e-mesék - a szerelem meséi - Zrínyi Ilona Gimnázium

zrinyinyh.hu
  • No tags were found...

e-mesék - a szerelem meséi - Zrínyi Ilona Gimnázium

A.D. 2011E-MESÉKA SZERELEM MESÉIE-KÖNYVEKelektronikus etika könyvekSzerzők:A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium diákjaiSzerkesztő: Szilágyi Lászlówww.zrinyinyh.hu0


A SZERELEM MESÉINyíregyháza, 2011.1


Tartalom:Minden jó, ha jó a vége - Dudás ÁdámFelhővilág - Rédai KrisztinaViszonzatlan szerelem - Juha AdriennAz Álommanó - Czap KingaSohasem késő változtatni - Papp ViktóriaEgy különös történet - Szatmári AnitaMúltból jövőt - Tóth ZsófiaKaktusz és Barátai - Zsögön-Bögözi KlaudiaEgy királylány élete - Deli BarbaraNikolas és Lucie lehetetlen szerelme - Bereczki JuditElla az engedelmes - Pengő EmeseEgy Lányka Története - Bezdán Enikő KatalinRöff, a malac - Demeter BoglárkaTörténet egy Kuglófról, aki megismerkedettegy gyönyörű Túrósréteslánnyal - Szikora Péter AndrásA ravasz királylány - Kovács DiánaAz aranyhajú királylányA valódi szépség - Dohanics GrétaCsak egy mondat - Zolcsák CintiaPapír csillagok - Puskás AnitaA szerelem ereje - Magyar Fruzsina3-5.o.6-7.o.8-9.o.10-11.o.12.o.13-15.o.16-17.o.18-20.o.21-23.o.24-25.o.26-27.o.28-29.o.30-31.o.32-34.o.35-36.o.37-38.o.39-40.o.41-42.o.43-44.o.45-46.o.2


Minden jó, ha jó a végeHol volt, hol nem volt hetedhét országon is túl, élt egyszer egy király. Bölcs és nemes szívveluralkodott népe felett. Alattvalói nagyon szerették és tisztelték. Hatalmas palotájábanegyetlen lányával élt mióta felesége betegségben meghalt.Nagyon féltette, szerette egyetlen leányát. Akinek szépsége olyan ragyogó volt, hogy hírebejárta a környező birodalmat. Bokáig érő szőke haján úgy ragyogott a Nap fénye, minthacsak aranytálcáról tükröződne vissza. Akadt is kérő bőséggel. Gazdagabbnál gazdagabbkirályfiak, hercegek jöttek, hogy meghódítsák a gyönyörűségesen szép királylányt. Aleánynak azonban nem kellett sem királyfi, sem herceg, mert az ő szíve választottja azudvari kertészfiú volt. Apja azonban hallani sem akart erről. Ígért lányának mindenfélét,hogy meggyőzze, válasszon hozzá illő társat, de a lány hajthatatlan volt.A kertész és a királylány szerelme titokban egyreszorosabbra fűződött. Amikor csak alkalom nyíltrá, a fiú mindig friss rózsát rakott a lány ablakába,jelezve kiapadhatatlan, forró szerelmét. A lánypedig viszonzásul minden alkalmat megragadottarra, hogy a kertben eldugott helyen lopva forrócsókot váltson a jó megjelenésű, kedves, szelídkertészfiúval.Egyik alkalommal, amikor éppen csókot loptak a kertben a király észrevette a szerelmesfiatalokat. Nagy haragra gerjedt, és megtiltotta, hogy a fiú a lány közelébe menjen. Mégcsak ránéznie sem volt szabad, szólni hozzá meg végképpen nem.A lány dühében és elkeseredésében bezárkózott a szobájába, és szomorúságában semnem evett, sem nem ivott, nem tisztálkodott és fel sem öltözött. Nem ment ki attól a naptólfogva az udvarra, csak néha nézett ki sóvárogva az ablakon. Nem szólt senkihez csak egyre3


etörték a kaput és elfogták a királyt leányával együtt és tömlöcbe zárták őket, a gonoszvarázslót pedig királlyá koronázták.A kertész fiú, aki egy pillanatra sem szűnt meg szeretni kedvesét, most már nemtétlenkedhetett tovább. Bátran a varázsló elé állt és fogadást kötött vele. A fogadás tétjepedig az volt, hogy ha elűzi egy csettintésre a patkányokat, macskákat, kutyákat, akkor avarázslónak örökre el kell hagynia a palotát. Ha viszont nem tudja megtenni, akkor akertészfiúnak, a királynak és leányának meg kell halnia.A kertész fiú és a varázsló kezet ráztak a fogadásra. A királylány kedvese csettintett egynagyot, és hirtelen nagy csend lett. Egy szempillantás alatt megszűnt a cincogás, nyávogás,ugatás. A szemfényvesztő varázsló a hatalomtól a király a lánya féltésétől elvakulva nemlátta meg, amit a tisztánlátó szerény kertész meglátott: hogy már rég nincsenek patkányok,a macskák mikor nem kaptak többet enni egeret ettek, majd a kutyák elkergették amacskákat és velük együtt eltűntek a palotából.A palota újra régi fényében és pompájában ragyogott. A varázsló halálsápadtra válvahirtelen kirántotta kését és a fiú felé rohant. A fiú azonban észrevette ezt és lefegyverezte agonosz és elvetemült varázslót. A varázslót tömlöcbe zárta, és kedvesét apjával együttkiszabadította a börtön fogságából. A király nagyon hálás volt a fiúnak, és mikor láttalánya szemébe visszatérni a ragyogást, akkor a kertészfiúhoz adta feleségül.A palota újra megtelt élettel. A királylány szépsége még szebben tündökölt, mint korábban.A fiú nyakába borult, és még aznap megtartották az esküvőt. Hetedhét országra szólólakodalmat csaptak. Talán még ma is élnek, ha meg nem haltak.Dudás Ádám5


FelhővilágEgyszer volt hol nem volt a kéklő egeken is túl élt egy felhő család. Nagyon békésen éltekfenn együtt. Békésen teltek napjaik.Felhőpapa egy Napsugárgyárban dolgozott, már több éve dolgozott ott és aranglétrán egyre feljebb került. Az alapoknál kezdte és most egy teljes részleg vezetője.Nagyon büszke magára, hogy mi mindent ért el, de családjával keveset van együtt.Felhőpapa egy maximalista volt. Mindig a jövő érdekelte és hogy nagyobb hatalomra tegyenszert. Felhőmama otthon volt, a házimunkát irányította és a ház körüli teendőket végezte.Ő a kis felhőlánnyal volt otthon, akit Miminek hívtak. Felhőmama mindig az ész, azértelem megtestesítője volt. Ő irányítja a családot, még ha a háttérből is. Ő a család esze. Akis Mimi még nagyon pici, nemrég tanult meg járni, és beszélni még csak most kezd. Őmindig megörül, ha jutalmat kap, de sír ha büntetést. Nagyon erkölcsös, tisztességes,lelkiismeretes gyerek, mert még kicsi. Sose hazudik mindig elárulja testvérét, még ha félszavakkal is. A testvére, Manó aki egy kamasz fiúfelhő. Közeledik a naphoz mikor elmegyútjára, hogy felhő váljon belőle és hogy megtalálja az igaz szerelmet. Ezt az utat mindenfelhőnek végig kell járnia.Teltek-múltak a napok és hetek. Eljött az ideje, hogy Manó elinduljon. A családelköszönt tőle. Épp felhőpapától búcsúzott volna el, amikor egy csintalan délnyugati szélfiúelfújta és vitte-vitte. Már olyan messze voltak, hogy nem is látta szülőházát. Manó egykicsit megijedt, hogy nem fogja többé látni családját. Egyszer csak a csintalan szélfiúmegijedt valamitől és hirtelen megállt aztán eltűnt. A felhőfiú így csak lebegett és lassanszállt tovább. Egyre hidegebbet érzet és valami szorító fájdalmat. Elérkezett az idő az útra.Manó cseppek formájában elkezdett leesni de mivel hideg volt megfagyott és hópiheformájába érkezett a híres földre, amiről már annyi mindent halott. Az északi sarkon esettle. A csintalan szélfiú egészen eddig elröpítette. Manó csak didergett és várt. A várakozásközben nagyon sok barátot szerzett. Mivel könnyen barátkozott, megbízható volt mindenarra járóval összebarátkozott. Eltelt egy fél év. Már rengeteg barátja volt, mikor hirtelenbúcsúznia kellett. Eljött a nyár, a hó és a jég olvadni kezdett. Manó bekerült az óceánba.Elkezdett sodródni az egyenlítői meleg felé. Sodródott és egyszer csak találkozott Larával.6


Ő is a felhővilágból származott és az útján van, hogy felnőtt felhő legyen. Az ő apja avezérigazgató a Napsugár gyárnak. De Lara elmesélte Manónak, hogy mindig letört,melankolikus hangulatban tér haza boldog anyjához. Lara és Manó az útjuk során mindentmegbeszéltek. Először szoros barátságot kötöttek majd kialakult a szerelem köztük. Mindenrózsaszínben úszott körülöttük, boldogok voltak,hogy útjuk végéhez közelednek és hogymegtalálták egymást. Egyszer csak valami ember lakta területre értek. Manót elkezdtevalami szívni. Manó mondta az ekkorra már síró Larának, hogy várjon, mert nemsokáravisszajön. Manó egy eső rendszerbe került. Egyszer csak egy csapon keresztül folyt ki. Éppvalaki megmosta a kezét. Manó a lefolyóban lefolyt és a szennyvízbe került. Ott várakozottrá Lara. Lara nagyon érzelmes volt. Sírt. Örült, hogy szerelmét újra láthatja.Együtt elindultak az útjuk végéhez. Elértek az egyenlítőhöz. Lara és Manó nagyonmeleget érzett. Elkezdtek párologni. Újra elkezdtek felhővé alakulni. Lara vízcseppekben isgyönyörű volt, de felhőként igazi bombázó. Manó szája nyitva maradt mikor meglátta.Egyszer csak a csintalan szélfiú megjelent egy széllánnyal. Bocsánatot kért Manótól, hogyelsodorta apjától. Megígérte cserébe, ha megbocsát, hogy elviszi újra felhővilágba. Így is lettManó és Lara szélháton került vissza. Mindenki nagyon örült, hogy újra láthatják Manótés hogy megtalálta szerelmét Larát. Nemsokára felhővilágra szóló lakodalmat ültek, ami hétnapig tartott. Boldogan éltek, míg meg nem haltak.Rédai Krisztina7


Viszonzatlan szerelemVolt egy lány akit Nórának hívtak. 14 éves volt, amikor egy olyan ember lépett be azéletébe, aki nagyon sokat jelentett a lánynak.A fiú sokkal idősebb volt, mint a lány, kb. 10 év volt a korkülönbség. Nóra az elsőpillanattól fogva szimpatizált a fiúval, Márkkal. Márk ekkor már diplomás épülettervezővolt. Egy közös baráti társaságban ismerkedtek meg, mivel Nóra édesapja is tervező voltugyan annál a multinacionális cégnél ahol Márk is dolgozott. A lány úgy érezte, hogy Márkis felfigyelt rá már az első találkozáskor.Egy nyári napon újra összegyűlt a baráti társaság az egyik tervezőnél és kerti partitrendeztek. Persze ott volt Nóra is és Márk is. Néha egymásra néztek, véletlenül összeért azasztal alatt a lábuk és a végén még beszélgetésbe is elegyedtek. Az este folyamán a fiú egyreközelebb került a lányhoz. A parti végén Márk elkérte a lány telefonszámát. Mielőtt Márkelment volna a partiról írt egy sms-t Nórának hogy találkozzanak a kapu előtt. Nórának atorkában dobogott a szíve amikor elolvasta az sms-t. Azon gondolkodott, hogy mit mondjonaz apukájának, amiért elengedné sétálni. Végül kitalálta, hogy találkozik az egyikbarátnőjével. A kapu előtt már várta Márk. A fiú odalépett a lányhoz megölelte ésmegcsókolta. Ez volt a lány első csókja. Másnap Nóra egész nap ezen gondolkodott. Majdkicsattant örömében. A fiú szép sms-ekkel, bókokkal csábította el a lány. Sorozatosantalálkozgattak és beszélgettek az élet nagy dolgairól. Márknak azonban már komolykapcsolata volt egy másik lánnyal, Gabriellával. Nóra ezt úgy tudta meg hogy, egytalálkozáskor meglátott Márkon egy arany karika gyűrűt. Nóra elkomorodva kérdezte megMárkot, hogy mit jelent ez. A fiú megbánóan nézett a lányra és elmondott neki mindent.Nóra nagyon kiborult, mivel egészen összetörték a szívét. Úgy gondolta hogy nincs többéértelme az életének.Ezalatt Márk is nagyon gyötrődött, mivel ő nem akarta megbántani a lányt, de márkéső volt. Soha nem akart tőle komolyabbat csak egy-két boldog éjszakát. Nem gondoltahogy így elhúzódik ez a kis kaland.8


Nóra az igazság kiderülése után nem keresteMárkot, de ennek ellenére is nagyon szerelmesvolt belé. Márk úgy gondolta hogy nem szabadtöbbé keresnie a lányt mert így csak mégnagyobb fájdalmat okoz neki.Teltek-múltak az évek és Nórából egy csinos18 éves lány lett. Márk továbbra is ugyanottdolgozott, ahol Nórának az édesapja. Azincidens óta nem találkozott a két fiatal.Mindig elkerülték egymást. Márk feleségülvette Gabriellát és már az első gyereküketvárták.Nóra a múlt emlékeit még mindig nem tudtaelfelejteni. Szerelmes volt Márkba, de már senki nem látta rajta hogy valami baja lenne csaka szíve fájt nagyon.Egy napon Nóra édesapja elhívta magával a lányt egy előadásra. Nóra szívesenelkísérte apját, de arra nem gondolt hogy Márk is ott lesz. A sors úgy rendelte, hogy egymásmellé kerüljenek. Márk nagyon meglepődött amikor meglátta a lányt, mivel Nórából igenszemrevaló lány lett. Nórának is még mindig ott égett a tűz a szemében. Márk úgygondolta, hogy a lány újra megérne egy mosolyt. A fiúnak meg volt a lány telefonszáma éselhívta a lányt vacsorázni, ahol megbeszélték a múlt dolgait. Nóra elmondta, hogy szerelmesa fiúba és hogy az egész életét el tudná vele képzelni. A lány nagyon jól tudta, hogy ezzelegy családot szedne szét, de az érzéseinek már nem tudott parancsolni. Márk elmondta hogyő nem tudja ezt viszonozni, mert szereti a feleségét viszont Nóra nem közömbös a számára.A lány megértette a fiút, de ő nem akart a második helyen állni, így a vacsora után elváltakaz útjaik.Én úgy gondolom, hogy bízzunk magunkban és találjuk meg a hozzánk való társat!9Juha Adrienn


Az ÁlommanóEgyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy manó család. A családban mindenkinek voltegy saját, különleges tulajdonsága. De a család legkisebb manójának nem volt semmi egyediképessége. Csodálkozott az egész család, vajon mi baja lehet a kis Noelnek? Ezt azonbanszinte senki sem említette, hiszen Noel nagyon érzékenyen viselte, hogy testvéreirendelkeznek bizonyos képességekkel, Ő viszont nem.Az egyik nap a kismanó épp lefekvéshezkészülődött, amikor az ablaknál állvamegpillantott egy hullócsillagot. Behunytaszemeit és kívánt valami szépet. Mikor elaludtegy emberi gyermek álmában találta magát.Szembesült azzal a gyermeki ártatlan örömökkelamiben Ő is élt. Az egész álom olyan volt, mintegy vidámpark. Mikor felébredt elmesélteédesanyjának különös álmát és ekkor azanyamanó rájött, hogy Noel egy álommanó.Ez egy kivételes különleges tulajdonság hiszen befolyásolhatja az emberek álmait.De vigyázni kell, mert, mert ha valaki visszaél vele, illetve túl önző az álmok rémálmokkáválnak. Noel nagyon boldog volt, és alig várta az éjszakát hogy végre álmodhasson. Eljött alefekvés ideje. A kis manó egy fiatal lány álmában találta magát. Szórakozás, és rengetegboldogság van jelen. Noel az álomban önzőn viselkedett és csak a saját magaszórakoztatásával foglalkozott. Hirtelen megpillantott egy fekete árnyat és minden komorrávált. A fekete árny rosszakaró és a boldog álomból rémálmot csinál. Noel megmoccani semtudott a rémülettől. Felébredt. Szalad az anyukájához, elmeséli mi történt álmában. Tőletudta meg hogy le kell győznie a démont ,és az csak úgy sikerül ha mindig önzetlen marad.De a legfontosabb az a szeretet, hiszen a szeretet mindenek felett áll. Ismét eltelik egy nap,elérkezik a lefekvés ideje. Noel izgatott és kissé fél is. Édesanyja forró csókot ad homlokára.Noel érezte a szeretet erejét és ez adott neki elegendő erőt hogy szembetudjon nézni a10


démonnal. Noel elalszik. Egy férfi álmában találja magát. Mohó, igazságtalan álom volt,hiszen a férfi gazdag, túlbuzgó életet folytatott. Noel látta hogy a férfinek a legnagyobbvágya egy tökéletes társ. A manó azon nyomban egy gyönyörű nővé. A férfi azonnalbeleszeretett. E közben az árny már egyre közeledett. Noel a nő alakjában meg megmutattaa férfinak az élet apró, de mégis legértékesebb örömeit. Mit jelent a gyermekek szeretete,hogy jobb adni mint kapni. Az álomban a férfi a vagyonát mind az árváknak. aszegényeknek adta. A férfi soha nem érzett e-hez hasonló érzést. Ezt nem lehet pénzelmegvenni. Ez az élet legfontosabb értéke, amit pénzzel megvenni nem lehet. Lelkekönnyebb, boldogság járta át testét. Az árny eltűnt. Nemsokára a kis manó is felébredt.Édesanyja kérdezgette az álomban történtekről, de Noel nem volt bőbeszédű mert az álmoksenkire sem tartoznak csak arra a személyre, aki maga álmodja az eseményeket.Noel megértette, hogy nem az árnnyal kell küzdeni,hiszen a sötét démon maga az emberbenlévő rossz, ami egy idő után felemészti a hordozóját, Segítenie kell az álmodónak abban,hogy megértse a jó jelentőségét és a szeretet fontosságát. Még a kisgyermek ártatlan,boldogsággal teli, addig ez az ártatlan boldogság az évek múlásával elhomályosodik.Elveszítjük az egyik legfontosabb értékünket. Noelnek emlékeztetni kell az álmodókat azszív a lélek erejére.Így kapta meg Noel az élet egyik legkülönlegesebb tulajdonságát.Czap Kinga11


Sohasem késő változtatniEgyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy szőke kisfiú, akit Bencének hívtak. Ez a szőkekisfiú rendkívül jó szellemi képességekkel rendelkezett, jól tanult az iskolában. Édesapjaépítészmérnök volt, tehát családjuk jól állt anyagilag, és sok barátra is szert tett életefolyamán. De egy valami hiányzott az életéből. Ez nem más volt, mint a szeretet és aboldogság.Édesapja egész életét a karrierjébe fektette. Folyamatosan felfele törekedett atársadalmi ranglétrán, ezért kevés ideje jutott a családjára. Bence édesanyjának nem voltmunkája, mert mindig is lusta volt ahhoz, hogy dolgozzon. Előszeretettel költötte férjepénzét ruhák vásárlására és a hétvégi szórakozásaira barátnőivel. Fiával, azaz Bencével éslányával, Lizával nem igazán törődött. Főként azért szült 2 gyereket, hogy magáhozláncolja férjét.Liza eléggé melankolikus személyiség volt. Kevés barátja volt, arcát eltakaró,szemébe lógó haja volt és megpróbálta kerülni a társas kapcsolatokat. Bence viszont egyszeretetre éhes ifjúvá vált. Mivel mindig egyedül érezte magát, igen sok időt töltött ahaverjaival, különösen a Máté nevűvel, akibe beleszeretett. Szülei persze semmit sem vettekészre ebből, mivel alig beszéltek a fiukkal. Amint betöltötte a fiú a 18. életévét, bejelentettea szüleinek, hogy ő a fiúkhoz vonzódik. Szüleit ez nagyon megviselte és elzavartákotthonról. Bence nem tudott hová menni, végül összeköltözött Mátéval.A szülei viszont megpróbáltak rájönni, hogy mi vezethette rá fiúkat, hogy ide jusson.Belegondoltak, hogy nem megfelelő erkölcsi normák szerint élnek és egy családnak nemilyennek kell lennie. Átgondolták saját hibáikat és azt, hogy nem tehetik ezt Bencével.Megbocsátottak neki és ezt mondták, hogy elfogadják őt ilyennek, bár nem helyeslik, hogy asaját neméhez vonzódik. Úgy vélik, hogy sohasem késő változtatni és az ember képesmegváltozni. Ezért Bence anyja már nem jár el szórakozgatni csak a férjével, aki nem ülnaphosszat az irodájában. Lányukra is odafigyelnek és Bencével és Mátéval együtt közösprogramokon szoktak részt venni a szülők. Bence életébe beköszöntött a mérhetetlenboldogság és Mátéval együtt visszaköltözött otthonába.Papp Viktória12


Egy különös történetHajnal háromkor csörgött a telefon. Felkeltem és először elcsodálkoztam, de végülfelvettem. Először senki sem szólt bele, vártam egy kicsit, majd egy eltorzult férfihang szóltbele és azt mondta, hogy hét nap múlva meg fogok halni. Elnevettem magam és letettem atelefont. Visszaaludtam, majd másnap reggel, mikor felkeltem eszembe jutott az éjszakaijelenet. Gondoltam biztos valamelyik haverom szórakozott velem, vagy aki csak unalmábanazzal szórakozik, hogy hajnalban végighívogatja a telefonkönyvet és az embereketijesztgetni próbálja.Reggel elindultam a munkába és a munkába menet a kocsim leállt, kifogyott belőle abenzin. Megpróbáltam felhívni Rékát, hogy jöjjön már értem és vigyen be dolgozni, de atelefonom lemerült. Órákon keresztül vártam, és egy lélek se jött arra. Majd inkább úgydöntöttem, hogy elindulok. Mivel egy vidék faluban laktam a bekötő út, míg elérek avárosba kb. 1,5 óra, de a városig egy ház és egy bolt se volt. Órákon keresztül sétáltam.Egyszer egy kutya tűnt fel az úton. Elkezdtem szaladni, majd egy póznára felmásztam.Fentről láttam, hogy már nem sok van hátra a városig. A kutya egyszer csak megunta avárakozást és elment. Lemásztam az oszlopról és folytattam utamat a város felé.Ebédidőre beértem a városba és a munkahelyemre. A főnökömmel találkoztamlegelőször, aki teljesen ki volt kelve önmagából. De elmondtam neki, hogy mi történt éslenyugodott. Remélte, hogy legközelebb nem fog ilyen történi. Egy autómentőt kiküldött akocsimért. Engem pedig hazavitt.Aznap este hajnalban megint a rejtélyes telefonáló felhívott és mondta, hogy hat nap múlvafogok meghalni. Megint nem törődtem ezzel.Másnap reggel Réka jött értem. Útközben elmeséltem neki a sztorimat. Furcsánaktalálta a dolgokat.Lassan hazaindulni készültem a munkámból, mikor előttem egy nőt frontálisanelütött egy kocsi. Teljesen megdermedtem. A rendőröket meg kellett várnom. Elmondtam atörténteket.13


A harmadik napomon egy építkezés mellett haladtam el. Épp a falakat bontották le.A veszélyt jelző táblák is ki voltak téve, de az volt a legrövidebb út a reptérre. Amint azépítkezés mellett haladtam a magasból egy hang kiabált, hogy vigyázzak. Ijedtembenelkezdtem szaladni. Egy hajszálon múlt az életem. Egy nagy vashenger esett le. Egyrerémisztőbb gondolataim támadtak, e próbáltam inkább másra gondolni. A reptérre inkábbnem is mentem el, pedig egy fontos utamat kellett volna megszerveznem Párizsba.Délután hazatérve felhívtam a repteret és csak négy nap múlva volt szabad hely, anekem megfelelő járatra. Lefoglaltam a jegyet, de akkor nem tűnt fel semmi. Később kaptamészbe és eszembe jutott a rejtélyes telefonáló monológja. Most már késő volt.Az aznap estém volt a legszörnyűbb. Rémálmaim voltak, és megint kaptam atelefonhívást. Reggelig nem is aludtam el.Reggel elég gyötörten és félelemmel mentem munkába. Istennek hála az úton semmisem történt. A városban sajnos forgalmi dugóba kerültem. Ott ragadtam 1 órán keresztül.Az unkatársaim próbáltak nyugtatni, de valahogy sehogy se sikerült nekik.A hátralevő három hajnalom ugyanígy telt el, telefonhívással. A rejtélyes telefonáló mindigfelhívott és mindig ugyanazt mondta el. Elkezdtem félni, ezért a másik barátnőmet-Ildikótmegkértem, hogy jöjjön át hozzám lakni egy pár napra, addig, míg le nem nyugszom. Anapjaim nyugodtabban teletek el,de tudtam nem fog menni az,hogy elfelejtsem egykönnyen adolgokat.Másnap bementem a munkahelyemre és egy pszichológus segítségét kértem. Elmondtam nekiaz eddig dolgokat.Este mikor hazaértem, láttam, hogy a lakásom ajtaja nyitva van. Megijedtem,elővettem minden bátorságom és bementem a házba. A bútorok fel voltak borongatva, a14


dolgaim szét voltak szórva. A rendőröket kihívtam, felvették a jegyzőkönyvet, majd egyismeretlen tettes ellen eljárást indítottak.Este, mikor lefeküdtem a telefon csörgött és megint az a férfihang szólalt meg, és aztmondta, hogy ez a hetedik napom.Ezek után nagyon bepánikoltam és felhívtam a rendőrséget. Az emeleten voltam, ígylementem a földszintre és egy könyvet kezdtem olvasni, hogy a figyelmemet eltereljem. Deneszt hallottam az emeletről, ezért felmentem megnézni mi is lehet az. Körülnéztem, desemmit nem találtam. A lépcsőn mentem lefele és valaki megfogta a nyakamat és egy késtszorított hozzám. Levitt a földszintre és egy székhez kötözött, a számat is be akartaragasztani, de meggondolta magát.Csengettek a rendőrség volt az. Először nem mertem szólni, majd már a rendőrség is egyrehangosabban kiabált. Elsikítottam magam, majd az az őrült megpróbált megölni, de csakleütött. Elvesztettem az eszméletemet.A továbbiakra ugye nem emlékszem, csak a kórházban mondták el a rendőrök afolytatást.Miután a férfi leütött, a rendőrök bejutottak a házba, de nem találták, csak engem a földönheverve. A kertben egy zajra figyeltek fel. Kint végül elkapták.Megkérdezték tőlem, hogy ismerem - ezt a férfit. Egy képet mutattak róla, a volt barátomvolt az. Kérdezték, hogy milyen célból csinálhatta ezt velem. Mondtam, hogy lehet, azért,mert évekkel ezelőtt választanom kellett közte és a munkahelyem között. Ő nem akart abbóla másik vidéki faluból elköltözni. De én igen, és ezért otthagytam, elköltöztem.A volt barátomat emberölési kísérlet miatt lezárták. Öt év letöltendő büntetéstkapott.Engem elküldtem egy pszichológushoz, hogy a történteket könnyebben dolgozzam fel.Majdnem egy évbe telt, hogy túllépjek a dolgokon. A történtek után nagyon megfontoltam,hogy a további élete során milyen férfival kezdeményezek párkapcsolatot. Az esetbőltanulva beköltöztem a városba, legalább, ha valami baj történik, velem a szomszédoktudnak segíteni rajtam.15Szatmári Anita


Múltból jövőtTörténetünk 1995-ben kezdődik. Béci, Anikó és Olivér gimnáziumi éveiket tapossák. Anikóa népszerű táncoslány, a focicsapat legmenőbb tagjának barátnője épp szalagavatójárakészül. A főszereplő fiú, akit legjobb barátjának tart, ugyancsak a szalagavató bálra készül.Ő Béci. A kissé túlsúlyos, népszerűtlen, magába forduló és szeretetre éhes fiú.Anikóval évek óta tartó barátsága lassan szerelembe fordult. A lány persze ebből nem vettészre semmit. Béci úgy dönt, ír egy levelet a lánynak, amelyben leírja érzéseit. Csakhogy egyházibuli alkalmával, amin Béci, Anikó és természetesen a focicsapat összes tagja részt vesz,rossz kezekbe kerül a levél. Anikó pasija az egész vendégsereg előtt felolvassa a levelet. Alány eközben fent a szobájában (mivel nála volt a buli) Bécivel beszélget, amikor megjelenikOlivér. Egy hosszú hajú, pattanásos fiú, aki szerelmet vall a lánynak. Miután Béci elküldteOlivért mondván „majd legközelebb folytatod”, figyelmesek lesznek arra, hogy a földszintenhatalmas nevetés tör ki. Anikó azonnal lemegy a földszintre és meghallja annak a bizonyoslevélnek a szavait. Béci zavarában elrohan. Anikó utána rohan, megköszöni a fiúnak alevelet és elmondja neki, hogy nagyon szereti, de csak barátilag. Béci teljesen összetör, és agimnázium hátralévő napjaiban próbálja kerülni szerelmét és a rosszindulatú embereket is.Úgy tűnt a két fiatal barátsága örökre megszakad.2005-öt írunk. Béci egy menő modellügynökség tulajdonosa, a legmenőbb bulikba jár,modellekkel randizik és a legújabb autókat veszi meg magának. Közeleg a karácsony, ésédesanyja betegsége miatt kénytelen hazautazni a fővárosból szülővárosába. Szülei elváltakédesanyja Klára pedig alig várja, hogy lássa fiát. December 20-án Béci megérkezik. Úgydönt ellátogat gimnáziumi barátaihoz, akik erősködnek, hogy menjen el velük régi kedvencklubjukba. Béci beleegyezik, és amint odaérnek legnagyobb meglepetésére, meglát valakit apult mögött. Anikó volt az. A lány szóhoz sem tud jutni látván, hogy a kis pufók Bécimilyen jóképű pasi lett, sőt határozottan vonzó volt számára. A fiúban azonnalfellobbannak a régi érzések, csakhogy megtudja, hogy Anikó Olivérrel jár, azzal ajelentéktelen gimis fiúval, aki így 10 év után nemcsak, hogy jól néz ki, hanem menő állásavan az egyik legnagyobb helyi vállalatnál. Béci elhatározza, hogy visszaszerzi a lányt.16


Elhívja moziba, beszélgetnek, de az az érzése,hogy Anikó még mindig csak barátként tekint rá. Régiszobájában megtalálja azt a listát amelyre leírta méganno 10 évvel ezelőtt, hogy miért Anikó a legjobb. 100indok állt a listán. Béci időközben azt is megtudta,hogy Olivér csak azért van a lánnyal, mert bosszút akarállni gimnáziumi sérelmei miatt. Csakhogy Bécineknemcsak a külseje változott meg. Azt hiszi, ha menőkocsival jár és a pénzével henceg, leveszi a lábárólAnikót.Így elég nehéznek tűni ka lányt visszaszerezni, ugyanis neki nem erre van szüksége. Bécielküldi neki azt a bizonyos listát, és elmondja, hogy Olivérnek mi a célja. A lány persze nemhisz neki, annak ellenére sem, hogy a lista nagyon meghatotta.December 23-át írunk. Olivér magából kikelve kiabál Anikóval a klubban, mertrájött, hogy a lány Bécivel találkozgat, és nem tetszett neki, hogy Anikó nem akar velelefeküdni, pedig neki épp ez lenne a fő célja. Mérgében teljesen elfeledkezik magáról, éshiába kér bocsánatot Anikótól a lány hajthatatlan, és bizalmát teljesen elveszti. A lányelgondolkodik. Előveszi a listát és elkezdi olvasni. Rájön, mit jelent neki Béci, és elmegyhozzá. Elmondja neki, hogy mit érez és, hogy mire jött rá, és bocsánatot kér a fiútól, amiértnem hitt neki. Azt is elmondja, hogy mennyire nem tetszett neki a fiú viselkedése. Bécitermészetesen megbocsát a lánynak és elgondolkodik. Belátja, hogy a látszat nem minden ésígéretet tesz Anikónak. Megfogadja, hogy szeretni fogja, és hogy „visszaszáll a fölre”.Rájönnek, hogy szeretik egymást, és persze összejönnek.Tanulságként had mondjam el, hogy az érzések és az őszinteség a legfontosabb a világon,nem a pénz, nem a menő munka és nem is kinézet. Te csak maradj mindig önmagad!Tóth Zsófia17


Kaktusz és BarátaiEgyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy baráti társaság Magyarország szívében,Nagykállóban. Ez a csoport 5 tagból állt. Mind az öt szereplő külön egyéniség volt. Agyülekező helyek különbözőek voltak. Leginkább Nagykálló és térségében. A csapat nemcsak fiúkból, hanem lányokból is állt. Itt nem számít, hogy ki hány éves, hogy néz ki ésmennyi pénze van.A fiúknál legidősebb Pistike, utána következett Barna és Dani. A lányok: Andika ésén, Dia. Minden hétvégén összegyűltünk a KAKTUSZ BÁR-ban. A tulajdonos Attila, úgykezelt minket, mint a gyerekeit, tisztába volt mindennel, ami velünk történt és történik. Haproblémánk volt neki mindig volt egy jó szava hozzánk. Ez természetesen kölcsönös volt.Egyszer azonban eljött december 27-e, az ő születésnapja. Nagy bulit rendezett, akiszámított, mindenki ott volt. Az ember egyszer 30 éves, ennek következtében rendesenfelöntött a garatra. Nem éppen beszámítható állapotban a fiúk interjút készítettek vele, amivicces és érdekes volt számunkra. Másnap, amikor kijózanodott, meglátogattuk őt, hogyminden rendben van-e vele. Szörnyen sajnálta az esetet, ezért fizetett egy kávétmindenkinek. Ez után Attila eltervezte, hogy megváltozik, és ennek az első lépése, hogyfölkörüli utazásra megyünk hajóval.Nagy készülődés volt, rengeteg élelmet és innivalót vittünk magunkkal. Első nap,amikor elindultunk Attilánál még látszódott a másnaposság jelei, de a legnagyobb problémaaz volt, hogy kiderült, hogy Andika tengeri beteg. Az utazás alatt folyamatosan hányingervolt és haza szeretett volna menni. Szerencse, hogy ott voltam és segítettem neki, ahogytudtam. Miután jobban lesz felmentünk a fedélzetre a fiúkhoz beszélgetni. Amikorsötétedni kezdett, a csapatunk egy része aludni indult. Sajnálatos módon történt egy dolog,amit soha nem felejtünk el.Egy óriási tintahal és a barátja, egy óriási teknősbéka ostromolta a hajónkat. Attila,becézve Kaktusz erőteljesen rájuk ordított: „Tűnjetek innen, de tüstént.” A tengeri állatokkétségbe esve lecsúsztak a hajó oldalán. A hajó kisebb sérüléseket szenvedett, ezért megkellett álljunk.18


A második nap a horvátországi kikötőbenszálltunk ki. Barna, Pistike és Andikaelmentek kagylót gyűjteni az otthonmaradtaknak. Danival ketten maradtunk.Lesétáltunk a partra és beszélgettünkhajnalig, rájöttünk, hogy mi már régótaszeretjük egymást, csak még nem voltlehetőség ezt megbeszélni.Kaktusz a meghatódottságtól sírni kezdett, de annyira, hogy amikor elindultunk délutánnem tudta kormányozni a hajót, mivel bedagadt a szeme. Ez csak az egyik probléma voltezen a napon. Barna, a nagy sörimádó, rájött, hogy elfogyott az összes Borsodi. Majdnemelkezdett sírni és állandóan azt hangoztatta, hogy haza akar menni. Ekkor Pistike, a nagycimborája megnyugtatta: ,, Nem baj Barna, ha nincs sör… van még nekünk wishkey is. Errenagyon felnevettek mindketten. Andika magányában lement a hajó végébe és nézte az égena hatalmas csillagokat. Andi panelben lakik, nem mindig láthatott ilyet. A nagy szomorúságközepette a vízből egy férfihang szólt hozzá. Andi nagyon megijedt, hogy ilyenkor a vízbőlbeszélnek hozzá, azt hitte képzelődik. Végül kiderült, hogy egy fiú volt az, aki egy kémiailaborban a kollégái átváltoztatták sellő fiúvá. Nagyon jól elbeszélgettek, elcsattant az elsőcsók. A fiú segítségével végig úszták az egész óceánt, Andi csak reggel került visszahozzánk.Az utolsó nap, amikor már Spanyolországban jártunk, Kaktusz a parton lévő bárbanmeglátta élete szerelmét, egy gyönyörű, szép lányt. Eldöntöttük, hogy úgy is az utolsónapunk, menjünk el szórakozni. Így is történt, találtunk egy bárt, ami még hasonlított is aKaktusz bárjához. A bár neve: ,,Amor de corazón” . Jelentése : A szív szerelme. Acsapatban már volt két szerelmes pár: Dani és én, Andika és a sellőfiú. Kaktusz, Barna ésPistike kicsit szomorúan elindultak a bár felé. Kaktusz a padlón talált egy arany gyűrűt.Odament a pulthoz, és odaadta a pultosnak. Amint letette a gyűrűt, ismét megjelent atitokzatos lány. Elkezdtek beszélgetni. A két másik fiú is találtak spanyol lányokat.Kaktusz szerelmes lett Rosalinda Martinezbe. Azonban a lány vallása miatt nem jöhetettvolna létre köztük semmi, de kitaláltak valamit. Titokban Kaktusz megszöktette őt.19


Amikor visszatértünk hazánkba, mindenki a csodálatos utazásról beszélt. Andi asellőbarátját akváriumban hozta haza, megkeresték a leghamarabbi kórházat és még az napeste megműtötték a férfit.Barna azóta tovább issza söreit a KAKATUSZ BÁR-ban Pistikével együtt.Danival közös kapcsolatunk mai napig tart és tartani fog. Mindent megteszünk annakérdekében, hogy erkölcsösen éljünk. Nagyon remélem, hogy lesz még alkalmunk ilyenutazásban.Zsögön-Bögözi Klaudia20


Egy királylány életeHol volt, hol nem volt Tündérországban élt egy gyönyörű, mesebeli királylány. Bár az életenem volt fenékig tejfel, Izabell - mert így hívták a királylányt - egy több méter magastoronyban élt egy boszorkánnyal, akiről azt hitte, hogy a vérszerinti édesanyja.Nagyon szerette ezt a hihetetlenül gonosz nőt, akit csak egy dolog érdekelt. Örökkéfiatal akart maradni. A szépséges leány kívánságai nem érdekelték őt. Csupán egy helyetlátott világ életében Izabell , és ez nem volt más, mint egy a semmi közepén álló, bár annálérdekesebb torony. Hol is kezdjem el az én kis mesebeli történetemet?Tündérország királyi párjának született egy csodaszép leánya. Már akkor mindenkisejtette, hogy ez a lány más, mint a többi, de a szülei még nem tudták azt, hogy milyenfantasztikus dologgal ruházta fel leányukat az Isten. Sajnos nem volt alkalmuk megtudniaz igazságot, mert egy borús, ködös hajnalon a vén boszorkány elrabolta az ártatlancsecsemőt. Ö volt az egyetlen ember, aki tudta, hogy ha a lány elkezd énekelni, akkor amellette lévők visszanyerik fiatalságukat. Magával vitte a már említett eszméletlen magastoronyba. A kis csecsemő évek során egy gyönyörű, bámulatos nővé érett. A boszorkánynakmeg se kellett tanítani a „leányát” énekelni, mert amikor 7 éves lett elkezdett magátólcsilingelő dalokat dúdolászni. Ettől a pillanattól kezdve az öreg bosziból gyönyörű nő lett.A lány boldogságát áldozta fel azért, hogy ő szép, fiatal nő legyen. Izabell nem hagyhatta ela tornyot, mivel a boszi nem engedte ezt meg neki. Azt mondta a királylánynak, hogy aszabadban élők gonoszak, és bántanák őt. Zárt ajtók között élte le az életét. Minden napjaugyanolyan volt. Énekelt, a torony összes falára bámulatos rajzokat festett. A 18.születésnapjára azt kérte az „édesanyjától”, hogy hagy mehessen le a toronyból, mivel megszerette volna nézni a királyi palotából felszálló léggömböket, amik elborították az eget. Akirályi pár ugyanis minden évben megemlékezett eltűnt lányuk születésnapjáról.Természetesen ezt az anyja nem engedte meg neki, cserébe azt mondta, hogy elkészíti agyermekének a kedvenc ételét. A lányt magára hagyta, mert el kellett mennie az erdőbegombákat szedni. Ez alatt a leánnyal, egy csodálatos, s különleges dolog történt. Egyismeretlen férfit talált a toronyban. Azonnal a kezébe vett egy lábast, és leütötte a férfit,21


aki éppen menekülés közben talált rá az eldugott toronyra. Ben ellopta a királyi koronát.Ezt a lány meg is találta az üldözött tarisznyájában, de nem tudta, hogy ez egy királyikincs. Miután felébredt a férfi elkezdett vele ismerkedni. A lány nagyon okos volt. Eldugtaa férfi tarisznyáját, és azt mondta neki, hogy csak akkor adja vissza, ha elviszi őt a királyipalotához. Ezt a kívánságát teljesítette is a férfi. Fantasztikus kalandok sora várt akirálylányra. Amikor leértek az elvarázsolt kastélyból , Izabell kíváncsian fedezte fel atermészet adta gyönyörűségeket. Soha az eddigi életében nem érezte ennyire jól magát, mintebben a pár órában. Rájött arra, hogy az édesanyja hazudott neki: csak fogságban akartatartani őt. A kis királylány, annyira boldog volt, hogy még ez a fontos dolog se érdekelte.Csak egy dolog, ami számított neki, hogy időben odaérjen a királyi ünnepségre. Ez meg istörtént. Egy csónakban ülve nézte meg, hogyan is emlékeznek az elrabolt királylányra,vagyis rá, de ezt ő nem tudta. Az ünnepély után haza kellett volna mennie, de ő nem akart.Szerelmes lett a csínytevő fiúba, akit csak az érdek vezérelt addig a pillanatig, amíg Izabelltmeg nem ismerte. Hazakísérte a leányt, és a torony előtt elbúcsúzott tőle. Mind kettejükbeniszonyatos fájdalom, és szomorúság dúlt. A királylány felmászott a létrán az épületbe, denem más várta, mint az „édesanyja”, aki nagyon ideges volt. Megkötözte a lányt, és aztmondta neki, hogy ez lesz a büntetése amiért elszökött otthonról. A lány ettől a pillanattólegy hangot se eresztett ki a torkán. A fiatal nőből ekkor újra rút boszorkány lett.Mint minden mesének ennek is happy end lett a vége. Ben , miután elköszönt alánytól megtudta, hogy Izabell ki is valójában. Rögtön a segítségére sietett, mert tudta, hogyveszélyben forog az élete. Kiszabadította a megrémült lányt, és együtt elmentek a palotába.Izabell megismerte a valódi szüleit, akik igazából szerették őt. A lányból királylány lett, afiúból pedig királyfi, és addig éltek, amíg meg nem haltak.Deli Barbara22


Nikolas és Lucie lehetetlen szerelmePárizsban élt egy fiatal fiú Nikolas, akinek teljesen hétköznapi élete volt. Iskolába járt,majd utána apjának segített az autószerelő műhelyben. Egyik nap egy új diák érkezett azosztályba: egy győnyörű hosszú szőke hajú bájos arcú lány Lucie,aki Londonból jött.Nikolas rögtön beleszeretett. Szerelem első látásra. Össze is barátkoztak. Attól anaptól kezdve Nikolasnak nem volt hétköznapi élete. Már nem az apjának segített iskolaután, hanem Lucievel volt. Szerelmük azonban lehetetlen volt, mivel a lány egy gazdagelőkelő családból származott, a fiú pedig egy szegény autószerelő fia volt, és aki elveszítetteaz édesanyját. Lucie szülei mikor megtudták miféle fiúval barátkozik a lányuk, eltiltottáktőle.Majd eltelt egy hét, a fiatalok továbbra is találkoztak csak titokban, végül úgy döntöttekhogy megszöknek. A két fiatal célja Velence volt: a Sóhajok hídja alatt akarták megcsókolniegymást, hogy szerelmük örök legyen. Lucie félt és sokat gondolkodott, hiszen ő mindig úgyviselkedett ahogyan azt a szülei elvárták. Sok kérdés merült fel benne: pl miből utaznak el,honnan lesz ételük, italuk, hol fognak aludni. Nikolast azonban ezek a dolgok nem isfoglalkoztatták. Sikerült rábeszélnie Luciet, hogy menjenek el. Mind a ketten a szüleiktőlloptak pénzt és éjszaka vonatra szálltak. Lucie egész út alatt őrlődött, hogy helyesencselekedett-e? Neki kialakult tervei voltak a jövőről, tudta hogy hova fog menni egyetemreés hogy mi szeretne lenni. Nikolas viszont nem is gondolt a jövőjére ő csak a mának élt.24


A vonaton megismerkedtek egy öreg úrral, aki szárnyai alá vette a két fiatalt. Ételt, italtadott nekik mindent ő fizetett. Hosszú út állt előttük meg is kellett aludniuk valahol. Azöreg úr javaslatára egy kis szállóban szálltak meg több utazás alkalmával. A fiatalokmegszerették az öreg urat, bár furcsállták, hogy honnan van mindig ennyi pénze. Majd egynap meglátta Nikolas az öreg úr képét az újságban, éppen körözik mert ő a zsebtolvajokkirálya. Nikolas számon kérte, de ő csak hebegett, habogott. Végül nem adta fel az öreget ésLucienek sem mondta el, hiszen jól jött nekik a pénz és a segítség. Közben a két fiatal szüleikerestetni kezdték a rendőrséggel a gyerekeiket. Már szinte mindenhol rendőrök kerestékőket. Útjuk most már bujkálásból állt,mert nemcsak őket, hanem az öreg urat is körözték.Szerencsére Lucienek és Nikolasnak sikerült eljutni Velencébe, de ahhoz hogy a Sóhajok –hídja alatt megtudják csókolni egymást kölcsönözniük kellett egy gondolát. Mivel nem voltpénzük Nikolas elkötött egyet. A fiatal szerelmespár naplementekor megcsókolta egymást.Addigra a rendőrök is odaértek és a csók után hazavitték őket a szüleikhez. A lány szüleitermészetesen a fiút hibáztatták.Pár nap múlva Lucie közölte Nikolasszal, hogy visszaköltöznek Londonba. Nikolas aztkérte a lánytól, hogy ne hagyja el és maradjon vele, de Lucie tudta , hogy szülei nemengednék meg és ő jobb életre vágyik, amit Nikolas mellett nem kaphat meg. Lucie elment.Húsz év múlva Lucie jogász lett és a miniszterelnök felesége. Lucie éppen akonyhában volt , amikor a TV hírekben hallotta , hogy bankrablás történt és csodálkozvalátta meg az elkövetők között Nikolast.Bereczki Judit25


Ella az engedelmesEgyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy házaspár. Mindenük megvolt, amit emberkívánhat magának, boldogok is lettek volna, ha nincs egyetlen híja a boldogságuknak.Nagyon szerettek volna egy kislányt de ez sehogyan nem adatott meg. Emiatt sokatbúslakodtak szegények.Az egyik éjjel álmot láttak, hogy él a falu másik végén egy tündér javasasszony, akitalán tud rajtuk segíteni. Másnap fel is kerekedtek, a kosárkájukba tettek néhány tojást,némi friss gyümölcsöt és a falu másik végén felkeresték ezt a tündért. A javasasszony sokáigforgatta az üveggömböt,sejtelmesen az asszony szemeibe nézett,hosszasan vizsgálta atenyerében a ráncokat ,végül azt mondta, hogy nemsokára megadatik az amire mindennéljobban vágynak. Néhány hónap múlva valóban egy gyönyörű csöppséggel lett gazdagabb aházaspár, akiknek így mindenük megvolt. A kislányt Ellának nevezték el éskeresztanyjának a tündért kérték fel. A tündér, hogy a kislány mindig a helyes úton járjonengedelmességgel ajándékozta meg.Teltek az évek Ella fiatal hölgyé cseperedett, a szülei büszkesége lett. Nem élt olyanember a falucskában, aki rosszat mondott volna róla. Egy napon az édesapja egy jobb állástkapott a városban. A család nem volt letörve, hogy a hátuk mögött hagyják eddigiotthonukat, mivel a városban éltek rokonaik és Ellának is jól jött, hogy ezután vele egykorúlányok társaságában fogja tölteni az idejét. Költözésük után hamar felvették a kapcsolatotrokonaikkal. Ella így megismerkedhetett két unokatestvérével Melindával és Mirandával.Miranda rajongásig szerette az ifjú királyfit, akiért mindenre hajlandó lett volna. Egyszermikor a rokonak Ella és családja házában vendégeskedtek,Mirandának feltűnt, hogy a lányminden kérést teljesít bármi legyen is az. Egy szó nélkül táncolt, ha arra kérte valaki, hogytáncoljon vele vagy énekelt ha éppen a hangját szerették volna hallani. Miranda rájött, hogyElla engedelmeskedik, de azt nem tudta, hogy ezt az adományt Ella a keresztanyjátólkapta. Teltek a hónapok és Ella egyre népszerűbb lett a fiatalok körében szépségével, gyorsészjárásával és nagy szívével. Azt pletykálták a városban, hogy a királyfi, aminjövendőbelijét szeretné megtalálni. Ella unokatestvére Miranda már előre készült a nagyeseményre a legszebb anyagokból varratott magának báli ruhát és a nagy este előtt jó nagyot26


aludt, hogy kipihenten mehessen a bálba és a királyfi figyelmét magára terelhesse. Ella ishivatalos volt az ünnepségre ahova a legjobb barátnőjével Lénával együtt ment. Ellabelépvén a bálterembe kisugárzásával egyből magára vonta a figyelmét James királyfinakEgész este együtt táncoltak és nem azért mert a királyfi kérésének nem tudott nemetmondani. Különös mód a királyfi kérését nem azért teljesítette, mert nem ellene tenni, hanemazért, mert boldog volt ha Jamessel lehet. Egész éjjel egymással voltak elfoglalva. Egymásbaszerettek. Miranda nagyon féltékeny lett Ellára és elhatározta, hogy bármi áronmegakadályozza azt, hogy a királyfi elvegye a Ellát. Másnap James elmondta anagybácsikájának, hogy el szeretné venni Ellát. A nagybátyja nem örült ennek, hiszen haJames megházasodik akkor átveszi tőle a trónt. Eldöntötte, hogy nem engedi Jamesnek,hogy elvegye a szerelmét. Miranda fülébe jutott, hogy a királyfi nagybátyja se szeretné aházasságot. Felkereste őt és elmondta , hogy könnyen megakadályozhatják a házasságotcsak annyit kell tenniük, hogy azt mondják Ellának , hogy nemet kell mondania aházasságkérésre. Miranda azt is elmondta, hogy nem tudja, hogy miért de Ella teljesítenifogja a kérést. A lány meg is tette amit elterveztek. Ella teljesen kétségbe esett, hogy mit fogkezdeni ezután az életével, hiszen ezzel a boldogságának mond nemet. Szomorúságábanfelkereste gyermekkora boldog falucskáját, ahol meglátogatta a keresztanyját. Elpanaszoltaneki, hogy mi bántja a szívét. A tündér látta, hogy nagyon szenved így feloldozta Ellát azengedelmességi kötelezettsége alól. A tündér belátta,hogy Ella ,ár megtud birkózni atámadásokkal A lány repesve tért vissza a városba ahol az első útja a palotába vezetett.Elmondta, hogy mire kényszerítették. James ezt megtudva azonnal elzavarta anagybácsikáját, aki a trónért még Jamest is képes lett volna megölni. Ezek utánmegtartották a hét országra szóló esküvőjüket, amin Miranda már nem vett részt, mert Ellatündér keresztanyja azzal ’’ajándékozta’’meg, hogy ezentúl az ifjú házaspár közelébe semehet, mivel Ella ajándékát rosszra használta, s éppen a lánnyal szemben. A tündéremellett Mirandát is engedelmességgel ruházta fel hogy tudja meg a lány is milyen ha olyandologra kényszerítik amit nem szeretne megtenni..Ella és James még ma is boldogságban élnek ha meg nem haltak….Pengő Emese27


Egy Lányka TörténeteTörtént egyszer nagyon régen, mikor én még nem voltam tervben. Messze-messze a végtelentávolban, hol még nem járt a részeges madárka. Volt egyszer egy leány, ki senkire, mégfittyet se hányt. Szóval ez a leányka éldegélt a nagyvilágban, egyedül egy kicsi házban, merta 7 törpe ott ragadt a bányában!Egyszer aztán, egy unott napon, az ajtóban termett egy fura fazon. Azt mondta, hogy őa herceg és keresi a gyönyörű hölgyet. Ránézett a leányka és nevetett a nagyvilágba.- Még hogy te lennél a herceg? Akkor én meg a vidék legszebbje! - mondta a lánylenézőén, s a herceg elkeseredett.- Lehet talán rossz helyre jöttem, de a GPS még sosem tévedett! - A herceg nem tudottmit tenni, tovább állt és ott hagyta Hettit.Hettinek hívták ezt a vörös hajú lányt, aki ugyan szép volt, de kicsit szeplős tán.Kiskorában a feje olyan volt, mint egy labda, de az arca megnyúlt, s már a képe sem olysatnya. Szóval ez a lányka, vékony volt és árva, az édesanyja meghalt, az apja megkitagadta. Útjának eresztette, hogy keressen lakást, mert otthon nem maradhat, ha kérőtnem talál. Így történt meg vele, hogy idáig jutott, mert egy kérő sem akadt, ki ínyére volt!Az anyja gyönyörű királyné volt egykor, de mára már teste, csak urnában a por.Sajnálom, hogy ti nem ismerhettétek, a haja, mint az arany, s a szíve is abból lehetett. A népsorsát mindig a szívére vette, s leányát, Hettit is jóságra nevelte. De a lányka az apjáraütött, csak rá kellett nézni, s rögtön lesütött. A király haja vörös volt, mint pozsgás arca, smindig mosolygott, míg élt felesége, Anna. A királyné halála után senki sem látta őt nevetni,egyre csak mogorvább lett és sajnos Hetti is.De a mese Főszálától kicsit elkanyarodtunk, nézzünk hát vissza, hogy a történet hogyalakul. Ez a lányka ki a mese elején állt, nem is kislány, hanem kész nő lett tán. Az évekteltek-múltak, s a kérők csak gyarapodtak. Hiába máshol lakott, az apja rácáfolt. Mindenegyes kérőnek, megadta az új címet.Végül Hetti ezt megunta és visszaköltözött a várba. Mint az előbb említettem, Hettimár kicsit felnőttesebb, de még nem teljesen változott meg. A lázadása már nem olyanvészes, mert belátta, hogy jobb lesz, ha férjhez megy. Mikor belépett a királyi várba, Atyja28


már a kapuban várta, de sosem gondolta volna, hogy lánya ilyképpen megváltozhat. Hajalágyan a szellőben aranyként játszott, s arcán szeplő már végképp nem látszott, máig isrejtély mi tette ilyenné, s a király szemében egy igazi tündérré! A stílusa maradt olyan,amilyen, de apja lánya ő tagadni nem lehet.De ahogy felnőtt, így utólag megbánta, hogy olyan csúnyán elküldte a herceget, kicsodálta. Azt a kis naiv, de daliás herceget, ki a mese elején, oly nagyon elkeseredett. Ezértaztán, küldött egy követet, hogy kerítse elő a jóképű herceget. Nem kellett sokáig keresnieHenrit, szomszédos országban élő királyfit. Az volt a legnagyobb meglepetés számára, mikora követ kinyögte, hogy mit keres nála. Mikor ezt a herceg meghallotta, indulhatott volnaazon nyomban, de apja hirtelen nagyon nagy beteg lett, s Henri át vette helyét az országfelett. A követ sietett a hírrel haza, hogy ezt a királylány tudtára adhassa.Ez után az öreg király semmi mást nem mondott, csak elengedte lányát és elmosolyodott.Igen jól halljátok a király mosolygott, s ezt látván, a lánya sem volt már morcos. A lagzijukmegvolt egy fél éven belül, de tartott egy hétig, mint utólag kiderült. Boldogságban éltek,vagy talán még ma is, ez a mese vége, volt füle is, farka is.Bezdán Enikő Katalin29


Röff, a malacEgyszer volt hol nem volt, volt egyszer egy erdő, ahol volt egy mocsár. Egy malac élt egy kisházikóban ott. Nevezzük nevén, Röff. Nagyon magányos volt és gonosz, sosem voltakbarátai. Nem is csoda, hiszen mindenki, aki ismerte, nem állt vele szóba, mogorvaviselkedése miatt. Egy nap azonban minden megváltozott. Tudniillik a mocsara körülmindenkit elüldözött, aki a közelébe ment. Nem szeretett senkivel sem beszélni, csak aztszerette, ha békésen dagonyázhat egyedül a mocsarában. Egy nap megjelent a házánál egyárva kis róka. Reszketve állt a malac háza előtt, egy hideg téli éjszakán. Aztán bekopogott.- Hé valaki odabent! Bemehetnék? Nagyon fázom, és anyukámat sem lelem. – kérdezte a kisróka ijedten.- Nincs itthon senki. – felelte egy hang a lakásból.- De… de hát válaszolt nekem valaki! – mondta a róka.- Nem! – mondta vissza a hang.- Elnézést kérek, akkor megyek tovább.. – mondta a róka kiábrándultam.A róka azonban nem ment tovább, a háznál maradt, ugyanis a legközelebbi ház 10 km-revolt a mocsártól. Tudta, hiszen itt élt, ebben az erdőben ő is. Szegény kicsi róka csak sírt, éssírt. Hiszen tudta, hogy nem éli meg az estét, ha továbbra sem engedi be őt senki. Egyszercsak csoda történt. Kinyitódott az ajtó.- Na gyere be, ne sírj, mert nagyon idegesítő! – kiáltotta a malac.A róka halkan kullogott be a meleg házba. De a malac csak azért engedte be, mertidegesítőnek találta a kis róka sírását.- Mi szél hozott ide? –azért megkérdezte Röff, ha már úgy is a házába engedte a rókát.- Az erdőben mindenki szaladt, a nagy hó elől, anyukám gyorsabban futott, és a nagyködben elveszítettem.- mesélte pityeregve a róka.- Hát az nem jó. – ennyit mondott válaszul Röff.- Tessék elképzelni, hogy így árva maradtam, és senki …- Csönd! – ordított rá a malac.30


Ne beszélj, nem érdekel, mit mondasz, és, hogy mi történt veled. Itt a házamban én mondommeg mit lehet, és mit nem. Semmi beszéd. Holnap pedig el kell, hogy menj. Ott a kanapé,azon alszol majd.-Rendben. – válaszolt a róka szerényen.Másnap reggel Röff szinte kihajította szegény kis rókát. Igaz, hogy az idő már jobb volt, deszó nélkül kirakta. A róka ismét sírni kezdett. A malac mérgesen kiáltott oda neki, kicsapvaaz ajtót, hogy csönd legyen! De a róka csak nem tudta abbahagyni a sírást.- Na jó, bejöhetsz, ha elhallgatsz.A róka ismét bement a házba. Elmesélte neki a történetét, hogy hogyan vált árvává, merttudta, hogy anyukája szinte lehetetlen, hogy túlélte a tegnapi nagy hó zuhatagot. Röffmegsajnálta, és adott neki enni is. A róka hálásan odament hozzá, és megölelte Röfföt. ErreRöff nem tudta, hogy mit reagáljon, hiszen azt sem tudta, hogy mit csinál a kis róka. Devalamiért nagyon jónak találta azt az érzést, amikor a róka megölelte. Legszívesebbenbiztos ellökte volna magától, de most valamiért nem tette. Egyszerűen elillant mindengonosz érzés belőle. Azután ismét közölte vele a malac, hogy holnap ismét mennie kell, defelajánlotta, hogy segít neki megtalálni az anyukáját, hátha túlélte a hóvihart. Aznap mégnagyon sokat beszélgettek.- Tudod… én soha sem beszélek senkivel. Nekem nincsenek barátaim. – mondta Röff.- De miért? Pedig olyan kedvesnek tetszik lenni.- Én ? – kérdezte a malac csodálkozva.- Igen, megmentette az életemet, hálával tartozom miatta.- Néha előfordulnak véletlenek. – mondta a malac.Másnap elindultak megkeresni a róka anyukáját, de sikertelenül. Hírt kaptak az egyikrigótól, hogy elhunyt a családja. A róka ismét sírva fakadt, a malac pedig már nem tudta aztmondani neki, hogy ne sírjon, mert idegesítő. Megesett rajta a szíve, és örökbe fogadta a kisrókát. Azóta megtanulta, hogy milyen jó nem gonosznak lenni, és hogy milyen jó segíteni.Erre az ölelés után ébredt rá. Mai napig azóta neki van talán a legtöbb barátja, és mainapig büszkélkedhet egy kis rókával, aki ráébresztette mindenre.31Demeter Boglárka


Történet egy Kuglófról,aki megismerkedett egy gyönyörű TúrósréteslánnyalA Kuglóf egy napon elhatározta, hogy átbulizza a hétvégét. Fel is hívta részegesbarátját, a Nátrium-hidroxid molekulát, aki mindig is kicsapongó személyiség volt. Ajánlottis a Kuglófnak egy remek helyet, s elhatározta vele tart.A Kuglóf nagyon várta a hétvégét, - végre társasági életetélhet – gondolta, talán még meg is ismerkedik egy szépkuglóflánnyal. Nem is olyan rég még kapcsolatban élt, barátnőjevolt, a Fánklány. Fánklány pont azért hagyta el a Kuglófot, mertnem találta elég izgalmas személyiségnek. Kuglóf ezt azóta sembírta kiheverni.Eljött a hétvége, a Hidroxidmolekula pedig elment aKuglófért, a saját kocsijával Elindultak a városba, s betértek amegbeszélt szórakozóhelyre, ahol már javában ment a szabályos 4oldali gúla oldallap, és alaplap szögének, illetve az oldaléli szögek számítása.Hidroxidmolekula belevetette magát, s rögtön definiálta a ctgα-t. A Kuglóf először nagyonzavarban volt, de rögtön ki is nézett magának egy Túrósréteslányt, aki éppen a pultnál ültés iszogatott. Valamit. Tanácsot is kért a Hidroxidmolekulától, aki éppen egyMetamfetaminlányt fűzött.- Most ne! – szólt a Hidroxidmolekula.- De szükségem van tanácsra! Nézd ott azt a gyönyörű Túrósréteslányt.- Hát, amint látom, már le is csaptak rá – mutatott egy mákosrétesre.- Jajj! – szólt a Kuglóf, azzal elrohant.Gondolkodott, hogyan is tudná felvenni a kapcsolatot a lánnyal, és elterelni annakfigyelmét az ismeretlen mákosrétesről. Az első adandó alkalommal odament hozzá, mikoregyedül volt. Illedelmesen bemutatkozott neki, azonnal elmesélte a családfáját, s rámutatotta relativitáselmélet hiányos részeire. Kiderült, hogy a Túrósréteslány bolondul a fizikáért, s32


ezért nem is szeret igazán idejárni, hiszen most is éppen már megunt sláger, a „Hogyanosszunk 0-val, atomrobbanás nélkül” ment. Minden szépen haladt, csakhogy feltűnt amákosrétes.- Elnézést, Ronald vagyok, a mákosrétes, és ez az én helyem. – szólt oda Kuglófnak.- Ó, elnézést… - szólalt meg a Kuglóf. – Csak idetévedt a tekintetem, s megláttam ezt agyönyörű Túrósréteslányt, s azt is láttam rajta, mennyire mélységesen unatkozik…- Ó Kuglóf… - nézett a Túrósréteslány csillogó szemekkel.- Na de már is is haragudj… látszik rajtad, hogy még deriválni sem tudsz. Egyáltalán,mit keresel te itt? Azonnal engedj engem vissza.- Hogyha elárulod, mekkora a következő négyzet átlója, visszaengedlek – mondta aKuglóf.Mákosrétes ettől szörnyen zavarba jött.- Hát, ezen gondolkodnom kell – mondta, azzal gondolkodnikezdett.- Ejj-ejj, Mákos… hisz ez pofon egyszerű… pedig nem isvagyok olyan menő ebbe a buliba, mégis tudom. Hát * a!- Jajj a fenébe – szólt a Mákosrétes, s füttyök közepetteelvonult.A Kuglóf és a Túrósréteslány egy gyönyörű estét töltöttek el,melyet átbeszélgettek. Szóba került az optika, s mindkettenmegállapították, az nem is olyan nagy szám. Az igazi sláger azelektronika és a mechanikai hullámtan. A Kuglóf mindig isfizikus szeretett volna lenni, és ezt meg is osztotta a lánnyal.33


Már éjfél is elmúlt, mikor a Kuglóf beszélt a Hidroxidmolekulával, aki kölcsön adta nekik averdáját. A Kuglóf és a Túrósréteslány átautóztak Manhattan-be, ahol aznap éjjel egyészvesztő, matematikai kötöttségek nélküli fizikus-party-ban vettek részt.A mese tanulsága az, hogy a megszerzett tudást hasznosítani kell, mindennek vangyakorlati oldala, s el kell járni bulizni – még ha deriválni nem tudunk, akkor is!Szikora Péter András34


A ravasz királylányEgyszer volt, hol nem volt , az Óperencián túl , még az üveghegyen is túl, élt egy királyicsalád, a Vintoni királyi család .Boldogan és egyszerűen éltek, pedig gazdagok voltak, avidék leggazdagabb királyi családja volt. Egy gyönyörű szép lányuk volt, Marina, aki nemcsak szépségével, de okosságával is elbűvölte az embereket.Mikor a királylány felcseperedett és nagykorú lett, az apja, Ferdinánd királyelérkezettnek látta az időt, hogy lányát megházasítsa egy daliás királyfival.Marina eszes volt és határozott, épp ezért kérte apját, hogy ő dönthesse el , ki lesz szíveválasztottja. Elérkezett hát az idő, Ferdinánd hírnököket küldött szerte a birodalmakban, sjelentkezők százai érkeztek, hogy elnyerjék a királylány szívét . Csakhogy apja kéréséreelőször különböző próbákat kellett kiállniuk a királyfiknak, hogy egy erős és védelmezőférje legyen lányának. Megegyeztek, hogy Ferdinánd király vezeti a párbaj részét, Marinánpedig a végső döntés áll.Érkeztek erősebbek, gyengébbek, jóképűbb és kevésbé tetszetős királyfik is a Vintonipalotába, de mindegyik királyfinak ki kellett állni a próbákat kivétel nélkül. Volt ügyességis erőpróba ; sorra távoztak a jelöltek, s egyre szűkült a kör az esélyesek között.Marina mindig szépen felöltözött, megfésülködött a próbákra, s kíváncsian figyelte vajonmelyik jelölt fog győzni éppen. Megfordultak olyan királyfik is,akik jobban tetszettekszámára, s ezt mindig megvitatta a cselédlánnyal, Annával, akire már barátként tekintett,oly sok időt töltöttek együtt - már fél szavakból is megértették egymást.A királyfikat mindennap busás lakomával, zenével, muzsikával pihenhették ki a napfáradalmait, s még az udvari bolond is szórakoztatta őket.Már csak 10 jelölt maradt. Sok próbatételen kellett részt venniük a királyfiknak, míg nemelérkeztek az utolsó előtti, a párbaj, ahol egymás ellen kellett küzdeniük.A királylány már nagyon izgult, kendőjével mindig nyakát törölgette. Kardok csattogtak,éljenzésekben és örömben tört ki a vár népe: szórakoztató esemény volt ez számukra. Avesztes királyfik pedig sorra buktak el, s szomorúan és elcsüggedve hagyták el a palotát.A próbatétel pedig a vége felé járt. Három jelölt került ki győztesen. Mind daliás és jóképűkirályfik voltak, ebben senki sem kételkedett.35


Ferdinánd király feladata ezennel lezárult, majd Marinára került a sor,hogy döntsön,melyikkirályfit választja . Ám csak másnap tudhatták meg, hogy a királylány mit is szándékoziktenni. Reggel a királylány minden királyfit külön-külön sétára invitált, s hosszanelbeszélgetett velük.Teltek, múltak a napok, s a királyfik már egyre türelmetlenebbek voltak, egyetlen egyetkivéve, Richard királyfit. Ő mindig figyelmesen és elámult arccal hallgatta Marina meséit,elbűvölte a lány bájossága, okossága és titokzatossága, míg nem beleszeretett a királylányba.Egy nap, mikor Marina el tudott szökni a palotából, elment a kedves varázsló nagynénjéhezés előállt egy meglepő kívánsággal. Egy napra hadd változzon csúnya, görnyedt lánnyá. Avarázsló nagynéni döbbenten nézett rá, de teljesítette a szeretett királylány akaratát.Átvarázsolta. Marina ezután gyorsan távozott, majd besurrant a királyi udvarba, ahol akirályfik pihentek. Mindegyikkel eltöltött egy-egy napot és mesélt nekik. Eltöltött egy napotaz első királyfival, de ő egy idő után elküldte a lányt. Következett a második,akicsúfolódott a lány csúnyaságán, ,majd ő is elküldte.Végül a harmadik királyfira került a sor. Marina mesélni kezdett; a királyfi különösképpenfigyelt rá, meghallgatta. Valami ismerőst vélt felfedezni Richárd királyfi a csúnya lánymeséiben; amit mondott, ahogy beszélt, ahogy mozgott, mind-mind ismerősek voltakszámára, míg nem megkérdezte a lányt; „Te vagy az Marina ? Felismerlek .”A lány nem hitte el… nem hitte, hogy mindez valóság.A másik két királyfi nem is figyelt rá, nem is önmagáért szerette, nem is ismerték,egyáltalán. Csak felületesek voltak, mert valójában nem is a szívét akarták megnyerni,hanem a királyságot.Richárd királyfi pedig tudta, hogy ő az. Ő figyelt rá, nem volt felületes, ő tényleg ismerteMarinát. Másnap a varázslat hatása elmúlt, s a királylány szaladt apjához, hogyelújságolja: megtalálta szíve választottját ! Egy hét múlva hét országra szólólakodalmat csaptak, zengett a palota, vidult a nép,s az ifjú pár pedig boldogan élt, míg megnem halt.Kovács Diána36


Az aranyhajú királylányEgyszer volt, hol nem volt sötét erdők ön zord tengereken át a messzeségen is túl létezett egygyönyörű föld ahol mindig ragyogott a nap , esténként fényesen égtek a csillagok,és amiigazán sajátossá tette:égi csoda keretezte,egy gyönyörű szivárvány.A település neve is innen eredt SZIVÁRVÁNYFÖLD!A szivárványföldi emberekrendkívül vendégszerető népség voltak,sosem háborúztak , és ami hihetetlen ,nem voltegyetlen törvényük sem ,viszont apró kis világuk tökéletesen működött. Természetesen ott élta márványpalotában Szivárfányföld bölcs királya szivárvány Szilveszter és az ő határtalanszépségű királynője Szivárvány Szilvia,akik egy csodás reggelen örömhírrel lepték meg alakókat:Kis trónörökösük érkezik a világra pontosan 9 hónap múlva. Sürögtek forogtak aszivárványi lakosok ,ki mivel tudott,hozzájárult a kisded ajándékához. Az asszonykák óriásikalács sütését tervezték , a pásztorok juhuk legszebbjükét nevelgették a gyerekekmondókákat tanultak és koszorút fontak a kisleánynak.Eljött hát a várva várt nap, de sajnos ezt nem csak Szivárványföld összes lakója tudta .Egysötét barlang mélyén poros kis zugában a vén boszorka AURÓRA is a gyermeket várta,persze egészen más okokból. Ez a furfangos nő pontosan tudta azt , amit más nem tudott avilágon. A születendő gyermeket különös mágiával látta el az ég,az üstökösök és a csillagokereje összpontosult a kicsiben , és megkapta azt az ajándékot ami még másnak a kezébensosem volt ...az örök fiatalság lakozott benne!Feljött a nap és Aranyhajú Anna megszületett, viszont utána senki, soha nem látta. Sirattaaz édesanyja , és édesapja ,kereste Szivárványföld összes lakója ,de mindhiába ,akislánykának nyoma veszett , talán örökre.A megtestesült gonosz keze volt az ügyben, elrabolta Annát ,és bezárta egymegközelíthetetlen torony belsejébe. Évek múlásával a gyermek már anyjának nevezte,ésAuróra mindig , szünes-szüntelen énekeltette és fésülgette több méteres haját a gyereknek,maga pedig közben fiatalodott időről időre,jeges szépség fagyott az arcára a kedvességéthitette , de belül az maradt ami volt, egy vén boszorkány.Bár mindent megadott aranyhajnak, amit csak lehetett, de a legfontosabbtól megfosztotta, a37


szabadságától , ugyanis a gyermek nem mehetett a tornyon kívülre.Aranyhaj Anna időről időre kíváncsiskodott mígnem egy tündér meghallgatta imáját,éselküldte hozzá Bátor Boldizsárt ,aki egészen véletlenül talált a toronyra,a szomszéd falubólmenekülve egy kis kalandra éhezve. A fiatalok hamar megkedvelték egymást,és Boldizsár mármár Anna kezére éhezett ,de mikor megtudta milyen sorson van a királylányka ,bizony,belefájdult a feje.Ügyes csellel megszöktette Aranyhajat és elhatározta elviszi a királyi palotába, hogybejelentse szegény leánynak milyen nagy a hátránya hiszen már több 18esztendős , de atornyon kívüli világot még sosem látta. Útközben aranyhaj elárulta hatalmas titkát,amiért afiú még jobban féltette.A gonosz förtelem nem viselte el hogy elveszítette fiatalságát ,ezért különbözőcsapásokat mért a vándorló fiatalokra , a békaesőt követte a darazsak hada aztán ahatalmas szélvihar majd a rablók csoportja , de a két fiatal ereje ,és titkos szerelme mindentlegyőzött,nem volt előttük akadály.Auróra a gonosz erőket szellemeket segítségül hívva megalkotta a legszörnyűbb mérgetamelynek pusztán a gőze is gyilkos lehet. A sötét éjszaka leple alatt rátört a fiatalokra ésBoldizsárra öntötte a fiola tartalmát. A fiú utolsó erejével kiragadta tőrét és levágta Annahaját, megfosztva ezzel mágikus erejétől. A boszorkány pedig, mivel csak a haj tartottaéletben, összeesett és eltűnt a föld felszínéről örökre.Ottmaradt a pityergő Anna és Boldizsár mellé borulva csak sírt szüntelen,mígnem egykönnycseppje behatolta a fiú szívébe meggyógyítva azzal. A két fiatal örök hűséget ígérveegymásnak elmentek Szivárványföldre,hogy bemutatkozzanak a királynak ,mint új lakók.Amint Szilvia meglátta Annát a szíve azonnal felismerte. Hosszasan ölelkezve sírva telt akövetkező néhány nap,hét majd megtartották a két fiatal esküvőjét és szivárványföld összeslakója boldogon harsogta : Éljen sokáig Boldizsár és Anna!Dávid Dorottya38


A valódi szépségEgyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy királyi udvar ahol élt egy király egyetlen fiával.A király már elég idős volt, idejét érezte annak, hogy átadja hatalmát a fiának. Haláloságyánál azt mondta a fiának, hogy csak akkor veheti át a trónt, ha megtalálja megfelelőlányt. Kihangsúlyozta, hogy jól gondolja meg kit választ feleségül, lássa meg a valódiszépséget, aki mellett élete végéig boldog lehet, kitart mellette jóban-rosszban.Másnap a király elhunyt, így a fiú elindult, hogy megkeresse a választottját. Bejárta azország összes városát, hogy megtalálja a legszebbet. Hosszas keresgélés és válogatás utánvégül egy másik király egyetlen, szemet gyönyörködtető lányára esett a választása. Tökéletesvolt az arca, az alakja. Gyönyörű szeme, szája és haja volt. Szebbet nem is találhatott volnamagának. Viszont a természete a lehető legrosszabb volt. Gonosz volt, és számító. Csak akirálynői cím lebegett a szeme előtt, de a herceg ezt a lány szépségétől nem vette észre.Megkérte a kezét, napokon belül össze is házasodtak Az esküvő után a herceg átvette atrónt és az ország irányítását. A királynő pedig élvezte a gondtalan, mézédes életét.Teltek múltak a hónapok majd a király elveszetett a vagyona jelentős részét, nem élhetettmár olyan fényűző életmódot, mint eddig. Feleségének ez nem tetszett, így egy napon fogtamagát összepakolt és elhagyta a férjét. Visszaköltözött apja kastélyába. A fiatal királynagyon szomorú volt. Egyedül érezte magát és teljesen tanácstalan volt. Nem tudta, hogymitévő legyen. Azt kívánta bárcsak mellette lenne most az édesapja, hogy segítsen neki,megmondja, mégis mi lenne a jó megoldás. A királyi udvarban dolgozott egy fiatal lány, akia rózsákat ápolta. Látta, hogy a király magányosan ül a kertben. Leült mellé, hogymegkérdezze, mi nyomja a lelkét, majd végül hosszas beszélgetésbe elegyedtek. A király csakakkor vette észre milyen gyönyörű is a lány és milyen kedves, gondoskodó, megértő. Teltek anapok egyre többet keresték egymás társaságát, míg végül egymásba nem szerettek. Ekkoreszébe jutott a királynak az édesapja utolsó szavai, amit a halálos ágyánál mondott neki.Tudatosult benne, hogy a bölcs király, hogy is értette a valódi szépség fogalmát. Rájött arra,hogy nem csak a külső szépség a fontos. Igaz, hogy a lány nem járt gyönyörű ruhákban, nemhordott értékes ékszereket, de ettől függetlenül hihetetlenül gyönyörű volt és a lelke isszépséges volt. Jó szívűség jellemezte, kitartott a király mellett és biztatta.39


Ennek köszönhetően a király összeszedte magát és talpra állította a királyságot.Visszaszerezte elveszetett vagyonát. Tiszta szívéből hálás volt a fiatal szépségnek hogysegítségére volt. Megkérte a lány kezét, hetedhét országra szóló lakodalmat csaptak ésszületett két gyönyörű szép gyermekük. Boldogok voltak és szerelmesek. Feltétel nélkülszerették egymást és látták egymás valódi szépségét, nem csak a külsőségeket. Így hátboldogan éltek, míg meg nem haltak.Dohanics Gréta40


Csak egy mondatEgyszer volt ,hol nem volt, volt egyszer egy fiatal királykisasszony akinek egyetlenszórakozását a bálok és az udvarhölgyek jelentették.Édesapja ,a király aki nagyon jó ember volt tudta ezt, így minden alkalmat megragadottarra, hogy valamiféle mulatságot rendezzen egyetlen kislánya örömére. Így történt ez a lánytizenhetedik születésnapján is, Hatalmas lakoma, pompa fogadta a barátokat. Elizabethnagyon izgatott volt az est miatt mert korábban feltűnt egy daliás ifjú herceg. Akitlegszívesebben azonnal férjéül fogadott volna. Áron herceg a táraság kedvence volt,kifinomultság tudás és jó modor volt jellemző rá minden beszélgetés során, még akkor is, hanem éppen szívlelte az illetőt. A hercegnő éppen ezért félt attól, hátha vele is csakilyenformán udvarias a számára oly kedves férfi .Természetesen nem Elizabeth volt azegyetlen ifjú hölgy aki epekedett Áron táraságáért és ezt nem csak a lányok de vágyuktárgya is nagyon jól tudta. Persze a herceg természetéből adódóan minden kisasszonnyalegyformán bánt. Míg a hercegkisasszony kellemesen elcsevegett egyik rég nem látottbarátnőjével látta, hogy édesapja és Áron valami nagyon fontos beszélgetésben vannaképpen. Ekkortájt az udvarokban szokás volt ,hogy a végtelennek tűnő labirintusbanbújócskát játszanak az eladó sorban lévő lányok és a nősülni vágyó ifjak. Így történt ezmost is, trombitaszóra beszaladtak a labirintusba a játékos kedvű fiatalok. Elizabeth Árontszerette volna megtalálni, már közel is járt a célhoz amikor egy faágban megbotlott éselesett. Pár másodpercig a bokáját fájlalta és az új díszes topánja orrát sajnálta, majdegyszer csak hangokra lett figyelmes. Egy udvarhölgy és a herceg beszélgetett. Elizabethebből csak annyit hallott, hogy: " Szeretem és feleségül fogom venni, de Elizabeth nemtudhatja meg! "A lány halálra rémült e szavak hallatán, úgy gondolta szerelme éppen mostkérte meg valaki más kezét. Hirtelen nagy lárma kerekedett a labirintus népe egy helyregyűlt össze, Elizabeth ezután már semmit nem hallott a számára oly borzalmasbeszélgetésből. Kisvártatva a lány is kiért a labirintusból, épp időben, édesapja küldeniakart utána egy lovagot, mégpedig azt a bizonyos lovagot, aki halálosan szerelmes volt a41


hercegnőbe és ezt tudtára is adta minden alkalommal. Miután Elizabeth kikecmergett azudvarra, tovább figyelte titkos szerelmét és annak valószínűleg újdonsült jegyesét. A lánynem bírta tovább és végső elkeseredettségében odament édesapjához ,hogy elpanaszoljabánatát. Eközben a lovag is odaért és egy fél mondatot hallott: " Édesapám Áron hercegelárulta a szerelmem. "A szerelmes lovag hallva ezt a csonka mondatot égtelen haragragerjedt és elvonult a tömegbe, hogy megkeresse "azt a gaztevőt". Mindeközben a királymegnyugtatta egyetlen szeme fényét ,akit mindennél jobban szeretett és aki felesége halálaután egyetlen támasza volt. Elmondta neki, hogy a herceg már engedélyt kért a házasságraés a gyűrűt is zálogban hagyta igaz szerelme és tiszta szándéka jeléül. Ekkor egy hatalmasnagy sikoltás hallatszott a tömegből, a dühtől átszellemült lovag leszúrta Áron herceget. Alány összeesett szíve választottja halálának látványától.A lovagot kivégezték, pár nappal később a hercegnő végső elkeseredettségében véget vetettéletének. A király végleg egyedül maradt egész hátralevő életében a kedvetlenség és aszomorúság határozta meg életét. A két szerelmes egy tragikus véletlen miatt lelte halálát,ami egyértelműen elkerülhető lett volna.Zolcsák Cintia42


Papír csillagokA történetem egy lányról szól, akinek elég nehéz sors jutott. Egyedül élt édesanyjával egyaprócska albérletben valahol egy nagyváros szélén. Nagyon fiatal volt még, alig 17 éves, demár sok mindenen túl volt. Édesapja 9 éves korában hagyta el őket, ez után pénz hiányábanel kellett költözniük. Édesanyja munkanélküli volt, nagyon nehezen tudtak megélni. Alánynak az édesanyján kívül csak egy vigasza volt, a fiú, akibe reménytelenül beleszeretett,és minden percét vele töltötte, amit csak lehetett.Nem túl régóta voltak együtt, de a szerelmük feltétel nélküli és őszinte volt. Szinte elsőlátásra egymásba szerettek. Mikor találkoztak, a fiú mindig vitt a lánynak egy kis papírcsillagot, és azt mondta neki, hogy ez csak egy a sok közül, de egyszer lehozza neki azösszeeset, jelképezve ezzel a szerelmük végtelenségét, ahogyan a csillagok is végtelenek.Idővel úgy érezték, készen vannak arra, hogy testileg is egymáséi legyenek. Szerelmükelmélyülését csodálatosnak tartották, mámorban úsztak érzelmeik kiterjedésétől.Egy hónap telt el, amikor a lány aggódni kezdett. Orvoshoz ment, és kiderült, hogyvárandós. Nem tudta, hogyan érezzen efelől. Szerette a fiút, és ezért örült agyermekáldásnak, de félt is, mert annyira fiatal volt még ehhez. Amikor elmondta afiúnak,hogy közös gyermeküket hordja a szíve alatt, a fiú nem hitt neki. Azt monda, hogytőle nem lehet a gyerek, ő vigyázott. Megvádolta a lányt, hogy megcsalta őt, és most ez azára a hűtlenségének. Elhagyta a lányt. A lány nyolc hónapon keresztül egyszer sem látta afiút. Soha nem hívta vissza, soha nem volt otthon, mikor kereste, így hát feladta.Amikor eljött az idő, a baba megszületett. Csodálatos kisfiú, gyönyörű szép kék szemekkel.Arcában a lány a fiú arcát látta, meghasadt tőle a szíve. Az orvosok azt mondták, hogykomoly szívbetegsége van, amit csak külföldön tudnak kezelni, de valószínűleg új szívre leszszüksége. Utazása előtt egy fontos dolgot meg kellett tennie, elküldött a fiúnak egy kispapír csillagot, és az üzenetet, hogy nem biztos, hogy túléli a műtétet, de akárhogy is alakul,tudnia kell róla, hogy mindig szerette, és örökké szeretni fogja.Fél év múlva a lány hazatért édesanyjához és kisfiához. Elment szerelmének a házához, őtkereste, de a fiú anyja nyitott neki ajtót. Amikor meglátta a lányt, sírva fakadt. A lány43


kérdezte mi a gond, hol van a fiú. A fiú anyja csak ennyit felelt: „Szerinted hogyan kaptálilyen gyorsan megfelelő szívet?”A lány soha nem gondolta volna, hogy ilyet valaki megtenne egy másik emberért. Örökké aszerelmével akart élni, örökké együtt lenni vele, de ebben a formában lehetetlennek érezte.Idővel elfogadta, felelősségteljesen viselkedett, és felnevelte a kisfiát.Puskás Anita44


A szerelem erejeEgyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy hosszú hajú, élettel teli lány, aki egész életét,pontosabban életének hajnalát egy toronyban élve élte le.Mindenre kíváncsi volt, ami nem volt megtalálható egyszerű kis tornyában. Legjobb barátaiis csupán az állatok voltak, hisz rajtuk kívül nem találkozhatott mással.Az anyja rendkívül szerette, de szeretete akkor nyilvánult meg a leginkább mikor lánya nemvolt láb alatt és azt is csendben tette. Bár a lány nem tudta, hogy az akit anyjának gondolvalójában nem az, hanem egy örök fiatalságra vágyó boszorkány, mégis szívből szerette őt.A nagy titok, amiért a boszorkány nem engedte, hogy lányát bárki is ismerje az volt, hogy alánynak varázsereje volt. Amikor énekelt a haja aranyszínűre változott és olyankorcsodálatos, természet feletti dolgokra volt képes.Így cseperedett fel a kislány, hogy valójában semmit nem tudott a külvilágról, csak azt, amitanyja mesélt neki, -aki természetesen meglehetősen elferdítette az igazságot a világrólegészen18 éves koráig, amikor találkozott azzal az ifjú tolvajjal, ki felforgatta addigiéletét. Amikor a tolvaj, aki épp menekült a hatóságok elől váratlanul betoppant magányostornyában, első reakciójaként leütötte és lekötözte egy székhez. Első gondolata az volt, hogyígy bemutatatja anyjának, igenis tud magáról gondoskodni a külvilágban, hisz ez egy régivita volt köztük. Mivel a lány 18. szülinapja vészesen közeledett egyetlen kívánsága azvolt, hogy eltölthessen egy egész napot a városban. Mikor elmondta kívánságát anyjának Őrendkívüli haragra gerjedt és megtiltotta, hogy lánya erről a témáról tovább beszéljen. Ezentapasztalatok után a lány megtartotta magának, hogy leütött egy férfit és megkérte anyját,hogy egy messzi városban található ajándékot vegyen neki szülinapjára.A lány ezek után alkut kötött a tolvajjal, hogy kísérje el a városba, töltse vele a napot, majdhozza haza és cserébe nem adja fel a hatóságoknak. Természetesen a tolnak nem tetszett azalku, de mit volt mit tenni, beleegyezett és így kezdődött hát főhősünk eddigilegizgalmasabb kalandja.Az út felettébb izgalmas volt és végre a lány rájött, hogy a világ igenis csodálatos és többbenne a szép és a jó, mint a gonosz és a rút. Felfedezte a fiú értékeit és a tolvaj, aki eddig45


csak magára gondolt és önző volt, végre megtanulta értékelni mások értékeit és hogy jósegíteni másokon. Ahogy telt a nap nagy vígságban ne feledkezzünk mag a boszorkányrólsem, aki amint észrevette, hogy lánya eltűnt éktelen haragra gerjedt és elhatározta, hogybármilyen módszerrel, de visszaszerzi lányát. Így hát mivel nem félt semmilyen mocskospraktikát bevetni, kieszelt egy mocskos cselt, amivel elérte, hogy tolvaj távol kerüljön alányától, míg ő azt hazudta neki, hogy a fiú valójában nem szereti és csak kihasználjagyógyítói képességeit. Mivel a lány naiv volt hitt neki és visszament a toronyba, ahol teljesbúskomorságban töltötte mindennapjait. De a tolvajt sem kell félteni, amint rájött aboszorkány ármánykodására utánuk ment a toronyba. Elmondta a lánynak, hogy szereti éshogy valójában a boszorkány nem az anyja és hogy azért tartja bezárva, hogy megtartsa azörök fiatalságot, melyet a lány által tudhat magáénak. A lány erre éktelen haragra gerjedt,nem tudta elhinni, hogy az ő szerető anyja ilyesmire vetemedett.De mivel a boszorkányt továbbra is csak a kapzsiság hajtotta megsebezte a fiút és elakartarabolni a lányt, aki azt kérte, hogy had gyógyítsa be a fiú sebét és akkor önként elmegy veleés minden olyan lesz mint régen. A fiú azonban tudta, hogy nem engedheti meg ezt alánynak, különben örökre elveszíti így mikor az odahajolt hozzá hogy meggyógyítsa levágtaa haját amely ugye a gyógyító erővel bírt és ezzel megtörte a boszorkányt érő varászt is.Mivel a boszorkány meglehetősen idős volt már szimplán porrá omlott össze és így elnyertevégső büntetését. Ám a tolvaj ezzel magára is végső csapást mért, hisz a lány nem tudta őtmegmenteni képességei nélkül, így belehalt sérülésébe.A lány összetört lelkileg és folyamatosan csak zokogott, ám ekkor csoda történt. Mivel avarázs nem a hajában élt, - az csak egy közvetítő volt- így mikor egy a szerelméért ejtettkönnycsepp ráesett a sebre begyógyította azt, és megmentette az életét.Ezek után végre kiteljesedhetett szerelmük, hála a lány szerető szívének és a fiú erkölcsinagyságának.Magyar Fruzsina46

More magazines by this user
Similar magazines