11.07.2015 Views

bme-varos-belgrád-11.. - Urbanisztika Tanszék

bme-varos-belgrád-11.. - Urbanisztika Tanszék

bme-varos-belgrád-11.. - Urbanisztika Tanszék

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

A BalkánéskörnyezeteMettőlmeddigBalkán?Van-ekapuja?


A BalkánéskörnyezeteMettőlmeddigBalkán?Van-ekapuja?


Szerbia hegy- és vízrajzi térképehttp://www.stockmapagency.com/Physical_Map_Serbia_C-Serb-2007-Phys.phphttp://www.worldmapsinfo.com/mapof-serbia-europe.html


Szerbia regionális fejlődésének alapvető jellemzőiForrás: Nagy Imre — Radmila Miletiú — Marina Todorovic (2009) Szerbiaregionális fejlődésének alapvető jellemzői. Tér és Társadalom 23. évf. 3.szám, pp. 173-184. Szerbia 2007-es statisztikai adatai alapján, a Koszovó nélküli országraSzerbia 2007 Magyarország 2011NépességTerületKözigazgatásFővárosVajdaság7 498 0019 965 00077 474 km 2 93 030 km 24718 település 165 község 3154 település1 700 000… …1 182 000 WIKI 1 733 6852 031 992 lakos, 467 település,45 község


Szerbia térszerkezeteEgyben a 2007-12időszakra készültterületfejlesztési tervjavasolt NUTs-2területi beosztása:Belgrád, Vajdaság,Közép-Szerbia, (Kelet-Nyugat-…Központi- Déli-)Koszovo.http://geology.com/world/serbiasatellite-image.shtml


Szerbia a történelemben 1/4Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúigForrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkánháborúig*http://www.publikon.hu/application/essay/106_1.pdf* Készült az OTKA TS 040695 számú kutatási program és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj keretében.A délszláv törzsek beköltözése a Balkán-félszigetre a Kr. u. 6-7. századbanindult meg.A bizánci, magyar, bolgár és horvát érdekszféra határán, széttagoltdomborzatú tájon élő szerb törzsek összefogása és egységes állammászervezése csak a 12. század végére sikerült.1217 – királyság lesz az államforma1219 – függetlenné válik a szerb ortodox egyház.A királyság fénykora Dusán cár (1331 – 1355) idejére esik. A birodalomhatárai a Dunától Thesszáliáig és az Adriától az Égei-tengerig húzódtak.Az állam politikai-kulturális központja a mai Koszovó területére esett.1371 – oszmán törökök elfoglalják Thrákiát és Macedóniát.1389 – rigómezei (Kosovo polje) csata után Szerbia török vazallussá válik.1459 – Szerbia végleg betagozódik az Oszmán birodalomba.15. század közepéig, a mai Jugoszlávia területén az egyes etnikumok mégviszonylag jól elkülönültek egymástól.


Belgrád kapujában


Európa kapujában


Szerbia a történelemben 2/4Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúigA török hódoltság évszázadai alatt a korábbi etnikai térszerkezet gyökeresátalakulása, a népesség kicserélődése, nagyarányú kényszermigráció mentvégbe, kialakítva a mai etnikai-vallási térszerkezet alapvonásait.A szerb etnikum súlypontja északra tolódott. Koszovóból kivándoroltak,helyükre albánok érkeztek. Észak felé, az elnéptelenedett határvidékre(Bácska, Bánát, stb.) nagy arányban érkeztek szerbek.1688 Pátriárkájuk (Arszenije Csarnojevics) vezetésével 30.000 szerb családhagyta el otthonát és költözött Magyarország területére.18. század – A Vajdaság betelepítése, soknemzetiségű (német, magyar, szerb,szlovák, román, stb.) régió kialakulása.1844 Nacertanije, avagy vázlat Szerbia külpolitikájához, Ilija Garašaninnevéhez fűződik, mindmáig a legismertebb, ugyanakkor legvitatottabb szerbkülpolitikai doktrína. Az elképzelés a középkori szerb állam fénykorát, Dušancár birodalmát kívánta újjáéleszteni. Szerbiát a Balkán vezető erejévé szerettevolna tenni, és ebben az államban egyesítette volna a Balkán, azaz a Portafennhatósága alá tartózó, majd más térségek szerb lakosait is


Szerbia a történelemben 3/4Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúig1859 – Montenegro függetlenné válik. A terület elszigeteltsége folytán a területetnikai és vallási jellege döntően változatlan maradt. Önálló régió.19. század első fele – sorozatos szerb felkelések. 1830 – a szultán elismerteBelgrád 100 km-es körzetére kiterjedő szerb fejedelemség autonómiáját.1878 – Szerbia függetlenné válik. A szerb etnikum mindösszesen 55 %-a élSzerbia és Montenegro területén. Cél: középkori államterület visszafoglalása ésösszefüggő szerb etnikumú államterület megteremtése Dunától az Adriáig.Az első balkáni háborúban elfoglalták a Novi Pazari Szandzsákot, Koszovót,Macedóniát és Észak-Albániát. Viszont létrejön a független Albánia1918. december 1.-jén létrejön a Szlovén-Horvát-Szerb királyság. A szerbetnikum egy országban összpontosul.Tarka etnikai-vallási összetételű, eltérő kultúrájú, történelmi múltú állam jöttlétre. Tömegesen telepítettek szerbeket az „etnikailag labilis” térségekbe,Koszovóba és a Vajdaságba.1929 Jugoszlávia. Monarchofasiszta diktatúra. A királyság területét 9 bánságraosztották fel, úgy hogy, csak háromban kerültek kisebbségbe a szerbek.


http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/foldrajz7/geopolitikai_foldrajz/www/ch04s38.htmlJugoszlávia etnikai térszerkezete, 2002 (%)


http://tamop412a.ttk.pte.hu/files/foldrajz7/geopolitikai_foldrajz/www/ch04s47.htmlSzerbia etnikai térszerkezete, 2002 (%)


Szerbia a történelemben 4/4Forrás: Hornyák Árpád (é.n.) Szerbia külpolitikája a századfordulón az első Balkán-háborúig1941 április, Jugoszlávia megtámadása. 1942-44 „Hideg napok”, 3500 halott,30 000 betelepülő Vajdaságba.1945-ben Jugoszlávia Szövetségi Népköztársaság formájában alakul újjá. Titoaz állam területét 6 tagköztársaságra és 2 autónóm tartományra osztotta fel.Elvben biztosította a területi decentralizációt és a délszláv nemzetekegyenjogúságát.Németek tömeges kitelepítése a Vajdaságból, folytatódik a szerbekbevándorlása. Kirobbanó népességnövekedés az albánok körében. Ha Vajdaságot nem vesszük figyelembe, Szerbia etnikailag egységes (87,2 %)Jelentős kisebbségek: muszlimánok a Szandzsákban, albánok Koszovó ésMacedónia közé beékelődve, DK-i határzónában bolgárok, valamint kisszámúromán-vlah kisebbség.1988-89 megszüntették Vajdaság és Koszovó autonómiáját. 1991-ben felbomlottJugoszlávia.2006 – Montenegroban, a lakosság több mint 55 %-a a függetlenedésreszavazott. 2008 – Koszovó de jure is független


Szerbia regionális különbségeinek gazdasági éstársadalmi háttere Forrás: Varga Dénes (negyedéves geográfus hallgató)Szerbia regionális különbségeinek változása Jugoszlávia összeomlása után Szerbia térszerkezete torzzá vált akülönböző regionális kapcsolatok elvesztése miatt. Kelet-nyugatirányú közlekedési folyosók helyett az észak-déli irányúak váltakmeghatározóvá (Morava-folyó völgye). A 90-es években, évekig embargó sújtotta az országot. A piacgazdaságba való áttérés a többi kelet-közép-európai országhoz,csak tíz éves késéssel indult meg, a Milošević-rezsim bukása után. A térség országaiban általános folyamat, hogy a kapitalizmusszínrelépésével az eddig mesterségesen alacsonyan tartott regionáliskülönbségek növekedni kezdenek. A fejlett körzetek egy Száva-Duna (Szabács-Belgrád- Pancsova-Pozsarevác , egy és egy Szabadka-Újvidék-Belgrád-Niš tengelymentén helyezkednek el, Szerbia központi területén.


Szerbia regionális különbségeinek gazdasági éstársadalmi háttere Forrás: Varga Dénes (negyedéves geográfus hallgató)Szerbia regionális különbségeinek változása Az eltérő történelmi fejlődés máig érezteti a hatását. Vajdaságot relatívgazdasági fejlettség jellemzi az ország déli részéhez képest. „Az országéléskamrája.” Az ágazat által előállított jövedelem 40,9 %-a származika tartományból. A népesség számaránya 25% Szerbia egészéhezképest, mégis országban megtermelt profit 33,5%-át és az exportbólszármazó jövedelem 28,9%-át adja. Egy főre jutó jövedelem 30%-kalhaladja meg az országos átlagot. A fejletlen körzetek Szerbia peremterületein, az ország déli területeintalálhatók. Elmaradott agrártérségek és/vagy depressziós ipartérségek Nagyban befolyásolták az ország regionális különbségeinek alakulását,a 90-es években végbement kényszermigrációs folyamatok. Többmint fél millió menekült érkezett Horvátország (330.123 fő) ésBosznia-Hercegovina (266.279 fő)területéről.


AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ ORSZÁGAI


PPS arány [GDP/fő]AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIAA NYUGAT-KELETI ÉS A DUNA LEJTŐ160140120100EU-27 GDP/fő PPS átlag = 10080NL B D* A60CZ* SK HU CR4020SR* RO BG +MO + UKR00 20 40 60 80 100 120 140GDP per capita in Purchasing Power Standards (PPS) (EU-27 = 100)Adatok forrása: Europe in figures - Eurostat yearbook 2010A népességi adatok 2010. jan. 1-re, a GDP értékek 2008-ra vonatkoznak.lakosszám [millió fő]


PPS arány [GDP/fő]AZ EURÓPAI DUNA RÉGIÓ STRATÉGIAA NYUGAT-KELETI ÉS A DUNA LEJTŐ160140DUNA120100EU-27 GDP/fő PPS átlag = 10080NL B D* A60CZ* SK HU CR4020SR* RO BG +MO + UKR00 20 40 60 80 100 120 140GDP per capita in Purchasing Power Standards (PPS) (EU-27 = 100)Adatok forrása: Europe in figures - Eurostat yearbook 2010A népességi adatok 2010. jan. 1-re, a GDP értékek 2008-ra vonatkoznak.lakosszám [millió fő]


TIRS – a TINA hálózat kiterjesztéseA helsinki, vagy pán-európai közlekedési folyosók a balkáni térségben


TIRS – a TINA hálózat kiterjesztése TIRS – Transport Infrastructure Study in Balkans 2002 – 7 ország ALB, B-H, BG, CR, SR-M, MAC, RO BG és RO az alaphálózat azonos a TINA folyamatbanmeghatározottal, A többi országban EIB Western Balkans TransportInfrastructure Inventory – 223 projektfinanszírozhatóság szempontjából kategorizálva


TIRS – a TINA hálózat kiterjesztése TIRS – A közúti kapacitások kimerülése


BELGRÁD -VÁROSTÖRTÉNETBME – URBANISZTIKA -ÚTIBESZÁMOLÓK2011. 11. 03.Erő ZoltánPALATIUM Stúdió Kft.


LIMES ERŐD:SINGIDUNUMBELGRÁD


NÁNDORFEHÉRVÁR - BEOGRAD1456


NÁNDORFEHÉRVÁR - BEOGRAD1456


OSZMÁN BIRODALOM1521 – 16881717 – A BELGRÁDI CSATA - SAVOYAI JENŐ1789 – SZERB KIVÁNDORLÁS (Rácok Mo.-n)


ÖNÁLLÓ SZERBIA1806 – SZERB FELKELÉS1817 – SZERB HERCEGSÉG1841 – BELGRÁD A SZERB FŐVÁROSKNJAZ MILOS OBRENOVIC1867 – A TÖRÖK KIVONUL1882 – SZERB KIRÁLYSÁG


ÖNÁLLÓ SZERBIA1806 – SZERB FELKELÉS1817 – SZERB HERCEGSÉG1841 – BELGRÁD A SZERB FŐVÁROSKNJAZ MILOS OBRENOVIC 1815-39 1858-601867 – A TÖRÖK KIVONUL1882 – SZERB KIRÁLYSÁG


ÖNÁLLÓ SZERBIA1806 – SZERB FELKELÉS1817 – SZERB HERCEGSÉG1841 – BELGRÁD A SZERB FŐVÁROSKNJAZ MILOS OBRENOVIC 1815-39 1858-601867 – A TÖRÖK KIVONUL1882 – SZERB KIRÁLYSÁG


ÖNÁLLÓ SZERBIA1806 – SZERB FELKELÉS1817 – SZERB HERCEGSÉG1841 – BELGRÁD A SZERB FŐVÁROSKNJAZ MILOS OBRENOVIC 1815-39 1858-601867 – A TÖRÖK KIVONUL1882 – SZERB KIRÁLYSÁG


ÖNÁLLÓ SZERBIA1867 – A TÖRÖK KIVONUL1882 – SZERB KIRÁLYSÁG1884 – BUDAPEST – ZIMONY –BELGRÁD VASÚT


ÖNÁLLÓ SZERBIA1867 – A TÖRÖK KIVONUL1882 – SZERB KIRÁLYSÁG


JUGOSZLÁVIA1912 – BALKÁNI HÁBORÚK1914-18 – I. vh.1920 – SZERB-HORVÁT-SZLOVÉN KIRÁLYSÁG1929 – JUGOSZLÁV KIRÁLYSÁGBELGRÁD és ZIMONY EGYESÍTÉSE – 230 ezer főBELGRÁD - JUGOSZLÁVIA FŐVÁROSA


JUGOSZLÁVIA1912 – BALKÁNI HÁBORÚK1914-18 – I. vh.1920 – SZERB-HORVÁT-SZLOVÉN KIRÁLYSÁG1929 – JUGOSZLÁV KIRÁLYSÁGBELGRÁD és ZIMONY EGYESÍTÉSE– 230 ezer főBELGRÁD - JUGOSZLÁVIA FŐVÁROSA


JUGOSZLÁV NÉPKÖZTÁRSASÁG1941 – II. vh. BOMBÁZÁS1944. okt. – FELSZABADÍTÁS1948 – ÚJ BELGRÁD (1938-)


JUGOSZLÁV NÉPKÖZTÁRSASÁG1948 – ÚJ BELGRÁD (1938-)


JUGOSZLÁVIA1948 – ÚJ BELGRÁD


JUGOSZLÁVIAÚJ BELGRÁD


JUGOSZLÁVIABELGRÁD- BELVÁROS


A TEN(Trans-European Networks), azaz transzeurópai hálózatok célja,hogy a közlekedési, energiaszállítási és távközlési hálózatokkoordinációja révén segítse a gazdaság működését.Az egykori Jugoszláviát érintő fő korridorok:-nyugat-keleti irányú, E70-es – a nyugattal való kapcsolatok, a fővároskiemelt szerepe miatt először kiépült az1970-es évekre :(Grác)- Maribor- Ljubljana- Zágráb- Belgrád,majd tovább Nis- Leskovac-észak-déli irányú, E75-ös-Belgrád- Újvidék- Topolya félpályás autópálya az 1980-as évekre,-Topolya- Szabadka- Horgos a polgárháború első éveiben,-Belgrád-Újvidék között 2x2 sávra bővítés a háború után,-megkezdődött a Belgrád elkerülő kiépítése.


Tervek és valóság:1998-ra terveztek: 420km autópálya és 220 km félautópályaEhelyett ma:E 70 483km /387km megépült,E 75 280 km/ 55 km megépültE 80 107 km/ 23 km megépültBelgrád körgyűrű 69 km/ 0 kmTávlati tervek:-IV-es folyosó: Nis és a bolgár határ között,-a Dimitrovgrádig terjedő 80 km-es-a Leskovac–macedón határ közötti 25 km-es szakasz,-Belgrád-Montenegró szakasz,-a Délvidéket átszelő Szabadka-Pozsega pálya.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!