TARTALOMJEGYZÉKÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR - URBANISZTIKA TANSZÉKB U D A P E S T I M Ű S Z A K I É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E MKŐSZEG KOSZEG - VÁROS VAROS - ÉPÍTÉSZETEPITESZETBEVEZETŐ - KŐSZEG 2007 01PROGRAMADÓ: GYÖNGYÖSSZIGET REVITALIZÁCIÓJA 02SZÖVÉNYI ANNAKŐSZEG A KŐSZEGIEKÉ! VIZSGÁLAT / PROGRAM / KONCEPCIÓ 08BACHRATY ZSÓFIA, JAKAB GYULA, KOLLÁTH ZSUZSA,RADNÓTHY SZABOLCS, PETHŐ REGINAEXIT – KIFELÉ A VÁROSBÓL 13MOLNÁR ADRIENN, KERTÉSZ RÉKA, TÓTH SZILVIA, VARGA NOÉMIKŐSZEG, EITNER MALOM – ALKOTÓ/KIÁLLÍTÓHÁZ 14TÓTH SZILVIAMALOM INTÉZET – FILMMŰHELY A STIPKOVICS MALOMBAN 19SZACSVAY GERGELYKÉZMŰVES JÁTSZÓHÁZ 21PETHŐ REGINAHOBBY-HÁZ A TÓPARTON 25BENKE ANIKÓDIÁKSTÚDIÓ – KILÁTÓ/KIÁLLÍTÓ/KÁVÉZÓ/MŰTEREM 27SZIKRA KATASZÍNKEVERŐ – KÉZMŰVES JÁTSZÓHÁZ AZ EITNER MALOMBAN 33GERMÁN TIBORMEDENCE – SZABADTÉRI SZÓRAKOZÓHELY A RÉGI STRANDON 35VARGA NOÉMIINTERAKTÍV MÚZEUM 37GARAY MÁRTONAUTONÓM HÁZ – STIPKOVITS MALOM 39RADNÓTHY SZABOLCS
ÉPÍTÉSZMÉRNÖKI KAR - URBANISZTIKA TANSZÉKB U D A P E S T I M Ű S Z A K I É S G A Z D A S Á G T U D O M Á N Y I E G Y E T E MBEVEZETŐKŐSZEG - VÁROS - ÉPÍTÉSZETKőszeg eredete szerint patakpartra települt város: nevét is a Gyöngyöspataknémet alakjáról /Güns/ kapta. Hosszú évszázadok során alakítottákki a vadpatak melletti mai Malomárkot, melynek épített medre szabályozhatóvízhozamával sokféleképpen hasznosítható volt. A Gyöngyös vadárkát is szabályozták, mely ma a Malomároknál 2 méterrel mélyebbenszalad hol eltávolodva, néhol pedig megközelítve azt. E két patakág öleliközre a város teljes 3 km-es hosszában elterülő zöld „szigetet”.A történelemben messzebb tekintve megállapíthatjuk, hogy Kőszeg múltszázadi „virágkorának” mozgatórugóit a partra települt gyárak és a köréjükgyűlt iparos, polgári réteg jelentették. Ekkor épült ezen észak-déli tengely„túlpartján” a város két jelentős tanintézménye is: A Katonai Főreál (OttlikGéza: Iskola a határon) és a MÁV Árvaház gyermekotthon. Ekkor még minda külső, mind a belső várárkot víz borította, melyet részint a Gyöngyösbőlrészint a hegyről jövő vízfolyásokból töltöttek fel.A malomág mentén a kor tanúiként máig állnak – sajnos egyre romló állapotban– ezek a gyönyörű ipari műemlékek: olyan különlegességektalálhatók itt, mint a Posztógyár, Szappangyár, Botgyár vagy a „felső”Nemezgyár, mely közel s távol Közép-Európa egyetlen nemezgyára, alegközelebbi Lengyelországban található. A két patakág közti vonzó helyekkel,élőhelyekkel (füzes, égeres, lápos), zuhogókkal, zsilipekkel, a hozzájukkapcsolódó értékes régi ipari épületekkel teli patakköz különlegesvilága az 1965-ös árvíz utáni „meder mélyítés” után csak nyomokban maradtmeg.A környezetvédelmi, tájépítészeti és vízügyi szempontból ma már durvának,hirtelen megoldásnak tartott beavatkozás, az őshonos flórát tönkretette,a zuhogókat megszüntette, betemette. A Gyöngyös- patak („vad”árok)a mélyítéssel szintben eltávolodott a városlakóktól, 4 m-rel lejjebb megközelíthetetlenülkét hatalmas rézsüfal közé szorult. Az ipari épületek pediga technika fejlődése és a múltrendszer kisiparos réteget nem támogatópolitikája miatt megüresedtek, gazdátlanná váltak, romosodnak.Feladatunk a különleges helyzetű és hangulatú patakpart felélesztésevolt - valódi REvitalizációja - hiszen a parti városrész és a hozzákapcsolódósziget, még néhány évtizede is sokkal élőbb volt: zuhogók, zsilipek szabdalták,szolgálva a malomárok partján az ipari épületeket és a vízmennyiségszabályozását. Ebből a vízi világból kívántunk megcsillantani egy-egydarabkát, az értékes régi épületállomány hasznosításával pedig az építettKŐSZEG KOSZEG - VÁROS VAROS - ÉPÍTÉSZETEPITESZETA TANTÁRGYELŐADÓJA:PÁLFY SÁNDOR DLAtanszékvezetőegyetemi tanárTÁRGYFELELŐSE:FONYÓDI MARIANN PhDegyetemi adjunktusA KIADVÁNYT KÉSZÍTETTE:FONYÓDI MARIANN PhD
Change language