az a célja, hogy miután élőszóval elprédikáltaaz üdvösségre szükséges dolgokat, „holta után is ezírása szóljon a Lelkeknek". 22Ennek az álláspontnak egyeneskövetkezménye az átdolgozások és fordítások szokatlan nagy2 0Horváth, Irodalmi műveltség, 127.2 1Hildersam, [Arthur], Idvósség kapuja, ford. NógrádiKolozsvár 1672, (20).2 2Köleséri Sámuel, Fél-Keresztyén, Debrecen 1677, (1).Mátyás,

száma, mondhatnánk uralkodó szerepe a korszak irodalmában.A Régi Magyar Könyvtár-ban 1604 és 1711 között felsorolt1405 könyvből 386, tehát több mint a negyedrész, már a címlaptanúbizonysága szerint is idegen eredetű, német, angol,cseh-morva, olasz, francia és egyéb nemzetiségű írók munkája.Az átdolgozások és kompilációk számát nem lehetilyen egyszerűen megállapítani, de eddigi tapasztalataink szerintez a szám mindig nagyobb a fordításokénál. Azt hiszem,túlzás nélkül állíthatjuk, hogy tizenhetedik századbeli irodalmunktöbb mint felerészben nem eredeti. Ha ehhez hozzávesszükmég azt is, hogy milyen irodalmi sikert ér el egyikmásikfordítás, akkor talán helyes fogalmat alkothatunk az.ilyen nem-eredeti munkák fontosságáról a korszak irodalmában.A Bibliáról és a Zsoltárokról nem is beszélve, ErasmusCato-ja, Bayly Praxis Pietatis-a, Kempis Tamás könyveKrisztus követéséről, Comenius Januá-ja és Orbis Pictus-amind ebben a korban válik ismeretessé, mind ebben az időbenformálja a magyar lelket a maga képére és hasonlatosságára,így a kutató ismét egy ponton kénytelen eltérni amodern irodalomszemlélettől és tudomásul veszi, hogy a vallásosművek után a nem-eredeti munkákat is bele kell vonniavizsgálódásai körébe.KedveltműfajokAz a különbség, amely a tizenhetedik századi és a mostaniirodalom között fennáll, még jobban szembetűnik akkor,há figyelmünket a használatos műfajok felé fordítjuk és aztvizsgáljuk, hogy melyek állottak közel az olvasóközönségszívéhez.Ha először a szépirodalom műfaji megoszlását vesszükszemügyre, azt látjuk, hogy a különben is igen csekély terméslegnagyobb része epikai jellegű, a lírai csak ritkán szólalmeg, a dráma pedig még ritkábban. Az örök lírai témák,a szerelem, az élet örömei ebben a korban leginkább csakvallásos öltözetben jelentkezhetnek, tehát jelentéktelen alkalmiversezetektől és Beniczky-féle „rithmusoktól" eltekintve

SZÉPIRODALMI MŰFAJOK 37világi lírai költeményt keveset találunk. A dráma fejlődésétviszont a protestáns egyház drámaellenes magatartása akadályozzaés az, hogy a nyugtalan viszonyok között nem lehetállandó színtársulatok szervezésével magasabb művészi színvonalatbiztosítani. Az eredmény az, hogy a tizenhatodik századdrámai nekibuzdulása, aminek Sztárai darabjait és aBalassi Menyhárt árultatásáról szóló komédiát köszönhetjük,hamar ellankad és az új században létrejövő néhány iránydrámameg „politikai színmű" még Sztárait sem éri el. íróinkugyan tisztában vannak a pártbeszédes forma hatásos voltával:elég itt Pázmányra utalnunk, aki „minden műfajzsilipenátömlesztette az 'élőbeszédet" és akinek „párbeszédességrevaló hajlamát" sorra kiemelik életrajzírói, 23azután MedgyesiPálra és Csúza Cseh Jakabra, aki elvont vallási és egyházszervezetitémákat is párbeszédes formában visznek olvasóikelé, hogy „mentül vüágosabban, érthetősben s talám olvasásrais kedvesben esnék". 84De a párbeszéd lehetőségeinekfelismerésétől még hosszú az út az igazi drámáig és ezt azutat nem tudja megjárni a magyar író, nincsen rá ideje.Marad tehát mint legfontosabb szépirodalmi műfaj aregényes széphistória. Csakhogy a vaUásos érzés elmélyülésévelegyre zordonabbá váló világszemlélet itt sem adja mega fejlődés lehet őségét: a másvilágra tekintő ember hajlandómeghallgatni vagy elolvasni a régóta meggyökeresedett, szintepolgárjogot nyert régebbi históriákat, de újabbakat nemkíván. Ha végignézzük azt a harminc munkát, amely a korszakegész vdági epikáját jelenti, azt látjuk, hogy a régikedvencek, Gismonda és Gisquardus, Trója megszállása ésveszedelme, Ponciánus históriája, vagy Ilosvai Selymes Péteréneke Tholdi Miklósról még száz évvel megírásuk után isújra megjelennek, de viszont újabb mű alig akad. Euryalúsés Lucretia, Pyramus és Thisbe, Jobenianus, Fortunatus, SzépMagyellona: ennyi az egész. Ha ezekhez hozzávesszük méga históriás énekeket, amelyekre a korszak szomorú eseményeigyakrabban ihlették az írókat, — és amelyeken a vallásosszellem sem tudott kivetnivalót találni, mint Liszti László2 38 4Hankiss, Európa, 105.Medgyesi, Dialógus, (13).

Magyar Márs-án, vagy éppen a Szigeti Veszedelmen — magunkelőtt látjuk a szépirodalomnak aránylag legjobban kedveltés legtöbb alkotással dicsekvő műfaját, ami azonbanmeglehetősen hátul következik a kortársak rangsorában.Másodiknak hadd lássuk a tudományos igényekkel fellépő,vagy legalább is se nem szépirodalmi, se nem vallásosjellegű munkákat, amelyek legalább kétszeresére rúgnaka tisztán szépirodalmiaknak. Ezek között sok minden képviselvevan, legkedveltebbek talán a politikai elmélkedés,a történelmi, jogi, bölcseleti munka, aztán a nyelvtan és aszótár; mai fogalmak szerint csupa világi stúdium. Azonbanközelebbről nézve a rendelkezésre álló műveket, hamarrájövünk, hogy a korszak vallásos érzése átüt mindegyiken.A politikai művek közül James angol király Királyi ajándék-a(1612), Justus Lipsiusnak A polgári társaság tudományárólírt hat könyvei (1641) és Johann Adam Weber Fejedelmilélek című elmélkedése (1689) megegyeznek abban,hogy Isten parancsolataiból következtetik ki az államvezetéselveit. A történelmi művek egy része szintén a vallást szolgálja,mint a század első feléből való, csupa-kép Szent Ignácélete, vagy Miskolczi Csulyák Gáspár könyve az AngliaiIndependentismus-ról (1654), vagy Martonfalvi György Szenthistóriája (1681). Ciceró, Seneca és bölcs Salamon tanításábólegyképpen „keresztyéni virágokat" szedegetnék a jószándékúfordítók, nyelvtanaink és szótáraink pedig a kinyilatkoztatásősforrását, a Szentírást akarják hozzáférhetővé tenni a magyarhíveknek, sőt néha a hitbuzgalmi irodalom idegennyelvűtermékeit is. Jellemző erre Komáromi Csipkés György állásfoglalása,aki Anglicum Spicilegium-át, az 1664-ben kiadottós Magyarországon úttörő angol nyelvtanát azért szerkesztimeg, hogy debreceni diákjainak lehetővé tegye az AuthorizedVersion és a híres angol exegétikai munkák eredetiben valómegismerését. 26Általában la tudományos irodalom öncélúságignem emelkedik és jelentőségben messze elmarad a vallásosmögött.2 6Komáromi Csipkés György, Anglicum Spicilegium, Debrecen,,1664, 4.

A VALLÁSOS IRODALOM TÚLSÚLYA; MŰFAJAI 39A vallásos irodalom épületének legerősebb „támasza,talpköve" a Szentírás, amely KároH Gáspár, Káldi Györgyés később Komáromi Csipkés György fordításában, összesen14 kiadásban forog az olvasók kezén. A reformáció ebbentalálja meg minden tudás ősforrását, az ellenreformáció számáraszintén nélkülözhetetlen — ha nem is egyedüli — tekintély,a hit csillaga, az élet iránytűje. így azután a versengőegyházak megegyeznek abban, hogy híveik asztalára odahelyezika könyvek könyvét és mindenképpen buzdítják,támogatják, elősegítik annak tanulmányozását. Ezen kívülmásra nincs is szükség. „No tudakozzál pedig igen szorgalmatoskodvánazok felől az melyek abban (t. i. a Szentírásban)nincsenek beirattatván" —inti fiát és fián keresztül azegész korszakot James, az angol király — „valamelyek nekünktudomásunkra szükségesek voltának, mind azokat világosankijelentette mi nékünk az Szent írásban az élő Isten". 2 *Legfeljebb arról lehet szó, hogy egy kissé magyarázni kell,„az együgyű keresztényeknek és tanuló gyermekeknek azkeresztyéni tudományban való épületire", azt amit az írásallegorikus kifejezésmódja nehezebben érthetővé tett. 27Protestánsés katolikus egyforma buzgósággal merül bele tehátaz Ószövetség nagyszerű költészetébe, egyformán lelkesedikaz Üjszövetség magasztos erkölcsi eszményeiért. Erre a kettősalapra épül aztán a vallásos irodalom legtöbb műfaja, ígyelsősorban a vallásmagyarázat, a hitbuzgalmi munka, a vitairatés a szentbeszéd.A „keresztyéni üdvösséges tudományt a régi és az újtestamentom szerént magyarázó" 28munkák száma jóval meghaladjaa másfélszázat. Leggyakrabban a vasárnapra ésünnepekre rendelt Szentírás-részletek, az evangéliumok ésepisztolák ihletik a magyarázókat, de foglalkoznak a zsoltárokkal,különböző prófétai könyvekkel, az Apokalipszissel,és pedig nemcsak egyházi férfiak, hanem magasállású világiakis. Lorántf f y Zsuzsanna a hitágazatokat magyarázza, KeményJános fejedelem a zsoltárokat; Apafi Mihály „az egész keresz-2 8[James I.], Basilikon dóron, ford. Szepsi Koroiz György, Opp'etnheim1612, 19—20.2 7Az Evangéliumok és episztolák, Bártfa 1616, címlapjáról.2 8Toroczkai Málé 1632-ben kiadott hasonló című munkája után.

tyéni vallásnak fundamentumát" állítja fel, Esterházi Pálnádor a Szűzanya szeplőtlen fogantatásáról ír többször iskiadott munkát. 29A Szentbáromság tana, a Miatyánk, aCredo, a Tízparancsolat mind megtalálja a maga magyarázóit:egy közülük, Nagy Mózes még versekbe is foglalja aSzentháromság tanát, egy másik, névtelen szerző pedig azegész esztendőre való evangéliumok „sommáját, velejét éscélját" szedi össze a saját bevallása szerint is „rövid és edgyügyüMagyar Versetskék"-be. 30Debreceni Kalocsa János nagyterjedelműmunkát szentel az Ó- és az Újtestamentum egymássalellenkezni látszó helyeinek összebékítésére, DésiIstván pedig megkísérli a vallás és a filozófia egybehangolásátis Isten nagyobb dicsőségére. 31Még ezeknél is sokkal népszerűbbek a hitbuzgalmi munkák,amelyek a kor fentebb ismertetett lelki szükségleténekkielégítésére meg akarják mutatni az istenes élet és a boldoghalál útját. Ezeknek a száma is többre rúg másfélszáznál.Legnagyobb részük már a címlapon megadja egész programraját, mint például Zólyomi Boldizsár könyve 1614-ből:„Manuale, az az Kézben hordozó könyvetske, kérdésekkel esImádságokkal tellyes; az mellyekben Idvösséges és igen szükségeselmélkedések is vadnak, miképpen kellessék az Keresztienembernek kereztieni módra élni és ez világból bódogulki múlni." Ez a programm többé-kevésbbé mindegyiknél azonos,de a programmon belül elég nagy a változatosság. Maiszemmel nézve bizony kezdetleges, csupán a jó és rossz cselekedetekpéldáinak egybefűzögetéséből álló könyvek melletta keresztény életvezetés világhírű mesterművei akadnak,Kempis könyve Krisztus követéséről, Erasmus Miles Christia-2 9Lorántífy Zsuzsanna, Moses es az Prophetak, Gyula-Fejérvár,1641. — Kemény János, Güeád Balsamuma, Sárospatak 1659,. — ApafiMihály, Az egész kereztyeni vallásnak rövid Fundamentomi, Gyula-Fejérvár, 1645. — Esterházi Pál, Speculum Immaculatum, 1670, 1698* 1747.3 0Egész Esztendő által való Vasárnapi Evangéliumoknak sommáját,velejét és czillyát magokban foglaló rövid és edgyügyü Magyar Versetskdk, Lőcse XVII. sz.3 1Debreczeni János, Concüiatorium Biblicum, Utrecht 1658. —Dési István, Az Igaz Zent Wallasnak az természeti Okossággal, az mellyPhilosophianak is neveztetik, való szép Harmóniája, Gyula-Fejérvár 1619^

HITBUZGALMI MUNKÁK 41nus-a, Szení Ágostonnak a Léleknek Istennel való magánosbeszélgetései, majd pedig egészen a korszak végén AugustHermann Frankénak pietista írása. Egyes írók megelégszenekazzal, hogy egy-egy elmélkedést adnak az év minden napjára,esetleg csak hetére; mások megpróbálják végigkísérnia keresztény ember hétköznapját felkeléstől elalvásig. Ismétmások rendszerbe foglalják az életben előforduló problematikushelyzeteket és mindegyikre megadják a Szentírás magyarázatát.A legtöbben könyörgéseket, lírai hangú imákatis beülesztenek könyvük szövegébe és tanácsokat adnak azIstennel való egyesülés, az unió mystica megvalósítására. Azistenes életre való buzdítás egyik módja az Isten szereteténekátóreztetése és a viszontszeretet érzésének felkeltése, deennél sokkalta gyakoribb az égi boldogság és a pokoli gyötrelemszembeállítása. Lépes Bálint püspök „pokoltól rettentőés égi boldogságra édesgető tükröt" tart olvasói elé; NyékiVörös Mátyás megrázza „a földi részeg szerencsének és dicsőségnekállhatatlan lakodalmában tombolók fjóraintő csengettyűjét";Bokányi Füep János meggyújtja a „mennyeiLámpást", amely „az örökkévaló sötétségnek mélységétőligazán megrettent és félemlett akármely lelkeket meg újít ésaz örökkévaló mennyei világosságnak méltóságára igyekvőkneklelki világot szolgáltat"; a különböző hasonlatok mögöttmindig az üdvösség-kárhozat kettős témájának újabb variációjátkapja meg az olvasó. Az olvasót ez nem zavarja, hiszenez a téma az, amellyel úgy sem tud soha betelni, örömmelüdvözli tehát az egyre újabb változatokat. A műfaj egyiklegjobb példája, Lewis Bayly Praxis Pietatis, Az az: Kegyesség-Gyakorláscímen lefordított könyve, — amelyre mégvisszatérünk — 7 kiadásban fogy el 40 év alatt és sikerérejellemző, hogy protestáns volta ellenére is utat talál katobkuspap könyvtárába. 3 * Igaz, hogy a hitbuzgalmi művekben általábancsak gyenge visszhangját találjuk annak a harcizajnak,amely a hitvitákban tombol: a kegyes élet alapelvei ugyanazoka keresztény és a keresztyén számára, katolikus és protestánsbékességben megférnek együtt a „boldog halál szekestMegvolt Vépi Benedek orodi prépost és esztergomi őrkanonokhagyatékában, 32 könyv közül az egyik. Kollányi Ferenc, „Könyvek".

én". Talán éppen ez az oka, Hogy az egész vallásos irodalombólennek a műfajnak a termékei emelkednek a legmagasabbraés maradnak meg aránylag legfrissebben egészen napjainkig.Az utóbbit nehezen lehetne elmondani a hitvédő, vagyinkább hitvitázó iratokról, amelyeknek szellemtörténeti becseigen nagy, de mint irodalmi alkotások, — ritka kivételektőleltekintve —• ma már egészen olvashatatlanok. A műfaj nagydicsősége persze Pázmány Kalauz-a, ez a Bellarmin utánremekbe készült több mint ezeroldalas munka, amely a tudományosalapossággal egyesíti a népszerű előadás előnyeit éssok részletében elárulja az ösztönös nagy stílművészt, sőt apotenciális költőt. Ehhez nem ér fel egyetlen más hitvitázómunka, még Pázmány egyéb munkái sem.. Az átlag-vitairatbibliai idézetekkel sűrűn megtűzdelt, igen sokszor párbeszédesformájú, vallási türelemben felnőtt emberre 1 'kissé groteszkülható olvasmány. Igen sokszor a vitás kérdések háttérbeszorulnak a csúnya pörpatvarkodás, személyeskedés,gúnyolódás mögött, különösen a 60-as és 70-es években, SámbárMátyás és Czeglédi István körül dúló, fentebb már említettharc idején. Ez a nyers, csúfolódó hang igen kedvérelehetett a műveletlen, szélesebb néprétegeknek, mert a vitairatokszámszerűleg nem messze maradnak el a vallást magyarázóés az istenes életre buzdító munkák mögött. Maiemberre nézve mindenesetre nem tesznek kellemes benyomástés talán ez az oka, hogy igazi jelentőségük, szellemtörténetiszerepük még várja a kutatót.A szentbeszódekről már fentebb is megemlékeztünk, rámutatvaarra a fontos szerepre, amelyet az egyszerűbb népírástudatlan volta és a könyvek aránylagos ritkasága számukrakijelölt. Az egyes szentbeszédeket vagy szentbeszédgyüjteményekettartalmazó könyvek száma jóval túlhaladjaa százat. 33Jórészük temetési vigasztalás, de a sátoros ünnepek,a templomszentelések, a házasságkötések, nagy port felvertáttérések mind szónoki teljesítményekre sarkallják a lelkészeket.Érdekes, hogy a haza szomorú állapotának és külön-3 3Ebbe nem számítottak bele sem a prédikáció formában írottvallásmagyarázatot, sem a hitbuzgalmi munkákat.

SZENTBESZÉD, IMA, SZENTHISTÓRIA 43;böző istencsapásoknak a visszhangja is többször megszólala prédikációkban. Weszelin Pálnak a debreceni tűzvész utánmondott prédikációja (1641), Szepsi Andrásnak Döghalálelleni Orvosság-a (1662), vagy Medgyesi Pálnak nagy szónokierőt mutató Jajjai (1657—60), amelyekben a lengyel betörést,az erdélyi sereg egy részének tatár fogságba esését, a tatárokújabb pusztításait siratja, mind azt a látszatot mutatják,hogy a szentbeszédnek erős gyökerei vannak a valóság talajában.Ebben a hírlap ^nélküli korban )a szószék teendőiközött, a vallásosság és az általános műveltség fejlesztésemellett még mindig ott szerepel a közérdekű hírek terjesztésénekősrégi funkciója is, aminek csökevényeit mindmáigmegtalálhatjuk például a pásztorlevelek felolvasásában ésa házasodni szándékozók kihirdetésének szokásában.Az eddigi csoportokba sorolható vallásos művek mellészép számmal sorakoznak még imádsággyüjtemények, énekeskönyvekés katekizmusok is. A főforrás ezeknél is mindiga Biblia: Pázmány Imádságoskönyv-én&k gondolatai, sőtegyes fordulatai is éppen úgy innen valók, mint a protestánsGönczy György Énekeskönyv-éneh. legszebb darabjai. Ugyanúgyfelismerhető a katekizmusoknak tárgy és nyelv szempontjábóla Bibliától való függősége is. Mindhárom műfajiránt igen élénk kereslet mutatkozik a könyvpiacon — SzabóKároly 100-nál több imakönyvet, 80 énekeskönyvet, 60 katekizmustsorol fel a Régi Magyar Könyvtár első kötetében —tehát népszerűségüket adottnak tételezhetjük fel.Végezetül, bizonyos fokig ellentétképpen hadd említsükmeg a szent históriákat, amelyeket a világi históriák kiszorításáraadtak ki a jószándékú szerzők, s ezért erkölcsjavítócélzatukat az érdekes, sőt izgalmas történet és általábana világi epika külsőségei alá rejtették. A témák legtöbbjéta romantikában oly gazdag Ószövetség adja, olyan színes ésmozgalmas történetek formájában, mint például bölcs Salamonismeretes ítélete, a tékozló fiú, Zsuzsanna és a vének, a leányátfeláldozó Jephta. De feldolgozóra talál János evangélistahányt-vetett élete, Magdolna bűnbánata és a tolvajok kezébeesett ember története is. Sőt, újabbkori legendát is találunk,igaz, hogy csak egyetlen egyet: ez a Sz. Patrícius Purgatoriumjárólvaló História, a híres írországi zarándokhellyel

kapcsolatban. Általában az egész műfajnak olyan kevés képviselőjéveltalálkozunk — harmincnál kevesebbel — és a lelkekre,sőt a későbbi irodalomra gyakorolt hatás is olyan csekélynekmutatkozik, hogy nézetünk szerint meg sem közelítifontosságban a mai fogalmak szerint kevésbbé irodalmiműfajokat, a hitbuzgalmi munkát, a vallásmagyarázatot,a hitvédő könyvet és a szentbeszédet.ForrásokEgy olyan irodalom, amely eddigi megállapításaink szerintnem tartja fontosnak az eredetiséget és több mint felerészbenfordításokból vagy átdolgozásokból tevődik össze,kötelességünkké teszi a források lehetőleg alapos megvizsgálásátis. Ha ezt a vizsgálódást eddig követett statisztikaimódszerünkkel lefolytatjuk, meglepő számadatokra jutunk,amelyek irodalmunknak eddig nem mindig kellőképpenméltányolt európaiságát támasztják alá. Igen egyszerű statisztikaiadatgyűjtés meggyőz arról, hogy a reformáció és azellenreformáció a maguk nemzetköziségében nagymértékbenközelebbhozták Magyarországot Európához és elősegítettéka kultúrórtékeknek sokfelől való beáramlását.A 386 könyv közül, amelynek idegen eredetéről mára címlap is meggyőz bennünket, körülbelül 100 kalendáriumakad, az irodalmi művek száma tehát megközelíti a háromszázat.Ezek pedig legalább tíz élő és két kihalt európai népíróitól származnak és már puszta létezésükkel is a német,angol, hollandi és belga, cseh-morva, görög és római, olasz,francia, svájci, spanyol, lengyel és török szellemiség hatásánakbizonyítékai.Első helyen állanak számban és fontosságban is a németírók, akik körülbelül Í90 \munkával szerepelnek. Közülüka legtöbbet ma már nem ismerjük, Ábrahám Scultetus, PhilippKegelius, Tustus Lipsius, Wolfgang Franzius, Paul Segner,Friedrich Kőnig és a többiek nevét legfeljebb a nagybiobibliográfiák tartják számon, habár a maguk korában fontosszerepet tölthettek be az irodalombán. Műveik legalábbfelerészben a latin nyelv közvetítésével jutottak el hozzánk,csak a másik felét fordították németből kegyes fordítók,

ANGOL FORRÁSOK GYAKORISÁGA 45akik közül talán Petrőczi Kata Szidónia nevét ismeri legjobbanaz irodalomtörténet.Másodsorban következnek az angol írók könyvei, amelyekből48-at sorol fel a Régi Magyar Könyvtár. Az írókpersze itt is ugyanolyan ismeretlenek az irodalomtörténészelőtt, mint a német munkáknál: Shakespeare vagy Miltonnevét hiába keressük, helyettük Edmund Campion, James I.William Perkins, William Ames, Lewis Bayly, William Cowper,Alexander Grosse, Arthur Hildersam, Dániel Dyke nevévelkell megbarátkoznunk. De ez ne tévesszen meg bennünket;ne bigyjük azt, hogy az angol irodalmi hatás csak néhányoutsider jelentéktelen munkáján keresztül nyilvánul meg'a tizenhetedik századi Magyarországon. A mi szemünkbenkétségkívül Shakespeare és Milton a korszak angol irodalmánaklegnagyobb dicsőségei, de a kortársak íiélete más: ebbenaz időben Shakespearet kevesen játsszák, Miltont kevesenolvassák, míg az outsiderek munkái 30—40—50 kiadást érnekmeg aránylag rövid idő alatt Angliában. Ezekkel a munkákkalíróink az angol szellem akkor legnagyobb hatású erjesztőjetvegyítik eí a magyar irodalomban. A könyveknek csakkisebb részét fordítják latinból, a nagyobbat már angol eredetiből,sőt vannak esetek, amikor az angol nyelv közvetíta nem-angol munka és a magyar olvasó között. A franciaVirel Máté thédlögiai munkáját angol fordításból magyarítjaGyöngyösi László, a franciaországi „reformata ecclesiáknak"rendtartását „Angliai 'fordításból 'veszi nyelvünkre" (MedgyesiPál, Comenius ./araua-jának szótárrészét pedig bielgaés angol nyelvből fordítják le Csaholczi János és BihariJános. 34Ez a meglepő nyelvismeret és irodalmi hatás elsősorbana protestánsoknál észlelhető, akiket a hitbeli rokonságis ösztönöz a messzi angol nép és angol műveltség megismerésőre.A katolikusok számára Anglia jóval idegenebbmarad, „csaknem más világ, más természet, más hadakozás"— amint azt a költő Zrínyi írja. 333 íGyöngyösi László, A' Keresztyéni Vallásnak Fundamentwni,Utrecht 1657. Medgyesi, Dialógus 148. — Index Vocabulorum, Gyula -Fejérvár 1647.3 6A Török Áfium-ban. Az idézett sort 1. Zrínyi Miklós prózaimunkái, bev. Markó Árpád, Budapest 1959, 278.

Körülbelül ugyanez a helyzet a németalföldi műveltséggelis: ezt is inkább azok a protestáns teológusok terjesztikMagyarországon, akik a harmincéves háború dúlásai alattelszoknak a német egyetemektől és utána is igen gyakranNémetalföldön fejezik be tanulmányaikat. Ezek a teológusokközvetlen kapcsolatba kerülnek a néppel, fellelkesednekhitbuzgalmán meg teológiai tudományán és megpróbáljákmindkettőt átültetni a magyar talajba. A magyar könyvsajtóbólkikerülnek az első hollandi, illetőleg az akkori nyelvhasználatszerint „belgiomi" nyelvből fordított könyvek, ígySzatmári Örvös István a „belgiomi újonnan fordíttatott Bibliából"szedegeti az Apokalipszis magyarázatát, mások „belgiominyelvből" fordítanak könyörgéseket. Igen népszerűekRotterdami Erasmus és Camisius (Hondt) Péter jezsuita atyamunkái, de ezeket már latinból fordítják, úgy mint a harminc-egynéhánynémetalföldi eredetű könyvnek a legnagyobbrészét is.A cseh-niorva írókat az egyetlen Comenius képviseli,akinek különböző munkái 23 könyvben jelennek meg nálunka század folyamán.A román népek, olaszok, franciák és spanyolok hatásakisebb, mint vártuk volna. Az olaszos renaissance-hullám, amitelőször a Mátyás király „ösztöndíjakciójával" Olaszországbanjárt írónemzedék kavart fel hazánkban, 3 * a tizenhetedikszázadra már régen elsimult és helyét a németek, hollandokés angolok között legnagyobb erőre jutó reformáció hullámafoglalta el. Ezért a román népek irodalma együttvéve semád többet 30 műnél, annak javát is természetesen az ellenreformációjóvoltából. Boccaccio nevével már csak egyszertalálkozunk, — habár hatását ki lehet mutatni több széphistóriára— Bellarmin nevével már többször. A spanyolokatAntonio Guevara és Alfonso Villogás, a franciákat PierreDes Moulins és Antoine Sucquet képvisekk. A három nyelvaránylag ismeretlen lévén, az említett munkák legtöbbjét deákbólfordítják le nyelvünkre, ritkaság az olyan fordító, mintIllyés András erdélyi püspök, aki olasz eredetiből dolgozik.Néhány svájci, két lengyel és egy török eredetű könyvHankiss, Európa, 77.

NYUGATI HATÁS A VALLÁSOS MŰVEKBEN 47•egészíti ki a sort, de ezek inkább csak jelképezik, mint valóbanjellemzik az illető irodalmak hatását a miénkre.Ha ezek után változtatunk vizsgálódásaink szempontjánés azt nézzük, hogy melyik műfajban melyik irodalom hatásaérvényesül leginkább, megint csak a német-angol-németalföldielemek túlsúlyát állapítják meg a legfontosabbnakmegismert csoportokban. A világi irodalomban még erősa klasszikusok és a román irodalmak hatása. Vergiliust Trójamegszállása és veszedelme, Ovidiust Pyramus és Thisbe,Aesopust Meséi képviselik. A Comico-Tragoediák két WalterMap-nek tulajdonított középkori dialógust követnek, Gyöngyösiepikai munkáji Ovidiust és Mlarinót. Szbgedi .VeresGáspár széphistórája „két nemes ifjaknak igaz barátságokról",Ráskai Gáspár Vitéz Francisco-ja, valamint Gismondaés Gisquardus mind Boccaccio hatását mutatja. De már itt,a világi irodalomban is meglátszik, hogy a magyarság nyugatrakezd tekinteni dél helyett: Ponciánus és Fortunatusnémet népkönyvekből származnak, a francia eredetű SzépMagyellonát pedig Warbeck Vitus német fordításából ültetiát Tesseni Vencel. A vallásos irodalom legfontosabb műfajainpedig egészen a nyugati hatás uralkodik.Pillantsunk csak végig a legnépszerűbbnek ismert műfajokon.A Szentírás és a hitelvek magyarázatában és általábana theológiai tudományok terén a protestánsok a németMeisner, Scultetus, Wendelin, az angol Ames, Perkins, Byfield,a holland Horn és Diest munkáit használják; a katolikusokBellarmin mellett a hollandi Canisius, a német Witfelt ésDrexelius idevonatkozó műveit. Az istenes élet útját a RajnavidékiKempis, a német Bona bíbornok, a walesi Baylypüspök, a cambridge-i Perkins, a londoni Hildersam mutatják.A katobkusok vitairatai közül igen sok visszanyúlika holland Lessiusra és az angol Campionra, a protestáns szerzőkközött ott találjuk a tübingeni Haifenreffert, az antwerpeniRodenboreh-ot, Gowper galloway-i püspököt, Wedeliusgenfi prédikátort és még sok mást is a nyugati népek képviselőiközül. A protestáns szentbeszédek írói Ames munkáibóltanulnak és Medgyesi Pálnak angol minták szerint össze--állított Doce nos orare-jából, az „első magyar homilctikából".'"3 7Pintér, Irodalomtörténet, iii, 153.

Katekizmusok, imakönyvek, még a bibliai históriás énekekközül is igen sok az említett három nép irodalmából származik.Egyszóval, amint a déli, román népek világi megmozdulása,a renaissance, az északibb és nyugatibb, germán népetvalláserkölcsi mozgalmává, reformációvá és ellenreformációváváltozik, úgy helyeződik át irodalmunk súlypontja a világiműfajokról a vallásosakra és úgy váltja fel az olasz befolyásta magyar léleknek úgyis jobban megfelelő nyugati, vagyisnémet-angoLhollandi irodalom hatása.*Tizenhetedik századbeli irodalmunk tehát — a kor szelleménekés a különleges magyar viszonyoknak megfelelően —elsősorban vallási irodalom, amelynek főcélja az istenes életrevezetés és az örök boldogság biztosítása. Az olvasók érdeklődéseelsősorban azoknak a műfajoknak szól, amelyek ezta kettős feladatot munkálják: hittudományi, hitbuzgalmi, hitvédőműveknek; a tudomány és a szépirodalom csak másodsorbanjöhetnek tekintetbe. Az írók átérzik a kor lelki szükségletétés inkább lemondanak az alkotó munka öröméről,csakhogy kielégíthessék azt. Őszinte szolgálni-akarással, nemzetükmegjobbításának vágyától éltelve végigkutatják egészEurópát a megfelelő anyag után és ha valamit jónak találnak,habozás nélkül bekebelezik — fordítás, de még inkábbátdolgozás által — a magyar irodalomba. Forrásaik közöttott szerepelnek minden európai irodalom alkotásai, de legtöbbetmégis csak német, angol és németalföldi szerzőktőlkapnak, mint akiknek munkássága legközelebb áll a magyarlélekhez. Az innen származó munkák közül kerülnek ki a századlegnagyobb magyar könyvsikerei.A következő fejezetekben az egyik ilyen fontos forrásból,az angol irodalomból vett munkáknak nemzeti irodalmunkbavaló bekapcsolását és hatását fogjuk ismertetni, éspedig korszakrólkorszakra, lehetőleg mindig az átvétel időrendjében^Kivételt csak a több korszakban, esetleg az egész évszázadonkeresztül hatott írók műveivel fogunk tenni, amelyeket az.áttekinthetőség kedvéért mindig az első átvétel alkalmávalés időpontjában fogunk tárgyalni.

IIIA SZÁZADFORDULÓNAz angol-magyar szellemi érintkezés valójában már SzentIstván korában megkezdődött és kisebb-nagyobb intenzitássalfolytatódott végig a középkoron és az újkor elején is,egészen a tizenhetedik századi nagy fellendülésig. De azértmég a tizenhatodik századbeli átlagos műveltségű magyarnem sokat tudott Angliáról. Utazóink, akik megjárták a szigetországot,— mint például Laski Jeromos (1527), StatiBoJános erdélyi püspök (1528), Veranesics Antal (1535), BerzeviezyMárton (1564), Skaritza Máté (1571), Lasky Lénárt(1583), Budai Parmenius István (1583), Kakas István (1594) 1— legtöbbnyire csak rövidebb ideig tartózkodtak odakinn ésami még döntőbb fontosságú, egyik sem írta le úti élményeit.A közkézen forgó népszerű tudománytárak, mint Honterusföldleírása, vagy Calepinus soknyelvű enciklopédiája csakközhelyeket tartalmaztak vagy meséket. Az utóbbi szerinta brit szigeteket azért hívják Albionnak, mert parti sziklaimár messziről fehérlenek a tengerről közelítő felé. A leghoszszabbnap 19 óráig is eltart és a nyári éjszakák olyan világosak,mint a nappalok. Az őslakosság az óriások népéhez tar-1Laski Jeromos és Statilio utazásáról 1. Simonyi Ernő, Magyartörténeti okmánytár londoni könyv- és levéltárakból, Pest 1859, 106, 115,119, 125, 168, 188. Verancsicsról 1. Angyal Dávid, Erdély politikai érintkezéseAngliával, Bp. 1902, 18. — Berzeviezyről 1. Veress Endre, BerzeviczyMárton, Bp. 1911. — Budai Parmeniusról és Skaritzáról 1. TrócsányiBerta, „Református theológusok Angliában a XVI. és XVII. században",Angol Filológiai Tanulmányok, v—vi 1944. — Lasky Lénártról 1. Melczer,Jákob, Biographien berühmter Zipser, Kaschau 1833, 130—1. —*Kakasról 1. Veress Endre, Kakas István, Bp. 1905.

tozott, de ezeket leigázták és később kiirtották a Trójábólidemenekült görögök. Most a sziget északi részén a skótokélnek, vad, durva emberfajta, amely nemrégiben még emberbúsonélt. 2Ilyen és ezekhez hasonló „tények", mind gondosanalátámasztva Plinius, Tacitus vagy Szent Jeromos tekintélyévelalkották az átlagmagyar Anglia-képét a tizenhatodik századvége felé.A műveltebb emberek természetesen egy fokkal jobbanvoltak értesülve és úgylátszik, hogy tudomásul vették Angbaeurópai jelentőségének gyors megnövekedését. A jószeművelencei utazó, Polydorus Vergilius könyve — Anglicae HisíoriaeLibri XXVI, Basel 1534 — jól ismert volt Magyarországonés igen megbízható képet adott Angliának nemcsak történelméről,de földrajzáról is. 3 A konstantinápolyi angolkövetség felállítása 1581-ben új utat nyitott az erdélyi fejedelmekneka westminsteri udvar felé és Kakas István követjárása— Erzsébet királynőnél járt és Báthory Zsigmondfejedelem nevében kérte, hogy járjon közbe a Magas PortánálErdély érdekében — arra enged következtetni, hogy a magyarokkellőképpen fel tudták mérni az angol királynő hatálmát.De ettől függetlenül az angol szellemi élet és különösen azirodalom továbbra is terra incognita maradt. Az olyan középkoriangol írók, akiket a magyarok már régebbről ismertek— Alexander of Hales, Bede, Duns Scotus, John of Salisbury,2Ezek az adatok mind Calepinus Ambrosius Dictionarium UndecimLingvarum különböző kiadásaiból valók, az „Albion", „Britannia",„Caledonia", „Scotia" címszavak alatt találhatók. Ennek a híres könyvnekcsak első része volt szótár, ahol a latin szavak mellett előbb kilenc,aztán tíz európai nyelv megfelelő szavait lehetett megtalálni. A másodikrész betűrendes lexikon volt, akkori szóval Onomasticon, amelyet kiadásról-kiadásracsiszolgatott, bővített tuidománykedvelő embereknek egészEurópára kiterjedő munkaközössége. A magyar szóanyag és a néhánymagyar vonatkozású cikk Szán tó-Arator Istvánnak, és jezsuita társainakmunkája volt, amint azt Szily Kálmán kimutatta akadémiai értekezésében,Ki volt Calepinus magyar tolmácsa? Bp. 1886.3A könyv olyan kiváló volt, hogy a Privy Council 1582-ben elren-.delte az angol iskolákban való olvastatását — így írja a CambridgeBibliography of English Literature, Cambridge 1942, i, 375. — Nálunkaz egykorúak közül idézi Alvinczi Péter, Itinerarium Catholicum, Debrecen1616, 97, és Marosvásárhelyi Gergely, Summa, Kassa 1623 , 203, 370.— Említi Cowper, Hét napoki beszélgetések, Debrecen 1637, 60.

KÖZÉPKORI ANGOL IRÓK 51Walter Map, William of Ockham — természetesen továbbéltek és hatottak. Bede hatása már a század elején is megnyilvánult,így a Nádor-kódexben, a Horváth-kódexben ésa Példák Könyvében. A Walter Map-nek tulajdonított latinkölteményre visszamenő Visio Philiberti is ekkor kezdte megváltozatos pályafutását irodalmunkban.* Sir John Mandevillokalandos útleírása amely már a Tar Lőrinc-monda kialakulásátis befolyásolta, 5most Valkai András 1573-ban, Kolozsvártkiadott Prister Johannes-áiiak szolgált forrásul* Viszontx az angol irodalom újabb áramlatai alig-ahg érték el tizenhatodikszázadbeli őseinket, Thomas More derűs bölcselete,Spenser színpompája, Shakespeare egész világa ismeretlenmarad közöttük. Az angol renaissance ragyogó fényébőlcsak néhány elszórt sugár tudta legyőzni az akkori fogalmakszerint igen nagy távolságot és minthogy annak is a latinnyelv közvetítő közegén kellett keresztülhatolnia, mind sokatvesztett eredeti csillogásából, mire eljutott az európai művelődéskeleti végpontját jelző messzi Magyarországra.Két vallásos íróA hatás sorrendjében elsőnek említjük John Foxe (1516—1587) Actes and Monuments of, thege Latter and PerMousDayes című martirológiumát, a könyvet, mely „a Biblia utána legnagyobb zajt ütötte ebben a században". 7Ez előszörlatinul jelent meg a kontinensen és csak Erzsébet trónralépéseután nyert bebocsátást Angliába, mert azoknak a protestánsoknakutolsó tetteit és szavait örökítette meg, akik Máriakirálynő uralkodása alatt vértanúságot szenvedtek hitükért.A szerző történetíró volt, de ebben az esetben egyáltalán nemtudta megőrizni tárgyilagosságát és nem történelmet írt,hanem vádiratot, amellyel Európa ítélőszéke elé idézte az4Erre vonatkozólag 1. Sziládi Áron, „Heltai közbeszéde", IrodalomlörténetiKözlemények, xi, 1901.5Fest Sándor, „Angol irodalmi hatások a Tar Lőrinc-mondában",Irodalomtörténet, xxv, 1936.6Binder Jenő, „Prister Johannes", Egy. Phil. Közi., x. 1886.7így jellemzi Legouis-Cazamian, A History of English Literature,Pevised Edition, London 1957, 217.

üldözések és kínzások értelmi szerzőit. Célját el is érte, mertkönyve nemcsak Angliában tartotta ébren a puritánságbankésőbb olyan erővel feltörő vallásos hősiességet, hanema kontinensen is serkentője lett a protestáns öntudatnak.Franciaországban például annyira ismeretes volt,! hogya hugenották breviáriumként használták, Magyarországonpedig szintén elég hamar elterjedhetett, mert már 1560-banhatása alatt keletkezett magyar irodalmi alkotással találkozunk.Ez a munka, amely valószínűleg az angol irodalmihatás legkeletibb határát jelzi a tizenhatodik század másodikfelében, Sztérai Mihálynak, egyik legtevékenyebb reformátorunknakéneke, História Cranmerus Thomás érseknek az igazhitben való állhatatosságáról, ki mikor az pápa tudományáthamisolnája, Angliában Mária királné asszony által szörnyűhalált szenvedett*Sztárai, aki zsoltárfordításokkal, bibliai énekekkel és drámákkaTis szolgálta a protestantizmus ügyét, valószínűleg az1559-es baseli kiadást kaphatta kézhez 9és a mártiromságokhosszú sorából Cranmer canterbury-i érsek történetét választottaki feldolgozásra. Választásának indítóokát nem ismerjük.Szilády Áron valószínűnek tartotta, hogy saját életének valamelyikeseményét szándékozott allegorikus formában megénekelni,úgy mint azt az Athanasius püspökről szóló énekben,saját bevallása szerint is cselekedte volt. 10De ennél mégissokkal egyszerűbbnek látszik az a magyarázat, hogy a lelkekmegindítására törekvő szerző ezt találta céljaira legalkalmasabbnaképpen a vértanú érsek magas közjogi állásánálfogva. Az is lehet, hogy költői képzeletét megragadtaa végső jelenet, amikor az öreg főpap a lángokba tartja ésmegégeti jobbkezót, amellyel előbb a hitehagyásról szóló8Az ének utolsó versszaka megmondja, hogy a szerző 1560-bankészült el vele. De ezután egy ideig csak kéziratban terjedt, míg' végre1582-ben ki nem adták Debrecenben. Ebből a kiadásból csak egyetlenpéldány maradt fenn a British Mjuiseumban, abból adta ki újra SziládyÁron, Régi Magyar Költők Tára, v, Bp. 1886.9Ezt állítja Erdős Károly, „Sztárai Cranmerus Thamásról szólóhistóriás énekének forrása", Irodalomtörténeti Közlemények, xxiv, 1914.,1 0Szilády, Régi Magyar Költők Tára, v, 323.

JOHN FOXE 55okmányt aláírta. Tény, hogy ezt a történetet választotta ésfeldolgozásának tetőpontjára ezt a jelenetet Helyezte.A história összesen 642 sorra terjed. Az első rész Cranmerfiatalságát, iskoláztatását, a pápa doktorai ellen való vitatkozásokat,Henry — azaz „Herkules király" — kegyénekelnyerését és az érsekségre való emeltetést adja elő, majdHenry eltévelyedését, a régi hit részleges helyreállítását ésMary trónralépósét. A második rész a Mary-től fogságravettetett Cranmer vitája a különböző „ravasz tudós doktorokkal"és megkísértése a börtönben. Az ördög, barátok képébenaddig rémítgeti halállal és csábítja a királynő kegyelmével,amíg alá nem írja a „tagadó levelet". De ezt hamar megbánjaés elhatározza, hogy a nyilvánosság előtt fogja megvallania régi hithez való hűségét. A harmadik rész azutána klimax. Az érseket elviszik a templomba és szólni engedika néphez, de általános meglepetésre csak azt az egy bűnétvallja meg, hogy féltében megtagadta az egyszer már megismertigazságot! „Ravasz római pápát, mint ördögnek ő tagját,Nem tisztelem, nem vallom ő hamis tudományát" —kiáltja. Erre a barátok hozzárohannak, elhurcolják a kínvallatóhelyre és odakötözik a máglya oszlopához. Körülöttefellobban a tűz. Ekkor jöbbkezét „nagy állhatatosan" a lángokbatartja és „igen nagy bátorsággal tűzzel bünteti", majdaz Úr Jézusnak ajánlja lelkét és meghal. Ezzel a jelenettela cselekmény valójában véget is ér. De a Foxe szavaibantovábblobogó smithfieldi tűz annyira áthevíti Sztárai szívétis, hogy nem tud, tárgyától elszakadni, hosszú versszakokonkeresztül sorolja fel azoknak a nevét, akik az érsek nyomdokainhaladva szintén elnyerték a vértanúság koszorúját ésvégül szinte erőszakkal, akarata ellenére kanyarodik be a történetetlezáró, elkerülhetetlen tanulság-versszakba.Sztárai valószínűleg nem az egyetlen volt Magyarországon,aki vallásos lelkes^désta^erített Foxe leírásából. Alvincziis hivatkozik az Acia et Monumenia-ra, Irátosi János prédikátoregy helyen „Foxus szavával szól" hozzánk, KölesériSámuel pedig innen veszi „Pendleton nevű Anglus Prédikátor"-rólszóló példáját. 11De nagyobb és önálló munkát, ame-1 1Perkins, William, Patika szerszámos Bolt, ford. Imatosi János,Lőcse 1637, 303. — Alvinczi Péter, Itinerarium, 119. — Köleséri, Féi-Keresztyén, 21.

Ivet Foxe könyive ihletett volna meg, a Crananerus-énekenkívül eddig még nem ismerünk.Természetesen az Angliát feldúló belső vallásháborúnaknemcsak protestáns, hanem katolikus áldozatai is voltak,Erzsébet, amikor trónralépése után rendezte a vallásügyet,arra az álláspontra helyezkedett, hogy minden állampolgáripso facto az államegyháznak is a tagja. így az anglikánegyház jogilag kényszeríthetett mindenkit az anglikán istentiszteletenvaló részvételre, azokat is, akik magukat katolikusoknakvallották. A büntető rendelkezések kezdetben nemvoltak szigorúak, de amikor V. Pius kiátkozta a királynőt,utóda, XIII. Gergely pedig elindította a jezsuiták misszióját,egyszerre minden megváltozott. Az istentiszteletről való elmaradáspénzbüntetése havi négy shillingről aránylag roppantnagy összegre, 20 fontra ugrott fel, a misehallgatásra egyévibörtönt szabott ki egy új törvény (23 Eliz. cap. 1.), egy másiktörvény pedig halálbüntetés terhe alatt megtiltotta a katolikuspapok működését az országban (27 Eliz. cap. 2.). 12Enneka törvénynek végrehajtása során 20 esztendő alatt körülbelül250-en szenvedték el a háláibüntetést, aminek éppen olyanerős visszhangja támadt Magyarország katolikus köreiben,mint a Foxe-tól leírt vérianuságoknak a protestánsok között.A visszhang Jelkeltője Campion jezsuita atya hitvédő iratavolt.Edmund Campion (1540—1581) angol származású volt ésOxford neveltje, szentéletű, őszinte és bátor ember, akinek|a' protestáns történetírók is helyet adnak a nagy erzsébetkoriakpantheonjában. 13A pápa- utasítására 1579-ben Angliábautazott mint a jezsuita misszió egyik vezetője és majd-1 2Black, J. B., The Reign of Elizabeth, Oxford 1934, 148.1 3Mit mond róla Anthony á Wood? „Minden író, legyen az protestánsvagy pápista, azt mondja, hogy csodálatos képességű ember volt,elegáns szónok, éleselméjű filozófus és vitatkozó és pontos igehirdető,akár angolul, akár pedig latin nyelven; szelíd természetű és jómódomember. Egy bizonyos író (dr. Thomas Fuller) azt mondja, hogy szelídtermészetű volt és mindig a kellemes viselkedés, a folyékony társalgásés az igazi tehetség bája vette körül. Egy másik író (Richárd Stanihurst)akit legjobban szeretett barátai közül, azt mondja, hogy lelkiismeretesvolt, nagy ítélőképességű és érett ékesszólású." Athenae Oxonienxes, Ed.Bliss, i, 475.

EDMUND CAMPION 55nem két esztendeig irányította a titkos térítő harcot, mígvégre foglyul ejtették, lázításért perbefogták és kivégezték.Bujkálása idején megírta és a londoni titkos nyomdában kinyomattasaját küldetésének és az egész jezsuita missziónakapológiáját, amelyet aztán példáján lelkesülő rendtársai gyorsanelterjesztettek a kontinensen és korán elhoztak Magyarországrais." Nálunk Balassi Bábnt kezébe került, aki éppenakkor esett át a hitváltözassal^áróna^y^Jkl^alságon, tehátörömmel fogadta a saját elhatározását is igazoló „tíz okot"és elhatározta, hogy honfitársai számára is hozzáférhetővéteszi a könyvet. Sajnos, tervének keresztülvitelében megakadályoztaa korai halál, amely már ott várta Esztergomfalai alatt, de azért a munka nagyobb részlével mégis elkészült,úgy hogy tábori lelkésze, Dobokay atya már hét okotlefordítva talált hagyatékában. A lelkes pap aztán megtoldottamég a hátralévő három okkal és így, igaz hogy évtizedes késéssel,de mégis megjelent Campianvs Edmondnac Iesos nevealaí vitezkedet Theologusnak, es nem régen Angliában azközönseghes keresztien hitért m&rtyromsaggal koronazotnac,Tiz Magiarul irot okai, Bécsben, 1607-ben. A könyv a hitvédőiratok között igen előkelő helyet foglal el, komoly, habárhelyenként éles hangjával és személyeskedéstől való tartózkodásával.Egyetlen tárgya a római egyház igazának megvédelmezésea Szentíráisli zsinatok, az egyházatyák és"a történelemsegítségével. Stílusa lépten-nyomon elárulja a fordítót,illetve átdolgozót. Campion még így hívja vitatkozásraellenfeleit, az angol akadémikusokat: „Miért is bevallom,hogy mohó főiskoláitokat kérve kérem, hogy ama fodroshajúkatonákat szemetek láttára a napra ós a porondra hívjam aző árnyékos zugaikból." Balassi lelki szemei előtt a fodroshajúprofesszorok turbános-tollas török katonákká változnak át,az ő örök ellenségeivé: „Tehát mi a patvart mondanak? Azt,hogy Luther Márton, vagy penig Melanchton Fülöp, vagyinkább Zwinglius, vagy kétség nélkül Calvinus és Beza hívenkijelentették és magyarázták ő nekik.., Minek okáért val-1 4Egy évvel Campion halála után, 1582-ben már megjelent AntwerpenbenEdmondi Campi&ni lesvitae Rationes Decem és 1583-ban máraz ingolstadti főiskola adta ki újból. Mindkét kiadás megvan a pannonhalmikönyvtárban.

lom, hogy szüvem szerént kívánom az fő iskolákat, hogy szemetekláttára kihíván ez tollas vitézeket az mezőre, az verőfényre,az lesekből és árnyékokból, nem magam erejével,kivel század reszenyére sem vagyok hozzájok hasonló, hanemjó peremmel lós bizonyos igazsággal meggyőzhessem". 15Campionokfejtése egészen különös meggyőző erőt kap _Balassinyelvén: a vitézi életből vett képek és hasonlatok, a rövidenpattanó mondatok, a metsző, de sosem pórias gúny annyiraéletszerűvé teszik mondanivalóját, hogy a könyvet a legsikeresebbvitai«atQkJközé számíthatjuk. Még egy évszázad múlvais ezekkel az iérvekkel tusakodik, a tudós professzor ZabaniusIzsák, aki az 1702-ben Erdélyen keresztülutazó Chishullnaka Tíz Okok kéziratos cáfolatát adja ajándékba, 1 * a tizennyolcadikszázad pedig újra fel fogja íedezni és kétszer is kifogja adni az erzsébetkori jezsuita munkáját.Egy nagy humanistaFoxe és Campion munkáit az egyre erősödő vallásosérzés hullámai sodorják el egészen Magyarországig és ugyaneztkell megáüapítanunk_aj§Jkót humanista George,„Baichanan(1506—1582) nálunk ismert három könyvéről is. Ez a hánytvetettéletű, tipikus renaissance-ember 17Stirlingshire-ben született,de Parisban nevelkedett és életének jó részét Franciaországbantöltötte el mint nevelő és tanár. Itt dolgozta átLinacre tankönyvét, itt írta később híressé lett latin iskoladrámáit.Rövid időre Portugáliába is elkerült, ahol eretnekséggyanújába keveredett és hónapokat töltött a lisszaboni inkvizícióbörtöneiben. De szellemét ez nem törte meg, sőt éppenez alatt készítette el főművét, a zsoltárok latin verses parafrázisát,amivel kiérdemelte későbbi állandó jelzőjét, „hujussaeculi poetarum facile princeps". 1560 után visszatért hazájába,ahol időközben a Knox-i reform diadalmaskodott és1 5A két idézetet Eckhardt Sándor állítja így szembe, Balassi Bálint,Bp. 1942, 205.1 6Chishull, Traoels, 91.1 7Életéről és magyarországi hatásáról részletesebben 1. Berg, Paul,„George Buohanan and his Influenee in Hungary", Hungárián Studiesin English, v—vi, 1944.

GEORGE BUCHANAN 57elfoglalta a tehetségéhez méltó helyet. St. Leonard's Collegeigazgatója lett, majd James VI nevelője és főpecsétőr. Életevégén még nagy munkát írt Skócia történetéről.Művei közül először a Rudimenía Grammatices című latintankönyv került el hozzánk; ezt eredetileg Thomas Linacre(1460—1524) írta meg angolul, de Buchanan átdolgozása nélkülsosem jutott volna európai hírnévre. A magyar kiadásMolnár Gergely protestáns prédikátor érdeme volt, aki valószínűlegwittenbergi iskolaévei alatt ismerkedett meg a világosanszerkesztett, áttekinthető kis kézikönyvvel és Kolozsvárravaló visszaérkezése után, 1553-ban ezt választotta latintanításának alapjául. Az iskolai gyakorlat meggyőzte arról,hogy az ő kezdő tanítványai számára mégis túlságosan tömöra Buchanan-féle latinság, azért egy „iskolai kiadást" készítettbelőle, in usum stúdiósáé juventutis, az akkor kedveltpárbeszédes formában. Ez halála után kétszer is megjelent,1566-ban és 1578-ban, Linacre neve alatt, szépen el is terjedtnálunk, megvolt például Gallen János kassai könyvkereskedőraktárában 1583-ban, megvolt Haunolt János Selmecbányáirektor könyvei között, nem kisebb embereknek szolgáltatottérveket, mint Alvinczinak és Pázmánynak 18és nemzedékekútját egyengette a klasszikus műveltség felé.A latin tankönyvnél sokkal jobban érdekel bennünketa Jepktes sioe Votum című tragédiának szerepe nemzeti irodalmunkban.Ezt Büehanan-eredetileg fánifványainak szánta,hogy elszoktassa őket az akkoriban divatozó allegorikus daraboktól.A Bírák Könyvéből ismert történet a hadvezérről,aki leányát áldozza Istennek a győzelemért, azonban megragadtabenne nemcsak a nevelőt, hanem a költőt is, és a pedagógiaicélkitűzés helyt adott a költői ihletnek. Az eredetilegiskolai gyakorlatnak szánt munkából végül is a szerző legjobbtragédiája nőtt ki. Sok költői diadal hőse, Buchanan„egyik alkotásában sem érte el a morális feszültség, a gondo-" Gallen János könyvraktárát 1. Kemény Lajos, „Egy XVI. századbelikönyvkereskedő raktára", Magyar Könyvszemle, Mi, 1805. —A setmeczbányai rektor könyveiről L Gulyás Pál, „Haunolt Jánoskönyvtára 1595-ből", Magyar Könyvszemle, xxix, 1922t — Pázmányrólés Alvincziról 1. Pázmány Péter, Az igazságnak Gyeozedelme (= PázmányPéter Összes munkái, v.) 70.

lat és a kifejezés emelkedettségének hasonló magaslatát", —állapítja meg a legnagyobb angol irodalomtörténet. 19A dráma1554-ben került ki a sajtó alól Parisban és a század végéreeljutott hozzánk is. Itt először Balassi Bálint kezdett belea lefordításába, de befejezni ezt sem tudta, halála után pediga megkezdett kézirat is elveszett, úgy hogy éppen csaka Radvánszky-kódex másolója tartotta fenn az emlékét. 20Viszont fennmaradt Illyefalvi István verses epikai átdolgozása,amely a maga nemében a sikerültebbek közé tartozhatott.Illyefalviról semmit sem tudunk csak gyanítjuk, hogya helyről-helyre vándorló, alkalmi költemények írásából éselmondásából élő lantos deákok közé tartozhatott, azok közé,akiket Sir Philip Sidney is hallott énekelni, amikor Magyarországonjárt 1573-ban. A tény az, hogy megjelent tőle egyCarmen funebre ad iumidum ... Ladislai Kemény de Ombozcímű gyászének, amelyet maga recitált el Kolozsvárt 1593május 23-án és ez valószínűvé teszi, hogy valóban tagja voltaz illusztris céhnek. Jephta Tragédiáját 1590-ben adta kiKolozsvárt, Kendi Ferenc radnóti földesúr Zsófia leánya számára,tíz évvel az első olasz és tizennéggyel az első németváltozat előtt. 21Feldolgozásában több szempontból eltért azeredetitől. Először is, minthogy az akkori viszonyok közöttsemmi reménye sem lehetett arra, hogy drámát előadathasson,a tragédiából verses elbeszélést csinált, krónikát. Másodszorpedig — igen bölcsen — meg sem próbálta utánozni Buchananklasszikus mértékeit, amelyeket több mint egy évezredköltői tapasztalata csiszolt tökéletesre, hanem beérte a TinódiLantos Sebestyén-féle döcögős versekkel. Ezzel szemben nagygondot fordított az események hűséges visszaadására s ígya tragédia meg a krónika egészen párhuzamosan haladnaka tragikus befejezésig.A történet tárgya: a szerencse forgandó! Lehet-e erre jobbpéldát találni, mint Jephta történetét? Amikor az ammonitáktörzse fenyegeti Izraelt, a zsidók — száműzött fattyúgyerek1 9Cambridge Eistory of English. Literature, 1907—16 5üi, 161.2 0Közölte Thaly Kálmán, „Balassa Bálint és újonnan felfedezettversei", Századok, ix, 1875.2 1Az első olasz fordítást 1600-ra, az első németet 1604-re teszia Cambridge Bibliography, i, 901.

JEPHTA TRAGÉDIÁJA 59létére is — vezérükké választják Jephtát, mert megmutatta,hogy egyedül csak ő tudja megmenteni a hazát. Az új hadvezérIsten segítségéért fohászkodik és megígéri, hogy visszatéréseután az első dolgot amit meglát, feláldozza Neki:Csak hogy ad kezemben az Ammon fiait, bizony én aztmegállom,Valamit eloeszer othon meg láthatoc, aszt neked megáldozomHosszú hónapok előcsatározásai után rákényszeríti azellenséget a döntő ütközetre, amit Illyefalvi az örök harcokközött felnőtt ember szakértelmével és érezhető örömmel ír le:Azok koezbe ket had oeszve roppant vala, nagy sivalkodásvala,Dob, Trombita szóktól, Ló nyiritésektől az Egh hangoslicvala,Fegyver czattogástól, hegyec és az voelgyec eroessenzengnec vakuAz ammoniták megfutnak, Jephta elpusztítja országukatés győztesen hazatér, de balsorséra először leányát pillantjameg odahaza és így őt kell fogadalma szerint feláldoznia.A két ellentétes kötelesség között őrlődő atya kétségbeesettfájdalma, habozása, határozatlansága mind megszólala külsőleg oly nehézkes versekben. Végül is a leánydönti el a kérdést: felajánlja életét, hogy apját megmentseaz eskűszegéstől és az öngyilkosságtól. így Jephta megtartjaígéretét, h modern olvasó pedig a sorstragédiáktólelválaszthatatlan, különös elégületlenség-érzéssel teszi le aa könyvet. Az egykorúak álláspontja természetesen egészmás volt: ők biztosak voltak hitükben, hogy semmi sem történikok nélkül, maradéktalanul átadhatták tehát magukata szomorúság és a szánalom kathartikus érzéseinek és élvezhettéka történetet, legalább is még néhány évtizedig, amíga krónikás műveket háttérbe nem szorították a vallásos irodalomegyéb termékei. Ezalatt a néhány év alatt azonbanmég két újabb kiadásra volt szükség a Tragoediából, ami azakkori viszonyok között nagy eredmény lehetett.A Jephta-tragédiánál sokkal maradandóbbnak bizo-

60 A SZÁZADFORDULÓNnyúlt Buchanan zsoltár-parafrázisa. Ez, amint már említettük,a humanista költő lisszaboni fogsága alatt készült el:1567-ben jelent meg nyomtatásban. „Jogosan tekinthető atizenhatodik század egyik reprezentatív könyvének, merttökéletes formában valósítja meg a legjobb humanisták eszményét,a kegyesség és tudás összekapcsolását". 22Magyarországonmár a nyolcvanas években olvasták, legalább isGallen János kassai könyvkereskedő jegyzékében már 1583-ban előfordul a Psalter Buchanani.^ Balassi Bálint, aki líraitehetségét komoly prozódiai tanulmányokkal támasztotta aláés versformáival az egész magyar líra formai fejlődését befolyásolta,érthető érdeklődéssel fordult Buchanan klasszikusantökéletes versformái felé 2 * és élete végének vallásos felbuzdulásábanbelefogott a zsoltárok magyarításába is. De ezta munkát sem tudta bevégezni és csak három zsoltárralkészült el, ezek a Dominus Illuminatio Mea kezdetű 27-ik,aztán a 42-ik és a 48-ik. 25Az eredeti szöveg rímtelen jambusaitnem tartotta meg, hanem saját bonyolódott rímképletűversszakaiba öntötte bele Buchanan költői lelkesedését. Halálaután Rimay János ezt a három zsoltárt is belevette az Istenesénekek kötetébe, a korszak egyik legtöbbet olvasott könyvébe,így Buchanan költészetének ezek a darabjai az egészévszázadon át gyönyörködtették a kegyes olvasókat, Rimayt ésApponyi Balázst pedig újabb fordításokra serkentették. 8 *• *Ennek a néhány angol eredetű munkának a magyarirodalomba való átültetése jelentette az első lépést azon azúton, amely később a tizenhetedik századi élénk szellemiérintkezéshez vezetett angolok és magyarok között.2 2Cambridge History, iii, 162.2 3Kemény, „XVI. századbeli könyvkereskedő."2 4Eckhardt, Balassi, 193.2 6Balassi Bálint minden munkái, bev. Dézsi Lajos, Bp. 1923,lxxxiv.2 6Rimay szintén lefordította a Dominus Illuminatio Mea-t, 1. Balassi,Munkái, 662, Apponyi Balázs pedig az egész Zsoltárok Könyviét, főlega Vulgata alapján, de valószínűleg Buchanan hatása alatt is, 1. Pintér.Irodalomtörténet, iii, 574.

IVAZ ELSŐ ÉVTIZEDEKLáttuk, hogy a tizenhatodik századi Magyarországon mégaránylag kevesen és keveset tudtak Angliáról, még az angolszellem legnagyobb diadalait sem nagyon vették tudomásulaz emberek. Az új század első évtizedeiben azonban hatalmasanmegnövekedett a magyarok érdeklődése a szigetországiránt. Ennek a hirtelen változásnak oka az angolok előretörésevolt, egyrészt a gazdasági és politikai életben, másrésztvallásos-irodalmi területen.Az angol nép a középkor hosszú évszázadai alatt csakmásodrangú szerepet kapott az európai politika színpadán,aminthogy nagyobb nem is illethetett egy az akkor ismertvilág legszélére, ködös szigetekre elrejtett, kislétszámú népet.De Amerika felfedezése után ez az időközben megszaporodottnép egy csapásra a világkereskedelem középpontjába kerültés erélyes Tudor uralkodói alatt jól ki is használta a helyzetet.Henry VIII h|ajóhadlat építtetett, amely nemcsak azország határait tudta megvédeni az ellenséges betöréstől, hanembiztosította az angol posztókereskedelem európai érvényesülésétis. A kereskedelmi társaságok ,amelyeket először Marykezdett kiváltságokkal felruházni, Erzsébet támogatásávalhatalmas vállalkozásokká nőttek, az angol gazdasági és politikaibefolyás eloharcosaivá. Kettő közülük, és pedig az1579-ben alapított Eastland Company, amely a balti államokbankereskedett és az 1580-ban megszervezett, Konstantinápolyszékhellyel működő Levant Company hamar kapcsolatbakerült Magyarországgal is. Az Eastland Company tagjai Danzigonkeresztül eljutottak egészen Kassáig. Bethlen Gábor1618-ban már két skót kereskedőnek, George és WilliamKate-nak adta el három évre az erdélyi higanybányák termé-

sét és úgy szerződött velük, hogy Kassán veszik át a hatalmasárumennyiséget. Pár évvel később pedig Kassa városjegyzőkönyvének tanúsága szerint ismét skót kereskedő érkezika városba: bizonyságlevele nincsen, de marhával (= áruval)jött és a protestáns skótok különben sem lehetnek ártalmáraa protestáns városnak, tehát engedni kell szabadonkereskedni — határozza el a városi tanács. 1A Levant Companynem kereskedett ugyan Európa irányában, de viszontvállalta egy konstantinápolyi angol követség fenntartásánakköltségeit és így megteremtette a politikai érintkezés lehetőségétaz erdélyi fejedelemség és az angol királyság között.Egyszóval a tizenhetedik század elejére létrejött már a két,térben nagyon is távoleső ország gazdasági és politikai érintkezéséneklehetősége.Ebben az időben a Stuartok szeszélyeitől függő angolkülpolitikának nem volt határozott iránya, de általában mégisprotestáns szempontokhoz igazodott. 2James 1608-ban csatlakozotta protestáns unióhoz, aztán beleegyezett leányának,Erzsébetnek és Frigyes pfalzi őrgrófnak, a harcos kálvinizmusnémetországi reménységének házasságába s általában igyekezettHabsburg-ellenes szövetkezésbe összevonni Erópának öszzettHabsburg-ellenes szövetkezésbe összevonni Európánakösszes protestáns népeit. Ez az igyekezet aztán szükségszerűlegmagával hozta az érdekközösségen alapuló barátságot isErdély protestáns fejedelmeivel, akik olyan kedvező hadászatihelyzetben voltak a fő ellenség háta mögött. James, az„Isten kegyelméből való királyság" eszméjének konok hirdetője,természetesen nem ereszkedett le addig, hogy forma szerintis szövetkezzék olyanokkal, akik az ő szemében mégiscsak „lázadók" voltak, de azért, amikor veje belefogott a meggondolatlancsehországi vállalkozásba, szívesen vette volnaBethlen Gábor fegyveres segítségét, akinek tetteivel tele voltakaz akkori kezdetleges angol hírlapok. 3Beleegyezett tehátabba, hogy Bethlen legyen unokájának, a kis Rupert herceg-1Mindkét érintkezésről L Kerekes, Bethlen, 202, ül 59.2A Stuartok külpolitikájáról 1. Davies, Godfrey, The Early Stuarts,Oxford 1937, 51.8Róna, Éva, „Hungary and the Beginnings of English Jojurnalism",Studies in English Philology, tv, 1942.

MAGYAROK ANGLIÁBAN 63nek a keresztapja* és diplomáciai támogatásban részesítettea fejedelmet a portánál. Fia, Charles aztán még továbbment: szabályos szövetségre lépett Bethlennel 1626-ban ésdiplomáciai kapcsolatokat tartott fenn I. Rákóczi Györgygyeiis. 5 A történelem világánál ma már könnyen megállapítható,hogy a szövetség egyik félnek sem hozott nagyobbbasznot, igazéban nem is volt több kölcsönös rokonszenvnyilvánításnál.De azért az egész politikai fejlődés rendkívülalkalmas volt a magyarok kíváncsiságának felkeltésére a gazdagés hatalmas új szövetséges iránt.Ettől a kíváncsiságtól űzetve, magyar utazók hosszú sorajárta meg a brit szigeteket a század első évtizedeiben. Egyrészük a névtelenség homályában rejtőzik, csak létezésükről ésnagy-nagy szegénységükről emlékezik meg néhány szétszórtmegjegyzés egykorú angol írók munkáiban. 6Vannak azonbanolyanok is, akiket névről ismerünk: ilyenek Bakai Benedek(1608), Szepsi Csombor Márton (1618), Tállyai János(1626), Bethlen Péter, a „kis gróf", Bethlen Gábor unokaöccse(1626), Bánffy-Hunyadi János (1630 körül). 7KözülükBakai Benedek Oxfordban, Tállyai János Cambridge-bentanult, Bánffy-Hunyadi János Londonban telepedett meg,Szepsi Csombor Márton és 'Bethlen Péter pedig rövidebbtanulmányúton ismerték meg Angliának legalább délkeletirészét. Az utóbbiaknak köszönhetjük két első angliai útleírá

számos új vonást adtak a magyarság lelkében most márgyorsan formálódó angol nemzetportréhoz:Angliának másik vonzóereje erős protestantizmusában ésvallásos irodaiméban rejlett. A tizenhetedik század elejére azangol nép világszemléletében jelentős változás állott be: ez:a nép, amelyről elmondhatjuk, hogy jóakaratú közömbösséggelhagyta feje fölött elvonulni az egymást követő Tudoruralkodók véleménykülönbségeiből eredő vallásos viharokatés csak kevés tagjában tudott a vallásos meggyőződésnekolyan magaslatára emelkedni, mint amit például Cranmernekés társainak vértanusága jelentett, ez a nép az anyanyelvénelébeadott Szentírás több évtizedes, buzgó tanulmányozásakövetkeztében vallásilag öntudatossá, sőt fanatikussáváltozott. Erzsébet uralkodásának utolsó évtizedeiben ésJames egész uralkodása alatt az anghkán egyház állandóharcot folytatott a katoheizmus és a puritánság ellen, amiugyan nem segítette elő az angol egység kialakulását, deviszont rendkívül elmélyítette az angol hittudoményt és megnöveltea hittudósok hírnevét. Az államegyház részéről Jewel,,Hooker, Andrewes, a puritánok közül Cartwright és Perkins,a katokkusök részéről a száműzött Thomas Stapleton nevemessze visszhangzott Angha határain kívül is. Maga James isszorgalmas művelője volt a vallásos irodalomnak és habárhitvitázó tevékenysége nem sok sikert hozott a protestánsügynek, az a haszna mindenesetre megvolt, hogy Angliárairányította az európai műveltségű népek figyelmét. Nem szabadelfelejtenünk, hogy ekkor James-et még nem nevezték„a kereszténység legbölcsebb bolondjának", hanem zavartalanulélvezhette az „Angliai Salamon" melléknevet. Részben aző hírnevének hatása alatt a magyar hittudósok, katolikusokés protestánsok egyaránt arra a meggyőződésre jutottak,hogy tanubnányozniok kell angol kartársaik vaskos műveit,Vagy megcáfolás vagy okulás kedvéért és még az átlagosműveltségi síkon mozgó emberek is nagyobb tisztelettel, nagyobbérdeklődéssel fordultak annyi vallásos buzgalom ósbölcseség kútfeje, az angol irodalom felé. így indult mega tizenhetedik századi angol irodalmi hatás első korszakaMagyarországon, a vallásos munkák jegyében és a latinnyelv közvetítésével.

KÖZÉPKORI, LATINNYELVŰ ÍRÓK 65Középkori, latinnyelvű írókAz érdeklődés egyrészt azoknak az íróknak szólt, akikmár hosszú évszázadok óta klasszikusoknak számítottak éstöbbé vagy kevésbbé ismeretesek voltak Magyarországon is.A hittudósok közül Szent Anselm, Marianus Scotus és Wycliffe,a bölcselők közül John of Salisbury, Duns Scotus,William of Ockham, a krónikások közül Ralph Higden ésMatthew Paris munkáinak nyomára bukkanunk. 9Bede nevévelis sokfelé találkozunk ezekben az évtizedekben, történetiés szentírásmagyarázó munkáit ismerik és idézik, sőt aziránta való érdeklődés nem csökken egészen a század végéig. 10Azonban mindegyiknél érdekesebb Walter Map hatása,amelyről kissé részletesebben kell megemlékeznünk.Walter Map (f 1209), Henry II udvari embere, Oxfordarchidiakonusa, az Artus-monda részeinek egybekovácsolója,9Szent Anselmről 1. Milotai Nyilas István, Agenda, Kolozsvár 1621,220. —. Marianus Scotusról 1. Marosvásárhelyi Gergely, Világ kezdetitőlfogva, iosagos, es gonosz czelekedeteknek példáinak Summái, Kassa 1623,401. — Wycliffe-ről 1. Pázmány Péter, Felelet az Magiari István SárváriPraedicatornac, az Ország romlása okairul, írt köniuere, Nagyszombat1603, (= Pázmány Péter összes munkái, i, 1—199) 38 és Alvinczi, Itinerarium,114. —' John of Salisbury Polycraticus-át háromszor idézi Pázmány,Felelet Magyarinak, 33, 61, 62 és kétszer Alvinczi, Itinerarium,101, 103. — Duns Scotusról 1. Alvinczi, Itinerarium, 109 és Szepsi Csombor,Evropica Varietas, Kassa 1620, (= Kolozsvár 1943), 136. — Williamof Ockham egyik műve megvan az eperjesi egyház könyvtárában, 1606-ban, 1. Iványi, „Eperjesi könyvtár", 89; idézi Alvinczi, Itinerarium, 111,említi Szepsi Csombor, Evropica Varietas, 136. — Ralph Higden Pólychronicon-jabólveszi Richardius 'comc's történetét Marosvásárhelyi,Summái, 57. — Matthew Parist Alvinczi említi, Itinerarium, 99.1 0Marosvásárhelyi tőle veszi Columbanus apátur történetét, Summái,321. — Milotai a Lukács-evangéliumhoz írt kommentárját említiAgenda, 259. — Kecskeméti János a 129. zsoltárhoz írt magyarázatárahivatkozik, Három Praedikatiók, Debrecen 1624, F6, r. — Alvinczia Márkus-evangélium kapcsán említi fel, Postilla II, Kassa 1634, 234 —A későbbi érdeklődésre csak néhány adatot. Frölich D av i*l» MedullaGeographiae Practicae, Bártfa 1639, 422, felemlíti Bede születését és lakóhelyétNorthumberland nevezetességei között. — Apáczai Csere Jánosközli örök kalendáriumát, Magyar Encyclopaedia, Utrecht 1653i, 361. —Bayer János szintén említi, Ostium sive Átrium, Kassa 1662, 89. — Még1699-ben is megvan egy munkája a nagybányai Schola Rivulina könyvtárában,1. Morvay Győző, „Két nagybányai könyvtár."

egyike volt a középkor legnépszerűbb latin költőinek, — havalóban ő írta a neki tulajdonított költeményeket, ami nemegészen bizonyos. Latinul írt, de mondanivalóját nem klasszikusmértékekre szedte, hanem hangsúlyos verssorokba, amelyekheza latin nyelv sok hasonló végződésű szava jólhangzórímeket is szolgáltatott. (Legtöbb költőtársával ellentétbenMap kihasználta az új verselés lehetőségeit nemcsak olvasóinakmegindítására, hanem mulattatására is és profán verseivelpéldát adott az úgynevezett goliárd-én ekekre, amelyekegyrímű, négysoros versszakokban furcsa, komikus hatásttudtak kelteni. Egyetlen versszak elegendő lesz példaképpen:Meum est propositum in taberna moriVinum sit appositum morientis ori,Ut dicant, cum venerint, angelorum chori:„Deus sit propitius huic potatori".Ilyenfajta versei, amelyekben hol az egyházi ember komolysága,hol az udvaronc finom szkepszise nyilvánult mega félig angol, féHg welsh költő ösztönszerű dallamosságával,kéziratban terjedtek és a legkülönbözőbb változatokban forogtakmindenfelé az európai olvasóközönség kezén, de kritikaikiadásuk csak 1841-ben látott napvüágot. 11Közöttüktaláljuk meg az eredetijét két olyan költői témának, amelygyakorta foglalkoztatta a tizenhetedik század magyar költőit.Az elsőt Philibertus látomása néven tartja számon amagyar irodalomtörténetírás. Walter Map egyik költeményében(De Mundi Miseria) a világ állhatatlanságáról elmélkedikes utána egy másikban (Dialógus inter corpus et animam)mintegy példaképpen elmeséli a látomást. Philibertus franciaremete királyfi álmában egy holttestet lát és a holttest melletta lelket, amely éppen most szállt ki belőle; a lélek erősendorgálja a testet, hogy miatta most el kell kárhoznia, de a testválaszol, védekezik, a lélekre hárítja a hibát és a vitának csakaz vet véget, hogy két ördög elragadja és pokolra viszi a lelket.Amint látjuk, a költemény tárgya tehát alapjában lélektaniprobléma, még pedig a javából: mennyiben van az1 1The Latin Poems Commonly Attributed to Walter Mapes, Ed. T.Wright for the Camden Society, London 1841.

WALTER MAP 67embernek szabad akarata, mennyiben felelős saját tetteiértés mennyiben irányítjákí fékezhetetlen ösztönei, A renaissanceemberérdeklődését természetesen erősen lekötötte ez a kérdés,aminek jele az, hogy nálunk már a tizenhatodik századelején megmagyarította valaki a kettős költeményt, prózában,az 1508-ból való Nádor-kódex számára. 12A tizenhetedik századembere számára pedig tulajdonképpen nem is létezett másprobléma csak ez, tehát újra meg újra nekifogott a téma feldolgozásának.A század elején verses fordítója, vagy inkábbátdolgozója akadt Nyéki Vörös Mátyás (1570?—1664) prépostszemélyében, 13aki Dialógus az az Eggy kárhozatra szállottkazdagh Test és Léleknek siralommal tellyes egymással valókeserves panaszolkodó beszélgetések címen adatta ki előszörPrágában, 1623-ban, azután pedig több helyen Magyarországonis. Feldolgozása több ponton eltér Map eredetijétől, ígya látomás hősévé Philibert helyett Szent Bernátot teszi meg,azután a költemény elejére és végére erkölcsnemesítő, tanulságosversszakokat ragaszt és általában mindent erősen bővítve,kiszínezve, parafrázis-szerűén ad vissza. De ettől eltekintvea két szöveg cselekménye pontról-pontra párhuzamosanhalad, a magyarban is megtaláljuk a szent látomását,a lélek szemrehányásait, a test védekezését és az ördögök fellépését.Költőnk itt szabadjára ereszti képzeletét és hosszasanleírja az alvilág lakóit:Fejek egyenesen s hegyesen szólesült,Hajók kígyó módra csoportos elterült,Homlokuk rút ránczal igen szemtelenült,Tűzzel meg-emésztő szemek vérben merült.Tekintetek nekik mint villámás vala,Tüzet szikrázással ki-okádnak vala,Szarvok kecskemódra meg horgattak vala,Kiknek végeiből méreg chorog vala.Ezek a szörnyek nem indulnak meg a lélek panaszára,hanem könyörtelenül elhurcolják. Szent Bernát még hallja1 2Horváth, Magyar irodalmi műveltség, 197.1 3Étetéről és munkáiról tájékoztat Kőmives Nándor Kolos, NyékiVörös Mátyás élete és munkái, Csorna 1918.

a lelek utolsó fohászkodását, de ezt elnyomja a kínzó ördögökörömujjongása; a pokol kapuja nagy csattanással bezárul,a látomás eltűnik és a szent egyedül marad nagy szomorúságban.A könyv nagyon kedvére való lehetett a tizenhetedikszázadi olvasónak, mert 6 kiadást ért el néhány évtized alatt.De ezzel a téma életképessége még korántsem merült ki. MegragadtaPázmányt, aki beleszőtte az utolsó ítéletnek rettenetességérőlszóló prédikációjába; megkapta egy névtelen szerzőfigyelmét, aki rövidre fogva, a test és lélek közöti egyszeriszóváltásra összeszorítva írta meg újra Ének a gazdagrulcímen, valamikor a század közepetáján; ennek a költeménynekegyes elemei aztán utat találtak az 1646-i Comico-Tragoediamásodik felvonásába. 14Még a század végén, BethlenMiklós Önéletrajzában is egész fejezet szól „a test és léleka bűn felett való perlekedéséről", persze itt már a racionálisabbkorszaknak megfelelően látomás nélkül, pusztán moralizálóformában 15és a tizennyolcadik, sőt még a tizenkilencedikszázad is többször vissza fog térni a középkori angol klerikustólfelvetett örök emberi problémához.A másik téma, amelyet Map-nek köszön a tizenhetedikszázadi (és későbbi) magyar irodalom, Goliae dialógus interaquam et vinum címen jelenik meg Wright gyü jteményében. 1

DIALÓGUS INTER AQUAM ET VINUM 69tus Urunk pedig a vizet borrá változtatta a kánai menyegzőn,így folyik a vita hosszabb ideig, végül is a bor győz és a költőfelébredve dicséri az Atyát, a Fiút és a Szentlelket, Amen.Ez a versezet szintén ismeretes volt a tizenhetedik századiMagyarországon, mert egy ismeretlen, valószínűleg felsődunántúliszármazású költő lefordította, utolsó versszakánaktanúsága szerint „ezer hatszáz eötven nyolc jeles esztendőben".Nyomtatásban nem jelent meg, de két kézirat is megőrizte,az egyik az Esterházi-levéltárban, a másik a Hekscherfélegyűjteményben." A latin és a magyar szövegek gondosösszehasonlítását Waldapfel József végezte el. 18Szerinte a kétismert magyar szöveg majdnem hetűről-betűre megegyezik.A Badicstól közölt magyar változat bevezetése lés két elsőérvelése tartalmilag pontosan megfelel a Wright-féle szövegelejének, az első hőt versszak Map hét versszakának. A továbbiakbanlegfeljebb páronként (érv és ellenérv) találhatók megfelelőversszakok s a költemény vége felé elszaporodnaka korszerű hazai, sőt helyi vonatkozások is, de azért az összefüggéselvitathatatlan. Különös figyelmet érdemel az is, hogya magyar költő kezdettől végig következetesen igyekszika négyesrímű goliárdvers ritmusához alkalmazkodni.A párbeszéd témájának hazai kedveltségét még az isbizonyítja, hogy a kuruckorból is ismerünk egy A bor majda víz dicsérete című verset. Ezt Thaly Kálmán közölte; 19benne Bacchuson és Neptunuson kívül híveik is felszólalnak,de érveik közül sok megtalálható a latin dialógusban is.Egyébként a témával találkozni fogunk még a tizennyolcadikszázad vége felé is.Latinul író hittudósokA középkortól örökölt angol írók mellett természetesenegyre nagyobb szerepet kaptak a magyarság érdeklődési1 7Az előbbit Badics Ferenc közülte, „XVII. századi vers a bor ésvíz vetélkedéséről", Irodalomtörténeti Közlemények, xxxix, 1929. azutóbbi még kiadatlan, 1. Erdélyi Pál, „Költeményes régiségek."1 8Waldapfel József, „A bor és víz pántolódása és rokonai", IrodalomtörténetiKözlemények, xxxix, 1929.1 9Thaly Kálmán, Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok,Pest 1864, ii, 115—54.

körén belül a közeli mult, sőt az akkori jelen latinnyelvuírói közül is többen, így például William Whitaker, John Bale,John Jewel, Thomas Stapleton, William Rainolds és magaa király, James I.Wilbam Whitaker (1548—1595), a hittudomány regiusprofessor-a. a cambridge-i egyetemen, „Erzsébet királynőkorának legkimagaslóbb hittudósa", 20a szélső kálvinista álláspontotképviselte és írásaival erős visszhangot keltett Magyarországon.Elsőnek a fiatal Pázmány figyelt fel rá, aki aggódvalátta, hogy magyar pártvezérek a királyi hatalom korlátozásáraés a katokkus egyháznak Anglia példája szerint reformálásáratörnek, 21 szembefordult tehát vele Diatriba Theologica,De Visibili Chrisíi in Terris Ecclesia című vitairatában.Ez a negyvennyolclapos munka, amely már 1602-ben készenvolt (habár csak 1605-ben jelent meg nyomtatásban), jelzitulajdonképpen Pázmány hitvitázó tevékenységének megindulását,nem pedig a Felelet Magyarinak, amely többszörutal „könyvére contra Withakerum". Pázmány következőműve az Uj tudományok hamisságáról, 1605-ben, szintén lépten-nyomonWhitakert idézi, az ő érveit rontja-cáfolja, őtmagát és az egész angol protestantizmust a hitetlen törökhözhasonlítja, különösen egy angol katolikus hittudós, WilliamRainolds (f 1594) munkájának felhasználásával. 22Még húszév múlva, esztergomi érsek korában is Whitaker-idézettelbizonyítja a protestantizmus újkeletűségét, 23úgy hogy valószínűlegnem túlzunk, hogyha Whitakernek Pázmányra gyakorolthatását maradandónak mondjuk.2 9European Civilization, ed. Edward Eyre, Oxford 19S4— 7, iv, 221.Életrajza: DNB, lxi, 21—3.3 11607 szeptember 26-án többek között ezt írta Stobaeüs Györgylavanti püspökhöz: . .. Quid porro futurum, deincepSi assequi certo fasnon est; certe ominari tristia, proclive est, nisi omnia, qua'e capita factionumoptant, concedantur, hoc est, nisi et Regia Majestatis auctoritastitulis solum contenta sit, et Religio Catholica ad quandam EcclésiaeAnglicanae normám deformetur, quod Deus aoertai... Pázmány Péter,Összegyűjtőn levelei, i, 22^ (A szövegben a kiemelés tőlem.)2 2Whitakert említi vagy idézi Pázmány, Az mostan tamat vy tvdomaniokhamisságának Tiiz nilvan való bizonisaga, Grác 1605 (= Pázmány,összes munkái, i, 375—588), 428, 441, 456, 465, 467, 472, 475, 488.2 3Pázmány Péter, Az Sz. Irasrul, es az Anyaszentégyhazrul, kétrövid könyvecskék, Bécs 1626, 106.

WHITAKER ÉS BALE 71Ha Pázmány még minit ellenfelét is sokra tartotta, „kálvinistafő tudós doktornak" nevezte, elképzelhetjük, hogymilyen magasan állott Whitaker a protestánsok beosüMsében.Sok-sok munkája közül egyet sem fordítottak ugyan lemagyarra, de széltében-hosszában ismerhették, legalább iserre mutat a sokfelé elszórt említés és idézet. 24Jellemző, hogySzepsi Csombor Márton főleg azért bánkódott, amikor kiderült,hogy véletlenségből Canterbury-be gyalogolt el Cambridgehelyett, mert így nem láthatta az akadémiát, aholWhitaker és Perkins tanítottak 25és az is, hogy a ScholaRivulina az egész századon keresztül hűségesen őrizte Whitakerműveit. 26John Bale (1495—1563), a morakiásairól és vitairatairólhíres, karmelita barátból lett anglikán püspök, Magyarországonmégis inkább irodalomtörténeti könyvével vált ismeretessé,mert moralitásai iránt nem volt sok érzék a tizenhetedikszázadbeli magyarokban, vitairatai pedig még akkori fogalmakszerint is visszataszítóan durvák voltak. Irodalmi lexikonja— Scriptorum Illustrium Majoris Britanniáé, Quamnunc Angliám et Scotiam vocant, Catalogus, Basel 1557—9 —viszont frissen megírt és megbízható, habár némileg egyoldalúkönyv volt és annakidején majdnem egyedül állta maga nemében. Nálunk Alvinczi Péter használta fel2 4Milotai Nyilas István, Az mennyei tudomány szerint való Irtooány,Debrecen 1617, 124. — Üdvözlő versben említi Szepsi KoroteGyörgy, William Perkins, Catholicus Református, Debrecen 1620, (15). —A Vulgata kritikrüsának mondja, több munkájából idéz Dengelegi Péter,Roevid Anatómia, Fejérvár 1630, 38, 40, 82, 144. — Többször idézi MedgyesiPál, Dialógus Politico-Ecclesiasticus, Bártfa 1650, 17, 29i, 34, 61, 91,— Miskolczi Csulyák Gáspár dicséri, mint aki elsőnek szállt szembea püspökös hierarchiával, Angliai Independeniismus, Utrecht 1654, 7. —Felvinczi György hivatkozik Bellarmin ellen írt munkájára, Haeresiologia,I>ebrecen 1683, 274, 555. — Szilágyi Benjámin István így nyilatkozik,miután éles szavakkal illette Tolnai Dali János újító törekvéseit:„ezzel az angol egyháznak valódi kegyességgel s az igaz tudomány tisztaságávalékeskedő férfiait, kiknek iratait tiszteljük és csókoljuk (exoscularaur),minők Vitaqu'eír, Perkins, Twiss, sérteni nem akarjuk". „Aotasynodi nationalis", Sárospataki Füzetek, i, 1857—8, 172.2 5Szepsi Csombor, Evropica Varietas, 113.2 6Morvay Győző, „Két nagybányai könyvtár."

nagyobb mértékben: innen szedegette az Itinerarium Catholtcum-bana protestantizmus régiségének bizonyítására felsorolt„hatalmas fejedelmek, urak és tudós emberek" életrajziadatait. Amint azt alább is látni fogjuk, a protestáns hitvitázókmindig igyekeztek rámutatni az általuk vallott hitelvekrégiségére, mert a katolikusok állandóan nekikszegezték a kérdést:„Hol voltatok Luther és Calvin előtt?" Alvinczinak isegyik legfőbb gondja volt annak bizonyítása, hogy „az evangelicusoktanítása Szentírás szerint való, igaz, régi.. • a pápásoképedig Szentírás ellen való, hibás, csak ez minapi", 27örömmel kapott tehát Balé protestáns szellemű életrajzain.Az Itinerarium-nak egyik nagy fejezete ilyen életrajzokbóltevődik össze: Nagy Alfréd, Scotus Erigena, John of Sabsbury,Walter Map, Roger BacOn, Duns Scotus, Ockham, Wycliffe,William of Wykeham és még sokan mások vonulnakfel benne tanúnak a protestáns gondolat régisége mellett. Pázmányviszont úgy vágott vissza, hogy ő is elővette Bale munkájátós 1620-ban kiadott Reovid Felelet-ének. egyik helyénbizonyította, hogy még nem kálvinista az, aki egyes egyháziszemélyek feslett erkölcsét vagy egyes intézmények romlottságátbírálja javító célzattal. Ebből a részletből és két másikmunkájából arra következtethetünk, hogy Pázmány ismertenemcsak a Catalogus-i, hanem talán Bale egyik-másik hitvitázómunkáját is. 28Pázmány hatalmas olvasottságára jellemző, hogy nálatalálunk először utalást John Jewel (1522—1571) munkásságárais. Jewel egyike volt az angliai reform előharcosainak,Mary alatt száműzetésbe is kellett mennie, Erzsébet alattviszont Salisbury püspökévé nevezték ki. Nagyhatású beszédekbenés kittudományi munkákban védte az anglikán egyházhivatalos álláspontját Főműve, az 1562-ben latinul ésangolul is kiadott Apológia Ecclesiae Anglicanae, azt bizonyította,hogy az anglikán egyház szertartásai, tanai és szervezetemind megvoltak már az őskeresztény egyházban is éscsak később merültek feledésbe, vagy alakultak át a rómaiAlvinczi, Itinerarium, 375—7.3 7Pázmány Péter, Reooid Felelet Ket Calvinista Keonyoécskere,2 8Pozsony, 1620, 56—7. — Felelet Magyarinak, 87. — A setét haynal-csilagutanbudoso Luteristak Vezetője, Bécs 1627, 13. v.

JOHN JEWEL: APOLÓGIA 73püspök főhatalomra jutása után. „Nem új vallást alapítottunk"— kiáltotta katolikus ellenfelei felé — „csak felújítottuka régit, amit kétségkívül Krisztus apostolai és az ősegyházmás szent atyái alapítottak, ami hosszú időre alámerülta ti hagyományaitok és hiábavalóságaitok sokaságában". 29Bizonyítékainak legnagyobb része nemcsak az angbkán,hanem bármelyik protestáns vallásfelekezet igaza mellett isfelhasználható volt s így könyve — habár korántsem vertfel olyan nagy port, mint például Whitaker írásai — sokolvasóra talált Anglián kívül is. Nálunk Pázmány és bizalmasembere, Balásfy Tamás boszniai püspök szállottakszembe egyes állításaival, másokból viszont érveket kovácsoltaksajátmaguk számára, a Praxis Pieíaíís-ban is idézik, 30de nagyobb hatásról a század első felében nem beszélhetünk.A teljesség kedvéért viszont már itt kell felemlítenünk, hogya század vége felé, amikor az angol restauráció ismét megnövelteaz erzsébetkori hittudósok becsületét, az Apológia„divatba jött", nálunk is kiadták Apológia Ecclesiae Reformataecímen, 1704-ben, sőt a tizennyolcadik század közepén,majdnem két évszázaddal keletkezése után magyar fordításis készült belőle. A debreceni kiadás történetét maga a sajtóalá rendező Debreceni Ember Péter református lelkész írtameg az előszóban, amely érdekes vMágot vet mind az angolirodalmi átvételek legfőbb lelki rugóira, mind pedig a gyakorlatikivitelezésre ebben az időben. „Angliában penig ezután igen gyakran kiadatott (t. i. az Apológia) mind ángkai,mind deák nyelveken" — írja. „Végre penig erre a Világnakszugolyára is, a mellyben mi, a Magyaroknak felette elnyomoríttatottmaradóki sátorozunk, el-jutott. De igen ritkán,, ósaz ezerediktül is közzülünk alig láttatott ez a meggyújtatottvilágosság és a mi Ekklésiáinknak igen kevés világosságotnyújthatott. Annakokáért, mihelyt ez az épen aranyhozhasonlítandó könyvetske kezembe akadott... mindjártel-végeztem magamban, hogy e könyvetskét ki kellene nyomtattatnia Magyar Országi Ekklésiák ős Oskolák számára ...2 9Idézi Black, The Reign of Elizabeth, 28.3 0Pázmány, Uj tudomány hamissága, 456, 467. — Balásfy Tamás,Csepregi Iskola, Pozsony 1616, 36?—8. — Bayly, Lewis, Praxis Pietatis,Várad 1643, 854.

A Titulust, mellyet az Autkor nevezetesen tsak az AngliaiEkklésiának tulajdonított, az egész Réformáta EkklósAára(mellynek ügye oltalmaztatik ez könyvetskében) ruháztuk ...Némellyeket, igen keveseket, mellyek vagy az AngHai Ekklésiáraegyenesebben néznek; vagy az akkori idők mivóltához,az az, ez előtt száz nyóltZvan három esztendővel lévő dolgokhozjobban voltak alkalmaztattak •.. egy kitsint megfordítván:mindazonáltal az Apológyiai vagy Magameniségébülálló dolgoknak (valósága mindenütt, igazán egészen ésváltozás nélkül megmaradott." 31Tehát az átvétel lelki indítóokaa magyar elmaradottságon való szomorkodás, a nemzetnekhasználni akaró szereteti az átvétel módja pedig nemszolgai utánzás, hanem a lényegnek a magyar viszonyokhozvaló alkalmazása. Amint még látni fogjuk, legtöbb tizenhetedikszázadbeli írónk ebből az okból fordult az angol irodalomhozés ilyen módon hozta át a lelki értékeket a Thamesmellől a Tiszapartra.Röviden meg kell emlékeznünk két angol katohkus írórólis, akiknek műveit olvasták és idézték nálunk ebben az időben.Az egyik közülük, Thomas Stapleton (1535—1598) Oxfordneveltje volt és a ehiehesteri székesegyház kanonokságátcserélte fel katolikus meggyőződése miatt a franciaországiDouai-ben alapított angol katolikus főiskola tanárságéval.Egyháztörténeti ós hittudományi munkáira többször utalnaknemcsak a katolikus Balásfy Tamás, de a protestáns Milotai,Dengelegi és Keresztúri Pál is. 32Könyveit még a század végefelé is megtaláljuk katohkus főpapok hagyatékában. 33A másikíró, William Rainolds (f 1594), a rheimsi angol főiskolahittudomány-tanára. Főműve a Calvino-Turcismus, i. e. Calvinisticaeperfidiae curn Muhametana collatio et dilucida3 1E dolgozatnál a könnyebben megszerezhető magyar fordításthasználtam; így az előszóból vett idézet nem saját fordításom, hanemTussai Jánosnak, az 1748-as kiadás fordítójának szavait adja.3 2Balásfy, Csepregi Iskola, 408. — Milotai, Irtooány, 84, 92, 124.— Dengelegi, Roeoid Anatómia, 271. — Keresztúri Pál, Fel-sórdült Keresztyén,Várad 1641, 42, 154.3 3Promptuarium Morale-ja megvolt Szászy János szerémi választottpüspöknél, Opera-ja Péterffy András c. püspök és esztergomi nagyprépostnál.L. Kollányi, „Könyvek ...", 215, 217.

JAMES I 7?utriusque sectae confuíatio, halála után jelent meg Antwerpeniben,1597-ben. Pázmány innen vette az TJj tudományokhamisságá-nak írásakor az angol létállapotok leírását. „Reginaidus"nyomán emlékezik meg az anglikán ás katolikus valláshasonlatosságáról, említi fel az istentagadók nagy számát,az újkitű prédikátorok széthúzását, a bálványimádótiszteletet, amellyel az „angliai Jezabelt", Erzsébetet körülveszikés végül olvasóját Reginaidushoz utasítja bővebb tájékozódásért,34bizonyítékaként a könyv elterjedtségének.A század első évtizedeiben széles körben ismerték azangol király, James I (1566—1625) irodalmi munkásságát is.James egyike azoknak az angol uralkodóknak, akikről sokatírtak: élete és jelleme ma már meglehetősen tisztán áll a történetírókelőtt, úgy hogy azzal itt már nem is kell foglalkoznunk.35Bennünket itt James, az író érdekel, akiről már fentebbemlítettük, hogy működésével igen jó szolgálatot tettaz angol irodalom és tudomány külföldi eksmertetése ügyének;az író, akiben éppen úgy megnyilvánulnak a jóakarat,a békeszeretet, a makacsság, a hiúság, a határozatlanságalaptulajdonságai, mint az uralkodóban. írói működéslét versekkelkezdette meg, majd áttért a tudományos prózára,démonológiát írt, két politikai munkát és dörgedelmes röpiratota dohányzás ellen; végül hitvitába keveredett katolikushittudósokkal, közöttük Bellarminnal is, és több vitairatotadott ki, Lancelot Andrewes, a tudós ely-i püspök segítségével.Különösen ezek az utóbbi iratok keltettek feltűnést akontinensén és nagy tudós hírébe keverték Jamest. SzepsiKorotz György 1612-ben mint „fegyhetetlen életű mi időnkbeliSalamont" aposztrofálta, 1620-ban pedig mint a tudománypártfogóját dicsőítette. 36 Medgyesi Pál emlegette a puritánokkalszemben elfoglalt álláspontját. Apáczai pedig bevettehalálát a történelem főeseményei közé. 37A Jesmia pate-3 4Az Uj tudományok hamissága legalább 30 helyen ad a Caloino-Turcismus-hó\ vett idézeteket vagy utalásokat.3 5Az egyik legújabb, rendkívül érdekes életrajz Charles Williamsangol író tollából: Jamfa I, London li9!3)4.3 6[James I], Basilikon dóron, (9) és Perkins, Catholicus Református^.15—6.3 7Medgyesi, Dialógus, 42. — Ap acza i> Encyclopaedia, 3%.

eh titkai című röpiratnak névtelen szerzője is emlegette Sandci'sszclés Suarezzel való vitáját. 38Időjártával James igazivonásai a protestantizmus bajnokát körülvevő legendás ködbenmosódtak el: Nógrádi Mátyás református püspök, egyébkéntangolul is tudó és angolból fordító hittudós, egy 1672-ből kelt előszóban Erzsébet férjének tette meg és az egészangol reformáció szerzőjének, mondván: „amaz halhatatlanemlékezetű Jakab király... ki az Orthodoxa Religiot bevitteOrszágába, az ő boldog emlékezetű feleségéivel, ErzsébetKirályné Asszonnyal együtt." 39Népszerűségére jellemző, hogyő volt az első angol író, akinek a munkáját még életébenlefordították és kiadták Magyarországon is. Ez a munka az1599-ben Edinburgk-ben kiadott Basilifcon dóron volt.James mint uralkodó, a paternális abszolutizmus elveialapján állott: felfogása az volt, hogy az állam nyugalmáts a polgárok jólétét csak az erős királyság biztosíthatja- 4#Ennek a felfogásnak megfelelően egész skóciai uralkodásaalatt eredményesen küzdött a királyi hatalom emeléséért ésamikor ez a küzdelem győzelmes befejezésékez közeledett,megpróbálta a küzdelemben szerzett tapasztalatokat továbbadnifiának és örökösének. Emiatt könyvét angolul írta meg, 41de aztán kiadatta latinul is és egy ilyen latin példány kerülta heidelbergi diák Szepsi Korotz György kezébe, aki aztán| magyarra fordította 1612-ben. Kerecsényi Dezső megállapí-| tása szerint ezzel a könyvvel kezdődik nálunk az uralkodásI módjának már teljesen elvi tisztázása, ez a könyv jelzi aj magyarnyelvű politikai irodalom kezdetét, 42 megérdemli tehát,1 hogy kissé részletesebben ismertessük.Az előszóban a fordító összefoglalja az uralkodásróleddig alkotott véleményeket és kimondja, hogy az országláscélja az állam java, ezt munkálja Isten rendeléséből az ural-88Jesvita Páterek titkai, Nagyvárad 1657, 70, 114.3 9[Hildersam], Idvösség kapuja, (4).4 0James uralkodói elveit legutóbb Horst Witte foglalta össze, DieAnsichtért Jakobs I von England über Kirche und Staat... Berlin 1940.(Historisehe Studien, 562.)4 1L, Basilikon dóron, 94.4 2Kerecsényi Dezső, „Fejedelmek órája", Protestáns Szemle, xxxviii,

BASMKON DÓRON 77'kodó. Az uralkodónak tékát nemcsak jogai vannak hanemkötelességei is, Istennel, a rábízott emberekkel és önmagávalszemben is. Ezeket fogja megvilágítani az angliai bölcs királya könyv három részében.A fejedelem alaptulajdonsága az istenfélelem, erre pediga Szentírás tanulmányozása vezet és a buzgó könyörgés,mindkettő elsőrendű kötelességé a fejedelemnek. Földi dolgokbanlelkiismeretének szavát kell követnie, de annak isa Szentíráson kell alapulnia. Két kiváltképpen nagy vétektőlkell óvakodnia: nem szabad pápisták módjára az egyházata Szentírás fölé helyezni, sem pedig az anabaptisták szokásaszerint saját álmodozásait nem szabad követnie a hit dolgaiban,így foglalja el James az angol reformra annyira jellemzőközéputat katolicizmus és kálvinizmus között.A fejedelem azonban két személyt visel, szükséges tékát,hogy „ne csak jó keresztyénnek ismerjék az emberek, de jámborés tökéletes erkölcsű fejédelemnek is". Platón Politeia-jaalapján a fejedelemnek jól kell intéznie az állam dolgát ásudvarában erkölcsi példaként kell szolgálnia. Az igaz fejedelem„az élő Istentől csodálatosképpen rendeltetik az nép közibe,annak az nagy tisztnek (t. i. az uralkodásnak) jó módgyávalvaló végben vitelére", tehát az országgyűlést csakakkor kell egybehívnia, ha az új törvényeket ki kell hirdetnia rendek előtt. A törvény kiadása és megtartatása a fejedelemdolga: ő az, aki „az népnek nyomorgatói ellen is szorgalmatosvigyázásban tél", ő kell kogy legyen „az községen keménykedőknekés kegyetlenkedőknek méltó megbüntetője". Ehhezismernie kell az alatta valók „elméjeket, természeteket, szokásokatés indulatokat". Az ország lakói ősidőktől fogva háromrendre oszlanak: mindegyiknek megvannak a maga hibái. Azegyházi rend hibái a kevélység, a katalomvágy és a fösvénység.A sorban második, de hatalomban első rend a parlamentbenegyesülő nemesség, „ennek pedig örökös nyavalyája .._az felette negédes, kevély, hatalmokban és mléltóségokbanvaló bizakodás". Emiatt ka teketik, „nyakukon szántanak"a szolgáiknak és állandóan káboruskodnak egymás között.Harmadik rend a városi polgároké, akik között kereskedőkés mesteremberek vannak: ezek azt hiszik, hogy az állani

csak az ő gazdagodásukra rendeltetett, hajlandók kivinni azország jó pénzét s kelyébe behozni az idegen, alávaló pénzeket.Mindezek ellen a kibák ellen a fejedelemnek tudnia kellaz orvosságot: az egykáziakat meg kell törni, a nemeseketmagákoz kell szoktatni, a polgárokat pedig az árak megszabályozásávalés idegen országbeli kereskedők beédesgetésévelkell észretéríteni. Évenként egyszer meg kell látogatniaországa fő-fő részeit, nem szabad csak tisztviselőkre bízniamagát. Állandó önképzéssel, a törvények és a történelemtanulmányozásával kell uralkodói feladatát ellátnia. A historikusoknagy haszna az összevetésben van, mert „nincsensemmi új dolog az Nap alatt. 43A fejedelem kötelességei önmaga iránt ugyanazok, mintminden más emberié: táplálkozás, rukázkodás, alvás, társalgás,játék, testgyakorlás és ékhez kasonlók. James pontrólpontrafelsorolja ezeket és mindegyikhez jő tanácsokat fűz:légy mértékletes; ruházkodásod egyszerű legyen, de azért„mutassa meg a fejedelmet"; illetlen tréfákat ne engedj megmeg magadnak; a testgyakorlásban — „melynél javailandóbbés dícsérendőbb dolog nincsen a fejedelem számára" —vegyél mindig részt, de „távoztasd el amaz kegyetlen /és erőszakkalvaló küzködéseknek játékit, úgymint az lábbal rugóTekéket, melyek nem az testnek megvidámítására, de sőtinkább az tagok meg erőtelenítésére és az ember lába szárainakmegrontására alkalmatosak"; kockán és kártyán „mindencsalárdság és hazugság nélkül" játsszál! Amint látjuk,ez a karmadik rósz egészen a renaissance-nevelőktől, Castiglionétólés Sir Thomas Elyottól mutatott úton halad. 44James könyvének a mi szemünkben az ad különös jelentőséget,kogy fordítója Bethlen Gábor környezetéhez tartozottés minden bizonnyal megismertette a munkát a fejedelemmelis. Bethlen abszolút hajlandóságai, a polgárság irántmutatóit megértése és főleg merkantilista elvei, nem állítjuk,hogy éppen a Basilikon dóron hatása alatt fejlődtek volna ki,de minden bizonnyal megerősödtek olvasása közben. Amit4 3Az idézett részek a következő lapokról valók, az idézés sorrendjelen:43, 45, 68, 74, 89, 198.4 4Az idézett részek lapszámai: 229, 252, 253, 262. ,

AZ ELSŐ MAGTARORSZÁGI ANGOL SZÖVEG 79James a pénzverésről, az árszabályozásról, az idegen országbelikereskedők és iparűzőknek az országba való telepítésérőlír, 43azt akár á betbleni kereskedelempolitika rövidre fogottkivonatának is nevezhetnénk. Leket, kogy az ezen a nyomonelinduló kutatás adatokkal is tudná igazolni a feltevés helyességét.*A Basilikon dóron-nal végére is értünk a tizenhetedikszázad első évtizedeiben mutatkozó angol irodalmi katásokismertetésének. Láttuk, hogy Anglia politikai és vallásos-irodalmielőretörése mint erősítette meg a magyarság addigkissé szórványos érdeklődését az ország iránt; láttuk, mintfordultak íróink a középkori és részben újkori angol írók feléis; azt is láttuk, hogy a hatás ezidőben még csak a latinnyelv közvetítésével történt. Egyetlen egy könyvecskérőltudunk, amely az angol nyelv esetleges ismeretére engednekövetkeztetni, ez Bocatius Menyhértnek Kassán, 1614-ben kiadottOraíio Dominica Polyglottos-a, amely huszonöt nyelvenközli a Miatyánkot, a többi között angolul is és így azelső magyarországi angol szöveg közlésével dicsekedhetik.De ebben az esetben is igen valószínű, hogy a szerző nemtudott angolul, csak valahonnan kimásolhatta a szent szöveget.*8Néhány évtizednek kellett eltelnie ahhoz, hogy magyarutazók eltanulják és szülőföldjükön is egy kevéssé elterjeszszéka nehéz angol nyelvet, úgy hogy az angolnyelvű irodalmiátvételek kezdetét csak a század harmincas éveirelehetjük. Ezekről a következő fejezetben fogunk beszámolni.4 5A Basilikon dóron, 102—4. lapjain.wA szerző elmondja az előszóban, hogy gyermekkorában — pueriliaeíate — állította össze a Miatyánk-gyüjteményt, atyjának, a kassaifőbíró és híres latin költő, Bocatius Jánosnak utasítására. Az egy ív terjedelműkis munkából csak egyetlen példány volt ismeretes, a kolozsvárireformátus kollégium könyvtárában, de szóbeli közlés szerint ez az unikumelveszett a közelmúltban ott rendezett könyvkiállítás alkalmával.

VA HARMINCAS ÉS NEGYVENES ÉVEKAwestminsteri szerződés, amelyben Anglia szövetségesénekls!merte'*eT Erdélyt i626-ban, kézzelfogható politikaihasznot nem hajtott sem az angoloknak, sem a magyaroknak,de művelődéstörténeti szempontból mégis jelentős eseményvolt, mert közelebb hozta egymáshoz a két népet, azangolokat Magyarország alaposabb megismerésére sarkalta,•a magyarok előtt pedig szélesre tárta Angliának addig eléggéféltve őrzött kapuját. Az angolok részéről Henry Blount ésSydnam Poyntz jutottak el hozzánk, magyar részről pedigMedgyesi Pál (1629—30), Maksai Péter (1631—2), Tolnai DaliJános (1633—8) és sokan mások, akiket kevésbbé jól ismerünk,hónapokat, sőt eveket töltöttek el odakint, komolytanulmányoknak szentelve magukat. 1 Bizonyára róluk írtaMilton, 1644-ben kiadott Areopagitica-jábaii, hogy „a messzeErdély egészen Oroszország hegyláncos határáról, a hercyniaierdő másik oldaláról is elküldi hozzánk nem is ifjait,hanem meglett férfiait, hogy megtanulják nyelvünket éstheológiai tudományunkat". 2Ezek a „meglett férfiak" aztánmár nemcsak futó benyomásokat szereztek, mint azok a magyarutazók, akik a századfordulón, vagy még előbb jártak1A két angol utazóról lásd útleírásaikat, Blount, Henry, A Voyageinto the Levant, London, 1636 és Poyntz, Sydnam, A True Relaiion offhese Germann Warres from Mansfield's going out of Englánd, mhichmas in the Yeare 1624 untill this last Yeare 1636, Edited for the CamdenSociety, London 1908, továbbá „Sydnam Poyntz angol katona kalandjaiMagyarországon (1626)", Történeti Szemle", 1914 — A^ magyarutazók közül a reformátusokat felsorolja Trócsányi „Református íheológusok".2Milton, John, Areopagiíica (= Everyman's Library 795), 31.

A KORAI STUARTOK ANGLIÁJA 81Angliában, hanem, megismerkedtek az angol élet legkülönbözőbboldalaival és hazajövetelük után komolyan hozzáfogtakaz értékesnek megismert kultúrjavak elterjesztéséhez.A második Stuart király, Charles I Angliája, amelymost feltárult utazóink előtt, bizony sok szokatlan dolgotmutathatott a szegény törökdúlta Magyarország fiainak.Négymillió embert, akik nyugodtan éltek egy olyan földön,amelyre egy évszázad óta ellenség nem tette a lábát; nagyszövőipart, mely már fizetett munkaerővel termelt idegenpiacok számára és helyenként kezdte kihúzni a földművelőkisember lábai alól a földet; kereskedelmi társaságokat,amelyek Indiát, Afrikét, Oroszországot és a Levantét hirdettéknevükben és bizony rendkívül drágán adták mindenfelőlbehozott árucikkeiket. A felületesebbek elnézegethették afényes palotákat, a Vénusz és Apolló szobraival díszített hatalmasparkokat, az exotikus fenevadakkal tömött állatkerteket,a színházakat, a kiöltözötten sétálgató, nemeseket. Amélyebben szántók számára ott voltak az ősi székesegyházak,ahol a festett ablakokat még nem törték össze, Byrdés Gibbons zenéjét még nem hallgattatták el a puritánok.Ott voltak a főiskolák és a két egyetem; ott volt a nagykönyvtár, amelyet ezidőtájt hozott létre Sir Thomas Bodleykönyvszeretete és áldozatkészsége. Ott voltak Bacon-nekegyre szélesebb körben ismertté váló munkái. De meg kellállapítanunk, hogy utazóinkat mindennél jobban megragadtaaz angol nép, különösen pedig az úgynevezett puritánokvallásossága, amelyet olyan őszintének és mélynek találtak,""hogy az angol kultúrjavak közül elsőnek ezt próbáltákniega^jnmgyar lélekbe átültetni.A puritanizmust ma már mint befejezett történeti folyamatotszemlélhetjük és megállapíthatjuk, hogy lényegetiltakozás volt az anglikán reform módja, eredménye, sőtalapelvei ellen. A reformot Erzsébet az egyház hivatalosszervezetének, a Convocation-nek mellőzésével hajtottavégre és a vallásos változást világi törvényekkel, az 1559-ben meghozott Act of Supremacy ós Ací of Uniformüy-Yelszentesítette. Ezek a törvények az államnak rendelték aláaz egyházat és a protestáns hitelveket katolikus szertartásokkalegyesítették. A befejezett tények elméleti megalapo-

zását csak utólag- végezték el az egyház teoretikusai, elsősortbanJewel és Hooker és pedig úgy, bogy kis tour de forceszalaz ősegybázra vezették vissza az elveket s a szertartásokatis. Ez az ilymódon végrehajtott és igazolt reform azonbannem elégítette ki az angol papság jó részét, azokat,akik a bevezető fejezetünkben röviden ismertetett, Európaszertebirtelen felbuzgó vallásos érzéstől eltelve, az egészéletet a vallásnak akarták alárendelni. Ezek úgy gondolkodtak,hogy először is a vallás kérdéseiben nem a királynővagy parlamentje illetékes, hanem ők, a papság; másodszor,hogy veszedelmes megalkuvás lenne még a külsőségek átvételeis az Antikrisztus egyházától; harmadszor és legfőkéntpedig, hogy a tiszta vallás kútfeje nem az ősegyházgyakorlata, hanem egyesegyedül csak a Szentírás. Ezek azelvi ellentétek hozták létre azt a nagy tiltakozást, ami egészenúj irányt adott az angol történelemnek. 3Persze ezek az ellentétek csak fokozatosan bontakoztakki. Kezdetben, vagyis közvetlenül az 1559-es ebendezésután az elégedetlenek inkább csak külsőségeken ütköztekmeg és a vallási gyakorlatnak a „pépes maradványoktól"való megtisztítását követelték; ilyenek voltak a miseruha,a letérdelés, a keresztelésnél való keresztvetés, a jegygyűrűés hasonlóak. A következő lépés az volt, hogy dr. ThomasCartwright cambridgei hittudós vezetésével kifogásolnikezdték az anglikán egyház egész szellemét és a Szentírásravaló hivatkozással apostoli egyszerűséget, a papságnak eredetiműködésébe, vagyis a hívek lelki gondozásába valóvisszatérését és a püspökös rendszer helyett a presbiteritkezdték követelni. Minthogy ez az utóbbi követelés egyértelművolt az egyházi állásoknak felülről történő kinevezés helyettalulról történő választás útján való betöltésével, vagyi*a monarchikus egyház demokratizálásával, a Tudor-monar-3A puritánság történeti fejlődésére 1559 és 1649 között lásd Black,The Reign of Elizabeth, 151—67 és Davies, The Early Stuarts, 66—79. Aszellemiségre igen jó Tawney, Religion and the Rise of Capitalism, 179—24i4, továbbá Schücking, Levin L., Die Familie im Puritanismus, Leipzig1929. A legjobb két' magyar munka: Erdős Károly, Az angol puritanizmus,Debrecen 1912 és Bodonhelyi József, Az angol puritanizmus lelkiélete és magyar hatásai, Debrecen 1942.

A PURITÁNSÁG 83chia hamar szembefordult a „felforgatókkal", Cartwrightnakmenekülnie kellett 1574-ben, követői közül pedig azok,akik nem alkalmazkodtak az anglikán kívánalmakhoz, elvesztettekállásukat és lelkészi jogaikat. De azért az új gondolattovább élt mind az alkalmazkodók — conformists —mind a nem-alkalmazkodók — nonconformists — között.Az alkahnazkodók, akik közül Whitaker és Perkins voltaka leghíresebbek, egyenlőre lemondottak az egyházi szervezetreformjáról ós a régi kereteket igyekeztek új tartalommalmegtölteni. A Róbert Browne ós Henry Barrow körül csoportosulónem-alkalmazkodók pedig ellenzékbe vonultak! ásegészen új, az államtól független, hierarchia és külsőségeknélküli, individualisztikus egyházat követeltek, amelyneklegnagyobb szervezeti egysége az önként összecsoportosulókgyülekezete, a congregation. A kelyzetet nagyon kiélezte azeredetileg anglikánok és puritánok összebékítésére tervezett1604-es konferencia Hampton Court-ban, ahol James királyhangsúlyozta a püspökös rendszer és a monarchia elválaszthatatlanságát— ezt fejezte ki azóta híressé lett aforizmájában,no bishop, no king — és végül nyersen megmondottaa puritánoknak, hogy ha nem alkalmazkodnak, kifogja zavarni őket az országból. Ezzel elkezdődött a karcanglikánok és puritánok között.James uralkodása alatt általában még az. anglikánokvoltak fölényben és mindenféleképpen igyekeztek elnyomniellenfeleiket. Töflvénykozás útján kényszerítették őket azanglikán istentisztelet látogatására és a szentségeknek anglikánszokás szerint való vételére. Vallásos meggyőződésüketlépten-nyomon gúnyolták és sértették. 1617-től kezdve mindenvasárnap felolvasták a templomban, hogy milyen szórakozásokatszabad folytatni az istentisztelet után, kolott apuritán felfogás szerint minden világi szórakozás az Úr napjánakmegszentségtelenítése volt. Megfosztották őket a közvélemény-formáláskét legfőbb eszközétől, a szószéktől és asajtótól. Egyrészt megszabták, hogy a lelkészek miről prédikálhatnak(1622), másrészt előzetes cenzúrának vetettekalá minden vallásos tárgyú könyvet (1624) és azt, aki a rendelkezésekellenére is puritán szellemben szónokolt, vagyilyenirányú könyvet adott ki, legszigorúbban megbüntették,

örtönnel, pellengérrel, sokszor megcsonkítással is. De mindenerőfeszítés biábaívaló volt a vallásos korszak közvéleményénekerejével szemben. A puritánok egyrésze kivándoroltugyan Hollandiába, illetőleg Amerikába, de az angliaimozgalom ereje nem csökkent, hanem ellenkezőleg növekedett,mint „súly alatt a pálma". A James rendeletére kiadottBibba, a tömegesen piacra dobott hitbuzgalmi munkák,a vakbuzgó prédikátorok, akik állandóan járták az országot,évről-évre több embert hangoltak az államegyház és az azttámogató királyság ellen. Végül is a negyvenes években apuritánok lendültek támadásba.A puritánok vezetői tisztában voltak azzal, hogy mindenszámbeli gyarapodás ellenére még mindig kisebbségbenvannak az országban, de viszont meg voltak arról is győződve,hogy az ő álláspontjuk helyes és ezért elhatározták,hogy akármi úton-módon, ha kell fegyverrel is, rákényszerítika nemzetre az általuk egyszer már megismert igazságot.Ezért először is magukévá téve a szociális és gazdasági természetűsérelmeket — amelyekre bőséggel adott okot Charlesbalkezes belpolitikája — vallásos szektából mintegy po-Mtikai párttá alakultak át. Azután ebbe a pártba bevonták,az egyházi reformra törekvő szektáriánusok mellé a hatalomvágyóköznemesség — squirearchy — és a vagyonos polgárságképviselőit is. Ez a megerősített párt azután, ha nemis képviselte a nemzet többségét, de mindenesetre többségevolt a parlamentben ós rendelkezett a nemzet legfőbb erőforrásaival,többek között London városaival is. Ebben a tudatbana puritánok gyors törvényhozó tevékenységbe kezdtekés Charles húzódózó beleegyezésével megreformálták azanglikán egyház egyes oldalait, így például megszüntették alegtöbb panaszra okot adó püspöki rendszert. Végül Charleslehetetlen helyzetbe került koronázási esküje és a parlamentúj követelései között, hadsereget gyüjött (és így próbálkozottmeg az újítók megrendszabályozásával. Mint tudjuk, eza próbálkozás nem sikerült: néhány éves polgárháború utána királyság ereje megtört, Charlest kivégezték és 1649-bena puritánok, igaz, hogy átmenetileg, de kezükbe kapták ahatalimat minden vallásos és szociális elképzelésük megvalósítására.

PURITÁN ESZMÉK MAGYARORSZÁGON 85A magyar utazók, akik a westiminsteri béke utón egyrenagyobb számban keresték fel Angliát, éppen ennek a karcnakközéppontjába kerültek és tanúi voltak a puritánságcsodálatos feltörésének. Látták az egyszerű embert, mélyenelmerülve az Authorized Version, a hivatalos Bibbafordítástanulmányozásába. Látták a Szent Pál templom főhajójábanés udvarán lévő könyvesbódók polcait roskadozni' a hitbuzgalmimunkák, imádságoskönyvek és vallásos röpiratoksúlya alatt. Látták a károm puritán vitaíró, Prynne, Bastwickés Burton kegyetlen megcsonkítását 1637-ben; hallottáklázas szavaikat, amelyekkel állhatatosságra buzdítottáka körülöttük állókat. Olvasták a Cooenant^et,, a szövetséget,amelyben az egész skót nép fogott össze az igaz vallás és akirályság törvényeinek oltalmazására. Nem csodálhatjuk tehát,hogy mindannyiukat elragadták és a reformok útjárasodorták a lelkesedés hullámai.A magyarországi puritán reform lassú megindulását,kezdeti akadályait, majd sikerét Zoiványi Jenő részletesenmegírta alapvető munkájában, az 1911-ben kiadott Puritánusmozgalmak a magyar református egyházban címűben.Itt csak röviden utalhatunk néhány főbb mozzanatra. Az1658-as év elején tíz magyar teológus forma szerinti, írásosfogadalmat tett Londonban, kötelezve magát Isten dicsőségénekés az embertársak lelkiüdvének szolgálatára. 4A kis„liga" szellemi vezére Tolnai Dali János volt, a Hollandiábamenekült puritán hittudós, William Ames egykori tanítványa,öt évi angliai tartózkodás után az angol hitélet legalaposabbismerője. Ő vetette fel először a szövetkezés gondolatát,ő írta alá elsőnek a fogadalmat és hazaérkezése utánő irányította a magyarországi kálvinizmus reformjára törekvőmozgalmat, előbb mint sárospataki tanár, aztán mint lelkészós esperes, ő és társai „a világiak előtt is nem egyszer kikelteka bevett szokások, meglévő szertartások és intézményekellen, bírálgatták a papok működését, meg az iskolai* A fogadalom szövegét a Protocollum V. T. Zemplén, i, 311—2.örökítette meg; közölte Zoványi, Puritámis mozgalmak, Bp. 1911, 25és Bodonhelyi Az angol puritánizmus, 46, is.

tanrendszert, a tankönyveket." 5Elveiket a következő négypontban lehetne röviden összefoglalni: 1. A kereszteléstmindig vasárnap, a templomban, az egész gyülekezet jelenlétébenkell végezni. 2. A vasárnapon kívül minden más ünnepnapotel kell törölni. 3. A lelkipásztorok között nincssemmi rendi, rangi és méltósági alárendeltség. 4. Minden lelkésza saját egykázának híveiből választás útján kikerülőpresbyterinmmal együtt irányítja és ellenőrzi a hívek erkölcsöséletét. Ezen elvek közül azonban a püspökség eltörlésefenyegetni látszott az egykázi egységet, a presbyteriumdemokratikus intézménye pedig sehogyan sem voltösszeegyeztethető a nemesség oligarchikus törekvésével.Amint az egykorú ellenvetés kangzott: „Jobbágyaink dolgainkfelől el vonatta inának. Jobbágyaink fiait kezünkbőlkivennék. Jobbágyaink lennének a mi intőink; a mi nagyobb,az ecelesián bíráink s azok után kellene nekünk somfordálnunk... Az jobbágy presbyter az urának vétkét azpresbytériumban találná bemondani, az urat intenék meg,vagy prédikálnák ki érte". GEzért az 1646-ban Szatmár-Németibentartott nemzeti zsinat megfosztotta Tolnait esperesihivatalától, tanait pedig elvetendőnek bélyegezte 7 . De a mozgalomezzel nem szűnt meg, hanem egyre szélesebb körbenterjedt Erdélyben és Magyarországon is, elsősorban a szellemivezetők erős irodalmi tevékenysége következtében. Ezaz irodalmi tevékenység azután egészen természetes, hogyelsősorban is az olyan jól megismert ós sokra becsült angolhitbuzgalmi irodalom hatású alatt állott, azt fordította, utánoztaés annak segítségével érte el legnagyobb sikereit, kabártudunk nékány világi természetű munkáról is.A következő lapokon sorra fogjuk venni az ebben a korszakbanMagyarországra eljutott angol írókat, először a nagyobbakat,azután a kisebbeket és ismertetni fogjuk lefordított,vagy átdolgozott műveiket, illetőleg a művek magyarvisszhangját.687Zoványi, Puritánus mozgalmak, 29.Medgyesi, Dialógus, 198.Részletesen leírja mindezt az „Acta synodi nationalis".

WILLIAM PERKINS 87William PerkinsA puritán írók közül az első, akinek müveit magyarrakezdték fordítani, William Perkins (1558—1602) volt. 8Perkinsjómódú nemesi családból származott és Cambridge-bennevelkedett, a puritánság szellemi középpontjában. Eredetilegkönnyelmű, sőt kissé léha természetű fiatalember volt,azonban egy egyszeri megtérés megrázó hatása alatt szakítotteddigi életmódjával, hogy komoly tanulmányoknak ésembertársai szolgálatának szentelje életét. Amikor Cartwrightki üldözése után Whitgift canterbury-i érsek mindenangol hittudóst és lelkészt keményen színvallásra kényszerített,Perkins az alkalmazkodást választotta, megmaradt aChrist's College-ban és egyrészt nagyhatású beszédekkel,másrészt szélsőségektől tartózkodó, komoly irodalmi tevékenységgelszolgálta az ügyet. Munkái, amelyeket három kötetbenadtak ki halála után Cambridge-ben, legnagyobbrészben a keresztény lelkület kialakításának problémáivalfoglalkoztak, az üdvösség útját vizsgálták és sokfelé hatottak.A mai kittudomány ezeket tekinti a pietista gondolatősforrásának.Perkins hírneve nem tudjuk mikor jutott el Magyarországra,de Szepsi Csombor Marton már mint „nagyhírűtheológust" említi I6l8-ban; művei nemcsak Debrecenben ésa Schola Rivulina könyvtárában voltak meg, hanem széleskörben ismerték és idézték őket mindenfelé. 9Négy jellegzetesmunkáját magyarra is lefordították, egy ötödiket pedigkissé szabadabb átdolgozásban adtak ki magyar nyelven,úgy, hogy Perkins magyarországi népszerűsége egészen meglepőnekmondható.Az első munka már 1620-ban megjelent DebrecenbenCatholicus Református címen és Perkins-et mint apologétát8Életrajza: DNB, xlv, 6—9.9Szepsi Csombor Márton, Evropica Varietas, 113. — Keresszegi H.István, Az Keresztyéni Hitnek Ágazatiról, Várad 1640, 162, 481. — Miskolczi,Independentismus, 7. — [Dyke, Dániel], Szű Titka, ford. NánásiL. István. Kolozsvár 1670, 160, 366, 750. — Nagy Szőlősi Mihály, Lobogószövétnek, Kolozsvár 1676, (= Uj kiadás Bp. 1937), 8. — Felvinczi, flaeresiologia,132.

mutatja. Az igaz keresztényi anyaszentegyház ismertető jegyeitvizsgálja, megállapítja, hogy az mennyiben egyezik arómai egykázzal és mennyiben különbözik tőle. Végezetülfelsorolja a római egyház vétkeit és röviden inti a katolikusokattévelygéseik elhagyására. A tfordító, 'Kecskeméti C.János ungvári prédikátor, az angol eredetinek spanyol fordításaután készült latin szövegből dolgozott és munka közben„nem nézte az igéknek ós betűknek mivoltát, kanem azérteimét"; ha szükségesnek látta, magyarázatot is fűzöttegyes részletekhez. Véleménye szerint Perkins „igen röviden,de bölcsen és nyilván" oltalmazza a hitet és ezért könyve,„noha kicsin, de oly könyv, mely méltó, hogy nem csak ezhárom nyelven, de minden nyelveken, sokkal inkább pedigezen a magyar nyelven, holott igen barbára lingva... kezekbenforogjon." Ügy látszik valóban forgott is a kortársakkezén, mert megtaláljuk például Demétei András hátrahagyottkönyvei között és a Sehol a Rivulina könyvtárábanis. 10Perkins egyéniségéhez azonban jobban illett a hívőklelki gondozása és az erkölcsi útmutatás, mint az elvont teológiaivita és így legnagyobb sikerrel a gyakorlati tanácsokatadó, keresztényi életre vezető conduct-book műfajátművelte. (Ezzel egyébként példát mutatott az utána következőpuritán íróknak, Baylytől Baxter-ig, akik mind azilyen természetű, építő munkát tették irodalmi tevékenységüktengelyébe.) Ebbe a műfajba tartozik az a két tanulmány,amely Az ember eleiének, bodogul való igazgatásánakmodgyáról és Patika szerszamos Bolt, az az... az jól ésbódogúl való meghalásnak modgyáról való tanítás címen jelentmeg Lőcsén először 1637-ben, azután 1641-ben is. Ezeketis latinból fordította Iratosi János toranyai prédikátor, azeredetiek címe Eüdzoia, Hoc est de bene beateque vioendiratione tracíatus, illetőleg Myrothecium, hoc est de naturadiversisque mortis generibus et de ratione bene feliciterque1 0Az idézett hely Perkins, Catholicus Református, (8). A könyvelterjedésére vonatkozólag lásd Zoványi Jenő, „Egy református papkönyvtára a XVII. században", Magyar Könyoszemle, xv, 1907. ésThiuírzó Ferenc, A nagybányai eo. ref. főiskola története, Naigybánya1905.

PERKINS MUNKÁI 89moriendi tracMus volt. Itt Perkins elemében van és részletekrekiterjedő útmutatást ad olvasóinak. Az emberi életcélja kettős, Isten dicsőségét és az ember üdvösségét kellszolgálnia; erre a bit vezeti az embert; a bit nem mindenkinekadatik meg; a boldog kiválasztottakat bizonyos jelekbőlfel lehet ismerni (ime, a Cromwellben és a többi puritánvezérben olyan határozottsággal jelentkező hivatási-tudategyik gyökérszála!), a jelek közül legfontosabb a tiszta lelkiismeret;akinek tiszta a lelkiismerete, az könnyen fogadja ahalált, mint ahogy általában a jó halálra legjobb előkészületa jó élet. Ezek az igazságok azonban sohasem a priori,vagy a katedra csalhatatlan magasságából jutnak el az olvasóhoz,hanem mindig gyakorlati példák elemzéséből származnak,így például az istenes meghalásnak módját Hooper,Gardiner, Knox és mások halálának elbeszélésével világítjameg a szerző.Igen hasonló ehhez a munkához a Lelkiismeretnekakadékiról írt és Amsterdamban 1648-ban kiadott könyvecskeis. Az ismeretlen fordító ezt Perkins legelterjedtebb munkája,The Whole Treatise of the Cases of Conscience utánkészítette, amely többi között mintája volt Ames hasonlócímű munkájának, az alább ismertetendő, nagyhatású DeConscientia-nak. is. A szerző itt sorra veszi a lelkiélet legfontosabbeseteit, letárgyalja a bűnt, bűnbánatot, megtéréstés hasonlókat. Ismét egész fejezet szól „az idvösségnék bizonyosságiról",felsorolva azokat a bibliai részleteket, amelyeka kiválasztottakról tesznek említést. A könyv dereka,több mint fele a lelki kísértések öt fő csoportját ismerteti —az Isten akaratából, a külső nyomorúségökból, a káromkodásokból,az ember bűneiből és végül a tulajdon testébőlszármazó kísértéseket — és mindegyikre talál vigasztalást.A sok érdekes problémafelvetés közül hadd említsük megcsak azt az egyet, hogy felteszi a kérdést: ,,imiképpen lehet,hogy a test földből való lévén, az elmét megháborítsa?" aválaszban pedig rámutat a test és a lélek között fennállóbensőséges kapcsolatra és bizonyítja, hogy a test egyes folyadékaiés változásai milyen hatással vannak a lélek álla-

porára. 11Kár, hogy a fordító csak a perkinsi munka elsőrészét tudta magyarra átültetni, a második, nagyobb rész lefordítatlanmaradt.A kísértésekkel foglalkozik Perkins két párbeszédesmunkája is, Dialógus conflictum inier Satanam ef Christnanumcontinens és Dialógus inier ministrum et Christianum.Ezeket Debreceni T. István, debreceni tanácsnok, majd főbírófordította le 1662-ben, de csak jóval később, 1685-benkerült ki a sajtó alól. Kettős kereszt, Es késértet alatt nyögőKeresztény embernek lelki orvoslása címen. Az első párbeszédbenSátán és a keresztény vitája károm részre tagolódik.12Az első .,kairc"-ban Sátán azzal gyötri a keresztényt^kogy felette bűnös és kárhozatra rendeltetett, aminek biztosjele sok nyomorúsága. A második harcban megpróbáljamegingatni hitbizonyosságában, a harmadikban pedig azt sugallja,hogy egész hite és vallása csak képzelgés. A kereszténymindig a tiszta evangéliumi igazsággal válaszol, egyedülireménységét Istenbe veti és a puritán mártír Bradfordszép imádságához menekül. A második párbeszédben a lelkipásztorpróbálja hívének küzdelmét megérteni és megosztaniaA hívő nem biztos abban, hogy valóban megtért-e, fél, hogynem tartozik a kiválasztottak közé, nem bizonyos bűnei bocsánatafelől. A lelkipásztor megkapó gyengédséggel oszlatjael a kételyeket és gyógyítgatja a kétségeskedő lélek sebeit.Perkins őszinte, erős érzelmi vonásokat mutató pietizmusaigen jól kitűnik különösen az utóbbi dialógusból.Ezek mellé a fordítások mellé oda kell sorolnunk CsúziCseh Jakabnak, a hányatott életű, gályarabságot is szenvedettlelkésznek és később dunántúli református püspöknekkönyvét, az 1680-ban Debrecenben kiadott Lelki BölcseségreTanító Oskolá-t, mint amely szintén Perkins munkája nyománkeletkezett. „Mind magam s mind keresztyén feleim épületérefogtam pennát kezemben" — írja Csúzi Cseh az előszóban.„Gyönyörködvén olvasásában amaz nagy Practicus11Perkins, William, A Lelki-ismeretnek akadekirol, Amsterdam1648, 274-től végig.1 2Magam a könyvet a háborús nehézségek miatt nem láthattam,,ismertetésem alapja Bodonhelyi, Az angol puritanizmus, 34—5.

LEWIS BATLT 91Theologusnak, Perkinsus Wilhelmnek, elsőben majd szórulszóraakartam fordítani született nyelvünkre Metanoiologianevű könyvét, de megtapasztalván, kogy az inkább Scholaiképpens nem minden csekély elmének megfogkatása szerintvolna irva, szándékomat megváltoztattam és bizonyos kérdésekbens feleletekben foglalván írásomat (melly oktatásnakformája kiváltképpen az anyai nyelven leg-foganatosabb azépületre) ugy alkalmaztattam a dolgot, kogy Perkinsus munkájábólse maradna el semmi praxisra való s azonban valamiezen matériára tartoznék egyiinnen másunnan is öszVe szedegetném".13A könyv tárgya a megtérés. Ismerteti lényegét,aztán különböző fajtáit, indító okát. Foglalkozik az akadályokkal,amelyek a megtérés útjában vannak, az eszközökkel,amelyek által az akadályok legyőzhetők. Az „igaz megtérésvalóságos jeleinek" leírása ós az „istenes maga-viseléssummája" után még egy végső nagy fejezetet kapunk,amely a megtérésnek útját mutatja meg, részben clairtvaux-iSzent Bernát után, előírván a könnykullatást, a testnekkülső sanyargatását, a böjtöt és a misztikusok többi eszközeit.Igen szép példája a könyv annak, kogy miképpen lettmagyarrá teológusaink kezén az olyan angol irodalmianyag, amelyet átvevésre alkalmasnak találtak és egybenkövetkeztetni enged a perkinsi vallásosság és ékesszólás katásáraa korszak folyamán.LewisBaylyUgyanabban az időben, amikor Perkins művei kezdtekelterjedni a magyar protestánsok között, elindult magyarországidiadalútjára az angol puritán irodalom egyik legnagyobbcqnduct-book-JEL, a Praxis Pietatis is. Lewis Bayly(fl631), skót családból származott, Oxfordban végzeit hittudósés a walesi Bangor püspöke 14eredetileg az akkori walesiherceg, a későbbi Charles I kedvéért írta és adta ki ThePractice of Piety, directing a ChrisUan, how to roalk ihat hemay please God címmel, de a minden sorból kicsendülő1 3Csúzi Cseh Jakab, Lelki Bölcgeségre Tanitó Oskola. Bevezetés." Életrajza: DNB, iii, 448—9.

őszinte vallásos érzés meg a stílus egyszerűsége azonnal megkedveltettékaz egyszerűbb emberekkel is, akik aztán 45 kiadástvásároltak meg belőle 1613 és 1640 között. Ebben akönyvben érte el tetőpontját az élet átvallásosítésára irányulópuritán törekvés. A legújabb megállapítások szerint is „Cromwellforradalma előtt ez volt a legjobban elterjedt hitbuzgalmimunka egész Angliában" 15és nem kisebb írókra hatott,mint Milton és Bunyan-re. Az utóbbi felesége ezt a könyvetkapta hozományba, egy másik hitbuzgabnd munkávalegyetemben. 16Nagyon hamar megkedvelték a kontinensen is,a francia fordítás 1625-ből, a német 1629-ből, a walesi 1630-ból, a lengyel 1647-ből való, Medgyesi Pál igazán kongeniálismagyar változata pedig 1636-ban jelent meg először Debrecenbenés számos kiadást ért meg a század folyamán. 17Az első kiadás létrejöttét így meséli el a fordító MedgyesiPál, aki Lorántffy Zsuzsanna udvari papja volt és kiváló hitszónok-író:„Én ez könyvet, (az ő hasznos voltát nemzetemmelközleni óhajtozó buzgóságomnak tüzétől gerjedeztemben)még Angliában, amaz régi híres neves és emlékezetes CantabrigiaiAkadémiában kezdettem volt fordítani . •. de sok dolgaimtóls kiváltképpen hazámban való készülgetésemtől tartóztatván,elébb akkor benne nem mehettem. Hanem aztániítkon, debreceni mesterségemnek első esztendejében az ÁgostonDoctor Vallását fordítván, a könyvnek bővebb voltáért...ez Praxishói némely szép elmélkedéseket és könyörgéseketkiszedegettem! ós az Ágoston Vallásá-val együtt ki is bocsátottam.Ez immár ebben lévén, következendő 1633-ban boldogemlékezetű Molnár Albert... itt-kinn jártában talál egy gem-1 5Lenbe, Hans, „Kirche und Glauben in England", (= Wolf, Dieenglische Kulturideologie, Berlin 1941, 1—73). 49.1 9Bayly-nek Miltonra gyakorolt hatásáról ír Tulloch, J., English:Puritanism and its Leaders, Edinburgh—London, 1861, 170. Bunyan-róllásd Davies, The Early Stuarts, 192 és Cambridge Eistory, vii, 168. Mrs.Bunyan hozományának másik fele Arthur Dent szintén híres conductbook-ja.volt, Plaine Man's Path-may to Eeaven.1TA fordításokat mind felsorolja a Cambridge Bibliography, i, 684,kivéve a magyart. Ezt sajnos még nem tartja számon az angol könyvészet,pedig a British Museumban megvan a magyarnyelvű Praxis hét kiadásaközül a második. Erre vonatkozólag lásd British Museum, Catalogueof Printed Books, xii, 72.

PRAXfS PIETATIS 93mariusnál az Praxis-ra.... s kére, hogy ez német fordítástaiz angliaival egy-két tekintettel vetnők össze. És holott aznémet fordításban nagy változások, csonkaságok és kiváltképpenaz levelek szélén feljegyzett Szentírás locusainak sregi páterek mondásainak elhagyásai tapasztaltainak vala,felette igen kezde engem kérni, hogy az angliai nyelvből fordítanámmeg egészen a könyvet, szintén olyan formán a mintott vagyon így fogtam aztán derekasan a fordításhoz." 18A kis imakönyv alakú, de majdnem ezieroldalas könyva teológia útján indul ós egy kosszú bevezető fejezetben Istenlétezését, megjelenési formáit, neveit, tulajdonságait ismerteti,a skolasztikusokra emlékeztető aprólókossággal. De mára következő két fejezet sejteti, kogy kitbuzgalmi munkávalvan dolgunk: a másodikban a szerző az emberi nem „vég!nélkül való nyavalyásságát", vagyis az eredeti bűnből szár-!mazó örök emberi nyomorúságot és a bűnös lélek kínjait írjale, a harmadikban viszont az „Istennel Krisztusban megbékélletembernek életében és kalálában való boldog állapottyát."Az elkárhozás végtelen sötétségű háttere előtt febagyogaz Apokahpszis látomása a mennyei Jeruzsálemről.„Nincs tékát kely teremtéssel ily dicsőséges, szépséggel ilygyönyörűséges, lakásra ily vigasságas. Miért ebben a Krisztusa király, a törvény a szeretet, a becsület a tökéletesség, a békességa boldogság, az élet az örökké valóság. Itt a világosságsötétség nélkül vagyon, szomorúság nélkül az öröm." Ittaz ember végketetlen kívánságait betölti Isten boldogító látása,és Istennel egyesülve él az idők végezetéig. A szerzőpedig az Ur Jézus Krisztus könyörületességére kéri ós lelkeüdvösségére kényszeríti olvasóját, kogy vizsgálja meg, veleegyütt, miképpen leket az örök boldogságra jutni. 19Az égi város útján sok akadály kátráltatja a gyarló embert,mert kiszen még a Szentírásban is vannak olyan kelyek,1 8Medgyesi szavait az előljáró beszédből vettem. Munkámnál aPraxis Pietaiis 1645-as, váradi, díszcímlapos kiadását használtam, mertMedgyesi maga ezt tartotta a legteljesebb kiadásnak és előszavában lelkérekötötte a nyomdászoknak, hogy ezentúl mindig ezt kövessék. Idézeteimebből a kiadásból valók. — Az Ágoston Vallásá-v&l együtt kibocsátottelmélkedésgyüjtemény címe Scala Coeli volt.1 8Az idézetek helye: 67, 115, 159.

amelyek félreértve bátorságot adnak a bűnözésre. Igen nagyakadály „ a nagy emberek rossz példaadása, melyekhez a kivságosemberek sokkal inkább 'hozzászabják magukat erkölcsökbenmint az Isten igéjebeli szent parancsolatokkoz", pedigtöbbnyire a szegények veszik az evangéliumot és csakkevesen üdvözülnek a gazdagok közül. Akadály a gonosz társaság,akadály „az a hitvány félelem, mely főképpen az ifiaknakforog elméjekben, hogy tudnia illik az istenes életnekgyakorlása komorrá és magának valóvá teszi az embert'".Akadály a hosszú élet reménye is, ami pedig legcsalékonyabbminden reménység között. Ezeket az akadályokat ki kell magábólvetni az embernek, és azután mindenre kiterjedő, mindennaposgyakorlással készülődnie a nagy útra." 0A hívő ember a reggelt kegyes elmélkedésekkel kezeli,egész nap Istennel jár, kitér minden bűn útjából és napjátlelküsmeret-vizsgálattal fejezi be. Ha valaki vagyonos, cselédettartó ember, akkor alattvalóit is ugyanúgy irányítja,imákra, zsoltáréneklésre szoktatja. Az Isten szombatját igazmódon tartja meg, „táncolás, alakozás, álorca játszás, kártyázás,kockázás, ostáblázás, latorkodás, lövöldözés, laptázás,vadak vijtatása, tobzódás, duskálás és több efféle balgataghivségok" nélkül. Böjtöl, alamizsnálkodik, gyakran él az Úrvacsorával,a betegséget és a halált is erős lélekkel viseli, sőtha kell vértanúhalált is hal az Úrért. Az ilyen halálra példa„Cranmeré, Latimeré, Hooperé, Ridleyé, Farraré, Bradfordé;Sanderé, Philpoté, Gloveré, Tayloré és számtalanoké.''Általában, a kívő mindenütt példákat talál elméjének megvilágosításáraés bibliai nyelvű, szép gondolatokkal teltimádságokat akaratának erősítésére. 21Az egész korszakban nem találunk még egyet az angolbólfordított munkák között, amely ennyire megfelelt volnaa komolyságra és elmélyülésre hajlamos, erősen vallásos magyarléleknek és ennyire beilleszkedett volna irodalmi alkotásainkközé. Az első, 1636-os kiadást még 6 újabb követte16?8-ig, és egy rövidített, összevont kiadást is készített belőleDrégelypalánki János; ez volt az úgynevezett Praxis2 02 1Az idézetek helye: 221, 233.Az idézetek helye: 504, 863.

WILLIAM COWPER 95Pietatis Contracta, Debrecen 1692. Mint már említettük, utattalált még katolikus pap könyvtárába is 22és a kortársak dicsérőszavai is nagy megbecsülésről tanúskodnak. Medgyesimaga úgy vélekedett róla, hogy „keresztyén üdvözülni vágyóembernek, az egy Bibbán kívül könyv soha ennél hasznosabbkezében nem volt." 23Mai kritikusa pedig megállapítja,hogy „Bayly-Medgyesi Praxis Pietatis-án keresztül gyakoroltaz angol puritán kegyesség legszélesebb körű katást a magyarreformátus egyházban, elsősoriban természetesen a XVIL században,de közvetlenül vagy közvetve később is". 2 *Kisebb puritán írókPerkins ós Bayly mellett a feltörő puritánság más íróivalis foglalkoztak református lelkészeink. Jokn Durie (1596—1680), az ismert reformátor és nevelési író tervezete az ágostaiés helvét felekezetek egyesítéséről állásfoglalásra bírta aGeleji Katona István elnöklete alatt 1634-ben tartott erdélyizsinatot. 25William Twisse és Matthew Sutcliffe nevével is találkozunk,26William Cowper, Alexander Grosse és néhánynévtelen szerző egy-egy munkája pedig megjelent magyarulis — legtöbbnyire a nagyon szorgalmas Medgyesi Pál fordításában— és beleilleszkedett a magyar vallásos irodalomba.William Cowper (1568—1619) galloway-i püspök 27dialógusa,amelyet Hét napoki beszélgetések címen fordítottMedgyesi angolból, 1637-ben, a hitvédő munkák számát gya-2 2Korányi Ferenc szerint Vépi Benedek esztergomi őrkanonok hátrahagyottkönyve közül ez volt az egyik. „Könyvek...". 210.2 3Medgye-ii

apította. A szerző kifejti, hogy Simon Zelotes, ArimatkiaiJózsef, sőt maga Szent Pál apostol is tanították az evangéliumotBritanniában és hamar megtérítették a lakosságot.Krisztus után 124 körül már Lucius és Donald, a dók, illetőlegaz északi részek királyai is felvették a keresztségétKésőbb, Diocletianus császár idején, a szigetnek a rómaiaktólmegszállott dék részéről északra menekültek az üldözöttkeresztények, „Crackhnthoz, akkori skóciai királyhoz, kinagy örömest fogadá őket és ő nekik lakásukra az Emberszigetet rendelé, holott templomot is építtete, mely más névenSodorensis Ecclesia-Jiak. neveztetik." 23A rómaiak kivonulásaután az ősi kit elterjedt ós uralkodott az, egész szigeten,míg Augustinus Junior, Krisztus után a 600-ik esztendőbenbe nem vétette a britekkel a római ceremóniákat. Ezentúla pápa f ősege alá tartozott a két sziget, azután is, kogy Rómaaz Antikrisztus székhelye lett. íme, itt a választétel arra akérdésre, kogy „hol volt a ti Ecclesiátok Luther előtt?" Látjuktekét, hogy Cowper könyve is az angliai egyház apostolieredetét bizonyította, úgy mint az Apológia és Perkins CatholicusReformatus-a s így igen alkalmas volt a protestánsöntudat megerősítésére. Második kiadása is volt Debrecenben,1661-ben.Ugyanezen az úton haladt az ismeretlen angol szerzőtőlszármazó Szent Ágoston Vallása is, Medgyesi Pál fordításában.A szerző bebizonyítja, hogy a nagy egyházdoktór, akimajdnem 1200 évvel élt Lutker előtt, nemcsak, kogy a pápistákhoznem tartozott, hanem éppen sokban különbözött tőlük,a protestánsokkal pedig a hit minden lényeges ágazatábanegyetértett. A kisterjedelmű könyvecske a fönt már említettScala Co

ALEXANDER GROSSE 97táns Miikolai Hegedűs János, saját szavai szerint azért, mert„olyan hasznos munkát nem látott s nem olvasott, sőt nem ishallott, mely Istennek a választottak körül való dolgait, azüdvösség mélységes titkait, miképpen viszi tudniillik Isten azövéit a mennyei dicsőségre, ily szép röviden leírta volnamint ez kis könyvecske". 30Végeredményben katekizmus-féleez, amely kérdéseket tesz fel a hit lényeges tételéiről — Istenlétezéséről, az eleve elrendelésről, a megváltásról, az elhívásról,a megdicsőülésről — és mindegyik kérdésre 2—3hibliai idézettel válaszol. Igen érdekes benne Mikolai utószava,ahol elmondja, hogy milyen nehézséget okozott nékinyelvünk akkori szegénysége, mint kellett megmagyarítani alogikai terminusokat ós sok mást is; tudja,, hogy nyelvújításáértgáncsolni fogják, de el fogja tűrni, fődolog, hogy anyelv gazdagodjék.Grosso könyve nem egymagában jelent meg, hanenV Mikolaimég három másik, rövidebb katekizáló munkát is csatolthozzá, amelyek lehet, hogy szintén angol eredetűek Ezekközül a Biblia Tanúi a Szentírás olvasására és rendszeres tanulmányozásáraszoktat; a Szentek Napi-Száma az, újjászületettekszámára állítja össze a kegyesség-gyakorlás módját; azIstenes Tselédeknek Lelki Prebendájok pedig a gyermekekcsaládi nevelésére és a szolgák lelki irányítására oktatja acsaládapát és a jómódú házigazdát.Ugyancsak katekizmus a Lelki A Be-Ce is, amelyet LorántffyZsuzsanna fejedelemasszony „apróbb cselédjeinekhasznokra" fordított le, „egy istenfélő tudós Anglus tanítónakÍrásából" Medgyesi Pál. Mint már említettük, a buzgóvallásos kor felfedezte a szolgában is a hittestvért, a puritánságpedig egyenesen kötelességévé tette a munkaadónak,hogy alkalmazottai lelkét gondozza. Ebben segít az A Be-Ce.Előbb kérdésekben és feleletekben végighalad a hit leglényegesebbágazatain — teremtés, eredeti bűn, megváltás, istenikegyelem, jó cselekedetek szükségessége — azután ismertetia keresztény ember kötelességeit különböző élethelyzetekben.A Jkérdezgető" kérdésére a „felelő" mindig bibliai idézettelválaszol, amelyhez néha párszavass magyarázatot is fűz, „az3 0Gíosse, Tüzes oszlop, (5).

gyengékkez képest". így tanuljuk meg, hogy mik a kötelességeia tisztviselőknek, az alattvalóknak, a lelkészeknek, acselécles ós a magános embernek, a gazdagnak és szegénynek,az öregnek és a fiatalnak. A könyv használatára Medgyesiilyen tanácsot ád: „1- Napjában két-három kérdést tanultassanakmeg ezekben; csak az dolgozás közben is meglehet ezkönnyen. Vasárnap aztán mind mondja el az ki mit tanult.2. A feljegyzett helyeket a Bibliában keressék fel és szépmagyarán a gazda vagy gazdaasszony vagy más ő helyettökolvassa el előttük. 3. Szoktassák reá arra is, hogy a praedicatiokbanhallott tanúságokat és hasznokat ez kérdések valamelyikéretudják vinni és 4. aki mikor vagy szóban vagycselekedetben mit vét, azt is mindjárt mutassák meg, hol melyikkérdés és felelet ellen esett: a jót hasonlatosképpen,mely kérdés szerint lett". 31így válik a könyv az egyéni vallásosságtámaszán túlmenően a társadalmi fegyelmezés eszközévé.Hasznosságát valószínűleg a kortársak is febsmerték,mert négy kiadásban jelent meg 1645 és 1684 között.Néhány világi íróAz ilyen puritán szellemben fogant vallási művek, Perkins,Bayly ős a többiek munkái mellett csak igen kis szerepjutott másfajta műveknek. Tudjuk, kogy olvasták Jolin Barcflay(1582—1621) kires Argenis-ét, amely több európai nevezeteskortárs között Bethlen Gábort is szerepeltette Peranhyleus,vagyis Erdőntúli álnéven; 32ismerték a Florilegus Júniusálnév alá rejtőzött angol író munkáját a résizegességről, amelyetDiószegi Bónis Mátyás fordított le 1649-ben; 33Comeniusnaka Janim Linguarum-haz írt angol ős btelga indexét, azaz3 1Lelki A Be-Ce, ford. Medgyesi Pál, Gyulafehérvár 1645, (4).3 2Barclay életrajza: DNB, iii, 162—4. — Peranhyleus szerepérő!1. Argenis, Frankfurt 1650, 95—7. — Szilágyi Benjámin István már 1646-han említi a „gunyoros angol Bareley"-t, „Acta synodi natiomalis", 174.Megvolt a Bethlenek keresdi könyvtárában is Lukinich, „Bethlen Elekkönyvtára 1685-ból", Magyar Könyvszemle, xxix, 1922.ás Florilegius Június, Az Részegesnek gyűlölséges, Utálatos és rettenetesállapottya, ford. Diószegi Bónis Mátyás, Leyden '1649. IsmertetiAkadémiai Értesítő, 1844, 162; idéz belőle Hóman-Szekfű, Magyar Történet,v, 144.

FRÖLICH MEDUIXA GEOGRAPHIAE 99szótárát is lefordították Csaholci János és Bihari János, főkéntaz erdélyi iskolák használatára 1647-ben. 34Azonban a magyarprotestantizmus érdeklődése sokkal inkább a vallásnakszólt, semhogy világias olvasmányokkal sokat bibelődkettekvolna. Az egyetlen munka, amely teljesen világi jellegűFrőlich Dávidnak, a császár matematikusának és kalendáiium-csinálójának latinnyelvű útikalauza, a Bárífán kiadottMedulla Geographiae Practicae.Ez az ősrégi Baedeker, amely tudomásunk szerint az elsőa maga nemében Magyarországon, mert kiszen 1639-ben jelentmeg, olyan érdekes-és megbízható fejezetet közöl Nagybritanniáról,mely a mai olvasót is meglepi. Az ország helyzetének,éghajlatának, termékeinek, lakosainak rövid ismertetéseután a szerző felosztja az országot a tankönyvekbenmegszokott négy részre, tékát Angkára, Skóciára, Walcsreés Írországra és hozzákezd az egyes részek ismertetésékez.Ezt az ismertetést az utazó szükségleteihez szabja. Megyérőlmegyérehalad és mindenütt részletesen leírja különösen azomberföldrajzi tényeket. A városok, az építmények, a lakosok,a gazdasági tevékenység jól kidomborodik, ezzel szembena kegyek és a vizek kissé káttérbe szorulnak. Ezen az önmagátólszűkTeszabott katáron belül azonban a szerző tudásavalóban tiszteletreméltó. Amikor Cambridge-ről ír, nem elégszikmeg néhány közhellyel a „híres egyetemről", hanem feljegyzi,hogy a város mocsaras, egészségtelen vidéken épült,a Cam folyó mindkét partján, sok régi épülettel büszkélkedik,kíres a söréről és a vásárairól. Somersetbe érve, nem felejtiel megemlíteni a „glastonbury-i apátság rendkívül kíresromjait, amelynek temetőjében látható a britek legnagyobbkirályának, Artkurnak emlékműve"; Cheshire-ben nem mulasztjael megemlíteni Chester különleges, árkádos építkezését.Az ő leírásában London nem nagyhangú, de üres szuperlativuszokhalmaza, hanem igazi város. Habár „Európánaka legnépesebb, leggazdagabb és legnagyobb kiterjedésű fővárosa",mégis „legtöbbnyire szűk, sötét, rendetlenül épült faházakkalteli". Sok szabadságot élvez, annyira, kogy „semmis* A szótár címe Index Vocabulorum volt, Gyulafehérváron; jelentmeg először 1647-ben, aztán Lőcsén két évvel később.

féle királyi tekintélyt nem ismer el maga fölött, kakár a királymaga is ott lakik". Van itt 12 kollégium, „amelyeket a népnyelvén vendéglőknek kívnak; ezekben szokták ifjaikat a jogtudományokraés törvényeik ismeretére szoktatni". A látványosságokkosszá sorát (amelyek közül nem kiányoznaktheatra suburbana pro histrionibus et ferarum venatoribussem) azzal a megjegyzéssel zárja le, kogy ketenként 9000ökröt szoktak levágni a 350.000 főnyi lakosság táplálkozására.Sajnos, a szerző nem árulja el forrásait, nem tudjuk^kogy honnan szerezte oly részletes és alapos ismereteit. Azonbana topográfia elkanyagolása és a regionáUs tárgyalási móderősen emlékeztet William Camden kíres Britannia-jára(1586) és így felvetődik a kérdés, kogy vájjon nem ebből azelső nagy angol földrajzból merített-e a magyar tudós, esetlegnémet közvetítéssel? (35)*Amint látjuk, századunk karmincas és negyvenes éveimeglehetősen fontosak az angol-magyar szellemi érintkezéstörténetében. Ekkor kezdik a magyarok nagyobb számbanlátogatni és személyes tapasztalatból megismerni a brit szigeteket.Ekkor jutnak el Magyarországra a puritán eszmék,amelyek később oly erővel befolyásolják majd a reformátusegyházat. Tolnai és Medgyesi működése ezekben az évekbenkezdődik és — ami) bennünket itt legjobban érdekel — ekkorjelennek meg az első angolból fordított magyar könyvek is.Ezek a könyvek legnagyobb részt a valláisosi' irodalom körébetartoznak, puritán szellemű hitvédő, hitbuzgalmi, erkölcsjavítómunkák. De azért az angol világi irodalom néhányalkotását is megtaláljuk a magyar könyvtárakban, sőt amagyarra fordított munkák között is. Valószínűnek látszik,hogy ezekben az évtizedekben erősödött meg Magyarországonaz angol szellem nagyrabecsülése, amelyet oly sokszorkiemelnek a század második felében hazánkat látogató angolutazók és amely örökségül maradt későbbi századokra is.3 6Az idézetek Frőlich, Medulla Geographiae Practicae, 4-18, 424—5.

VIA SZÁZAD DEREKÁNA század középső évtizedei, az ötvenes és hatvanas évekTendkívül mozgalmasak voltak, mind az angol mind a magyarnép számára. Angliában a Commonmealth néven ismertköztársasági kísérlet, majd Cromwell katonauraJma, végül akirályság helyreállítása és a restaurációs belpolitika állandónyugtalanságban tartotta a lelkeket. Magyarországon ugyanezvolt a helyzet: itt a török utolsó nagy támadásai, Várad, Zrínyivár eleste, keleten az erdélyi fejedelemségnek gyenge kezekbekerülése, nyugaton a leopoldi önkényuralom egyre erősödőnyomása jelentették a nyugtalanító tényezőket. Azonbanpobtikai nyugtalanságtól függetlenül a személyes érintkezésnemcsak, hogy folytatódott, hanem jelentősen meg iserősödött. Angol részről nem sok történt; csak Isaac Basireerdélyi tanárkodását jegyezhetjük fel 1655 és 1661 között ésEdward Browne utazását 1660-ban 1 , de magyar részről márlegalább harminc utazóról tudunk, aki rövidebb-hosszabbidőt töltött Angliában. így például Komáromi CsipkésGyörgy (1652), Budai B. István (1653-5), Schaum Konstantin,II. Rákóczi György fejedelem Cromwellkez küldött követe(1655), Martonfalvi György (1657), Tolnai F. István(1660), Bethlen Miklós (1663) és Szentiványi Markos Dániel(1667-8). 2 Ezek az utazók azután másokat is fellelkesítettek,olyanokat, akik „sosem jutottak el az angliai Korintkosba és1Az előbbiről jó összefoglalás Endrődi Frigyes, „Basire Izsák Erdélyben",Angol Filológiai Tanulmányok, ií, 1937. Browne útleírásánakcíme A Brief Account of Somé Traoels in dioers Parts of Burope, 'oiz.Hungária (etc) London 1660.2Részletes összeállítás Trócsányi, „Református theológusok".

sosem hajózhattak át a britanniai óceánon" 3 s együttesmunkával széles utat nyitották hazánk felé az angol szelleniiségnek,amely ezekben az évtizedekben továbbra is a puritánságjegyében állott.A puritánság történeti fejlődését nyomon követve, fentebbmár eljutottunk az emlékezetes 1649-es évig. Láttuk, hogy alényegében vallási és erkölcsi reformra törő mozgalom mintolvasztotta magába a fennálló társadalmi renddel elégedetlenelemeket, mint vette fel a politikai párt jegyeit és mint győztele ellenfelét, a király körül csoportosult nemességet. Ezzela puritánság mint politikai mozgalom elérte a tetőpontot ésrálépett a lefelé vezető útra. A pártba foglalt heterogén elemeketcsak a királyság ellen folytatott közös harc cementjetartotta össze s így szinte a győzelem pillanatában megindulta bomlási folyamat. A nincstelen szegények, akiket levellerés digger néven emlegettek, az emberek egyenjogúságátkezdték hangoztatni és az egész angol föld újrafelosztásátkövetelték, a birtokosok és vagyonos kereskedők nagy megütközésére;az independensek vallási türelmet, a quakerekpacifizmust kezdtek hirdetni, nagy ellentétben azí igazi puritánhivatás-tudattal; a Nem Model Army pobtizáló tábornokaikatonai nralmat akartak és így szembe kerültek a köztársaságielemekkel, mindazokkal, akik éppen az önkényuralomellen fogtak volt fegyvert. Ilyen erőktől széthúzva, apolitikai értelemben vett puritánság tíz év alatt elgyengült és1660-ban a legkisebb ellenállás nélkül, szinte önmagától adtavissza a hatalmat a régi uralkodó osztályoknak.Azonban a puritánságnak mint gyakorlati pobtikai mozgalomnakcsődje nem 1jelentette egyben a puritán világszemléletéletképtelenségét is. A parlament, amely 1649 január 4-én kijelentette, hogy „minden igazságos hatalom kútfeje, Istenután, a nép" és hogy „Angkának a népből, a népért választotts a parlamentben összegyűlt képviselői a legfőbb hatalombirtokosai az országban" 1valóban nem mindennapi önbizalommalrendelkezett és hivatása tudatában mindjárt a király3Komáromi Csipkés György ezeknek ajánlotta aingol nyelvtanát.Az idézett hely Anglicum Spicilegium, 5.4Commons Journals, vi, 111. Idézi Davies, The Early Stuarts, 158,

A PURITÁNSÁG KÉT ARCA 103halála után, a legnagyobb erővel fogott hozzá az ország és anép puritán szellemű megreformálásához. Tevékenységénekeredményeként megváltozott az állam aUkotmiénya; az egyházszervezetéből eltűnt a püspöki hierarchia; az istentiszteletnélés általában minden bturgikus ténykedésnél a parlamentiDirectory of Public Worship váltotta fel a vértanú CranmerPrayer Book-ját; a külpolitika a vallás irányítása alá került.Amikor Cromweil piroskabátosai 1653-ban végetvetettek azangol történelem leghosszabb ideig együttmaradt parlamentjénekés a legfőbb hatalmat forma szerint is Cromweil kezébeadták, a reformáló tevékenység tovább folytatódott, mert —amint

Ennek a világnézetnek átalakító ereje egészen csodálatosvolt. Tawney azt alapítja meg róla, a puritanizmusról írtragyogó elemzésében: „A puritánság kozita meg az igazi angolreformációt, nem pedig a Tudorok szakítása Rómával. A puritánságnaka régi szellemmel való karcából látjuk először felmerülnia modern Angliát. Azonban bármilyen nagyok voltakis a közügyek színpadán elért sikerei, még sokkal nagyobberedményekre jutott abban a belső világban, amit a politikaszennyes kulisszái elrejtenek szem elől. Mint akogy a jégkegyis csak azért tudja fenséges méreteivel megfélemlíteni azutazót, mert még sokkal nagyobb, szemmel láthatatlan tömegretámaszkodik, úgy a puritánság is kisebb forradalmat okozottaz egykázban és az államban mint az emberek lelkében." 6Mfég legnagyobb ellenfele, az államegyház sem tudta magáthatása alól kivonni: „A restauráció egyházi férfiai helyreállítottáka hagyományos istentisztelet méltóságét és megtartottáka puritanizmus komolyságát, annak embertelenségenélkül" — állapítja meg a restauráció történetírója. 7A puritáncsak egy arisztokráciát ismert el, az Istentől kiválasztottföldi szentekét s ezzel elősegítette a demokratikus fejlődést,egyszerűsítette a társadalmi érintkezés formáit. A gazdagságot,az üzleti sikert mint Isten tetszésének jelét magyarázva,átfogalmazta a gazdasági élet erkölcstanát, szentesítette azegyéni vállalkozást és hallatlan lendületet adott az üzleti életnek.Viszont a művészettel szemben elfoglalt negatív álláspontjávalévszázadokra megakasztotta az angol zene és képzőművészetfejlődését. Nem túlozunk ha azt állítjuk, hogy apuritánság volt a tizenhetedik századi angol történelem legalapvetőbbszellemi megmozdulása ós az angol lelkiség egyiklegerősebb alakító tényezője.A magyarság állásfoglalása a puritánsággal szembenkettős volt: a világnézetet örömmel fogadta, a politikai következtetáseketazonban nem volt hajlandó levonni. Ez egyébkénttermészetes is volt. Egy olyan sok rétegre oszló éspolitikailag annyira arisztokratikus nemzet, mint amilyen amagyar volt a tizenketedik század folyamán, nem kelyesel-67Tawney, Eeligion and the Eise of Capitalism, 180.Clark, G. N., The Later Stuarts, Oxford 1934., 33.

A POLITIKAI PURITÁNSÁG CSŐDJE MAGTARORSZÁGON 105hette azokat a kollektivista: és demokratikus hajlandóságokat,amelyek a puritánság szélsőséges elemleinél megnyilvánultak.Ezért már a század első felében is bizonyos ellenállás mutatkozotta puritánsággal szemben, James Basilikon dóronjánakpuritán-ellenes kijelentései visszhangra találtak 8 , a puritánnév „nemzetünk között is cisiifkiéppen igen fenn kezdettforgani" 9 , a szatmárnémeti zsinat pedig — amint láttukhivatalosan is úgy döntött, hogy a puritánus név mint botrányoseltiltandó, a tan pedig ellenkezik az igazi keresztényvallással. 10Á király kivégzésének a híre természetesen nagysajnálkozást és megdöbbenést keltett mindenfelé 11és csak fokoztaa pobtizáló puritánok ellen érzett ellenszenvet. De apuritán gondolat eddigre már olyan mély gyökeret vert amagyar nép lelkében, hogy még a királygyilkosság sem tudtatöbbé kitépni onnan.Szerencsére a hittudósok és lelkészek el tudták választaniaz embereket az eszméktől s míg az előbbieket határozottanelítélték, az utóbbiakért fenntartás nélkül lelkesedtektovábbra is. Általában úgy fogták fel az eseményeket, mintlelkiismeretlen izgatók cselekedeteit és a felelősséget ezekrehárították. Medgyesi Pál, akinek a presbiteri rendszer mellettírt Dialogus-a éppen a legrosszabbkor, 1649 végén készült el,nem győzött eleget sajnálkozni a „nyomorult Anglián" éstiltakozott a vád ellen, hogy a puritánság Magyarországotis Angka sorsára juttatná. 12Miskolczi az independentizmustokolta és „ártalmas mirigy"-nek mondotta, amely „a nemestagot, az Angliai léclésiái mint halálos fene szíjjá s emész-8James szemere veti a puritánoknak, hogy farizeusok (23), királyellenesek (78), alázatosságot prédikálnak és kevély módon a királyoknakakarnak törvényt szabni (185), mindezekért óvakodni kelltőlük , sőt gyűlölni kell őket. James álláspontja nem maradt ismeretlennálunk, bizonyítja Medgyesi, Dialógus, 42 és Miskolczi, Independentismus,9.i9így mondja Telkibányai Istiván abban az ajánlásban, amelyetAmes Puritanismus Anglicanus című munkájának fordítása elé írt. AmesAngliai Puritanismus, Utrecht 1654, 4, és Felvinczi, Haeresiologia, 454.1 0Szilágyi, „Acta synodi nationalis".1 1Ezt részletesebben ismertetjük majd alább, Meleghi FerencnekCharles tragédiáját feldolgozó iskoladrámájával kapcsolatban.1 2 Dialógus, (11), 8. — Doce nos orare, 'Bártfa 1650, (18).

ti". 13Az 1657-ben kiadott Pápisták méltatlan üldözése a vallásértcímű röpirat névtelen szerzője annyira ment, kogy ajezsuitákban vélte feltalálni a sok káborúság és vérontásokozóit. 14Abban' mindannyian egyetértettek, kogy az egyszermár meglévő ellenszenv leküzdéséire legalkalmasabb az angliaiutazás, vagyis a személyes érintkezés, ennek kijján pediga kulturáks kapcsolat, az angol irodalom megismerése. Ezértszaporodtak meg a fiatal teológus-nemzedék angliai tanulmányútjaiés ez volt az oka az angol irodalmat ismertető,fordító és átdolgozó tevékenység kirtelen megerősödésénekaz ötvenes években. A restauráció azután elsimította az utolsóellentéteket és lehetővé tette nálunk is a politika salakjátólmegtisztult puritán eszmék diadalát. A restaurációrakövetkező megértés és megbecsülés légkörében a magyarreformátus egyház megvalósította a mérsékelt presbyteriánizmust15 , a magyar kálvinista jellem pedig lassanként felvettepuritán vonásait, amelyek még egy század elmultával is szemébetűntek a Debrecent meglátogató angol utazónak,Townsonnak. 16Az angol irodalmi hatás, amely ezeknek az egyházszervezetiés világnézeti változásoknak útját egyengette, többformában nyilvánult meg a most tárgyalt évtizedek során.Elsősorban azt kell megemlítenünk, kogy az angol írók eredetimunkái eljutnak a magyar könyvtárakba és így közvetlenülkatnak, különösen a felnövő teológus nemzedékre. Anagybányai Sckola Rivulina többször említett könyvtáránakmásodik könyvjegyzéke, amely valamikor 1669 ós 1696 közöttkeletkezett, 50 angol könyvet említ, 17a debreceni kollégiumkönyvtárában pedig a legkijlönbözőbb kittudományi és kitbuzgalmimunkák találhatók angol [szótárakkal ós nyelvtanokkal.együtt. 18Ezeket a könyveket szorgalmasan olvassák1 3Miskolczi, Independentismus, 6.1 4Pápisták méltatlan üldözése a Daliásért, Nagyvárad 1657, 31.1 5Zoványi, Puritúnus mozgalmak, 380 és köv. lapokon.1 0Townson, Róbert, Traoels in Hungary, London 1797, 248.17Morvay, „Két nagybányai könyvtár".1 8Tanú rá Komáromi Csipkés György, aki az Anglicum Spicihgiumelőszavában a nyelvtanok és szótárak szorgalmas forgatásátajánlja tanítványainak és egész sereg angol írót sorol fel, akiknek a

ANGOL KÖNYVEK MAGYAR KÖNYVTÁRAKBAN Í07ós így eredeti, magyar szerzőktől való művekben is gyakran,találunk utalásokat olyan angol írókra, akiknek művei egyébkéntnem jelentek meg magyarul és nagyobb mértékben nemis katottak. 19Az eredetiek mellett persze közkézen forognak,sőt újabb kiadásokban is megjelennek az első évtizedekbenangolból fordított vallásos munkák, így a Praxis Pietatis,Cowper Hét napoki beszélgetés-e, Grosse Tüzes oszlop-a.ós a Lelki A Be-Ce. A meglevő munkák mellé nagy számmalsorakoznak újabb fordítások, elsősorban Ames, aztánDániel Dyke, Nickolas Byfield, Jokn Rogers, Jokn Cameronés több névtelen szerző műveiből. Megjelennek világi tartartalmúkönyvek is, amelyek mondanivalójuk kisebb vagyműveit érdemes (és lehet is) tanulmányozni. Ennek a rendkívül érdekeskönyvanyagnak nagyrésze máig is megvan Debrecenben, állapítja megBodonhelyi, Az angol puritánizmus, 7.1 9Ilyen ritkábban említett írók Henry Ainsworih, ([Dyke], Szű Titka,12.) — Lancelot Andrewes(P), (Komáromi, Anglicum Spicilegium, 4.) —William Attersoll, (Ugyanolt) — Thomas Bilson, (Medgyesi, Dialógus,55-7) — Róbert Bolton, ([Dyke], Szű Titka, 75.) — John Bridges (Medgyesi,Dialógus, 53.) — Thomas Brightman, (Medgyesi, Dialógus, 8, 64, 174,180.) — John Clark (Medgyesi, Doce nos orare, (5) — Thomas Cooper,(Komáromi, Anglicum Spicilegium. 4.) — George Downame, (Medgyesi,Dialógus 50, 58-8, 94.) — Thomas Edwards (Miskolci, Independentismus100.) — William (Fülke, (Bayly, Praxis 1643, 479 és Komáromi, AnglicumSpicilegium, 4. — John Milton. (A válásról írt röpiratát említi egyszerMiskolczi, Independentismus, 117.) — John Prideaux, (Komáromi CsipkésGyörgy, Pestis Pestise, Debrecen 1664, 13.) — John Rider, (KomáromiCsápkés György, Anglicum Spicilegium, 7.) —Sámuel Rutherford,(De Gratia Dei című könyve megvolt Demétei András református lelkészhagyatékában, 1657. febr. 20. Lásd Zoványi, „Református papkönyvtára".) — Thomas Taylor, (Komáromi, Anglicum Spicilegium, 4.)— Willliam Twisse, (mély értelmét dicséri Nógrádi Mátyás, előszavábanHildersam könyvéhez, az ldoösség kapujá-hoz, (21). — EdwardWeston, (Jesvita Páterek, 91.) — Francis White (Komáromi, AnglicumSpicilegium, 4.) — Andrew Willet, (Ugyanott,) — Thomas Wilcox,(Ugyanott.)2 0A Praxis-nah újabb kiadása nem készült 1643 és 1677 között,de megjelent hozzá kiegészítésképpen Hrabovszki, Manuale latino-hung.-sclaoonicum-a., Bártfa 1668; nagy népszerűségéről tanúskodnak többek közöttSomosi Petkó János, Igaz út, (20) és Mikolai Hegedűs János, SzentekNapi-Száma, Szeben 1665, 191. — Lelki A Be-Ce 1052-ben, a Hét napokibeszélgetés 1661-ben, a Tüzes oszlop 1665-ben jelent meg a másodikkiadásban.

nagyobb részt angol forrásokból merítik; ezek közül műveléstörténetiszempontból messze kiemelkedik Bayer Jánosműve, amely Bacon bölcseletét hozza Magyarországra.1. A vallásos irodalomWilliam AmesAz angol írók közül, akiknek művei ebben az időbenkerülnek először a magyar olvasó elé, ki kell emelnünk apietizmus vezető kittudósát, iWilham Ames-t (1576-1633), merta többiek meg sem közelítik népszerűségét és a magyarságragyakorolt katását. Ez a katás máig sincsen teljesen felmérve.Tudjuk, kogy Ames munkáinak fontos szerepük volt a kazaiprotestáns kittudomány és kitszónoklat fejlődésében, tudjuk,kogy befolyásolták iskoláink tanrendjét és egész fejezeteketadtak készen az első magyar enciklopédiának. Denincsen tisztázva például, hogy milyen mértékben katott anagy puritán társadalmi és gazdasági etikája a magyar protestánstársadalomszemlélet kialakításában. De Conscieníia,ejus Jure vei Casibus című gyakorlati erkölcsi kézikönyve apuritánság legnagyobb katású szociáletikai műve volt, újra,meg újra idézett alapvető tekintély és mivel nálunk is ismerték,sőt újra ki is adták, valószínűleg nem maradkatottkatás nélkül. De sem ezt nem tudjuk, sem pedig azt, kogyaz akkoriban bontakozó magyar tudomány mit köszön Ameslogikájának. Mindamellett az eddigi adatok alapján is nyugodtanállíthatjuk, kogy Amest egész külön hely illeti meg,a tizenhetedik századi angol-magyar művelődési kapcsolatoktörténetében.Ames Ipswick-ben született és így ő is kelet-angliai volt,mint a Mayflomer zarándokai, mint Cromweil és mint azIronside dragonyosok, a Nem Model Army gerince. Életéneklegfogékonyabb éveit a nagy puritánok kirepítő fészkében,Cambridgeben töltötte, Perkins keze alatt és már diákkorábankitűnt szigorúan puritán erkölcsi félfogáséval. Lelkésszészentelték és a colckesteri gyülekezet meg is választotta papjának,de a londoni püspök eltiltotta a prédikálástól és így1610-ben kivándorolt Hollandiába. Itt egy ideig Leydenben

WILLIAM AMES 109működött, majd 1622-ben a franekeri egyetem hittudományitanszékeié került. Tanárkodásának ideje alatt fejezte be ősadta ki két fő művét, a Medulla Theologica-t (1623) és a DeConscientia-t (1630). Szervezete nem bírta a franekeri nedveséghajlatot és ezért 1632-ben az egészségesebb Rotterdambaköltözött, sőt foglalkozott az Amerikába vándorlás gondolatávalis, de akkor már késő volt. Akg egy évi rotterdamitartózkodás után meghalt 5? éves korában. 1A magyar szellemiséggel bizonyos mértékben még életébenkapcsolatba került, mert hírnevétől vonzva számosmagyar teológus kereste fel a franekeri egyetemet s az ő vezetésévelvégezte el teológiai tanulmányait. így például 1625-ben négy, 1631-ben egy, 1632-ben két, 1633-ban egy magyardiákról tudunk, aki az ő elnöklete alatt disputált. 2MagaTolnai Dali János is hallgatói köze tartozott és Zoványi szerint„az ő előadásai ültették el lelkében azokat a gyökérszálakat,amelyek hamarosan kisarjadoztak és később terebélyesfává növekedtek". 3De igazi nagyságát csak halálaután ismerték fel nálunk és a magyar irodalomra gyakorolthatásának kezdetét az ötvenes évekre tehetjük. A kezdetetitt is Medgyesi Pál jelenti: az ő Dialogus-ában ősDoce nos orare-jában, vagyis két 1650-ben kiadott munkájábantalálunk először Ames-hől vett idézeteket. Utánahamar megszaporodnak az Amesre vonatkozó munkák. 1650és 1654 között már több értekezés és vitairat jelenik meg,amelyben a szerző Amest vallja mesterének és Apáczai£nci/cZopaecíia-jánák előszavában, a „könyvszerzők" között,„akiknek külömb-féle dolgokat foglaló írásaikból sokat kiírt",,1Életrajza: DNB, i, 355 és Reuter K., Wilhelm Amesius, der führen.deTheologe des ermachenden reformierten Pietismus, Neukirchen1940.2Röviden közöljük a disputációk címeit Franekerben jelent meg1625-ben, Csúzi Cseh János, De Praedestinatione, Kapornai Péter, DisputatioTheologica, Miskolci Puah Pál, De ecclesia Triumphante, ThabaTamás, De Justificatione hominis peccatoris coram Deo. Í63il-ből valóKecskeméti Mihály, De Justificatione hominis peccatoris; 1632-bőTSzeli L. György, De Veris Visibüis Christi Ecclesiae Notis és Uzoni J.Boldizsár, Breois Theologiae disputandi matéria; 1633-ból Gidófalvi Sí.Balázs, De Sacro-Sancta et semper adoranda Tri\itate.5Zoványi, Puritánus mozgalmak, 22.

szintén említi, mint akit az „okoskodási mesterségken"', aztána „terkemelési mesterségben" és az „istenes tudományban"'követett. 41653-ban négy értekezését adják ki az eredeti latinnyelven Nagyváradon; 1654-ben Telkibányai István lefordítjaPuritanismus Anglicanus című propagandaliratát. Ebbenaz időben már ^íedulla-ját tanítják Sárospatakon és Gyula-Eejérváron. 5 A hatvanas évekre esik a Puritanismus újabblefordítása, ekkor kezdődik meg a Medulla egyes részeinekmegmagyarázása, exegézise, ekkor adja ki MartonfalviGyörgy Ames alapján álló szónoklástani munkáját, az ArsConcionandi Amesiana-t. A hetvenes években Martonfalvimár az egész Medulla magyarázatára vállalkozik és két,egyenként több mint ezeroldalas kötetben fejti ki Amesteológiáját; Tisza-Varsányi Dániel viszont a De Conscientiamagyarázatát adja. 1685-ben aztán mégjelenik a kétsokat magyarázott munka teljes szövegében is Debrecenbenés végleg elfoglalja helyét a magyar szellemlet formáló nagykönyvek sorában.Külön-külön vizsgálva Ames műveinek magyarországikatását, azt látjuk, kogy mindannyi között a MedullaTheologica keltette a legnagyobb visszhangot. Ez a könyvecske— amely a debreceni kiadásban 408 tizenkettedrétlapra terjed — címe szerint a teológiai tudomány velejétadja, de minthogy a szerző felfogása szerint a teológia nemannyira az Istennél és a Szentírással foglalkozó tudomány,mint inkább az Istennek szentelt élet tudománya, a munkaközéppontjába az ember és lelki élete kerül. A lelki életnek kétfő mozzanata a kit és az engedelmesség, ezért az első könyva kittel foglalkozik, a második a kitből fakadó engedelmességgel,az istenes élet alapjával. Az egész munkán végigvonulaz a kemény voluntarizmus, amelyet a későbbi kor,a mi korunk az angol lélek egyik alapvonásaként ismert fel: 84Apáczai, Encyclopaedia. (=Űj kiadás 1803).5Sárospatakon Tolnai Dali János vezette be — írja Zoványi, Puriiánusmozgalmak, 75; Gyulafehérváron maga Apáczai, akiről eztBethlen Miklós jegyezte fel, önéletírás, 154.6Az akarat uralkodó szerepéről az angol lélekben sok helyen írWilhelm Dibelius nagy Anglia-könyve, England, Stuttgart-Berlin 193>i;jó összefoglalás ii, 221-4.

MEDULLA THEOLOGICA 111-az erősakaratú ember előtt — Isten segítségét feltételezveminősen akadály és ahogy meg tudja kódítani a világot,Úgy meg tndja szerezni az üdvösséget is, csak akarni kell.Ez a tanítás természetesen nagyon is szívéhez szólott a tizenketedikszázadi magyaroknak, akik szokva voltak ahhoz,hqgy kemény küzdelemben teremtsék meg magliknak azéletlehetőségeket és eddigi adataink szerint legalább tízírónk fordította, elemezte, vagy magyarázta a MedullaTheologica-t a század második felében. Ezeket fogjuk moströviden ismertetni.Elsőnek kadd említsük meg mindjárt a magyar tudománynagy dicsőségét, Apáczai Csere Jánost. Encyclopaedia-jávőA,amelyről általában csak azt tudjuk, kogy Pierre Ramée ősDescartes gondolatai tükröződnek benne, most Hazagh Mihálykimutatta, hogy jelentős részeiben hűséges fordítás a Medulla-hólés Aniesnek egy másik munkájából. 7 A Medullabóltermészetesen az erkölcsi és teológiai részeket vetteApáczai ós pedig könyvének tizedik és tizenegyedik fejezetét;a tizedik fejezet „az Ember miaga-viseléséről" szól ésaz erkölcsöt, az emberek és az Isten iránti kötelességekettárgyalja; a tizenegyedik fejezet címe „Istenről és az ődolgairól", itt Isten tulajdonságait, aztán a teremtést, az eredetibűnt, a megváltást, az eleve elrendelést, az ó- és az újszövetséget,a világ végét ismerteti. Az előbbinek forrása aMedulla második részének 1-16. caputja; az utóbbié az elsőrósz, 4-41. caput. Ezekben a fejezetekben igen sokszor szószerintmegegyeziik Ames ós Apáczai szövege, ami azonbannem azt jelenti, hogy Apáczai mindent felvett volna amit aMedulla-bsüa talált, hanem inkább azt hogy a vezérgondolatokatszószerint lefordította, a kiegészítő, bizonyító, magyarázórészeket pedig kénytelenségből kihagyta. Ha ehhezmég azt tesszük hozzá, hogy az Encyclopaedia második ésharmadik része, a logikai és filozófiai rósz Ames-nek egymásik munkájából, a később sorra kerülő Denwnsiratiologicae oerae-bol való és azt, kogy a négy fejezet együttvéveaz egész könyvnek egynyolcadát jelenti, kétségtelenül bebi-~ Hazagh Mihályi, „Az első magyar enciklopédia angol forrásai",Angol Filológiai Tap*lmányok, v-vi, 1944.

zonyosodik az amesi hatásnak nemcsak ténye, hanem nagyságais.A hűséges Ames-tanítvány, Tolnai Dali János egyetlenránkmaradt nagyobb munkája szintén a mester főművébőlmerít. Ugyanabban az évben, amikor az Encyclopaedia előszörszólaltatta meg magyarul Ames gondolatait, megjelentKassán egy franciából fordított ós kibővített vitairat, amelydurván megtámadta őt és az egész magyarországi puritánmozgalmat: A' Mi-Atyánk Avagy Minden-napi Imádsággalvaló élésnek állatása és meg-oltalmazása. E' mostani időbeliTanítóknak ellenvetések ellen... Daneus Rácai által, Kassa1653. Ezt a vitairatot a Daneus Rácai anagramma alá rejtőzöttVáczá András, Angliát járt sárospataki tanár fordítottaés azt bizonyította benne, hogy Ames és követői helytelenülvélekednek, az Úr imádságának mindennapos használatafelől. Tolnai erősen felháborodott az „embertelen éskeresztéhységtelen" vádolásökon és Daneus Ráca-I. Az az:A' Mi-atyánk felől Igaz Értelmű Tanítóknak Magok MentségeVáci Andrásnak U sor ás Vádja és Szidalma ellen címenkiadta a választ, Sárospatakon 1654-ben. A vitairat előszörhiggadtan, tárgyilagosan indul és Ames-nek a ilfeduIZa-bankifejtett nézetét előbb a Szentíréssal, aztán a többi „reformátusdoktorok" nyilatkozataival összehasonlítva leszögezi,hogy nincs közöttük eltérés; hogy szabad, sőt szükséges isa Miatyánkot mindennap imádkozni. Azután azonbanTolnai elveszti önuralmát, szemére veti Váczinak, hogy, vAm!esiusnak dicséretes nevét s írását cégérre kötve kikorcsmárolnlá",hogy az Amesius névből csúfolódó anagrammátszerkesztett — la me sus! vagyis „eredj tőlem disznó!" —és végül ő sem marad adós a gorombasággal. így bizonymunkája nem válik nagy dicsőségére józanabb felfogású,mérsékeltebb mesterének. 8Sókkal magasabb színvonalon' mozog a tudóslelkületű rTolnainál jóval kiegyensúlyozottabb Komáromi CsipkésGyörgynek részben a Medulla felhasználásával írt hittudo-8Az egész Váczi-Tolnai vitát részletesen ismerteti Hazagh Mihályy„Amesius és a magyar puritánizmus", Angol Filológiai Tanulmányok*iv, 1942.

MAGYARÁZATOK A MEDTJLLÁ-HOZ 113mányi munkája, az 1666-ban kiadott Igaz hit. Ezt a munkáta híres debreceni tanár és későbbi bibliafordító hét évigkészítette, csiszolgatta a hívő lélek türelmes lelkesedésével,míg végre kibocsátotta, „hogy holta után is tanítson, Nemzetejavára, az Anyaszentegyház épületére és Istennek dicsőségére."Célja az volt, hogy a keresztényi igaz hit mindenágazatát világossá és érthetővé tegye hívei előtt, ezért 240prédikációban adta elő mondanivalóját. Hogy a hatalmas,nyolcszáz nagyalakú lapra terjedő könyv anyagának mekkorarésze származik a Medullá-ból, nehéz eldönteni: Komáromi12 munkára hivatkozik előszavában és szövegében seholsem jelzi, hogy mikor melyik munka alapján áll. Minthogyazonban a felsorolt munkák — egy kivételével — jóvalismeretlenebbek Ames főművénél, feltehetjük, hogy ez utóbbinaktúlnyomó hatását tudná igazolni az alapos szövegkritika.A Medulla tanításának legbuzgóbb magyarországi terjesztőjeMartanfalvi Tóth György volt. Mint a debrecenikollégium teológia-tanára, „nagy részben az Amesius irányánakápolására és művelésére szentelte erejét, lassankéntcsaknem egyeduralomra emelve azt a szakmai oktatás körében,annyira, hogy még prédikációiban is elmagyaráztahallgatói előtt az Amesius Medullá-ját." 3Már az 1662-ben aző elnöklete alatt kiadott Disputatio Theologica De Presbyteriomutatta az Ames-hatást, ami azután egész világosanmegnyilvánult az 1663-ban, a debreceni gyülekezetben elmondottKeresztény Inneplés című beszédében. Itt az ünnepeknekpuritán szigorúsággal való megtartását követelte ésélesen elítélt mindennemű szórakozást. 10Három évre rá,1666-ban a Medulla első könyve 35. fejezetében, De ministrisordinariis & eorum officio in concionando címen előadottkamiietikai elveket fejtette ki ^lrs Concionandi Amesianacímű értekezésében. Ezekuián majdnem egy évtizedet szenteltaz egész mű beható tanulmányozásának és négyévimunkával elkészítette az első rész, azután újabb öt év alatta második rész magyarázatát. A két könyvet latinul írta meg,91 0Zoványi, Puritánus mozgalmak, 386.Bodonhelyi, Az angol puritanizmus, 52.

Exegesis Libri Primi Medullae Amesianae, Debrecenben1670, illetőleg Exegesis Libri Secundi, Debrecenben, 1675, címen,mert elsősorban a szakembereknek, a szent hittudományművelőiinek kívánt vele szolgálni, azokat segítette a vitatkozásbanés a szentbeszéd-készítésben. De a laikusok kedvéértmegírta ugyanezt röviden magyarul is, ez volt az életevége felé kiadott Tanító és Czáfoló Theológia, Debrecen 1679.Elmondhatjuk tehát, hogy Martonfalvi hittudományi működésenagyobb részt a Medulla visszhangja.A Medulla „egyik czjikkelyét" fordította: magyarraSzentgyörgyi P. István benedeki piiédikátor is ós pedigpontosabban ai miásodik könyv 3. capiutjét, a jócsalekedetekrőlszóló fejezetet Jó cselekedetek gyémánt köve címmel, Kolozsvárt1678-ban. Az előszóban elmondja, hogy a „szegényrómai atyafiak" vagyis a katolikusok szemükre vetik aprotestánsoknak, hogy olyan vallást tanítanak, amely szerintnincsen szükség a jó cselekedetekre. Ezért ő lefordította„Amesius Villyám Szent írás magyarázó Doctornak" errevonatkozó értekezését, ugyanazon i,tudö9 Doctornak többírásiból s többeknek is tanításából bővebben megvilágosította"és most kiadja, hogy hittestvéreit megvédelmezze améltatlan vád ellen. Az előzetes bíráló, Tiszabecsi Gáspárerdélyi református püspök, aki aztán a könyv imprimaturjátmegadta, úgy nyilatkozott, hogy SzentgyörgyS! „szépenós ügyesen" követte az eredetit és műve sok embernek hasznáraválhatott. 11Drégelypalánki János, akiről említettük mér, kogyösszevonta és rövidítve kiadta Bayly Praxis Pietatis-ái,szintén fordított a Medullá-hól és pedig az első könyv 5fejezetét, 26-tól 30-ig, az elhívásról,, a megigazulásTŐL a fiúváfogadásról, a megszentelődésről és a mlegdiésőüMsről. EzeketCatena Salutis, vagyis „üdvösség lánca" címmel, mintegyfüggelékben közölte szenibeszédgyüjteménye, a Conciones inCatechesim Palatinatam végén. Ez a gyűjtemény a latin címellenére is magyar nyelven jelent meg, először Kassán 1667-ben, aztán kis változással Debrecenben 1682-ben és egy másik1 1Ames, William, Jó cselekedetek gyémánt köoe, Kolozsvár, 16?8, (6).

A MEDULLA HATÁSA BÖLCSELŐINKRE 115ames-i munka itatása, alatt készült, amelyre még visszatérünk.Szoftgalmasan forgatta a Medullá-t Felvinczi Sándor,a „belgiumi aikadémiiákan", vagyis Hollandiában végzettkassai iskolamester is. Amikor a kassai iskolában kittudománytadott elő, lépten-nyomon beleütközött a különbözőeretnek tanokiba ős tanítványainak kérdéseitől sarkalva, sokidőt töltött el megcáfölásukkal. Végre is úgy segített magán,kogy ábécé-sorrendbe állította össze az összes eretnekségeket,mindegyiknek leírta keletkezését, fejlődését és kanyatlását,végül pedig felsorolta a cáfolásra alkalmas érveket.Ezeknek jelentős része Ames munkájából való, az antiscripturiánusok,az ariánusok, sckwenckfeldiánusok,' donatisták,ebioniták, és a többi, ma már elfelejtett eretnekség megcáfolásánálújra meg újra előkerülnek a Medulla megállapításai,kogy a szentírás, aztán Calvin, M]aresius és Wendelinszavaival együtt végérvényesen eldöntsék a kérdést. így akönyv, amelyben Felvinczi végül egész anyagát kiadta, az1685-ban Debrecenben megjelent Haeresiologia szintén értékesbizonyságot szolgáltat a Medulla magyarországi katásaimellett.Ugyanez a katás természetesen többször megnyilvánulta franekeri egyetemien tanuló tkeologusainknál is, annál isinkább, mert a Medulla ott tankönyvszámba is ment. ígydisputációkat írtak egyes fejezeteiről, Szenei Pál kétkötetesmunkát adott ki, Gvil. Amesii Medulla Theologica lUusiratacímmel, Franekerben, 1670-ben, Apáti Miklós, bölcsészetünkegyik úttörője legalább részben ezt követte főművében, az1688-as VHa triumphans civüis-ben, egy másik úttörő, PósakáziJános pedig ezzel vitatkozott 1662-ben megjelent Intro-1 2A dSsputációk: Debreceni Gele Johannes, Scholarum Theologicarumin Medullam G. Amesii EHsp. xlo. & xlvi. De Decreio, Consilio etCreatione Dei, Franeker 1658; Tolnai Stephanus. Disputatio Theof.Exegetica Ad Cap. i. Medullae Amesianae, Franeker 1662: MezőlakiJohannes, Disputatio Theologica Ín Cap. xi. Lib. i. Medul. Ames ésDisputatio Theologica in Cap. xio. xo. xoi. xoii. Lib. i. Med. 'Ames.;;ez utóbbi kettő Franeker 1666. Apáti Miklósról lásd Erdélyi János,„Apáti Miklós", Sárospataki Füzetek, i, 1857-8. Pósaháziról lásd MakkaiErnő, Pósaházi, Kolozsvár, 1942, 47-8.

ducorium Philosophicum-ában. 12 Bizonyára ennél sokkaltöbb disputáció, ismertetés é9 magyarázat foglalkozott vele,de ezek felkutatása még anglisztikánk jövendő feladataiközé tartozik. Viszont véleményünk szerint már az eddigfelsorolt művek is kétségtelenül bizonyítják, hogy Amesösszes munkái közül ez terjedt el és hatott leginkább a magyarprotestáns szellemiségre.Áttérve Ames többi munkáira, először is meg kell állapítanunk,hogy a másik fő mű, De Conscientia, sokkal kisebbbarázdát vont a magyar ugaron, mint a. Medulla. A szerző,akinek a földi élet problematikája iránti nagy érdeklődésemég az elméleti hittudományt is a keresztényi élet tudományáváváltoztatta át, ebben a munkájában teljesen gyakorlatiútmutatást kívánt adni felebarátainak a keresztényiviselkedésre, olyant amilyen Perkins De Conscientia-ja,Bayly Praxis-a, vagy Arthur Dent Plaine Man's Path-wajfto Heauen-je volt. Sorravette tehát az emberi együttélésbenfelmerülhető lelkiismereti problémákat és mindegyiket megoldottaigazi puritán szellemben. Ezek a megoldások azonbanvalószínűleg nem egészen felelhettek meg a magyar társadalomakkori felépítésének: lehet, hogy demokratikuskijelentései sértették a nemesi öntudatot és valószínűleg akereskedőréteg is túl szigorúnak találta az üzleti életről hirdetettfelfogását. Nézete szerint — amit az ötödik könyv43. ós 44. fejezetében fejt ki részletesen — olcsón venni éstúldrágán eladni nem rossz üzletpolitika, hanem bűn; azegyes vásárlók gyengeségének kihasználása, az árúk indokolatlanfeldicsérése, a hatósági maximális árak túllépésemind tilos. Az ilyen felfogás pedig valószínűleg túlságosankonzervatív volt. nagystílű keirakedőinknek, akik ezer ésezerszámra hajtatták fel a marhát Auspitz vagy Bécs vásáraira,vagy az egész ország harmincadjövedelmével kereskedtek,vagy éppen, mint a Thurzók, f őnemességig és nádorságigemelkedtek. Akármi volt is az ok, tény az, hogy a DeConscientia, amelyet pedig az angol könyvészet és szakirodalominkább számon tart mint a Medullát, lználunk egy kissé1 3A Cambridge Bibliography, i, 857, például csak a De Conscientia-iemlíti, a Medullá-ró\ hallgat; Tawney a puritánság leghatásosabbszociáletikaimunkájának nevezi az előbbit, az utóbbit nem is említi*Keligion and the Rise of Capitálism, 195.

DE CONSCIENTIA 117háttérbe szorult. Medgyesi használta a Doce nos orare összeállításánál;14 Martonfalvi követte az Ars Concionandi Amesiana-ban;15ebből vett idézeteket Nánási Lovász István aSzű Titka kiegészítésére 16és Felvinczi használta különbözőeretnek nézetek megcáfolására. 17Az egyetlen önálló mű,amely vele foglalkozik, Tisza-Varsányi Dánielnek közel 500lapos Compendium Analyticum et Exegeticum^a, amelyeta szerző Franekerben adott ki 1671-ben, éppen a kritikusötödik könyv megmagyarázására. A hatás tetőpontját természetesenaz 1685-ös, debreceni kiadás jelentette, amelyét anyomdász, Töltési István II. Apafi Mihály erdélyi fejedelemnekajánlott. Itt 446 lapon 18a munka teljes kiadását kapjukaz eredeti latin nyelven. De mindez együttvéve semjelent sokat és nem mutat a Medullá-ét megközelítő népszerűségre.Ames többi munkájával még rövidebben végezhetünk.A posthumus Christianae Catecheseos Sciagraphia volt azalapja két magyar könyvnek, amely a Miatyánk magyarázatávalfoglalkozott. Az első Komáromi Szvertán István munkája,Mikoron imádkoztok, ezt mondjátok, Várad 1651. Aszerző kifejti a könyörgés fontosságát, felsorolja előnyeit ésvégül a Miatyánk hat kérésének megfelelően, hat biibkkusimádságot is csatol. A második Drégelypialánki Jánosnakmár említett, 1667-ből való Concipnes-e, őszinte hitbuzgalomrólós nagy olvasottságról tanúskodó munka, amely ViaSalutis címien 1682-ben újra megjelent. Az érdekes ajánlólevélbenelmondja, hogy a Sátán elejétől fogva törekedettaz igaz hit megrontására; ellene harcoltak az egyházatyák ésdoktorok; a mai római egyház, amelyben az Antikrisztusvalósult meg, pusztába kergette az igaz anyaszentegyházat,mindaddig amíg „amaz örökké való Evangéliumot rejtekbőlvilágosságra hozó angyalok, azaz: református tanítók, úgymint Viclevus János Angliában 1371-ben, kinek segítő társai1 4Medgyesi, Doce nos orare, (10), (17).15Lásd Bodonhelyi, Angol puritánizmus, 45-4.1 6[Dyke] Szű Titka, 10, 16, 86, 95, 420, 475, 579, 580, 612, 700 stb.1 7Felvinczi, Haeresiologia, 153-5, 189 stb.8 1Szabó Károly tévesen adja a lapszámot, 346-ot ír 446 helyett.Az utolsó lapon valóban 346 áll, de sajtóhibával.

voltaik Ricardus, Killingtonus, Rohertus, Langlandus" újravissza nem kelyezték jogaiba.A négy kisebb tamulmány közül, amelyet 1653-ban:adott ki Váradon Szenei Ábnakám, 19bennünket különösena Theses logicae érdekel, mert az egyike volt az Apáczai-féleEncyclopaedia forrásainak. Hazagh Mihály már említetttanulmányában a két szöveg gondos összehasonlításával tisztázta,hogy azt a két filozófiai fejezetet, amelyet Apáczai„A dolgoknak közönséges tekintetekről" és „A dolgoknakegybeköttetett tekintetekről" művébe beillesztett, nem magaszerkesztette egybe az arisitotelesi és descartesi filozófiából,mint eddigi kutatói állították, hanem készen kapta Amestől.A szóbanforgó két fejezet nem egyéb, mint a Theses logicaeelső thesisének átültetése.Ames munkái között soroljuk fel a Puriianismus Angii*canus című röpiratot is, amelyet kétszer fordítottak le magyarra.Ezt a munkát, amelyet Lenbe „puritán programmbeszednek",Bodonhelyi „a puritanizmus ekkléziasztikájának" nevez,20eredetileg William Bradskaw (1571-1618) puritán lelkipásztorírta és adta klj angolul 1605-ben, de miután Ameslatinra fordította, az ő neve alatt kezdett szerepelni s 1658-tólkezdve művei közé is felvétetett. Hat részre oszkk és ismertetia vallást általában, az anyaszentegyházat, a prédikátorokés presbiterek működését, az egyházi és világi hatóságokat.Tömörsége és világos stílusa folytán rendkívül hatásos propaganda-műlehetett.Az első fordítás, Telkibányai István műve 1654-benjelent meg, Utrechtben és célja a puritánsággal szemben érzettellenszenv eloszlatása volt. Amint láttuk, a polgárkáború ésfőleg a királygyilkosság nagyon rossz kírbe keverte a puritánokata század ötvenes éveiben s ezt céltudatos felvilágosítómunkával kellett ellensúlyozni. Telkibányai isazért fordította le Ames munkáját, kogy honfitársainak meg-1 9Ramus, Dialecticae Libri Duo című munkájával egybeszerkesztveés külön címlap nélkül megjelentek: 1. Technometria. 2. Theses--logicae. 5. Disputatio Theologica adoersus metaphysicam. 4. DisputatioTheologica de perfectione SS. Scripturae.2 0Leube, „Kirche und Glauben", 50. — Bodonhelyi, Angol puritánizmus,55.

THOMAS CARTWHIGHT 119magyarázza a különbséget a puritán és independiens közötts rámutasson az előbbi ártatlanságára. 21Jól kihangsúlyozzapéldául a puritánság nem-pohtikai jellegét, mondván: „Tagadgyákpedig, hogy (a puritánok lelki hatalma) akár meilyembernek is szabadságánlak, jussának, vagy valami méltóságának,nem hogy a Fejedelmek s Királyok korona jóknak,páltzájoknak avagy fegyvereknek elrekesztésére szolgálna." 2 *Az eredmény tudjuk, hogy kielégítő volt: az Angliai Puritanismusés a többi művek megtették hatásukat, megtisztítottáka puritánságot a társadalom-felforgatás vádjától éslehetővé tették a puritán világnézet nagyobb térhódítását amagyar kálvinizmusban.Kevésbbé ismert írókAmes műveinek hatását szervesen egészítették ki azangol vallásos irodalom más alkotásai is, általában puritán,de néha anglikán szerzők tollából is.A puritánok közül ismerték például Thomas Cartwrightot(1535-1603), akinek a korai puritánság történetében' játszottkimagasló szerepét nem felejtették el a század közepén működőmagyar puritánok. Annak ellenére, hogy jó két emberöltőválasztotta el őket tőle, mégis forgatták és idézgettékegyik-másik munkáját. Az a műve, amelyben megbírálta a„rheimsi bibliát", vagyis William Rainolds és több más angolkatolikus hittudósnak Rbeims-ben készült jegyzetes Ujtestamentum-kiadását— Confutatio Glossematum Rhemensiumsuper Nóvum Testamentum, 1582 — kezeügyéhen volt Medgyesineka Dialógus írásánál. 23 Szmtírásmagyarázata —Proverbia et Ecclesiastes — meg volt Demétei András reformátuslelkész hagyatékéban és Nánási Lovász Istvánnál isaki idézte a Szű Tíffcá-ban. 2 * Az egyházi kormányzásról szólóértekezésére — A Directory of Church Government — ésAmes, Angliai Puritanismus, 4.2 1Ugyanott, 29.2 2Dialógus, 33, 117.2 33* Zoványi, „Református pap könyvtára", 382 és [Dyke], SzűTitka, 377, 502, 622.

Whitgifttel folytatott vitájára Medgyesi úgy utal, mintha olvasójais egészen természetesen ismerné azokat. 26Ugyanesak Medgyesi foglalkozott egy másik puritán íróés hittudós, az elveiért I lollan diába száműzött Róbert Parker(1564?-1614) munkáival is. 26 A Dialogus-ban ismételten „tudósférfiú"-nak nevezi és hosszú oldalakat idéz De Politia Ecclesiasticacímű, latinnyelvű munkájából: 27az 5 szavaival harcola zsinatok, a püspökös rendszer, a langymeleg, alkalmazkodófél-keresztények ellen. Medgyesi után Felvinczi Sándor isfoglalkozott vele, sokra becsülte és többször hivatkozott ráaz eretnekségekről szóló munkájában, így például az anarchikusok,a barrowisták és a kálvino-papisták, vagyis azanglikánokról szóló cikkeiben. 28A harmadik puritán, akinek munkáit ismerték nálunkebben az időben, Dániel Dyke volt (f 1614). Jellemét ugyanazoka tényezők formálták, amelyeket általában megtalálunka nagy puritánoknál, vagyis Kelet-Angüa, Cambridgeés a bujdosás. Akadémiai fokozatait a cambridge-i SidneySussex College-ban szerezte, az essex-i Cloggeshill lelkészevolt és egyideig külföldön bujdosott, 29Egész életében az egyházpuritán értelmében vett, teljés reformjáért küzdött ésműveiben a keresztényi élet útját kutatta. Ezek közül az1615-ben kiadott The Mystery of Self-deceiving megragadtaaz angol műveltség nagy barátjának, Nánási Lovász Istvánnakfigyelmét, aki lefordította és más szerzőkből vett részletekkelkibővítve kiadta 1670-ben, Szű Titka címmel. Magyarátdolgozásban a könyv elég nagy terjedelmű, 83 prédikációraoszlik, főtárgya a szív hamissága, amely megcsalja,bűnre viszi az embert. Dyke igazán puritán módra, keményszigorúságot, bűnbánatot és aszkézist ajánl a bűn legyőzéséreés állandóan hangoztatja a képmutatás nélküli, őszinteélet szükségességét. Megtaláljuk nála az elhívottak és a bűnösökközötti különbségek leírását is.252 S272 82 9Dialógus, 53, 173.Életrajza: DNB, Xliii, 269-71.Dialógus, 66-7, 98, 185-4.Haeresiologia, 32, 81, 99.Életrajza: DNB, xvi, 291.

RÓBERT PARKER. DYKE: SZŰ TITKA 121Az angol-magyar irodalmi kapcsolatok kutatója igen sokérdekes dologra talál a Szű Tiíká-ba.n. A kegyes olvasóhozintézett ajánlásban például az ellen a (valószínűleg gyakori)vád ellen tiltakozik a fordító, hogy „akik az Angliai nyelvetértik jobban, vagy csak valamennyire is, nem tanulnak egyébkönyvekből, hanem azoknak kész étkeket adják fel", vagyis,hogy csupán lefordítják az angol műveket. „Hidd el, hogyitt is nem így vagyon" — mondja. „De ha így volna is, hogyazoknak kész prédikációjokat adják elő, micsoda kárhoztatásaz, ha a tudomány szent és igaz? Ha ezeknek Angliainyelvből nem szabad tanulni s szólni, tenéked sem szabad másnyelvből, Deákból vagy egyébből és így csakhamar eszköznélkül maradsz." És végül még fordításénak gyengeségét ismentegeti az angolul tudók előtt: „Tudom, hogy akik a nyelvetjobban értik nálamnál, így szólnak: Ékesebben kellettvolna fordítani, az holott az author bé-esett a munkában.Ügy vagyon: én is megvallom, azt. De a minemű ruhában énöltöztethettem, olyanban öltöztettem én." 30 Egyszóval máraz ajánlásból megtudjuk nemcsak azt, hogy voltak akik kifogásoltáka puritán gondolkodású lelkészeknek kizárólagangol szerzőkre való támaszkodását, hanem azt is, hogy 1670táján sokan voltak már Magyarországon, akik angolul tudtakés össze tudták hasonlítani a fordítást az eredetivel.A könyv szövegében is sok angol vonatkozás akad, elsősorbanutalások az angol írókra, aztán angol idézetek. Gyakranemlíti Ames két főművét, Perkins-et, Grosse-ot, Cartwright-otés még 6-7 írót. 31Az angol idézetek nem teljesek,inkább főiben maradt mondatok vagy egyes kifejezések."A 235-ik lapon például Nánási így utal forrására: „Lásd azAnglusok öregbik Catechismusát nagy bőséggel, pag. 185.O róhat are those aggravations thai make somé sins moreheinous than others. Nem töltöm én az onnan való leírással3 0Szű Titka, előszó.3 1Az idézett írók Ames, 10, 16, 86, 95, 420, 573, 579, 580, 612, 700stb. — Perkins, 160, 366 — Grosse, 142 — Gartwright, 377, 502, 622 —Ainsworth, 12 — Attensoll, 252 — Bolton, 730 — Byfield, 58 — Fenmer,159 — Goodwill, (20) — Norton 490, — Annotationes Angii in Psalmot31, 296, 318, 344, 358, 502.3 2A 235, 358, 492 lapokon.

most az időt." Szánté azt gondolná az emiber, hogy olvasójárólis feltételezői az „öregbiik angol catechismus" állandó'kéznél tartását, habár mégsem Valószínű, hogy túl sok példánylett volna belőle Magyarországon ebben az időben..Általában az egész könyv az angol vallásos írók és az angol,nyelv magyarországi elterjedésének értékes bizonyítéka. Megemlítjük,hogy 1680 körül a marosvásárhelyi koRégiumnakajándékozták egy példányát és 1690-ben megvolt a SeholaRivukna-ban is. 83Kevésbbé népszerű volt Nagyari Benedek OrthodoxusChristianus, azaz igaz vallású keresztény című, Váradón 1561-ben kiadott munkája, amelyhez a szerző egy sokat szenvedettpuritán író és egy simulékony, alkalmazkodni tudó skótteológus műveiben keresett anyagot. 34Az angol puritán íróJohn Rogers volt (1572-1636), korának egyik legnagyobb hatásúigehirdetője, akinek Doetrines of Faith című munkájanagy hímévre tett szert. 35A skót teológus, John Cameron(1579?-i625) nemzetközi nevelést kapott, Parisban, Genfben,Heidelbergben tanult, majd a saumur-i és glasgow-i egyetementanárkodéit és kíres volt James-szel szemben tanúsítottengedékeny magatartásáról. 36Könyvei közül azonban nemtudjuk, hogy melyik hathatott az Orthodoxus Christianusra;a munka célja az Isten előtt megigazító hit okainak éstulajdonságainak ismertetése volt a Szentírás alapján és ígyvalószínűbb, hogy Nagyari inkább Rogers munkáját követte,Cametrönból csak 'kisebb mértékben merített.Az eddigiekkel ellentétben anglikán szellemű könyv volta névtelenül megjelent, de később Jokn Gauden (1605-1662),wtorcester-i püspöknek tulajdonított és nálunk is ismert EikonBasiliké, 1649. Kevéssel azután, kogy Charles, a „királyi színész"eljátszotta tragikus szerepét a Banqueting House előtt,lopva megjelent London utcáin egy könyv, amelyről a király-3 3Koncz, „Marosvásárhelyi könyvtár", Magyar Könyvszemle, ív,1879, 217 és Morvay, „Két nagybányai könyvtár".3 4„Az auktorok, akiknek írásokból én ezt kiszedegettem, im ezek.Cameron János, Rogers János, Vilson János, Baáll János és Streso-Gáspár." Nagyari, Orthodoxus Christianus, (45).3 5Életrajza: DNB, xlix, 129-30.3 8Életrajza: DNB, viii, 295.

JOHN GATJDEN: EIKON BASILLKÉ 123hűek azt suttogták, kogy Őfelsége maga írta a börtönben,elmondva kenne szenvedéseit, tópelődéseit és magános beszélgetéseitIstennel: ez volt az Eikon Basiliké; ihe Pourtraictureof His Sacred Majestie in His Solitudes and Sufferings. Akirály tragédiájától felizgatott Európában a könyv úgy terjedtmint a futótűz; Milton szembeszállt ugyan vele és bizonyítottaEikonoklastes^ébea, kogy az, egész csak kamisítvány,kogy az annyira megcsodált Prayer in Time of CapÜuity-%a börtön-imát Sidney .árcacíia-jákól vette az ismeretlen szerző,de minden kiába; az Eikonoklastes-ből egy francia és kétangol kiadás teljesen elegendőnek bizonyult, míg az EikonBasiliké 50 kiadást ért el egy év alatt, 37s Angkában az emberekkezdték már a Biblia mellé állítani!. 1651 március 12-énRákóczi Zsigmond lengyelországi levelezője elküldötte tudtunkraelső példányát Magyarországra, 38akol nem maradtkatástalan: II. Rákóczi György még 1654 novemberébenCromweHhez írt levelében is nyíltan kifejezésre juttatta,kogy mennyire sajnálja a királyi vér kiontását, 39 ugyanakkorpedig Miskolczi Csulyák Gáspár így írt Ckarlesról a^későTbbmég ^részletesen ismertetendő Angliai Independentismus-kan:„Ki mind ennyi keresztviselósi között is, melly kegyesen,melly istenesen viselte légyen magát, fogságában magakezével írott lkon Basiliké nevű könyve az egész világ előtterős bizonyságot tészen." 40Egyébként Miskolczi forrásai közöttis említi és a két szöveg alapos összekasanlítása valószínűlegki tudná mutatni a ráhatás mértékét.Egy másik hasonló könyv, amelyet Miskolczi még gyakrabbanhasznált mint az Eikon-t, a Regii Sanguinis Clamorad Coelum adoersus Parridicas Anglicanos. Ez szintén névtelenüljelent meg, 1652-ben, de szerzőségét Alexander More(1616-1670), skót származású, Franciaországban és Hollandiábanélő protestáns hittudósnak tulajdonították, akit ezért3 7Davies,77w? Early Stuarts, 157.3 8Szilágyi Sándor, Erdély és az észMkkeleii háború, Bp. 1891, i. 170,3 9Szilágyi Sándor, //. Rákóczi György és az európai diplomácia,Bp. 1875, 696.4 0Independentismus, 96.

Milton többször is megtámadott. 41 Az Angliai Independentismustöbb megindító részlete, így például Cromweil tagadóválasza a íldirály szabadonbocsátását kívánó skót követeknek,Charles viselkedése a halálos ítélet kimondásakor, háromnaposelőkészülete a halálra és holttestének meggyalázása(ami egyébként csak költött mese) mind More munkájábólvalók. 42Anglikán szellemben fogantak az utoljára hagyott IsaacBasirenak (1607-1676) erdélyi tanárkodása alatt készült kisebbmunkái is. 43Basire-ról tudjuk, hogy nem sokkal Erdélybenvaló megtelepedése után erélyesen fellépett a terjedőfélbenlévő presbyteriánizmus ellen 44és az 1656 júniusában tartottmarosvásárhelyi zsinaton, amelynek elnöke volt, megpróbáltaegyházszervezeti nézeteit az összes lelkipásztorokkal elfogadtatni.Ekkor olvasta fel 15 főpontba sorolt tervezetét, amelysokáig kéziratban lappangott és csak nemrégiben jelent megnyomtatásban, 1910-ben, Considerationes qunedam ecclesiaticaecímmel. 45A zsinat után gondja volt Basire-nak arra is,hogy nézetei szélesebb körben terjedjenek s ezért kiadta apüspökös rendszer melletti iratát, Triumvirátus Sive Calvinus,Beza & Zanchius Pro Episcopatu. Mint már címéből is látszik,Basire itt támadásba ment át s a kálvinisták vezéralakjainakszavait fordította a presbiteri rendszer ellen. Munkáját sokfeléolvasták és Medgyesi Pál még ugyanabban az évben megpróbáltahatását csökkenteni a Trecentum- Viratus et Ultracímű feleletével, ahol 15 és még annál is több tekintélyt sorakoztatottfel a maga igazsága mellett. Basire ezután felhagyotta vallási polemizálással — amire Erdély akkori szorult helyzetébencsakugyan nem is volt szükség — de irodalmi tevékenységenem maradt abba: készített egy nagyobbterjedelműpolitikai röpiratot a fejedelem megbízásából 48és több útleírást4 1Életrajza: DNB, xxxviii, 411.4 2A részleteket olvashatjuk Independentismus, 81, 95—6, 99.4 3Életrajza: DNB, iii, 356-60 és Endrődi Frigyes, „Basire IzsákErdélyben", Angol Filológiai Tanulmányok, ii, 1937.4 4Bethlen, önéletírás, 149.46Erdélyi Múzem, 1910, 210-17.4 6Ezt Kropf Lajos adta ki a durhami káptalan levéltárából, II.Rákóczy György felelete az „Innocentia Transsylvaniáé"-ra. Bp. 1888.

ISAAC BASIRE ÉS NÉVTELENEK 125is, amelyek Pápai Páriz Ferencitől Chishull-hoz keriiltek1702-ben 47de mindmáig kiadatlanok s így nem tudjuk megállapítani,hogy mennyiben vonatkoznak Magyarországra.Fordítások ismeretlenszerzőktőlEmlítettük már, 48hogy korszakunk vallásos írói elsősorbanembertársaik lelkiüdvösségét kívánták szolgálni s ezértgondolkodás nélkül vették mondanivalójukat onnan, aholtalálták. Egyiknek-másiknak aztán annyira nem volt fontosművének forrása, hogy nem is említette meg a szerző nevét,így Ames és kisebb angol írók müvei mellett legalább féltucatangol eredetű munka jelent meg nálunk a század közepén,amelyeknek szerzőit egyáltalán nem lehet megállapítani.Időrendben először következik ezek közül kőt conductbook,a Léleknek Uti költsége és a Mennyei Lámpás, mindkettőutreehti kiadás 1651, illetőleg 1652-ből. Az elsőt FelsőbányaiS. Mihály, a másodikat Bökényi Filep János fordítottale „Anglusból magyar nyielvre". Utánuk említjük |meg aFogarasi Ferenc fordításában, 1654-ben kiadott katekizmust, aKis Keresztyén-t, amely az istenes élet alapelveit foglaltamagában a lehető legegyszerűbb nyelven, a „szólni kezdőkisdedek" használatára. Ez a könyv még a 18. század közepénmegvolt Bethlen Kata könyvtárában 49de aztán elveszettés csak egy könyvtáblázatból kiáztatott töredék maradt ránk,Todoreszku Gyula gyűjteményében. így érdemlegeset nemtudunk róla mondani. 80Ezeknél jobban ismerjük azt a Szentírás-magyarázatot,amelyet Somosi Petkó János fordított magyarra Igaz és tökéletesbódogságra vezérlő út címmel. Az ajánlólevél ismétrávilágít az angol irodalommal foglalkozó magyar puritánokcselekvésének lelki rugóira. „Midőn idegen országokban azlelki dolgoknak vásárlása végett bujdosván, AngbánakLondinum nevű fővárosában lakásomat valami kevés ideig« ChLshull,TraDeZs, 95.4 8II. fejezet: „Az irodalom jellemző vonásai", 53—5.4 0Bod Péter, Bethlen Kata... Magyar bibliotékájának lajstroma*Bp. 1911, 30.5 0Először ismertette a Magyar Könyvszemle, xix, 1911, 353.

eontimuáltam volna" — írja' a fordító —" egy vasárnapi alkalmatossággal... egy templomba bemének és az nékemmutatott székben be ülvén ... láték egy mellettem ülő tiszteletesférfinak kezében egy nyelveken lévő Bibliát... melyetmidőn forgatnék a végin akadék egy szép munkára. OttanIsten elmémbe lövelé, mely szép és mély szükséges volna azmi szegény nemzetünknek azt Magyar nyelvre fordítani ...Istenes szándékomat sok időre nem halásztam, hanem —harmad nap múlván Isten segedelmével hozzá kezdek, tízvagy tizenegy hetek alatt az Űr jóvoltábul meg is fordítottam."51Persze a derék teológusnak több volt a használniakaró lelkesedése mint a pénze és így a munka csak négyévvel azután, 1656-ban jelenhetett meg, Patakon, amikora fordító már szikszai prédikátor volt, A 616 kisalakú lapraterjedő, vaskos könyv kérdésekben és feletekben végágkalada Biblia összes könyvein és megmagyarázza azokat. Eredetijetalán William Ckillingwortk (1602-1644) 1638-ban kiadott,nagysikerű könyve lehetett, The Religion of Protestants aSafe Way to Salvation. Ezt a feltevést azonban a címekhasonlatosságán 'kívül egyelőre más nem támogatja.A Tolnai István fordításában, 1661-ben Lőcsén kiadottés jelenleg óvókelyen tartott, tehát hozzáférhetetlen szentbeszédgyüjtemény,a Prédikáló székbeli szikrák után ismétegy conduct-book következik, a Kegyes Tselekedetek RövidÖsvénykéje. Ezt Kézdivásárkelyi Matkó István, híres erdélyitérítő és hitvitázó „szedegette és fordította Angliai nyelvbőla kegyes életre vágyódóknak hasznokra"; egyike azoknaká magyar puritánoknak, akik nem jutottak el Angkába,hanem idehaza tanultak meg angolul. 52Fordítása Szebenbenjelent meg 1666-ban és később Vinczi János protopóparomán nyelvre is lefordította. 63így Révész Imre ebben amunkában látja „az első érintkezést az angol és a román6 1Igaz út, (3-5).5 2Bod Péter írja róla, hogy Kolozsváron tanúit, azután a gyulafehérvári„akkor igen szépen virágzó nagy hírű, kollégyiomban, azholott a szükséges görög és zsidó nyelveket s még a jó könyvekre nézveaz Angliai nyelvet is megtanulta." Magyar Athenás, 1766, 321-2.5 3Sikriiul de aur, Szászsebes 1683.

KEGYES TSELEKEDETEK RÖVID ÖSVÉNYKÉJE 127irodalom között."" Nagy művelődéstörténeti érdekességénélfogva egy kissé részletesebben fogjuk ismertetni!.A kisalakú és csak 111 lapos könyvecske a kedvelt párbeszédesformában adja elő mondanivalóit. Szerepel benneegy „jó lelkű Üton-járó", aki a „jócselekedetek ösvénykéjén"járva mindegyre kérdéseket tesz fel az „Ütmutatónak",aki viszont bőséges bibliai idézetekkel válaszol, öszszesen44 kérdést és feleletet találunk, de ezek kiterjedneka lehetséges élethelyzetekre és minden társadalmi osztályra.A „közönséges regulák" mindenkire kötelező érvénnyel írjákelő (többek között) a tiszta beszéd, a külső magaviselet,az öltözködés, a vendégeskedés, a jó gazdagsággyűjtés, aszombat-szentelés szabályait, hamisítatlan puritán szellemben,így például amikor az Űtonjáró megkérdezi: „Hát gazdagságotmiképen szerezhetek vétek nélkül?" az Útmutatóerősen lelkére köti az üzleti tisztességet. „Ne gyűjts gazdagságotuzsorásságoddal... ne nyeld bé a szegényeket...igaz mértéked, igaz fontod, vékád, köblöd, vedred, kupád,itszód, pinted, singed s. a. t. légyen mindenkor... gyakortaeJmélkedgyél arról, hogy a gazdagság és a kegyesség igenigen ritkán férnek öszve." A szombat megszentelésének főszabálya pedig: „Soha ne tegyed az Űrnak szent szombatjáttesti vásárodnak, vendégeskedésednek, játékodnak, sétálásodnakés egyéb magad testi gyönyörködtetésének napjává,amint sokan szoktak cselekedni; hanem testestől adjad magadata te Istenednek szent szolgalatjára."A „kiváltképpen való regulák" szólnak a házasulandóknaks a házasoknak, atyáknak, anyáknak, gyermekeknek,szolgát tartó és szolgáló embereknek, magisztrátusoknak éslelkipásztoroknak, tudósoknak, tudatlanoknak, mindenkiinek.A szabályok legtöbbnyire régi ismerőseink, különösena Praxis Pietatis-m. emlékeztetik az embert. A gazda tartóztassameg vasárnap cselédjeit a „postáJködástól, játéktól,dorbézolástól és minden rabotás munkától". Magisztrátusügyeljen arra, hogy ne legyen különb (= különböző) törvényüka szegényeknek a gazdagokétól, hanem mind sze-5 4Révész Imre, La reformé et les roumains de Transyloanie, Bp.1957, 30.

gényt, mind gazdagot azon egy jó törvénnyel ítéljenek."Meglepő az a szabály, amelyet a templombajáró elé ír: „Neszomorítsd meg a Tanítót, se mosókat ne botránkoztass lefekvéseddel,alvásoddal avagy egyéb akármely illetlenmagad viselésével." A templomban elalvásról egyébkéntmáshelyt is elmélkedik és megállapítja, hogy „sokan vannak rolyanok, akik a tanításnak idején csak alusznak", aminek 13oka közül az egyik lehet „néha a Tanító unalmas és restestanítása", egy másik pedig „az igen hosszú tanítás." Egyetlenadatból nem szabad általánosítani, de lehetséges, hogya század második felére lassan megcsappant a vallásos lelkesedésés nem volt már elegendő a rendkívül hosszú, sokszorváltott prédikátorokkal vezetett istentiszteletek figyelmesvégigballgatására. Ettől eltekintve az egész könyvecske apuritánság mgszokott szigorúságú, kicsit rideg, kicsit keményszellemét lékek. 6 '2. A világi irodalomFrancis Bacon hatásaA tizenketedik századi Magyarországon ismert angol írókközül az egyetlen, akit mai mértékkel is a legnagyobbak közészámítunk, Francis Bacon (1561—1626). A közkézen forgóéletrajzok és méltatások egész tömege felment attól, kogy ittrészletesebben ismertessük pályafutását. 1Elég annyi, kogy5 5Ennél a tanulmánynál a Kegyes Tselekedetek Röoid Ösoénykéjé-nekkönnyebben hozzáférhető, újabb kiadását használtam, amelyNagykárolyban jelent meg 1762-ben. Az idézett helyek lapszámai ebbena kiadásban: 30, 44, 65, 71, 80, 87.1Kimerítően ír a DNB, ii, 328—60. — Alap-vető jelentőségű Spedding,James, An Account of the Life and Times of Francis Bacon*London 1878. és Abbot Edwin, Francis Bacon. An Account of his Lifeand Works. London 1885. — Az újabbak közül Theobald B. G., FrancisBacon. Ein Lében zmischen Tat und Gedanke. Berlin [1939] és Williams,Charles, Bacon, London 1933. — Regényes életrajza, amely neki tulajdonítjaa shakespeare-i művek szerzőségét is, Ince, Richárd, England'sEigh Chancellor, London 1935. — Népszerű összefoglalás Durant, Will,A gondolat hősei, ford. Benedek Marcell, Bp. 2 1937.

FRANCIS BACON MüNKAl 129előkelő családból származott; a cambridge-i Tririity Collegeban,majd a londoni Gray's Inn-ben készült hivatására;ügyvéd lett, majd bíró és képviselő; James király pártfogásávalfeljutott a legmagasabb méltóságokba, volt AUorneyGeneral (koronaügyész), Keeper of the Great Seal, (főpecsétőr),Lord Chancellor (Anglia legfőbb egyesbírája és igazságügyminisztere);végül megvesztegethetőség vádja miatt elvesztettehivatalát és életének utolsó öt évét visszavonultantöltötte- Minthogy bennünket itt nem a magasállású jogászvagy a mai fogalmak szerint nem egészen hibátlan jelleműközéleti férfiú érdekel, hanem az író és a gondolkodó, életehelyett inkább munkásságát fogjuk szemügyre venni.Munkáit a nagy kritikai kiadás 2közrebocsátói háromcsoportba osztották. Az elsőbe kerültek a nagyközönség számáraírt bölcseleti, történeti és erkölcsi munkák; a másodikbasorolták a jogászkartársak számára írt jogbölcseleti és jogiértekezéseket; a harmadikba végül a leveleket, beszédeket,vitairatokat ós egyéb alkalmi írásműveket, amelyek mindegyes személyeknek, vagy legalább is testületeknek szóltak.A három csoport közül természetesen legfontosabb az elsőamely egy rendkívüli kifejező erővel megáldott stílművészós egyéni utakon járó nagy gondolkodó képét mutatja. Ebbena részben találjuk az angol próza egyik első klasszikus alkotását,a híres tanulmánykötetet — The Essays or Counsels^Civiland Morál, 1597 — am|elyet „a gondolat és a kifejezéstömörsége, a költői képek gyakori ragyogása és a jósolóhang hatásos szárnyalása" jellemez. 3 Ide tartozik merészutópiája, Nero Aüantis, '1627 és a Tudor-uralkodóház megalapítójánakszépen megírt történetié, History of King HenryVII, 1622. És végül itt vannak Bacon bölcseleti főművének,a befejezetlenül marad Instawatio Magna-Tiak, vagyis! „nagyújjáépítés"-nek elkészült darabjai, amelyek mint igazi monumentumaere perennius őrzik szerzőjük emlékét: a Nóvum'Orgánum, 1620 és a De Augmentis Scientiarum, 1623.2The Works of Francis Bacon... Collected and Edited by JamesSpedding, Róbert Leslie Ellis and Douglas Denon Heath, London 1857—74.3Legouis-Cazamian, History of English Literature, 371.

Bacon bölcseleti műveinek legfőbb célja az egész emberitudás épületének újjáépítése volt. Már cambridge-i diákkorábantudatosította magában ezt a célt, amely mellett mindenhivatásbeli ténykedése jelentéktelenségbe törpült. Azt vallotta,hogy a természettudományok és a bölcselet egyetlennagy egészet alkotnak és a régi görög bölcselőkre emlékeztetőönbizalommal azt hitte, hogy egyetlen emberi elme áttudja fogni az egészet. Harminc éves korában már azt írtaBurleigh-nek, a mindenható miniszternek: „Gondolkodásbelicéljaim éppen oly óriásiak mint amilyen mérsékeltek a polgáriéletcéljaim: mert országomnak az egész tudományt választottam."4Minthogy pedig a gondos megfigyelés meggyőztearról, hogy az emberi értelem könnyen megzavarodik és nemhasználja fel a kezeügyében lévő lehetőségeket, „elhatározta,hogy minden erejével igyekszik helyreállítani és kifejleszteniaz elme és a dolgok közötti igaz és megillető viszonyt" Errepedig csak egy mód volt: „jobb segítséggel egészen újra kezdenia munkát és szilárd, erős alapra újra felépíteni a természettudományokat,a szellemtudományokat és általában azegész emberi tudást." 5Amint látjuk, olyan nagy cél lebegetta szerző előtt, amelyet a középkori Summák bölcselői ótasenki sem mert maga elé kitűzni.Ezt a célt valósította volna meg az Instawatio Magna,amelyet Bacon hat részre tervezett. 6Elsősorban is számbaakarta venni „azt a tudást amellyel az emberiség már rendelkezik."Azitán „elő akarta készíteni az (emberi értelmet atovábbhaladásra", meg akarta állapítani a tudományos gondolkodásszabályait, „új eszközt" akart mindenkinek kezébeadni. Harmadik feladatként „a mindenség .tüneményeinekbemutatását" vagyis a természeti jelenségek leírását, tűzte kimaga elé. A negyedik lett volna az új gondolkodási módszernektermészeti tünemények megmagyarázására való alkalmazása,vagyis mintegy szemléltető oktatás a tudományosgondolkodásban? ezt Bacon scala intellectus-nak, a „megértéslétrájának" nevezte el. Az ötödik részben saját tapasztalatait4Idézi Legouis-Cazamian, History of English Literature, 368.5Ezt írja a Franciscus de Verulamio sic cogitavit... kezdetű bejelentésben,amelyet az Instauratio Magna elejére helyezett. Works, i, 121.6Di&tributio Operis, Works, i, 134—5.

BACON BÖLCSELETE 131és találmányait akarta az emberiséggel közölni, a hatodik ésutolsó részben pedig következett volna „a filozófia, amelyaz eddig tanított és előkészített igaz, tiszta és szigorú kutatásbólfolyik." Olyan terv volt ez, amelyről ma már tisztánlátjuk, hogy túlnő az egyes ember erején és. képességein.Bacon maga annál is kevesebbé tudta ezt megvalósítani,mert csak hivatali munkájának és közéleti szereplésénekszüneteiben foglalkozhatott vele. így a nagy műből igazáncsak az első és a második rész készült el, a harmadikból csaknéhány nagyobb töredék, a többiből pedig semmi. Az elsőrészt Dq Dignitate et Augmeritis Scientiarum Udbrí IX címenismerjük; először angolul jelent meg 1605-ben, de ebben aformában Bacon rövidnek találta és minthogy az angol nyelvetsem tartotta eléggé időállónak, kibővítette és latinra fordíttatvaadta ki 1623-ban. A második rész a Nóvum Orgánum;ez körülbelül húsz éves csiszolgatás után jelent meg 1620-ban. 7A harmadik részbe tartozó feinmészettudományi leírásoknakegy irésze História Naturális et Experimentális ad CondendamPhilosopkiam címmel jelent meg 1622-ben, más részétpedig már csak halála után adta ki hűséges titkára Rawley,Sylva Sylvarum címmel. De sem ez, sem pedig a befejező részekhiánya nem befolyásolta a mű sikerét. A célkitűzés nagyonmegfelelt a kor szellemének, amelyről láttuk, hogy szenvedélyeserővel vetette magát a világrejtvény magyarázatára;azután pedig Bacon csodálatosan kifejező stílusa is elragadtaaz olvasókat, úgyhogy a mű még osonkaságában is hatalmassikert aratott. Az Instauratio egyes részei igen sok kiadást ér-7A könyv külső címlapjára az Instauratio Magna felírás került;utána jött a már fent idézett bejelentés, Franciscus de Verulamio siccogit&vit; utána ajánlás James királyhoz; aztán előszó az egész Instauratio-hozaztán a Distributio Operís; azután egy felírás, Deest ParsPrima Instaurationis, vagyis „itt hiányzik az Űjjáépítés első része";csak ezután kezdődött, külön címlap nélkül, Pars Secunda Operís,•quae didtur Nóvum Orgánum.8Nóvum Orgánum, London 1620; Leyden 1645, 1650; Amsterdam1660; — De Dignitate et Augmentis Scientiarum, London 1623, 1635;Leyden 1645, 1652; Amsterdam 1662; angol fordítás G. Wats-tól, Oxford1640. — Sylva Sylvarum, London 1627, 1628, 1631, 1635, 1639; Leyden1648; 1651, 1658; Amsterdam 1661, 1664, 1670, 1676, etc; francia ford.Paris 1631. Részletesebben lásd Cambridge Bibliography, i, 868—70.

tek meg a század folyamán 8és pedig nem 1 is annyira Angliában,mint inkább a kontinensen, ahol Bacon népszerűségeigen nagy volt. Egy Olaszországban utazó angol főnemes, azEarl of Devonshire, már Bacon életében ezt írta haza róla:„Igen nagyon várom Bacon lordkancellár uram újabb essayit,történeti munkáit és bármi egyebet írjon is... Öt itt egyrejobban és jobban kezdik ismerni, könyveiben egyre jobbanós, jobban kezdenek gyönyörködni és azok az emberek, akika szellemi dolgokban az átlagon felül járatosak, őt tartjákkorunk egyik legtehetségesebb eknéjéniek." 9Egy emberöltővelhalála után, 1657-ben pedig Rawley azt írta róla életrajzában,hogy hírneve sokkal nagyobb külföldön, mint saját hazájában.„Hírneve nagyobb és messzebb hangzik idegen országokban"— írta 10— „mint idehaza, saját nemzetében....Híre nem csökken az idő múlásával, hanem inkább növekszik.Különböző munkáit régebben, de újabban is lefordítottákidegen nyelvekre, (régiekre és modernekre is", etc. Nemszabad tékát meglepődnünk azon sem, kogy ezek a munkákeljutottak Magyarországra is.Bacon magyar olvasói közül eddigi adataink szerint azelsők Zrínyi Miklós és Apafi Mihály voltak. Zrínyi ismerteaz Essays latin fordítását, amely 1638-ban jelent meg SermonesFideles sive Interiora Rerum címmel, Apafi könyvtárábanpedig megvolt az Opera Omnia 1665-ös, frankfurtikiadásának hatalmas foko-kötete. 11Zrínyinek abban a munkájában,amely a hadvezér tulajdonságairól, a vitézség körülményeirőlés következményeiről való gondolatait foglaljamagában, vagyis a Vitéz hadnagy-bari 12van egy discursus ahadvezérnél nélkülözhetetlen jószerencséről, egy hétoldalasi° Works, % 15.9Az Earl leveléből Rawley idéz Bacon-életrajzában. Works, i, 15..1 1Lásd Bacon, [Francis], A Nóvum Orgánum első része, ford. ésmagy ellátta Balogh Ármin, Bp. 1885. 122—3, illetőleg Thallóczy Lajos,,„öreg Apafi könyvtára", Magyar Könyvszemle, vi, 1881, 124.1 2Zrínyinek ez a munkája sokáig készült, 1649 és 1657 közöttés elkészülte után sem került nyomdába, hanem kéziratban terjedt aszerző barátai és ismerősei között. Nyomtatásban csak 1853-ban jelentmeg először, a Toldy Ferenc és Kazinczy Gábor gondozásában kiadottZerinvári gróf Zrínyi Miklós összes munkái című kötetben.

BACON ÉS ZRÍNYI 133elmefuttatás, amely világosan mutatja Bacon hasonló tárgyúessay-jének hatását. Ebből Zrínyi nemcsak hogy egyes sorokatlefordít, hanem idézetekét is átvesz, sőt egy helyen olyatis „tanul" a „politikus"-nak nevezeit Bacon-tői, amit nem isjavall, nem is igazol. Néhány részlet összehasonlítása könnyenigazolhatja állításunkat. 13így például mindjárt a két essay kezdete. Bacon szerint:„It cannoi be denied bui outmard accidents conduce much tofortune; favour, opportunity, death of others, occasion fiti\ingoirtue: but chiefly, the mould )of a maris fortune, ís inhis oron hands." Zrínyi ezt úgy fogalmazza meg, hogy „azemberek munkálkodásában és tusakodásában, az mellyelminden állapoton fáradoznak és keverik ez világot, semmisincsen bizonyos, semmi a szándéknál egyéb a mi hatalmunkbannincsen." A felvilágosító példát mindketten szóról szóraveszik Liviusból, aki ezekkel a szavakkal írja le CaJtoMajor-t: „In illo viro, tantum robur corporig et animi fűit, utquocunque loco natus essei', fortunam sibi facturus videretur."A szerencse útjának leírása is megegyezik a két műben.Bacon-nél: „The may of fortune is Zi'fce the milky may irt the®ky; mhich is a meeting, or knot, of a number of small stars,riot seen asunder, but gimng light together: so are there a numberof little and scarce discerned virtues, or réther facultiesand customs, thai make men fortunate." Zrínyinél a sorrendmegváltozik, de a gondolat ugyanaz: „Sokféle jószágoscselekedetek vannak; némelyek akik nyilvánvalók, jó hírt,becsületet, tisztességet szereznek és nem sokaktúl láttatnak, ésezek azok, akik az embernek szerencsét csinálnak. Bizonyáranagy hasonlatosságok vagyon ezeknek azokkal a sok sűrűcsillagokkal, akik az eget általkötötték, kiket deákul vialactea-nak hívnak. Ez a via lactea, avagy tejesút, sok aprócsillagoknak sűrűségéből vagyon; nem látom ugyan egyiket1 3Bacon Essay-inék rendkívül sok kiadása van. Ennél a tanulmánynála B. Montagu-féle kiadást használtuk, The Essays or CounselsCivil and Morál, London 1840, a Vitéz hadnagy-ra vonatkozólag pedigZrínyi prózai munkáinak Markó Árpád-féle kiadását, Gróf ZrínyiMiklós prózai munkái, Bp. 1939. Ebben a kiadásban a Vitéz hadnagya 98—224. lapokra terjed.

is magánosan, és különben, de együtt mindnyájok fényességet"láthatni." Az a gondolatsor pedig, amellyel Zrínyi nem értegyet, a következőképpen jelenik meg Bacon-nél: „Certainly,there be not troo more fortunaie properties, than to have alitíle of the fool, and not too much of the honest: thereforeextrémé looers of their country, or masters, mere never fortunate:neither can %hey be; for mhen a man placeth histhoughis miihout himself, he goeth not his omn may." Zrínyierről így nyilatkozik: „Még két dolgot tanultam a politicusoktólin ista matéria, de én egyáltalán véggel nem is javallom,nem is igazolom. Egyik, hogy az igen okosok nem nyerhetneknagy szerencsét. Másik, hogy a hazája- és ura-szeretők azoksem lehetnek igen szerencsések. Ilyen okát mondják: hogy az.okosak semmit nem akarnak szerencséltetni, hanem mindentokkal cselekedni, az mely mindenkor nem lehet. Az hazájaavagyura-szeretőkrül pedig mondják az axiómát: homo quihabét cogitaHones extra se, non ambulat fin via quae est prose. Héjában való stententia mind a kettő" stb. stb. Ezekután akét tanulmány közötti összefüggést bebizonyítottnak vehetjükés valószínűnek tarthatjuk azt is, hogy alapos kutatássalmás helyt is ki lehetne mutatni Bacon hatását Zrínyi gondolkodásmódjáras általában prózai műveire.Egy másik írónk, aki máj* néni az ' Essay-lnet, hanem abölcseleti műveket olvasta, hatásuk alá került és aztán munkásságánakjavarészét a baconi gondolatok terjesztésére szentelte,Bayer János volt, a magyar bölcselet egyik úttörője.Bayer, aki 1630 körül született a Felvidéken és 1653-banment ki Wittenbergbe, mint elismert tudós és a bölcsészetdoktora tért vissza szülőföldjére 1660-ban. 14Eperjesre kerülttanárnak és 1662-ben már az ottani evangélikus líceum rektoravolt. Rektorsága idején élénk tudományos tevékenységetfejtett ki. Elsősorban is tanítványait igyekezett az új bölcseletnekmegnyerni, amiről számukra kiadott és legnagyobbrésztDuns Scotus bölcselete ellen irányuló metafizikai tételei1 4Életéről részletesen ír Hörk János, Az eperjesi eo. ker. kollégiumitörténete. Kassa 1896—97. A magyar bölcsészet történetében elfoglalt helyétilletőleg lásd Erdélyi János, A bölcsészei Magyarországon, Bp. 1885L145—7, 150.

BACON ÉS BAYER 135tanúskodnak. 15Azután megpróbált a művelt olvasóréteghez isszólani és könyvekbe foglalta meggyőződését.Gyors egymásutánban két munkája is megjelent, az ÁtriumNature, 1662 és a Lux Mentium, 1663, az utóbbi igen nagymértékben Bacon hatása alatt; a Lux Mentium-han kezébeadta olvasójának az új eszközt a tudományos gondolkozásra, 16az Átrium Naturae-hen az új eszközt alkalmazta természetialapjelenségek leírására. Szándékában volt az összes természetijelenségek leírása és megmagyarázása is, három továbbikönyvben amelyeket Continentes Naturae, Regna Naturaeés Orbis Naturae címen adott volna ki, 17de ezt a szándékátmár nem tudta megvalósítani. Minthogy nyugtalan természetűember volt és fölényes képességének tudatában talána kelleténél gőgösebben is viselkedett, hamar kihívta taagaellen az eperjesi kispolgárok haragját és sok ellenséget szerzettmagának, akik végül is kitárták állásából. Ezután különbözőfelvidéki városokban lelkészkedeit 1674-ben bekövetkezettmagának, akik végül is kitúrták állásából. Ezután különkáhozannyira szükséges nyugalmat és semmi jelentőset nemadott ki többé.Bayer bölcseleti felfogását igen jó tükrözi az Átrium Naturaeelőszava, amelyben élesen szembefordul a hagyományosiaristotelesi bölcselettel.„A természetről tudtuk" — mondja 18 — „hogy az az emberhasznára adatott: nem a puszta töprengésire, hanem azéletben való hasznosításra való. Tehát az isteni bölcsességfáklyájának fényével fel kell deríteni és meg kell vizsgálni1 5Néhányat közöl ezekből az Átrium Naturae végén, 344—7.lapokon.1 6Maga így vélekedett róla: „Quod verő Mentium Lucem praesentemattinet cogitandum est, Instrumentum eam esse". Lux Mentium,X 7 r. — Bayer szóbamforgó bölcseleti munkárnalk tanulmányozását megnehezíti,hogy rendkívül terjedelmes részekben a lapoknak nincs folyószámuk,csak minden második lapon találunk ejgy-egy ívet jelző betűt(vagy számot) és lapszámot 1-től 8-ig. így idézésnél mindig meg kelladnunk az ív betűjét vagy számát + a lapszámot, + azt, hogy a lapelején (recto) vagy hátán tverso) fordul elő az idézett szöveg. Az ittidézett rész, például a tizedik ív hetedik lapjának elejéről való.171 8Lux Mentium, X 8r.Átrium Naturae, b Ír—b 2v.

ejtekKelyeit. Nem azért, hogy legyen miről sokat szónokolniés szóban-írásban vitatkozni; hanem, hogy könnyítsíink veleszerencsétlenségünkön, hogy boldogabbá és jobbakká legyünkIsten dicsőségére. De milyen messzire elvezetett bennünketettől a pogány bölcselet! Aristoteles idejétől mostanáig kiakadt olyan, aki komolyan (törekedett volna a természetetaz ember hasznára alkalmazni? ... Vitatkoztak a tudományneméről, a tárgyról, az ősanyagról, az elemekről, az(űrről a mozgásról, a teremtésről, a formákról, a tulajdonságról,a világ örökkévalóságáról... És mi ezeknek a vitatkozásoknakaz elve, a forrása, a kánona, a normája, szabálya?Egyedül csak Aristoteles mind logikában, mind fizikában ésmetafizikában... De miért kell a keresztény embernek, atermészet bölcselőjének azt tudni, hogy mi az Aristoteles igaziés hamisítatlan véleménye és döntése a formáról, az anyagról,a csillagokról, a világ örökkévalóságáról, az elemekről, a helyrőlés az űrről? 'Kinek használ ennek a vizsgálata? Mit számítaz, hogy tudja, vagy nem tudja mindezt a tudós? ... A Szentírástés a Természetet kell tanulmányozni, nem a szillogizmuseszközével, amely a Természet és a Szentírás értelmét és hasznátnem tárja fel, hanem csak jól, vagy rosszul feltárva mutatja... hanem egy másik eszközzel, amely megmutatja aTermészet és a Szentírás magyarázásának és felhasználásánakigaz és helyes módját, az eszközzel, amelyet körvonalaznipróbáltunk a Lux Mentium kiadásával..." Egyszóval a bölcseletgyakorlati legyen, a 'természetet és a szentírást kutassa,szakítson Aristotelessel és a szillogizmusi helyébe alkalmazzonegy másik okoskodási módot az itt névvel nem nevezett, demásutt részletesen kifejtett induktív módszert.Ezeknek az elveknek alapján áll Bayer főműve, a Lux'Mentium, amelyhez az Átrium csak mintegy kommentárkéntszolgál. Itt először egy 160 lapra terjedő előszóban mintegytudománytörténeti bevezetést ad és bebizonyítja az új bölcseletszükségességét. Azután három, részben, több min,t négyszázlapon bemutatja 1. az ismeretszerzés módját, 2. a megszerzettismeretek kiértékelését és 3. az ismeretek közlésénekmódját.A bevezetésben a szerző tizenegy phaenomenon-ha., Jelenségbecsoportosítja mondanivalóját. Abból indul ki, hogy

BAYER FŐMŰVE: LUX MENTIUM 137az embernek joga van a természet erőinek és lehetőségeinekkihasználására, mert Istentől örökségbe kapta az egész világotés jogát megerősítette egyrészt Noé szerződése, másrészta megváltás. A természet kihasználása különböző mesterségekkeltörténik, amelyekre Isten már a legrégibb időktől kezdvefokozatosan rávezette az embereket; tanú rá a Szentírás,amely elmeséli Noé sikereit a földműveléssel, Jákob gyógyítótudományát és hasonlókat. „Ha az utókor ezeknek a mesterekneknyomdokain haladt volna és egészen mostanig folytattavolna azt, amit a régiek olyan jól kezdtek meg... óhmilyen boldogok lennénk most és milyen hatalmunk lenne adolgok felett." De az emberiség nagy gyűlölője, az ördög, tévútravezette őseinket, a vallás helyett babonaságra, a tudáshelyett tudatlanságra szoktatta őket. „A görögök, és közülükleginkább Aristoteles, az emberiség balszerencséjére belekaptaka filozófiába és megfosztva a Szentírás világosságától...úgy elhomályosították azt, hogy az utánuk következő korokegészen mostanig annak magyarázatával, fejtegetésével, védelmezéséveltöltötték el az évszázadokat." Csak a mult században,tehát a tizenhatodikban kezdtek ismét virágzani a tudományokés művészetek, miután a boldog emlékezetű Lutherismét bevétette az emberekkel az igaz evangéliumot. „Lassanlassankinyíltak a filozófusok szemei és levetkőzve a régi,öreges vagy gyerekes hiszékenységet és utánzó hajlamot, mostmár magától a természettől és a tapasztalástól kérnek tanácsot."Persze ez sem könnyű dolog, mert az alapvető 'tjényekelrejtettsége, nemkülönben az emberi elmének veleszületettgyarlósága és az ismeretközlés nehézsége mind nagy akadálytjelent a megismerés útján. Szükség van tehát egy eszközre,amelynek segítségével mindezeket az akadályokat lelehet küzdeni, egy olyan gondolkodási módszerre, amely valódiismereteket ád, nem könyvekből, hanem magából a természetbőlmerít, kiküszöböli az elme gyarlóságát, könnyenalkalmazható és csalhatatlan. 19Aristoteles logikája, a skolasztikusok minden dicséreteellenére sem felel meg ezeknek a követelményeknek; nem alkalmasa peripatetikusok logikája, sőt Ramus és Lullius dia-1 9Lux Mentium, IV 3v, IV 4v, IV 6r.

lektikája sem. Ez utóbbiról a nagy Verulami Baco is igenrossz bizonyítványt állított ki a De Augmentis Scientiarutnrban,mondja Bayer ós hosszasan idéz állítása bizonyítására:„Nem mulaszthatjuk el annak megemlítését sem, hogy egyesek,akik inkább nagyképűek voltak, mint tudósok, nagynehezenkidolgoztak valami módszert, ami ugyan nem érdemlimeg a módszer nevet, minthogy inkább csak csalás, de azértkétségtelenül elfogadható lesz a zavarosfejüeknek. Ez a módszerúgy szerteszét szórja a tudományok cseppjeit, hogy mindentudóskodó alkalmazhatja és a tudás látszatát kelthetivele. Ilyen volt Lullius művészete." 20Tehát Lullius módszeresem alkalmas. Az egyedüli módszer, amely megfelel a fentikövetelményeknek, Verulami Baco módszere; ezt fogja a LuxMentium ismertetni.Ezután következik a bevezetés legérdekesebb része, aholBayer elmondja az egész munka keletkezésének körülményeit.„Ami az elmének ezt az Uj Világosságát illeti, erről mi abbólaz alkalomból kezdtünk gondolkodni, melyet a kiváló VerulamiBaco Ferenc, St. Albans grófja és néhai Jakab angol királykancellárja adott nekünk, két igazán aranyat érő könyvecskekiadásával, az egyik a Tudományok Haladásáról, a másik ptediga Tudományok Uj Eszközéről. Ennek a nagy férfiúnak azigaz tudomány helyes és tökéletes eszközéről szóló intő szavaita Tudományok Haladásáról szóló kilenc könyvben találtukmeg, híres példáját pedig magában az Uj Eszköz-benláthattuk, amely azonban sajnálatosképpen nincsen befejezve.Miután ezek véletlenül kezünkbe kerültek, megpróbáltuk őketa természettel, az értékekkel, a tapasztalással, az iember szükségleteivelés a szentírással összekasonlítani. Nemsokára láttuk,kogy itt sokkal kiválóbb a cél kitűzése, mint a közönségesfilozófiábanés eszközöket is bőven szolgáltat .. Amiért isnekifogtunk a munkának és kogy közelebbről megismerjük averulami célt és eszközöket, ezeket és egyéb igen nemes írásaitszorgalmasan, de nagy örömmel is, elolvastuk ... Időközbenalkalmunk nyílott az általános bölcseletet, a matézissai2 0Ez az első utalás Bacon-re. Az idézet a De Augmentis hatodikkönyvéből való, a második fejezet utolsó bekezdése. V. ö. Works, i, 669>és Lux Mentium, IX 5v.

A LUX MENTIUM ELŐSZAVA 139együtt, bizonyos magántanítványoknak, kivonatosan előadni.Tehát egészen új oldalról közelítettük meg a feladatot és eztaz Elme Világosságát úgy dolgoztuk ki, illetőleg úgy tanítottuktanítványainknak, hogy amit a kiváló Baconak vagyUj Eszközében, vagy Tudományok Haladásában idevágót találtunk,kiválasztottuk és nemesakhogy illendőképpen rendberaktuk,hanem új kitalálásokkal megszaporítottuk ésamennyire lehetett kiegészítettük."„Könyvünkben hat, mondhatni fő értekezést találunk.Az első a dolgok megközelítéséről szól, a második a dolgokmélyébe való hatolásról, a harmadik az indukcióról, a negyedika szillogizmusról, az ötödik a módszerről, a hatodik a&átadásról. Ezek közül az indukcióról szóló egészen verulamialkotás, már ami az első felfedezést és a legnagyobb részkidolgozását illeti. De ha mégis valaki a kiváló kancellárnakNóvum Organum-éA, amelyben az indukcióról van szó, a miindukció-tanunkkal összehasonlítja, egészen új formát és küí.sőt fog találni."„Verulami usnak Organum-ában mintegy építőkövet, fáiés egyéb anyagot találtunk, jót és nemeset, de nem elegendőmennyiségben és ami a legfontosabb, nem a célhoz szükségesformában és rendben. Megtartva ezért, sőt továbbfejlesztve éskiegészítve az anyagot, megtartva ahol lehetett a szavakat ís,(tekintettel arra a könnyedségre lós 'erőre, amellyel Verulamiusstílusa kifejezi a természeti jelenségeke)) egész új formátés mintegy építészeti szerkezetet gondoltunk ki az indukciószámára..."„Ami a hátralevő öt értekezést illeti, azok a felépítésbenés általában az itt látható formában teljesen újak és sajátjaink,éppen úgy, mint az indukcióról szóló is; de mégis úgy,hogy ami az anyagot illeti, nem hanyagoltuk el a megbízhatóvezetőket vagy pedig a tanult és bölcs férfiaktól megmutatottdolgokat."' 21Ezekután még a „megbízható vezetők" közül megemlítiComeniust, akinek Panargia-ját köviette a második értekezésbenmeg a „rendkívül kiváló angol orvos", Harvey könyvét,2 1Lux Mentium, X 2v—X 4r.

De GeneraUone Animalium 2 * és azt kívánja, Hogy az olvasóminél több haszonnal forgassa a könyvet.Ezután a bevezetés után abban a meggyőződésben kezdünkbele a tulajdonképeni mű tanulmánvozásába, hogy azindukcióról szóló fejezetben baconi hatást fogunk találni, atöbbi fejezetek viszont közömbösek lesznek az angol-magyarkultúrkapcsolatok szempontjából. De közelebbről szemlélve,hamar meggyőződünk arról, hogy Bacon kezenyomát még sokmindenfelé másutt is meg lehet találni a könyvben.Az indukcióiról szóló rész De Inductione Verulamiana —amellyel legrészletesebben kívánunk foglalkozni, körülbelül180 lapra terjed és így a könyvi gerincének mondható. Négyalfejezetre oszlik, úgy ismerteti az indukciónak 1. előfeltételeit,2. felépítését, 3. támaszait és 4. működését. Általánosságbanaz „előfeltételeket" a Nóvum Orgánum első könyvévelós az 1622-ben kiadott História Natúralis-szal állíthatjukpárhuzamba, a többit pedig a Nóvum Orgánum másodikkönyvével.Az „előfeltételekről" szóló rész — De Praerequisitis In~ductionis— párhuzamos a Nóvum Organum-ma\. Az első 37axiómát Bayer ugyan nem érinti, mert ezek a már meglévőtudományok meddőségét, a logika haszontalanságát és az indukciószükségességét tárgyalják, vagyis olyan kérdéseket,amelyről már a bevezetésben hallottunk; Bayer tehát mindeztelhanyagolja. De viszont az emberi elme téves képzeteirőlszóló tanítása, már teljesen a 36—68. axiómák alapján áll.Miután meghatározta a négyféle tévképzetet, a törzs, a barlang,a piac és a színház képzeteit, 23mindegyikre példákat2 2Williíam Harvey — életrajzát olvashatjuk DNB, xxv, 94—99 —korának egyik leghíresebb orvosa, a vérkeringés felfedezője. Itt említettműve 1651-ben jelent meg először és egy év alatt négyszer kellettkiadni.2 3összehasonlításként hadd álljon itt a négyféle tévképzet meghatározása,előbb Bacon, aztán Bayer megfogalmazásában; lásd Bacon,Works, i, 163—4 és Bayer, Lux Mentium, 141.a) ldola Tribus sunt fundata in ipsa natura humana, atque in ipsatribu seu^ gente hominum ...ldola quaedam fundata in ipsa Natura Humana cormpta, quasiper omnes Tribus seu genera Hominum ...b) ldola Specus sunt idola hominis indioidui. Habét enim unus-

LUX MENTIUM: A TÉVKÉPZETEKRÖL 141hoz fel és részletes magyarázatot ad, legtöbbször Bacon szavaithasználva fel. A színház tévképzeteiről szóló részbenmegtaláljuk 1a hamis filozófiák hármas osztályozását és részletescáfolatát/ 4Ezután a 71—77. axiómák alapján beszélazokról a jelekről, amelyek világosan megmutatják a mostanitudományok értéktelenségét: ellenük tanúskodik eredetük,quisque specum sive caoernam quandam individuam, quae lumen naturaefrangii et corrumpit; vei propter naturam cujusque propriam et singularem;vei propter educationem et conoersationem cum aliis; veipropter lectionem librorum, et authoritates eorum quos quisque colitet miratur; vei propter differentias impressionum...Idola alia fundantur in propria cujusque Natura, Animi, Phantasiae,Affectuum et similium facultatum, atque etiam in Educatione,Consuetudine, aliisque negotiis fortuitis; adeoque non per omnes Tribusseu Genera hominum vagantur sed in quorundam tantum hominum,Specu, id est, Phantasia, genio, indole, atque consvetudine delitescunt.c) Sunt etiam Idola tanquam ex contractu et societate humanigeneris ad invicem, quae Idola Fori, propter hominum commercium etconsortium appellamus. Homines énim per sermones sociantur; at verbaex captu vulgi imponuntur...Idola alia fluunt ex Contractu seu Societate hominum ad invicem,seu ex consortio atque commercio hominis, velut Publico Foro...d) Sunt denique Idola quae immigrarunt in animos hominum exdiversis dogmatibus philosophiarum, ac etiam ex perversis legibus demonstrationum;quae Idola Theatri nominamus; quia quot philosophiaereceptae aut inventae sunt, tot fábulas productas et actas censemus,quae mundos effecerunt fictitios et scenicos...Idola denique alia immigrant extrinsecus in Animos hominum, tumex diversis Dogmatibus et sectis Philosophiarum; tum ex perversislegibus Demonstrationum; tum ex Assensu intempestive concesso autcohibito: unde factum est, et fit quotidie, ut quot Philosophiae receptaesunt redpiunturque, tot Fabulas producant et agant in Theatro velutiScenico, Mundumque nobis exhibeant fictitium...8 4Ellis azt állítja, hogy Bacon „valószínűleg nagy fontosságottulajdonított ennek az osztályozásnak, mert műveinek sok különbözőhelyén említi." (Works, i, 92.) Ügylátszik Bayer is átértette ezt, mertebben a részben még az eddiginél is bővebben kölcsönöz a bacon-ieredetibőL•A hamis filozófiák felosztása Bacon-nél: Stirps errorum et philosophiafalsa\ genere triplex sit: Sophisüca, Empirica, et Superstitiosa(Works, ii 173; a 62 taxióma végén.) Bayernél ez így hangzik: GeneraSectarum, seu falsarum Philosophiarum tria fuisse hactenus, doceíillustris Baco: Philosophiam nempe Sophisticam, Empiricam et Superstitiosam... (Lux Mentium, 151.)

kis eredményük, kevés haladásuk. 25Áttéve az okokra, amelyeka tudomány haladását eddig hátráltatták, többé-kevésbbészószerint és eredeti sorrendben átveszi a 78—90. axiómákbafoglalt 12 okot. 26Viszont azokat az érveket, amelyeket Bacona 93—-113. axiómákban hoz fel a tudomány jövője mellett,már kissé szabadabban kezeli és csak nyolcat emel ki belőlük.*7Ezután kitérés következik, amelyben szerzőnk a megrögzötttévedésektől való szabadulás módját vázolja, de pároldal után megint visszakanyarodunk a Nóvum Orgánumországútjára: Bayer is sorraveszi a 116—128-ik aforizmákbafoglalt lehetséges ellenérveket a baconi és bayeri „újjáépítés"ellen és szembeszáll a váddal, hogy új filozófiát akarna alapítani.A 239—42. lapokon pedig a 129. aforizmára emlékeztetőhévvel védelmezi az új célkitűzés nemességót és kiválóságét.Az „előfeltételek" részét kiegészíti még egy rövidebb értekezés,Bacon-nek már említett História Naturalis-a. alapján,amelyben az indukcióra vonatkozó elvi kijelentések után atermészettudományba tartozó dolgok felsorolását láthatjuk.* 5 A hamis filozófiák főbaja, Bacon szerint, az, hogy a görögöktőlerednek, egy olyan néptől, amely bizony még keveset ismert a világból.„Scientiae quas habemus fere a Graecis fluxerunt... Erat autem sapientiaGraecorum professoria et in disputationes effusa: quod genus inquisitioniuéritatis adversissimum... Angusta enim erat et tervuisnotitia per illám aetatem, vei temporis vei orbis: quod longe pessimumest, praesertim iis qui omnia in Experientia ponunt. Neque enim milleannorum históriám, quae digna erat nomine históriáé, habebant; sedfabulas et rumores antiquitatis etc. (Works, i, 181—2; 71-ik és 72-ikaxióma.) Ugyanezt és még a következő 15 sort szórói-szóra megtaláljukBayernál is (Lux Mentium, 165—8.)2 6A 79-ik axióma csak bevezető mondataiban különbözik Bayer2-ik okától (Lux Mentium, 175); a 87. axióma (két kissé 'átalakítottsortól eltekintve) szórói-szóra megvan (Lux Mentium, 188—9.); ugyanúgya 89. axióma *is (Lux Mentium, 192—4.)í 7A 93. axiómát megtaláljuk a Lux Mentium 199. lapján, a 94-eta 200-on, a 109-et a 201—212-iken; a 110-ik axióma, amely a lőpor,a selyemfonal, az iránytű és a papír feltalálásával bizonyít a tudományjövője mellett, megvan a 213—4. lapokon; végül a 113-ik axióma, amelybenBacon azt hozza fel, hogy ha ő, elfoglalt közéleti férfiú és betegesember létére előre tudta vinni a tudományt, mennyivel többet fognaktudni tenni olyanok, akiknek erejük és idejük is lesz, ez a szép szónokilendületű részlet megtalálható a 215. lapon.

LUX MENTIUM: AZ INDUKCIÓ TANA 143Ide való a minden testben megtalálható, legáltalánosabb elvekés tulajdonságok, az elsődleges testek, a másodlagos testek(ásványok, növények, állatok) ós végül az ember és azemberi műveltség tárgyalása.Az „előfeltételek" után az indukció „felépítéséről" szólva,Bayer ismét a Nóvum Orgánum alapjára helyezkedik éskifejti Bacon híres eljárási módját a négy táblázattal. Bacontudvalevőleg úgy képzelte el az indukció alkalmazását atermészettudományokban, hogy a kutató táblázatokba gyűjtiazokat a jelenségeket, amelyekben a vizsgált anyag vagyforma 1. megvan, 2. kiányzik, 3. különböző fokokban található;azután pedig 4. kizárásos módszerrel megállapítja, kogymiből nem származhat. Példaként a hőt vizsgálta meg ezzela módszerrel a Nóvum, Organum-haxi. 2SBayer szerint: Históriailla (t. i. naturális) traducatur ad Usum hoc pacto: Ftaniquatuor Indices seu Tabulae. In prima Tabula consignenturExempla el Experimenta illa, ex História eruta, in quibusNatura, Forma vei Conditio inquisita reperitur quomodocunque,quanquam matériáé seu subjecta varient: in secunda Tabulalocentur Exempla et Experimenta, quae Natura, Formavei Conditione inquisita destituuntur.,. conficienda Tabulahaec ex Exemplis et Experimentis... in tertia Tabula ponan*iur Exempla et Experimenta, in quibus Natura, Forma veiConditio inquisita inest secundum május et minus, hoc estjuxta diversos gradus, seu ascendendo seu descendendo... inquarta denique Tabula sistantur Exempla et Experimenta inquibus Natura, Forma vei Conditio sumiit Ortum et initiü. primaseu per Natúram, seu per Artem; vei vero similiter interitac destruitur... Prima Tabula vocaiur merito Tabula Praesentiae,Secunda Absentiae, Tertia Graduum, Quarta Ortus,Interitus et Status. 23Az indukciós módszer „támaszaira" — Adminicula In~ductionis — azért van szükség, hogy tévedéseit a legkisebbmértékre csökkentsük, vagy pedig, hogy alkalmazását megkönnyítsük.30Ennek a fejezetnek részletes kidolgozását Baconmár csak megígérte a Nóvum Orgánum második részének282 9s 0Nóvum Orgánum, ii, 11—20. 'axióma, Works, i, 236—67.Lux Mentium, 294—5.Lux Mentium, 319.

huszonnegyedik axiómájában, 31de a kidolgozásig már nemjutott el. Ennek megfelelően Bayer is csak röviden emlékezikmeg a kísérletekről, amelyeket az indukció támaszainak mond,bizonyítja szükségességüket és felsorolja fajtáikat.A legutóbb elmondottakból megállapíthatjuk, hogy Bayerkönyvének gerince, az indukciókról szóló — harmadik — fejezet,nemcsak • alapgondolataiban és felépítésében, de igensokszor még fogalmazásában is a Nóvum Organum-oi követi.A többi fejezetben pedig a De Augment is hatását fedezhejükfel, habár az eddiginél kisebb mértékben.Az első fejtezet — De AdducUone Menüs ad Res — mintegyodavezet a könyv tárgyához. Elmondja, hogy az emberitudás vonatkozhatik Istenre, a világra, az emberre és az angyalokra;ez megfelel a De Augmentis harmadik könyvében,az első és második fejezetben ismertetett felosztásnak. 32Ismertetia világ eredetét, részeit, a benne uralkodó rendszert,majd áttér az emberre. Az emberre vonatkozó tudás*vagy a történelem, vagy a költészet, vagy pedig a politikabirodalmába tartozik. A történelem különféle fajtáinak leírásaa De Augmentis második könyvének alapján áll;* 3a** Works, i, 268.3 2Bacon szerint ugyan: „Philosophiae autem objectum triplex*Deus, Natura Homo, de később hozzátesz: Quod ad Angelorum etSpirituumnatúram attinet... sobria circa inquisitio neutiquamprófőbetur. (Works, i, 540, 546.)3 3Például mi az irodalomtörténet meghatározása? Bacon szerint:„Justam atque unioersalem Literarum Históriám nullám adhuc editamasserimus. Ejus itaque et argumentum et conficiendi modum et usumproponemus. Argumentum non alius est, quam ut ex omni memória repetatur,quae doctrinae et artes quibus mundi aetatibus floruerint."(Works, i, 503.) Bayer szerint: „História Literaria, ex Memória omnirepefíl, quae doctrinae et artes, quibus mundi aetatibus et regionibusfloruerint... sed hanc históriám merito inter desiderata recensét Verulamius".(Lux Mentium, 38) Vagy pedig a politikai történetről mit olvashatunk?Bacon-nél: „Memóriáé, sive praeparationes ad históriám [civilem],-duplicis generis sunt; quorum alterum commentarios, alterumregistra vocare piacet. Commentarii nudam actionum et eventuum seriemac connexionem proponunt, praetermissis causis rerum et praetextibus,initiis quoque earundem et occasionibus, consiliis itidem et oraüonibus,et reliquo actionum apparatu." (Works, i. 506) Bayernél: „História Cioiliscomplectitur primo materias, seu nudam Actionum et Eventuum seriem

LUX MENTIUM: ÉS DE AUGMENTIS 145költészet hármas felosztása elbeszélő, drámai és allegorikusköltészetre ugyanonnan származik, a második könyv tizenharmadikfejezetéből; 34az ember életének igazgatásáhozszükséges tudományok, politika, etika, ökonómia, medicina,részben a negyedik, részben a nyolcadik könyvre emlékeztetnek.35Persze mindent sokkal rövidebben, a lényegre korlátozvatalálunk meg, a baconi eredetinek sok-sok felvilágosítópéldája, hasonlata, klasszikusokra való utalása nélkül.A második fejezet — De Ingressu in Res — a dolgok lényegébevaló behatolásról, a tényleges megismerésről szól.Ennek igen fontos eszköze a kísérletezés, amelynek nyolcmódját ismerteti Bayer, a Dé Augmentis ötödik könyvénekmásodik fejezete szerint, de az eredetinél jóval rövidebben. 3 *A kísérletek szép rendbe állítva szülik az indukciót, amelyrőlmajd a következő fejezet beszél részletesebben. A megismeréshárom forrása a világ, az elme és Isten. A megismertdolgok jobb megtartása végett Bayer 15 körülmény figyelembevételétajánlja, amelyeket a Nóvum Orgánum másodikkönyvéből, a huszonhatodik axiómából tanult el. STItt sem lehetünktehát kétségben a forrás felől.Ami a negyedik fejezetet illeti, — De Syllogismo — bizonyoshasonlatosságot lehet felfedezni közötte és a De Augmentisötödik könyvének negyedik fejezete között; hasonlatosságottalálunk a hatodik fejezet — De Traditiva — és aDe Augmentis hatodik könyvének első fejezete között is.Ezeknek részletesebb kifejtésére hiányzik a tér és az idő is,de mindenesetre megállapíthatjuk, hogy Bayer főműve valóacconnexionem, per partes, praetermissis causis rerum, praetextibus,initiis, occasionibus, consiliis, orationibus eic, quod genus memoriarumVerulamius vocat cotnmeniaria". (Lux Mentium, 39J3 4Bacon szerint: „Partitio Poeseos verissima ea est, ut sit autNarrativa, aut Dramatica, aut Parabolica." (Works, i, 518.) Bayer szerint:„(Poesis) species habét praecipue trés, Narratioam, Dramaticam acParabolicam." (Lux Mentium, 41.)3 5Bayernél is megvan például az „élet meghosszabításának tudománya"a többi tudomány között. Lásd De Augmentis, iv, 2. fejezetés Lux Mentium, 52.5 6Az eredetiben nyolc nagy lap, Works, i, 624—32; a Lux Mentiumbancsak kettő 96—7.'3 7Lásd Works, i, 275—6 és Lux Mentium, 134.

an nem egyéb, mint a bacon-i Insiauratio két meglevő részénekegybeolvasztása. Apáczai Csere János módjára, Bayeris lemondott az eredetiség igényéről és amint Apáczai szőszerintfordított Ames műveiből, úgy ő is szószerint idéztea helyesnek megismert filozófia alaptételeit. Célja taeki isaz volt, mint a másik, nálánál nagyobb és jobban ismerttudósnak: a magyarországi tudomány előmozdítása mindenakadályon keresztül, amelyet a nehéz viszonyok, a meg nemértés és a rosszakarat állítottak útjába. Sajnos, célját ő semérte el, mert eddigi tudásunk szerint Bacon bölcselete nemgyökeresedett meg^nálunk és nem hatott a korai magyar bölcselőkre,habár talán Nadányi János beszéde, Oratio DeAugmentis Scieníiarum, Nagyszeben 1666, baconi hatás alattkészülhetett. De munkája így is érdekes művelődéstörténetidokumentum marad, Bacon és az angol szellemiség magyarországihatásának komoly bizonyítéka.Kisebb munkákA tizenhetedik század középső évtizedeinek magyar irodalmáttanulmányozva, egyéb világi jellegű munkákra is találunk,amelyek angol hatásra mutatnak: akad köztük törtéhetimű, nyelvkönyv, (jogi értekezés és iskolai színdarabis. Legtöbbnyire kisterjedelmű és kisigényű művek, amelyeknekazonban megvan az az előnyük, hogy eredetibbek, minta vallásos irodalmunkat gyarapító angolvonatkozásű munkák:itt már nem fordításokat találunk, hanem angol forrásokbólmerítő önálló munkákat. Azért ezeknek ismertetésében eltérünkeddigi feldolgozási módunktól, amelynek kiindulásipontjában mindig az angol író vagy mű állott ős kivételesena magyar műből fogunk kiindulni.Időrendben első Miskolczi Csulyák Gáspárnak az előbbifejezetekben már többször >s idézett Angliai Independentismus-a.Ez Utrecht-ben jelent meg 1654-ben és szerzője tulajdonképenaz angbai kisebb felekezetek történetét akarta megírniokulásul honfitársai számára. De úgylátszik nagy mesélőhajlandóságú és történéti érzékű ember lehetett, mert háttérkéntleírta az egész angol polgárháború történetét is, úgyhogymunkáját részben mint világi történelemkönyvet olvas-

Iák a kortársak. Kétségkívül sok értékes adatot is meríthettekbelőle, mert a szerző igen jó és egészen friss kútfőkethasznált. 38Az első részben (1—-13. lap) az angliai szekták keletkezésénekokát keresi és végül a püspöki rendszerben találja meg,amely pénzsóvárgásával és kötelességmulasztásaival ellenkezéstváltott ki a népből. A püspökökkel elégedetlen, meghasonlottemberek aztán különböző szektákba léptek be, amelyekegyre tovább szakadozva tönkretették a régi egységet. Azegyik ilyen szekta a „brunnismus" volt (Brownism), erről szóla második és a harmadik rész (14—35. lap). De ennél sokkalnagyobb hírnévre tett szert az independesek szektája,amely először Anglián kívül terjedt el (36—47. lap), különösenAmerikában, ahol „egy Neo-plemmuda nevű szép pusztaszigetben megtelepedtek és ott új Respublikát, új Angliátemelvén, ekklézsiájókat is, amint szintén akarták, az independentismusszerint fundálták." 39Amerikából lassan visszaszivárogvaaz anyaországba, ott is hatalomra jutottak. Eztírja le az ötödik rész (48—102. lap), amely történeti jellegénélfogva bennünket itt leginkább érdekel.Miskolczi szerint az independensek hamar elkezdték támadásaikata püspökök ellen. „Elsőben is az alacsony; rendeket,vitézlő népeket környékezték meg és azt nagy részéntkevés munkával magukhoz csábították." Aztán a királyellen fordultak és pépistasággal kezdték vádolni. Idővel magábana parlamentben is többségre jutottak. „A Parlamentumsemmi egyéb, hanem az ország színe közül, érsekekből,püspökökből, hercegekből, zászlósurakból, nemesekből és vá-3 8Forrásait maga sorolja fel az előszó végén. Ismerte ClaudeSaumaise (Salmasius) Defensio Regia-ját és Alexander More ClamorRegii Sanguinis ad Coelum-ái, vagyis azt a két nagyhatású könyvet,amelyre nem kisebb' embernek kellett válaszolni, mint magának Miltonnak;használta Hoornbeck hollandi professzor könyvét, De Bromnismo,John Gauden-nek fent ismertetett Eikon Basiliké-jét és több ismeretlenszerző munkáját is, Ellenchus móiuum nuper in Anglia, TheatrumTragicum Londinense, Florus Anglicus, História Independentiae címekalatt. Lásd Miskolczi, Independentismus, 16.3 9„Neo plemmuda" természetesen New Plymouth és az említettindependesek a Mayflomer zarándokai, akikről tudtunkra ez az elsőemlítés a magyar irodalomban. Lásd Miskolczi, Independentismus, 41.

osok követeiből álló országos gyűlés, melynek feje a király.Ez pedig két karban áll, melyre nézve a gyűlésnek idejénkőt karban is szoktak gyülekezni. Az első karban vannakaz érsekek, püspökök, hereegek, zászlósurak s ez deákul superiussenaculum-uak, avagy domus parium-nak neveztetik;magyarul felső tanácsnak nevezzük. A második karban ülneka minden vármegyéből rendeltetett két vagy három nemesekés minden városi község közül oda küldetett egy vagykét tanácsbeli személyek, mely inferius senaculum vagy domuscommunium-nak. neveztetik, magyarul pedig alsó tanácsháznakmondhatjuk." Amikor a király nem tudta levernia skótok felkelését, kénytelen volt összehívni ezt a gyűlési,segítséget kérendő. De az alsó tanácsház „dúlt-fúlt és háborgott",sérelmeit hozva fel a király előtt. A király előbb feloszlattaa gyűlést, aztán újra egybehívta és a rendek legtöbbkívánságát teljesítette, maga részéről csak azt kívánván, hogyaz alsóház adja ki öt, néven nevezett tagját, az elégedetlenkedésvezetőit. Mikor az alsóház ezt megtagadta, a király az„erőszakot erőszákkal akarván (megtorlani, mint egy száznemes embereket s azoknak szolgáit maga mellé véve, az alsótanácsházat lezekkel környül fogaitta, maga pedig Rhenusmelletti palatínussal a tanács közé bement és a vádoltatottszemélyeket kérte kézhez; kik mivel annakelőtte immár érezvéna sáfrányillatot, elébbállottak volt." így a király nemérte el célját, a londoni nép felzendült ellene és távozásrakényszerítette 1642-ben. 40A királytól megszabadult gyűlés szövetségre lépett a skótokkal,a felsőházat megtisztította a király híveitől, a püspökökegy részét „a cantuariai érsekkel Willyam Lauddal"együtt fogságra vetette, a „cerimóniás könyvet" vagyis LaudPrayer Book-jái pedig megégettette. Hamar megkezdődtek aharcok is a király és a parlament hívei között. A parlamentseregének „fő generálisul Fairfax Tamást, vicegenerálisánakpedig melléje Cromweil Olivért állították, „akik a király seregeittöbb helyütt megverték, várait elfoglalták, kincseit felprédálták.A király maga a skótokhoz menekült, akik egy4 0és 60.Az idézett helyeket lásd MjLskolczi, Independentismus, 57—8

darabig nem voltak hajlandók kiadni, „de végre amire erőszakkalnem vétethettek, adománnyal lígymint ötödfélszázezer tallérokkal meggyőztetvén, ily conditio alatt a királyt aparlamentum követeinek és melléjük rendeltetett vitézségnekkezükbe adják, hogy tudniillik a királyi felségednek semszemélyében, sem méltóságában isemmi bántódása ne legyen.A királyt a hadsereg és Cromwell színlelt alázatossággalfogadták, de azért csak számkivetésbe és őrizetbe küldtékVectis (Wight) szigetére. Itt a király érintkezésbe lépett aparlamenttel, de az igen súlyos feltételeket szabott a kibéküléselé: a király mondjon le a hadsereg fölötti hatalomról, semmisítsemeg a parlament elleni edictumait, saját legjobb híveitvégeztesse ki és függetlenítse a parlament összehívásáta királyi elhatározástól. Még a skót követek is belátják a feltételektúlzott voltát. De a parlament nem enged és amikora király méltóságos válaszban megtagadja a feltételek teljesítését,határozatot hoz, mely szerint nem hajlandó továbbitárgyalásokra. Amikor a skótok kérik a parlamentet, hogyenyhítsen a feltételeken és engedje szabadon a királyt, „Cromwellnagy tettetés buzgósággal, álnok szemeiből könnyei kifacsarásával,hallatlan gonoszságát az Istenre hárítván, a követeknekeképpen felelt meg: hogy ő amiképpen akkor, úgymostan is a királynak megszabadítására kész volna, melyrőlmindennap az Istentől tanácsot is kér, bocsássa-e el, nem-e,érette szüntelen esedezik; de könyörgése közben szava elfogy,nyelve ínyéhez ragad, megnémul, mellyel a Szentlélek nekiazt jelenti, hogy az az igyekezet az Úr előtt nem kedves;minekokáért az Ur ellen azt ő nem akarja cselekedni."* 2Ami-4 2Az idézett hely a 80. lapról való, Cromwellnél ez nem volt tettetés,hanem valódi meggyőződés. Mint ahogy oly sokan mások a nagylapon találhatók.4 2Az idézett hely a 80., lapról való, Cromwellnél ez nem volttettetés, hanem valódi meggyőződés. Mint ahogy oly sokan mások a nagypiuiritánok közül, ő is meg volt győződve hivatásáról és legkomolyabbanhitte, hogy Isten minden fontos döntése előtt segítségére siet tanácsával.Cromwell jellemléről és hivatástudatáról írnak Drinikwater John, Crommell,London [19271; Morley, John, Olivér Crommell, London 1905, Oneken,Hermann, Crommell, Berlin 1935.

kor a skótok fegyverrel próbálják királyukat kiszabadítani,ismét Cromweil az, aki ellenük megy a parlamenti sereggelés megverve, visszakergeti őket Skóciába.Cromweil távollétében a parlament kibékül a királylyal,de a hadsereg ebben árulást lát és mivel nemcsak azösszes városok, de a király személye is kezükben van, ők ahelyzet urai. Rajtaütnek az országgyűlésen és „a presbyteriánustanács urak közül, kik a békességről való végzésnek,vagy amint ők magyarázták, a vitézség ellen való pártütésnekokai voltak, negyvent tömlöcre hánytanak, az utánuk valókbanmintegy kétszázat az ország házából kitaszigáltanak seképpen rajtuk oly nagy erőszakot tettének, hogy az ötszázválogatott főrendekből álló tanácsház azon egy nap negyvenreszállott alá... melyet Cromweil a vitézséggel együttújra fel akarván állítani, a népnek gazzá és a vitézségnekalja közül viszont annyi számú eszeveszett independens pórokatültetett helyükre, kiknek az ország igazgatását (holottcsak a londinumi bolondok házának igazgatására is alkalmatlanokvoltak volna) kezekben bízta ós ugyan ezekből másfélszázat bírákká is választata." Ez a parlament aztán perbefogtaa királyt és „egy csábító Hugó Péter nevű fő prófétájok"buzdító szavai után kalálra is ítélte. A király méltóságteljesnyugalommal fogadja a kírt és miután tiltakozottbírái illetékessége ellen, távozik „Szent Jakab nevű Palotájába,kajdan kedves kázába, most pedig úgymint utolsótömlöcébe"; itt tölti el utolsó károm napját Juxon londonipüspök vigasztalását kallgatva és elmélkedve, negyednappedig nyugalommal szenvedi el a kakilt. „Vele együtt elesettegész Angliának szabadsága, az ekklézsiának tisztasága is."^Az independentismus diadalra jutott és most szörnyű örvénykesodorja az egész angol népet. 434 SA parlamentnek ez a „megtisztítása" volt a Pridés Purge; az„eszeveszett independensekkel" megoltott új parlament pedig a NominatedParliament, vagy, egyik tagja után elnevezve, a Barebones Par~liament. Érdekes, hogy Miskolczi már ismerte a híres londoni elmegyógyintézetet,a Bedlam-et is. „Hugó Péter" természetesen Hugh Peters,aki az ítélet előtt a 149. zsoltárából vett textusból prédikált, — „Hogymegkötözzék azoknak királyait vasláncokkal és azoknak főfő embereitmegbékózzák, hogy a megírott ítélet szerint cselekedjenek velők" — a

KOMÁROMI: ANGLICüM SPICILEGIUM 151A hatodik részben, az independens hittételek leírását találjuk,meglehetősen elfogult egyoldalúsággal, a hetedik részpedig, „eszeveszett independensek" gyűjtőnév alatt ismertetia különféle túlzó szektákat, beszél az erastiánusokról, antinomusokról,enthusiastákról, anabaptistákról, chiliasták- vagyezeresek-ről, quaerensekről, expectansokról és anti-scripturistákról.Természetesen a szekták vallásos buzgalmát ésőszinte istenkeresését nem tudja kellőképpen méltányolni éscsak a rend felforgatására törő, fegyelmezetlen elemeket látbennük. Általában elmondhatjuk, hogy nézetei meglehetősenegyoldalúak, illetőleg a korabeli felfogást tükrözik, amelyeurópaszerte elítélte a királygyilkosságért felelősnek vélt independentizmust.Ettől függetlenül azonban ezek a részekis sok értékes adatot tartalmaznak, angol események, személyek,intézmények leírását, tényeket, amelyek bizonyára újvonásokat adtak a magyarság AngHa-képéhez.Hasonlóan értékes Komáromi Csipkés Györgynek, adebreceni kollégium Angliát járt professzorának AngUcumSpicilegium-a, az első magyarországi angol nyelvtan, amely1664-ben jelent meg Debrecenben és ezzel jóval megelőztea németek első angol tankönyvét is. 44Kisterjedelmű munka,összesen 71 lapra terjed. Nem öleli fel az angol nyelvtanegész problematikáját, de mint „első jégtörés" és mintügyesen összeállított tankönyv nagyon is megérdemli a figyelmet.45A bevezetésben Komáromi felveti a kérdést, hogy kell-ea magyaroknak egyáltalán az angol nyelv és erre a kérdésreigenlően válaszol. „Hogy milyen hasznára vált még olyanoknakis, akik csak nem nagy erővel adták magukat a tanulmányozására,megmondhatják azok. akik az angol nyelvhabozó parlament előtt. Az idézett részek a 89—90, 93, 96. lapokontalálhatók.4 4Az első németországi angol nyelvkönyv, Podensteiner ClavisLinguae Anglicanae-je 1685-ből való.* 5 A könyvet először Kerékgyártó Elemér ismertette részletesen,„Komáromi Csipkés György angol nyelvtana", Angol Filológiai Tanulmányok,iü, 1938, 81—95. Ujabb értékelése Berg Pál, Az angol nyelvtanításútja a magyar iskolában, Bp. 1943, 6—10. Ugyanott a címlaphasonmása.. Mostani ismertetésünk az utóbbi dolgozatot követi.

szárnyán a megbecsülés legmagasabb fokaira emelkedtek ami lelkipásztoraink között." De nemcsak a lelkipásztoroknak,hanem az ifjúság nevelőinek is fontos az angol nyelvismerete. „A Jakab király külön parancsára a forrásokbólösszeállított Bibliafordítás tiszta, hűségesen követi az eredetités egyszerű ... különböző] angol embereknek exegetikaimunkái, akik közül meg kell említeni Willet, Cooper, Taylor,Byfield, Attersoll, Hildersam, Babyngton, Wilcock nevét, mindigen jól ki vannak dolgozva." Ha valaki angolul tud, „azIstenben elhunyt angol írókat holtaikból előhívhatja és azokmunkáikkal holtuk után is segítik." Komáromi szavai fellfedik előttünk 17. századbeli angol nyelvtanításunk egyik'fő indítóokát: fő cél volt a kiválónak elismert angol bibliafordításés az angol hittudományi irodalom tanulmányozásánaklehetővé tétele a magyar hitélet elmélyítése érdekében.46 Komáromi egyébként azt az álláspontot képviseli anyelvtanulásban, hogy az angolt tanuló egyházi férfiaknakvagy leendő nevelőknek nincsen szükségük tökéletes kiejtésre,vagy éppen fogalmazókészségre; elég, ha hivatásukgyakorlása közben tudják forgatni az angol szakkönyveket.Őszintén megvallja, hogy nem is vállalkozhatna az angolnyelvnek a maga teljességében való tanítására, mert hiszencsak kilenc hónapig volt Angliában és már tíz év elteltazóta. Egyébként is az angol nyelv megtanulása születettangolok segítsége nélkül lehetetlenség, (még {a helyes íráseltanulésa is bajos. De erre nincsen is szükség, elég, ha szótársegítségével meg tud érteni angol szöveget. „Ehhez pedighárom dolog szükséges: 1. az alább következő dolgok, (tehátnyelvtan) ismerete; 2. az angol-latin szótár szorgalmas használataés 3. gyakori szövegmagyarázat." 4 'Ennek a felfogásnak megfelelően az Anglicum Spicilegiumnem is ád egyebet, mint csak példákkal megvilágítotthangtant és alaktant. A hangtan 21 lapra terjed. Szól a hangokról,általában, aztán az egyszerű s a kettős magánhangzókról,végűi a mássalhangzókról; még egyes angol sza-4 84 7Az idézett helyek: Anglicum Spicilegium, 3—4.Anglicum Spicilegium, 6.

KOMÁROMI: ANGLICUM SI'ICILEGtUM 153vak fonetikai átírására is kiterjeszkedik. Az alaktani részrövidebb mint a hangtan (!), csak 19 lap. Azért itt is jól kiernelia szjerző az angol nyelv analitikus jellegét és rámutata partikulák fontos szerepére. A „végződésekről" szóló fejezetbenazonban teljesen összekeveri a ragokat a képzőkkelés nagy összevisszaságot teremt az olvasó agyában. Ez a fejezeta kis mű leggyengébb irészje.Általában azt meg lehet állapítani, hogy a szerző nemtud szabadulni a korában szokásos korlátok közül és az angolnyelvtant is a latin kaptafára igyekszik húzni. A rendszerességnekaztán áldozatul esik a gyakorlatiasság. A szerzőfelismeri ugyan, hogy a nyelvtanulás alapja a nyelvi rátermettség,de azért mondanivalóját mégsem pszichológiailag,hanem logikailag csoportosítja, nem a tanuló lelkiségét, hanema közlendő anyag természetét véve figyelembe. Ahelyetthogy az anyanyelvből indulna {ki, és nyelvtant csak a szövegtanításkapcsán nyújtana, mindjárt beleveti magát a nyelvtanidolgokba és lassan, rendszeresen halad előre egyik nyelvifogalomról a másikra. Igaz ugyan, hogy ebben az időbenminden ínyelvkönyv (ilyesféle volt, mindegyiken |a hagyományoslatin grammatika deduktív módszer volt az úr. Azthisszük tehát, hogy az 'Anglicum Spicilegium értékéből nemsokat von le a rendszergondolat túlságos érvényesítése; a JohnRyder szótárának és talán John Wallis nyelvtanának felhasználásávalkészült könyvecske a maga korában a sikerültebbekközé tartozhatott és magaszabta korlátai között jól használhatósegédeszköz lehetett. 48Komáromi nyelvtana értékes bizonyíték a magyarságangol-irodalmi érdeklődése mellett. A zsolnai származásúeperjesi tanár, Ladiver Sámuel disszertációja, De Justitia4 8John Ryder (1562—1632), az Írországi Killaloe püspöke, szótáríró.Bibliotheca Scholastica című szótárát 15S9-ben adta ki, újabb kiadásai1617, 1626, 1633 és 1640. Komáromi a 7. lapon említi meg. —John Wallis (1616—1703) nyelvtana 1652-ben jelent meg; Komárominem említi névszerint Wallis könyvét, csak quidam Anglus, Theol.Doctor könyvéről beszél, De Insíitutione Linguae Anglicae. Kerékgyártóabból a tényből következtet Wallis nyelvtanának az Anglicum Spicitegium-m.gyakorolt hatására, hogy a debreceni kollégium könyvtárábanmegvan az előbbi és így azt Komáromi biztosan ismerte(P).

Stratagematís In Comburendis Nauibus Baftav'icis A BritanniaAnte Biennium Insttíuti, , Wittenberg, 1668, viszont azt mutatja,hogy a politika eseményeit is figyelemmel Msérték,elsősorban természetesen a protestáns magyarok.A 24 számozatlan quarto lapra terjedő, latinnyelvű diszszertációaz 1665—67 között megvívott angol-hollandi tengeriháború egyik eseményéhez kapcsolódik. Az angolok,akik kezdeti győzelmek után súlyos vereséget szenvedteka korszak legvéresebb tengeri csatájában, jaz úgynevezett„négynapos ütközetben" (1666 június 1—4), nem tűntek ela tengerről, amint azt ellenfeleik várták, hanem két hónap alattújabb hajóhadat szereltek fel és augusztus 9-én Sir RóbertHolmes tengernagynak sikerült 2 hadi és 140 kereskedelmihajót a Vlie folyó torkolatába beszorítani és gyújtóhajókkal— az akkori idők torpedóival — elpusztítani. 49 Ladiver, miutána Diarium Europaeum Francofurtense ad Annum 1666Mensis Augusti alapján elmondotta, hogyan küldötte „EquesHolmius" gyújtóhajóit a hollandok ellen és hogyan pusztítottael a majdnem 200 (!) egységből álló hajóhadat, felvetia kérdést, hogy jogos, vagy jogtalan volt-e gyújtóhajők alkalmazásaés a kereskedelmi hajók elpusztítása. Tekintettela nagy nézeteltérésre, ismertetni kívánja a rosszaló és adicsérő véleményeket egyaránt. Először 'Hugó Grdtiusbólidézi hogy „ostoba dolog másnak ártani anélkül, hogy önmagunknakvalami hasznunk lenne belőle" ós minthogy a britekneksemmi hasznuk nem volt az elsüllyesztett, kincsetérőrakományból, cselekedetük a természetjogba ütközik. Aztána Bibliára és pogány példákra, Pytbagorasra, Thukydidesre,Themistoklesre és másokra hivatkozva bizonyítja, hogy Istenakarata szerint a kárt nem okozó dolgoknak, mint házaknak,vagy kutaknak nem szabadna, hogy bántódásuk legyen aháborúban, vájjon nem vonatkoznék-e ez a hajókra is? Atörténelem lapjain olvashatunk felgyújtott templomokról ésfeldúlt sírokról, de olyan bölcsek, mint Platón és Tullius-(=Cicero) mindig elítélték a pusztítást. Tehát mindezek alapjánaz eljárás elítélendőnek látszik. De viszont fel lehet hozniérveket, amelyek az ellenkezőt bizonyítják. „Habár nem4 9Clark, Laier Stuarts, 63.

LADIVER ANGOLTÁRGYÚ ÉRTEKEZÉSE 155lehet helyeselni a régiek kemény hadviselését és a barbároknálmáig divatozó kegyetlenséget, mégis... kétségtelen, hogymindazt amivel a háború végét azaz a békét a lehető leggyorsabbanel lehet érni, jogszerűen lehet alkalmazni. Eztpedig nem is lehet alkalmasabban elérni, mintha az ellenségértejét megtörjük, megfosztva őt vagy a háború idegétől, apénztől, vagy pedig az éleljemtől." 50Ezen az alapon a britekúgy látszik nem vétettek a hollandi hajók felgyújtásával.Sok más érv és ellenérv felhozatala után a szerző végül iskétségben hagyja olvasóját saját véleménye felől: a végsőállásfoglalás valószínűleg a nyilvános vitatkozás alkalmávaltörtént meg, amelyre a disszertáció íródott./Egy másik munka, amelyből arra következtethetünk,hogy a magyarság katolikus része is érdeklődött — habára protestánsoknál kisebb mértékben — az angol eseményekiránt, a Meleghi Ferenc jezsuita professzor nevét viselőiskolai színdarab, vagy inkább prózai oratórium, BonumPrincium; Consequentiae Pessimae. Seu Carolus Siuardus,Primúm 'Angliáé, Scotiae, & Hybemiae Rex, dein ad Londinumcapite minutus, amelyet Nagyszombatban adtak elő ésnyomtattak ki 1680-ban. A szerencsétlen Stuart-király tragédiája,amely egész Európában megdöbbentette a közvéleményt,természetesen nálunk is erős visszhangot keltett, amirőlkülönböző irodalmi emlékek tanúskodnak. NádasdyFerenc országbíró könyvtárában könyvet találunk, RegigAngliáé Caroli vita et Régimen címmel, a költő Zrínyi pediga Vitéz hadnagy-hím sajnálattal említi a „szerencsétlen angliaikirályt, kinek tavaly fejét vevék" és az ő példáján igazolja be,hogy mennyire fontos a hadvezérnél nemcsak a győznitudás,hanem a győzelem kihasználása is. „Mert ha akkor, amikor aparlamentom hadát megverte, avval a serénységgel Londinumotmegszállotta volna, ahol immár sok zenebona és támadásokaz ő hasznára valának, kétség nélkül utolsó fejétvette volna annak az áruló hydrának, aki azután őtet elnyelte;mivelhogy időt hagya nekik, hogy összeszedhessék ma-5 0Az idézett helyek, Ladiver, De Justitia, (6) és (12).

gokat." 81Dőry István, Gömörmegye jegyzője és egyideig országgyűlésikövete, kéziratos irodalmi gyüjtőkönyvébe bemásolta„a halálraítélt angliai király kivégzésének rövid leírását."Ebben azt olvassuk, hogy a hollandi és skóciai követekeredménytelen közbelépése után a bíróság halálraítélte; erre elbúcsúzott gyermekeitől, három napig készülta halálára doctor Juxon londinumi püspök segítségével ésvégül „az várban arra csináltatott theatrumon, sok ezer emberekláttára exequáltatott"; a másoló nem felejti el hozzátenni,hogy „imperferrite (=rettenthetetlenül) ment a halálra,maga meg oldván ingének és dolmányának kötőlékeit" ésvégül szórói-szóra (?) közli a király utolsó szavait is. 5sApáczai Encyclopa,ediá-jába.n szintén ott találjuk a királylefejezését a világtörténelem legnagyobb eseményei között, 55Miskolczi Csulyák Gáspár pedig — amint láttuk — egyenesenezt állította műve történeti részének középpontjába.II. Rákóczi György fejedelem még Cromwellhez írott levelébenis nyíltan kifejezésre juttatta sajnálkozását a történtekfölött. 5 * Ennek az általános megdöbbenésnek és részvétnekegyik, habár kissé elkésett megnyilvánulása a nagyszombatijezsuita iskola retorikai osztályának elhatározása, amelylyelaz új doktorok felavatási ünnepségén előadandó „darab"tárgyául éppen Carolus Stuardus tragédiáját választotta.Jezsuita iskoláink már alapításuktól kezdve erősen pártfogoltáka drámai előadásokat. 83Ismerve a dráma hatásáta naiv lélekre, évenként több darabot is színrehoztak, lehetőlegnagy közönség előtt, költséget és fáradságot nem kímélve,a rétorok, a poéták és a grammatikai osztályok elő-5 1Niádasdy könyvtáráról ír Sitté Alfréd, „Gróf Nádasdy Ferenc-országbíró művei és könyvtára", Magyar Könyvszemle, x, 1902. A Vitézhadnagy-bó\ vett idézet, Zrínyi Prózai munkái, 170.5* Dőry István gyűjteménye 290 folio lapra terjed, most a grófVay-csaléd berkeszi könyvtárában található. Az itt említett részletetDékáni Kálmán közölte, „Egykorú tudósítás Károly angol király haláláról",Századok, xxxviiil, 1904, 179—81.5 3Apáczai, Encyclopaedia, Űj kiadás, 1803, 397.6 4A levél 1654 novemberében kelt. Közli Szilágyi, //. EákócnGyörgy, 695—6.5 8Jó összefoglalás Alszeghy Zsolt bevezetése a Magyar drámai emlékeka középkortól Bessenyeiig című kötethez, Bp. 1914.

adásában, igen sokszor a barokk-színpad teljes gépezeténekfelhasználásával és ragyogó díszletekkel is. Az előadásokcélja kettős, sőt hármas is volt: elsősorban a hallgatóságraakartak hatni, térítő vagy erkölcsjavító hatással, azutánnövendékeiket akarták a nyilvános szerepléshez hozzászoktatnis végül még a szép latinságra, illetőleg később az emelkjedettmagyar ékesszólásra is példát akartak adni. Az egészEurópát bejáró, nemzetközi darabok ennek a hármas célkitűzésnekszem előtt tartásával készültek. Általában nagyemberek, példaadó jellemek élettörténetét elevenítették fel,nagyon kihangsúlyozzák a barátság és a hazaszeretet erényeit,nagy gondot fordítottak a katharsisra és természetesena darab nyelvére is. A tárgyat kezdetben csak a Bibliábólós a klasszikusokból merítették, de később felvették azeurópai és a hazai történet eseményeit is. így például a törökmagyarháború eseményjei színrekerfiltek nyugateurópai kollégiumokban,viszont nyugati eseményeket dramatizáló daraboka mi kollégiumaink színpadán is. Az alább ismertetendőStuart-színjáték ennek a műfajnak jellegzetes képviselője.A 27 lapos alkalmi játék előadói — Berényi Zsigmond,Kazinczy András, Sándor Béla, Ujváry Imre, Thedi Jánosés Temérdek Ferenc nevű diákok — először néhány ajánlósorralfordulnak az új doktorokhoz. Elmondják, hogy bárnem tudnak a tanulmányaikat diadalmasan befejező doktorokhozméltót mutatni, de legalább nagy szeretettel készültek és.most tehetségükhöz képest elő fogják adni milyen szomorúanvégezte életét, Cromwell és Fairfax miatt, a boldogabbősöktőí származó Carolus Stuardus.Egyszer a rétorok kisétálnak a kristálytiszta folyó smaragdzöldpartjára és beszélgetnek. Beszélgetésükben egyszerrebelevegyül egy szárnyas istenség, az istenek küldötte; rejtélyesszavakban felhívja a figyelmet Stuardus végzetére,amely a mézédes kezdetet az epésten keserű véggel egyesíti,és aztán szárnyaló ódában fordul magához a szerencsétlenkirályhoz:7 Stuarde quo te progenitum satuIUustrioris sangoinis evocatHonos aviius gloriaequeNubiuagae sitibundus ardor!

Óh nemes vérből származó Stuardus, hová hív téged az ősibecsület és a fellegekben szertecsapongó dicsőség csillogása?A londoni folyón messzeföldről jött hajók hozzák neked akincseket és országok hallgatnak parancsodra. De a vitorlákatnem mindig a jószerencse kedvező szelei dagasztják. Abölcs hajós csak akkor szeldeli hajójával a végtelen tengert,amikor a lágyan susogó tavaszi szél az eget bíborszínbe borítja— vagyis az istenek küldötte óvja Stuardust a túlságosönbizalomtól. Csak ezután a prológus után kezdődik mega tulajdonképpeni darab, apró képek sorozata, amelyek másés más formában, néka versben, néka prózában mutatják bea királytragédiát.Az első képben a címben is említett „jó kezdetet" látjuk.Stuardust királyként üdvözlik, trombitakarsogás, örömujjongásmindenfelé és Pallas hosszú diadaléneket zeng tiszteletére.De a jó kezdetet nyomon követik a rossz következmények.Az első következmény, hogy alattvalói elől Skóciábakell menekülnie (A kép címe: Moriem suspicatus fugit inScotiam). A rétor rámutat a szerencse forgandóságára: Stuardusegyik nap még trónszékén ül, másnap már a szomszédországba kell menekülnie és menedéket koldulnia, mert nincsenszámára hely Angliában. A második következményben(Proditur a Scotis) a rétor felvilágosítja a királyt, hogy tévedett,amikor azt hitte, hogy megmenekültRecie Harpyarum manibusTe concredidisti C&roleQuando exul in Anglia asylum quaesivisUIn ScotiaScyllam egressus Regno, te vitare crediderasAt falsus es: quiaFalsam subiens viciniam in charybdim incidisti.Skócia belsejében léprecsalják a lakósok, mintha meg akarnákmutatni, hogy a madárléppel királyi sast is leket fogni.Vissza kell térnie kazájába. (III. következmény: Captiousducitur in suam regiam) És mi lesz most? Börtönné válikszámára a kaza, vagy a börtön lesz kazájává? Bizony börtönbekerül a király.

Rara avis ín Cavea, CapHvus StuardusIn regiaNon modulans, sed conticescens!Á rétorok védőistene, Svada, tollától megfosztott, börtönbezárt sast rajzol fel és aláírja: Plumas perdidi.A negyedik következmény az, hogy bíróság előtt perbefogják.(Accusatur in Judicio). Az igazságszolgáltatás újmódja ez, amikor a bűnös ítélkezik a bíró fölött, amikor akirály jelenik meg az alattvalók törvényszéke előtt. A vádaz, hogy zsarnok lett volna; kitalált mese. De az irigység akákán is csomót keres. így aztán halálra ítélik. (V. következmény:Morte condemnedur). Nincsen olyan lehetetlen ügy,amely ne találná meg a pártfogóját. Azt mondják: király,de zsarnok, áruló, az állam felforgatója. CromweUus ígymondja, Farfaxius így állítja, Skócia hitszegően megerősíti.O legum Osores! & Regum occisores!AAn ignoratis?Innocentissimus Caroli candorCromoelli oculis pullatus apparet color,Dudum jam üli glaucoma livor superínduxerat,Ut recté non oideat.Elvész minden remény. Előhozzák börtönéből és kivezetik avesztőhelyre. (VI. következmény: Educitur ad supplicium).Fekete színben borzasztóan mered elébe az emelvény, aholmár várja előkészített ollójával CIotho és a bárdot viselőliktor. Néhány pillanat és le fog nyugodni a ragyogó nap.Miután felhágott az emelvényre, halála előtt panaszosszavakat mond. (VII. következmény: Conscenso Pegmate antemortem querulus loquitur.) Hallgasd meg Anglia, mit beszélaz élet végén, a halál kaszájával feje 'felett ő, akit nemrégibenmég koronával a fején láthattál! Amikor elfogadta a királyságot,útvesztőbe került, ahol két szörnyeteg várta; ezekneka vadsága okozza most halálát.Regnum ingressus, Labyrinthum subiiNon uni, sed duobus monstrisObjectusMala fera Farfaxius, pessima, bestia Cromvellus!

Quarum feriíatem aliter vitare non licuitQuamMorte AHadnam agente.A végzet azt parancsolja, hogy végrendelkezzék. SzeretettAngliájának hagyja keblébe fojtott könnyeit és sóhajait,Cromwellusnak á kezén viselt bilincseket, a hitszegő skótoknaka bűnhődést és félelmet. így énekel az ártatlan hattyú isgyászos halála előtt! Aztán odalép a tőkéhez, hogy a bakólesújtson a-a. (VIII. következmény: Accedit ad truncum a Carnificeferiendus.) Ábel nyomdokaiba lép és a legfőbb áldozatothozza meg, amikor a királyság legértékesebb zálogát adjazálogba az örökkévalóságnak. Legvégül aztán bárddalmegölik. (IX. következmény: Percutitur securi.)Redadus, ad summás angustiasAugustus RexCum serpente squammas exuitDum regiam thoracemdeponit:Talarem assumií chlamydemUtEt Confusus coram mundo, & perfusussuo sangoine,Toto se corpore involuat.Fordítsd el szemedet Anglia, a véres tragédiának előidézőjeés kegyetlen szemlélője. Az isteni küldött tollat ragad és tintahelyett királyi vérbe mártva felírja a végszavakat:REX CAROLUSEVANU1T.Ezzel a tragédia véget is ér. 06Természetesen egy ilyenrövid tartalmi kivonat éppen csak az előadott események ismertetésreszorítkozik és csak nehezen tudja érzékeltetniaz eredeti barokk ékesszólésát, lendületét, szójátékait. Vi-5 3Az idézett részletek, az idézés sorrendjében Carolus2, 13, 15, 18—9, 22, 26—7.Stuardus,

VÍIA SZÁZAD VÉGÉN„Minden völgynek hegye, napnak éje vagyon" — írjaIllyefalvi István a fentebb ismertetett Jep/ia-fordítás elején:éppen így az angol-magyar érintkezés sem maradhatott sokáigolyan élénk és termékeny, mint amilyennek a századderekán megismertük. A magyar protestánsok érzelmei ugyansemmit sem változtak, az angol nép részéről pedig meg isnőtt az érdeklődés a magyarság iránt, de ez korántsem voltelég. A tizenhetedik század utolsó évtizedeiben a magyarbelpolitika olyan irányba tért, amely határozottan kedvezőtlenvolt az angol-magyar kapcsolatokra. Amikor sokesztendőskemény küzdelem után végre sikerült a törököt kiszorítaniaz országból, az egész szentistváni Magyarországa Habsburgok jogara alá került, akik mintegy lerázva magukrólazt a féket, amelyet az önálló erdélyi fejedelemségjelentett, most már teljes erejükkel munkálhatták régi álmuknak,a magyarság megtörésének s az összbirodalomba való beolvasztásának(megvalósításiát. Ez a politika természetesenmagával hozta azt is, hogy a rebellis népet el kellett zárniminden nyugateurópai befolyástól, többek közt az angoltólis, mert Anglia igaz, hogy hasznos szövetségese volt a Habsburg-háznaka XIV. Lajos ellen viselt háborúban, de azértmégis csak az az ország volt, ahol nemrégiben kivégeztek egykirályt; ahol a hatalom kezdett a parlamentbe tömörült köznemességés középosztály kezébe átmenni; és ahol a Habsburgoktólüldözött protestantizmus az államvallás rangjáraemelkedett. Ezért a Diploma Leopoldinum aláírása után abécsi udvar „egészségügyi kordont" vont Magyarország nyugatihatárán és megszüntette, vagy legalább is megnehezí-

AZ ANGOL KULTÚRHATÁS CSÖKKENÉSE 163tette az érintkezést angolok és magyarok között. Az osztrákokelkülönítő politikáját önkéntelenül is elősegítette aRákóczi-szabadságharc, amely gyakorlatilag lehetetlennétette a külföldi utazást és megbénította a nyomdák működésétis. Azonfelül Rákóczi kénytelen volt francia segítségetkérni, elfogadva a francia hitelt, a francia kiképző tiszteketés bizonyos mértékben a franciás műveltséget is. Ilyen körülményekközött az angolok ős magyarok közötti érintkezésesetei fokozatosan megritkultak és ennek arányában gyen.gűlt a magyarországi angol kultűrhatás is, ami pedig "l£arvolt, mert a restauráció, de még inkább az 1688-as dicsőségesforradalom után egyre gyorsabban kezdtek bontakozniaz angol szellemi élet új, modern vonásai, amelyek sok ösztönzéstadhattak volna a magyar szellemiségnek.A vallásosság természetesen továbbra is kiemelkedő 1vonása maradt a szigetország életének. De a nemzedékrőlnemzedékrekúzódó kitviszályok, különösen pedig a polgárkáborúévtizedes nyomorúsága elkerülketetlenül lekoptattákaz ellentétes nézetek súrlódó felületeit és leketővé tették avallási türelem érzésének kifejlődését. Közvetlenül a restaurációután az államegyház néhány erélyes rendszabályt léptetettéletbe a dissenterekkel szemken, kényszerítve őket azanglikán istentisztelet látogatására és betiltva minden sajtótevékenységüket.De ez csak reakciója volt a puritánságalatt elszenvedett sérelmeknek és a sérelmek emlékének kalványulásávalgyengültek az intézkedések is. Az Ity-^Q-benkiadott Toleration Act törvényesen is megadta a protestánsdissentereknek a saját templom és saját iskola fenntartásánakjogát, az 1691-ben kiadott, félkivatalos kézikönyv, The NewState of Englaríd szerzője pedig már annak a reményénekadott kifejezést, kogy „a dissenterek, látván az államegykázpáratlan tudományát és a protestáns valUískoz és érdekekhezvaló legyőzketetlen ragaszkodását, le fogják rázni magukrólalaptalan előítéleteiket és inkább választják az egyesülésboldogságát, mint a kitszakadás veszedelmeit." 1Ez a reményugyan nem teljesült, mert a felekezetek sosem tériek visszatöbbé az anyaegykáz kebelébe, de a szavak igen jól jellemzika korszak békülékeny kangulatát. Sajnos, a békülékenység ntem1[Mieg-e, Guy], The New State of England, London 1691, ii, 6~.

terjedt ki sem a római katolikusokra, sem a szélsőséges szektákra,mert úgy látszott, hogy a katolicizmus az lország függetlenségétveszélyezteti, a szekták republikánizmusa pediga fennálló államrendet: ilyen politikai meggondolások miattezeknek a felekezeteknek a tagjai jogtalanok maradtak. Deazért az angol vallásosság nagyot változott: a puritánizmusmindent felemésztő lángjai szívet-lelket melengető tűzzészelidültek. Nem messze volt már az az idő, amikor Popéúgy fordulhatott Istenhez, mint „mindenki Atyjához". AUniuersal Prayer kezdősorait,Father of all, in eo'ry age,In ev'ry clime adored,By sainí, by saoage and by svge,Jehovah, Jove or Lord,még nem fogalmazta meg így a költő, de a közös atya ésa világtestvériség gondolata már ott élt az emberek lelkében.Clark megállapítása szerint „az egész korszakban nem találunkegyetlen vértanút, egyetlen szentet, sőt egyetlen klasszikusnakmondható hitbuzgalmi munkát sem, de annál többnyoma van a karitatív és humánus tevékenységnek...Tiltakozások hangzottak el a börtönrendszer kegyetlenségeiellen és megkezdődtek az első lelkiismeretvizsgálások a rab-6zolgakereskedelem és a gyarmati rabszolgaság miatt. Aquaker dologházak és a részben quakerektől, részben másoktólszármazó, félig filantrópikus, félig- üzleti tervezgetéseka szegények megsegítéséről, mind előrevetették már a szociábsreform árnyékát." 2Az egyre inkább gyakorlati-erkölcsi irányba tolódóvallásosság mellett a tudományos problémák iránti érdeklődésis jellemző vonása volt a késői Stuartok Angliájának. MiutánCharles megalapította a Royal Society-t, 1662-ben, a tudományegyszerre divatbajött és a király példáján felbuzdulvamég a laikusok is távcsövön keresztül nézegették az egetvagy mikroszkópiai kísérleteket folytattak otthonukban*amint azt Pepysnél olvashatjuk. 3 De természetesen ennél sok-* Clark, Later Stuarts, 151—2.3Pepys, Diary, 1666 július 29 és augusztus 7.

ANGLIA SZELLEMI ÉLETE 165kai fontosabb volt az a valóban magasszínvonalú tudományosmunka, amelyet a két egyetem professzorai és a RoyalSociety tagjai fejtettek ki. Az ő érdemükből lassan kialakultakaz egyes szaktudományokat egymástól elválasztó határok,tisztázódtak az egyes diszciplinák módszerei. A legnagyobbfejlődésen a matematika ős a fizika ment keresztül,ahol az oxfordi pirofesszor John Wallis és az inkább építészkéntismert, de eredetileg csillagász és matematikus ChristojphcrWren előmunkálatai lehetővé tették Isaac Newton megállapításaita binomokról, a differenciál- és integrál-számításrólés a gravitációs törvényről. Newton főműve, a PrincipiaMathematica, 1687, egycsapásra megmagyarázta az egész égmechanizmusát és a kortársak szemében végleges érvénnyelmegállapította mind a matematika, mind a fizika alaptörvényeit.Amint azt Popé sírfelirata mondja Newtonról:Nature and Nature's Laws lay hid in Night.God said, Let Newton be! and all mas Light!A vegytan tudományának szintén megvolt a newtoniméretű művelője Róbert Boyle személyében, aki azonbannem juthatott el a nagy felfedezésekig, mert korán jött ésmielőtt az igazi kutató munkába kezdhetett volna, meg kellettelőbb tisztítania tudományának területét az alchimistáktólörökölt sok tévedéstől és dogmától. A gázokról szóló törvényema is érvényes alaptétele a légneműek fizikájának. Nálánálkisebbjelentőségű, de szorgalmas tjudós-egyéniségek úttörőmunkát végeztek az ásvány-, növény- és állattanban s felfedezéseikkelszép gyakorlati eredményeket is értek el. Általábana tudományok eredményei kezdtek már megmutatkozni,nemcsak a mezőgazdaságban, az iparban és az orvostudományban,hanem a hajózásban, a hajóépítésben, ágyúöntésbenés általában a mérnöki tudományokban. Baconmondása a tudományról, amely hatalom, kezdett egyre jobbanbeigazolódni és a tudósok tevékenységét kezdték már- nem úgy tekinteni, mint esoterikus szórakozást, hanem mintaz államra és a közösségre nézve is fontos munkát.A tudományok mellett nagyot haladtak a mindennapiélet megszépítését vagy kényelmesebbé tételét célzó mesterségek,illetőleg művészetek. A világi építkezésben a régi góti-

küs építészet hagyományai elkjny^lottak, helyt advaChristophér"Wreir 'és"*"Johh Vanbrugh olaszos renaissanee-_stílusának: ebben a stílusban készültek országszerte az újfőnemesség palotái, sőt itt-ott már a nemesi kúriák is, nagy,világos ablakokkal, elegáns diófa bútorokkal, és mindenfélekényelmi berendezéssel. A gyorskocsi intézményessé tételelehetővé tette a többé-kevésbbó menetrendszerű, olcsó közlekedésts a londoni polgár előre megszabott idő alatt érhetettel Dublinba, Yorkba vagy pedig a divatos fürdőkbe,Bathba, Harrogate-be, Cheltenham-be. Akik nem tudtakutazni, azokat is közelebb hozta egymáshoz a királyi szabadalomlevéllellétesített posta, amely a kilencvenes évekbenmár komoly szervezet volt, 182 városban működött és 10postahajóval bonyolította le a forgalmat Anglia és a külföldközött. Az újítások terén természetesen a 800,000 lakosúóriásváros, London vezetett: megvoltak nemcsak a nagy kórházai,középületei ós kollégiumai, hanem volt utcai világításaés szervezett tűzvédelme, sőt tűzbiztosító intézete is. Itt volta társasélet középpontja, itt székelt az udvar, itt élíek a főnemességhangadói, ide tódultak mindenhonnan Angliábóla tehetségesek és a kalandorok, mlegtöltve a közel 3000 kávéházatés irányítva politikát, izlést, divatot, irodalmat.* Atársadalmi oszályok még külön éltek, egymás mellett, vagyinkább egymás felett, de azért az a diadal, amelyet a parlamentbenegyesült squirearchy és polgárság aratott az abszolútkirálysággal és annak legfőbb támaszával, a főnemességgelszemben, kiegyenlítőkig katott és elősegítette a demokratikusabbtársadalom kialakulását. Általákan, a restaurációutáni Anglia katalmas lépésekkel kaladt előre a polgárosodásútján.Ebben az időben nagyon megnőtt az angoloknak Magyarországiránti érdeklődése is. Felülről kezdve, vagyis magávala királlyal és udvarával, a katolikus kajlandóságú Ckarles IIés a nyíltan katolikus James II után ismét protestáns érzésűuralkodók kerültek a trónra, akik sok jelét adták a magyarságiránt érzett rokonszenvnek. így például William of Orange4A postáról s a többi újításról lásd Mieget, The Nem State of England,% 335-ig ii, 47—8; a társas életről Clark, The Later Stuarts, 344.

ANGOLOK MAGYARORSZÁGON 16?gyámfiává fogadta a fiatal II. Apafi Mihály erdélyi fejedelmetés diplomáciai támogatásban részesítette, ezenkívülpedig állandóan érdeklődött magyar protestáns tudósokmunkái iránit. 3A Stua!rt-ház utolsó tagja, Antne, lehetővétette erdélyi protestáns kultúrintézményeknek angol pénzzelvaló támogatását és követei által sokáig* segítette a magyarokügyét a bécsi udvarban. 6Az uralkodói érdeklődés természetesenirányítókig hatott a főnemességre is, akik közül többenkifejezést adtak magyarbarát érzéseiknek. 7Különösen azokszerették meg a magyarokat, kik közelről érintkezhlettek velük,így a bécsi angol követek és a konstantinápolyiak, akiknekszokásos útja Magyarországon vezetett keresztül. Közülük,Lord William Paget például közbenjárt magyarokért a császárnálés diákokat vitt el magával Angliába, gondoskodvaneveltetésükről.* Paget egyik utódjának, George Stepney-nek5William of Orange és II. Apafi Mihály kapcsolatáról lásdAngyal, Erdély, 105. A király elfogadta például Vetései M, IstvánAnalytica D. Johannis Apostoli & Eoangelistae S. Apocalypseos Paraphrasiscímű, 1690-ben Franekferben kiadott munkájának ajánlását.Szabó, RMK, iii/2, 376. Otrokocsi Fórizs Ferenc Apocalyptica Tuba(juinía-jáért, Amsterdam 1690, elismerését fejezte ki a szerzőnek. Pintér,Irodalomtörténet, iii, 545.6A nagyenyedi kollégium felsegítésére indított angliai gyűjtésrőlír P. Szathmáry Károly, A gyulafehérvári főtanoda. A Rákóczinakjuttatott diplomáciai segítségről Angyal, Erdély, 119—178.7így például Anne minisztere, Sunderland és maga Marlboroughis, aki nagyon sajnálkozott azon, hogy a Rákóczi-szabadságharc után„ezt a szegény népet keresztre fogják feszíteni." Hóman-Szekfű,Magyar Történet, vi, 75.8Eddig négy angol követről tudunk, aki Magyarországon át vetteútját Konstantinápoly felé ezekben az időkben. Lord Henry Howard,Később Duke of Norfolk (1628—1684), Evelyn barátja és az oxfordiegyetem mecénása, 1664-ben utazott erre. Otját leírta Burbury, John,A Relation of a Journey of the Right Honourable My 'Lord flenrúHoward from London to Vienna and thence to Constantinople, London1671. Egy másik követ, William Hussey 1691 tavaszán utazott átMagyarországon. Jelentése ma a Public Record Office-ban van, Londonban.Idéz belőle Angyal Erdély, 106—7. A harmadik, William Harbord(1635—1692), politikus és képviselő, aki mint önkéntes olt volt márBuda visszafoglalásánál is. Őt 1692-ben küldötte William királyKonstantinápolyba, de már útközben meghalt Belgrádban. SzerepérőlBuda alatt lásd DNB, Suppl., ii, 587. Követjárásáról ír Angyal, Erdély,109. A negyedik, Sir William Paget (1637—1713), négy évig volt angol

őszinte magyarbarátsága is közismert történeti tény. ö voltaz, aki hollandi követtársával együtt sokáig közvetítettRákóczi és a bécsi udvar között, sajnos eredménytelenül.''A követeken kívül személyes kapcsolatba kerültek a magyarsággalazok a sokszor egészen magasrangú angol katonák is,akik résztvettek a felszabadító hadjárat különféle hadműveleteiben,így Walter Lesbe, a költő Zrinyi fegyvertársa, JacóbRichards, a budai ostrom történetírója, később William oiOrange és Marlborough hadimérnöke, aztán Francis Taaffe,Earl of Carlmgford, az osztrák hadsereg tábornagya és mégsokan mások is. 10 De a Magyarországot meglátogató angolokszámának szaporodásán kívül a sok magyartárgyú angolkönyv, röpirat és hírlapi cikk is amellett tanúskodik, kogyaz angolok érdeklődése megnövekedett ebben az időben. Atörök háború eseményeit és szereplőit több könyv ismerteti, 11követ Bécsben, aztán Harbord halála után inegbízták a konstantinápolyikövetség vezetésével. 1692-ben utazott le új állomáshelyére és 1702-bentért vissza hazájába, Erdélyen át. A visszautazás történetét EdmundChishull írta meg, a Turkey Company szmirnai telepének lelkésze(1671—1733), aki Paget kíséretében tette meg az akkor nem egészenveszélytelen utat. Könyve, Traoels in Turkey and Back to England,London 1747, sok érdekes adatot tartalmaz az angol kultúra magyarországielterjedésére vonatkozólag. Gyöngyösi Pál hittudósunk Pagetközbenjárására kapta vissza nagyértékű elkobzott könyveinek legalábbegy részét; lásd Trócsányi, „Református theológusok", Angol FilológiaiTanulmányok, v—vi, 125. Az általa pártfogolt diákok közül az egyikAlmási Benjámin volt, mondja Bod, Athenás, 4.9Erről tanúskodik két egykorú kiadvány, Conditiones Armistiiii,Tyrnaviae 1706 és Békességről oaló Punctumi, Bécs 1706. UjabbanAngyal, Erdély, 119—161.1 0Leslieről nem nagyon rokonszenvesen ír Széchy, Zrinyi, iv, 83,159, 173. Taafferól és több más önkéntesről lásd Markó Árpád cikkét,„British Soldiers at the Recapture of Buda", Hungárián Quarierly, iii,1937. Jacob Richards munkája A Journal of the Siege and Taking ofBuda, London 1687.1 1Néhány angol munka a magyar-török háborúról: An Accountof the Imperial Proceedings against the Turks. With an Exact Diaryof the Siege of Nemheusel and its Taking, London 1685 (a címben említettNewheusel = Érsekújvár); Obseroations upon the Warre of Hungary,London 1689; Rycaut, Sir Paul, History of the Turkish Empire,from 1623 to 16??, London 1679; R. D., Historical and Political Obseroationsupon the Present State of Turkey ... Together mith the PresentState of Hungary and History of the Wars to this Day, London

MAGYARTÁRGYŰ ANGOL MŰVEK 169különösen Thököly romantikus pályafutása ragadja meg azangol képzeletet, amint az kitűnik a rávonatkozó adatokviszonylag nagy számából. 12A magyar gályarabok sorsa issokáig foglalkoztatja az 'angol közvéleményt. 13EdwardBrowne útikönyve, A Brief Account of Somé Traoels in dUvers Parts of Europe viz. Hungária (etc), 1685-ben mari másodikkiadásban jelenik meg és megjelennek irodalmi művekis, amelyek magyar eseményeket mutatnak be. Roger Boyle,Earl of Orrery, Mustapha, the Son of Sólymán the Magnificentcímű színdarabját, amely Magyarországon játszódikle, négyszer adják ki a század végén és valószínűleg igensokszor színre is kerül. 14A névtelen szerzőtől való The SeraskierBassa című történeti regény pedig azt igéri a címlapon,hogy mindent elmond, ami Buda ostrománál történt. 15Egyszóvalirodalmi adatok is igazolják azt, hogy az angolok figyelemmelkísérték a magyarországi eseményeket a tizenhetedikszázad utolsó évtizedeiben.Ugyanekkor a magyarság részéről is igyekeztek fenntartaniaz angol néppel és műveltséggel való személyes kapcsolatokat.Tarczali Pál (1671). Adámi János (1675 körül),Almási Péter, Gávay Mihály, Böszörményi Rátz János1683. Ide számít Richards fent említett leírása a budai ostromról ésbizonyos mértékig- Apafi Mihály hadüzenetének angol fordítása is:Declaratio Belli Hungarici, Nuper Edita A Serenissimo Michaele Apafio...The Declaration of the Hungárián War, Lately set out by the most IllustriousMichael Apafi, Prince of Transylvania, Against the Emperour'sJS. Majesty. According to The Transyloanian Copy, London 1682.1 2Lásd Memoirs of Emeric Count Teckely. In Four Books. Translatedout of French, London 1693, továbbá Kropf Lajos, „Az angolThökölisták", Századok, xl, 1906; Fest Sándor, „Régi angol költeményekThökölyről", Századok, xlvii, 1912; Pivány, Eugene, „Hungarians of the16th and 17th Centuries in English Literature". Studies in EnglishJPhilology, ii, 1937.1 3Kropf Lajos több idevonatkozó könyvet és röpiratot ismertet,„A magyar gályarabok történetéhez", Századok, xxxü, 1898.1 4Első előadása 1665-ben volt. Könyvalakban 1668-ban jelent meg,újabb kiadásai 1669, 1672 és 1690. Lásd Róna Éva, „Magyar vonatkozásoka XVI—XVII. századi angol irodalomban", Angol FilológiaiTanulmányok, i, 1936.1 6The Seraskier Bassa. An Historical Növel of the Times. Contaíningall that pass'd at the Siege of Buda... Out of French, London1685.

(1676), Zádori M. István (1681 körűi), Kaposi Sámuel (1685-9között), Kolozsvári István (1685) és mások utazásai fenntartottáka református teológusok angliai tanulmányútjánakhagyományait. 16Nikléczi Boldizsár, a nápolyi gályarabságbólkiszabadult alsósztregovai lelkész négy hónapot töltöttLondonban, 1676 novemberétől 1677 márciusáig, mint a gályarabokküldöttségének tagja ós értékes diplomáciai tevékenységetfejtett ki a magyar protestantizmus érdekében. 17OtrokocsiFórizs Ferenc, aki szintén tagja volt ennek a küldöttségnek,ísokat volt Oxfordban }és később, 1690-ben, újravisszatért a Bodleian Library könyvei közé, hogy ott fejezzebe Origines Hungaricae című munkáját. Ott jelent meg —állítólag — először Theologia Prophetica-ja is. 18 Egy Szilágyi(Syívanus) György nevű hazánkfia is letelepedett Londonban1676 körűi és nagy becsületet szerzett a magyar névnek, mintklasszika-filológus. 19Azonban a kilencvenes években az utazókszáma kisebbedni kezdett. A bécsi udvar elkülönítő politikájakezdte éreztetni hatását. Az angol utazókat nem lehetetttávoltartani Magyarországtól: abécsi hatóságok hiábatartóztatták Hussey-t is, Harbordot is, mindkettő nekivágottaz útnak, éppen úgy, mint két évtizeddel később a hófúvásokkal,farkasokkal, sőt tatárokkal ijesztegetett Wortley-házaspár.20De a magyar utazók kényszerhelyzetben voltak es1 6Tarczali, Adámi, Kaposi, Kolozsvári és több más theológusutazásáról lásd Trócsányi, .Református theológusok". Almási, Gávayés Böszörményi Rátz londoni tartózkodásának emlékét Nikléczi Boldizsáremlékkönyve őrizte megt, lásd Asztalos Miklós, .,A gályarabNikléczi Boldizsár diplomáciai utazása". Károlyi Árpád-Emlékkönyv,Bp. 1933.1 7Nikléczi útjáról lásd Emlékkönyv-ét, amely az Országos SzéchényiKönyvtár kézirattárában van, „Duód. Lat. 81." jelzet alatt. Rövidenismerteti Asztalos Miklós fenti cikke.1 8Otrokocsi Fórizs oxfordi tartózkodásáról lásd saját könyvénekelőszavát, Origines, :Hungaricae, Franeker 1693, xxxiv, xxxviii. A TReologiaProphetica-TÓl Szabó Károly állítja, hogy első kiadása Oxfordbólvaló. Lásd RMK, ii, 607. Viszont az RMK iii kötetében nincs nyoma.1 9Isokrates, Theokritos, Homeros, Aisopos és Plutarchos munkáitadta ki 1676 és 1687 között. RMK, iii/2, 83, 253, 272, 273, 288, 320, 571.2 0Hussey és Harbord feltartóztatásáról lásd Angyal, Erdély, 106s köv. lapokon. Lady Mary esetéről lásd Leiters of the Right HonourableLady M-y W-y M-e, New Edition, Berlin 1799, 75—92.

MAGYAROK ANGLIÁBAN17Jamikor azt tapasztalták, hogy hosszú hónapokig kell az útlevélrevárni és a visszaérkezéskor még mindenféle kényelmetlenségnekis ki vannak téve, egyre nehezebben szánták rámagukat a nagy útra. Nem akartak úgy járni, mint az 1697-ben útnakindult és oxfordi doktorátust szerzett GyöngyösiPál, akit visszatérésekor feltartóztattak és nagy értékű könyveinekátadására kény szerit ettek. 21Az 1700-as évek elejénaztán a szabadságharc majdnem teljesen végetvetett mindenangliai utazásnak: 1704 és 1711 között csak három magyarróltudunk, aki Angliában járt, közülük is csak egy volt tanulmányútonjáró teológus, az 1710-ben kinnjárt Csécsi János,a másik kettő Rákóczi két diplomatája, Klement (1709 és1711) és Körtvélyessy (1710). 22Az érzelmi állásfoglalás azért nem változott meg az angolokkalszemben — ezt éppen angol utazók feljegyzései igazolják.William Hussey azt írja jelentésében, hogy midőna Dunán lefelé haladt, egy baranyamegyei protestáns küldöttségkereste fel, öt község képviseletében és az angol királysegítségét kérte a püspök kegyetlen elnyomása ellen. A követekdicsértek „Vilmos királyt", mint a protestantizmus előharcosátés elmesélték, hogy Erdélyben alig van ház, amelyletne díszítene Őfelsége arcképe. 23Az ilyen állításokat,amelyeket egyszerű falusi emberek hoztak fel captatio beneoolentiae-képpen,nem szándékozunk ugyan teljes mértékbenelfogadni, de például Lord William Paget ugyanazt a nagybizalmat ós nagyrabecsülést tapasztalta, amikor hazafelé menetkeresztülutazoít Erdélyen. A határon ágyúlövésekkelfogadták, mint valami királyt; az erdélyi nemesség tagjaifelváltva látták el az útimarsai tisztjét; se szeri, se számanem volt a tiszteletére rendezett lakomáknak és persze azegészségére kiürített kupáknak sem. Mindenki akivel csakbeszélt, mintegy adottnak tételezte fel, hogy közben fog járniBécsben a magyar protestánsokért. 24Ugyanezt a szilárd meg-2 1Chishull, Traoels, 106.2 2Csécsiről lásd Tróesányi, „Református theológusok", 124; a kétdiplomatáról igen bőven Simonyi Ernő, Angol diplomatiai iratok II.Rákóczi Ferenc korára, Bp. 1872—3, továbbá Angyal, Erdély, 165—76.2 3Hussey jelentéséből idézi Angyal, Erdély, 107.2 4Paget útjáról lásd ChishulL Trasoels.

győződést látjuk a nagyenyedi kollégium vezetőségének viselkedésébenis, 1704-ben. Ebben az évben Rabutin tábornokcsapatai felégették a kollégium épületeit s így a nagymultúkultúrintézmény valóban kétségbeesett helyzetbe került. Dea kollégium kurátorai azonnal Angbába küldöttek segítségértés bizalmuk be is igazolódott: az Anne királynő engedélyévelmegtartott gyűjtés hatalmas összeget eredményezett,amely nemcsak az újjáépítésre volt elég, hanem még egy évszázaddalkésőbb is biztos alapját képezte a kollégium költségvetésének.25Utolsó példaként szabadjon Rákóczi Ferencnekaz angol királynőhöz írott levelét említenünk. Amikora magyar ügy egészen elveszettnek látszott, a fejedelem akirálynőhöz fordult és közvetítését kérte a bécsi udvar felé.„Felséged boldog királysága szabadságának ragyogó csillárjaelőtt kialvó gyertyánkkal jelenünk meg" — írta 1710augusztus 26-án. 20Sajnos a királynő mér nem tehetett semmit,de a fejedelem bizalma annak az országnak az uralkodójában,mely névszerint hadban állt az övével, mindennéljobban jellemzi a korszellemet.A bizalom és a rokonszenv különböző megnyilvánulásaiellenérté a magyarság Angliai-képének vonásai lassankénthalványodtak. Edmund Chishull, akiről már fentebb említettük,hogy 1702-ben látogatta meg hazánkat, még angolulbeszélhetett sokfelé az országban, nemcsak főiskolai tanárokkal,de egyszerű falusi lelkészekkel is. Ő még helyén találtaKaposi Sámuelt, a gyulafehérvári kollégium tudós pro&szszorát,angol könyvekkel teletömött dolgozószobájában ésörömmel hallotta tőle, hogy a kollégiumban rendszeresen tanítjákaz angolt. Ő még egykori oxfordi diákokkal találkozottDebrecenben és általában az volt a benyomása, hogy amagyarok igen jól vannak tájékozódva Anglia felől. Ez azonbanlegfeljebb az idősebb nemzedék tagjaira vonatkozhatott,akikkel Chishull érintkezett, de semmiképpen sem a fiatalokra.Ezeknek már alkalmuk sem volt arra, hogy lépésttartsanak az újabb fejleményekkel. Az elkülönítő politikakövetkeztében a korszak legnagyobb angol teljesítményei is-2 0Az „angliai pénzről" lásd Bod, Athenás, 210 és P. Szatmáry,rA gyulafehér-nagyenyedi kollégium története.2 6Rákóczi leveléből idézi Angyal, Erdély, 171.

RÉGI HATÁSOK TOVÁBBREZGÉSB 173-meretlenek maradtak a magyarok előtt és általában az irodalmihatás is nagyban lecsökkent.Régi hatások továbbrezgéseTermészetesen az irodalmi hatás csökkenése csak fokozatosankövetkezett be és kezdetben annál is kevésbbé voltészrevehető, mivel a régebbről ismerős Ames, Bayly, Campion,Jewel, Perkins újabban lefordított művei, vagy munkáikújabb kiadásai felejtetni tudták a friss írók hiányát.William Ames-nek a harmincas években kezdődő népszerűségea hetvenes-nyolcvanas években tetőződött. Ekkor jelentmieg a két főmunka, — a Medulla és a De Conscientia —teljes szövegkiadása; ekkor írták Martonfalvi György, illetőlegTisza Varsányi Dániel vaskos magyarázó köteteiket; ekkorjelent meg a Jo cselekedetek gyémánt köve (1678) és a CatenaSalutis (1667 és 1682), mindkettő a Medu.Ua alapján. Ekkornevezte Amest a De Conscientia lelkes kiadója, Töltési Istvánnyomdászmester „szent szándékú, minden szentéletű emberemlékezetére méltó" férfiúnak, aki „Isten ügyének legkitartóbbbajnoka, legerősebb oltalmazója és a szakadároknak,különösen a római-pápásoknak legigazibb kalapácsa." 27Ameshez hasonlóan Perkins is megmaradt a század végéig,a kedvelt írók sorában, tanú rá a Kettős kereszt cím alatt1685-ben kiadott két dialógus és Csúzi Cseh Jakab Lelki BölcseségreTanító Oskolá-ja, a perkinsi Metanoiologia magyarváltozata. Lewis Bayly Praxis Pietatis-ából 1677, illetőleg1678-ban jelent meg a hatodik és a hetedik kiadás; a könyvkedveltsége mellett bizonyít Drégelypalánki János rövidítettkiadása, a Praxis Pietatis Contrada, 1692, továbbá az 1674-estót és az 1683-as német változat is. 281684-ben megjelenti mégaz ismeretlen szerzőtől való Lelki A Be-Ce negyedik kiadásais. De a korszak végére elfogytak a régi mesterektől szár-Ames, De Conscientia, Debrecen 1685, (6).2 7[Bayly Lewis], Praxis Pietatis. To gest, O Cmicenij se m2 8poboznosti prawé, Knjzka milostna... Lőcse 1674 és Bayly, Lewis,,Schriftmessiger Weg-Waiser zur seligen Sterbe-Kunst... Genommenaus dem schönen Büchlein Praxis Pietatis... Brassó 1683.

nazó munkák és az 1700-as évek elején már csak két idesorolhatókönyv jelent meg, Campion RaUones Decem-je1700-ben és Jewel Apologia-ja 1704-ben. Mindezekről már azelőbbi fejezetekben megemlékeztünk s csak azért említettükitt meg újból, hogy könnyebben beleilleszthessük az időbeliösszefüggésekbe.Ujabb vallásos írókAz írók közül, akiket századunk utolsó évtizedeiben ismertekmeg Magyarországon, elsőnek említjük NicholasByfieldet (1579—1622). Byfield Oxford neveltje volt, majda middlesex-i Isleworth lelkésze, puritán gondolkodású hittudós,aki azonban alkalmazkodott az államegyház kívánságaihozs így megmaradt állásában korai haláláig. Hittudományimunkákat írt, amelyek eljutottak Magyarországra is,mert 'Komáromi Csipkés György őt is a híres angol exegétákközött említi. 29Főműve, The Marrorv of the Oracles of God,1620-ban jelent meg és 1640-ig 11 kiadásra volt belőle szükség.30Ezt fordította le Köleséri Sámuel debreceni prédikátoris 1666-ban, Idvesseg Sarka címmel; a magyar fordítás népszerűségeazonban korántsem volt akkora, mint az eredetié,mert csak egy második kjiadásról tudunk, amely SándorIstván szerint 1676-ban jelent volna meg Debrecenben. 31Ez az Idvesseg Sarka a Szentírásban foglalt hitigazságoknépszerű összefoglalása. A munka hasznának ismertetéseután hosszabb-rövidebb fejezetekben beszél a szerző Istenről,a teremtésről, az isteni gondviselésről, az eredeti bűnről éshasonlókról. Aztán áttér a megváltásra, összefoglalja a tudnivalókatKrisztus emberségéről, prófétai, papi és kiiráfyitisztéről. Egyes fejezetek szólnak még az Anyaszentegyházról,a megigazulásról, a feltámadásról, az utolsó ítéletről ésa mennyországbeli nagy-nagy dicsőségről. Köleséri nemszórói-szóra követi az eredetit, hanem bizonyos önállósággaldolgozik. Amint maga írja: „Kitűl tanultam e könyvecskében2 9Byfield életéről lásd DNB, viii, 112. Komáromi az AnglicumSpicilegium 4. lapján említi.3 0Cambridge Bibliography, i, 684.3 1Sándor István, Magyar könyvesház, Győr 1803, 52.

BYFIELD. USSHER 175foglalt dolgoknak velejét? Ama nagy tudományú Angliaipraktikus teológustól, Bifield Miklóstól, úgy mindazonáltal,hogy a magam ítéletének szabadságát magamnak tartottam,nem követvén őtet igéről-igére, hanem a magam kezeszennyétis rajta hagyván." 32Láthatólag igen nagy buzgalommal éslelkesedéssel végezte az átdolgozás feladatát, de mindamellettfejtegetései kissé szárazak és már nem tudják lekötni a maiolvasót.Köleséri egyébként az Idvesseg Sarka előszavában bejelenti,hogy rövid időn belül hozzáfog „ama széles tudományúUsserius Jakab Theológiájának" lefordításához is. 83James Ussher (1581—1656) az írországi Armagh érseke volt,kiváló művelője a teológia mellett a patrisztikának és Írországőstörténetének. 34Műveit jól ismerhették hazánkban is,mert körülbelül 12 kötet máig is megvan a debreceni kollégiumkönyvtárában 35és mert „Corpus theologicum-sd, melyetaz Angliai nyelven írt", forrásai között említi KomáromiCsipkés György, 36 de fordításban nem jelentek meg soha.Köleséri fentemlített terve csak jámbor szándék maradt,amelynek megvalósítására hiányzott az idő és az erő.Ezzel szemben Kölesérí kiadott egy erősen puritán szelleműszentbeszédgyűjteményt, „az emberek lelki állapotjánakmegrostálására, rész szerint Anglus authorokból, rész sze-

és Thomas Hookerus munkáiból szedegettem." 38Az említettírók közül Matthew Meade (1630—1699) Cromweil pártfogoltjavolt, majd a protektor halála után száműzött és a RyeHouse-összeesküvés gyanúsítottja; Anthony Burgjess {fl. 1652)katonapap volt Cromweil hadseregében, Thomas Hooker(1586—1647) pedig Amerikába vándorolt, apostoH hajlandóságúlelkész; mindhárom Cambridge neveltje és erős egyéniség.39Sajnos Köleséri nem mondja meg, hogy melyek voltaka felhasznált munkák és így találgatásokra vagyunkutalva, pedig érdemes volna tudni, hogy a három harcospuritán életművéből mi ragadta meg legjobban a magyar irófigyelmét. Egyébként a 10 szép szentbeszédben több angolvonatkozású adatot is találhatunk, így például az 1555-benmáglyahalált halt anglikán vértanú Laurence Saunders történetét,Foxe nyomán és egy mondatot az „Evangeliomnakhalcyon napjai"-ról, amely világosan mutatja az eredeti angolszöveg hatását. 40Egy másik angol író, akinek sok népszerű munkája közüllegalább egy megjelent magyarul is, a sokat szenvedett,sok börtönt megjárt puritán hittudós, Arthur Hildersam (1563-1632). 41 Bennünket érdeklő munkájának eredeti címe CLIILectures on Psalm LI volt, de a fordító ÍNógrádi Mátyáspüspök a hangzatosabb Idoösség Kapuja cím alatt bocsátottaki a magyar változatot 1672-ben, Kolozsvárt. A munkánaknégy ajánlása is van. Az Apafi Mihály fejedelemhez intézettbentaláljuk a James király személyére vonatkozó furcsa tévedést,amelyről már megemlékeztünk. 42A debreceni polgároknakszóló verses bevezető boldognak mondja Debrecent,mert három kiváló György is él falai között: KomáromiCsipkés) György, iKlizbai György, „kinek elméje törvényheztermett és beszéde Angliai nyelvhez" és MartonfalviGyörgy. Kolozsvár szintén megkapja a maga dicsérő sorait.3 83 94 04 14 2Köleséri Sámuel, Fél-Keresztyén, Debrecen 1677, (1).Életrajzaik: DNB, xxxvii, 180; vii, 308; xxvii, 295.Köleséri, Fél-Keresztény, 27.Életrajza: DNB, xxvi, 382—3.A 76. lapon.

AKTHUR HILOERSAM 17?A szerző szerint:Kincses Kolozsvárnak Bécsben nagy ő híre,El-hatott Anglusra, Gallusra szép neve.Végül negyedszer az olvasóhoz fordul a fordító és elmondja,hogy a könyvnek kibocsátásában nem vigyázott világi dicsőségre,hanem Isten házának és az abban élő szenteknekjavára. „Nem érhettem én el" — mondja mentegetőzve —„az Angliai nyelvnek perfectioját: mindazonáltal Hildersamnakúgy megcirkáltam írását, hogy ad rei veritaiem kifejezhettemelméjét. Az author el nem végezhette éppen azegészzsoltárt, hanem csak félig éltében; de másokból énmind végiglen kitöltöttem, élvén mind más Anglusok, mindDeák authorok munkáival." 43A könyv érdemi része többmint 1400 lapra terjed; végighalad az 51-ik, úgynevezett bűnbánatizsoltárnak mind a 21 versén, részletesen ismerteti abennük foglalt gondolatokat és puritán szellemű reflexiókkalkíséri. Talán érdemes róla megemlíteni azt is, hogy tudomásunkszerint a tizenhetedik században magyarra fordítottangol munkák közül csak erről az egyről tud az angol irodalomtörténetírás, 44Az eddigiekhez vegyük még hozzá az egyetlen példánybanés megrongált címlappal reánkmaradt Napnyugoti Indiacímű egyíves munkát, mely nem annyira angol, mint inkábbamerikai vonatkozású. Ennek szerzője, a címlap bizonyságaszerint, „Crescentius Matherus Bostóniai Lelki-tanító", akinem lehet más, mint Increase Mather (1639—1723), HarvardCollege egyik legelső elnöke. 45Mather többször járt Angliában,így 1657'8-ban és 1688-ban is, amikor ő tolmácsolta Jameskirály előtt Massachusetts állam köszönetét az előbbiévben kiadott türelmi rendeletért. Ebben az évben néhánylatinnyelvű levelet intézett Johann Leusdenhez, az utrechtiegyetem tanárához, leírva bennük a kereszténység terjedésétAmerikában s ezeket a leveleket nyomtatásban is megjelentette.A kis könyvecske több kiadást ért mtag és végre 1694-ben magyar fordítását is kiadta Misztótfalusi Kis Miklós,4 34 44 5Hildersam, Idoösség Kapuja,, (20).DNB, xxvi, 383.Életrajza: DNB, xxxvii, 27—8. /1

Kolozsvárt. Ma a debreceni kollégium könyvtárában pihen,mint a magyarság Amerika iránti érdeklődésének egyik legelsőbizonyítéka és feldolgozóra vár.* 8Fordítások ismeretlen szerzőktőlRöviden megemlékezünk néhány kis|ebbjelentőségű Vallásosmunkáról is, amely a szerző nevének említése nélkül jelentmeg ezekben az években.Gyöngyösi István felsőbányai lelkész, aki Debrecenbőlment Belgiumba és Angliába 1670-5 között, latinra fordítottnéhány angol könyörgést és nyilvánosságra hozta Exegesi*Quinquaginta Psalmorum című munkájának függelékében.A munka Zűrichbfen jelent meg 1677-ben és a bennünket érdeklőFasciculus Piarum Precum ex Anglico Latino idiomatedonatus összesen 34 lapra terjed. Az imák forrását azonbaneddig nem sikerült megállapítani.Somosi Petkó János, akinek angolból átültetett Szentírás-magyarázatátfentebb már ismertettük 47kiadott egy angoleredetű hitbuzgalmi munkát is, amely az égi boldogságés a pokoli gyötrelem ismeretes szembeállításával igyekezettjó útra téríteni az olvasót. Ez a munka a sokatmondó Menyorszagdicsőssége, pokol rettenete ssége cím alatt jelent megKassán 1683-ban és egyetlen reánkmaradt példányát a sárospatakikollégium könyvtára őrzi.Kézdivásárhelyi Matkó István, az előbbi fejezetben isemlített hitvitázónk, 48aki a gyulafehérvári kollégiumban tanultmeg angolul, lefordított „nemzete számára" egy úrvacsoraikátét is, Kegyes lelkeket idvességre tápláló MennyeiÉlő Kenyér címmel. A 130 lapos kis munkáról semmi közelebbitnem tudunk.Patai Balog János szászvárosi pap még utnecbti diákkorábanadta ki „édes nemzetében lévő gyengéknek és betegeknekkedvéért", angolból megmagyarított építő munká-4 6Sajnos jelenleg légoltalmi óvóhelyen van és így tartalmát nemismertethetem.4 7A 125—6. lapon." A 126—a lapon.

FORDÍTÁSOK ISMERETLEN SZERZŐKTŐL 179ját. Lelki Igazgatás a Betegségben, es az halai árnyékában.Utrecht 1700. A munkán John Donne hatása érezhető, 49abeteg és a haldokló számára való elmélkedéseket tartalmaz.Bodonhelyi szerint pasztoirális szempontból is rendkívül értékesmunka. 50Nemcsak szerzőjét, de még fordítóját sem ismerjük aSz. Patrícius Purgatoriumjáról való Uistoria-nak., amelyBécsben jelent mleg, évszám nélkül, de valószínűleg a századfordulókörül, „gróf Esterházi Pál uram ő nagysága parancsolatjából."Szent Patrick purgatóriuma, amelynek bejáratáta középkori képzelet az észak-irországi Lough Derg egyikkis szigetére helyezte, jól ismert volt Magyarországon is,mert több magyar emberről is tudunk, aki oda zarándokoltbűneinek levezekelése végfetlt. 51Az egyik zarándoknak, TarLőrincnek purgatórium-járásáról monda is keletkezett, amelykésőbb Sir John Mandeville mesés utikönyvéből származóangol irodalmi elemekkel is kiBővült, 52Maga ez a klerikusoktólszármazó, latin nyelvű monda nem maradt (ránk, csak I14 soros verses kivonata a gyöngyösi ferences-könyvtárban,de lehetséges, hogy ezt az elvtezett eredetit fordíttatta leEsterházi Pál, aki mint hitbuzgalmi író is tevékenykedett,sokat fordított és eredeti munkákat is szerzett. Sajnos aSzent Patrícius egyetlen példánya jelenleg szintén hozzáférhetetlenés így pontos hovatartozásának kiderítése a jövőfeladata.Világi irodalomNem zárhatjuk le ennek a korszaknak ismertetését, mígbe nem mutatunk néhány nem-vallásos munkát is, amelynekangol vonatkozásai vannak. Ide sorolunk egy Londont dicsőítőkölteményt, egy angol főpapnak részben magyar szerzőtőlvaló életrajzát, egy népszerű egészségtant, egy nyelvtanító4 9Trócsányi, „Református theológusok", 146.5 0Bodonhelyi, Angol puritanizmus, 89.5 1Ismerteti Csorba András, Magyar-ír kapcsolatok 1867-ig, Debrecen1944, 11—20.6 3A mondát Fest Sándor 'ismertette, „Angol irodalmi hatásoka Tar Lőrinc mondíiaii", Irodalomtörténet, xxv, 1936.

könyvet, amely 10 európai nyelv között az angollal is foglalkozikés végül egy angol orvos munkájához kapcsolóddkis értekezést.A Londont dicsőítő költemény szerzője Adámi Jánosnevű hazánkfia, akinek életéről csak annyit tudunk, hogyelkísérte Isaac Basire-t Angliába s ott mesterének támogatásávalbelépett a királyi testőrségbe. Érthetően nagy hatássalvolt irá az 1666-os tűzvész után a szó legszorosabb értelmében„poraiból megelevenedő" város nagyszerűsége és elragadtatásánaklatinnyelvű, hexameteres „hőskölteményben"adott kifejezést. Ezt azután a Gray's Inn 53egy tagjával angolrafordíttatta (az angol epikus költészet kedvelt formájában,a heroic couplet-hen) és saját költségén kinyomatta Londonban,mint kétnyelvű kiadványt. Címe volt: LondinumEeroico Carmine Perlustratum Per Johannem AdamumTransylvanum .,. The renorvned City of London, Suroeyed,and lllustrated in a Latiné Poem. By J. Adamus, a Transylvanian.And Translated intő English hy W. F. of Gray's InnJ. C. A kiadás évét nem leket pontosan megállapítani, mertaz eredeti címlapról az évszám utolsó jegye lekopott, de MallerSándor 1675-ré teszi. 54összesen 282 latin, illetőleg 284 angolsorban zengi London dicséretét.A költemény Erdély szomorú sorsának leírásával kezdődik:ezt a minden jóval bővelkedő, gazdag országot porbasujtottaa török. A költőnek is azért kellett Ixmdonba menekülnie,amely nemcsak a világ legnagyobb és leggazdagabbvárosa, de a legjobb szívű is, mert kapui mindig nyitva állanaka száműzött protestánsok előtt. Ebben a városban tartja;udvarát az angol király; ez az a kíres Troynovant, amelyeta trójai száműzöttek alapítottak. Itt az ember szemét szinteelvakítja a sok csoda, a templomok, az utcák, a kikötők, avízvezetékek és csatornák pompája. Itt vannak a tudás szék-6 3Londoni híres jogászkollégium.5 4Az első kiadás igen ritka. Újabb kiadásai Harleian Miscellany,x, London 1813 és Studies in English Phüology, iii, 1938. Az utóbbiMaller Sándor néhánysoros bevezetésével.

ADÁMI KÖLTEMÉNYE LONDONRÓL 181helyei, a Gresham College és a Syon College, 65ahol a teológiauralkodik:Theology which doth sound documenis gioe,Both to the good and bad men, how to liveÉs sehol nincsenek se falak, se bástyatornyok: Londonnaknincsen szüksége ilyen külső védelemre.Istenáldotta város ez és csodaszép! Amphion palotái,Quirinus épületei meg sem közelíthették nemrégiben újjászületettcsodáit. Mindenfelé a márvány és a piros tégla pompájakápráztatja a szemlélőt.The staríng stranger, and the gtander by,Will gazé, and tum all senses to its eye;And mith a liberal voice now bid adieuTo brave old Troy and melcome in the nem.A folyón ott állanak a magasárbócú hajók, az ország vizierődei;közöttük megszámlálhatatlan bárka nyüzsög. A partonégre merednek a nemes Tower tornyai:Turrets, mhich are near neighbours to the sky;T the midst of mhich great London's land-mark liftsHer head above the opposite hills and cliffs.She stands four-square; and yet doth seem but oneCompacted piece, hemn out of solid stone.Made by the Lation lords, beforc the birthOf Christ did bring salvation to the earih.A tornyok körül nagy ágyúk, sok egyforma ágyúgolyóval.Látszik, hogy ezt az épületet olyan nép emelte, amely keménya háborúban és nem ernyed el a békében sem; az a nép,amelynek légiói elégítettek égig emelni a hét habnon épültRóma hírnevét. De ez a nép járatos a béke mesterségeiben5 5Az előbbit Sir Thomas Gresham (1519—1579), Erzsébet királynőpénzügyi szakértője építtette 1575-ben. Hét tanszéken hittudományt,mértant, csillagászatot, zenét, magánjogot, természettant és retorikáttanítottak, délelőtt latinul, délután angolul. Hihetőleg magyarok is tanultakbenne. Az utóbbit Thomas White (1550—1624), windsori kanonokalapította végrendeletében. London lelkészei számára szolgált és szolgálma is, nagy hittudományi könyvtárral.

is: amerre csak fáradt lábai viszik a vándort, mindenüttmesterembereket lát és a munka zaját hallja:Here knocks the joiner, there the blacksrnith beatsThe batter'd anvil and rvith labour sroeais ...These are the clothiers, and the dyers, mhoTeach th'innoeent rvool to put on every hue.Bakers, eooks, butchers, too, rvtíh many moreTradesmen stand here, rohich I can'i cóunt or score.Végül a szerző azzal az ígérettel tesz pontot költeménye végére,hogy ha pártfogói kegyesen fogadják majd ezt a kiserőfeszítését), akko-r ímesszekiyigzóbb énekben íogja leírnia nemes Greskam emlékét őrző Exckange-t, a St. Paul'sCatkedral-t, a Wkitekallt és a többi nevezetességeket. Vájjonbetartotta-e az igéretét, nem tudjuk. Eddigelé mindenesetrecsak ezt az egy költeményt ismerjük, amely igaz, kogy nememelkedik valódi költői magaslatra, de legalább érzékelteti,kogy mit éreztek utazóink a tizenketedik századi Londonban.Adámi versékez hasonlóan Londonban jelent meg 1690-ben egy kis, 108 lapos életrajz az angol ellenreformáció nagyalakjáról, Pole bíborosról: Vita ReginaJdi Pofi, S. R. E. CardinalisEt Cantuariensis Archiepiscopi címmel. Ez a kismunka a magyar kumanizmus egyik nagy alakjának,Duditk Andrásnak nevékez kapcsolódik. Reginald Pole(1500—1558), az angol királyi család rokona, életéneknagy részét száműzetésben töltötte Itáliában, mert elvetveaz angliai reformot, az angol katolicizmus helyreállításáértküzdött és ezzel természetesen kihívta magaellen Henry VIII haragját. 5 " Rómában igen nagyra becsülték.1536-ban a pápa bíborossá nevezte ki és 1549-bencsak kevésen múlt, kogy nem ő kapta meg a pápaikoronát. Amikor Edward VI kalála után Mary királynő kibékültRómával, Pole visszatért Angliába és 1556-ban elfoglaltaa canterbury-i érseki széket. Érseki minőségébensokat fáradozott a vallásos ellentétek kiegyenlítésén, amint5 8Életrajza: DNB, xlvi, 35—47. l'ijabb és bennünket érdeklő Gasquet,Francis Neil, Cardinal Pole and his Early Friends. London 1927.Az egyetlen magyar tanulmány Szimon András, Pole bibornok és azangol reformáció, Szeged 1942,

DTJDITH: VITA REGINALDI POLI 185tudjuk, eredménytelenül. A nála 50 évvel fiatalabb DudithAndrással (1533—1589) Itáliában találkozott össze és hamarfelismerve nagy tehetségét, titkárává fogadta. Mint titkárát,bemutatta a császárnak is, majd magéval vitte Angliába1554-ben és körülbelül egy év után bocsátotta vissza Magyarországra,ahol Dudith tinini, majd pécsi püspök lett és alegnagyobb magyar humanisták sorába emelkedett. 57iKilencévvel később, amikor Pole már régen halott volt, Dudithtanúságot tett hálájáról, amelyet első pártfogója iránt érzett,latinra fordítva és kiegészítveLodovico Beccatello olasznyelvűéletrajzát a nagy bíborosról. A fordításban meglehetősszabadsággal járt el, helyenként bővítve, helyenként egyszerűsítveeredetijét — amint azt maga is megvallja az előszóban.*8De azért szavahihetőségéhez kétség nem fér, latinságapedig friss és elegáns. A munka Velencében jelent meg1563-ban és kútfő-jellegét felismerve 1690-ben újra kiadták.az angol közönség számára.Ezekután hadd mutassunk be egy népszerű egészségtanimunkát, amely angol közvetítéssel jutott el Magyarországra.Ez a salernói híres orvosegyetem szabálykönyvecskéje „a jóegészség megtartásának módjáról", amelyet Thomas Paynell(fl. 1528—1568), kanonok és Henry VIII egyik káplánja adottki először Angliában. 69A munkácska 1528-ban jelent meg,Schola Salemiiana, Régimen sanitatis Salerni címmel, versekbefoglalta össze az egészség szabályait s nagy sikert aratott.60Magyarra Felvinczi György fordította le a most tárgyaltkorszak vége felé,' aki minden valószínűség szerint5 7Dudith életéről Bod Péter óta mindén irodalomtörténetünkstb. megemlékezik. Ezeknek könyvészeti felsorolását adja Gulyás Pál,Magyar írók élete és munkái, vi. A legjobb és legrészletesebb életrajzfrancia ember munkája: Costil Pierre, André Dudiíh, HumanisteIwngrois 1533—1589, Paris 1935. Tanulságos ci'kk Kereeaényi Dezsőé,„Dudith András", Irodalomtörténet, xxiv, 1935.5 9„Quibusdam in locis oeluti umbras persequens, in aliis eminen.lias, in nonnullis etiam recessus, quaedam dilataoi, quaedam etiamstúdiósé contraxi". Dudith, Andreas, Vita Eeginaldi Poli, Britanni,Velence 1563, előszó.5 9Életrajza: DNB, xliv, 127—8.8 0Kiadásai: 1528, 1530, 1535, 1541, 1557, 1575, stb. CambridgeBibliography, i, 887.

Paynell szövegét használta, mert különben nem k elvez te vokiaa salernói iskolát komikus tévedéssel éppen Angliába. 61Az Anglia országban lévő Salernitana Scholanak jó egésségrőlvaló megtartásnak modgyáról írott könyve előszörKolozsvárt jelent meg 1693-ban, majd egy évre rá Lőcsén iskiadták, egy kissé változott címlappal. Az egyik kiadásban40, a másikban 48 zsebkönyv-nagyságú lapra terjed, de aszöveg teljesen azonos. 62Tartalma össztesen 103 versecske azegészség megóvásáról. A fordító előbb mindig közli a latineredetit, néka leoninus kexanifeterekben, néka disíickonokbanis, azután jön a saját döcögős fordítása, magyar tizenkettesekben,az eléggé egykangú aaaa rímképlettel. A magyar szövegrendszerint jóval kosszakk a latinnál. A jótanácsok néka igennaivak. „Az agy velőnek megerősödéséről" például a következőversszak szól:Hajad meg-fűsulni akkor ne mulaszd ef;Fogaid meg tiszticsd vízzel vagy kezeddel:Agyadnak veleje erősödik ezzel,S minden tagaidnak kasznál, bizony, kidd el.„A kezek megmosásának kasznai"' pedig a következők:Étel után a ki kezeid megmosod,Kettős lészen ebbűl tenéked az kasznod:Tiszta lesz tenyered s élesb szem-világod.Gyakor kézmosással egészséged tartod.Általában igen sokat foglalkozik azzal, kogy mit együnk ősmit ne együnk, kogy elkerülhessük a gyomor megketegedéseit,a kasmenést és a szorulást. Ha meggondoljuk milyenmértéktelenül is éltek őseink a könyv kiadásának idején,ezek a tanácsok nem is tűmnek egészen feleslegesnek. Azbiztos, kogy a könyvecske népszerű volt, mert a két egymást61Meg kell említenünk, hogy már 1617-ben megjelent Lőcsén egyScliola Salernitana De Conseroandu Valetndine című latin nyelvűfüzetke, de ez nem szól Anglia-országról és így angol eredete legalábbis kétséges.6 2Szabó Károly az 1695-as kiadást nem ismeri. Részemről az Akadémiakönyvtárának egy kolligát urnában találtam rá és nem tudom,hogy valaki ismertette-e már előttem?

követő kiadás után a 18. században is többször volt új kiadásraszükség, utoljára 1776-ban.Hátra van még a tíz nyelven tanító nyelvkönyv, WarmerKristóf kassai evangélikus lelkész Kíazophylackum DecemLingvarum Europaearum apertum-a, amely 1691-ben jelentmeg Kassán. A könyvnek már címlapja is egész programmbeszéd.Megígéri, kogy „felnyitja tíz európai nyelv kincseskázát"és nemcsak a kiejtést, a deklinációkat és a konjugációkatfogja megadni, kanem különböző párbeszédeket isnémetül, lengyelül, csekül, hollandul, angolul, latinul, franciául,spanyolul, olaszul és magyarul. Nyilvánvaló, hogy akiilyen sokat akar markolni, az keveset tud szorítani és ígyWarmer könyve sem mondkató nagyon alaposnak. De rendkívülérdekessé, sőt kelyenként szórakoztatóvá teszi a párbeszédekfrissessége, életközelsége és általában a feldolgozottanyag gyakorlatiassága. Ebből fi szempontból a Gazophylaciumörvendetes kivétel a tizenketedik századi nyelvkönyvekközött.A 16 lapra terjedő bevezetésben a kedves olvasókozfordul a szerző és elmondja — mind a tíz nyelven —, kogymi is a nyelvtanulás célja és értelme. Nagyon sok nyelv vana világon és mindegyiknek megvannak a maga törvényei,amelyeknek ismerete nélkül azt sem megérteni, sem beszélninem leket. Ezért nem leket eléggé dicsérni ennek a könyvneka kasznos voltát, amelyben a szerző igen nagy költséggel ésolvasójának igen nagy 'hasznára is, a tíz legfontosabb nyelvelemeit foglalta össze. Nincsen kereskedő, vagy diplomata,vagy katona, vagy utazó,.akinek ne lenne szüksége legalábbegyre ezek közül; mert létezett-e valaka is valaki, aki többnép barátságát szerezte volna meg, vagy aki meggazdagodottvolna, több nyelv ismerete nélkül? Fogadja tékát az olvasóörömmel a könyvet, amelyet ka szorgalmasan forgat, akkorgyönyörűségesen és amint mondatik, mintegy játék által jutel a különféle nyelvek értelmére.Tárgyára térve, először kiejtési szabályokat ad a szerző,a lengyel, francia, magyar, spanyol, olasz nyelvekre vonatkozólag,a 17—50. lapokon. Sajnos, az angol kiejtésre semmiszabályt nem kapunk, ami valószínűvé teszi, kogy maga nemtudott angolul beszélni és tudását legjobb esetben Is csak

könyvekből merítette. Azután közli, de meglehetős röviden,a legfontosabb alaktani tényeket: a főnevek és melléknevekhajtogatását és az igeragozást. Az utóbbinál kiterjeszkedika cselekvő és szenvedő alakokra, a jelentő, óhajtó, parancsold'ós kötőmódra, a jelen, múlt, jövő időre és a főnévi igenévre.Szemléltetésül két-három mintaigét végigragoz, így példáulaz angol részben to be, to looe, to haoe igéket. Az alaktanontúl aztán nem is terjeszkedik: a 'szórend és a mondatszerkesztéstörvényeit vagy nem ismeri vagy tapasztalatból elsajátítandónaktartja. Ez a rész az 51—89. lapokra terjed.Ezután az általános rész után jönnek a beszélgetések, a90—279. lapokon, vagyis a könyvnek kétharmadában, a címlaponmegígért tíz európai nyelven, Comenius módján párhuzamoshasábokba nyomtatva, úgy hogy ugyanaz a mondatmindig mind a tíz nyelven szemünk előtt van. Ezekben a beszélgetésekbena mindennapi élet néhány fogalmi körét dolgozzafel a szerző: szó kerül az étkezésről, a vételről és eladásról,az útirány megtudakolásáról, a felkelésről, az árucikkekajánlgatásáról, sőt némi meglepetésünkre egy^ rövidbeszélgetés bemutatja az adósság behajtásának módját ís.A feldolgozás egészen friss és üde, hellyel-közzel még naivhumort is találunk benne. A szerző hosszan elidőzik a tízszemélyesnagy díszlakománál, részletesen közli a fogásokatis; a beszélgetők sok-sok poharat koccintanak egymásra éshosszú marasztalgatés után lámpás emberek kíséretébentávoznak. Másutt elmondja, hogy mit kell a vendégfogadóbanrendelni, hogyan kell a számlát ellenőrizni, hogyan kell alkudozni.Ennél nagyobb problémákat iazonban nem vet fel,ennél mélyebbre nem hatol.Az utolsó fejezet, a 270—315. lapokon, levélmintákat éshasonlókat közöl. A fiú ír az apjának, az apa a fiának;a hitelező Jkéri adósától a pénzt, az adós kéri a haladékot.Találunk házbérleti szerződést, lakbérnyugtát, adóslevelet ésellennyugtát is. A szerző ebbe a fejezetbe foglalta be a számokat,a hét napjait, az évszakokat és az ünnepeket.Ami magát a közölt angol szöveglet illeti, feltűnő az ellentéta nyelv és a helyesírás között. A mondatok igen jó fogalmazásban,sőt helyenként kollokviálisan adják elő a mondanivalót,de a szavak leírása elég gyenge, ami nem lehet csak

a szedő hibája. Az olvasónak az az érzése, "hogy a szerzőnem tudóit, vagy legalább is nem nagyon tudott angolul,csak megerősödik a beszélgetések átnézése során. Mutatóbaközöljük az adósság megkéréséről szóló fejezet egyik részletét:The III. Chap. for to demaund Debtes. Morgen, Gualter,Ferrand.Morg. Good morro rve my frinde.G. And you also.M. You knowe mell mherfore I come hether, do you not?G. No, trulie.M. Horn so! knome you not Who I am? do you notknome me?G. No, mho be you?M. haue you forgottén that you had latelie marchandiseof me?G. It is so indeede.M. Well, mhen shall I haue my Monyé:G. / have surelie nom no Monyé, I haue geene out all theMonyé that I had, you must yet haue pacienee eight dayes.M. / cannot tarry any lenget, I mill bepaide, I haue tarryedlong enouch: make shift that I may haue my Mony, orI mill cause you to bearrested, or geene me a Pledge.G. Hom much is it that I ome you?M. That knome you mell.G. I haue surelie forgottén it, l haue mritt^n it, But lcannot teli mhere. 03És így tovább. Amint látjuk, a párbeszéd élénken halad előreés a mondatok olvasva egészen jól hangzanak, de a helyesíráshibái — ós persze a kiejtésjelölés teljes hiánya is — sokatlevonnak aj, angol rész értékéből. A nyelvtanítási módszeimai fejlettségi fokán nehezen tudjuk elképzelni, hogy miképpenboldogult volna Angliában az a felvidéki magyar, akia Gazophylacium-ból tanult volna angolul. Azonban mindettőifüggetlenül, Warmer könyve úttörő lépésnek számít és bizonyítjaha mást nem is, de legalább az angol nyelv irántiérdeklődést.A teljesség kedvéért megemlítjük itt mlég GhiladeniusG3 •yVaj-raer, Gazophylacium, 178—80.

Márton hazánkfiának 17084>an Wittenbergben kiadott, egyívesértekezését. De Mente Bernardi Connor Medici in AngliaCeleberrimi Circa Creatiönem Evae. A címben említett BernardO'Connor (1666?—1698) Franciaországban tanulta kiaz orvostudományt, Sobieski János lengyel király orvosa isvolt, azután hazájába visszatérve a Royal Society tagja ésegyetemi előadó. 64Híres munkája, amelyben megtámadja acsodákban való hiedelmet, 1697-ben jelent meg EoangeliumMedici címmel és hihetőleg ennek egyik állításával szálltszembe Okladenius kis munkája, amely különben tudomásunkszerint a legutolsó angolvonatkozásá könyv az 1680-tól 1711-ig terjedő időközben és így fejezetünk végét isjelenti.Tékát az angol szellemiség, amelyről a század derekánmegállapítkattuk, kogy szabad beáramlásával erősen megtermékenyítettea magyar kálviniizmus vallásos irodalmát ésátterjedőbten volt már a világi irodalomra is, a század végéremegtorpant a bécsi kormányzattól útjába állított akadályokelőtt. A vallásos irodalomban egyideig továbbrezegtek a régikatások, annyiban, hogy protestánsaink tovább olvasták az ^angol puritánság előkarcosainak műveit, .sőt nékány eddigismeretlen kitbuzgalmi író munkáját is bekebelezték irodalmukba.De már az angol világi irodalom termékei egyáltalánnem tudták legyőzni az akadályokat és gyakorlatilag meg-. szűntek létezni az egykorú magyar olvasó számára. A mostohakörülmények között Milton és Dryden költészetének,Bunyan és Baxticr prózájának, Locke lélektanának a magyarsággalvaló megismertetése későbbi, szerencsésebb korszakokramaradt." Életrajza: DNB, xii, 21.

VIIIKITEKINTÉSMagyarország protestáns részeiben, vagyis Erdélyben ésFelsőmagyarországon, a tizenhetedik század folyamán újkultúrszemlélet fejlődött ki, egyenes következményeként amegváltozott európai kelyzetnek. Az új irány képviselői elfordultakaz olaszos renaissance-tól és az elemi erővel feltörőnémet-angol-kollandi reformációban találták meg az életrendszerezőjét, illetőleg magyarázóját. Különösen nagy mértékbenmegragadta őket az angol reformáció, úgy amint az•a puritánságban testet öltött: a puritánok pobtikai ideálját,a demokráciát távol tartották ugyan maguktól, de kitbüzgalmukatés társadalmi erkölcsüket példaként állították mag ukelé. Ezzel együttjárt az angol irodalom iránti érdeklődés,amely a két népet elválasztó nagy távolság ellenére is igenélénknek volt mondkató és a század derekán már kezdett akitbuzgalmi és hittudományi munkákról a világi irodalomtermékeire is kiterjeszkedni.A fejlődést, amelynek csírái ott rejlettek a tizenketedikszázad folyamán angolból fordított katekizmusokban és építőiratokban, sajnálatosképpen megakasztotta a politikai kelyzetalakulása. A tizenketedik és a tizennyolcadik század érintkezőévtizedei, amelyek a török felett diadalmaskodott Habsburgokközpontosító igyekezetének jegyéken állottak, nemkedveztek az angol műveltség befogadásának és így az angolirodalmi katás bizonyos mértékben csökkent. De azért túlzásvolna azt állítani, kogy a tizenketedik századi kezdeményezésnyomtalanul tűnt volna el a magyarság felett. Az angolirodalomnak egyszer már átkasonított termékei nem merül-

190 KITEKINTÉStek feledésbe a tizennyolcadik században sem, hanem továbbéltek, tovább hatottak és mintegy áthidalták az évtizedeket,amelyek prédikátor-íróinkat a magyar felvilágosodásangol-érdeklődésű íróitól elválasztják.Ha végiglapozzuk néhány tizennyolcadik századi magánkönyvtárreánkmaradt könyvjegyzékét, azt látjuk, hogy atulajdonosok igen sok angolvonatkozású könyvet megőriztekaz előző századból. Revisnyei Reviczky János udvari kancelláriaitanácsos halálakor, 1742-ben, könyvei között ott találtákAlexander More munkáját Charles I lefejezéséről, RegiiSanguinis Clamor ad Coelum adversus Parricidas Anglic&nos;megvolt továbbá Frőboh Dávid Medulla Geographiae-je,Barclay Parainesis-e, Owen Epigrammái és Bacon Essayineklatin nyelvű fordítása, amelyet Zrínyi is használt volt,Francisci Baconi de Verulamio Sermones ethici, politici etoeconomici. 1Árva Bethlen Kata „Magyar bibliotékájánaklajstromában", amelyet Bod Péter írt össze 1752-ben, márennél jóval nagyobb számban szerepelnek a bennünket érdeklőmunkák. Természetesen megvannak az angol-eredetűhitbuzgahni irodalom gyöngyei, így Bayly Praxis-a, CowperHét napoki beszélgetés-e, Hildensam Idvösség kapuja, Perkinskönyve a Lelkiismeret akadékiról és mellette James I,Basilikon dóron; Ames, Puritanismus Anglicanus, Telkibányaifordításában; Mather Napnyugoti India-ja; a Fogarasitól fordítottKis Keresztyén; Miskolczi Independentismus-a és mégjó néhány más is. 2Bod Péter saját könyvtárában újabbanfordított angoleredetű munkákat is találunk — Lucas, Elmélkedések,1748; Darrell, Nemes ember, Faludi Ferenc fordítása,1748; Doddridge, Az igaz kegyességnek kezdete, 1761— de sok megvan a régiek közül is, mint például AmestőlDe Conscientja és Io cselekedetek gyémánt köve; Martonfalvimagyarázata a Medullá-hoz: Dyke, Szű Titka; Grosse, TüzesOszlop; Csúzi Cseh, Lelki Bölcseségre Tanító Oskolá-ja, Perkinsnyomán; azután a Schola Salernitana és Baconis de Ve-1Horváth Ignác, „Revisnyei Reviczky János Ferene könyvtáraÍ742-bőT\ Magyar Könyvszemle, xiü, 1905.2Bod Péter, Bethlen Kata ... Magyar bibliotékájának lajstroma,Bp. 1911.

ANGOL EREDETŰ MUNKÁK UTÓÉLETE191rulamio Sermon.es ethici* íme három könyvjegyzék és bármelyiketnézzük is, mindegyikben sorra találkozunk a régiismerősökkel.Ha a könyvtárak után áttekintjük a tizenhetedik századbanMagyarországra került angoleredetű könyvek pályafutását,szintén sok bizonyítékára találunk népszerűségüknek.így például Barclay Argenis-e, amely már 1646-ban ismeretes"volt Szilágyi Benjámin István előtt, 4helyet kapottminden nagyobb könyvtárban: Bethlen Eleknek éppen úgymegvolt, mint az öreg Apafi fejedelemnek ós Bercsényi Miklósnak;5a nagyszombati nyomda könyvesboltjában már1710-ben raktáron tartották; 6Dugonics András Etelká-ja azaz Argenis hatása alatt készült 7és 1792-ben egyszerre kétArgenis-fordítés is került a magyar közönség elé. 8Igen kedveltékThomas Paynell apró rigmusait is az egészség megtartásánakmódjáról: a Schola Salernitana megvolt Bod Péterkönyvtárában, de ami sokkal fontosabb, három kiadást értmeg a tizennyolcadik század folyamán, sőt egyszer kiadtákmég a tizenkilencedikben is. 9Molnár Gergely grammatikája,amelyben minden valószínűség szerint Linacre-BuehananRudimenta Gr&mmatices-e élt tovább, 10tizenháromszor jelentsRadvánszky Béla, „Bod Péter könyvtárának jegyzéke". MagyarKönyvszemle, ix, 1884.* Lásd fentebb, 98. 1.5Lásd Lukinich, „Bethlen Elek könyvtára", 173; Thaly Kálmáu,„Bercsényi könyvtára", Magyar Könyvszemle, vi, 1881., 281;Thallóczy Lajos, „öreg Apafi Mihály könyvtára", Magyar Könyvszemle,vi, 1881, 124.6„Legrégibb magyarországi könyvárusi jegyzék 1710-ből". MagyarKönyvszemle, xiii, 1888, 83.7Bertóthy Ilona, Dugonics és Barclay, Bp. 1911.8Barklájus János Argenisse, melyet néh. Fehér Antal deák nyelvbűimagyarra fordított. Eger 1792 — Barkláj Argenisse. Deákbólszabad fordítás K. Boér Sándor által. Kolozsvár, 1792.9Bod könyvei) között említi Radvánszky, „Bod könyvtára", 79. Akiadások a következők: Anglia országban levő Salernitana scholának jóegésségről való megtartásának modgyáról írott könyve, Kolozsvár 1770;U. a., Kolozsvár 1776; V. a., Kolozsvár 1785. (Juhász Máté, Házi különösorvosságok című könyvének függeléke); Kovachich, Josephus Nicolaus,Scholae Salernitanae praecepta conseroandae valetudinis, Budae 1821.1 0Berg, Paul, „George Buchanan and his Influence in Hungary",Hungárián Studies in English, v-vi, 1944, 105.

192 KITEKINTÉSmeg a század folyamán és utolsó kiadása 1841-ből való. 11 Azanglikán reform védőirata, Jewel Apológiá-ja majdnem egyidőbenjelent meg Campion Tíz o/cai'-nak újabb kiadásávalés az Apológia egyik oxfordi kiadását még 1802-ben is megtaláljukCsépán István könyvei között. 12Matkó István angolbólfordított conduct-book-j&t, a Kegyes Tsejekedetek Rövidösvénykéjét 1761-ben újra kiadta az istenfélő ós jámborözvegy Betzei Mátyásné, Jakab Kata asszonyság. Buchananzsoltárparafrázisa még 1807-ben is kiadóra talált, HatvaniIstván biharmegyei táblabíró személyében. 13 Walter Map kétdialógusa közül az első, a bor és a víz beszélgetése BarótiSzabó Dávid Fersfcoszorú-jában bukkan fel újra a tizennyolcadikszázad vége felé, címe ekkor Thétis és Bakkus, avagya Víz és Bor között támadt Per; nem sok idő multán drámánakis feldolgozzák színjátszó protestáns diákok. 14A másikMap-dialógus, az először Nyéki Vörös Mátyástól lefordítottpárbeszéd a test és a lélek között, megjelent még könyvalakban1729 és 1768-ban, 15aztán 1786-ban a ponyvára került,mint Dúsgazdagnak az Morsz halállal való elmélkedése ésjóval később még Arany Jánost is megihlette. 16Arany Melyika bűnös című költeményében akarta feldolgozni a párbeszédet,de csak a bevezető sorokig jutott el:11Petrik Géza, Magyarország bibliographiája, ii, 772—3.1 2Juellus János, A reformaia ekklesianak apologyiaja, vagy magamentsége, ford. Tussai János, H. n.. 1748; Campianus Edmundus, Rationesdecem, Nagyszombat 1742; az oxfordi kiadást Csépán könyvei közöttmegemlíti Szarvasi Margit. Magánkönyvtáraink a XVIII. században,Bp. 1939.1 5Kegyes Tselekedetek Rövid ösvénykéje, ... Mellyet Szedegetettés fordított Angliai Nyelvből a Kegyes Életre Vágyakodóknak hasznokraK: Vásárhelyi M. István. Nagykároly 1762. — Buchananus, Georglus,Paraphrasis in librum psalmorum. Edidit Stephanus Hatvani. Nagyvárad,1807.1 4A drámai feldolgozás a Tóthfalussy-féle kéziratban maradt ránk.Kiadta Bernáth Lajos, Protestáns iskoladrámák, Bp., 1903.1 5Mindkétszer a szerző és a fordító neve nélkül, a Tintinnabulumtripudiantium főcím alatt.1 8Horváth János, Irodalmi műveltségünk, 197—-8.

UJABB KIADÁSOK A lg. SZÁZADBAN 193Megkalt a TÓTI Test; — kiterítveFekszik az első éjjelen:S éjfélkor ím, mert zárva idve,Fölötte egy árny megjelen:A lélek meztelen.Megáll fejénél s néz merően aHomlokra, hol lakása volt...Ez a töredék jelenti utolsó magyar visszhangját a középkoriangol témának, jó hatszáz évvel azután, hogy Map azt előszörfelvetette.Természetesen ezzel a néhány példával nincsen kimerítvea tizenhetedik században irodalmunkba felvett angol elemekutóélete. A magyarországi angksztika még csak igen rövidmúltra tekintket vissza s voltaképpen csak két-káromévtizede folytatja a feltáró munkát, tekét új felfedezéseknemcsak, kogy leketségesek, kanem sziikségszerűleg ke fognakkövetkezni akkor, ka a könyvészeti előmunkálatok elvégzéseután a fiatal angksták belemélyedketnek majd arészletes kutatásba. De már ezek a tények is elegendők annakkihangsúlyozására, hogy tizenhetedik századi íróinktól, NyékiVörös Mátyástól, Bayer Jánostól, Martonfalvi Györgytől, aSzent Patricius-legenda névtelen megmagyarítójától megszakítatlanút vezet a Newtont ismertető piaristákon, Falu din,Dugonicson és borosjenői Székely Ádám grófon, Locke fordítójánkeresztül Bessenyey és Kazinczy felé. így is megvilágosodikelőttünk, kogy a tizenketedik századkan befogadott angolirodalmi értékek nem vesztek el, kanem az idők folyamánkomoly, mély színekkel gazdagították irodalmunk sok tarkaszálból összeállított szövetét.

IXIRODALOM7. KönyvészetAcsády Ignác, „Könyvek régi összeírásokban". Magyar Könyvszemle,ii, 1894, 209—21 1.Bateson, F. W., Cambridge Bibliography of English Literature.Cambridge 1940, University Press, 1—4. köt.Die Bibliothek des Dichters Nikolaus Zrínyi. Ein Beitrag zur Zrinyi-Literatur.Wien 1893, S. Kende, xix, 88 1.Bod Péter, Gróf Bethleni Bethlen Kata, gróf Teleki Józsefné amaga számára gyűjtögetett magyar bibliotékájának laistroma.Osszve írta Bod Péter MDCCLII. Bp. 1911. Hornyánszky ny.,117. [2] 1.British Museum, Catalogue of Printed Books. London 1931—.Gulyás Pál, „Haunolt János könyvtára 1595-ből". Magyar Könyvszemle,xxix, 1922, 175—80 1.Horváth Ignác, „Revisnyei Reviczky János Ferenc könyvtára1742-ből." Magyar Könyvszemle, xüi, 1905, 246—58 1.Iványi Béla, „Az eperjesi egyház könyvtára 1606-ban". MagyarKönyvszemle, xxvi, 1918, 89—93 1.Kemény Lajos, „Egy XVI. századbeli könyvkereskedő raktára".Magyar Könyvszemle, iii, 1895, 310—20 1.— „Egy XVIII. századbeli könyvraktár". Magyar Könyvszemle,xx, 1912, 158—61 1.Kollányi Ferenc, „Könyvek a XVI. és XVII. századbeli főpapihagyatékokban". Magyar Könyvszemle, iii, 1895, 205—18 1.Koncz József, „A marosvásárhelyi helv.' hitv. főtanodai könyvtárismertetése". Magyar Könyvszemle, iv, 1879, 215—33,313—32 1.Kudora Károly, „Adalékok Szabó Károly Régi Magyar Könyvtár'-ához". Magyar Könyvszemle, vi, 1881, 181. illetőleg 349. 1.„Legrégibb magyarországi könyvárusi jegyzék 1710-ből". MagyarKönyvszemle, xiii, 1888, 59—84 1.Lukinieh Imre, „Bethlen Elek könyvtára 1683-ból". MagyarKönyvszemle, xxix, 1922, 171—4 1.

Morvay Győző, „Két nagybányai régi könyvtár". Magyar Könyvszemle,iv, 18%, 16—51 1.Németby Lajos, „Nyomdászok, könyvkereskedők és könyvkötőkBudán és Pesten a XVII. és XVIII. században". MagyarKönyvszemle, ix, 1901, 53—62 1.Pctrik Géza, Magyarország bibliographiája 1712—1860. Bp. 1888—1892, Dobrowsky, 1—4. köt.Radvánszky Béla, „Bod Péter könyvtárának jegyzéke". MagyarKönyvszemle, ix, 1884, 58—86 1.Sándor István, Magyar könyvesház, avagy a magyar könyveknekkinyomtatások ideje szerint való említésök. Győr, 1803, StreibigJózsef, [10], 285 1.Sitté Alfréd, „Gróf Nádasdy Ferenc művei és könyvtára". MagyarKönyvszemle, x, 1902, 146—58 1.Szabó Károly — [Hellebrant Árpád], Régi Magyar Könyvtár. Bp.1879—1898, Akadémia, 1—4. köt.Szarvasi Margit, Magánkönyvtáraink a 18. században. (Főpapokés főurak, nemesek és polgárok gyűjteményei.) Bp. 1939, MagyarNemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára, [4],131 1.Tkallóczy Lajos, „öreg Apafi Mihály könyvtára". Magyar Könyvszemle,vi, 1881, 121—34 1.Thaly Kálmán, „Gróf Bercsényi Miklós könyv- és kézirattára".Magyar Könyvszemle, vi, 1881, 275—89 1.— „Kőszeg város könyveinek lajstroma 1614-ből". MagyarKönyvszemle, ii, 1894, 114—20 1.Thurzó Ferenc, A nagybányai ev. ref. főiskola (Schola Rivulina)története. Függelék: Mátrix Illustris Scholae Rivulinae. Nagybánya1905, Kovács, vi, 286 1.Veress Endre, „Báthory András b. püspök könyvtára". MagyarKönyvszemle, xiii, 1905, 1—26 1.Weszprémi, Stephanus Succincta medicorum Hungáriáé et Transilvaniaebiographia, Leipzig—Wien 1774—1787, Sommer—Trattner, 1—3. rész, [a 2. rósz két kötetben.]Zelliger, Aloysius, Pantheon Tyrnaviense jTyrnaviaJ bibliographicamcontinens recensionem operum typis Tyrnaviensibus aa.1578—1930 editorum. Nagyszombat 1931, Soc. S. Adalberti. xv,257 1.Zoványi Jenő, „Egy református pap könyvtára a XVII. században".Magyar Könyvszemle, xv, 1907, 381—2 1.Zsoldos Benő, „Egy XVIII. századi bácsmegyoi táblabíró könyvtára".Magyar Könyvszemle, xviii, 1910, 284—5 1.

77. Történeti háttér1. Egykorú munkákApafi Mihály, Az egész kereziyeni vallásnak rövid Fundamentomi.Gyulafehérvár 1645, Ny. n., [88] 1.Bátai B. György, Az Isten kegyelmeben lévő ember idvességes életénekbizonyos, s meg-csalhatatlan jegyekből való meg-esmeréséről.Nagyszeben 1665, Szenei K. Ábrahám, 44 1.Czeglédi István, 7e?

Clark, G. N., The Later Stuarts 1660—1714. Oxford 1934, ClarendonPress, xix, 461 1.Davies, Godfrey, The Early Stuarts 1603—1660. Oxford 1937, ClarendonPress, xxi, 452 1.Dibelius, Wilhelm, England. Stuttgart und Berkn 1931, DeutscheVerlags-Anstalt, 1—2. köt.Drinkwater, John, Cromroell. London [19271, Hodder and Stoughton,vii, 266 1.Duxant, Will, A gondolat hősei. Ford. Benedek Marcell. Bp. 1937,Daníe, 504 1. 34 t.Erdélyi János, A bölcsészet Magyarországon. Bp. 1885, Frankkn,156 1.Erdős Károly, Az angol puritánizmus. Debrecen 1912, Városi ny.,100 1.European Cioilization. Its Origin and DeDelopment. By VariousContributórs. Under the Dírection of Edward Eyre. Oxford1934;—7, University Press, 1—7. köt.Fehér Ede, Művelődéstörténeti korkép I. Lipót törvényeiben. Szeged1927, Nemzeti Sajtóvállalat, 68 1.Feiling, Keith, England under the Tudors and Stuarts. London,é. n., Williams and Norgate, vi, 7—256 1. [Home UniversityLibrary of Modern Knowledge, 125.]Godfrey, Ekzabeth, Social Life under the Stuarts. London 1904,Grant Richards, xxiv, 273 1.Hóman Báknt-Szekfü Gyula, Magyar Történet. Bp. é. n., Egyeteminy., 1—8 köt.Hörk János, Az eperjesi ev. kér. kollégium története. Kassa 1896—7, Révai Samu, 434, 52 ].Kerekes György, Bethlen Gábor fejedelem Kassán. 1619—1629.Kassa 1943, Wiko, 408, [12] 1.Kerekes György, Polgári társadalmunk a XVII. században. SchirmerJános 162b—1674 kassai kereskedő üzleti könyve alapján.Kassa 1940, Wiko, 288, [16] 1.Lenbe, Hans, „Kirche und Glauben in England". [= Wolf, Dieenglische Kulturideologie, Berlin 1941, 1—73. 1.]Mastermam, J. Howard, The Age of Milton. London 1927.Morley, John, Olivér Cromroell. London 1905, Macmillan, vii,533 1.Oncken, Hermáim, Crommell. Berkn 1935, Groie, vi, 147 1. 1 t.Popper, Hirsch, Der religiőse Ursprung des modernen englischenFreiheits- und Staatsideals. Die Geschichtsgestaltung des Independentismus.Berkn 1936, Dr. Hanns Michel, x, 127 1.Reinhold, Heinz, Puritanismus und Aristokralie. Berlin 1938, Junkerund Dünnhaupt, 155 1.Schücking, Levin L., Die Familie im Puritanismus. Leipzig 1929,Teubner, xii, 220 1. \

Statham, Edward Philips, A Jacobean Letter-Wriier. The Life andTimes of John Chamberlain. London, é. n., Kegan Paul, xvi,244, [4] 1.Szathmáry Károly, P., A gyulafehéroár-nagyenyedi Bethlen főtanodatörténete. Nagyenyed 1868, Ny., Holzhausen A. [Bécs],viii, 325 1.Szimon András, Pole bíbornok és az angol reformáció. Szeged 1942,Városi ny., 115 1.Tawney, R. EL, Religion and the Rise of Capitalism. Harmondsworth1938, Penguin Books Ltd., 309 1.Tulloch J., English Puritanism and Us Leaders. Edinburgh-London1861.Willey, Basil, The Seventeenth Century Background. Studies inthe Thought of the Age in Relation to Pcetry and Religion.London 1934, Ohaito & Windus. viii, 515 1.Zsigmond Ferenc, A debreceni ref. kollégium története 1538 (?) —1938. Debrecen 1937, Tiszántúli ref. egyházkerület, 244 1.III. Angol-magyar érintkezés1. Egykorú munkákAn Account of the Imperial Proceedings againsl the Turks. Wdhan Exact Diary of the Siege of Newheusel and its Taking.London 1685, Crouch and Lawrence, 58 1. i t.Newheusel=Érsekújvár.Blount, Henry, A Voyage into the Levant. London 1636. Reprinted:Harleian Voyages, i.Browne, Edward, A Brief Account of Somé Travels in divers Partsof Europe, viz. Hungária, [etc.] •.. The Second Edition. London1685, Tooke, [41, 222, [6] 1. *Burbury, John, A Relation of a Journey of the Right HonourableMy Lord Henry Homárd from London to Vienna andthence to Constantinople. London 1671, Collins and Ford,[6], 225 1.Chishull, Edmund, Travels in Turkey and Back to England. London1747, Bowyer, viii, [4], 192 1.Declaratio Belli Hungarici Nuper Edita a Serenissimo MichaeléApafio... The Declaration of the Hungárián War, Lately setout by the most Illustrious Michael Apafy, Prince of Transylvania.Against the Emperour's S. Majesty. According to theTransylvanian Copy. London 1682, Francis Smith, 15 1.Dékáni Kálmán, „Egykorú tudósítás Károly angol király haláláról".Századok, xxxviii, 1904, 179—81 1.Memoirs of Emeric Count Teckely. In Four Books. Wherein arerelated all the most considerable Transactions in Hungary and

the Ottoman Empire from his Birth Anno 1656, UH after theBattel of Salankement, in the Year 1691. Translated out ofFrench. London 1693, Tim. Goodwin, xii, 1—83; 84—175; 84;67, [17] 1.Milton, John, Areopagitica. A Speech of Mr. John Miliőn. For theLiberty of Unlicenc'd Priníing, To the Parlament of England.London 1644. Reprinted in Everynxan's Library, 795.Nikléczi Boldizsár, Emlékkönyv. Kézirat. 1676—7.Országos Széchenyi Könyvtárban, „Duód. Lat. 81." jelzet alatt.Obseroations upon the Warre of Hungary. London 1689, Taylor,15], 47 1.Otrokocsi Fóris Ferenc, Origines Hungaricae. Franeker 1693, LeonardStrik, [16], 468, [24] 1.Poyntz, Sydnam, A True Relation of ihese Germán Warres fromMansfield's going out of England, mhich mas in the Yeare[1624], untill thih last yeare 1636. Edited by A. T. S. Goodrickfor the Camden Society. London 1908.R. D., Historical and Political Obseroations Upon the PresentState of Turkey... Together mith the Present State of Hungary. :Z London 1683, J. Smith, [2], 226 1.Richards, Jacob, A Journal of the Siege and Taking of Buda. 1686.London 1687, Gilliflower, 38 kRycaut, Sir Paul, The Present State of the Ottoman Empire.London 1670, §11, 216 I.The Seraskier Bassa, An Historical Növel of the Times. Containingall ihat pass'd at the Siege of Buda ... Out of French.London 1685, Rhodes, 136 1.Szilágyi Benjámin István, Acía synodi nationalis hungaricae seuhistorica descriptio actorum synodalium, de rüualibus quibusdamcontroversiis nuper in ecclesiis hungaricis per JohannemTholnaeum et aliquot fratres ipsi adhaerentes excitatis...Anno salutis MDCXLVI. [Kézirat. 1646.1Nyomtatásban megjelent Sárospataki Füzetek, i, 1857—8, 161—77,335—49. 1.Townson, Róbert, Travels in Hungary, mith a Short Account ofVienna in the Year 1793. London 1797, Robinson, xviii, 494 I.Wortley-Montague, Mary, Letters of the Right Honourable LadyM-y W-y M-e, Written During her Traoels in Europe, Asiaand Africa. Nem edition,. Berlin 1799, August Mykus. viii,381 1.2. Modem munkákAngyal Dávid, Erdély politikai érintkezése Angliával. A mohácsivésztől a szatmári békéig. Bp. 1902, Frankkn, 178 1.Asztalos Miklós, „A gályarab Nikléczi Boldizsár diplomáciai utazása."Károlyi Árpád-Emlékkönyv, Bp. 1933, 66—72 1.

Berg Pál, Az angol nyelvtanítás útja a magyar iskolában. Bp.1943. Szerző, iv, 84 1.Csorba András, Magyar-ír kapcsolatok 1867-ig. Debrecen 1944,Szerző, 94 1.Depner, Maja, Das Fürstentum Siebenbürgen im Kampf gegenHabsburg. Untersuchungen über die Politik Siebenbürgensmhhrend des dreissigjáhrigen Krieges, Stuttgart 1938. W.Kohlhammer, xv, 331 1.Fest Sándor, „Lithgow Magyarországon" Századok, xlvi, 1913,26 1.Fest Sándor, „Régi angol költemények Thökölyről". Századok,xlvi, 1912, 680 1.fGasquei. Francis Neii, Cardinal Pole and his Early Friends.London 1927.Koncz János, „Kolozsvári I. levelei 1685-i angliai útjáról." ProtestánsKözlemények, 1886—7.Kropf Lajos, „Az angol Thökölisták." Századok, xJL 1906. 137—451.Kropf Lajos, „Cbishull utazása hazánkban." Századok, xxxvii,1903, 634—40 1.Kropf Lajos, „A magyar gáívarabok történetéhez." Századok,xxxii, 1898, 124—8 1,Kropf Lajos, „Pásztói Rátholdi Lőrinc zarándoklása." Századok,xxx, 1896, 716—30 1.Markó Árpád, „British Soldiers at the Recapture of Buda."Hungárián Quarterly, iii, 1937, 313—9 1.Melczer, Jákob, Biographien berühmter Zipser, Kassa 1833, Ellinger,337, [3] 1.Országh László, „Adalékok az angol renaissance magyarságképéhez."Angol Filológiai Tanulmányok, iv, 1942, 37—53 1.Pivány, Eugene, „Huiigarians of the I6th and 17th Centuries inEnglish Literature'. Studies in English Philology, ii, 1937,83—92 1.Róna, Éva, „Hungary and the Beginnings of English Journalism."Studies in English Philology, iv, 1942, 54—71 1.Róna, Éva, „Magyar vonatkozások a XVI—XVII. századi angolirodalomban." Angol Filológiai Tanulmányok, i. 1936, 6—49 1.Simonyi Ernő, Angol diplomatiai iratok II. Rákóczi Ferenc korára.Angol levéltárakból közli — . Bp. 1872—3, Akadémia,1—2. köt. [Archivum Rákóczianum.]Simonyi Ernő, Magyar történeti okmánytár londoni könyo- éslevéltárakból. Pest 1859, Akadémia, vii, 318 1.Szamota István, Régi utazások Magyarországon és a Balkán-félszigeten.1054—1717. Bp. 1891, Franklin, 559 1.Szilágyi Sándor, Erdély és az északkeleti háború, hevelek ésokiratok. Bp. 1891, Akadémia, 1—2. köt.Szilágyi Sándor, II. Rákóczi György és az európai diplomácia,Bp. 1875, Ráth Mór, viii, 740 1,

„Sydnam Poyntz angol katona kalandjai Magyarországon (1626)."Történelmi Szemle, 1914, 100—3 1.Trócsányi Berta, „Református theológusok Angliában a XVI. ésXVII. században." Angol Filológiai Tanulmányok, v—vi, 1944,115—46 1.Veress Endre, Berzeoiczy Márton (1538—1596). Bp. 1911, MagyarTörténeti Társulat, 228 1. [Magyar történeti életrajzok, 27.]Veress Endre, Kakas István. Bp. 1905. Athenaeum, 168 1.Zoványi Jenő, Puritánus mozgalmak a magyar református egyházban.Bp. 1911, Hornyánszky, 380, [2] 1,IV. Angol hatások irodalmunkban1. Angol szerzők munkáiAmes, William, Technometria. Theses Logicae. Disputatio theologicaadversus metaphysicam. Disputatio theologica de perfectioneSS. Scripturae [Ramus, Petrus, Dialecticae Libri Duofőcím alatt]. Nagyvárad 1653, Szenczi Ábrahám, 237 1.— Angliai Puritanismus, avagy Kiválképpen való Tudományokazoknak, kik Angliában a Puritánusok között (amint közönségesenneveztetnek) legkeményebbeknek tartatnak, Melly ennekelőtte Deák nyelven kibotsállatott Amesius WillyamSzent írás magyarázó Doctor által: mostan pedig Magyarnyelvre fordíttatott Telki Bányai István által. Utrecht 1654,Wasberg János, 40 1.— Angliai Puritanismus. Fordította Komáromi Csipkés György.Debrecen 1662.Ma egy példányát sem ismerjük. Létezéséről maga KomáromiCsipkés György tanúskodik, saját munkáiról irott könyvjegyzékében.Lásd Századok, vii, 1873, 139. 1.—• Jo cselekedetek gyémánt köve. Az az: Amesius Villyám Sz:írás magyarázó Doctornak a' jó cselekedetekről írt tractája,melly ... Magyarul három Prédikatiókban ki-bocsáttatott Sz:Györgyi P. István által. Kolozsvár 1678, Veresegyházi Mihály,[60] 1.— Guilielmi Amesii De Conscientia, et ejus Jure vei Casibus,Editio Novissima... Debrecen 1685, Tökesi István, [12], 446,[22] 1.Szabó Károly, RMK, ii, 427, tévesen adja a lapszámot, 346-ot 446helyett. Az utolsó lapon valóban 346 áll, de sajtóhibával.— Medulla Theologica. Editio Novissima. Ab Avthore Ante obiiufnrecognita & variis in locis aucta. Debrecen 1685, TöltésiIstván, [12], 408 1.Basire, Isaac, Congraiulatio Publica Victoriae Cedro Dignae,Quam, Auspice Deo Ter. Opt. Max. Serenissimus D. D. Geor

gius Rákóczi, Dei GraUa, Princeps Transyloaniae ... Re portavit... Gyulafehérvár 1654, Ny. n., viii 1.I—1 Triumvirátus Sioe Calvinus, Beza & Zanchius Pro Episcopatu...Gyulafehérvár 1656, Martinus Major, Í2l, 9, [2] 1.I—1 Considerationes quaedam ecclesiasticae, Kézirat. 1656.Basire-nak kéziratban maradt nézetei az erdélyi egyház reformjáról.Nyomtatásban megjelent Erdélyi Múzeum, 1910, 210—7 1.1—1 //• Rákóczy György felelete az „Innocentia Transyloaniae" -ra (1653—9). A fejedelem megbízásából írta Basire Izsák. Adurhami káptalan levéltárából közli Kropf Lajos. Budapest1888, Athenaeum, 99 1.I—] Itinerarium.Valószínűleg kiadatlan. Pápai Páriz Ferenc 1702-ben átadta Chishullnak,Chishull, Travels, 95.[Baydy, Lewisl. Scala Coeli vagy egynéhány bizonyos időkre alkalmaztatottistenes elmélkedések és buzgó Imádságok,mellyek az kegyes Életnek, Angliai nyelven irattatot Praxissabolszedegettettek Medgyesi Pal által.[Szent Ágdston Vallásafőcím alatt.] Debrecen 1632, Fodorik Menyhárt, 265, 112] 1.[—] Praxis Pietatis. Az az: Kegyesség-Gyakorlás. Melyben befoglaltatik,mint kellyen az Hivő keresztyen embernek, azIsten és a maga igaz ismeretiben nevekedni, eletet naponként,Istenek felelmére intézni, tsendes lelki-ismerettel költeni, ésfutásának el-töltese után boldogul végezni. Fordíttatott Angliainyelvből, az Magyar keresztyeneknek, ez szomorúságosutolsó időkben kiváltkeppen-valo vigasztalasokra, es hasznokraMedgyesi Pal, Ur Jesus Christus egyigyü Szolgája általDebrecen 1636. Fodorik Menyhárt, [34], 979, [1] 1.[—] U. a. 2. kiadás. Lőcse 1638, Typis Breverianis, [54], 987, [18] 1.I—] U. a. 3. kiadás. Bártfa 1640, Klösz Jakab, [24], 969 1.I—] U. a. 4. kiadás. Lőcse 1641, Brever Lőrinc, [50], 978, [18] 1.1—] V. a. 5. kiadás. Nagyvárad 1643, Szenczi Ábrahám, [50], 9081.1—1 U. a. 6. kiadás. Kolozsvár 1677, Veres-egyházi Mihály, [36],745, [31] 1.I—] U. a. 7. kiadás. Lőcse 1678, Brewer Sámuel, [36], 1030, [48] 1.[—] Praxis Pieíaiis, To gest, Knjzky a Cwicenj se m pramé... Lőcse1633, Ny. n. [26], 153 1.[—] I. N. I. Praxis Pietatis. To gest, O Cmicenij se m poboznosti pramé,Knjzka milosta... Lőese 1674, Brewer Sámuel, [8], 513, [14] 1.[—] Schriftmessiger Weg-Waiser, zur seligen Sterbe-Kunst... Genomme naus dem schönen Büchlein Praxis Pietatis... Brassó 1683, Herrmannny., [24], 203, [26] 1.[—] Praxis Pietatis Azaz Kegyesség-Gyakorlás... Debrecen 1636. Bp.,1936, Incze Gábor, [8], 496 1. [A reformáció és ellenreformációkorának evangéliumi keresztyén (református és evangélikus) egyháziíróií, 4.]

Buchanan, George, Iephta sive Tragoedia Jephle, ex GeorgioBuchanano ungaricis versibus reddita in gratiam spectabilisac Magnifici D. D. Francisci Kendi de Rhadnoi, filiolaeq:eiusdem fesUuissimae Sophiae Kendi. Ad notam Lucretiae.Stephano Illyefaluino interprete. Kolozsvár 1590, Ny. n„[38] 1.— U. a. Kolozsvár 1597, Ny. n., [38] 1.— U. a. [Lőcsé XVII. század.] Ny. n., [36] 1.— Georgii Buchanani paraphrasis in librum primum psalmorum. Nagyvárad1807, Szigethy Mihály, viii, 311. LCampion, Edmund, Campianvs Edmondnac Jesos neve álat vitezkedetTheologusnak, es nem régen Angliában az közönségheskeresztien hitéri martyromsaggal koronazotnac, Tiz Magiarulirot okai: kikben azt aggia tuttocra az Angliai tudós Academicvsoknac,my vitte őtet arra, hogy egiedül az eghéz Angliábanlakozó Cáluinistáknac, az Hitnec dolgában bayt méért légienküldeni. Balassa Bálinttól iratot... Bécs 1607, Margaretha Formica,[16], 109 1.— Campiani Edmundi Societatis Jesu Theologi, Qui pro CatholicaReligione Martyrium in Anglia subijt; Oblati Certaminisin causa Fidei Rationes Decem Redditae Academicis Angliáé...Adjectae duae propriae Authoris Epistolae, & Vita praetereaejusdem breoissima... Nagyszombat 1700, Typis CollegijAcademici Soc. Jesu, [2], 192 1.— Edmundi Campiani Soc. Jesu Theologi, Odio Religionis Catholicaeab Haereticis in Anglia occisi, Oblati in causa fidei certaminisRationes Decem Redditae Academicis Angliáé... Nagyszombat1742, Typis Academ, Soc. Jesu. [12], 133 1.Cowper, WilHam, Het napoki edgyüt beszélgetések, ket ószve-talalkozottEmbereknek, tudnia-illik edgy keresztyen es edgypápista Catholicusoknak. Az hitnek edgynehany vtszszairul.William Comper Gallomayi Püspök, Scotiaban Angliai nyelvenirta; Magyar nyelvre Medgyesi Pal, Ur Iesus Christusedgyigyü Szolgája fordította ... Debrecen 1637, Fodorik Menykard,[161, 237, [1] 1.— U. a. 2. kiadás. Debrecen 1661.Emliti Sándor István, Magyar Könyvesház, Győr, 1803, 41.[Dyke, Dániel], Szű Titka. Az az: Az ember szívének természetszerént való romlottságából, és annak követéséből származottezer csalárdságinak ki-nyilatkoztatása és orvoslása. Mellyet...egy nevezetes Anglus Authornak erről való Discursusának...rendi szerént prédikáUó formára rendelt és ki-adott... NanasiL. István.. .Kolozsvár 1670, Veres-egyházi Szentyel Mihály,[40], 767, [14]. 1.Florilegus, Június, ^4z Részegesnek gyűlölséges, Utálatos es retnetesállapoitya, Mely: Irattatot, es ki-botsattatot amaz Isteneses józan eletet szerető Június Florilegus, Anglus által. Es

magyar nyelőre fordittatot Diószegi Bonis Matyas által. Leyden1649, Leffen Péter, [8], 124 1.[Grosse, Alexander], Az mennyei igasságnak Tüzes Oszlopa mellyEz nyomorúságos élet kerengő pusztájában, az Isten szerelmesellankhadt népének... világoson megmutattya, melly uionjuthatnak bé a mennyei Canahán nyugodalmába. FordétatoüMikolai Hegedűs János által. Utrecht 1648, Vásberg János,[6], 138 1.1—1 U. a. 2. kiadás. Nagyszeben 1665, Szenei K. Ábrahám, 168 1.Hildersam, [Arthur], Idoösség Kapuja, Sőt A' meny-orszag csalhatatlanúta; Mellyen járt, bűneiből igazán meg-tért Isai fia,Dávid király: Mellyet ez-előtt Angliai Nyelőén kibocsátott,rész-szerint, Hildersam Londinumban; Isten népének, és a térendőbűnösök idoességére. Mostan pedig Magyar Nyelvre fordított... Nógrádi Matyas, Kolozsvár 1672, Veres-egyháziSzentjei Mihály, [24], 1440, [14] 1.Igaz és Tökéletes Boldogságra vezető TJt... mely Kérdések és Feleletekáltal rövideden, de felette igen hasznosan a Bibliánakminden Könyveinek és részeinek eleitől fogván utóllyáig értelmérevezet. •. Idegen nyelvből Magyar nyelvre fordíttatott.Somosi Petkó János Sziksz. Predik. által. Sárospatak 1656,Renius György, [24], 616 1.Index, Januae Lingoarum J. A. Comenii... Gyulafehérvár 1647,Typis Celsissimi Transylvaniae Principis, 508 1.Comenius /a/iua-jának angol és belga indexe, magyar fordításban.Csaholczi János és Bihari Ferenc munkája, iU. a. 2. kiadás. Lőcse 1649, Brever Sámuel, 511 LComenius Janua- és Vestibulum-ánaí 1649-es lőcsei kiadásávalegyütt.James I, BASILI KON DÓRON. Az Angliai, ScotiaiFranciái es Hiberniai Első Jacob Kiralynac, az Igaz HitnecOtalmazojanak, &c. Fia tanításáért irtt. Királyi Ajándéka:Mellyet.,. Magyar nyelvre fordított, Szepsi Korotz Geörgy ...Oppenheim 1612, Gallér Hyeronimus, [24], 307, [3] 1.Jewel, John, Apológia Ecclesiae Ref ormát ae. Praecipua synceraeFidei Christianae capita complectens, omnesve Adoersariorumcalumnias diluens; Olim pro Ecclesia R. Anglicana conseripta,& praelo publicata, Per Joannem Juellum Episcopum Sarisburiensem.Nunc ob raram & insignem sui utilitatem, proEcclesiis & Scholis Hungáriáé Reformatis denuo recusa. [Debrecen]1704, Ny. n., [14] 223 1.— A Reformata. Ekklesianak Apologyiaja ' vagy Maga-mentsége...Magyar nyelvre fordítottatott Tussa-Uj-Falusi Tussai János állal.H. n. 1748, Ny. n., [38], 226, [2] 1.Kegyes lelkeket idoességre tápláló Mennyei Élő Kenyér: Avagyaz Ur vacsorájával jól élőknek á Jézus Christus szent Testévelés vérével való igaz közösüléseknek Sz. irás szerint való jó

módgya és rendes útíya; Melly et Anglia [!] nyelvből Magyarnyelvre fordított, Nemzete hasznára K. Vasarhellyi MatkoIstván... Kolozsvár 1691, Veresegyházi István, [26], 132 1. "Kegyes 'Cselekedetek Rövid Ösvenykeje, mellyen A' kegyességgyakorlásánakderék uttyára sietvén egy jo lelkű Uton járó...tudakozza Ut mutatójától a kegyes élet uttyát. a holott Az Utmutató minden karban, nemben és hivatalban lévő embereknekáltalutat mutat, az Isten előtt kedves, mások előtt becsületes,és magokra nézve hasznos cselekedeteknek el-követésérea' szent Írásból, melly et Szedegetett és fordított Angliai nyelvbőla kegyes életre vágyodoknak hasznokra K. Vásárhelyi M.István... Nagyszeben 1666, Szenei Ábrahám, [10] 111, [4] 1.Sikriul de aur. Karte de propooedanie la mmrezi. Skoacea din skripturilesfinte: ku porunca si indemnarea Mariéi sale Apafi Mihaiu, KraiulArdealului. Tiparitu in tipográfia nolou, in cetate in Sassebes...Szászsebes 1683, 168 1. [A Kegyes Tselekedetek Rövid Osoenykeje-nekromán fordítása. Vinczi János; protopópa munkája.]Kegyes Tselekedetek Rövid Ösvénykéje... Nagykároly, 1762, Sz. N. P.< I, [12], 96, [2] 1.Kis Keresztyeny. az az A Hütnek és Isten szerint való életnek,tsupán tsak, az sz. irás szavaiból állo oly Principiumja, melyremingyárt tanítani kel a' szólni kezdő kisdedeket, Mely Angliainyelvből Magyarra fordíttatott.. . Fogarasi Ferencz által.Gyulafehérvár 1654, Major Márton.Terjedelmét nem ismerjük, a reánk maradt töredék 16 lapra terjed.>A Leieknek Uti költsége, az az, Az Ember lelkének, az mennyeiJerusalem fele való bujdosásában, mely oda fel az égben vagyon:egész meg nyittatása... Mostan Anglusból Magyarnyelvre fordíttatott Felseő-banyai S. Mihály által... Ulrecht1651, Zyll és Ackersdyck, [14], 174 1.Lelki A Be Ce Az Christus Oskolájában az alsó Rendben bé áltatandóTsetsemöknek Közönségesen; Kiváltképpen penig azméltóságos kegyes Fejedelem-Aszszonynak, Lorantfi Susannanak,apróbb Tseledgyenek, hasznokra. Edgy Istenfélő tudósAnglus Tanétónak írásából fordettatott. Gyulafehérvár 1645,Typis & Impensis Geisissimae Principis, [8], 9—46, [4] 1.Az előszóból kitűnik, hogy a fordítás Medgyesi Pál munkája.U. a. II. n. 1648.Egy példányban sem ismerjük. Említi Sárospataki Füzetek, i,. 1857—8 ;351.U. a. Sárospatak 1652. -Egy példányban sem ismerjük. Szabó Károly csak Toldy Ferenchozzá intézett leveléből értesült létezéséről. RMK, i, 365.U. a. Keresd 1684, Székesi Mihály, [8], 40, [6] 1.U. a. Bp. [194-0], Egyetemi nyomda, 150, [2] 1.

Lelki Igazgatás a Betegségben, es az halai árnyékában, MellyetAnglus nyelvből, édes Nemzetében levő Gyengéknek s Betegeknekkedvekért Magyar nyelvre fordítót... Patai Balogh János...Utrecht 1700, Ernestus Voskul, [10], 142, [4] 1.Linacre, Thomas, Thomae Linacri Grammatices Compendiosa perquaestiones explicatio. A Gregorio Molnár, sanctae memóriáé,in vsum stúdiósáé iuuentutis conscripta. Cum S. R. M. Frcvilegio.Kolozsvár 1566, Ny. n., [288] 1.— U. a. 2. bővített kiadás. Kolozsvár 1578, Heltai Gáspár, [288] 1.A magános tselédek közt lévő ahitatossagnak megaluvo tüzetskenekfelgerjesztésére való Prédikálló székbéli Szikrák, avagyedgynéhány tudós egyházi Tanítóknak Prédikatzio előtt valóKönyörgéseknek külömb külömb formái, Mellyeket a könyörgésbenbuzgó lelkeknek hasznára Anglus nyelvből magyarrafordított és kibotsátott Tolnai István. Lőcse 1661.Említi Weszprémi, Succincta medicorum biographia, Centuria 11,i, 195.[Map, Walíer], Dialógus az az Eggy kárhozatra szállott kazdaghTest és Léleknek siralommal tellyes egymással való panaszolkodobeszélgetések. [Versben fordította Nyéki Vörös Mátyás.]Prága 1623.Egyetlen példánya Todoreszku Gyula gyűjteményében. IsmertetiKőmiveS, Nyéki Vörös Mátyás élete és munkái, Csorna 1918.[—] U. a. Bécs 1625. Ny. n., [44] 1.l-l U. a. Bécs 1632, Ny. n., [60] 1.Ismerteti Kudora Károly, „Adalékok Szabó Károly Régi 'MagyarKönyvtárához". Magyar Könyvszemle, vi, 1881, 181. illetőleg 349.[—] V. a. Bécs ,1636.Emliti Sándor István, Magyar könyvesház, 27.I—] U. a. H. n., 1636 után.Csonka példány a Magyar Nemzeti Múzeum Országos SzéchényiKönyvtárában, a Nyéki Vörös Mátyás összes műveit tartalmazókötetben. Ismerteti Kőmives, Nyéki Vörös Mátyás élete és munkái,39.[—] V. a. Nagyvárad 1642.Emliti Sándor István, Magyar könyvesház, 31.[—] U. a>. [Nyéki Vörös Mátyás, Tintinnabulum tripudiantium főcímalatt.] Nagyszombat 1729, Ny. az akadémiai bötűkkel, 166, 2. 1.[—] Í7. a. [Nyéki Vörös Mátyás, Tintinnabulum tripudiantium főcímalatt.] Kolozsvár 1768, Az akadémiai betűkkel, 141, 2 1.l~] Ének az gazdagrúl. Kézirat, XVII. század.A Dialógus inter corpus et animam rövidrefogott, verses fordítása.A Lipcsei-kódexben maradt ránk, nyomtatásban Toldy Ferenc- • adta ki A magyar nyelv és irodalom kézikönyve, Pest 1855—7, i.Lásd Horváth János, A magyar irodalmi műveltség kezdetei, 197és Szilády Áron, „Heltai Közbeszéde", Irodalomtörténeti Közlemények,xi, 1901, 81—7.

t—] A Bor és Víz a Felliebb való méltóságért és annak ell nyeréséért,Egymás között Pántolódnak. [Kézirat 1658].A Dialógus inter aquam et vinum verses fordítása. A szöveg két,majdnem betűről-betüre egyező változatban maradt ránk, az elsőa herceg Esterházy-család nitbizományi főlevéltárában, a másikaz esztergomi Helischer-gyűjteményben. Nyomtatásban közölteBadics Ferenc, „XVII. századi vers a bor és víz vetélkedéséről".Irodalomtörténeti Közlemények, i, 1929, 88—95. A Helischer-gyűjteményrőllásd Erdélyi Pál, „Költeményes régiségek. XVII. századimagyar kézirat". Magyar Könyvszemle, xvi, 1891, 45—56. A kétszöveget összehasonlítja Waldapfel József, „A bor és víz pántolódásaés rokonai". Irodalomtörténeti Közlemények, xxxix, 1929,464—5.— Thetis és Lieus. [Kézirat 1793.]A Dialógus inter aquam et vinum drámai feldolgozása ismeretlenszerzőtől. Losoncon adták elő 1793-ban. A Tóthfalussy-féle kéziratbanmaradt ránk. Nyomtatásban Bernáth Lajos adta ki, Protestánsiskoladrámák, Bp. 1903. Ennek függelékében megvan Map latineredetije is, Goliae dialógus inter aquam et vinum.Mather, Ineretase, A Napnyugoti India ... Melly Americana... oilagnak-isnevez ... Az Uj-Angliai ... zött az Evangéliumnakterjedéséről irott-levelek. A Tiszteletes Leusden Jánoshoz AzUUrajectumi Acad •.. Nyelvnek Professorahoz CrescentiusMatherus Bostóniai Lelki-tanító •.. Cantabrigiában való...ollegiomának Igazg... Melly Angliában elsőben 1688-ban,azutánis egy-néhány izben; Az elmúlt esztendőben penig BelgiumbanisNapkeleti Indiában az Evangéliomnak hasonló terjedésérőlIrott-levelekkelegyütt Deák nyelven kibotsáttatott.Már most a' Magyar Nemzet kedvéért Magyarrá fordíttatvánközönségessé tétetett. Kolozsvár 1694, Misztótfalusi Kis Miklós,[16] 1.Egyetlen példánya a debreceni kollégium könyvtárában. A címlapcsonka.Mennyei Lampas. Melly az örökké-való setétségnek méllységétüligazán meg rettent és félemlett akarmelly lelkeket meg ujjét,es az örökké való Mennyei világosságnak méltóságára igyekvőknekLelki világot szolgáltat. Mostan Anglusból Magyarnyelvre fordétatott Bökényi Philep János által... Utreckt 1652,Lambert Roeck, [22], 213, [2] 1.Meny-orszag dicsőssége, pokol rettenetessege; Avagy: Két Dolgokrólvaló Tanítás; A Szenteknek Christus Jézussal edgyüttvaló dicsőssegekrül: Másik, Az Elkárhoztaknak Gyötrelmék~rül a Pokolban. Mellyekrül Angliai Nyelvből Magyar Nyelvre• fordítván, először élő nyelvel tanított, az-után az HíveknekLelkekben való épületekre Nyomtatásban ki-bocsátott, Somo*iP. János... Kassa 1683, Bosytz István, [24], 182, 118 1.

[Paynell, Thomas], Schóla Salernitana De Conservanda Valetvdine...Lőcse 1617, Schultz Dániel, [28] 1.[—] Az Anglia országban léoő Salernitana Scholanak jó egességrőlvaló megtartásnak módgyáról írott könyoe; mellyet a ne-• mes és híres angliai Salernitana Schola írt oolt deák nyelven,az immár régen elmúlt esztendőkben Mostan penig magyarrafordíttatott Rhytmusokban alkalmaztatva Fel-Vinczi Györgyáltal, 1693-ban, Pünk. Havában. Kolozsvár 1693, Veres EgyháziIstván, [40] 1.A Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában. Régi MagyarIrodalom, i, 0.74-ben.[—1 U. a. Lőcse 1694. Brewer Sámuel, [48] 1.— Anglia országban lévő Salernitana scholanak jó egészségről való megtartásánakmódjáról írott könyve... Kolozsvár Í770, Akadémiaibetűkkel, 34 1.— U. a. Kolozsvár 1776. Akadémiai betűkkel, [34] 1.— U. a. {Házi különös orvosságok főcím alatt.] Kolozsvár 1785, A püspökibetűkkel, [2], 101—30 1.— Scholae Salernitanae praecepta conseroandae valetudinis. [Kovachich,Josephus Nicolaus neve alatt.] Buda 1821, Stereot. Wattsiano, viii,87 1.Perkins, William, Catholicvs Református Az az, Egynehány VetelködésAla Vettetet hitnek ágazatinak magyarázattya, mely megmutattya, az igaz Kereztyén Annyaszentegyháznak menybeneggyezni köllyön, az Romai Anyaszentegyházzal, menybentiile külömbözni, és menijben soha véle nem eggyezni... Melyirattatot először Angliai nyelven Guilielmus Perkinsus Anglus• által. Az után fordittatot Hispániai nyelvre, Guilielmus Massanustul.Harmadszor deákul, egy fö, bölcs, tudós embertiil.Mostan immár Magyarra fordittatot Ketskemeti C. JánosVngvari Praedikátor által. Debrecen 1620, Ny. n., [16], 413,[23] 1.— Az ember eletének, bodogul való igazgatásának módgyáról.Wilhelmus Perkinsus, Angliai Theologusnak irasabol, MagyarNyelvre Fordittatot, Iratosi T. János Thoronyai Praedikátoráltal — Patika szer számos Bolt. Az az sok-fele haláloknak természetekről,és azoknak nemeiről. Es ismét Az jól és bódogulvaló meg halásnak módgyáról való tanítás. Iratot. WilhelmusPerkinsus, Angliai Theologus által. Magyar nyelvre FordittatotT. János, Thoronyai Praedikátor által. Lőcse 1637, Brever Lőrintz,[38], 138, [4], 333, [2] 1.— U. a. Lőcse 1641, Brever Lőrinc, [36], 136, 335 1.— Ama Szent Iras Feitegetesben hatalmas és igen tudós DoctornakG. Perkinsusnak A Lelki-Ismeretnek Akadekhol írott drágaszép Tanításának Első könyvében, az akármi okból megfélemletés rettegő Lelki esmeretnek meg-oigasztalására és gyo-

giiására, le tött Istenes Orvoslási... Amsterdam 1648, JansoniusJános, [8], 249 1.— Kettős kereszt, Es Késértet alatt nyögő Keresztyén emberneklelki orvoslása, Az az: Első, A' Satan keserteti ellen való lelkiFegyver, Es Második, Egy Lelki Tanitó, és egy gyengélkedőKeresztyén között való gyönyörűséges Beszélgetés; Mellyelamaz b. e. Perkinsus Villyám Angliai nyelven irött, és abbólDeák nyelvre fordíttatott munkájából, Istene dicsőssére, [!]s' Nemzete javára Magyarra fordított, Debreczeni T. István D.Debrecen 1685, Töltési István, [124] 1.Szent Ágoston Vallása, Melyben ezen tudós Doctornak, (ki Luther M.előt majd 1200. esztendőkkel élt). írásiból, ez mai Pápistáknakszemtelen csacsogások ellen, az kik hamissan hirdetik, hogyLuther es Calvinus előt nem volt az mi Vallásunk, vilagossanmegh bizonyittatik, hogy ö Pápista nem volt, mint az kiktiilsokat külömbözöt; mivelünk Protestánsokkal penig az Hitnekminden derekas Agaiban egyet ertet. Irattatot elsőben Angliainyelven: mostan nagyub haszonnak okáért, egynehány IstenesElmélkedésekkel es buzgó Imádságokkal együtt Magyar nyelvrefordittatot. Medgyesi Pal által. Debrecen 1632, FodorikMenyhárt, [36], 95, [6] 1.Sz. Patrícius Purgatoriumjáról való História, Mely most újonnanGroff Eszterhazi Pal Vram ö Nagysága parancholattyábolMagyarrá forditatott, és jó rendbe hozatott. Bécs XVII. század,1121, 133 1.Thonias Hybernicus, Flores Doctorvm pene omnium, Tam Graecorvm,Quam Latinorvm, Qvi tum in Theologia, tum in Philosophiahactenus claruerunt, Per Thomam Hybernicum, olimsumma cum diligentia collecti, ac ordine Alphabetico digesti...[Lőcse] 1699, Endter Márton. [16], 816, [8] 1.— U. a. Nagyszombat 1746, Typis academicis soc. Jesra, 944 1.Virel, Matthieu, A Keresztyéni Vallásnak Fundamentumi... Melylyetelőször Francziai nyelven írt Virel Mathe; az után mások,Deák, Angliai és Belgiumi nyelvekre fordítottak. Mostan pedigAngliai nyelvből Magyar nyelvre, Nemzete hasnáért fordított,Gyönguösi László. Utrccht 1657, Dreuncn Meinard, [16], 423,[61 1.2. Magyar szerzők munkái, erős angol katás alattAdámi János, Londinum Heroico Carmine Perlustratum. Per johannemAdamum Transylvanum, Dedicatumq Literarum,Peregrinorum, Virtutumque Pátronis The Renqmned City ofLondon; Surveyed and Illustrated In a Latiné Poem. Bp J.Adamus, a Transylvanian, And translated in to English by W.F. of Gray's Inn. J. C. Dedicated to the Patrons of Strangers,u

Learning and ingenuity. London 1675 [?], Printed by I. R.for the Author, 30 1.Uj kiadásai: Harleian Miscellany, x, 1813, 139—51, és Studies inEnglish Philology, iii, 1938, 96—111.Bayer János, Ostivm vei Atrivm Natvrae. Ichnographice Delineatumid est Fondamenta Interprelationis & AdministrationisNatvrae Generalia... Kassa 1662, Typis Marci Severini, [321.352, [88] 1.Francis Bacon hatását mutatja.— Filvm Labyrinthi. vei Cynosvra seu Lvx MenHvm Vnioersalis;Cognoscendis, Expendendis & Communicandis Vniversis Rebusrecensa... Kassa 1663, Typis Marci Severini, [164], 407,[1] 1.Francis Bacon bölcseletének ismertetése. Említi William Harvey-tis.Chladenius ^Márton, Ad Virum Excellentiss. Bernardum ZechiumSer. Reg. Pol. Et Elect. Sax. A Commissionvm Finiomque ConsiliisAc Expeditionibos Intimis De Mente Bernardi ConnorMedici in Anglia Celeberrimi Circa Creationem Evae BreoiterDisseret ... Martinus Chladenius, Jessenae Svperintendens.EdiUo Secvnda. Wittenberg 1708, Prelo Gerdesiano,[16] 1.Bernard O'Connor felfogásának ismertetése.Concordiae Inter Evangelicos quaerendae Consilia, Quae Ab Ecclesiaein Transylvania Evangelicae Pastoribus & Scholae AlbaeJuliacensis Professoribus in Synodo congregatis Approbatafuerunt An MDCXXXIV. Et tunc ipsorum nomine JohanniDuraeo transmissa, ad promovendam Evangelicarum EcclesiarumUnionem, cujus tum se praestabat Sollicitatorem. nuncautem primum Publici juris fiunt ab eodem ad Insfaurandumpristinos in eadem Concordia quaerenda Conatus, & ad explorandasuper hisce Consilio pié Doctorum Judicia. H. n. 1654,Ny. n., [44] 1.Az 1634. február 7-én tartott erdélyi protestáns zsinat állásfoglalásaJohn Durie-nak a protestáns felekezetek egyesítésére vonatkozóterve mellett.Csúzi Cseh Jakab, Lelki Bölcseségre Tanito Oskola. Mellyben AzIstenhez való igaz Meg-térésnek bölcs tudományát s idvessegesgyakorlásának rendit'és módgyát, világos kérdések s feleletekáltal Az istenes életben gyönyörködőknek lelki hasznokra kiadtaCsúzi Cseh Jakab ... Debrecen 1680, Rosnyai János, [16],202, [4] 1.William Perkins Me/anoioZogia-jának átdolgozása.Drégely-Palánki János, Praxis Pietatis Contracta. Et SecundumDocumenta Pradica Compendiosé exposita. az az: A PraxisPiétátisból vett és a szerint el intéztetett, alkalmaztatott, ésrövid summában bé-foglaltatott, kegyesség gyakorlására tar-

tozó idoességes Textusok és Tanúságok... Debrecen 1692, KassaiPál, [16], 292 1.Lewis Bayly The Practice of Piety-jénék rövid kivonata.[Dudith András], Vita Reginaldi Poli, Britanni, S. R. E. Cardinalis,Et Cantvariensis Archiepiscopi. Velence 1563, Ex OfficinaDominici Guerreri, 96 1.Lodovieo Beccatello olasznyelvű életrajzát Dudith András adatokkalegészítette ki és latinra fordította.— Vita Reginaldi Poli, S. R. E. Cardinalis Et Cantuarensis Archiepiscopi:Italice Conscripta a Ludovico Bacatello, ArchiepiscopoRagusino, ipsius Familiari, Latiné Reddita Ab AndreaDudithio Episcopo Tininiensi. Iuxta Exemplar Venetiis excusum,An. MDLXIII. London 1690, Adamson,_[8], 108 1.Hrabovszki Péter, Manvale latino-hvng.-sclavonicum Ad PraxinPieta/tis accomodaltum, ac et variis . •. libellis collectluml... Bártfa 1668, Sambuck György, [81, 112, [2]; 352,[61 1.Latin és szláv nyelvű kézikönyv a Praxis Pietatis-hoz.Komáromi Csipkés György, Anglicum Spicilegium. hoc est, Brevesquaedam observatiunculae, ad discendam, legendám & intelligendam,lingvam, scripturamque Anglicam, utiles simul acnecessariae. Quas, Antehac, duodecennio peregrinus in Anglianotavit; nunc autem in usum popularium, in ordinem redegit,methodo ornavit & exhibuit. Georgius C. Comarinus Hungarus...Debrecen 1664, Karancsi György, [181, 49, [4] 1.Az első magyarországi angol nyelvtan.Komáromi István, Mikoron imádkoztok ezt mondgyátok. az az:Az Uri Imádságnak a' szent Lukátsnak és szent Máthénak leírásokszer ént való nyomozása: és tudós embereknek elmélkedésekkelmeg-ékesitetett, s rövid Praedicatios formákra intéztelettmagyarázattya... Nagyvárad 1651, Szenczi KertészÁbrahám, [12], 290, [2] 1.William Ames, Christianae Catecheseos Sciagraphia, Amsterdam1650, alapján.Köleséri Sámuel, Idoesseg Sarka. Avagy Az Evangeliom szerintvaló, Igaz Religiónak Első fundamentomos Igasságinak avagyPrincipiuminak (mellyeknek tudása s' hitele-nélkül senki nemidvezülhet) öszve-szedegetése: Azoknak, nyilván-valo és ellenemondhatatlanSz. írás Tanubizonyságiból-való meg-áll&tása. •.Sárospatak 1666, Rosnyai János, '[2], 242, [2], 28 1.Nicholas Byfield, The Marrom of the Oracles of God, London 1620,alapján.— U. a. 2. kiadás. Debrecen 1676.Említi Sándor István, Magyar Könyvesház, 52.—• Szent Iras Ramaiara Vonatott Fel-Keresztyen, Avagy IgazVallás Szines Vallójának Proba-Köve;... Mellyet, rész szerintAnglus Authorokból, rész szerint maga Elmélkedésiből,

öszoe szedegetvén, tiz Prédikatiokban foglalva, az Embereklelki állapottyának meg-rostélására, kibocsátóit Köleseri Sámuel,Á Debreczeni K. G. edgyik Tanítója • •. Debrecen 1677,Rosnyai János, [16], 219 1.Matthew Meade, Anthony Burgess és Thomas Hooker közelebbrőlmeg nem nevezett műveinek felhasználásával.Ladiver, Sámuel, Q. D. F. F.'E. J Dissertatio Morális, De JustitiaStratagematis in Comburendis Naoibus Batavicis a Britannisante Biennium Instituti, Quam in Florentissima AcademiaWittebergensi... Praeses M. Jacobus Rőser... RespondenteSamuele Ladiver, Solna-Hungaro, Eruditorum Censurae Exponit... Wittenberg 1668, In Officina Sinceliana, [24] 1.Sir Róbert Holmes angol tengernagynak 1666 augusztus 9-én ahollandok fölött aratott tengeri győzelméhez kapcsolódik.Martonfalvi, György, ^4rs concionandi Amesiana, Ita deliniata &illustrata, ut unusquisque hanc viam ingressus, accuratus &facilis concionator évadat. A Georgio Martonfalvi, TheologiaeDoctore, & Scholae Debrecinae Rectore... Debrecen 1666,Karancsi György, [46] 1.William Ames, Medulla Theologica első könyvének 55. fejezetealapján.— Exegesis Libri Primi Medvllae Amesianae, In qoa qvantum adFidei articulos attinet, qvicqvid in Sacro-Sanc ta Theologiareperitur secreti & ardui, qvicqvid ab hodiernis haereticisvocatur in Coniroversiam, id feré totum, per questiones,objectiones, responsiones, ita explicatur, ut Sacro-SanctaeTheologiae Cultoribus, praecipué disputaturis & concionatu-- ris commodissimé inservire qveat. Studio Georgii MartonfalviTransylvani... Debrecen 1670, Karancsi György, [16],1154, [62] 1.Exegesis Libri, Secundi Medullae Amesianae, In qua quantumad observantiam, seu obedientiam erga Deum attinet,qoicquid in Sacro sanda Theologia reperitur secreti & ardui,quicquid in schola continetur orthodoxi & obscuri, quicquidab hodiernis haereticis vocatur in controoersiam, id. ferétotum, per quaestiones, objectiones, responsiones ita explicatur,ut Sacro sanctae Theologiae cultoribus, praecipué disputaturis,et concionaturis, commodissimé inservire queat.Studio Georgii Martonfaloi, Transyloani... Debrecen 1675,Karancsi György, [16], 1237, [44] 1.— Sz. I. M. D. és a' Debreczeni Collegium Professora Taneto ésCzafolo Theologiaja: Mellyet Amesius és Vendelinus szerintirt azoknak kedvekért, a' kik az igaz Theologiat, és Vallási,hamar kévánnyák meg-tanulni: és mellyet, ezen jó végért, a'Debreczeni Collegium, a' maga költségén nyomtattatott ki.Debrecen 1679, Rosnyai János, [24], 628, [32] 1.Medgyesi Pál, Dialogvs Politico-Ecclesiasticus. Az az: Két Ke-

esztyén Embereknek Eggymással-való beszélgetések... Beszélgetésekvagyon az Egyházi Igazgató Presbyterékről, avagyVénekről, Oeregekről; és az Presbyteriumrul Eggyházi Tanátsrol...Bártfa 1650, Ny. n. [24], 224, [1] 1.Egyike angol vonatkozásokban leggazdagabb tizenhetedik-századikönyveinknek. A szerző nemcsak a puritán szerzőket ismeri, akikközül többször idéz William Ames, Thomas Brightman, ThomasCartwright, George Downame, Dudley Fenner, Thomas Hooker,Róbert Parker, Matthew Sutcliffe, William Whitaker műveiből;éppen úgy idézi az államegyház hittudósait, így Thomas Bilsont,John Bridgest, John King-et, Hadrian á Saravia-t, John Whitgiftet.Ismeri a skót reform vezetőit, Andrew Melville (Melvinus) ésDávid Calderwood nevével szintén találkozunk nála. HivatkozikPéter Martyr-re, az angol reform egyik előharcosára. Érdekes*,hogy több nem-angol író művét is angol fordításban használja,így Diodati Kommentárjait, Jean Bodint, és a „franciaországireformata ecclesiáknak rendtartását" is.-- Doce nos Orare, Quin & Praedicare &c-, az az Imádkozásraés Praedicatio Írásra s-iételre, és a'nak meg-ianulására-valómesterséges Tablak, Avagy Eggynehány-fele világos és mindenektőlmeg-érthető Ul-Mutatasok vagy Módok: Mellyek szeréntkiki magatul-is, mind Magában s-mind Haza-nepe közöl,sőt Gyűlekezetekben-is (melly az Praedicátorok tiszti)igen könnyen, rendessen, fontossan s-hasznossan az szükségekhezképest Könyöröghet, Praedicalhat, és az PraedicatiokatMeg-tanulhatja. Medgyesi Pal által. Bártfa 1650, Nv. n.,[20], 120 1.John Clark, Sacra Oratoria, továbbá William Ames munkái és az1644-bén kiadott, puritán szellemű The Directory of Public Worshipalapján.— Abba atya. Avagy könyörgésnek lelke. Melly szerént kikitsak magáiul is készen, mindenféle dolgokrul, a'karmineműállapotban, válogatót szép lelki buzgosagokat önthet-ki Istenelőtt. Kiszakasztatott, A' Könyörgésre ki-adott MesterségesTáblákból; és az ö megbetsűlhet étlen hasznalatosságáért,Hlyen kis Formában, külön-is közönségessé-téteted, MedgyesiPal által. Nagyvárad 1650, Szenczi Ábrahám, [8], 88 1.Ismerteti Széli Farkas, Magyar Könyvszemle, i, 1893, 226—7. ADoce nos Orare egyik kiszakított fejezete. Elnathan Parr munkájaalapján.— Rövid tanitas az presbyteriumrol avag' eg'hazi ianatsrol.MeV az Presbyierialis Dialógusnak Summája. Az Méltóságosöregbik Fejedelem Aszszon'nak parantsolatjára. Sárospatak1653, A fejedelem nyomdájában és költségén, [40] 1.Meleghi Ferenc, Bonum Princípium; Consequentiae Pessimae. SeuCarolus Stuardus Primúm Angliáé, Scotiae, & Hyberniae Rex,dein ad Londinum capite minutus. Holiori Reverendorum

Nobilium ac Doctissimorum Dominorum AA. LL. & PhilosophiaeNeo-Doctorum; Promotore R. P. Francisco Melleghi éSoc: Jesu. A A. LL. & Philosophiae Doctore, ejusdemq; Professoreordinario, & p. t. Seniore. In Alma Universitate TyrnaviensiCreatorum a Spectabili, Magnifica, ac Nobili FacultateOratoria Dicatum Anno M. DC. LXXX. Nagyszombat1680, Akadémiai betűkkel, [4], 27 1.Charles I tragédiájának kilenc képben való feldolgozása.Miskolci Csulyák Gáspár, Angliai Independentismus avagy AzEcclesiai fenyítékben, és a külső Isteni tiszteletre tartozó jórendtartásokban, minden Re formát a Ecclesiaktol különözöfejetlen lábsag. Eggynehány szava hihető, túdos, BelgiumiDoctoroknak irásokbúl, röviden öszoe szedegettetett, es Magyarnyelőén ki bocsáttatott Miskolci C. Caspar által. Utrecht 1654,Vásberg János, [16], 150, [6] 1.Az angol forradalom leírása. Forrásai között van Alexander More,Clamor Regii Sanguinis ad Coelum és John Gauden EikonBasiliké-je.Nagy-Ari Benedek, Orthodoxus Christianus; Az az: Igaz VallásúKeresztyen; Mellynek Nevezeti alatt, az igaz, és Isten előttmeg-igazito Hit, szerző okaival, tulajdonságival, és azokatkövető szükséges dolgokkal, a szent írás szerint ugy szemeleiben adatik és le-iratik... Melly, egynehány Anglus ésDeák Authorokbol öszoe-szedegettetett... Nagy-Ari BenedekA' Boros-Jenöi Sz. Gyülekezetnek méltatlan Praedikátora által.Nagyvárad 1651, Ny. n., [481, 253, [11] 1.A források között szerepel John Cameron és John Rogers.Pázmány Péter, Diatriba Theologica. De Visibili Christi in TerrisEcclesia. Adoersvs Gvilielmi Witakeri, Librvm, Contra IIlostrissimvmCardihalem Bellarminom... Grác 1605, ExcudebatGeorgius Widnianstadius, [12], 43, [3] 1.Szenczi A. Pál, Goil. Amesii. Medulla Theologica Illustrata...Franeker 1670, Excudebat Johannes Wellens, [16], 418, 549,[38] 1.Sztárai Mihály, História Cranmerus Thamás érseknek az igaz hitben való állhatatosságáról, ki mikor az pápa tudományáthamisolnája, Angliában Mária királyné aszszony által szörnyűhalált szenvedett. Debrecen 1582, Nyomtattatott RodolphusHoffhalter által, [16] 1.John Foxe, Actes and Monuments hatása alatt.— Z7. a. A British Museumban őrzött egyetlen példány után újra kiadtaSzilády Áron. Régi Magyar Költők Tára, iv, 1886, 241—62.William Ames hatása alatt.Tisza-Warsányi Dániel, Compendium Analyticum & Exegeticumin librum quintum Casvom ConscienUae D. Guilielmi Amesii...Franeker 1671, Ex Officina Johannis Wellens, [16],477, [3] 1.

Tolnai Dali János, Dáneus Réca-I. Az az: A' Mi-Atyánk felöl IgazÉrtelmű Tanítóknak Magok Mentsége Váci-Andrásnak UsorásVádja és Szidalma ellen... Sárospatak 1654. Renius György,[81, 168 1.William Ames hatása alatt.[\ r áczi András], A Mi-Atyánknak Avagy Minden-napi Imádsággalvaló élésnek átlátása és meg-oUalmazésa E mostani időbeliTanítóknak ellen-vetések ellen. Mely Idegen nyelvbőlMagyarrá fordíttatott, és néhol valamennyire meg bövétvén,közönségesebbé tétetett Daneus Rácai által... Kassa 1654, Ny.n., 103 1.Á londoni francia protestáns gyülekezet lelkipásztorának, JeanD'Espagne-nak támadása William Ames-nek a Miatyánkról alkotottfelfogása ellen, Váczi András bővítéseivel.— Replica, Az, az: Tolnai Dali Jánosnak Csúfos Ss Vádos magaés mások mentésére való Valasz-Tetel Vaci András által...Kassa 1654, Gevers Bálint, 192, [2] 1.A Tolnai és Váczi között, Ames tanítását illetőleg támadt vitabefejezése.Valkai András, Cronica mellyben meg irattatic Prister Johannis,Az az, a nagy Ianos Pap Császárnac igen nagy Császári birodalma,Ki Indiában bir igen nagy bőm földen. [Valkai András,Cronica főcím alatt.] Kolozsvár 1573, Ny. n., [18] 1.A Sir John Mandeville-nek tulajdonított regényes útleírás hatásaalatt.3. Magyar szerzők munkái, gyengébb angol katás alatt.Alvinczi Péter, Itinerarum Catholicum Az az Nevezetes Vetélkedés,Az Felöl: Ha az Evangelicusok tudományaje Uy; vagyaz mastani Romai valláson való Pápistáké? ... [Debreceni,1616, Ny. n., [8], 306, [2] 1.A 13. fejezet, 95—120. 1. John Bale Scriptorum lllustrium MajorisBritanniáé Catalogus, Basel 1557—9, hatása alatt.;Apáczai Csere János, Magyar Encyclopaedia. Az az Minden igazés hasznos böliseségnek szép rendbe foglalása és Magyar nyelvenvilágra botsátása... Utreokt 1653, Ex Officina Joannisa Waesberge, [40], 412 1.A 2, 3, 10. és 11. fejezetek William Ames Medulla-jábó\, illetőlegDemonstratio logicae Deraet-jéből valók.Bethlen Miklós, Önéletírás. [Kézirat 1710. ?]Az első könyv 10. része (fejezete) Lsaae Basire-ról szól, a 15. résza szerző londoni peregrinációjáról, Többfelé szétszórva is találhatunkutalásokat angol dolgokra.— V. a. Nyomtatásban kiadja Szalay László. Pest 1858—60,Heekenast, 1—2. köt.— U. a. Bevezette és sajtó alá rendezte Tolnai Gábor. Budapest,T1944], Ardói, xxxii, 623 1.Bocatius, Melchior, Oraíio Dominica Polyglottos. Vei. Páter Noster&c. In XXV, linguis... Kassa 1614, Typis Joannis Fischer,ri6] 1.Benne az első magyarországi angol szöveg, a Miatyánk angolul.

IDrégelypalánki János], Conciones in Catechesim PalatinatamSecundum explicationes Catecheücas Zachariae Vrsini; Quibusadjuncta \sunt Authorum Theologorum Bucani, Wendelini,Wollebii, Amesii, Thomae Félegyházi opera Theologica ...His addita: Catena Salutis. Ex Capiiibus 26, 27, 28, 29, 30,Medullae Amesii lib. L Sumptis cum Orationibus aliquotpublicis. Kassa 166", Türsch Dávid, [500] 1.— Via Salutis Secundum Catechesin Palatinam exposita, Quaeex Calvino, Amesio, Vollebio, Vendelino, Bucano, Ursino, &aliis Authoribus Theol. est. collecta, atq; in usum ministeriisacri accomodata. Cui annexa est. Catena Salutis. Ex Med.Ames. lib. 1. Cap. 26, 27, 28, 29, 30. Sumpta, & in praxinConcionatorium contracta ... Debrecen [1682], Rosnyai János,[20], 489, [16] 1.Az előbbinek bővített második kiadása.Felvinczi Sándor, Cum Bono Deo. Haeresiologia, id. est: DissertatioDe Haeresibus, Quas Ex Augustino, Lamberto Danaeo.Eusebio, Ruffino, Socrate, Theodorito, Sozomeno, Eoagrio,Chwero, Sulpicio Seoero, Georgio Hornio, aliisqué HistoriarumSacrarum, Chronologiarum ac Haeresium scriptoribuis inordinem alphabeticum redegit: secundum Ortum, Progressum& Egressum tractavit: ac citaiis Scripturae Sacrae locis &Authoribus recepüs, (pula, Calvino, Szegedino, Amesio, Maresio,Wendelino, & aliis) succincté refutaoit. Alexander Felvinczi.Ecclesiae Debrecinae Minister. Debrecen 1685, TöltésiIstván, [16], 559 1.Forrásai között szerepel Willam Ames, Medulla Theologica és DeConscientia, továbbá Thomas Goodwin, Moses et Aaron, RóbertParker, De Politia Ecclesiastica és William Whitaker, ContraBellarminum. Lexikális cikkei közül angol vonatkozásúak a következők:Antinomi, Antiscripturistae, Barrowistae, Boltonus, Brownistae,Calvino-Papistae, Colemanniani, Conformistae, Congregationales,Druidáé, Expectantes, Familiaristae, Formalistáé, Hutchinsonia,Independentes, Laicorephali, Lollardi, Non-Conformistae,Presbyteriani, Puritani, Quakeriani, Separatistae, Walkeriani,Wiclef.Frőlich Dávid, Medulla Geographiae Praciicae, Peregrinantiumimprimis usui, deinde Historiarum & rerum hoc íempore bellicossisimogestarum, gerendarum, pleniori cognitioni accomodata:Auctore Davide Frölichio Mathematico Caesareopolitano,apud Gepidas Carpathicos, Partim experieniiá atqoculari otíservatione, partim lectione neotericorum Geographorumconcinnata... Bártfa 1639,Typis Bartphensis, [561, 453,\99] 1.A könyv 14. és 15. fejezete szól Nagybritanniáról, a 413—40. lapok.Adatainak forrását nem ismerjük.Gyöngyösi István, Exegesis Quinquaginta Psalmorum DavidisRegis et Prophetae... Accedit Fascicululs piarum precum exAnglico, Latino idiomate donaius. Auctore Stephano Gyöngyösi...Zürich 1677, Typis Davidis Gessncri, |24], 493, 34 1.A 34 lapra terjedő Fasciculus piarum precum angol imák fordításalatinra. Az eredetiek szerzőjét nem ismerjük.

Haller Gábor, Naplója. [Kézirat.]Az 1632 november 16-tól december 8-ig terjedő rövidke jegyzetekmegemlékeznek a szerző angliai tartózkodásáról.— U. a. Nyomtatásban kiadta Mikó Imre gróf. Kolozsvár 1862,Erdélyi Múzeum Egylet, xiv, 373, [2] 1. [Erdélyi TörténelmiAdatok, iv.lKecskeméti Gergely, Ulysses Pannonicos Sev Iter Quod IllustrissimusComes, Sp. ac M. Dominus Dn. Pelrvs Bethlen De Ichtar,Comes Hunyadienisis ac Maramarosiensis, Nec Non Dn.in Buszt & Hlye, &c. Divina favente gratia per GermaniamAnno 1625, magnó cum fruciu suscepü, Post Per Belgium,Angliám Galliam, Anno 1626 ad uberiorem suorum studiorummercaiuram, ad sacro sanct. nominis divini glóriám, Ecclesiae& Reip. emolumentum suscepturus est. A Gregorio Keiskemetino...factum. Franeker 1626, Ex officina VldericiBlack, [8], 48 1.Egyetlen példánya, amelyet tudomásom szerint senki sem ismertetett,a Magyar Tudományos Akadémia könyvtárában van.Komáromi Csipkés György. Igaz Hit, az az, Olly CCXLI. MagyarPrédikációk, Mellyekben A' Keresztyéni igaz Hitnek és Vallásnakminden ágazati úgy bé-foglaltatnak, hogy mind a'Tanítók, s mind á Tanulók, mi legyen hiendő vallások, ésvallando hitek, elégségesképpen meg-tanulhattyák ... Nagyszeben.1666, Szenczi Kertész Ábrakám, [34], 800, [161 1.Az előszó szerint a szerző használta William Ames MedullaTheologica-ját és James Ussher Corpus Theologicum-átMarosvásárhelyi Gergely, Világ kezdetitől fogva, iosagos, es gonoszcselekedeteknek példáinak Summái. Szent írásnak, o, es VyTestamentomabol; Szent Atyáknak, es Pogán Bölczeknek írásiból...Kassa 1623, Ny. n., [8], 706 | be végezetlen, de többnem jelent meg], [8] 1.Forrásai között szerepel Bede, História Ecclesiastica, MarianusScotusnak egy meg nem nevezett munkája, Rajph Higden Polychronicon-jaés Polydorus Vergilius, Anglicae Históriáé- LibriXXVI. Történeteiben szerepelnek Artus, St. Columba, Edgárkirály és Dunstan érsek, Thomas Becket, Edward II, Henry V ésmások is az angol történelemből.Martonfalvi György, Keresztényi Inneples, Avagy Lelki SzentMesterség; mely azt adgya elődben, mint kellyen néked azEcclesiáktól rendeltetett és már bévött innepeket, Karácsont,Húsvétot, Pünkösdöt a töb fiók innepekkel együtt megüllened,és azok felöl józanon értened: Mellyet predikalloU A DebreceniEcclesiában 1663-ban Mart. 26. Martonfalvi György. Debrecen1663, Karancsi György, [16] I.Angol puritán szellemben.— U. a. 2. kiadás. (Debreczeni Ember Pál, Szent Siklus című munkájánakfüggelékében) Kolozsvár 1700, Misztótfalusi Kis Miklós, (16) 1.Milotai István, Az Mennyei Tudomány szerint való Irtovámj,Melyből Az Veszedelmes Tévelygéseknek, es hamis Vélekedéseknekkárhozatos töviss0s Bokrai, az Istennek szent Igéjeáltal ki irtogattatnak... Debrecen 1617, Lipsiai Pák [30], 480Í2] L

Említi Edmund Campion, Thomas Stapleton, William Whitakermunkáit.[Medgyesi Pál], Treceníum-Viratus, et Ultra, Sive Calvinus,Beza, Zanchius, Daneus, Szegedinus, Június & plerique omnes:Universitatae Üem per Regna Galliae, Angliáé, ScoUae,Foederatij Belgij &c. Genevarumque Ecclesiae Reformatae,In Gratiam & Confirmationem Fratrum piorum, pacificorum,Orthodoxorum, sub regimine haud Episcopali, sed Presbyteriali,id est, qvod hactenus Presbyterorum. docentium seuPastorum Collegium, in Hungária Transyloaniaque adminisirat,constitutorum... Sárospatak 1656, Ny. n., 39 1.Felelet Isaac Basire Triumviraíus-éx&. Medgyesi szerzőségéről lásdMagyar Könyvszemle, xxiv, 1916, 256.Nadányi János, Oratio de Augmentis Scientiarum Habita in9Templo Enyedino Cum Theologiae & Lingoarum ProfeásionemAuspicaretur. Nagyszeben 1656, Szenczi Kertész Ábrahám,[241 1.Valószínűleg Bacon hasonló című munkája alapján.Pázmány Péter, Felelet az Magiari István Sárvári Praedicatornac,az Ország romlása okairul, irt köniuere. Iratot Pazmani Péteráltal... Nagyszombat, 1603, Ny. n., [16], 295, [22].1.Igen sokszor idéz William Whitaker, De Ecclesia című könyvéből.Röviden említi John of Salisbury Policraticus-át, Alan Copekönyvét De Balaeo és egy Liber de persecutione Anglicana címűmunkát.— U. a. Uj kiadása Pázmány Péter, összes munkái, Bp. 1894 —, i,1—199.— Az mostan tamat vy tvdomaniok hamisságának Tiiz niloanvaló bizonisaga. Es reovid intés a Teoreok Birodalomrul, esoallasrul. Iratot Pazmani Péteriül... Grác 1605, per GeorgiumWidmanstadium, [81, 226 1.Igen sokszor idézi William Rainolds Caloino-Turcismus-át. HivatkozikWilliam Whitaker. De Ecclesia és Contra Bellarminumcímű munkáira, továbbá John Jewel Apologia-jára és ArchibaldHamilton Demonstratio Caloinianne Confessionis-ára. Említi AnneBoleynt, Elizabeth királynőt és a skóciai reform: egyik kimagaslóalakját, Earl of Moray-t.— V. a. Uj kiadása Pázmány Péter, összes munkái, i, 575^—588.Pósaházi János, Disputátio Philosophica. De TerrUorio Philosophandi...Sárospatak 1658, Rosnyai János, [14] 1.Valószínűleg William Ames Medulla-ja. ellen.— Ars Catholica. Vulgo Metaphysica: cui praemiitetur IntroductoriumPhilosophicum. Sárospatak 1662, Rosnyai János,[12], 208 1.Az Introductorium Philosophicum 80 lapra terjed. Ebből a 4. fejezet— De TerrUorio Philosophandi — William Ames metafizikaésethika-ellenes iratainak és főleg a Medulla-nak cáfolgatása.Lásd Makkai János, Pósaliázi, Kolozsvár 1942, 47—8.Szepsi Csombor Márton, Eoropica Varielas, avagy Szepsi CzomborMártonnak Lengyel, Mazur, Pruz, Dánia, Frisia, Hollandia,Zelandia, Anglia, Gallia, Nemet és Cheh Országon, viszontag:

Az Prussiai, Pomeraniai, Sueciai, Norvégiai, Frisiai, Zelandiai,Britanniai, Tengeren való bujdosásában látót, hallót, kiilórnbkülömb fele dolgoknak röuid le irása. Mely minden Olvasónaknem czak gyönyörűségére, Isofc féle hasznára-is szolgálhat.Kassa 1620, Fesíus János [16], 404, [6] 1.Egy fejezet a szerző angliai tartózkodásáról szól.— U. a. Alakilag restaurálva kiadja Szeremlei László. Kolozsvár 1943,Lepage, 205. 1.Warmer Kristóf, Gazophylacium Decem Lingvarum Europaearumapertum, In Qvo Non solúm Pronunciationes, Declinationes& Conjugaticnels; sed etiam diversi Dialogi in Sermone GermanicoPolonico, Bohemico, Belgico, Anglico, Latino, Gallico,Hispanico, Italico & Vngarico reperiuntur. Das isi: Neu-eröffneterSchatz-Kasten Der fűrnehmsten Zehen Sprachen inEurópa... Kassa 1691, Klein János, 315 1.Az angol alaktan elemei és angol beszélgetések.4. Magyar szerzők munkái néhány angol vonatkozással.Alvinczi Péter, Következik a Postillanak Második Része, Melybenfoglaltatnak az Nyári Praedikatiuk... Kassa 1634, SchulzDanielné, [10], 549 1.Említi Bede-et.Apáczai Cseri János. Barcsai Ákos fejedelemhez benyújtott tervea magyar hazában felállítandó első tudományos egyetemügyében. [Kézirat 1658.1„Scotus" professzort kíván a teológiai tanszékre.— U. a. Nyomtatásban kiadja Szabó Károly. Pest 1872, Eggenberger, 181.Balásfi Tamás, Csepregi Iskola, Kiben, Az Lutheránus Es CaloinistaPraedikatoroknak Tanúságokra, Es Teuelygesekböl valókitérésekre, az Csepregi szitok szaporító morgó Praedikátort...Iskolázza Balasfi Tamals Boszniai Püspök. Pozsony1616, Ny. n., [20], 472, [1] 1.Említi John Jewel Apologia-jít és Thomas Stapleton PromptuariúmCatholicum-kX.Balassi Bálint és Rimay János: Istenes énekei. Lőcse 1604, ma egypéldányban sem ismeretes kiadás. Lásd Szabó, RMK, i. 180.Ebben Balassi Bálint 3 fordítása George Buchanan zsoltár-parafrázisából:a 27, 42. és 48. zsoltár.— U. a. Újabb kiadásai Bártfa (XVII. század), Nagyvárad (XVII.század), Pozsony 1676, Bártfa 1679, Kolozsvár 1681, Lőcse 1683stb., stb.— Minden munkái. Életrajzi bevezetéssel s jegyzetekkel ellátva kiadtadr. Dézsi Lajos Bp. 1923, Genius, 1—2. köt.[Bethlen Miklós], Olajágat viselő Noe galambja, avagy a magyarországiés erdélyi gyuladásnak eloltására és a németekkel,magyarokkal, erdélyiekkel, törökökkel, oláhokkal és moldvaiakkalvaló örökös és tökéletes békesség megszerzésére készítettkorsó víz, mely a felséges Leopoldus római császárnak,Annának, Nagy-Brittania királynéjának és a több keresztyénkirályoknak,' fejedelmeknek, republikáknak, népeknek és

nemzeteknek bemutatíatik Fridericus Gotefridus Veronensisáltal. Hágában, Theophilus Philadelphus betűivel, anno pacismundi MDCCIV.Említi Tolnai Gábor, a Bethlen Miklós-Önéletíráshoz irt előszavábanés Angyal, Erdély, 134.Conditiones Armistitii, inter Caesaream Regiamque Majestatemab una, nec non confoederatos Negni Hungáriáé Status Partibusab altéra, opera & interoentu laudabilis MeditaUonis [!1Serenissimae Magnae Britanniáé Regináé, & Dominorum OrdinumGeneráliam Foederatorum Belgii Provinciarum conclusi...[Nagyszombat 1706], Ny. n., \8].Az Confederált vagy öszoe Szövetkezett Magyar Ország Statusinakés Rendéinek Békességéről való Punctumi. Az elidegenedettMalécontentus Magyarok áltál dicsérettes Mediationakugy mint Fölséghez Angliai Királyné és Foederatum BelgiumUri Rendek Köoettiyeinek s-azok*által az Fölséghez Császáriés Királyi Comissionak 1706. Esztendőben Június Havában15. napján Posomban bé adott békéllő Punctumokra ugyanazon Császári és Királyi Comissio választ ád alább írt módSzerinth. Bécs 1706, Heyinger András, [18] 1.Dengelegi Péter, Roeoid Anatómia, mellyel a' Nagy SzombatiKaldi György Papnak a Szent Biblia felöl való Oktató Intése... minden részeiben megh visgáltatik ... Gyulafehérvár1630, Lignicei Effmurdt Jakab, [16], 33—388, [2] 1.Többször említi William Whitakert. idéz műveiből. Egyéb, idézettmunkák; John Rainolds, Oratio ad Angiica seminaria, ThomasJames, Bellum Papaié [?], Thomas Stapleton, De peccalo originali.Jekviia Páterek Titkai. A magok Írásaikból ki-szedeget tettek ...Ezek mellé adatott. Pápisták méltatlan üldözése a Vallásért...[Nagyvárad], 1657, Ny. n., [2], 188, 94 1.Forrásai között szerepel Nicliolas Sanders, De Visibili MonarchiaEcclesiae, Edward Weston, Sanctuarii Juris Pontificii Quaestiones,és egy névtelen szerzőtől való Concertationes Ecclesiae in Anglia.Említi az angol történelem több eseményét, közöttük a GunpowderP!ot-ot is.Kecskeméti János, Három Fü Es Nevezetes, Esztendős InnepékreValó Praedikatiok. Úgymint: Karacsonra. húsvétra, Es Pünköstre.Debrecen 1624, Rheda Péter, [8], 115 1.Említi Bede magyarázatát a 129. zsoltárhoz.Keresszegi H. István, Az Keresztyéni Hitnek Ágazatiról való PraedicátioknakTarhaza... Nagyvárad 1640, Szenczi KertészÁbrahám, [40], 1010, [12] 1.Perkins valamelyik munkája alapján elmeséli Róbert Glover, azegyik angliai protestáns vértanú halálának történetét.— Az Hitnek Es Jóságos Cselekedeteknek Tündöklő Példáirólvaló praedicatiók. Debrecen 1635, Fodorik Menyhárt, [16],615, [17] 1.A hit tündöklő példái között említi Thomas Cranmert, aki kezétönként tartotta a tűzbe.Komáromi Csipkés György, Pestis Pestise az az Olly eggynéhányeggyügyü tanítások, mellyekben, a Pestisnek természete, okai,

MAGTAR SZERZŐK MUNKÁI, NÉHÁNT ANGOL VONATKOZÁSSAL 221tulajdonsági, minémüsége, munkái &c. az sz. irásbol megmutogattatván... rettenetessége meg kissebbittetik ... Debrecen1664, Karancsi György, [16], 138, [6] 1.Mint nem követendő példát ismerteti John Prideaux, worcesteT-ipüspök túlzott szabályossággal felépített könyvét, Fascicula ControoersiarumTheologicarum.Magyari István, Az Országokban való soc Romlasoknac okairól, ebazokból való meg szabadolasnac io modgiarol... Sárvár 1602,Manlius! János, [24], 190, |10l 1.így jellemzi a különböző népek között az angolt és a skótot:„tobzodic az Anglus, az Scotus torkoskodik". [178. 1.]— U. a. Kiadta Ferenczi Zoltán. Bp. 191.1, Akadémia, 278, [2] 1. [RégiMagyar Könyvtár, 27.]Milotai Nyilas István, Agenda az az: Anyaszentegyhazbeli Szolgálatszerént való Czelekedet, melyben az Vy Testamentomnakket Sacrámentomának, az Szent Keresztsegnek es az Vr Vaczorájánakki szolgáltatásának es az Házasulandóknak egjbeadattatásoknak mogya meg iratik... [Kolozsvár] 1621, Ny. n.,. [24], 399 [18] 1.Hivatkozik Bede és Anselm egy-egy munkájára.Nagy Szőlősi Mihály, Az Isten Házában meggyújtatott, s' másoknakvilágoló, de magát meg-emésztő Lobogó Szövetnek,,.Kolozsvár 1676, Veres-Egyházi Sz. Mihályi [10], 41, [4l 1.Az előszóban Perkins-re hivatkozik.— U. a. Kiadja Incze Gábor. Budapest 1937.Pázmány Péter Rövid tanúság, mint ismerhesse meg akármelyegyügyű ember is az igaz hitet. \ A Keresztyéni ImádságosKeonyv függeléke.] Grác 1606, Ny. n., 268 1.Említi Cuthbert Tunstall-t, a katolikus gondolkodási! durham-ipüspököt.— U. a. Uj kiadás Pázmány Péter összes munkái, ii, 269—314.— Az Igazságnak Gyeozedelme. Mellyet, Az Alvinczi Péter,Tevkeoreben meg mutatót. Pázmány Péter. Pozsony 1614,Ny. n., [8], 96, [4] 1.Említi Thomas Linacre grammatikáját.— U. a. Uj kiadás. Pázmány Péter összes munkái, v, 47—113. .— Reovid Felelet Ket Calvinista Keonyvecskere. MellyeknekEggyke Okát adgya, miért nem felelnek az Calvinista Praedikatordkaz Kalauzra. Másika Itinerarium Catholicumnakneveztetik. H. n., 1620, Ny. n., [21, 72 1.Felsorolja az /

— U. a. Uj kiadás. Pázmány Péter összes munkái.összegyűjtött leoelei... Sajtó alá rendezte Hamuy Ferenc Budapest1910—ill, Tudományos Egyetem Tanácsa, 1—2. köt.Több izben említi az angol egyházi viszonyokat s az angol reformot.Pósaházi János, Disputatio Ethica., De Actionum HumanarumLibertate. Quam Favente Deo Praepotente... Publicé ventilandamproponit, Johannes Posahazi, Ungarus, Utrecht 1654,Johannes a Waesberge, [32] 1.Duns Scotusra hivatkozik benne. Lásd Makkai, Pósaházi, 87.— Disputatio Politica, De Republica. Quam Favente Deo Praepotente... Publicé ventilandam proponit Johannes PosahaziUngarus... Utrecht 1654, Johannes a Waesberge, [16] 1.Említi Thomas Hobbes tanait is. Lásd Makkai, Pósaházi S8.— Disputatio Politica. De Cive. Quam Favente Deo PraepotenteSub Praesidio Viri Clarissimi Dr. Johannis Pdsahazi... publicésustinere conabitur Stephanus Jaszbrinyi Nobilis '...Sárospatak 1659, Rosnyai János, 23 1.Zrínyi Miklós, Vitéz hadnagy. [Kézirat, 1650 körül.]A hatodik discuirsus Bacon egyik essay-jenek — Of Fortune —hatása alatt készült. A 66. aforizma Charles király történetéhezkapcsolódik.— V. a. Kiadják Toldy Ferenc és Kazinczy Gábor. [Zerinoári grófZrínyi Miklós összes munkái főcím alatt.] Pest 1853, Emich Gusztáv,420 h.T U. a. Kiadja Rónai Horváth Jenő. [Gróf Zrínyi Miklós a költő éshadx>ezér hadtudományi munkái főcím alatt.] Bp. 1891, Akadémia— U. a. Kiadja Markó Árpád. (Gróf Zrínyi Miklós prózai munkái főcímalatt.] Bp. 1939, Magyar Szemle Társaság, 378 [2] 1.— Az Török Áfium ellen való orvosság. [Kézirat, 1660 körül.]Ebben Zrínyi az állandó magyar hadsereg kiképzésére skót tiszteketkíván hozatni, akikről igen jó véleménnyel van. „Legjobbandicsérném az Scotiábul jött jó offkereket, amely nemzet vitéz,hű, állhatatos, tűrő, szenyvedő, idegen országokban örömest szolgáló".— U. a. Kiadja Forgách Simon. [Symbolum Illustrissimi DominiCómitis Nicolai Zrínyi; Nemo me impuné lacessit. Dulce etdecorum eöí pro Patria mori. Mors et fugacem persequüurvium cím alatt.] H. n., 1705. Ny. n., [10], 62, |2l L— V. a. Kiadja Markó Árpád. {Gróf Zrínyi Miklós prózai munkái főcímalatt.] Bp. 1939, Magyar Szemle Társaság, 378, [2] 1. \A TörökÁfium összes kiadásainak felsorolásától el kell tekintenünk.]5. Magyar szerzők angolvonatkozású hittudományi disputációi.Csúzi Cseh János, Disputatio Theologica, De Praedestinatione...Sub Praesidio... D. Guilielmi Ame{sii... Franeker 1625,Vldericus Black, [24] 1.Debreczeni Gele János, Scholarum Theologicarum In Medullam G.Amesii Disp. XLV. & XLVI. De Decreto, Consilio, & CreationeDei... Franeker 1658, Johannes Wellens, 358—70, [2] 1.

HITTUDOMÁNYI DISPUTÁCIÓK 223Gidófalvi S. Balázs, Cum Deo. In cujús compendio De Sacro SanctaEt semper adoranda Trinitate disseritur ... Sub Praesidio...D. Guüielmi Amesii Angii... Franeker 1633, Vldericus Black,1241 1.Kapornál Péter. Disputatio Theologica. In qua Aeternam DeitatemDomini nostri Jesu Christi... Sub Praesidio... D. GuüielmiAmesii... publicé propugnabit Petrvs Tornatoris Kapornai,Ungarus, Franeker 1625, Fridericus Heynsius, [56] 1.Kecskeméti Mihály, Dispvtatio Theologica, De justificatione hominispeccatoris... Sub Praesidio... Goilielmi Amesii Franeker1631, Balek, [14] 1.Mezőlaki P. János, Disputatio Theologica in Cap, XI. Lib. I. Medul.Ames. De Apostasia hominis... Franeker 1666, JohannesWellens, [2], 545—68 1.— Disputatio Theologica in Cap. XIV. XV. XVI. & XVII. Lib.-I. Med. Ames... Franeker 1666. Johannes Wellens, [61, 655—704 1.Miskolczi Puah Pál, Disputatio Theologica, De Ecclesia Trivmphante... Praeside ... D. Gvilielmo Amesio... Franeker 1625.Vldericus Black, [12] 1.Sikó János, Vindiciae Pro Deitate Spiritus Sancti; Advefsus Pneumatomachum,Johan. Bidellum, Anglum. Disputatio I. II. &III.... Franeker 1651, Idzardus Black, [24] 1,John Biddle, ismert angol unitáriusnak a Szentlélek Istenségéttagadó írásai ellen.Szeli L. György, Disputatio Theologica De Veris, Visibilis ChristiEcclesiae Notíls, Franeker 1632, Vldericus Black. [161 1.Tkaba Tamás, Dispotatio Theologica, De Jvtstificatione hominispeccatoris coram Deo... Praéside ... D. Guilielmo Amesio..,III.... Franeker 1651, Idzardus Balek, [24] 1.Tolnai Mihály, Disputatio Theologica De Presbyterio... SubPraesidio D. Georgi Martonfalvi... Debrecen 1662, KarancsiGyörgy, [24] 1.Tolnai István, Disputatio Theol. Exegetica Ad Cap. I. MedullaeAmesianae... Franeker 1662. Johannes Wellens, [81, [48] 1.Uzoni J. Boldizsár, Brevis Theologicé disputandi matéria, certisin I. Bell. tom. comprehensis ... Sub Praesidio... D. GuüielmiAmesii... Franeker 1632, Vldericus Black, [40] I,V. Irodalomtörténeti munkák és értekezések. írói életrajzok.Abbott, Edwin, Francis Bacon. An Account of his Life and Works,London 1885, Macmillan, xxxix, 507 1.Academiai Értesítő. Az academia rendeletéből kiadja Schedel Ferenc.Buda 1844, Ny. egyetemi betűkkel, 244 LAlszeghy Zsolt [kiadó], Magyar drámai emlékek a középkortólBessenyeyig. (XVI—XVIII. század.) Bp., 1914, Franklin, 487 1.Bacon, [Francis], A Nóvum Orgánum első része, ford. és magy.ellátta Balogh Ármin. Bp. 1885, Franklin, 156 1. (Filozófiaiírók Tára. VII.)

Bacon, Francis, The Essays or Counsels Civil and Morál. Ed.Basil Montague. London 1840, Pickering, xxx, 339 1.Bacon, Francis, The Works... Collected and edited by JamesSpedding, M. A Róbert Leslie Ellis, M. A DouglasDenon Heath... London 1864, Longmans & Co., 1—7. köt.Barclay, Johannes, Joanni Barclaii Argenis Cum Clave et Indicelocupletissimo. Frankfurt 1630, Sumptíbus Clementis SchleichyCt Petri de Zetter, 611, [33] 1.Berg, Paul, „George Buchanan and his Influence in Hungary".Hungárián Studies in English vi-vi, 1944, 98—114 1.Bertóthy Ilona, Dugonics és Barclay. Bp. 1909.Binder Jenő, „Prister Johannes". Egyetemes Philologiai Közlöny,x, 1886, 532—53 1.Bod Péter, Magyar Athenás, H. n, 1766, Ny. n., 128], 360, [10] 1.Bodonhelyi József, Az angol puritanizmus lelki élete és magyarhatásai. Debrecen 1942, Szerző, viii, 198 1.Costil, Pierre, André Dudith, humaniste hongrois 1533— 1598. Savie, son oeuvre et ses manuscritfs grecs. Paris 1935, Sociétéd'Édition „Les Belles Lettres", xii, 482 1.Darnell, William Nicholas, The Correspondence of Isaac Balsire inthe Reigns of Charles I and Charles II wUh a Memoir ofhis Life. London 1851, John Murray.Dictionaru of National Biography. Edited by Leslie Stephen andSir Sidney Lee. London 1885—1900, Smith, Elder and Co.,1—63 köt.Durant, Will, A gondolat hősei. Ford. Benedek Marcell. Bp. 1937,Dante, 504 1. 34 t.Eckhardt Sándor, Balaési Bálint. Bp. 11942], Franklin, 224. [2] 1.Endrődi Frigyes, „Basire Izsák Erdélyben". Angol Filológiai Tanulmányok,ii, 1937, 71—82 1.Erdélyi János, „Apáti Miklós". Sárospataki Füzetek, i. 1857—8,625—35 1.Fest Sándor, „Angol irodalmi hatások a Tar Lőrinc-mondában.',Irodalomtörténet, xxv, 1936, 72—81 1.Gulyás Pál, Magyar írók élete és munkái. Bp. 1939. —, MagyarNemzeti Múzeum Országos Széchenyi Könyvtára, 1—6. köt.Hankiss János, Európa és a magyar irodalom. Bp. 1940, Singer ésWolfner, 619, [2] 1.Hazagh Mihály, „Amesius és a magyar puritánizmus". Angol FilológiaiTanulmányok, iv, 1942. 94—112 1.— „Az első magyar enciklopédia angol forrásai". Angol FilológiaiTanulmányok, v—vi, 1944, 147—73 1.Horváth János, A magyar irodalmi műveltség kezdetei. Bp. 1931,Magyar Szemle Társaság, 311 1.Ince, Richárd, England's High Chancellor. A Románcé. London1935, Frederick Müller, xiii, [1], 324 1.Kerecsényi Dezső, „Dudith András". Irodalomtörténet, xxix, 1935.— „Fejedelmek órája". Protestáns Szemle, xxxviii, 1929, 619—22 1.

IRODALOMTÖRTÉNETI MUNKÁK STB. 225Kerékgyártó Elemér, „Komáromi Csipkés György angol nyelvtana".Angol Filológiai Tanulmányok, iii, 1938, 81—95 1.Kőmives Nándor Kolos, Nyéki Vörös Mátyás élete és munkái.Csorna 1918, Ny. n., iv, 88, [2] 1.Legouis, Émile — Cazamian, Louis, A History of English Literature...Revised Edition. London 1937, Dent, xxiii, 1393 1.Lewajlter, Ernst, Francis Bacon. Ein Lében zrvischen Tat und Gedanke.Berkn 11929], Kiepenkauer, 352 1.Makkai Ernő, Pósaházi János élete ás filozófiája. Kolozsvár 1942,Szerző, 105 1.Pintér Jenő, A magyar irodalom története. Bp. 1909, Rényi, 1—2.köt.•— A magyar irodalom története. Bp. 1930—1941, Franklin. 1—-8.kötReuter, Klarl], Wilhelm Amesius, der fűhrende Theologe des ermachendenreformierten Pietismus. Neukirchen 1940., Buckkandluingdes Erzeikungsvereins, 160 1.Révész Imre, La reformé et les roumains de Transyloanie. Bp.1957, Stemmer, [4], 41 1. [Études sur TEurope Centre-Orientale,10.]Spedding, James, An Account of the Life and Times of FrancisBacon. London 1878, 1—2. köt.Szécky Károly, Gróf Zrinyi Mikló]s. 1620—1664. Bp. 1896—1900,Történelmi Társulat, 1—5. köt.Szily Kálmán, Ki volt Calepinus magyar tolmácsa? Bp. 1886,Akadémia, 19 1.Szinnyei József, Magyar írók élete és munkái. Budapest 1891—1914, Hornyánszky, 1—14. köt.Tkaly Kálmán, „Balassa Bálint és újonnan felfedezett versei."Századok, ix, 1875, 1—33.— Régi magyar vitézi énekek és elegyes dalok. Pest 1864, LaufferV., 1—2. köt.Theobald, B. G., Francis Bacon Concealed and Reveáled. London1930.Waldapfel József, „A bor és víz pántolódása és rokonai". IrodalomtörténetiKözlemények, xxxix, 1929, 464—5. 1.Ward, A.—Waller, A. R., Cambridge History of English Literature.Cambridge 1907—16, University Press, 1—14. köt.Witte, Horst, Die Ansiehten Jakobs I. von England über Kircheund Staat, mit besonderer Berücksichtigung der religiásenToleranz. Berlin 1940, Emil Ebering, 167 1. (Historische Studien,362].Wilkams, Ckarles, Bacon, London 1933, Barker, 318 1.Williams, Ckarles, James I. London 1934, Barker, VIII, 310 1.

I N D E XEz az Index egyesíti magában a tárgy- és a névmutatót. Mutatjaa tanulmánybán említett angol írókat és angoleredetű munkákat, valaminta magyar írókat, fordítókat és munkákat is. A munkákat a szerzőneve alatt közli, az ismeretlen szerzőtől származókat a cím betűrendjében.Nem mutatja az idézett újkeletű munkák szerzőit és címeit, nemközli a könyvészeti leírásokban található városok neveit és a nyomdászneveketsem. A használt rövidítések; átdolg. = átdolgozza; eml. —említi vagy említve; ford. = fordítja vagy fordította; írod. — az irodalmifejezetben; j. ~ jegyzet a lap alján; kiad. = kiadja vagy kiadta.An Account of the Imperial Proceedingságainst the Turks: 168j; írod. 197,Act of Supremacy, angol törvény:81.Act of Uniformity, angol törvény:81.Adámi János: Angliában telepszikmeg, 169, 171; Lomdont dicsőítőkölteménye, Londínum HeroicoCarmine Perlustratum, 180—2;és Basire, 180; írod. 208.Aesopus: Meséi, 47.Afrika: 81.Ainsworth, Henry, hittudós: ésNánási, 107 121 j.Airion: 49.Alexander of Hales (Alesius), középkoribölcselő: 50.Alfréd, angol király: 72.Almási Benjámin, teológus: AngliábanjáT, 168 j; és Pagát,168 j.Almási Péter: Angliában jár, 169,170 /.Alvinczi Péter, hitvitázó: Itinerarium-BLBalé hatása alatt, 50 j,53 j, 65 j, 72; Querela Hungáriáé,30; és Bede, 219; és Foxe,53; és Linacre-Buohanan^ 57;írod. 214, 219.Amerika: a kereszténység elterjedése,147, 177; a magyarok érdeklődéseiránta, 178; eml. 61,109, 176.Ames, William, puritán! hittudós:hatása egészen rendkívüli, 108;élete, 109; Perkins tanítványa,89; kapcsolatai a maigyar szellemiséggel,109—10. Műveinekmagyar visszhangja: 110—9;Medulla, 109, 110—5, 116, 117,173; De Conscientia, Í08, 109,110, 1:16—7, 116 j, 173 és j, 189;Sciagraphia, 117; Theses logicae,111, 118 és j; Angliai Puritanismus,ford. Telkibányai, 105,110,118—9 és j; U. a. ford. Komáromig201; Jó cselekedetek gyémántköve, ford. Szentgyörgyi,114 és j, 173, 189; Caíerea Salutis,114, 173. Művei Bethlen Katakönyvtáréban, 189; Bod könyvtárában,189. Kapcsolatai magyarírókkal: Apáczai, 109, 111—2,118; Apáti, 115; Bod, 189; CsúziCseh János, 109 j; DebreceniGele János, 115 j; Drégelypa-

láníki, 114; Felvinczi Sándor,115; Gidófalvi, 109 j; Kapornai,109 j; Kecskemétig 109 j; Komáromi,112—3; Martonfalvi, 110 j;Medgyesi, 109; Mezőlaki, 115 j;Miskolczi Puah Pál, 109 j; Nánási,121 és /; . Pósaházi, 115;Szeli, 109 j; Szenczi A. Pál, 115;Thaba^ 109 j; Tisza-Varsányi,110; Tolnai Dali János, 85, 109,110 j, 112; Tolnai István, 115 j;Uzoni, 109 j; Váczi, 112. Említve:30, 45, 47, 107, 125, 146, 161, 173.Írod.: 200, 210, 211, 212, 215, 214,215, 216, 218, 223.Amsterdam: 89.Andrewes, Laacelot, ely-i püspök:európai 'hírneve, 64; és James I,75; és Komáromi, 107 J.Anglia (vagy Britannia): kereszténységretér, 96; nagyra értékelia vallásos irodalmat, 45; európaijelentősége megnövekszik, 49—50; megreformálja egyházát, 54,77; államegyháza, 54, 74, 75, 83,105;-vallásháborúja, 54; GharlesI korában, 89; kifejlődik s diadalmaskodika puritánság, 81—4,147—51; leírása Frőlich Medüllajában,99—100; a Commonmealthés a restauráció idején, 101—4;a puritánság politikai csődje,világnézeti diadala, 102—4; azangol nép vallásosságának megmaradása,163—4; tudományosérdeklődés, 164*—5; az életszínvonalemelkedése a század végefelé, 165—6; említve, 51, 52, 73",79, 85, 92, 101, 102, 104, 10?, 112,126, 132, 147, 150, 152, 158, 159,160, 161, 162, 166, 167, 171, 172,177, 180, 182, 183, 184.Anglia és Magyarország (beleértveErdélyt is): Anglia-kép a 16.században, 49—50; utazások, 49;az erdélyi fejedelmek közeledésikísérletei, 50; az angol renaissancemajdnem ismeretlen marada magyarok előtt, 51; az angolreformáció magyar visszhangja,54, 70, 75; kereskedelmi és politikaiérintkezés a 17. század elején,61—3; utazások, 63; az angolp rotes t antizmus nagy ráér tékelése,64; a westminsteri szerződés, 80,85; utazások, 80—1; Milton véleményea magyarokról, 80; a puritánsághatása a magyar utazókra,85; Tolnai Dali Jánoslondoni '„Igája", 86, 105—6; utazások,101; a puritán világszemléletelterjedése protestánsainkközött, 106, 161; katolikus magyarokis érdeklődnek Angliairánt, 155, 161; az angol-magyarérintkezés kényszerű visszafejlődésea század végén, 162—3; azangol udvar, utazók, katonákmagyarbarátsága, 167—8; a magyarbarátságirodalmi jelei, 168—9; a gályarabok s az angolközvélemény, 169; magyar utazók,169—71; az angolbarátságmegmaradása, 171—2; az Angliaképvonásadnak elhalványulása,172!—3; az angol irodalmi hatásoktovábbrezgése a 18. században,189—92; összefoglalások, 60,79, 100, 161, Ü88—9.Angol nyelv Magyarországon: 45,79, 121, 126, 151—2, 172, 176, 185.Anne I, angol királynő: és a nagyenyedikollégium, 167. 172 és j;és II. Rákóczi Ferenc, 172; írod.219.Annotationes Angii in Psalmos:és Nánásá, 121 /'.Antwerpen: 75.Apáczai Csere János, bölcselő:erős magyarsága, 30; Encyclopaedia-]&Ames hatása alatt,111—2, 65 j, 75 j, 110 /, 111, 112,

118, 156 és j; és Ames, 109, 111—2, 118; és Bede, 65 j; és CharlesI, 156; és James 1,-75; eml.146; irod. 214, 219.Apafi Mihály, I., erdélyi fejedelem:transzilvanizmusa, 12; vallásosmunkát ír, 40; könyvtára, 132,190; és Bacon, 132; és Barclay,190; eml. 176; irod. 194, 195.Apafi Mihály, II., erdélyi fejedelem:117; és William III, 167;hadüzenete angolul, The Declarationof the Hungárián War,169 j; irod. 197.Apáti Miklós, bölcselő: Vita triumplianscivilis-e és Ames, 115.Apokalipszis: 39, 46, 93.Apponyi Balázs: 60.Arimathiai József; 96.Aristoteles: 136.Artús, mondai brit király: éa Marosvásárhelyi,217.Attersoll, Wilham, puritán hittudós:és Komáromi, 107 j, 152; ésNánási, 121 j.Aügustinus lásd Szent Ágoston (II.)Auspitz, osztrák város: 116.Authorized Version, hivatalos angolbibliafordítás: hatása Angliában,84, 85; és a debrecenidiákok, 38; Komáromi jó véleményeróla, 152.Babyngton, Gervase, worcester-ipüspök: és Komáromi, 152.Bacon, 'Francis, bölcselő és Anglialordkancellárja: élete, 129; megalkotjaaz új bölcseleti világképet,21; véleménye az emberielméről, 27; latinul ír, 29; művei,129; műveinek célja, 130; InstauratioMagna, 129—32, 146; NóvumOrgánum, 29, 129, 131 és j,139—44; De Augmentis, 129, 131és j, 138 és j, 144; Sylva Sylvarum,131 és j; História Naturális,131. 140, 142; New AHantis,129; HUtory of King Henry VII,129; Essays, 129, 132—4, 189; népszerűségea kontinensen, 132; hatásaMagyarországon, 132—46;és Bayer, 135—46, 161; és Nadányi,146; és Zrínyi, 132—4, 161;művei Apafi könyvtárában, 132;Bodnál, 189; Revisnyeinél, 189;eml. 81, 108; irod. 209, 317, 222.224.Bacon, Roger, középkori bölcselő:és Alvinczi, 72.Bakai Benedek, teológus: Oxfordbantanul, 63.Balásfy Tamás, boszniai püspök:Csepregi Iskolá-ja és Jewel, 73és j; és Stapleton, 74 és j; irod.219.Balassi Bálint, költő: megénekli avégvári életet, 14; Istenes énekeinek,nagy sikere, szerelmesverseinek ismeretlensége, 32; azutóbbiak a Radvánszky-kódexrben, 34; ford. Campion TizOkai-t, 55—6; belekezd BuchananJephtes-ének fordításába,58? ford. Buehanan zsoltáraiból,60; irod, 219.Balassi Menyhárt árultatásáról: 37.Bale, John, Ossory püspöke: 70;Scriptorum Illustrium MajoritBritanniáé Catalogus-& és Alvinczi,71—2; és Pázmány, 72;irod. 214, 222.Bangor, walesi város:. 91.Bánffy-Hunyadi János, tudós: Londonbantelepszik meg, 63.Banqueting House, londoni épület:132.Barclay, John, író: Argenis-e latinnyelvűségeelleniére is az angolirodalom része, 31; ismerik Magyarországon,98 és j; Apafikönyvtárában, 190; Bercsényinél,190; Bethlen Eleknél, 98, 190; é*,Bethlen Gábor, 98; és Szilágyi

Benjámin István, 98, 190; Párainesis-eRevisnyeá könyvtárában,189; Argenis, ford. Fehér, 190 j;ford. K. Boér, 190 j; és DugonicsEtelká-j&, 190; irod. 224.Barebones Parliament: 150 j.Baróti Szabó Dávid: Verskoszorujaés Map, 191.Barrow, Henry, hitujító: 83.Basire, Isaac, hitüldós és utazó:Erdélyben tanárkodik, 101: küzda presbyteriánizmus ellen, 124;Magyarországon készült művei,Considerationes Ecclesiasticae,Triumvirátus és Felelet az InnocentiaTransyloaniae-ra, 124 ésj,125; pártfogolja Adámit, 180; ésBethlen Miklós, 124; és Medgyesi,124; és Pápai Páriz, 125; irod.200—1, 217.Bastwick, John, orvos és hitvitázó:85.Bátai B. György; Az Isten kegyelmébenléoő ember, 22 j; irod.195.Bath, város: 166.Báthory Zsigmond, herceg: 50.Báthory Zsófia, fejedelemasszony:25.Baxter, Richárd, presbyteriánushittudós; 21, 103.Bay Zsigmond, hadnagy: 25.Bayer János, bölcselő: élete, 134;latinul ir, 30; művei Bacon hatásaalatt állanak, 135—46. 161;Átrium Naturae, 135—6, 135 j:Lux Mentium, 135 és j, 136—46;és Duns Scotus, 134—5; és Harvey,139—40; eml. 108, 192; irod.209.Bayly, . Lewis, bangor-i püspök:élete, 91; főműve Praxis Pietatis,ford. Medgyesi, 36, 41, 73 és j,91—5 és j, 107 és j, 116, 127, 173és j; a Praxis Bethlen Katakönyvtárában, 189; a BritishMuseum-ban, 92 j; kézikönyvhozzá, Hrabovszki, Manuále, 10"j; válogatott részleteit kiad.Medgyesi, Scala Coeli, 93 /, 96;rövidített kiadása Praxis PietatisContracta, kiad. Drégelypalánki,94—5, 114, 173; és Mikolai, 95 };és Nógrádi, 95 ;; és Somosi, 95;, 107 j; eml. 45, 47, 98, 173;irod. 202, 210.Beccatello, Lodovico, olasz püspök;183; irod. 210.Becket, Thomas, cantcrbury-i érsek:és Marosvásárhelyi, 217.Bécs lásd Wien.Bede, Venerable, egyháztörténetíró:ismerik Magyarországon, a 16.században, 50—il; a 17. században65 és j. Kapcsolatai magyarírókkal: Alvinczi, 219; Apáczai,65 j; Bayer, 65 j; Frőlich, 65 j;Kecskeméti, 220; Milotai, 221.Irod. 217, 219.Bedlam, londoni elmegyógyintézet:150 j.Békességről való Punctumi lásdConfederált stb.Bellarmin Róbert, bíboros: 21, 42,46, 47, 71 j, 75; irod. 213.Beniczky Péter, író: Magyar rithmusok,32.Bercsényi Miklós: és Barclay, 190;irod. 194.Berényi Zsigmond, diák: 157.Berzeviczy Márton: Angliában jár,49.Bessenyey György, testőríró: 192.Bethlen Elek: könyvtára, 98 j; irod.193.Bethlen Gábor: megteremti az erdélyifejedelem korlátlan hatalmát,11; halálakor Erdély egésza Szepességig terjed, 12; kereskedik,16 j; küzd a nemesi előjogokértés a szabad vallásgyakorlatért,23; hadai bevonulnak Kas-

sárá, 25; skót kereskedőkkelszerződlik, 61; tetteit közlik azangol hírlapok, 62; Rupert hercegkeresztapja, 63; ismeri? Jameskirály Basilikon dóron-ját,78—9; szerepel Barclay Argenisében,98.Bethlen Kata: könyvtára, 125 és j,189.Bethlen Miklós, erdélyi kancellár:7 éves karában már latinul tanul,29; Angliában jár, 101; le-,.- sújtó véleménye a nemesi műveltségről,19; Olajágat viselőNoe galambja, 13; önéletleírása,19, 29; kéziratban terjed, 34; egyfejezete Map hatása alatt, 68,110 j: eml. 110 j, 124 }; irod.214—5, 219.Bethlen Péter, Bethleni Gábor unokaöccse:Angliában jár, 63; útjánakleírása Ulysses Pannonicus,63; irod. 216.Betzei Mátyásné, Jakab Kata:kiad. Kegyes Tselekedetek RövidÖsvénykéje, 191.Béze, Theodore, svájci hitújító:55; irod. 217.Biblia lásd Szentírás.Biblia Tanúi: ford. Mikolai, 97.Biddle, John, unitárius hitvitázó:es Síkó, 223.Bihari Ferenc: angolból fordítjaComenius Janua-ját, 45, 99.Bilson, Thomas, winchester-i püspök:és Medgyesi, 107 j; irod.212.Blount, Sir Henry, utazó: Magyarországonjár, 80; útleírása. AVoyage into the Levant, 80 j;irod. 197.Bocatius János, kassai iskolaigazgató:30.Bocatius Menyhért, az előbbinekfia: Oratio Dominica Polyglottos,79; irod. 215.Boccaccio, Giovanni: 46, 47.Bocskay István, fejedelem: H> 13,14, 16 j, 17.Bod Péter, irodalomtörténetíró:Magyar Athenás, 126 jj, 168 j,172 j; könyvtára, 189- irod. 193,194, 224.Bodleian Library, oxfordi könyvtár:170.Bodley, Sir Thomas, az előbbinekalapítója: 81.Bodin, Jean; 212.Boleyn, Anne, királyné: és Pázmány,218.Bolton, Róbert, puritán lelkész: és -Nánási, 107 j, 121 j.Bona, Johann, német bíboros: 47.Book of Common Prayer: 103,447.Borosjenői Székely Ádám: ford.Locke, A gyermekek neveléséről,192.Boyle, Róbert, vegyész: 165.Boyle, Roger, lásd Orrery, Earl of.Bőhme, Jákob, német misztikus: 21.Bökényi Filep János: ford. MenynyeiLámpás, 41.Böszörményi Rátzt János: Angliábanjár, 169. 170 j.Bradford, John, protestáns vértanú:90, 94.Bradshaw, William, puritán hittudós:118.Bridges, John, oxfordi püspök: ésMedgyesi, 107- j; irod. 212.Brigbrman, Thomas, puritán hittudós:és Medgyesi, 107 irod.212.Browne, Edward orvos és utazó:Magyarországon jár, 101; útleírása,A Brief Account, 29, 101169; tanúskodik a magyaroklatin-tudásáról, 29; irod. 197.Browne, Róbert, szeparatista hitújító:83.Brownism, az előbbi által alapítottfelékezet: 147.

1Buchanan, George, történetíró éshumanista: élete, 56; RudimentaGrammatices, átdolg. Molnár, 57;Jephta Tragédiája, ford. Hlyefalvi,57—9, 162; ParaphrasisPsalmorum hatása Balassi-ra, 60;Rimayra, 60; kiad. Hatvani, 191és j; Dominus Illuminatio Meacímű zsoltára, 60; írod. 202, 219.Buda: visszafoglalása, 12; angolönkéntesek résztvételével, 167 j;az ostrom az angol irodalomban,169.Budai Parmenius István, humanista:Angliában jár, 49.Budai B. István, debreceni lelkész:Angliában jár, 101.Bunyan John, a Pilgrim's Progressszerzője: 92 és j; 105.Burbury, John: magyarországi útleírása,A Relation of a Journey,167 j; irod. 197.Burgess, Anthony, nonkonformista:176; és Kölesérd, 55, 175—6; irod.211.Burton, Henry, independens hitvitázó:85.Byfield, Niéholas, puritán hittudós:élete, 174; főműve Idvességsarka, ford. Köleséri, 174—5és j; és Komáromi, 153, 174; ésNánási, 121; eml. 47, 107; irod.210.Byrd, William, zeneszerző: 81.Calderwood Dávid, presbyteriánushitvédő: és Medgyesi, 212Calepinus, Ambrosius: Dictionarium,49, 50 j.Calvin, Jean: 55, 72, 115; irod. 217.Cam, folyó: 99.Cambridge: a puritánság 6zellemiközéppontja, 87, 108; itt tanulnak— angolok közül Ames, 108;Bacon, 129; Burgess, Hooker ésMeade, 176; Dyke, 120; Perkins,87; — magyarok közül Tállyai,65; Medgyesi, 92; ide készülSzepsi Csombor, 71; leírása ErőlichMedu/ía-jában, 99; eml. 92;kollégiumai közül Christ's College,87; Sydney Sussex College,120; Trinity College, 129.Camden, William, régész: Britannia,100.Cameron, John, skót hittudós: ésNagyari, 122 és j; eml. 107; irod.213.Campion, Edmund, jezsuita vértanú:élete, 54; jelleme, 54 j;Tiz Okai, ford. Balassi, 55—6;latin kiadásai, 174, 191 és j;eml. 45, 47, 173; irod. 20G, 217.Canisius (Hondt) Péter, hollandihittiudós: 46, 47.Cantlerbury, város: Szepsi Csombormeglátogatja, 71.Cardmaker, John (alias Taylor):94.Carlingford, Earl of: Magyarországonkatonáskodik, 168.Oartwright, Thomas, puritán szellemivezér: hírneve, 64; irányítjaa puritánság küzdelmei,82—3; kiüldözése Angliából, 87;Confutatio Glossematum, 119;Proverbia et Ecclesiastes, 119; ADirectory of Church Government,119; és Demétei, 119; ésMedgyesi, 119; és Nánási, 119,121 és j; irod. 212.Castiíglione, Baldassare, renaissancenevelő: 78.Cato Major: 133.Charles I, angol király: szövetségeBethlen Gáborral és I. RákócziGyörggyel, 63; Angliabelső állapota uralkodása alatt,81; ügyetlen belpolitikája, 84;halála, 84, 156; és az Eikon Basiliké,122. Kapcsolatai magyarokkal:Apáczai, 156; Dőry, 156 ésj; Meleghi, 155, 156—60; Miskol-

ezi, 125, 124, 148—51, 156; Nádasdy,155; II. Rákóczi György,156; Zrínyi, 155—6. Írod. 213.Charles II, angol király: életfelfogása,103; katolikus hajlandóságai,166; megalapítja a RoyalSociety-t, 164.Cheltenham, város: 166.Cheshire, megye: 99.Chester, város: 99.Chillingworth, William; protestánshittudós: The Religion of Protestanís,126.Chishull, Edmund, régész: Magyarországonjár, 29, 56, 125, 168j; útleírása, Travels, 29 j, 56 j,125 j, 168 j, 171 j; tanúskodik amagyarok latin tudásáról, 29;angolbarátságáról, 172; ajándékbakapja Basire kéziratos útleírását,56, 125; irod. 197.Chladenius Márton: De Mente BernardiConnor, 188; irod. 209.Cicero: 38, 154.Clark, John, hittudós: és Medgyesi,107 j; irod. 212.Cloggeshill (Essex): 120.Clotho, az egyik párka: 159.Comenius, Jani Amos: Janua, 36,45, 98; Orbis Picim, 36; eml. 46,139, 186.Comico-Tragoedia: 47; részbenMap hatása alatt, 68.Concertationes Ecclesiae in Anglia:és Jesvita Páterek, 220.Concordiae Inter Evangelicos quaerendaeConsilia: irod. 209.Conditiones Armistitii: 168 j; irod.219.Az Confederált Magyarország RendéinekBékességről való Punctumi:168 j; irod. 220.Convocation, az anglikán egyháztörvényhozó gyűlése: 81.Cooper, Thomas, winchester-i püspök:és Komáromi, 107 j, 152.Cope, Alan, katolikus hittudós: ésPázmány, 218.Covenant, skót vallásos szövetkezés:85.Cowper, William, galloway-i püspök:Hét napoki beszélgetések,ford. Medgyesi, 50 j, 95—6 és j,107 és j; Bethlen Kata könyvtárában,189; eml. 45, 47; irod. 202.Crachlint, mondai skót király: 96.Cranmer, Thomas, canterbury-i érsek:és Sz tárai, 52—3; és Medgyesi,94; és Keresszegi, 220;eml. 64, 103; irod. 213, 220.Cromwell, Olivér, lordprotektor:latinul levelez európai udvarokkal,29; hivatástudata, 89, 149 /;és a parlament, 103; és Meleghi,157—60; és Miskolczi, 148—51; ésII. Rákóczi György, 101, 125,156;eml. 92, 101, 108, 124, 176.Csépán István: könyvtára, 191.Csaholczi János: angolból fordítjaComenius Janua-ját, 45, 99.Csécsi János, sárospataki tanár:Angliában jár, 174 és j.Cserey Mihály, történetíró: 13.Csúzi Cseh Jakab, veszprémi ref.püspök: átdolg. Perkins Metanoiologia-ját,Lelki BölcseségreTanító Oskola címen, 90—1, 189;előszeretete a párbeszédes formákiránt, 37; irod. 209.Csúzi Cseh János, teológus: DePraedestinatione és Ames, 109 j;irod. 223.Czeglédi István, ref. lelkész: 25,42; Idős Noe, 25 j; irod. 195.Danzig, város: 61.Darrell, William, jezsuita: Neme*ember, ford. Ealudi, Bod könyvtárában,189.Debrecen fontossága és viszonylaggos kicsinysége, 16; kollégiumábanangol könyvek, 87, 178;Chishull volt oxfordi tanulókkal

találkozik itt, 172; angolul beszélőpolgárairól, 176; eml. 90,95, 96, 106, 110, 114 115.Debreczeni Ember Péter, reformátuslelkész: kiadja Jewel Apologia-ját,73.Debreceni Gele János, teológus:De Decreto és Ames, 115 j; 223.Debreczeni Kalocsa János: ConciliatoriumBiblicum, 40; irod. 195.Debreczeni T. István, debreceni főbíró:lefordítja Perkins Kettőskereszt-jét, 90.Demétei András: könyvei, 88, 107j, 119 és j.Dengelegi Péter: Roevid Anatómia,71 j, 74 j; és James, Thomas,220; és Rainolds, John, 220; ésStapleton, 74; és Whitaker, 71 /;irod. 220.Dent, Arthur, puritán hittudós:Plaine Maris Path-may to Heaoen,92 j, 116.Descartes, René: 21, 111.Des Moulins, Pierre: 46.D'Espagne, Jean, londoni protestánslelkész: 214.Devonshire, Earl of: 132.Dézsi István: Igaz Zent Walias,irod. 195.Diarium Europaeum Francofuriense:és Ladiver, 154.Diest, Hendrik: 47.Diggers, angol felekezet: 102.Diodati: Kommentárjai, irod. 212.Diploma Leopoldinum: 162.Diocletianus császár: 96.Diószegi Bónis Mátyás, bihariprotestáns lelkész: ford. FlorilegusJúnius, Az részegesnek Lllapottya,98.Directory of Public Worship: 103.Dobokay, jezsuita atya: 55.Doddridge, Philip, nonkonformistahittudós: Az igaz kegyességnekkezdete, ford. Tatai, Bod könyvtárában,189.Donald, mondai angol király: 96.Donne, John, költő és hittudós: é*Patai, 179.Douai, francia város: 74.Downame, George, derry-i püspök:és Medgyesi, 107 ;; irod. 212Dózsa-lázadás: 17.Dőry István, gömörmegyei követ:és Charles I, 156 és j.Drégelypalánki János: átdolg.Bayly Praxis-át, Praxis PietatisContracta címen, 94—5, 114,173; Conciones in Catechesim Pa.latinatam (később Via Salutis),114, 117; és Ames, 114, 117; irod.209, 215.Drexelius, Hieronymus, német, jezsuita:47.Dublin, ir város: 166.Dudith András, tinini püspök:Vita Reginaldi Poli, 182; és Polc,182—3; irod. 210.Dugonics András, író: Etelka-ja ésBarclay, 190; eml. 192.Duna: 171.Dunántúl: 9.Duns Scotus, skolasztikus bölcselő:50, 65 és j; 72; és Bayer,134—5; és Pósaházi, 222.Dunstan, canterbury-i érsek: ésMarosvásárhelyi, irod. 217.Durie, John, protestáns hittudós:és Geleji Katona István, 93; irod!.209.Dyke, Dániel, puritán hittudós:élete, 120; főművét Nánási ford.,Szü Titka, 87 j, 107 j, 117 és j,119 120—2, 121 j, 189; eml. 45,107; irod. 202.Eastland Company, kereskedelmitársaság: 61.Edgár I. király: és Marosvásárhelyi,irod. 217.Edward II., király: és Marosvásárhelyi,irod. 217.

Edward VI, király: 182.Faludi Ferenc: ford. Darrell, NemesEdwards, Thomas, a Gangraenaember, 189; eml. 192.szerzője: és Miskolczi, 107 j. Fairfax, Thomas, hadvezér: 148,Egész esztendő által való VasárnapiEvangéliumok: 40.157, 159.Fehér Antal: ford. Barclay, Argenis,Elizabeth, hercegnő: 62.190 j.Elizabeth, királynő lásd Erzsébet. Felvinczi Sándor, debreceni lelkész:Haeresiologia, 71 j, 87 /,Ellenchus motuum nuper in Anglia:és Miskolczi, 147 j.105 j, 115, 117 j, 120 }. Kapcsolataiangol írókkal: Ames, 115,Elyot, Sir Thomas, humanista író:78.117; Goodwin, 215; Parker, 120;Ének a gazdagrul: névtelen szerzőtől,Map nyomán, 68.Perkins, 87 Whitaker 71 ;'.Irod. 215.Fenner, Dudley, puriian hitiudős:Eperjes: 134; eperjesi egyházés Nánási, 121 j; irod. 212.könyvtára, 34, 65 j; irod. 193.Ferdinánd, II., magyar király: 15.Erasmus Rótterodamus: 46; Cato,Ferdinánd, III., magyar király:36; Miles Christianus, 40.15.Erdély (vagy Erdélyi fejedelemség):Bocskay felfogása szerintFerrar, Róbert, St. Davids püspöke,protestáns vértanú: 94.szükségalakulat, 11; önállóFlorilegus Június (álnév): Az részegesnekállapottya. ford. Dió­utakra tér, elidegenedik az anyaországtól,12—3; a latin nyelvszegi, 98 és j; írod. 202—3.naigy szerepe, 29; érintkezésétFlorus Anglicus: és Miskolczi,Angliával lásd Anglia és Magyarország;eml. 62, 80, 86, 168 j, Fogarasi Ferenc, vízaknai lelkész:147 j.172, 180.ford. Kis Keresztyén, 125.Erzsébet, Anglia királynője: vallásireformjai, 54, 81; támogatja Fox, George, a quaker-felekezetFortunatus: 37, 47.a kereskedelmet, 61; fogadja Kakasalapítója: 21.Istvánt, 50; Pázmány „An­Foxe, John, történetíró: Actes andgliai Jezabel"-nek nevezi, 75: Monuments hatása Sztárai Cranmerus-ára,és Nógrádi, 76; eml. 51, 64, 72;irod. 218.Esterházy Miklós, nádor: 11.Esterházy Pál, nádor: a Habsburgokkalvaló kiegyezés híve, 12;hitbuzigalmi munkát ír, 40; lefordíttatja51—é; és Kölesért,53, 176; eml. 56; irod. 213.Franciaország: 52, 56, 63.Franeker, hollandi város: egyeteméntanít Ames, 109; magyarteológusok látogatják, 109.a Sz. Patrícius Pur-Franké, August Hermánn, a pie-gatórium-ít, 179.Euryalus és Lucretia: 37.Evangéliumok és Episztolák; 52,39.Evelyn, John, naplóíró: 167tizmus vezéralakja: 41.Franzius, Walfgang, hittudós: 44.Frigyes pfalzi őrgróf: 62,Frőlieh, Dávid, császári matematikus:Medulla Geographiae, 65Felsőbányai S. Mihály: ford. A j, 99—100; Revisnyei könyveiLéleknek Uti Költsége, 125. között, 189; irod, 216.

LNDBX 255Fülke, William, puritán hittudós:és Komáromi, 107 j.Gallen János könyvkereskedő:könyvraktára, 57, 60.Gardiner, Stephen, wdnchester-ipüspök: 89.Gauden, John, worcester-i püspök:Eikon Basiliké, 122—3, 147; ésMiskolczi, 123, 147 j; irod. 213.Gávay Mihály: Angliában jár, 169.Geleji Katona István, reformátuspüspök: és Durie, 95.Genf: 122.Gergely, XIII, pápa: 54.Gibbons, Orlando, zeneszerző: 81.Gidófalvi S. Balázs, teológus: DeTriniiate c. értekezése és Ames,109 j; irod. 223.Gismonda és Gisquardus: 37, 47.Glastonbury (Somerset): 99.Glover, Róbert, protestáns vértanú:94.Goodwin, Thomas, independenshittudós: és Nánási, 121 j; ésFelvinczi, irod, 216.Gönczy György: Énekeskönyo, 32,43.Gray's Inn, londoni jogászkollégium:129.Gresham, Sir Thomas, közgazdász:181 j, 182.Gresham College, londoni főiskola:181.Grosse, Alexander, presbyteriánushittudós: Tüzes Oszlop, ford. Mikolai,95 j, 96—7 és j, 107 és j,189; és Nánási, 121 és j; eml. 45,95; irod. 203.Grotius, Hugó, jogász: 154.Guevara, Antonio: 46.Gunpowder-összeesküvés: és Jesoitapáterek, 220.Gusztáv Adolf, svéd király: 29.Gyöngyösi István, felsőbányai lelkész:Exegesis-ében angoleredetfiimák, 178; irod. 216.Gyöngyösi László, teológus: angolbólfordítja Virel munkáját, 45.Gyöngyösi Pál: Angliában) jár, oxfordidoktor, visszajövet könyveitelkobozzák, 171; és Paget,168 /*.Gyulafehérvár: 110 és j.Habsburg-ház: a magyarság egy ,része hajlik feléje: 12; trónutódlása,15; protestáns szövetkezésellene, 62; központosító, magyarellenespolitikája, 162—3, 188; epolitika következmény eiv 172,188.Hafenreffer, Mathias: 47.Haller Gábor, erdélyi főgenerális:Angliában jár, irod. 216.Hamilton, Archibald, katolikushitvitázó: Demonstratio CáloinianaeConfessionis és Pázmány,218.Hampton Court, londoni királyikastély: 83.Harbord, William, politikus: Magyarországonjár, 167 j, 170 és j.Harrogate, fürdőhely: 166,-.Harvard College (Cambridge,Mass.): 177.Harvey, William, a vérkeringésfelfedezője: De Generatione AnUmalium, 140 és j; és Bayer, 139;irod. 209.Hatvani István, táblabíró: Buchanan,Paraphrasis Psalmorum,191.Karmolt János, Selmecbányái is-. kolamester: könyvtára, 57; irod.193.Heidelberg: 122.Helischer-gyűjtemény; 34.Henry II, király: 65.Henry V, király: és Marosvásárhelyi,irod. 217.Henry VIII, király: 61, 182, 183.Higden, Ralph, krónikás: Polychronicon-ja,és Marosvásárhelyi,65 />• irod. 217.

236 DflOEXHildersam, Arifaur, puritán hittudós:élete, 176; Idvösség kapuja,ford. Nógrádi, 35 /, 76 j,93 j, 107 j, 176—7 és j; és Komáromi,152; eml. 45, 47; irod.203.História Independentiae: és Miskolczi,147 jf.Hitviták: szenvedélyessége, 25;hitvitázó művek nyersesége, 42.Hobbes, Thomas, bölcselő: új bölcseletivilágképet alkot, 21; latinnyelven ir, 29; és Pósaházi,222.Hollandia lásd Németalföld.Holmes, Sir Róbert, tengernagy:és Ladiver, 154; irod. 211.Honterus János: földleírása, 49.Höoker, Richárd, hittudós: 2,1, 64,82.Hooker, , Thomas, new-«ngland-ilelkész: 176; és Köleséri, 35, 175—6; irod. 211, 212.Hooper, John, worcester-i püspök,vértamiű: 89, 94.Hoornbeck: De Bromnismo, 147 j.Horn, Georg: 47.Horváth-kódex: 51.Howard, Lord Henry, diplomata:Magyarországon jár, 167 j.Hrabovszki Péter: Manuále adPraxin Pietatis, 107 j; irod. 210.Hunyadi Ferenc: vTrója megszállásaés veszedelme, 32, 37, 47.. Hussey, William: Magyarországonjár, 107 j, 170 és j; részlet jelentéséből,171.Igaz út: ford. Somosi, 95 j, 125—6és j; irod. 203.Illyefalvi István, vándorénekest.?):gyászverse, 58; átdolgozza BuchananJephtes-éi, 58—9; eml.162.Illyés András, püspök: 46.Ilosvai Selymes Péter: Tholdi Miklós,37.Independenitizmus: vallásilag türelmes,102; aggodalmat keltMagyarországon, 105; Miskolcziismertetése, 147—51.Index Vocabulorum: ford. Csaholoiés Bihari, 45 j, 99 j; irod.203.India: 81.Ipswich (Suffolk): 108.Iraüosi János: ford. Perkins, Azember életének módgyáról ésPatika szerszámos Bolt, 88—9;és Foxe, 53.Ironiside dragonyosok: 108.Írország: 99.Istenes Tselédeknek Lelki Prebendájok:ford. Mikolai, 97.Jakab Kata lásd Betzeiné.James I, király: Ruchanan neveltje,57; jelleme, 75; külpolitikája,62; harca a katolicizmusés a puritánság ellen, 64, 83; hitvitázótevékenysége, 64, 74; népszerűségeMagyarországon, 76;Basilikon Dóron, ford. SzepsiKorotz, 38, 39 j, 75 j, 76—9, 105és j; Bethlen Kaita könyvtárában,189; és Apáczai, 75; ésBethlen Gábor 62; és Jesvita páterek,76; és Medgyesi, 75; ésNógrádi, 76, 176; és Szepsi Korotz,75; eml. 45, 70, 129, 138,152; irod. 203.James II, király: 166, lj?7.James, Thomas, könyvtáros aBodleian-ben: Bellum Papaié (?)és Dengelegi, 220.János, evangélista; 43.Jephta; 43, 58—9.Jesvita páterek: 75, 76 j, 107 j;kapcsolatai Sanders és Westonírókkal, 220; és ConcertationesEcclesiae in Anglia, 220; irod.220.Jewel, John, salisbury-i püspök:hímeve, 64; szerepe az anglikán

INDEX 23?reformban, 82; Apológia, kiad.Debreczeni Ember Péter, 72—4,174; ford. Tussai, 191 és j; ésBalásfy, 73; és Pázmány, 73;Csépán könyvtárában, 191 és j;eml. 70, 96, 173; irod. 203, 218,219.Jezsuiták: 106; iskoladrámáik,156—7.Jobbágyság: helyzete és helyzeténekfokozatos rosszabbodása,17—8.John of Salisbury, chartres-i püspök:50, 65 és j, 72; Policratieus-a.és Pázmány és Alvinczi,65 j, 218; irod. 218.Jovenianus; 37.Justus Lipsius: A polgári társaságnaktudományáról, 38, 44.Juxon, William, canterbuiry-i érsek:150, 156.Kakas István, követ; Angliábanjár, 49, 50.Káldi György, bibliafordító: 39.Jtapornai Péter, teológus: DisputatioTheologica és Ames, 109 /;irod. 223.Kaposi Sámuel, főiskolai tanár:Angliában jár, 170 eV /; angolttanít Gyulafehérváron, 172.Károli Gáspár, bibliafordító: 59.Kassa: nagy jelentősége és viszonylagoskicsinysége, 16; polgárságánakvallásossága, 24;Bethlen hadai bevonulnak, 25;skót kereskedőket fogad be, 61,62.Kate, George és William: ésBethlen Gábor, 61.Kazinczy András, diák: 157.Kazinczy Ferenc: 192.TC. Boér Sándor: ford Barclay, Argenis,190 j.Kecskeméti C. János: ford. Perkins,Catholteus Református, 88.Kecskeméti Gergely: Ulysses Pannonicus,63 és j; irod. 216.Kecskeméti János: Három Praedikaiiokés Bede, 65 j; irod. 220.Kecskeméti Mihály: De Justificationec. értekezése és Ames,109 ;.Kegelius, Philipp: 44.Kegyes lelkeket idvességre táplálóMennyei Élő Kenyér: ford. Kézdivásárhelyi,178; irod. 203.Kegyes Tselekedetek Rövid ösoénykéje;ford. Kézdivásárhelyi,126—8 és j; újra kiad. Betzeiné,191; irod. 204.Kemény János, fejedelem: 39; GileádBalsamurna, irod. 195.Kemény László, ombozi: 58.Kempis, Thomas á: Krisztus kővetéséről,36, 40, 47.Kendi Ferenc: 58.Kepler, Johann, csillagász: 29.Keresszegi H. István, protestánslelkész: Keresztyéni Hitnek Aga.zatirol-ja, és Perkins, 87 j; AzHitnek Tündöklő Példáiról c.művé és Cranmer, 220; és Glover,220; irod. 220.Keresztúri Pál, hittiudós: FeteördültKeresztyén-e és Stapleton,74 és j.Keserűi Dajka János és Geleji KatonaIstván: öreg Graduál, 53.Kézdivásárhelyi Matkó István:X ut Tök könyvnek eltépése,25 /; ford. Kegyes TselekedetekRövid ösvény kéje, 126—8; 191és j; ford. Kegyes lelkeket idveaségretápláló Mennyei £16 Kenyér,178; irod. 195.Kidderminster (Worcesterhire): 103.King, John 1 , londoni püspök: ésMedgyesi, irod. 212.Kis Keresztyén: ford. Fogarasi, 125;Bethlen Kata könyvtárában, 189;irod. 204.

238 ÍÜDttKlement János, kövét: Angliábanjár, 171.Knox, John, Skócia reformátora:56, 89,Kocsi Csergő Bálint: A gályaraboklelke, irod. 195.Kollery: 33.Kolozsvár: 57, 176.Kolozsvári István, főiskolai tanár:Angliában jár, 170 és j.Komáromi Csipkés György, főiskolaitanár: Angliában jár, 101,151, 152; tanúskodik angol.könyvekgyakorisága mellett, 106 j;bibliafordítása, 39; AnglicumSpicilegium, 38, 102 106 j, 107,151—3; Pestis Pestise, 107 /. Kapcsolataiangol írókkal: Ames,112—3; Andrewes, 107 j; Attersoll,107 j, 152; Babyng+on, 152;Byfield, 152, 174; Cooper, 107 /,152; Fülke, 107 j; Hildersam, 152;Prideaux, 107 j, 221; Rider,107 153 és y, Taylor, 107 j;Ussíier, 175; Wallis, 153 és j;White, 107 j; Wilcox, 107 j, 152;Willet, 107 j, 152, Eml. 176. Írod.210, 216, 220.Komáromi Szvertán István: Mikoronimádkoztok ezt mcndjátoke. műve és Ames, 117 és ]-, irod.210.Konstantinápoly: 61.Köleséri Sámuel: írói tevékenységénekcélja, 35; Fél-Keresztény-eangol hatás alatt, 35 j, 53 j, 175-6 és j; átdolg. Byfield, Idoességsarka, Í74—5; készül lefordítaniUssher theológiájált, 175; idéziFoxe-t, 53, 176; és Burgess, 35,175—6; ás Hooker, 35, 175—6; ésMeade, 35, 175—6: és Saunders,176; irod. 210—1.Kőnig, Friedrich: 44.Körtvélyessy: Angliában jár, 171.Krizbai György: angolul tud, 176.Ladiver Sámuel: De Justitia Stratagematisangol hatás alatt, 153—5 és j; és Holmes, 154; és aDiarium Europaeum, 154; irod.'"211.Lajos, XIV, francia király: 162.Langland, William (?), költő: 118.Laski Jeromos, követ: Angliábanjár, 49.L sky Leltárt: Angliában jár, 49.Latimer, Hugh, worcester-i püspök,vértanú: 94.Latin nyelv szerepe Magyarországon,29; a magyar irodalomban,30—1; angol irodalmat közvetít,64.Laud, WiMiam, canterbury-i érsek:148.A Léleknek Uti költsége: fordFelsőbányai S. Mihály, 125; irod.204.Lelki A Be Ce: ford Medgyesi,97—8 és j, 107 és j, 173; eml. 24;irod. 204.Lelki Igazgatás: ford. Patai, 178—9; irod. 205.Lépes Bálint, püspök: 41.Leslie, Walter: Zrínyi fegyvertársa,168 és j.Lessius, Leonard: 47.Leusden, Johann: 177.Levant Company, kereskedelmi társaság:61, 62.Levante: 81.Levellers, angol felekezet: 102,Leyden: 29, 108.Liber de persecufíone Anglicana:és Pázmány, 218.Linacre, {Thomas, l humanista ésorvos: Rudimenta Grammatices,kiad. Molnár, 57; és Alvinczi, 57;és Pázmány, 57; és Molnár,Grammatica, 190; irod. 205, 211.Lipcsei-kódex: 34.Linót, I, magyar király: 15. ,

Liszti László, költő: Magyar Mára,38.Livius: 133.Locke, John: A gyermekek neveléséről,ford. Borosjenői SzékelyÁdám, 192.London: leírása Frőlich Medullajában,99—100; Somosi itt bujdosik,125—6; a század vége felé,166; itt telepszik meg Szilágyi,170; Adámi dicsői tő költeménytír róla, 180; Gray's Inn, 129, 180;említi Zrinyi. 155; eml. 122,179.Lorántffy Zsuzsanna, fejedelemaszszony:udvari papjává fogadjaMedgyesit, 92; katiekizmust fordíttatvele, 24, 97; exegetikaimunkát ír, 39; irod. 195.Lough Derg, Írországi tó: 179.Lucas, Richárd, Westminster! kanonok:Elmélkedések, Bod könyvtárában,189.Lutáus, mondai király: 96.LugoSsy-kódex: 34.Lully, Raymond: 137, 138.Luther, Martin: 55, 72, 96, 137,Lyaeus: 68.Magdolna: 43.Magyar irodalom a 17. században:a magyar nyelv viszonylagoscsiszolatlansága, 30; az irodalomnyelve, 28—31; vallásos jellege,31—32; kéziratos és szóbeli terjedése,33—4; az eredetiség kevésreértékelése, 35—6; kedvelt műfajai,36;—43; szépirodalmi műfajok,36—8; tudományosak, 38;vallásosak, 39—43; forrásainakeurópaisága, 44—8; angol források,45.Magyari István, lelkész: Az Országokban-való sok Romlások,24, 65; irod, 217, 221.Magyarország: területe, 10; a katolikusvallás szerepe, 12; háromrészre szakad és ötféle nemzetiségnekad helyet, 29; megtartjaa latin nyelvet irodalombanés életben, 29—31; közeledéseEurópához a 17. század folyamán,44—6; könyvek éskönyvtárak, 33—4; egyes angoleredetűkönyvek elterjedése, 52,55, 106—7, 125, 132; kapcsolataitAngliával lásd Anglia és Magyarország:eml. 81, 86, 99, 101,104, 132, 161, 162, 166, 167, 168,170, 179.Maksai Péter, főiskolai tanár:Angliában jár, 80.Man, sziget: 96.Mandeville, Sir John (álnév):" Travels c.~ utikönyvének hatásaa 16. században, 51; kapcsolata(?) a Sz. Patrícius Purgatóriumjárólvaló Historia-vtá, 179;irod. 214.Map, Walter, középkori író: ismerikmár a középkori Magyarországonis, 51; Visío Philiberti-jeeljut hozzánk, 51; hatása alattkészülnek a Comico-Tragoediák,47, 68; hatása a 17. században,65—9; Dialógus inter corpus etanimam, ford. Nyéki, 67—8,191;Dialógus inter aquam et vinum,ford. ismeretlen, 68—9, 191; ésAlvinczi, 72; és Baróti SzabóVerskoszorú-ja, 191; és AranyJános, 191—2; irod. 205—6.;Maresius: 115.Marianus Scotus és Marosvásárhelyi,65 és j; irod. 217.Marino: 47.Marlborough, Duke of: és a magyarok,167 /.Marosvásárhelyi Gergely: Summái,50 j, 65 j; és Bede, 65 j; és Higden,65 i; és Marianus Seoftus,65 j; és angol történelmi alakok,irod. 217.

Marosvásárhelyi kollégium: könyvtára,132; irod. 193.Martonfalvi György, főiskolai tanár:Angliában jár, 101; részbenlatinul ír, 30; Szent História, 38;Ars Concionandi Amesiana, 110,113, 117; De Presbyterio, 113;Keresztényi Inneplés, 113; ExegesisLibri Primi Medullae, 114,173, 189; Exegesis Libri SecundiMedullae, 114, 173; Tanító ésCzáfoló Theologia, 114; és Ames,110, 113—4. 117, 173, 189; eml.176. 192; irod, 211—2, 217.Mary I, királynő: 31, 52, 53, 61,72, 182.MassachusettB: 177.Mather, Increase, Harvard Collegeelnöke: Napnyugoti India, kiad,Misztótfalusi, 177—8; BethlenKata könyvtárában, 189; irod.206.Mátyás, I., magyar király: 46.Mátyás, II., magyar király: 14.Mayflower, hajó: 118, 147.Meade, Matthew, independens hittudós:176; ét Köleséri, 35, 175—6; irod. 211.Medgyesi PáL protestáns lelkész:Angliában jár, 80; Cambridgebentanul, 92; angol katekizmustfordít, 24; véleménye a latinnyelvről, 30; előszeretete a párbeszédesforma iránit, 37; angolfordításban használ franciakönyveket, 45; Dialógus, 30, 45h 71 j, 75 86 j, 95 j, 105 és j,107 /, 109. 119 és j, 120 j; DoceNos Örsre, 47. 105 107 j, 109,117 ét j; Játjai, 43; TrecentumViratus, 124; ford. Bayly, Praxis,92; ford. Lelki A Be Ce, 97—8.Kapcsolatai angol írókkal: Ames,109, 117; Basire, 124; Bayly, 95és j; Bilsaa, 107 j; Bridges, 107/;Calderwood, 212; Cartwright,119; Clark, 107 j; Cranmer, 220;Downaime, 107 j; Jam s I, 75;King, 212; Melville, 212; Parker,120; Parr, 212; Péter Martyr,212; Saravia, 212; Sutcliffe, 95 j;Whifgift, 120, Brightman, 107 j.Eml. 100. Irod. 212, 217.Meisner, Balthasar: 47.Melanchton, Philipp; 55.Meleghi Ferenc, főiskolai tanár:Carolus Stuardus, 105 j, 155, 156—60; 161; irod. 213.Melville, Andrew, skót presbyteriánushittudós: és Medgyesi, írod.212.Memoirs of Emeric Count Teckely:169 /; irod. 197.Mennyei Lámpás: ford. Bökényi,125; irod. 206.Mennyország dicsőssége: ford. Somosi,178; irod. 206.Mezőlaki János: Disputatio Theologicaés Ames, 115 ;'; irod. 223.Miege, Guy, író: The Nem Stateof England, 163 és j, 166 j; irod.195.Mikolai Hegedűs János, protestánslelkész: ford. Grosse, Tüzes Oszlop,96—7; ford. Biblia Tanúi,. Szentek Napi Száma és IstenesTselédeknek Lelki Prebendájok,97; és Bayly, 95 j, 107Milotai Nyilas István, reformátuspüspök: Agenda, 65 j; Irtovány,71 /, 74 j; és Bede, 221; és Stapleton,74; és Szi. Anselm, 65; ésWhitaker, 71; irod. 217, 221.Milton, John: Areopagitica-j& amagyarokról, 80 és j; Eikonoklastes,123; Elveszett Paradicsom,103; röpirata a válásról, 107 j;és Miskolczi, 107 j; eml. 45, 92és 103, 124, 147 j; irod. 198.Miskolczi Csulyák Gáspár, protestánsesperes: 4n£li a i Indepen>

ÍNDEX 241denfísmus, 58, 71 j, 87 j, 105 j,106 j, 107 j, 123 és j, 124 és j,146—51; Bethlen Kata könyvtárában,189.\ Kapcsolatai angolírókkal stb.: Charles I, 123, 148—51, 156; Cromweil, 148—50; Edwards,107 j; Gauden, 123, 147 j;Milton, 107 j; More, 123—4, 147j; Perkins, 87 j; Peters, 150 ésj; Whitaker, 71 j. Munkájánakforrásai között: Ellenchus motuum,Florus Anglicus, HistóriaIndependentiae, Theatrum Tragicum,147 j. Irod. 213.Miskolczi Puah Pál, teológus: Deecclesia Triumphante és Ames,109 j; irod. 223.Misztótfalusi Kis Miklós, nyomdász:kiad. Mather, NapnyugotiIndia, 177.Molnár Gergely, tanár: átdolg.Linacre- Buchanan, Rudimenta,57; Grammatica-ja és Linacre,ül. Buchanan, 190.Moray, Earl of: és Pázmány, 218.More, Alexander, protestáns hit-' tudós: Regii Sanguinis Clamor,123; és Miskolczi, 123—4, 147 j:Revisnyei könyvtárában, 189;irod. 213.More, Sir Thomas: Utópia, 51:eml. 51.Mórion, Thomas, durham-i püspök.Apológia Catholica-ja. és Pázmány,221.Nadányi János, főiskolai tanár:Oratio de Augmentis Scientiarum,Bacon hatása alatt (?), 146;irod. 217.Nádasdy Ferenc: és Charles I, 155:könyvtára, 155; irod. 194.Nádor-kódex; 51, 67.Nagy-Alföld; 9, 11.Nagy Mózes, katolikus pap: 40.Nagy Szőlősi Mihály, protestánslelkész: Lobogó szöoétnek-e ésPerkins, 87 j; irod. 221.Nagyari Benedek, protestáns lelkész:Orthodoxus Christianus,Rogers és Cameron hatása alatt,122 és j; irod. 213.Nagybányai főiskola: könyvtáralásd Schola Rivulina.Nagyenyedi kollégium: és AnneI, 167, 172 és j.Nagyvárad: 9, 101.Nánási Lovász István, protestánslelkész: ford. és kiegészíti Dyke,Szü Titka, 120—2. Kapcsolataiangol íiókkal: Ainsworth, 107 j,121 j; Ames, 117, 121 és y, AnnotaUonesAngii in Psalmos,121 jf; Attersoll, 121 j; Bolton,107 j, 121 Byfield, 121 j;Cartwright, 119, 121; Fenner,121 j; Goodwin, 121 j; Grosse,121 és j; Norton, 121 j; Perkins,87 j, 121 és j.Nánási V. Gábor: Lelki Tudakozás,22 irod. 195.Nemesség: közömbössége az országsorsa iránt, 10; hatalmi törekvései,14—20; harca a királyi hatalomellen, 14—5; a polgárságellen, 16; a jobbágyság ellen, 17;diadala, 18; politikai érzéke ésmagasabb műveltsége, 19.Németalföld |'(vagy Hollandia):46, 84, 85, 108, 115.Németország: 65.Neptunus: 69.New Model Army: 102, 108.New Plymouth: 147 és j.Newton, Sir Isaac: latinul írja főműveit, 29; hatása korára, 165;Magyarországon piaristák ismertetik,192.Nikléczi Boldizsár, református lelkész,gályarab: Angliában jár,170 és j; irod. 198.Noe, 68, 157.

Nógrádi Mátyás, református püspök:véleménye az irodalmi eredetiségről,35; lefordítja HildersamIdvösség kápujá-% Í176—7;és Bayly, 95 j; és James I, 76,176; és Twisse, 107 j.Noirthumberiand: 65 j.Nocton, John, new-englanid-i hittudós:és Nánási, 121 j.Obseroations upon the Warre ofHungary: 168 j; irod. 198.Ockham, William, középkori bölcselő:ismerik a 16. századi Magyarországon,51; a 17. századelején, 65 és j; és Alvinczi, 65 j.O'Connor, Bemard, orvos: ésChladenius, De Mente BernardiConnor, irod. 209.Olaszország: 46, 132.Oroszország: 80, 81.Orrery, Earl of: Mustapha-ja ésMagyarország, 169 és j.Otrokocsi Fómzs Ferenc, hittudósés történész: Angliában jár, 170;latinul értekezik, 30; ApocalypíicaTuba-ja és William III,167 j; Origines Hungaricae ésTheologia Prophetica című munkáiOxfordbajai késizülnek , el,170 és j; irod. 198.Ovidius: 47.Owen, John, epigrammairó: EpigrammátRevisnyei könyvtárában,189.Oxford: az egyetemen latinul tanítanak,24; itt tanul, angolokközül Bayly, 91; magyarok közül,Bakai, 63; itt dolgozik Otrokocsi,170 és j; Gyöngyösi Pál,171; eml. 65.örsy Zsigmond, követ: 24.Nyéki Vörös Mátyás, prépost: íróimunkásságával istenes életrebuzdít, 41; átdolgozza Map költeményéta test és lélek beszélgetéséről,67, 191; eml. 192;irod. 205.Paget, Lord William: Magyarországonjár, 168 j; barátságos fogadtatása,171—2;- magyarbarátsága,167; és Almási, 168.Pallas: 158.Pápai Páriz Ferenc, orvos: és Basire,125.Pápisták méltatlan üldözése a vallásért:106 és j.Paris: 56, 58, 122.Paris, Matthew, szerzetes és történetíró:65 és j.Parker, Róbert, puritán hittudós:De Politia Ecclesiastica, 120;és Felvinczi, 120; és Medgyesi,120; irod. 212, 215.Parr, Elnathan, hittudós: és Medgyesi,212.Paynell, Thomas, fordító: ScholaSalernitana, ford. FelvincziGyörgy, 183—5; Bod könyvtárában,189, 190; új kiadásai, 190és /; irod. 207.Patai Balog János, református lelkész:ford. Lelki Igazgatás, 178—9; és Donne, 179.Pázmány Péter: véleménye Magyarországhelyzetéről, 10; nyelvezete,27; párbeszédességre való; hajlama, 37; Imáéságoskönyoéneknagy sikere, 32; kapcsolataia Bibliával, 43; Kalauz-a.42,;véleménye az angol reformról,70 j. Munkái: Diatriba Theologica,70; Felelet Magyarinak,65 j, 70; Kalauz, 42; Levelei, 10,70 Reövid Felelet, 72; Az Sz.Irásrul, 70 j; Üj tudományokhamissága, 70, 73 j, 75 j. Kapcsolataiangol írókkal stb.: Bale,72; Boleyn, Anne,x218; Cope,218; Elizabeth I, 218; Hamilton,218; Jewel, 73; Linacre ésBuchanan, 57; Moray, Earl of,

218; Mórion, 221; Rainolds, 75;Tunstall, 221; Whitaker, 70;Wycliffe, 75; Liber de persecutioneAnglicana, 218.Példák könyve: 51.Pendleton, Henry, katolikus hitvitázó:53.Pepys, Sámuel, naplóíró: Naplója,164 és j; irod. 195.Perkinsi, AViJlium, Ihittadás: (élete,87; az „alkalmazkodók" közétartozik, 83; hírneve, 64, 87 ésj; Ames mestere, 89; CaíholicusReformátus, ford. Kecskeméti C.János, 87—8, 71 j, 75 /, 88, 96;Az ember életének módjáról,ford. Iratosi, 88—9; Patika SzerszámosBolt, ford. Iratosi, 88—9;53 ;'; A lelkiismeretnek akadékiról,ford. ismeretlen, 89—90és j, 116, 189; Kettős kereszt,ford. Debreczeni T. István, 90,173; Lelki Bölcseségre TanítóOskola, átdolg. Csúzi Cseh Jakab,90—1 és j; 173; Kapcsolataimagyar írókkal: Csúzi CsehJakab, 91; JFelvinczi Sándor, 87Miskolczi, 87 j; Nagy Szőlősi,87 j; Nánási, 87 j, 121 és j; SzilágyiBenjámin István, 71 j.Eml. 45, 47, 98, 108, 173, 189.Írod, 207—8, 209, 221.Peíer Martyr, hitujító: és Medgyesi,212.Péterify András: könyvei, 34.Peters, Hugh, independens lelkész:és Miskolczi, 150 és j.Petrőczi Kata Szidónia; 45.Philibert: 66, 67.Philpot, John, protestáns vértanú:94.Pius, V, pápa: 54.Platón: 154; Politeia, 77.Plinius: 50.Podensteiner, Johann; Claois LinguaeAnglicanae, 151; irod. 195.Pole, Reginald, canterbury-i érsek:és Dudith, 182—3.Polgárság: kénytelen elismerni anemesség felsőbbségét, 15—7;materialista életszemlélete, 18.Polydorus Vergilius: Anglicae HistóriáéLibri XXVI, 50; irod. 217.Ponciánus históriája; 37, 47.Popé, Alexander, költő: UniversalPrayer, 164; felirata Newton sírjára,165.Portugália: 56.Pósaházi János, főiskolai tanár:Introductorium Philosophicum ésAmes, 115; 116; Disputatio Ethicaés Duns Scotus, 222; DisputatioPolitica és Hobbes, 222; eml. 25j; irod. 218.Poyntz, Sydnam, katona: Magyarországonjár, 80; útleírása, ATrue Relation, 80 j; irod. 198.Prayer Book lásd Book of CommonPrayer.Prédikáló székbeli szikrák: ford.Tolnai Istvánt, 126; irod. 205.Prideaux, John, worcester-i püspök:Fasciculus ControversiarumTheologicarum és Koimáromi, 107j, 22,1.Pride's Purge, az angol parlament„megtisztítása": 150 j.Prynne, William, puritán hitvitázó:85.Public Record Office, londoni levéltár:167.Puritánság: — Angüában: lényege,84; ellentétei az államegyházzal,82; küzdelme a hatalomért, 83—4, 147—50; gyors hanyatlása,102; világszemléletének elterjedése,103; hatása az angol vallásosságra,163—4: nem békülmeg az államegyházzal, 163. —Magyarországon: Tolnai Dali„ligája" és a szatmárnémeti zsinat,85—6; a puritánság ellenzéke,105—6; a puritán világ-

szemlélet elterjedése protestánsainkközött, 106.Pyramus és Thisbe: 57, 47.Pythagoras: 154.Rabutta: 172.Radvánszky-kódex: 34, 58.Rainolds, John, Corpus ChristiCollege (Oxford) elnöke: Oratioad Anglica Seminaria és Dengelegi,220.Rainolds, William, katolikus hittudós:Calvino-Turcismus ésPázmány, 70, 74—5 és j; irod.218.Rákóczi Ferenc, II, fejedelem:nem tudja megszerezni az erdélylékbizalmát, 13; sokáig lekötia császári erőt, 15; udvart tartKassán, 16 j; szabadságharcapórlázadásnak indul, 18; a franciákratámaszkodik és így elhanyagoljaaz angol kapcsolatokat,163; diplomatái Angliában, 171:és Stepney, 168; és Anne I, 172;Recrudescunt, 30.Rákóczi György, I, fejedelem:11, 16 j, 23, 53; szövetsége CharlesI-el, 63.Rákóczi György, II, fejedelem:erdélyi fogalmakban gondolkodikés szem elől téveszti az általánosmagyar érdekeket, 11; ahitről vitázik a császár követével,24—5; Cromwellhez írt levele,123, 156; és Charles I halála,156.Rákóczi Zsigmond: 123.Ramee, Pierre: 111, 137.Ráskai Gáspár: Vitéz Francisco,47.Rawley, William, Bacon életrajzírója:132.R. D., angol író: Historical andPolitical Observations, 29, 168 j;tanúbizonysága a magyarok latintudásáról, 29; irod. 198.Regis Angliáé Caroli vita et Régimen:Nádasdy könyvtárában,155.Revisnyei Reviczky János tanácsos:könyvtára, 189; irod. 193.Richards, Jaoob, hadmérnök: leírjaa budai ostrom történetét,A Journal of the Siege and Takingof Buda, 168 és j; irod. 198.Rider (vagy Ryder), John, killaloe-ipüspök és Komáromi, 10?j, 153 és j.Ridley, Nicholas, londoni püspök,vértanú: 94.Rimay János: lefordítja Buchananegy zsoltárát, 60; irod. 219.Rodenborch, Johann: 47.Rogers, John: Doctrines of Faithés Nagyari, 122 és j; eml. 107;irod. 213.Róma: 96, 104, 181, 182.Rotterdam: 109.Royal Society, angol tudományosakadémia: 164, 165.Rudolf, I, magyar király: 14.Rupert, herceg: Bethlen Gábor keresztfia,62; Charles oldalán fellépa parlament ellen, 148.Rutherfoa-d, Sámuel: De GratiaDei-je Demétei könyvtárában,107 j.Ruyter, Michiel de, hollandi tengernagy:25.Rycaut, Sir Paul, utazó: Historyof tlie Turkish Empire, 168 j;irod. 198.Ryder, John, lásd Rider.Rye House-összeesküvés: 176.Salamon, bibliai király: 38, 43.Sales-i Szent Ferenc: 21.Salisbury (Wiltshire): 72. -Sámbár Mátyás, jezsuita hitvitázó:25, 42; Egy Vén Bial orrára valóKarika, 25 j; irod. 195.Sanders, Nicholas, hitvitázó: ésJesvita páterek, 76; irod. 220.Sándor Béla, diák: 157.

Sándor István: Magyar könyvesház,174 és j; irod. 194, 210.Saravia, Hadrian a, hittudós: ésMedgyesi, 212.Sárospatak: 110.Saunders, Laurence, protestánsvértanú: és Köleséri, 176; ésMedgyesi, 94Saumaise, Claude: 147.Schaum Konstantin, követ: Angliábanjár, 101.Schirmer János, kereskedő: 33.Scliola Rivulina: könyvtára, 34,65,71; és Perkins művei, 87, 88; ésSutcliffe művei, 95 j; másodikkönyv jegy zekében 50 angol mű,106; 122; irod. 194Scotus Erigena, bölcselő: 72.Scultetus, Ábrahám: 44, 47.Segner, Paul: 44.Seneca: 38.The Seraskier Bassa: 169 és j;iröd. 198.Shakespeare, William: 45, 51.Sidney, Sir Philip, író: Magyarországonjár, 58; Arcadia-ja, 123.Sikó János, teológus: VindiciaePro Deitate Spiritus Sancii c.műve és Biddle, 223.Sikriiul de aur: románra ford.Vinezi János, lí26 j; irod. 204.Simon Zelotes: 96.Skaritza Máté, hitujító: Angii'banjár, 49. !,Skócia: 99, 150, 158, 159.Sodorensis Ecclesia: 96.Somerset: 99.Soimosi Petikó János, reformátuslelkész: ford. Igaz út, 125; ford.Magyarország dicsősége, 178; ésBayly, 95 j, 107 j.Spenser, Edmund, költő: 51.Spinoza, Benedikt; 29.Squirearchy, angol köznemesség:84, 166.Stapleton, Thomas, katolikus hitvitázó:élete, 74; hírneve, 64;Promptuarium Morale, 74 j;Opera, 74 j; és Balásfy, 74 és j;és Dengelegi, 74 és j; és Keresztúri,74 és j; és Milotai, 74 és j;eml. 70; irod. 217, 219, 220.St Paul's Cathedral (London): 182.Statilio János, püspök: Angliábanjár, 49.Stepney, George, diplomata: közvetít,Rákóczi és Bécs között,167—8.Stirlingshire: 56.Stobaeus György: 70 j.Stuart-ház: 62, 81, 167.Suarez: 76.Sucquet, Antoine: 46.Sunderland, Earl of, államférfi:és a magyarok, 167 j.Sutcliffe, Matthew, exeter-i dékán;95; és Medgyesi, 95 j: és aSchola Rivulma könyvtára, 95 j;irod. 212.Svada: 159.Svon College (London): 181.Szászy János: könyvei, 34, 74 j.Szatmári örvös István: 46.Szegedi Veres Gáspár: Két nemesifjak, 47.Szeli L. György: De Veris Notisés Ames 109 /; irod. 223.Szenczi A. Pál: Medulla TheologicaIllustrata, 115; és Ames,115; irod. 213.Szenczi Kertész Ábrahám: kiad,Ames, Theses Logicae, 118.Szenczi Molnár Albert: Zsoltárfordítás,32; eml. 92.Szent Ágoston, hippói püspök: ALéleknek Istennel való magánosbeszélgetései, 41.Szent Ágoston, Canterbury elsőérseke: 96.Szent Ágoston Vallása: ford. Medgyesi,92, 93 /, 96; irod. 208.

Szent Anselm, canterbury-i érsek:és Milotai, 65 j; irod. 221.Szent Bernát, clairvaux-i 67, 91.Szent; Columba, hittérítő: és Marosvásárhelyi,217.Szent Ignác élete: 38.Szent Jeromos: 50.Szent Pál, apostol: 96.Szent Pál-templom (London): 85.Szentek Napi Száma: ford. Mikolai,97, 107 j.Szentírás (vagy Biblia): 35, 38, 59,41, 45, 47, 51, 64, 72, 77, 82, 93,110, 112, 122, 123, 125, 126, 136,154, 157, 174; lásd még AuthorizedVersioni,Szentgyörgyi P. István, reformátuslelkész: ford. Ames Medullajából,Jó cselekedetek gyémántköve, 114.Szentiványi Markos Dániel, unitáriuspüspök: Angliában jár, 101.Szép Magyellona: 37, 47.Szepesség: 12.Szepsi András: Döghalál elleni orvosság,43.Szepsi ("sombor Márton, kassai iskolamester:Angliában jár, 63;bánkódik, hogy nem láthatjaCambridge-1, 71; útleírása, EvropicaVarietas, 63 és j, 65 j, 7187 j; és Perkins, 87; irod. 218.Szepsi Korotz György, reformátuslelkész: és James I, 75; és Whitaker,71 j.Szilágyi Benjámin István, főiskolaitanár: Acta synodi nationa-Us, 71 j, 86 j, 95 j, 105 j; ésBarclay, 98 j: és Twisse, 95 j:irod. 198.Szilágyi (Sylvanus) György, klaszszika-filológus:Londonban telepszikmeg, 170 és j.Sz. Patrícius Purgatóriumjárólvaló História: 43, 179, 192; irod.208,Sztárai Mihály, hitujító és író: 57.História Cranmerus Thamás állhatatosságáról,52—4; irod. 213.Taaffe, Francis lásd Carlingford,Earl of.Tacitus: 50.Tállyai János, teológus: Cambridge-bentanul, 63.Tar Lőrinc: Angliában jár, 179.Tarczali Pál, teológus: Angliábanjár, 169, 170 j.Tatai Ferenc református püspök:ford. Doddridge, Az igaz kegyességnekkezdete, 189.Taylor, John lásd Cardmaker.Taylor, Thomas, puritán lelkész:és Komáromi, 107 j; 152.Teleki Mihály, erdélyi kancellár:13.Temérdek Ferenc, diák: 157.Tesseni Vencel: 47.Thaba Tamás: De Justificationehominis peccatoris c. munkájaés Ames, 109 j; irod. 223.Thames, folyó: 74.Theatrum Tragicum Londinense:és Miskolczi, 147 j.Thedi János, diák: 157.Themistokles: 154.Thetis: 68.Thomas Hyberinicus, középkorihittudós: Flores Doctorum, 208.Thököly Imre, fejedelem: a törökkelszövetkezik a német ellen,15; udvart tart Kassán, 16; jólismerik Angliában, 169 és j.Thukydides: 154.Thurzó-család: 116.Tinódi Lantios Sebestyén: 58.Tintinnabulum tripudiantium: 191 j.Tisza: 74.Tiszabecsi Gáspár, reformátuspüspök: 114.Tisza-Varsányi Dániel: reformátushittudós: Compendium Analyticumet Exegeticum-a és Ames,110, 117, 173; irod. 214,

INDEX 24?Toleration Act, angol türelmi törvény:163.Tolnai Dali János, főiskolai tanár:Angliában jár, 80; „ligát" kőit,85; hitujító törekvései, 71 j; ésAmes, 85, 109, 110 112; DáneusRácai, 112; eml. 100; irod. 214.Tolnai F. István, tanár: Angliábanjár, UOH; Disputatio theologica,115 j; ford. Prédikáló székbeliszikrák, 126; és Ames, 106 /.Tolnai Mihály, teológus: DePresbyterio, 223.Tóthfalussy-féle kézirat: 191 j.Tower (London): 181.Townson, Róbert, mineralógus:Magyarországon jár, 106; útleírása,Traoels in Hungary, 106í; irod. 198.Töltési István: kiad. Ames, DeConscientia, 117; véleményeAmes-ről, 173.Török megszállás: hatása a hódoltságban,9; a királyi Magyarországon,10; Erdélyben, 11—4.Trója: 50.Tudor-uralkodók: 61, 64, 82, 104.TunsMl, Cuthbert, durham-i püspökés Pázmány, 221.Turkey Company, kereskedelmitársaság: 168.Tussai János: ford. Jewel, Apológia,191 és j,Twisse, William, puritán hittudós:71 j, 95; és Nógrádi, 107 j; ésSzilágyi, 95 j.Ujváry Imre, diák: 157.Ussher, James, armagh-i érsek:és Komáromi, 175; és Köleséri,175; irod. 216.Utazók: magyarok Angliában, 49,50, 63, 80, 101, 169—71; angolokMagyarországon: 80, 101, 167—8.Uti Társ: 33.Uzoni J. Boldizsár, teológus: BreoisMateri&-j& és Ames, 109 j;irod. 223.Váczi András, főiskolai tanár: AMiatyánk megoltalmazása c.műve és Ames, 112; irod. 214.Valkai András, szép história-író:Prister Johannes-e és Mandeville,51; irod. 214.Vallásos érzés: uralkodó szerepe a17. századi Európában, 20; Magyarországon,22—6, 31; jobbágyokközött, 23; polgárok ésnemesek között, 23—5; fanatizmussáfajul, 25—6; nagy szerepeAngliában, 64.Vanbrugh, John, építész: 166.Vecsei M. István, református hittudós:Analypica-ja és WilliamIII, 167 j.Venus: 84.Vépi Benedek: könyvei, 34, 41 j,95 j.Verancsics Antal, püspök: Angliábanjár, 49.Verbőczy István: Hármaskönyoe,17.Vergilius: 47.Vígkedvű Mihály, polgármester:önfeláldozása, 22.Villegas, Alfonso: 46.Vinczi János: románra fordítja aKegyes Tselekedetek Rövid ösvényké-jét, Sikriiul de Aur, 126és j.Virel, Matthieu: 45; A KeresztyéniVallásnak Fundamentumi angolbólford. Gyöngyösi László,45 ;'; irod. 208.Vlie, folyó: 154.Wales: 99.Wallis, John, matematikus: 153 ésh 156.Warbeck, Vitus: 47.Warmer Kristóf, nyelvész: Gazophylacium,185—7; irod. 218.

JWeber, Johann Adam: Fejedelmilélek, 38,Wedelius: 47.Wendelin, Friedrich: 47, 115; irod.212.Wesselényi-szöTetkezés: 15.Weston, Edward, katolikus hitvitázó:és a Jesvita Páterek, 107;*; irod. 220.Weszelin Pál: 43.Whitaker, William, reformátushittudós: és Pázmány, 70 és j-Kapcsolatai más magyar írókkal:Dengelegi^ Felvinczi, Medgyesi,Milotai, Miskolczi, SzepsiKorotz György, Szepsi CsomborMárton, Szilágyi mind 71 és j.White, Francis, ely-i püspök: ésKomáromi, 107White, Thomas, Syon College alapítója:181 j.Whitehall (London): 182.Whitgift, John, canterbury-i érsek:színvallásra bírja a puritánokat,87; vitája Cartwrighttal,120; és Medgyesi, 120; irod.212.Wien (vagy Bécs): 116.Wight, sziget: 149.Wiloox, Thomas, puritán hittudós:és Komáromi, 107 j, 152.Willet, Andrew, protestáns hitvitázó:és Komáromi, 107 j, 152.William III (of Orange): és II.Apafi Mihály, 167; és Vecsei, 167és Otrokocsi, 167 j; népszerűségeErdélyben, 171; eml. 167,168.Witfelt, Péter: 47.Wittenberg: 134.Wood, Anthony á, történetíró:Athenae Oxonienses, 54 j; irod.195.Wortley-házaspár: 170.Wortley-Montague, Mary: Letters,198.Wren, Christopher, építész: 165,166.Wyeliffe, John, hiiűjító: 65 és j;és Alvinczi, 72; és Drégelypalánlki,117.Wykeham, William of, winchester-ipüspök: 72.York, város: 166.Zabanius Izsák, hittudós és bölcselő:56.Zádori M. István: Angliában jár,170.Zólyomi Boldizsár: Manuale, 40.Zrínyi Miklós: reformterveinek bukása,11; stílusának latinos elemei,30; hadtudományi munkáikéziratban terjednék, 34, 132; aSzigeti Veszedelem nem népszerű,32, 38; Török Áfium, 45 j;Vitéz hadnagy, 30 j, 132 és j;véleménye Angliáról, 45; ésBacon, 132—4, 161; és Charles I,155—6; és Leslie, 168 és j; irod.222.Zrinyivár: 101.Zsuzsanna: 43.Zwingli, Ulrich: 55.

Az Országos Széchenyi Könyvtárcimű sorozatban eddig megjelent:KiadványaiI. Hofímann Edith: A Nemzeti Múzeum SzéchényiKönyvtárának illuminált kéziratai.II. Gárdonyi Albert: Régi pesti könyvkereskedők. „III. Goriupp Alisz: A Magyar Nemzeti Múzeum llirlaposztáiyafennállásának első fiélszázadában.: 1884^—Í934.IV. Ivónyi Bélai Könyvek, könyviárak, könyvnyomdákMagyarországon. 1331—1600.V. Hubay Ilona: Missalia Hungaríca. Régi magyarmisekönyvek.VI. Trócsányi Zoltán: A XVIII. század magyar nyomtatványainakmeghatározása.