MartonVásár újság 2012/2 - MTA Mezőgazdasági Kutatóintézet

2012/25sítása nem változott jelentõsen (1080kg/ha/100 mm), ugyanakkor a Világlegnagyobb kukoricatermesztõ országa,az USA komoly javulást ért el ebbena mutatóban (1070 kg/ha/100 mm).Az USA jelenlegi értéke 35%-kaljobb, mint 30 évvel korábban. Mindeza technológia folyamatos fejlesztésévelelért töretlen átlagtermés növekedésnekköszönhetõ.Mit takar a hazai vízhasznosításváltozatlanságát mutató, 10 éves átlagokraalapozott érték? A hazai termésátlagokévenkénti alakulása (2. ábra)megmutatja, hogy a 10 éves átlagokmögött az utolsó 30 évben óriási termésingadozásoka jellemzõek. Az ingadozásmértéke akkora, mint a 40 évvelezelõtti termésátlag. Az ábrából azis kiderül, hogy a termésátlag trend kétvilágosan elkülönülõ szakaszra bontható.Az elsõ az intenzív növekedés szakasza1960-tól 1980-ig. Ezen 20 évalatt sikerült megháromszorozni az átlagtermést.Az átlag növeléséhez a korszerûhibridek és a nagyadagú mûtrágyázás30-30%-kal, míg a gyomirtás ésa hektáronkénti növényszám növelés16-20%-kal járultak hozzá.Ennek az intenzív növekedési szakasznakaz utolsó 10 évében (1975-1985) értük el a vízhasznosítás említettigen kedvezõ értékét (1060 kg/ha/100mm). Azóta viszont nincs átlagtermésnövekedés, csak óriási évenkénti ingadozás,ennek eredményeként változatlana vízhasznosítás átlagos értéke(1080 kg/ha/100 mm).Mik lehetnek ennek az óriási évenkéntiingadozásnak az okai, hogyan lehetnestabilizálni a termésátlagokat, haegyáltalán lehet?Az ingadozásra magyarázatot adhata sokszor emlegetett globális klímaváltozás,a hazai mezõgazdaság tartósválsága, a birtokszerkezet változásokstb. Valószínûleg mindegyiknek megvolta maga szerepe. Meg kell azonbanvizsgálni azon tényezõk szerepét is azingadozás alakulásában, amelyek a termésátlagnöveléséhez meghatározómódon járultak hozzá 1960-1980 között.Ami a mûtrágya-használatot illeti, amartonvásári tartamkísérletek hosszúidõszakra vonatkozó eredményei aztmutatják, hogy monokultúrában a maximálistermést csapadékos és szárazévek átlagában is 160 kg/ha N adagmellet lehetett elérni. Másodfokú függ-Szemtermés (t/ha)Szemtermés (t/ha)2. ábra Magyarország kukorica átlagtermésének változása (1950-2012)Évek3. ábra Az Mv 277 mûtrágya reakciója monokultúrában(Martonvásár, 2007)N (kg/ha)vény illesztésével a maximális termést180–200 kg/ha N adag mellett kaptuk.A csapadékos és a száraz évek átlagaközött kb. 20-25% termés különbségmutatkozik. Egyes évek adhatnak ettõleltérõ eredményt, de a tartós tendenciákatcélszerûbb hosszú idõszakok figyelembevételévelmegvonni. Figyelemreméltó, hogy monokultúrában a kontrollhozképest a 80 kg/ha N adag szárazés csapadékos években is – közel azonosmódon – képes akár megduplázni atermést. Ennyit mindenképpen javaslunkkiadni, s ez egy költségtakarékostechnológia mellett biztosíthatja a jövedelmezõkukoricatermesztést. Ehhez atechnológia többi elemét is megfelelõenalakítani szükséges. A fajtahasználatvonatkozásában arra hívnánk fel a figyelmet,hogy csak az olyan jó tápanyagfeltáróképességgel bíró hibridektermesztése vezethet eredményre, mintpl. az Mv 241, Mv 251, Mv 277, Gazda.Az Mv 277 N reakciója monokultúrábana 2012-es évhez hasonló igenszáraz évben, 2007-ben azt mutatja,hogy a 80 kg N adag hatására a termésmegkétszerezõdött (3. ábra). Ezen amûtrágya szinten az Mv 277 a FAO300-as hibridek átlagához képest 20 %-kal adott nagyobb termést. Az Mv 277termésmaximumát 40 kg-mal kisebb Nadaggal érte el, mint a FAO 300-as hib-