3. - NYME ErdÅmérnöki Kar
3. - NYME ErdÅmérnöki Kar
3. - NYME ErdÅmérnöki Kar
- No tags were found...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
Növényrendszertan gyakorlatok<strong>3.</strong> gyakorlatErdőmérnöki és természetvédelmimérnöki szak2012
Zuzmók – Lichenes• moszat + gomba együttélése révén létrejövő új szervezetek• telepes felépítésű, szimbionta lények, alaki és élettaniegységek• évi néhány mm• csoportosítás a gombapartner szerint:• moszatgomba Phycolichenes• tömlősgomba Ascolichenes• bazídiumosg. Basidiolichenes• konídiumos g. Deuterolichens• zöldmoszat v. cianobaktérium• 13500 faj, Mo. 800, 5 védett
Telepfelépítés• algasejtekelhelyezkedéseszerint:• homoiomer• heteromer• forma szerint:• kéregtelepű• lombos, leveles• bokros• szakállzuzmók• kocsonyás zuzmók• lepraoidgyökérszerű hifák (rhizina)felső kéregmoszatsejtekgombafonalakalsó kéregbél
• a zuzmószaporodás vegetatív úton négyféle lehet:• teleprészekkel (teleptöredékkel)• szorédiumokkal (osztódó moszatok + körülvevő hifák a telepbelsejében) → lisztszerű képződmények• izidiumokkal (a telep felületén található kéreggel borítottkinövések)• piknidiumokkal (a telepbe besüllyedő gömb vagy körte alakúképletek → apró piknospórák, más telepre kerülve hajtanak ki)Peltigera praetextata zuzmó izidiumai (Farkas Edit és Lőkös László felvétele)
Kéregtelepű zuzmók• telepük egész felületével tapadnak az aljzathoz,leválaszthatatlanok• az aljzat (szubsztrátum) lehet: kőzet, fakéreg, antropogénaljzat• bizonyos fajok a kőzet vagy fakéreg belsejében élnek• a telep lehet összefüggő, repedezett (mezőcskés), szemcsés,szemölcsös, szegélyezett, stb.
Térképzuzmó – Rhizocarpon geographicum• A telep általában 2 cm-nél nagyobb kiterjedésű,• sárga, zöldessárga, szürkészöld,• a mezőcskék laposak, ritkán domborodók,• összefüggők,• szögletesek vagy szabálytalan alakúak.• A bélréteg fehér, az apotécium kerekded vagy szögletes,lapos, fekete.• Szilikátkőzeten, mérsékeltengyakori a Magyarközéphegységben és a Nyugat-Dunántúlon.
Térképzuzmó – Rhizocarpon geographicum
Térképzuzmó – Rhizocarpon geographicum
Leveles (lombos) zuzmók• telepük az aljzatra lazán ráfekvő, könnyen leválasztható• a telep levélszerű, lapos, szélein többé-kevésbé felemelkedő• az aljzat lehet: kőzet, fakéreg, talaj
Sárga falizuzmó – Xanthoria parietina• A telep leveles, akár 10 cm-nél is nagyobb lehet.• Sárga-narancssárga színű,• karéjai részben átfedők, aljzathoz simulók.• Számos apotécium található a telepen, ezek színe a teleptőlkissé elütő árnyalatú, szorédiumok nincsenek.• Fákon, mésztartalmú sziklánés kőfalon is előfordul,• nitrofrekvens, településekközelében is megtalálható.• Az országban általánosanelterjedt.• Légszennyezést tűri
Sárga falizuzmó – Xanthoria parietina
Sárga falizuzmó – Xanthoria parietina
Sárga falizuzmó – Xanthoria parietina
Sárga falizuzmó – Xanthoria parietina
Eb(nyelvű)zuzmó – Peltigera canina• A telep vékony, lágy, hajlékony,• kékesszürke,• a széle visszahajló, a 20 mm-nél szélesebb karéjkák kevésséhullámosak.• Fonáka világos, az erek és a rizinák középen barnásak, a szélekenvilágos színűek.• Mohával borított talajon,kőzeten, öreg fák alsó részén,árnyékos, nyirkos helyen.• A Magyar-középhegységbenés a Mecsekben, valamintaz Alföldön elterjedt.
Eb(nyelvű)zuzmó – Peltigera canina
Eb(nyelvű)zuzmó – Peltigera canina
Eb(nyelvű)zuzmó – Peltigera canina
<strong>Kar</strong>csú serlegzuzmó – Cladonia fimbriata• Az altelep sokáig megmarad, jól fejlett.• A podécium keskeny nyelű serleg alakú, lisztesen szorédiumos,fénytelen fehéres zöld.• Az apotéciumok rendszerint hiányoznak, ha vannak, akkorbarnák.• Savanyú, humuszos homoktalajon, korhadó fatuskón,köveken, sziklákon, vízmosások,omlások talaján.• Hazánkban egyike a leggyakoribbCladonia fajoknak, síkságtól ahegyvidékig sok helyenmegtalálható.
<strong>Kar</strong>csú serlegzuzmó – Cladonia fimbriata
<strong>Kar</strong>csú serlegzuzmó – Cladonia fimbriata
Sárga serlegzuzmó – Cladonia foliacea• A telep levélszerűen tagolt, a tagolt részek szorosan fekvők,fonákuk fehéres vagy sárgás.• Podéciuma ritkán van, serlege hengeres vagy emeletes.• Az apotécium 1-2 mm,barna.• Savanyú talajon, napfényes,szeles élőhelyeken.• Hazánkban ritka,Nyugat-Dunántúl,Északi-középhegység.
Sárga serlegzuzmó – Cladonia foliacea
Sárga serlegzuzmó – Cladonia foliacea
Sárga serlegzuzmó – Cladonia foliacea
Sárga serlegzuzmó – Cladonia foliacea
Bokros zuzmók• telepük apró bokrokhoz hasonló, amely nem mindig rögzül azaljzathoz• a telep sallangos, szalag alakú vagy fonalas, illetve elágazóvagy egyszerű, ill. felegyenesedő vagy lelógó• többnyire radiális szerveződésűek• az aljzat többnyire talaj, ritkábban fakéreg• egyes fajok a telep fölé felálló teleprészt (podécium) emelnek
Rénszarvaszuzmó – Cladonia rangiferina• Az altelep alig fejlett, a podécium bokros,gazdagon elágazó, szürke, kéregréteg nélküli,csupasz, gyepet alkot.• Az ágak végei 3-4-felé elágaznak, a végsőágacskák bókolók, egy oldalra hajlók, acsúcson barnulók.• Az apotéciumok rendszerint hiányoznak.• Nedves, hűvös éghajlaton, humuszszegény,erodált, savanyú talajon, erdei tisztásokon,sziklagyepekben moha közt él.• Hegyvidéki faj, az Északi-középhegységbenés a Vendvidéken gyakori, a Dunántúliközéphegységben,a Mecsekben és aKőszegi-hegységben ritkább.
Rénszarvaszuzmó – Cladonia rangiferina
Rénszarvaszuzmó – Cladonia rangiferina
Rénszarvaszuzmó – Cladonia rangiferina
Tölgyfazuzmó – Evernia prunastri• A telep felül szürkészöld, zöldessárga, gödörkésen vagy hálósanredős, gazdagon elágazó.• Az ágak laposak vagy domborúak, széleiken keskenyenvisszahajlók. A fonák mindig fehér.• A telep hajlékony, általában lelógó, az aljzathoz tapadókoronggalkapaszkodik.• Szorédiumos, a szorédiumok az ágacskák szélén vagy felületénülnek, folt vagy fej alakúak.• Az apotécium ritka.• Lombos és tűlevelű fákon, ritkánhomokon vagy homokkövön él.• A síkvidéktől a hegyvidékeinkigáltalánosan elterjedt.A levegő szennyezettségéreközepesen érzékeny.
Tölgyfazuzmó – Evernia prunastri
Tölgyfazuzmó – Evernia prunastri
Tölgyfazuzmó – Evernia prunastri
Tölgyfazuzmó – Evernia prunastri
Szakállzuzmó – Usnea hirta• A telep bokros típusú, gazdagonelágazó, szakállszerű, egy pontontapadó, olaj- vagy szürkészöld.• Az ágakat sűrűn izidiumokborítják.• Szeles, napfényes, gyakrankiszáradó helyeken, tű- éslomblevelű fák ágain, adombvidéktől az alhavasi régióigél.• Hazánkban ritka, elsősorban aközéphegységeinkben (Mátra,Bükk) és a Nyugat-Dunántúlontalálható.• A légszennyezettségre érzékeny.
Szakállzuzmó – Usnea hirta
Szakállzuzmó – Usnea hirta
A mohák jellemzői• alsó devoni Horneopyton lignieri• legegyszerűbb szárazföldi élőlények• Önálló vízháztartás nincs, tápanyagfelvétel atest teljes felületén keresztül• Levél, szár, gyökér kezdetleges, magvasnövényekével analóg (funkcionálishasonlóság)• Mohanövény: haploid gametofiton, ezenfejlődik a spórákat fejlesztő diploid sporofiton• Sporofiton szerepe alárendelt, önállótlan
A mohák – Bryobionta életciklusaGametofiton: haploid spóra→protonema→ivarszervek→ivarsejtek → F!Sporofiton: zigóta→diploid növény→spóratartó tok→ R!→ spóra
Mohák – Bryobiontamohák életciklusa
A mohák rendszerezéseMájmohák t. – Hepatophyta (Marchantia)Lombos mohák t. – BryophytaTőzegmohák o. – Sphagnopsida (Sphagnum)Valódi lombos mohák o. – Bryopsida(Polytrichum, Atrichum, Dicranum,Leucobryum, Tortula, Pleurozium,Hylocomium, Hypnum, Thuidium,Plagiomnium)sziklamohákjungermanniákbecősmohák
Májmohák t. – Hepatophyta• ősi csoport: a szárazföldi növényi lét első biztos jelei (475 millió év)• 400 nemzetség, 10 000 faj, a mohák harmada• sejtekben terpenoidokat tartalmazó olajsejtek• protonemából egy növény fejlődik• leveles vagy telepes test• spórák között higroszkópikusan mozgó spóraszóró fonalak vannak• leveles májmohák levélkéinek nincs középere• rhizoidok egysejtűek, nem ágaznak el
Májmohák t. - HepatophytaTelepes májmohákLeveles májmohák
Csillagos májmoha – Marchantia polymorpha• szabálytalanul villásan elágazó, azaljzathoz rhizoidokkal kapcsolódó,sötétzöld, feketés középérrel• Ivartalan szap.: rügykosárkák,bennük lencse alakú sarjtestek(gemmák)• homoiospórás kétlaki•antheridiumok esernyőszerű-,archegóniumok csillag alakú tartón(receptákulum)• bázikus, N-ben gazdag, árnyasnyirkoshelyeken, mesterségesaljzatokon is• kozmopolita, gyakori
• kriptikus fajképződés:(morfológiailag hasonló egyedek,génállomány eltérő)Csillagos májmoha – Marchantia polymorpha
A női archegóniumoktartója csillag alakú.A hím antheridiumoktartója esernyőszerű.Csillagos májmoha – Marchantia polymorpha
100000 faj, Mo. 3000Lombos mohák t. – BryophytaTőzegmohák o. – Sphagnopsida• tömött, kidagadó párnák• speciális ökológiai igény és élőhely• száruk dúsan ágas, sápadtzöldek, sok víztartó sejttel• korlátlan hossznövekedésűek• rhizoid nincs, alsó részük fokozatosan elhal• lápi fajok → felhalmozódva tőzeget képeznek (bányászat)• hazánkban 24 fajuk él, védettek
• Nehezen megkülönböztethetőfajokTőzegmoha – Sphagnum sp.• száracskán az oldalágak ötössével,(3+2), vízszállító felület növelése• spirális állás, csúcson fejecskétalkotnak• levelek egyrétegűek, víztárolásramódosult sejteket tartalmaznak• spóratartóik az oldalágak tövénfejlődnek. A tok nyele ún.pseudopodium (gametofiton képezi– haploid)• ivartalan szaporodás jellemző
Tőzegmoha – Sphagnum sp.• boreális területek,magashegységek dagadólápjai(60. szélességi körtől északra)• nálunk 24 faj, mind védett• tápanyagszegény, savanyú,nedves élőhelyen: lápokban• Zemplén, Ny-Dunántúl (Őrség,Vendvidék, somogyi Baláta-tó),Bátorliget, khg. és az Alföldperemén (pl. Csaroda, Kelemér,Sirok), egykor elterjedtebb(Hanság, Kis-Balaton)
Tőzegmoha – Sphagnum sp.
Keleméri mohos tavak
Tőzegmoha – Sphagnum sp.
Tőzegmoha – Sphagnum sp.
operkulumvaginulaTőzegmohák – Sphagnum sp.
Valódi lombos mohák o. – Bryopsida• 650 genus, 16 000 faj• zöld mohanövényke: gametofiton, függetlenedő sporofiton• élénkzöldek• izo- v. homoiospóra egy- v. kétlaki• elfekvő (oldalt termő – Pleurocarp) vagyfelálló (csúcson termő – Acrocarp)száracskákkal ill. ivarszervekkel és sporangiumokkal• differenciáltabb phylloid, cauloid és rizoid képletek
Lombos moháklevélke keresztmetszetszáracska keresztmetszet
Lombos mohák
Lombos mohákprotonémafejlődő gametofitonDiaspóra-bank: ivaros ésivartalanszaporítóképletektömege a talajban
Lombos mohákkolumellaurnaa sporogónium részei: talp, nyél, spóratok (tokfedő + fogacskák), süveg
Lombos mohák – Bryidae
Erdei szőrmoha – Polytrichum formosumSzőrmohák: legfejlettebb mohacsoport, nagy termetűek, fejlettlevelek, hajtás belső differenciálódása (hydroid, leptoid,sztereid sejtek)• nagy termetű, felálló szár, nem ágazik el• párnája barnászöld-feketés, kemény tapintású• levelek árszerűek, szárazon összehajlók, felülről csillagraemlékeztetnek, levélszél fogas• spóratok nyele vöröses, tok vöröses,szőrös süveg borítjafüggőleges csőröcske- savanyú talajú, nyirkos, humuszoserdők, fák töve, útrézsűk• hegyvidéken (Mátra, Börzsöny)
Erdei szőrmoha – Polytrichum formosum
nemezes, szőrössüveg (kaliptra)Erdei szőrmoha – Polytrichum formosum
Erdei szőrmoha – Polytrichum formosum
Katalin-moha – Atrichum undulatum• sötétzöld, puha párnákat alkot• szára nem ágas, 2-8 cm magas.• levél nedvesen elálló, keresztbenhullámos-ráncos, szárazon összehajlóélénk vörösbarna színű• tokfedő hosszú, elálló csőrös• üde termőhelyeken, semleges vagyenyhén savanyú talajon• domb- és hegyvidéki erdők tipikusmohája, fák tövénél, útrézsűkben
Katalin-moha – Atrichum undulatum
Katalin-moha – Atrichum undulatum
keresztbenráncos levélkeKatalin-moha – Atrichum undulatum
Katalin-moha – Atrichum undulatum
Katalin-moha – Atrichum undulatum
Seprűmoha – Dicranum scoparium• laza, zöld vagy barnás párna• szár felálló, egyszerű/villásan elágazó• levelek sarlósan-seprűszerűenféloldalra hajlók, ár alakúak, élesenfűrészeltek• szár alsó részén rozsdavörös, filcszerűszövedék• tokot ritkán fejleszt• mészkerülő erdők, fenyvesek, soványerdei talajon; mészszegény, árnyassziklákon, fák tövében• magasabb középhegységek, nyugatihatárszél (Mátra, Börzsöny, Sopronihg.)
Seprűmoha – Dicranum scoparium
Seprűmoha – Dicranum scoparium
Seprűmoha – Dicranum scoparium
Seprűmoha – Dicranum scoparium
Fénylő vánkosmoha – Leucobryum glaucum• szárazon fehéresszürke, nedvesenkissé kékes, félgömb alakú tömöttpárnákat alkot• levél: vaskos, ép, merev, csúcsahengeressé zárul, ér nagyon széles• hűvös, csapadékos területek,savanyú nyershumuszos talajt jelez• Ny-Dunántúl, Középhegységek,mészkerülő lomberdők éserdeifenyvesek.
Fénylő vánkosmoha – Leucobryum glaucum
Fénylő vánkosmoha – Leucobryum glaucum
Háztetőmoha –Tortula ruralis• laza, nagy kiterjedésű, nedvesensárgászöld, szárazon barnás gyepek• felülnézetben csillag alakú• levele nedvesen ívesen hátrahajló,szárazon begöndörödnek, begöngyöltek• levélér hosszú, fehér üvegszerű szőrbefut ki• spóratok nyele vöröslő, a tok tojásdad• pionír, szárazságtűrő, mész- ésfénykedvelő• közönséges, sokféle aljzaton, pusztaigyepekben, háztetőkön is
Háztetőmoha –Tortula ruralis
Háztetőmoha –Tortula ruralis
Pirosszárú moha – Pleurozium schreberi• laza, halványzöld, fénylő gyep• felálló, piros szár• levélkék: homorúak, tojásdadok,tompa hegyűek, csúcsuk aprónfogasak, levélér hiányzik• tok és nyele pirosas barna,hengeres, hajlott.• savanyú talajú árnyas erdők,hegyi rétek, telepített fenyvesek• domb- és hegyvidéken jellemző,síkvidékeken ritka
Pirosszárú moha – Pleurozium schreberi
Pirosszárú moha – Pleurozium schreberi
Emeletesmoha – Hylocomium splendens• Sárgászöld gyepeket alkot. Éveshajtásonként szakaszosan,emeletesen fejlődik.•Ágrészei laposan, kétháromszorosanelágazók.•Szárlevelei sűrűn állnak, tojásdadhosszúkásak, hirtelen keskenyedőcsúccsal.•Toknyele piros, a tok tojásdad,oldalt hajló, fedője rövid csőrös.•Üde talajt, savanyú humuszt jelzőfaj. Mészkerülő erdőkben gyakori.•Nálunk a domb- és hegyvidékenjellemző, a síkvidékeken ritka
Emeletesmoha – Hylocomium splendens
Emeletesmoha – Hylocomium splendens
Emeletesmoha – Hylocomium splendens
Ciprusmoha – Hypnum cupressiforme•Telepe tömött, zöld, fénylő, leveleihajfonatszerűen ráhajlanak a szárra• szára szabályosan elágazó• tok ritkán van, piros nyélen felálló,görbült, fedője csőrös• kozmopolita, hazánkban mindenfélealjzaton, erdőkben, gyepekben,talajon, fák kérgén, sziklákon iselterjedt•üde, mezofil termőhely
Ciprusmoha – Hypnum cupressiforme
Ciprusmoha – Hypnum cupressiforme
Tujamoha – Thuidium abietinum• merev, laza, barnászöld-sárgászöldgyep• kétszeresen elágazó, fenyőcskéreemlékeztet• mindig meddő, spóratokot nemképez• fény- és mészkedvelő, szárazságtűrő• kontinentális területeken:pusztagyepekben, más szárazgyepekben, országszerte gyakori
Tujamoha – Thuidium abietinum
Fodroslevelű ligetmoha – Plagiomnium undulatum• alacsony, gyakran elfekvő szár• levél keskeny nyelv alakú, csúcsuklekerekített. Felülete hullámos,fényes, nedves• Nedves, párás levegőjű, árnyastermőhelyeken: források, patakokmellett, völgyalji erdőkben• Khg.-ekben gyakori, Alföldön lápésligeterdőkben él.
Fodroslevelű ligetmoha – Plagiomnium undulatum
Fodroslevelű ligetmoha – Plagiomnium undulatum
Harasztok• Szabályozott belső vízháztartás, szállítószövet, szárdifferenciálódása• Szaporodás víztől független• Sporofiton szerepének növekedése a gametofitonénak rovására• Nagy tömegű spóratermelés• szilur-devon: 2 fő evolúciós irány– vese alakú sporangium, mikrofillum– sugaras szimm. sporangium, valódi levél
Harasztok t. - PteridophytaKorpafüvek o. – Lycopsida (Lycopodium)Zsurlók o. – Sphenopsida (Equisetum)Páfrányok o. - Pteridopsida (Ophioglossum, Asplenium,Polypodium, Pteridium, Athyrium, Dryopteris,Thelypteris)Az újabb rendszerA harasztok rendszerezéseKorpafüvek t.psilótumok o.kígyónyelvpáfrányok o.zsurlók o.marattiapáfrányok o.leptosporangiumos páfrányok o.a magvas növények törzseiMoniliphyta –zsurlók és páfrányok t.
Korpafüvek t. –Lycopodiophyta- karbonkori kőszénmocsarakuralkodó fái (pecsétfák,pikkelyfák)- Ma 1200 faj: korpafüvek,csipkeharasztok, durdafüvek-Magyarországon 7 faj(Huperzia, Diphasium,Lycopodium, Selaginella)(védettek)- villás elágazódás- mikrofillumok levélhónaljábanképződő sporangiumok- sporofillum-füzér- „boszorkányliszt”: spóratömeggyógyászati alkalmazása(sebhintőpor), villanópor
Kapcsos korpafű – Lycopodium clavatum•Földön kúszó szára több méteres, zöldenáttelelő (Ch).•Levelei a száron sűrűn, spirális rendbenállnak; aprók, ár alakúak, szőrszálbanvégződnek.•Sporofillumos hajtásrészei felállók (10-20 cm), a sporofillumfüzér nyeles,kettesével áll. Spóraérés: VII-IX.Izospóra.• pionír, fényigényes; csapadék- éshidegkedvelő, mészkerülő• Ny-Dt. (Őrség, Alpokalja), Khg. egyespontjain mészkerülő erdőkben, fenyvesek,másodlagos élőhelyek (fenyér, nyiladék)• védett (10000 Ft)Kamefiton (Ch)
Kamefiton (Ch): Évelőlágyszárúak, a föld felettihajtástengelyek hosszabbéletűek, több mint egyvegetációs időszakig élnek,legyökeresedhetnek,átvészelő szervüktalajfelszín felett találhatófedetlen rügy, melyetrendszerint a hótakaró véd.Kapcsos korpafű – Lycopodium clavatum
Kapcsos korpafű – Lycopodium clavatum
Kapcsos korpafű – Lycopodium clavatum
Kapcsos korpafű – Lycopodium clavatum
Zsurlók és páfrányok t. – MoniliphytaKígyónyelvpáfrányok o. – Ophioglossopsida•villás elágazás•Ophioglossum (1), Botrychium (4 hazai faj)
Kígyónyelv – Ophioglossum vulgatum• Kis termetű, vékony, kúszó gyöktörzsű• Villásan elágazó hajtás: vegetatív ésgeneratív részre tagolt• Vegetatív rész: lágy, nyelvszerű,zsírfényű, ép szélű, világoszöld.• Generatív rész: szárra emlékeztetőhajtáság csúcsán sporangium-füzér• árnyéktűrő, üde vagy nedvestermőhelyet igényel• láp- és ligeterdők, nedves, üde rétek• Védett (2000 Ft)Geofiton (Ge)
Kígyónyelv – Ophioglossum vulgatum
sporangium-füzérKígyónyelv – Ophioglossum vulgatum
Zsurlók és páfrányok t. – MoniliphytaZsurlók o. – Equisetopsida- <strong>Kar</strong>bonban virágkor- ma visszaszorulóban lévő, ősi növénycsoport- Világszerte 25 faj, hazánkban 8 faj- szár ízekre tagolódik, örvösen elágazó- levelek redukálódtak, ízeknél mikrophyllum-hüvellyénőttek össze- spóratermelés a generatív hajtáson vagy a vegetetívhajtás tetején sporangiófórum-füzéreken- homoiospóra, 2 elatéra
oldalágaklevélhüvelyoldalág alsó internódiuma
SporofitonVegetatívhajtásGeneratív hajtásSporangiofórum-füzérGametofitonzigótagyöktörzsSpóraképződésArchegóniumpetesejthímivarsejtAntheridium
Óriás zsurló – Equisetum telmateia• Nagy termetű (50-100 cm), dúsan oldalágas,gyöktörzses haraszt. Vegetatív és generatívhajtása eltérő (Vernalia)•Generatív hajtás: halványsárga, vaskos•Vegetatív hajtás: fehéressárgás, mindig dúsanoldalágas, az oldalágak világoszöldek,többszörösen elágazók.•Félárnyéktűrő; nedves, tápanyagban gazdagtalajokon él.• égerligetek, szivárgó vizes bükkösök,forráslápok, mocsarak• domb- és hegyvidékeken gyakori,az Alföldön ritka.• Geofiton (Ge): Talajbeli módosult hajtással(hagymával, gumóval vagy gyöktörzzsel) vagy agyökéren lévő rüggyel áttelelő növények.Geofiton (Ge)
Óriás zsurló – Equisetum telmateia
Óriás zsurló – Equisetum telmateia
Mezei zsurló – Equisetum arvense• 20-50 cm magas, örvösen álló oldalágú,gyöktörzses haraszt (Vernalia-típus)• Sporofillumfüzért viselő generatív hajtásakora tavasszal jelenik meg, sárgásbarnaszínű, a csomókon hártyás levélhüvelyeketvisel• Vegetatív hajtás: tavasz végén, bordázott,zöld, oldalágas v. anélküli. Csomónként 5-12oldalszár helyezkedik el rajta, amelyek újbólelágazhatnak.• igénytelen, inkább mészkerülő, zavarástűrő• országszerte közönséges, néhol terhesgyom (szántók, rétek, gyomtársulások)Geofiton (Ge)
központi üregMezei zsurló – Equisetum arvense
levélhüvelyMezei zsurló – Equisetum arvense
Mezei zsurló – Equisetum arvense
Mezei zsurló – Equisetum arvense
Óriás zsurló –Equisetum telmateiaMezei zsurló –Equisetum arvense
Zsurlók és páfrányok t. – MoniliphytaLeptosporangiumos páfrányok o. –Polypodiopsida (Pteropsida, Filicopsida)-Harasztok legnagyobb, legjelentősebb csoportja (10 000 faj)-leptosporangium: 1 sejtből alakul ki, nyeles, fala 1 sejtrétegű,benne csak 64-256 spróra-(a korábbiaknak eusporangiuma van: sok kezdeti sejt, ülő,vastagabb fal, sok spóra)- szív alakú előtelep (prothallium)- Nagy, tagolt, villásan erezett, kezdetben begöngyölt levél- Sok sziklalakó és erdei faj
Gametofiton: spóra→előtelep→ivarszervek→ivarsejtekSporofiton: zigóta→diploid növény→spóratartó→spóra
A páfrányokéletciklusa
A páfrányok előtelepe és ivarszerveiAntheridiumArchegóniumSporofitonGametofiton
•A spórák spóratartókban (sporangiumokban) termelődnek•A sporangiumok a levél fonákán, szélén vagy főerén szóruszokbanállnak•A szóruszokat gyakran fátyolka (induzium) borítjaPáfrányok – Pteropsida
Páfrányok o.– Pteropsida
Aranyos fodorka – Asplenium trichomanes• Kis termetű (5-30 cm), tőálló leveleketviselő, évelő páfrány• Levél: páratlanul szárnyas, soklevélkepárral, ezek oválisak, csipkésszélűek• Levélgerinc fénylő fekete• spórák a levélkefonákon csíkszerűszóruszokban• félárnyékot kedvelő, szárazságtűrő, azaljzat kémhatására nem igényes• sziklagyepek, sziklahasadékok,törmelékes talajú erdők, másodlagosanépítményeken (pl. kőfalakon)Hemikriptofiton (He)
Hemikriptofiton (He): Évelő lágyszárúak, föld felettihajtástengelyük a kedvezőtlen időszakban elpusztul, átvészelőszervük talajfelszín közelben található fedetlen rügy, melyet a talajlegfelső rétege, az avar és a növény elszáradt levelei védenek.Aranyos fodorka – Asplenium trichomanes
Aranyos fodorka – Asplenium trichomanes
Aranyos fodorka – Asplenium trichomanes
Gímpáfrány – Asplenium (Phyllitis) scolopendrium•Kis v. közepes termetű, tőálló leveleketviselő, rövid gyöktörzsű évelő páfrány.•Levelei 10-60 cm hosszúak, keskenylándzsásak,ép szélűek.•A szóruszok a nagyobb levelekfonákán, az oldalerekkel párhuzamossávokba rendeződtek. Spóraérés VII-IX.•Hűvös, párás (mikro)klímát,fagymentes helyeket kedvelő, erősenárnyéktűrő, mészkedvelő faj.•Üde lomberdők sziklafalainak,sziklarepedéseinek páfránya.•Középhegységeinkben szórványos.Alkalmilag kutak oldalaiban ismegtelepedhet. Védett (2000 Ft)!Hemikriptofiton (He)
Gímpáfrány – Phyllitis scolopendrium
Gímpáfrány – Phyllitis scolopendrium
Gímpáfrány – Phyllitis scolopendrium
Gímpáfrány – Phyllitis scolopendrium
Édesgyökerű páfrány – Polypodium vulgare• kis termetű, elágazó, kúszó gyöktörzsesévelő• a levelek 1x szárnyasan szeldeltek, aszárnyak ép szélűek, a levéllemez áttelel.• szóruszok a levélfonákon kettős sorbanállnak („dudorok”), fátyolka nélküliek• szárazságtűrő, az alapkőzet kémhatásáranem érzékeny• pionír, árnyékkedvelő;sziklarepedésekben, erodált talajfelszínen,fatuskón, fatörzsek tövén• hegy- és dombvidéken gyakori, azAlföldön ritkaság.Geofiton (Ge)
Édesgyökerű páfrány – Polypodium vulgare
Édesgyökerű páfrány – Polypodium vulgare
Édesgyökerű páfrány – Polypodium vulgare
Fedetlen szóruszokÉdesgyökerű páfrány – Polypodium vulgare
Saspáfrány – Pteridium aquilinum• nagy termetű (1-2m), kúszógyöktörzses, sarjtelepes évelő• levél igen hosszú nyelű (-150 cm)háromszögűek, 3-4 szeresenszárnyasan összetettek• szóruszok a levél szélén(marginálisan) annak behajló szélétőltakartan helyezkednek el• fényigényes, jó vízellátottságú,savanyú talajokon• mészkerülő erdők és üdelomberdők, vágások, nyiladékok• Ny-Dunántúl, Északi-középhegységGeofiton (Ge)
Saspáfrány – Pteridium aquilinum
Saspáfrány – Pteridium aquilinum
Saspáfrány – Pteridium aquilinum
Saspáfrány – Pteridium aquilinum
Saspáfrány – Pteridium aquilinum
Saspáfrány – Pteridium aquilinumG 1
Saspáfrány – Pteridium aquilinumG 1
Hölgypáfrány – Athyrium filix-femina• nagy termetű (-150 cm) hosszú leveleketviselő, rövid gyöktörzsű évelő• levél: lándzsás, középen a legszélesebb, 2xszárnyaltak, finoman fűrészesek. Levélgerinccsak gyengén szőrös, a levéllemez lágy,világoszöld, sohasem telel át.• szóruszok oválisak, fátyolka vese alakú• árnyéktűrő, üde-nedves erdei termőhelyeken,kissé mészkerülő• üde lomberdők, láp- és ligeterdők, mészkerülőerdők. Hegyvidékeken gyakori.Hemikriptofiton (He)
Hölgypáfrány – Athyrium filix-femina
Hölgypáfrány – Athyrium filix-femina
Erdei pajzsika – Dryopteris filix-mas• nagy termetű, rövid gyöktörzsű évelő• levél: lándzsásak, közepükön alegszélesebbek, 2x szárnyaltak, amásodrendű szárnyacskák finomanfogasak. A levélgerinc erősen barnapelyvaszőrös, a levéllemez sötétzöld,gyakran áttelelő• szóruszok kerekek, fátyolka vese alakú• árnyéktűrő, üde-nedves termőhelyeken• lomberdők, láp- és ligeterdők,szurdokerdők, mészkerülő erdők,hegyvidékeken gyakori, domb- éssíkvidéken szórványosHemikriptofiton (He)
Erdei pajzsika – Dryopteris filix-mas
Erdei pajzsika – Dryopteris filix-mas
erdei pajzsika (D. filix mas) éshölgypáfrány (A. filix-femina)szálkás pajzsika (D. carthusiana)
erdei pajzsika (D. filix mas) és hölgypáfrány (A. filix-femina)
Szálkás pajzsika – Dryopteris carthusiana• közepes termetű, rövid gyöktörzsű évelő• levél: háromszög alakúak, 3x szárnyaltak, aszárnyacskák fogasak, csúcsukon gyakranaprón szálkásak. A levélgerinc világosbarnapelyvaszőrös. Gyakran áttelelő.• szóruszok kerekek, a fátyolka vese alakú• árnyéktűrő, üde-nedves termőhelyet igénylő,mészkerülő, pionír• üde lomberdők, láp- és ligeterdők,kultúrfenyvesek, mészkerülő erdők• hegyvidékeken gyakori, domb- éssíkvidéken ritka. Védett (5000 Ft).Hemikriptofiton (He)
Szálkás pajzsika – Dryopteris carthusiana
Tőzegpáfrány – Thelypteris palustris•Közepes, nagy termetű (30-80 cm),hosszan kúszó, vékony gyöktörzsű,nagy telepeket alkot.• levél: kopasz, világoszöld, 2xszárnyas, az alsó szárnyakugyanolyan hosszúak, mint aközépsők.•Szóruszok kerekdedek• félárnyéktűrő; jó vízellátottságot,pangóvizet, tőzeget jelez• éger- és fűzlápokban, tőzeges talajúnádasokban, zsombékolómagassásosokban él• mára megritkult, védett (5000 Ft)Geofiton (Ge)
Tőzegpáfrány – Thelypteris palustris
Tőzegpáfrány – Thelypteris palustris
Tőzegpáfrány – Thelypteris palustris
• A. filix-femina: 2-3x, világoszöld• D. filix-mas: 1x összetett+szeldelt, középen a legszélesebb, sötétzöld• D. carthusiana: 2-3x, alul a legszélesebb, méregzöld• T. palustris: 2x, alul-középen egyforma, világoszöld