A magyar ember

a Catalaunum-i síkságon Chalons-sur-Marne közelében szembekerült Aetius római lovastiszttel,aki cseretúszként Attila udvarában nevelkedett, de Attila visszavonta csapatait, mert sokjó harcost vesztett volna. Valentinianus császár húgát, Honoriát ajánlotta fel Attilának feleségül,de Attila azt visszautasította, Bizánc pedig 422-től adót fizetett Attilának. Rómát I. Leópápa kérésére nem égette fel, mert erre őt az idős Róma püspöke kérte. 453-ban élete derekánmeghalt utód nélkül, ahogyan a magyar történelem nagyjainál (Szent Istvánnál, Mátyáskirálynál stb.) ez azóta is megtörtént. Fiai – Csaba, Dengizik, Emnedzad, Uzindur, Gheism ésHernak – nem léptek apjuk nyomdokaiba; népük sorsának irányítására is alkalmatlanokvoltak. Attilát valahol a Tisza mentén temették el; sírkamrájára –, mint minden hun uralkodóéra– halmot emeltek.Attila a hun-germán szövetségi rendszer egységét akarta megvalósítani, ezáltal kiegyenlítődöttvolna Európa északi és déli felének egyenlőtlensége. Az Attila célkitűzéseit ismerőgermán királyok a hun uralkodó halála után maguk is, majd később utódaik is ezt akartákmegvalósítani, s ez a Karoling Birodalom keretében részben sikerült is. Attila joggal tekinthetőaz egységes kultúrájú Európa egyik megalapozójának, hiszen udvarában és célkitűzéseibenott volt már az Európai Unió gondolata. Udvarában egyesült Róma, Bizánc,Germánia és a Hun Birodalom. Attila udvarában kancellária működött, tűrte és támogatta akülönböző ideológiákat és vallásokat; Szent Jeromos írja róla 403-ban: „a hunok zsoltárokattanultak” és nyelvükre lefordították a Bibliát. Attila megtanulta, hogy a legyőzötteket nemszabad porba sújtani, hanem sorstárssá kell fogadni őket. Attila palotájában római és hunfürdő működött és konyháján a hun ételeket éppúgy készítették, mint a germánt, a rómaitvagy a bizáncit; hun bort és germán sört egyaránt fogyasztottak.32