A természet históriája

2;tt

C. PLINIUS SECUNDUSA TERMÉSZET HISTÓRIÁJAVÁLOGATOTT RÉSZEK AZ I—VI. KÖNYVEKBŐLCSILLAGÁSZATI ÉS FÖLDRAJZI ISMERETEKAZ ÓKORBANVÁLOGATTA, FORDÍTOTTA,BEVEZETÉSSEL ÉS JEGYZETEKKEL ELLÁTTAVÁGZY KÁLMÁNKRITERION KÖNYVKIADÓ BUKAREST 1973

AZ ÖRÖK PLINIUSTevékenységünket a múzsáknakszentelve talán pár órával továbbélűnk,(Phnius előszavából)Midőn Pliniusnak A természet históriája(Naturális história) című vaskos munkájátlapozgatjuk, csodálattal gondolunk a majdnem2000 évvel ezelőtt élt szerzőre. Példásszorgalommal, határtalan lelkesedéssel és hihetetlenmunkabírással mintegy 2000 görögés latin forrásmunkát tanulmányozott át,lényeges részeiket kivonatolta, saját kutatásainak,tapasztalatainak eredményeit, egyénigondolatait hozzáadta, és szellemes megjegyzésekkelfűszerezte; így írta meg e hatalmas,nyomtatásban ma is több mint 2500 oldaltkitevő életművét. Szerencsénkre ez az életműteljes egészében fennmaradt, s így megismerhetjükbelőle a természettudományokakkori szintjét, az emberek gondolkozását,életszemléletét, valamint magát Pliniust is,a tudóst és az embert.Munkájának kiadását, általános tudománytörténetiértéke mellett, időszerűvé tesziaz a körülmény, hogy alig pár év választel tragikus halálának 1900 éves évfordulójától.Plinius az ókori világ szellemiségénekegyik kimagasló képviselője volt. Egészmunkásságát Róma dicsőségének emelésére,embertársai tudományos és erkölcsi nevelésiszánta. Munkájában a béke szükséges-

ségét hangoztatta, s küzdött a háborúk és ahatalmaskodók ellen. Védelmére kelt anincsteleneknek, ostorozta a gazdagok oktalanfényűzését, s dicsérte a régi rómaiakegyszerű, puritán életét. Harcolt a hiszékenységés babonák ellen, s maró gúnnyalírt a nép tudatlanságát kizsákmányoló varázslókról.Munkásságát a tárgyilagosságravaló törekedés, a munkában való szorgalmaskitartás, valamint rendkívüli becsületességjellemzi.Teljes munkája eddig még nem jelent megmagyar fordításban. Ezúttal is csupán szemelvényeketközlünk idézett müvének I —VI. könyveiből. Válogatásunkba előszavánakfontosabb részeit, majd a teljes mü könyvenkéntitartalomjegyzékét vettük fel, smellőztük a II—XXXVII. könyvekre vonatkozó,csupán a fejezetek címeit feltüntetőtartalomjegyzéket.A mü II. könyvéből a csillagászati ismeretekrőlszóló részt közöljük; megtudjuk belőle,milyen ismereteik voltak az ókor tudósainakaz égitestekről, és mennyiben tudtáka természeti jelenségek okait és összefüggéseithelyesen magyarázni. Meglepetéssel értesülünkarról, hogy egyes jelenségeket márabban az időben megközelítőleg helyesen ismertek,más kérdéseket pedig az ókori tévesvagy hiányos ismeretek naiv felfogása miatt„a meg nem ismerhetés" (agnoszticizmus)felfogásának ködébe burkoltak. Nagyon érdekeseka geocentrikus elméletről, valamintEmpedoklésznek a világmindenség négy

alapeleméről (a tüz, víz, lég és föld) szólófejtegetései.A III—VI. könyvekben Plinius leírja aFöld akkor ismert vidékeit, népeit, szokásait,városait és más földrajzi vonatkozásait.Európáról részletesebb és pontosabb adatokatközöl, hiszen ez a földrész abban az időbenjórészt a hatalmas római birodalomhoztartozott, és jelentős részét feltételezhetőenmaga a szerző is bejárta. Bemutatja Itáliát,leírja aprólékosan a „Város'*-t (Rómát), költőiihlettel áradozik a bőven termő Campaniáról,tárgyalja többi vidékeit és szigeteit.Megismerteti Hispániát, Galliát, elvezet Kisázsiába,a Balkán-félszigetre, részletesentárgyalja vidékeit, városait -— a görög mondavilágszülőföldjét s a világot megvilágítótudományok bölcsőjét. Elvezet hazánk tájairais, és leírja az akkor még független államot,Dáciát, népeit, valamint a környezővidékeket. Bemutatja Ázsiát és Afrika északividékeit, különösen azokat, melyeket hódítóhadjárataik során a római haderők bebarangoltak.Európának északkeleti, Ázsiánakészaki és keleti, továbbá Afrikának azegyenlítőtől délebbre fekvő vidékeiről azonbannagyon hiányos, sokszor csak hallomásútján („dicitur") szerzett, általa is kétségbevont adatokat közöl. Szomorúan állapítjameg, hogy elődei felületes földrajzi ismereteikethódító háborúk alkalmával szerezték,holott megbízható adatokat csak békés körülményekközött gyüjthetnének be a tudományszámára.

PLINIUS KOKAA római birodalom a császárság megalapítója,Augustus Octavianus korában történelmesorán majdnem legnagyobb kiterjedésétérte el. Határai a jelenlegi Spanyol-,Francia- és Nyugat-Németország, valamintBelgium és Hollandia, továbbá Észak-Afrika,Egyiptom, Szíria, Júdea, Kisázsia és aBalkán-félszigetnek egészen a Duna alsó folyásáig(Ister), majd észak felé a Duna felsőfolyásáig (Danubius) teriedtek A birodalombana meghódított pépek valóságos konglomerátumaélt. Elég hossztí és aránylagbékés uralkodásának ideje alatt (Le 31 —i.sz. 14) Augustus császár megszilárdította aközbiztonságot, a jogbiztonságot, helyreállítottaa közhivatalok tekintélyét rendbe hoztaa polgárháborúk alatt teljesen kimerültállami pénzügyeket, s általában igvekezettmindent megtenni a közió előmo7dításáraMéltán rászolgált tehát a szenátus által nekiadománvo7ott ,,a hon atvia" (páter patriae)címre Lelkes pártolóia volt az irodalomnakművészetnek és tudományoknak: a birodalomalatta érte meg kulturális tündöklésénekfénykorát Korában halhatatlan nevűköltők: Vergilius, Horatius, Ovidius, Catullusés Lucretius, tudós történetírók: CorneliusNepos, Sallustius és Titus Livius, valaminta jogtudomány kimagasló képviselői:Labeo, Capito és Proculus éltek és írtákhalhatatlan műveiket. Joggal nevezte tehátezt az utókor „Augustus aranykorszakánalc".•8

Octavianus Augustus halála után a birodalomdiktatórikus katona-állammá változott,és zsarnoki kegyetlenséggel uralkodóutódok következtek: Tiberius (i.sz. 14—37),kit legjobban saját mondása jellemez: „Hagyűlöl is a nép, de rettegjen tőlem" (Oderintsed metuant), Caligula (i.sz. 37—41), kitSuetonius „emberi monstrum"-nak nevez,továbbá a kegyetlenkedései következtébenhírhedtté vált Claudius (i.sz. 41—54) és Néró(i.sz. 54—68), majd pedig egyetlen év alatthárom császár: Gálba, Otho és Vitellius(i.sz. 68—69) vetekszik a hatalomért, s mindhármanerőszakos halállal múlnak ki. AzAugustus halála utáni fél évszázad alatt akatona-állam tovább folytatja hódító hadjáratait,és a súlyos pénzügyi nehézségeketújabb és újabb hadizsákmányokkal próbáljalegalább pillanatnyilag megoldani. Ez időalatt hódítják meg a Krím-félszigetet, Kisázsiabelső vidékeit, leigázzák Britanniát,bekebelezik Thráciát, majd Észak-AfrikábólMauritániát, s háborúskodnak a keleti parthusokkalés alanusokkal. A meghódított ésvégtelenségig kizsákmányolt népek lázadásaikkalszüntelen nyugtalanságban tartják ametropolis lakosságát és a birodalom vezetőit:az Afrikában kitört lázadást csak nyolcévi nehéz küzdelemmel tudják megfékezni,de sok gondot okozott a Galliában, Germániában,Britanniában, Illyricumban és Júdeábankitört felkelések leverése is. Lázadásokütik fel fejüket a hadseregben: a katonaságelmaradt zsoldját követeli, vagy pedignagyobb pénzajándékok .reményében8

újabb és újabb császárokat támogat a hatalomrajutásban.A birodalom osztályokra tagolódott lakosságasúlyos társadalmi válságon mentát. A gazdag és politikai, valamint gazdaságibefolyással bíró patríciusok (arisztokraták,szenátorok) rendje a császári önkénykövetkeztében hatalmát és tekintélyét elvesztette,szerepe az állami ügyek vezetésébencsupán a császári intézkedések formálisjóváhagyására szorítkozott. Közéjük számítottaka tényleges hatalmat ugyancsaknélkülöző lovagi rend tagjai, valamint sokana szabadosok közül, kik saját vagy gazdáikkereskedelmi vállalkozásain meggazdagodva,a birodalmi vezetők kegyenceivé váltak, sezekre döntő befolyást gyakoroltak.A nép nagy többségét kitevő, minden politikaibefolyás nélküli, dologtalansághozszokott plebejusok száma csupán Rómában600 000 főre szaporodott, és a főváros utcáin„kenyeret és cirkuszi játékokat" (panem etcircenses) követelve, az állam parazitáiváváltak. Élelmezésük és szórakoztatásuk súlyosanyagi terheket rótt a birodalom vállaira.A birodalom kizsákmányolt és mindenjogtól megfosztott rabszolgái képezték az ingyenesmunkaerőt, de jelentős számuk állandórettegésben tartotta gazdáikat, kiknekmég emlékezetében élt a csak nagy nehézségekárán levert Spartacus-féle rabszolgalázadás.Rómában látszólag jólét uralkodott, de eznem a tömegek, hanem csak a gazdagok10

áncosodástól megóvja, s midőn Rómából elutazott,500 tejelő szamár is követte. Caligulaés Néró nemcsak Görögország ésEgyiptom műkincseit rabolta M, hanemRóma templomainak kincseit is beolvasztották,hogy pénzt veressenek. Hamis vádakalapján elkobozták a polgárok vagyonát,újabb és újabb adókkal sújtották a népet,hogy költekezéseiket fedezhessék. A közerkölcsmélypontra süllyedt.A keleti tartományokból azonban nemcsakanyagi iavakat importáltak, hanem az ottanivallásodat, az isteneket is átvették, ésezzel egyidejűleg a keleti varázslatokat ésbabonákat is. Ezek hamar termékeny tálairataláltak, s az emberek inkább hittek az újistenekben, mint saiátjaikban.A császárok és a hatalmasok környezetébena besúgók seregei nyüzsögtek, senkinekaz éVte nem volt biztonságban, még a császárokésem.Az agyonsanyargatott és állandó rettegésbentartott nép elhitte, hogv a szerencsétlenségeketa sors mérte rá, és azokat el kellviselnie. Mindjobban az a nézet alakult ki,hogy a nap örömeinek kell élni, nem kella holnapra gondolni. Csodákat reméltek, melyekazonban sohasem teljesültek be; várták,hogy rájuk mosolyogjon a szerencse,de az minduntalan elkerülte őket. Kezdtekmindjobban hinni a természetfeletti hatalmakerejében, a megrontásban, a csillagokbólvaló jóslásokban és mindenféle más babonában.12

Áz általános nyomott hangulat természetesenmélyen rányomta bélyegét a kor irodalmi,művészeti és tudományos életére is.Augustus császár „aranykorszaká"-nak napsütéses,nagy alkotásokban gazdag napjaithirtelen zord idő követte; őszi dér szállt amúzsák berkeire. A császári utódok nemösztönözték a művészetet, irodalmat és tudományt.Caligula száműzte a nyilvánoskönyvtárakból Vergiliust, Titus Liviust, sőtHoméroszt is. A valódi irodalmat aprópénzreváltott, mesterkélt, tudálékos, művészikivitelezés és komoly tartalom nélküli termékekváltották fel. Sokan a régi görög irodalomtermékeit utánozták, illetve írták átminden különösebb tehetség nélkül; másokolcsó tréfás verseket írtak. A császári udvarúj udvaroncainak, a csillagjósoknak ésmágusoknak hatására divatossá vált a csillagászatiköltészet. Az elbeszélő költészettémáit a borzalmak világából vette, ezzel istükrözve a kor hangulatát. Maguk a császárokis (Tiberius, Claudius, Néró) foglalkoztakköltészettel, értéktelen költeményeiket, olcsóprózai munkáikat szemérmetlenül tapsoltatták,s dicsértették magukat.A kisszámú tehetségesebb író, történészés tudós alkotásaiban kénytelen volt alkalmazkodni,gyilkos és erkölcstelen császárjaikat,valamint ezek kegyenceit emberi méltóságukkalössze nem egyeztethető módonmagasztalni, munkájukat nekik dedikálni.Életük még így is állandóan veszélyben forgott,mert a gyanakvó császárok gyakransértő célzásokat véltek felfedezni müveik-13

en. Tiberius császár öngyilkosságba kényszerítetteMamerculus Aemilius Scaurust, akitűnő szónokot és színműírót; Caligula császárlegyilkoltatta J. Graecinus mezőgazdaságiszakírót, majd lecsukatta és börtönébenmegfojtatta a nagyszerű költőt, S. Peconianust.Néró császár öngyilkosságba kergetteLucanust, a tehetséges fiatal költőt; republikánusnézetei miatt legyilkoltatta a filozófusDemetrius Cinicust, sőt volt tanítómesterét,a nagy tudású és puritán életű bölcsész,történész és irodalmár Senecát semkímélte, ki Caliguláról gúnyos szatírát mertírni, s bár Seneca magát Nérót, kegyenceit,sőt még romlott életű feleségét, Messalinátis megdicsérte, Néró mégis száműzette, majdöngyilkosságba kényszerítette őt.Ebben a világban a tárgyilagos történetírásis mélyre hanyatlott. Valerius Paterculuscsászári történész a valóságot megmásítanikényszerült, és alaptalanul magasztaltagazdáját, Tiberiust, elhallgatva írásaiban avalóságot. A valamivel merészebb Titus Labienustöngyilkosságba kényszerítették, éstörténelmi munkáját mint lazító írást égettékel.Az igazi költők és írók tétlenségre kényszerültek.A társadalmi és politikai állapotmelegágyában burjánzott az intrika, a fővárosipletyka, ami a jóérzésű polgárokat megbotránkoztatta.Névtelen és kézről kézre terjesztettepigrammák, szatírák ostorozták ésleplezték le a visszaéléseket, az igazságtalanléha világot. E névtelen irodalmi termékekrészben elkallódtak vagy jóval szerzőik halála14

után kerültek elő, amikor kedvezőbb időkkövetkeztek a szellemi életre. A fiatalon elhunytköltő, Persius (i.sz. 62) barátjára, CaesiusBassusra bízta munkáinak kiadását, többalkotását pedig anyja még életében elégetett,nehogy maga ellen is kiváltsa Néró bosszúját.Mások, Pliniusszal együtt, a szabadságutáni epekedésükben a szabadgondolkodásúCicerót, a törhetetlen republikánus érzületüCato Uticensist és a régi puritán életet dicsőítőCato Consoriust idézgetik műveikben.A birodalomra nehezedő lidércnyomás,több mint félévszázados tobzódás után, csaka Flaviusok nemzetségéből származó Vespasianuscsászár (i.sz. 69—79), majd pedig fia,Titus császár (i.sz. 79—81) trónra kerülésévelszűnt meg. ök kezdik meg a birodalombana törvényesség, a vagyon és életbiztonságvisszaállítását.Plinius életének nagyobbik részét (kb. 45éves koráig) a zsarnok császárok uralkodásánakidejében élte le. Ebben a korszakbantevékenysége főleg az adatgyűjtésre korlátozódott,s valószínűleg Vespasianus alattírta művének nagyobbik részét. Előszavánakmegírására Titus császár uralkodásának elsőkét hónapjában került sor, tehát azt a halálaelőtti utolsó hónapokban írta meg.A Titust (Domitianus császár kivételével)trónon követő Nerva, Traianus és Hadrianuscsászárok megszilárdították az országbelső rendjét; a gondolatszabadság helyreállításanyomán az irodalom és a tudományújra virágzásnak indult. Méltán neveztékegyesek a Vespasianusoktól Hadrianusig tar-

tó időszakot Ezüstkorszaknak. A több évtizedesnyomasztó, sötét állapot kitűnő célpontulszolgált az érzékeny lelkű költők ésírók számára. A kor költészetének leggyakoribbműfaja az epigramma és a szatíra; legkimagaslóbbművelői, Juvenalis és Martialisművészi eszközökkel fedték fel a züllött vi- fszonyokat. „Nehéz lenne szatírát nem írni!"(Difficile est satiram non scribere!) — írtaJuvenalis keserű iróniával. A történetíráskiváló művelője, Tacitus a kor történeténekmegírásában felhasznált kútfőkről kénytelenvolt megállapítani, hogy szerzőik gyűlöletbőlvagy szolgalelkűségből a valóságot nagymértékbenmeghamisították (veritas infracta),és ezért adataikat a történelmi tárgyilagosságmegőrzése érdekében csak a legnagyobbfenntartással vehette át.PUNIUS ÉLETEHabár viselt hivatalai és különösen tudományosmunkássága miatt Plinius neve közismertvolt az ókori Rómában, életéről mégisigen keveset tudunk. A nagy római történész,Tacitus csodálója volt Pliniusnak, ésHistóriáé című munkájához összegyűjtötte aPlinius életével és munkásságával kapcsolatosadatokat; sajnos azonban éppen ezek afejezetek nem maradtak fenn. Plinius életénekmegrajzolásához saját könyvéből, valamintfogadott fiának, ifjú Pliniusnak ránkmaradt leveleiből származó utalásokra kelltámaszkodnunk.

Teljes neve Caíus Plinius Secundus, s hogyfogadott fiától, az ugyancsak tollforgató CaiusPlinius Caeciliustól könnyen megkülönböztethetőlegyen, az irodalomban őt gyakranidősebb Pliniusnak, fiát pedig ifjú Pliniusnaknevezték.Családja valószínűleg Hispániából származott.Atyját, ki a lovagrend tagja volt,Celernek, anyját Marcellának hívták. Egyesekszerint Veronában, mások szerint Velencében,Milánóban vagy Rómában született.Legvalószínűbb azonban az, hogy az északitáliaiNóvum Comum (ma Como) a szülőhelye,mert több régi munkában „novocomensis"mellékneve is szerepel, s fia a Comóitavat (Lacus Larius) szülővárosa tavánaknevezi (Larium nostrum). Ezt erősítimeg az is, hogy Plinius munkájának előszavábana veronai születésű híres költőt, Catullust,„földijének" (conterraneus meus) nevezi,Verona pedig Nóvum Comum közelébenfekszik.Születésének idejére szintén csak fiának,ifjú Pliniusnak Baebius Macerhez írt levelébőlkövetkeztethetünk. A levélből kitünőleghalála idején (a Vezúv kitörésekor, tehát79. augusztus 24—25-én) atyja 56 éves volt,ezek szerint születésének ideje i. sz. a 23. évvégére vagy a 24. év elejére tehető.Iskoláit minden bizonnyal Rómában végezte.Már fiatal korában bejáratos volt Rómaelőkelő családjaihoz, s így kapcsolatotteremthetett a kor nagyjaival. Növénytaniismereteit is valószínűleg itt szerezhette AntoniusCastortól, kit abban az időben a leg-2 — A természet históriája \

jobb botanikusnak tartottak, s kinek tudásátPlinius is nagyra becsülte (rei herbariaeperitissimus).Rövid ideig Rómában ügyvédkedett, majdkülönböző jelentős tisztségeket töltött be(procurationes splendidiores et continuas —írja róla az ifjú Plinius): az i. sz. körülbelül40. év táján lovassági parancsnokként résztvett a germánok elleni háborúkban. Néróuralkodása alatt (i. sz. 37—68) valószínűlegvisszavonult a közszerepléstől, és tudományosmunkásságnak szentelte idejét. Vespasianuscsászár idején (i. sz. 69—79) ismét feltűnta közéletben, és a császár barátsága révénmagas tisztségeket töltött be. Kb. 70táján részt vett a Júdeában kitört zsidó lázadáskatonai elfojtásában, s személyes benyomásaialapján ír a lerombolt Jeruzsálemről.A 70—73-as évek táján császári megbízottként(procurator) működött Hispániában ésvalószínűleg Szíriában is, majd a 74. évbenbejárta Gallia Belgicát. Ezután több éven átVespasianus császár mellett titkári teendőketvégzett. Suetonius történész szerint Vespasianuscsászár leginkább az éjszakai órákbanadta ki intézkedéseit, s a rendeletekmegszövegezését, végrehajtását az uralkodásbantársként maga mellé vett Titus fiárabízta, aki az idősebb Plinius segítségétvette igénybe. Élete utolsó évében a Nápolymelletti Misenumban állomásozó római flottaparancsnokaként működött.Plinius valószínűleg nőtlen ember volt, sélete utolsó évtizedében maga mellé vetteözvegy nővérét, Pliniát, kinek egyetlen gyer-18

mekét, Caius Plinius Caeciliust (ifjú Pliniust,i. sz. 62—114) örökbe is fogadta, nevelésérőlgondoskodott (avunculus meus idemque peradoptionem páter — írja az ifjú Plinius).Halála a Vezúv tűzhányó váratlan kitörése(79. augusztus 23—25.) alkalmával következettbe. A tudományos kutatás és a parancsnokikötelesség teljesítésének hős vértanújakénthalt meg. Halála körülményeit ifj. Pliniusegyik ránk maradt leveléből ismerjük,aki Tacitus felkérésére részletesen leírta atragikus eseményt. A levél vonatkozó részeígy szól:„... [nagybátyám] Misenumban volt, s személyesenvégezte flottaparancsnoki teendőit. Augusztus24-én déli 1 óra tájban anyám (Plinia) közöltevele, hogy a láthatáron szokatlan alakú és nagyságúfelhő tűnt fel. Nagybátyám szokása szerint a naponsütkérezve, fekve folytatta tanulmányait. Felkelt,és kevés hideg vizet ivott, majd saruit kérte,és felment arra a helyre, ahonnan a csodás jelenségetlegjobban lehetett látni. A távolban egy felhőkeletkezett, melynek alakja inkább egy fáéhoz,éspedig a Pinus-fenyőéhez hasonlított. Szabadszemmel nem lehetett pontosan megállapítani, hogymelyik hegyből keletkezett, utóbb azonban megtudtuk,hogy a Vezuviusból. Olyan volt, minthavalami felfelé fújta volna, hosszan elnyúlt, mintegy fatörzs, melynek oldalágai széttárultak. Ügyvélem, hogy a friss légáramlat emelte magasba,majd elerőtlenedve és saját súlyától legyőzve szélesenki terült; hol fehér, hol pedig piszkos vagyfoltos színű volt, aszerint, hogy földet vagy hamutkapott fel. Csodálatos tünemény volt, melyet atudós közelebbről akart látni és megismerni. Megparancsolta,hogy gyorshajót készítsenek fel azútra, nekem pedig azt mondta, hogy ha vele óhajtanékmenni, teljesítené kívánságomat. Azt válaszoltam,hogy inkább tanulni kívánok, és így írnivaló leckét adott nekem. A házból kilépve kapta19

meg Retina tengerész levelét, akit a fenyegető veszélynagyon megrémített. Ennek háza ugyanis afelhő alatt volt, és csak hajóval lehetett onnanelmenekülni, ezért arra kérte, hogy mentse ki anagy veszedelemből. Nagybátyám megváltoztattaelhatározását, és most már nemcsak tudásvágyakielégítése miatt, hanem nagylelkű segítőként indultútnak. Egy négyevezős hajóra szállt, nemcsakazért, hogy Retinán segítsen, hanem azért, hogysegítséget vigyen másoknak is, mivel a gyönyörűtengeröböl nagyon zsúfolt volt; oda sietett, ahonnanmások rémülten menekültek. Minden félelemtőlmentesen hajóját oda kormanyoztatta, ahol aveszedelem volt, hogy e szörnyű jelenség mindenmozzanatát és alakzatait jól megfigyelhesse, lediktálja,illetve feljegyezze. Már hamu kezdett hullania hajóra, és minél jobban közeledtek, az annálforróbbá és sűrűbbé vált; már fekete, kiégett likacsoskövek és a tűz által széttört kövek hulltakrájuk, majd frissen keletkezett zátonyok és hegyekszakadékai zárták el a partot. Rövid ideig habozott,hogy visszaforduljon-e, de a kormányosnakösztönzésére azt mondta: „Bátraké a szerencse!",és utasította: „Irány Pomponianus felé!" Pomponianusugyanis Stabiesben lakott, mely a tengeröbölközepe táján feküdt, ott, ahol a tenger szelíd görbéjűöblöt alkotott. A veszedelem ide még nem jutottel, mégis nyilvánvaló volt, hogy fenyegetőenközeledik. [Pomponianus] javait a hajókra rakatta,és arra várt, hogy a szembefújó szél megszűntévelelmenekülhessen. Kihasználva a kedvező szelet,nagybátyám a parthoz hajózott, vigasztalta ésbátorította a reszkető embereket, s félelmüket amaga nyugalmával igyekezett enyhíteni. Fürdőtrendelt, majd asztalhoz dőlve, jókedvűen megvaosorázott,ami nagy dolog, még ha csak tettetésbölviselkedett is vidáman. Közben a Vezúv több részérőlszéles lángnyelvek és tüzek törtek a magasba,ezeknek fénye és ragyogása megvilágítottaa sötét éjszakát. Hogy a rémült embereket megnyugtassa,azt mondta: a lángok onnan származnak,hogy a rémületükben elmenekült földműveseksorsukra hagyott házaiban tűz ütött ki. Az-20

után pihenésre tért, és igazi mély álomba merült;a küszöbön állók horkolását is jól hallhatták,ugyanis hatalmas termete miatt mélyen és hangosanlélegzett. Közben az udvar, mely az ebédlőszobábavezetett, lyukacsos kövekkel és hamuvalmindjobban feltöltődött, olyannyira, hogy ha továbbkéslekedtek volna, a hálószobából nem lehetettvolna kijönni. Miután felébresztették, kijött,és Pomponianus, valamint a többi virrasztók rendelkezésércállt Azon tanakodtak, maradjanak-ea házfedél oltalma alatt, vagy pedig kint a nyílthelyen csatangoljanak. Ugyanis gyakran ismétlődőerős földlökések rázták meg a falakat, melyek minthaalapjaikból kimozdultak volna, úgy dőltek hol idehol oda, hol távolodtak, hol meg visszatértek. Aszabad ég alatt attól lehetett tartani, hogy a súlyos,kevésbé súlyos vagy lekopott likacsos kövekrájuk hullanak. A sok rossz közül most már melyiketválasszák? Nagybátyámban inkább az értelemdiadalmaskodott, másokat inkább a félelemvezetett. Fejüket a lehulló kövek ellen vászonpárnákkalvédték. Néhol már hajnalodott, máshol mega legsötétebb és legsűrűbb éjszaka honolt, s aztcsak a sok fáklya vibráló fénye törte át. Ügy határozott,hogy kimegy a tengerpartra, és közelrőlvizsgálja meg, milyen a tenger és mit lehet tenni.A tenger azonban ugyanolyan ellenségesen viselkedett.Itt egy földre terített vászonra telepedett,többször hideg vizet kért és ivott. Végül is a lángoklángjai, melyeket a kén fojtó szaga előzöttmeg, egyeseket menekülésre, őt pedig felkelésretényszerítette. Két szolgájára támaszkodva felemelkedett,de nyomban összerogyott, feltételezésemszerint azért, mert a forró levegő megakadályoztalégzését, gyomra betegesen szűk volt, és sokszorkínozta a láz. Harmadnap, mikor már kivilágosodott,ugyanazon a helyen épségben, sértetlenül és betakarvatalálták meg holttestét, felöltözve, úgy,ahogy ottmaradt. Inkább pihenő emberhez hasonlított,mint halotthoz. Az eseményeket én semmivelsem toldottam meg... Még azt kívánom közöl-

ni, hogy mindazt megkíséreltem leírni, ami fontosvolt, és amit én személyesen láttam, vagy frissena leghitelesebb forrásokból megtudhattam..."Életművét, a Naturális históriát Pliniusbefejezte ugyan, de „érlelődési idejét" márnem érhette meg, s a tervezett javításokatnem végezhette el. A nagy naturalista, elegettéve a természet örök törvényeinek, viszszatértabba a „szeretett anyaföldbe", melyrőlezeket írta (II. 63.): „...miután pedigtesti alkatunk valamelyik része megtagadbennünket továbbszolgálni, akkor kebléreszorítva, mint a legjobb édesanya, utoljáratakar be bennünket."Beteljesült a vágya: „Tevékenységünketa múzsáknak szentelve talán pár órával továbbélünk (az emberek emlékezetében)!"Emlékezete ma is él, munkájával oktat, éspéldája majdnem 2000 év után is tanít.TUDOMÁNYOS MUNKÁSSÁGAKorának egyik kimagasló, sokoldalú tudósavolt. Fiatal korától fogva haláláig tudományoskutatással foglalkozott, s munkájábanösztönözte a vágy: maradandó alkotásokathagyni maga után. Tudta, hogy eztcsak úgy érheti el, ha egész életét az alkotómunkánakszenteli. Jelszava: „Kihasználniaz életet azt jelenti, hogy éjszaka isdolgozni kell."Munkabírása szinte hihetetlen volt. Azaugustusi aranykorszak bőkezű és nagylelkűmecénásai kihaltak, s Pliniusnak terhes és22

felelősségteljes hivatalok betöltésével kellettfenntartania magát. Tudományos munkávalcsak szabad idejében foglalkozhatott. Tituscsászárhoz intézett előszavában (kinek titkárayolt) ezért mentegetőzik a következő szavakkal:„• .. a hivatalos teendők is nagyon elfoglalnak.Munkámon csak a szabad óráimbandolgozhattam, éspedig leginkább éjszaka.Nappal csak neked dolgoztam. Alvásra csupánaz egészségem által megkívánt minimálisidőt fordítottam."Az ifjú Plinius egyik leveléből értesülünkid. Plinius tudományos munkálkodásánakkörülményeiről. Eszerint Titustól hazaérkezve,hátralevő minden szabad idejét a tudománynakszentelte. Könnyű ebéd elfogyasztásaután, nyáron, keveset pihent, majdháza előtt kifeküdt egy napsütötte helyre,ott könyveket olvasott, jegyzeteket és kivonatokatkészített belőlük. Később hidegvízzel megmosdott, evett, majd ismét dologhozlátott, s dolgozott vacsoráig. Még étkezésközben is olvasott, és rövid jegyzeteketkészített. Télen déli 12, 13 vagy 14 órátólkéső éjszakáig dolgozott. Még fürdés közbensem volt tétlen; míg egyik szolgája masszírozta,vagy testét törölgette, a másiknakszöveget diktált, vagy annak felolvasásáthallgatta. Utazásain titkára elkísérte, könyveketés írótáblát vitt mindig magával. Télenmeleg kesztyűt viselt, hogy a hidegben isdolgozhassék, mert elveszett időnek tartottminden percet, amikor nem dolgozhatott.Egy ízben valaki azt állította, hogy azifjú Plinius írói szorgalma nevelőatyjának23

termékenységéhez hasonló; ifjú Plinius megjegyezte,hogy ez az összehasonlítás nevetséges,mivel nevelőjéhez viszonyítva őt lustánakkellene minősíteni, és hogy ebben avonatkozásban bárki más író vagy tudós id.Plinius mellett csak pirulhatna a szégyentől,és álomszuszéknak vagy dologtalannakerezhetné magát.Az ifjú Plinius egyik leveléből ismerjükid. Plinius munkáinak címét, rövid tartalmukatés terjedelmüket, valamint megírásukkörülbelüli idejét is. Ezek a következők:1. A lovassági gerely vetésről (De jaculationeequestri), „melyet nagyon gondosan ésésszerűen" írt abban az időben, mikor lovasságiosztályparancsnok volt (kb. 18—20 éveskorában)1 könyv2. Q. Pomponius Secundus életéről (Devita Q. Ponvponii Secundi), ki anyai ágon rokonaés Caligula császár idején konzul volt(i. sz. a 41. évben). „Emlékének megörökítéséretartozásként írta róla e munkát" (kb.24—26 éves korában) . . . 2 könyv3. A germánok elleni háborúkról (BellorumGermaniae) írt művében összegyűjtötte és leírtae háborúk összes eseményeit. Az egyiklégió parancsnokaként részt vett e hadjáratban,bejárta és megismerhette Germániát,különösen annak déli részét és a Rajna vidékét(kb. 25—27 éves korában)20 könyv4. A tudósokról (Studiosi) című művébenegy szónok életét írja le születésétől kezdveszellemi .érettségének csúcspontjáig (kb.

26—36 éves korában)3 könyv5. Kétértelmű beszédekről (Dubii sermonis)című művét Néró császár uralkodásánakutolsó éveiben írta, amikor „az általánosszolgalelkűség idején veszélyes volt szabadonírni" (kb. 42—-45 éves korában)8 könyv6. Aufidius Bassus munkájának folytatása(A fine Aufidn Bassi) című történelmi művébenfolytatta az események leírását Caligulacsászárságától Titus császár idejéig (kiadtakb. 55 éves korában)31 könyv7. A természet históriája (Naturális história).„Hatalmas munka, mely széles körűtudásáról tanúskodik, s nem kevésbé változatos,mint maga a természet." E legnagyobbés egyben egyetlen ránk maradt művénekadatgyűjtését Néró császár idejében kezdtemeg, s munkáját Titus uralkodásának elsőhónapjaiban fejezte be teljesen (56 éves korában)37 könyv„Bizonyára csodálkozni fogsz, hogyan írhatottoly sok könyvet, s hogy egv ennyireelfoglalt ember hogyan végezhetett ily sokés ily pontos munkát! Még jobban fogszazonban csodálkozni, ha azt is tekintetbeveszed, hogy életének egy szakaszában ügyvéditeendőket is végzett, és alig 56 éveskorában már meghalt, továbbá, hogy idejéneknagy részét magas hivatalai és a császárralvaló barátsága foglalta el. Éles elme,hihetetlen szorgalom és fáradhatatlan kitartásjellemezte őt" — írja róla ifjú PHnius.

Valóban, ha csupán az összesen 88 könyvetkitevő történelmi és természettudományimunkáit (3, 6, 7) vesszük tekintetbe,melyek hozzávetőlegesen kb. 7000 mostamnyomtatott oldalt tennének ki, számításbavéve az ezek megírásához szükséges fáradságosés rengeteg időveszteséggel járó adatgyűjtésimunkálatokat, fogalmat alkothatunkPlinius tudományos munkásságánakóriási terjedelméről.A NATURÁLIS HISTÓRIA MEGALKOTÁSÁRÓLPlinius előszavából tudjuk, hogy e mümegírásához kb. 2000 forrásmunkát használtfel és kb. 20 000 természettudományi témátdolgozott ki. Dokumentációja kimerítő volt,s nem vádolható felületességgel még akkorsem, ha több alapvető forrásmunka elkerültefigyelmét, vagy nem állt módjában beszerezniazokat. Forrásmunkáinak nagyobbrésze görög nyelven jelent meg (vö. az előszó4. sz. magyarázó jegyzetével), azonbannéha ezeknek adatait latin fordításokbólvagy csupán mások idézeteiből, tehát közvetvevette át. Így pl. a Nagy Sándor indiaihadjáratával kapcsolatos adatait nem Arisztobulosz.Megaszthenész, Nearkhosz, illetveOneszekritosz eredeti útijegyzeteiből (hypomnemata),hanem minden bizonnyal Eratoszthenész(i.e. III. sz. eleje) munkáibólvette át; M. Varró latinul írt munkáibólkölcsönözte Posszeidoniosz híres görög csil-26

lagász nézeteit és adatainak jelentős részétstb.Nem kétséges, hogy e mü megírásán legalábbkét évtizedig dolgozott. Eredetileg azegyes könyvek sorrendje sem volt teljesenazonos mai sorrendjével s a mű megírásaután is sok kiegészítést eszközölt. Egyes fejezeteibőlkövetkeztetni lehet a feldolgozásvagy a kiegészítés idejére. Például:— 69 és 79 között írhatta a II. 46. részt:„Ma, amikor (Vespasianus) császár vezetésealatt ünnepélyes békében élünk."— kb. a 71. évben írhatta az V. 13, 17.részeket: „Jeruzsálem a vidék leghíresebbvárosa volt... ma már csupán romhalmaz..."— kb. a 76. év után írhatta a II. 25. részt:„ ... üstökös, melyről Titus császár V-ikkonzulsága idején [a 76. évben] híres költeményétírta."— 79. június 24. után írta Előszavát,mert azt már Titus császárnak dedikálta,ugyancsak a II. 7. részt is: „Mostani időkbenaz égbe vezető úton halad gyermekeivelegyütt minden századok legnagyobb uralkodója,Vespasianus Augustus . . ."Mint ezt már fennebb is megállapítottuk,minden kétséget kizáróan Plinius a dokumentációsanyag összegyűjtését már Nérócsászár idejében megkezdte, mert zsarnokságátólmegundorodva (hostis generis humani— az emberiség ellenségének nevezi őt),minden hivatalos szerepléstől visszavonult,és a tudományos munkának élt. ValószínűlegRómában vagy Róma környékén mun-

kálkodott, mert csak így juthatott a fővárosnyilvános könyvtárainak, a császári dekrétumoknak,a szenátusi jegyzőkönyveknekstb. óriási dokumentációs anyagához. Müvéneklegnagyobbik részét (jegyzeteinek, kivonatolásainakcsoportosítását, feldolgozását)Vespasianus idején (a 69—79-es években),előszavát pedig már Ti tus császár alatt(79. jún. 24. és augusztus 24. között) írtameg.Munkája világosan tükrözi világszemléletétés tudományos felfogását. ÁltalábanArisztotelész tanait követi — a természet azemberiség ideális javának megvalósításáratörekszik, és mindenben őt szolgálja — : aNap sugaraival biztosítja a földi életet; aHold „dolgozik", és szüntelen „szolgálatotteljesít", megvilágítva a sötét éjszakákat (II.9.); a Föld az emberek összes szükségleteitbiztosítja s szolgáltatja részükre a gyógyszereket.Még a mérgekből is az emberiség javátszolgáló orvosságok és ellenmérgek készülnek,vagy lehetővé teszik a gyors éskönnyű halált azoknak, akik gyógyíthatatlanbetegségben szenvednek (II. 63.). Az emberekazonban képtelenek a természet feletturalkodni, vagy annak rendjét befolyásolni(Imperari naturae audacis est eredére ... II.53.).A természeti jelenségek okait az emberekcsak részben ismerhetik meg, és csak részbentudják azokat elfogadható módon megmagyarázni(II. 12.). Gyakran idézi másszerzők nézeteit vagy adatait (V. 9.), scsatlakozik egyikhez vagy másikhoz, vagy28

pedig külön nézetet vall és megindokolja;néha az olvasóra bízza a döntést („E dolgokértékelését bízzuk mindenki ítélőképességére."II. 79.). Máskor meg sem kísérli megmagyaráznia jelenségeket („ .. . véges azemberi gondolkodás .. . egyes jelenségekokait az emberi ész logikája nem foghatjafel... mely korlátolt határú, és így esztelenséga mindenség határait átlépni, külsőrészeinek kutatására kísérletet tenni" II. 1.,mert „ . .. ezek a fenséges természet titkai".II. 12, 27, 37.). Küzd a természeti jelenségekkelkapcsolatos babonák ellen, melyek azemberek tudatlanságát árulják el, és „csakkülönleges elmék koholmányai" vagy „azemberek beteges képzeletei". Megállapítja,hogy a természeti csapások nem földöntúlierőknek tulajdoníthatók, „ . . . mert ezeknekamúgy is be kellett volna következniük" (II.1.). Olvasóit állandóan a természeti jelenségekpontos megfigyelésére, okainak, öszszefüggéseinekkikutatására és megmagyarázásárabuzdítja, s dicsőíti azokat, kik önzetlenül,a nép hasznára és felvilágosításáraily kutatásokat és megfigyeléseket végeznek(II. 12.).Az isteneket az égitestek között tárgyalja,és gúnyos hangon mer írni a rómaiakpoliteizmusáról (II. 7.). Plinius szerintugyanis az isten maga a természet, amelytermékenységével, az emberek iránt valókorlátlan jóságával, gondoskodásával, hatalmánakmérhetetlen és ellensúlyozhatatlanvoltával uralja a világot.29

Törekvéseit tekintve Plinius mindig a teljességretörekedett, és ennek hangot is adgyakran munkájában („ ... nehogy valamitkihagyjak abból, ami az olvasót érdekelné").Öriási dokumentációs anyagot használ fel,de átvesz olyan adatokat is, melyek hitelességétmaga is kétségbe vonja.Csak a valóságot igyekszik leírni (,,... mindennekpedig igazi természetét és természeténekminden jellegzetességét visszaadni").Mindig a gyakorlatiasságra, törekszik, hogyaz emberek hasznára lehessen: orvosi recepteketés tanácsokat ad, hazai olcsógyógyszereket ajánl, a hamisított gyógyszerekjellegzetességeit ismerteti, az elhízás ellenétrendet és gyógyszereket ajánl, a megfeketedettméhviasz megtisztításának módjátírja le stb.Fontos jellemzője a kritikai szemlélet. Amások munkáiból átvett adatokat tőle telhetőlegigyekszik ellenőrizni; egyes szerzőkmunkáinak több hitelt előlegez (pl. Arisztotelésznek,Theophrasztosznak stb., kiket„auctor gravis"-nak, tehát hitelt érdemlőszerzőknek nevez, de azért néha még őketis megkritizálja), más szerzők adatait kevésbéhitelt érdemlőknek tartja. Néha az ellenőrzésellenére tévedéseket is átvett, de művénekhatalmas terjedelmét tekintve ez elkerülhetetlenvolt.Eredetiségre törekszik, s ezért az irodalombólátvett adatokhoz saját ismereteit, tapasztalatait,kutatásainak eredményeit is hozzáadta.Művének beosztása, elrendezése, a témákcsoportosítása eredeti elképzelései sze-30

flnt történt, hiszen ő az ókorban az első„természettudományi lexikon" szerzője a rómaiaknál.Munkájában hangsúlyozta a szerzői etikatiszteletben tartásának mindenkori szükségét(„Illendőség dolga és a természetes becsületességkövetelménye elismerni azoknak érdemeit,kiknek segítségével munkádban előrehaladástérhettél el"), s ezért felsorolja afelhasznált munkák jegyzékét. Ez az elsőfennmaradt „bibliográfia".Szerénység és önkritika jellemzi írásait(„Könyveim nem tanúskodnak éles elméről,az enyém mindig csak közepes volt, de méga közepes tudás határait sem haladjákmeg..." „A halandó ember nem ismerhetimindazt, ami emberi... nem kételkedem abban,hogy sok minden elkerülte az én figyelmemetis, hiszen én is ember vagyok").Fontos erénye az elővigyázatosság a felhasználtellentmondó adatokkal vagy nézetekkelkapcsolatban, ezért pontosan idézi amegfelelő helyeken az illető szerzők nevét.Arra számít, hogy „ ... az utódok bírálnifognak, úgy, ahogy azt mi is tettük elődeinkkel",hiszen voltak, akik „ ... még Homérosztis megostorozták", sőt még a „kötekedő-hibakeresőket"is figyelembe veszi.Művét „befejezettnek" tartja, kiadásával„megérlelődésére" vár.A tudományos munkásságot szerinte azönzetlenségnek kell jellemeznie. Az igazitudós nem anyagi előnyök szerzésére vagyegyéni dicsőség elérésére törekedik, hanem31

„a nehézségeket leküzdve ... a munkánakkedvéért dolgozik... az egyszerű emberek,a földművelők, ipart űzők tömegének ésazok számára, kik ily tanulmányok olvasásáraszabad idővel rendelkeznek". Vallja továbbá,hogy a tudósnak munkájában személyiáldozatokat is kell hoznia.Egész tevékenységét az emberséges érzülethatja át. Küzd az igazságtalanság, az elnyomás,a háborúk, a fényűzés, a varázslók ésa babonaság ellen. Munkáját a nemes gondolkodás,az őszinteség, nyíltság és a természetesegyszerűség hatja át.Plinius művéből (különösen előszavából)munkamódszere is kitűnik. A forrásmunkákalapján jegyzeteket készített, azokat sajátismereteivel kiegészítette. Az összegyűltanyagot témák szerint csoportosította, majdegységbe foglalva feldolgozta, s a későbbiekfolyamán újabb adatokkal pótolta és javította.A tárgymutatót és a munka előszavátművének befejezése után készítette el, sugyancsak akkor választotta ki nagy gonddala mű szerényen hangzó, de tartalmátlegjobban kifejező rövid címét. A kiadássalnem sietett, hanem „érlelődési" időt hagyotta kiegészítések és javítások eszközlésére, éscsak azután gondolt a mű sokszorosítására.Közbejött váratlan halála azonban e szándékátmeghiúsította.Mind a mű elkészítésében követett szempontjai,mind munkamódszerei ma is időszerűekés azok is maradnak a tudományoskutató számára.32

AZ UTÓKOR ÉRTÉKELÉSSPlinius halála után valószínűleg ifjú Pliniussokszorosította és adta közre művét.Másolása, illetve sokszorosítása tovább folytaz egész középkorban, s ennek köszönhetjük,hogy munkája teljes egészében ránkmaradt. A természet históriáját a vatikáni,milánói, turini, firenzei, lioni, párizsi, frankfurtiés más könyvtárakban több kéziratospéldányban őrzik, s e kéziratok a VII—XVI.századból származnak.A nyomtatásban megjelent első müvekközött Plinius munkája is szerepelt, és számoskiadást ért el (Verona 1468, Párma1476, Róma 1492 stb.). Később más országokbanis kinyomatták, és lefordították másnyelvekre, sokszor kommentárokkal láttákel. Közel 15 évszázadon át Plinius munkájáttekintették az alapvető természettudományosmunkának, és a reneszánsz korában ez volta kiindulópont a további fejlődéséhez.A Naturális história értékelése azonban azutóbbi évszázadokban eléggé ellentmondásosanalakult. Sokan feltárták a munka hibáit,hiányosságait, tévedéseit: L. Vincentius(Ferrara 1492), Hermolaus Barbarus(Róma 1492), Dalechamps (Lyon 1587),Adanson (Párizs 1763) stb. Egyesek plagizálássalis megvádolták, azt állítván róla többekközött, hogy sok gyógynövény leírását,valamint orvosi felhasználását szó szerintDioszkoridész görög orvos-botanikus munkájábólvette át anélkül, hogy a forrást legalábbmegemlítette volna. Utólagos kutatá-3 — A természet históriája 33

Sok azóta megállapították e vád teljes alaptalanságát,ugyanis Dioszkoridész (Pliniuskortársa) egyidőben írt a tőle nagy távolságbanélő Pliniusszal, egymás munkáját nemismerhették, s a hasonlatosságok abbóladódtak, hogy mindketten azonos forrásmunkákatis használtak.Mások viszont Plinius müvét az ókoregyik legzseniálisabb alkotásának, a természettudományokkincsesbányájának tekintik(P. Cigalino 1669, Buffon 1749, Humboldt1817 stb.).Valóban, Plinius munkája kimagasló,rendkívüli jelentőségű alkotás. Plinius mentettemeg számunkra az ókor természettudományiismeretanyagát, hiszen mintegy2000 oly szakmunkát használt fel, melyekneklegnagyobb része az idők folyamán elveszett.Munkája tudománytörténeti szempontbólfelbecsülhetetlen forrás, és tükröziaz ókor ismereteit, a kor szellemét, az emberekgondolkodását, problémáit, sőt mégbabonáit is. Többszáz ókori szerző nevét,munkáinak címét és tartalmát csupán Pliniustólismerjük és csupán annyit, amenynyitő írt róluk. Az ókor művészetének történetét,a rajzolás, festészet, szobrászat, építészetfejlődését is ő írta le kimerítő módon(ugyanis ő a művészetet ugyancsak a természettudományokközé sorolta azon az alapon,hogy ez is a természetet tükrözi).Nagy érdemei vannak a tudományos nyelvkialakításában; a növénytan, állattan, kőzettan,orvostudomány szakkifejezéseinek nagyrészét ő vezette be és állandósította e tu-34

dományokban. A növénytanban a növényekkétnevű elnevezését Linné (1753) előtt egyés fél évezreddel ő már nagymértékben alkalmazta(kb. 62%-ban).Találóan és joggal írta róla az ifjú Plinius:„Ügy gondolom, boldogok azok, kiknek azistenek kegyessége megadta, hogy megörökítésreméltó tetteket cselekedhessenek, vagyelolvasásra érdemes dolgokat írhassanak, delegboldogabbak azok, kiknek mindkettőmegadatott."E könyvecske összeállításával kapcsolatbanmegemlítem még a következőket:Plinius munkájának sok gonddal kiválasztottcímét, a Naturális históriát magyarnyelvre A természet históriája szavakkalfordítottam. Eltekintettem a „naturális" szómelléknévi alakjától, és magyarra főnévialakban tolmácsoltam. Az ókori szerzőkUgyanis, így Plinius is, e szón az összes természetijelenségeket értették. Megtartottama „história" szó arhaikus hangzását s egybenértelmét is, mely abban az időben tágabbfogalom volt a mostaninál, s történetivonatkozásán kívül a tudomány, illetve akutatás fogalmát is felölelte. E címfordításfejezi ki legjobban a munka tartalmát, feldolgozásánakszellemét, valamint ókori eredetét.Valószínűleg ugyanezek a szempontokvezethették e munka német, illetve franciafordítóit is (Naturgeschichte, Histoire naturelle).35

A fordításhoz a Hackios 3 kötetes (London—Rotterdam,1669), valamint a Dessintféle12 kötetes (Párizs, 1771—1782) Pliniuskiadásoklatin szövegét vettem alapul, felhasználvaG. C. Wittstein (Leipzig, 1881)kritikai munkáját, utóbbit különösen a Jegyzetekés a Magyarázó szöveg elkészítésénél.A lehetőség szerint ragaszkodtam az eredetilatin szöveghez, néha azonban a szöveg pontosés helyes értelmét csak szabadabb fordításbanadhattam vissza.A szövegben elég gyakran előforduló ókoriidőszámításnak és mértékegységeknekmostani megfelelőit szögletes zárójelek között([ ]) jelöltem meg. A szövegrészekhezszükséges magyarázatok utaló számok közvetítésévela munka végén elhelyezett Jegyzetekbentalálhatók. A megismétlődő ókoriföldrajzi nevek, szerzők és fogalmak magyarázatátugyancsak a munka végén Fontosabbnevek és fogalmak magyarázata címalatt adtam alfabetikus sorrendben.A görög szerzők, valamint a görögök általlakott helységek neveit fonetikus átírásbanfoglaltam munkámba, a többieket pedigaz eredeti munka szerint latinosán írtam le.VÁCZY KÁLMÁN

Legkedvesebb Császárom (illessen Tégede legméltóbb cím, miután atyád a „legnagyobb"címmel érte meg öregségét), engeddmeg, hogy ezen írással neked ajánljam tollamlegújabb alkotását, A természet históriájánakkönyveit, melyek a Te római polgáraidírásai között is újdonságnak számítanak.1„[...] mert Te gondoskodsz arról, hogypártfogásoddal jelentéktelen írásomnak bizonyosértéket adj" —• földim, Catullus szavaitmerészkedem idézni.... Te győzelmi ünneplésben részesültél 2 ,cenzorságot is viseltél, és hat rendben voltálkonzul, továbbá részese voltál a tribunusihatalomnak is, de legnemesebb tettedmégis az volt, amikor a császári testőrségparancsnokaként a köztársaság javára felajánlottadszolgálataidat atyádnak és a lovagirendnek, és amikor velünk közös táborozásonvettél részt. A nagy szerencsesemmiben sem változtatott meg Téged, hacsaknem abban, hogy legjobb tudásod ésakaratod szerint még jobban a mi hasznunkralégy... Nagy vagy a költészetben! Aszellemi javak nagy gazdagságával rendelkezel!8... Joggal kérdezhetném tehát: miért olvasdel munkámat, Császárom? Ez a munkaaz egyszerű emberek, a földművelők ésipart űző tömegek, valamint azok részére

íródott, akik a tanulmányozásra szabad idővelrendelkeznek. De miért éppen tégedkérlek bírámul? . . . Nagyobbnak ismertelek,mint hogy hozzám leereszkedj. . . . Az ajánlássalpedig megszereztem jóindulatodat amagam részére, mivel nagyon fontos, hogysorsolás útján rendelnek-e bírót valaki részére,vagy pedig ő maga választja meg azt.Meg aztán jobban szoktak gondoskodni ameghívott vendégről, mint a hívatlanról.[... ] M. Porcius Cato, aki általános jóhírnévnek örvendett, ki sok méltóságot utasítottvissza, és aki ádáz ellensége volt amegvesztegetés útján való hivatalkeresésnek,amikor egyszer a választások hevében a hivatalokrapályázók pénzüket éppen az ő kezeihezhelyezték letétbe, e tényt az emberiártatlanság legszebb bizonyítékának tekintette.Erre az esetre utal a nemes M. Cicerokövetkező mondása: „Ö, te nagyon boldogCato, tőled senki sem merészel jogtalanságotkérni!". .. Nagyfokú merészség részemről, hogy jelentéktelenművecském könyveit neked ajánlottamfel. Ezek ugyanis nem tanúskodnakéles elméről •— az enyém mindig csak közepesvolt —, de még a közepes tudás határaitsem haladják meg. Nem tartalmaznak ékesszólásróltanúskodó részeket, érdekes elmefuttatásokatvagy pedig csodálatos eseteket,illetve változatos történeteket, nem nyújtanakaz olvasónak gyönyörködtető mondásokat,sem különösebben érdekes dolgokat. A'könyvek csak a természeti dolgoknak, azéletnek és csak az élet visszataszítóbb részé-40

nek egyszerű leírását tartalmazzák, s a legtöbbdolgot paraszti vagy idegen, sőt faragatlanés olyan szavakkal kellett leírnom,melyeket előzetes bocsánatkérés nélkül nemis lett volna szabad használnom.Ettől eltekintve, olyan úton jártam, melyeteddig nem taposott egyetlen szerző sem, éssenkinek a szelleme nem vállalkozott errea kalandra. A mieink közül sem próbáltsenki hasonló munkát alkotni, de még agörögök között sem akadtak olyanok, akikaz egész témakört tárgyalták volna. A legtöbbencsupán a kellemes részeket írták meg,és mindaz, amit mások ezzel kapcsolatbanleírtak, a tág felületesség, a sötétség és ahomályosság hibájában szenved. Szándékombanáll érinteni azokat a kérdéseket, amelyeketa görögök „enkyklopaidea"-val jelölnek,és amelyeket nem ismerünk, vagy pedigbizonytalan fogalmaink vannak róluk. Azok,akik ilyen anyagot közöltek, úgy írtak, hogyaz olvasót untatták. Igazán nehéz a régi dolgoknakúj jelleget, az új dolgoknak kellőfontosságot, az elkopottaknak új csillogást,a homályosoknak fényességet, az unalmasoknakérdekességet, a kétségeseknek hitelt,mindennek pedig az igazi természetét éstermészetének minden jellegzetességét viszszaadni.Ha mindezt nem is tudná valakimegvalósítani, már az is szép és dicséretes,hogy egyáltalán megkísérelte a cél elérését.A magáim részéről igen nagyra becsülöm azokat,akik a nehézségeket leküzdve jobbnaktartják az emberek hasznára lenni a másokelőtt való tisztelgésnél. Korábbi más munká-41

imban magam is ezt a célt követtem. Ezérifejezem ki csodálatomat a leghíresebb író,Titus Livius iránt, aki Róma alapításáigvisszatekintve, Történelmi könyveinek egyikkötetét e szavakkal kezdi: „...elég dicsőségetszereztem már magamnak, de a munkátcsak akkor tudnám abbahagyni, hanyughatatlan szellemem nem tudna márgyönyörködni a munkában magáért a munkáért."Ö illendőnek tartotta azt is kijelenteni,hogy műveit nem a saját dicsőségére,hanem a népek felett győzedelmeskedőrómai nép dicsőségére írta. Mert nagyobbérdem, ha valaki magának a munkának kedvéértés nem a saját dicsőségére dolgozik.E tekintetben pedig mindent előzzön meg arómai nép érdeke és nem a személyes érdek.A tárgyalásra érdemesnek tartott 20 000kérdést, a kiválasztott 100 szerző 4 kb. 2000kötetnyi könyvének (vagy ahogy DomitiusPiso megjegyzi: „kincsének" és nem könyvének)tanulmányozása után, kibővítve amagam hozzájárulásával, 36 kötetbe 5foglaltamössze. Tudós elődeim keveset foglalkoztakezekkel a kérdésekkel, valószínűlegazért, mert nem ismerték azokat, vagy pedigmert azok utóbb váltak ismertekké. Nemkételkedem azonban a tekintetben, hogy nekemis sok minden elkerülte figyelmemet,hiszen én is ember vagyok, és a hivatalosteendők is nagyon lefoglalnak. Munkámoncsak szabad óráimban dolgozhattam, éspedigleginkább éjszaka. De nehogy azt hidd,hogy a hivatalos órák alatt! Nappal csak42

neked dolgoztam. 6Alvásra csupán az egészségemáltal megkívánt minimális időt fordítottam,és jutalomként megelégedtem azzala reménnyel (M. Varró szavaival élve),hogy tevékenységünket a múzsáknak szentelve,pár órával tovább fogunk élni. Mertaz életet csak akkor lehet valóban jól felhasználni,ha éjszaka is dolgozunk. Ezekazok az okok és nehézségek, melyek miattnem merek sok sikert jósolni munkámnak...s nem bízhatok annyira munkámban, mintajánlásom őszinteségében.[... ] Egy másik munkámban, mely azAufidius Bassus konzulsága végétől napjainkigtörtént eseményeket öleli fel, méltó módonírtam rólatok, atyádról, rólad és testvéredről.Ha megkérdeznéd, hogy hol vane munkám, azt felelném, hogy már régenbefejeztem, és most megérésére várok. Kiadásátörökösömre fogom bízni, nehogy bárkiazt gondolhassa rólam, hogy nagyravágyóvoltam. Én tehát önként lemondok errőlaz utódok javára, akikről jól tudom,hogy bírálni fognak úgy, ahogy mi is tettükelődeinkkel. E felfogásomról abból ismeggyőződhetsz, hogy a kötetek elejére azáltalam felhasznált munkák szerzőinek nevétis odaírtam. 7Űgy gondolom ugyanis,hogy illendőség dolga és a természetes becsületességkövetelménye elismerni azoknakérdemeit, kiknek segítségével munkádbanelőhaladást érhettél el, és nem úgy cselekedni,mint ahogy sokan, akikre e célzásvonatkozik, tették. Mert tudd meg, hogyösszehasonlítva a különböző szerzők mun-43

kait és főleg azokét, akik eredetiségüket álegjobban hangoztatták és a jelenhez a legközelebbállanak, lelepleztem őket, hogyelődeink írásait szóról szóra lemásoltákanélkül, hogy legalább megnevezték volnaőket... Bűnös lelkületű és szerencsétlengondolkodású az, ki inkább vállalja, hogya lopáson rajtakapják, mintsem hogy adatainakkölcsönzését feltüntesse úgy, amintazt a kialakult gyakorlat megköveteli.A görögök könyveik címének megválasztásábanrendkívül előnyös helyzetben vannak:némelyek „Kerion"-nak címezik könyvüket,ami lépes mézet jelent, mások „Bőség szarujáénak,mellyel az olvasóban azt a reménytkeltik, hogy a kötetből „madártejet"ihatnak. Mások „Ibolya", „Múzsák", „Gyűjtemények",„Kézikönyv", „Pázsitos helyek",„Festmények" stb., tehát oly címeket használnak,melyeknek alapján bárki hajlandóelőre is kezességet vállalni értük. De jaj, istenekés istennők! Ha e könyvekbe tekintettél,még a közepükig sem találsz egyebeta semminél![... ] A magam részéről habozás nélkülolyan címet adtam munkámnak, amely nemfeltűnő, és/nem hangzik ünnepélyesen. Éshogy ne tűnjek teljesen olyan színben, mintaki a görögöket ócsárolja, 8igyekeztem követnia szobrászat és festészet nagy mestereinekpéldáját, akik a legtökéletesebb müveiknek,melyeket nem győzünk eléggécsodálni, ilyenszerű ideiglenes címeket adtak:„Apellész dolgozott rajta", vagy „Polükletoszdolgozott rajta", s ezzel azt kíván-44

ták jelezni, hogy a munka befejezetlen. Eztazért tették, hogy'az esetleges kritika ellenazt hozhassák fel mentségükre, hogy szándékukbanállott a müvet tökéletesítem, dehaláluk megakadályozta őket ebben. Eljárásukszerénységüket bizonyítja, azért, mertminden munkájukat úgy tüntették fel,mintha befejezetlenek lennének. Mindösszehárom olyan műről tudok, melynek címébenaz „ez" vagy „az készítette" szavak arrautalnak, hogy befejezett műről van szó.Ezekkel munkám megfelelő fejezetében bővebbenfogok foglalkozni... de még ezek isirigykedésre szolgáltattak okot. A magamrészéről elismerem, hogy munkáimhoz (ésitt nem csupán a mostaniakra gondolok, hanemmindazokra, melyeket már régebbenírtam) még sok minden olyan dolgot kellenehozzáadnom, amelyek hiányoznak belőlük.Ezt azért is említem meg, hogy elkerüljemazoknak bírálatát, akikről azt mondják,hogy „ . . . még Homéroszt is megostorozzák". . . Plancusról mondják, hogy AsiniusPollio egy beszédet írt ellene, melyető vagy gyermekei csak Plancus halála utánszándékoztak közzétenni, hogy Plancus márne válaszolhasson. Róluk mondta Plancustalálóan, hogy „A halottak ellen csak a férgekküzdenek".[ .. . ] Így tehát, miután biztosítottammagam a „kötekedő-hibakeresőknek" (vitilitigatores)támadása ellen, akiket Cato a „kötekedő"és „hiba" szóösszetétellel találóannevezett így, és akik egyebet sem tesznek,mint azt, hogy az emberekkel kötekednek,45

és .szándékosan keresik a civódást, most márrátérhetek szándékom megvalósítására.Azért, hogy a közjó érdekében való elfoglaltságodbana felesleges időveszteségtőlmegkíméljelek, egy iratot (epistola) is csatolok,mely az egyes kötetek tárgymutatójáttartalmazza. Ebből is láthatod, mily nagygondot fordítottam arra, hogy az egészanyag átolvasásával járó fáradságtól megkíméljelek.Azt is tudom, hogy az olvasókmást és mást kívánnak elolvasni, így ebbőlmindenki kikeresheti a kívánt részeket, éskönnyen megtudhatja, hogy hol találja megmunkámban azt, ami érdekli. Irodalmunkbanelőttem már Valerianus Soranus is alkalmaztaezt az eljárást az Epoptidon (Amúzsák misztériuma) című könyvében.Légy egészséges!

I. KÖNYVmely röviden az egyes könyvektárgymutatóját tartalmazzaI. A munka előszava Titus Vespasianuscsászárhoz. Tartalmazzatovábbá azoknak a szerzőkneknevét, kiknek adatait a 36 könyvbőlálló és fejezetekre osztottmunkájában felhasznált.II. A világmindenségről, az alapelemekrőlés az égitestekrőlIII. Európa első és második részeIV. Európa harmadik részeV. Afrika leírásaVI. Ázsia leírásaVII. Az emberről és találmányairólVIII. A szárazföldi állatok féleségeirőlIX. A vízben élő állatokrólX. A madarak féleségeirőlXI. A rovarokrólXII. Az illatos növényekrőlXIII. Külföldi fás növényekrőlXIV. Szőlőt termő növényekrőlXV. Gyümölcsöt termő fás növényekrőlXVI. Vadon termő fás növényekrőlXVII. Termesztett növényekrőlXVIII. Termésekről és gabonafélékről;mezőgazdasági ismeretekrőlXIX. A lenről, alfafüről és a kertészetrőlXX. Étkezésre és a gyógyászatban használttermesztett növényekrőlXXI. Virágokról és virágkoszorúkról47

XXII. A gyógyászatban és a koszorúkkészítésére használt növényekrőlXXIII. Gyógyszerek készítése borból éstermesztett fákbólXXIV. Gyógyszerek vadontermő fákbólXXV. Gyógyszerek vadontermő lágyszárúnövényekbőlXXVI. Ujabb betegségekről és bizonyoslágyszárú növények gyógyászatifelhasználásárólXXVII. Egyéb lágyszárú növényekről ésazok orvosi felhasználásárólXXVIII. Az embertől származó, valamint anagy testalkatú állatokból nyerhetőgyógyszerekrőlXXIX. A gyógyszerek felfedezőiről és atöbbi allatokból nyert gyógyszerekrőlXXX. A varázslatról és a gyógyászatkapcsolata a varázslók tagjaivalXXXI. A víziállatokból nyert gyógyszerekrőlXXXII. A többi víziállatokból nyert gyógyszerekrőlXXXIII. Az arany- és ezüstércekrőlXXXIV. A réz- és ólomércekről és a rezetfeldolgozó mesterségrőlXXXV. A festészetről, színekről és a festőkrőlXXXVI. A márványról és a kövekrőlXXXVII. Az igazgyöngyökről[Ezután Plinius felsorolja a további (II—XXXVII.) könyvek és ezek fejezeteinek címeit,valamint az illető könyvekre vonatkozóbibliográfiát.]

II. KÖNYVILI. Véges-e a világ és vajon egyetlen-e?Sokan úgy vélik, hogy a világ, melyetegyesek más néven az égnek neveznek, ésamely boltozatával az egész mindenséget betakarja,a/onos magával az istenséggel,örök és mérhetetlen nagyságú, sohasem keletkezettés sohasem fog elenyészni. A világonkívüli dolgokat kutatni tehát hiábavaló,1mert azok nem érdekelhetik az emberiséget,és azokat a/, emberi ész logikájanem foghatja fel. A világ szentséges, örökés mérhetetlen, minden a mindenből, sőtvalójában a világ a minden is; véges és végtelen,bizonyos minden dolgában, és hasonlóa bizonytalanhoz, minden külső és belsődolgot magában foglal, a természet müve,és ő maga a természet.Esztelenség, hogy egyesek elméjét a világkiterjedése izgatja, és hogy egyesek mégírni is mertek erről; mások meg alkalmatés okot találtak arra, hogy számtalan világrólbeszéljenek, és arról írjanak, hogyfeltételezhetően sok világ létezik, és ha mindentössze lehetne foglalni, ugyanígy azt isel kellene fogadni, hogy ugyanannyi Nap,ugyanannyi Hold, megszámlálhatatlan sokaságúóriási csillagok és még egyebek is léteznénekebben az egyetlen világban. Ha a/,emberi elme korlátolt határain beiül nemállandóan ezzel a kérdéssel foglalkoznék, és4 — A természet lustonaja 49

figyelme nem a dolgok határainak megismeréséreirányulna, vagy ha csak képzeletneklehetne tulajdonítani a természet mindenhatártalan alkotását, akkor nem volna-eérthetőbb, ha a világot egyetlenegynek képzelnőkel?Esztelenség, valóban nagy esztelenség amindenség határait átlépni, és mintha összesbelső részeit már jól ismernők, külső részeinekkutatására kísérletet tenni! A véges emberigondolkozás, mely saját világát semtudja megérteni, meg tudná-e vajon ismerniaz oly végtelen dolgokat, melyeket a világhatárain kívül észlel?II.2. A világmindenség alakjárólA világ alakja tökéletes gömb 2 , mely mindentekintetben megfelel nevének, és amelyetaz összes halandók egyformán gömbnek (orbis)hívnak. Ezt tanítják és ezt bizonyítjáka tények is, nem csupán azért, mert az ilyenalakú test minden része a közép felé vonzódik,és ekképpen saját magára támaszkodva,magába foglal és tartalmaz mindent, nemigényel semmi összetartó anyagot. Az is agömb alak mellett szól, hogy a világnak nincsenészlelhető vége vagy kezdete, és azállandó forgáshoz (úgy, ahogy ez lennebbnemsokára ki fog tűnni) ez az alak a legmegfelelőbb.A szemünk is azt bizonyítja,hogy felülete domború, mert ha bárhonnannézünk körül, mindig a közepén vagyunk,így tehát még feltételezni sem lehet másalakot.50

11.3. A világmindenség mozgásárólA világ említett alakját a Nap kelte éslenyugvása is minden kétségen felül bizonyítja,folytonosan, fáradhatatlanul és hallatlangyorsan forog körbe, és 24 óra 2alattteljes kört ír le.11.4. Miért hívják világmindenségnek (mundus)Ez az elnevezés eszembe juttatja, hogy akülönféle népek e tekintetben egyetértenek.Amit a görögök fénylő jellege miatt „kozmosz"-nakneveznek, azt mi tökéletes és teljesszépsége miatt világmindenségnek hívjuk.Az ég neve (coelum) M. Varró értelmezéseszerint kétségtelenül a remekmű (caelati)szó hasonlatán alapszik. Ugyancsak ezt igazoljaa dolgok rendje is, a 12 állat képétviselő állatövnek nevezett pálya, melyen aNap oly sok évszázad óta folytatja megszokottútját.11.5. A négy alapelemrőlÜgy tűnik, hogy semmi kétség sem fér anégy alapelem 3létezéséhez. A legfontosabbközülük a tűz, amelyből a szemhez hasonlóanragyogó, számtalan csillag keletkezik.Ezután következik a levegő, melyet mind agörögök, mind mi ugyanúgy (aér) nevezünk.A levegő életet adó, az összes tárgyakonáthatoló és mindennel érintkező elem, amelya negyedik alapelemmel, a vízzel együttfenntartja a mindenség közepén lebegő sú-51

iyos földet. Így a dolgok kölcsönösen hatvaegymásra, különbözőképpen fonódnak egybe.A könnyűek megakadályozzák a nehezeketabban, hogy szétessenek, a nehezek viszontfenntartják a magasba emelkedő könnyű dolgokat,hogy azok ne zuhanjanak le.II.6. A hét bolygóról 4A föld és az ég között levő levegőúrbenegymástól pontosan meghatározott távolságra7 csillag lebeg, melleket mozgásukrólbolygóknak nevezünk, mivel mindegyik bolyong.Az ür közepén a Nap helyezkedik el,melynek terjedelme és ereje legnagyobb. ANap irányítja nemcsak az időjárást és a földiéletet, hanem a csillagokat, sőt magát azeget is. A Nap az egész világnak és méginkább az értelemnek a lelke, ő a természetlegfőbb kormányzója, és sokan, akik tevékenységétfigyelik, istennek fogják fel. ANap sugarai éltetik a dolgokat és oszlatjákszét a sötétséget. Ragyogásával elhalványítjaminden más csillag fényét. A Nap szabályozzaaz évszakok változását, és a természetrendje szerint mérsékelten uralkodik azállandóan újjászülető éveken; ő deríti ki abeborult eget, és ő vidítja fel a beborultemberi lelkeket is; világosságot kölcsönöz acsillagoknak. Homérosz, a költők királya,helyesen mondta, hogy a dicsőséges ésmagasztos Nap mindent tekintetbe vesz, ésmindent meghallgat.52

11.7. Az istenrőlŰgy vélem, hogy az emberi tökéletlenségnektulajdonítható az a törekvés, mely azisten képmásának vagy alakjának megismeréséreirányul. Bármi is az isten (hacsak nemvalami egyéb!), egész lénye vagy bármilyenkis része értelem, teljes egésze látás, teljesegésze hallás, maga az éltető erő, teljesegészében lélek, teljes egészében ő maga azisten.Némelyek úgy vélekednek, hogy sok istenvan, és hogy az isteneket az emberek erényeibenvagy gonoszságaiban, mint példáula szemérmességben, az egyetértésben, azértelemben, a reményben, a jóhírnevüségben,a kegyességben, a becsületességben kellkeresni. Mások (Démokritoszhoz hasonlóan)még ennél is esztelenebb felfogást vallva aztállítják, hogy csupán két istenséget szabadelfogadni, úgymint a büntetés és a jutalmazásistenét. Csupán a múlandó és gyötrődőemberi elme osztályozza az isteneket, intőpéldaként mindenkinek eszébe juttatva azember gyengeségét, többféle istent képzel el,hogy ki-ki oly istent imádhasson, aki nekileginkább hasznára van. Így aztán mindennép más és más néven nevezi az isteneket.Az emberek megszámlálhatatlanul sok istentismernek, még olyanokat is, akiknek szerepükalárendelt, mint a betegségek és egyébbajok istenei, akiket félelemtől remegve igyekeznekkiengesztelni. A Palatínus halmánnyilvános templomot szenteltek a Láz istenének,a Házi istenek imaháza mellett oltárt

emeltek az Árvaság istennőjének, a Balsorsnakpedig az Esquilinus halmán állítottaktemplomot. Ezért aztán az égiek még a földilakóknál is többen vannak, tekintettel arra,hogy minden ember saját maga részéretetezése szerinti számú istent alkot, Junókatés külön Géniuszokat. Egyes népek mégbizonyos állatokat, sőt még fajtalan dolgokatis istenként tisztelnek, és még kimondanisem volna szabad azt a sok szégyenteljesdolgot, például undort keltő ételeket és ehhezhasonló dolgokat is istenként imádnak.Vannak, akik azt hiszik, hogy az istenekegymás közt házasságra lépnek, noha annyiévszázad óta házasságukból senki sem született.Más istenekről pedig azt hiszik, hogynagyon öregek, és hajuk öröktől fogva ősz 5 ,másokról pedig azt hiszik, hogy mindig fiatalokés gyermekek 6 , ismét másokról, hogybronzszínüek 7 , vagy hogy szárnyakat viselnek8 , hogy sánták 9 , hogy tojásból születtek 10 ,vagy pedig csupán egyetlen napig élnek, ésazután meghalnak. Mindezek a hiedelmekpersze csupán gyermekes bolond beszédek.De minden arcátlanságot túlszárnyal az a hit,amely az istenekről házasságtöréseket, civódásokatés gyűlölködéseket, sőt még tolvajságokatés gyilkosságokat is tételez fel.Istennek tekintik azt, ki a halandókon segít,s útja az örök dicsőség felé vezet. Ezenaz úton haladtak nagy római elődeink, smostani időkben az égbe vezető úton haladgyermekeivel együtt minden századok legnagyobburalkodója, Vespasianus Augustus,ki azért jött közénk, hogy a fáradalmaktól54

kimerült embereken segítsen 11 . Régi szokás,hogy hálából az arra érdemes embereket azistenek közé helyezik. Valóban, a rendkívüliérdemekkel rendelkező emberek után nyertéknevüket az összes többi istenek és a fennebbemlített csillagok is. A természet értelmezésesorán ki ne ismerné el, hogy akárJupiter vagy Mercurius, akár a máskéntnevezett többi isten, csupán egy mennyeinévjegyzék szüleményei.Valóban, nevetséges dolog azt hinni, hogya Legfelső Lény, bárki is legyen, gondjátviseli az ember dolgainak. Vajon ebben anehéz és sokrétű szolgálatban való hitet nemkellene inkább szentségtörésnek minősítenünk,vagy nem kellene kételkednünk benne?Nehezen lehet eldönteni, hogy a fenti két lehetőségközül melyik előnyösebb az emberiségre,hiszen egyesek semmi tiszteletet semtanúsítanak az istenek iránt, mások viszontcsak gyalázatos módon vélekednek róluk.Sokan idegen szenteket szolgálnak, ahányujjuk van, annyi istent és szörnyeteget imádnak12 , és bizonyos ételek fogyasztását írjákelő vagy tiltják meg 13 , ismét mások álmukraés nyugalmukra is vonatkozó szabályok szerintélnek. Nem kötnek házasságot, nemfogadnak örökbe gyermekeket, és semmiegyéb mást sem csinálnak anélkül, hogyelőbb bizonyos vallási ceremóniákat ne végeznénekel. Mások még a Capitolium templomábanis csalnak, és hamisan esküszneka Villámszóró Jupiterre, gaztetteikhez azistenek segítségéért könyörögnek, mások peciiglelkiismeretes magatartásuk miatt bünte-

léseket szenvednek. És hogy az istenség kérdésébenmég nagyobb bizonytalanságbanéljünk, az ellentétes két véglet között egyközbeeső istenséget találtak ki. Valóban,mindenütt az egész világon, minden helyenés minden órában, mindenki a Szerencseistennőjéhez folyamodik; egyesek panaszolnakrá, vádolják, mások csak rá gondolnak,csak őt dicsérik vagy csak őt vádolják, ésegyszerre káromolják és imádják is. Némelyekforgandónak, leggyakrabban vaknak,csatangolónak, állhatatl annak, bizonytalannak,változékonynak nevezik, olyannak,aki az érdemteleneknek kedvez; neki tulajdonítjákveszteségeiket és ugyancsak nekinyereségeiket is, tehát az emberi élet könyvvitelénekmirdket oldalára egyformán végeznekbejegyzéseket. 1 * Végül pedig mivelminden tekintetben alá vagyunk vetve asors szeszélyének, magából a sorsból is istentalkotunk magunknak, s ezért ez az istenis éppen olyan megbízhatatlan.Mások elvetik ezt a nézetet, és sorsukfordulását csillaguknak vagy a születés törvényeinektulajdonítiák. Az isten egyszer ésmindenkorra meghatározza jövőnket, és miutánezt megtette, pihenőre tér. E nézetkezd általánossá válni, és nemcsak a faragatlanköznép, hanem az értelmiségiek körébenis terjed. Állításom igazolása érdekébenhivatkozom a villámokból való jóslatokban,az áldozatokból való jövendölésekben,sőt — még kimondani is nevetséges —a tüsszentésekből vagy a járás közben történőbotlásokból való jóslásokban való hit-S8

e. Az isteni Augustus császár nyilvánosankijelentette, hogy amikor egyszer előbb balsaruját húzta fel és nem a jobbat, aznapmajdnem áldozatul esett fellázadt katonáinak.Ezek a babonák oly mértékben homályosítjákel a jövőbe látni képtelen halandóítélőképességét, hogy a sok bizonytalanságközött csupán az tűnik biztosnak: semmisem biztos és semmi sem nyomorultabb adölyfös embernél. Mert a többi élőlényekegyetlen gondja csupán a táplálék megszerzése,és e tekintetben a természet kegyesenki is elégíti őket. Minden javaknál többetér, hogy ezeket az állatokat nem kábítja elsem a dicsőség, sem a vagyon, sem a nagyravágyás,sőt még a halál gondolata sem.Elhihető tehát, hogy az istenek az emberidolgokra is gondot viselnek, és az élet tapasztalatais azt mutatja, hogy a rossz cselekményeket—• ha nagy és sok gondjukmiatt néha megkésve is — megbüntetik 15éssohasem törődnek a hiábavalóságokkal. Ateremtett embert azért nem engedték nagyonközel magukhoz, hogy az ember neképzelje magát a többi állatoknál sokkal nagyobbnak.Az emberi természet tökéletlensége miattibánatunk legfőbb vigasza az, hogy isten semképes mindenre. Mert az isten, ha akarnásem tudná saját halálát előidézni, mely lehetőségetaz élet sok nyomorúsága mellettlegnagyobb, ajándékként adott az embernek.Az örökkévalóságot sem tudja a halandóknakajándékozni, sem pedig a megholtakat57

új életre kelteni, de még azt sem tudja megtenni,hogy az, ki valamikor élt, ne élt légyen,az, ki dicsőséget aratott, ne aratta légyenazokat, és a múltra vonatkozóan nekisincs több hatalma, mint megajándékozni azembereket a feledéssel; továbbá, hogy tréfásdolgokat is adjunk az isteni dolgokhoz, azistenek azt sem tudják megtenni, hogy kétszertíz ne legyen húsz, és még sok máshasonlóra nem képesek, amit kétségen kívüla természet hatalmának kell tulajdonítanunk,annak, amit tulajdonképpen istenneknevezünk. 16Űgy vélem, hogy fenti kalandozásom nemvolt teljesen hiábavaló, mert az istennel kapcsolatoskérdések mindig időszerűek.II.8. A bolygócsillagok természetéről éspályáirólDe térjünk vissza a természet más dolgaira.Nem igaz az, amit a köznép hisz, hogya csillagok közül •— melyekről azt mondják,hogy az égbolthoz vannak rögzítve —• afényesek a gazdag embereknek, az aprók aszegényeknek, a halvány fényüek pedig azelerőtlenedett embereknek ragyognak. Acsillagok fényének ereje nincs kapcsolatbana halandó emberek sorsával, és az sem igaz,hogy az emberekkel együtt születnek és velükegyszerre halnának meg, sőt az sem,hogy amikor valaki meghal, akkor egy csillaglehull. Mi nem vagyunk olyan jó viszonybanaz éggel, hogy végzetünk beteljesülésévela csillagok fénye is elenyésszen.S8

Az embereknek a csillagok lehullásával kapcsolatoshite onnan ered, hogy éppen úgy,ahogy a földön is megtörténik, ha csordultigmegtöltött olajmécsest gyújtunk meg, a csillagokis a sok folyékony égő anyagtól telítődve,a felesleget kivetik magukból. Az égitestektermészete örökkévaló, körülfogják ésegységessé teszik a világot. Erősen hatnaka Földre, és bár nagyon apróknak tűnnek,az emberek mégis megismerhették hatásukat,fényerejüket és nagyságukat. Megfelelőhelyen majd bővebben ki fogok térni erre is.A Földről szóló részben az égi körök okátis kellő módon fogom megmagyarázni, mivelez is teljesen az állatkör alakjával vanösszefüggésben, majd szólni fogok a csillagászatitalálmányokról is. Azt mondják, hogyaz első ember, aki az 58-ik olimpiai játékokévében [i.e. 544] felfedezte az állatkör ferdeirányát, és aki első ízben mutatta ki acsillagok felkelését, a miléziai Anaximandroszvolt. Utána Kleosztrátosz következett,aki a Kos és a Nyilas csillagképet fedeztefel, magát a kört pedig már sokkal azelőttAtlasz fedezte fel.Most pedig a világ szerkezetének tárgyalásátbefejezve, foglalkozzunk a következőkbenaz Ég és a Föld között található többiégitesttel.A legnagyobb csillag a Saturnus, és csakazért tűnik oly kicsinek, mert pályája a legnagyobb.Pontosan tudjuk, hogy legalább 30év 17kell ahhoz, hogy kiindulási helyére viszszaérkezzék.Minden bolygócsillag, ideértveja Napot és Holdat is, g yftág mozgásával el-59

léntétes irányú pályán mozog, éspedig balfelé, nem úgy, mint az előbbi, mely balróljobb felé haladva nyugszik le. Az égnekállandó és rendkívül gyors körforgása felemeliés nyugat felé ragadja a csillagokat,miközben mindegyik saját ellentétes irányúpályáján is halad. Ez azért van így, hogyaz egyirányú forgás a levegőt ne nyomjacsak egy irányba, és a világ örökös forgásávalne fékezze a lassú földgömböt, és acsillagok taszító ereje az égitestek közöttitávolságot biztosítva, válassza el őket egymástól.Messze a fagyos és merev természetűSaturnus csillag alatt húzódik a Jupiterpályája, amely gyorsabban mozog, és 12év 18alatt tesz meg egy kört. A harmadikcsillag a Mars, melyet Herkulesnek is hívnak,és amely a Naphoz való közelsége miatttüzes természetű, és mintegy két év 19alattkering. A fenti két csillag között, éspedig aforró Mars és a hideg Saturnus közötti térbenkeringő Jupitert e két csillag mérsékeliés teszi egészségessé.Végül a Nap következik, mely kb. 360 napalatt fut végig pályáján, és hogy az árnyékaugyanazon jelekhez visszakerüljön, évenkéntmég 5 napot és egy napnak negyedrészétis hozzá kell adni keringési idejéhez.Ezért minden ötödik évhez egy napot adnak,hogy az időszámítás megfeleljen a Napútjának. A Nap alatt változó pályán 20halada Venusnak nevezett óriási csillag, melymelléknevét tekintve a Nappal és a Holddalvetekedik. Valóban, minden más csillagotmegelőzve, .kora reggel elsőnek kel fel.60

Lucifernek 21is nevezik, mert sietteti a nappalivilágosság érkezését, mintha másodikNap volna. Lenyugváskor pedig erősen ragyog,és ezért Vespernek 22is hívják, és mertmeghosszabbítja a nappalt, a Hold szerepétis betölti. Említett tulajdonságait először aszámoszi Püthagorasz észlelte körülbelül a42-ik olimpiai játékok idején, mely a Rómavárosának alapításától számított 142-ik évnek[i.e. 608] felel meg. Méreteit tekintvenagyobb 23a többi csillagoknál, és olyan erősenfénylik, hogy az összes csillagok közülcsak az ő sugarai vetnek árnyékot. 24Tündöklésétnevei is tükrözik, mert egyesek Junónak,mások Izisznek, ismét mások pedigIsten anyjának hívják. Általa termékenyülmeg minden a földön, mert a horizont bármelyoldalán is kel fel, nemzési harmatátaz egész földre szórva, nemcsak végrehajtjaa földön a fogamzást, de az összes élőlényeketis fogamzásra serkenti. 25Az állatkörön352 nap 26alatt teszi meg pályáját, ésTimaiosz szerint 46 foknál távolabbra sohasemtávolodik el a Naptól.Megközelítőleg sem olyan nagy és fényescsillag a hozzá legközelebb levő Mercurius,melyet Apollónak is neveznek; alacsonyabbanlevő körpályáját 8 nappal 27 rövidebb időalatt futja be, és nemcsak a Nap felkelteelőtt ragyog, hanem napnyugta után is, ésa Naptól 23 foknál messzebbre soha nem távolodikel, ahogy az előbb megnevezett Timaioszonkívül Szoszigenész is állítja.E két csillagnak helyzete sajátos és nemazonos a fennebb említettekével, mivel az61

égnek negyed- vagy harmadrészét kitevő távolságravannak a Naptól, és gyakran veleoppozícióban állva, teljes körforgásukkalváltozó pályán haladnak, melyről majd bővebbenfogunk beszélni a Nagy Évnek tárgyalásaalkalmával.II.9. A Hold természetérőlA legnagyobb csodálatot azonban a legutolsóégitest, a Hold kelti, melyet Földünkután a legjobban ismerünk, és melyet a természeta sötétség eloszlatására rendelt. Rejtélyesarculata gyötri a szemlélődök elméjét,akik azért méltatlankodnak, hogy a hozzánklegközelebb eső égitestet nem ismerikmégsem elég jól. Állandóan változik, hol növekedik,hol öregedik, hol szarvszerüen meggörbül,hol két egyenlő részre oszolva feleződik,hol gömbszerűen hajolva foltossá válik,majd hirtelen erősen fénylő, óriási nagykoronggá szélesül, majd hirtelen elenyészik.Néha egész éjjel világít, néha későn távozik,sőt még nappal is világítva kiegészíti a Napfényét. Ha megfogyatkozik, fogyatkozásaidején is jól látható. Havonként elvonul éselrejtőzik, de azt hiszik róla, hogy mégilyenkor is dolgozik. 28Alacsonyan, máskormeg magasabban lebeg, de mindig más módon.Néha közelebb van az éghez, máskormeg majdnem a hegyeket érinti. Van úgy,hogy északon kel fel és délen nyugszik le.Első ízben Endümion észlelte és írta le ezeketa jelenségeket az emberiség számára, ésezért mondták róla, hogy beleszeretett aHoldba.62

Nem tudunk eléggé hálásak lenni azoknak,kik sok munkával és törődéssel világosságothoztak e kérdésben. Ezzel szembenmegbotránkozunk az elfajult emberi elmén,amely a hivatalos Annalesekbe gyűjti összea vérontást és gyilkosságokat azért, hogy azemberi gonoszságokat mindenki, még a tudatlanokis, megismerhessék. A Hold tehátFöldünkhöz igen közel van, s ezért pályájaa legkisebb. Mindössze 27 és egyharmadnap 29alatt járja meg ugyanazt a pályát, melyeta legmagasabban keringő Saturnus csillag— úgy, ahogy fennebb említettem — 30év alatt tesz meg, azután pedig a Nappalvaló conjunctiókor két napon át késlekedve,igen megkésik, és a 30-ik naptól kezdve fényesarca újból előtűnik, hogy folytassa szolgálatát.Nem tudom, helyes-e mindaz, amittanítómestereink az Égről tudnak, éspedigaz, hogy az évet 12 havi egyenlő részre kellfelosztani, hiszen a Hold 12-szer halad ela Nap mellett, míg visszatérhet kiindulásipontjára. A Holdat és a többi csillagokatis a Nap fénye uralja, mert ezek mind aNaptól kölcsönzik tündöklő fényüket, melyeta víz tükre is remegve ver vissza.A gyenge és tökéletlen Hold annyi folyadékotképes felvenni és megszaporítani,amennyit a Nap elragad tőle sugaraival.Ezért néha egyenlőtlenül megvilágítva látható,és csak oppozícióban van telihold,majd az ezt követő napokban csak annyifényt küld a Földre, amennyit a Naptól kap.Conjunctióban láthatatlanná válik, mert tőlünkelfordulva fényét visszairányítja oda,63

ahonnan kapta. Minden kétségen kívül acsillagok Földünk nedvességéből táplálkoznak.A Hold azért foltos félhold idején, mertakkor nincs elég ereje ahhoz, hogy a vizetfelszívja, ugyanis ezek a foltok nem mások,mint a Földtől elragadott szennyes víz. 3011.10. A nap- és holdfogyatkozásrólA nap- és holdfogyatkozás a természetnekegyik legcsodálatosabb és legbámulatosabbjelensége. Az égitestek árnyékot vetnek, ésebből megbizonyosodhatunk nagy tömegükről.Nyilvánvaló ugyanis, hogy ilyenkor aHold közbeékelődik és eltakarja a Napot, aFöld pedig a Holdat. A Hold Földünk elől,a Föld pedig a Hold elől takarja el a Napsugarait. Ugyanis a Hold a Nap és Földközé állva árnyékot vet a Földre, és váratlanulsötétséget okoz. Az éjszaka nem más,mint a Föld saját árnyéka. Földünk árnyékakúp vagy fordított csiga alakú. Ha a Holdpályája csomópontjának közelében, illetvecsúcspontján van, akkor a Föld árnyéka rávetődika Holdra, de nem megy ezen túl,mivel egyetlen más további égitestet semárnyékol be hasonló módon, és alakja mindigcsúcsban végződik. Az árnyék bizonyostávolságban elenyészik, s ezt bizonyítja azis, hogy a nagy magasságban repülő madarakárnyéka nem vetődik a földre.Az árnyék határa a légréteg határán ottvan, ahol az éter kezdődik. A Hold felettitér tiszta és nappali világosságban fényük,ezért a csillagok — mint általában a világos64

testek a sötétségben —• éjjel jobban láthatók.A holdfogyatkozás is ezért van éjjel.Az állatkör ferdesége és a Hold szabálytalankóborlása miatt mindkét féle fogyatkozásnem igazodik pontosan a hónapok számáhozés bizonyos időkhöz, mert mint fennebbmondottam, az égitestek mozgása nem felelmeg mindig teljesen a Hold mozgásainak.11.11. A csillagok nagyságárólAz erről való elmélkedés közben a halandószelleme felemelkedik az égbe, és onnanletekintve feltárul előtte a természet háromlegnagyobb méretű teste. 31Ha a Föld nemlenne nagyobb a Holdnál, akkor a Föld ésNap közé ékelődött Hold a Föld elől teljeseneltakarná a Napot. A két égitest méreteibőlbizonyossággal következtethetünk aNapnak roppant nagy méreteire, s ezértszükségtelen minden további kutatás, hogyszemünkkel vagy elménk következtetéseivelszerezzünk bizonyosságot erről. Valóságkéntel kell fogadnunk azt, hogy a Nap óriásinagy. Ezt bizonyítja az, hogy az utak menténtöbb ezer lépés hosszúságban felsorakozófák 32 árnyéka egyforma hosszú, minthamindegyik a terület középpontjában lenne,valamint az is, hogy napéjegyenlőség idejénaz összes forró égövbeli lakosoknak ugyanabbanaz időpontban van a Nap a fejük felett,33azoknak pedig, kik a trópusi körön belüllaknak, délben árnyékuk észak felé, napkeltekorpedig nyugat felé esik. MindezekS — A természet históriája 85

a jelenségek nem fordulhatnának elő, ha aNap nem volna sokkal nagyobb a Földnél.A felkelő Nap az Ida-hegységet — bár roppantnagy távolságra van tőle — teljes szélességébenátölelve jobb és bal felől körülragyogjasugaraival.A holdfogyatkozás is kétségbevonhatatlanbizonyítéka a Nap roppant nagyságának. Anapfogyatkozás pedig a Föld kicsinységénekbizonyítéka. Az árnyékok vonalának eltéréseitaz okozza, hogy ha az árnyékot adótárgy a ráeső fénnyel azonos nagyságú, akkorárnyéka vég nélküli hosszú oszlop alakú,ha pedig a tárgy nagyobb a fénynél,akkor árnyéka csiga alakot vesz fel, melynekalsó része a legkeskenyebb és hosszavégtelen. Akkor pedig, ha a tárgy kisebb afényforrásnál, akkor árnyéka a csúcsa feléelkeskenyedő kúpot képez, ugyanolyant,amilyent a Föld árnyéka vet a fogyatkozásbanlevő Holdra. Ezek a jelenségek világossáteszik, hogy a Nap nagyobb a Földnél,és bennünk semmi kétség sem maradhat etekintetben. Ezt az igazságot maga a természetis közvetett módon bizonyítja, merttélen vajon miért távolodik el a Nap a Földtől,hacsak nem azért, hogy az éjszakákmeghosszabbításával a Föld visszanyerjeelőbbi körülményeit. Különben a Föld mindenbizonnyal összeégne, hiszen az óriásinagyságú Nap némely részeit még így is felperzseli.

11.12. Kik és miiyen eszközöket találtakfel az égbolt megfigyeléséreA rómaiak közül első ízben SulpitiusGallus, M. Marcellus konzultársa közölte anéppel a két égitest fogyatkozásának elméletét.Katonai tribunus korában, egy nappalazelőtt, hogy Paulus a perzsák királya felettgyőzelmet aratott, a katonaság között nyugtalanságtámadt. Ekkor a császár nevébengyűlésre hívta össze a hadsereget, és hogya zavart eloszlassa, megjósolta a közeli holdfogyatkozásbekövetkezését; később könyvetis írt erről.A görögök közül a milésiumi Thalész voltaz első, aki a 48-ik olimpiai játékok negyedikévében [i.e. 584] megjósolta a Halüattészkirálysága alatt Róma alapításától számított160-ik évben bekövetkező napfogyatkozást.Ezután következett Hipparkhosz, aki— mintha a természet kérte volna fel tanácsadójának— 600 évre előre megállapította(s számításának pontosságát századunkis bizonyítja!) a két égitestnek útját, figyelembevéve a különböző népek időszámítását,azoknak hónap-, nap- és órabeosztását,továbbá a vidékek földrajzi fekvését, valamintannak módját is, hogy a népek miképpenláthatják a fogyatkozásokat. Valóbankiváló személyiségek ezek, akik a halandóemberek képességeit túlszárnyalva felfedika hatalmas isten titkos törvényeit és felvilágosítjákaz emberek beteges képzeletét,hogy ne reszkessenek az égitestek fogyatkozásakorvagy a csillagok lehullásakor, és ne67

tekintsék ezeket a jelenségeket szerencsétlenségekelőjeleinek. Még a két ihletett költő,Szteszikhorosz és Pindarosz is rettegvefélt a napfogyatkozástól. Egyesek halált hozóvarázslatot is tulajdonítottak a Holdnak,és hangos szóval rágalmazták. A valóságotnem ismerve, félelem fogta el az athéniekvezérét, Nikiaszt is, aki nem merte hajóhadáta kikötőből kihajózni, és ezzel csapatainakmajdnem teljes megsemmisülését idézteelő.Dicsőség illeti az égi jelenségek eme éleselméjü magyarázóit, a természeti tüneményekértelmezésében jeles képességű embereket,akik az isteneket és embertársaikatfelülmúlva felfedezték az összefüggéseket.Mert azok, akik a csillagok szakadatlanmunkálkodását (ezt ugyanis így szokás nevezni!)felfedezték, a halandó emberek érdekébencselekedtek.A következőkben röviden és fejezetenkéntismertetni fogom a fenti jelenségekkel kapcsolatosnézeteket, és a megfelelő helyekenröviden kitérek a jelenségek okaira is, annakellenére, hogy munkám tervében azílyenszerü bizonyítás nem szerepelt. Azonnem kell csodálkoznunk, hogy minden jelenségokát még nem ismerjük, és csak kevésjelenséget tudunk érthető módon megmagyarázni.11.13. A (Nap és Hold) fogyatkozásáról11.14. A Hold mozgásairól88

11.15. A bolygók mozgásáról, fényükkelkapcsolatos szabályokról11.16. Ugyanazon égitestek miért tűnnekfel az égbolton néha magasabban, máskoralacsonyabban11.17. A bolygók általános szabályairól11.18. Miért változik a bolygók színe11.19. A Nap mozgásának okai és miértegyenlőtlenek a napok11.20. Miért tulajdonítják Jupiternek avillámot11.21. A csillagok közötti távolságokról11.22. A csillagok zenéjérőlPüthagorasz zenei szabályok alapján állapítottameg, hogy a Hold a Földtől egy tónus[hang] távolságra van, a Holdtól aMercuriusig e távolság fele és ettől a Venusigmajdnem ugyanannyi, attól pedig aNapig egy és félszer annyi a távolság. ANaptól a Marsig egy hang "távolság van, tehátugyanannyi, amennyi a Hold és a Földközött. Ettől Jupiterig fél hang és ettől Saturnusigismét fél hang, innen az állatkörigegy és félszer annyi, mindez összesen 7 hangottesz ki, amit diapason harmóniánakJnyolchúros összhangzásnak] neveznek. AjSaturnus mozgását dóriai, Jupiterét ésugyanígy a többiekét is, frígiai hangra vonatkoztatták.69

E megállapításokat azonban inkább mulattatóknak,mint hasznosaknak kell tekintenünk.11.23. A világ méreteirőlEgy stádium a rómaiaknál 125 lépést, illetve625 lábhosszat tesz ki. Poszeidonioszszerint a felhők, szelek és fellegek keletkezésihelye nem kevesebb mint 40 stádium[7380 m] magasságban van a Földtől. Innenkezdődően a levegő teljesen tiszta, átlátszóés zavartalan fényű. A viharos régióktól aHoldig terjedő távolságot 2 millió stádiumra[369 000 km], innen a Napig pedig 5000 XX 100 000 stádiumra becsüli. Ugy véli, hogyez a távolság roppant nagy, ami megakadályozzaa Föld felperzselését.Mások azt állítják, hogy a fellegek 900stádium [166 km] magasságba emelkednek.Ezek a számítások azonban bizonytalanok ésnem ellenőrizhetők, inkább feltevések, mintbizonyosságok. Ha valaki mégis örömét lelnéabban, hogy ilyen kutatásokba merüljön,nem tagadhatná, hogy nincsen olyan biztosmértani eljárás, mely a pontos méréseketlehetővé tenné (hiszen aki ezt akarná megvalósítani,azt esztelen idővesztegetőnek kellenetekinteni), de még olyan sem létezik,amely az ember elméje számára legalább a.hozzávetőleges becslést tenné lehetségessé,11.24. A hirtelen keletkező csillagokról

11.25. Az üstökösökről és égi csodákról,ezek természetéről, helyzetéről és különfélefajairólA görögök kométának, a mieink hajfürtnek(crinitas) hívják az üstökösöket, mivelvéres üstökükkel rémületet keltenek az emberekközött, és csúcsuk üstökszerüen borzas.Azt az üstököst, amelynek alsó részérőlszakállszerü sörény csüng le, a görögök Szakállasüstökösnek (Pogoniae) hívják. Nyilasüstökösnek (Acontiae) nevezik azt, amely ahajító dárdához hasonlóan remeg, és a nyilasnév az üstökös gyorsaságát is érzékelteti.Ilyen üstökös volt az, amilyent azóta napjainkigsem láttak, és amelyről Titus császárötödik konzulsága idején [i.sz. 76] híreskölteményét írta. A rövid és hegyes csúcsbavégződő üstökösöket Kardos üstökösnek (Xiphiae)nevezik. Ezek a leghalványabbak, úgycsillognak, mint a kard, és semmiféle sugaruknincsen. Az alakjuk után Korongos üstökösnek(Disceus) nevezett üstökösök borostyánkőszínűek, és csak a kerületükből áradki gyenge fény. A Hordó üstökösök (Pitheus)hordó alakúak, és homorú részük füstszínüfénnyel világít. A Szarvas üstökös (Ceratias)szarv alakú; ilyen üstökös akkor tűnt fel azégen, amikor a görögök Salaminánál nagyküzdelmüket vívták. A Fáklyás üstökösök(Lampadias) égő fáklyákhoz hasonlók, a Lóüstökös (Hippeus) vágtató ló lobogó sörényéhezhasonlít. Van Fehér üstökös (Candidus)is, melynek ezüstfehér sörénye oly fényesen71

csillog, hogy alig lehet ránézni; ezért benneaz istenség képét látják emberi formábanmegjelenni.. .Az eddig ismert üstökösök legrövidebbtartama 7 nap, a leghosszabb pedig 80 napvolt. Némely üstökös bolygókhoz hasonlóanmozog, mások viszont mozdulatlanok. Rendszerintészakon tűnnek fel, de nem mindigugyanott, hanem leginkább az égboltnakazon a fehér színű részén, melyet Tejútnakneveznek.Arisztotelész feljegyzései szerint egyszerretöbb üstököst is észleltek, de tudomásomszerint senki más nem látott ilyen jelenségeket.Az üstökösök feltűnése mindig nagyszélviharok és szárazságok előjele. Néha atéli hónapokban és a déli pólus táján is tűnnekfel üstökösök, de ezeknél hiányzik a sugárzófény. Szerencsétlenséget hozó tüzesfényű üstökös tűnt fel Aethiopiában ésEgyiptomban, és ezt a hajdani Tüpho királyrólnevezték el. Spirálisan megcsavart,ijesztően csúnya alakja volt, és nem a rendesüstökösökhöz, hanem inkább egy tüzesboghoz hasonlított. Az égbolt nyugati részénsohasem tűnnek fel üstökösök.Az üstökös gyakran veszedelmet hoz, ésnem engesztelhető meg könnyűszerrel. Eztbizonyítja az Octavianus konzulsága idejénkitört polgári felkelés [i.e. 76], valamint aPompeius és Caesar közötti háborúskodás is[i.e. 49]. A mi időnkben akkor tűnt fel nagyszélvész közepette egy hosszú életű üstökös,amikor Claudius császárt megmérgezték [i.sz.54], majd Domitius Nero idejében, aki a tró-

non utódja volt. Az emberek azt hiszik, hogyaz üstökös természete attól függ, hogy azégbolt melyik részében tűnik fel, vagy attól,hogy mely csillagok hatalmát kapta,milyen dolgokhoz hasonlít, továbbá attól,hogy milyen helyen tűnik elő. Ügy tudják,hogy a fuvola alakú üstökös bajt hoz a zeneművészetre,az állatkör táján feltűnő ésszeméremszervekhez hasonló üstökösök aközerkölcsök romlását idézik elő; lángész éskülönös nagy műveltségű személy feltűnésétjelzi az az üstökös, amelyik a hozzá közelálló csillagokkal 3 vagy 4 oldalú egyenlőszögűidomot alkot; mérget bocsát a földreaz, amelyik az északi vagy déli Kígyó csillagfeje fölött emelkedik fel.[... ] Egyesek azt hiszik, hogy ezek azüstökösök állandó jellegűek, és saját pályájukonhaladnak, de csak akkor láthatók,amikor bizonyos távolságban vannak a Naptól.Mások meg azt hiszik, hogy a páráknakés bizonyos tüzes erőknek hatására véletlenülkeletkeznek, és maguktól felbomlanak.11.26. Hipparkhosz a csillagokról; történelmipéldák a fáklyákról, szövétnekekről, gerendákról,égi lándzsákról és az ég hasadásairólUgyanaz a Hipparkhosz, kit nem leheteléggé magasztalni, mindenki másnál érthetőbbenkimutatta, hogy a csillagok az emberekrokonai, és hogy lelkünk részét képeziaz égnek. Felfedezett olyan új csillagot is,mely gg & idejében keletkezett, és nappal

agyogott. Sokat figyelte a csillagok mozgását,és erősen hajlott arra a felfogásra, hogyez a jelenség általános, és azok a csillagokis mozognak, melyeket állóknak minősítünk.Arra is volt elég bátorsága — ami különbenaz isten ellen elkövetett bűnnek számít —hogy a jövő nemzedék számára megszámláljaa csillagokat, és azokat jegyzékbe foglalja.Olyan eszközöket is feltalált, melyekkelmeg tudta határozni a csillagok helyzetétés nagyságukat. Ezekkel könnyen megállapíthatta,hogy a csillagok eltüntek-e vagyújak keletkeztek, sőt még arról is tudomástszerzett, hogy milyen pályán haladnak, illetvemozognak, valamint hogy növekednek-evagy kisebbednek. Ily módon az embereknekörökségül hagyta az eget, csakakadna olyan ember, aki számításait meg isértené.Csillogó Fáklyák (Faces) is vannak, melyeketcsak akkor lehet látni, amikor a földrehullanak. Egy ilyen fáklya futott végigaz égbolton déli időben, a sokaság szemeláttára, amelyik a Germanicus császár általrendezett gladiátorjátékokra gyűlt össze.Kétféle fáklya van: fáklyaszerü szövétnekek(Lampades) és égő lándzsák (Bolidas), amilyena mutineumi háborúk idején 34tűnt fel.A két fáklya között az a különbség, hogya fáklyaszerű szövétnekeknek elülső részükég, és hosszú nyomot hagynak maguk után,ezzel szemben az égő lándzsák (Bolidas) teljeshosszukban égnek és hosszabbak. A Gerendák(Trabes), melyeket Docosnak is hívnak,ragyogó fényüek. Ilyent akkor láttak,74

amikor a lakedaimóniaiak, hajóhaduk legyőzetéseután, elvesztették Görögország felettihatalmukat [i.e. 395].Néha az ég is meghasad, és ezt a jelenségetChasmának nevezik.11.27. Az ég színeirőlNéha az ég vérpiros színt ölt (ennek vanlegborzalmasabb hatása a félénk emberiségre!),amely a földre esve tűzvészt okoz,amint ez a 107-ik olimpiai játékok harmadikévében [i.e. 350] történt, amikor Philipposzkirály leverte Görögországot. Én azonbannem hiszem, mint sokan mások, hogyezek a természeti tünemények ilyen vésztidéznének elő. Az ugyanis, hogy ezek a jelenségeknagy szerencsétlenségeknek hírnökeilennének, csupán különleges elmék koholmánya.Én úgy vélem, hogy ezek a csapások nemazért következtek be, mert ilyen jelenségektörténtek, hanem bizonyosan azért, mertezeknek amúgy is be kellett következniök.De e ritka jelenségek előttünk még ismeretlenokoknak tulajdoníthatók, továbbá annak,hogy még nem sikerült feltárni és megismernia fennebb említett égitestek feltűnésének,eltűnésének és még sok egyéb másnakokát.11.28. Az égi lángrólGyakran olyan csillagokat is láthatunk,amelyek egész nap a Nap korongja közelébencsillognak, vagy olyanokat, melyeknek

korona alakjuk van és színük különböző.Ilyen csillagot láttak Rómában akkor, amikorörökbe fogadó atyja halála után a fiatalAugustus császár a cézári cím átvétele végetta Városba vonult.11.29. Égi koronákrólMind a Hold, mind más jelentős csillagokperemén, de az álló csillagok körül is néhafénykorona észlelhető. Ilyen görbe fényívetészleltek Lucius Opimus, valamint QuintusFabius konzulsága idején [i.e. 121] a Napkörül, Lucius Porcius és Marcus Attiliuskonzulsága idején [i.e. 114] pedig teljes sugárkoronaövezte a Napot.11.30. A váratlanul keletkezett égi körökrőlIly piros színű égi kör L. Július és P.Rutilius konzulsága idején [i.e. 90] volt látható.Csodálatos és hosszabb ideig tartó napfogyatkozásokatis észleltek, mint példáulCaesar diktátor halála után, Antonius háborújaidején 35 , amikor majdnem egy teljesévig folytonosan fakó színű volt az ég.11.31. Több NaprólNéha egyszerre több Nap is látható; ezeknem a Nap felett, sem nem alatta, hanemtőle rézsútos irányban, nem túl közel hozzáés nem a Földdel ellentétes ponton helyezkednekel, nem éjszaka, hanem mindig napkeltekorés napnyugtakor láthatók. Ügy hír-

lik, hogy a Boszporusz táján déli időbentöbb Napot is láttak, melyek kora reggeltőlnaplementig megmaradtak. Őseink gyakranláttak egyszerre 3 Napot is, mint például Sp.Posthumus és Q. Muntius [i.e. 174], továbbáQ. Martius és M. Porcius [i.e. 118], továbbáM. Antonius és P. Dolabella [i.e. 44], valamintM. Lepidus és L. Plancus konzulságaidején [i.e. 42] történt.A mi időnkben is láttak ilyen jelenségetaz isteni Claudius császár uralkodása idején,akkor, amikor Cornelius Orsitus voltkonzul társa [i.sz. 51]. Mostani időkig azonban3 Napnál egyszerre többet nem láttak.11.32. Több HoldrólCn. Domitius és C. Fannius konzulságaidején [i.e. 122] 3 Holdat figyeltek meg, ésazokat sokan éjszakai Napnak nevezték.11.33. Nappali világosság éjszakaMegvilágított eget éjszaka is észleltek C.Caecilius és Cn. Papyrius konzulsága idején[i.e. 113], és sokszor máskor is az égbolt olyvilágos volt, mint nappal.11.34. Égő pajzsokL. Valerius és C. Marius konzulsága idején[i.e. 100] egy alkalommal naplementekoraz égbolton nyugatról keletre egy égőpajzs haladt át szikrákat hányva.77

,11.35. Égi csodajelenségekTöbben láttak valamely csillagból kiválószikrát lezuhanni, mely a Földhöz közeledveállandóan növekedett, és miután olynagyra nőtt, mint a Hold, nappali világosságotárasztott a Földre, majd visszavonulvaaz ég felé, fáklyává változott. Ilyesmi csakegyszer történt Cn. Octavius és C. Scriboniuskonzulsága idején [i.e. 76], E tüneménytLicinius Syllanus prokonzul is kíséretévelegyütt végignézte.11.36. Csillagok „futkosásáról"„Csillagfutkosást" is észleltek, és mindenilyen alkalommal a tünemény oka is kiderült,mert azon a vidéken rendszerint vadszélvihar keletkezett. Olyan csillagokat isismerünk, melyek a föld vagy a tenger felszínétsúrolva száguldanak tova.11.37. A Castor csillagrólKatonai őrálláskor magam is láttam éjjeldárdájuk hegyén vagy a hajó vitorlarúdjainakcsúcsán és más részein fényt csillogni,továbbá azt is észleltem, hogy ezek a fények,mint a madarak, amikor egyik helyrőla másikra költöznek, bizonyos hangot adtak.Az ilyen tüneményt, amikor magánosánjelentkezett, rossz jelnek tekintették, és azthitték, hogy a hajó el fog süllyedni, ha pediga hajógerinc aljában észleltek ilyet, úgyvélték, hogy a hajó tűzvész martalékává fogválni. Ezzel ellentétben, a Helénának neve-78

zett kettős csillag megjelenését jó jelnek, aszerencsés hajózás jelének tekintették, ésúgy hitték, hogy ez távol tartja a bajt és aveszedelmet. Ezért a Castor és Pollux csillagzatnakisteni hatalmat tulajdonítottak, ésa tengerek istenségeként tisztelték.Az esti órákban az emberek feje körül isláttak csillogó fénykoszorút és ebből nagyeseményekre következtettek.Mindezen jelenségek oka előttünk még ismeretlen,és a fenséges természet titkai közétartozik. 3611.38. A levegőről11.39. A szabályos évszakokról11.40. A kánikula tulajdonságairól11.41. A csillagok különböző hatásairól fokozatijelek és időszakok szerint11.42. Az esőknek, szeleknek és fellegeknekokairólNem kételkedhetem abban, hogy az esőkés a szelek a fent említettektől eltérően másmódon keletkeznek, mivel való igaz, hogya párolgás következtében a földről a vízpárafelemelkedik füstölgő köd formájában a magaslégkörbe, és ott felhővé változik át, vagypedig magából az összegyűlt levegőből válikki a nedvesség. Kétségtelen, hogy a sűrű ésnagy tömegű felhők eltakarják a Napot éppenúgy, ahogyan bizonyos mélységbe a vízalá merült embereket láthatjuk.79

11.43. A mennydörgésekről és villámokrólAz sem tagadható, hogy a felhőkre a felettüklevő csillagokból is átcsaphat a tüz.Ilyen tüneményt derült időben is gyakranláthatunk. A villámok becsapódása erősenmegrezegteti a levegőt, amely rezgő lándzsáhozhasonló zúgó hangot ad. Amikor avillámok nagy csattanással a felhőkbe csapnak,sok gőz keletkezik, éppen úgy, mintamikor a tüzes vasat a vízbe süllyesztik, ésnyomában füstölgő gőzörvényt támaszt. ígykeletkeznek a zivatarok.Amikor ez az erős fuvallat, illetve gőz afellegekbe csap, akkor mennydörgés keletkezik,ha pedig tüzes állapotban tör ki, villámokkeletkeznek, végül ha hosszú sugárbanjelentkezik, villámlásról beszélünk. Ezek kettéhasítjáka felhőket, amazok pedig keresztültörnekrajtuk. A dörgés nem más, minta becsapódó tüz hangja, amelyet követőennyomban felvillan a felhők villámló fénye.A dörgés úgy is keletkezik, hogy a földrőlfelszálló sürü levegőtömeget az alacsonycsillagok visszaverik a felhőkhöz, és éppenúgy, mint ahogy felfújt hólyag szétpattanásakortörténik, az összeütközéskor dörgőhangot, kitörésükkor pedig élesen csattanóhangot adnak. De a lefelé mozgó levegőt —bármi is legyen végeredményben az — asúrlódás vagy a felhők összeütközése is meggyújthatjaéppen úgy, ahogyan két összeütöttkő szikrázik. Mindez azonban csak avéletlennek tulajdonítható . ..80

11.44. Hogyan keletkezik a visszhangA hegyek hajlatai, a számtalan hegycsúcsés a hullámos kanyarulatok vagy vállba törtgerincek és az öblösen domború völgyek ahangot különféleképpen verik vissza, úgyhogya két szemben elhelyezkedő hegy közötttöbbféle visszhang keletkezik.11.45. Ismét a szelekről11.46. A szelek természetéről és a velükkapcsolatos megfigyelésekrőlTöbb mint 20 régi görög szerző hagyottránk adatokat ilyen megfigyelésekről. Amitazonban nagyon csodálok, az az, hogy azországokra, tehát részekre felosztott világona sok civódás ellenére sok ember törődöttazzal, hogy fáradságot nem kímélve, néhaháborús veszélyek, álnok szállásadók, sőt azemberiség legnagyobb ellenségei, a tengerirablók között is (akik birtokukban tartottákmajdnem az összes tengeri utakat) tanulmányozzáka szelek természetét. Ennek következtébenadataik alapján ma bárki, még azis, aki korábban nem járt arra, jobban ismeriazokat az ottani őslakóknál is. Ezzelszemben ma, amikor oly császár vezetésealatt ünnepélyes békében élünk, aki támogatjaa dolgok és tudományok fejlődését,senki sem igyekszik a kutatásokat továbbfolytatni, sőt, ami még ennél is több, azzalsem törődnek, hogy legalább megtanuljákazt, amit a régiek ránk hagytak.6 — A természet históriája 81

, Régen nem tűztek ki nagy jutalmakat azembereknek, hogy kipróbálják szerencséjüket,és mégis sokan minden jutalom nélkülkutatni indultak csupán azért, hogy segítségérelegyenek a jövő nemzedéknek. Bizony,nem a jutalmak vonzó ereje csökkent, hanemaz emberek jelleme gyengült meg!De most, amikor minden nep előtt megnyíltaka tengerek és a hajók kikötésére alkalmasösszes partok, az emberek nem a tudománykedvéért, hanem csupán haszonszerzésérttevékenykednek. Esztelenségükbenés a kapzsiság által rabul ejtve nem gondolnakarra, hogy ma csak a tudás mentimeg őket a veszélyektől. Ezért alaposabbanfogok a sok ezer hajóst érdeklő szelekkelfoglalkozni, mint ahogy ez munkám célkitűzéseinekmegfelelne.11.47. A szelek féleségeiről11.48. A váratlanul keletkező szelekről11.49. Egyéb csodálatos szélvészekről11.50. Mely országokban nem villámlik11.51. A villámok fajtái és csodáiMegírták már, hogy a villámok többfélék.Vannak száraz villámok, amelyek nem égetnek,hanem rombolnak. A nedvesek semégetnek, hanem pörkölnek. A harmadik félevillámot világítónak hívják, mely a természetneklegnagyobb csodája, mert a hordótartalmát úgy üríti ki, hogy fedelét érintetlenülhagyja és semmi nyomot sem hagy82

maga után. Az aranyat, rezet és ezüstöt azsákban úgy olvasztja, hogy a zsákot a legkevéssésem perzseli meg, sőt még viaszpecsétjétsem érinti. Marciát, a rómaiak elsőudvarhölgyét, állapotossága idején villámsújtotta, magzatát megölte, de ő maga továbbélt minden sérülés nélkül. A catalinianusicsodák közül felemlítem, hogy MarcusHerenniust, a Pompeianum municípiumi decuriót,derült nappal villám sújtotta.11.52. Megfigyelésekről11.53. Villámok előidézéséről11.54. A villámok szabályaiBizonyos, hogy bár egyszerre keletkeznek,mégis előbb a villám észlelhető, mint ahogyhallani lehet dörgését. Ezen nem kell csodálkozni,mivel a fény gyorsabban terjed,mint a hang; a becsapódás azonban a természetrendje szerint a hanggal egybeesik.A hang a villámlást követi, de nem feltételeannak. A villámot megelőzi a fuvallat,mely a becsapódás előtt keletkezik. A villámsohasem üt abba, ki látja a villámlástvagy hallja dörgését.[... J A dörgés nélküli villámlás éjszakagyakoribb, mint napközben. Az állatok közülcsak az embert nem öli meg mindig avillámcsapás, mert az összes többi állatoknyomban elpusztulnak tőle. Bár a legtöbbállat erősebb nálunk, a természet az emberte tekintetben kivételezte. A villámsúj-83

k>tt emberek mind ellenkező oldalukra borulnak.A villámsújtott ember csak akkorhal meg, ha az ütés ereje felfordította. Azokat,akiket állva ér a villám, ülő helyzetbentalálják meg. Kiket ébren ér a villám, becsukottszemmel, az alvás közben villámsújtottembert pedig nyitott szemmel találják meg.A villámsújtott embert az isteni törvényekés a vallás előírása szerint tilos elhamvasztani,hanem földbe kell temetni. Az állatoknem gyulladnak meg a villámtól, hacsakmár előbb nem voltak kimúlva. A villámsújtottemberek sebeinek hőmérséklete hidegebbtestének más részeinél.11.55. Mibe nem csap bele a villámA földön termő dolgok közül nem csapa villám a babércserjébe, és sohasem hatol5 lábnál mélyebben a földbe. A félénk emberekezért tekintik legbiztonságosabbnak avillám ellen a mély üregeket vagy pedig atengeri borjúnak nevezett állat 37bőréből készültsátrat, ugyanis a tengeri állatok közülez az egyetlen, melybe nem üt bele a villám.A madarak közül a villám nem csapa sasba, amelyet ezért a villám fegyverhordozójánaktartanak.Itáliában, a Terracina és Ferónia templomaközötti részen, annak ellenére, hogyháborús idők voltak, abbahagyták a védelmitornyok építését, mivel ezek közül a villámnéhányat megsemmisített.84

11.56. Csodálatos tej-, vér-, hús-, vas-,gyapjú- és téglaesőkrőlA történelmi munkák azt is feljegyezték,hogy a levegő alsó rétegeiből M. Acilius ésC. Porcius konzulsága idején [i.e. 114] tejesvéreső, L. Volumnius és Servius Sulpitiuskonzulsága alatt [i.e. 461] pedig többször húshullott, mely nem rothadt meg, és a madaraksem ették meg. Lucania vidékén, egyévvel azelőtt, hogy a parthusok elleni háborúbanM. Crassus és vele együtt az összeslucaniai katonák (kik a csapatban nagyszámmal vettek részt) elpusztultak [i.e. 53],vas hullott a levegőből. A lehullott dolgoka szivacskőhöz hasonlítottak. A jósok aztmondták, hogy a mennyei lények megsebesülésétőlkell tartani.L. Paulus és C. Marcellus konzulsága [i.e.50] idején gyapjúeső esett a carissai erődítménykörnyékén, ott, ahol egy évvel későbbT. Annius Milót meggyilkolták. Ennek azévnek krónikáiban feljegyezték, hogy mikoraz említett Milo ügyében folytak a tárgyalások,égetett téglák hulltak esőszerüen azégből.11.57. Az égből hallott fegyver- és trombitazajokrólArról is értesültünk, hogy a cimberek elleniháború [i.e. 101] idején fegyverek zörejeés trombiták harsogása hallatszott azégből. Ezt többször észlelték előbb is, későbbis. Marius harmadik konzulsága [i.e.89

Í03] idején a tudertaiak és az amerínek látták,hogy a keletiek összemérve erejüket anyugatiakkal, égiháborút vívtak, mely anyugatiak vereségével végződött. Gyakranlátták égni az eget, mely kevésbé csodálatostünemény, mivel ilyenkor nagyobb tűz kapotta felhőkbe.11.58. Az égből hulló kövekrőlA görögök magasztalják Anaxagorasz Klazomenészt,aki a 78-ik olimpiai játékokévében [i.e. 467] csillagászati ismeretei alapjánmegjósolta a napot, amelyiken egy sziklafog a Napból lehullni. Ügy is történt, ésa Thrácia vidékén, az Aigosz folyó mellettlehullott követ még mostanában is mutogatják.Szekér nagyságú, égett színű volt.Ugyanakkor egy lángoló üstököst is láttak.Ha valaki hisz jóslatában, akkor azt is elkell ismernie, hogy Anaxagorasz csodája nagyobbvolt, mint az istenségé, mert az elmefedte fel a dolgok természetét. Ezek utánazt hihetnők, hogy minden össze van zavarva,mert vagy maga a Nap volna egy nagykő, vagy pedig valamikor hozzátartozott eza kő. Mégis semmi kétség sem férhet ahhoz,hogy gyakran hullottak le ilyen kövek.Az abidosi gimnáziumban még ma is tisztelnekegy kisebb követ, melyről azt beszélik,hogy ugyancsak Anaxagorasz jósoltameg, hogy a föld közepére fog leesni. Amost Potideának hívott Kassandreában is86

tisztelnek egyet, melyet máshonnan vittekoda. Én is láttam egy ilyent a Vocontusokmezején, mely kevéssel azelőtt hullott le.11.59. A szivárványrólAz elég gyakori szivárványokat nem tekintjükcsodának, sem rendkívüli jelenségnek.Valóban, sem az esőt, sem a napsütésesidőt megbízható módon nem jelzi előre.Tudjuk, hogy a nap sugara homorú felhőbehatolva megtörik, és visszavetve fényét,a felhők, a levegő és a tüzek vegyülékeváltozatos színeket fest az égre. Az isismeretes, hogy mindig az égnek a nappalszemben levő oldalán keletkezik, és alakjamindig félkör. Sohasem keletkezik éjszaka,annak ellenére, hogy Arisztotelész azt állította,hogy egyszer éjszaka is látott szivárványt.Általában mégis úgy tartják, hogyilyesmi nem történhetik meg, csak a harmadikholdnapon. Télen is előfordulnak, deleginkább az őszi évszaktól kezdődően tűnnekfel, amikor a nappal rövidül. Ezzel szembenhiányoznak, amikor a nappal a tavaszinapéj egyenlőség után növekedőben van. Hasonlóképpennem észlelhetők a napfordulatleghosszabb napjain sem, gyakoriak azonbana téli napfordulat idején, tehát a legrövidebbnapokban. Naplementekor magasan, amikorpedig a nap magasan van, alacsonyan tűnikfel. Napnyugtakor vagy keltekor rövidebb,de szélesebb. Délben a legalacsonyabbanhelyezkedik el, de nagyobb a kiterjedése.Délben nyáron nem észlelhető, az őszi nap-87

éjegyenloség után azonban bármely ótábanlátható. Egyszerre sohasem látható több,mint kettő. A többi hasonló természeti jelenségekmár kevésbé tűnnek kétségeseknek.II. 60. A jégesőről, hóról, dérről, felhőről,harmatrólA jégeső az eső megfagyásából keletkezik,a hó ugyanabból a nedvességből, de lazábbösszetételben, a dér pedig a nagyon lehűltharmatból. Télen sohasem esik jégeső, hanemcsak a hó hull. A jégeső gyakrabbanhull nappal, mint éjszaka, és sokkal gyorsabbanolvad el, mint a hó. Sem a forrónyár idején, sem a legnagyobb hideg idejénnem keletkeznek felhők. Harmat sem keletkezikfagy vagy kánikula idején, sem a nagyonszeles időben, hanem csupán felhőtlenéjszaka. A fagyás következtében a víz menynyiségecsökken, úgyhogy a megolvadt jégkisebb térfogatú vizet tartalmaz.11.61. A felhők alakjárólA felhők színének és alakjának különféleségeattól függ, hogy a tűz nagyobb vagykisebb mértékben fordul-e elő benne.11.62. Bizonyos vidékeken előadódó égijelenségekről11.63. A föld természetérőlEzután következik a föld, a természetnekaz a része, melyet kimagasló érdemei miatta legdrágább édesanya néven tisztelünk. A88

föld az emberek részére az, ami az ég &S.istenek részére. Megszületésünk után karjaibavesz, élelmez, és ha már a világra jöttünk,folytonosan gondunkat viseli; miutánpedig testi alkatunk valamelyik része megtagadbennünket továbbszolgálni, akkor kebléreszorítva — mint a legjobb édesanya —utoljára takar be bennünket.Iránta érzett tiszteletünket még az is növeli,hogy bennünket is megszentel, sőt mégsíremlékünket és az abba vésett nevünketis hordozza magán, és így, habár az életrövid, nevünket tovább őrzi, és emlékünketmeghosszabbítja. Nagy haragjukban az embereknéha azt kívánják, hogy az istenségnehezítse meg a földet meghalt ellenségeikfelett; teszik ezt mintha nem tudnák, hogycsupán a föld az, mely sohasem képes haragudniaz emberekre.A vizek néha káros esőkké változnak, jégesővémerednek, áradássá duzzadnak, és sebespatakok formájában rohannak a völgybe;a levegő felhőkbe tömörül, és viharkéntdühöng. Mindezek mégis termést hoznak,jámborok, oltalmazok, mindenkor hűséggelszolgálják a halandó emberek hasznát; csakkényszerítő körülmények folytán keletkeznek,és nem a maguk jószántából áradnakki. Mily kitűnő illatok és ízek! Mily nedűk!Mily kellemes hatások és mennyi szép szín!Mily nagy igyekezettel váltják be hozzájukfűződő haszon-várakozásainkat! Milyennagymértékben segítik elő ügyeinket!A föld kénytelen befogadni és eltartani avilágra született kártékony állatokat is, mert

azok is teremtmények, és létezésükért egyedülcsak az életet adó fuvallat a bűnös éshibás e rosszak keletkezésében.Az embert megmaró kígyót nem fogadjatöbbé ölébe, és a gyávák helyett is megbünteti.Gyógynövényeket terem, és állandóangondját viseli az emberiségnek. És vajonmiért teremtette a mérgeket, hacsak nemaz irántunk való könyörületességből, azokrészére, kik az élettől megundorodva, iszonyúéhhalállal (amelytől jótevő földünk leginkábbidegenkedik!), hosszan tartó betegséggelemésztik el magukat, vagy szakadékbaugorva szórják szét összeroncsolt csontjaikat,továbbá az'ök részére, akik lélegzetükönkéntes elfojtásával, kötélen sodortatvamagukat és hozzájuk nem méltó önbüntetésselkövetnek el öngyilkosságot, továbbáazért, hogy ne legyenek kénytelenek a tengermélyében keresni a halált, hogy tetemüka halaknak szolgáljon lakomául, vagy hogyne kényszerüljenek vaseszközök által nagykínok között halálos sebet ejteni testükön.Valóban a könyörület szülte a mérgeket,melyeket könnyedén felhajtva, mintha csupánszomjunkat oltanók, fájdalom és vér elfolyásanélkül megszűnik az élet. Azok, akikilyen módon vetettek véget életüknek éshaltak meg, nem esnek a madarak és a vadállatokprédájává, és egészben őrzik megtestüket az anyaföld részére.Be kell ismernünk azt, hogy a föld a mérgeketszenvedéseink könnyítésére orvosságkéntadta, és mi magunk készítettünk abbóléletünket kioltó mérget. Hiszen a nélkülöz-90

hetetlenül szükséges vasat erre á célra ishasználjuk. Panaszkodhatnánk-e tehát joggal,ha büntetésünkre adta volna azokat?Lehetünk-e hálátlanok a természet iránt, hacsakugyan ezt az egyetlen dolgot kárunkrarendelte volna? Ez ha nem is szolgál azemberek gyönyörködtetésére, de senkit sembánt. A tengerbe hányjuk a földet, hogyelőrenyúló mólókat készítsünk, vagy a szárazföldrebebocsátjuk a tengerszorost, melyeta hullámok nyaldosnak. Minden órábanmegkínozzuk őt; vasat, fát, tüzet, követ ésmás értékeket ragadunk el tőle azért, hogyminél jobban kielégíthessük élelmi, de főlegélvezeti szükségleteinket. Ügy véljük, hogymindezek az őt ért bántalmak még türhetőklennének, mivel csupán felületi külső rétegeitsértik; de mélyen is behatolunk belsejébe,hogy onnan kivájjuk az arany és ezüstereket, a réz- és ólomérceket, gyöngyöket ésékes kövecskéket ragadunk el tőle csak azért,hogy bizonyos ujjakat drágakövek ékesíthessenek.Mi mindent el nem követünk, éshány munkás kéz fáradozik csak azért, hogyvalakinek egyetlen ujja tündökölhessen!Ha egyáltalán léteznék valahol pokol, afösvénység, fényűzés és ármánykodás márbizonyára számtalanszor azt is rég feltártavolna. Nem csodálkozunk tehát azon, hogya föld teremtményei között olyanok is vannak,melyeket a természet a mi ártalmunkraszült! Én úgy hiszem, hogy földünknek ezeketaz ártalmait vadállatok őrzik, és ők tartjáktávol tőlük a rabló kezeket. Vajon nema földben rejtőzködő kígyók tartózkodási he-91

lyének közeléből ássuk-e ki azokat, és azaranyereket nem a mérgező gyökerek közöttkutatjuk-e? Mégis ki ne csodálná a békésistennőt? Mindennek következménye a gazdagság,mely bűntényeket, gyilkosságokat ésháborúkat von maga után, és mi még vérünkkelis öntözzük a földet, és eltemetetlencsontjainkkal hintjük be; viselkedésünketmégsem veti szemünkre, hanem új réteggelbefedve eltemeti azokat a halandó emberiségbűneivel együtt.De háládatlanságnak számít az is, hogymég ma sem ismerjük eléggé alaposan természetét.11.64. A föld alakjárólA föld alakjáról mindenki egyformán vélekedik;joggal beszélünk földkerekségről, ésegyetértünk abban, hogy sarkai gömb alakotzárnak be. Azonban nem tekinthető tökéletesgömb alakúnak, tekintettel a magas hegyekreés a lapos mezőkre. De ha a földkülső kerületét, középpontjától annak legmagasabbpontjáig nyúló sugarainak felsővégeit egy képzeletbeli vonallal kötnénkössze, alakja mégis tökéletes gömböt alkotna.A dolog természete kényszeríti, hogy alakjailyen legyen, de nem az éggel kapcsolatbanelőadott okok miatt, mivel az ég egy sajátmagára támaszkodó homorú boltozat, amelyminden oldalról mint sarkpontjára a földretámaszkodik. A földnek azonban szilárd éssűrű anyaga duzzadásszerűen domborodik,és kifelé feszül. A világmindenség a közép-82

pont felé hajlik, a föld azonban a központtólkifelé törekszik, és gömb alakú hatalmas tömegétcsupán állandó forgással tudja fenntartani.11.65. Vannak-e antipódusok 38 és a vízgömbölyűségérőlE tekintetben nagy vita van a tudományosemberek és a tudatlanok között. Az előbbiekazt állítják, hogy az emberiség az egész földkerekségetbenépesítve, egyesek másokkalszemben ellentétesen állanak a földgömbön,továbbá, hogy mindenkinek ugyanaz az égboltvan a feje felett, és hogy a földgömbönminden irányban lehet közlekedni. A tudatlanokazt kérdezik, hogyan lehetséges az,hogy azok, akik a föld alsó részén járnak,nem esnek le az égre. A túlsó oldalon levőkhasonlóképpen csodálkozhatnának azon, hogymi miért nem esünk le. Még az a gondolatis felmerül, hogy a tudatlanok feltételezik aföldgömb egyenlőtlenségét, és hogy alakjaa fenyő tobozáéhoz hasonló, és így nemlehetne mindenütt egyformán lakható. Mikövetkeztethető ebből?Az ezzel kapcsolatos másik csoda az, hogya föld a levegőben függ, és mégsem esik le,mint ahogyan mi hasonló esetben leesnénk.Ez azért van így, mert a levegőnek oly erejevan, amely fenntartja —• ami azonban kétségesnektűnik —, vagy azért nem tud leesni,mert ez saját természetével ellentétben lenne,és nem lenne hova leesnie. Mert ahogya tűznek fészke a tűz, a víznek a víz,

a levegőnek a levegő, ugyanúgy a föld ishatárai közé szorítva, saját magában fészkel.Mégis csodálatos, hogyan lehet gömb alakú,hiszen a tengerek és síkságok nagy kiterjedésűlapályok.Ezzel kapcsolatban a rendkívül nagy tudásúDikaiarkhosz azon a véleményen van,hogy királyi megbízásból felmérvén a hegyekmagasságát, a legmagasabbnak az 1250lépés 39magasságú Pelion hegyet találta, deez is jelentéktelen a földgömb méreteihezképest.Feltételezését pontatlannak vélem, merttudom, hogy 50 000 lépés 40magas hegycsúcsokis vannak.A legnagyobb vita a tudatlanokkal abbóladódik, hogy azt igyekszenek elhitetni velük,hogy a vizek alakja szintén lapított gömbszerü.A dolgok természeténél fogva a vízkülső felülete a legnyilvánvalóbb, mivel azapró vízcseppek, ha valahol megállapodnak,gömbölyűvé kerekednek, és ha porba vagy alevelek szőrözetére kerülnek, akkor tökéletesgömb alakúak, pohárban pedig a víz felületekidomborodik. A folyadék finomsága és puhaságamiatt — mely természetes tulajdonsága— mindezt inkább ésszel, mint látássalfoghatják fel. Meglepő jelenséget tapasztalunk,ha egy vízzel telt edényt még párcsepp vízzel megtetézünk: a többlet az edényszélén kifolyik; ezzel szemben, ha 20 dénáriusnyi41súlyt helyezünk az edénybe, a víznem ömlik ki; előbbi esetben ugyanis ahozzáadott cseppek az edény domború vízfelületéneklejtésén lefolynak. Ugyanezen ok-94

ói a tengeren úszó hajó hídjáról nem lathatóa szárazföld, az árbockosárból azonbanigen; ha pedig a távozó hajó árboccsúcsáravalami fénylőt erősítünk, úgy látjuk, minthalassan alább ereszkedne, majd végül teljeseneltűnik szemeink elől.11.66. Milyen módon kapcsolódnak a vizeka földhöz11.67. Milyen távolságig hajóztak a tengerekenés folyókon11.68. Mely része lakható a földnek[. . .] Földünk felületének a szárazföld általborított részéből le kell számítanunk afolyók medreit, a mocsaras földterületeket,a tavakat és más állóvizeket, valamint az égfelé törő meredek hegycsúcsokat, az erdőket,a szakadékos völgyeket és a pusztaságokat,továbbá a sok ezer ok miatti sivatagos területeket.Földünk e sok területe, amely —mint sokan állítják — a világmindenségnekcsupán egy Ms pontja (és valóban földünk avilágmindenséghez képest nem egyéb annál!),az emberi dicsőség tárgya és színhelye;az emberek itt viselik magas tisztségeiket, ittgyakorolják hatalmukat, itt áhítoznak gazdagságra,itt tülekednek a különböző népek,itt viselnek háborúkat, sőt polgárháborúkatis, és itt igyekeznek egymás leölése útjánnagyobbítani saját részükre földjeiket. És enépek, nyilvános dühöngéseiken kívül, ittűzik el szomszédaikat közös határaikról,

ablási szándékkal itt ássák meg sáncaikata szomszédos föld kárára. Azok, kik ily módonszomszédaik kárára szélesebbre cövekeltékki birtokaik határait, vajon e földekmennyi részének örvendezhetnek majd véglegesen,vagy pedig miután kapzsiságukbanföldbirtokukat kiterjesztették, haláluk utánvajon mennyit tarthatnak meg maguknakbelőlük?11.69. A Föld a világ közepe 4211.70. A csillagoknak különböző időbenvaló felkeléséről, a fogyatkozásokról. Hol éshogyan történnek azok?[... J Ügy mondják, hogy abban az időben,amikor a nemes Nagy Sándor Arábia 43felett diadalmaskodott, éjjel 2 órakor 14holdfogyatkozásvolt, akkor, amikor Szicília felettmég csak felkelőben volt a Hold. Párévvel Vipsanius és Fonteius konzulságánakp.e. 59] ideje előtt Campaniában áprilisutolsó napján nappal 7 és 8 óra 43 közöttnapfogyatkozást észleltek. Corbulus, Örményországakkori római hadvezére beszélte,hogy ő ugyanezt a napfogyatkozást anappal 10—11 órája 46közötti időben látta.Ennek oka a Föld kerekségében keresendő,mely miatt egyesek láthatják, mások megnem. Ha a Föld lapos lenne, bárki bárhonnanegyszerre láthatná a napfogyatkozást,és az éjszakák is egyidőben következnénekbe, mert a kétszer 12 órás beosztás 47következtébenegyszerre észlelhetnék a napfo-

gyatkozást mindazok, akik a Föld különbözőrészein tartózkodnak; ez azonban nem igyvan.11.71. A nappalok hossza a Föld különbözőrészénA íöld gömbölyüsége idézi elő az éjszakaés a nappal váltakozását, és ez az oka annak,hogy a nappalok és az éjszakák hosszanem azonos a világon mindenütt. Ezt számostapasztalat bizonyítja. Afrikában és Hispániábana Hannibál által épített világítótornyokban,valamint az ázsiai védelmi őrhelyeken,melyeket a tengeri rablók támadásainakmegelőzése okából készítettek, a nappal6-ik 48 órájában meggyújtott jelzőtüzeketaz utolsó toronyból visszafelé 49csak éjjeli3 órától 50kezdődően látták. Philonidesz,Nagy Sándor hírvivő futára, a Sziküon várostólÉlisz város közötti 1200 stádiumot 51kitevőtávolságot 9 nappali óra alatt tette meg,visszafelé pedig, noha az út lejtős volt, többízben is csak az éjjelnek 3-ik órájáig tehettemeg. Ennek az a magyarázata, hogy meneta Nap útját követte, visszajövet pedig aNappal ellentétes irányba futott. Ezért vanaz, hogy kik nyugat felé hajóznak, a legrövidebbnappalok idején is hosszabb ideighajóznak, mivel a Nap útját követik.11.72. Napóra-mutatók az előbbi témávalkapcsolatban, továbbá az első napórárólAz időt mutató eszközök nem használhatókfel mindenütt egyformán, mivel az ár-7 — A természet imtóriája Q*?

nyék hossza 300 stádiumonként, de maximálisan500 stádiumonként 52 megváltozik.Ezért aztán a napóra mutatójának árnyéka,melyet gnomonnak neveznek, napéjegyenlőséginapon délben Egyiptomban alig valamivelnagyobb, mint a mutató fele, Rómavárosában a mutató árnyékából hiányzik annakkilenced része, Ancona városában alig35-öd része marad meg belőle; Itáliánakazon részében pedig, melyet Velencének hívnak,ugyanazon órában a mutató teljesenegyforma hosszú az árnyékával.11.73. Hol és mikor nincsen egyáltalánárnyék11.74. Hol van évenként kétszer árnyék éshol vetődik ellenkező irányból11.75. Hol leghosszabb a nap és hol a legrövidebb11.76. Ugyancsak a napórárólAz árnyékok ama tulajdonságát, melyetgnomonikénak neveznek, a már említettAnaximandrosznak tanítványa, a milétosziAnaximenész fedezte fel. Az első napórát,melyet szkiotherikonnak 53neveznek, Lakedaimónbanállította fel.11.77. Hogyan számítják különböző népeka nap tartamát98

11.78. A népek különféleségének okáról.Ide tartoznak azok a dolgok is, melyek azégi jelenségekkel kapcsolatosak. Semmi kétségsem lehet ugyanis afelől, hogy az etiópiaiakbőrének színe születésűi-óiéi fogvaazért barna, szakálluk és hajuk azért göndör,mert a naphoz túl közel, égetően forrótájakon laknak. Ezzel szemben a világ ellentétes,jéggel borított tájékán élő népekbőre fehér színű, lecsüngő hajzatuk szőke,a hideg éghajlat miatt durvák, a forró égöviekpedig az éghajlat forrósága miatt tunyák.Hajzatuk azt bizonyítja, hogy a forróéghajlat a testnedveket a magasabb részekbeszívja, a hideg az alászálló nedvek miatta test alsó részeibe taszítja. Emitt hatalmasvadallatok élnek, amott változatos és igenjól táplált állatok és sokféle madár található.Testalkatuk mindkét tájon magas, itta nagy forrósag, amott pedig a bő csapadékmiatt. A Föld középső részén, ahol az említettket szélsőséges övezet találkozik 54 , aföld egészséges és termékeny, az élőlényektestaranyai közepesek, bőrük színe a kétvéglet között van, szokásaik jámborak, felfogásukkönnyed, elméjük termékeny, és képességeikminden vonatkozásban jók. Az ittlakónépek olyan hatalmas birodalmakat alkottak,amire a szélső övezetekben élőksohasem voltak képesek; ezért függetlenekminden idegen hatalomtól, és az előbbieketelkülönítetteknek, magánosán élőknek tekintik,és vad természetük miatt kiközösítik.99

11.79. A Föld rengéseirőlA babilóniaiak azt hiszik, hogy a föld rengésétés hasadását, valamint más hasonló jelenségeketa csillagok okozzák, ezek közülis különösképpen három 55 , éspedig azok,amelyek a villámokat is küldik. Az ilyenjelenségek olyankor észlelhetők, amikor ezeka csillagok a Nappal együttállásban vannakvagy találkoznak. Leginkább azonban olyankor,mikor négyszög-iielyzetben (quadratura)találhatók.Állítólag Anaximandrosz milétoszi természettudós— kinek egyesek dicső és halhatatlanihletettséget tulajdonítottak — megjósoltavolt a lakedaimóniaiaknak, hogyhagyják el házaikat és városukat, mert rövidesenföldrengés lesz ott. Ekkor történtaz, hogy romba dőlt az egész város, és ahajótatszerüen kiemelkedő Tájgetosz hegyneknagy része összedőlt, és nagy szerencsétlenségethozva szétrombolta a várost.Egy másik isteni eredetű jövendölésről isbeszélnek, amely Püthagorasz tanítványától,Phereküdesztől származott, aki miutánegy kútból vizet ivott, megjósolta, hogy azona helyen földrengés lesz.Ha mindez megfelel a valóságnak, akkorezek a jósok már életükben is alig különböztekaz istenektől. E dolgok értékelésétbízzuk azonban inkább mindenki ítélőképességére!Ügy vélem, hogy a földrengéseknek egyikokát kétségtelenül a szelek képezik. Ugyanisa föld mindig olyankor reng, amikor a100

tenger nyugodt, a levegő pedig mindig olyancsendes, hogy még a madarak sem képesekrepdesni, mivel hiányzik alóluk a fenntartófuvallat. A földrengések mindig olyankortörténnek, amikor az elraktározott szelek —amelyek tudvalevőleg a föld ereiben és barlangjaibanvannak elrejtve -— fújni kezdenek.A föld rengése tehát nem egyéb, mintami a dörgés a fellegek világában, a földmegnyílása pedig azonos azzal a jelenséggel,amely altkor következik, amikor villámlik.A bezárt levegő ugyanis nagy erővel fényességetárasztva tör ki a szabadba.11.80. A föld hasadásairólA föld különféle módon reng, és mozgásánakhatására csodálatos jelenségek történnek:néhol falakat dönt romba, másutt mélyhasadékokat nyit, amelyek házakat nyelnekel; néhol hegyeket lök ki magából vagy folyókatteremt, és az is előfordul, hogy tűzfolyamokatés forró forrásokat támaszt, vagymegváltoztatja a folyók folyását. A fenti jelenségeketborzalmas dübörgések előzikmeg, és bőgésszerű morajok vagy emberikiáltáshoz vagy fegyverek zajához hasonlóhangok között történnek, aszerint, hogy milyenanyagból vannak és milyen az alakjuka barlangoknak, illetve a föld alatti folyosóknak,melyeken keresztül a felszínre törnek.Magas hangú morajlást hallanak, hakeskeny helyen tör fel, tompa hangot hallat,ha zegzugos folyosón halad végig, visszhangzik,ha kemény falakhoz verődik, zúgroi

a nedves falak mellett, hullámzó hangot adaz állóvizek mellett, és zajos, ha szilárd tárgyakbaütközik. Mégis néha akkor is erőszaj hallható, amikor nem is reng a föld.Sohasem reng csak úgy egyszerűen a föld,hanem mindig remeg és rezeg. A hasadásazonban állandóan más és más formában jelentkezik,hol nyitva marad és így láthatóváteszi mindazt, amit elnyelt, hol pedig újbólösszecsukódik, utóbbi esetben elrejti és földdelfedi be a hasadást, hogy látható nyomne maradjon utána még akkor sem, ha egészvárosokat nyelt el, vagy kiterjedt mezőségeketszívott magába.A földrengések leginkább a tengerpartokvidékét sújtják, de nem mentesek tőlük ahegyvidékek sem. Alkalmam volt megállapítani,hogy a leggyakoribb földrengések azAlpesekben és az Aopeninus hegvekben fordulnakelő. A földrengések, ugyanúgy, minta villámok, leginkább ősszel és tavasszaladódnak. Galliában és Egviptomban ritkábbanreng a föld, és ennek oka egyiknél azörök nvár, másiknál pedig a tél. Éjszakagyakrabban reng a föld, mint napközben, dea legnagyobb földrengések reggel és az estiidőben történnek, mégis leginkább a teljesnappal idején. Napközben inkább déltájbankeletkeznek, valamint nap- és holdfogyatkozásalkalmával, miután ilyenkor nincsenekszélviharok. Leggyakrabban azonban akkorfordulnak elő, amikor a nagy hőséget nagyesőzések, a nagy esőzést pedig nagy forróságokkövetik.

11.81. A közeli földrengés előjeleiA hajósok is megérzik a rövidesen beállóföldrengést biztos jelek alapján, éspedig abból,hogy habár a szél nem fúj, mégis hirtelenfeldagadnak a hullámok, vagy pedigabból, hogy a hajón ütődésszerti erős rázkódástéreznek. Ilyenkor a hajóban elhelyezettdolgok megremegnek, ahogy történik ez aházakban is földrengéskor, továbbá hallhatómoraj is előrejelzi azt. A madarak is nyugtalanulülnek ilyenkor. A közeli földrengéstaz égbolt is előrejelzi, éspedig nappal vagypedig röviddel napnyugta után derült időbenegy hosszú és keskeny felhőcsík jelenikmeg rajta. A kutakban levő víz is zavarossáválik és undort keltő szagot kap.11.82. Elővigyázati intézkedések földrengésesetéreFöldrengéskor igen hasznosak a vermek,a föld alatti csatornák és minden más üreg,mivel a föld a belsejében összegyűlt levegőtezeken át kilehelheti. Azokban a városokban,melyek kevésbé rongálódtak meg aföldrengések miatt, sok szennyvíz eltávolításáraszolgáló kanális volt. A legbiztonságosabbakazok az épületek, melyek kivájtalapzatra épültek, s ezt bizonyítja az itáliaiNápoly városa, mely a földrengés alkalmával56nem szenvedett nagyobb romlást, mivelkemény alapra épült. A legbiztonságosabbaka boltíves épületek, a szobák sarkai ésaz ajtóoszlopok közötti hely, mivel az egymásraható nyomás következtében nagy el-TOS

lenállásra képesek. Kisebb kárt szenvedneka téglából készült falak.A földrengések lefolyása szerint többféleföldrengést különböztetünk meg. Legkevésbéveszélyes az olyan, amelynek hatására azépületek recsegve remegnek, és a földkéregfelemelkedve felfúvódik, majd a továbbiföldlökések hatására régi helyét foglalja el.Az sem veszélyes, amelynek ellentétes irányúlökéseitől a házak egymáshoz ütődnek 87 ,ugyanis egvik földmozgás a másikat fékezi.Veszélyes azonban a hullámszerű dőlés vagyaz örvénylő forgás, amikor a föld rengésecsupán egyetlen irányba taszít. Mire a szélelül, a rezgések is megszűnnek, ha azonbana szél tovább tart, akkor a földrengés 40napig sem szűnik meg teljesen, sőt gyakranmég annál is tovább tart. Volt olyan is,amely egy vagy két évig is tartott.11.83. A földrengésekkel kapcsolatosanészlelt érdekességekrőlAz L. Martius és S. Július konzulságaidején fi.e. 911 kitört földrengés alkalmávala modenai földeken nagv csoda történt, eztaz etruszk filozófusok könyveikben leírták.Éspedig két hegy óriási robajjal összeütközött,majd visszahúzódott, és azután egésznapon át láng és füst tört az ég felé. Eztaz eseményt az emiliai útról római lovagok,ezek családjai és sok járókelő is látta. Azösszeütközés következtében az összes ottlevőmajorok összedőltek, és a bennük tartózkodórengeteg állat mind elpusztult. Mindez104

egy évvel a polgárháború kitörése előtt történt,és nem tudom eldönteni, hogy nemvolt-e szörnyűbb Itália számára, mint magaa polgárháború.Nem kevésbé csodálatos jelenség történta mi időnkben, Néró császár uralkodásánakutolsó évében [i.sz. 68], amint erről megfelelőhelyen már megemlékeztem, amikor isa marrucinusok földjén, Vectius Marcellus,a római lovagrend tagja és Néró császár ügykezelőjénekbirtokán levő rétek és olajfáskertek,melyeket országút választott el egymástól,a szemben levő oldalakról helyetcseréltek.11.84. Egyéb érdekességek a földrengésekrőlA földrengésekkel egyidőben gyakran atenger is kiönt. Az elmozduló tengerfenéktudniillik kinyomja, majd visszaengedi avíztömeget. Emberemlékezet szerint a legnagyobbföldrengés Tiberius császársága idejénfi.sz. 18] történt, amikor egyetlen éjszaka12 ázsiai város pusztult el. Legsűrűbbena pun háború idején [l.e. 217] voltak földrengések,amikor egyetlen évben 57-et jelentettekRómának. Ebben az évben a Trasimenes-tónáloly elkeseredett harc folyt,hogy sem a punok, sem a rómaiak nem éreztéka legnagyobb földrengést sem.A földrengés nem csupán egyszerű szerencsétlenségetjelent, és nemcsak a nagyveszélyből áll, hanem nagyobb szörnyűségbekövetkezését is előrejelzi. Róma városában105

sohasem rengett a föld, de bár ne lenne ezelőjele valamely jövőbeli szerencsétlenségnek!11.85. Mely vidékekről vonult vissza atenger11.86. Hogyan keletkeznek a szigetek11.87. Mely szigetek és mikor keletkeztek11.88. Mely földeket választott el a tenger11.89. Mely szigetek csatlakoztak a szárazföldhöz11.90. Mely földeket nyelt el a tengerHa hitelt adhatunk Platónnak, teljesenelnyelte a tenger azokat az óriási kiterjedésűföldeket, amelyek az összes tengerek közüla legelsőnek számító Atlanticum alattvannak. Hasonló dolog történt, s amelyetmég mi is láthatunk, Akarnaniában, melynekegy része az ambrákiai öbölbe süllyedtel. Akhaiának egy részét a korinthoszi, Európánakés Ázsiának egy részét a Propontiszés a Pontosz nyelte el. A Helleszpontosztés a két Boszporószt, valamint Leukaszés Antirrhium szemben levő hegyfokaitugyancsak a tenger törte át.11.91. Mely területeket nyelt el a szárazföldDe nemcsak a tengeröblökről és belső tengerekrőlkell beszélnem, hanem el kell mondanommég azt is, hogy magát megemészt-

ve, a szárazföld is pusztítja saját magát. AKübotosz nevű magas hegyet Kurisz városávalegyütt, a Szipüloszt Magnesziából, azelőttpedig az ugyanazon vidéken fekvő nevezetesTantalosz városát, továbbá PhoinikiábanGalanesz és Gamalesz városokat, környezővidékeikkel együtt, majd Phegaiat,Aithiopiának legmagasabb hegyét nyelte elnyomtalanul a szárazföld.11.92. Tengerek által elnyelt városokNemcsak a tengerpartok viselkednek ilyszeszélyesen. A Pontosz is elnyelte a Maiotiszvidékén épült Pürra és Antissza városokat,a korinthoszi öbölben pedig Élisz ésBoura városok süllyedtek a tenger alá, ésromjaik még ma is láthatók a mélyben;Keosz szigetéből pillanatok alatt több mint30 000 lépésnyi területet szakított le a tenger,és sok embert is magával ragadott. Szicíliábana tenger Tündarisz város felét nyelteel, bizonyos területet pedig elsodort ésItáliához csatolt. Hasonló dolog történt Boiotiábanés Eleusziniában is.11.93. A szárazfölddel kapcsolatos csodálatosdolgokrólDe eleget írtunk már a föld rengéseiről,és bárminek is tulaj doni tanok azok okait,mindaz, amit eredményeznek, leginkábbromba dőlt városok formájában nyilvánulmeg. Talán beszéljek inkább a földnek olyancsodálatos jelenségeiről, melyek inkább veszedelmethoznak az emberiségre. Beszéljek10?

az oly változatos, oly nagyrabecsült és hasznosfémekről, melyeknek mennyisége sokévszázad óta állandó növekedésben van, annakellenére, hogy a tüzek, a rombolások,hajókatasztrófák, háborúk és egvéb csalárdságok,továbbá a nagyméretű fényűzés és ahalandó emberek sokasága is állandóan ésnaponta apasztja azt; a sokféle rajzolatúdrágakövekről, valamint az egyéb kövek változatostarkaságáról, melyek közül egyeseka fény csillogását is meghaladják; a különbözőforrások gyógyító erejéről; az annyiévszázad óta kitörő számos vulkán tüzeiröl;a gödrök vagy egyéb fertőző helyek kigőzölgéseiről,melyek halálos hatásúak különösena madarakra (mint amilyen példáula Róma vidékén levő Soractes-hegy), valaminta többi állatokra, kivéve az embert,de néha még az emberre is, mint amilyenekSinuessa és Puteoli vidékén találhatók, samelyeket még szelelő lyukaknak is hívnak;ugyanilyen halálos kigőzölgéseket bocsátanakki magukból a Charonea-gödrök is; ahirpiniai vidéken ilyen a Mephitis-templomnállevő Amsanctus, amelybe ha bárki behatol,nyomban meghal. Hasonló hely az is,mely az ázsiai Hierapolisz vidékén található,melyben a gőzölgés csupán az istenekNagy Anyja 88papját nem öli meg. Ilyenmég a jövendőmondó barlang is, melynekkigőzölgése által okozott mámorban levőkmegjósolják a jövendőt, éspedig a Delphoibanlevő leghíresebb jóshely.E jelenségek okait a halandó ember vajonmi mással tudná megmagyarázni, hacsak108

nem a természet isteni hatalmával, mely állandóanmás és más formában nyilvánulmeg?!11.94. Azokról a vidékekről, ahol állandóanreng a föld11.95. Az állandóan úszó szigetekről11.96. Mely vidékeken nem esik az eső;számos csoda a szárazfölddel és egyéb elemekkelkapcsolatban11.97. Mi az oka a tengerár emelkedésénekés süllyedésének, és hol rendkívüli méretűez a jelenségA vizek természetéről már sok mindentelmondottam, mégis legcsodálatosabbnak találoma tengerár jelenségét, mely különbözőmódon megy végbe, és oka a Nap és a Holdhatásában rejlik. A tenger a két holdkelteközötti időben 24 óra leforgása alatt két ízbenfelduzzad, és kétszer vonul vissza. Amikora Hold a többi égitestekkel együtt emelkedőbenvan az égbolton, beáll a dagály,attól kezdődően pedig, hogy a Hold az égboltdelelő pontjától lemenőben van, és ahorizont legmélyebb szintje alá száll, a tengerárvisszavonul. Majd ezzel ellentétben adéli időpontig újból felduzzad, és ettől fogvaapadni kezd újabb holdkeltéig, amely felszívjaa nedvességet 59 .Az áradás sohasem áll be pontosan ugyanazonidőpontban, mint előző napon, mivel afelette uralkodó és a tenger vizét szomjasán109

magához vonzó hatású Hold mindig más helyenemelkedik ki, mint előző napon; ennekellenére a jelenség egyenlő időközökben ésminden 6 óra leforgása alatt mégis megismétlődik,de nem bármelyik napot, bármelyikéjszakát vagy bármely helység órájátkell ezen érteni, hanem csak a napéjegyenlőségiórákat. A közönséges órák időtartamaazért nem azonos, mivel ezek szerint a nappalokés éjszakák hol rövidebbek, hol pedighosszabbak, és csak napéjegyenlőség idejénegyenlő mindenütt az időtartamuk . . .A tengerár mértéke a hold változásaitólfüggően különböző, éspedig hétnaponként;újholdtól az első negyedholdig az áradásmérsékelt, attól kezdve növekedő és áradó,legerősebb telihold idején, azután csillapodnikezd, majd hetedik napon újból olyan, mintelső napon volt, utolsó negyedében pedigújból felduzzad . . .Az áradásra hatással van a Nap évenkéntikörforgása is, mert a két napéjegyenlőségközbe eső időben legerősebben duzzad fel atenger, az őszi napéjegyenlőségkor erősebben,mint a tavaszinak idején; gyengül alegrövidebb nappalok alkalmával, és a leggyengébba nyári napéjegyenlőség idején . . .Az óceánok áradáskor azonban nagyobbterületeket takarnak be és öntenek el, minta többi tengerek. Ennek oka vagy az óceánokóriási kiterjedésében és erejében keresendő,ami nagyobb, mint a kis tengereké,vagy pedig abban, hogy az égitestek erősebbenhatnak hatalmas nyílt felületükre,mint a kis felületű, körülhatárolt tengerek-110

e. Emiatt a beltengerek vagy a folyók mozgásaaz óceánokéhoz nem hasonlítható. Amassziliai Püthiasz szerint a dagály Britanniapartjain 8 könyök 60 magasságra emelkedik.Bár a beltengereket és a tengeröblöketszárazföld veszi körül, mégis néhol enagy felületű tengerek esetében az áradásokfennállhatnak.11.98. A tenger csodálatos tulajdonságairólA tengerek telihold idején megtisztulnak,egyesek pedig más időben. Messina és Mylaevárosok körül a tengerek trágyaszerüszennyet vetnek partra 81 ; innen ered az amonda, hogy itt van a nap ökreinek a pajtája.És hogy lehetőleg semmit se hagyjakM abból, amit tudok, elmondom még a következőket:Arisztotelész szerint az állatok csak akkortudnak megdögleni, amikor a tenger apálybanvan. A galliai óceán partjain megfigyelték,hogy mi ebben az igazság, de csak azemberre vonatkozóan találták igaznak.11.99. A Hold hatása a szárazföldre és atengerre11.100. A Nap hatásairól és miért sós atengerA Nap heve felszívja a vizet, és mivel aNap mindent kiszárít és megemészt, hímégitestnek tartjuk. Ez az oka annak, hogya nagy kiterjedésű tengerek vize sóssá sűrűsödik,valamint az, hogy a Nap tüzes heve111

az édes és hígabb részeket felszívja belőlük,ezeket könnyűszerrel kivonja, hátrahagyvána zavarosabb és sűrűbb részeket. Ezért édesebba tenger vize a mélyben, mint felületirészein. A tengervíz kellemetlen ízének eza legvalószínűbb oka, és nem az, hogy a tengera föld állandó izzadmánya, sem pedigaz, hogy száraz gőzök vegyülnek bele, és azsem, hogy a föld változtatná meg úgy, ahogyana gyógyforrások vizét. Jó példa erreaz az eset, hogy amikor Dionüsziosz szicíliaitirannust elűzték [i.e. 357], csodálatos módona kikötőben egyetlen nap alatt megédesedetta tenger vize.11.101. Ugyancsak a Hold természetéről11.102. Hol legmélyebb a tengerFabianus szerint a tenger legnagyobbmélysége 15 stádium. 62 Mások azt állítják,hogy a legmélyebb tengerrész a Pontoszban,a koraxusok vidékével szemben, a szárazföldtőlbefelé körülbelül 300 stádium [kb.55,3 km] távolságra található, ahol olyannagyon mély, hogy fenekét sohasem tudtákelérni, s ezért ezt a helyet a Pontosz Mélységéneknevezik.11.103. A vizek, források és folyók csodáiról11.104. "Víz és tűz érdekes egyesüléséről ésa malthárólMost pedig a természet negyedik eleméről,a tűzről mondok el a vízzel kapcsolato-112

san érdekes dolgokat. Szamoszata városában,Kommagene tartományban van egy mocsár,mely égő iszapot lövell ki, ezt malthának 63nevezik. Ha ez szilárd tárgyhoz ér, hozzátapad,és nem alszik ki akkor sem, ha futnakvele. A város lakói ezzel védekeztek, amikorLucullus ostrom alá vette várfalaikat[i.e. 68], meggyújtván a katonákat és fegyvereiket.A vízben tovább ég, mégis a tapasztalatarra tanított, hogy földdel betakarvael lehet oltani.11.105. A naftáról 6411.106. A folytonosan égő helyekrőlA hegyek közül az Aetna valóságos csoda,mert éjszakánként állandóan ég, és tüzanyagaa sok évszázad után sem fogyott ki. Csúcsáttélen hó fedi, és a kihányt hamut betakarjaa tél.A természet erői nemcsak itt törnek dühöngvea felszínre és fenyegetik pusztulássalaz egész Földet. Phaselisz vidékén aKhimaira-hegy is éjjel-nappal szüntelenlángolással ég. A víztől tüze új erőre kap,eloltani a knidiai Ktesziász szerint csak földdelvagy szénával lehet. A lükiai vulkanikushegyek oly erővel gyúlnak ki, ha lángolószurokfáklyával közelítenek hozzájuk, hogymég a patakok kövei és homokja is meggyúlnaka vízben is, mert az esővíz csaktáplálja tüzet. Ha valaki e folyékony lángbanmeggyújtott bottal barázdát húz a földön,állítólag a tüz lángoló patakként futvégig a bot nyomán.8 — A természet históriája U3

11.10?. A tüzek belső csodáirólHa figyelembe vesszük, hogy ennek azelemnek milyen csodálatos tulajdonságaivannak, hogy önmagát saját magából keletkeztetiés a legparányibb szikrából képesmegnövekedni, mi mindenre következtethetünk,ha a földön működő sok és hatalmasmáglyára 65gondolunk. Mi lehet a természeteannak az elemnek, amely fogyatkozásnélkül és telhetetlen falánksággal tápláljamagát az egész világon?Gondoljunk még a számtalan égitest ésaz óriási Nap tüzére, és vegyük számításbaaz ember céljait szolgáló tüzeket is, valaminta kőzetekbe zárt tüzeket és azt a tüzetis, amelyet két fadarab egymáshoz dörzsölésébőlkeletkezik, valamint a fellegekbenrejlő, villámokat szülő tüzet. A legnagyobbcsoda tehát az, hogy a világon egyáltalánlétezhetik valami egyetlen napig is anélkül,hogy elégne, hiszen a Nap egyetlen sugara,melyet homorú tükörrel fognak fel, bármelymásféle tűznél könnyebben felgyújthatnamindent....11.108. A Föld hosszúsági és szélességi kiterjedése.Földünknek az a része, melyről most beszélek,és amely — mint ahogy mondják —mintegy úszik az őt körülvevő óceánon, keletrőlnyugati irányban a legnagyobb kiterjedésű,éspedig Indiától kezdődően a Gatidanusnállevő Herkules-féle szent oszlopokigterjed, ami Artemidorosz szerint114

8 568 000 lépés. 66 íszidorosz szerint pedig9 818 000 lépést tesz ki. Ehhez még 891 000lépést ad hozzá Artemidorosz a Szent Előhegyekkerületétől, Gadestől, az Artabrumelőhegyéig, az pedig Hispániának legtávolabbihatára . . .A Föld szélességét délről észak felé félannyivalkisebbnek tekintik, éspedig4 490 000 lépésnyinek. 67 Ebből világosan kitűnik,mily jelentős lakható területet rabolel tőlünk egyfelől a forró, másfelől pedig afagyos égöv, azonban én mégsem hiszem,hogy a Földnek hiányozna ez a része, de aztsem, hogy itt már nem volna alakja gömbölyű,hanem úgy gondolom, hogy az említettmindkét rész csupán lakatlan és előttünkmég ismeretlen ...11.109. A világ harmonikus kiterjedéseHabár kevés hitelt érdemel Dionüszodorosz,mégsem szándékom elhallgatni a görögöküres kérkedésének e legkiválóbb példáját.Ö Méioszból származott, jelentős mértaniismeretekkel rendelkezett, és mint igenöreg ember halt meg hazájában. Rokonai,kikre örökségét hagyta, eltemetéséről is gondoskodtak.Azt beszélik, hogy ezek, miutánelvégezték a szokásos dolgokat, a rákövetkezőnapokban levelet találtak sírjában,mely Dionüszodorosz nevében az élő világemberei számára íródott. Ebben ő azt állítja,hogy sírjából eljutott a Föld közepéig, ésez a távolság 42 000 stádiumot tesz ki.115

Egyes geométerek ehhez azt a magyarázatotfűzték, hogy az illető a levelet a Földközpontjából küldte, amely a Föld felületétőllefelé menve a leghosszabb távolságravan, tehát a Föld átmérőjének a fele. Ebbőlkiszámították, hogy a Föld kerülete 252 000stádiumot 68 tesz ki. [... ]

III. KÖNYVmely azoknak a Bépeknek területeiről, nemzetiségeiről,tengereiről, városairól, kikötőiről, hegyeiről, folyóiról,valamint elterjedéséről szól, amelyek valamikor vagymég ma is ezeken a területeken élnekAz eddigiekben a Föld helyzetéről és érdekességeiről,a vizekről és csillagokról, avilágmindenség összefüggéseiről és kiterjedésérőlírtam. A következőkben a részletekrőllesz szó.Nagy fába vágja a fejszéjét, aki ezzel foglalkozik,és az, aki erről ír, sok bírálatraszámíthat, ugyanis magától értetődik, hogyegyáltalán nem lehet csodálkozni azon, haa halandó ember nem ismeri tökéletesenmindazt, ami emberi. Ezért nem ragaszkodomkizárólagosan egyes szerzők munkájához,hanem a szerzőket oly mértékben veszemigénybe, amilyenben bizonyos fejezetekmegírásához az ő adataik látszanak aleghiteltérdemlőbbeknek, annál is inkább,mert általában majdnem mindegyik azokata vidékeket írta le pontosan, amelyeket bejárt.Ez a meggondolás késztet arra, hogy munkámbanegyiket se hibáztassam vagy bíráljam.A helységeket csupán puszta nevükfeltüntetésével és a lehetőség szerint minélrövidebben jelölöm meg, a rájuk vonatkozómagyarázatokat és terjedelmes indokolásokatpedig a megfelelő fejezeteknél közlöm.Itt egyelőre csak általánosságban tárgyaloma dolgokat. Ezért ebben a részben nem írok117

nevezetességükről, csupán a puszta elnevezésüketközlöm, úgy, ahogy ezek keletkezésükkorhangzottak, amikor még nem kapcsolódtakhozzájuk történelmi események,és így ez a rész tulajdonképpen a világmindenségnekés a természet dolgainak jegyzéke.A szárazföld a következő 3 részre oszlik:Európa, Ázsia és Afrika. Nyugaton a gadesiszorossal kezdődik, ott, ahol az Atlantióceánbehatol és szétárad a belső tengerekbe.Innen jobbról Afrika, balról Európa,közöttük pedig Ázsia terül el; végső határaia Tanais és a Nílus. A hispániai Mellariavárosától, ahol az óceán betorkollik, AfrikaFehérhegvfokáig, Turranius Gracula, e vidékszülötte szerint 15 000 [kb. 22 km] lépéstávolság van, szélessége pedig 5000 lépés[kb. 7,5 km]. Titus Livius és CorneliusNepos írásai szerint legkeskenyebb része7000 lépés [kb. 10 km], legszélesebb részepedig 10 000 lépésnyi [kb. 15 km]. Ily jelentéktelentorkolatból tágul szét egy ily roppantnagy kiterjedésű vízterület. A tengernagy mélysége sem kisebbíti e csodát, mertaz átkelést számtalan fehéren csillogó sziklazátonyteszi veszélyessé. Ezért sokan ezta helyet a beltenger Küszöbének hívják. Ott,ahol a tengerszoros a legkeskenyebb, amindkét oldalon szembenálló hegyek, Afrikafelől az Abila hegység, Európa felől pediga Calpe, melyeket Herkules munkálatai végpontjánakhívnak, még jobban összeszorítjáka partokat. Az ottlakók az Istenek Oszlopainakmondják, és azt hiszik, hogy az118

egykor zárt tenger áttörésével Herkules, bejáratotkészítve, megváltoztatta a természetaddigi arculatát.III. 1. EurópárólLegelőbb beszéljünk Európáról, mely azösszes nemzetek felett győzedelmeskedő rómainép tápláló anyja és a földkerekség legszebbrésze. A legtöbben joggal nem a világharmadik részének, hanem fele részénektartják, és a földet csupán két részre osztjáka Tanais folyótól kezdve a Gades tengerszorosig.Mint már említettem, az óceán, vagyis azAtlanti-óceán, nagy területeket, illetve szárazföldeketárasztott el. Azokat, amelyeknem tudtak ellenállni erejének, s kapzsi módonelnyelte, körülnyaldosta az ellenállópartok szeszélyesen görbe kanyarulatait,erősen aláásta számos kiemelkedéseit, s Európában4 nagv tengeröblöt alkotott: az elsőHispániának legtávolabbi hegyénél, Calpénélkezdődik, és onnan óriási ívet leírva egészenLocriig és Brutium előhegyéig tart [...]Ennek legközelebbi vidéke Hispánia Ülterior,melyet Bacticának is hívnak; ezutánkövetkezik a Hispánia Citeriorban levő Urgiahatáraitól (mely azonos Tarraconiával) aPíreneusok gerincéig tartó terület. HosszábanHispánia Ulterior két tartományra oszlik.Az északi részén Baeticától kezdve Lusitaniaterül el. Ezt a részt az Anas folyóhatárolja, mely a laminitániai vidéken HispániaCiteriorban ered, és hol mocsarakon,119

hol keskeny szorosok között folyik, hol pedigföld alatti üregekbe rejtőzködve folytatjaútját, majd mintha ebben örömét lelné,újból előtűnik, és végül az Atlantióceánbaömlik [.. . ]Négy törvényhatósági kerülete: Gaditanus,Cordubensis, Astigitanus és Hispalensis,valamint 175 városa van. Ezek közül 9kolónia. 8 municipális, 29 latin polgári jogokkalfelruházott, 6 szabados. 3 szövetségesés 120 adófizető. Közülük említésre méltókF • • • 1 Ossonoba városa f-i szembenvan Gades T • • • ] Besipoo kikötőié, Belon,Mpilaria város, az Atlanti-óceán szorosa,Cartesia, meivet a göröpök Tartessosnakhívnak, a Calpe hegv, végül pedig 1a belsőtenpernarton Barbesula város, hasonnevűfolvó-fával. továbbá szövetségpspinknek Saldubavárosa. Rnel városa. Malaca városa,hasonnevű folvóiával. azután Maenoba. hasonnevűfolvóiával. Sexi Firmum. meivetmég Júliusnak is hívnak Selambina, Abdáraés Murei, melyek Baetica határvidékénterülnek el f.. . ]M. Varró szerint az egész Hisnániábanvalamikor az ibériaiak, perzsák, föníciaiak,kelták és poénok laktak. Lusitánia nevétBacchus gvermekeinek nevétől. Lusustól, illetveLüsszától nyerte, kik vele együtt vettekreszt a dorbézolasokban. Hispánia nevétPántol, a vidék védőistenétől kapta. Amitezzel kapcsolatban Herkulesről, Pürenérőlvagy Saturnusról beszélnek az emberek, aztcsak üres mesének tartom [... ]J20

M. Agrippa szerint Baetica területénekteljes hossza, mely az ő idejében Karthágóigterjedt, 465 000 lépés, szélessége pedig257 000 lépés volt.A méretek számításában gyakran nagyeltérések adódnak, azért, mert vagy a tartományokkiterjedése változott meg, vagypedig a távolságot kisebb vagy nagyobb lépésekkelmérték le, vagy pedig azért, mertoly hosszú idő leforgása alatt a tenger újabbterületeket ragadott magához, néhol a partnyomult a tengerbe, vagy a folyók változtattákmeg a part vonalait, jobban meggörbítve,illetve kiegyenesítve azokat. Vagyazért is, mert egyesek más és más helytőlkezdték a mérést, és így adódik elő az atény, hogy két számítás sem egyezhetikmeg.f111.2. Baetica hossza és szélessége111.3. Hispánia Citerior111.4. A Narbonensis tartomány111.5. Itália, Tiberis, Róma és Campania[. . . 1 Tudatában vagyok annak, hogy sokanhálátlanságnak vagy lustaság jelénekvennék, ha csak röviden és az eddig követettmódon foglalkoznék azzal a területtel,mely a többieknek tápláló dajkája és anyja.és amelvet az isteni hatalom az égboltnális szebbé téve, arra választott ki, hogy egyesítsea szétszórt országokat, lágyítsa vadszokásaikat, közös nyelv használatára bírjon121

aftnyi sok népet, melyek különböző és műveletlennyelveket beszélnek, majd pedigarra is, hogy az embereket emberiességretanítsa, egyszóval arra, hogy a világon élőösszes népeknek közös hazájává váljék.Mit kellene tennem tehát azért, hogymindazon helységek jelességét, melyeketdolgozatomban érinteni fogok, valamintazért, hogy minden egyes ittlakó nép dolgaitkellő fényben tárgyalhassam? Hogymást ne említsek, mint a szépséges Rómát,melynek arculata fővároshoz méltó, milyenmegfelelő módon kellene tárgyalnom? Hogyanvarázsoljam a világ szeme elé Campaniatündéri partjait, boldoggá tevő és elbűvölővidékeit, melyeket a természet sajátkedvtelésére mind ide zsúfolt össze! Hogyanírjam le éghajlatát, egészséget adó és állandóankellemes hőmérsékletét, számos termékenymezőit, napsütötte halmait, szelídhajlású hegyeit, a sok árnyas erdőt, a hasznoserdőségek sokféleségét, a hegyek kellemesfuvallatát, melyek oly termékenyekgyümölcsökben, szőlőkben és olajbogyókban,ahol a juhok kiváló gyapjúval bírnak, ahololy sok a kövérre hízott bika, továbbá aszámos tavakat, a rengeteg forrást és a földeketgazdagon öntöző folyókat, a tengertés a kikötőket, melyeknek öblei kitárt karokkalvárják a föld bármely részéről érkezőkereskedőket, mely terület •— ugyancsakaz emberek hasznát szolgálva — mélyen belenyúlika tengerbe. Meg sem említem itt aszellemi tehetségeket, sem a szokásokat, semaz ittlakó embereket, kik ékesszólásukkal122

vagy tetteikkel népeket győztek le. Maguka görögök is, az öndicséretben oly mértéktelennép, kinyilvánították véleményüketerre vonatkozóan, mert milyen nagy lehetItáliának ez a része, ha ők is Nagy-Görögországnaknevezik!?Ne csodálkozzanak tehát, ha ezúttal isrészben ugyanazon elveket fogom követni,melyeket az égbolt tárgyalásakor alkalmaztam,nevezetesen azt, hogy amint akkor csakkevés csillagot említettem, itt is csak kevésmegjegyzést fogok tenni. Olvasóimat pedigarra kérem, legyenek elnézéssel azért, hogya Föld egyes részleteit csak sietve fogomtárgyalni.Itália alakja nagyon hasonlít a tölgyfa leveléhez,azonban sokkal hosszabb, mint széles.Bal oldalán előreugró görbületet képez 1 ,és félholdszerű amazonpajzs alakjában végződik;a közepén előre nyúló részt Cocinthusnaknevezik, amely két félhold alakú öblötés két szarvszerű nyúlványt képez. A jobboldalit Leucopetrának, a bal oldalit pedigLaciniumnak nevezik. Az Alpesek határainlevő Praetoria Augustától Rómán és Capuántúljutva, Itáliának mintegy a vállán fekvőRhegium városáig egy fejszerű görbület indul,s eddig a távolság 1 020 000 lépést [kb.1510 km] tesz ki. Laciniumig kiterjedésesokkal hosszabb lenne, ha ferdesége nemtűnne inkább oldalirányú kitérésnek. Itáliaszélessége különböző: az Alsó- és a Felsőtengerközött, valamint a Varus és Arsia folyókközötti rész 410 000 lépésnyi [kb. 600km]; középső részén, körülbelül ott, ahol123

ftóma fekszik, az Aternus folyó torkolatától(mely az Adriai-tengerbe ömlik) egészena Tiberis torkolatáig 136 000 lépésnyi [kb.201 km], és csak valamivel kevesebb az Adriaitengerparton fekvő Castrum Nóvumtóla toscaniai tengerparton levő Alsiumig, ésonnantól kezdve sehol sem haladja meg a300 000 lépést [kb. 444 km]. Varustól Arsiáigegész Itália kerülete 3 059 000 lépést[kb. 4527 km] tesz ki [. . . ]Most pedig felsorolom kerületét és városait.Ezzel kapcsolatban szükségesnek tartomelőrebocsátani, hogy én az isteni Augustusszerzői leírását követem, aki Itáliát XI kerületreosztotta. Augustustól azonban csaka számadatokat veszem át. Azok felsorolásáta partok valóságos helyzete alapján eszközlöm.Túl gyors ütemű tárgyalásunk soránnem használhatom Augustusnak azt a sorrendjét,mely szerint felsorakoztatja a városokat,ezért a vidék belső részeinek ismertetésénélaz Augustus által is használt beosztástfogom szem előtt tartani, az általais említett kolóniák esetében pedig csupánazokat a számadatokat veszem át, melyeketezzel kapcsolatban megjelölt [. . . ][... ] Ezután következik a bőven termőCampania, melynek tengeröblétől kezdődneka szőlőt termő dombok az egész világon híressévált részegítő nedűjükkel, s amintőseink mesélték, valamikor itt folyt le a legnagyobbvetélkedés Bacchus és Ceres között.Innen kezdődnek a setinicusok és caecubinusokföldjei, hozzájuk csatlakoznak afalerniai és caleniai földek, majd innen124

emelkednek a massicusok, gauranusok éssurrentinusok hegységei; itt terülnek el alaborinusok mezejei, ahol terménybetakarításkoraz igen élvezetes alica nevű italt készítik.A partokon meleg vizű források vannak,és egyebeken kívül a tengerből mégízletes kagylókat és halakat is halásznak.Sehol másutt nem található nemesebb fajtájúolaj, mint itt. Az emberi élvezetekbendúskálva e területet az oscusok, görögök,umbriaiak, thuscusok és a campanusok birtokolták[... ]Róma városának Romulus halálakor 3 kapujavolt, de ha hiszünk azoknak, akik máskéntállítják, akkor 4 volt. Védfalainak kerületea Vespasianus császárok és cenzorokidejében, a Város megalapításától számított826 évben, 13 200 lépésnyi volt. Hét halmonfekszik, 14 kerületre van beosztva, és a Laresistenek oltalma alatt álló 265 utcakereszteződésevan. Területének hossza a rómaifórum legelején felállított mérföldkőtőlaz egyes kapukig (ma ugyanis 37 kapuja van,de ezek közül 12-t csupán egynek számítanak,a régiek közül pedig 7-et nem vesznekszámításba, mivel azok már használaton kívülvannak) összesen 20 765 lépést [kb. 30,7km] tesz ki. Az összes utcák teljes hossza afent jelzett mérföldkőtől számítva az utcákházsorai között a legkülső házakig, beleértvea pretoriánusok táborait is, valamiveltöbbet tesz ki mint 70 000 lépés [kb. 103,6km]. Hogy megfelelő fogalmat alkothassunknagyságáról, vegyük még ehhez hozzá anagy épületek magasságát is, és könnyen125

megállapíthatjuk, hogy nagyság szempontjábólaz egész világon egyik más várost semlehet vele összehasonlítani. Kelet íelől aTarquinius Superbus földhányása zárja le,mely valóban csodálatos mü, ugyanis ő védőfalatemelt arra az alacsonyan fekvő részre,mely leginkább alkalmas volt az ellenségbehatolására; a város többi része igen magasvédőfalakkal, valamint szakadékos hegyekkelvolt megerősítve, a kiterjedt építkezéseksorán keletkezett külvárosokon kivül[...]111.6. Corsicáról111.7. Sardiniáról111.8. SiciliárólAz összes itáliai szigeteket nevezetességbenfelülmúlja Sicilia, melyet ThuküdidészSicaniának nevezett, mások pedig háromszögűalakja miatt Trinacriának, illetve Triquetránakneveznek. Agrippa szerző szerintkerülete 618 000 lépésnyi [kb. 914 km]. Hajdanközvetlenül érintkezett Brutium vidékével,később azonban közbeömlésével atenger leválasztotta onnan, és ma egy 15 000lépés [kb. 22,2 km] hosszú, Rhegia Oszlopánálpedig 1500 lépés [kb. 2,2 km] széles tengerszorostalkot. Itália határszélén levő városának,Rhegiumnak ezért adták a görögökezt a nevet. Ebben a tengerszorosban találhatóSzkülla sziklája, ugyanitt a Kharübdisznevű örvénylő tengerrész, mindkettő hírhedtaz itt történt számos katasztrófa miatt.. .126

. . . Tovább következnek Drepanum előhegyei,Tauromenium-kolónia, melyet korábbanNaxosnak hívtak, az Asines folyó, azéjszakai tűzkitöréseiről híres Aethna hegy.Kráterének kerülete 26 stádium [kb. 4,8 km],forró hamuja Tauromenium és Catináigszáll, dübörgése pedig Maróig és az Ikerhalmokighallatszik . . .III. 9. LiparáróFIII. 10. Itália előrészén fekvő Locresről 3111.11. Európa második tengeröbléről 4111.12. Itália negyedik körzetéről 5111.13. Itália ötödik körzetéről 6111.14. Itália hatodik körzetéről 7III. 15. Itália nyolcadik körzetéről 8111.16. A Padus folyóról 9111.17. A Padus folyón túli Itáliáról, a kilencedikkörzetről 10111.18. Velencéről, a tizedik körzetről 11Ezután következik Itália tizedik körzete,mely az adriai parton terül el, és amelyheza tarvisonai hegyből eredő Silis folyóval,Altinum városával, Loquentia folyóvalegyütt hozzátartozik Venetia is ...[.. . ] A Tergestinus öböl, az Aquileától23 000 lépésnyire [kb. 42 km] levő Tergestekolóniával, majd több mint 6000 lépésnyire[kb. 11 km] folyik a Formió patak, melyRavennától 189 000 lépés [kb. 279 km] tá-127

volságban van, és régen a ma már nagyobbkiterjedéssel bíró Itália határát képezte,most azonban Istriával határos. Ez utóbbirólazt mondják, hogy nevét az Ister folyótólnyerte, és többen tévesen azt állították —ezek között a Padus folyó mellett lakottCornelius Nepos is —, hogy ez a Danubiusból(melyet szintén Isternek is hívnak) aPadus torkolatával szemben az Adriai-tengerbeömlik, és hogy e folyók, ellentétesoldalról történő befolyásukkal a közöttüklevő tenger vizét megédesítik. Ezek az állításokazonban helytelenek, mert a Danubiusnakegyik ága sem ömlik az Adriai-tengerbe.Ugy vélem, hogy e szerzők azért tévedtek,mert egy régi hagyomány szerint azArgó nevű hajó Tergestetól nem messze egyismeretlen nevű folyón az Adriai-tengerbevitorlázott. Az alaposabb szerzők munkáiszerint azonban a görögök a hajót vállukonvitték át az Alpeseken, majd az Isteren, Savusonés végül a Nauportuson (mely innenkapta nevét, és Aemona, valamint az Alpesekközötti vidéken ered) hajóztak tovább.111.19. Istria 12111.20. Az Alpesekről és az ottlakó népekrőlAz Alpeseket számos nép lakja, kik közülnevezetesebbek a Pola és Tergeste vidékénlakó secussusok, subocrinusok, catalusok.menocalenusok.. .128

Űgy vélem, hogy nem ésszerűtlen, ha idecsatolomaz Alpesekben található győzelmiemlékmű feliratát, mely a következőképpenszól:„Caesar császárnak, az isteni Augustusfiának, a pontifex maximusnak, császárságának14-ik évében, ki tribunusi hatalmát15 évig gyakorolta ... a szenátus és a rómainép rendeletéből. . . mivel vezetése és parancsnokságaalatt az összes felső és alsótengerek közötti alpesi lakosokat a rómainép hatalma alá vonta ... Az általa legyőzöttalpesi népek a következők: a triumpilinusok,camuniusok, venostesek, vennoniusok...E felsorolásban nem szerepel a cottianusok12 városa, mivel akkor ezekkel nemvoltunk ellenséges viszonyban, és mivel azokatPompeius törvénye a municipális városokalá rendelte."Íme ez Itáliának az istenek által megszenteltföldje, ezek népei és ezek lakosainakvárosai [. . . ]111.21. Illyricum 13111.22. Liburnia"111.23. Macedónia 15111.24. Noricum 16A carnusok és japydek területének szélén,ahol a nagy Ister folyik, a rhetiaiak földjehatáros a nóricumbeliekével. Utóbbiak városai:Virunum, Celeia, Teurnia, Aguntum,Vianiomina, Claudia, Flavium és Solvense.9 — A természet históriája 129

Noricumot a Peiso-tó választja el a bójusokpusztáitól, melyeken ma az isteni Claudiuscsászár által alapított Sabaria telepesei ésScarabantia város lakói laknak.111.25. Pannónia 17 , Dalmácia 18Ezután Pannónia makktermő vidéke következik,ahol az Alpesek ormai már szelídebbenlejtenek, s észak-déli irányban átszelikIllyricumot, és jobbra meg balra enyhébblejtőkkel bírnak. Az Adriai-tengerpartjára néző részt Dalmáciának és a máremlített Illyricumnak hívják. Ettől északraterül el Pannónia, mely a Danubius folyóvalhatáros. Ezen a vidéken két településvan: Aemona és Siscia. A Danubiusba ömlőnevezetesebb és hajózható folyó a szilajabbDraus, mely Noricumban ered, és a szelídebbSaus, mely a carnióliai hegyekbenered, a két folyó között pedig 120 000 lépésnyi[kb. 177,6 km] távolság van. A Drausa szerretesek, szerrapillesek, iasesek és sandrizetesekterületén, a Saus pedig a colapiánusok,braucusok területén folyik keresztül.Ezek az itt lakó nevezetesebb népek . . .[. . . ] A Bacuntius folyótól 45 000 lépésrefekszik Taurunum, aiiol a Saus a Danubiusbaömlik.111.26. Moesia 18A Pannoniával szomszédos tartománytMoesiának hívják, mely a Danubius folyásamentén terül el a Pontusig, és az említetttorkolatnál kezdődik. Ezen a vidéken laknak130

a dardanusok, celegerusok, triballusok, timachusok,moesiaiak, trákok és a Pontussalszomszédos szküták.Nevezetesebb folyói a dardanusok vidékéna Margis, Pingus, Timacus, a Rhodope hegységbőleredő Oescus, a Haemus hegységbőleredő Utus, Escamus és Ieterus.[... ] Illyricum partjainak közelében többmint 1000 sziget található, mivel itt a tengersekély, és a tengerár sem váj mély medret.Említésre méltók a Timavus torkolatávalszemben levő meleg források, melyeknekvize dagálykor bőségesebb, továbbá az istriaimezők mellett fekvő Cissa és Pullariaszigetek, melyeket a görögök Absyrtideseknekneveznek, az itt meggyilkolt Absyrtusnak,Médeia testvérének nevéről. Mellettüktalálhatók az úgynevezett Electrida szigetek.A görögök szerint itt található az electrumnaknevezett borostyánkő. Ez azonban csakújabb bizonyítéka a görög szájhősködésnek,mivel ilyen köveket e szigeteken soha senkisem talált...

IV. KÖNYVmely a mostan vagy valamikor itt lakó népektelepüléseiről, nemzetségeiről, tengereiről, városairól,kikötőiről, hegységeiről és területükről szólEurópa harmadik nagy tengeröble az akrokeraunusokhegységeinél kezdődik és aHelleszpontosznál végződik. 19 kisebb öblénkívül hossza 125 000 lépés, és magába foglaljaEpeiroszt, Akarnaniát, Aitoliát, Phokiszt,Lokriszt, Akhaiát, Messeneát, Lakoniát,Argoliszt, Megariszt, Attikát és Boiotiát.A másik tengerparton találhatók a máremlített Phokisz és Lokriszon kívül: Dorisz,Phthiotisz, Thesszália, Magneszia, Makedóniaés Thrákia. A régi időkben ezeknek azöblöknek partvidékeiről indult ki az egészgörög mondavilág, és ugyancsak innen áradtszét a nagyvilágba a tudományok ragyogásais, amiért ezek tárgyalásánál kissé többetfogok időzni.Az a vidék, melyet általánosan Epeirosznakhívnak, az akrokeraunusok hegyeinélkezdődik. Az első itteni népet khanusoknaknevezik, innen származik a Khaonia név,majd következnek a theszprotesek és antigoniuszok,ezt követőleg a híres Aornosz,melynek kigőzölgései a madarakat megölik,azután pedig a kesztrinusok, perrhaibusok(kiknek területéhez a Pindusz hegység istartozik), a kassziopaiusok, drüopeszusok,szelleisek, hellopiesek, molosszusok (kiknéla jóshelyéről híres dodoneuszi Jupiter temp-132

loma található) .. . következnek, majd pediga Tomarusz hegy, melynek lábánál Theopomposzszerint 100 forrás ered.IV. 1. Epeirosz 1IV.2. Aitolia 2IV.3. Lokrisz 3IV.4. Peloponneszosz 4IV. 5. Akhaia 5IV.6. Árkádia 8IV.7. Graecia 7 és Attika 8IV. 8. Thesszalia 9IV.9. Magneszia 10IV.10. Makedónia 11IV.ll. Thrákia 12Következik Thrákia leírása, melynek lakóia legerőteljesebbek Európában, és 50 katonaikörzetre vannak felosztva. Népei közül (kikneknevét nehéz kimondani) a denszeletusokés a maedusok a Sztrümon patak jobb partjánlaknak, és területük a fennebb említettbiszaltesek vidékéig terjed.[... ] A Haimosz hegység 6000 lépés magas.13 Az Isztrosz felőli északi oldalon amoesiaiak, geták, aoták, gaudeszek és a dáriaiak,tőlük lennebb a szarmata arreusok(kiket még areatusoknak is hívnak), továbbáa szküták, a Pontosz környékén pedig a mo-133

EÍszenusok és szithoníaíak (kik közül a híresköltő, Orpheusz is származik) laknak.Ezek szerint észak felől Thrakiát az Isztrosz,kelet felől a Pontosz es Propontisz, délfelől pedig az Egei-tenger határolja. ASztrümontól kezdve ennek partján a következővárosok találhatók: Apollónia, Oiszüma,Neapolisz, Batosz [. . . ][. . . ] A Pontosz innenső partjánál, aholaz Isztrosz torkolata van, kezdődik Thrákia.Ezen a területen találhatók a milésziaiaklegszebb városai: Isztropolisz, Tomisz ébKallatisz, mely utóbbit régebben Akorvetisznakhívtak. Valamikor itt volt Herakleaés Bizone városa is, meKeket egy földhasadáselnyelt. Jelenleg még ott van Dionüszopolisz,melyet régebben Krunosznak neveztek,és melyet a Zürasz patak öntöz. Ezt aterületet az úgynevezett aroterikus szkütáklakják, kiknek városai: Aphrodisziasz, Libisztosz,Zigere, Borkőbe, Eumenia, Parthenopolisz,Gerania (ahol a pigmeusok népelakott, kiket barbár nyelven cattuseseknekneveztek, és akiket egyesek szerint a darvakűztek el onnan) [. . . ]IV.12. Az említett területekhez tartozószigetek: Kréta, Euboia, Kükladesz, Szporadesz,továbbá a Helleszpontosz, Pontus Euxinus,Maeotisz, valamint Dácia, Szármátiaés Szkütia szigetei[. . . ] Európa nagy tengeröblei közül anegyedik a Helleszpontosztól a Maeotiszmedencéigterjed. Előbb azonban szükségesnektartom ismertetni az egész Pontosz alak-134

ját, hogy így az egyes részeket könnyebbenfel lehessen ismerni.[.. . ] Az első tengerszorost Helleszpontosznakhívják. E célból készített hajóhídonitt vitte át a túlsó oldalra hadseregét Xerxész,a perzsák királya. Innen az ázsiai Priapusvárosáig nyúlik előre 86 000 lépés hoszszúságbana nagyon keskeny Euripusz, amelyenvalamikor Nagy Sándor haladt at.Ettől kezdve a tenger kiszélesedik, majd újbólösszeszűkül; a széles részt Propontisznek,a keskenyt pedig thrákiai Boszphorosznakhívják, mely 500 lépés [kb. 740 m] széles,és amelyen áthaladt egy hídon Xerxészatyja, Dareiosz, csapataival együtt. Ettőlkezdődően a Helleszpontoszig 239 000 lépés[kb. 353,7 km] távolság van. Ezután egynagy kiterjedésű tenger következik, a PontusEuxinus, melyet régebben Axenosznakhívtak, mely mélyen benyúlva jelentős szárazföldetfoglal el, majd pedig partja szélesívet alkot, mindkét oldalán szarvszerűen kinyúlvavisszafelé görbül, és ezáltal a szkütiaiív alakját kapja. Ívelésének középső részénérinti a Maeotisz-medence torkolatát.E 2500 lépés [kb. 3,7 km] szélességű torkolatotkimériai Boszphorosznak nevezik [...]Thrákia leírása során megemlékeztünk azIsztropoliszig terjedő és az Isztrosz torkolatánakvidékén húzódó negyedik tengeröbölpartján élő népekről. E folyó Germániábanaz Abnota nevű hegység gerincéből ered, agalliai Rauricum városa vidékén, mely azAlpeseken túl több ezer lépésnyire fekszik,és a beleömlő vizektől hatalmas folyóvá13S

nőve, Danubius néven sok nép országán átfolyik. Onnan pedig, ahol Illyricumot érinti,Isztrosznak hívják. Miután 60 mellékfolyóvizét felvette (ezeknek alig a fele hajózható),6 széles ágra 14szakadva a Pontusbatorkollik.Első ágát Peukesznek nevezik. Mellettevan az ugyancsak Peukesznek nevezett sziget,melyet egy 19 000 [kb. 28,1 km] lépésnyinagy tó 15fog körül. Ugyanebben a medencében,Isztropolisz városa felett, egy63 000 lépés [kb 93,2 km] kerületű tó keletkezett,melyet Halmürisznek neveznek. AzIsztrosz második ágát Narakusztomának, aharmadikat, mely a Szarmatika sziget közelébenvan, Kalonsztomának, a negyediketPszeudosztomának (az általa képezett KonoponDiabaszisz szigettel együtt) nevezik,majd a Boreosztomának és Szpireosztománaknevezett ágak következnek. Ezeknek azágaknak torkolatai oly nagyok, hogy a tengervizét 40 000 lépésnyire [kb. 59,2 km]visszanyomják, és így az ivásra is alkalmasédes vizű marad.A további területet innen kezdve a szkütáknépes nemzetségei: a geták (kiket a rómaiakdákoknak neveznek), a szarmaták (kiketa görögök szauromatusoknak neveznek),valamint a hozzájuk tartozó hamaxobusok,illetve aorszusok lakják, majd a rabszolgáktólszármazó elfajult szküták, a trogloditákés végül az alanusok és a roxolánok sürütelepüléseit találjuk.A Danubius felső folyása és a herciniaierdő s vidék közötti részen a pannoniai téli136

szállásokig (amelyek a germánokkal szomszédosok)a carnuntusok, a mezei és sík részekenpedig a szarmata jazygesek laknak,A Pathyssus folyóig terjedő hegyes és erdősvidéket a dákok lakják, akiket az előbbiek alapályos vidékekről kiűztek. A Marus, illetvea Duria folyó mentén, mely e népeketa suevisektől és Vannius birodalmától választjael, a velük szemben levő vidéken abasternusok laknak, majd pedig más germánnépek következnek.Agrippa szerint az Isztrosz és az óceánközött fekvő terület hossza 1 200 000 lépés,szélességét pedig a szarmata pusztaságtól aVisztula folyóig 440 000 lépésre becsüli.Általában a szküta név átment a szarmatákraés germánokra, de ez az elnevezésmár elavulttá vált, és ma már csak azokraa népekre vonatkozóan használják, amelyeknagyon távoli vidékeken laknak és majdnemteljesen ismeretlenek.[. . . ] Taprisztól beljebb laknak az aukhetusok,akiknek a földjén ered a Hüszpaniszfolyó, a nereusok, kiknek területén a Borüsztheneszered, továbbá a genolusok,thusszageták, budinusok, baszilidák, valaminta kékre festett hajú agathirszusok.Ezektől északra laknak a nomádok és azanthropophágusok.[. .. ] Ezután Riphae hegyei, valamint aszünet nélkül tollszerüen hulló haváról Ptcrophorosznaknevezett vidék következik. Eza világ megátkozott vidéke, melyet a természetis állandóan sürü ködbe burkol. Itt137

születik a hideg és a fagyos északi szél(aquilio).Ha egyáltalán elhihető, ezeknek a hegyekneka lábainál, az aquilión túl egy hyperboreusoknaknevezett boldog nép lakik,melynek tagjai hosszú életűek. Mesés és csodásdolgokat beszélnek róluk. Sokan úgyvélik, hogy itt van a világ sarka, a csillagokpályájának legtávolabbi pontja, ahol a napfél éven át süt, és mindössze csak egyetlennapig tűnik el, és nem a tavaszi napéjegyenlőségtőlőszig, mint ahogy a tudatlanok állítják.Ott evenként csak egyszer, a nyárinapfordulatkor kel fel a nap, és csupán egyszer,a téli napfordulatkor nyugszik le. Ittállandóan süt a nap, éghajlata kellemes ésmentes az ártalmas szelektől. Az ittlakó népaz erdőkben és berkekben lakik, az istentegyenként vagy csoportosan imádja, és ismeretlennáluk a civakodás és a betegség.Akkor halnak meg, ha már nagyon öregekés ráuntak az életre. Ilyenkor alaposan jóllaknak,testüket illatszerekkel bekenik, majdegy magas szikláról a tengerbe vetik magukat.A temetkezésnek e módját tartják alegjobbnak. Egyesek e népet az ázsiai tengerpartlegkülsőbb vidékére helyezik, nempedig Európába, mivel ott a velük hasonlószokásokkal bíró és ugyanolyan helyekenlakó attacusok laknak. Mások a két nap középsőrészére helyezik őket, éspedig a lemenőnap antipodusai és a felkelő nap közöttirészre, ami azonban bizonyára tévedésenalapszik, mivel ott egy nagy kiterjedésűtenger terül el. Egyesek ezek vidékét odahe-138

lyezik, ahol a nap fél évig állandóan világít,és azt beszélik, hogy a népek reggel vetnek,este takarítják be a gyümölcsöt és éjszakáikatbarlangokban töltik.E nép létezését nem lehet kétségbe vonni,mivel nagyon sok szerző megírta róluk,hogy gyümölcseik első termését Apolló részérea delphoi templomba szokták küldeni,kit különösen imádtak. E gyümölcsöket szűzleányok vitték oda, kiket a népek közöttivendégszeretet nevében ott több éven átnagy tisztelettel fogadtak; egyszer azonbane vendéglátói hűséget velük szemben megsértették,s azután úgy intézkedtek, hogyvallási adományaikat a hyperboreusok csakhatárukig vitték cl, ott átadták a szomszédoslakosoknak, ezek ugyanígy továbbítottákszomszédaiknak, és ily módon juttatták elDelphoiba. De később e szokás teljesen megszűnt.[. . . ]IV. 13. A Pontosz szigetei 16IV.14. Germania 17IV. 15. A Galliai-óceán szigetei 18IV.16. Britannia és Hybernia 19IV. 17. Gallia 20IV.18. Lugduniai Gallia 21IV.19. Aquitania 2áIV.20. Innenső Hispánia 23IV.21. Lusitania 24 139

. IV.22. Az Óceán szigetei 25IV.23. Egész Európa méreteiMiután befejeztük Európa egész kerületénektárgyalását, nehogy valami is kimaradjonabból, amit az olvasó meg akar ismerni,tárgyalni fogjuk még összesítő méreteit.Artemidorosz és Iszidorosz szerint aTanaistól Gadesig hossza 8 214 000 lépésttesz ki.[. . .] Ezután pedig áttérünk Afrika ésÁzsia leírására.

V. KÖNYVmely a mostan és a hajdan itt lakott népek települését*nemzetségeit, tengereit, városait, kikötőit, hegységeités ezek kiterjedését tartalmazzaA görögök Afrikát az előtte levő és Egyiptomigtartó Libycum tengerrésszel együtt Libyánakhívják. Sehol a földkerekségen nincsoly kevés tengeröböl, mint itt, mivel nyugattólkezdve a tenger partja ferdén húzódik.Az ottani népek és városok nevét mi aligtudjuk kiejteni, nem úgy, mint ahogy ők tehetikezt saját nyelvükön. E népek megerősítettvárakban élnek.V.l. Mauritánia 1[ . . .] Afrika első vidékét Mauritániánaknevezik.[.. .] Zilis városától 32 000 lépésnyire fekszika Claudius császár által alapított település,Lixus, melyről őseink mesébe illő dolgokatmeséltek, éspedig azt, hogy e vidékenvan Antaeusnak vára, aki itt verekedett megHerkulessel, és itt virágoztak a Heszperidákkertjei is. A tenger tekervényes partú öblemélyen belenyúl a szárazföldbe, amelyrőlazt mondják, hogy egy őrálló sárkány ábrájáhozhasonlít. . . Ott van Herkules oltárais, de néhány vad olajfán kívül a mesebeliaranygyümölcsöket termő erdő azonban nemlétezik ott.Valóban kevésbé csodálkozhatunk a görögökhatártalan hazugságain e kertekkelkapcsolatban, valamint a Lixus folyóról szólómendemondáikon, ha arra gondolunk,141

Ijogy újabban a mi latin szerzőink közül isegyesek hasonló csodálatos dolgokat meséltekerről a vidékről. . . akik közül még CorneliusNepost is igen elragadta a felületeshiszékenység.Azt mesélték, hogy a homoksivatag közepénemelkedik ki az egekig érő Atlasz hegység.. . hogy az ott lakók nem tűrik, hogybárki is nappal meglássa őket, továbbá, hogyezen a vidéken mély csend és borzalmas elhagyatottsághonol, az ideérkezők lelkétmély vallásos érzelem és borzalom szállj ameg, amikor megpillantják a fellegek feléemelkedő és a hold koszorúját érintő hegycsúcsát. Az éjszakákban gyakran csillogótüzek gyúlnak, amelyeknek fényénél az aegipanusokés a satírák vadul zajongva, afuvolák és sípok hangja, valamint a dobokés cimbalmok üteme mellett bujáikodnak.Mindezeket, valamint Hercules és Perseustetteit is, neves írók írásaiból ismerjük. Eza terület óriási és nagyrészt ismeretlen.Hanno pun vezér írásbeli feljegyzései isfennmaradtak, aki a pun hatalom virágkorábanAfrika felkutatását rendelte el. Munkájáta görög és római szerzők közül többenfelhasználták, és ahhoz mesebeli dolgokatfűztek. Több Hanno által alapított városrólis megemlékeztek, amelyeknek nemcsakemléke, de még nyoma sem maradt fenn [...]A római fegyveresek első ízben Claudiuscsászár idején törtek be Mauritániába, amikorAedemon nevű szabados meg akartabosszulni a Caligula császár parancsára megöltPtolemaiosz király halálát. A barbárok142

e területekről akkor elmenekültek, és a rómaiakaz Atlas hegységig jutottak el. AzAtlas hegységbe való behatolás nemcsak acsászári helytartók és a szenátus által megbízottés e háborút vezető parancsnokok dicsőségevolt, hanem a római lovagrend tagjaiéis, akik az első sorokban harcoltak.Ugy, ahogy előbb már említettük, ebbena tartományban 5 római kolónia van, s valószínű,hogy e területet a fontossága miattkeresztül-kasul bejárták. A helyszínen szerzetttapasztalat nagyon sok esetben meghazudtoltaa híreszteléseket, mert a főtisztviselőkahelyett, hogy a valóságot felkutattákvolna, szégyenteljes tudatlanságukat nemrestelltek hazugságokkal leplezni. Mert misem könnyebb annál, hogy valaki a valóságtekintetében tévedésbe essék, hiszen a legtekintélyesebbszerzők is hamis adatokat közöltek.De még jobban csodálkozom azon,hogy e vidékeket azok a férfiak sem ismertékmeg, akik mint a lovagrend tagjai vagymint a szenátus küldöttei végigkutatták azerdőségeket, de csak a fényűzési szempontokattartották szem előtt mint legfontosabbat,és csak elefántagyarakat és cédrusfátkerestek, és arra törekedtek, hogy a getuliaiszirteken múrexkagylókat és bíborkagylókattaláljanak.[ . .. ] Suetonius Paulinus, ki abban azidőben konzul volt, a rómaid-vezérek közülelsőként hatolt be több ezer lépésnyire azAtlas vidékére. A hegy magasságárófyiagyjábanugyanazokat mondja el, mint a többiek:hogy a hegy alját sűrű és magas, er-143

dők borítják, de Ő nem ismervén a fák fajtáját,csak annyit jegyzett fel, hogy óriásinagyok, sima kérgüek és göcstelenek, leveleika Cupressuséihez hasonlóak, ezenkívülerős illatuk van, finom szőrzettel fedettek,és hogy e szőrzet feldolgozásával ruhakészítésrealkalmas selyemszövet nyerhető.Azt is elmondta, hogy a hegy magas csúcsaitnyáron is hó borítja, és hogy ő tíznapikatonai menetelés után érkezett oda, majdfekete porral takart pusztaságokon keresztültovábbment a Nigernek nevezett folyóig,ahol kopárra perzselt sziklák emelkednek amagasba, továbbá azt, hogy a vidék a forróságmiatt még télen is lakhatatlan, úgy,ahogy egyébként ezt ő maga is tapasztalta.Azokat, kik ide legközelebb laknak, s kiknekerdői elefántokkal és mindenféle vadállatokkalmeg kígyókkal vannak tele, canariusoknakhívják, mivel a kutyák beleivelés más vadállatok húsával táplálkoznak .. .De már eleget, sőt túl sokat is beszéltem azAtlas-hegyről.V.2. Tingitana tartomány 2V.3. Numidia 3V.4. Afrika 4V.5. Kürene 5V.6. A mareotiai Libya 6V.7. Afrika körül és a vele szemben levőszigetek144V.8. Az aithiopusok 7

Afrikának belső, délen íekvő részében ésa getusok felett közbeékelődő sivatagon túla libya-aegyptusok, majd pedig a leuc-aegyptusoklaknak. Rajtuk túl, a fennebb említettfolyó mentén egy másik aithiopusinép, a nigriták élnek, majd pedig a gymnetesek,pharusiaiak... és ezeknek országaután kelet felé kiterjedt sivatagok vannak.Szomszédságukban élnek az atlantusok, a féligvad aegipanusok, a blemmyusok, gamphasanthusok,satyrusok és himantopodusok.Ha egyáltalán el lehetne hinni, az atlantusokszokásaikban elfajultak az emberektől,mivel nem használnak neveket, a felkelő éslemenő napot borzalmas átoknak tekintik,ami veszedelmet hoz magukra és földjeikre,továbbá nem szoktak álmodni úgy, ahogyezt a többi emberek teszik. A trogloditákbarlangokat vájnak ki és ezekben laknak,táplálékuk kígyóhús, hangjuk nincsen, hanemcsak sziszegnek, és beszédre teljesenképtelenek. A garamiták nem ismerik a házasságintézményét, közösségben élnekegyütt az asszonyokkal. A gamphasantesekcsupaszok, nem háborúskodnak és elkerülikaz idegeneket. Azt mondják, hogy a blemmyusoknaknincs fejük, és hogy a szájukés az orruk a hasukon van. A satyrusoknakcsak az alakjuk emberi, de semmi embertszokást nem ismernek; az aegipanusok alakjapedig olyan, amilyennek a festők ábrázolták.A himantopodusok szíjlábúak, akik kígyómódra változtatják helyüket. A pharusiusokról,kiket valamikor perzsáknak hív-10 — A természet históriája 145

tak, azt beszélik, hogy Herkules kísérői voltakakkor, amikor a Heszperidákhoz utazott.Több említésre méltót nem találtam Afrikáról.V.9. ÁzsiárólAfrikával Ázsia közvetlen összefüggésbenvan. Utóbbinak hossza a canopei Nilus torkolatátóla Pontoszba való betorkolásáig Timosztheneszszerint 2 639 000 lépést tesz ki.Eratoszthenesz szerint a Pontosz betorkolásátóla Maiotisz betorkolásáig 1 645 000 lépéstávolság van. A Tanais folyótól számítva(beleértve Egyiptomot is) Artemidoroszés Iszidorosz szerint Ázsia 5 375 000 lépésttesz ki. Tengereit a parti lakosok különbözőképpennevezték, és ezért azokkal fogomén is megnevezni.Afrikához legközelebb fekszik Egyiptom,mely a terület belső részei felé déli iránybannyúlik és az aithiopusok vidékéig terjed,kik a túlsó részen laknak. Alsó részéta Nilus határolja, amely jobb és bal ágraoszlik, melynek capóniai torkolata Afrikától,a pelusiacusi pedig Ázsiától választja el, aköztük levő távolság pedig 170 000 lépésnyi.Egyesek Egyiptomot szigetnek tartják, mivela Nilus úgy választja ketté, hogy háromszögetképez. Sokan azért Egyiptomot agörög betű alakjáról Deltának is nevezik[•••3A Nilus forrása ismeretlen. Előbb sivatagokonés forró vidékeken, óriási kiterjedésűterületeken folyik át; titkait azonban csak146

alapos és békés időben végzett kutatássallehetne megismerni, nem pedig csak háborúskodásokalkalmával, úgy, mint ahogy ezeddig az összes többi területek esetében történt.Juba király szerint a Nilus Alsó Mauritániaegyik hegyéből, nem távol az óceántólered, majd egy tavat képez, melyet Nilisnekneveznek [. . . JMegállapították azt is, hogy vize szintjénekmagassága attól függ, hogy Mauritániábanmennyi eső vagy hó esett.Miután a Nilus kilép a tóból, felháborodvaazon, hogy homokos helyeken és pusztaságokonkell keresztülfolynia, pár napi járásnyiraa föld alá rejtőzik. Majd újra a felszínretör, és újabb tavakat alkotva (ugyanolyanhalféleségekkel), a caesareai Mauritániábanlakó massaesylus nép vidékén folyik,s ezt mintha csak azért tenné, hogy emberektársaságában legyen. Majd 20 nap járásnyitávolságra az aithiopusok vidékétől isméta sivatag fövényébe bújik. Itt embereketérezvén, egy forrásból (mely valószínűlegazonos azzal, melyet Nigrisnek neveznek)újból felszínre tör. Innen kezdve Afrikát elválasztjaAithiopiától, és noha nem folyikemberlakta vidékeken, ott mégis sok vad ésotromba állat él, és nagy kiterjedésű erdőkborítják partjait. Az aithiopusok területénekkettészelése után Astapusnak nevezik, amiaz ottlakók nyelvén sötétségből jövő vizetjelent [... ]Közvetlen ezután több sziget állja útjét,ami csak tovább fokozza dühét, majd hegyekközé szorul, és folyása még gyorsabbá147

válik. Rohanó vizeit az aithiopiai Katadoupeszneknevezett vidékre vezeti, és az útjábanálló sziklák között az utolsó vízesésétalkotja. A sziklákról nem is annyira folyik,mint inkább óriási zajjal zúdul a mélybe,majd megtörtén és lecsendesülten megszelídülvefolyik tovább még egy bizonyos szakaszon,és számos ágra bomolva az egyiptomitengerbe ömlik, megtermékenyítve a földeket[... ]Vízszintjének növekedését különbözőokoknak tulajdonítják. Az okok közül a legvalószínűbbaz, hogy a passzát szelek (Etesiae),melyek abban az időben a folyó folyásávalszemben fújnak, a tenger vizét apartról befelé kényszerítik. Mások szerintaz áradás az aithiopiai nyári záporesőknektulajdonítható, melyeket ugyancsak a paszszátszelek hoznak ide a földkerekség másrészeiről [ ... ]Timaiosz matematikus titokzatos módonmagyarázza ennek okait, feltételezvén, hogya Nilus (melynek forrását Phialának hívják)föld alatti mederben folyik, és a forróságelől a füstölgő sziklák között gőzölögve elrejtőzik.Amikor pedig egy bizonyos időszakbanközelébe kerül a Nap, felszínre hozzaforrósága erejével, és ott folyik tovább,de nemsokára újból alábújik, hogy e forróságne eméssze el őt teljesen. Ez akkor történik,mikor a „Kutya csillag" 8megjelenik,ugyanis ilyenkor a nap az Oroszlán csillagképébejut, tehát merőlegesen áll forrásafelett, és sehol sem vet árnyékot. Legtöbbenezért úgy vélekednek, hogy akkor fo-148

lyik megduzzadva, mikor a nap észak felétávolodik, éspedig amikor a Rák és Oroszláncsillagképben van, és ilyenkor ezértszárad ki kevésbé. Mikor a nap újból a Bakcsillagképbe kerül, majd visszajut a délisarkhoz, akkor felszívódik, és újból sekélyebbfolyásúvá válik . . .Nyári napfordulat után, újhold kezdetén,amikor a nap a Rák csillagképen halad át,a Nilus lassan és mérsékelten dagadni kezd,amikor pedig az Oroszlán csillagképen haladát, dagadása nagyon bőséges; amikor aSzűz csillagképbe kerül, visszatér medrébeugyanolyan módon, mint amikor megnövekedett.Régi partjainak szintjét Hérodotoszszerint az áradást követő 100-ik napon nyerivissza. A Nilus növekedése idején úgy tartják,hogy vallásilag tilos királyoknak éskormányzóknak hajózni rajta.A vízszint változásainak mértékét kutakbanelhelyezett mérési jelek alapján állapítjákmeg. E szint valódi magassága 16 könyököt(kb. 7 m) tesz ki; alacsonyabb vízálláskornem önti el az összes területeket,magasabbnál pedig később vonul vissza.Utóbbi esetben a túl nedves földek miattkitolódik a vetési idő, a másik esetben pediga túl kiszáradt földbe nem lehet megkezdenia vetést. Mindkettőnek rendkívülijelentősége van az egész országra nézve. A12 könyöknyi vízállásnál éhség áll be, 13könyöknél még mindig az éhség fenyeget,a 14 könyöknyi vízállás jókedvre hangoljaa népet, 15 könyöknyi jólétet, a 16 könyöknyiszint pedig bőséget eredményez. A mos-149

tani időkben, Claudius császársága alatt alegnagyobb vízszint 18 9könyöknyi volt, alegkisebb pedig a pharsalusi csata idején[i.e. 49], a Nilus mintha ily csodalatos módonadott volna kifejezést ellenszenvének aNagy Férfi (Pompeius) megöletése miatt.Amint a vízállás eléri legmagasabb pontját,megnyitják a gátakat a földek elárasztásavégett, miután pedig a földek megszabadulnaktőle, nyomban megkezdik a vetést[ ... ]V.10. AlexandriaAz egyiptomi tengerpart joggal dicsekedhetikAlexandriával, melyet afrikai oldalonNagy Sándor alapított, és amely 12 000 lépéstávolságra fekszik a canopiai Nilus-torkolattól,Mareotis tava mellett; régebbenArapotesnek hívtak. Tervét Dinokhareszépítész készítette, kinek kiváló tehetségetöbbféleképpen nyilvánult meg; átmérője15 000 lépésnyi, alakja pedig egy szélénsallangokkal ellátott makedóniai köpenyhezhasonlít, mely jobb és bal oldalon szögletesenelőrenyúlik; ennek ötödrésze a királyipalota [... ]V.ll. Arábia 10V.12. Syria, Palaestina, PhoinikeA sivatagi Arábia mellett a tenger partjánSyria terül el, melyet hajdan a világlegnagyobb kiterjedésű vidékének tartottak,s több elnevezés alatt van felosztva: az arabokkalhatáros részt Palaestinának, Judeá-1S0

nak, Coelének, végül pedig Phoinikiának, abelső részt Damascenának, tovább dél feléBabyloniának, azon túl pedig az Euphratesés Tigris folyók közötti részt Mesopotámiának,a Taurus hegyen túli részt Sophenesnek,az innensőt pedig Komagenesnek hívják[...]A betűk, a csillagászati, hajózási és katonaieszközök feltalálása miatt a föníciainép nagy hírnévnek örvend [. .. ]Samaria, As-V.13. Idumaea, Palaestina,calo, Azotus és CaesareaV.14. Judaea, Galilaea, Hierico, Emmaiis,Lydda, JoppeIdumaeán és Samarián túl nagy hosszúságbanés szélességben Judaea terül el. Azta részét, mely Syriával határos, Galileának,azt, amely Arábiával és Egyiptommal határos,Peraeának hívják; meredek hegyekszelik át, és Judaeától a Jordanis folyó választjael. Judaea többi része 10 tartományraoszlik a következő sorrendben: Hiericuntis,pálmákkal beültetve és források általbőven öntözve, Emmaiis, Lydda, Joppe, Acrabates,Gophnis, Thamna, Betoleththepenes,majd Orine, ott, ahol nemcsak Judaeának,hanem az egész keleti vidéknek is leghíresebbvárosa, Hierosolyma 11volt; végülpedig Herodium, hasonnevű híres városával.V.15. A Jordanis folyóV.16. Az Aszphaltitesz tó 12V.17. Az essenieli nemzetsége151.

Az Aszphaltitesz tótól nyugatra, de ennekártalmas kigőzölgéseitől mégis távolabb lakikaz esseniek nemzetsége, kik a földkerekségösszes többi népeitől eltérően csodávalhatáros módon, magánosán, pénztelenül, feleségeknélkül és lemondva a szerelem gyönyöreiről,csupán a pálmafák társaságábanélnek. Számuk állandóan kiegészítődik azújabb jövevények tömegével, kik az életbebelefáradva, a sors viszontagságai ellen ittkeresnek menedéket azok között, kik megvetikaz általános emberi szokásokat. ígyél évszázadok ezrei óta (mert még kimondaniis hihetetlennek tűnik!) ez az örökkévalónép, melynél soha senki sem születik;mások életuntsága náluk ily termékennyéválik! Ezeken túl létezett az Engadda nevűváros, mely termékenységében és pálmaerdőktekintetében Hierosolyma város utánkövetkezett; ma már ezek csupán romhalmazok.Következik a sziklára épült Masadavára és tőle nem messzi Aszphaltitesz tava,Idáig tart Judaea.V.18. Dekapolisz 13V.19. Türosz és Szidon"De térjünk vissza Phoinikia partjaihoz. Ittlétezett Krokodilon városa és hasonnevű folyója.Ma már csak a valamikor itt lakottdórusok és szükaminusok városainak emlékemaradt fenn [. . . ] Türosz volt az, mely valamikora világ másik végén fekvő Gadestalapította; ma már csak arról nevezetes,hogy itt halásszák a bíborcsigát [ . . . ] majd152

következik Szidon városa, ahol feltaláltákaz üveget, és amelynek lakói BoiotiábanTheba városát alapították.V.20. A Libanus hegy 15V.21. Az antiokhiai Syria 16V.22. A Casius hegység 17V.23. Coelei Syria 18V.24. Az Euphratesz 19V.25. Palmyra 20V.26. Hierapolisz 21V.27. Kilikia és a hozzá tartozó isauricusokés homonadusok népei; Piszidia, Lükaonia,Pamphülia, a Taurus hegység és Lükia 22V.28. Az Indus folyó 23V.29. Laodikea, Apamia, Ionia, Epheszosz 24V.30. Aiolisz, Troasz, Pergamosz 25V.31. Ázsiával szemben levő szigetek;Pamphülosz tengere, Rhodosz, Szamosz,Khiosz 26V.32. Helleszpontosz, Miszia, Phrügia, Galatia,Bithünia, Boszphorosz 27

VI. KÖNYVmely a mostani és a régebben itt élt népek településihelyeit, nemzetségeit, tengereit, városait, kikötőit,hegyeit, folyóit és ezek terjedelmét tartalmazzaVI. 1. A Pontus Euxinus 1A Pontus Euxinust régebben barátságtalanulvad volta miatt Axenosznak hívták[ . . . ] Európa és Ázsia között terül el.[. . . ] A szétválás ellenére a Boszphoroszpartjai továbbra is testvéri egyetértésbenélnek, mivel az innenső partról a madarakéneke és a kutyák ugatása a túlsó parton isjól hallható, sőt a két földrész között mégaz emberi hang útján való érintkezés is lehetséges,hacsak a viharos szél ezt meg nemakadályozza [. . . ]A paphlagóniai és kappadókiai né-VI.2.pek 2VI.3. Kappadókia 3VI.4. Themiszküra vidékén lakó népek 4VI.5. Kolika vidéke, az akhaiusok és atöbbi ott lakó népek 5VI.6. A kimériai Boszphorosz és Maiotisz6VI.7. A Maiotisz környékén lakó népek 7VI.8. Mindkét Armeniáról 8VI.9. Nagy Armeniáról 8VI.10. Albánia és Ibéria 9VI. 11. A Caucasusi Kapuk 10154

VI.12. A Pontosz szigetei 11VI. 13. A Szküthiai óceán partjain lakó népekről12VI.14. Media- és a Caspi-kapukról 13VI. 15. A Caspi-tenger környékén lakó népekrőlVI. 16. Az ugyanott lakó más népekrőlVI. 17. A szküta népekrőlA jaxarteseken túl a szküták laknak. Aperzsák általában sacasaniaknak nevezikőket a hozzájuk legközelebb lakó nép neveután, kiket a régi szerzők aramusoknak hívnak.A szküták viszont a perzsákat chorsarusoknak,a Caucasust pedig Graucasusnak,azaz hófehérnek hívják. Megszámlálhatatlansok néo lakik ezen a területen, akik a parthusokhozhasonló módon élnek. Közülük alegnevezetesebbek a sacaeusok, massageták,dahaiusok, essedonusok.[. . . ] Egyetlen más területre vonatkozóansincsen annyi bizonytalanság a szerzők műveiben,mint ezzel a vidékkel kapcsolatban,s úgy gondolom, ez annak tulajdonítható,hogy itt nagyon sok vándor nép él.[. .. ] Ugyancsak Varró szerint, a Pompeíusvezetése alatti hadjárat alkalmával állapítottákmeg, hogy az indiai áruk onnan 7nap alatt jutnak el az Ochusba ömlő bactriaiIcarus folyóig, onnan a Caspium-tengerenát a Cyrus folyóba átszállítva, nemtöbb mint 5 napi szárazföldi út után azJ.-SI

-áruk Phasziszba érkeznek, mely a PontusEuxinusba ömlik [.. . ]A Caspi tengeren és a Szküta-óceánon túlutunk a Keleti-tenger felé kanyarodik,melynek partjai kelet felé irányulnak. Elülsőrészük a szküta előhegyektől kezdődőena nagy hó miatt lakatlan, s a nyomban utánukkövetkező vidéket egy műveletlen vadnép, az anthropophagusok lakják, kik emberhússaltáplálkoznak. Ezért aztán szomszédságukbankiterjedt pusztaságokon sokvadállat él, melyek vadság szempontjából azottlakó emberektől semmiben sem különböznek.Ezután ismét szkütha népek lakta területkövetkezik, majd újból pusztaságok, sokvadállattal, egészen a Tabis nevű hegyig,mely mélyen benyúlik a tengerbe. A délkeletiirányban levő tengerpart első része islakott vidék.Az e vidék legszélső részén lakó embereketszereseknek hívják, akik arról híresek,hogy erdeikben gyapjú terem, melyet vízzelválasztanak le a levelekről, és ezzel asszonyainkatkétszeres munkától kímélik meg,éspedig attól, hogy a szálakat szétbontsák,és hogy azután újból megszőjék. Ennyi sokmunka és a föld oly távoli vidékeiről beszerzettanyag, csupán azért, hogy matrónáinka belőlük készített ruhákban a nyilvánosságelőtt mutogathassák magukat![•••]Könyvet irt róluk Amométosz is, akárcsakHekataiosz a hüperborusiakról. Azattakoresektől Szkütia felé eső részén a thüresek,tokharesek és az indiai kasiresekIS6

laknak, kik emberi hússal táplálkoznak. Azindiai nomádok ugyancsak kóborló népek[. . . ] Azonban az összes szerzők megegyeznekabban, hogy a kasiresektől innen esőrészeken az Emodes hegyek emelkednek, ésott kezdődik India népe [. .. ]Poszeidoniosz nem alaptalanul állítja,hogy India a Favonius szél irányával szembenterül el, és ennek fúvása felfrissíti ésegészségessé teszi a vidéket. Ott más az ég,és másként kelnek fel a csillagok; ott évenkéntkétszer aratnak, és kétszer van nyár;a köztes időszakban a passzát szelek fúvásamiatt alig érezhető a tél [. .. ] a nálunk legrövidebbnappalok ideje alatt ott szelíd szelekfújnak, és a tenger ilyenkor is hajózható.Ha valaki az ottani népeket és városokatkívánná megnevezni, számtalant találna.Velük kapcsolatban közelebbi ismeretekhezjutottunk nemcsak Nagy Sándor fegyvereseiés királyi utódai révén, nemcsakSzeleukosz és Antiokhosz, valamint ennektengernagya, Patroklesz révén (kik megkerültéka Hürkaniai- és Caspicus-tengereket),hanem más oly görög szerzők révén is, kiktöbb ideig tartózkodtak az indiai királyoknál,mint például Megaszthenesz és Dionüsziosz,az utóbbit ugyanis Philadelphosz kifejezettene célból küldötte oda. Emlékirataikbanaz ott lakó népekről adatokat hagytakránk. Az értesülések mégis annyira ellentmondókés valószínűtlenek, hogy a valóságotszinte lehetetlen belőlük kihámozni.A fegyverek által meghódított India e vidékérőlNagy Sándor kísérői megírták, hogy157

5000 városuk van, de egyik sem kisebb, mintKosz szigete, és hogy itt 9000 nép él, továbbáazt is, hogy India valószínűleg azegész világnak egyharmad részét teszi ki.Lakossága megszámlálhatatlan, mert azindiaiak majdnem az egyetlen olyan nemzet,mely nem vándorol a határokon túlra.Bacchustól kezdve Nagy Sándorig 153 királyukvolt, összesen 6451 évig és 3 hónapiguralkodtak [. ..]VI. 18. A Gangesz folyórólVI. 19. India népeirőlA Gangesz legtávolabbi partjai mentén agangaridiai kalingeszek laknak, s királyiszékhelyüket Parthalisznak hívják. Királyuknak60 000 gyalogos, 100 lovas és 700 elefántáll harckészen rendelkezésére. India jámbornépei igen különböző életmódot folytatnak.Egyesek földműveléssel foglalkoznak, másokkatonáskodnak, mások pedig külföldre szállítjákáruikat, vagy onnan hoznak be árukat.A legjobbak és leggazdagabbak az államiügyek intézésében vesznek részt, az igazságszolgáltatásbanműködnek közre vagy pediga királyok tanácsosai. Az ötödik osztályazokból a nagy tiszteletben tartott és majdnemisteneknek tekintett emberekből áll, kikéletüket a tudományoknak szentelik. Ezekéletüket önkéntes halállal fejezik be, máglyánelégettetvén magukat. Az indiai népekegy másik osztályát a félig vad és legnehezebbmunkát végző emberek képezik, kikelefántvadászattal és az elefántok szelídíté-158

sével foglalkoznak. Ezekkel az állatokkalszántanak, terheket szállítanak, állattenyésztésüknagyobbára ebből áll; felhasználják azelefántokat háborúikban és határaik védelmére,s háborús célokra az erőseket, fiatalokatés nagy termetüeket választják ki közülük.[.. .] Dardesz vidéke aranyban és ezüstbenigen gazdag. Nemcsak az itt lakó népek, haaemIndia összes népei közül hatalombanés hírben kiemelkednek a prasiaiak, kikneklegnagyobb és leggazdagabb városuk Palibothra;e név nyomán egyesek magát anépet is palibothriaiaknak nevezik, akárcsakegyébként a Gangesz egész vidékén lakó népeket.Királyuk 600 000 gyalogosból, 30 000lovasból és 9 000 elefántból álló állandó hadseregettart fenn, s ebből igen jelentős hatalmáralehet következtetni.[.. .] A Gangesztől délre fekvő tartományoklakosainak bőrét a nap sötét színűrefesti, de csak bizonyos mértékben, és nemégeti le annyira, mint az aithiopusokét;azonban minél inkább közeledünk az Indusfolyóhoz, a nap annál sötétebb színűvé változtatjaőket. Az Indus folyó a prasiai néphatára, hegyes vidékein a pygmaeusok laknak[. ..]VI.20. Az Indus folyórólAz Indus folyó, melyet a bennlakók Szindusnakneveznek, a Caucasus hegységnekabból a részéből ered, melyet Paropamiszusnakneveznek; keleti irányban folyik, és 19folyó ömlik belé.159

,[...] következnek az odomboresek, szalabasztrusokés horatesek, utóbbiak szép városukkal,ezt mocsaras árkokkal erősítettékmeg. Itt emberhúsra éhes krokodilusok tanyáznak,és ezért a városba csak hídonkeresztül lehet bejutni.[. ..] A kharmeusok határán túl a pendausoklaknak, Indiának egyetlen olyan népe,mely felett nők uralkodnak.[... ] Az aszenusok 3 városnak lakói; fővárosukBukephala, ezt Nagy Sándor királyalapította azonos nevű lova emlékére, melyott van eltemetve [. ..]VI.21. Az Indiával határos népek és szigetekVI.22. Taprobane szigete 14Hosszú időn át azt hitték, hogy Taprobanea földkerekség egy külön kontinense Antikhthonumnév alatt. Nagy Sándor idejében ésennek hadivállalkozása során tisztázódott akérdés, hogy csupán egy szigetről van szó.Flottaparancsnoka, Oneszekritosz, útijegyzeteibenmegírta, hogy az elefántok itt nagyobbakés alkalmasabbak harcászati célokra,mint az indiai származásúak. Megaszthenészszerint a vidéket egy folyó választja ketté(lakosait palaeogoneseknek hívják), és mindaranyban, mind igazgyöngyökben sokkalgazdagabb, mint India [. . . ] A hajózásnála csillagok itt nem szolgálhatnak tájékozásul,mivel nem látható az északi sarkcsillag.Ezért madarakat visznek magukkal, melye-160

ket időnként elbocsátanak, ezek a szárazföldfelé repülnek s a hajósok követhetik repülésükirányát [. . . ]Taprobancról a régi szerzők munkáibólcsak ennyit lehetett megtudni. Claudiuscsászársága idején azonban további ismereteketszerezhettünk a szigettel kapcsolatosan,ahonnan még kiküldöttek is érkeztek hozzánk.Ez pedig a következőképpen történt:A szabados Annius Plocamus, ki a Vöröstengervidékének adószedési jogát vettehaszonbérbe az államkincstártól, Arábia körülhajózva, hajóját az Aquilonus szél elragadta,és a Karmanián túli partokig sodorta,majd a 15-ik napon Hippuresz kikötőjébejutott. Az itteni király kegyes vendégszeretetétélvezte, és 6 hónap alatt a nép nyelvétoly alaposan sajátította el, hogy válaszolnitudott a királynak a rómaiakkal és császárukkalkapcsolatban feltett kérdéseire. Ahallottak alapján a király csodálatát és figyelmétkülönösen az igazságosság szigorúbetartásának módja keltette fel, ugyanis megállapította,hogy a zsákmányolt pénzek közöttlevő összes dénárok azonos súlyúak voltak,s e tény annál meglepőbb volt részére, mivele dénárok különböző személyek képét ábrázolták,tehát azokat bizonyára többen és különbözőidőben készítették. Ez a megállapításmég nagyobb barátságra ösztönözte, és ezért4 küldöttet menesztett Rómába, kiknek vezetőjétRachiának hívták. Ezektől sikerült megtudnunk,hogy a szigetnek 500 városa, asziget déli partján pedig egy kikötő van,Palesimundo városával, mely az összesek kö-11 A természet históriája 181

zül a legjelentősebb s egyben a király tartózkodásihelye is, 200 000 lakossal [. . .]A küldöttek elcsodálkoztak, amikor megláttáka sarkcsillagot és a fiastyúkot, s úgyérezték, mintha nálunk egészen más lenneaz ég. Elbeszélték, hogy náluk a hold csupána 8—16. közötti napokon látható, és éjszakaa nagy és fényes Canopus csillag tündököl.De még inkább elcsodálkoztak azon, hogyRómában árnyékuk északi és nem déli iránybavetődik, úgy, mint náluk otthon, továbbáazon is, hogy a nap bal kéz felől kel fel,és jobb kéz felé nyugszik le, egészen másként,mint náluk [...] Elmondták azt is, hogy ismerikaz Emodesz hegyen túl lakó szereseket,kikkel kereskedelmi kapcsolatokat tartanakfenn, továbbá, hogy Rachia apja is járt náluk,és hogy ugyancsak nála találkozott szeresesbeliekkel;hogy magasabbak a többi embereknél,hajuk vörös, szemük kék, beszédükdurva, és hogy mások beszédét nem értik.További értesüléseik nem különböznek azoktól,melyeket kereskedőinktől nyertünk: hogyeladásra szánt áruikat a folyó túlsó partjára,a szeresek által ugyancsak eladás végett kitettáruik mellé helyezik, s ha azok nekik ismegfelelnek, akkor az árukat elcserélik.[.. . ] Annak ellenére, hogy a természetrendje szerint úgy tűnik, mintha Taprobaneföldrészünkről száműzve lenne, lakói mégsemmentesek a mi fogyatékosságainktól.Az aranynak és ezüstnek ott is nagy értékevan. A teknősbéka rajzolatú márvány, a drágakövekés a gyöngyök még nagyobb becsnekörvendenek, mint nálunk Rómában, s162

náluk fényűzéseink halmaza található. Előadtaktovábbá, hogy náluk sokkal gazdagabbemberek vannak, de nálunk többen élnekgazdagságban. Szolgája ott senkinek sincsen;nappal vagy napközben nem alszanak; házaikalig állnak ki a földből; az élelmiszerekárait sohasem emelik, nem ismerik a bírósagokat,sem a pereskedést. Herkulest imádják.A nép közül öreg, kegyes és gyermektelenkirályt választanak maguknak, hapedig utóbb utóda születik, akkor lemondatják,hogy a királyság ne legyen örökölhető;30 tanácsost adnak mellé a nép közül; senkitsem ítélnek halálra; fellebbezéssel is élhetneka néphez, és ebben az esetben 70bírót jelölnek ki. Ha e bírók felmentik avádlottat, a 30 tanácsos minden tekintélyételveszti, és mindenki megveti őket. A királyruházata olyan, mint Bacchusé, a köznép pedigaz arabokéhoz hasonló ruházatot visel.Ha a király valami bűncselekményt követel, halállal büntetik, azonban senki sem ölimeg, hanem mindenki elkerüli, és senki semáll szóba vele. Ünnepeiket vadászattal töltik,s legbecsesebbnek a tigris- és elefántvadászatottartják. Földjeiket szorgalmasan művelik.Nem ismerik a szőlőt, azonban bővelkednekgyümölcsökben. Kedvelik a halászatotis, leginkább a teknősbékák elejtését,ezek néha oly nagyok, hogy páncélzatukategy egész család részére fedélzetül használják.A közepes életkor náluk 100 év.Ezeket tudtuk meg a taprobanusokról f. . . ]iVI.23. Kapissene, Karmania 15 183

, VI.24. Perzsia és Arabía öbleiVl.25. Kaszkandrosz szigete 10és a parti iusokbirodalmaYT.26. Media, Mezopotámia, Babilónia,•Soleucia 17[. . . ] Babilóniat, a ehaldeus népek fővarosat,sokáig az egész világ leghíresebb varosánaktartottak, miért is Mezopotámiánakés Assyriának többi részeit is Babilónianakhívjak. Kerülete (50 000 lépést tesz ki, védfalai200 lab magasak és 50 lab szélesek voltak(megjegyzem azonban, hogy náluk a labhossz3 ujjnyival nagyobb, mint nálunk);Babilóniat az Eufrátesz folyó szeli at [. . . ]Még ma is látható Jupiter Belus, a csillagászatitudomány megalapítójának temploma.Egyébként ott minden pusztasagga vált,tekintettel arra, hogy Seleucia közelségemindent megsemmisített f. . . }VI.27. A Tigris folyóVI.28. Arábia, a nomádok, nabateusok,omanusok; Tülosz és Ogyrisz szigetei[ • • • ] Egyedül Aelius Gallus, a lovagrendtagja volt az, ki a mostani időkig a rómaihadsereggel behatolt e vidékre [. . . ] Galluslerombolta a varosokat, melyek nevét a korábbiszerzők mar nem is említik, éspedigNesca, Mágusa [. . . ] További megfigyelései:a nomádok vadallatok húsával és tejével táplálkoznak,mások pedig (akárcsak az in-164

diaiak) bort sajtolnak ki a pálmaiakból, ésszezámolajat is készítenek; a legsűrűbben lakottvidék a homeriteseké; a minaeusok termékenyföldjein sok pálma- és gyümölcstermőfa található, allatokban is igen gazdagok[...] a sabaeusok rendkívül gazdagokbőven termő aromatikus erdőkben, továbbások aranybányájuk, jól öntözött földjeikvannak, sok mézet és viaszt termelnek.Egyébként az aromatikus növényekkel könyvünkmás részén fogunk bővebben foglalkozni;az arabok fejüket mitrával fedik, vagypedig lelógó nyíratlan hajat viselnek; szakállukatborotválják, kivéve a felső ajkukkörnyékén levő részt, mások pedig nem borotválkoznak.Meglepő az, hogy e megszámlálhatatlannép fele része kereskedelemből,másik fele pedig rablásból él. A világ népeiközül ők a leggazdagabbak, mivel hozzájukkerül a rómaiak és parthusok vagyonánaklegnagyobb része, ugyanis nekik adják elmindazokat az árukat, melyeket erdőségeikbőlés a tengereikből kitermelnek, ezzelszemben ők nem vásárolnak tőlük semmitr...]Vi.29. A Vörös-, a Troglodyticus- és azAethiopicus-tengerek partjai[. . . ] Ptolemaiosz szerint következnek:[. . . ] Suchae városa, Daphnisz szigete, Adulitonvárosa, mely utóbbit a gazdáiktól megszököttegyiptomi rabszolgák alapítottak: eza város a trogloditák és aithiopusok legnagyobbkereskedelmi központja f -, • ] Nagy165

mennyiségben szállítanak ide elefántcsontot,rinocéroszszarvakat, hippopotamusbőröket,teknősbékapáncélzatot, valamint rabszolgákat[. . . ] A Lepteakrának (mások szerintDrepanumnak) nevezett indiai előhegyektőltovábbhajózva [. . . ] a Malchu szigetekig15 000 lépés távolság van [ • • - ] Az összestöbbi szerző úgy vélekedik, hogy déli iránybanlehetetlen továbbhajózni a nap forróságamiatt. Egyébként az aszkiteseknek nevezettarabok szigeteikről súlyosan veszélyeztetika kereskedelmet; ezek ugyanis kétbőrtömlőre hidat helyeznek, és onnan intézikmérgezett nyilaikkal kalóztámadásaikat[. . . ]VI.30. Több alakú és csodálatos arcú emberekrőlE népet kezdetben aetheriaiaknak, későbbatlantiaiaknak, most pedig Vulcanus fiainak,Aithiopsnak neve után aithiopusoknak nevezik.Egyáltalán nem kell azon csodálkoznunk,hogy e terület szélső vidékén szörnyekhezhasonló emberek és állatok születnek, hiszenismeretes, hogy a forró éghajlat mily nagyhatással van a test és az arculat kialakulására.Egyesek a leghatározottabban állítják,hogy a távoli keleten élő népeknek nincsenorruk, arcuk pedig teljesen lapos, másoknakfelső ajkuk, másoknak meg nyelvük hiányzik.Vannak összenőtt szájúak és orr nélküliekis, akik csupán egy lyukon át lélegzenek,szalmaszálon keresztül szívják fel azitalt, és vadontermő füvek magjaival táplál-166

koznak. Mások végtagjaik mozgatásával integetveértekeznek társaikkal, ismét másokPtolemaiosz Lathürosz egyiptomi király idejéignem ismerték a tüzet. Azt is állítják,hogy a Nilus eredeténél elterülő mocsarakközött törpék laknak f. . . ]Még távolabb sivatagok vannak, s a mögöttükelterülő vidékekről mesébe illő dolgokatbeszélnek: hogy nyugaton a nigereklaknak, és királyuknak csupán egyetlen szemevan, az is a homlokán; az agriophagusokleginkább párduc- és oroszlánhússal élnek;a pamphagusok mindent megesznek, az anthropophagusokpedig emberhúst fogyasztanak;a künamolgusoknak kutyafejük van; azathabatusok állati módon négy lábon járnak.Majd a hesperusok és perossusok következnek,kikről korábban már elmondtam, hogya mauritánusokkal szomszédosok. Az aithiopusokközül sokan sáskával élnek, melyetfüsttel és sóval tartósítanak, hogy egész éviélelmük lehessen. Ezek 40 évnél többet nemélnek.VI.31. Az aithiopiai tenger szigeteiVI.32. A Szerencse-szigetekről 18VI.33. A Föld részeinek nagysága egymásközti összehasonlításbanVI.34. A Föld felosztása egyenlő szélességikörökre és árnyékozatokraAz első kör India déli részén kezdődik ésArábiáig tart, ahol a Vörös-tenger népei laknak[...]167

A következő Nyugat-Indiától kezdődik [...]* A hetedik kör a Caspi-tenger partjánakinnenső részénél kezdődik, és Kallatisz feletta Boszphoroszon, a Borisztheneszen, Tomiszon[. . . ] halad át [. . . ]De már eleget is beszéltem a Földről!

JEGYZETEK.ELŐSZÓ1A rómaiaknál ugyanis Plinius írta meg enciklopédikusformában első ízben a természet„históriája"-!2A Júdeában kitört lázadás elnyomására küldöttlégiók íővezére Títus, a későbbi császár volt,ki í.sz. a 71. évben atyjával, Vespasianus császárralegyütt ünnepelte meg Kómában diadalát.3Suetonius római történész szerint Titus fiataléveiben kegyetlen és kapzsi volt, dorbézoló életmódotfolytatott, s így kortársai benne másodikNérót gyanítottak. A zsidók lázadását kegyetlenültorolta meg, Jeruzsálem elfoglalása után az életbenmaradt zsidók nagy részét cirkuszokban vadállatokelé vetette, más részét pedig rabszolgáknakadatta el. Császárrá választása után azonbanteljesen megváltozott, kellemes modorával és jóindulatávalnagy népszerűségre tett szert; a kérelmekkelhozzá fordulók közül senkit sem hagyottremény nélkül távozni. Tőle származik e mondás:„Amiéi, diem perdidi!" Barátaim, elvesztettem egynapot [anélkül, hogy valami jót tehettem volna].Pártolta a tudományt, kitűnően ismerte a latinés görög irodalmi nyelvet, verseket tudott rögtönözni,zeneértő és zenekedvelő volt. Bárki írásáttökéletesen tudta utánozni, s ezért többször kijelentette,hogy ő a legnagyobb íráshamisító lehetettvolna.4Könyvének első kötetében, az egyes könyvekután közölt szerzők névsorában 153 római és 329idegen szerző nevét említi, a könyveiben azonbanezenkívül még 58 más szerzőt, illetve forrásmunkátnevez meg, s így munkája megírásához a valóságbannem 100, hanem kb. 540 szerző munkájáthasználta.6Plinius első kötete tulajdonképpen teljes munkájánaktárgymutatója. Amikor tehát előszavában36 kötetről beszél, akkor csupán a természettudo169

mányi problémákat érdemlegesen tárgyaló kötetekregondol.6Plinius itt azért mentegetőzik, mivel a művéneknagyobbik részét Vespasianus császár uralkodásaidején írta meg, amikor a császár, illetveTitus fia mellett titkári teendőket végzett.7Első könyvében Plinius az egyes kötetek fejezeteinekcímeit, valamint azok megírásánál felhasználtforrásmunkák szerzőit sorolja fel. Könyvészetünkbenez az első ismert és ránk maradtbibliográfia (bővebben kifejtve Váczy Leona cikkében:Date biblíografice la C. Plinius Sec, közölvea Sesiunea de referate sí comunicári a Bibi.Centr. Univ. Bucuresü, 1971. pag. 72—76).8Miután a görögök elvesztették állami önállóságukat(i.e. 146), addig virágzó kultúrájuk gyorshanyatlásnak indult, és utána már nem tudtakmaradandóbb alkotásokat létrehozni. M. P. Cato,T. Cicero és más neves római szerzők azért a korukbeligörögöket tehetségtelen, elpuhult népnek,csupán nagy elődjeik múltjával dicsekedő üres fecsegöknektartották, befolyásukat a hagyományosrómai szokásokra veszélyesnek tekintették. Bármunkájában Plinius is gyakran ócsárolja a görögöket,itt mégis mentegetőzni próbál, s kijelenti,hogy nem szándéka a görögök őcsárlása.1I. KÖNYVLásd az Előszóhoz fűzött 5. számújegyzetet.II. KÖNYV1Plinius e fejezetben az ókori idealista-szkepticistabölcselet ama nézetét fejti ki, mely szerintaz emberi elme határai korlátoltak, és így számtalantermészeti jelenség okait kutatni meddő próbálkozáslenne. Ezzel ellentétben, munkájának továbbifejezeteiben éppen a természeti jelenségekokainak kikutatására buzdítja olvasóit.2Plinius a világmindenséget is gömbölyűnektartja, mely ugyancsak állandó körforgást végez,s ezt az állítását elég naivan bizonyítani is próbálja.1TO

3A négy alapelem tanát Empedoklész görögbölcselő állította fel.4A hét bolygó: a Nap, a Hold, Jupiter, Mars,Mercurius, Saturnus és Venus.3Pl. Saturnus, a íöldmívelés istene.6PL Ámor, a szerelem istene, Apollón, a nyilazás,költészet és zene istene, Hébe, az ifjúság istennője.7Pl. Vulcanus, a tűz istene, Erebus, a sötétségés alvilág istene.6Pl. Ámor, a szerelem istene, Mercurius, a kereskedelemistene.9Pl. Vulcanus, a tűz istene.10Pl. Castor és Pollux mitológiai személyek.11Célzás a Caligula, Claudius, Néró, Vitelliusstb. császárok önkényes uralkodása alatt idegilegmegviselt és vagyonilag kimerült római polgárokra.12Célzás a kígyót, kutyafejet, halat stb. ábrázolóamulettek viselésére.13Célzás az egyes népeknél vallásilag tiltott sertéshúsfogyasztására.14Plinius idejében a könyvelésben már közismertgyakorlat volt a bevétel—kiadás tételekszembeállítása.13E felfogást tükrözi a következő latin közmondásis: Lento gradu ad vindictam divina proceditira, sed tarditatem supplicii gravitate compensat(Az istenek megtorló haragja lassú léptekkel közeledik,a büntetés késedelmét azonban ellensúlyozzaannak súlyossága).16Plinius panteista felfogásaszerint tehát azisten nem egyéb, mint maga a természet.17Pontosabban 29 év és 167 nap.18Pontosabban 11 év és 315 nap alatt.19Pontosabban 1 év és 322 nap alatt.20Ugyanis hol a Nap előtt halad, hol pedigköveti azt.21Lucifer a „lucem ferre", azaz „világosságothozó" szavakból származik.22Vesper latinul estét jelent.23Plinius itt téved, mert a legnagyobb bolygóa Jupiter, és a Venus csupán kb. Földünk nagyságánakfelel meg.24Fényereje majdnem azonos a Holdéval.IT1

25Ezért nevezték az ókori költők o bolygót Venusgenetrixnek (Venus, a szülóanya).26Pályáját 224 nap és 20 óra alatt futja be.27Pályáját 88 nap alatt futja be.28Az ókoriak felfogása szerint a Hold „dolgozik",illetve „szolgálatot teljesít" akkor, amikorfényével az emberek számára a Földet világítja.29Pontosabban 27 nap, 7 óra, 43 perc és 11másodperc alatt.30Megfelelő optikai eszközök hiánya miatt azókoriak a holdfoltok okairól csupán ily naiv magyarázatottudtak adni.31A 3 égitesten a Napot, Földet és a Holdatérti.32Érdekes, hogy már Plinius idejében is fáksorakoztak fel az utak mentén.33Tehát ebben az időben a Napnak ott semmiárnyéka nincsen.34A mutineumi (ma Modena) várban védekezőBrutust az i.e. 44. évben ostromolták Antoniuscsapatai.35Antonius hajóhadát i e. a 31. évben az actiumitengeri ütközetben győzte le Octavianus Augustus,s ezzel egyeduralomra jutott.36E tünemények magyarázata a következő: zivatarosidőben a fémtárgyak csúcsán összegyűlt negatívelektromosság a felhók pozitív elektromosságánakhatására csendes, hideg lángú kisüléseketeredményez.37A tengeri borjak alatt valószínűleg a fókákértendők.38Antipodus, a görög anti = ellentétes és pous(podos) = láb, szavakból származik. Plinius e fogalmatmeg is magyarázza a szövegben: „...egyesekmásokkal szemben ellentétesen állnak a földgömbön".39Megfelel kb. 1850 m magasságnak, ami természetesensúlyos tévedés.40Azaz 74 000 m, ami nyilvánvalóan súlyos tévedés,e számot valószínűleg a másolók írták el.Ma földünk legmagasabb pontjának a Himalájahegységben levő 8 848 m magas Chomolungrriacsúcsot tartják.112

41A dénár kb. 3 gr súlyú, előbb arany, későbbezüst római pénz volt.42Plinius itt a geocentrikus elméletet (a világmindenséga Föld körül íorog) fejti ki.43Egyes kéziratok szerint nem Arábia, hanemArbala olvasandó. Máig sem tudták pontosan megállapítaniazt a helyet, ahol Nagy Sándor az i.e331. évben diadalt aratott Dareiosz felett.44Kb. a mostani esti 10—11 órának felel meg.45A mostani déli 1-—2 órának felel meg.46Kb. a mostani du. 4—5 órának felel meg.47Lásd a Fontosabb nevek és fogalmak magyarázatac. fejezetben az Időszámítás a rómaiaknálcímszó alatt.48A mostani kb. déli 12 órának felel meg.49Azaz az egymástól különböző távolságokrafelállított őrtornyok közül az utolsó toronyból azelőbbiek felé (nyugatra) visszatekintve.50Kb. a mostani esti 11 órának felel meg.51Azaz 221,4 km, mely óránkénti átlagos 24,6 kmtávolság lefutását jelentené.52E távolságok 55, illetve 92 km-nek felelnekmeg.53Szkiotherikon, a görög szkia = árnyék éstherosz = nyári napos évszak, szavakból származik.54Tehát a Föld mérsékelt égövében.65A Saturnus, Jupiter és a Mars bolygók.58A nápolyi földrengés i.sz. 64-ben, tehát Pliniuséletében történt.57Ilyen földrengés volt észlelhető Pompeji ésHerculaneum városokban is a Vezúv kitörése alkalmával(i.sz. 79. év aug. 23—24-én), ahol id.Plinius is életét vesztette. E földrengést részletesenleírta ifj. Plinius két ránk maradt levelében.58Cybele frígiai istennő, akit még az IstenekNagy Anyjának is neveztek.59Az ókoriak téves felfogása szerint a Hold aFöldről nedvességet szív fel magába.60Megfelel kb. 352 cm-nek. Plinius adata azonbantéves, mivel a Temze folyó áradása csupánkb. 60 cm magasságot ér el.61Valószínűleg tengeri moszatokról van szó.62Ez kb. 2567 m mélységnek felel meg. Földün-173

kőn a Csendes-óceáni Korall-tengcr a legmélyebb(9140 m). Mostani számítások szerint ti Feketetengerlegnagyobb mélysége 2245 m, s ezt a mélységeta Krim-félszigettől délre, a tenger közepetáján mérték.63Valószínűleg a nyers petróleumról van szó.64Köolajféleség.65Máglyán itt tűzhányó értendő.86Megfelel kb. 12 680 km-nek.67Megfelel kb. 6 645 km-nek.68Megfelel kb. 46 494 km-nek; az egyenlítői távolságotvéve alapul, a valóságban 40 076 594 km-ttesz ki.ni. KÖNYV1Dél-Itália kiszögellése Otranto vidékén.2Ma Lipari szigete, Szicíliától északra.3Város Dél-Itáliában, ma Locri.4A dél-itáliai Calabria félszigete, Tarent,Otranto, Brindisi és Cannae vidéke.5Közép-Itáliának az Abruzzo hegyektől keletreelterülő vidéke.6A mai Gran-Sasso hegy és Ancona városa közöttividék.7A mai Ancona és Rimini (Ravennától délreeső) vidék.8A mai Rivini—Ravenna—Bologna—Modena vidékeÉszak-Itáliában.9Az észak-itáliai Pó folyó.10A mai Torino—Aosta és Bergamótól északraelterülő vidék.11A mai Velence—Trieszt'—Ljubljana vidéke.12Istria, Illyricummal határos tartomány.ia niyricum nagyjában megfelel a mai Jugoszlávianyugati részének s részben Albánia területének.14Liburnia nagyjában megfelel a mai Jugoszláviaészaki részének.15Nagyjában megfelel a mai Jugoszlávia délirészének.16Noricumot a Karnioliai Alpesek, Inn városaés a Duna folyása határolták, nagyjában tehátmegfelel a mai Jugoszlávia északi részének, Ausztriaterületének és Magyarország nyugati részének.174

17 Pannónia, romai tartomány az i.sz. 9. évtoikezdve. Nyugat felől Noricum, délen a Száva folyó,keleten és északon a Duna folyása határolta, tehátnagyjában a mai Magyarország dunántúli részénekés Kelet-Ausztria területének felel meg.18Dalmácia, római tartomány az Adriai-tengerpartján, a mai Split és Scutari városokkal.19Moesia, római tartomány i.sz. a 29. évtől kezdve,melyet délről a Balkán hegység, észak felőla Duna (Ister) folyása, kelet felől pedig a Feketetengerhatárolt; nagyjában a mai Bulgária és Jugoszláviakeleti részének felel meg.IV. KÖNYV1Epeirosz, tartomány Görögország nyugati részén(Albánia vidéke).2Aitolia, ókori tartomány Görögország déli részén,a Korinthoszi-öböl, Epeirosz és Tesszália között.3Lokrisz, Aitoliától délre, Görögország délkeletividéke.4Peloponnészosz, félsziget Görögország déli részén(ma Morea).5Akhaia, ókori tartomány a Peloponnészoszfélszigetészaknyugati partvidékén, a Korinthosziöbölhosszában, Elisz városával.6Árkádia, tartomány a Peloponnészosz-félszigetközépső részén.7Hellász (latinul Graecia), a Peloponnészosznyugati részén levő terület, mely magába foglaltaAttika és Megara településeket.8Attika, tartomány Görögország déli részén.9Tesszália, tartomány Euboia, Epeirosz és Makedóniaközött, a mai Észak-Görögország területén.10Magneszia, vidék Észak-Görögországban, Teszszáliatartományban.11Makedőnia, tartomány Tesszália, Epeirosz, Illyricumés Thrácia között.12Thrácia, tartomány az Égei-tenger, Boszphorosz,Moesia és a Fekete-tenger között.113Megfelel kb. 8886 m-nek, ami téves, ugyanis175

a Ballián hegység legmagasabb csúcsa 2935 m-ltesz ki.14Sztrabo görög geográfus szerint az Isztroszfolyó (a Duna romániai szakasza) 7 ágra oszlotta Fekete-tengerbe való torkolásánál. Plinius délrőlészak felé számítva a következő 6 torkolatiágát különböztette meg:a) Peukesz (görögül egy fényóféleséget jelent),mellette a hasonnevű szigettel, melyeket a Dunahordaléka azóta [eltöltött,b) Narakusztoma, valószínűleg a mostani SzentGyörgy-ág; régebben Hioron-ágnak (szent ágnak)is nevezték,o) Kalonsztoma (görögül szép torkolat),d) Pszeudos/toma (görögül látszólagos torkolat),e) Boreosztoma (görögül északi torkolat), melyvalószínűleg a mostani Sulina-ágnak felel meg,f) Szpireosztoma (görögül csavarodó torkolat),Ammianus római történész szerint Sztenosztomának(görögül keskeny torkolatnak), Ptolemaioszgörög geográfus szerint Pszilosztomának (görögültiszta vizű torkolatnak) nevezték; valószínűlegmegfelel a mostani Chilia-ágnak.15Valószínűleg a mai Babadag-tó.16A Fekete-tenger szigetei.17Az ókori germán népek által lakott terület,éspedig a mai Északkelet-Franciaország, Belgiumés nagyjában a mai két Németország 1 őrülete.18A hollandiai részen levő szigetek.19Megfelel a mai Anglia, Skócia és Izland területének.E fejezetben tárgyalja Skandinávia ésNorvégia területeit is, melyeket tévesen szigeteknektart.20Gallia néven nagyjában a mai Franciaországterülete értendő, Calais tengerszorostól a Pireneushegységig; délkelet felöl hozzátartozott még a mostaniItália északi része is.21Lugduniai Gallián a mai Franciaország délkeletirésze értendő, Lyon vidékével.22Aquitanián a mai Franciaország nyugati részétértették, Bordeau vidékével.23Innenső Hispánia magába foglalta a mai Spanyolországnagy részét, Andalúzia és Granada kivételével.176

24Lusitania (Túlsó Hispánia) magába foglaltaKözép- és Dél-Portugália területét.25Az Atlanti-óceán, szigetei.V. KÖNYV1Mauritánia, tartomány Északnyugat-Afrikában,a mai Marokkó és Algéria vidéke.2Mauritániának mostani Tanger vidéke.3Numidia, az észak-aírikai mai Algéria keletirésze, ahol a „nomádok" laktak.4Szorosabb értelemben Afrika néven Pliniuscsupán a Szardíniával és Szicíliával átellenbenlevó afrikai partvidéket (Tripolisz, Tunisz és Bizertavidékét) érti.5Megfelel a mai Cyrenaikának, a szirtiszi tengeröböltölkeletre, Észak-Afrikában.6Észak-Afrikának Lucco és Alexandria városokközötti tengerparti része.7Nagyjában a mai Abesszínia (a líbiai és szaharaisivatagokat is beleértve) területén lakó népek.Ezeknek képzeletszülte leírását csupán mendemondákalapján (dicitur ...) adja Plinius.8A „Kutya csillagzatot" ma Siriusnakhívják.9A római könyökben (cubitus) megjelölt vízállásokmegfelelnek: 5,3 m, 5,7 m, 6,2 m, 6,6 m,7,0 m és 7,9 méter magasságnak.10Az ókori Arábia nagyjában megfelel a Vöröstengerkeleti partvidékén levő mostani Szaúd-Arábiaterületének.11Hierosolymáról (a mai Jeruzsálemről) Pliniusazt állítja, hogy az egész keleti vidék leghíresebbvárosa „volt" (fuere). Elképzelhető, mily sokatszenvedett e város a Titus által vezetett ostromalatt (i.sz. 70. év szeptember havában), ha Plinius,ki alig pár évvel később írhatta könyvének e fejezetét,még úgy beszél Jeruzsálemről, mely csak„volt" és „ma már csupán egy romhalmaz". EgyébkéntJeruzsálem ostromával részletesen foglalkozottJosephus Flavius híres zsidó történész is.12Az Aszphaltitesz-tó megfelel a mai Holt-tengernek.13Dekapolisz („a tíz város") megfelel a mai szí-12 — A természet históriája

iai Damaszkusz vidékének, beleértve a JordániáiAmman (Philadelphia) városát is.14Nagyjában megfelel a mai Libanon területének,Beirut (Berytus), Sidon és Tsor (Tyrus) stbvárosaival.15Libanon területén, a Libanus és Antilibanushegységek vidékével.16Az ókori Antiókhia (ma Antakia) város vidékével.17A mai Desebbl Okrab hegység Szíriában.18A Libanus és Antilibanus hegységek közöttelterülő vidék.19Az Eufrátesz folyó szíriai és kelet-törökországividéke.20Palmüra, ókori város Szíriában (ma Tedmur).21Hierapolisz (görögül a Szent város), ókori városPhrügiában, Kisázsia nyugati részén.22Ókori tartományok Kisázsia déli és északkeletirészein.23Rodosz szigettel szemben levő kisázsiai vidék.Az itt említett Indus folyó (ma Kabbeh) nemtévesztendő össze a Kelet-Pakisztánban levő Indusfolyóval (lásd VI.20.).24ókori városok Kisázsiában, Phrügia, Lüdiaés Lükia tartományokban.25Ókori városok Kisázsiában, Müszia és Trójavidékén.28Több kisázsiai sziget vidéke.27A Dardanellák, az isztambuli tengerszoros ésKisázsia északnyugati részén levő tartományok.VI, K.ÖNYY1A Pontus Euxinus (görögül Barátságos tenger),melyet régebben Pontosz Axenosznak (Barátságtalantengernek) neveztek, mai nevén a Fekete-tenger.2Paphlagonia, Bithünia és a Fekete-tenger közöttividéken lakó népek.3Kappadókia, ókori tartomány Kisázsia központirészén.4Themiszküra, Trapezunt és Phaszisz, ókorivárosok a Fekete-tenger partján és ezek vidékénlakó népek.178

5 Kolika vidéke a Kaukázus és az Ürál hegységközötti részen terült el.8A Kimériai Boszphorosz megfelel a mostaniisztambuli tengerszoros vidékének.7Maiotisz megfelel a mostani Azovi-tenger vidékének.8Arménia (Nagy- és Kis-Arménia), a Feketetengertőldélkeletre eső mai örmény és Grúziaköztársaságoknak, valamint Irán és Irak északi részénlevő területeknek felel meg.9Albánia és Ibéria (nem tévesztendő össze ahasonnevű Balkán félszigeten és Spanyolországbanlevő területekkel!), nagyjában megfelelnek a Kaukázustólnyugatra elterülő, a Szovjetunióbcli GrúzSZSZK területének.10Kaukázusi kapuk, hegyszoros a Kaukázusban(mai neve Vlagyijkavkaz).11A Pontus szigetei, azaz a Fekete-tenger szigetei.12 Az Ural hegység északi nyúlványai, valamintaz Északi-Jeges-tenger vidékén az ókori szkütákáltal lakott népekről, ahol a mondabeli boldognép, a hyperboreusok is laktak (IV. 12.).13Media, Ecbatana városával (ma Hamradan);ókori tartomány és város a mostani Irán területén;a Kaspi kapuk megfelelnek a Kaspi-tengertőldélre eső Taurus hegység szorosának.14Taprobane szigete, megfelel az India déli részénlevő Ceylon szigetének.15A Perzsa-öböltől északra levő vidék.16Kaszkandrosz szigete a Perzsa-öbölben, valamintaz öbölnek északon elterülő vidéke.17A Perzsa-öböltől északnyugatra elterülő vidék,nagyjában a mai Irán és Irak területén.18A Szerencse-szigetek (Insulae Fortunatae),mai nevükön a Kanári-szigetek.

fONTOSABB NEVEK ÉS FOGALMAKMAGYARÁZATAAbila, hegység a Gibraltár szoros afrikai oldalán(ma Dschibel el Zatute)Aelius Gallus (1 e I sz), a romai lovagrendtagja, hadvezér es foldrajziroAetna (Etna), tűzhányó Szicíliában, a mondaszerint itt volt Vulcanus mühelye, melyben kuklopszaivaldolgoztatottagathyrsusok, geta dak néptörzs, mely a romániaiészakkeleti Kárpátok innenső es tulso oldalánlakottAgnppa M V (1 e 63—12), romai hadvezér, foldrajziro,Augustus csas/ai barátja es vejeAlthiopia (Etiópia), Észak-Afrika Egyiptomtoldélre, nagyjában a mai Szudán es Abesszima területe,lakosai az etiopusokAitolia (Etoha), észak felől Epeirosz es Tesszalia,délről a Kormthoszi-obol által határolt okongorog tartományAkarnama, okon gorog tartomány, melyetészak felől az Ambrakiai-obol, nyugatról a Jomtenger,dél felöl pedig a Kormthoszi-obol határoltAkhaia, okon gorog tartomány a Peloponnészosz-felszigetészaknyugati partvidéken, a Kormthoszi-obolhosszábanakrokeraunusok hegységei, az okon Epeiroszban,GörögországbanAlsó-tenger (Maré Inferum, Maré Thuscum,Maré Tyrrhenum), a mai Tirrén-tenger Itália nyugatirészénAmmianus Marcelhnus (1 sz 300—397), romaitörténészAmometusz (í e IV sz), geográfus, reszt vettNagy Sandoi hadjáratában, s az indiai népekrőlírtÁmor (Cupido, Erosz), a szerelem istene, Marses Venus fiaAnas, folyó Del-Hispamaban (ma Guadiana)Anaxagorasz, a klazomeneszi (í e 500—428), ma-180

terialista felfogású görög bölcselő és csillagász,Periklész barátjaJlnaximandrosz, a miletoszi (i.e. 611—547), görögfilozófus, Thalész tanítványa, Xenophon kortársa.Anaxlmenész, a milétoszi (i e. 588—524), görögfilozófus, Anaximandrosz tanítványa.Ancona, város Itáliában az Adriai-tenger partján.Anniim Gallus (i.sz. I. sz.), Otho római császárhadvezéreAniaiosz, görög mitológiai óriás.Aniias Valerius (i.e. I—II. sz.), római történész.Antiokhosz (i e. IV. sz.), Nagy Sándor egyikhadve/éro.Anfipater Caelius (i.e. IV. sz), II. Fülöp hadvezére,Nagy Sándor helytartója Makedóniában.Antirrhium, hegy fok Akhaiában a Peloponnészosz-félszigeten.Antonius Marcus (i.e. 83—30), római államférfiés hadvezér, Octavianus Augustus és Lepidus melletttagja a II. triumvirátusnak (i.e. 43); az actiumitengeri ütközetben (i.e. 31) csatát vesztett, majdEgyiptomba menekült, s ott Kleopátrával együttöngyilkos lett.Apellés:, a kolophoniai (i e. 356—308), híres görögfestő.Aquileia, észak-itáliai város.Arisztotelész, a sztagirai (i.e. 384—322), az ókoregyik legnagyobb filozófusa, matematikusa és természettudósa;Platón tanítványa és Nagy Sándortanítómestere.Árkádia, ókori görög tartomány a Peloponnészosz-félszigetközépső részén.Arkhimédész, a s/ürakuszai (i.e. 287—212), ókorimatematikus, fizikus és feltaláló.Arménia (Örményország), ókori állam a Feketetengerdélkeleti részén.Artemidorosz, az epheszusi (i.e. II. sz.), göröggeográfus.Asinhis Pollio (i e. 76—i.sz. 5), konzul, szónokés történész, ki a phaisalusi ütközetben Caesar oldalánharcolt.181

Aternus, város (ma Pescara) és az Adríai-tengérbeomló patak.Atlasz (Atlantisz), 1.) mitológiai személy, a Titánokegyike, ki vállán tartotta az égboltot; 2.)magas hogy Afrika belső vidékén; 3.) hajdan kiterjedtvidék, mely az Atlanti-óceánba süllyedt.Aufidlus Bassus (i.sz. I. sz.), konzul Tiberiuscsászár alatt; történelmi munkát írt a germánokellen viselt háborúkról, melyet tovább folytatottid. Plinius.Augustus Octavianus C.J.C. (Le. 63—i.sz. 14), arómai birodalom legnagyobb császára, az irodalomés művészet nagy pártolója.állatkör (állatöv, zodiákus), az a tizenkét egymásutáni csillagkép, melyeken a Nap évi mozgásasorán végigvonulni látszik: Kos, Bika, Ikrek(Castor és Pollux), Rák, Oroszlán, Szűz, Mérleg,Skorpió, Nyilas, Vízöntő és Halak.Bacchus, a római mitológiában a bor és dorbézolásistene.Baetica, ókori tartomány Dél-Spanyolországban,a mai Andalúzia és Granada vidéke, melyet aBaetis folyó (ma Guadalqulvir) szel át.besszusok (bessi), harcos trák nemzetség, a maiJugoszláviában, a Marica folyó vidékén lakott;számos tagja a mai Dobrudzsa területére költözöttát.Betoleththepenes (Bethlehemuni), ókori városJúdeában, a mai Betlehem.Bithünia, ókori tartomány Kisázsia északnyugatirészén.Bizone, ókori város Thráciában, a mai BulgáriaCavarna vidéke.Boiotia, ókori tartomány a mai Dél-Görögországban.Boreosztoma (görögül Északi torkolat), az Isztrosz(Duna) torkolatának hajdani ötödik ága, amai Sulina.Borüszthenesz, a Dnyeper folyó (Szovjetunió)ókori görög neve.Boszphorosz (a görög bos és phorosz szavakból= ökröket átúsztató hely, tengerszoros). Azókorban megkülönböztettek Kimerüli Boszphoroszt(megfelel a mai Konstantinápolyi tengerszorosnak)182

és Thráciai Boszphoroszt (a mai Bírímí félszigettengerszorosa).Brutium, ókori dél-itáliai tartomány.Bukephala, ókori híres város az Indus folyópartján (ma Multán), melyet Nagy Sándor alapított,s az ide eltemetett kedvenc lováról nevezettel.Caligula C. C. (i.sz. 12—41), szeszélyes, kegyetlenrómai császár; alig 3 évet uralkodott (i.sz.38—41).Campania, termékeny római tartomány Közép-Itáliában.Capitolium, Róma városának a Capitolinus halomraépített központi része, ahol a közügyeket intézték,s melyen Jupiternek híres templomváravolt.Capua, Campania tartomány fővárosa (ma SantaMária).Caspi kapuk (Caspiae Portae), az ázsiai Taurushegység Sirdara szorosa.Castor és Pollux, mitológiai személyek; rólukkapták nevüket az állatövben szereplő Ikrek.Castrum Nóvum, tengerparti város Kelet-Itáliában(ma Giulia Nova).Cato M. Porcius Censorius (i.e. 234—149), híresrómai közéleti férfi; konzul, cenzor, hadvezér ésmezőgazdasági szakíró (ránk maradt De agriculturacímű munkája). Becsületessége és az államiügyek intézésében tanúsított korrektsége nevétkülönösen ismertté tette.Cato M. Porcius Uticensis (i.e. 95—46), előbbinekdédunokája; republikánus érzületű államférfi,harcolt Caesar diktatúrája ellen, s ennek hatalomrajutása után öngyilkos lett.Catullus Q. V. (i.e. 88—48), kimagasló rómaiköltő; Simióban, id. Plinius szülővárosának, Comónaka közelében született.cenzor (censor), magas római állami hivatal, aközerkölcsök legfőbb őre; ő rótta ki az államiadókat és foglalta lajstromba az adózó polgárokat.Ceres, Jupiter nővére, a szántás-vetés és termésistennője a rómaiaknál.183

Cicero M. T. (i.e. 106—43). híres római államiérli,szónok és irodalmár.Claudius T. D. (i.sz. 10—54), kegyetlen rómaicsászár az i.sz. 41—54. évek között, kit állítólagfelesége, Agrippina mérgezett meg.conjunctio, lásd együttállás.Corbulo C. D., római hadvezér Claudius és Néróalatt; kitűnt az örmények és parthusok elleni háborúkban(i.sz. 54, 59).Corduba, ókori város Dél-Hispániában (ma Cordoba).Cornelius Nepos (kb. i.e. 100—25), római történész,életrajzíró.Crassus M. L. (i.e. 115—53), Caesar és Pompeiusmellett az első triumvirátus tagja, hadvezér, a parthusokelleni háborúban halt meg.császári testőrség tábora (castrum praetorianum),Rómában a császári testőrség parancsnokának vezetésealatt álló, az Esquilinus halom és a Vimináliskapu mellett elhelyezett megerősített katonaitábor volt.Dácia, a geto-dák nép által a Duna—Tisza és aKeleti-Kárpátok határolta területen lakott hatalmas,id. Plinius idejében még önálló állam, melya római birodalom határait állandóan fenyegette.Traianus császár két súlyos hadjárattal (i.sz. 102és 106) elfoglalta, és római tartománnyá alakította.Dalmácia, római tartomány az Adriai-tengerpartján, a mai Split és Skutari központokkal.Danubius, a Duna folyó felső, a mai Romániánkívül eső szakasza; a hazánk területén folyó DunátIsztrosznak hívták.dardanusok, a dákokkal rokon harcos trák nemzetség,mely a mai Jugoszlávia keleti részén lakott.Dareiosz (Dárius) perzsa király (i.e. 521—486),Makedónia és Thrácia meghódítója; Marathonnála görögöktől vereséget szenvedett.decurio, katonai rangfokozat, illetve tartományitanácsos a rómaiaknál.Delphoi (Delphi), ókori város Phokiszban, Észak-Görögországban; Apollón templomáról és jósdájárólnevezetes.184

Démokritosz, a/, abderaí (ki). í.o. 460—370), görögmaterialista bölcselőDikaiarkhosz, a messzcnai (i e 350—290), uö.ügbölcselő, Arisztotelész tanítványa.Dinokharész (Dinokratesz, i.e. IV. sz.), NagySándor híres görög építesze.Dionüsziosz (i.e. IV. sz.), görög történész, résztvett Nagy Sándor indiai hadjáratában.Dionüsziosz (kb. i.e. 392—337) a szicíliai Szürakuszauralkodója; elűzték az i.e. 357. évben.Dionüszodorosz, a meloszi (?), ókori görög földmérő.Dionüszopolisz (Krunosz), ma Balcsik városa abolgár tengerparton.Dioszkoridész Pedaniosz, az anazarbai (i.sz. kb.5—75), híres orvos-botanikus; alapvető munkát írta gyógyászati anyagokról.Dodona, ókori város a görög Epeiroszban; híresa Jupiternek szentelt jóshelyéről, mely a Tomaroszhegyen egy tölgyerdő közepén működött.Draus, mostani nevén a Dráva íolyó.Drepanum, ókori város Szicíliában (ma Grosso).Duria, folyó az ókori quadusok vidékén Moráviában(ma Tyrna).Dyrrachium, ókori kikötőváros az Adriai tengerparton(ma Durres vagy Durazzo).együttállás (conjunctio), a csillagászatban abolygóknak a Naphoz viszonyított helyzete, mikora Földről nézve a bolygót a Nap irányában látjuk.Eleuszinia, ókori város Dél-Görögországban,Attikában, Athéntől nyugatra.Elisz, ókori görög varos a Peloponnészosz nyugatirészén (ma Kaliszkopi).Emodesz hegyek, mostani nevükön a Himalájahegység.Empedoklész, az agrigentusi (i.e. 490—435), görögfilozófus, Püthagorasz tanítványa; tanát a világnégy alapeleméről (tűz, víz, föld és levegő) id.Plinius is követi munkájában.Endümion, a kariai, ókori (?) görög csillagász.Epeirosz (Epirus), ókori görög tartomány a maiAlbánia vidékén.JZpigenész, a rodoszi, ókori (?) görög csillagász.185

Eratoszthenész, a küréniai (i.e. 276—196), göröggeográfus, matematikus és csillagász.Esquilinus halom, Róma városának hét halmaközül a legnagyobb.Eudoxosz, a knidoszi (i.e. 408—355), görög csillagászés bölcselő, Platón tanítványa.Eukleidész (i.e. III. sz.), alexandriai görög matematikus.Fabianus Papyrius (i.sz. I. sz.), római természettudós.Fehérhegyfok (Promontorium Africae Albae),hegyfok Észak-Afrikában, a mai Marokkó vidékén.Felső tenger (Maré Superum v. Adriaticum), amai Adriai-tenger.Feronia, a szabadság istennője, az erdők oltalmazójaa rómaiaknál.Formio, patak Észak-Itáliában, Trieszt környékén(mai neve Rizano).fórum (fórum romanum), a római városok nyíltpiactere; itt tárgyalták meg a kereskedelmi ésbírósági problémákat s tartották a politikai összejöveteleket.Rómában a fórum a Palatinus és Capitoliumhalmok között volt 800 X 400 m területen,körülötte a bíróság épülete, a templomok éskereskedelmi házak impozáns épületei voltak.fórumi mérföldkő (milliarium). Rómában a Saturnustemploma előtt a fórumban Augustus császáraranyozott mérföldjelzót (milliarium aureum)állíttatott fel, melyet az onnan kiinduló összes országutakkezdőpontjának tekintettek, és mindenkb. 1480 m távolságban további mérföldkövek jelöltéka távolságokat.Gades, ókori hispániai város Gibraltár közelében(mai neve Cadix v. Cadiz); lakosait gaditanusoknaknevezték.Gallia, hatalmas római tartomány a mai Észak-Olaszország és Franciaország területén.Gallia Lugdunensis, a mai franciaországi Lyonvidéke.Galliai-óceán, az Atlanti-óceánnak a mai Franciaországfelé eső része (a mai Gascogne-tengeröbölvidéke).Genius, a rómaiaknál az életadó isten, ki a férfiakatszületésüktől fogva halálukig védelmezte.186

Germanicus G. Caesar (i.sz. +23), Tiberíus császáríia.Germanicus Secundus (i.e. 15 — i.sz. 19), rómaihadvezér, Néró császár nagyatyja.Gráciák, a görög és római mitológia szerint Aglája,Eufroszüne és Thália, a kellem és báj megszemélyesítőivoltak.győzelmi bevonulás Rómába (triumphus). A haditettekbenkitűnt parancsnokok és konzulok számárarendezett katonai díszfelvonulási ünnepséga Mars mezejétől a Capitoliumig terjedő útszakaszon,amikor az ünnepeltet babér-, tölgy- vagyaranykoszorúval (corona triumphalis) tüntették ki.A menet élén a szenátorok és főtisztviselők haladtak,majd következett a hadizsákmány, a foglyok,utána pedig az ünnepelt aranyozott kocsibanés bíbortógában (tóga purpurea), majd pedig akatonaság vonult fel.Haemus hegység, a mai Balkán hegység Bulgáriában.Halmürisz tó (halmürisz görögül sós vizet jelent),a mostani Razolm-tó a romániai Dobrudzsában.Halüattesz (i.e. VI. sz.), Lüdia királya, Kroeszoszapja.házi istenek (lares), a rómaiaknál a családi tűzhelytvédő istenek és az elhalt ősök szellemei.Hannibál (i.e. 247—183), karthágói pun hadvezér,ki a rómaiak felett a cannae-i csatában (i.e.216) győzedelmeskedett, majd Zamánál (i.e. 202)döntő vereséget szenvedett.Hanno (i.e. V. sz.), pun flottaparancsnok, az i.e.460. évben Afrika nyugati partjain nagy felfedezőutat tett.Hekataiosz, a milétoszi (i.e. 550—476), görög történészés földrajzíró, részt vett Nagy Sándor perzsiaihadjáratában.Hellász, Görögország ókori neve.Hellészpontosz, a Dardanellák tengerszorosa amai Törökországban.Heraclea Pontica, ókori város Bithüniában aFekete-tenger partján, mai neve Eregli.Hercyniai erdőség, a Rajna és Visztula között1Í7

a Duna hosszában elterülő erdőség ókori neve (amai Harzwald).Herkules (a görögöknél Héraklész), híres görög,illetve római mondahős, Jupiter és Alcmcne gyermeke,kit az istenek közé soroltak.Hérodotosz, a halikarnasszoszi (i.e. 484—420),görög történész, kit a „történetírás atyjának" neveznek.Heszperidák kertjei, a monda szerint Erebus(az alvilág istene) és az éjszakának leányai azóceánnak egyik szigetén az aranyalmákat termőHeszperidák kertjét őrizték.hét halom (septem montes), ezekre épült Rómavárosa: Palatínus, Capitolinus, Caelius, Esquilinus,Quirinalis, Aventinus és a Janiculus halmok.Hetruria (Etruria), Liguriától Róma vidékéigterjedő nyugat-itáliai tartomány, melyet az etruszkoklaktak (ma Toscana vidéke).Hierapolisz, ókori görög város a kisázsiai Phrügiában.Hiericus (Hiericuntis), ókori város Júdcában,mai neve Jerikó.Hierosolyma, ókori neve a mai Jeruzsálemnek.Hipparkhosz, a nikcai (kb i.e. 160—125), görögcsillagász és geográfus, a tudományos csillagászatmegalapítója.Hirpinia, az ókori hirpinusok által lakott vidékDél-Itáliában.Hispalis, ókori város Spanyolország délnyugatirészén (ma Sevilla); lakosait hispalenszeknekhívták.Hispánia, ókori neve a mai Spanyolországnakés Portugáliának, mely két nagy részre tagolódott:Hispánia Ulterior (túlsó Hispánia), nagyjábanmegfelel a mai Andalúzia, Granada és Portugáliajelentős részének,Hispánia Citerior v. Tarraconensis (innenső Hispánia),mely Baetica és Lusitania kivételével magábanfoglalta a mostani Spanyolország területét.Homérosz (i.e. IX. sz.), „a költők királyának"nevezett epikus görög költő, az Iliász és Oclisszeacímű hősköltemény szerzője.188

hosszmértékek a rómaiaknál:mille passus (ezer lépés) . . . . 1481.5 tttstádium 184,5 mpassus (lépés)1.48 mcubitus (könyök) 44 cmpes (láb)29 cmpalmus (tenyér)7.5 cmdigitus (ujj)1.8 cmhyperboreusok, a görög mitológia szerint egymesésen boldog nép, mely valahol az Ural hegységentúl lakott.Hyrcaniai tenger, a mai Kaspi-tenger.Hyspanis (Hypacaris), folyó az ókori Sarmatiában,kb. a mai Kelet-Lengyelország és a Szovjetuniónyugati vidékén.Ibériai-tenger, a Földközi-tengernek Barcelonaés a spanyol Velence környékén elterülő része.Ida hegység, egyik Kréta szigetén, másik Trójában,Kisázsiában volt; nem tudni, hogy Pliniusmelyikre utal művében.időmérték a rómaiaknál: a nap keltétől lenyugvásáiga nappalt 12 egyenlő órára osztották fel;ezek természetesen évszakok szerint különböztek,mert nyáron a nappal mostani idő szerint 5 órakor,télen pedig mostani 7 órakor kezdődött, utolsó12-ik órája pedig a mostani nyári 19,55, illetve amostani téli 16,27 órának felelt meg. Az éjszakaiórákat négyszer 3 órás időközökre (vigilae = őrség,éjjeli őrködés ideje) osztották fel.időszámítás a görögöknél: a görögök az évekszámítását az olimpiai játékok rendszeresítésétől(i.e. 776) kezdték, s e játékokat négyévenként rendezték.A mostani időre való átszámítás a következőképpentörténik: pl. „az 58-ik olimpiai játékok4-ik évében" annyi mint 58-szor 4 = 232,melyet levonunk a 776-ból, marad 544 mínusz4, azaz i.e. az 540. év.időszámítás a rómaiaknál: a rómaiak időszámításukatRóma alapításától (i.e. 753) kezdték. Átszámításamai időre: pl. „Róma alapításától számított225 évben"; e számot kivonjuk a 753-ból,s megkapjuk a mostani időszámításunk szerintii.e. 528. évet.189

lltyricum, Epeirosztól északra fekvő ókori tartomány,nagyjában megfelel a mai Jugoszlávia ésAlbánia területénekisteni császár — Avgubtus üctavianus császártólkezdődően keletkezeit az a hivatalos gvakorlat,mely szerint a császárokat haláluk után az isteneksoraiba emelték.Ister folyó, 1. isztrosz.Iszidorosz, a kharakéniai (i.e. az I. sz. végétőlaz i.sz. I. sz. első feléig), görög geográfus.Isztria, a mai Dalmáciával észak íelől határosókori tartomány.Isztropolisz (Isztrosz, Hisztria), görögül „a Dunavárosa"'; a milétosziak által alapított görög kereskedelmiváros a mostani Dobrudzsában (mai neveIstria), mely abban az időben tengeri kikötő volt.Isztrosz (latinosán Ister), mostani nevén a Dunaalsó folyása, tehát nagyjában a romániai szakasza,a Fekete-tengerbe való ömléséig; íelső folyását Danubiusnaknevezték.Izisz, egyiptomi föistennő, Ozirisz isten felesége;a rómaiaknál a Juno istennőnek felel meg.Joppe, ókori város Júdeában (mai neve Jaffa).Juha (i.e. I. sz.), Numidia királya, Caesar kortársa,Pompeius párthíve, történelmi és földrajzimunkákat is írt.Juno (a görögöknél Héra, az egyiptomiaknálIzisz), a római mitológia szerint Jupiter felesége,az ég királynője, a család, házasság és a nőkoltalmazója.Juno előhegyei, Dél-Hispániában a rnai CapTrafalgar vidéke.Jupiter (a görögöknél Zeusz), a római mitológiaszerint az istenek legnagyobbja, az ég királya sa természet kormányzója. Fegyvere a villám, sezért nevezték Mennydörgő Jupiternek (Jupitertonnans) is; tiszteletére Augustus császár Rómábantemplomot építtetett.Kallatisz (Callatis, Acervetis), híres ókori görögkikötőváros a Fekete-tenger partján (a mai Mangália).kalendárium a rómaiaknál. A hónapot 3 fő részreosztották:calendae, a hó első napja, telihold,190

ionae, a hő 5. v. 7. napja, első negyedhold,idus, a hő 13. v. 15 napja, telihold,A hónap 2—5-ik napjait ,,ante nonas VI—111.".6-ik napját ,,pridic nona-a", 8—13. napjait „anteidus VIII—III.", 14-ik napját „pridie idus", 16—30-ik napig „ante calendas XVII—III.", a hó utolbónapját „pridie calendas"-nak nevezték.Kalonsztoma (görögül Szép torkolat), a hajdaniIsztrosz (Duna) torkolatának harmadik ága.Kálpe, a mostani Gibraltár hegy.Karia, ókori görög tartomány Kisázsía délnyugatitengerpartján.Karmania, a mai Aíganisztún vidéke.Karpetánia, ókori város (ma Toledo) a tarrakoniaiHispániában.Karthágó, ókori híres város Észak-Afrikában, apunok utolsó ellenállási erődje, melyet M. P. Catoállandó követelésére („Ceterum censeo Carthaginemdeiendam esse") a rómaiak földig lomholtak. Uj-Karthágó névvel később a rómaiak kikötővárostalapítottak Hispánia délkeleti partvidékén.Kharübdisz (Carybdís), örvénylő tengerrész aSzkülla (Scylla) sziklákkal szemben, a szicíliai tengerszorosban.Kasszandria, ókori görög város a Khalkidikefélszigeten,a mai Makedóniában.Katina, ókori város Szicíliában (ma Catania).katonai iribunus (tribunus militum), előbb magasrangú katonatiszt a római hadseregben (egylégiónak 6 ily tribunusa volt), majd a tribunusokkonzuli hatalmat (imperium consulare) nyertek,törvényeket kezdeményeztek, és vétőjoggal (szavazatukkalmegakadályozhatták a törvények életbeléptetését) rendelkeztek. Számuk háromról keltőreapadt, majd e tisztség megszűnt.Keosz (Cea), sziget az Égei-tengerben.Kleosztrátosz, a tenedoszi (i.e. VI. sz.) (görögcsillagász.Knidusz, ókori görög kikötő a kisázsiai Kariában.Koiranosz (i sz I. sz.). görög filozófus, Néiókortársa.Kolkhisz (Colchis), ókori görög tariomány Kisázsiábana Fekete-tenger partján.191

kolónia (colonia), római polgárokkal betelepítettváros vagy gyarmat.Komagene (Commagene), ókori állam Kilikia ésMezopotámia mellett; fővárosa Szamoszata, utolsókirálya pedig IV. Antiokhosz volt.Konopon Diabazisz (görögül szúnyogok közöttvaló átmenés), az ókoriján a Duna deltájának aPszeudosztoma ág által alkotott szigete.konzul (consul), az évenként választott két legfőbbtisztviselő Rómában; a császárság előtt őkképviselték az államot: összehívták a szenátust,elnököltek gyűlésein, és ellenőrizték a határozatokvégrehajtását. Háborús időkben fővezérek voltak.koraxusok, ókori nép Kolkhisz tartományban.Korensze (Curonensis v. Curensis), partvidékDélnyugat-Hispániában.Korinthosz, kereskedelméről híres ókori görögkikötőváros a Peloponnészosz-félszigeten.Kritodémosz, (?), görög csillagász.Ktésziász, a knidiai (í.e. 417—398), görög orvosés történész, Perzsia és India történetírója.Küréne, ókori görög gyarmatváros és tartományÉszak-Afrikában.kvesztorok (quaestores), előbb a közvád képviselői,majd az állami pénzügyek és közvagyon kezelőivoltak. Régebben a konzulok nevezték kikésőbb választották őket, s számuk 40-re növekedett.Gyakran kisebb tartományok kormányzóivoltak.Lakedaimón (Spárta), ókori tartomány Dél-Görögországban.Laminium, ókori város Dél-Hispániában (maAlhambra).Latium, ókori tartomány Közép-Itália nyugatirészén, Campania és Hetruria között; fővárosaRóma, lakosait latinusoknak hívták.légió, katonai egység, mely a császárság idején10 cohorsból, 30 manipulusból, illetve 60 centuriábólállott és kb. 6000 katonát számlált. A ténylegeskatonai szolgálat 17—45 éves korig tartott.Leukasz, város és sziget a Jón tengeren az ókoriGörögországban.Liburnia, ókori tartomány, a mai Jugoszláviaészaki részén, a horvátok által lakott vidéken.192

Líbia (Libya), az ókorban Eszak-ACrikanakEgyiptom és a Szürtesz-öböl közötti tengerpart vidéke.Liguria, ókon tartomi ny, a mai Nizza és Génuakörnyéke.Lipara, sziget Szicíliától északra (ma Lipari szigete).Lokrisz (Locres), város Dél-Itáliában (ma Locri);az Aitolia melletti vidék Görögországban, ahol volta Delphoi jóshely islovagi rend (ordo equester), átmenetet képezetta bzenátori és plebejusi rendek között; tagjai különbözőállami tisztségeket töltöttek be.Lucullus L. L. (i e. 109—57), római hadvezér,Kisázsia és Szíria meghódítója; nevét Rómábanfényűző lakomái is ismertté tették.Lusitania, tartomány Túlsó Hispániában, a maiKözép- és Dél-Portugália területén.Lükia (Lycia), vidék Kari a és Pamphilia között,Kisázsia déli részén.Lüdia (Lydia), görög tartomány az ókorban Müsziaés Karia között Kisázsia nyugati részén.Maenoba, ókori város Hispánia Baeticában (maineve Velez-Malaga).Magneszia, vidék a görögországi Tiiesszáhaban;ókori város a kisázsiai LüdiábanMaeotisz, vidék az ókorban az Azovi lengéikörnyékén.Makedónia, ókori tartomány a mai Dél-Jugoszláviamacedóniai vidékén.Malaca, város és folyó Hispánia Baelicában (mainevük Malaga).Margis, a mai Morava folyó ókori neveMárkus C. (kb. i.e. 157—86), római konzul éshadvezér, Suila ellenfele.Maró, hegy Szicíliában (mai neve Maretto).Marus, egy folyó neve az ókorban (kb. a maiCsehszlovákia nyugati részén).Mauritánia, ókori tartomány Afrika északnyugatirés/én (a mai Marokkó és Algéria vidéke).Médeia, a görög mondavilág híres varázslónője,ki az argonauták vezérét, laszónt segítette azaranygyapjú megszerzésében13 — A

Megaszthenesz (i.e. IV. sz.). történése és ÍÖidfajzíró,részt vett Nagy Sándor indiai hadjáratában.Mellária, ókori város Spanyolország déli részén(mai neve Fuenle Ovejuna).Mephitisz, a föld fojtó kigözölgéseit elhárítógörög istennő.Mercurius, a római mitológia szerint az istenekhírnöke, a kereskedelem istene; nevét viseli aMercurius bolygó.Messana, földrengéseiről híres város Szicíliában(mai neve Messina).Messzene, vidék a Peloponnészosz-félszigeten.Milo T. A. (i.e. 95—48), római politikus és néptribunus;Clodius megöletésével kapcsolatos perébenCicero védence.Mlsenum, hegyfok és város Nápoly közelében(mai neve Cap di Miseno).Moesia, római tartomány a Balkán hegység, aDuna és a Fekete-tenger között; nagyjában a maiBulgária és részben Jugoszlávia területe.Mucianus L. (i.sz. I. sz.). Vespasianus hadvezére,több ízben konzul.municipium, saját szervezetüket és törvényeiketmegtartó, a rómaiak hatalma alá jutott városokItáliában és azon kívül.Murgi, ókori város Hispánia Baetieában (maineve Muxagar).Müszia, ókori görög tartomány Phrügia és Liidiaközött, Kisázsia nyugati részén.Mylae, ókori város Szicíliában (mai neve Milazzo).Nagy Sándor (i.e. 356—323), híres makedón császár,Arisztotelész tanítványa, Arábia. Perzsia ésIndia meghódítója.Narakusztorna, az Jsztrosz (Duna) második íl ""~kolati ága.Narbonensis, Hispániával határos ókori tartomány,a mai Franciaország déli része; fővárosaNarbo (ma Narbonne).Nauportus, ókori város a mai Jugoszlávia északirészén (ma Ljubljana).194

Nekepszosz (?) v Necepso, egyiptomi farát) esjeles csillagász.Nero Domitius L. (i.e. 37—68), /.sarnok rómaicsászár az i.sz. 54—68. években.Nikiasz (i.e. 470—413), az athéniaiak vezére, kitűnta peloponnészos/.i hadjáratban; szicíliai hadjáratainakbalsikerei miatt halálra ítélték.Noricum, római tartomány, melyet a camioliaialpesek, ínn városa és a Duna határoltak; nagjjábanmegfelel a mai Jugoszlávia északi részének,a mai Ausztria területének és a mai Magyarországnyugati részénekNóvum Comum, ókori város Itália északi részén.Plínius valószínű szülővárosa (mai neve Como).Numidia, ókori tartomány Afrika északi partvidékén,Mauritánia mellett.Octavianus Augustus, lásd Augustus OctavianusOlümpia, az ókori Elisz tartomány városa Peloponnészosznyugati részén; négyévenként itt rendeztékmeg a híres olimpiai játékokat a görögökolümpiai játékok (olympiados). Zeusz tiszteletéreOlümpia városában az i.e. 776. évtől kezdvenégyévenként országos jellegű tornaversenyeketrendeztek. A görögök időszámítása az első olimpiaijátékok évétől kezdődik.Oneszikritosz, az aiginabeü (i e IV sz.), NagySándor flottaparancsnoka indiai hadjáratábanoppozíció, lásd szembenállás.Oretáni csúcs, hegycsúcs Hispánia Tarraconensisvidékén (ma Sierra Morena).Orpheusz, trák származású görög lantos és osköltő.Ossonoba (Oroba v. Onoba), ókori város Cadi/öbölben (valószínűleg a mai Huelva).Palatínus, a római hét halom egyike, melyena császári palota épült; innen származik a ..palota"szó.Pannónia, római tartomány az í.sz. 9. évtőlkezdve; a Duna jobb partján, a mai Magyarországnyugati, Ausztria keleti és Jugoszlávia északi részénterült el.Palhyssus (Tibiscus), pannóniai folyó ókori neve(a mai Tisza).195

patríciusok, régi arisztokratikus római nemzetségleszármazó), a kiváltságos osztály képvisel öi-1)61 alakult legfelső római társadalmi rend.Patroklész (i.e. IV. sz.), Nagy Sándor tengernagya,körülhajózta India partjait.I'aulus Aemilius (i.e. 230—160), római hadvezéra perzsák elleni háborúban.Peiso, egykori neve a Bécs melletti Fertő tónak.Pelion, ókori neve a mai Petrasz hegynek Görögországból.Peloponné szösz, félsziget Görögország déli rés/én(ma Morea).Periklész (i.e. 475—429), athéni államférfi; vezetésealatt Görögország fénykorát ól te (..Periklészkora").Perszeusz, görög mondahős, Zeusz és Danáé fia.Petoszirisz (?), egyiptomi matematikus, csillagászés filozófus.Peuke (görögül egy fenyóíélél jelent), az Isztrosz(Duna) torkolatának legdélebbi ága s az azóta megszűntszigete.Phaszerlisz, ókori kisázsiai kikötőváros Lükiában,közelében a Khimaira tűzhányóval (a városmai neve Tekirova)Phereküdész, a szüroszi (i.e. VI. sz), görög filozófus,Püthagorasz tanítómestere.Philipposz II (i.e. 382—336), makedón király.Nagy Sándor atyja.Phoinikia (Fönícia), ókori állam a mai Szíriapartvidékén.Phokisz, Görögország egyik északi vidéke azókorban.Phrügia (Frígía), ókori görög tartomány Kisá/sianyugati részén, Trója és Müszia között.Pindarosz, a thébai (i.e. 520—442). görög költőPiso L. C. (i.e. II. sz), cenzor, konzul, és történésza rómaiaknál.Plancus M. L. (i.e 1. sz.), Gallia kormányzója.Lepidus konzul társa (i.e. 42), később cenzor (i.e. 22)Platón, az athéni (i.e. 430—348), görög idealistafilozófus és író, Szókratész tanítványa.plebejusok, a római nép legszámosabb, alsó társadalmiosztálya; hosszú időn át politikai jogaik190

elismeréséért elkeseredett harcol vívtak az uris/.-tokráciát képviselő patríciusokkal.Polükletosz, a szükioniai (i.e. V. sz.), görög szobrászés építész.Pompeius Cn. Magnus (i.e. 106—48). római hadvezérés államférfi, Caesarral és Crassusszal tagjaaz első triumvirátusnak. Később ellentétbe kerültCaesarral; a pharsalusi ütközetben (i.e. 48) Caesarlegyőzte, s ekkor Egyiptomba menekült, ahol Ptolemaioszottani király parancsára megölték.ponlifex maximus, a Jupiter kultuszát űző papokországos feje a rómaiaknál, ki jelentős politikaihatalommal is bírt.Ponlosz (görögül tengert jelent), Kisázsia északkeletividéke a Fekete-tenger mellett, mely Pompeiusalatt római tartománnyá vált (i.e. 64). Eszóval gyakran a Pontus Euxinust (Fekete-tengert)illették.Pontus EuxinuH (latinul és görögül „barátságostengert" jelent), a Fekete-tenger neve az ókorban.melyet régebben Pontus Axenusnak („barátságtalantengernek") hívtakPoszeidoniosz, az apameai (i.e. 135—51), sztoikusgörög bölcselő, történész, geográfus és csillagászElőbb Rodosz szigetén, majd Rómában élt, s előadásaittöbbek között Ciceró és Pompeius is hallgatták.Praetoria Atigusta, ókori város Itália északi részén(ma Aosta).prétor (praetor), a rómaiaknál a bírói intézményvezetője. A prétorok döntöttek a peres ügyekben,s ők voltak a bírói tanácsok szervezői, később pediga konzulok állandó helyettesei. Háborús időkbenparancsnoki tisztséggel is voltak felruházva. Előbbí. majd 2. végül pedig már 16 prétor működöttpreiorianusok tábora (casírum praetorianum), acsászári testőrség tábora volt.prokonzul (proconsul). A volt konzulok a hivatalbanlevő konzulok első tartományi helyettesei,illetve e tartományok vezetői voltak. A császárságidején ők voltak a szenátusi tartományok vezetői.procurator, a tartományi jövedelmek kezeléséveimegbízott császári hivatalnok.197

Propuntlsz, a Marvan}-tenger ókori neve.Pszeudosztoma (görögül látszólagos torkolatot jelent),az ísztrosz (Duna) torkolatának negyedikaga volt.Ptolemaio.sz Lathürosz; Egyiptom királya a/ i e116—105 évekbenPtolemaiosz Phlla.delpho.ss II, Egyiptom királyaaz i e. 285—246 években, irodalompártoló; ó építetteaz alexandriai világítótornyot.Ptolemaiosz Szoter, Nagy Sándor hadvezére, majdegyiptomi király az i.e. 305—285 években.Puteoli, ókori város Itáliában (ma Puzzuoli).Pürene, a római mitológia szerint Herkules szeretőjevolt, kit a Pireneusi hegyekben temettek elPüthagorasz. a számoszi (i.e. 580—500). híresgörög filozófus és matematikus.Püthiasz, a massziliai (i.e. IV. s/.). görög származásúrómai geográfus, ki elsőként hajózta körülEurópa északi és nyugati partjait.Pyrenaeus. latin neve a Pireneus hegységnekRauricum (Augusta Raiiracorum), ókori rómaiváros a mai Bázel és Freiburg között: közelébenered a DunaRhegium, ókori város az Itáliai félsziget legdélibbcsücskén (mai neve Reggio di Calabria).fíiphae. a mai Ura] hegység neve az ókorbanSabaria, a magyarországi Szombathely neve azókorbanSalduba, ókori \ áros Hispánia Baeticában (maMerbella).Sarmatia, a szarmatáknak nevezett szláv népáltal lakott terület a Kekete-tengertöl északra (megfelela mai Lengyelország és a Szovjetunit) nyugatirészének).Saturnus, a római mitológia szerint Jupiteratyja, a földművelés istene: a hét bolygó egyikétróla nevezték el.Saus, a mai Száva folyó neve az ókorban.Sebosus Stalius (i.e. I sz.) római geográfus,('atullus barátjaSelambina, ókori varo> Hispánia Baeticában (maSalobrcna)198

Sexi Firmum, ókori város Hispánia Baeticában(ma Almunecar).Siscia, római település a Száva folyó mentén(ma Sziszek).Solorius. hegység neve az ókorban HispániaTarraconensis vidékén (mai neve Sierra de LosVertientes).Suel, ókori várót, Hispánia Baeticában (mai neveFuengirolo).Suetonius Paulinus (i.sz. I. sz.), két ízben konzulNéró császár idejében, majd Othó császár csapatvezére,Mauritánia és Britannia kormányzója,Suetonius Tranquillus (kb. i.sz. 69—150), rómaitörténész, A tizenkét császár életéről című adatokbangazdag történelmi munka szerzője.Sulla (Sylla) L. C. (i.e. 138—78), konzul, hadvezérés a római birodalom diktátora. Marius nagyellenfele.Sulpitius Gallus (i.e. II. sz.), római államférfi,irodalmár, történész és csillagász.sűlymériékek a rómaiaknál:libra (római font) . . . . 327.45 gr.uncia . . . . . 27.28 gr.quincunx . . . . . . 136.44 grquadrans . . . . . 109.15 gr.scripulum . . . . . 1.13 gr.siliqua . . . . . 0.189 gr.Syllanus LAcinius, prokonzul az i.e. 76. évbenSzalamina, város és sziget Dél-Görögországban.Themiszloklész vezetése alatt itt vívták nagy tengericsatájukat az athéniek Xerxész hajóhadával(i.e. 480).Szamoszaia, az ókori Kolkhisz tartomány fővárosa(a mai Szíria területén).Szeleukosz Nikator (i.e. IV. sz.). Nagy Sándorindiai hadjáratának egyik vezére, később Szíriakirálya.szembenállás (oppozíció), csillagászati műszó,mely a bolygóknak azt a Naphoz viszonyított helyzetétjelöli, mikor a bolygót a Földről nézve aNappal ellentétes oldalon látjuk199

Szerapion, az anüőkhiai (?) görög geograCus." Sziküon. ókori görög város a Poloponnészoszfólszigotészaki részén (mai neve Vasziliki).Szkülla (Scylla), hajózásra veszélyes sziklás szicíliaitengerszoros, szemben a Khrübdisz (Carybdis)nevű, ugyancsak veszélyes tengerésszel. Innenszármazik a latin közmondás: ,,Incidit in Scyllamcupiens vitare Carybdam" (Ki a Kharübdisz örvényeitkerüli. Szkülla szikláin zúzódik össze).Szkütia (Scythia), a mai Szovjetunió területén,különösen a Don folyó vidékén, az Északi-Jegestengeriga sz.küták (,,szittyák") által benépesítettvidék neve az ókorban.Szókratész (i.e. 470—399), híres görög bölcselő,Platón tanítómestere.Szoszigenész (i.e. I. sz.), egyiptomi csillagász, kiCaesar megbízásából reformálta a római kalendáriumot.Szpeuszipposz (i.e. IV. sz.), görög enciklopédista,Platón tanítványa és utóda az Akademosz vezetésébenaz i e. 347—339. években.Szpireosztoma (Szpeirosztoma). görögüJ csavarodotttorkolatot jelent; az Isztrosz (Duna) folyó torkolatánakutolsó, hatodik ága, valószínűleg a maiChilia-ág volt.Szteszikhorosz, a himerai (i.e 640—555), görögköltő Szicíliából.Sztrabon, az apameai (i.e. 63 — i.sz 19). görögtörténész és geográfus.Sztrümon, folyó nyugat Thráeiában (mai neveSztruma).Tanais, ókori neve a mai Don folyónak aSzovjetunióból.Taphrae (Taphris), ókori város a mai Ukrajnavidékén.Tarquinius Superbus. a hetedik s egyben azutolsó római király; uralkodott i.e. 534—509 között.Tarquitius Priscus (i.sz. I. sz.), földrajzíró, Bithüniaprokonzula Néró császár alatt.Tarraco, ókori város Hispánia északkeleti részén,Hispánia Tarraconensis fővárosa (mai neveTarragona).Tarvisium, ókori neve a mai Treviso olaszországivárosnak".200

Tauromeivum, ókori város Szicília keleti partvidékén(ma Taormina).Taurunum, a mai Belgrád ókori neve.Taügeton (Taygetus), sziklás hegy Spárta mellett(ma Pentadactylos).Tergeste, Trieszt kikötőváros ókori -neve.Thalész, a miiét őszi (i.e. 648—568), a hét görögbölcs egyike, matematikus és csillagász.Theophrasztosz Eresziosz, a leszboszi (i.e. 372'—287), görög bölcselő és természettudós, Platónés Arisztotelész tanítványa; ránk maradt A növényektörténete című művében kb. 500 növénytírt le. s egyik fo forrását képezte Plinius munkájánakis.Theopomposz, a khioszi (i.e. 378—305), görög történészés geográfus.Thesszália, ókori görög tartomány Euboia, Epeiros/és Makedónia között.Thrácia, az Égei-tenger, Boszphorosz, Moeszia ésa Fekete-tenger közötti ókori tartomány.Thraszülosz, a mendesziai (i. sz, I. sz.), egyiptomicsillagász és petrográfus.Thuküdidész, az athéni (i.e. 471—403), neves görögtörténész.Tiberís, a Rómát keresztülszelő és a Tirrén-tengerbeömlő folyó.Timakhosz, a Timók folyó (Jugoszlávia) neve azókorban.Timaiosz (kb. az i.e. 400. év táján), görög filozófus,matematikus és csillagász, Platón barátja.Timoszthenész (i.e. III. sz.), geográfus, PtolemaioszPhiladelphosz egyiptomi király tengernagya.Tingitana, tartomány Afrika északi részén azókorban; Mauritánia és Tanger vidéke.Titus Livius (i.e. 59 — i.sz. 17), a rómaiak egyiklegnagyobb történésze. A Város alapításától című142 könyvből álló munkájából csupán 32 könyvmaradt ránk.Titus V espasianus Augustus (i.sz. 41—81), rómaicsászár az i sz. 79—81. években, id. Plinius pártíogőja,művét neki dedikálta.201

Tumisz, ókori görög kikötő és kereskedelmi városDobrudzsában (mai neve Constanta); Ovidiusrómai költő száműzetési helye.Trasimenus, tó Közép-Itáliában (mai neve -Lagodi Perugia); a római hadak itt szenvedtek döntővereséget az i.e. 217. évben Hannibál pun seregétől..="*Tullius Tiro (i.e. J sz.). Cicero tanítványa é.ss/abadosa. állítólag a gyorsírás feltalálója.Tubero Quintus (?). római történész.Turranius Graccula (Gracilis). a meHáríai ('.').spanyol származású romai tragédiaköllo.Tündarisz, hajdani kikötőváros Szicília északipartján, mely a tengerbe süllyedt, s romjait méga XVí. században is lehetett látni.Tüpho király, görög mondabeli személy.Unibria, ókori tartomány Itáliában, Hetruríáto!keletre: lakosai az umberek voltak.llrgia, ókori kikötőváros Hispániábtin (mai neveAbrucena).Urium, a Spanyolország déli részén folyó Tinlopatak hajdani neve.Valerius Soranus (i.e. t sz.), római orvos és író.Vannius (?), az ókori quadusok nemzetségébőlszármazó király.Város (llrbs), az ókorban e névvel Kóma városátillették (1. Titus Livius: A Város alapításátólcímű munkáját).Varró M. T. (i e. 116—27). nagy tudású rómaienciklopédista; fánk maradi De re rustica (A földművelésről)című munkájaVenetia, város az Adriai-tenger északi részén(magyar neve Velence)Venus (a görögöknél Aphrodité), a rómaiaknála szépség és szerelem istennője; a bolygók egyikeviseli nevét.Vespasianus Titus Flavius (i.sz. 7—79). római császáraz i.sz. 69—79 években. Uralkodása alatt írtaPlinius művének nagyobbik részét.Vezúv (Vesuvhisj, hegy é.s tűzhányó Dél-Olaszországban,Nápoly vidékén; a tűzhányó kitörése a79. év augusztus 23—24-én teljesen elpusztította202

és betakarta Pompeji és Horculaneum varosokat;itt lelte halálát id. Plinius is.Vianiomina, ókori neve Wien (Bécs) városánakVirunum, a mai Klagenfurt ausztriai város ókorineve.vocontusok, ókori nép a mai Vaison la Romainefrancia város vidékéről.Vulcanus (a görögöknél Héphaisztosz), a romaimitológiában az alvilág sánta kovácsa, a tű/ és akovácsmesterek istene.Xerxész, a perzsák királya, Dareios/ fia: Szalaminánála görögök elleni hadjáratában vereségetszenvedett (i.e. 480).Xenophon (kb. i.e. 430—355). görög történés/,filozófus és hadvezér, Szókratész tanítványazodiákus, lásd állatkör