A szamossályi református egyház története születésétől 1849-ig

Fogarassy ZoltánA szamossályi református egyház történeteszületésétől 1849-ighelytörténeti pályázatDebrecen, 2009

4, Minden nyomáson van 2 parochiális szántóföld, melyet 2-szer megszántanak, és a lelkészbúzájával bevetnek.5, Használ egy kertet a Nagykerten.6, Halotti prédikálásért 1 forint., keresztelésért 1 tyúk s egy kenyér, esketésért, ha paraszt, 1 forint.,ha nemes, amint megegyeznek. (későbbi kéz: ha háznál, 1 tallér)7, A pátyodi ekklézsiához Gyáni Györgyné által hagyományozott féltelek 9 db. szántófölddel, mígvalami vérrokon kiváltja, mikor is árán úrasztali készletek szerzendők.8, Az özvegyek adnak 5 sing vásznat, melynek egyharmada a tanítóé. 111707-ben még Sályi filiája a pátyodi református gyülekezet, amely 1709-17 közt pusztul el végleg,a pestis, majd az utolsó tatárjárás következtében.1713-ban ordinálják lelkészét, Matolcsi Istvánt 12 , aki hihetőleg 1723-ig szolgál a faluban.1715-ben Majos Eszter egy úrasztali terítőt, 1716-ban Orbán Kata asszony egy kenyértakaró kendőtkészít az egyháznak.1720-ban az egri püspök visszaköveteli a sályi templomot. Időről időre azokat a templomokatkövetelték vissza a katolikusok, amelyekről bizonyítható volt, hogy már a reformáció elterjedéseelőtt is fennálltak. Az egri püspök már korábban, 1700. február 18-án, az esztergomi érsekhez írtlevelében többek közt a sályi templomot is olyannak említi, mely most a kálvinisták fennhatóságaalatt van 13 .1724-43 Almási János lelkész.1727-ben az egyházmegyei jegyzőkönyv ˝florens ecclesia˝-nak nevezi a sályi egyházat, atemplomépítésben tanúsított buzgalma miatt. Szatmár megye már az 1726. augusztus 21-i, csengerigyűlésén foglalkozott a sályi templom építésével, és segítségnyújtásképpen úgy határozott, hogy afalu 8 forintnyi tartozását elengedi.1729 Erdőhegyi Miklós és felesége, Erzsébet asszony egy kendőt ajándékoz az egyháznak.11 Kiss K. : A szatmári ref. Egyházmegye története12 Bár Barcsa J. : A Tiszántúli Református Egyházkerület története I k.-e biharsályi lelkészként hozza, az általa ishivatkozott egyházkerületi jegyzőkv.-i bejegyzés csak a helység nevét tartalmazza – Sályi – nem utal annak sem polgárisem egyházi igazgatási hovatartozására sem. Mindemellett a Bihar vármegyei Sályi a középkorban és a török hódoltságutáni újratelepülését követően is a váradi káptalan birtoka, s mint ilyen, kevéssé valószínű, hogy ott református lelkészműködött volna a XVIII. Sz. elején. Kiss a következő településekről ismeri: 1707 gyarmati rektor, 1723-27 nábrádilelkész, 1727 egyházmegyei ülnök, 1730-35 kisari, 1735-40 mándi, 1740-42 szamosújlaki pap, meghalt 1743-ban. Ezszintén szatmári egyházmegyei működése mellett szól.13 Ld. A 10. sz. lábjegyzetet.4

1730 Igó főesperes elmozdítása, Almási levélben védi, s az ellene támadók megbüntetésétszorgalmazza. 14Ugyanebben az évben a lelkész tanú egy boszorkányperben.Valamikor az 1734-es bodrogkeresztúri zsinat után gondnokot válasz az egyház, presbitériumfelállítása, valószínű később történik.1735-ben, a hermánszegiek kérésére, a vizitáció beleegyezik, hogy falujuk Jánktól elváljon és Sályifiliája legyen, de a források szerint ezután is Jánkhoz tartozik a település.1736 Erdőhegyi Zsigmond exkommunikálása, mivel eklézsiát követni nem akar.1743 Almási János meghal pestisben, a templomban temetik el.1744-47 Szatmári Sámuel a lelkész, őt 1746-ban minden ismert ok nélkül el akarja bocsátani azegyház, de a vizitáció nem engedi.Az 1744-es vizitáció egy két férjű asszonyt a világi hatóság kezére ad, s a konzisztóriumot bízzameg, döntse el melyik férjéé legyen. Ugyanekkor exkommunikálnak egy 60 éves férfit, mert azfiatal feleségétől született gyermekét nem ismerte el sajátjának.1746 Dombrády Jánost exkommunikálják, mert az egyház földjét elfoglalta. Exkommunikálnakmég 40 templomkerülő embert.1747-49 Kecskeméti István lelkész.A sályi református egyház élete 1749 és 1849 között1749-68 lelkésze Gáti János 15 , ki ellen 1766-ban hosszú prédikáció miatt panaszkodnak. Szolgálataalatt készül a templom egyik harangja, 1766-ban.A sályi ref. egyház meglévő anyakönyveinek első bejegyzése 1765-ből való. 16A halálozások okairól csak a XIX. sz. 30-as éveitől szólnak a bejegyzések, ez előtt csak azújszülöttek halálozásait jelölik meg külön.Ahogy Bartha Mór is megjegyzi 17 , és az anyakönyvekből is kitűnik, a falu soha nem szenvedettjelentősnek mondható veszteségeket emberéletben, sem járványos betegségek sem természeticsapások következtében. 1814 Kiss. K.: i. m.15 1764-ben, sályi szolgálata alatt nemeslevelet kap – lásd: Szinyei József :Magyar írók16 házasságkötés, az első születés 1773-ból, az első halálozás 1786-ból17 Bartha M.: i. m., 107.p.18 Árvízről a korszakban csak 1840-ből szól a jegyzőkön6yv, akkor is csak a tanítás szünetelése okán5

A XVIII.-XIX.sz. fordulóján több évben is igen nagy a csecsemőhalandóság.( pl. 1794, 1799, 1800,1819 )Kiugróan magas a halottak száma 1831-ben, ekkor ˝epekórság˝ pusztít a faluban, és az átlagosnakmondható 20 halálozás helyett 60 halott van.A kolera 1837-ben újra feltűnik Sályiban, ekkor azonban a halottak száma nem jelentős.1842-ben a 25 születés mellett 58 halálozás történik, ezek jelentős része himlő miatt.Sályi népességi adatai 1785-1849 közöttév születés házasság halálozás1785 21 11786 18 3 101787 22 4 311788 24 9 211789 28 4 101790 17 3 151791 33 8 91792 30 9 101793 31 3 101794 26 9 221795 28 5 111796 24 9 61797 31 8 101798 29 6 71799 33 6 391800 26 12 201801 39 14 141802 34 5 141803 27 6 191804 33 6 151805 30 6 171806 20 8 261807 20 13 341808 25 4 231809 36 6 171810 17 11 171811 28 5 221812 33 11 271813 34 10 361814 25 8 161815 31 9 131816 26 4 211817 - 4 -1818 22 14 246

év születés Házasság halálozás1819 24 8 301820 24 8 211821 28 17 141822 21 7 221823 39 10 221824 30 6 171825 30 8 131826 26 6 211827 24 13 151828 23 6 101829 41 11 161830 23 2 191831 25 7 601832 22 7 191833 27 9 141834 30 2 411835 27 9 161836 25 7 271837 26 5 81838 27 8 71839 35 7 251840 29 9 191841 30 9 211842 25 5 581843 23 12 171844 31 15 261845 28 8 241846 32 4 341847 26 10 301848 32 12 301849 30 8 28A sályi egyház jegyzőkönyveit 1796-tól vezetik, bár az első kötetben, másolatban, az 1767-esvizitációról is találhatók feljegyzések.Előtte, 1769-ben annyit jegyez meg a jegyzőkönyv, hogy az ekklézsia ládáját a templombanőrizzék, annak kulcsa egy „authentica persona”-nál legyen. A ládát felnyitni az egyházfijelenlétében lehet. Az egyházközség ládáját az 1786. január 29-n tartott egyháztanácsi gyűlésrendeli átteni a lelkészlakba, a kulcs őrzését pedig a kurátorra bízza.Erre, a valószínűleg első szélesebb körű egyházi gyűlésre Domahidy Ferencnél került sor,összehívásának oka az „ekklézsia hibáinak kijavítása” volt. Ugyanitt megszüntetik a halottért valóesti harangozás szokását és azt a másnap esti harangozás előtt egy órával rendelik megtartani.7

Kurátor és konzisztórium választása 1777-ben, szent Iván havának 7. napján történik először. A 2kurátor mellé 10 konzisztoriális személyt (presbitert) választanak. A konzisztórium névsora először1777-ből ismert. A konzisztóriumnak, felállása után legelső feladatai közé tartozott a lelkésztermészetbeni fizetése körüli hanyagság felszámolása, annak pontos beszolgáltatását rendeli el. Azegyházfi kötelességévé teszik a lelkész és a tanító állandó látogatását, panaszaik jelentését azegyháztanácsnak. Rendet kellett teremteni a gyülekezet tagjainak a szent szolgálatok alattimagaviselete körül is. A templomban veszekedőkre, verekedőkre, székválogatókra 25 pálca vagy nőesetén korbács várt a deresen. A nemesek a verést 3 forinttal válthatták meg.A főkurátor évenkénti számadással tartozott a konzisztórium felé.Kurátorok:1777 Domahidy István /?/1787 Domahidy László /?/1788 Gacsályi Zsigmond1792 Balla András1794 Balla András, Bíró Mihály, vicecurátor Zombor István1795 Domahidy László, Cséke György1798 Balla László, egyházfi Móré István1799 Barla András1800 Szigethy Zsigmond1801 Fogarassi János, egyházfi Vadász József1802 Horváth István1803 Domahidy László1806 Fogarassi János1807 Isaák Gáspár, Balla Sándor1809 Fogarassi János1812 Kolláth Albert1815 Majos Ádám1817-18 Bíró Mihály1820-22 Csaholyi Zsigmond1822-24 Bada László1824-33 Horváth Ádám1834-36 Sulyok Gedeon1836-38 Domahidy András8

1838-44 Majos Ádám1842 Balla István1844-46 Kolláth József1846 Domahidy András1847-51 Sulyok Ádám, helyettese, míg ő az erdélyi hadjáratban van, Szilágyi JózsefÁlljon itt azon pár évből, melyből ismert, a konzisztórium teljes névsora:1777: Domahidy István, Gacsályi Zsigmond, Bíró Péter, Kollát Ferenc, Balla András, Zsigmond ésMárton, Magyar Ferenc, Horváth József, Borbély György, Kőtő Mihály1787: Domahidy László és Zsigmond, Sulyok László, Majos József, Gacsályi Zsigmond, BíróPéter, Balla Zsigmond és Márton, Kollát Albert, Simon György, Csokai György, Badar András,Vadász János, Nagy Ferenc, Czine János1794: Bíró Mihály, Majos József, ifj. Sulyok Sándor, Kollát Albert, Csokai György, Balla András,Cséke György, Gyulai István, Szigeti Zsigmond, Zombor István, Czine János, Móré István1801: Fogarassi János, Bíró Péter, Badar András, Cséke György, Mihály és Miklós, Balla Sándor,Csokai János, Dálnoki Sámuel, Borbély Mihály, Zombor István, egyházfi Vadász József1802: Horváth István, Bíró Péter, Sulyok Sándor, Kolláth Albert és Ferenc, Barla György, BartaMihály, Gerzsenyi Ferenc, Nagy Ferenc, Pótor Mihály, Móré István1809: Fogarassi János, Sulyok Sándor, Kolláth Albert, Ferenc, Horváth István, Cséke Miklós,Zombor István, Nagy Mihály1849: Simon János, Komlósi Mihály, Ináncsi Zsigmond, Fási István, Simon László, Ecsedi Antal,Badar András, Varga ÁbelAz egyházfegyelemmel komoly gondok lehettek ez idő tájt, hisz 1777-ben jegyzőkönyvbe kerültfegyelmező intézkedéseket még 1814-ben is megerősítik, sőt kiterjesztik az iskolások helyeitelfoglalókra is.A gondok azonban csak súlyosbodtak. 1794-ben aztán a kiszabott büntetések semmibevétele és aszéthúzások miatt˝ utolsó árvaságra jutott az ekklézsia˝, a március eleji gyűlésen se kurátort, seegyházfit nem tudtak választani, ezért a március havának 27. napján tartott gyűlésen elhatározzák,hogy a konzisztóriumot megszüntetik. Meghatározzák, hogy ezentúl ne 1-2 személy döntsön azegyházközség dolgairól, a pap és a tanító béréről és marasztásáról, hanem az egész konzisztórium.Pénzbüntetés fenyegetésével igyekeznek elérni, hogy a presbiterek részt vegyenek a konzisztóriummunkájában. Majd csak az év végén állítják fel újra a testületet, a december 1-i gyűlésen.9

Bár az egyházközség normális működése helyreállt, szinte minden évből vannak feljegyzések,melyek a gyűléseken való megjelenésre illetve az azon való illő viselkedésre szólítják fel azegyháztanács tagjait. ( bejegyzés az 1777-es, 1794-es (ekkor 1 frt. büntetés terhe mellett), 1812-es,1844-es gyűlésről )1797-ben elrendelik, hogy ha ezután a kurátorok adósságot csinálnak, tartoznak azt még hivataliidejük alatt behajtani. Hasonlóképpen az egyházfik is úgy távozzanak hivatalukból, hogy a tanító ésa lelkész fizetése rendben van. Az egyházfi szolgálati éve alatt minden stóla- és tandíj fizetése alólmentesült.1799-ben magát a kurátort kellett bírsággal sújtani, mert az egyháztanács rendelkezéseit megszegte,kedvezni akarván az Előrekettyéről fát vevő személynek. A konzisztórium a 11 frt. kármegtérítésére és 3 frt. bírságra ítélte.1809-ben Horváth József konzisztóriumi tagot hasonlóért 1 frt.-ra, Simon Lászlót egy szál faengedély nélküli levágásáért 18 frt.-ra (!) büntetik.1812-ben két nemest az egyház számára hozatott fa elragadásáért 1-1 frt.-ra, 1815-ben egy másiknemest a széna rossz fizetéséért és a konzisztórium megkisebbítéséért 6 frt.-ra.Az évben a sályi egyházban is megesett a szinte valamennyi egyházban felbukkanó presztízsvita,az ún. székper, amit a konzisztórium a szokásos módon old meg: a vitára okot adóbútordarabot kiteteti a templomból.Ugyanekkor fogad az egyházközség harangozót, az addig az időig a feladatot ellátó gyermekekhelyett.1821-ben a disznait az egyház erdejében makkoltató Sulyok Sándort 28 frt. bírságra ítélik.Nagy vihart kavarhatott még ebben az évben Balla Gergely ügye, aki több ízben is botrányosanviselkedett a templomban a prédikáció alatt, amiért júniusban 1 frt.-ra büntették. Okt. 28-án akonzisztórium elé állították, de annak tagjait is szidalmazta. A nov. 4.-i egyházközségi gyűlésen,ahol a konzisztórium tagjain kívül több jeles egyháztag is jelen volt, a bűnöst 12 frt. bírságra ésegyházkövetésre ítélték, aminek eleget is tett.Az utolsó, büntetésről szóló feljegyzés az időszakban 1832-ből való. Ekkor Végh Józsefet, mert akonzisztóriumot mások előtt megsértette, bár utóbb bűnét megbánta, 6 frt.-ra büntették.Mivel a nemesek gyakran éltek a papmarasztás jogával, 1794-ben előírták, hogy ezentúl se a pap, sea tanító ne távozzon hivatalából 1-2 személy akaratából, hanem csak a konzisztórium döntése után.10

Ezután már szinte csak az egyházközség belső, gazdasági jellegű ügyiről szólnak a feljegyzések,főképp az egyház Előrekettye nevű erdejéről. Szabályozzák az onnan kivágott fa árát, s mivel a falu,a korabeli feljegyzések szerint is, mindig híján volt a fahordási lehetőségeknek, szigorúanmegtiltják, hogy nem falubeli számára bárki fát adjon el, kivéve ha azzal más református ekklézsiaszámára segítséget nyújthat.1794-ben 3 forint, vagy igásállata elvesztése terhe mellett tiltották meg mindenkinek, hogyilletéktelenek számára fát adjon el.1799-ben a kurátort is figyelmeztetik, a konzisztórium tudta nélkül egy szál fát se adjon el, szintén 3forint terhe mellett. Ebben az évben tiltják meg, hogy idegenek fát vehessenek az egyház erdejéből,sőt sályi lakos is csak hétfőnként tehette ezt.Valószínű ezekkel az előírásokkal nem érték el a kívánt eredményt, mert 1800-tól már az egészkonzisztórium jelenlétéhez kötötték a fa eladását, s csak akkor lehetett fát venni, ha a lakosok azaddigi tartozásaikat rendezték (ez alól a megszorítás alól csak a lelkész és a tanító kapottfelmentést).1821-ben a fa árát 20 forintban állapítják meg,Ebben az évben felvigyázót fogad az egyházközség az erdejére.Az egyház jövedelmének jelentős része az erdejéből árult fáért kapott pénzből és a bírságokbólszármazott. Ehhez járult még az 1828-as országos összeírás tanúsága szerint, hogy a földesurakengedelméből a Szamoson közlekedő komp díját is a helyi református egyház szedhette.A XIX. század elejétől a legtöbb bejegyzés a tanítói és a paplak, az iskola és a templom épületénekállapotával, javításaival és 1833-35-től az új templom építésével foglalkozik.1794-ben a régi templomot újították, kitoldották.1812-ben ismét a templomot és a tanítói lakot újítják.1815-ben Majos Ádám kurátor új paplakot építtet, renováltatja az iskolát és a tanítói lakot.1824-33 közt a kurátor a paplakot, iskolát és a tanítói lakot renováltatja.1834-ben az 1815-ben épített paplakot egy másik telekre cserélik, a lelkész 5 évig ingyen lakhat arégi helyén.Megkezdik az új templom építésének előkészületeit: 192 ezer téglát vettetnek a kurátorok1835-ben 100 köböl meszet vesznekEz évben kötnek szerződést a templomtorony építésére, 4000 forint értékben.1836-38 közt 337500 téglát vetnek, faragott köveket, vasat, fát, meszet vesznek 2280 forint 30krajcár értékben, munkadíjként 1050 forintot fizetnek ki.11

1838-44 közt az új templom falait teljesen felrakják. 1841-ben elkészül a kupola is, ezt azonban 20év után le kell szedetni, amiért is hosszú pereskedés kezdődik az egyházközség és az ácsmesterközt.A templom elkészültét követő örömünnepre 97 forint 10 krajcárt költenek.1844-ben új ekklésia-ládát csináltatnak.1844-6 közt rendezik a mesterekkel szemben fennálló tartozásokat, 1845-ben a régi templomotelbontják.Elkezdik az új lelkészlak építését, mivel a lelkész már 5 éve bérelt házban él, s 1846-ra be is fejezik.Az 1767-es vizitáció említi először a korszakban a belhivatalnoki fizetéseket.:- 1-1 szekér fát,- halotti harangozásért, református esetén 24 pénzt, más vallású esetén 34pénzt ( 1 máriást ) jelöl ki a pap és a tanító fizetéséülAz 1786-os konzisztoriális gyűlés elrendeli, hogy:- az egész gazdaságot tartó özvegyek egész bért fizetnek- .gazdaságot nem tartó özvegyek 1 máriást adnak- a feleséges szolgák ½ bért tartoznak fizetni.1777-ben az egyháztanács Szt. Mihály napját szabja határnapul a búza, széna beszolgáltatására, 1napszámban és 34 pénzben állapítja meg az egyházfi kötelező szolgálatát.1797-ben az egyházszolgát hivatali ideje alatt mentesítik mind a pap, mind a tanító számárateljesítendő fizetések és szolgáltatások alól.1799: Ettől az évtől a falu egyik fele továbbra is szénát fizet a papnak, másik fele pedig annak árát.A tanítónak 2 helyett 3 sörfőzés ígértetik, ha maga mellé praeceptort állít.Az egyházközség harangozó felfogadását határozza el, s díjazására minden gazdától 4 garast szedbe.Az egyházközség első díjlevele 1801-ből maradt fenn 19 . Ez a következőképp rögzíti a lelkész és atanító fizetését:1, a lelkészét:-pénzfizetése 28 forint12

-keresztes búzabeli fizetése 127 krajcár-vékás élet 26 köböl-szénabeli fizetése 76 szekér-fabeli fizetése 44 szekér-a stólából 17 forint.A határ 3 fordulóra műveltetik, azegyik fordulóra van 2 köbölremásodik fordulóra 3 köbölreharmadik fordulóra 2 köbölre való.Az őszi vetés alá való földeket kétszer szántani szokta az ekklézsia.1809-ben az alábbiak szerint állapítják meg a lelkész fizetését 20 :Minden gazda, akinek valamilyen igásállata és valamilyen vetése van, fizet 17 kévéből álló keresztbúzát. A földesurak pedig a 2 kereszt búzán felül, a maguk tehetsége szerint szoktak fizetniAz évben 99 kereszt gyűlt össze, melyből megrostálva, és a nyomtató részt leszámítva, lett 40köböl.Minden gazda, vagy gazdaságot folytató özvegy, akiknek marhája nincsen, de gazdasága van, fizet2 véka rostált búzát vagy életet, akik pedig ennél gyengébb tehetségűek, fizetnek 1 vékát. Az évben26 köbölt tett ki.Minden keresztet, vagy 2 vékát fizető gazda fizet 27 dénárt, az 1 egy vékát fizetők 6 krajcárt,melyből az évben gyűlt 21 forint 43 krajcár.A sályi ekklézsia meg akarván változtatni a tiszt. tractus protocollumában lévő és 1803-igszokásban lévő ezen fizetést,:ad minden gazda 1-1 boglya szénát,Ezután a feleséges cselédek, vagy szolgák is fizetnek 1 véka búzát. Az olyan özvegyek, kikneksemmi gazdaságuk nincsen, fizetnek 17 krajcárt, vagy 5 sing vásznat, ennek 1/3-a a rektoré.Minden igásállattal bíró ember tartozik fizetni 1 szekér fát, melynek 1/3-a a rektoré. A pap részéreaz évben 44 szekér lett.Minden fordulón van a prédikátornak, két két köblös földje, melyet az ekklézsia tartozikmegszántani, és a prédikátor magvával bevetni és beboronálni.A fenekben van egy kis dinnye- vagy paszulyföldje, mintegy negyvened rész vékás kapacitású.A stóla úgy fizettetik amint az az óvári gyűlésben, 1808-ban, elfogadtatott.:19 Tiszántúli Ref. Egyházkerületi és Kollégiumi Levéltár (TtRELt.) I. 1.u, 10.20 TtRELt I.1.s, 613

-A keresztelésért, ha a papi háznál, vagy a templomban lesz 4 forint, ha a szülők házánál 1 forint Akoldusok gyerekei ingyen kereszteltetnek.-A házasok kihirdetéséért 3 garas, melyet előre le kell fizetni.-A házasok kihirdetése felől való testimonialis kiadásáért, helyben a prédikátornak 1 forintot fizet,más helységben házasodott vőlegény 2-t.-Annak a prédikátornak, aki a házasokat összeesketi, ha a templomban, vagy a papi háznál, 30garast, ha a lakodalmi háznál 3 forintot.-A halotti prédikációért, ha búcsúztató nélkül van, kell 2 forint, ha azzal 3 forint.Lelkészei 21 :1769-73 Szikszay István1773-85 Komlósi András, akadémikus pap. Prédikátorsága idején készült a másik harang, ezt 1849-ben ágyúöntésre átengedik.1785 Komlósi SámuelEsete az egyházközség történetében talán a legnagyobb botrányt okozta. A vizitáció előttmegvádolják, hogy cenzorait tudatlannak nevezte, és azt állította, Jézusnak nem volt és nincsemberi lelke.Mivel állítását nem vonta vissza, eltiltották a szószéktől, de mivel a Helytartótanács épp ebben azidőben tiltotta el a rektorokat a prédikálástól, nem meneszthették rögtön, mert lelkész nélkül maradtvolna az egyház. A következő egyházmegyei gyűlés azonban megfosztja hivatalától.Az üggyel nem csak az egyházkerület, de a debreceni magisztrátus, sőt a Helytartótanács isfoglalkozott.1786-91 Kabay Ferenc, akadémikus pap. Mivel a nép fizetése leszállítását akarta, elment.Szolgálati ideje alatt 2 kimutatás készült a faluról 1786: a családok száma 104, az anyakönyvek,jegyzőkönyvek, egyházi és világi felsőbb hatósági körlevelek megvannak.A lelkész tudományára nézve ortodox, mind az ő, mind a családja erkölcse feddhetetlen. Hivatalátmegfelelő gonddal látja el.Járandósága: 14 rhénes forint, 80 szekér vagy 20 köböl búza, 59 , fa amennyi kell. Hallgatói kellőszámban vannak. A gyülekezet erkölcse: Komlóssi Pétert kell meginteni.Templom, temető és paplak van, állapotuk jó. Koldusok nincsenek.1788-ból való az a cin-tányér, melyet Sulyok Julianna ajándékozott az egyházközségnek.1791-94 Borbély János21 Kiss K.: A szatmári ref. egyházmegye története 705. p.-től14

1794-1803 Törös István, bár a vizitáció becsületes, józan életűnek mondja mind őt, mind családját,az egyházközség mindenféle haszontalan vádakat hoz fel ellene: pl., hogy Húsvétkor és Pünkösdkorelőször a lelkész nélkül lévő Porcsalmán szolgáltatta ki az úrvacsorát, hogy nem a rendes vékávalmérte a maga számára a járandóságát. Először az ő lelkészsége idejéből van feljegyzés arról, hogyaz egyházközség részben vagy egyáltalán nem adja be e lelkész szénabeli fizetését, s ez 1-2 évmúlva súlyos következményekkel fog járni.Veszélyben az egyházközség léte1803-05 Tóth István1805-20 Nagy Gedeon Lelkészségük alatt, 1804-05 folyamán, magának az egyházközségnek a létekerült veszélybe 22 .A vita a lelkész és a rektor részére történő szénabeli fizetés körül alakult ki.A sályi határ soha nem volt alkalmas arra, hogy a kiszabott mennyiségű szénát a falusiakmegfizethessék. Amíg lehetett a pusztán lévő pátyodi határon kaszáltak, de, mint az a sályiegyháznak a püspökséghez írt leveléből kitűnik, azon épp ebben az időben tót telepesek szálltakmeg.Az 1799-es konzisztóriumi gyűlésen elhatározták, hogy ezentúl a gyülekezet fele természetbenfizesse a szénát, fele pedig a kirótt mennyiség árát, 1 forintot fizessen.A falu lakosai azonban ezt sem tudták teljesíteni, ezért 1803. május 20-án a szatmári esperesség, azügyet kivizsgáló, küldöttsége levelet intéz az egyházkerülethez, melyben kéri, hogy a sályibelhivatalnokok szénabeli fizetését a következőképp szabályozza: a 2 keresztet, vagy 2 véka búzátfizetők 3 máriással váltsák fel a búzát, mégpedig minden évben Úr napjára fizessék azt be, és aszénát, amit a lelkész vesz rajta, a sályiak kötelesek minden fizetség nélkül a házához szállítani.Ezt a kérvényt maga az egyházmegyei közgyűlés azonban nem támogatta, attól félvén, hogy asályiak példájára az egyházmegye több gyülekezete is kérni fogja a szénabeli fizetés pénzzel valóhelyettesítését. Az egyházmegye elöljárósága azt kéri a püspökségtől, hogy szólítsa fel a sályiakat aszéna természetbeni fizetésére, ha pedig azok arra egyáltalán nem képesek, rendelkezzen azegyházközség leányegyházzá tételéről.Az egyházkerület ezt el is fogadja, és 1804. aug. 12-i gyűlésén kelt végzésében felszólítja azegyházmegye esperesét és főgondnokát, hogy személyesen vizsgálják meg a faluban az ügyet, és haszükségesnek látja, tegyen javaslatot, mely szomszéd egyház filiájává lehetne tenni a sályit.22 TtRELt I.1.b, 814.sz.15

Ezt megtudva a sályi gyülekezet, 1805. jan. 28-án levelet írt az egyházmegyéhez, melyben leírja anem fizetés okát, mely nem a lelkész nem kedvelése, hanem a kaszáló szűkös volta, de mint írják,ezt duplán kipótolják pénzből és más egyébből. Ezért nem tartják megérdemeltnek a filiává tétellelvaló fenyegetést.Az egyházmegye, 1805. április 4-én azt jelenti a püspöknek, hogy egyedül a földesúr ígérte meg a 4kereszt búza felett 1 szekér széna fizetését, a többi egyháztag 3 máriást fog fizetni, az 1803-asegyházmegyei küldöttség javaslatához tartva magát. Ezután arra próbálta rávenni az összegyűlteketa vizsgálatot tartó esperes, hogy legalább saját korábbi, 1799-es határozatuk szerint történjen afizetés, de azok ezt sem fogadták el. A jelentésben leírják azt is, hogy voltak akik szénát adtak el, éssaját tapasztalatuk szerint elég boglya szénát tapasztaltak az udvarokon. Az egyházmegyemindezekért azt javasolja a püspökségnek, hogy Sályi a hermánszegi egyház filiájává tétessék.1805. Ápr. 21-én pedig levélben fordul Szatmár vármegye alispánjához, hogy az szolgabíróihatalommal hajtassa be a lelkész javadalmát.A vizsgálat után, mely 1805. ápr. 4-én történt meg, az egyházközség tagjai, a püspökséghez írottlevelükben, kifogásolták annak módját. Szerintük nem azt vizsgálták, hogy képesek e megfelelőmennyiségű szénát kaszálni, hanem megtudván, hogy 2 szegény ember, szükségből, szénát adott el,azt a következtetést vonták le, hogy a sályiak nem akarják teljesíteni a szénabeli fizetést.Leírták, hogy az elmúlt években kétszeresére emelték a papi fizetést. Tagadták az egyházmegyeazon véleményét, hogy a lelkészek iránti ellenségeskedés lenne az oka a nem fizetésnek, annakokául egyedül a kaszálók csekély voltát adja, mely miatt a gazdák még a maguk számára semtudnak elég szénát szerezni, drága pénzen kell azt venniük.Mégis, ha a püspökség jobbnak látja, vállalják 20 szekér széna természetben történő szolgáltatását,noha ez, mint írják, a szűkebb esztendőkben a pénzbeli fizetésnél nagyobb terhet fog jelenteni aszámukra.A szatmári egyházmegye 1805. évi ülésén megerősítette: esztendőnként 20 szekér búzát tartozzanakfizetni természetben, ki-ki a maga erejéhez képest egész szekérrel, ezen felül pedig azok akikre atermészetbeni fizetés abban az évben nem esik, fizetnek 1 forintot. Ez az évben 72 forintot és 15krajcárt tett ki.Bár a lelkészi fizetésről megegyezés született, a vizitáció még 1814-ben is annak pontosbeszolgáltatására szólította fel a nemeseket. Nagy mégis újra összeütközésbe került a nemesekkel, akonzisztóriummal és a gondnokkal, akik egyáltalán nem törődtek az egyházközség javával.Számadást évekig nem készítettek, sőt Majos Ádám kurátor még az esperes dorgáló levelét semhirdette ki. A lelkész mindezek miatt elment.16

1820-26 Kovács Mihály, fizetéscsonkításról panaszkodott.1827-32 Geczeő István1832-37 Jankay Dániel1833-ban szabályozták újra a belső személyek fizetését 23 .Prédikátori fizetés:1. Keresztes élet 17 kévéjével számítva 80 kereszt.2. A szegényebbektől vékás élet 28 ½ köböl.3. A keresztes és vékás élethez járulni szokott pénzbeli fizetés kb. 18 forint .4. Tűzifa 18 öl.5. A pátyodi határon van az egyháznak két kaszálója, melyeken teremni szokott 20 boglya. Akaszálás, gyűjtés, behordás az ekklézsia gondja.6. Szántói: – a porcsalmai fordulón: két db. 2 köblösa Közép mezőn: két db. 2 1/2 köblösaz angyalosi fordulón: két db. 2 köblösEzen nevezett földeket az ekklézsia szántatja és a prédikátor magvával beveti- a többi munka aprédikátorra vár.a pátyodi határon, mindjárt a falu alatt, az országút mellett, napkeletre, vanegy köblös kenderföld, ezt műveltetni a prédikátor tartozik.A stóla a következő:1, keresztelésért 12 krajcár.2, esketésért templomban 1 for. 30 krajcár, háznál 3 forint.3, házasulandók kihirdetéséért 9 krajcár.4, házassági kihirdetésről szóló bizonyságlevél kiállításáért 1 forint.5, matrikulai kiírásért, vagy az ú. N. keresztlevélért 1 forint.6, prédikációs halottért 2 forint.1837-45 Lukács István1840-ben szabályozza az egyházközség a bába juttatását is: első gyermekért 1 forint 30 krajcár, atöbbi gyermekért 1forint. 1844-ben pedig új temetót nyitnak, mert az előző betelt.1845-51 Nagy Lajos23 Ld. 19. sz. lábjegyzetet.17

3. A sályi református iskoláztatásMint ahogy a dolgozat elején is említettem, Sályi és Porcsalma református egyházának koraitörténete elválaszthatatlan egymástól. Ezért a falu reformáció utáni iskolázásának kezdeteit isPorcsalmán kell keresnünk.Valószínű, hogy a sályi gyermekeket is tanította az 1640 körül működő porcsalmi rektor; Kelemendiák.Porcsalma iskola-telkét 1642. ápr. 22-én Huszton kelt resolutiójával gr. iktári Bethlen István adta,meghagyva Csaholyi Gáspárnak, hogy keressen fel 1 puszta telket s az azután járó földeket adja odaCsászár Andrásnak, ki a földek után a tizedet a skólához megadja.A nagybányai református kollégium anyakönyvében a következő bejegyzést olvasni 1646-ból :Georgius Uzoni 2 da vice ingressus, tandem ductus Porchalminum .- Uzoni György … vitetettPorcsalmára. 24Ezt 1651-ben a következővel egészítették ki: …, illinc comiter discessit. - … ahonnan békéveltávozott.Úgy tűnik tehát, hogy Uzoni György is porcsalmi rektor volt, s mint ilyen, ő is taníthatta a sályigyermekeket.A szatmárnémeti ref. kollégium anyakönyvében a következő olvasható, 1658-ból: StephanusSzekeresi Ductus Portsalminum / ? / ad rectoriam. 25Szőllősi András lelkipásztorság alatt aztán 1703-ban külön tanítói állás szerveztetik a faluban 26 , ezidő előtt az önálló sályi egyházközségben minden bizonnyal a lelkész oktatta a gyermekeket. Ezidő tájt a következő osztályok voltak:- abecisták- lektorok- rudimentisták- etimolgisták.Az első, fennmaradt, 1705-ös belhivatalnoki fizetésszabályozás szerint a tanítói javadalmazás:1,Minden ember ad 2 véka búzát, akinek ekéje nincs, egy vékát, a zsellér ½ vékát.2, Minden gazda ad 12 dénárt.24 valószínűleg rektóriára25 Szatmári diákok 1610 – 1852 Szeged, 1994, közreadja: Bura László .:43. p.26 Bélteki: Matricula usualis 75. p.: Schola Salyiensis fund. 1703. tempore Pastoris Andrae Szőlősi in hac MatriculaProventus Ecclesiarum ex mandato sacrum Principalium annotantis. in Kiss K. : A szatmári ref. egyházmegye története18

3, Kétszeri sörfőzés.Fát adnak elegendőt.4, Tandíjul: abecistától a lektorig 16 poltúra, rudimentistától 25 poltúra, etimologistától 150 dénár.A falu iskolamestere 1707-ben Almásy Zsigmond. 271725-től ismerjük többnyire folyamatosan a tanítók névsorát. 28 A rektorok, többnyire Patakról jött,teológiát végzett ifjak voltak.1725-26 Ecsedi István, dicsérik.1727-30 Bodoki Sámuel.A szatmárnémeti ref. kollégium anyakönyvében a következő áll: 1729. die 3. Martii AndreasBeregi, rectoriam Sallyiensem suscepit. 291730-33 Fányi N. rektort a vizitáció kóborlásért feddi, s 1732-ben azzal fenyegeti, hogy ha legalább5 tanítványa nem lesz, elbocsátja.1733-35 a tanítót jó embernek mondják, de iskolája nincs.1735-36 T. Szatmári János tanítót dicsérik.1737-39 Miszti István tanító, dicsérik, de nem marasztalják.1736-43 Várady János, dicsérik.1743-44 Técsi János tanító.1744-45 Szoboszlai N.1745-48 Sályi Ferenc, 1746-ban nem javasolja neki a vizitáció, hogy olyan helyen megmaradjon,ahol a kegyes prédikátort ok nélkül elbocsátják.1748-49 Csekei János.1749 Fányi János, rossz tanító lévén 1751-ben elbocsátatott.1751-55 hiány a tanítói állásban.1755-59 Tegze Pál, ki részeges lévén elküldetett.1759-61 Kovács István1761-62 Várady György, ki rossz tanító volt.1762 Lengi Miklós1763 Intze Sámuel1764-67 Bíró Péter.1767-71 Galambos Pál1771 Gecző János27 SzSzB. Lt. IV. A. 506. Fasc. 2 Nr. 31.28 Kiss K. és Bartha M. eltérően közli szolgálati idejüket.29 Szatmári diákok 92. p.19

1772-75 Kósa János1775-76 Szabó István, korhely tanító1776-87 Pataki MihályAz első fennmaradt iskolai kimutatás 1785 körül készült 30 . E szerint 34 fiú és 22 lány járt, 6 fiú és10 lány nem járt iskolába a gyermekek közül. A fiúk és lányok együtt tanultak. Magyar nyelventanulták az írást, olvasást, aritmetikát, katekizmust, szent históriákat, éneket, dicséreteket ésimádságokat.Egy 1786-os kimutatás szerint 23 fiú és 14 lány járt iskolába.1787-91 Kovács Márton1788-ban a század eleji 4-hez képest már csak 2 osztálya volt: a declinisták és a lectorok. Avizsgálat az órák erkölcsét jónak mondja, a tanítás minősége még vizsgálat alatt. 1788-ban 98család lakja a falut.32 fiú és 22 lány járt, 4 fiú és 7 lány nem járt iskolába, ellenkező szülő nem volt.A tanítóról mindkét évből csak annyi megjegyzés van, hogy kap fizetést.A tanítás magyar és latin nyelven folyt. Sályi, valószínű a több nemes lakos igénye miatt, ahhoz akevés településhez tartozott, melyben 1795 után is, amikor is az egyházmegye beszüntette a latinnyelvű oktatást, folyt tanítás latinul is.A gyermekek 2 évig tanultak. A vizsgált évben 14 declinista és 17 lector és collector tanult aziskolában. Ezek közül 19 nemes és 12 jobbágygyerek volt. Mindegyikük pontosan járt iskolába.Vallást 18 órát, latint 12 órát, aritmetikát, kalligráfiát 4 órát tanultak. Magyar nyelvet is tanultak.1791-93 Vincze János1793 Lovas Sámuel1794-98 Homoki István1798-1801 Lőrinczi Sámuel előbb dicsérik, majd hanyag leszMeddő marad az a kísérlet, hogy a rektor mellé praeceptort is állítsanak, az 1799-es gyűlésenhiába ígérik meg a tanítónak, hogy 2-ről 3-ra emelik a sörfőzések számát, ha maga mellettsegédtanítót is alkalmaz.1801-02 Páris Ferenc, korhely tanító, a vizitáció elbocsátjaEgy 1801-es kimutatás szerint pénzfizetése 12 forint, vékás életbeli fizetése 40 köböl, fabeli fizetése12 szekér, a didactrumból 35 forint.1802-04 Kató Ferenc, szorgalmasEgy 1804-es kimutatás ezzel szemben azt írja, hogy ekkor is Páris Ferenc volt a tanító. Az iskolának62 fiú tanulója volt 31 .30 TtRELt I.1. s, 23.31 Uo. I. 1. s, 8.20

1804-11 Kazai István1811-14 Mándy István, korhely1814-18 Varga István, jól tanít, de erkölcsére panasz van1818-19 Réz István1819-24 Adorján Mihály, szorgalmas1824-ben úgy döntenek, hogy a rektor ezután csak 3 évig maradjon hivatalában, s erről akésőbbiekben se legyen szó a gyűléseken.1824-29 Lovas Dániel, szorgalmas1829-32 Rákóczy Mihály1832-35 Nyilas JózsefAz 1833-as tanítói díjlevél szerint a fizetés:1. Szemes élet 34 köböl.2. Tűzifa 6 öl.3. Esztendőnként, míg a mester nőtlen, 2 sörfőzés kb. 100 gazdától.4. Pénzfizetés 9 frt..5. Minden gyermektől 1 canicularis csirke.Az iskolába járó gyermekek tanításáért:1. A betűket ismerni kezdőktől 24 kr.2. Olvasóktól 50 kr.3. Könyv nélkül tanulóktól 1 frt.A prédikációs halott felett éneklésért 1 frt.Koporsóba tételkori éneklésért 30 kr.Énekszós halottért 30 frt.Az oskolamester részére se földek, se kaszálók nincsenek.1835-37 Kézi Balázs1837-40 Szabó József1840-43 Sinka GáborNem cak az egyházmegye küldöttsége vizitálta a lelkészt és a tanítót, hanem mint azt egy 1843-asjegyzőkönyvi bejegyzés tanúsítja, a konzisztórium tagjai is felügyelték az iskolában folyó munkaszínvonalát.1843 Horváth István1844-48 Abosi Márton1848-52 File János21

Néhány adat alátámasztja, hogy nem hiába hagyta meg az egyházmegye a latin nyelv tanítását afaluban 1795 után.1769-ben írt alá a debreceni kollégium anyakönyvében Gáti István, aki a losonci iskolában tanultkorábban. 1770-ben Balla Mihály lesz a kollégium diákja, ő korábban a kisújszállási iskolábanvégezte tanulmányait.1775-ben a máramarosszigeti református líceum diákja Komlósi Sámuel, 1780-ban Lajos..Egy 1813-as összeírás Majos Józsefről jegyzi meg, hogy Lőcsén folytatja tanulmányait.1826-28 közt a szatmári iskolában tanult Sulyok Ádám, aki innen a debreceni kollégiumba ment.Az 1827-28-as tanévben itt tanul Csaholyi Zsigmond, aki Patakról jött. UgyanekkorMáramaroszigeten tanul Komlósi Sámuel. 1830-31-ben Kolláth Dániel, 1830-33 közt Cséke Sándora szatmári iskola diákja.1842-ben Sulyok László és testvére Antal, 1846-ban Rozsy Károly a máramarosszigeti iskolatanulója..A szatmári római katolikus gimnáziumban tanult 1822-ben Simon József.4. Az egyházközség és a közélet, 1848/49A reformkor, az egyre szélesedő politikai aktivitás nyomot hagy a sályi egyházközség életében is.1840-ben a táblabíróválasztás ügye is a konzisztórium elé kerül.A külvilággal, közélettel, politikával komolyabban először 1848/49-ben foglalkozik először ajegyzőkönyv.Az egyházközség belső ügyeihez képest azonban elenyésző a forradalommal és szabadságharccalkapcsolatba hozható bejegyzések száma: a febr. 13.-i ülésen a lelkész javaslatára, mivel az már alegtöbb egyházközségben megtörtént, a kisebbik harangot átengedik ágyúöntésre, a húsvétiistentiszteleten a szokásos legáció elmarad, mivel az iskolákban a tanítás szünetel, a fő- ésalgondnokot helyettesítik, míg azok nemzetőrként a táborban vannak ( 1848.okt 15.-dec. 3 ), illetveeleget tesznek a püspök 1849.máj. 9.-i rendeletének, mely a belügyminiszter felkérésére elrendeli,hogy az egyházmegyénként összehívandó gyűléseken minden egyházközség küldöttei útjánesküdjön fel a Szemere-kormányra.Ezzel hagyja maga mögött a sályi református egyházközség a feudális kötöttségek, arendiség és a vallási türelmetlenség időszakát, hogy egy új korszak megváltozott körülményei köztde egyenlő esélyekkel induljon a jövő felé.22

Felhasznált források és irodalom:I. Források:Keresztelési, esketési és halotti anyakönyvek, Szamossályi Református Lelkészi Hivatal1. kötet: 1767-18142. kötet: 1815-18393. kötet: 1840-1867Egyházközségi tanácsülési jegyzőkönyvek, Szamossályi Református Lelkészi Hivatal1. kötet 1796-18292. kötet 1830-18443. kötet 1844-Itt szeretném kifejezni köszönetemet Nagytiszteletű Bartus Zoltán Lelkész Úrnak, a szamossályiref. egyházközség lelkipásztorának, az egyházközség birtokában lévő források használatáért.Tiszántúli Református Egyházkerület Levéltára1. Egyházkerületi jegyzőkönyvek és iratok (I.1. a-b)2. Egyházközségi díjlevelek (I.1.u. 10)3. Iskolai kimutatások (I.1 s 8, 23)4. Javak összeírása 1809 (I.1. s. 6)5. Series studiosorumSzabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Levéltár:1. Regesta decimarum 1570-1716 (mikrofilm)2. IV.A.506. Fasc.2 Nr. 31.II. Irodalom:1. Kiss Kálmán: A szatmári református egyházmegye története, Kecskemét, 18782. Bartha Mór: Emlékezés gyakorló lelkészi pályámra, Debrecen, 18963. Barcsa István: A Tiszántúli református egyházkerület története, Debrecen, 19064. Sárospataki Füzetek, 18595. Magyar protestáns egyháztörténeti adattár XIII. k., 19296. Szatmári diákok 1610 – 1852, Szeged, 1994, közreadja: Bura László7. Kandra Kabos-Leskó József: Adatok az egri egyházmegye történetéhez I-IV., Eger, 1885-190723