12.07.2015 Views

A felvilágosodás pedagógiai eszméi és a főúri ... - Dr. Fehér Katalin

A felvilágosodás pedagógiai eszméi és a főúri ... - Dr. Fehér Katalin

A felvilágosodás pedagógiai eszméi és a főúri ... - Dr. Fehér Katalin

SHOW MORE
SHOW LESS
  • No tags were found...

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

étkez<strong>és</strong>eknek, a gyümölcsfogyasztásnak, a lakás <strong>és</strong> a gyermek ruházata tisztaságánakfontosságát.Különös gonddal szabályozza az apa az erkölcsi nevel<strong>és</strong> kérd<strong>és</strong>eit. Ugyanúgy mint Locke,Ráday Pál is úgy véli, az ember értékét nem ismereteinek mennyisége, hanem erkölcsiségehatározza meg. A nevelõnek az iskolában töltött idõn kívül állandóan a fiú mellett kell lennie,<strong>és</strong> éjjel nappal ügyelnie kell a gyermekre, éppen azért, hogy õt minden ártalmas hatástólmegóvja. Nem szabad olyan helyekre engedni, ahol esetleg a cselédektõl rossz példát láthat(konyha, istálló). “Semmi sem hatol bele az emberi lélekbe oly könnyen <strong>és</strong> oly mélyen, mint apélda.” 8 -vallja Locke, <strong>és</strong> talán az õ nyomán Ráday Pál is.A gyermek erkölcsiségének formálását szolgálja az utasításnak az a pontja is, hogy sem apedagógus, sem a gyermek nem adhat, <strong>és</strong> nem vehet fel kölcsönt, <strong>és</strong> semmit sem vehethitelbe. Ráday Pál minden napra egy krajcárt utal ki fiának, hogy azon szarvacskát, (kiflit)vegyen magának iskolába menet. A nevelõt figyelmezteti, hogy ne engedje meg a krajcárokösszegyûjt<strong>és</strong>ét, nehogy valami számára ártalmas dologra fordítsa a fiú a pénzt. Külön pontbanutasítja a pedagógust arra, hogy a gyermek minden hónapban levélben tudósítsa szüleiteg<strong>és</strong>zségi állapotáról <strong>és</strong> tanulmányi elõmenetelérõl. 9 Ez is az erkölcsi nevel<strong>és</strong> kérd<strong>és</strong>ei közétartozik. A szülõk iránti tisztelet <strong>és</strong> engedelmesség alapvetõ erkölcsi követelmény.A büntet<strong>és</strong> <strong>és</strong> testi fenyít<strong>és</strong> kérd<strong>és</strong>ében az apa felvilágosodott elveket vall. HasonlóképpenLocke nézeteihez, õ is azt vallja, hogy ha már kényszerûségbõl büntetni kell a gyermeket, abüntet<strong>és</strong> ne legyen túlságosan szigorú. A testi fenyítéket csak nagyon ritkán, végsõszükségben lehet csak alkalmazni. Megtiltja, hogy a nevelõ ököllel vagy pálcával verje agyermeket. A meggyõz<strong>és</strong>, a szép szó híve a nevel<strong>és</strong>ben. Ha mindezek hatástalanok, csakabban az esetben tartja megengedhetõnek a testi fenyít<strong>és</strong>t.Érdekes az is, amit Ráday a gyermek vallásos nevel<strong>és</strong>érõl ír. Fontosnak tartja, hogy afiúban korán kialakuljanak a vallás alapvetõ fogalmai, de a korabeli vallásos nevel<strong>és</strong> túlzásait,a gyermek számára érthetetlen, elvont elmélked<strong>és</strong>ek értelem nélküli megtanulását elveti.Az utasításban az értelmi nevel<strong>és</strong> kérd<strong>és</strong>eit Ráday Pál nem r<strong>és</strong>zletezi, éppen csak annyiratér ki erre, amennyi ebbõl a nevelõ feladata. Biztos volt benne, hogy Gedeon szellemiirányítása jó kezekben van a korszak egyértelmûen legkiválóbb <strong>és</strong> legkorszerûbb iskolájában,a Bél Mátyás által pietista szellemben ujjászervezett pozsonyi evangélikus gimnáziumban.8 Locke ismert mondatát idézi Fináczy Ernõ: Az újkori nevel<strong>és</strong> története. Budapest,1927. 84.9 Fennmaradtak Ráday Gedeon gyermekkori levelei, melyeket pozsonyi diákévei alatt, tíz éves korától szüleinekírt. Ráday I. Gedeon levelez<strong>és</strong>e szüleivel. 1723-1733. A Dunamelléki Református Egyházkerület RádayGyûjteményének Levéltára. Ráday I. Pál iratai. IV.c. 2-2.


Az apa véleménye szerint a játék fontos a gyermek számára, de az egyensúlyt a játék <strong>és</strong> atanulás között fenn kell tartani. Az iskolai feladatok elvégz<strong>és</strong>e, a lecke megtanulása agyermek legfõbb dolga.Amit a gyermek az iskolában tanult, azt a nevelõ ismételje át vele még ugyanazon a napon,majd másnap reggel szakítsanak idõt arra, hogy az iskolába indulás elõtt a napi leckét újraátvegyék. A latin nyelv alapos megtanulása mellett az apa egy modern nyelv, (a német)elsajátítását alapvetõ fontosságúnak tartja, mint a <strong>felvilágosodás</strong> gondolkodói általában.Külön hangsúlyozza Ráday Pál a zenetanulás fontosságát. Hegedülni taníttatja Gedeont.Két éven át, 1723-1725-ig a nevelõ, Fatavich Ferenc a fenti alapelvek pontos betartásávalnevelte Ráday Gedeont. A tíz-tizenkét éves fiú szép kézírással írott kedves levelei arról abensõséges viszonyról tanúskodnak, mely közte <strong>és</strong> szülei között fennállott. A levelekbõlmegtudhatjuk, hogy Gedeon, apja utasítása szerint pontos napirend szerint él. “ Én, mivelmindenkor órára fekszem le, órára kelek fel, órára tanulok <strong>és</strong> órára mulatom magamat, azérthála Istennek semmi eg<strong>és</strong>zségem változását nem érzem.” -írja szüleinek 1723. november 7.-én. Megtudhatjuk a levelekbõl, hogy sokat tanul, szorgalmasan jár templomba, hegedül <strong>és</strong>szabadidejében a Pozsony körüli erdõkben <strong>és</strong> gyümölcsösökben tölti az idejét nevelõjével.Pozsonyban az iskola közelében, Bél Mátyás házában laktak. Bél, aki ekkor már nemtanított, de mégis szoros kapcsolatban volt az iskolával, latin nyelvû leveleiben tájékoztattaRáday Pált fia tanulmányi elõmenetelérõl <strong>és</strong> eg<strong>és</strong>zségi állapotáról. 10Gedeon, mikor Pozsonyba került, már jól tudott írni <strong>és</strong> olvasni, sõt tisztában volt a latin <strong>és</strong>a német nyelv alapelemeivel is. Feltehetõen a grammatisták osztályában, a quartában kezdetttanulni 1723-ban. Az iskola anyakönyve szerint 1723-ban a quartának 19 tanulója volt, ezekegyike lehetett Ráday Gedeon is. 11Az osztály tananyagának nagy r<strong>és</strong>zét a latin nyelvtan képezte. Még a katekizmust is latinultanulták. Rhenius kézikönyve szerint sajátították el a latin grammatikát <strong>és</strong> a szintaxisból alegfõbb szabályokat. Német nyelvre fordították Langius szövegeit, nyelvtanilag elemezték <strong>és</strong>könyv nélkül is megtanultak néhány szólásformát. Ezeken kívül földrajzi alapismereteket,számolást <strong>és</strong> szépírást tanultak.1724. április 28.-án Fatavich Ferenc arról tudósítja Ráday Pált, hogy “e jövõ Examenünk -ben, melly 8. Maji áll be, az Urfiat Syntaxisra akarják promoveálni.” 12 Az apa véleményét10 Az 1723-1725 közötti idõszakból öt levél maradt fenn, melyeket Bél Mátyás írt Ráday Pálnak Gedeon fiatanulmányairól. in. Bél Mátyás levelez<strong>és</strong>e. Sajtó alá rend., bev.,jegyz. Szelestei N. László. Bp., 1993.11 V.ö.: Markusovszky Sámuel: A pozsonyi ág. hitv. evang. lyceum története. Pozsony,1896. 341.l.12 Fatavich Ferenc levelei Ráday I. Pálnak. 1723-1730. A Dunamelléki Református Egyházkerület RádayGyûjteményének Levéltára. Ráday I. Pál iratai. IV. c./ 2-1. 257.sz.


kéri arra vonatkozóan, hogy menjen-e Gedeon a felsõbb osztályba, vagy maradjon-e még aquartában,” mivel a Német írásban még nem olyan expeditus”. Egy k<strong>és</strong>õbbi levélbõl kiderül,hogy 1724. szeptemberében a fiú már a syntaxisták osztályában tanult. Hogy a német írásbana többiekkel lép<strong>és</strong>t tarthasson, Parvi Mihályhoz járt magánórákra. Úgy tûnik, hogy latinmagánórákat is kellett vennie. Bél Mátyás gyermekeivel együtt egy idõsebb diák tanította.Ebben az osztályban latin <strong>és</strong> német nyelven is tanulták a katekizmust. Rhenius <strong>és</strong> Bél Mátyásszintaxisa szolgált latin nyelvtankönyvül. Cornelius Nepos alapján utánzásokat k<strong>és</strong>zítettekírásbeli gyakorlatul. Földrajzot, számolást <strong>és</strong> szépírást is tanultak.Nagy veszteség érte Ráday Gedeont, mikor 1725 májusában Fatavich Ferenc megvált tõle.Ráday Pál tanácsára <strong>és</strong> támogatásával jogi tanulmányokat kezdett. Fennmaradt Ráday Pálsajátkezû levele, melyet fia nevelõjéhez írt. Ebben Ráday Pál azt fejtegeti, hogy a felnõttkorinyelvtanulás, nem hoz igazi eredményt, ezért, bármennyire is meg van elégedve Fatavichnevelõi munkájával, nem tanácsolja neki, hogy a német nyelv tanulása, <strong>és</strong> Gedeon miatttovábbra is Pozsonyban maradjon. „Ami a magad Projectumát illeti, én nem javallhatom, merteg<strong>és</strong>zen idõ veszt<strong>és</strong> lesz. Én tudom magamrul, hogy a ki illy idejében kezdi a Német szót,soha bizony czélját el nem éri. Azt sem, hogy egy becsületes diskurzust formálhasson,annyival inkább pennára tehessen valamelly derekas dolgot...Ha az én tanácsomat akarodfogadni, Pünkösd után jöjj le. Én ugyan fél esztendeig mellettem való létedet azért akartam,hogy a Törvények principiumit munkálhattam volna, de ha mindjárt tetszik Prókátorhozmenned, azt sem bánom, adok lovat, <strong>és</strong> ruházattal eltartlak kev<strong>és</strong> költséggel eggyütt a mikívántatni fog, úgy javallom penig, hogy legalább vagy három esztendeig continuáld aPatvariát, hogy ugyanis a prókátorsághoz is kaphass.” 13Fatavich Ferenc megfogadta Ráday Pál tanácsát. Gedeon nevel<strong>és</strong>ét átadta valaki másnak,majd Pozsonyt elhagyva jogi tanulmányokba kezdett. Távozása után Gedeon mellett egymástváltották a különbözõ nevelõk. Egyikük sem bizonyult megfelelõnek. Bél Mátyás 1725.szeptember 20.-án azt írja Ráday Pálnak, hogy fia jelenlegi nevelõje nyomába sem érhetFatavichnak. “Paedagogum Gedeonis nostri, quod adtinet, vix ille vmbram Fatavitschii refert,siue mores suos, siue pueri curam respicio Accedit, quod exlex degat, et nemine quidquamadmonitionis accept praetextendo: Nékem sem Gazdám, sem Rector sem Pap nem parantsol.13 Ráday Pál levelei Fatavich Ferenchez. A Dunamelléki Református Egyházkerület Ráday GyûjteményénekLevéltára. Ráday I. Pál iratai. IV. c./ 2-1. 270/a.sz.


<strong>és</strong>ze ekkor került az Erdélyi Múzeum Egyesület tulajdonába. Kelemen Lajos az anyagrendez<strong>és</strong>e során bukkant rá a nevel<strong>és</strong>rõl szóló munkára, melynek r<strong>és</strong>zletes elemz<strong>és</strong>ére <strong>és</strong>értékel<strong>és</strong>ére még nem került sor.Imre Sándor 1925-ben a Protestáns Szemlében, egy cikkben 18 emlékezett meg a kéziratrólegy évforduló kapcsán, melyben különösen annak, a gyermek Teleki József jellemz<strong>és</strong>érevonatkozó r<strong>és</strong>zeivel foglalkozott. Imre Sándor négy szövegváltozatot ismer. Akkoriban hárompéldány az Erdélyi Múzeum Levéltárában volt, kettõ a Teleki, egy Wesselényi család irataiközt, egy pedig az Akadémia Kézirattárában. Ez a családi könyvtárral együtt 1844-benkerülhetett oda.A kézirat keletkez<strong>és</strong>ének körülményei is érdekesek: Teleki, fiai nevelõjének, a Göttingábak<strong>és</strong>zülõ Szabó Andrásnak írta 1796-ban az útmutatást. Az Erdélyben található, “Tanácsadás agyermeknevel<strong>és</strong> ügyében” címet viselõ kéziratváltozatok tele vannak személyes jellegûutalásokkal.1809-ben Wesselényiné Cserei Ilona tanácsot kér rokonától, Teleki Lászlótól, milyen elvekszerint neveltesse fiát, az akkor 13 éves Wesselényi Miklóst. Teleki elküldte a Tanácsadásmódosított változatát. (Ez található a Wesselényi család iratai között.) “Ami a planumot illeti -írja Cserei Ilonának - én jobbat nem küldhetek a magam meggyõzõd<strong>és</strong>e szerint annál, amelyszerint a magam tulajdon fiú gyermekeimet neveltem. Most azt leiratom, kivévén azon r<strong>és</strong>zétamely egyedül a magam gyermekeire alkalmazható, ahelyett pedig az alkalmazást aNagyságod egyetlen egyére teszem meg.” 19Az Akadémián található kézirat a “A nevel<strong>és</strong>rõl” címet viseli. A 8 ív terjedelmû mûelméleti jellegû, rendszeres nevel<strong>és</strong>- <strong>és</strong> oktatáselmélet magyar nyelven, melyet szerzõjekiadásra szánt. Ennek bizonyítéka a következõ néhány sor a bevezet<strong>és</strong>bõl: “De nem fog talánmás engem megítélni, hogy munkától üres óráimat ezen igen nemes tudománynakmegírásával töltvén, az errõl való gondolataimat Anyai nyelven ezen rövid mukátskámbanHazám fiai jobb r<strong>és</strong>zeknek ítélete alá botsátom.” 20 Hogy a kézirat végül is miért nem jelentmeg nyomtatásban, nem tudjuk, okát csak találgatni lehet. Elég ha az 1793-as cenzúratörvénytkieg<strong>és</strong>zítõ 1796. május 6-i dekrétumra gondolunk, az egyre szigorúbbá váló közl<strong>és</strong>ifeltételekre, vagy egyszerûen arra, hogy Teleki 1796-ban írta a mûvet, egy évvel a magyarjakobinus mozgalom bukása után. (Itt kell megemlítenünk azt a tényt, hogy Teleki Lászlókülföldi tanulmányútja idején (1784-1787) Göttingában ismerkedett meg közelebbrõl a18 Imre Sándor: Gróf Teleki László Tanácsadása nevel<strong>és</strong>rol. Protestáns Szemle. 1925. 603-608.19 Imre Sándor: i.m. 606.20 Teleki László: A nevel<strong>és</strong>rol. [1796] MTAK Kézirattár, Régi s új írók 4-r. 133 sz. 4.f.


szabadkõmûves eszmékkel - bár nevelõjétõl, Cornides Dánieltõl korábban is halhatott ezekrõl- <strong>és</strong> apja határozott tilalma ellenére csatlakozott a társasághoz.)A bevezet<strong>és</strong>ben Teleki beszél a pedagógiának - mint önálló tudománynak - rendkívüliszükségességérõl <strong>és</strong> hasznáról: “A mai megvilágosodott emberi korban minden egyébtudományok a pallérozásnak legfõbb pontjára fel vitettek, <strong>és</strong> ez az emberi nemzetet annyiraszerentséltetõ tudomány azaz a nevel<strong>és</strong>nek mestersége annyira el van hagyva, hogy vagy igenkevesen írtak rolla, vagy akik írtak is, azok is tsak ímmel-, ámmal <strong>és</strong> nem fundamentumosandolgozták ki ezen nevezetes tárgyat.” 21Fájlalja, hogy “a Magyar nemzetnél oly kev<strong>és</strong> betse vagyon ezen tudománynak.” Telekicélja nem pusztán magyar nyelvû, hanem egy eredeti magyar neves <strong>és</strong> oktatáselméletmegírása volt: ”Minekelõtte pedig azon munkához fogtam volna, elolvastam nagy r<strong>és</strong>zét azonnémet <strong>és</strong> Frantzia könyveknek amelyek a nevel<strong>és</strong>rõl szóllanak, de kéntelen vagyokmegvallani, hogy azok közül egy se tett nekem eleget, <strong>és</strong> ezért úgyis gondoltam el magamban,hogy ezen munkában a magam gondolatját kövessem... Ez nem fordítás, hanem Anyainyelvemen originális munka.” 22Rendszert próbált alkotni: ”A nevel<strong>és</strong> mestersége még eddig Systhemaba nem hozatott,ezért bajos systematice rolla írni... Megpróbálom, hátha Systhema alá tudnám hozni. “ 23A továbbiakban körvonalazza a nevel<strong>és</strong> általános elveit. Teleki általános elvnek tartja,hogy a tanulási lehetõséget minden gyermek számára biztosítani kell, tekintet nélkültársadalmi helyzetére, vagyoni állapotára, vallására, Állami kézben levõ szabályozottiskolarendszert kíván, <strong>és</strong> az oktatás magyar nyelvûségét. Az elemi ismeretek mellett aziskolának a jövendõ pályára is fel kell k<strong>és</strong>zítenie a gyermeket. Ez egyben az iskolázásidõtartamának meghosszabbodását is jelenti. A “gazda nevel<strong>és</strong>” a “mesterember nevel<strong>és</strong>” a“kereskedõ nevel<strong>és</strong>” a “provinciális (hivatalnok) nevel<strong>és</strong>” a “katona nevel<strong>és</strong>” <strong>és</strong> a “papinevel<strong>és</strong>” különbözõ iskolatípusokban folyna, speciális program szerint.A nevel<strong>és</strong> célja, hogy a “Hazának <strong>és</strong> a közönséges polgári társaságnak” hasznos tagjáváváljon a gyermek. Egyéni boldogságát találja meg a társadalom érdekében kifejtett közhasznútevékenységben.A szerzõ felosztása szerint a nevel<strong>és</strong> három fõ területe a következõ: Educatio Physica,Educatio Moralis, Scientifica Educatio. A három terület, a testi, erkölcsi <strong>és</strong> értelmi nevel<strong>és</strong>“szorosan egybe van kötve egymással... úgy, ha akármelyik ezek közül negligáltatik, az eg<strong>és</strong>z21 Teleki László: i.m. 5.f.22 Teleki László: i.m. 7.f.23 Teleki László: i.m. 9.f.


nevel<strong>és</strong>ben a nevezetes fogyatkozás kitetszik.” 24 Megjegyzi, hogy “a mi Haza-bélioskoláinkban nagy fogyatkozás, hogy csak az utolsót tartjuk a Nevel<strong>és</strong> objektumának, a másikkettõ pedig eg<strong>és</strong>zen negligálva vagyon.“ 25A továbbiakban Teleki r<strong>és</strong>zletesen ír a testi <strong>és</strong> erkölcsi nevel<strong>és</strong> elveirõl. Nézetei Lockehatását mutatják, akinek mûve nemcsak eredetiben, hanem német <strong>és</strong> francia fordításban ismegvolt apja könyvtárában. A magyar változat, melyet Székely Ádám franciából fordított <strong>és</strong>adott ki 1771-ben, szintén megtalálható Teleki József könyvei között.A kézirat legterjedelmesebb r<strong>és</strong>ze az értelmi nevel<strong>és</strong> kérd<strong>és</strong>einek rendszeres kifejt<strong>és</strong>e. MígLocke az értelmi nevel<strong>és</strong>t az erkölcsi nevel<strong>és</strong> eszközének tekinti, Teleki helyesen ismerte fel,hogy a kettõ egymással összefüggõ, de mégis önálló területe a nevel<strong>és</strong>nek. Az értelmi nevel<strong>és</strong>legfontosabb elve a fokozatosság. A gyermek rendszeres oktatása öt-hat éves korbankezdõdjön. Ekkor már minden gyermek jól beszél az anyanyelvén. Ez alapfeltétele az olvasás<strong>és</strong> írás elsajátításának. Miután a gyermek anyanyelvén már jól ír <strong>és</strong> olvas, gondot kellfordítani az “értelemmel való olvasás <strong>és</strong> írás” képességének kialakítására. Ezután kezdõdhetaz élõ nyelvek tanulása. A nyelvtanulás elengedhetetlen feltétele az anyanyelv“fundamentumos” ismerete. Teleki itt megjegyzi: “Én a magam Nemzetit tisztellem, nemzetinyelvét betsülöm, de mégis távoll vagyok attól, hogy magyar embernek idegen nyelveket nemhelyes tudni.“ 26 Újszerû az a felfogása, hogy a gyermeknek érteni <strong>és</strong> beszélni kell akörnyezetében élõ népek nyelvét, a magyar gyermeknek a román <strong>és</strong> a szlovák nyelvet. Atudományos pályára k<strong>és</strong>zülõknek tökéletesen kell beszélni <strong>és</strong> írni a világnyelveken, németül,angolul, franciául. A “megholt” nyelvek ismerete is lényeges, “de csak a magasabbképzettséget igénylõ pályára k<strong>és</strong>zülõknek.“ 27Érdekes, <strong>és</strong> alapvetõen Rousseau hatását mutatja Telekinek az a nézete, hogy csak anyelvek elsajátíttatása után, tíz-tizenegy éves kor körül kell elkezdeni a tudományok tanulását.A következõ tudományokat kell oktatni: “história, mathesis, metaphisica, phisica, statistica,politica, asthetica, medicina, theologia <strong>és</strong> a testi gyakorlások tudománya”.A tárgyak tartalmára, a “mit tanítsunk” kérd<strong>és</strong>ére nem tér ki, az oktatás módszereitazonban r<strong>és</strong>zletesen tárgyalja a “A Tanításnak <strong>és</strong> tanulásnak Módjáról” címû fejezetben.Érdemes kiemelni az önálló ismeretszerz<strong>és</strong>re nevel<strong>és</strong> elvét. Ezt Teleki “magától valótanulásnak” nevezi. Ezen a területen elsõrendû feladat mai szóhasználattal élve, az “olvasóvánevel<strong>és</strong>”. Az olvasást “a gyermek ne tartsa munkának, hanem gyönyörûségnek. Az24 Teleki László: i.m. 10.f.25 Teleki László: i.m. 16.f.26 Teleki László: i.m. 65.f.27 Teleki László: i.m. 67.f


olvasáshoz való hajlandóságot ha már így megvan, igen könnyû nem tsak fenntartani, hanemnapról-napra tovább is vinni.“ 28 . Az olvasásnak nem pusztán az értelmi, hanem az érzelminevel<strong>és</strong>ben is szerepe lehet. Ezt a gondlatot Teleki így fogalmazza meg: “Vannak olyanrománok, amelyek nem tsak az értelmet, hanem a szívet is fejlesztik.” Azt vallja, hogy agyermeket semmiféle olvasmánytól, még a “vallásellenes” könyvektõl sem szabad eltiltani.Az olvasás engedélyez<strong>és</strong>e <strong>és</strong> megvonása a jutalmazás <strong>és</strong> büntet<strong>és</strong> eszköze lehet.A k<strong>és</strong>õbbiekben a pedagógus személyiségére vonatkozó gondolatait a “Nevellõnektökéletességérõl” cím alatt írja le, majd a mû utolsó r<strong>és</strong>zében pontokba szedve még egyszerösszefoglalja a nevel<strong>és</strong>rõl vallott felfogását.Ha értékelni próbáljuk a mûvet, legfõbb erényeként a rendszerességet emelhetjük ki.Teleki áttekintette a nevel<strong>és</strong> elméletének minden területét, munkáját logikusan, világosanépítette fel; a kézirat tartalmaz néhány valóban eredeti gondolatot <strong>és</strong> új összefügg<strong>és</strong>eket tárfel. Az 1796-ig publikált magyar nyelvû nevel<strong>és</strong>tudományi mûvek közül, tartalmát <strong>és</strong> stílusáttekintve, egyaránt kiemelkedett. Kár, hogy nem jelent meg.Festetics György “Plamum”-a fia nevel<strong>és</strong>érõl (1799)1799. június 5.-én Keszthelyen Festetics György gróf <strong>és</strong> László fia nevelõje Kultsár Istvánaláírt egy iratot, mely “Fiam Nevel<strong>és</strong>ét tárgyazó Planum” címet viseli. A rövid, de rendkívülérdekes, <strong>és</strong> nevel<strong>és</strong>elméleti vonatkozásaiban jelentõs írás érdemes arra, hogy r<strong>és</strong>zletesenfoglalkozzunk vele. Keletkez<strong>és</strong>ének körülményeirõl néhány adat a rendelkez<strong>és</strong>ünkre áll.Festetics György László fiát a hazai <strong>felvilágosodás</strong> idõszakának két jelentõs alakja nevelte.1791. szeptemberétõl 1799. szeptemberéig Péteri Takáts József költõ vezette végig az un.“humanitatis classisokon” az ifjút. A “philosophicus <strong>és</strong> juridicus cursus” elvégz<strong>és</strong>éhez fianevelõjének Kultsár Istvánt szemelte ki Festetics. (Õ korábban az esztergomi katolikusgimnázium tanáraként mûködött, k<strong>és</strong>õbb szerkesztõi, irodalomszervezõi tevékenységével tûntki pályatársai közül.) Mielõtt a hat éves tanulás megkezdõdött volna, az apa egy nevel<strong>és</strong>itervet k<strong>és</strong>zített, amely az ifjú nevel<strong>és</strong>ének minden r<strong>és</strong>zletére kiterjedt.A nevelõ feladatát r<strong>és</strong>zletes szerzõd<strong>és</strong> (contractus) szabályozta. Ennek 3. pontja kimondja:“Hogy a nevel<strong>és</strong> dolgában senkitûl mástul, hanem tsak tõlem fügjen, de ellenben a tõlemkiszabott planumot, mellyet most általv<strong>és</strong>zen, minden engedelmességgel sszorgalmatossággal követni tartozik.” 29 A planum szövege kéziratban maradt ránk. 3028 Teleki László: i.m. 68.f29 A Festetics család iratai. OL. P. 246. 1.cs. 5-9.


Mint a felvilágosodott gondolkodók általában, Festetics a nevel<strong>és</strong> mindhárom területét azerkölcsi, értelmi <strong>és</strong> testi nevel<strong>és</strong>t is fontosnak tartja, azonban különösen nagy jelentõségettulajdonít az erkölcsi nevel<strong>és</strong> kérd<strong>és</strong>einek. “Három rendbéli tárgyok lévén a nevel<strong>és</strong>nek;úgymint a szívbéli gondolkodásnak jó indulatra való hajtása, az elmének hasznos <strong>és</strong> akörnyülállásokhoz alkalmaztatott tudományokkal való megékesít<strong>és</strong>e <strong>és</strong> az eg<strong>és</strong>zségnek rendesélet módjával megtartás; tehát e három tzikkely szerint következendõk az <strong>és</strong>zrevételek.Tudniillik: a szívnek kipallérozása r<strong>és</strong>z szerint elmélked<strong>és</strong>bõl, r<strong>és</strong>z szerint gyakorlásbúl áll:azért e különösen a nevelõtül megkívántatik, hogy practica moralis philosphiát mostani, <strong>és</strong>jövendõbéli státussához képest az ifjúnak írásban tzikkelyekre felosztván ki dolgozza, <strong>és</strong>naprúl-napra az ifjúval megszerettesse, <strong>és</strong> legalább is mindennap fél órát õ vélephilosophállyon, de mivel ez még elengedõ nem volna, ha tsak szóban állana, a közrendbélitársalkodásban megesett hibákat, vagy jó tselekedeteket õ vele <strong>és</strong>zrevetesse, sõt a magafellszánására indulatainak meggyõz<strong>és</strong>ére, szenved<strong>és</strong>re, állhatatosságra, halálnak, fájdalomnak,<strong>és</strong> egyébb rosszaknak megvet<strong>és</strong>ére, az ellenségeknek nagylelkûn való megbotsátásra, a képestakarékosságra, titok megtartására, embereknek való megbötsül<strong>és</strong>ére, szelíd nyájos, de illendõseriositással <strong>és</strong> gravitással temperálva lévõ maga visel<strong>és</strong>ére, dolgosságra, fáradhatatlanszorgalmatosságra, <strong>és</strong> egyébb minden jó erköltsre szoktatni, <strong>és</strong> gyakorolni kelletik.” 31Látható, hogy Festetics az általános erkölcsi értékeket mennyire fontosnak tartja. Emellettnagy súlyt fektet arra is, hogy fia a társadalmi állásából adódó erkölcsi kötelezettségeinek iseleget tudjon majd tenni. A nevelõ feladata, hogy az erkölcs alapvetõ normáira vonatkozóelméleti, filozófiai ismeretekkel lássa el a fiatal grófot, emellett ugyanilyen lényegesnek tartjaFestetics György azt is, hogy fia a jó erkölcsöt “szokja <strong>és</strong> gyakorolja.”Áttérve az értelmi nevel<strong>és</strong> kérd<strong>és</strong>eire Festetics György erre vonatkozóan is r<strong>és</strong>zletesutasításokkal látja el Kultsár Istvánt: “A tudományok meg tanulásában különösen azokatkelletik az ifjúval megszerettetni, a mellyek egy magyarországi birtokos mágnáshoz leginkábbillenek, úgymint hogy a kissebbekrõl kezdjem: illendõ az jó kézi írás akár dictando, akáramúgy szabadon, a nyelveknek pallérozott akár szóbéli kiejt<strong>és</strong>e, fõképpen pedig azoknakírásbeli stilussa, <strong>és</strong> conceptussa, legfõbbek a deák <strong>és</strong> német nyelv, azok után jön frantz, olasz,anglus, a magyart nem emlittem, mert azt úgy is anya tejével b<strong>és</strong>zopta, e mellett jószágimranézve hasznos, ha valamellyest slavica nyelvet is, úgymint horvátul, vagy tótul megtanul;ezekhez képest az egyik legszükségesebb tudománya az ékessen beszéll<strong>és</strong>, vagy a rhetorica30 Közli: Lakatos Vince: Festetics György gróf Planuma fia nevel<strong>és</strong>érõl. Magyar Középiskola, 1910. 225-230.31 Lakatos Vince: i.m. 227.


akár írásban, akár élõszóval légyen, mert a nélkül sem a társalkodásban, sem a nagyobbgyülekezetekben nem boldogul, haszontalan minden tudománya a nélkül, azért szüntelenabban gyakorolni kelletik magát ékessen írott könyveknek olvasásában minden nyelvbenazokból tsinálandó extractusokkal <strong>és</strong> compositiobéli themáknak gyakorlásával, utóbb azarithmetica, mathesis, fõképen a geometria, <strong>és</strong> architectura civilis igen hasznosak, azgeometrica deliatio, <strong>és</strong> rajzolás mestersége mellett, úgy physicának minden r<strong>és</strong>ze, különösenaz agricultura, vagy oeconomia, <strong>és</strong> technologia, sõt a mechanica is, emellett a geographia, ahistoria, statistica, politica, minden cameralis tudományokkal edgyütt az ars rationaria, az jusnaturae, jus publicum universale gentium, jus patrium Hungariae cum historia patriae connexelegszükségesebbek” 32 Mindebbõl világossá válik elõttünk, hogy a felvilágosult gróf atudományoknak milyen széles skáláját tartotta szükségesnek fia számára. Az anyanyelvemellett nemcsak latinul kell jól tudnia a fiúnak, hanem számos modern nyelvet is el kellsajátítania. Hasonlóan Telekihez, Festetics is szükségesnek tartja a német, francia, angol <strong>és</strong>olasz nyelv ismeretét, sõt egy szláv nyelvét is. Úgy mint az erdélyi gróf, õ is azt kívánja, hogyfia a tót (szlovák) nyelvet is tanulja meg.A nyelvek mellett a legfontosabb dolog a retorika, az ékesszólás, melyre FesteticsLászlónak társadalmi helyzetébõl adódóan nagy szüksége lesz. Emellett term<strong>és</strong>zetesen mintfelvilágosult gondolkodó azt vallja a keszthelyi gróf, hogy fiának a matematikát, geometriát,földrajzot, történelmet, épít<strong>és</strong>zetet, mezõgazdaságtant, statisztikát, <strong>és</strong> a jogi tudományokminden ágát ismernie kell, mikor kilép az életbe.Az apa fontosnak tartja, hogy a nevelõ a fiút ne kényszerítse a tanulásra, hanem szerettessemeg vele a tudományokat, <strong>és</strong> k<strong>és</strong>ztesse arra, hogy a tananyagon kívül olvasással is kieg<strong>és</strong>zítseismereteit.A testi nevel<strong>és</strong>rõl szólva a következõ irányelveket adja Festetics György: “ Az eg<strong>és</strong>zségérenézze amennyire lehet a term<strong>és</strong>zetes, minden pompátúl, kényességtûl, <strong>és</strong> nyalánkságtúleltávoztatott étel táplálván, eszes, realis disinteressatus orvosoknak tanátsával élvén, sokszabad levegõ égen mértékletes testi gyakorlásokban foglalni kelletik az ifjút, azért a lovaglásrecommendáltatik, a diaetetica regulákkal szükséges megismértetni az ifjút, hogy a puhaságot<strong>és</strong> kényeztet<strong>és</strong>t kerüllye, férfiú ember legyen, <strong>és</strong> a teste által lelkén ne hadgyon erõt venni” 33Nem feledkezik meg arról, sem, hogy a nevelõtõl megkívánt feledatokat <strong>és</strong> tulajdonságokatpontokba szedje. Megkívánja, hogy Kultsár teljes idejét <strong>és</strong> képességeit az ifjú grófnevel<strong>és</strong>ének szentelje; a kikötött hat esztendõ alatt ne házasodjék meg. Felhívja a figyelmet a32 Lakatos Vince: i.m. 228.33 Lakatos Vince: i.m. 228.


nevelõk által sokszor elkövetett hibákra, <strong>és</strong> reméli, hogy ezeket elkerüli. “A nevelõknekközönségessen szokott hibáit elõl nem hozom, úgymint hogy azok az iffiakat magukraszokták hagyni, <strong>és</strong> mindenkor másokban foglalatoskodnak, hogy magok indulattyoknak igennagy szabadságot hagynak, <strong>és</strong> így az iffiak azzal indulatosságot, haragot, vagy egyébbvétkeket úgy magokba szoktak szívni, hogy tsak az ifjúra kellessék tekinteni, ha a nevelõinekhibáit, valamint egy tükörbe az ember meg akarja szemlélni, elõl nem hozom tehát azillyeneket, mivel olly bizodalommal vagyok, hogy egy ollyan úri személyre szert tettem,akiben bizodalmamat helyheztetvén reménylhetem, hogy ezen egynéhány esztendõt úgy felfogja a fiam nevel<strong>és</strong>ére szánni, hogy fiamból a hazának egy érdemes tagot szerezvén, az énháládatosságom legyen a megígért honorarium felett is különös renumerátiokat adni.” 34Mindezekbõl jól látható, hogy a gróf sokoldalú, harmonikus fejleszt<strong>és</strong>t, képz<strong>és</strong>t kívántgyermekének, akibõl a haza számára hasznos polgárt kívánt neveltetni.Teleki József gondolatai gyermekei nevel<strong>és</strong>érõl (a 19. század elsõ évtizedébõl)Az Erdélyi Muzéum címû folyóirat 1817. évfolyamában (X. füzet) jelent meg“Gyermekeim nevel<strong>és</strong>érõl való gondolataim” címmel Teleki Józsefnek (1777-1817) - azelõbbiekben említett Teleki László öccsének - nevel<strong>és</strong>i tervezete, 35 melyet a folyóiratszerkesztõje, Döbrentei Gábor a kéziratból adott ki röviddel a szerzõ halála után. A kéziratotvalószínûleg Teleki József két idõsebb fiának, a gyermekkorukban elhunyt Istvánnak <strong>és</strong>Károlynak nevelõje bocsátotta a folyóirat szerkesztõségének rendelkez<strong>és</strong>ére. A tervezetben -hasonlóan a többi - a nemesi magánnevel<strong>és</strong> jegyében fogant íráshoz - megtalálható a korszakminden fontosabb <strong>pedagógiai</strong> célkitûz<strong>és</strong>e. Az utasítás rendszerességével <strong>és</strong> logikusfelépít<strong>és</strong>ével emelkedik ki a hasonló írások sorából.A szerzõ ismerte kora jelentõs <strong>pedagógiai</strong> mûveit. Hivatkozik Saltzmann <strong>és</strong> Tissot <strong>és</strong>Niemeyer munkáira, <strong>és</strong> bizonyosan ismerte Campe <strong>és</strong> Trapp valamint a francia felvilágosultgondolkodók nevel<strong>és</strong>sel foglakozó írásait is.Teleki József felismerte, hogy a nevel<strong>és</strong>i elveket csakis a nevel<strong>és</strong> céljából levezetve lehetmeghatározni. A nevel<strong>és</strong> célja szerinte az, hogy “1. eg<strong>és</strong>zséges, ép: 2. jó keresztyén: 3. jóerkölcsû: 4. tanult; 5. kellemes társaságú; 6. jó polgárokat; 7. engedelmes, jó fiakat, jó34 Lakatos Vince: i.m. 229.35 Gyermekeim nevel<strong>és</strong>érõl való gondolataim. (írta a Nevelõ utasításául néhai Gróf Teleki Jósef). ErdélyiMuzéum, 1817. X. 181-190.


férjeket, jó apákat, jó atyafiakat, jó háztartó gazdákat” 36 neveljünk. Teleki ebbõl afelvilágosult nevel<strong>és</strong>i célmeghatározásból vezeti le azokat a nevel<strong>és</strong>i elveket, amelyek szerintgyermekeit nevelni kívánja. A kor nevel<strong>és</strong>i <strong>eszméi</strong>re jellemzõ, hogy elsõként a testi nevel<strong>és</strong>ttárgyalja, melyet alapként tart számon, erre épül - felfogása szerint - a nevel<strong>és</strong> többi területe.R<strong>és</strong>zletesen elemzi a testi épség fenntartásának módjait, a gyermekek jó táplálkozását,ruházkodását, az alvás mennyiségét. Kiemeli a mozgás, a testedz<strong>és</strong> jelentõségét <strong>és</strong> a játékszerepét. Arra is kitér, hogy betegség esetén szakszerû orvosi kezel<strong>és</strong>re van szükség.“Mértékletes étel ital <strong>és</strong> illendõ mozgás által ki kell eszközölni, hogy eg<strong>és</strong>ségek jó, álmok amennyiben lehet méjj <strong>és</strong> csendes légyen; az ágyok ne légyen puha meleg, a köntösök nelégyen se szûk se szerfelett meleg. Meg nem kell engedni, hogy ébren ágyban heverjenek, abetegség idejét kivéve.... Arra ugyan csak közönségesen minden gyermekre nézve ügyeljen aNevelõ hogy a gyermekek tisztán, jó ízûn k<strong>és</strong>zült <strong>és</strong> tápláló eledelekkel éljenek, hogysokfélét, sok édest, mohon ne egyenek, magokat meg ne terheljék, a szokott reggelin, ebéden,vacsorán, <strong>és</strong> ha kívánják osonyán kívül semmit se egyenek...Ha a lehetõ legnagyobb vigyázatmellett a gyermekek vagy megbetegszenek,...azt az Orvos közbejövetelével annakrendszabása szerént, minden halogatás nélkül, <strong>és</strong> mindjárt kezdetében eg<strong>és</strong>z pontossággal kellgyógyítani.“ 37Az erkölcsi nevel<strong>és</strong> elveinek kifejt<strong>és</strong>e során Teleki abból indul ki, hogy a gyermekeredendõen erkölcsös <strong>és</strong> jó, a nevelõ feladata “a szívnek <strong>és</strong> a léleknek mentõl tökéletesebbmívelõd<strong>és</strong>ét minden jó indulatok érz<strong>és</strong>ét, a helytelenek megzabolázását, <strong>és</strong> a valóságos jócselekedetek gyakorlását.” 38 elõsegíteni. Ki kell fejleszteni a gyermekben az érzékenységet, akönyörületességet, az indulatokon való uralkodni tudást, a megelégedettséget.Az értelmi nevel<strong>és</strong>t is fontos területnek tartja Teleki József, melyre különös tekintettel kellfigyelnie a nevelõnek. A szerzõ felismeri, hogy “a gyermek tehetségihez képest” kell atudományok rendjét kiszabni. Ez azt jelenti, hogy a tanítás során figyelembe kell venni atanuló egyéni adottságait, hajlamait, ehhez kell igazítani a tantervet, vagyis a tanulási“systhemát”. A különbözõ tudományok közül Teleki azokat r<strong>és</strong>zesíti elõnyben, melyek azítéletet élesítik: ilyennek tartja például a filozófiát <strong>és</strong> a matematikát. “A tudományok közöttazokkal töltsön több idõt, mellyek az ítéletet élesítik, <strong>és</strong> a mellyek annál fogva a többtudományokba nagyobb haszonnal való elõmenetelre segítségül vagynak, mellyekben agyermek maga privát szorgalmatossága által más segítsége nélkül jól elé nem haladhat,36 Teleki József: i.m. 181.37 Teleki József: i.m. 182-183.38 Teleki József: i.m. 185.


millyenek nevezetesebben a' Philosophia, Mathesis <strong>és</strong> Litteratura.” 39 Fokonként kell haladni atanulásban a könnyebbtõl a nehezebb felé, lassan <strong>és</strong> alaposan kell mindent megtanulni.Nagyon lényeges eleme a nevel<strong>és</strong>nek, hogy a nevelõ felébressze a gyermekben a tanulásszeretetét. “Légyen kedve a tanuláshoz úgy hogy nem tsak kötelességbõl, hanem valóságostanuláshoz való szeretetbõl tanuljon eg<strong>és</strong>z szorgalmatossággal, némelykor azon órában ismellyek idõ tölt<strong>és</strong>ére vagynak rendelve. Ebben sokat tehet a tanittásbeli kellem, a nehezebb <strong>és</strong>könnyebb tudományoknak jó elegyít<strong>és</strong>e, a gyermek tehetségéhez képest a tudományokrendjének kiszabása, <strong>és</strong> annak a meggyõzõd<strong>és</strong>nek a gyermekben való felgerjeszt<strong>és</strong>e, hogy atanulás által Szülõinek <strong>és</strong> Nevelõinek kedveket megnyeri, magát a Haza érdemes polgáráváformálja s hogy azon tudományok is, mellyekhez talám kevesebb kedve vagyon, az õ elmebelikifejtõd<strong>és</strong>ére szükségesek.” 40A tanító inkább jutalmazzon <strong>és</strong> dicsérjen, de azért büntessen is, ha szükség van rá hirdeti atervezet.Jó polgár <strong>és</strong> jó hazafi Teleki József szerint úgy lehet a gyermekbõl, ha korán megtanuljahazája iránti kötelezettségeit. Felfogásán a korabeli nemesi patriotizmus hatása figyelhetõmeg, de ez kieg<strong>és</strong>zül a más népek iránti toleráns, humánus felfogással. Legfontosabbnak azanyanyelv alapos ismeretét, a nemzet szokásainak, öltözetének tiszteletben tartását tartja, deanélkül “hogy más Nemzeteket, azoknak szokásaikat megvessék, sõt igyekezzenek azoktólami hasznos, a magok nemzeti tökélletesít<strong>és</strong>ére fordítani.” 41Görög Demeter egy Habsburg fõherceg nevel<strong>és</strong>érõl (1809)A fõúri magánnevel<strong>és</strong>nek egy különösen érdekes német nyelvû kéziratos dokumentuma isránk maradt. 42 A mû azért különösen becses darabja <strong>felvilágosodás</strong> kori pedagógiaelméletiirodalmunknak, mert szerzõje, Görög Demeter jelentõs szerepet játszott a korszak magyarnyelvû sajtójának megteremt<strong>és</strong>ében, <strong>és</strong> sokat tett az irodalom <strong>és</strong> a tudomány ügyéért is.Udvari fõnevelõként 1809-ben nyújtotta be a császárnak a tudományos alapossággalmegszerkesztett 138 lap terjedelmû nevel<strong>és</strong>i tervét.39 Teleki József: i.m. 187.40 Teleki József: i.m. 186-187.41 Teleki József: i.m. 189.42 Erziehungs - und Unterrichtsplan für Seine Kais. König. Hoheit den durcht. Erzherzog Franz Karl aus demJahre 1809. (138 Seiten) Wien. Haus -, Hof und Staatsarchiv, Familienkarten.


A r<strong>és</strong>zletes, tíz évre szóló nevel<strong>és</strong>i rendszer <strong>és</strong> tanterv a fõherceg, Ferenc Károly számárak<strong>és</strong>zült. Mielõtt a mû elemz<strong>és</strong>éhez kezdenénk, néhány szót kell ejtenünk Görög Demeterrõl 43<strong>és</strong> arról az útról, mely az udvari fõnevelõi cím elnyer<strong>és</strong>éig vezetett.Görög 1760-ban született Hajdúdorogon. Apja a város szenátora volt. TanulmányaitDebrecenben <strong>és</strong> Ungváron végezte, majd 1779-ben Nagyváradon bölcseletet, k<strong>és</strong>õbb a budai<strong>és</strong> a bécsi egyetemen jogot hallgatott. Miután tanulmányait befejezte, a Kolonits családhozkerült nevelõnek. Bécsi évei alatt Görög kapcsolatba került a bécsi irodalmi körökkel: BárócziSándorral, Révaival, Igaz Sámuellel, Kármánnal, valamint a Bécsben élõ fõnemesektitkáraival, nevelõivel, orvosaival <strong>és</strong> általuk egyes Habsburg ellenes fõurakkal is. 1789-benmegindította a Hadi <strong>és</strong> Más Nevezetes Történetek címû magyar nyelvû újságot KerekesSámuellel. A lap munkatársai között ott volt Hajnóczy József is. Görögék újságja <strong>és</strong> társaságamögött fõnemesek is álltak, Széchényi Ferenc, Festetics György <strong>és</strong> Teleki Sámuel. Õkanyagilag is támogatták a lapot. A Hadi <strong>és</strong> Más Nevezetes Történetek, <strong>és</strong> folytatása a bécsiMagyar Hírmondó sikeres <strong>és</strong> népszerû periodikák voltak.Görög Demeter újságírói tevékenysége mellett nevelõi munkásságát is tovább folytatta.1795-ig a Kollonits családnál mûködött, majd az Eszterházyakhoz került, mint Eszterházy Pálnevelõje. Görögrõl, a nevelõrõl Eszterházy Pál így emlékezett meg: “Görög a becsületembere volt, eltelve a vágytól, hogy jót alkothasson. Nemes szív, tele hazafisággal... Hiszem,hogy sok szeretet <strong>és</strong> hajlandóság volt benne irántam is, különösen azonban hazája iránt” 44Görög 1802 végén új megbízást kapott, melynek következtében el kellett hagynia azEszterházyakat. Márton Józsefnek (Görög barátjának <strong>és</strong> a lap munkatársának) Aradra, MandikAndrás iskolaigazgatóhoz intézett levele (1802.november 2.) a legelsõ híradás a magasuralkodói dönt<strong>és</strong>rõl. “A napokban meg kell válnunk Görög kedves Társunktól, a kit Õ Felségea Korona Örökös Hertzeg nevelõjévé méltóztatott kinevezni: mind az által annál inkábbreménylhetjük a Haza javára intézett jó tzéljainak szerents<strong>és</strong> elõmenetelét; hogy az egekkegyelmesen tekintvén Hazánkra, Magyar Hazafi nevelheti jövendõ Királyunkat.” 45 Így tehátGörög Demeter a Hofburg lakója lett. 1803-1824-ig huszonegy évet töltött az udvarnál.Nagyon nehéz magyarázatot adni arra, hogyan <strong>és</strong> miért került Görög erre a magas posztra.Az egyik legfeltûnõbb az, hogy Görög Demeter politikai meggyõzõd<strong>és</strong>e valósággal kizárná43 Görög Demeter életérol <strong>és</strong> tevékenységérol tájékoztat: Márton József: Görög Demeter ts. k. udvari k. foneveloéletírása. Bécs, 1834. 36.; Kállai Ferenc: Emlékbeszéd Görög Demeter felett . M. Tudós Társ. Évk. 2. köt. 1832-34. Buda, 1835. 179.; Kókay György: (Görög Demeter publicisztikai <strong>és</strong> irodalomszervezõi tevékenysége). in.:K.Gy: A magyar hírlap- <strong>és</strong> folyóiratirodalom kezdetei Bp., 1970. 325-378. Mikó Pálné: Marseillaise <strong>és</strong>Gotterhalte Bp., 1986. 39-71.44 Közli: Mikó Pálné.: i.m 45.45 Közli: Mikó Pálné.: i.m 47.


kinevez<strong>és</strong>ét. Ismeretes, hogy Görögöt a <strong>felvilágosodás</strong>, a jozefinizmus eszményei hatják át.Hosszú évek óta élvezi a fõnemesi hazafias ellenzék képviselõinek rokonszenvét. Jól ismerititkáraikat, nevelõiket, azok köréhez fûzi a kölcsönös nézetazonosság. Ott találjuk mögötte,lapja <strong>és</strong> barátai mögött a Széchényi, a Festetics, a Ráday, az Orczy, a Teleki család tagjait. Õktámogatják - anyagilag is - Görög irodalomszervezõ, nyelvmûvelõ törekv<strong>és</strong>eit, õk nyújtanaksegítség a Magyar Átlás megjelentet<strong>és</strong>éhez, a lapban kiírt pályázatok díjaihoz. Görög lakásána fiatal költõk <strong>és</strong> írók találkoznak. A közép- <strong>és</strong> kisnemesség demokratikus szellemûértelmiségi elitje nála, mint valamely politikai irodalmi körben vitatja meg a franciaforradalom híreit, jakobinusok <strong>és</strong> szabadkõmûvesek nézeteit. A szerkesztõség titkára,Hajnóczy József, a francia forradalom feltétlen híve. Õ szerkeszti a lap ide vonatkozóhíranyagát, az udvar õt tartja az egyik legveszélyesebb ellenségnek. Görögékben azanyanyelvet <strong>és</strong> a nemzeti mûvelõd<strong>és</strong>t szolgáló tenni vágyás kapcsolódik össze a<strong>felvilágosodás</strong> ügyével.Ha tehát valakinek ilyen egyértelmûek a politikai nézetei, <strong>és</strong> ismert ellenzékiekbõl áll abaráti köre, akkor jóformán érthetetlen, hogyan is kaphatta meg ezt a bizalmi állást.Különösen akkor, ha - mint tudjuk - Görög soha nem tagadta politikai nézeteit. A dönt<strong>és</strong> okátcsak feltételezhetjük. Valószínûtlen, hogy a császár ne lett volna tisztában az új nevelõpolitikai nézeteivel. Talán arra gondolt, hogy a császári udvarban, az állandó ellenõrz<strong>és</strong>mellett a nevelõ semmit sem tehet az uralkodó szándékainak ellenében. Ami az új nevelõmellett szólt, az széleskörû tudása, <strong>pedagógiai</strong> képességei, becsületessége, megbízhatósága, <strong>és</strong>számos egyéb kiváló tulajdonsága.A Görög elõször Józsefet, majd a kisfiú korai halála után rövid ideig Ferdinándot, végülFerenc Károly fõherceget nevelte.A már említett, 1809-bõl származó nevel<strong>és</strong>i tervezet 46 híven tükrözi a szerzõ mélypedagógiaelméleti tudását, a kor ilyen irányú szakirodalmának alapos ismeretét.A tervezet három egységre tagolódik. A nevel<strong>és</strong> három területe szerint Görög r<strong>és</strong>zletesen íraz értelmi nevel<strong>és</strong>rõl, az érzelmi-erkölcsi nevel<strong>és</strong>rõl <strong>és</strong> a testi nevel<strong>és</strong>rõl.Az elsõ r<strong>és</strong>z az elsajátítandó tananyagot <strong>és</strong> ismeretköröket tartalmazza. Görög a beszéd- <strong>és</strong>írásk<strong>és</strong>zség kifejleszt<strong>és</strong>ét teszi az elsõ helyre. Szükséges, hogy 16 éves korára a Fenség képeslegyen “magát helyesen, pontosan, tisztán <strong>és</strong> kellemmel kifejezni”, méghozzá idegennyelveken is (latin, francia, olasz, magyar <strong>és</strong> cseh).46 Görög kéziratát elemzi: Mikó Pálné: Zum Blindis des Demetrius von Görög. Acta Literaria ScientiarumHungariae. 1986. 175-197.


Ugyanilyen fontosságúak a term<strong>és</strong>zettudományok is, a mennyiségtan, a fizika, a kémia aterm<strong>és</strong>zetrajz, ipari ismeretek, mezõgazdaság, kézmûvesség, kereskedelem. Ezután “azemberrõl szóló” nélkülözhetetlen alapismereteket ajánlja (biológia <strong>és</strong> eg<strong>és</strong>zségtani tudnivalók,ezen felül az emberi jellem <strong>és</strong> a társadalom tárgyköre). Nem feledkezik meg etantárgyfelosztás az ékesszólás <strong>és</strong> a stílus mûv<strong>és</strong>zetérõl sem. Fontos továbbá az irodalommal,rajzolással <strong>és</strong> zenével való foglalkozás, végezetül pedig a statisztikai földrajz <strong>és</strong> avilágtörténet.Ilyen elõk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong> után, ezekre a megalapozott ismeretekre építhetõ a fõherceg magasabbszintû képz<strong>és</strong>e, beleértve a politikai <strong>és</strong> katonai tudományokat. Azt az elvet szögezi le Görög,hogy a tananyagot szelektálni kell. Csak az szerepeljen benne, amit valóban érdemes tudni,ami valóban hasznos. Ebben a megállapításban Locke elvei tükrözõdnek.Az oktatás módszerérõl szólva hangsúlyozza: ”az öntevékeny figyelem a magasabbk<strong>és</strong>zségek forrása.” Növendéke aktivitását kívánja felhasználni, erre akar mindig építeni, <strong>és</strong>ahogy a gyermek idõsebb lesz, egyre inkább. Azért kell felkelteni a gyermek érdeklõd<strong>és</strong>étbizonyos dolgok iránt, hogy azután megfelelõ irányítás mellett õ maga is tudjon önállóanismereteket szerezni, véleményt alkotni.Görög <strong>pedagógiai</strong> tervezetében lényeges szerepe van az erkölcsi nevel<strong>és</strong>nek. Mint alegtöbb felvilágosult gondolkodó, õ is nemes emberi tulajdonságok kifejleszt<strong>és</strong>ét tartjafontosnak. Ezek: a felebaráti szeretet, embertársaink iránti tisztelet, igazságosság, egyenesség,mértékletesség, határozottság, r<strong>és</strong>zvét. Nem feledkezik meg a külsõ tulajdonságokfontosságáról sem, ami egy leendõ uralkodónál rendkívül lényeges.A testi nevel<strong>és</strong> elveirõl is r<strong>és</strong>zletesen ír Görög. Ebben a r<strong>és</strong>zben Locke, Rousseau <strong>és</strong> afilantropisták nézetei tükrözõdnek. A nevel<strong>és</strong> sikerének alapja az, hogy a gyermek eg<strong>és</strong>zségeslegyen. Ezért edzeni, erõsíteni kell fokozatosan <strong>és</strong> folyamatosan. Az eg<strong>és</strong>zséges életmódrólszólva ír a helyes, mértékletes táplálkozásról, az alvásról, a helyes életritmusról. Felismeri asportok, a vívás, úszás, lovaglás jelentõségét a gyermek eg<strong>és</strong>zséges fejlõd<strong>és</strong>ében.Az itt röviden felvázolt nevel<strong>és</strong>i elvek a gyakorlatban is megvalósultak Ferenc Károlynevel<strong>és</strong>e során. Az ifjúnak a császári apához szóló levelei híven tükrözik a nevelõ befolyását.A tanítvány házasságköt<strong>és</strong>ének évében búcsúzik el Görög az udvartól 1824-ben. Életeutolsó szakaszában birtokán él <strong>és</strong> gazdálkodik. “A nevelõk s egy haza dísze” hunyt el 1833-ban, - így emlékezik meg róla Márton József. Hogy Görög a hazáját szolgálta nevel<strong>és</strong>ben elértszemélyes sikereivel (a nevel<strong>és</strong> fogalmába beleértve az újságírást is), azt nemcsak MártonJózsef látta meg benne. Példaképpé lett olvasói, tanítványai, munkatársai <strong>és</strong> barátai elõtt.*


Ha végigtekintünk az elõbbiekben elemzett nevel<strong>és</strong>i tervezeteken, világossá válik elõttünk,hogy fõuraink közül sokak nevel<strong>és</strong>e folyt a <strong>felvilágosodás</strong> <strong>pedagógiai</strong> <strong>eszméi</strong>nek szellemében.A tervezetek szerzõi jól ismerték <strong>és</strong> magukévá tették a Locke, Rousseau, Pestalozzi, Campe<strong>és</strong> mások nevével fémjelzett elveket, <strong>és</strong> ezeket követték gyermekeik neveltet<strong>és</strong>e során.

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!