Görögország politikai pártjai Görögország államformája ... - Grotius

grotius.hu

Görögország politikai pártjai Görögország államformája ... - Grotius

Görögország politikai pártjaiGörögország államformája parlamentáris demokrácia, élén az államelnökkel, akit ötévesidőtartamra választ a parlament. Az elnök jogkörei ceremoniális jellegűek. A jelenlegi államfőKarolosz Papuilasz. A végrehajtó hatalmat az alkotmány alapján az államelnök és a kormányegyüttesen gyakorolja. A jelenlegi kormányfő Kosztasz Karamanlisz. A törvényhozó hatalmata minimum kétszáz, maximum háromszáz fős egykamarás parlament, a Vuli gyakorolja.Tagjait négy évre választják. A jelenleg hatályos választási rendszer szerint egy pártnak 3%-os küszöböt kell átlépnie a parlamentbe kerüléshez. A 2007-es választásokon öt pártnaksikerült átlépnie ezt a küszöböt: az Új Demokrácia Pártnak (ND), a Pánhellén SzocialistaMozgalomnak (PASOK), a Görögország Kommunista Pártjának (KKE), a Radikális BaloldaliKoalíciónak (SYRIZA) és végül az Ortodox Népi Riadónak (LAOS). A görög pártrendszermai folyamatai egyértelmű kétpártrendszer képét rajzolják elénk, ugyanis a két nagyobb párt,az Új Demokrácia Párt és a PASOK szerzik meg a szavazatok jelentős többségét, így kevesenjutnak mellettük szóhoz. A PASOK 1993 óta három választáson keresztül nyert (1993-ban,1996-ban és 2000-ben), és a szavazatok többségét megszerezte, előtte három alkalommal azÚj Demokrácia diadalmaskodott (1989-ben kétszer, valamint 1990-ben), valamint az elmúltkét ciklusban (2004-ben és most, 2007-ben).Új Demokrácia Párt (Nea Demokratia)Alapítva: 1974Eszmeiség: demokratizmus, liberális konzervativizmusPolitikai elhelyezkedés: jobbközépParlamenti jelenlét: 1974 ótaTagság nemzetközi szövetség(ek)ben: Kereszténydemokrata Internacionálé (CDI),Nemzetközi Demokrata Unió (IDU),EP-frakció: Európai Néppárt (EPP)Hivatalos színe(i): narancssárga, kék, pirosWeboldal: http://en.nd.grA pártot 1974. október 4-én alapította Konsztaninosz Karamanlisz, a jelenlegi miniszterelnökés pártelnök, Kosztasz Karamanlisz nagybátyja, aki a katonai diktatúra utáni éra elsőminiszterelnöke volt. Ideológiáját akkor „radikális liberalizmusként” definiálták, de azótaideológiája mondhatni „megszelídült”, a liberális konzervativizmus, centrizmus felé hajlott el,jelenleg is inkább egy jobbközép pártnak mondható.A 2000. április 9-én tartott választásokon az Új Demokrácia Párt a szavazatok 42,74 %-átszerezte meg, ami 125 parlamenti helyhez volt elég. Ő volt tehát a szocialisták legfőbbellenzéke a parlamentben. 2004-ben viszont már jelentős többséggel győzött az ND, végetvetve a PASOK 11 éve tartó uralmának. A szavazatok 45,4 %-át szerezte meg, ami 165 helyetjelentett neki a 300 fős törvényhozásban. 2007-ben előrehozott választásokat tartottak,ugyanis a rendkívül száraz nyár és a gyújtogatások igen súlyos erdőtüzeket okoztakGörögországban, a Kosztasz Karamanlisz vezette kormányzatot pedig súlyos bírálatok értékamiatt, hogy nem cselekedett elég hatékonyan az erdőtüzek elleni harcban. Ennek ellenére aszavazatok 41,83 %-a lett az övé, ez pedig 152 helyet jelentett számára. Ez nem is inkább aPASOK, hanem a két baloldali párt és az Ortodox Riadó térnyerésének volt köszönhető.


A néhai Karamanlisz hivatali ideje alatt normalizálta kapcsolatait Görögország a NATO-valés kísérletet tett a Ciprus török megszállása miatt kialakult görög-török konfliktusmegoldására, valamint északi szomszédaival is megpróbált jó viszonyt kialakítani ahidegháború közepette. Valamint ő volt az, aki elvezette országát az EGK-, az ENSZ-,valamint a NATO-tagságig.A párt egyértelműen kiáll a hatáskörök szétosztása, az Unió alapszerződéseinekegyszerűsítése, érthetőbbé tétele, és a nemzeti parlamentek szerepének megtartása mellett.Elsődleges prioritásai között szerepel az EU intézményeinek elmélyítése és erősítése annakérdekében, hogy az majdan egy föderális Európa felé mozduljon el, ahol a nemzetek megtudják őrizni nemzeti és kulturális identitásukat is. Ezen kívül kiáll amellett, hogy a biztonságikérdésekkel (mind külső, mind belső biztonság) hatékonyan, érdemben foglakozzanak ésharcoljanak a bürokrácia és az euroszkepticizmus ellen.Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASOK – Panellinio Sosialistiko Kinima)Alapítva: 1974Eszmeiség: szociáldemokrácia, demokratikus szocializmus, centrizmusPolitikai elhelyezkedés: balközépParlamenti jelenlét: 1974 ótaTagság nemzetközi szövetség(ek)ben: Szocialista Internacionálé (SI)EP-frakció: Európai Parlament Szocialista KépviselőcsoportjaHivatalos színe(i): zöldWeboldal: http://www.pasok.gr/portal/gr/A pártot 1974. szeptember 3-án, szintén a katonai diktatúra bukása és a demokráciahelyreállítása után alapította Andreasz Papandreu, a néhai centrista vezető, GeorgioszPapandreu fia. Nyíltan marxista retotikát folytatott, a „harmadik út” híve volt. A pártmodernizációjára, 1996-ban került sor: Papandreu pártelnök lemondásra kényszerült KosztaszSzimitisz ellenében. Ezután viszont a párt elvesztette hagyományos támogatottságát a görögtársadalom alsó- és középrétegeiben, ezért Szimitisz is lemondott, Georgiosz Papandreujavára. A 2000. április 9-i választásokon újraválasztották Kosztasz Szimitiszt és pártját, deigen szűk többséggel, a szavazatok 43,79 %-át megszerezve, ami 158 parlamenti helyetjelentett nekik. Azonban ez sem menthette meg őket a csúfos vereségtől 2004-ben, valamint2007-ben sem bírtak a ND-val, holott akkor már bennük is megingott a polgárok bizalma.Kormányra kerülésükkor felhagytak a korábbi masszívan marxista retorikával és egy sokkalmérsékeltebb programmal álltak elő, hogy ezzel megnyerjék a centrista szavazók bizalmát is.Ennek a jele volt, hogy immár nem álltak ki oly hevesen az ország NATO, valamint EGKtagságaellen és nem fenyegetőztek az országban található amerikai katonai bázisokbezárásával sem. Szimitisz vezetése alatt pedig Görögország tagja lett az EMS-nek, ezután2002-ben görög drachmát felválthatta az euró.2003 májusában konferenciát szervezett Kosztasz Szimitisz, „Görögország, az EU és Európajövője” címmel. Itt fejtette ki a pártelnök beszédében a párt Európa-vízióját. Szerinte Európanem csak a bővítések által lesz naggyá és erőssé, hanem fontos minőségi és strukturálisváltoztatások is szükségesek hozzá. Az Unió legyen sokkal demokratikusabb, erős szociálisdimenzióval, Fontosnak tartotta az Unió nemzetközi színtéren való folyamatos, határozott és2


hiteles szereplését, valamint belső hatékonyságát a politikaformálásban és a döntéshozatalban,illetve a konfliktusok és krízisek kezelésében.Görögország Kommunista Pártja (KKE, Kommunistiko Komma Elladas)Alapítva: 1918Eszmeiség: kommunizmus, marxizmus-leninizmusPolitikai elhelyezkedés: baloldalParlamenti jelenlét: 1926 ótaTagság nemzetközi szövetség(ek)ben: nincs, régen a Komintern voltEP-frakció: Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL)Hivatalos színe(i): vörösWeboldal: http://inter.kke.gr/Ez a legrégebben alapított görög párt, még 1918. november 4-én alapította, GörögországSzocialista Munkáspártja néven, Avraam Benaroya zsidó származású thesszaloniki tanár ésmunkásmozgalmi vezető. 1920-ban tagja lett a III. Internacionálénak, valamint a nevét ismegváltoztatta, immár a Görög Kommunisták Szocialista Munkáspártja lett. 1924-ben,különleges kongresszuson változtatta meg nevét a mai formára, és ekkor vette át hivatalosan amarxista-leninista eszméket is. 1936-ban, a Metaxasz vezette fasiszta katonai diktatúra alattbetiltásra került a párt, ezzel 1940-re a párt az összeomlás szélére sodródott. Ezután a KKE-tillegális pártnak minősítették, végül a pártot ’74-ben legalizálta Konsztantinosz Karamanlisz,akkori miniszterelnök. Ezután azonban, bár mindig bekerült a parlamentbe, de sose tudottabszolút többséggel kormányt alakítani. A párt Központi Bizottságának mostani vezetője,főtitkára Aleka Papariga asszony.Annak ellenére, hogy nem túl jelentős párt, külpolitikája elég intenzív. Gyakran küldenekképviselőket a különböző európai szintű találkozókra oktatás témakörben, valamint egy sor,különböző nemzetközi találkozón vesznek részt, ahol Európa és más kontinensek kommunistaés munkáspártjai ülnek össze. Nemrégiben ünnepelték meg ezek a pártok a Nagy OktóberiSzocialista Forradalom 90. évfordulóját Minszk városában és Moszkvában. A Volt JugoszlávKöztársaság Macedónia kérdését is kiemelten kezelik, úgy vélik, hogy számára nem a neve aprobléma, hanem szomszédsága Koszovóval, amely, ha egyszer függetlenné válik,destabilizáló hatással lehet a térségre, ugyanis határait a NATO nem hagyja tisztánmeghatározni se most, se később, egy tisztázatlan határvonal pedig komoly konfliktusforráslehet a térség számára.Igen erőteljes bírálatokat fogalmaz meg az EU-val szemben, általános véleménye szerint azEU az uniós polgárok feje felett dönt, sem az Alkotmányos Szerződést, sem az átdolgozottReformszerződést nem tartják demokratikusnak, mivel nem az emberek érdekeit, hanem anemzeti, illetve a nagyipari, nagybanki (tehát az imperialista) érdekeket szolgálják, akik egygazdasági-politikai-katonai nagyhatalommá akarják változtatni ez Uniót. Teljes mértékbenelutasítják tehát a Reformszerződést, annak teljes szövegét, és azt akarják, hogy az emberekvéleményét is vegyék figyelembe a döntéshozatalkor, ugyanakkor felhívást is intéznekhozzájuk, hogy utasítsák el a Reformszerződést, vessenek véget a társadalom szervezettszétverésének.A 2000-es választásokon a KKE parlamenti párt volt, a szavazatok 5,52 %-át megszerezve 11parlamenti helyet foglalhatott el, ugyanannyit, mint az előző ciklusban. A következőalkalommal, 2004-ben a szavazatok 5,9 %-át és 12 helyet megszerezve, kicsit megerősödött.Ez a tendencia a mostani, 2007-es választásokon is folytatódott, nyilvánvalóan sikerültmegerősítenie támogatói bázisát, sőt, új szavazókat is magához csábíthatott annak a kritikusretorikának köszönhetően, amellyel folyamatosan bírálta Karamanlisz kormányát annak3


tehetetlensége miatt. Idén szeptemberben a szavazatok 8,15 %-át szerezte meg, ami 22 helyetjelentett neki, 10 helyjel többet, mint 2004-ben.Radikális Baloldali Koalíció (SYRIZA, Synaspismos Rizospastikis Aristeras)Alapítva: 2004Eszmeiség: demokratikus szocializmus, környezetvédelem, szociális progresszivizmus (ez aSynapsimos eszmeisége is)Politikai elhelyezkedés: baloldalParlamenti jelenlét: 2004 ótaTagság nemzetközi szövetség(ek)ben: nincsEP-frakció: Az Egységes Európai Baloldal/Északi Zöld Baloldal (GUE/NGL)Hivatalos színe(i): sárga, zöld, piros, lilaWeboldal: http://www.syriza.gr/Kétségkívül ezt nevezhetjük a mai görög parlamenti koalíciók legfiatalabb pártjának. 2004-ben alakították még a választások előtt a baloldali pártok, akik nem kívánták sem a PASOK,sem a KKE által kitaposott ösvényt járni, viszont önmagukban nem rendelkeztek akkoratámogatottsággal, hogy átléphessék a 3 %-os küszöböt. A névben szereplő Synaspismos avezető pártra utal ebben a koalícióban. Elnöke, Alekosz Alavanosz egyben a SYRIZA elnökeis. Ez a párt is eleinte választási koalíciónak indult még a nyolcvanas években, és 1991-benalakult hivatalosan párttá. Azonban eme vezető szerepét a koalícióban részt vevő többi párterősen nehezményezte, főleg amikor bekerültek a törvényhozásba 2004-ben, és az összeselnyert helyet a Synapismos által delegált képviselőkkel töltötték fel. Ez természetesenvitához vezetett a szövetségen belül, de Alavanosz a SYRIZA elnökévé választásával akoalíciót fenyegető krízis végleg elmúlt. A koalíció jól szerepelt a 2006-os önkormányzativálasztásokon, illetve a 2007-es általános választásokon is, ahol a szavazatok 5,04 %-átsikerült begyűjteniük, ez 14 széket jelentett a görög parlamentben.Magának a koalíciónak mondhatni nincs semmiféle külpolitikája vagy Európa-politikája,ugyanis egyedül a vezető párt, a Synaspismos tagja EP-frakciónak, illetve nemzetköziszervezetnek. Ez egy pártszerveződés, amit hiába újítottak meg 2004 decemberében,nemzetközi értelemben nincs „arca”. Nem egységes párt (nem is párt), csak koalíció. ASynaspismos külpolitikája egyértelműen EU-párti, zöldpárti, feministapárti, valamintantimilitarista, hisz a demokratikus szocializmusban, a pluralizmusban és az emberi jogoktiszteletben tartásában. Ebből következően támogatja a kölcsönös fegyverzetcsökkentéstGörögország és Törökország között, ellenzi az amerikai rakétavédelmi pajzs Európába(Csehországba és Lengyelországba) telepítését és támogatja a nukleáris fegyverek nonproliferációját.Ami az Európa-politikát illeti, a Synaspismos, hűen szociális érzékenységet hangsúlyozóideológiájához, egy olyan Európa mellett kampányol, a társadalmi szolidaritás és az ökológiaitudatosság jellemez. Egy olyan Európát szeretnének, amely a saját hangját hallatja azigazságosság, szolidaritás és béke érdekében. Emiatt nemet mond az Európai Alkotmányra,valamint elítéli azokat a kezdeményezéseket, amelyeket az EU a londoni terrortámadásokután indított el, és amelyekben nagyobb mértékben kívánja ellenőrzése alá vonni atelekommunikációs és egyéb személyes adatokat, valamint nagyobb jogköröket adna a4


endőri szerveknek – ez ugyanis szerintük nagymértékben sérti az alapvető emberi ésszabadságjogokat.Ortodox Népi Riadó (LAOS, Laikos Ortodoxos Synagermos)Alapítva: 2000Eszmeiség: nacionalizmus, globalizáció-ellenesség, populizmus, euroszkepticizmus, nemzetikonzervativizmusPolitikai elhelyezkedés: szélsőjobbParlamenti jelenlét: 2007 ótaTagság nemzetközi szövetség(ek)ben: Európai Független Demokraták Szövetsége (AIDE)EP-frakció: Függetlenség/Demokrácia KépviselőcsoportHivatalos színe(i): vörös, kék, fehérWeboldal: http://www.laos.gr/Ez is egy viszonylag fiatal párt, 2000-ben alapította Georgiosz Karatzaferisz, akkor mégortodox keresztény ideológiájú pártként, ám azóta folyamatosan szembefordul, és látványosanszakít ezzel a képpel. Megalakítása óta ugyanis a média szélsőjobboldali, populista ésnacionalista pártként emlegeti, sőt, antiszemita, rasszista és bevándorlás-ellenes nézetekkel isvádolja. Ennek ellenére a jelöltjei között szép számmal találhatunk homoszexuálisokat,zsidókat, muszlimokat, bevándorlókat, sőt, kommunistákat és mérsékelten nacionalistákat is.A 2004-es választásokon a párt nem lépte át a parlamenti küszöböt, csak a szavazatok 2,2 %-át sikerült megszereznie. 2007-ben azonban már átlépte a 3%-os határt, egész pontosan aszavazatok 3,8 %-át kapta, ami 10 parlamenti helyre volt elég. Ez a látványos erősödés inkábbannak volt köszönhető, hogy az Új Demokráciában és a PASOK-ban csalódott szavazókbüntetésből adták le voksukat a LAOS-ra.A párt elvből elutasítja a multikulturalizmust és a globalizációt, élesen bírálja az USApolitikáját és tevékenységét a nemzetközi színtéren. A macedón névvitával kapcsolatosan aLAOS megtagadja bármely szomszédos állam elismerését, amelynek nevében valamilyenformában a Macedónia (Makedónia) kifejezés szerepel. Azaz a LAOS nem ismeri el a VoltJugoszláv Köztársaság Macedóniát, mint önálló államot.Elutasítja az Európai Unió Alkotmányos Szerződését, ugyanis úgy véli, hogy ezenszerződésen keresztül képes az Amerikai Egyesült Államok irányítani, befolyásolni Európát.A föderációs és konföderációs Európa-modell közül ő inkább ez utóbbit támogatja, ugyanisígy látja biztosítottnak a nemzeti érdekek megfelelő érvényesítését az Unión belül. Abevándorlók óriási hullámára hivatkozva ellenzi Törökország felvételét az Európai Unióba.Ugyanezen okokból áll ki az uniós bevándorlási politika szigorítása mellett is. (SarkadiJudit)Források:http://en.wikipedia.org/wiki/Greece#Government_and_politicshttp://en.wikipedia.org/wiki/List_of_political_parties_in_Greecehttp://en.wikipedia.org/wiki/Elections_in_Greecehttp://www.euvonal.hu/index.php?op=tenyek_tagorszagok&id=85


http://www.europarl.europa.eu/groups/default_hu.htmhttp://en.nd.gr/http://www.britannica.com/eb/article-9398095/Panhellenic-Socialist-Movementhttp://www.pasok.gr/gr/newsletter/ShowNewsDoc.asp?id=1484&newsID=109http://inter.kke.gr/http://www.epp.eu/http://www.europarl.europa.eu/members/public/geoSearch/search.do?country=GR&language=HUhttp://www.syn.gr/en/intl.htmhttp://internationalviewpoint.org/article.php3?id_article=82http://www.internationalviewpoint.org/spip.php?article34http://extweb3.nsd.uib.no/civicactivecms/opencms/civicactive/en/Data/country/greece/parties/http://www.google.hu/6

More magazines by this user
Similar magazines