MartonVásár újság 2012/2 - MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet

mgki.hu

MartonVásár újság 2012/2 - MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet

2 2012/2FajtabemutatókJúnius 13-án és 14-én intézetünk és aGabonatermesztõk Országos Szövetségeközösen rendezte meg az Országos KalászosSzakmai Napokat és FajtabemutatótMartonvásáron. A nagyszámú érdeklõdõtBedõ Zoltán fõigazgató üdvözölte,Petõházi Tamás a GOSZügyvezetõ titkára „Búzatermelés a termesztõszemével 2012”, dr. TömösköziSándor a BME docense „Az új búzaszabvány-tervezet:tények és lehetõségek”címmel tartott elõadást, illetve KurtzGyörgy a Syngenta Kft. munkatársa aszántóföldi bemutató keretében tartott tájékoztatót„Problémák és megoldások akalászosok növényvédelmében” címmel.A találkozó programja minden vonatkozásbana sokéves gyakorlathoz igazodott.Május 30. és június 20. között intézetünkbúzanemesítõi, agrotechnikusai és azElitmag Kft. specialistái 28 hazai, 1–1csehországi és szlovákiai helyszínen népszerûsítettéka martoni gabonafajtákat.Augusztus 31-én Országos KukoricaFajtabemutatót tartott intézetünk aBázismag Kft.-vel közösen Martonvásáron.Az egybegyûltek (450 fõ) BedõZoltán fõigazgató megnyitó szavai utánmeghallgatták Czerván György vidékfejlesztésiállamtitkár „A gabona ágazathelyzete, jövõje, különös tekintettel aKAP reformra” címû elõadását, majd a jólbevált forgatókönyv szerinti tájékoztatókés tenyészkerti szemlék alapján kaptaknaprakész információkat a martonvásárinemesítvények legújabb eredményeirõl.Augusztus elsõ dekádja és szeptembervége között 25 hazai, 3 romániai, 2szlovákiai és 1-1 csehországi, illetvelengyelországi helyszínen mutatták beaz intézet és a Bázismag Kft. munkatársaia martonvásári nemesítésû szemes- éssilókukorica hibrideket, valamint a napraforgóportfóliót.KiállításokA 21. alkalommal, augusztus 17-20.között, Debrecenben megrendezettFarmerExpo Nemzetközi Mezõgazdaságiés Élelmiszeripari Vásáron intézetünkkalászos gabona és kukorica kutatásieredményei, valamint a nagy aszálymiatti speciális vetõmag ellátási helyzetiránt élénken érdeklõdtek az ország keletirégiójának és a határon túli területekagrárszakemberei.A szokásosnál kicsit hamarabb, aszeptember 5-8. között rendezett BábolnaiNemzetközi Gazdanapokon az ün-Eseménynaptárnepélyes megnyitót követõen intézetünkpavilonját felkereste Fazekas Sándorminiszter úr és kísérete. Kutatási eredményeinkhezgratulált, további munkánkhoza szaktárca támogatásáról biztosított,további sikereket kívánva.Személyi hírekAugusztus huszadika alkalmábólFazekas Sándor vidékfejlesztési miniszteradta át dr. Somodi Istvánnak,intézetünk nyugalmazott munkatársánaka Magyar Érdemrend Tisztikeresztjekitüntetést a nemzeti értékekért végzettáldozatos, közösségépítõ tevékenységéért,életútja elismeréseként, dr. BallaLászlónak, egykori igazgatónknak pediga köztermesztésbe bevezetett sikeresgabonafajták elõállításáért, kutatói, oktatóimunkásságáért Darányi Ignác-díjatadományozott.A Magyar Tudományos AkadémiaDísztermében szeptember 22-én vehetteát intézetünk a Magyar Örökség Díjat,melyet a bírálóbizottság posztumuszBaross Lászlónak, „a bánkúti búzákatyjának” fajtanemesítõ tevékenységeelismeréséül adományozott. Dr. EstókJános agrártörténész laudációjában kiemelteintézetünk értékmentõ, megõrzõ,továbbfejlesztõ kutatásait a minõségibúzanemesítés területén.A Natali Egyetem (Dél-Afrika) tiszteletbeliprofesszorrá nevezte ki háromévre (2012-2014) Balázs Ervinakadémikust.PhD védésMicskei Györgyi, a NövénytermesztésiOsztály munkatársa a SzentIstván Egyetem NövénytudományiDoktori Iskolájában május 22-én „Summacum laude” minõsítéssel védte mega „Szerves- és mûtrágya hatásánakösszehasonlító vizsgálata a kukoricaprodukciójára tartamkísérletben” címûértekezését.A minõsítettnek gratulálunk, továbbimunkájához sok sikert és kitartást kívánunk.EgyüttmûködésStratégiai együttmûködési szerzõdéstírt alá Martonvásáron június 7-éndr. Friedler Ferenc, a Pannon Egyetemrektora és Bedõ Zoltán akadémikus,az MTA Agrártudományi Kutatóközpontfõigazgatója, mely lehetõvé tesziaz élenjáró képzés és a tudományos munkaszorosabb összekapcsolását, továbbipályázati és fejlesztési lehetõségek kiaknázását.Az eseményen jelen volt NémethTamás, az MTA fõtitkára is.VendégeinkJúlius 6-án akadémikus hölgyek kerestékfel intézetünket, hogy tájékozódjanakmunkánkról, eredményeinkrõl, terveinkrõl.A csaknem minden tudományterület14 prominens képviselõjét vezetõkutatónõk tájékoztatták a Kalászos GabonaSzekció mûhelyeiben és a biológiaikutatás laboratóriumaiban folyó munkákról,majd a vendégek megtekintették aBeethoven Múzeumot.JubilánsainkAz elmúlt fél év során ünnepelte dr.Szunics Lászlóné, Ludmilla, a KalászosGabona Rezisztencia NemesítésiOsztály volt fõmunkatársa a 75., dr.Kizmus Lajos biológus a KukoricanemesítésiOsztály egykori kórtanosa,Orosz Ákosné, a Kalászos Gabona NemesítésiOsztály korábbi intézeti mérnöke,és Stéhli László vegyész munkatársunka 70. születésnapját. Mindannyiuknakezúton is hálásan köszönjükaz intézet érdekében végzett több évtizedes,áldozatos munkáját, erõt és jóegészséget kívánva a jól megérdemeltnyugdíjas napokra.HalottainkJúnius 8-án vettünk búcsút a 81 éveskorában elhunyt dr. Dolinka Bertalankollégánktól, aki több évtizeden át volt akukorica kártevõk és az ellenük történõnemesítés nagy tekintélyû szakembere,majd a Vetõmag Osztály vezetõje.Július 12-én a hazai kukorica vetõmagtermesztéskidolgozásában és európaiszínvonalra emelésében elévülhetetlenérdemeket szerzett egykori munkatársunkat,barátunkat, a 93. évébenelhunyt, vasdiplomás dr. Horváth Jánostkísértük utolsó útjára.Október 7-én, életének 86. évében távozottközülünk dr. Budai Aurél gyémántdiplomásépítészmérnök, a mûszakitudományok kandidátusa, aki a Brunszvikkastély építéstörténetének tisztázásával,és a rekonstrukciós tervek elkészítésévelírta be nevét intézetünk almanachjába.Emléküket, emberségüket, példájukatkegyelettel megõrizzük.


4 2012/2 2012/2AVilág kukoricatermelése rohamléptekkelhalad elõre. Ötven évvelezelõtt 200 millió tonna, 2000-ben már600 millió tonna volt, jelenleg 900 milliótonna az éves termés mennyisége.A termésmennyiség növekedésedöntõ mértékben a termésátlag emelkedésébõladódik, a termõterület nagyságánaknövekedése kisebb mértékû volt.Ötven évvel ezelõtt a Világ átlagtermése2 t/ha volt, 2000-ben 4,5 t/ha,jelenleg meghaladja az 5 t/ha-t (1. ábra).A Világ kukorica átlagtermése jellemzõenmindig több volt, mint a másikkét gabonaféle, a búza és a rizs átlagtermése.Ugyanez állapítható megaz átlagtermés növekedésére is. A kukoricaátlag növekedése a legintenzívebb.Az átlag évenkénti ingadozásárólmegállapíthatjuk, hogy a rizs átlagaa legstabilabb, míg a kukoricáé a leginkábbvariábilis. Az évenkénti ingadozáslegfõbb okaként a csapadékévenkénti ingadozását nevezhetjükmeg. Azokban az országokban, ahol acsapadék kielégíti a kukorica igényeit(pl. USA, Franciaország), vagy aholöntözik a kukoricát, az átlagok kiemelkedõenmagasak és stabilak.A termésátlagok növekedésének az50 éve tartó dinamikáját nézve felmerüla kérdés, meddig tartható ez a tendencia?Van-e plafon, s ha igen, az menynyi?Mik a limitáló tényezõk?Általánosan elmondhatjuk, hogyegy fajta maximális termését, terméspotenciáljátúgy határozhatjuk meg, haa számára adaptált környezetben, korlátlantápanyag-ellátással, korlátlanvízellátással, kártevõk és kórokozóknélkül termesztjük úgy, hogy a növényszámára biztosítjuk az optimális napsugárzást,hõmérsékletet, növényállományt.Gyakorlati, üzemi, több hektárostáblák terméseredményei állnak rendelkezésre,melyek azt mutatják, hogy akukorica terméspotenciálja meghaladjaa 20 t/ha-t.Tollenaar (1983) elméleti közelítésselazt állapította meg, hogy a kukoricaterméspotenciálja 25 t/ha (abszolútszáraz termés). A kalkulációja soránfeltételezte, hogy biztosított az átlagosMartonvásári kukorica hibrideka szárazságban1. ábra A Világ kukorica, rizs és búza átlagtermések változása (1960-2010)Szemtermés (t/ha)napsugárzás, a fotoszintézis mértéke0,067 mol CO 2 /mol photon, a fotoszintetikusanaktív beesõ sugárzás 4,4%-akonvertálódik a biomasszába, teljes afényintenzitás július 1. és szeptember30. között, a harvest index 50%, a gyökéraránya 10%.Az elméleti 25 t/ha és a gyakorlatáltal is visszaigazolt 20 t/ha terméspotenciálhozképest a világátlag azt mutatja,hogy jelenleg a Föld kukoricatermesztésea genetikai lehetõségek20-25%-át képes hasznosítani.Mik a limitáló tényezõk, melyekmegakadályozzák a potenciál realizálását?A víz, a tápanyag, a gyom, a kártevõk,a kórokozók és a stressz bármilyenformája, amely korlátozza a forrás elérésétvagy hasznosulását.A limitáló tényezõk sorában tehátaz elsõ helyen áll a víz, a csapadék,melynek mennyisége és eloszlása kedvezõtlena kukoricatermesztés meghatározórészein, így Magyarországon is.Van egy biológiai korlát, amit nem lehetáttörni: ez a transzspirációs koefficiens,mely fajra jellemzõ érték, s fajonbelül csak igen kicsi a variációs szélesség.A nemesítés erre a variációs szélességreépíthet. Ez azt jelenti, hogy anemesítésnek van lehetõsége a vízhasznosítás,ezen belül a szárazságtûrésjavítására, de csak erõs korlátokÉvKukoricaRizsBúzaközött. Ezt a lehetõséget azonban nemszabad lebecsülni sem a nemesítõnek,sem a termesztõnek. Még akkor sem,ha tudjuk, sokkal több lehetõség van atechnológiában, a víztakarékos talajmûvelésirendszerekben, vetésforgóban,a gyomszabályozásban.Mi a transzspirációs koefficiens?Az a szám, amely megmutatja, hogyegy növényfaj hány liter víz felhasználásávalképes elõállítani egységnyi (1kg) szárazanyagot. Ez a kukorica esetében250–350 l/kg körüli érték.Egy adott ország vízhasznosításánakhatékonyságát mutatja az átlagtermésés az éves csapadék hányadosávalképzett szám, másként a 100 mm-re jutótermésátlag. Az éves ingadozások kiküszöbölésérecélszerû több év átlagávalszámolni ahhoz, hogy országokatreálisan összehasonlíthassunk. Az1975-85 évekre kapott átlagok felhasználásávalazt mondhatjuk, hogy Magyarországkiemelkedõen jól hasznosítottaa csapadékvizet a kukorica termesztésében:1060 kg/ha/100mmértékével sokkal jobb hatékonyságotmutatott, mint az USA (780kg/ha/100mm), Jugoszlávia (570kg/ha/100mm), vagy Bulgária (740kg/ha/100mm). Az utolsó tíz év (2002-2011) átlagai alapján azt látjuk, hogy ahazai kukoricatermesztés vízhaszno-


2012/25sítása nem változott jelentõsen (1080kg/ha/100 mm), ugyanakkor a Világlegnagyobb kukoricatermesztõ országa,az USA komoly javulást ért el ebbena mutatóban (1070 kg/ha/100 mm).Az USA jelenlegi értéke 35%-kaljobb, mint 30 évvel korábban. Mindeza technológia folyamatos fejlesztésévelelért töretlen átlagtermés növekedésnekköszönhetõ.Mit takar a hazai vízhasznosításváltozatlanságát mutató, 10 éves átlagokraalapozott érték? A hazai termésátlagokévenkénti alakulása (2. ábra)megmutatja, hogy a 10 éves átlagokmögött az utolsó 30 évben óriási termésingadozásoka jellemzõek. Az ingadozásmértéke akkora, mint a 40 évvelezelõtti termésátlag. Az ábrából azis kiderül, hogy a termésátlag trend kétvilágosan elkülönülõ szakaszra bontható.Az elsõ az intenzív növekedés szakasza1960-tól 1980-ig. Ezen 20 évalatt sikerült megháromszorozni az átlagtermést.Az átlag növeléséhez a korszerûhibridek és a nagyadagú mûtrágyázás30-30%-kal, míg a gyomirtás ésa hektáronkénti növényszám növelés16-20%-kal járultak hozzá.Ennek az intenzív növekedési szakasznakaz utolsó 10 évében (1975-1985) értük el a vízhasznosítás említettigen kedvezõ értékét (1060 kg/ha/100mm). Azóta viszont nincs átlagtermésnövekedés, csak óriási évenkénti ingadozás,ennek eredményeként változatlana vízhasznosítás átlagos értéke(1080 kg/ha/100 mm).Mik lehetnek ennek az óriási évenkéntiingadozásnak az okai, hogyan lehetnestabilizálni a termésátlagokat, haegyáltalán lehet?Az ingadozásra magyarázatot adhata sokszor emlegetett globális klímaváltozás,a hazai mezõgazdaság tartósválsága, a birtokszerkezet változásokstb. Valószínûleg mindegyiknek megvolta maga szerepe. Meg kell azonbanvizsgálni azon tényezõk szerepét is azingadozás alakulásában, amelyek a termésátlagnöveléséhez meghatározómódon járultak hozzá 1960-1980 között.Ami a mûtrágya-használatot illeti, amartonvásári tartamkísérletek hosszúidõszakra vonatkozó eredményei aztmutatják, hogy monokultúrában a maximálistermést csapadékos és szárazévek átlagában is 160 kg/ha N adagmellet lehetett elérni. Másodfokú függ-Szemtermés (t/ha)Szemtermés (t/ha)2. ábra Magyarország kukorica átlagtermésének változása (1950-2012)Évek3. ábra Az Mv 277 mûtrágya reakciója monokultúrában(Martonvásár, 2007)N (kg/ha)vény illesztésével a maximális termést180–200 kg/ha N adag mellett kaptuk.A csapadékos és a száraz évek átlagaközött kb. 20-25% termés különbségmutatkozik. Egyes évek adhatnak ettõleltérõ eredményt, de a tartós tendenciákatcélszerûbb hosszú idõszakok figyelembevételévelmegvonni. Figyelemreméltó, hogy monokultúrában a kontrollhozképest a 80 kg/ha N adag szárazés csapadékos években is – közel azonosmódon – képes akár megduplázni atermést. Ennyit mindenképpen javaslunkkiadni, s ez egy költségtakarékostechnológia mellett biztosíthatja a jövedelmezõkukoricatermesztést. Ehhez atechnológia többi elemét is megfelelõenalakítani szükséges. A fajtahasználatvonatkozásában arra hívnánk fel a figyelmet,hogy csak az olyan jó tápanyagfeltáróképességgel bíró hibridektermesztése vezethet eredményre, mintpl. az Mv 241, Mv 251, Mv 277, Gazda.Az Mv 277 N reakciója monokultúrábana 2012-es évhez hasonló igenszáraz évben, 2007-ben azt mutatja,hogy a 80 kg N adag hatására a termésmegkétszerezõdött (3. ábra). Ezen amûtrágya szinten az Mv 277 a FAO300-as hibridek átlagához képest 20 %-kal adott nagyobb termést. Az Mv 277termésmaximumát 40 kg-mal kisebb Nadaggal érte el, mint a FAO 300-as hib-


6 2012/2ridek átlaga, s a maximális termése10%-kal haladta meg a hibridek maximálistermésátlagát. Érdekessége akísérleti eredményeknek, hogy ugyanakkoraz Mv 277 termése a szélsõ N értékeknél(0 és 200 kg/ha) nem különbözötta hibridek átlagától, sõt 240 kg/haértéknél elmaradt attól.Vetésváltásban a N termésnövelõhatása 2007-ben ugyanezen hibridekremérsékeltebb volt, de 0 kg/ha N szintenis nagyobb volt a termés, mint amonokultúrában az optimális N ellátottságmelletti maximális termés.A Gazda ugyanebben a száraz évben,monokultúrában még kisebb Nadaggal érte el a maximális termést, éseddig a N szintig (120 kg/ha) versenyképesmaradt a többi, kétvonalas, FAO400-as hibriddel (4. ábra). További Nadag növelés azonban már termésdepressziótidézett elõ.A FAO 400-as hibridek termésevetésváltásban 0 kg/ha N adag mellett15-20%-kal volt nagyobb, mint a monokultúrábanadott maximális termés.A technológia elemei tehát erõs kölcsönhatásbanvannak egymással, s ezeketfeltétlenül szükséges figyelembevenni. A kísérletben alkalmazott vetésváltásés monokultúra azonban tényleges,a tartamkísérlet jellegéhez igazodótöbb évtizedes vetésváltást és többévtizedes monokultúrát jelent, melynem keverhetõ össze 2-3 év monokultúrahatásával.A Koppány 2007-ben, vetésváltásbanmutatott N-reakciójára jellemzõ,hogy a N-hatások mérsékeltebbek,mint monokultúrában. (5. ábra). AKoppány termése minden N-szintena FAO 400-as hibridek átlaga fölötti.A N adagok hatása tehát egy extrémszáraz évben nem teljesen követi a sokévesátlagot. A N hatását a technológiatöbbi eleme lényegesen eltérítheti az általánosmegfigyelésektõl. A marginálishatékonyság helyenként, hibridenkéntegyedileg határozható meg.Megállapíthatjuk, hogy az átlagosgyakorlat jelenleg a maximális terméseléréséhez szükséges adagokhoz képestlényegesen kisebb adagokkal dolgozik.Ez hozzájárulhat a termésátlagok erõsingadozásához.A növényszám használatra vonatkozóana martonvásári kísérletek aztmutatják, hogy más értéknél kapjuk amaximális termést száraz és csapadékosévek átlagában (6. ábra). A csapa-4. ábra A Gazda mûtrágya reakciója monokultúrában (Martonvásár, 2007)Szemtermés (t/ha)5. ábra A Koppány mûtrágya reakciója vetésváltásban (Martonvásár, 2007)Hatóanyag dózis (kg/ha)KoppányFAO400 csoport átlaga6. ábra A növényszám és a csapadék hatása a kukorica termésére(Martonvásár, 12 év átlaga)Esõs évekN (kg/ha)Száraz évek


7. ábra Mv 255 termése eltérõ tõszámban, 2010–20118. ábra Miranda termése eltérõ tõszámban, 2010–20112012/2dékos években 80 ezer növény/ha, míga száraz évek átlagában 40 ezer növény/hamellett kaptuk a maximális termést12 év figyelembevételével. Az ábraazt is mutatja, hogy csapadékosévekben nincs jelentõs terméskülönbséga 80 ezer tõ/ha és a 60 ezer tõ/ha,míg száraz években a 40 ezer tõ/ha és a60 ezer tõ/ha termése között. Az adatsoroktanulsága, hogy a martonvásárrajellemzõ, szárazságra hajlamos helyeken60 ezer termõ tõ/ha melletttervezhetjük a legbiztonságosabbana kukoricatermesztésünket. Adott helyen,tekintettel a csapadékellátottságra,talajadottságokra ettõl eltérhetünk.Érdemes összehasonlítanunk a hazainövényszám használatot is a Corn Belt-7ben alkalmazott növényszámmal. Nálunka '80-as években a 80 ezer tõ/havolt a „modern” technológia javaslata.Ezt a javaslatot szerencsére az utóbbiévekben szerényebb számok váltottákfel.A Corn Belt-ben a '80-as években45 ezer tõ/ha volt, 2000-ben 55 ezertõ/ha, napjainkban 65 ezer tõ/ha agyakorlatban használt tõszám, miközbena vegetációban várható csapadékott kétszer annyi, mint hazánkban.Az adatok azt mutatják, hogy a szárazévekben vélhetõen az optimálisnálnagyobb tõszám, különösen az optimálisnálkisebb N adagokkal együtt alkalmazvanövelhette a termésátlagok ingadozását.Megállapítható az is, hogy aközeli jövõben a tõszám emelése nemfogja növelni a termésátlagokat. Igaz,hogy olyan csapadékos évben, mint2010, amikor közel 2 év csapadéka hullottle szeptemberig, a martonvásári kísérletekbenis 100 ezer tõ/ha feletti állománybanérték el hibridjeink a maximálistermést. Még a 2011-es igenszáraz évben is – de az elõzõ évben vízzelfeltöltött talajokon – a korai hibridek(Mv 255, Mv 270, Mv 280, Mv350) 80 ezer tõ/ha állománysûrûséggeladták a maximális termést (7. ábra). AFAO 400-as Miranda maximális termése70 ezer tõ/ha-nál volt (8. ábra). Ezekazonban extrém évjáratok, ismételten atartós tendenciákra, a hosszabb idõszakokátlagára szeretnénk felhívni afigyelmet. Az elmúlt 10 évben azonban3 alkalommal találkoztunk extrémszáraz évjárattal (2003, 2007,2012) és ez arra irányítja a figyelmet,hogy ezen évek keserû tapasztalataitösszegezni kell, s a technológiát méginkább a száraz mûvelés, a víztakarékosságelveinek a betartásával kelltervezni. Ha már nem öntözhetjük akukoricát.Marton L. Csaba – Árendás Tamás –Berzsenyi ZoltánA Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpont honlapja a www.agrar.mta.hu névenérhetõ el, de a www.mgki.hu címen is elérhetõ marad egy ideig. Honlapunkon a látogató részletes ismertetésttalálhat a jövõben is az intézetrõl, különbözõ részlegeirõl, az ott végzett kutatási és publikációs tevékenységrõl,az intézetben dolgozó munkatársak megváltozott elérhetõségérõl. Beszámolunk az intézet által szervezettkonferenciákról és egyéb rendezvényekrõl. Ugyanitt a sok hasznos információ megszerzésén túl, folyamatosanmegjelentetjük a MartonVásár címû kiadványunk anyagát is. A látogató az ACTA AGRONOMICAhonlapjához és egyéb hasznos honlapokhoz is kapcsolódhat. Reméljük a jövõben Ön is rendszeresen megtekintiintézetünk idõrõl-idõre megújuló honlapját.


8 2012/2Vízhasznosítást segítõ trágyázási kísérletek„Ha Vasas Szent Péter napján mégesõ lesz, lesz kukorica, de még akkor seesik, gyühet a Duna vize is, nem leszkukorica.” (Augusztus 1-jére vonatkozó,zagyvarékasi népi megfigyelés.)Az idõjárás rövid távú változásai amûholdak, meteorológiai szondákés szuperszámítógépek korában már jótalálati aránnyal, nagy tér- és idõbelipontossággal „megjósolhatóak”. A szabadég alatt termelõ földmûves számáraa több hónapra szóló, a gazdálkodásbiztonságát megadó prognózisok azonbanmég bizonyára sokáig a hiánycikkeklistáját bõvítik majd. Pedig azidõjárásra vonatkozó évszázados megfigyelésekösszegyûjtésében, rendszerezésébenés hasznosításában az agrikultúramindennapi szereplõi a tengerekvándoraival, a hajósokkal együttmindig is élen jártak. Nem ritkán a természetfelettitis segítségül híva jósoltakaz elõttük álló esztendõ sajátosságaitfürkészve. A makói hagymakalendáriumhozpéldául a kettévágottvöröshagyma 12 levelét külön szedték,és sót tettek bele. A só megolvadásánakmértéke mutatta, hogy a beköszöntõ újévadott hónapjában mennyire számíthatnakégi áldásra.A mögöttünk hagyott évtized erõspéldákat, tanulságos leckéket adott arról,hogy a gazdálkodás sikerét az elõrenem tudott évhatás megsokszorozhatja,vagy éppen megtizedelheti. A kísérletezés,a több év eredményeit boncolgatókutatások számszerûsített tapasztalataia kedvezõtlen hatások tompítását, akedvezõk erõsítését kívánják szolgálni.A kukoricatermesztés agrotechnikaitényezõi között hatékonyságát, de költségigényéttekintve is meghatározó anövénytáplálás szerepe. A mûtrágyákátgondolt alkalmazásának szemléletétnapjainkban még a kukorica – eddigsosem látott – tõzsdei árai sem homályosíthatjákel. Ezt a szûkös készletekkelés az 1 kg N-hatóanyagért 4-4,5, az1 kg P 2 O 5 -ért 6, és az ugyanennyi káliumért3 kg kukoricát „kérõ” piaccalegyütt kell értelmezni.Azt, hogy egységnyi hatóanyag termésnövelõ,vagy -csökkentõ hatása ésaz évjárat között milyen kapcsolat lehet,arra egy Martonvásáron, négyesforgóban (kukorica – tavaszi árpa –1. ábra A kukorica évjárattól függõ N-reakciója (Martonvásár, 2003-2011)borsó – õszi búza), több hibriddel folytatottN-trágyázási tartamkísérlet jó betekintéstnyújt. A nitrogén az a hatóanyag,amelynek fõként a hiánya alegkifejezettebben megmutatkozik napjainkköztermesztésében. Ez az a tápelem,amelynek oldékonysága, talajbanvaló mozgása, felvehetõsége a növényszámára elválaszthatatlan a talaj nedvességiállapotától. Csapadékos évjáratokbana talajra kiszórt, vagy abbabedolgozott mûtrágya hatóanyagán túla mikrobiológiai tevékenység révénfeltáródó, ásványosodott szerves N-formák mennyisége, aránya is nõ,hasznosulásuk is hatékonyabbá válhat,ami – fõként kedvezõ vetésforgóban –a szerényebb trágya-adagokat alkalmazókukoricatermesztõ számára islátványos hatásokat eredményezhet.A növények számára a felvehetõségetmegalapozó elõzõ évi, vagy téli félévicsapadékbõség még száraz-aszályos, asokéves átlagnál jóval kevesebb esõthozó tenyészidõszakokban is „csodákra”lehet képes, fõként, ha a kevés egyjelentékeny hányada „megváltásként”a virágzás-szemképzõdés idején, mégVasas Szent Péter napja elõtt érkezik.Elõbbire a 2008-as és 2010-es évek,míg az utóbbi jelenségre a 2009. és2011. esztendõk adtak példát a hektikusidõjárású közelmúltból. Martonvásáron2003-ban, 2007-ben és 2012-ben a kukorica vegetációs idõszakában– áprilistól szeptember végéig – többcsapadék hullott (178, 265 és 200mm), mint a két korábban említett szárazévben (164, illetve 159 mm), A télifélév aszálya és a nyár hõségnapjaiegyüttesen azonban sosem látott mélységeibetaszították a martoniakkalegyütt a hazai kukoricatermesztés legtöbbszereplõjét, a szomjazó és víz hiányábancsak kevés tápanyagot felvenniképes növényeket.A már korábban említett martonvásáritrágyázási tartamkísérletbentöbb – minden vizsgált évben azonos –hibrid termése szerint a sokéves átlagnál(312 mm) jóval esõsebb években(2008 – 483 mm; 2010 – 681 mm) akedvezõ vetésforgó és az intenzívmûtrágyázás hektáronként a 14 tonnátmeghaladó termések elérését islehetõvé tette (1. ábra). Ilyen, kísérleticéllal 0 és 280 kg/ha közötti hatóanyagmennyiségekkel trágyázott parcellákona számított termésmaximumot (14,30t/ha) 210 kg N-hatóanyag alkalmazásávallehetett betakarítani ezen a foszforralés káliummal igen jól ellátott, mintegy3% humuszt tartalmazó erdõmaradványoscsernozjom talajon. AN-mûtrágya – kontrollhoz viszonyított– termésnövelõ hatása meghaladta a 3t/ha-t.Száraz telet követõ aszályos nyarakután viszont a nagyadagú N-trágyázásterméscsökkentõ hatását tapasztaltuk.A 2003. és 2007. év átlagaiszerint a legnagyobb termés 5,22t/ha volt, amihez 130 kg/ha N-hatóanyagfelhasználás tartozott. Ennek a


2012/29mûtrágya mennyiségnek a termésnövelõhatása csak 0,55 t/ha volt a tápanyagokfelvételét nehezítõ évjáratokban.Téli csapadékkal jól feltöltött talajon,virágzáskor kapott kiadós esõkkel,még egyébként a szokásosnál jóval szárazabbtenyészidejû esztendõkben is(2009 és 2011) több mint kétszeresmennyiséget (11,00 t/ha) takarítottunkbe a legnagyobb termést adó kezelésekben.Ilyen idõjárási feltételekkel a tápanyagokfelvétele és hasznosulása kevésbévolt korlátozott, amit a maximálisterméshez szükséges, számított,elméleti N-igény (200 kg/ha) is jelzett.A sújtó aszályban maximális terméstbiztosító 130 kg/ha N-hatóanyagmennyiséggel a kísérleti adatokon alapulóbecslések szerint a csapadékos télifélévû években 10,72, az esõbengazdag tenyészidõszakokban 13,85t/ha lehetett elérni.A trágyázás ökonómiai optimumának,a még gazdaságos adagnak abecslése embert próbáló feladat. Azt amindenkori idõjáráson, agrotechnikaitényezõkön túl a termelés során felhasználteszközök és a megtermeltAközelmúlt évek idõjárását rövidtávravonatkoztatva is nagy szélsõségekjellemzik. Ha csak az elmúlthárom évet tesszük a figyelem középpontjába,akkor is az anomáliák, a kétesértékû meteorológiai rekordok sûrûsödéséttapasztaljuk. A 2010. évet a bõségescsapadék és a viszonylag alacsonyabbhõmérséklet jellemezte, jól termett a kukorica(6,7 t/ha országosan). A következõév meleg volt, a nagy terméscsökkenéstokozó aszályt a megelõzõ évrõlmegmaradt talajnedvesség-tartalék ellensúlyozta,melynek eredménye egy jó országoskukorica termésátlag (6,6 t/ha)lett. A 2012. évet a talajnedvesség tartalékhiánya és a nagyon kevés évescsapadék jellemezte, megtetézve 37-40°C-os, kritikus fázisban mért, egymástkövetõ forró napokkal. A következménya 4 t/ha alatti („fél”) termés. A fenti – azember által gyakorlatilag nem befolyásolhatóabiotikus – tényezõk hatásávalmindig számolni kell, ezért a hibridekkiválasztásánál célszerû a jobban alkalmazkodómellett dönteni.2. ábra A kukorica 1 kg hatóanyagra jutó terméstöbbletei N-trágyázásitartamkísérletben, eltérõ évjáratokban (Martonvásár, 2003-2011)árukukorica piaci értékarányai is pontosítják– utólag. A gazdálkodó számáraazonban tájékozódásként, viszonyításialapként fontos tudni, hogy egységnyihatóanyaggal mennyiterméstöbbletre számíthat. A vizsgáltévjáratcsoportok alapján elvégzettbecsléseink szerint (2. ábra) a kritikusHasznos tudnivalók az Mv 350sikeres termesztéséhezA martonvásári nemesítésû kukoricahibridek közül a korai érésû Mv 3502012-ben került elõször szélesebb termelõikörbe. Az elsõ termelési tapasztalatok,továbbá az elmúlt 3 évnek a hibridhezkapcsolódó alkalmazott kutatásieredményei lehetõséget adnak az Mv 350agrotechnológiai profiljának a megrajzolására.A célul kitûzött gazdaságos kukoricatermeléshezegyenes útként a jó vízleadású,a szántóföldön alacsony szemnedvességig„lábon” leszáradó hibridekkiválasztása vezet. Az Mv 350hordozza ezeket a tulajdonságokat.130 kg/ha N-dózissal kedvezõtlenévjáratokban 7,4, a legjobb feltételekközött 27,0, míg a csapadékos telû,de száraz nyarú években 15,4 kgvolt az 1 kg nitrogénre jutó termésnövekedésmértéke.Árendás Tamás – Bónis Péter –Micskei Györgyi – Berzsenyi ZoltánA biológiai érést mutató, 25% körüliszemnedvességet az Mv 350 meleg évjáratokbanszeptember elején, hûvösebb,csapadékosabb években a hónap vége felééri el (1. ábra). Ekkorra a hibrid „készen”van, a szárazanyag berakódás megtörténik.A további cél, hogy az állománya szántóföldön a nap és a szél természetesenergiájával minél alacsonyabb szemnedvességigleszáradjon. Martonvásári(Simonpuszta) üzemi kísérleteinkben azMv 350 a 15% szemnedvességet a meleg2011. és 2012. években szeptemberközepére elérte, míg a hideg, csapadékos2010. évben a hónap végén már csak


10 2012/220-21% vizet tartalmazott. A továbbivízleadás mértéke, intenzitása az októbereleji idõjárás függvénye. A száraz, napos,szeles napok segítik a vízvesztést,míg az esõs, nedves, ködös napokban amár leszáradt kukoricaszem vizet is vehetfel.Az Mv 350 hibrid agronómiai jellemzõit,változatos évjáratokban, eltérõ termõhelyeken,többféle termesztési tényezõkülönbözõ szintjein vizsgáljuk kisparcelláskísérletekben.A Látóképen elvégzett vetésidõ kísérletektanúságai szerint (2. ábra) az Mv350 kiegyensúlyozott teljesítményéreutal, hogy mennyisége – az adott években– az extrém korai és késõi vetésekben ismeghaladta a 10 t/ha-t. A három év átlagábana hibrid az április harmadik dekádjánakközepén elvetett parcellákonadta a legtöbb termést. A legkisebb ingadozással,de legkevesebb átlagtermésselis járó kezelés a május 10-i vetés volt.A legtöbb termést (12,93 t/ha) az igen koraivetéssel adta ez a korai kukorica, de atermesztési kockázat is ekkor bizonyult alegnagyobb mértékûnek.A területegységre jutó optimális növénysûrûségettöbb környezeti tényezõvel(pl. tápanyag- és vízellátottság) egyetembena fajta alkalmazkodóképessége isbefolyásolja. Martonvásári növényszámkísérleteinkszerint az Mv 350 optimálistõszámintervalluma az átlagosnál szélesebb,és ezt a „rugalmasságot” változóévjáratokban, azaz a túl csapadékosés az igen száraz termesztési körülményekközött is jól, stabilan megtartja ahibrid (3. ábra). Az eltérõ karakterû évekszélsõértékeit figyelembe véve a 62-75ezer növény/ha állománysûrûség beállításárakell törekedni a hibrid termesztésesorán, amin belül a téli félév – átlagosévekhez viszonyított – vízellátottsága ismeretébenérdemes megfontolni a sûrítésmértékét.A termelõk figyelmét felkeltõ, átlagotmeghaladó teljesítmény a jó hibrideknélelválaszthatatlan a rendelkezésreálló források - így a fajta által felvehetõtápanyagok - megfelelõ hasznosításától.Extenzív termesztési feltételek között, akukorica igényétõl jelentõsen elmaradótrágyázás esetén felértékelõdik a hibridek„tápanyag-feltáró”, míg intenzívgazdálkodás során azok „trágya-hasznosító”képessége. Az Mv 350-nel végzettN-trágyázási kísérletek azt mutatják,hogy a vizsgált hibridekkel összehasonlítvaez a korai martonvásári kukorica fõ-1. ábra Az Mv 350 vízleadása (Simonpuszta, 2010-2012)2. ábra Az Mv 350 vetésidõ reakciója (Debrecen-Látókép, 2010-2012)Forrás: DebreceniEgyetem AGTC3. ábra Az Mv 350 növényszám reakciója (Martonvásár, 2010-2011)


2012/24. ábra Az Mv 350 N-reakciója a trágyázás intenzitásának függvényében(Martonvásár, 2010-2011)1. táblázat A 2012. évi aszályban is bizonyító Mv 350 terméseüzemi méretekbenMegye Helység Terület (ha) Termés (t/ha) Víz%Nagyszombat Gabcikovó/Bõs 47 11,50 18,0Hajdú-Bihar Nyírmártonfalva 30 10,20 14,6Gyõr-Moson-Sopron Rábasebes 10 10,00 16,5Bács-Kiskun Dunavecse 25 8,50 15,5Gyõr-Moson-Sopron Csorna 29 7,50 16,0Gyõr-Moson-Sopron Tét 15 7,50 16,5Békés Battonya 8 7,30 12,3Szabolcs-Szatmár-Bereg Vaja 10 7,00 16,0Fejér Szabadegyháza 40 6,80 17,0Fejér Sárbogárd 20 6,80 16,611ként az extrém tápanyag-ellátottsággaljellemezhetõ körülmények között képesátlag feletti termésre. A többféle vetésváltásban,csapadékos és aszályosévekben mért, igen széles terméshatárokkal(2,69-15,23 t/ha) jellemezhetõ N-trágyareakciók szerint az Mv 350 teljesítményemûtrágyázás nélkül már 3,1 t/hatermésszint felett meghaladta a kísérletekbenszereplõ „vetélytársak” átlagát (4.ábra). Az ilyen tápanyagban szegényeskörülmények között, de kedvezõ vetésforgóbanés jó évjáratban – 6 t/ha-os kísérletiátlag esetében – a fajta elõnye 0,4t/ha (6,6%) volt. A jelenleg szokványoshazai trágyázási gyakorlathoz (


12 2012/2Martonvásári kukorica hibrideka PartiumbanAz Európai Unió deklarált gazdaságpolitikaihitvallását, nevezetesena munkaerõ, a tõke, az áruk és szolgáltatásokszabad áramlását a BázismagKft. a lehetõségek kezdetétõligyekezett „aprópénzre” váltani. Ilyenmélységû kapcsolat a keleti szomszédokkaltöbb mint egy fél évtizede kezdõdött,a kissé távolabbi Székelyfölddel.A kedvezõ tapasztalatokon felbátorodvajutott vissza a Kft. a nagykukoricatermesztési tapasztalatokkalrendelkezõ „határmenti” területekre,fõleg Szatmár és Bihar megyékbe.A magyar tulajdonosokkal rendelkezõBocskai Bihor Agro S.R.L. azÉrmelléken, Szalacs (Salacea) községhatárában, 1270 ha szántóföldöngazdálkodik. Ezen a területen megközelítõen400 ha szemes kukorica, 300ha õszi búza, 200 ha magas olajtartalmúnapraforgó, 200 ha szója, 100 haõszi káposztarepce és mintegy 70 haõszi árpa képezi a vetésszerkezetet.A területi adottságokat tekintve avállalkozás volt árterületi talajokon termel,ahol a kötött vályog részaránya60% és a nehezen mûvelhetõ rétiagyagterület mintegy 40%. A Romániábanhasználatos talajminõséget kifejezõ,1-5 közötti értékszámú (1 a legjobb)talajregiszterben ezeknek 2-4 közöttia besorolása.Az üzem alkalmazott kukoricatermelésitechnológiáját a talajadottságokkihasználásán alapuló, a növények igényétoptimálisan kielégítõ, és a jövedelemmaximumát célul kitûzõ szemléletjellemzi. A kukoricát mindig vetésváltásbantermeli, a leggyakoribb elõveteményaz õszi kalászos és a szója. A térségbenjelen van a jelen kor kukoricakárosítója az amerikai kukoricabogár.Az ellene való védekezés alappillére,hogy a kukorica soha nem kerül önmagaután. A gondos tarlóápolás azt ismeggátolja, hogy a felszaporodó gyomokaugusztus végétõl kezdõdõen akukoricabogár imágók tápnövényéülszolgáljanak.A kukorica alapozó talajmûvelésemindig a 30-35 cm mélységû szántás.A kötöttebb réti területeken 3-4évenként 60-70 cm mélységû lazításrakerül sor, ami a talajok levegõztetéséntúl utat biztosít az esetleges nagyobbmennyiségû õszi-téli csapadéktalajba szivárgásának is.A talajerõ-gazdálkodás, a tápanyagutánpótlása kukorica igényéhez és a talajtápanyag tõkéjéhez igazodik. A talajokkáliummal jól ellátottak (220-240ppm), ezért mûtrágya formájában jelenlegnem történik pótlás, csupán a bedolgozottszármaradványok jelentenek jelentõsebbkálium-forrást.A foszfor tartalmú mûtrágya kijuttatásaõsszel a szántás elõtt történik 70kg/ha P 2 O 5 -hatóanyag mennyiségben.A talajt a tavasz indulásakor minélhamarabb fogas zárja le, hogy megõrizhetõlegyen – kevés tavaszi csapadékesetén is – a felsõ réteg kelést biztosítónedvessége. A vetõágy készítés elõttegy adagban történik a N-mûtrágyázás,100 kg/ha nitrát formájú hatóanyag kijuttatásával.A jó minõségû vetõágy egy, vagyszükség szerint két menetben, kombinátorralkészül. Ez az egyik záloga azegyenletes kelésnek és a homogén növényállománynak.A vetés a talajok felmelegedésefüggvényében kezdõdik. Az elmúlt félévtizedre jellemzõ volt a korai kitavaszodás,így a kukoricavetésre már lehetõségetadó – a talaj felsõ rétegébenmért – 10 °C-os hõmérséklet már ápriliselsõ napjaiban bekövetkezett. Atöbb évre is jellemzõ csapadékszegényáprilis egyúttal annak fontosságára isfigyelmeztetett, hogy a vetés mélységéigmég ki nem száradt talajba történjenmeg ez a nagyon fontos mûvelet. A közelmúltévek gyakorlatában ez azt jelentette,hogy az elégséges felmelegedéstkövetõen április elsõ dekádjábanelindult a kukorica vetése. Ezt a nagyobbtáblákon IH Cyclo 12 soros vetõgép,míg a kicsi, szabdalt területekenSPC vetõgép végezte. Az egyenleteskelés, a „belsõ” konkurencia nélküli,homogén, kiegyenlített állomány kialakításábanfontos segítõ az IH vetõgép.A vetõmagot azonos mélységbe, nedvestalajba teszi le mely az egyenleteskelés záloga. Az üzemi táblák szemléjéntapasztalható volt, hogy az egyszerrekikelt növények egyenletesen növekednekés közel azonos méretû csövethoznak, függetlenül attól, hogy a tõtávolságukesetleg egyenlõtlen.A gyomirtási technológia a táblákgyomflórája függvényében áll össze.Jól bevált az acetoklór és az izoxaflutolhatóanyagok kombinációja preemergensenkijuttatva. A kedvezõ gyomirtóhatáshoz szükség van bemosó csapadékra,ennek hiányában szükség lehetfelülkezelésre. Amennyiben valamelyiktáblán szerbtövis jelenik meg,állományban sikeresen kezelhetõ 2,4-Dtartalmú szerrel.


2012/2131. táblázat Kukorica termése üzemiterületenPartium, Szalacs (Salacea)Év Kukorica terület Átlagtermés(ha)(t/ha)2010 415 9,12011 430 6,22012 410 2,9Az esetlegesen szálanként elõfordulógyomok ellen, továbbá a nedvességmegõrzése céljából is 1-2 alkalommalsorközmûvelõ kultivátor járja át a területet.Az egyik jelentõs, termésmennyiségethordozó-befolyásoló tényezõ kapcsánszót kell ejteni a hibridek kiválasztásárólis.A szalacsi gazdaságban az a szakmaihitvallás, hogy mindenki meghallgattatik,de csak kisebb-nagyobb területûüzemi kipróbálást követõen alakíthatóki határozott véleményt egy-egy újtechnológiai elemrõl.A martonvásári kukoricákat magábafoglaló, Marton Genetics márkanévhezköthetõ anyagokból a 2010. évben, 4 x 5hektáros területeken indult aKamaria, az Mv 343, az Mv Tarján ésaz Mv Koppány kipróbálása. Ekkor atermések 8-10 t/ha között változtak, 18-21,5% közötti szemnedvesség tartalommal.Ebben az évben az összes kukoricaátlagában a gazdaság átlagtermése 9,1t/ha volt (1. táblázat). Tudnunk kell,hogy ez az év a kukorica számára nagyonkedvezõ volt, a termésképzés érzékenyfázisaiban bõségesen esett csapadék.Az üzemi kipróbálással egyidõben11 Marton Genetics hibriddel demonstrációskísérlet beállítására is sorkerült, ahol meghaladta a 10 t/ha-t atesztelt fajták átlagos teljesítménye.Elemezve az elsõ év eredményeit, a2011. évben 75-75 hektár területre kerülta Kamaria és a Miranda, miközbentovább folytatódott a 11 hibrides üzemikísérletezés. Ez utóbbi – aprólékosmunkát igénylõ – tevékenység adhatjellemzést egy szélesebb hibridkörMirandastressztûrõ és alkalmazkodó képességérõl.2011-ben az összes üzemi kukoricaátlagában 6,2 t/ha termett,miközben a Kamaria 8,2 t/ha (16%szemnedvesség), a Miranda pedig 8,8t/ha (16,2% szemnedvesség) szemterméstadott. A demonstrációs kísérletbena hibridek átlagában a termés 7,63t/ha volt. Ezt az évet a vegetáció idõszakábanlehulló kevés csapadék jellemezte.Szalacs község határában májuselsejétõl október végéig mindössze 52mm esõ hullott. Az ehhez viszonyítottjó terméseredmény a megelõzõ bõségescsapadékú évnek, továbbá az üzemivízmegõrzõ talajmûvelési technológiánakis volt köszönhetõ.Az igazi próbatételt a kukoricánakés a termelõnek is a 2012. év jelentette,ami kevés talajnedvesség-tartalékkalindult, miközben kevés volt azutánpótlás is. Július 7-ét követõen elõszörszeptember 18-án volt az egészhatárra kiterjedõ jelentõsebb esõ (20mm). A Marton Genetics portfólióból160 hektárra kerültek martonvásári kukoricák,Kamaria, Mikolt, Mirandahibridek. A rendkívül nehéz évben akukorica átlagtermése 2,9 t/ha volt,ezen belül – esõvel még kevésbé öntözött– 170 ha területen mindösszesen1,7 t/ha. Ugyanakkor a Kamaria 6,2t/ha termést is adott egy jó esõt kapotthatárrészen. Mindez azt mutatja, hogya hibrid hatás mellett a „szerencse faktor”is szerepet játszott egy-egy határrésztérintõ, „kóbor” esõ formájában.A csapadékhiány mellett a másikterméscsökkentõ tényezõ a magas hõmérsékletvolt. Július hónapban – egyrövid, közbensõ lehûléssel – kétszervolt 39-40 °C közötti tartós (12 és 8nap) forróság, mely az akkor virágzóhibrideknél a termékenyülés részlegesvagy teljes hiányát okozta.A 11 hibridet tartalmazó demósornakszerencséje volt: a virágzásvégén – ugyan nagy jéggel –, de kapott40 mm esõt, ami a kísérlet átlagában6,93 t/ha termést eredményezett.Az üzemi termelési tapasztalatokmellett a 3 év demonstrációs kísérleteinekadatai segítséget nyújtanak a térségtermesztési adottságaihoz, gazdálkodásikörülményeihez jól alkalmazkodóhibridek kiválasztásához.A hároméves adatsor feldolgozásábanés együttes értékelésében – azéves termésekre összpontosító, egyszerûvizsgálati módszer – a rangkorrelációis segített. Ennek alapján aPartiumban a nagyon jól alkalmazkodó,a különbözõ évjáratokban iskiegyenlítetten teljesítõ hibridek közékerült az Mv 255 (FAO 310), aMikolt (FAO 410), a Kamaria (FAO370), a Miranda (FAO 460), az Mv500 (FAO 510).A fentiek figyelembevételével, különösenis kiemelve a nagyon aszályos2012. évi körülmények között elért terméseredményeket,a 2013. évi kukoricavetéstervbe Szalacson mintegy 300ha-ra Marton Genetics hibrid került,fõleg a Hunor, Kamaria és Mirandafajtákból.A Marton Genetics hibridekkelszerzett üzemi tapasztalatok a környékkukoricatermelõihez is eljutnak, hiszenminden évben sor kerül közös kukoricabemutatóra. Ez a fórum is segítia Termelõt az elsõ lépések megtételében,hogy közvetlen kapcsolatbakerüljön a Martonvásáron születetthibridekkel. A Bocskai Bihor AgroS.R.L. forgalmazza is a Marton Geneticskukoricákat, a vetõmagvak azértarcsai szárító és tároló telepen megrendelhetõk.Szûcs Sándor – Bodnár Emil


14 2012/2A Bázismag Kft. 2012. évi vetõmag elõállítása2011-ben talajaink kiheverték az elõzõév rendkívüli csapadék mennyiségeáltal okozott problémákat. Õsszelmár a legtöbb helyen 50-60 cm mélylazítással, majd szántással megfelelõalapmûvelést lehetett végezni, s jó talajállapototsikerült kialakítani.Már tavasszal, márciusban látszott,hogy mindent meg kell tenni amagágynyitó mûveletek folyamán atalajban lévõ nedvesség megõrzésére.A gondosságnak köszönhetõen mindenüttsikerült megfelelõ minõségû magágyatkészíteni.A március végi, április eleji melegidõjárás sokakat sarkalt vetésre, de egyerõteljes lehûlés formájában megjött a„fekete leves”. Volt olyan elõállítás,ahol a kikelt állományt –4 °C-os fagyotkapott, szerencsére nem hosszúidõre. A kikelt kukoricák sárgultak,növekedésük megállt, a talajban lévõmagok csírázása lelassult (1. kép).A hideg periódus elmúlásával a csírázásmegindult, a kikelt kukoricák fejlõdésefelgyorsult. A martonvásárihibrid-elõállítások alapanyagai sikerrelvették ezt az akadályt, a kezdetinehézségek nem okoztak végzetesproblémákat.Vetés után értékelhetõ csapadéknem volt, így sok helyen, fõleg a késõbbivetéseknél kelesztõ öntözéstkellett alkalmazni. Megoldva a tavasziproblémákat megfelelõ tõszámú éseltérõ, de megfelelõ fejlettségû állománnyalfordultunk a nyárba (2. kép).A gyomok elleni védekezés a júniusipermetezéseknek köszönhetõen nemokozott problémát. Az öntözések (3.kép) után a sorközmûvelõ kultivátor alkalmazásávala gyomirtás segítése mellettigyekeztünk a talajba juttatott nedvességetis megõrizni.A vetõmagtermesztés során az idegenelésidén sem okozott problémát,köszönhetõen az alapanyag elõállításoksorán elvégzett precíz munkáknak, melyeta kutatóintézeti és a bázismagoskollégák is nagy odafigyeléssel végeztek.A NÉBIH GMO szabályozását alapulvéve, de annál szigorúbban eljárva,még vetés elõtt minden általunk használtalapanyagot megvizsgáltattunk ésGMO mentes eredménnyel adtuk ki avetõmag elõállító partnereinknek.Az idõjárási szélsõségek miatt a cí-1. kép Hidegstressz a kukoricán 2012-ben2. kép Hibrid elõállító tábla június elején3. kép Szükségszerû volt az öntözés a rendkívüli aszályban


2012/215merezés idõszakára nagyon lecsökkenteka vetésidõkbõl és a tenyészidõkbõladódó az anyai és apai vonalak virágzásábantapasztalt különbségek, így amunkálatok rövid idõintervallumrakoncentrálódtak. A címerezõ gépünkidén még többet volt munkában, mintkorábban.A statisztikák szerint a nyár folyamán39 hõségnap volt, 30 °C felettihõmérséklettel, és ebbõl 19 nap 35°C feletti csúcshõmérséklettel. AzUV-sugárzás nagyon erõs volt. Ezek azidõjárási körülmények erõsen csökkentettéka pollen és a bibe életképességétés a termékenyülés hatékonyságát.Nagyon sokat dolgoztunkannak érdekében, hogy a termékenyülésmegfelelõen alakuljon, és erõfeszítéseinkeredményesek voltak. Az öntözésselfolyamatosan pótoltuk a vizet,igyekeztünk páradúsabb levegõt biztosítaniannak érdekében, hogy a pollenés a bibe minél tovább életképes maradjon.A termékenyülés mértéke rendkívülváltozatosan alakult, 50-100%-osarányok között mindent lehetett találni.Egy-két napos különbség a keléskormár okozhatott gyengébb vagy jobbtermékenyülési értéket. Összességébenelmondható, hogy a martonvásári nemesítésûalapanyagokkal a vetõmagelõállítók közös munkája ismét sikeresvolt (4. kép).A virágzás után, a betakarítás elõtt a4. kép A termékenyülés sajátossága 2012-ben: változatosság egy elõállítótáblán belül is„0” apás elõállításainkban kipróbáltuka címerezõ gép apakivágó adapterét is.Jó munkát végzett és a jövõben továbbialkalmazását tervezzük.A szemtelítõdés és érés idõszakábansem volt értékelhetõ csapadék, ahõség nagyon hirtelen érlelte a kukoricákat.A területünknek csak 10%-ántudtunk ideális nedvességtartalommal(30-35%) betakarítani, a többi területenvagy még idõben (25-30%), vagy mármegkésve (20-25%) kerültek a feldolgozóbaa letört csövek.Jelenleg ugyan még zajlanak a vetõmagfeldolgozások, de az már látszik,hogy a Bázismag Kft., az elõzõ évekvetõmag forgalmát figyelembe vévemegfelelõ mennyiségû és kiváló készlettelrendelkezik majd.Végh AndrásInformatikai rendszer kialakításaa mezõgazdasági mûvelésbõl adódóterhelések minõsítésére és a talaj környezetiállapotának nyomon követéséreAtalajok állapotának (készletének ésminõségének) veszélyeztetése ajövõ nemzedékek jogait sérti. A védelema jó talajállapot fenntartását, a természetesökoszisztémák mûködésénekmegóvását, a termõterület megõrzését,a talajszennyezõdés megelõzését, valaminta talaj vízháztartásának szabályozásátjelenti, figyelembe véve a mezõgazdaságitermelés igényeit, valamint atalajhasználat-váltás és a klímaváltozáskihívásait.A vonatkozó Európai Uniós jogszabályokés ajánlások olyan gazdálkodásigyakorlat kialakítását szorgalmazzák,amely a természeti erõforrások fenntarthatóhasználatán, a természeti értékek,a biodiverzitás megõrzésén, a tájértékeinek megóvásán és egészségestermékek elõállításán alapszik.Az MTA ATK Talajtani és AgrokémiaiIntézet a Környezet és EnergiaOperatív Program (KEOP) támogatásával2010-2012 között, széles szakmaiösszefogással végrehajtott kutatásábanegy olyan informatikai fejlesztést valósítottmeg, amely a mezõgazdasági mûvelésbõladódó üzemi terhelések minõsítéséreés a talaj környezeti állapotánaknyomon követésére alkalmas.A kutatás végrehajtásának részleteiAz Országos Környezeti InformációsRendszer (OKIR) talajdegradációsalrendszer (TDR) kialakítása címû kutatásiprogram célkitûzése a gazdálkodáskörnyezeti eredményességénekvizsgálatára, a mezõgazdasági eredetûterhelések hatásainak degradációs álla-


16 2012/2pot indikátorokkal való kimutatására,mértékük számszerûsítésére, illetve terhelésiindikátorokkal való összevetésére,együttes elemzésére alkalmas talajvédelmiinformatikai rendszer kialakításavolt.Az informatikai fejlesztés keretében(1. ábra), a rendszer kialakításáhozszükséges alapadatok elõállítására, aktuálistalajtani és gazdálkodási adatgyûjtéstvégeztünk Magyarország teljesterületére vonatkozóan a hazai gazdálkodóigyakorlatot reprezentálómezõgazdasági üzemekben (részletek aprojekt honlapján ahttp://projects.rissac.hu/tdr/ címen).A mintavételi tervben a terhelésrevonatkozó reprezentativitást a gazdálkodásintenzitását kifejezõ üzemtípusokmeghatározásával, az üzemek gazdálkodóiadatai alapján végeztük, aKSH mezõgazdasági összeírásból származóadatainak statisztikai feldolgozásával.A termõhelyi csoportok meghatározásaa talaj termékenységét kialakító,a növénytermesztést és a tápanyagérvényesülést befolyásoló, valamint akörnyezeti kockázatokat okozó tényezõkfigyelembevételével történt. A felvételezésbevont üzemek és táblák megyénkéntikijelölését és a gazdálkodókkalegyeztetett felvételét a helyiszakértõk tapasztalata és helyismeretesegítette.A kutatás során a terhelések és a talajdegradációs folyamatok vizsgálatáravonatkozóan a Szent István Egyetemés a megyei Növény- és TalajvédelmiIgazgatóságok szakértõinek bevonásávalvizsgálati protokollokat dolgoztunkki a nemzetközi és a hazai gyakorlatfigyelembevételével. A terepi mintavételezéstámogatására a központi adatbázisés a felvételezõ kapcsolatát biztosítóhardver-szoftver rendszert terveztünkés építettünk ki – a HelionInformatikai Kft. megvalósításában – afelvételezõ szakértõk számára. Ennekegyik eleme egy fényképek készítéséreis alkalmas GPS, amely egyben a felvételezésminõségbiztosításában is jelentõsszerepet játszik (2. ábra).A talajállapot vizsgálatokra a 2011.év tavaszi és õszi felvételezési idõszakábankerült sor. A terepi munka soránkészült jegyzõkönyvek adatait maguk afelvételezõk töltötték fel a központiadatbázisba, a projekt teljes körû információsmenedzsmentjét kiszolgálóWeb-es felületen keresztül (3. ábra).1. ábra A KEOP TDR fejlesztés elemei és azok kapcsolatainaksematikus ábrája2. ábra Az õszi felvételezés nitrát protokollja szerinti átlag mintavételtervezési RPR-je, illetve a GPS-re letöltött verzióA gazdaságok fenntarthatósági teljesítményeinekszámszerûsítésére ésértékelésére kidolgozott gazdálkodásiértékelési modellekhez szükséges üzemi-,és tábla szintû adatgyûjtéshez gazdálkodóiadatgyûjtõ ûrlap és internetesadatgyûjtõ és adatkezelõ felület készült,amely a vizsgált gazdaságok elmúlthárom gazdálkodási év terhelésiadatainak feltöltését biztosította.Összességében 285 mezõgazdaságiüzem közel 2.000 táblájának felvételezésesorán több mint 9.000 vizsgálat,7000 minta és 28.000 fénykép született.Az összes felvett üzemi táblák száma4.500, melyek összterülete mintegy250.000 hektár.A kutatási eredmények társadalmigazdaságihasznosításaAz MTA ATK Talajtani és AgrokémiaiIntézet által megvalósított infor-


2012/2173. ábra Az adatbázis kezelõ felület néhány nézete (adatbevitel, böngészés, lekérdezés; felvett táblák és RPR-ek,felvételezési fényképek, gazdálkodói adatok)matikai keretrendszer és talajdegradációs-talajvédelmiadatbázis társadalmigazdaságihasznosíthatósága a döntéshozók,a talajvédelmi hatósági szereplõk,a szakmai közvélemény és anyilvánosság számára is jelentõs (anyilvánosság tájékoztatását biztosítóhonlap címe http://okir-tdr.helion.hu).A kutatási eredmények össztársadalmijelentõségét növeli, hogy a kiépítettrendszer a mezõgazdasági mûveléstfolytató gazdálkodók számára közvetettés közvetlen hasznosítás lehetõségét ismagába foglalja:1. Az alkalmazott agrotechnikaigyakorlat leírásával minõsíthetõaz üzemek termesztési színvonala,ezáltal verseny- és jövedelemtermelõképessége, továbbá akörnyezeti feltételekhez történõalkalmazkodási képessége és valószínûsíthetõaz üzemek gazdálkodóitevékenységébõl fakadó talajdegradációshatások mértékeés kiterjedése.2. A gazdálkodás éves adataira épülõegyedi számításaink alapjánértékelhetõ a gazdaságok ökológiai,környezeti teljesítményénekalakulása („Zöld Pont” meghatározása),amely a 2013-ban indulóúj uniós agrárpolitika részekéntképezheti a jövõbeli támogatásalapját is.3. Szolgáltatás kiépítésének lehetõségea talajfelvételezés-szaktanácsadásminõségbiztosított informatikaitámogatásával:a. a nitrát bemosódás veszélyének, amásodlagos szikesedés folyamatánakés a savanyodás veszélyénekmegállapítása;b. erózió, defláció, szervetlen- ésszerves szennyezõk, esetlegesnövényvédõ szer maradék mértékénekmeghatározása a talajban abiogazdálkodásra történõ átálláslehetõségének megítéléséhez;c. a mezõgazdasági táblák talajánakfizikai vizsgálata alapján a tömörödésmértékének és típusánakmeghatározása a szükséges agrotechnikaibeavatkozások tervezéséhez;d. a tápanyag-gazdálkodás megalapozásátmeghatározó tápanyagfeltáródásiés szervesanyag-készletváltozás körülményeinekértékelése a környezetkímélõ tápanyagutánpótlási szaktanácsadástervezéséhez;e. az öntözés területi megalapozásaaz esetleges kiegészítõ talajvédelmieljárások meghatározásával akáros talajtani folyamatok megelõzésére.Szabó József – Anton AttilaMTA Agrártudományi KutatóközpontTalajtani és Agrokémiai IntézetMunkánkat „Az Országos KörnyezetiInformációs Rendszer (OKIR) talajdegradációsalrendszerének (TDR)kialakítása” (KEOP-6.3.0/2F/09-2009-0006) projekt támogatásával végeztük.


18 2012/2Pannon búzafajták nemesítése,termesztési és élelmiszeripari feldolgozásirendszerének fejlesztéseElõzményekAz elsõ PANNON búza kutatás-fejlesztésirendszer (2004-2007) egy olyankomplex, regionális program volt,melynek keretében nemzetközileg isversenyképes minõségi kritérium rendszerthoztunk létre acélból, hogy javítsuka magyar búzafajták exportálhatóságát,a feldolgozóipar és a fogyasztókigényeinek figyelembevételével. Ennekelérése érdekében egy növénytermesztésiés szaktanácsadási rendszert fejlesztettünkki a gazdák munkájának megkönnyítésére,a feldolgozóipar és a malmokmunkájához pedig egy átvételirendszer fejlesztésével járultunk hozzá.A Pannon minõségû búza fejlesztésiprogramja kutatóintézetek (MTA-MGKI, MTA-TAKI, GKI és BME), valamintgazdasági vállalkozások (KITE,IKR) közremûködésével, szakmai szervezetek(Vetõmagszövetség, GabonatermesztõkOrszágos Szövetsége, MagyarGabonafeldolgozók, Takarmánygyártókés Kereskedõk Szövetsége)támogatásával valósult meg. E programkeretében dolgoztuk ki a PannonbúzaMinõség Védjegy Programot, amelyneksorán kialakított minõségszemlélet a késõbbibúzaszabvány alapjául szolgált.CélkitûzésekA Pannonbúza2 kutatási program(2009-2012) középpontjában a minõségés a termékstabilitás állt. Ennek keretébentovább elemeztük a magyar búzafajtákés a termesztési gyakorlat minõségielõnyeit, stabilitását és a minõségetbefolyásoló tényezõket.Elsõ lépésben azonosítottuk a PAN-NON búza rendszer kialakításához hiányzókritikus tényezõket. Ezek közétartozik az– extra termesztési költségek felmerülése;– a fajták minõség stabilitása;– a vetõmag termelés léptékbeli különbségeinekkérdése;– a nyersanyag minõségének realizálásaa feldolgozóiparban.Mindez egy új nemzeti termesztésistratégia kidolgozását teszi szükségessé.A piac igényeinek figyelembe vételemellett a rendszer fenntarthatóságánakhosszú távú biztosítása szintén fontosfeladat a jövõre nézve.A munkacsoportok feladataiA konzorciumi tagok feladataikataz alábbi négy témacsoport szerint végezték:1. Minõség orientált vetõmag elõállítás,minõség stabilitásStabil feldolgozóipari minõséggelrendelkezõ fajták azonosítása és nemesítése,különös tekintettel a búzaszemmorfológiai tulajdonságaira, azért,hogy a nemzetközi piacon is versenyképesmalom-, sütõ-, és tésztaipari minõségûalapanyagot állítsunk elõ.2. Adott, stabil minõség potenciállalrendelkezõ fajták termesztési rendszerbeillesztéseA szántóföldi termesztés és az agrotechnikaoptimalizálása, a termés és aminõség biztosítása céljából. Az aratásutáni munkálatok és a tárolás hatásainakvizsgálata és optimalizálása.3. Élelmiszeripari felhasználás, aPANNON minõségprogram kiterjesztésea feldolgozóiparraAz életminõség javítása érdekébentermékfejlesztési program indult, feldolgozóiparitechnológiák és minõsítésirendszer kidolgozásával.4. Minõsítési módszerek és rendszerekfolyamatos fejlesztéseA minõsítõ módszerek és rendszerekfejlesztése a nemesítés – termelés –õrlés – feldolgozás – tárolás teljes folyamatában,a Pannon-kritériumoknakmegfelelõ genotípusok azonosítására.EredményekA pályázat eredményeként 7 regisztráltnemesítési vonalat és 2 új technológiátfejlesztettünk ki, melyek várhatóanaz életminõség, a környezetvédelem,a fenntartható termelés és atudásbázis megalapozásához és javulásáhozjárulnak hozzá.Martonvásári kutatásoka Pannonbúza2 pályázatbanAz együttmûködésen belül Martonvásárrészfeladata stabil minõségûbúzafajták elõállítása volt, korábbanlétrehozott búza tenyészanyagból,kedvezõ szemtípusú törzsek szelekciójával,majd ezek bejelentése államifajtakísérletekbe. Megfelelõ termesztéstechnológiaés átvételi rendszer kidolgozásávala minõségstabilitás biztosításavolt és lesz a cél.A szemek morfológiai tulajdonságainakvizsgálatára a Perten SKCS ésMarvin készülékeket használtuk. APerten készülék háromszáz búzaszemneka tömegét, átmérõjét, nedvességtartalmát és a búzaszem összeroppantásáhozszükséges energiát adja megegy 0-100-as skálán definiált szemkeménységindex értékben. A 300 adatotátlagolja és a statisztikai értékelésalapján azt is megállapítja, hogy a búzatételkevert típusú szemekbõl áll-e.A Marvin készülék egy képalkotórendszer, mely a búzaszemeket lefotózza,megméri a szemek hosszát ésátmérõjét, majd a statisztikai értékelésalapján megadja, hogy az egyes szemmérettartományokba a szemeknekhány százaléka esik. Összesen 10szemméret tartományt definiál, majd alefotózott szemek tömegének lemérésévelarra is képes, hogy az ezerszemtömeget meghatározza.Vizsgálataink alapján megállapítottuk,hogy a két készülékkel kapott


2012/219paraméterek többsége szorosan korrelálegymással, és a fajták között aszemhossz tekintetében kis különbségvan, a szem átmérõje azonban szignifikánsaneltérhet a különbözõ fajtákesetén (1. táblázat). Megbízhatóösszefüggést kaptunk a Perten készülékkelmért szemátmérõ és a Marvinkészülék által számolt, 3,25 mm-nélszélesebb búzaszemek mennyiségiaránya között, mely utóbbi hasznosparaméternek bizonyult a fajták közöttikülönbségek megállapításánál, a fajtákszemmorfológia alapján történõrangsorolásánál (1. ábra).Az említett módszerekkel vizsgáltuka nemesítési törzsek szemmorfológiaitulajdonságait 2009 és 2011 közöttaz F4-F6 generációkban (2. ábra).Megállapítottuk, hogy a szelekció hatékonyvolt a sütõipari minõségi tulajdonságoktekintetében (fehérje, sikér,Zeleny szám). A szelekció harmadikévében, amikor átlagosan gyengébbvolt a búzaszemek minõsége, elkülönülta búzatörzsek egy olyan csoportja,mely a kedvezõtlen idõjárási feltételekellenére is megtartotta jó minõségét,minõség stabilitását. Az ábránegy erõs évjárathatás figyelhetõ meg,melynek eredményeként a 2010-es évpéldául kiemelkedõ volt a sütõipariminõség szempontjából, mely ugyanakkorigen erõs szemméret csökkenésselis párosult. Az évjáraton túl a termõhelyeknekis szignifikáns hatásavolt a szemek morfológiai tulajdonságaira,így például a szemátmérõre (3.ábra). A hét vizsgált termõhelybõlkettõ szignifikánsan jobb volt a termõhelyekátlagánál, míg kettõ szignifikánsangyengébb volt a szemátmérõtekintetében.Három évjárat és az összes termõhelyadatainak felhasználásával próbáltunkfelállítani egy fajtasorrendet aszemmorfológiai tulajdonságok alapján.A mért és származtatott paraméterekközül, a 3,25-nél szélesebb búzaszemekaránya jellemezte leginkábba fajták közötti különbségeket (4.ábra). A vizsgált fajták minõsége jólismert, a minõségi besorolásukat különbözõszínekkel jelöltük az ábrán,amelybõl jól látszik, hogy a minõségcsoportnem jelenti egyben a búzaszemekmorfológiai elkülönülését is.Tendenciák azonban megfigyelhetõk,mely szerint a Pannon prémium csoportbatartozó fajták inkább kis sze-1. táblázat MARVIN és Perten SKCS készülékkel mért paraméterek közöttiösszefüggésekEzerszem tömeg (g) Szem átmérõ (mm)MARVINPerten SKCSEzerszem tömeg (g) 0,95 0,89Szem hossz (mm) 0,71 0,52Szem szélesség (mm) 0,92 0,924,74 mm 0,24 0,31W3-W9 >3,00 mm 0,92 0,90W4-W9 >3,25 mm 0,91 0,901. ábra A Perten készülék által mért szemátmérõ összefüggése a Marvin általkalkulált 3,25mm-nél szélesebb búzaszemek arányávalPerten szemátmérõ (mm)mûek, míg a puha szemtípusok általábannagyok, azonban átfedések vannakaz egyes csoportok között.A Pannonbúza2 pályázat idõtartamaalatt összesen 20 fajtajelöltünkszületett, melybõl hetet szelektáltunk apályázat keretén belül (5. ábra, sárgaoszlopok). Mivel szemmorfológiai tulajdonságoktekintetében nem volthatározott elkülönülés a minõségcsoportokközött, így valamennyi mérettartománybólszelektáltunk genotípusokat,elsõsorban olyanokat, amelyekneka minõségstabilitása azelõzetes vizsgálatok alapján várhatóanmegbízható lesz. Ezen fajtajelöltek sütõipariminõségét is vizsgáltuk az elmúlthárom évben (6. ábra), amelybõln=1904 (2010-2012)kiderült, hogy tulajdonságonként kellmeghatároznunk a minõségstabilitást.Az MV28-12 fajtajelölt például igenjó stabilitást adott valamennyi vizsgáltparaméterre, kivéve a tésztastabilitást,míg az MV17-10 sikérminõsége éstésztastabilitása kiváló volt, ugyanakkora Zeleny szedimentációja és a sütõipariértéke már nagyobb mértékbenfüggött a környezeti feltételektõl.Ezért alapvetõ fontosságú több évig éstöbb termõhelyen végezni kísérleteketegy genotípus pontos megismerése érdekében.A minõségi kategóriába sorolásábanpedig nagy segítségünkrelesz a közeljövõben megjelenõ új búzaszabvány,amely pontosan definiáljaegy adott minõségkategóriába sorolás


20 2012/22. ábra Kedvezõ szemtípusú törzsek szelekciója. F4-F6 generáció (Martonvásár, 2009-2011)Gyakoriság (%)Gyakoriság (%)Gyakoriság (%)Gyakoriság (%)Gyakoriság (%)Gyakoriság (%)3. ábra A termõhely hatása ugyanazon fajták szemátmérõjére 2010-ben(fajták átlaga, szórás)minimális és szükséges feltételeit, alternatívválasztási lehetõséget hagyvabizonyos vizsgálati módszerek között.Átlagos szemátmérõ (mm)Magyarországi termõhelyek:Bácsalmás (BAC)Encs (ENC)Jászapáti (JAP)KísérletNagylózs (NL)Somogyjád (SJD)Szekszárd (SZK)Tokaj (TK)Az új búza szabványrólEzen elõzmények alapján 2010-tõlindult meg a magyar búzaszabványkorszerûsítése, amelyet elõször aszakmai szövetségek bevonásávalegyeztettünk. Az MSZ 6383 Búza javaslatáhozelõzetesen több észrevételérkezett, amelyet a 2012. májusi bizottságiülésen, illetve a júniusi szabványtárgyalásonmegvitattak. Az újbúzaszabvány 2012. október 1-jén jelentmeg, de érvénybe csak 2013. január1-jétõl fog lépni a bizottsági tagokkérésének megfelelõen, több hónapotbiztosítva a laboratóriumokszámára az esetleges módszerváltáshozés a jártasság megszerzéséhez. Azelõzményszabvánnyal ellentétben azúj szabványban már a Pannon minõsítésûbúza minõségi követelményei ismegjelennek, mely a malmi búza ese-


2012/24. ábra 3,25 mm-nél szélesebb búzaszemek aránya martonvásáribúzafajtákban (Martonvásár, 2010-2012, összes termõhely és évjárat átlaga,szórása. Piros: Pannon prémium, zöld: Pannon standard, kék: nagyfehérjetartamú, lila: nagy termõképességû, sárga: puhaszemû fajták)5. ábra 3,25 mm-nél szélesebb búzaszemek aránya fajtajelöltekben(Martonvásár, 2010-2012, összes termõhely átlaga és szórása, Sárga: Pannonbúza2 projektben kiválasztott és bejelentett fajtajelöltek)6. ábra Pannonbúza2 projekt fajtajelöltjeinek minõségi tulajdonságai21tében csak két osztályt enged meg azeddigi három osztállyal szemben.Ezenkívül a takarmánybúza minõségikövetelményei is összhangban vannakmár a 742/2010/EK (2010. augusztus17.) a mezõgazdasági termékek államiintervenció keretében történõ felvásárlásaés értékesítése tekintetébentörténõ végrehajtására vonatkozórészletes szabályok megállapításárólszóló rendelettel. Az új búzaszabványaz érvényes, új európai vizsgálatiszabványokra is hivatkozik, és a szabványbanemlített szakkifejezésekösszhangban vannak az MSZ EN15587:2009 Gabona és gabonatermékek.Az idegenanyag-tartalom meghatározásabúzában (Triticum aestivumL.), durumbúzában (Triticum durumDesf.), rozsban (Secale cereale L.) éstakarmányárpában (Hordeum vulgareL.) európai forrású magyar nemzetiszabvány szakkifejezéseivel. A szabványbansikerült a Pannon minõsítésûbúza részletes paramétereit megjeleníteni,és az ehhez kapcsolódó vizsgálatimódszereket feltüntetni, amely agabonafélék nemesítõinek, a termesztõknek,a kereskedõknek, a takarmányelõállítóknak,a malomipar és asütõipar szereplõinek, valamint a vizsgálóés akkreditált ellenõrzõ laboratóriumokszámára elengedhetetlenülszükséges (Szabványügyi Közlöny 11.szám, 2012. október).Rakszegi Mariann – LángLászló –Bedõ Zoltán –Szendi Szilvia –Gergely Szilveszter –Tömösközi Sándor – Salgó András –Tóth Béla – Búvár Géza –Osvay GyörgyKöszönetnyilvánításA munka a „Pannon búza fajták ésfajtajelöltek nemesítése, termesztési ésélelmiszeripari feldolgozási rendszerénekfejlesztése” címû pályázat támogatásávalkészült (TECH-09-A3-2009-0221).


22 2012/2Mv Sámán –az elsõ martonvásári nemesítésû tritikáléMa már a szakemberek számáratermészetes, hogy a nagyszámúõszi búzafajta mellett martonvásárinemesítésû fakultatív búzákkal, õszidurum búzákkal, õszi és tavaszi zabfajtákkalis tervezhetnek munkájuk során.Ez a kalászos gabona választékmost egy újabb növényfaj új fajtájávalbõvül, az Mv Sámán nevû õszi tritikáléfajtával.Annak ellenére, hogy saját nemesítésûtritikáléval eddig nem rendelkeztünk,intézetünkben a tritikálé kutatásnakhosszú évtizedekre visszanyúlóhagyományai vannak. Büszkék vagyunkrá, hogy intézetünkben kezdtemeg az 1950-es évek elején tritikálékutatási programját dr. Kiss Árpád,akinek nemzetközileg is kiemelkedõeredményei nagyban hozzájárultaknapjaink fertilis, bõtermõ és állóképestritikáléinak létrehozásához. Kiss ÁrpádKecskemétre távozását követõen a'80-as években kezdõdtek újra tritikálékísérletek Martonvásáron. Az elsõ –búzával is versenyképes – lengyelhexaploid tritikálé fajtát 1983-1984-ben vizsgáltuk. A Lasko tritikálé nemcsakhazánkban, hanem a világ többmint 30 országában bizonyította kimagaslóproduktivitását, széles alkalmazkodóképességét, és ezután sorbanszülettek a még jobb agronómiai tulajdonságokkalrendelkezõ fajták.A martonvásári kutatóintézet1986-ban jelentette be állami elismerésrea napjainkig is termesztésben lévõPresto fajtát. A Presto fõként azértjelentett komoly elõrelépést a Laskohozképest, mert korábban érett és alacsonyabbszára miatt jobb állóképességgelrendelkezett. A Presto termesztésbevonásával indult el a tritikálészéleskörû termesztése Magyarországon.Ezt követõen Martonvásár képviseletébentovábbi hét modern tritikáléfajta került be a köztermesztésbe, melyekközül napjainkban a bõtermõLeontino a legelterjedtebb.A martonvásári tritikálé nemesítésiprogram 1995-ben újra indult, ésnagyszámú kísérleti törzs kipróbálásátkövetõen 2001-ben jelentettük be azelsõ martonvásári tritikálé fajtajelöltetaz állami kísérletekbe. 2009-ben újabb1000 ha1. ábra A tritikálé vetésterülete Magyarországon, 1991–20131. táblázat Õszi tritikálé kisparcellás fajtaösszehasonlítókísérleti eredmények (NEBIH, 2010-2012)Fajta t/ha rel.%Mv Sámán (MT09-09) 8,07 105Disco (st.) 7,49 97Titan (st.) 7,95 103St. fajták átlaga 7,72 100négy törzs vizsgálata kezdõdött meg ahazai minõsítõ rendszerben, és ezekegyikét – az MT09-09 kódszámú törzset– terjesztették elõ állami elismerésrea Fajtaminõsítõ Bizottság elé.Az Mv Sámán nevû új tritikáléfajta minõsítésével egy igen bõtermõ,könnyen és biztonságosan termeszthetõ,új, magyar nemesítésû fajtátajánlhatunk a termesztõk figyelmébe.Az Mv Sámán kiváló produktivitásátmutatja, hogy az állami fajtakísérletekbenhárom év átlagában öt százalékkaltermett többet a kontrollfajtákhoz képest (1. táblázat). Kalászaproduktív, szemei jól kiteltek. Kalászolásiideje középkorai, megegyezika Disco fajtáéval. Átlagos növénymagasságaévjárattól függõen 105-120cm, ami tritikálé esetében optimálisnakmondható. Erõs, rugalmas szára csapadékosabbévjáratokban is lehetõvé teszia lábon történõ betakarítást.Korábban a tritikálék nagy elõnyevolt, hogy rezisztensek voltak a rendszeresenfellépõ gomba betegségekkelszemben. Az elmúlt évtizedben ahelyzet jelentõsen megváltozott, afajták többsége fogékonnyá vált alisztharmattal és levélrozsdávalszemben, ezért a nemesítés soránugyanolyan rezisztencia nemesítésiprogramot kell tritikálénál is folytatni,mint a búza esetében. Az Mv Sámánszéleskörû tesztelése során bebizonyosodott,hogy betegségekkelszembeni ellenállósága kiváló. Szárrozsdávalés lisztharmattal szembenteljesen ellenálló, míg a levélrozsdávalcsak erõs epidémia esetén fertõzõdhetkismértékben.A fajta állománya kiegyenlített,megfelel a nagyon szigorú homogenitásikövetelményeknek (DUS), így vetõmagjavárhatóan alacsony költséggelés nagy biztonsággal lesz elõállítható.A 2012 õszén elvetett vetõmag szaporításokbóla várható szükségleteknekmegfelelõ mennyiségû szuperelit éselit vetõmag fémzárolását tervezzük2013 õszén.Bognár Zoltán – Láng László


A2012. évi õsz a vetõmag forgalomszempontjából különleges idõszakvolt. A szárazság miatt a megszokottnálkorábban betakarított, vetõmagnak alkalmasalapanyagok feldolgozását már júliusharmadik dekádjától megkezdhettékmindazon készletgazdák, akik hisznekabban, hogy az idõben elkészített árunaka piaci értékesítési pozíciójára a „raktárrólszállítható” állapot jótékony hatássalvan.Az õszi kalászosoknál szinte kivételnélkül minden növényfajra kiemelkedõigény jelentkezett. E kereslet igazi „nyertesei”a kisebb növényfajok (rozs, õsziárpa, õszi tritikálé, tönkölybúza) voltak.Õszi búza esetében az Mv Kolo, az MvTallér, az Mv Suba, az Mv Marsall, azMv Kolompos, az Mv Béres, az MvKödmön és az Mv Lucilla bizonyultakidén õsszel a legkeresettebb fajtáknak.A martonvásári tavaszi kalászosfajtakör kínálata a 2012. évihez képestúj fajtákkal nem bõvül.Tavaszi búzából továbbra is a legnagyobbválasztékot kínáljuk két fakultatív(Mv Karizma, Mv Kikelet) és két tipikustavaszi életformájú (Lona, Vánek) fajtával.Az elmúlt években egyre szélesebbtermelõi körben elterjedt és megismertszálkás Lona (1996) és a tar kalásztípusúVánek (2004) 2012-ben tovább öregbítettehírnevét. Az elõbbi stabil, javítóminõségével, utóbbi pedig meggyõzõ,átlagos-jó malmi minõséggel párosuló,kiemelkedõ terméspotenciáljával jeleskedett.Tovább terjedt a köztermesztésbena szálkás kalásztípusú Mv Karizma(2009) járóbúza, mely a nagyobb terméselérése miatt elsõsorban õszi vetésûkéntjavasolt, de alternatíva mindazoknak,2012/2Õszi kalászosok után, tavaszi vetések elõttAz Elitmag Kft. vetõmagkínálata 2013 tavaszáraMv KarizmaMv KikeletLonaVánekMv PehelyKwantConchitaSantanaZekonVetõmagok 2013 tavasz. Hol jutok hozzá?Bács-KiskunBaranyaBékésBorsod-Abaúj-ZemplénTavaszi búza✔ ✔ ✔ ✔✔ ✔✔ ✔ ✔ ✔ ✔✔✔Tavaszi zab✔ ✔ ✔ ✔ ✔ ✔ ✔ ✔ ✔ ✔✔ ✔ ✔ ✔Tavaszi árpa✔ ✔ ✔ ✔Étkezési száraz borsó✔✔✔FejérGyõr-Moson-SopronHajdú-BiharJász-Nagykun-SzolnokKomárom-EsztergomPestSomogySzabolcs-Szatmár-Bereg23Zalaakik tavaszi vetésben keresik a pannonprémium minõséget. Tavaszi búzákrajellemzõ terméspotenciál mellett, kiemelkedõfarinográfos minõségére (jellemzõenA1) mindenképp lehet alapozni.Kukorica elõvetemény után e fajtánakhasznos tulajdonsága, az átlagosnál jobbkalászfuzárium tolerancia is kihasználható.A szintén szálkás kalásztípussal rendelkezõMv Kikelet (2010) járóbúzaidén már nagyobb mennyiségben elérhetõés várhatóan komoly vetélytársa leheta Váneknek a termõképesség területén, apannon standard minõség mellett. Õszivetésben a legbõtermõbb martonvásáribúzafajták közé sorolható és számítanilehet arra, hogy ezt tavaszi vetésben isvisszaigazolja.Az elmúlt idõben szinte minden koratavaszi vetésû növényfajra kivétel nélkülmegnõtt a kereslet, így a tavaszi árpamellett az étkezési száraz borsóra és a tavaszizabra is egyre nagyobb az igény.Immár hetedik éve, évrõl-évre viszszatérõ,stabil érdeklõdés mellett foglalkozunkétkezési száraz borsóval, ahol avezérfajta a féllevélkés, sárga magvúSantana (2006), melyhez választékbõvítõkénta zöld magvú Zekon (1998) állrendelkezésre.A tavaszi árpa vetõmag piacán aConchita (2009), a klasszikusan sörárpánaknemesített fajta vette át a Jubilant helyét.A termesztési tapasztalatok szerint ajelenleg vezetõ sörárpákhoz hasonló agronómiaitulajdonságok jellemzik figyelemreméltóterméspotenciállal. A fajta jóalternatívát kínál mindazon tavaszi árpatermesztõ gazdaságoknak, ahol a termésmalátaipari célú értékesítését az eseti sörárpahiány határozza meg, ezért a termõképességaz elsõdleges szempont.Az õszi életformájú zabfajták (MvHópehely, Mv Deres) folyamatos terjedésea köztermesztésben egyenlõre csakkismértékben befolyásolja a tavaszi zabvetésterületét. A tavaszi zab széles vetésidõoptimuma és jó szárazságtûrõ képességemiatt is kedvelt a kora tavaszi vetésûnövényfajok között. A nyári aratásicsúcstól távolabb esõ érésideje továbbnöveli céltudatos felhasználóinak táborát.A martonvásári tavaszi zabfajták közötta kiváló állóképességû, kiemelkedõtermõképességû és beltartalmi minõségûMv Pehely (2006) most már szinteegyeduralkodóvá vált. A magasabb növényállományúés versenyképes termõképességûKwant (1998) várhatóan még1-2 évig elérhetõ lesz az e fajtát kedvelõés igénylõ gazdálkodók részére, elsõsorbana keleti országrészben.Bakos Péter Kenéz


24 2012/2Az új búzaszabvány – felelõsség és lehetõségAbúza és a kenyér nemzeti kultúránkrésze, jelképként épült benemzedékek tudatába. Ez a tény nyilvánvalóanösszefügg a gabonatermesztésrekiválóan alkalmas hazai területi,környezeti és éghajlati adottságokkal.A gabonatermesztésben és kereskedelemben,késõbb számos szakmai területen– nemesítés, malomipari feldolgozás,minõsítés – nemzetközi szinten ismaradandót alkottak elõdeink. Taláninnen, ebbõl a hagyományból is eredeztethetõ,hogy Magyarországon – az EurópaiUnióban egyedülálló módon – abúzaminõség szabályozása szabványbanrögzített.A gabonatermesztési potenciál hatékonykihasználása nemzeti érdek ésfelelõsség. Ennek megfelelni a folyamatosanváltozó környezeti és gazdaságifeltételek mellett csak a vertikumösszes szereplõjének együttmûködésével,a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodniképes szemléletmód, termesztési,minõsítési, feldolgozási ésszabályozási rendszer kialakításával lehetséges.A szabályozás részeként a búzaszabványkövetelményeinek alakításasegíthet ebben a folyamatban. Milyenszempontokat szükséges vagycélszerû figyelembe venni a szabványbanfoglalt minõségi követelményekmeghatározásánál? Az alábbiakat mindenképpen:– a magyar fajtaválaszték minõségielõnyeinek megtartása, az ebbõladódó értékesítési lehetõségekerõsítése;– a hazai gyakorlatban elterjedt, hagyományosminõségszemlélet ésminõsítési módszertan meghatározóelemeinek fenntartása;– az átlagosan a hazai búzatermésfelét felvevõ exportpiacokon jelentkezõminõségi követelményekfigyelembe vétele, valamint– az EU és egyéb nemzetközi szabványokkaltörténõ harmonizálás,az ellentmondó szabályozásbóleredõ nehézségek kiküszöbölése.A hazai búza fajtaválaszték és termesztésminõségi potenciáljának, aminõséget befolyásoló tényezõk megállapításának,a minõségstabilitás feltételrendszerénekmegállapítása a rendelkezésreálló adatok, ismeretanyag1. kép Alveografszintetizálásával és a még hiányzóadatok pótlását célzó középtávú kutatás-fejlesztésiprogramok megvalósításávallehetséges. Több más értékesforrásmunka mellett a hazai kutatóintézetek(MTA-ATK-MGI, MTA-ATK-TAKI, GKI és BME) és meghatározópiaci szereplõk (KITE Zrt.,Gyermely Zrt., IKR Zrt.) konzorciumiösszefogásával, valamint a szakmaiszervezetek (Vetõmag Szövetség, GabonatermesztõkOrszágos Szövetsége,Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártókés Kereskedõk Szövetsége)támogatásával megvalósuló Pannonbúzaprogramokban is ezeket az átfogócélokat fogalmaztuk meg. APannonbúza 1 program keretében amagyar fajtaválasztékon elvégzett kísérletieredmények, a nemzetközitudományos életben megjelenõ új irányok,valamint az értékesítési gyakorlatban(intervenció, tõzsde, kereskedelmitapasztalatok) jelentkezõ igényekelemzésével dolgoztuk ki aPannonbúza Minõség Védjegy Programot(www.pannonbuza.hu), amelyneksorán kialakított minõségszemléletaz új búzaszabvány szempontrendszerénekalapjául is szolgált. APannonbúza 2 kutatási program középpontjábana minõség- és a termékstabilitástámogatása, valamint azalapanyagban megjelenõ minõségielõny feldolgozóiparban realizálhatóvalós értékének megállapítása áll.A búzaszabvány korszerûsítését, aszabványban szereplõ minõségi értékszámokmegállapítását tehát közel egyévtizedes szakmai munka, és az érdekeltek,érdeklõdõk lehetõ legszélesebbkörû bevonásával lebonyolított egyeztetések,vitanapok elõzték meg. Aszabvány szakmai munkaanyagának kidolgozásáta Pannonbúza 2 programkeretében a BME Alkalmazott Biotechnológiaés Élelmiszer-tudományi Tanszékekoordinálta, a szabvány véglegesítésétaz MSzT munkatársai végezték.A vázolt elõzmények alapján kidolgozott,2012. október 1-én megjelentMSZ 6383 Búzaszabvány meghatározóújdonságai a következõk:– Az étkezési célú búza minõségiosztályok száma csökkent, egyprémium búza, két malmi búza ésegy durumbúza kategória részletesminõségi követelményeit, valaminta takarmánybúza elõírásaittartalmazza az új szabvány;– Az új szabvány tartalma összhangbakerült más, vonatkozóegyéb hazai, európai és nemzetköziforrású szabványok minõ-


2012/225ségi és módszertani elõírásaival,[ISO 7970:2011 Wheat (Triticumaestivum L.): az MSZ EN15587:2009 Gabona és gabonatermékek.Az idegenanyag-tartalommeghatározása búzában(Triticum aestivum L.), durumbúzában(Triticum durum Desf.),rozsban (Secale cereale L.) és takarmányárpában(Hordeum vulgareL.); takarmánybúza esetébena 742/2010/EK (2010. augusztusrendelet)];– A hazai hagyományos minõsítésigyakorlat megtartása mellettbiztosítja a lehetõséget a nemzetköziértékesítési gyakorlatban jelentkezõkövetelmények szabványnakmegfelelõ teljesítését.Ennek megoldásaként az alternatívminõsítés lehetõségét dolgoztukki. Eszerint az étkezési célúbúza minõségi követelményekteljesítése választható módon ahagyományos valorigráfos/farinográfosértékszám (HUN, MSz6383 jelöléssel, az ugyancsak aktualizáltMSz 6369-6 szerint), azalveográfos minõsítéssel (ALV,MSz 6383 jelöléssel), illetve azextenzográfos értékszámok alapján(EXT, MSz 6383 jelöléssel)egyaránt lehetséges.Szeretnénk hinni abban, hogy aszakmai egyeztetések és kompromiszszumokeredményeként kialakított újbúzaszabvány egyaránt szolgálni képesa hazai hagyományok megõrzésétugyanúgy, mint a szakterületen megjelenõúj elvárásokhoz történõ alkalmazkodáslehetõségét, valamint hozzájárulhata komplex minõségi szemlélet formálásához.Tömösközi SándorKöszönetnyilvánításA szabvány szakmai elemeinek kidolgozásáta Pannon búzafajták és fajtajelölteknemesítése, termesztési ésélelmiszeripari feldolgozási rendszerénekfejlesztése (Tech_09-A3-2009-0221) c. K+F program tette lehetõvé.Köszönet az MszT munkatársainak,Kurucz Csillának és dr. Mosonyi Ágotánakáldozatos munkájukért és a kutatóintézetek,vállalkozások, szakmaiképviseletek valamennyi munkatársánakaktív közremûködéséért. A megvalósításta Gabonatermesztõk OrszágosSzövetsége anyagilag is támogatta.Az aszály és aktuális kérdéseiA2012 nyarán az ország jelentõs részétérintõ aszályhelyzet kapcsánismét aktuálissá vált a száraz periódusokkedvezõtlen mezõgazdasági hatásainakértékelése. Magyarország klímájamagában hordozza az aszályhelyzetekkialakulásának veszélyét,azonban ahogy nincsen két azonos idõjárásútenyészidõszak, úgy nincs kétegyforma aszály sem. A kiváltó tényezõk,az okozott károk és az idõtartamalapján beszélhetünk meteorológiai,hidrológiai és mezõgazdasági értelmezésbenis aszályról. Míg meteorológiaiértelemben az aszály alacsonycsapadékösszeggel jellemezhetõ periódustjelöl – egy viszonyítási idõszakhozképest – kiegészítve egyéb légkörés talajfizikai paraméterekkel, addighidrológiai értelemben az aszály avízkészletek, többek között a talajvízkészletjelentõs csökkenését jelenti. Acsapadékszegény periódusok azonbannem feltétlenül jelentik azt, hogy azaszály károkat okoz a mezõgazdaságban,mivel a jelenség sok esetben idõbennem esik egybe a gazdasági növényekfejlõdése szempontjából kritikusperiódusokkal. A mezõgazdaságbanaszályról akkor beszélünk, ha a terméscsökkenésa tartós vízhiány miattkövetkezik be. Ennek hátterébenmeteorológiai aszály, hidrológiaiaszály, vagy a két típus kombinációjaáll. A gazdasági növények alkalmazkodóképességebizonyos mértékig ellensúlyoznitudja a kedvezõtlenkörnyezetihatásokat. Erre példakénta 2010 és 2012közötti idõszak idõjárásaszolgál. A 2010-es év volt a valahamért legcsapadékosabbév Magyarországon,ennek köszönhetõena talajokban komolyvízkészletekképzõdtek. A mérésekkezdete óta 2011-benhullott a legkevesebbcsapadék országos átlagban,vagyis meteorológiaiértelembenaszály alakult ki. Atalajok vízkészleteazonban még elegendõvolt a növények számára, hogy eztaz idõszakot komoly negatív következményeknélkül átvészeljék. Mivel acsapadékszegény idõjárás 2012-ben isfolytatódott, ebben az évben már a meteorológiaiaszály mellett hidrológiaiaszály is súlyosbította a helyzetet, így anövények már a talajból sem tudtákfelvenni a vizet.A légköri aszály jelensége szinténmeteorológiai állapotjellemzõkhözkapcsolódik, azonban kialakulásábanfiziológiai tulajdonságok is közrejátszanak.Légköri aszály esetén a levegõvízgõzbefogadó képessége, vagyis a1. kép A hidrológiai aszály indikátora,az Ínség-szikla a Dunábanpotenciális párolgás kiugróan magas. Ajelenség károkat azonban nem elsõsorbana nyári idõszakban okoz, amikor apotenciális párolgásértékek eleve ismagasak, hanem olyan speciális idõjárásihelyzetekben, amikor a növényi párologtatásintenzív, viszont a gyökerekvízfelvevõ képessége korlátozott. Légköriaszályt eredményezhet például aszokatlanul enyhe téli idõjárás, vagykora tavaszi hirtelen felmelegedés,amikor a levegõ vízbefogadó képességemagas, azonban a fagyott, vagy igenalacsony hõmérsékletû talajból a növényképtelen elég vizet felvenni. A


26 2012/2légköri aszály általában rövid ideig tartés önmagában nem feltétlenül okoz jelentõsgazdasági károkat. A mezõgazdaságiszempontból súlyos aszályhelyzetekbenhozzájárulhat a károk növekedéséheza levegõ nagy vízbefogadóképessége miatti fokozott párologtatóképesség,azonban ebben az esetben isa fõ limitáló tényezõ a talaj vízhiányosállapota.A jelenlegi aszályhelyzetre már tavalyfigyelmeztetett a természet. 2011.11. 20-án jelent meg a következõ hír:"A Duna alacsony vízállása miatt ismétkilátszik a vízbõl az Ínség-szikla a Gellért-hegylábánál, 2003 óta elõször".Az Ínség-szikla egy sziklaszirt a Dunában,mely a nevét onnan kapta, hogycsak igen alacsony vízállásnál látható.Ez csak aszályos idõszakban fordulelõ, amihez a népi megfigyelések alapjánrossz termés kapcsolódik. A sziklaszirtily módon a hidrológiai aszály, afelszíni és a felszín alatti vízkészletekjelentõs csökkenésének indikátora (1.kép).A légkör vízbefogadó-képességéta potenciális párolgással jellemezhetjük,ami abban az esetben realizálódik,ha a vízutánpótlás nem akadályozott(vízfelszínek). 2010-ben a csapadékosidõjáráshoz rendkívül alacsonypotenciális vízvesztés társult, mindöszszesen577 mm-es értékkel, ami erõsenpozitív vízmérleget eredményezett (1.ábra). Hosszú idõsoros adatok nem állnakrendelkezésünkre, de a klimatológiaitényezõk alapján a térség évi átlagospotenciális párolgása 900 mm körülalakul. 2011-ben a levegõvízbefogadó képessége a potenciálispárolgásértékek alapján átlagos volt,viszont 2012-ben szeptember 30-ig ameteorológiai paraméterekbõl számítottpotenciális párolgás 1064 mm volt,ami jelentõsen magasabb, mint az átlagés 84%-kal magasabb a 2010-ben számítottértéknél. A magas vízfelvevõképesség azt jelzi, hogy a hõmérsékletmagas, a relatív páratartalom alacsonyvolt. A növényállományok vízleadásabizonyos esetekben meghaladhatja apotenciális párolgás értékét.Az elmúlt másfél évben komolyvízhiány alakult ki a Martonvásárkörnyéki szántóterületeken is. A 2.ábrán a potenciális párolgás és a csapadékmennyiségkülönbségét szemléltettük2010. januártól 2012. szeptembervégéig. Hosszú idõsorok alapján az évi1. ábra A potenciális párolgás alakulása Martonvásáron2010 és 2012 között2. ábra A természetes vízkészletek alakulása a Martonvásár környékitalajokon 2012 januárjától napjainkigpotenciális párolgás hazánkban jelentõsenmeghaladja az éves csapadékmenynyiséget,azonban a felszín vízvesztésecsak abban az esetben tekinthetõ potenciálisnak,ha azt a vízhiány nem korlátozza.A vízkészletek csökkenésévelpárhuzamosan a tényleges párolgás exponenciálisancsökken. 2010-ben a havicsapadékösszeg az év 8 hónapjában,beleértve az intenzív párolgású idõszakotis (májustól szeptemberig, július kivételével)magasabb volt, mint a légkörvízbefogadó képességének maximumátjelentõ potenciális párolgás. A vízzeltelített talajok 2011-ben fokozott ténylegespárolgást eredményeztek. A potenciálisvízvesztést feltételezve a számítotttermészetes vízkészlet-változásazt mutatja, hogy a 2010-es vízkészleteknekköszönhetõen 2011-ben egészena késõ nyári idõszakig a száraz idõjárássem okozhatott komolyabb aszályt. Aszárazság azonban felemésztette a talajokvízkészletét, mely 2012-ben az országtúlnyomó részén komoly gazdaságikárokhoz vezetett.Az aszály jellemzõje, hogy a növényekfejlõdési állapotát tekintve sokszorcsupán napok, vagy éppen a táblaelhelyezkedését figyelembe véve néhány100 méter távolság kérdése, hogyegy adott terület az idõjárás szélsõségeimiatt szenved-e komolyabb károkatvagy sem. A kedvezõtlen környezetihatások következményeit jelentõs mértékbenlehet csökkenteni megfelelõ területválasztással,agrotechnikával, denapjainkban a kárenyhítés egyik leghatékonyabbeszköze olyan stabil termõképességûfajták alkalmazása, melyekkedvezõtlen körülmények között is alegkisebb termésveszteséggel biztosítjáka szükséges élelmiszer alapanyagot.Varga Balázs – Veisz OttóKutatásainkat a TÁMOP 4.2.2.b-10/1-2010-0025. számú pályázat támogatta.


2012/2Hogyan alkalmazkodik a búza egyedfejlõdésea környezetéhez?27Intézetünk sikeresen vett részt az EurópaiUnió FP7 pályázati forduló keretébenaz ADAPTWHEAT nemzetközipályázattal, amely 2012 és 2015 közöttbiztosít pénzügyi keretet az idén õsszelmegkezdett, összetett kutatómunkakivitelezésére. Az elnyert 3 millió euró akülönbözõ földrészekrõl származó 13 ország19 intézményének és laboratóriumánakjelent anyagi támogatást.A kutatómunka során azt vizsgáljukrészletesen, hogyan lehet a búza virágzásiidejében megnyilvánuló variabilitásthasznosítani a termõhelyi adaptációés termõképesség optimalizálásárairányuló nemesítési erõfeszítésekben.Ez a téma egyre nagyobb hangsúlyt kapa globális klímaváltozás tükrében, mivelaz éghajlati változások jelentõsen befolyásolhatjákaz egyedfejlõdés menetét,kedvezõtlenül hatva a termõképességre.A pályázat során nemcsak a virágzásiidõ genetikai variabilitását vizsgáljuk,hanem a csírázástól virágzásig terjedõszakasz különbözõ és egymást követõfejlõdési fázisaink kezdetét és intervallumátés az ezekben mérhetõ genetikaivariabilitást is meghatározzuk. Vizsgáljuka fejlõdési fázisok és a termõképességközti összefüggést eltérõ ökológiaifeltételek között. Egyedfejlõdési fázisaikattekintve specifikus genetikaialapanyagokat vonunk genetikai vizsgálatokba,valamint részletes fenotípusosjellemzésnek vetjük alá molekuláris biológiai,fiziológiai, és agronómiai szinten.Az agronómiai vizsgálatok kivitelezéséreszámos termõhelyen kerül sor párhuzamosan,Európa fõbb regionális búzatermesztõkörzeteiben. Egyes környezetitényezõk és az egyedfejlõdés közti specifikuskölcsönhatásokat kontrollált klímakamráskísérletekben tanulmányozzuk.Az összegyûjtött információk hozzájárulnaka búza virágzás genetikaimodelljének pontosításához, valamintspecifikus búza variánsok azonosításához,amelyek az európai búzanemesítõkáltal a nemesítésben közvetlenül felhasználhatók.A projekt során új diagnosztikaimarkereket fejlesztünk ki a genotipizáláshatékonyságának növelésére, valamintúj szelekciós stratégiákkidolgozására. A hatékony nemesítésiprogramok kidolgozásához rendelkezésrebocsátjuk az egyedfejlõdés fiziológiaiés genomikai kombinációjából származóismeretanyagokat.A pályázat több részfeladatból áll(WP1-WP9), amelyekben az MTA AgrártudományiKutatóközpont MezõgazdaságiIntézetének három kutatócsoportjais jelentõs arányban vesz részt.A WP1 (genetikai panel kialakítása)munkacsoportban az intézetünk biztosítegy 282 vonalból álló kétszülõs térképezõpopulációt, amely az extra koraikalászolású Mv Toborzó, valamint a késõiMv Verbunkos fajták keresztezésébõlszármazik. Emellett az intézetünk általelõállított 6 különbözõ genetikai populációszülõi partnereit is vizsgálatokrabocsátjuk, valamint egyéb, a génbankigyûjteményünkbõl származó és különbözõadaptációs típust képviselõ búzafajtákatis bevonunk a programba. A pályázatmásodik felében a vizsgálati eredményekalapján új genetikai populációlétrehozásában veszünk részt, markerenalapuló szelekcióval rögzítve a fõbbegyedfejlõdési allélokat a korai nemzedékekben.A WP2 (nemesítési és genetikaianyagok genotipizálása) munkacsoportbana kétszülõs térképezõ populációmolekuláris genetikai térképének létrehozásáértvagyunk felelõsek, amely egyrésztkülönbözõ nagyhatékonyságú molekulárismarkerekre, másrészt az egyedfejlõdésszabályozásában szerepet játszófõbb génekhez köthetõ funkcionálismarkerekre épül.A WP3 (molekuláris fenotipizálás)munkacsoportban feladatunk egyedfejlõdésigén allélokra specifikus, közelizogén vonalakban a fõbb egyedfejlõdésigének génexpressziós mintázatánakvizsgálata különbözõ hõmérséklet ésnappalhossz szinteken, összekötve afenológiai fázisok nyomon követésével.Ezt követõen az eredmények alapján kiválasztottkét, kontrasztos környezetikombináció mellett tanulmányozzuk agenetikai panel 150 búzafajtájánakegyedfejlõdési és génexpressziós mintázatát.A WP4 (fiziológiai fenotipizálás)munkacsoportban a genetikai panelenrészletesen meghatározzuk az egyes fejlõdésifázisokat, azok intervallumát, valamintezek kapcsolatát a terméskomponensekkel,egyrészt kontrollált klímakamráskísérletekben mérve anappalhossz és a környezeti hõmérséklet1. ábra Búza tenyészõcsúcsának fejlõdése csírázástól a szárba indulás elõtti állapotig


2012/2292. kép A fitotroni csarnok más szemszögbõl 3. kép Paradicsomnevelés fitotroni kamrábanökoszisztéma fejlõdése mindig új és újfeltételrendszert teremt. A szabályozottkörnyezet metodikailag így egy láncszemetalkot a komplex növény-környezetkapcsolat egészének feltárása, arésztörvények és ezek újraépítésénekmegismerési folyamatában.Az elmúlt negyven évben többmint 4000 kísérletet végeztek a martonvásárifitotronban, melyekbõl sokvilágszínvonalú tudományos eredményszületett. Intézeti kutatókon kívülszép számmal jöttek hozzánk egyetemiés más kutatóintézeti kollégák és aprivát szféra kutatói is. A martonvásárifitotron iránt egyre nagyobb az érdeklõdésEurópai Uniós együttmûködésbõlszületett kutatócsoportok részérõl.Nemesítettek kalászos gabonákat,kukoricát, dohányt, napraforgót, tanulmányoztakgyümölcsfákat, paradicsomot,paprikát és végeztek növényvédelmikutatásokat is.Az utóbbi években fellendült aklímaváltozással kapcsolatos kutatás,amelyre a klimatikus tényezõk egymástólfüggetlen programozhatóságakülönösen alkalmassá teszi ezen berendezéseket.A martonvásári fitotron pótolhatatlankörülményeket teremt napjainkbanis intézetünk alapkutatásai számára:a modern laboratóriumi eszközökés a számítógépek fejlõdésemegnyitotta az utat a molekuláris növény-genetikaiés -élettani, a molekulárisnemesítési, növényi génbanki, illetveagroökológiai kutatások, továbbáa növényi ivaros folyamatokmolekuláris sejtbiológiai vizsgálataiszámára.Az immáron az MTA AgrártudományiKutatóközpont keretei közöttmûködõ fitotron növénynevelõ kamráinakfelújításához a Magyar TudományosAkadémia 2012-ben jelentõsebbtámogatással járult hozzá. Ennekköszönhetõen a kamrák 1990-benüzembe helyezett, napjainkra elavultvezérlõrendszerét lecseréljük egymodern, remélhetõleg sok-sok éven átmûködõképes PLC alapú vezérlésre.A felújítás a biztonságosabb üzemeltetésenkívül a kutatók számára is lehetõvéteszi, hogy saját számítógépeikrõlláthassák a klímakamrák aktuális állapotát.Ahhoz, hogy a klímakamrákhasználata vidéki és külföldi partnerekszámára még vonzóbb legyen, próbaüzembennéhány kamrába IP kamerátis telepítünk, mely az „otthoni” számítógéprefényképeket küld a nevelt növényekrõl,így a kutatók otthonról vagyaz irodájukból is nyomon követhetik akísérlet aktuális állapotát.A környezetvédelem jegyében a közelijövõben tervezzük a fitotroni kamrákáltal termelt hõ visszanyerését amelegvíz-szolgáltatásba, illetve a fitotronépület fûtõrendszerébe, amivelnemcsak a környezetünkért teszünk,hanem a fitotron üzemeltetésének költségeitis csökkenthetjük.A fitotron megnyitásának 40. évfordulóját2012. december 12-én egyjubileumi tudományos konferenciakeretében ünnepeljük meg Martonvásáron.Harnos NoémiFotókat készítette: Tóth István ésVécsy Attila


30 2012/2Kovács István 90 évesA hibridkukorica-nemesítés élõ történelemkönyve2012 szeptemberében töltötte be 90.életévét Kovács István, az MTAdoktora, a martonvásári kukoricanemesítésés az európai növénynemesítés kiemelkedõalakja. E jeles alkalombólbensõséges ünnepség keretében köszöntötteaz ünnepeltet Bedõ Zoltán, azintézmény fõigazgatója és Oláh István,az MNE fõtitkára (1. kép). Nagy szeretettelüdvözölték az ünnepeltet egykorikollégái, valamint a kukoricakutatás jelenlegimunkatársai.Kovács István 1950-ben, szinte azintézetalapítás pillanatában kezdettdolgozni Martonvásáron. Fiatal kutatókéntközvetlen közelrõl figyelhette azeurópai hibridkukorica atyjának tekinthetõPap Endre munkásságát, bekapcsolódhatottebbe a munkába, sõt ottbábáskodhatott már az elsõ hibridkukorica,az Mv 5 születésénél.Kovács Istvánnak nagy szerepe voltabban, hogy Pap Endre korai, 1956-ostávozását követõen a martonvásári kukoricanemesítésnem torpant meg, hanemkiteljesedve, évtizedekig egyeduralkodóanontotta a sikereket a tudományosélet és a gyakorlati eredményekterületén egyaránt. Volt idõ, amikor amartonvásári hibridek foglalták el a hazaikukorica vetésterület 100 %-át.Kovács István 1956-tól, mint a kukoricanemesítésicsoport vezetõje tevékenykedett.Késõbb, az intézeti átszervezésután 1968-tól a NövénynemesítésiOsztály vezetõjeként nemcsak akukorica, hanem a búzanemesítési kutatásokatis irányította.Kovács István fontos szerepet játszottaz Európában az ’50-es évekbeninduló hibrid-kukoricanemesítés elméletimegalapozásában. Ebben a témábanvédte meg kandidátusi, majd akadémiaidoktori disszertációját. Elméletifelkészültségét segítette, hogy1966-ban közel egy évig ösztöndíjjalaz USA-ban folytatott tanulmányokat.Ez, abban az idõben, a Világnakezen a felén csak igen keveseknek adatottmeg. Kiváló kvalitásainak, nemzetközikapcsolatainak köszönhetõen azEUCARPIA Kukorica és Cirok Szekcióelnökének választották, s két évigtevékenykedett ebben a minõségében.A nemesítõ munkáját 50 államilag elis-1. kép Bedõ Zoltán fõigazgató és Oláh István, az MNE fõtitkára köszöntiaz ünnepeltetmert kukoricahibrid dicséri. A kukoricanemesítésés annak gyakorlati hasznosításaterén elért eredményei elismeréseként1970-ben Állami Díjjal tüntettékki.Kovács István jelen volt a hibridkukoricavetõmagtermesztés hazai alapjainaka lerakásánál is. SegítségévelMartonvásár elsõ volt a hibridkukoricavetõmagtermelés szántófölditechnológiájának és vetõmagüzemifeldolgozásának a kidolgozásában,meghonosításában itthon és Európábanis. Magyarországon elsõként végzett –1953-ban – üzemi méretû törzsszaporítástés hibrid vetõmag elõállítást.A martonvásári kukoricanemesítésfelelõs vezetõjeként komoly része voltabban, hogy az 1970-ben a Helminthosporiummaydis T-rassza általokozott járvány után az USA Magyarországrólvásárolt ellenálló martonvásárihibridkukorica vetõmagvakat.Ez segítette a járvány leküzdésétaz USA-ban, a vetõmagért kapottbevétel (akkor úgy hívtuk: kemény valuta)pedig fedezetéül szolgált az akkorépülõ martonvásári fitotron Kanadábólszármazó klímakamráinak.Kovács István nyugdíjazását követõenmég közel 10 évig látta el a KGSTországok közös kukoricanemesítésiprogramjának a koordinátori és az ún.ország meghatalmazotti tisztét.Martonvásár 1980-1990 közöttvolt a közös kukoricanemesítésiprogram központja. Ez a feladat azeredeti funkcióján túl komoly segítségvolt az akkor kiteljesedõ keleti vetõmagexportfellendítésében. Voltakévek, mikor 20-28 ezer tonna magyarhibridkukorica vetõmagot exportálhattunka volt Szovjetunióba.Valódi nyugdíjazása óta is mindignagy örömmel fogadják látogatásait a„kukoricások” az Intézetben. Szellemifrissessége mit sem kopott az évek múlásával.Lényeglátása, gondolatainaküdesége, bölcsessége egy nagy ívû életpályatapasztalatainak és fegyelmezettéletvitelének az eredménye.Születésnapja alkalmából ezúton isköszöntjük!Marton L. Csaba


2012/2VSZT Küldöttközgyûlés MartonvásáronAVetõmag Szövetség SzakmaköziSzervezet és Terméktanács 2012.szeptember 25-én tartotta küldöttközgyûlésétMartonvásáron, a MagyarTudományos Akadémia AgrártudományiKutatóközpont MezõgazdaságiIntézetében. Az eseményt Bedõ Zoltánakadémikus, fõigazgató nyitottameg. Beszédében elmondta, hogy amezõgazdaságban hatalmas potenciálrejlik, melynek kiaknázásában a növénynemesítésnekés a vetõmagiparnak,mint a leginnovatívabb ágazatoknak,kiemelkedõ jelentõségük van.A rendezvény különlegességétaz adta, hogy a szakma nagy múlttalrendelkezõ, meghatározó személyiségeinektalálkozójára is sor került.Dr. Balikó Sándor köszöntötte anyugdíjas kollégákat, és hangotadott örömének, hogy ilyen sokan,szám szerint 37-en jelentek meg arégi ismerõsök közül. A kezdeményezéscélja az volt, hogy a fiatalabbgeneráció számára példát mutató,de a napi operatív munkában márrészt nem vevõ szakemberek találkozhassanak,és egyben az ágazatlegfontosabb híreirõl tájékozódhassanak.A küldöttközgyûlés hivatalosprogramja Takács Géza elnöki beszámolójávalkezdõdött, majd PavelkaÁrpád bemutatta a vetõmag ágazatstratégiáját és a megvalósítás érdekébeneddig tett erõfeszítéseket. A rövidszünetet követõen dr. Kator Zoltán,a VSZT ügyvédje ismertette aszervezet számára kiemelkedõ fontossággalbíró, nemrégiben megjelentszakmaközi szervezeti törvény legfontosabbelemeit. Végül az ágazatotérintõ aktuális jogszabályi változásokróldr. Feldman Zsolt, az agrárgazdaságértfelelõs helyettes államtitkártartott tájékoztatást.Az elõadásokat követõen dr. BónaLajos, a Magyar NövénynemesítõkEgyesületének elnöke MNE Emlékplakettetadott át Marosi Gábornak, aWoodstock Kft. ügyvezetõjének amagyar növénynemesítés támogatása,a martonvásári és szegedikukorica hibridek kelet-európai terjesztéseterén végzett kiemelkedõmunkájáért.Ruthner SzabolcsPályázatÖrömmel tájékoztatjuk kedves partnereinket, hogy a GOP-1.3.1.-09/A-2010-0008számú, „Hibridkukorica vetõmagtechnológia fejlesztése és a steril alapú vetõmagelõállításkidolgozása a Bázismag Kft.-nél” címû projektünk az eredeti célkitûzéseknekmegfelelõen megvalósult.A steril alapú vetõmagtechnológia kidolgozása révén a vetõmagelõállítás biztonságosabbáés gazdaságosabbá vált. A projekt eredményeképpen a Bázismag Kft. általelõállított és forgalmazott valamennyi kukorica hibrid vetõmagjának elõállítása hímsterilalapon történik.A projektnek köszönhetõen egy mûszaki fejlesztés is megvalósult, melynek keretébenegy új címerezõgép beszerzésére, és annak a vetõmagtechnológia folyamatábatörténõ beillesztésére került sor.Reméljük, hogy ezek az eredmények partnereink számára is hasznosak lesznek.31


32 2012/2Veisz Ottó akadémiai díjas nemesítõTéten született 1955-ben. A KeszthelyiEgyetem MosonmagyaróváriMezõgazdaságtudományi Karán szerzettagrármérnöki diplomát 1979-ben.Ugyanettõl az évtõl dolgozik az MTAMezõgazdasági Kutatóintézetében. Amezõgazdasági tudomány kandidátusafokozatot 1988-ban, az MTA doktoracímet pedig 2000-ben szerezte meg. Afitotron növénynevelési csoportjánakvezetõje volt 1982-tõl 1992-ig. AzMTA Mezõgazdasági Kutatóintézeténekügyvezetõ igazgatóhelyettese1993-tól 2012-ig, e mellett 2000-tõl aKalászos Gabona Rezisztencia NemesítésiOsztály vezetõi feladatait is ellátja.Szûkebb szakterülete a kalászos gabonákabiotikus stresszrezisztenciájánakkutatása, ellenálló fajták nemesítése. Aklímaváltozás témában elért eredményeitaz Európai Unió az FP7-Ha szeptember, akkor Kutatók ÉjszakájaREGPOT-2007-1 pályázata keretébenMagyarországon elsõként ismerte el azáltala koordinált program elfogadásával,melyben az intézet Közép-Európárakiterjedõ regionális szintû képzési éskutatási központtá vált. Az elmúlt kétévtizedben sikeresen vett részt a fenntarthatónövénytermesztés szerkezetváltásáhozfelhasználható gabonafélékkutatásában. Így vezetésével eredményesenfolyik az egészséges élelmiszeralapanyag elõállításában fontos szerepetbetöltõ, a gabonafélék között kiemelkedõbeltartalmi értékû, magasbéta-glukán tartalmú zab nemesítése,az õszi zab abiotikus stresszrezisztenciájánakjavítása. Mint a Kalászos GabonaRezisztencia Nemesítési Osztály vezetõjemunkatársaival együtt részt vesza martonvásári búzanemesítési kutatásokban.Így tudományos munkásságánakeredményei sikeresen alkalmazhatóka mezõgazdasági termelésben,megvalósítva ezzel a tudományos eredményekgyakorlati realizálását.AKutatók Éjszakája az Európai Bizottság által támogatott,egész Európában igen népszerû fesztivál, amelynekcélja, hogy az embereket közelebb hozza a tudományhoz,és növelje a tudományos karrier vonzerejét a fiatalokkörében. Szeptember 28-án, pénteken Európa-szerte 29 országtöbb mint 150 városában zajlottak hasonló szórakoztató-ismeretterjesztõesemények.Az immár hetedik alkalommal megrendezett nagysikerûprogramot az MTA Agrártudományi Kutatóközpontban Martonvásáronaz érdeklõdõk idén a meghosszabbított nyitva tartásnakköszönhetõen, délután 15 órától este 21 óráig látogathatták.A programon résztvevõk személyesen találkozhattak akutatókkal, kipróbálhatták a kutatási eszközöket, megismerhettéka tudományos munkákat, valamint olyan különleges helyszínekrelátogathattak el, melyek más alkalommal nem tekinthetõkmeg.Az idei évben több mint ezren vettek részt a különbözõprogramokon. Az érdeklõdõk között minden korosztály képviseltettemagát. A rendezvény idén is az általános iskolai ésközépiskolai osztályok, valamint a családok körében volt a legnépszerûbb.Örömünkre szolgál, hogy idén a szomszédos településekenkívül, többen érkeztek a környezõ nagyvárosokból(Székesfehérvár, Érd, Százhalombatta).A Kastélypark területén, továbbá négy helyszínen (Kastély,Búza- és Kukoricakutatás, valamint a Fitotron épülete) 13program zajlott, folyamatosan telt házzal. A gyerekek kedvenceiaz izgalmas laboratóriumi „mini kísérletek” voltak, a felnõtteketa Fitotron kamrák mûködése, a különbözõ éghajlatikörülmények szimulálása nyûgözte le, valamint mindenki számáraélmény volt a Kastélyparkban szervezett botanikai séta.A rendezvényen számos fotó készült, amelyek a Kutatóközponthonlapján (www.agrar.mta.hu) tekinthetõk meg.Bódi BernadetteBoldog Karácsonyt és eredményekben gazdag újesztendõt kívánunk minden kedves Olvasónknak!


Mindnyájan megdöbbentünk KovácsGéza kollégánk hirtelen jöttbetegségén, annak gyors elhatalmasodásán,majd halálán. Tavasszal, áprilisbanmég többször járt külföldön, RómábanEU FP7 pályázati megbeszélésen, majdBrüsszelben EU-pályázatok elbírálásábanvett részt. Hazajövetele után hátfájásrapanaszkodott, majd májusban kórházbakerült és 2012. június 21-én örökreelment közülünk.Géza már fiatalon is kiugró képességekkelrendelkezett, diákként 6 tudományosdiákköri dolgozatot készített.1981-tõl haláláig Martonvásáron azMTA Mezõgazdasági Kutatóintézetébendolgozott. Dr. Sutka József vezetésévelkapcsolódott be a növénygenetikaikutatásokba, majd „Az Rht törpésítõ génekhatásának vizsgálata az õszi búzában”címmel készítette el egyetemi doktoridolgozatát 1983-ban. A biometriaimódszereket alaposan elsajátította, annakintézetünkben az egyik legjobbszakértõjévé vált.Érdekelték más területek is, ezért dr.Barnabás Beáta vezetésével bekapcsolódotta szövettenyésztési és pollenbiológiaikutatásokba. Új eredményeket ért ela pollenszelekció területén. Kandidátusidisszertációját „A mikrospórától azutódnemzedékig” címmel készítette el1994-ben. A genetikai transzformációt2012/2Kovács Géza 1956-2012is sikerrel kezdte meg ebben a csoportbana ’90-es években. 1999-ben feladatulkapta a Martonvásári Gabona Génbankfenntartását és kezelését, amelybõlegy rendívül sikeres, új kutatási területetalakított ki, az organikus nemesítést.Jó megfigyelõképességének köszönhetõenfelfedezte a Triticum monococcumgyûjteményben rejlõ lehetõségeket,amelybõl aztán két új, organikus termesztésrealkalmas fajtát állított elõ. Teljesenegyedülálló az Mv Menket törpe T.monococcum fajta , amelyet 2011-benminõsítettek a korábbi Mv Alkor után.33Rendkívül könnyen írt cikkeket, beszámolókat,jelentéseket, pályázatokat,nemzetközi bírálatokat. Kiugró szellemiképességekkel rendelkezett, sokat olvasott,folyamatosan új ötletekkel leptemeg kollégáit. Jó érzékkel fedezte fel azorganikus nemesítésben rejlõ lehetõségeket,amelyre itthon és külföldön isegyre nagyobb társadalmi igény mutatkozik.Sikerrel vett részt ezen kutatásiterület hazai és külföldi pályázatain.Sajnos korai halála megakadályozta abban,hogy megérje kutatási pályázatainakeredményes befejezését, de törekszünkarra, hogy az általa megkezdettmunkát folytassuk, fajtáit fenntartsuk,céljait megvalósítsuk.Intenzív kutatómunkája mellett sokenergiája maradt a családjára, ahol jelentõsszerepet vállalt fiainak nevelésében,iskoláztatásában, még az organikusnemesítésbe is bevonta õket alkalmankéntnyári munka keretében. Éveken átkorszerûsítette, szépítette, fejlesztettecsaládi házát, amely pont ebben az évbenkészült el véglegesen, de amelyetsajnos már nem élvezhet.Máig hihetetlen, hogy Géza márnincs közöttünk, hogy nem hallgathatjuktöbbé legújabb ötleteit, elképzeléseit,olvasmányait cigarettájának füstjemellett.Lángné Molnár MártaA lét közvetlenségének õrzõiKétszáz évesek Beethoven híres, titokzatos levelei„A levél megszünteti a tér érzetét: a lélek a betûkbe temetkezett és az olvasó szemének érintésére föltámad...”(Gozsdu Elek)Amint az széles körben ismert, Beethoven 1827-ben bekövetkezetthalálát követõen, hagyatéka számbavételesorán egyik titkos szekrényfiókjában több irat között találtakkét nõi miniatúrát, egy portrét a martonvásári illetõségûBrunszvik Terézrõl és három évszám, hely éscímzés nélküli, szenvedélyesen szerelmes levelet, melyeketa szövegben elõforduló megszólításra utalva, „a halhatatlankedveshez írt levelek”-ként váltak ismertté.Alevelekrõl annyit lehet tudni, Beethoven fürdõhelyenkezdte el írni hétfõn reggel, július hatodikán, hétfõn estefolytatta, majd másnap reggel fejezte be. Tudható továbbá,hogy a nevezetes helyrõl minden nap megy posta a „K” betûveljelzett településre. A megszólítás mellõzi a nevet: „Angyalom,Mindenem, Énem” írja Beethoven a kedves hölgyceruzájával, miközben konzekvensen tegezi szíve hölgyét.Feltûnõen sok a „te”, „tiéd”, „veled” szó az írásban. Bonyolítjaa helyzetet, minthogy a leveleket Beethovennél találtákmeg, még azt sem lehet pontosan tudni a papírok fogalmazványokvagy Beethoven elküldte és visszakapta õket, esetlegel sem küldte csak megõrizte mint legboldogabb-legboldogtalanabbemlékét.Amióta a levelek ismertté váltak, természetesen a Beethovenmûvészetét, illetve õt magát szeretõ hálás utókor szeretnétudni a titkot, kihez vonzódott ilyen szenvedélyesen a világlegnagyobb zeneszerzõje.Sok volt a kérdés a levelekkel kapcsolatosan. Melyik esztendõbenesett július hatodika hétfõre? 1801-ben, 1807-benvagy 1812-ben? Melyik települést jelentheti a jelzett „K” betû,Korompát? Karlsbadot? Esetleg mást?


34 2012/2Részlet a levélbõlElképzelhetetlenül sokakat foglalkoztatott a sok talány.Mindjárt A. Schindlert, Beethoven elsõ életrajzíróját, korábbantitkárát is. A. Kalischer, Beethoven leveleinek kiadója 28nevet említ, akikkel a zeneszerzõnek „összeköttetése” volt,de kereste a választ az amerikai A.W. Thayer, a francia R.Rolland, a német La Mara (Marie Lipsius), H. Goldschmidt,E. Tellenbach, továbbá Hevesy Andor, Papp Viktor, SzabolcsiBence. Még idén nyáron is, a jubileum alkalmából jelentkezettírásával az Ausztráliában élõ kutató, J. Klapproth. Akutatókon, írókon, regényírókon túl számos filmrendezõtmegihletett Beethoven titka, a dokumentumfilmeken túl számosjátékfilmet rendeztek a románcról.A lehetséges címzettek közül sokáig nagyon valószínûcímzettnek tartották Brunszvik Terézt, továbbá unokatestvérüketGiulietta Guiccardi grófnõt, késõbb Antonia Brentanot,egy frankfurti kereskedõ feleségét, majd 1957 után egyre többenBrunszvik Jozefin grófnõt. Beethoven részérõl valószínûlegmeglehetett mindkét Brunszvik kisasszony iránt az illendõség,hajlandóság viszont alighanem csak Jozefin részérõlmutatkozott.Nos, számos vizsgálatot követõen ma már elfogadott a levelek1812. évi keltezése. Minden valószínûség szerintBeethoven e leveleit az Érchegység lankáinál fekvõ Teplicefürdõhelyen írta, az említett „K” betûvel jelzett település pedigKarlsbad. A levelek szóhasználatát összevetették másszemélyekhez fûzõdõ leveleivel, és megállapították: ilyen éshasonló szavakkal Beethoven csak Jozefint illette.A levelek közvetlen elõzménye egy rövid prágai találkozáslehetett. Beethoven 1812 nyarán életének 42. esztendejébenjár, erõsen küszködik hallásproblémáival, de még nemáthatolhatatlan a süketsége. Bécsbõl Prága érintésével utazottTeplicébe nyaralni. Jozefin ekkor 33 éves, Bécsben él,túl van elsõ férje halálán. Özvegysége idején, 1804-07 közöttismeretsége szerelemmé mélyült Beethovennel, és ekkor márbirtokosa annak a 14 beethoveni levélnek, amely majd csakA három hölgyportré, melyeket Beethoven huszonegynéhány lakásváltoztatása során gondosan megõrzött:Brunszvik Teréz portréja, és két ismeretlent ábrázoló elefántcsontra festett miniatúra


2012/2351957-ben válik a világ számára ismertté. Második férjéülJozefin mégsem Beethovent választotta, hanem ChistophStackelberg észtországi bárót, ám ekkorra már nyilvánvalóvávált számára, hogy rossz döntés volt az észt báróval összekötniaz életét. Jozefinnek elsõ férje révén voltak rokonai Prágában,akiket felkereshetett, esetleg tovább akart utazni Karlsbadba,a Brunszvik család kedvelt fürdõhelyére, ahol korábbanTeréz is pihent, erõsödött. És mit tesz a Sors? A kétnagyvonzású hajdani szerelmes, akik 1812-ben már az életükmegoldhatatlannak tûnõ gondjaival küszködnek, Prágábanvéletlenül összetalálkozhattak. Beethoven személyiségénekroppant vonzása magával ragadta az embereket, de milyenmagnetikus sugárzása lehetett Jozefinnek!? Errõl négy évvelidõsebb nõvére Teréz, az elismert kiválóság, akinek kiemelkedõpedagógiai hivatástudatán keresztül ma is érzékelhetjüklényének pozitív voltát, így ír: „drága Jozefinem, aki mindenemvolt: anyám, barátom, mintaképem s vezetõm”.A két hajdani szerelmes pedig elfogadhatta az élet általfelkínált váratlan ajándékot. Beethoven a találkozást követõenszerette volna, hogy „szíveik állandóan egymás mellett”legyenek.Nem így lett.De hát mi történhetett? Beethoven nem adta postára a leveleket?Elkésett talán? Esetleg hírét vette, hogy Jozefinmegváltoztatta szándékát, Karlsbad helyett Bécs felé vette útját?És ezt ismételt elutasításnak vette? Nem tudni.A levelekbõl páratlanul gazdag érzelem árad. Ma is megrendítõolvasni milyen szépen fejezte ki gondolatait szavakbanis a hangok nehezen felülmúlható mestere. Ma is nagyonfontosak ezek a levelek. Nem is az õket körüllengõ titkok miatt,melyek egyre kevésbé titkok, hanem azért, mert – ahogyanGoethe írja – a lét közvetlen voltát õrzik. Beethovenreröviddel a prágai találkozást követõen még egy nagy találkozásvárt ezen a nyáron Teplicén, Goethe-vel, a költõvel.Beethoven sohasem házasodott meg. Késõn, élete alkonyántette a megjegyzést, miszerint „egyet találtam, de az sohasemvolt teljesen az enyém”.Molnár DénesnéMartonVásáraz MTA MezõgazdaságiKutatóintézetének közleményei.Felelõs kiadó: DR. BEDÕ ZOLTÁNFelelõs szerkesztõ: DR. VEISZ OTTÓSzerkeszti a szerkesztõbizottság.A szerkesztõbizottság elnöke:DR. SZUNICS LÁSZLÓA szerkesztõbizottság titkára:DR. MOLNÁR DÉNESA szerkesztõbizottság tagjai:DR. BALÁZS ERVIN, DR. BARNABÁSBEÁTA,DR. BEDÕ ZOLTÁN, DR. ÁRENDÁS TAMÁS,CSEH KATALIN, DR. MARTON L. CSABA,DR. OROSS DÉNES, DR. VEISZ OTTÓ.Rovatvezetõk:DR. GALIBA GÁBOR (stresszgenetika,élettan),DR. LÁNG LÁSZLÓ (kalászos gabonanemesítés),DR. LÁNGNÉ dr. MOLNÁR MÁRTA(biológia),DR. MOLNÁR DÉNES (hírrovat),DR. JANDA TIBOR (növényélettan,biokémia),DR. PINTÉR JÁNOS (kukoricanemesítés,vetõmagtermesztés),DR. VEISZ OTTÓ (rezisztencia nemesítés)Lektor: DR. ÁRENDÁS TAMÁSISSN: 1217-5498Megjelent a Csoma Kiadó Kft.gondozásábanTARTALOMJEGYZÉKCímfotó: Vécsy AttilaEseménynaptár 2Dr. Janda Tibor: Felfedezõ kutatások az Agrártudományi Kutatóközpontban 3Dr. Marton L. Csaba – Dr. Árendás Tamás – Dr. Berzsenyi Zoltán:Martonvásári kukorica hibridek a szárazságban 4Dr. Árendás Tamás – Dr. Bónis Péter – Dr. Micskei Györgyi – Dr. Berzsenyi Zoltán:Vízhasznosítást segítõ trágyázási kísérletek 8Dr. Bodnár Emil – Dr. Árendás Tamás – Dr. Marton L. Csaba:Hasznos tudnivalók az Mv 350 sikeres termesztéséhez 9Szûcs Sándor – Dr. Bodnár Emil: Martonvásári kukorica hibridek a Partiumban 12Végh András: A Bázismag Kft. 2012. évi vetõmag elõállítása 14Dr. Szabó József – Dr. Anton Attila: Informatikai rendszer kialakításaa mezõgazdasági mûvelésbõl adódó terhelések minõsítésére és a talaj környezeti állapotánaknyomon követésére 15Dr. Rakszegi Mariann – Dr. LángLászló – Dr. Bedõ Zoltán –Dr. Szendi Szilvia –Dr. Gergely Szilveszter – Dr. Tömösközi Sándor – Dr. Salgó András – Dr. Tóth Béla –Dr. Búvár Géza – Osvay György: Pannon búzafajták nemesítése, termesztési ésélelmiszeripari feldolgozási rendszerének fejlesztése 18Bognár Zoltán – Dr. Láng László: Mv Sámán – az elsõ martonvásári nemesítésû tritikálé 22Bakos Péter Kenéz: Õszi kalászosok után, tavaszi vetések elõttAz Elitmag Kft. vetõmagkínálata 2013 tavaszára 23Dr. Tömösközi Sándor: Az új búzaszabvány – felelõsség és lehetõség 24Dr. Varga Balázs – Dr. Veisz Ottó: Az aszály és aktuális kérdései 25Dr. Karsai Ildikó – Kiss Tibor – Dr. Veisz Ottó – Dr. Soltész Alexandra –Dr. Galiba Gábor: Hogyan alkalmazkodik a búza egyedfejlõdése a környezetéhez? 27Dr. Harnos Noémi: 40 éves a martonvásári fitotron 28Dr. Marton L. Csaba: Kovács István 90 évesA hibridkukorica-nemesítés élõ történelemkönyve 30Ruthner Szabolcs: VSZT Küldöttközgyûlés Martonvásáron 31Veisz Ottó akadémiai díjas nemesítõ 32Bódi Bernadette: Ha szeptember, akkor Kutatók Éjszakája 32Dr. Lángné dr. Molnár Márta: Kovács Géza 1956-2012 33Dr. Molnár Dénesné: A lét közvetlenségének õrzõiKétszáz évesek Beethoven híres, titokzatos levelei 33Jelen kiadványunkata TÁMOP-4.2.3-12/1/KONV-2012-0001 pályázatkeretében az Európai Unió támogatásával, az EurópaiSzociális Alap társfinanszírozásával jelentettük meg


36 2012/2Bázismag Kft • Martonvásár Pf. 1. • www.bazismag.hu • +36 (22) 461-371

More magazines by this user
Similar magazines