MartonVásár újság 2012/2 - MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet

24 2012/2Az új búzaszabvány – felelõsség és lehetõségAbúza és a kenyér nemzeti kultúránkrésze, jelképként épült benemzedékek tudatába. Ez a tény nyilvánvalóanösszefügg a gabonatermesztésrekiválóan alkalmas hazai területi,környezeti és éghajlati adottságokkal.A gabonatermesztésben és kereskedelemben,késõbb számos szakmai területen– nemesítés, malomipari feldolgozás,minõsítés – nemzetközi szinten ismaradandót alkottak elõdeink. Taláninnen, ebbõl a hagyományból is eredeztethetõ,hogy Magyarországon – az EurópaiUnióban egyedülálló módon – abúzaminõség szabályozása szabványbanrögzített.A gabonatermesztési potenciál hatékonykihasználása nemzeti érdek ésfelelõsség. Ennek megfelelni a folyamatosanváltozó környezeti és gazdaságifeltételek mellett csak a vertikumösszes szereplõjének együttmûködésével,a változásokhoz rugalmasan alkalmazkodniképes szemléletmód, termesztési,minõsítési, feldolgozási ésszabályozási rendszer kialakításával lehetséges.A szabályozás részeként a búzaszabványkövetelményeinek alakításasegíthet ebben a folyamatban. Milyenszempontokat szükséges vagycélszerû figyelembe venni a szabványbanfoglalt minõségi követelményekmeghatározásánál? Az alábbiakat mindenképpen:– a magyar fajtaválaszték minõségielõnyeinek megtartása, az ebbõladódó értékesítési lehetõségekerõsítése;– a hazai gyakorlatban elterjedt, hagyományosminõségszemlélet ésminõsítési módszertan meghatározóelemeinek fenntartása;– az átlagosan a hazai búzatermésfelét felvevõ exportpiacokon jelentkezõminõségi követelményekfigyelembe vétele, valamint– az EU és egyéb nemzetközi szabványokkaltörténõ harmonizálás,az ellentmondó szabályozásbóleredõ nehézségek kiküszöbölése.A hazai búza fajtaválaszték és termesztésminõségi potenciáljának, aminõséget befolyásoló tényezõk megállapításának,a minõségstabilitás feltételrendszerénekmegállapítása a rendelkezésreálló adatok, ismeretanyag1. kép Alveografszintetizálásával és a még hiányzóadatok pótlását célzó középtávú kutatás-fejlesztésiprogramok megvalósításávallehetséges. Több más értékesforrásmunka mellett a hazai kutatóintézetek(MTA-ATK-MGI, MTA-ATK-TAKI, GKI és BME) és meghatározópiaci szereplõk (KITE Zrt.,Gyermely Zrt., IKR Zrt.) konzorciumiösszefogásával, valamint a szakmaiszervezetek (Vetõmag Szövetség, GabonatermesztõkOrszágos Szövetsége,Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártókés Kereskedõk Szövetsége)támogatásával megvalósuló Pannonbúzaprogramokban is ezeket az átfogócélokat fogalmaztuk meg. APannonbúza 1 program keretében amagyar fajtaválasztékon elvégzett kísérletieredmények, a nemzetközitudományos életben megjelenõ új irányok,valamint az értékesítési gyakorlatban(intervenció, tõzsde, kereskedelmitapasztalatok) jelentkezõ igényekelemzésével dolgoztuk ki aPannonbúza Minõség Védjegy Programot(www.pannonbuza.hu), amelyneksorán kialakított minõségszemléletaz új búzaszabvány szempontrendszerénekalapjául is szolgált. APannonbúza 2 kutatási program középpontjábana minõség- és a termékstabilitástámogatása, valamint azalapanyagban megjelenõ minõségielõny feldolgozóiparban realizálhatóvalós értékének megállapítása áll.A búzaszabvány korszerûsítését, aszabványban szereplõ minõségi értékszámokmegállapítását tehát közel egyévtizedes szakmai munka, és az érdekeltek,érdeklõdõk lehetõ legszélesebbkörû bevonásával lebonyolított egyeztetések,vitanapok elõzték meg. Aszabvány szakmai munkaanyagának kidolgozásáta Pannonbúza 2 programkeretében a BME Alkalmazott Biotechnológiaés Élelmiszer-tudományi Tanszékekoordinálta, a szabvány véglegesítésétaz MSzT munkatársai végezték.A vázolt elõzmények alapján kidolgozott,2012. október 1-én megjelentMSZ 6383 Búzaszabvány meghatározóújdonságai a következõk:– Az étkezési célú búza minõségiosztályok száma csökkent, egyprémium búza, két malmi búza ésegy durumbúza kategória részletesminõségi követelményeit, valaminta takarmánybúza elõírásaittartalmazza az új szabvány;– Az új szabvány tartalma összhangbakerült más, vonatkozóegyéb hazai, európai és nemzetköziforrású szabványok minõ-