11.07.2015 Views

A magyar ember

A magyar ember

A magyar ember

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

You also want an ePaper? Increase the reach of your titles

YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.

Az új hazaA Kárpát-medence a <strong>magyar</strong> honfoglalás előtt. Eurázsiában csak két olyan síkság van, amelymindig bő terméssel jutalmazza meg az <strong>ember</strong> fáradtságos munkáját: az egyik Mezopotámia,a másik a Magyar Alföld, illetve a Kárpát-medence. Amíg azonban Mezopotámiában a mezőgazdálkodáscsak öntözéssel lehetséges, addig a Kárpát-medence éghajlata öntözés nélkül is alegmegfelelőbb az <strong>ember</strong>i megtelepedésre. A környező területhez képest más éghajlati vidékeknövényei is megteremnek itt és jó termést hoznak. A Kárpát-medencében egymás mellettnő meg a déli származású búza és árpa, az amerikai meleg égövben kinemesített kukorica, anedves és hideg égövhöz szokott rozs és burgonya, a Perzsia tájairól származó kajszi és azőszibarack, a közép-ázsiai dinnye, a szubtrópusi paprika és a belső-ázsiai szőlő. A Kárpátmedencesíkságaival, hegyeivel és folyóival „tejjel-mézzel folyó Kánaán”, ahol a történelemfolyamán soha éhínség nem volt.A Kárpát-medence furcsa véletlen révén a hun-avar-<strong>magyar</strong> honfoglalásig egyetlen jelentősnépnek sem vált hazájává. A kőkori-, réz- és bronzkori Európában mindenütt megtelepedettautochton őslakosság mellett nem telepedtek itt meg a koravaskori hallastattiak és a késővaskorikelták. A mintegy 400 évig tartó római megszállás után a IV. század végén – névleg395 után – eltávoztak innen a római legionáriusok, a kereskedők és a földbirtokosok, majd átvonultaka langobardok, a szkírek, a gótok, a vandálok, a gepidák, a herulok és más „barbár”népek. Otthonra itt először a IV. század végén bejött hunok és az 568-ban, majd utána többhullámban beérkezett avarok találtak, akik e területről soha el nem távoztak, őket senki kinem űzte. Miután Nagy Károly hadai több hadjáratban legyőzték az avarokat, a dunántúliterületet a frank birodalomhoz csatolták. A Duna vonalától északra fekvő kisalföldi és felvidékirészekre morva földbirtokosok érkeztek, a Nyitráról elűzött Přibina morva herceg pedig aDunántúlon kapott hűbérbirtokot. A IX. század végén a Kárpát-medencébe érkező <strong>magyar</strong>okhárom politikai képződménnyel találták magukat szembe: Erdélyben és az Alföld kis részénbolgárok tartózkodtak, akik főleg a az erdélyi sóbányákat őrizték. A Kárpát-medenceészaknyugati területére morva birtokok nyúltak be, a Dunántúl, pedig a frank birodalom keletinyúlványához tartozott. Mindegyik politikai berendezkedés központja (Pliszka-Preszláv,Velehrad és Regensburg) a Kárpát-medencén kívül esett. A Kárpát-medence a <strong>magyar</strong>okbejövetelekor két különbözően fejlett részre oszlott: a Dunántúlra és az attól keletre fekvőrészekre. A <strong>magyar</strong>ságnak minden itt maradt politikai, etnikai, vallási és gazdasági megosztottságotfel kellett számolni.- A honfoglalók lélekszáma. Őseink „rétegzett” társadalomban éltek, ami azt jelenti, hogy avezető réteg és a köznép között volt olyan szabadnak nevezett középréteg, – a vezérek és anemzetségfők katonai kísérete – amelynek lélekszáma a törzsök és nemzetségfők előkelőcsaládtagjainál jóval nagyobb, de a köznépnél kisebb volt. Az átlagosan 5 fős családhoz 20főnyi társult szolgaréteggel (fegyverhordozókkal, fegyverkovácsokkal, kézműiparosokkal ésparasztokkal stb.) is kell számolnunk. E számítás szerint egy-egy 35-40 nemzetségből állótörzshöz 50 ezernyi <strong>ember</strong> tartozott (egy nagycsaládhoz átlagosan 28 <strong>ember</strong>t, egy nemzetséghezpedig 1100 <strong>ember</strong>t számítunk). Mivel a <strong>magyar</strong>ok hét törzséhez „törzs” nagyságban hozzávehetjük a 894-ben <strong>magyar</strong>okhoz szegődött 3 kabar „csoportot”, így a honfoglaláskor 10törzsnyi <strong>ember</strong>rel számolhatunk. E számítások alapján a honfoglaló <strong>magyar</strong>ok lélekszáma500 000 körüli lehetett. Ezen ma általánosan elfogadott lélekszám-számítás mellett BartuczLajos, László Gyula és Kiszely István antropológiai, régészeti, topográfiai és demográfiaiszámításai alapján a honfoglalók lélekszámát 400-450 000 körülire becsülte, Túri-Kováts47

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!