Isten mellett - Vetés és aratás

vetesesaratas.hu

Isten mellett - Vetés és aratás

NAÁMÁN GYÓAz előző számban megjelent cikkben már olvastuk,hogy a lepra a bűn ábrázolása. Most aztlátjuk, hogy egy kislány Izráel országából mikéntmutatja meg a gyógyulás útját a szír hadseregparancsnoká nak (2Kir 5,2­9). Itt az is nyilvánvalóvá vá lik, hogy senki sem tudott Naámánonsegí teni, sem arám kirá lya, sem Iz ráel királya. Damaszkuszistenei sem tud tak megkön nyeb büléstnyújtani neki. Ezért kellett Naámánnak elmen nieElize ushoz, az élő és igaz Isten kép vise lőjéhez.egy kislány izráel OrszágábÓlNaámán gyógyulásából teljesen világos lesz, hogymeg váltásra csak Izráel Istenénél lehet ta lálni.Egyedül csak Ő tudta megtisz tí ta ni Naámánt aleprától. Sőt, Ő az, aki még a bűn se beiből is megtud gyó gyítani. Nekünk azonban hittel oda kelljön nünk Őhozzá, és nem szabad szaba dí tásunkate világ varázs lói tól várnunk (11.v.). Az élő és igazIsten az, aki rajtunk se gíteni tud.Megindító, hogy egy Izráel országából valókislány mutatja meg a szabadulás útját a szírhadsereg hatalmas parancsnokának. Ezt a gyermeketszíriai rablók csapatai hur colták el és ad tákel a damaszkuszi rabszol gapiacon. Ez való já banítélet volt, ami Is ten népét érte, amelyet márMózes megjövendöl: „Fiaid és le ányaid más néphatalmába kerül nek, te pedig csak nézed, és epekedszutánuk mindennap, de nem tehetsz semmit”(5Móz 28,32). Ezt Isten en ged te így történni, Őirá nyította az esemé nyeket.A kislány – akinek Naámán felesége lett az úrnője– szerencsére nem hagyta, hogy új környezetébena gyűlölet érzései uralkod janak rajta. Fiatal koraés a nehéz körül mények ellenére, amelyek közöttaz idegen országban volt, tanúságot tett IzráelIstené ről, és még az ellenségeit is szerette. „Bárcsakeljuthatna az én uram a sa máriai prófétához,az majd meggyógyítaná!” (3.v.) Mi, mint hívőkugyan csak képviselői, követei vagyunk Jézus Krisztusnak,és örömmel kel lene bizonyságot ten nünkarról a remény ségről, ami bennünk él (2Kor 5,20;1Pt 3,15). Tudatában va gyunk­e vajon ennek ama gasz tos elhivatá sunknak?Ennek a kislánynak erős volt a hite Iste nében ésaz Ő prófétáiban. Honnan tudta, hogy Elizeuskész és képes arra, hogy meggyó gyítsa Naámánta bélpoklosságból? Egyedül csak az ő hite értettemeg vele, hogy Elizeus már sokféle csodát tett, deegy leprást nem gyógyított még meg. Bár akkoribansok leprás volt Izráelben, ezek közül senkisem gyógyult meg (Lk 4,27). Mindazok után,amik történtek, Istennek meg kellett bün tetniea népét, mert bálványokat imádott. Egyetleniz ráeli sem gyógyult meg e napokban, csak a szíriaiNaámán. Isten ke gyelme ez által kiterjedt apogányokra is.Útban izráel királya FeléNaámán felesége hitt a kis rabszolgalány szavainak,és beszámolt róla a férjének is. Naámán pedigelmondta Szíria királyának (4. v.). Közben kiderülta hadsereg főparancs nokának a betegsége.Diplomatikusan fogla koz tak az üggyel (aho gyanorvosi kérdésekben az ókorban szoká sos volt).Megszületett a szá ndék, hogy Izr áel ki rálya akkor„a samáriai prófé tá hoz” fordul, aki végül is világimérték szerint alattvalója volt.Naámán, a királya ajánlólevelén kívül bő kezűajándékot is vitt magával. Szíria királya kész volta saját gazdagságából is hozzájá rulni, hogy egyiklegjobb alattvalóján segít sen. Az ajándék 340 kgezüstből, 70 kg aranyból és 10 rend ruhából állt(5.v.). Az arany és az ezüst értéke, átszámítva többmillió eurót képviselt.Naámán elérkezett Samáriába a levéllel, amelybenez állt: „Most, amikor ez a levél hoz zád érkezik,kérlek, hogy gyógyítsd meg poklos ságából a szolgámat,Naámánt, akit hozzád küldtem” (6.v.). Naámánmegérke zése és a le vél nagy felháborodástváltott ki Izráel királyá nak udvarában, a királyezt a levelet ürügynek tekintette, provokációnaka háborúra (7.b.). Kétségbeesésében megszaggattaa ruháit; mást nem is lehetett várni Jórámkirálytól (3,13), mert jól tudta, hogy ő nemaz istenek fia, akitől gyógyító erőket lehetneel várni (gyakran így látták a pogány né peka királyaikat).10Vetés és Aratás Vetés és Aratás


GYULÁSA 2.Azonban hiába használta fel Isten nevét, amikorezt mondta: „Hát Isten vagyok én, aki megölhet éséletre kelthet, hogy ideküld ez én hozzám egy embert,hogy meggyógyítsam bél poklosságából?!” CsakIsten, aki a be tegséget küldte, tud megkönnyebbüléstadni, és holtat elevenné tenni.elizeusnálÚgy látszik, hogy Jórám király egyáltalán nemgondol Elizeusra, bár a próféta volt azok banaz időkben a kulcs Isten áldásaihoz. Isten az Őszolgája által nyújtott segítő kezet Izrá elnek. Dea prófétát nem tisztelték a ma ga vá rosában, úgytűnik, hogy ismét a fő városban élt (2,25; 6,32).Saját magának kellett kezdeményeznie, ezért akövetkező üzenetet küld te a királynak: „Miértszaggattad meg a ruhá dat? Jöjjön ide hozzám az azember és tudja meg, hogy van próféta Izráelben!”(8b v.). Így Naámán végül elment Elizeushoz,a prófé tá hoz, akit „Isten emberének” is hívtak.Most hát eljött a meg felelő személyhez, az élőIsten képviselőjéhez, akinek való ban van erejeahhoz, hogy öljön és megeleve nítsen.De volt még egy probléma. Naámán tu datá banvolt magas tisztségének, és mél tóságteljesen érkezett,„lovaival és kocsijá val” (9.v.) Büszkén álltmeg Elizeus házának ajtajánál. Azonban így nemmehe tünk Istenhez. Naámán nem kaphatott segítségetazon a mó don, ahogy elképzelte, ha nemcsak azokkal a felté telekkel, amelyeket Isten kínáltneki. Pontosan ez az, amit minden bűnös embernekmeg kell ta nulnia, hogy Istenhez csak a magaméltatlan ságának a tu datában közelíthet. Nincsértelme megpró bálni, hogy a magunk ere jébőlmegja vuljunk, vagy a megváltásra rászol gáljunk.Úgy kell jönnünk, amint vagyunk, mint egy elveszettbűnösnek, és akkor Ő elfo gad bennünket.Ingyen kegyelméből teszi ezt.engedelmesség és FelismerésValószínű, hogy Naámánt kétségek gyö törték:Izráel Istene irgalmat fog gyakorolni egy pogányszíriaival is? De hamarosan rá kel lett jönnie,hogy Isten irgalma nemcsak széles, mintaz óceán, hanem ingyenes is, mint a napfény.Miután a királyi palotában csak hitet lenséggelés gyanakvással találkozott, a próféta házábanmást tapasztalt. Ott semmilyen cere mónia nemfogadta, ajándékaira nem tar tottak igényt, éshálapénzt sem vártak el tőle. A próféta egyszerűutasítása viszont sértette a büszkeségét. Hogy ő,a nagy szíriai hadvezér a Jordán vizébe merüljön,ez nem illett társa dalmi helyzetéhez.De Naámán tisztulás utáni vágya győzött hirtelenindulata felett. Ő, aki megszokta, hogy parancsoljon,és engedelmeskednek neki, most alázatosanenge de l meskedik. A „nagy ember” (1. v.) „kis gyermekhez”lesz hasonlóvá, és élvezi alázatosságaáldásait. Megtisztulását vi lágos vallomás kö vette.A leprás új életet nyert, a bálvány imá dóból Istenimádója lett, fel ismerve, hogy „nin csen az egészFöldön Isten, csak Izráelben”!A történet szépsége, hogy aki ezt a nagy embertelőször helyes útra irányította, az egy zsidó szolgálólányvolt. Ő felülemel kedett a körülményeinés alacsony helyzetén, és ragyogó példá t mutatmindannyiunk számára.Neki szívből gondja volt földi urára, és teljesszívvel bízott mennyei Urában!kérdések1. Emberektől, e világ hatalmasaitól vársz­e segítségetés megmentést?2. Meg vagy­e győződve arról, hogy csak a nagypróféta, Isten igaz embere, va gyis Jézus Krisztustud megmenteni?3. Te is – ehhez a kislányhoz hasonlóan – képviselője,tanúja vagy az igaz és élő Is ten nek a magadkörnyezetében?4. Fáj a szíved a bűnös, szellemileg leprás embereknyomorúságát látva? Hogyan segítesz rajtuk?Adjon Isten ebben felismerést és engedel mességetmindannyiunknak!(Hilfe und Nahrung; valamint részletek a Naprólnapra együtt bibliai személyekkel c. könyvből– Evangéliumi Kiadó)2011.évi . 2011. számévi 3. szám11


12„Minden lélek engedelmeskedjék a feletteshatalmaknak, mert nincs hatalom mástól,mint Istentől…mert Isten szolgája aza te javadra” (Róm. 13 ,1.4).Sokszor felvetődik a kérdés: Lehet politikusegy hívő keresztyén? Hogyan vall erről egy polgármester,egy volt magyar parlamenti képviselő,aki a közelmúltban izgalmas könyvet jelentetettmeg a témáról…Fiatalon megjártam a nagypolitikát. Utólagderült ki, hogy nem is volt olyan nagy. Huszonévesenazt hittem, hogy csúcson vagyok,de később rájöttem, hogy akkor voltam csak amélységekben igazán. Most egy jó nagy vargabetűután ismét itthon vagyok a szülőfalumban.Polgármesterként igyekszem szolgálni Istent.Sokan kérdezik, akik korábban ismertek, és látták,mire vagyok képes: „Te Kübekházán, az Istenháta mögött?” Erre én azt válaszolom: „Nem!Az Isten tenyerén!”Milyen az Istennek kedves politikus? Ha rövidenkellene jellemeznem, csak annyit írnék: hittelszolgálja Isten dicsőségét és a nemzet javát!Emlékszem országgyűlési képviselő koromra,hogy nem sokkal a megválasztásomat követőenmár azon problémáztam, bekerülök-e majd akövetkező parlamentbe, és nem azon: mi lesza népünkkel. Sajnos, így van ez ma is! Egyikkedvenc politikusom, Churchill fogalmaztameg ezt frappánsan: „A politikus a következőválasztásokra gondol, az államférfi a következőgenerációra.”Milyen igaza volt! A politikus legyen igaziállamférfi. Az államférfiak ugyanis tudnák, hogynem az ellenzéki, vagy a kormánypárti padsorokbanülők az ellenségek, hanem a hitetlenség, ésaz abból kiáradó társadalmi bajok, problémák.Ilyenek például a szegénység, a kilátástalanság,a depresszió, a kábítószer, az alkohol és az öngyilkosság.Az államférfiak számára a parlamenti patkómásik oldalán helyet foglaló képviselők csupánellenfelek lehetnek, de semmi esetre sem ellenségek!Attól, hogy a kormányzó erők és az ellenzékieknem mindenben értenek egyet, még nemfeltétlenül ellenségei egymásnak. Igenis, szükségvan a politikában az együttgondolkodásra és azegyüttműködésre. A meghozott törvények egyszeraz azt meghozók csapdájává is lehetnek, mertIstent nem csak a célok, hanem a valós (rejtett)indítékok is érdeklik…Sokszor megrettenek, hogy magukat keresztyéneknekvalló emberek milyen szélsőségesmegnyilatkozásokat engednek meg maguknak.Semmi esetre sem az a keresztyén politikus, akimagáról azt állítja! Az sem, aki keresztet hord anyakában, a kabátja hajtókáján, esetleg egy-egysátoros ünnep alkalmával eljár a templomba,és megtéretlenül magához veszi az Úr(vacsora)jegyeit. Nem, ez képmutatás!Keresztyén politikus az, akit már elpecsételhetettIsten Önmaga számára. Szívében lettkeresztyén, mert személyes Megváltója lett JézusKrisztus. Nem a választók kegyeiért, és nem isa karrierjéért. Az ilyen embert hamar meg lehetismerni szavaiból, tetteiből, munkásságából,ahogy embertársaihoz, környezetéhez viszonyul.Ahogy azt a Biblia a Máté 7,16-17-ben írja:„Gyümölcseikről ismeritek meg őket. … mindenjó fa jó gyümölcsöt terem, a romlott fa pedig rosszgyümölcsöt terem…”Nagyon sokat jelentett számomra az, amita Biblia a Lukács 6,31-ben jegyzett le Jézustól,amelyet, szerintem az élet minden területén – így apolitikában is – lehet és kell alkalmazni: „És amintakarjátok, hogy az emberek veletek cselekedjenek, tiis akképpen cselekedjetek azokkal.” Saját bőrömön,keserű valóságként tapasztaltam meg még a világiéletemben a viszonosság eme vastörvényét! A politikábansincs ez másként, azt fogják visszakapnimindenkori vezetőink, amit egykoron adtak!Megtérésemet követően Isten engem is komolyana kezébe vett. Megkezdte átformálásomat.Nagy darabokban véste le rólam az emberi mivoltombólfakadó büszkeségemet, elképzeléseimet,és töltött meg az ajándékba kapott új élethezszükséges új látással, új erővel és minden másegyébbel is.Uram! Add, hogy a Te szolgád lehessek ésmaradhassak mindörökké!Részletek Dr. Molnár Róbert:„Egy politikus, akit rabul ejtett Isten” c. könyvébőlVetés és Aratás


„Az Úr angyala megjelent előtte, és így szólt hozzá: Az Úr veled van, erősvitéz!”(Bír 6,12)Egy anya arra kérte ötéves kisfiát, hogy menjen be az éléskamrába, éshozzon ki számára egy paradicsomleves konzervet. De a gyermek tiltakozvautasította vissza a kérését, és azt mondta: „Sötét van odabent.”Édesanyja a kisfiút bátorítani kezdte, „Jól van. Ne félj! Az Úr Jézus ottvan.” Janika így lassan kinyitotta az ajtót, benézett a sötétbe, és felkiáltott:„Úr Jézus, tudsz nekem kiadni egy paradicsomleves konzervet?“Ez a kis humoros történet Janika félelméről Gedeonra emlékeztet.Gedeonnak megjelent az Úr, és „erős vitéznek” nevezte (Bír 6,12),majd azt mondta neki, hogy szabadítsa ki Izráelt Midján kezéből (14.v.). De Gedeon félénken válaszolta: „…az én nemzetségem a legszegényebbManasséban, és én a legkisebb vagyok atyám házában” (15. v.).De Gedeon még azután is félt, miután az Úr megmondta neki, hogysegítségével legyőzi Midjánt (16. v.) Akkor Gedeon kérte Istent, tegyenjelet, hogy biztos legyen akaratában (17; 36-40 ). Nos, miért neveztea félénk Gedeont „erős vitéznek” az Úr? Azért, mert az Úr segítségévelGedeon egy napon azzá lesz.Mi is kételkedhetünk saját lehetőségeinkben és képességeinkben. Desoha ne kételkedjünk abban, amit Isten tehet velünk, amikor bízunkbenne, és engedelmeskedünk neki. Gedeon Istene ugyanaz az Isten,aki bennünket is megsegít elvégezni mindazt, amivel megbízott, hogymegtegyük.Bármilyen félelemmel szembenézhetünk, ha tudjuk, hogy az Úr Jézusvelünk van.Albert LeeImádságAdd, ó, Urunk, hogy inkább ne legyen a szívünkben imádság,mint hogy olyan imádságokat mondjunk, amelyekben nincs bennea szívünk! Mert tudjuk, ó, Isten, hogy az imádság távol tart abűntől, és a bűn az imádságtól.Add azért nekünk az imádság Szellemét, aki ezer aranynál ésezüstnél is többet ér!Segíts, ó, Isten, hogy gyakran imádkozzunk, mert az imádságpajzs a léleknek, hálaáldozat Teneked, és csapás a Sátánra!John Bunyan„A zarándok útja”c. könyv szerzője(1628–1688)2011.évi 3. számSzemben a félelemmelItt maradtam…Elhasználtan itt maradtam,mint félre tett, kopott kosár,amelynek már alja sincsen,senkinek nincs hasznára már.Sokan el is felejtettek:mi van velem? Élek–halok?Ólomlábon cammognak máraz éjszakák, a nappalok.Hála, mégis van Valaki,aki számon tart engemet,hű Teremtôm számon tartjanapjaimat, éveimet.Azt csak Ő tudja egyedül,életemet miért adta,betölti sok eseménnyellelkem gondviselô Atyja.Tudom, Atyám nem ok nélküladott erôt, napsugarat:hűségesen szolgáljam Őthosszú évtizedek alatt.Övé vagyok: Ő mondja kiegy szép napon: Szolgám, elég.Elvégezted, mit rád bíztam,lelked befogadja az ég.Itt maradtam: de nem végleg,e múló Föld nem a hazám.Tôle jöttem, hozzá megyek,kihez máshoz? Hiszen, Atyám!Pecznyík Pál13


A missziós lelkületű Isten (6.) – az emberek egyetlen Istene szeretne lenni„Mert kétszeres rosszat cselekedett né pem:engem, a folyóvíz forrását, elhagytak, hogy víztartókatvájjanak, repedezett falú víz tar tókat,amelyek nem tartják a vizet” (Jer 2,13).Tulajdonképpen Isten az Ő csodálatos teremtettvilágából felismerhető, így mondja Pálapostol (Róm 1,19-23). Ennek ellenére az embergyakran farag más istenképet. Ezek nemcsak valamilyenkőképek, hanem ide ológiák is lehetnek.Az istenképem meghatározza az életemetAz egyetlen Istennek a képét a misszio náriusoknak(Isten gyermekeinek) kell képviselniük.Az istenképet a missziónak a Bibliához hűenkell bemutatnia, különben az emberek életénekmélységeit nem érinti meg, és minden bibliaivallásosság felszínes forma marad csupán. Aszívekben marad minden a régi, továbbra is akorábbi istenkép határozza meg az életüket. Ígyle hetséges az, hogy valaki megtartja a ke resztyénhitet, és látogatja az isten tiszteletet, miközbenotthon okkult praktikáit ápolja. Előfordul, hogyegy ember „megtér” Krisz tushoz, ennek ellenéretovábbra is a pénz és a neki járó tisztelet határozzameg az életét. Felszínes megtérések esetén mindenmarad a régi, csupán vallásos öltözetben.A mindenkori kultúra istenké pének felismeréseEgy keresztyén misszionáriusnak meg kellismernie a vele szemben álló istenképét: Mi benhisz a beszélgetőpartner? Mi határozza meg azéletét? Az istenkép felderítése a „felvilágosult”nyugat-európaiak illetve az egyesült államokbeliekesetén éppúgy fontos, mint az afrikaivagy ázsiai országokban élők esetében.Hiszen mindenki hisz valamiben, és valamilyenelvek és keretek között él.A kultúrákban különböző istenképekélnek:– emberi istenkép (a múltban pl. arómai császár volt, ma vannak bálványoka gaz daságban, a szórakozásban);– anyagi istenkép (pénz, fogyasztás,jólét, bőség);– társadalmi istenkép (tiszteletem,jó hírnevem a társadalomban);– ideológiai istenkép (filozófiák, politikairendszerek);– vallásos istenkép (antik bálványimádás,kiemelt vallásosság).Az istenképnek meg kell változniaÍgy az is, aki minden egyes vallásos isten képetelutasít, elkötelezi magát egy isten képnek. Azemberek életét meghatározza va lami, ez ölthetemberi, materiális, társadalmi, ideológiai vagyvallásos alakot. A keresztyén misszionáriusnakmeg kell ismernie az emberek belső életét, hogyne csak látszat gyümölcsöket teremjenek. Azember isten képének meg kell változnia, máskülönbenvégeredményben semmi nem változik,csak keresztyén színezetet kap.Terjeszteni kell a bibliai istenképetIde különösen az ószövetségi történetekillenek:– Isten mint teremtő,– Isten kapcsolata az emberekkel,– Isten, aki szent, gyűlöli a bűnt, és elhatárolódikattól,– Isten, a bíró.Ezek előkészítik az embert az evangéliumközponti üzenetére:– Isten a szabadító Jézus Krisztus által.A Szent Szellem munkájában bíz nunk kellÍgy válik a Biblia Istene az élet közép pontjává,mindenekelőtt a tudat szintjén. To vábbi évekszükségesek azonban ahhoz, hogy a Biblia Isteneaz emberek tudatalattiját is befolyásolja. Néha úgytűnik, a kezdő hívő alig halad előre hitéletében.Ebben a fázisban nagyon fontos a misszionáriusokszámára:– bízzon a Szent Szellem munkájában;– türelmes legyen;– hűség, hogy mindig más formábanadja át az üzenetet;– az üzenet ismétlése és alkalmazása.A Biblia Istene Fiában, Jézus Krisztusbanüdvözíti az embereketEzt a bibliai isten képet kell az emberekhez eljuttatni. Ebben az Istenbenszükséges hinni, hogy valaki az örökéletet elnyerje ( Jn 6,51). Az apostolbizony ságot tesz Jézus Krisztusról,akit a Biblia Istene küldött: „és nincsenüdvösség senki másban, mert nemis adatott az embereknek az ég alattmás név, amely által üdvö zülhetnénk”(Csel 4,12).Dieter Karstädter1A misszió hála a Golgotáért!Vetés és Aratás


„Jézus Krisztus tegnap, ma ésmindörökké ugyanaz”(Zsid 13,8).Ő az Atyánál volt:„Ti lentről származtok, én pedig fentrőlszár mazom” (Jn 8,23). „… mielőttÁbrahám lett volna, én vagyok” (Jn 8,58).„Aki hiszi, hogy Jézus a Krisztus, Istentőlszül etett, … azt is szereti, aki attól született”(1Jn 5,1).Ő az Atyától jött:„… én az Istentől indultam el, és tőlejö vök; nem magamtól jöttem, hanem Őküldött engem” (Jn 8,42). „Mert megjelentaz élet, … ezért hirdetjük nektek is azörök életet, amely azelőtt az Atyánál volt,most pedig megjelent nekünk” (1Jn 1,2).„Igazságos Atyám, a vi lág nem ismertmeg Téged, de én megis mertelek, és ők isfel is merték, hogy Te küldtél engem” (Jn17,25).Ő az Atyánál van:„Többé nem vagyok a világban, de őka vi lágban vannak, én pedig Tehozzádme gyek…” (Jn 17,11). „Én az Atyátóljöttem, és eljöttem a világba; de most elhagyoma világot, és az Atyához megyek”(Jn 16,28).„Ezek pedig azért írattak meg, hogy higgyétek:Jézus a Krisztus, az Isten Fia, és ehitben életetek legyen az Ő nevében”(Jn 20,31).2011.évi . számA GOLF-ÁRAMLAT– Úgy örültem ennek a tengeriútnak, és most ilyen csúnya idő van!– méltat lan ko dott egy hölgy. Felkelta székéről, és el hagyta a barátságtalanfedélzetet.– Kellemetlen hideg! – szólalt megegy úr is, és szorosabban csavartamaga köré a pokrócát.Eközben a nagy Lloyd-gőzős a viharos hul lá mokonés a zuhogó esőn keresztül foly tatta az útját. Amerrea szem ellátott, fe hér habkoro nákkal tajtékzott atenger. Az átható hideg elriasztotta a fedélzetről alegtöbb utast.– Meddig tart ez még így? – kér de zi bosszús utasunkegy hajóstiszttől. Az ne vetve válaszol:– Holnap már a Golf-áramlatban vagyunk.Másnap reggel a méltatlankodó utas az el ső afedélzeten. Csodálkozva szemléli a meg változottkörnyezetet. Ahol tegnap hi deg, szürke víztömegvolt, most mélysé ge sen kék, csillogó tenger hullámzik.– Golf-áramlat, Golf-áramlat… – töpreng félhangosan,és vissza gon dol az iskolában tanultakra:„A Golf-áramlat a dél melegét a hideg észak ra viszi.Ha egy napon ez az áramlat irányt változtatna vagyelmaradna, akkor az északi országok hama ro sanGrönlandhoz hasonlítanának. De a Golf-áramlatnöve ke dést, virágzást, életet és mele get hoz.”Én egy más Golf-áramlatról is tudok, amely a világfagyos hidegébe folyik. Aho vá megy, megnyílnak aszívek, mert életet és meleget hoz. Ez Isten szereteteés ir gal massága: el rontott, bűnös életeket gyó gyítófolyam. Nél küle hi deg a világ, önzés és bűn uralkodik,kí méletlenül érvényesül benne az erősebb jo ga.És ebbe a kemény, ir gal matlan vi lágba küldte elIsten az Ő Fiát, mert: „Irgalmas és kegyelmes az Úr,tü relme hosszú, szeretete nagy” (Zsolt 103,8).15


Mikor én kerestelek tál,tem,„Énekeljetek az Úrnak új éneket, ...áldjátok az Ő nevét;hirdessétek napról napra az Ő szabadítását!” (Zsoltár 96,1-2) Mi - kor én ke - res - te - lek, Te már rég meg - ta - lál -Még csak nem is él - tem én, még csak meg sem szü - let - mi - kor ész - re vet - te - lek, Te már fi - gyel-tél,lát - tál. Mi -mar - ka - id - ba met - szet - ted, jól is - mer - ted a ne - vem. Most kormárke - zem nyúj - tot - tam, Te már fog - tad e - rõ - sen, jó - val e - lõbbazt is tu - dom én, so - ha el nem fe - led - tél, mi - kor meg - sze - koret - pog - tál, mint nyi - tot - tam szí - vem. Ott, a te - rem - tés - nek- te - lek, Te már rég sze - ret - tél. ál - dott haj -na - lán, már ott gon-dol - tál re - ám. É - gi fé - nyekkö - zött for-mál - tál en - gem, hadd di - csér - jen é - le - Még nem égettek sebek, enyhíteni készültél, mikor tervezni kezdtem,Te már mindent ismertél. Még feléd se' léptem én, készítetted az utam,és mielõtt elestem, ott voltam karodban. Ott, a teremtésnek...tem!A Magyar Evangéliumi Rádió Alapítvány adásai2011. okt. 30-tól 2012. márc. 24-ig, naponta, délelõttönként:10.30-11.00 óra között a 31 méteres rövidhullámon (9450 kHz);este: 20.25-21.00 óra között az 1395 kHz-es (215 m-en) középhullámon.Az evangéliumi adásokra hívjuk fel rokonaink, ismerõseink és szomszédaink figyelmét is! A MagyarEvangéliumi Rádió Alapítvány lapja az „Antenna”, amely a következõ címen igényelhetõ:MERA, H-1428 Budapest, Postafiók 4. Web: www.mera.hu; e-mail: radio@mera.hu16Vetés és Aratás


2011. évi 3. szám17


18A csendÚjra meg újra hallunk panaszokat azistentiszteletek és az úrvacsora előtticsendről. Vannak, akik ezt a csendetelveszett időnek tartják, vagy egyszerűenannak, hogy a férfi testvérekből hiányzika bátorság a kezdeményezésre. Ezek a panaszoktöbbnyire abból erednek, hogy rosszul értelmezikennek a csendnek a jelentőségét. Az ilyen testvérekinkább egymásra figyelnek, és nem az Úrra. Ezérttévesen ítélik meg a helyzetet, és elveszítik enneka csendnek az áldását.Ha Isten imádására összegyülekezünk, és figyelünka Szent Szellem vezetésére, akkor teljesenlehetetlen előre tudni bármit is abból, hogyan fogvégbemenni az istentisztelet órája.Minden testvér számára komoly felelősségetjelent ezt a csendet megtörni azzal, hogy éneketkér, vagy imádságot, vagy egy bibliai részt felolvas.Ez, a Szent Szellem indítására megnyilvánuló kezdeményezésiránymutató lesz az egész istentiszteletlefolyására. Sőt, még ennél is több, mert kikell fejeznie azt, ami az egybegyülekezett férfi- ésnőtestvérek szívét betölti, és amit Isten ebben azórában a testvérekkel közölni akar. Fel kell ismernünk,hogy mennyire fontos az istentiszteleteinkena Szent Szellem vezetése, és ne gátoljuk azt elsietetthozzászólással!Azon kell fáradoznunk, hogy megőrizzük aSzellem egységét mind a hálaadásainkban, mindegyébkor. Hogy az egymás után következő testvérihozzászólások ilyen harmóniában legyenek,azt sajnos, sokszor figyelmen kívül hagyjuk, vagyelfelejtjük.Az egésznek a vezérlő gondolatát, vagy alaphangjátmegtaláljuk legtöbbször már a zsoltárok, dicséretekelső verseiben, és ezt a vezérlő gondolatot fejtiki azután fokozatosan az egész zsoltár, különbözőmódon. Ma is Krisztus szeretné megadni a gyülekezetdicsérő énekének alaphangját. Ha tudunkŐrá várni, akkor összejöveteleinket Ő fogja vezetni.Ezért a csendnek azok a percei, amelyekben magunkbanvallást teszünk a tőle való függésünkről,nem tekinthető elveszett időnek. Bárcsak valóbanegyedül az Úrral foglalkoznának mindazok, akikrészt vesznek az istentiszteleteken! Mert ha ígylenne, akkor semmi nem veszne el mindabból ajó „illattételből”, amely mindenütt megtalálható,ahol a Jézus Krisztussal csordultig telt szívek eggyélesznek Isten imádatával.De nem ugyanezt találjuk abban a jelenetbenis (Jel 5), amely leírja, ahogy a mennyei szentekimádják Istent? Az imádás legfelső fokát megelőzia csend. János apostol sírásra fakad, mert senkitnem találnak, aki méltó lenne arra, hogy megnyissaa lepecsételt könyvet. Ezután a Bárányra esik apillantása, aki „mint megöletett”, ott áll a trónusközepén. Személyének fenséges volta, dicsőségemagára vonja a menny lakóinak figyelmét, és egészseregük leborul és imádja Őt. Felhangzanak az újének csodálatos dallamai, és megtörik a mennycsendjét: „Méltó a megöletett Bárány” (Jel 5,12).Láthatjuk, hogy teljesen spontán tör ki a mennyeiseregek ajkán a dicséret, harmonikus egységben.Minden tökéletes a mennyei dicsőségben. S haitt a Földön nem is tudjuk pontosan utánozni ezt ajelenetet, annyit mégis csak megtanulhatunk belőle,hogy hogyan tartsunk istentiszteletet. Ha ezt az Úrkegyelmében bízva és Isten Szellemétől vezetvetesszük, akkor a szentélyben való szolgálatunkatnem fogjuk összekapkodni nagy sietségünkben.Ha pillantásunkat Krisztusra, az Ő tökéletességérevetjük, akkor szinte nem is vesszük észre, amikora csendnek ezek a pillanatai beállnak. Nem lép felnálunk sem fáradtság, sem türelmetlenség. Az Úrszemlélése számunkra oly magasztos élmény lesz,hogy a csendet nem fogjuk elvesztegetett időnektartani.Az a testvér azonban, aki türelmetlenül megtöria csendet, meggátolja a Szent Szellem munkáját.Az attól való félelem, hogy a csend kifárasztja agyülekezetet, nem indíthatja szólásra, akármilyenszónoki képessége is van.Kedves testvéreim, valljuk meg, hogy az óemberünkaz, aki a csönd idején zavar, és türelmetlennétesz bennünket. Az óember az, aki csodálkozik,hogy ez vagy az a testvér miért nem tevékenykedik.Márpedig a nyugtalanság éppen az ellentéte annak,amit a Szellem az istentiszteleten bennünk látniakar. Mert ha az ilyesmi felerősödik, rendetlenségtámad Isten házában, amely pedig „az élő IstenGyülekezete”. Öt Isten Szelleme által ihletett szóis elég ahhoz, hogy Istent dicsőítsük, míg hosszúbeszéd sem ad dicsőséget az Úrnak, ha az óembertőlszármazik. Óvakodjunk attól, hogy az IstenSzelleme által ihletett csöndet az istentiszteletkezdetén türelmetlenül meg ne szakítsuk.Kétségkívül van olyan csend is, amelynek forrásaaz álmosság, vagy érzéketlenség, és ettől óvjon megminket az Úr. Az ilyen csend, amelyet közönynek isVetés és Aratás


nevezhetünk, természetes következménye annak,hogy az Úr Jézus nem kapja meg köztünk az Őt megilletőhelyet. Ahol elkezdődött a közöny, ott a hívőknem jönnek teli kosárral az összejövetelre (lásd5Móz 26,1-4), vagyis akkor halott csend uralkodik,de ez nem a Szent Szellem ihletésére támad.Tartsuk tehát mindenkor szem előtt Pál apostoltanácsát: „Amikor összejöttök, … minden épüléseteketszolgálja!” (1Kor 14,26)Hilfe und NahrungSzéna a jászolbanEsőverte, napégette réten„elszárad a fű, elhull a virág”,a szolgalegény fogja a kaszát…A nyár minden ízét, illatátvillázza majd egy-egy petrencébe,télre, a jászolbaállatok elébe.Szívünk szegényes széna-jászlánmennyi napvert, széljárt nyári álomszárad egy rakáson.Használható-e még egyébre,másra?A mindeneket befaló Időneknyitva már a szája…Csitt!Angyali szó csendül kinn a réten:„Üdvözítő született ma néktek!”– s egyre közelebbről zeng az ének.… ha ágyat vetnénk lelkünk szénájábóla bepólyált Újszülött számára,szívünk zizegő sok álma lennevalahogyanaz Ő nyoszolyája…Lukátsi VilmaA szeretetrőlA szeretet sokunk számára bizonytalan fogalom;nem igazán tudjuk, mit jelent, amikor beszélünkróla. A szeretet az egymás iránti legmagasztosabbérzés, és az Úr Jézus szellemileg azt igényli,hogy ez a szuverén elsőbbség Őt illesse meg (Lk14,26). Ha a „szívünkbe áradt az Isten szeretete anekünk adatott Szent Szellem által” (Róm 5,5), akkornem nehéz Őt az első helyre tenni. De ezt gyakorolnunkkell, hogy lássuk azokat munkálkodni azéletünkben, hogy „általuk isteni természet részeseivélegyetek” (vö.: 2Pt 1,3-11).Az első, amit Isten tesz, a kétszínűség, a büszkeségés az önteltség eltávolítása az életünkből. ASzent Szellem feltárja előttünk, hogy Isten nemazért szeret bennünket, mert szeretetre méltókvoltunk, hanem, mert természetéből eredőenteszi ezt. Most arra utasít, hogy az Ő szeretetétgyakoroljuk mások iránt, és azt mondja: „Az azén parancsolatom, hogy úgy szeressétek egymást,ahogyan én szerettelek titeket” (Jn 15,12). „Ahogyanengem szeretett az Atya, úgy szeretlek én is titeket:maradjatok meg az én szeretetemben” (Jn 15,9). Eza fajta szeretet nem pártfogolja a szeretetlenséget– ez az Ő szeretete, és bizonyítékul fog szolgálnibennünk napról napra.„…az Úr…türelmes hozzátok, mert nem azt akarja,hogy némelyek elvesszenek…” (2Pt 3,9), olvassuka Bibliában. Nézzünk a szívünk mélyére, és jussoneszünkbe, milyen csodálatosan törődött velünk! Aza tudat, hogy Isten határtalanul szeret bennünket,arra késztet, hogy hasonlóan szeressünk másokat.Bosszankodhatunk például, ha egy szokatlanulfárasztó emberrel együtt kell élnünk. De gondoljukcsak meg, milyen bántóan viselkedtünk mi Istennel!Készen állunk-e teljesen azonosulni az Úr Jézussal,hogy élete és kedvessége folyamatosan betöltselényünket? A természetes szeretet és Isten mennyeiszeretete csak akkor marad meg és növekedik bennünk,ha az számunkra táplálék. A szeretet belülrőlfakad, de fegyelem által kell gyakorolni.O. Chambers2011. évi 3. szám19


A KEGYELEM IDEJE (1KIRÁLYOK 19)Illés annak a tápláléknak az erejével, amit Istenegy rekettyebokor alatt adott neki, 40 napig mentaz Isten hegyéig, a Hórebig. De mit tesz ott, amikormegérkezik? Isten azt akarta, hogy álljon a hegyreaz Ő színe elé, ő azonban elrejtőzik egy barlangban,láthatólag alig készen arra, hogy végrehajtsa Istenszándékát.Isten akkor ott, ahol van, megkérdezi tőle: „Mitcsinálsz itt, Illés?” (9. v.) Illés válasza megmutatja,hogy a legcsekélyebb mértékben sincs összhangbanIsten gondolataival. Amikor pedig Isten megismétlia kérdését, magyarázkodni kezd: „Nagyonbuzgólkodtam az Úrért, a Seregek Istenéért, mertIzráel fiai elhagyták szövetségedet, leromboltákoltáraidat, prófétáidat pedig fegyverrel ölték meg.Egyedül én maradtam meg, de az én életemet is elakarják venni!” (10. v.)Ennek ellenére, az Úr látja őszinteségét és odaadását,és nem várja meg, amíg szolgája felmegya hegyre, hogy hozzá jöjjön. Elé megy, méghozzánem úgy, hogy jelenlétének nagyhatású jeleit hátrane hagyná. Mi talán keményszívűségünkbenezt mondtuk volna Illésnek: „Nem tudok semmitkezdeni veled, amíg ott ülsz abban a barlangban.”Ezzel szemben az Úr olyat tesz, ami arra indítja aprófétát, hogy kijöjjön onnan. Az első három jel– az erős szél, a földrengés és a tűz – olyan nagyhatásúvolt, hogy Illés azt várta, azokban fogjamegtalálni az Urat. Ő azonban egyikben sem volt.Igaz, egykor majd úgy fog ítélni mint hatalmasBíró, de annak egy meghatározott napja lesz. Hamegpróbáljuk ezt az Ő kezéből idő előtt elvenni,akkor azzal mindent elrontunk. Mert az ítéletnapját megelőzi a kegyelem napja.A kegyelem az, ami a negyedik és utolsó jelbőlszólal meg. „A tűz után, halk és szelíd hanghallatszott” (12. v.). Az Úr volt abban, és Illés isfelismerte ezt. Ez a hang kicsalogatta a barlangból,és arra indította, hogy a palástjával eltakart arccalmegálljon a barlang bejáratánál. Lenyűgözte ésvonzotta is ez, de még nem értette meg az Urat,mert megismétli a panaszát: „Nagyon buzgólkodtamaz Úrért, a Seregek Istenéért…”Sokáig tart, amíg megértjük Isten türelmét, denem vagyunk­e minden időben mi magunk is enneka kegyelemnek a részesei? Hálásak lehetünk,hogy Isten nem fog eltekinteni az Ő tervétől, csakazért, mert mi nem értjük. Halk és szelíd hangonszól, és most már több mint kétezer éve így szóla legérthetőbb módon. Eljött a mennyből Fiaáltal, aki elmondhatta: „Az Úr a bölcsek nyelvétadta nekem, hogy egy szóval fel tudjam emelni amegfáradtakat. Ő felkelt minden reggel, megnyitjaa fülemet, hogy azokhoz hasonlóan halljak, akikbölcsességet nyernek” (vö: Ézs 50,4­5). Így beszélt amegfáradtakhoz és a terheket hordozókhoz a Máté11,28­30­ban. Így szól az Ő juhaihoz attól a pillanattólkezdve, amikor követik Őt, a Jó Pásztort. Ésha nagyothallók lennének is: „… a juhok követik,mert ismerik a hangját” (Jn 10,4). Nem szokatlan,hogy egy pásztor beszél a nyájához. Ez bizalomróltanúskodik, és „nevükön szólítja őket”. Milyenkedves ez a halk hang, amely egy asszonyhoz szól,aki mélységes szomorúsággal és összetört szívveláll az Ő üres sírja mellett: „Mária!” (Jn 20,16) Ésmilyen gyorsan meghallotta és felismerte annak ahangját, aki őt nevén szólította!Az Ő hangja felvidítja a szívet, amely ismeri azŐ szeretetét. És ez ma is úgy van, mint akkor. Őezzel a halk suttogással fog odafordulni a gyászolólélekhez, amely az Ővele való közösséget keresi.Ha nem született volnaP. C. (Hilfe und Nahrung)Meggondolják­e vajon,kik karácsonyra várnak:ha nem született volna,nem lenne bűnbocsánat.Ha nem született volna,nem várna örök élet.JÉZUSÉRT hála, hálaa Menny, Föld ISTENÉNEK!Füle Lajos20 Vetés és Aratás


CSODÁLATOS KÖNYVEKA legélenjáróbb természettudósok újrameg újra bizonyságot tettek Istenbe vetett hitükről.A 3. századbeli őskeresztyénség egyiklegkimagaslóbb szellemi egyéniségét megkérdezték:„Honnan meríti a bölcsességét?” A válaszez volt: „Minden tudásom alapja két könyv:Az egyik, méretét nézve kicsiny, de sok lapjavan, ezek fehérek, és fekete betűk vannak rajta:ez a BIBLIA, Isten Igéje.A másik igen nagy könyv, és két lapja van,egyik kék, nagy arany és ezüst betűkkel teleírva:ez az égboltozat. A másik lapja pedig kék és zöld,sokszínű betűkkel. Ez a Föld, és a természetkönyvének hívják. A két könyv összetartozik, ésmindkettő az élő Isten kinyilatkoztatása. Bizonyságtételeikharmóniában vannak egymással, avilág Urának hatalmára, nagyságára és szeretetéremutatnak. Istentcsak az találja meg,aki keresi. Aki nemakar tudni Istenről,az a természetbensem találja meg.”Gyűjtötte:Dr. Pintér LajosAjándékBármilyen legyen sorsod,a karácsony nálad is kopog.Gazdag­e vagy szegény ünneped,a tied az üzenet:„Ne féljetek!”Csak két szó,de éjben világító.Nem csak ígéret,kedves ajándék.S ha fogadod,boldog lesz tőleminden napod!Anna Mária SeidelA TÖKÉLETES ÚT„Ó, Isten gazdagságának, bölcsességének ésismeretének mélysége! Milyen megfoghatatlanokaz Ő ítéletei, és milyen kikutathatatlanok az Őútjai!” (Róma 11,33)A fenti Ige megtanítja nekünk, hogy Isten útjaitnem tudjuk kikutatni. A mi korlátaink Istenvégtelenségével ellentétben azt jelentik, hogyszükségszerűen van valami Isten természetébenés cselekedeteiben, amit mi nem tudunk felfogni.Azonban az Ő Igéjében sok mindent kijelentett azŐ útjairól. Amit Dávid sok esztendőn keresztül,fájdalmas tapasztalatok alapján ismert fel, velünkpéldaként kerül közlésre, hogy növekedjünk Istenútjainak felismerésében és értékelésében.Dávid ezt mondja győzedelmeskedve: „Az Istenútja tökéletes” (Zsolt 18,31), de ezeket a szavakatcsak életének meglehetősen késői szakaszábanírta le. Amikor Saul egyik rejtekhelyéről a másikraüldözte, Isten útja nem tűnt teljesen érthetőnekszámára. Dávid tudta, hogy Istennek egyszerűlenne, hogy Sault egyetlen csapással leterítse, ésgyilkos üldözésének véget vessen! Ő azonban ígyimádkozott: „Utaidat, Uram, ismertesd meg velem,ösvényeidre taníts meg engem!” (Zsolt 25,4). Istenbizonyosan meghallgatta ezt az imádságot, éseleget is tett ahhoz, hogy Dávid szívét megtartsaa nehéz próbák alatt, és megerősítse őt.Amikor elmúlt a szorongattatások ideje, Dávidfel tudta ismerni, hogy az intenzív próbatétel éselvettetés idői fontosak voltak, előkészítésül arra,hogy Izráel népét bölcsességgel és istenfélelemmeltudja kormányozni. Magasztalni tudta Istentaz Ő útjainak tökéletességéért, amelyek annyiramások voltak, mint amit Dávid magától értetődőenválasztott volna. Meghajolt Isten fegyelmező kezealatt, és nekünk is ezt kellene tennünk. Dávidmegtanulta, hogy Isten célja az volt, hogy az Őútjait harmóniába hozza az ő saját útjaival. Miutánezt megtanulta, bizalommal tudta elmondani:„Isten ruház föl engem erővel, Ő teszi tökéletesséutamat” (Zsolt 18,33).C. C. G2011. évi 3. szám21


„Férfiak! Úgy szeressétekfeleségeteket,ahogyan Krisztusis szerette az egyházat,és önmagát adta érte” (Ef 5,25).Esküvők, menyegzők alkalmával,amikor elhangzik az„igen” szó, a boldog párok szívébenaz ígéret fontossága visszhangzik.Ekkor erősítik meg, hogy életüketegymás szeretetének és boldogságánakszentelik.A legtöbben tehát annak tudatábanlépnek házasságra, hogy boldoggáteszik egymást. Vagy pontosabban,a kiválasztott egyetlenünka boldogságot örökreszavatolja számukra. Nemakarom lehűteni a boldogságperceit, de sajnos, az a szomorúvalóság, hogy sok házaspárboldogtalan. És amikor ez bekövetkezik,gondolataik elkalandozhatnak:„Mivel nem vagyokolyan boldog, mint ahogygondoltam, ezután inkább amunkámra fordítok több időt;esetleg veszek valami új dolgotmagamnak; vagy segíthetne,ha elköltöznénk egy jobb helyre; de lehet, hogy agyerekek majd derűsebbé teszik a következő éveket;– vagy ami a legrosszabb – talán keresek egymásik kapcsolatot...”A boldogság csalóka elvárása gyakran a kiábránduláséveihez vezet, amely megkeseríti a szíveket,és a szeretet helyébe lép. A probléma az,hogy legtöbbünk számára a szeretet értelmezéseazt jelenti: „Szeretnek engem? A másik szereteteelég boldoggá tesz engem?”De a Biblia a szeretet fogalmát másképpenhasználja. Az agape görög szó olyan szeretetet fejezki, amely felülmúlja az érzéseket, indulatokatés a környezetet. Ez a szeretet nem arra helyezi ahangsúlyt, ahogyan a házastársam velem bánik,hanem arra, ahogyan én kezelem őt. Másképpenkifejezve, nem az számít, hogy én boldog vagyoke,hanem az, hogy a házastársam boldog legyen.Ezért figyelmeztet Pál apostol az Efezus 5,25-ben arra, hogy a férfiak hogyan szeressék a feleségüket.Itt nem az érzésekről szól, hanem a cse-lekedetről! Ezértmondja a Titusz2,4-ben az idős asszonyoknak,hogy „neveljék józanságraa fiatal asszonyokat,hogy ezek is szeressék a férjüketés gyermekeiket” – utalvaarra, hogy ez nem magátólértetődő ilyen módon. Az agapeszeretet hajlandó létünk mindeneszközét megadni azért, hogy találkozzonannak az egyetlennek aszükségletével, akit szeretünk, attólfüggetlenül, hogy házastársunkszerethető-e, vagy a körülményektőlfüggően boldogok lehetünk-evagy sem.Nagy feladatnak hangzik,nemde? Hogyan oldjukmeg? A megoldás az, hogyhívjunk meg a házasságunkbaegy harmadik személyt,az Úr Jézust, vagytartsuk szem előtt, hogy Őott van! Amikor úgy érzed,hogy a házastársad nemérdemli meg szeretetedet,akkor jusson eszedbe,hogy Jézus méltó a szeretetedre,és Ő arra kért,hogy szeresd a hitvesedet is. És jegyezzük meg,hogy úgy szeressük egymást, ahogyan Ő szeretbennünket, méltatlanokat!A célt nem téveszthetjük el. Az Úr Jézus felszólítbennünket arra, hogy a házasságról a vele valókapcsolatunk hasonlóságában gondolkodjunk.Így, mint ahogy Ő minden ígéretét megtartja, miis tiszteljük házastársunk iránti kötelezettségünket,az Ő nevéért. És éppen úgy, ahogy mi semérdemeljük meg önmagunkban, hogy az Ő áldásábanrészesüljünk, házastársunk sem mindigméltó a szeretetünkre, és mi sem az övére.Adjuk fel azt az elképzelést, hogy a házasságelsődleges célja a saját személyes boldogságunk.A házasságkötéskor a valóságot ünnepeljük. Az„igen” szó feljogosít mindenekelőtt az Úr Jézusiránti szeretetre. Amikor a házasságodban ezt „teszed”,szentebb lehet az életed, amely, ha elgondolod,többet jelent, mint boldogabbá válni!„Igen!”Joe Stowell22Vetés és Aratás


Te is ezt teszed?„Nektek azonban, akik hallgattok engem,ezt mondom: szeressétek ellenségeiteket,tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnek titeket”(Lk 6,27).A kora reggeli órákban öt kábítószer-fogyasztóelrabolta Buster Soaries afro-amerikaiférfit, és egy üres telekre vonszolta. Azautóból kihúzták, a tarkójához pisztolyt, azoldalához kétcsövű fegyvert szorítottak, éspénzt követeltek tőle. Miközben rángatták,észrevették, hogy a közeli országúton egyrendőrautó parkol. Attól tartva, hogy a rendőrfelfigyel a lövésekre, Bustert visszalökték azautóba. Öt órával később a bandavezér utasítottaaz embereit a férfi elengedésére, de közöltékvele, hogy később még megkeresik.De beszéljünk az ellenségekről! Busternekminden oka megvolt arra, hogy a támadóitgyűlölje. Elhatározta, hogy elégtételt vesz olymódon, amely bizonyára a siralomházba vezettevolna. De Istennek más szándéka volt:bebörtönzés helyett megváltás.Buster találkozott az Úr Jézussal, és felfedezte,mit jelent az utca törvényei helyett az Őnyomdokain járni. Az utcán az a sikeres, akivisszavág. De az Úr Jézus tanítása teljesenellentétes azzal, hogy bosszút álljunk ellenségeinken.Azt mondta: „… szeressétek ellenségeiteket,tegyetek jót azokkal, akik gyűlölnektiteket; áldjátok azokat, akik átkoznak, ésimádkozzatok azokért, akik bántalmaznaktiteket” (Lk 6,27-28).Ha azt gondolod, hogy ez a szeretet különleges,igazad van. De az Úr Jézus teljesen aztélte, amit hirdetett. Sok oka lett volna, hogygyűlölje és megsemmisítse ellenségeit. Dehelyette szerette őket. A leghihetetlenebbpéldát akkor mutatta, amikor olyan bűnökértfeszítették brutálisan keresztre, amiket nemŐ követett el. Meghalt a bűnösökért! A keresztenazokért imádkozott, akik felfeszítették:„Atyám, bocsáss meg nekik, mert nem tudják,mit cselekszenek” (Lk 23,34).Amikor „ellenségről” beszélek, nem csakarra gondolok, aki az ellopott hitelkártyádathasználta vásárlásaihoz. Ellenségeklehetnek a főnökeink, a szüleink, a házastársunk,még saját gyermekeink is, és néha őkigénylik legjobban a szeretet.Jézus felhívja a figyelmünket arra, hogy legyünkmások – a sértésre jóindulattal, a gonoszságra irgalommal,a kegyetlenségre jósággal válaszoljunk. EzIsten ígéretében való teljes hitet követel, amelyet aRóma 12,19-ben találunk meg: „Ne álljatok bosszútönmagatokért, szeretteim, hanem adjatok helyet az Őharagjának, mert meg van írva: »Enyém a bosszúállás,én megfizetek« – így szól az Úr.”Buster később baptista lelkipásztor lett. Néhányévvel a támadás után, egy alkalommal véletlenülszembetalálkozott az egyik elrablójával. Ott álltmeglepődve a lelkész, amint annak az emberneknézett a szemébe, aki egyszer lőfegyvert szegezett atarkójához. A félelem újból felkavarta a lelkét. De mittett? Odament az ellenségéhez, és hirtelen átkarolta!Azt mondta neki, hogy szereti, és ha bármire szükségevan, boldogan segít neki. Az Úr Jézus példája nyomán,Busternek volt ereje ahhoz, hogy megölelje azt azembert, aki egykor őt meg akarta ölni.Buster elfogadta az Úr Jézus útját. Vajon te is élszezzel a lehetőséggel?Joe StowellÉvfordulóÚj év,új nap,ismeretlen óra,titkot rejt a perc…A sok feladatelőttkérdezd megelőbb:„Mit tenne Jézus?”Övé az idő.Tőle van erő.Anna Mária Seidel2011. évi 3. szám23


Szeret, nem szeret…„Ne szeressétek a világot, se azt, ami a világbanvan. Ha valaki szereti a világot, abban nincs meg azAtya szeretete” (1Jn 2,15).Megpróbáltad valaha is kitalálni, hogy valaki, akitszeretsz, vajon viszont szeret-e téged? Már elég régvolt, hogy néhány romantikus azt képzelte, hogy eza kérdés megoldható egy szál virág szirmainak aletépésével: „Szeret, nem szeret…” Gyermeki gondolataiddal,amikor az utolsó sziromhoz érkeztél,kalkulálni kezdtél. És a szép az volt benne, ha nemvolt kedvedre az eredmény, elkaptál egy másik szálvirágot, és a mondókát újra kezdted!Néha szeretném tudni, vajon Isten hogyan érezaz iránta való szeretetünkről. A Szentírásból tudjuk,hogy Isten szeretete irántunk megbízható, tántoríthatatlanés változatlan (JSir 3,22-23). De legyünkőszinték, a mi szeretetünk iránta gyakran ingatagés szabálytalan. Az egyik napon „szeretjük”, majdkét nappal később úgy tűnik, hogy „nem igazánszeretjük” Őt. És bár soha nem vallanánk be, néhavalóban ez az igazság! Az egyik napon meghittenlelkesedünk Isten iránt, másnap pedig távolságotés elkülönültséget érzünk.Azt gyanítom, hogy a probléma része a „szeretet”szó értelmezésében keresendő. Ugyanezt a szóthasználjuk, ha számos dologról beszélünk, például:„szeretem a süteményt; szeretem a család kutyáját;szeretem a feleségem…” Azután ugyanazt a szót„Mert Ő a mi békességünk…”(Efezus 2,14)Ő, személy szerint Krisztus a mi békességünk.Mindaz, amit ez a szó a legteljesebb értelmébenjelent, Ővele van kapcsolatban.Ézsaiás próféta, amikor felsorolja a neveket,amelyeket Jézusnak kell majd kapnia, úgy beszélróla, mint a „Békesség Fejedelméről” (9,5), és az angyalihírnökök meghatározása is ez volt, amikor azŐ születését bejelentették: „…és a Földön békesség,és az emberekhez jóakarat” (Lk 2,14).Amikor küldetésének betöltésében itt járt, ezena bűnös Földön, gyakran buzdított békés életre.János evangéliumának 14. fejezetében, amikorelőre látta, hogy ezt a Földet a kereszt útján fogjaelhagyni, szomorú tanítványait e szavakkal vigasztaltaés bátorította: „Békességet hagyok nektek: azén békességemet adom nektek; de nem úgy adomnektek, ahogyan a világ adja. Ne nyugtalankodjéka ti szívetek, ne is csüggedjen” (27. v.) És a 20.részben, amikor már a feltámadás után újra talál-használjuk: „Szeretem Istent”. Minden esetben azonosszót használunk, de a jelentésük igencsak eltérő.Nem csoda, ha a jelentése veszít az értékéből.Ezért hálásan gondolok János apostol írásaira.Elindítja a vitát Isten iránti szeretetünkről, ingatagérzéseinkről azokhoz az érzékelhető gyakorlatimódokhoz, amelyeket Isten iránti szeretetünkrőlfejezhetünk ki, érzéseinktől függetlenül (1Jn 5,3).Mert aki szereti Istent, annak a testvérét is szeretniekell (1Jn 4,21). Azt is látjuk, hogy Isten iránti szeretetünkszintén bizonyított, amikor a világ helyettIstent szeretjük. „Ha valaki szereti a világot, abbannincs meg az Atya szeretete” (1Jn 2,15).Hála Istennek, hogy iránta való szeretetünkneknem kell növekednie vagy csökkennie attól függően,hogy hogyan érzünk az adott napon. Tegyük Őt azelső helyre, és úgy törődjünk a dolgokkal, ahogyan Ő.Tegyük magunkat szabaddá azáltal, hogy az irántakifejezett szeretetet választjuk mindennap. Ez alegjobb, amit tehetünk, és meglepődünk majd, hogymilyen békesség követi helyes választásunkat!J. S.„Abban nyilvánul meg Isten hozzánk valószeretete, hogy egyszülött Fiát küldte el Istena világba, hogy éljünk Őáltala.”„Szeretteim, ha így szeretett minket Isten,akkor mi is tartozunk azzal,hogy szeressük egymást.”(1Jn 4,9.11)kozik velük, első köszöntő szavai ezek: „Békességnéktek!” (19.v.)Az Efezus 2,16-ban a békesség úgy tárul elénk,mint a keresztfán hozott tökéletes áldozatánakeredménye. A 17. versben szolgálatáról történik említés:„Békességet hirdetett nektek, a távoliaknak,és békességet a közelieknek.” Ennek a szolgálatnaka jellegét a Lukács 4,18-19 ismerteti: „Az ÚR Lelke(Szelleme) van énrajtam, mivel felkent engem, hogyevangéliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldöttel, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak,és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadonbocsássam a megkínzottakat, és hirdessem az Úrkedves esztendejét.”Ma, amikor körültekintünk ezen a szegényvilágon, és látjuk nyugtalanságát, háborgásait,betegségeit és bánatait, sőt ha a saját szívünknyugtalanságaira, természetünk bűnös voltára,a kétségeinkre és félelmeinkre gondolunk, áldottdolog felismerni és valósággal elfogadni, hogy „Ő ami békességünk” most és mindörökké.H. G. N. Chch24Vetés és Aratás


Leckefösvények-nek1.„Ha lenne egy-két millióm,vagy kihúznák a sorsjegyem,nem kéne nékem mondani,hogy szívem, kezem jót tegyen.Százezreket szétosztanék,meg se kottyanna, hogy adok.Maradna nékem még elég.– De így? – hisz oly koldus vagyok!”Így szól zsugori, rossz szívem,s a mellem zord, vad sarkvidék.(S tudom, ha százszor annyi van,a százszor annyi sem elég.)S tudom, hogy nincs olyan kevés,miből ne jutna másnak is,mert csoda bár ez, de igaz:hogy vezethet vakot „vak” is.És kétfillérnyi áldozatmilliónál nagyobb lehet,legbőkezűbb adakozóka bibliai özvegyek.2.Jaj néked, te sopánkodó:akárhogy is szorongatod,Isten a bankóidba markol,s elvesz majd egy helyett hatot.(Nemrég a fiam volt beteg,és elestem, kezem törött,egy új esernyőm elveszett,s evickéltünk gond s baj között.)Mert Isten tudja, hogy mi kell,s nem hagy nálam fölösleget.Nem adtam, hát elvette Ő,s tán még kamatot is szedett.De jut s marad is, ha muszáj.Ó, én vak, önző, jég-eszem!Hát nem jobb adni örömest,előre, önként, szívesen?Időt, erőt, pénzt vagy ruhát,vigasztalást és kenyeret…– Jöjj, szállj szívembe istenilemondás, jóság, szeretet,hadd tékozoljak boldogan,gyermek-nábobként, könnyedén,ne kényszerítsen lemondásragyógyszer, baleset, szenvedély.Kun Éva grafikájaJobb adni másnak, így tudom:szegényen is gazdag vagyok,s láthatom, ahogy sok borús szemhálás örömmel felragyog.Bódás János2011. évi 3. szám25


DÁVID MEGKÍMÉLISAUL ÉLETÉTTudjuk, hogy Izráel első királya nem Dávid,hanem Saul volt (kb. Kr.e. 1025­1010). Nevének jelentése:„akit kértek, kívántak”. Izráel királyt kívánt(1Sám 8), amely tulajdonképpen azt jelentette, hogyIstent – aki Királyuk volt – megvetették, hogy neuralkodjon felettük (1Sám 8,7), mert egy földi királybefolyásolható, irányítható, szemben a TeremtőIstennel, aki szuverén Úr.Saul királlyá választásáról majd bukásáról,amikor Isten elvetette őt, az előző fejezetekbenolvashatunk. Izráel második királya Dávid lesz(1Sám 16), akinek, mielőtt a trónt elfoglalná, Isten„iskoláját” ki kell járnia.Ennek az „iskolának” az egyik legfontosabbszínhelye Engedi­pusztája. A helynevének jelentése: „a kecskegidákforrása”. Dávidnak és vele levő 600emberének (1Sám 23,13) ez egy tökéletesbúvóhely volt Saul elől, hiszen azegyik legfontosabb életfeltétel, a víz,itt kellő mennyiségben volt. Ugyanakkorez lelki értelemben is jelentetteaz életet, a felfrissülést, és ugyanígy, akörülöttük levő sziklák a menedéket.Csak az Úr, a Teremtő Isten lehet az,aki 600 embert életben tartott úgya pusztában, hogy „tisztességesenéljenek”, azaz ne rabló hadjáratokkaltartsák fenn magukat (ahogyan ezt később Dávidés emberei elkövetik; lásd 1Sám 27). Ezek az időkazokra a napokra emlékeztethették a leendő királyt,amikor még pásztorként hasonló helyeken tanyázott(1Sám 16,11; 17,15; 17,34­36). Ekkortájt írja az 57.,63. és 142. zsoltárokat.Mindezek mellett, ami az igazi próbát jelentiDávid számára, a történet csúcspontja, amikor megölhetnéazt, aki igazságtalanul üldözi. Ezt Saul iselismeri, látjuk a történet végén. Tulajdonképpen eza nagy próbatétel: ügyét Isten kezéből a saját kezébevenni, bosszút állni saját magáért. Itt talán érdemesmegállnunk egy kicsit, és elgondolkoznunk, hogymi milyenek vagyunk? Szerintem, sokan magunkraismerhetünk, pedig bibliaolvasó emberekkéntismerhetjük az alábbi igeverset: „Enyém ( Istené!) abosszúállás, én megfizetek” (Zsid 10,30); (vö. 5Móz32,35; Róm 12,19).Dávid azonban meglát valamit Saulban – azellenfelében, méghozzá azt, hogy „az Úrnak felkentjeő”. Nemcsak az embert látja meg benne, akia „szükségét végzi” ott a barlangban, hanem továbblátva ennél, azt, hogy felkent, vagyis az ő királya is– még mindig –, és ami ennél fontosabb: Istené. AzŐ számára elkülönített, ami abban látszott meg,hogy Isten Lelke (Szelleme) szállt rá – ezt fejezte kiaz olaj. Krisztus kereszthalála és feltámadása után,mindannyian részesülünk a Szentlélek (Szellem)ajándékában, ami a Krisztusban létet jelenti és nema mai szélsőséges megnyilvánulásokat (nyelvekenszólást, rajongást és gyógyításokat). Sajnos minagyon sokszor a családtagjainkban nem vagyunkképesek meglátni, hogy kik is ők nekünk, nem hogya környezetünkben élőkben, vagy akár ellenségeinkben.Pedig őérettük is meghalt Krisztus a keresztenés ők is Isten képmására teremtettek.Nagyon megdöbbentő, hogy Dávidnak még azértis lelkiismeret­furdalása van, hogy levágta Saulköpenyének a sarkát! Hol vagyunk mi ettől? Ezértkiált Saulnak! Micsoda alázat, nagylelkűség,micsoda szeretet! Ez valóbana Lélek (Szellem) gyümölcse (Gal5,22). Micsoda nyíltság és őszinteségvan benne, mert mindent elmond,ami a szívét nyomja! Mennyi üzenetvan ebben a kis részben, és mennyittanulhatunk Dávidtól! Ez az, amit aBiblia hitnek nevez!Saul így már nem Dáviddal, hanemDávid Urával hadakozott. Micsodakülönbség! Mindezek mellett mégegyszer lehetősége lenne Dávidnak„lezárni az ügyet”. Saul kétszer akartaDávidot megölni, amikor közvetlen közelében volt éshárfán játszott neki (1Sám 18,11; 19,10). Talán ezértrendezte úgy az Úr az eseményeket, hogy még egyhasonló próbatétel legyen Saul és Dávid életében.Ez sokkal nagyobb, mint az előző, ugyanis itt márAbisai – Dávid unokaöccse – felajánlja, hogy végezSaullal (1Sám 26,8), tehát még a kezét sem kell aleendő királynak „bepiszkítania”. Ő azonban itt ishitben cselekszik!Most nézzük meg, mi ment végbe Saulban azelőző alkalommal. Azt olvassuk a 24,17­ben, hogysír, de a valódi bűnbánat miatt? Nem! Akkor nemüldözné másodszor Dávidot! Ez csak egy hirtelenérzelem, de nem igazi bűnbánat, nem megtérésrevaló szomorúság.Mindketten Isten felkentjei, és mégis mennyiremások! Nem így van ez napjainkban is?! Az ÚrJézus mondja: „Gyümölcseikről ismeritek meg őket.Tüskebokorról szednek-e szőlőt, vagy bogáncskórórólfügét?” (Mt 7,16)Vankó István26Vetés és Aratás


DÁVID HITEDávidot egyszerű hite és kötelessége atyja jószágainakőrzésénél tartotta. Megelégedett volt,és nem kívánta elhagyni ezt a helyet, mert elégvolt számára Isten egyetértése. Ezért számíthatottIsten támogatására, és az Ő erejével az oroszlánt ésa medvét is legyőzte. Mi lenne lehetetlen számára,ha Isten vele van?Azután hite ugyanezen egyszerűségével követteSault, majd megelégedettséggel tért vissza juhaiőrzéséhez. Ott, az elrejtettségben értette meg hitáltal, hogy az Úr Izráellel volt. Megértette enneka kapcsolatnak a minőségét és erejét. Látta ugyan,hogy a népnek az Istennel való kapcsolata nem alegjobb, de Dávid hite Isten hűségén nyugodott.Egy körülmetéletlen filiszteus felett is úrrá lett, éslegyőzte, mint az oroszlánt.Majd a hitnek ugyanezen egyszerűségévelszolgált Saulnak a lantja zenéjével. Ha a királynálidőzött, vagy amikor Saul ezrek vezéreként kiküldte,mindig bátorságot tanúsított. Engedelmeskedett akirály parancsainak.Amikor a király elűzte, Dávid akkor is ragaszkodotta hitéhez. Katonai téren már nem sokat lehetettelérni, de megmutatkozott nála a különbségtételképessége, hogy mi illett hozzá olyan időben, amikora lelki erő őbenne volt, a külső, isteni tekintélyazonban más kezekben volt.Az a helyzet, amiben az elvetett és üldözöttDávid akkor volt, ahhoz hasonlítható, amit későbbaz Úr Jézus Izráelben tapasztalt. Dávid nem vallottkudarcot abban a helyzetben sem, a hite szilárd maradt.A nehézségei Isten kegyelmének a szépségét ésa Szent Szellem munkálkodását hozták napvilágraelőtte. Különösen ebben az időben fejlődött ki bennea bensőséges kapcsolat Isten, az ő egyedüli menedékeiránt. Ez adta az indítékot egyes zsoltárainaka megírásához is. A hit elégséges volt arra, hogyátsegítse minden nehézségen.A jellemnek a méltósága, amit a hit az embernekajándékoz, és ami Isten jellemének visszatükröződése,az válik láthatóvá Dávidnak Saullal valótalálkozásai során. Saul azok közé tartozott, akiketIsten elhagyott, mivel ők elhagyták Istent. Ez olyanállapot, amelyben a bűn, az önzés és a kétségbeesésegyüttesen a megkeményedéshez vezet. De a hit2011. évi 3. számméltó magatartása még Saulban islelkiismeret-furdalást okozott. Fényhatolt a sötétségbe, amely az Isten általelvetett bűnöst körülvette. Sajnos, ez abefolyás csak múló és erőtlen volt.Mivel a hit Isten ajándéka, erősebb agonosznál. Ezért kivonja még az embertermészetét is a gonosz hatalma alól.Dávid elismerte Sault, mint az Úr felkentjét.Hite tisztelte Saulban azt, amitő Istentől kapott, vagyis királyi méltóságát.A hit az ember szívét teljes odaadással Istenreemlékezteti. Ezt látjuk az Úr Jézusnál és ott, aholaz Ő Szelleme működik. Ez az, ami a hitnek ilyenszépséget és nemességet kölcsönöz. A hit Istentetszésére cselekszik, és nyugalmat biztosít a világnyomorúsága közepette! Bár a hit a világban betöltötthelyünkön elégséges lehet mindenre, az Istennelvaló közösség mégsem teljes bennünk. Ezt láthatjukkésőbb Dávid esetében is.Ahelyett, hogy fáradhatatlanul a kötelességeinketteljesítenénk, mivel Isten velünk van, azt könnyenvesszük. Ha megöltük az oroszlánt, készen kellenelennünk a medve megölésére és Góliát legyőzéséreis. De ahelyett, hogy a hit győzelme megerősítene,megfáradunk a küzdelemben.Maradjunk meg a hitben, még ha a körülményeknehezebbé válnak is. Hiszen ez az a hely, ahol meglehet találni Istent. Ott kivirágzik a kegyelem – azegyetlen drága kincs e világban –, a szív pedig aszeretet és hála ezer kötelékével fog összekötni Istennel.Hiszen Ő az, aki lehajolt hozzánk, hogy elegettegyen szükségeinknek és szívünk kívánságainak.A hit energiát és türelmet biztosít. Bár a hit energiájaszolgává tesz bennünket e Földön, de összeköta mennyel, az Atya jelenlétével, aki teljessé teszi amenny gazdagságát.Az ember régi természete türelmetlen, mert túlkevéssé számolunk Istennel. Ekkor olyan helyzetekbekerülünk, amelyekben lehetetlen az Ő dicsőítése.De amikor az ember teljes mértékben kudarcot vall,Isten kegyelme mindenekfelett áll.Amikor Dávid hite valóban kívánnivalót hagyottmaga után, amikor elhagyta népét és átment a filiszteusokhoz,Isten volt az, aki visszahozta, hogy átadjaneki a királyságot. Istennek meg kell dicsőíttetnieaz Ő népében!J. N. Darby27


Mindentmegnyerhetsz!Egy vagyonos ember és a fia minden különlegesművészi alkotást igyekeztek összegyűjteni. Mindenmegtalálható volt a gyűjteményükben PicassótólRembrandtig. Gyakran leültek együtt és csodáltáka nagyszerű munkákat.Amikor a vietnami konfliktus kitört, a fiú elmenta háborúba. Ott bátran harcolt, míg egy alkalommaléletét vesztette, amikor megmentett egy másikkatonát. Amikor az apa megtudta a hírt, mélyengyászolta egyetlen fiát.Hónapokkal később, épp karácsony előtt kopogtattaka szülői ház ajtaján. Egy fiatalember állt azajtóban, hatalmas csomaggal a kezében. Így szólt:– Uram, ön nem ismer engem. Én vagyok aza katona, aki a fiának köszönheti az életét. Aznapsok embert mentett meg. Éppen engem vittbiztonságba, amikor egy golyó szíven találta, és őazonnal meghalt. Gyakran beszélt nekem önrőlés a művészet iránti szeretetéről. Tudom, hogyez nem nagy valami. Nem vagyok művész, deazt hiszem, a fia szeretné, ha ezt megtartaná– emelte fel a csomagot.Az apa kinyitotta a csomagot. A fiáról készültarckép volt benne, amit a fiatalemberfestett hálából és köszönetképpen. Az apacsodálta, hogy a katona mennyiremeg tudta ragadni a fia személyiségét.Szeme megtelt könnyel.Megköszönte a képet, és felajánlotta,hogy kifizeti.– Ó, nem, uram, soha nem tudom visszafizetni,amit a fia értem tett. Ez a kép ajándék.Az apa jól látható helyre akasztotta a portrét, ígyha látogatók jöttek, a fiáról készült kép volt az első,amit megmutatott nekik a gyűjteményből. Néhányhónappal később az apa meghalt. Sor került a képekárverezésére. Sok befolyásos ember összegyűlt, ésizgatottan várták, hogy megvehessék az értékesképeket a gyűjteményükbe. A fiúról készült kép isaz emelvényen volt. Az árverésvezető kopogtatotta kalapáccsal.– Az árverést ezzel a képpel kezdjük – mutatotta fiú képére. Ki akarja megvenni?28– Látni akarjuk a híres képeket! Hagyja ezt!– kiabálta egy vásárló.Az árverésvezető azonban hajthatatlan maradt.– Ki kezdi el az ajánlást? 100 $-ért, 200 $-ért?Most már többen is mérgesen kiáltották:– Nem azért jöttünk, hogy ezt a képet nézzük!Mi Van Goghot, Rembrandtot akarunk! Gyerünkmár az igazi képekkel!De az árverésvezető tovább folytatta.– A fiú képe az első. Kinek kell a fiú?Végül egy ember szólalt meg a terem hátuljából.Ő volt hosszú ideig az apának és fiának a kertésze.– Elviszem 10 $-ért!Szegény ember lévén, ez volt minden, amit feltudott ajánlani.– Ki ajánl érte 20 $-t? – próbálkozott az árverező.– Adja neki oda 10 $-ért! Nézzük a mestereket!– 10 $ az ajánlat. Ki ad érte 20 $-t?A tömeg kezdett mérges lenni. Nemakarták ezt a képet. Sokkal értékesebbfestményeket szerettek volna a gyűjteményükbe.Az árverésvezető csapotta kalapáccsal.– Először, másodszor, eladva 10$-ért.Egy ember a második sorbólközbekiáltott.– Gyerünk már a többi képpel!Az árverésvezető letette akalapácsot.– Az aukciónak vége.– Vége? És mi lesz az igazi festményekkel?– Sajnálom. De amikor engem az árveréslevezetésére felkértek, felhívtak, elárulták a titkot,amely a tulajdonos végakaratában feltétel volt. Egészeneddig nem mondhattam el. Csak a fiú arcképevolt eladó. Aki azt megveszi, az örökölheti az egészvagyont, beleértve a festményeket is. Az, aki elviszia fiút, megkap mindent.Isten nekünk adta az Ő Fiát 2000 évvel ezelőtt,hogy meghaljon a kereszten. Hasonlóan az árveréshez,az üzenet ma is ugyanaz. Akié a Fiú, az megkapmindent Ővele együtt.J. S. NVetés és Aratás


IstenképernyőjeAz a tudat, hogy mások jónaklássanak bennünket, gondolkodásunkatúgy befolyásolja, hogy elégedettekvagyunk önmagunkkal.Ez azonban akadályozza azt, hogy észrevegyükés megtapasztaljuk Isten felénk áradó csodálatoskegyelmét.Egy ideig tanítottam egy olyan gyülekezetben,ahol az arcomat nagy képernyő mutatta a jelenlevőknek.Bevallom, nem rajongok azért, hogyaz emberek az arcomat közelről, kinagyítvanézzék! Bármilyen keményen dolgoztam, hogya legjobbat nyújtsam, arcom egyre inkább gyűröttebbévált (ráncok, pöttyök és foltok), sokkalnagyobb méretben, mint ahogy az az életbenlátszik. Kissé letörve azt mondtam magamnak:„Na, fiam, ez vagy te! Vagy nem?”Ha megvizsgáljuk önmagunkat és belátjuk,hogy valójában milyenek vagyunk, megtesszükaz első lépést ahhoz, hogy Isten kegyelméneka gazdagságát megértsük. A kegyelem akkorválik hihetetlen ajándékká, amikor felismerjükvégül azt az utat, amit Isten kijelölt számunkra.Pál apostol ezt írta: „Isten azonban abban mutattameg rajtunk a szeretetét, hogy Krisztus márakkor meghalt értünk, amikor bűnösök voltunk”(Róm 5,8).Nem hasznos, ha önmagunkat becsapjuk.Életünk minden területén (tettek, szokások,gondolatok és érzelmi visszahatások) Istenigen körültekintő. Bűnös vagyok, és te szinténaz vagy. Nincs szükségünk vasárnapi modernnagy képernyőre, hogy ezt felfedezzük. A hiányosságainknak,vétkeinknek és ostoba önteltségünknekköszönhetjük, hogy kétségbeesettenszükségünk van Isten kegyelmére. HelyzetünkIsten felénk áradó kegyelmére és szeretetére figyelmeztet.És hála legyen érte, Ő hajlandó aztbőségesen megadni.Amikor megnősültem, először megpróbáltamfeleségemmel elhitetni, hogy én egy kiválóférj vagyok. Nem akartam, hogy megtudja,mennyire önző tudok lenni, és megpróbáltameltakarni bizonytalanságaimat, így azt gondolta,hogy erős, magabiztos férjet kapott. Ennek ellenéreönző magatartásom hamarosan kiderültfeleségem és mások előtt is. És mi ebben az érdekes?Az, hogy a feleségem még mindig szeret.Hosszú éveken át a szeretete nem attól függött,hogy a férje, vagy a gyermekeinek az apja vagyok.Istennek tartozom köszönettel ezért. Feleségemszeretete emlékeztet arra, ahogy Istenmindnyájunkat szeret. Kudarcaink ellenére nemmerül hallgatásba, mert szeretetre választott kibennünket. És kegyelem az, amely elvezet oda,hogy Őt viszontszeressük.Boldogtalan vagy, nem találod a helyed?Leragadtál a körülményeid fárasztó ingoványában?A haszontalanul elpazarolt idő túl sok,vagy – úgy érzed – már túl késő helyrehozni bármitis? Ha nehéznek találod, hogy szíved feltárdIsten előtt, lehet, hogy túl sok időt töltöttél elazzal, hogy milyennek látod magad.Isten saját képernyőjének szereplői vagyunk,semmi sincs elrejtve örök tekintete elől, és mégis,ebben a percben is szeretetét és kegyelmétpazarolja ránk.Mindnyájunknak szembesülnünk kell a valósággal!Ha úgy vizsgáljuk meg önmagunkat,amilyenek valóban vagyunk, és ha felismerjük,hogy Isten még mindig szeret, az a legjobbmódja annak, hogy viszonzásul kifejezzük szeretetünketés hálánkat iránta.J. S.„Jézus Krisztus tökéletessége abbanmutatkozott meg minden tettében,hogy soha nem cselekedett azért,hogy az emberek lássák. Mindenbenteljesen Isten akaratát kereste.Az Ószövetségben látjuk, hogy azáldozatok bemutatásánál a füstölőszerekillata kedves volt a papok előtt is,de teljesen Istennek volt szánva.Így kellene lenni nálunk is. Semmimás indítékunk ne legyen, csak az,ami Istent keresi, ami Őfelé irányul,és Őt dicsőíti.”J. N. Darby292011. évi 3. szám29


KarácsonyicsomagolópapírAz Úr Jézus „…megüresítette önmagát, szolgaiformát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett,és magatartásában is embernek bizonyult.”(Fil 2,7)A karácsonyest örömteli hangjain túl, amint agyermekek kíváncsian bontogatják ajándékaikat,rendszerint valamelyik idősebb családtag hangjátis hallhatjuk, amint azt mondja: „Ne tépd szét apapírt! Tedd el, jó lesz jövőre is!” Ez a régi szokásnapjainkban már nem jellemző, hogy az értékescsomagolóanyagot érdemes lenne megőrizni.Az Úr Jézus, Isten legnagyobb ajándéka, olyan„csomagolóanyagban” érkezett, amely egyedülállóváteszi az ajándékot.Amikor Isten elhatározta, hogy Fia a Földre jönaz emberiség ajándékaként, az ajándékot sokkallátványosabban „becsomagolhatta” volna, mintahogyan tette. Képzeljük el, milyen döbbeneteslett volna, ha sugárzó erejének mennyei fényébenjelenik meg. De helyette azt választotta, hogy az ŐFia hozzánk hasonló, emberi „csomagolásban” érkezett.Mint ahogyan a Bibliában olvassuk: „szolgaiformát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett…”Miért volt olyan fontos ez az egyszerű „csomagolás”?Azért, hogy bemutassa, megérti, milyenemberi lénynek lenni. Nem idegenek számáraa küzdelmeink. Ismeri örömeinket és gondjainkat.Mivel az emberiség minden helyzetét megtapasztalta,minden szükségletünkkel kapcsolatban nálavan a megoldás. Amikor hozzá jövünk, soha nemmondja, hogy a mi földi bajaink nem számítanak,mivel számára igenis fontosak: „Mert nem olyan főpapunkvan, aki ne tudna megindulni erőtlenségeinken,hanem olyan, aki hozzánk hasonlóan kísértéstszenvedett mindenben, kivéve a bűnt. Járuljunk tehátbizalommal a kegyelem trónusához, hogy irgalmatnyerjünk, és kegyelmet találjunk, amikor segítségrevan szükségünk” (Zsid 4,15-16).Kisfiúként a nekem szánt ajándékokat rendszerinta papír mintázatából ismertem fel. A színesszalagokkal díszített babák a nővérem ajándékátrejtették. De tudtam, hogy a másfajta papírbacsomagolt vonatok és repülőgépek valószínű azenyémek!Nézzünk az ÚrJézusra, Isten ajándékára,és akkormeglátjuk, hogyezt az ajándékot nekünkszánták. A kezénés lábán levő sebhelyekmutatják, mit vállalt el értünk,hogy megmentsen bennünket abűneinkből – ezért az útja a kereszthez vezetett.Amint Pál apostol írja: „… megüresítette önmagát,szolgai formát vett fel…; megalázta magát, és engedelmeskedettmindhalálig, mégpedig a kereszthalálig”(Fil 2,7-8).Ahogy az Úr Jézus földi megjelenésére gondolok,azt látom, hogy Őbenne a külső megjelenésés a belső tartalom tökéletes összhangban volt.Mi is mindannyian bizonyos fajta „papírba” vagyunkcsomagolva. Életünket azzal töltjük, hogybeburkoljuk, majd újraburkoljuk magunkat ruhákba,autókba, házakba, állásokba, szociális hálózatokbaés egyéb tetszetős szimbólumokba, melyekrőlazt hisszük, hogy a hírnevünket fokozzák. Ha akiválasztott csomagolásaink csupán földhözragadtdolgokból készültek, ha belső lényünk eltitkolásáraszolgálnak, akkor alapvető tévedésbe estünk.Pál apostol azt tanította, hogy annak az indulatnakkell bennünk lennie, mint ami KrisztusJézusban volt (Fil 2,5), és a szolgaság lelkületétkell magunkra öltenünk. Mi, akik Isten ajándékátelfogadtuk, arra lettünk felszólítva, hogy az Őemberi példáját saját életünkben alkalmazzuk, ésönmagunkat ajándékként adjuk másoknak, mintahogyan Ő is önmagát ajándékként adta nekünk.ADVENTI GONDOLATOK...hited talán csak egy kicsi mécses,pedig hit nélkül várni nem lehet!És az, aki nem az Urat várja,nem is sejti az igaz ünnepet!Nem fenyő alatt van az ajándék!Az Ajándék – ha volt valaha –,azt az ISTEN adta a világnak,nekünk született egyszülött FIA!Lukátsi VilmaJ. S.30Vetés és Aratás


Alexander von SteinsCreatio –Bibliai teremtéstan227 oldal(Méret: A5)A szerző a Bibliában olvasható teremtés­ és őstörténetfeldolgozását tűzte ki célul, egyszerrevállalva a szóban forgó szakaszok ihletettségébevetett hitét és a tudományos megmérettetést.Nem mellőzi a tudományos tényeket,hanem azt vizsgálja, miként illeszthetők be abibliai beszámolókba, mennyiben magyarázzákés teszik érthetővé azt.2001­ben jelent meg a Küzdelem az élet értelméértcímű könyv első kötete. Jelen kötet ennek a– nemzetközileg is nagy sikert aratott – műnek afolytatása. Ez a könyv természet­ és társadalomtudományosalapossággal, filozófiai, teológiai, nyelvészetiprecizitással elemzi a keresztyén emberszellemi és hitbeli küzdelmét.David W. Goodingés John C. LennoxKüzdelem az életértelméért II.344 oldal(Méret: A5)Vlagyimir F.MarcinkovszkijOroszországbólIzraelbe128 oldal(Méret: A5)Ez a könyv két egymástól távol született hívõ emberéletérõl, majd házasságáról szól. A német származásúszerzõ Palesztinában született, ahol az elsõ világháborúelõtti, majd utáni életrõl ír, illetve arról, hogyan munkálkodottbenne Isten. Marcinkovszkij professzor azoroszországi forradalom idején találkozott Krisztussal.Késõbb kiutasították Oroszországból, és igehirdetõkéntbejárta fél Európát.Az Írásokban mindenekelõtt Jézusról vanszó. Ez különösen érvényes a Mózes 3.könyvében szereplõ áldozatokra, amelyek azÚr Jézust – Istennek odaáldozott életében éshalálában – mutatják be. Ezért nagyon megéritanulmányozni az áldozatokat, és elmélyednielõképi jelentésükben.Werner MücherÁldozatok –a 3Mózes 1–7.fejezetei alapján120 oldal(Méret: A5)AZ EVANGÉLIUMI KIADÓ TELJES KÖNYVLISTÁJÁT KÉRÉSREINGYEN MEGKÜLDJÜK.A Vetés és Aratás megjelenésével kapcsolatosan fontos tájékoztatásolvasható a hátoldalon!

More magazines by this user
Similar magazines