letöltés (6,9 MB) - Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért

emberijogok.hu
  • No tags were found...

letöltés (6,9 MB) - Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért

Hogyan jutottak a dolgok idáig? Bízunk benne, hogyfüzetünk segít megválaszolni ezt a kérdést.Az általános orvoslás területét napjainkban mindinkábba mentális egészségügy gondolkodásmódja hatja át.Ez nagyban annak a „sikernek” köszönhetô, amelyet apszichiátria diagnosztikai rendszere, a Mentális zavarok diagnosztikaiés statisztikai kézikönyve (DSM) ért el. Ezt a rendszert,valamint a Betegségek nemzetközi osztályozása (ICD-10)„Mentális zavarok” címû fejezetét – mint a mentális zavarokstandardjait leíró létfontosságú eszközöket – bôszen reklámozzáka nem pszichiáter orvosok körében.Ámde van itt még valami. Napjaink orvosa számosnyomásnak van kitéve. Ezek egyike annyiban nem hasonlíta többire, hogy körmönfont, ártó szándékú kényszert tartalmaz.A pszichiátria diagnosztikai rendszere nem úgy jöttel közénk, hogy eközben az orvosi hagyományok iránt aszakmai tisztelet szelleme lengte volna körül.Magát ajánlva a pszichiátria sohasem fogalmazott megefféle bemutatkozó levelet: „A pácienseivel kialakított kapcsolatánaksérthetetlenségét és elsôbbrendûségét tiszteletbentartjuk. Tisztelettel elismerjük azt is, hogy Ön maximálisana javukat akarja. Íme, itt van a mi diagnosztikairendszerünk, kérjük, tekintse át, és bizonyosodjék megelôbb saját maga arról, hogy jó úton járunk-e. Visszajelzését,építô jellegû bírálatát nagyra értékelnénk. Ha szüksége vanránk, menten forduljon hozzánk. Maradunk ôszinte híve azegészség jobbításáért folytatott küzdelemben.”Ehelyett valójában így érkezett meg: „Itt egy súlyosmentális problémákkal küzdô kisgyerek. Szakértôi diagnózisunkmár elkészült, ebbôl kifolyólag Önnek nincs másdolga, mint a szer felírásával kapcsolatos utasításainkatkövetni és késznek lenni arra, hogy szakértôi felügyeletünknekmagát alávesse.” Más olvasatban ez azt jelenti:„Úgy tûnik, az Ön páciensei Önben jobban megbíznak,mint mibennünk, ezért hát itt közöljük, hogy a mentálisbetegségeiket, melyekben kétségbevonhatatlanul szenvednek,miként kell diagnosztizálnia.”Ez az a lappangó, fenyegetô kényszerítés, mely múlhatatlansajátja a pszichiátriának, amióta 200 évvel ezelôttelôször vállalt az emberek fölött gyámkodó szerepet azelmegyógyintézetekben. Sokféleképpen megnyilvánul ez: apszichiátria, akármibe avatkozzon is bele, rendkívülimódon lerombolhatja az ember bizonyosságszintjét,büszkeségét, becsületét, szorgalmát, kezdeményezôkészségét,tisztességét, lelki békéjét, jó közérzetét ésépelméjûségét. Küzdenünk kell azért, hogy e jellemvonásokminden páciens számára megmaradhassanak. És mindenorvos számára is.Tisztelettel:Jan Eastgateelnök, Nemzetközi ÁllampolgáriBizottság az Emberi JogokértBEVEZETÉSAz orvoslás manipulálása3


1FONTOS TÉNYEK2345I40 év alatt a „biológiai pszichiátria” adósmaradt annak érvényes bizonyításával,hogy bármelyik pszichiátriai állapot/diagnózisabnormálisnak, illetve betegségnektekinthetô, neurológiai, biológiai, kémiaiegyensúlybeli vagy genetikai alapon.Az 1998-as Amerikai EgészségügyiIntézmények Egyezményi Konferenciája azADHD-ról (figyelemhiányos hiperaktívzavar) nem talált bizonyítékot arra, hogy„az ADHD-t kémiai egyensúlyzavarokozná…” 2Német gyermek-és ifjúkorúak pszichiátere,Paul Runge azt mondja, hogy ha azADHD-nak biológiai okai lennénk, akkor„egy valódi, hatékony kezelés csak ezt azegyedi biológiai problémát célozná éskezelné.” 3 Azonban ilyen kezelés nemlétezik.2002-ben az Európa TanácsParlamentjének jelentése „erôs kontroll”bevezetését sürgette „az ADHD diagnózisaés kezelése terén”, és továbbikutatásokat javasolt „alternatívkezelésekre, mint például más étrendkidolgozására.” 4Az 1990-es évek folyamán a metilfenidát(Ritalin) termelés nemzetközi viszonylatban2,8 tonnáról 15,3 tonnára növekedett. 5Matthew Smith-t az iskolája kényszerítette, hogy pszichiátriaiserkentôszert szedjen, amely segít neki „összpontosítani“. 2000-ben,amikor 14 éves volt, szívrohamban halt meg, és ezt egy halottkéma felírt serkentôszernek tulajdonította. Egyre több gyereketdiagnosztizálnak ADHD-val, egy olyan betegséggel, amelyneklétezését klinikailag soha nem bizonyították. A széleskörûmarketing nagyban felelôs a növekedésért.


ELSÔ FEJEZETBomba üzlet, pocsék orvoslásHétéves korában Matthew Smithnél aziskolája figyelemhiányos hiperaktív zavart(ADHD) diagnosztizált. Szüleinek aztmondták, hogy egy serkentôt kell szednie,ami majd segít neki a koncentrálásban. Aszülôkkel, akik eleinte ellenálltak, közölték, hogy ha a szerszedését nem engedélyezik, akkor vádat emelnek ellenünka fiuk oktatási és emocionális szükségletei elhanyagolásánakbûntette miatt. „A feleségem és én féltünk, hogyamennyiben a felszólításnak nem teszünk eleget,elveszítjük a gyermekünket” – vallja Lawrence Smith,Matthew édesapja. Miután azt mondták nekik, hogy a„gyógyszerezésben” nincs semmi rossz, és az csak segíthet,Matthew szülei engedteka nyomásnak.2000. március 21-énMatthew-t gördeszkázásközben szívroham érte éstragikus módon életét vesztette.A halottkém megállapította,hogy Matthewszíve serkentôszerek, mintpéldául amfetaminok okoztahajszálér-károsodásokegyértelmû jelét mutatta.A halottkém arra a következtetésrejutott, hogy a fiúhalála a számára felírtserkentô hosszú távú szedése miatt következett be.Noha a pszichiáterek az ellenkezôjét állítják, a gyakorlataz, hogy a gyermekeknek a nagyvilágban kokainszerûdrogokat írnak fel, ami az egzakt tudományosságtóligencsak súlyos elhajlást jelent. A rendelkezésre álló adatoktöbbségében rendkívüli mennyiségû a torzítás; magáta praxist mind több ellentmondás övezi. Az alábbi„Az ADD [figyelemhiányos zavar]diagnózisa teljesen szubjektív…Nem tesztelhetô. Pusztánértelmezés kérdése… Nem világos,mi a különbség egy ADD-benszenvedô és egy egészségesenenergikus srác között..” 6– Dr. Joe Kosterich, szövetségi elnök, az AusztrálOrvosi Társaságháziorvosi ágazata, 1999tájékoztató alternatív perspektívát kínál az érintettorvosok számára.1998-ban a világ vezetô ADHD-szakértôi számára azUSA Országos Egészségügyi Intézetei (NIH) konferenciátrendeztek az Egyesült Államokban. A konferenciarésztvevôi kényszerûen arra a végkövetkeztetésre jutottak,hogy semmiféle adat sem erôsíti meg az ADHDagyi rendellenesség mivoltát. A konferencia elismerte,hogy „tudásunk az ADHD okáról vagy okairól továbbrais nagymértékben spekulatív”. Mindeközben azEgyesült Királyság Országos Intézete a KlinikaiKiválóságért (National Institute for Clinical Excellencein the UK) elismeri, hogy „az ADHD okai és diagnosztizálásánakérvényességetovábbra is vitásak.” 7Dominick Riccio, aNemzetközi Intézet a Pszichiátriaés PszichológiaTanulmányozására igazgatójaszerint „Mutatniuk kelleneközvetlen ok-okozatiösszefüggést bármelyik, azagyban található vegyületés az ADHD tünetei között...Felvetették a dopamin-elméletet.Aztán felvetettéka szerotonin-elméletet.És egyik esetbensincs egyértelmû ok-okozati összefüggés.” 8Dr. Louria Shulamit, egy izraeli családorvos ígyfogalmaz: „Az ADHD egy tünetegyüttes, nem egybetegség (definíció szerint). Mint ilyet, a tünetek alapjándiagnosztizálják. Azonban a tünetek annyira általánosanjellemzôek, hogy azt állapíthatjuk meg, hogy mindengyermeknél - különösen a fiúknál - megtalálhatóak.” 9ELSÔ FEJEZETBomba üzlet, pocsék orvoslás5


Veszélyes gyógyszerhatásokSzámos egészségügyi kockázat és egyéb ellentmondásosságkapcsolódik azokhoz a tudatbefolyásolószerekhez, amelyeket az úgynevezett ADHD-ra vagy mástanulási zavarokra írnak fel.Az orvosi referencia mû, a Physician’s Desk ReferenceGuide (Orvosi Gyakorlati Útmutató) szerint megnövekedettpulzusszámot és vérnyomást eredményezhet annak azerôs serkentôszernek a használata, amelyet az ADHD„kezelésére” szoktak használni. 182001 augusztusában azAmerikai Orvosi Szövetség folyóirata, a Journal of theAmerican Medical Association megerôsítette, hogy a serkentôszerigen hasonlatosan viselkedik a kokainhoz. 19Hosszú távon káros mellékhatások mutatkozhatnak aszerek folytatólagos használatával eltöltött évek során vagya leállás utáni éveket követôen egyaránt. 20„A növekedésihormonra gyakorolt káros hatás olyannyira általános és anynyirabiztosan elôre megmondható, hogy indikátornak tekinthetjükabban a vonatkozásban, vajon [a stimuláns] agyermek szervezetében aktív-e avagy sem.” 21 „Még a gyereknemi érését is visszaveti.” 22 E serkentôszer és a hasonló amfetamin-jellegûszerek megvonásának fô komplikációja azöngyilkosság. 23Ifj. Dr. Sidney Walker, a The Hyperactivity Hoax (Ahiperaktivitás koholmánya) szerzôje szerint: „Bár a tanulmányokazt mutatják, hogy a szer [metilfenidát] talán csakgyengén karcinogén [rákkeltô] hatású, olyasmit, hogygyermekek millióit a jövôben – még ha csupán kis mértékbenis – rák kockázatának tegyünk ki, nem vesz csak úgyfélvállról az ember. Egy másik újkeletû jelentés arrafigyelmeztet, hogy [a Ritalin] »maradandó és halmozottanjelentkezô hatással lehet a myocardiumra (a szív falánaklegnagyobb részét alkotó vastag izomréteg).«” 24A metilfenidát (Ritalin) nemzetközi termelésének85%-át az USA-ban használják fel. 25 Az Európa ParlamentTanácsa magas felhasználási arányt talált Belgiumban,Németországban, Izlandon, Luxemburgban, Hollandiában,Svájcban és Nagy-Britanniában. Az utóbbi államban aserkentôszer receptre való felírása 9200%-kal növekedett1992 és 2000 között, míg Ausztráliában 34-szeresrenövekedett az elmúlt két évtizedben. 26 1989 és 2002 közöttFranciaországban 600%-kal nôtt a hiperaktívnak diagnosztizáltgyerekek száma. 27 A metilfenidát eladása Mexikóban800%-kal nôtt 1993 és 2001 között.„Hogyan szedhetnek gyerekek milliói egy olyanszert, amely gyógyszerészetileg egy másik droghoz, akokainhoz nagyon hasonló, amelyet viszont nemcsakhogy veszélyes és függôséget okozó szerként tartanak számon,hanem amelynek vásárlása, forgalmazása éshasználata ráadásul még bûncselekménynek is számít?” –kérdezi Richard DeGrandpre, a pszichológia professzora,a Ritalin Nation (A Ritalin-nemzet) c. mû szerzôje. 28Ezeken a serkentôszereken felül további másfél milliógyermek és fiatalkorú szed SSRI (szelektív szerotoninúrjavételgátló) antidepresszánsokat az Egyesült Államokban.29 USA-ban 151%-kal növekedett az antidepresszánsokhasználata a 7-12 évesek körében, és 580%-kal a 6 évesnélfiatalabbak körében. Már 5 éves gyerekek is elkövetteköngyilkosságot, miközben SSRI antidepresszánstszedtek. Nagy-Britanniában is több mint kétszeresére„Ha egyszer nincs érvényes teszt az ADHD-ra, ha egyetlenadat sem támasztja alá, hogy az ADHD agyi rendellenességvolna, ha nincs tanulmány a szerek hosszú távú hatásárólés ha ezek nem javítják a tanulási teljesítményt vagy aszociális képességeket, ha a szerek kényszeres éshangulati zavarokat okozhatnak és tiltott drogfogyasztáshozvezethetnek, akkor miért vannak gyerekek,serdülôk és felnôttek milliói, … akiket ADHD-valbélyegeznek meg és ezeket a szereket írják fel nekik?”– Dr. Mary Ann Block, a Ne legyen több ADHD szerzôjeELSÔ FEJEZETBomba üzlet, pocsék orvoslás7


Ugrásszerûen növekedô drogeladás és használatAz USA használja fel a nemzetközi metifenidát (Ritalin) termelés 85%-át, de2002-ben az Európai Parlamentáris Szövetség Tanácsa nagy metilfenidát fogyasztásttalált Belgiumban, Németországban és Izlandon, Luxemburgban, Hollandiában,Svájcban és az Egyesült Királyságban. A statisztikák mutatják a droghasználatnövekedését.EGYESÜLTKIRÁLYSÁG:9200%-osnövekedés azélénkítô (stimuláns)drogokgyerekekszámára valófelírásában1992 és 2000között1992 2000 1989 2002Mexikó:A metilfenidáteladásaMexikóban800%-kalnövekedett1993 és 2001közöttFranciaország:1989 és 2002között a hiperaktívnakminôsítettgyerekekszámában600%-osnövekedéstjelentettekU.S.A.:1995. és 1999. közöttaz antidepresszánsokhasználata a 7 és 12éves gyerekek körében151%-kal, a 6 és ennélfiatalabb gyermekeknélpedig megdöbbentôen,580%-kalnövekedett7-12évesek6évesekés azalattiak1993 2001 1995 1999Vastagbél-probléma – ADHD-ként diagnosztizálvaAustin Harrist a„Figyelemhiányos hiperaktívzavar mintapéldájának”kiáltottákki. Ô volt az a gyerek,akit senki nem akartmaga körül látni.Három év alatt tizenegyelôkészítô iskolábólrúgták ki mindenféleokból: obszcénkifejezéseket ordibált, más gyerekeket ütlegelt, ceruzáját egy tanárszemébe bökte. Serkentôszerekre állították.Ámde valami váratlan történt, miután Austin kórházba került,hogy eltávolítsanak egy elzáródást a végbelébôl. Az a gyerek, akisenki számára nem volt kívánatos, egyszeriben nem terrorizáltatöbbé tanárait és osztálytársait. Ehelyett Austin, aki most 10 éves,képes lett csendben ülni, és öröm volt a közelében lenni. A gyógyszerekszedését abbahagyta.Vezetô gyermekgyógyász gasztroenterológusok szerint a gyermekekviselkedése és a krónikus székrekedés közötti összefüggésnem ritka. „A rossz viselkedés eltûnik, amint az elzáródásteltávolítják” – magyarázza Dr. Paul Hyman Kansas Citybôl, aki aKansasi Egyetem Orvosi Központjának vezetô gasztroenterológusgyermekorvosa. Hyman elmondta, hogy a negatív viselkedéstokozhatja a gyermek félelme és fájdalma, aminek lehet, hogy mégcsak nincs is tudatában. 33nôtt az antidepresszánsok felírásának száma az elmúlttíz év alatt. 302003-ban a Brit Orvosi Felügyelô Testület felhívta azorvosok figyelmét arra, hogy 18 év alatti fiataloknak neírjanak fel SSRI antidepresszánsokat, az öngyilkosságkockázati tényezôje miatt. 2004. márciusában az amerikaiÉlelmezésügyi és Gyógyszerészeti Hivatal (U.S. FDA)kiadott egy javaslatot az orvosok számára, amelybenleszögezték, hogy „Az SSRI antidepresszánsok szorongást,nyugtalanságot, pánikrohamokat, álmatlanságot,ingerlékenységet, ellenségességet, impulzivitást (indulatosságot),akathisiát (súlyos nyugtalanságot), hypomaniátés mániás viselkedést okozhatnak, mind a felnôtt, mind agyermekkorú páciensek esetében, akár pszichiátriai, akárnem pszichiátriai betegek voltak.” 312004 októberében az FDA utasításba adta, hogy feltûnômódon úgynevezett „fekete doboz” figyelmeztetéssellássák el az SSRI-k dobozait, kiemelve azt a tényt, hogy aszerek öngyilkosságot okozhatnak. Ennek ellenére ezt, ésminden más pszichotróp szert ténylegesen be kellene tiltaniaz általános kockázatuk és halálos következményeik nagy esélyemiatt.Robert Whitaker, tudományos író és az ÔrületAmerikában szerzôje ezt írja: „Az elmúlt évek alatt, mígegyre több pszichotróp drog alkalmazását láttuk, a mentálisegészségügy válságba került, és szinte járványszerûen terjedneka mentális betegségek a gyerekek körében. Ahelyett,hogy az orvoslás jobbá tenné a mentális egészségügyet azújabb szerekkel, egyre rosszabbá teszi azt.” 32„Ami talán a legnehezebb gondolat számomra” –vallja Lawrence Smith – „az az, hogy Matthew soha nemakarta a gyógyszeres kezelést. Hány 14 éves MatthewSmithnek kell még meghalnia, mire minden idôk legnagyobbegészségügyi átverésének valaki végre megálljtparancsol?”Aki Matthew halálos drogját felírta, valójában egypszichiáter volt, nem pedig az „egészségügy”. Mindamellett,amennyiben az általános orvoslás elfogadja a pszichiátriadiagnosztikai és kezelési rendszerét, saját magát is veszélyeknekés vitáknak teszi ki, amint e rendszernek a hibái éshiányosságai egyre nyilvánvalóbbakká válnak.A szakmára nézve létezik egy további jelentôs kockázatitényezô is. Az általános orvosi gyakorlatot és azorvosi szakterületeket – amennyiben ezek elfogadják,fölveszik a pszichiátriai gondolkodásmódot, vagy ha mégnyíltan csatlakoznak is hozzá – a társadalom alkalmasinttársíthatja nemcsak a mentális egészségügyi ágazat rosszhírével, hanem, ami még rosszabb, a pszichiátria dicstelenelôéletével is. A pszichiátria múltja pedig, bizony,érdemes arra, hogy közelebbrôl is megvizsgáljuk.


RIASZTÁS MÛHIBÁRÓLAz tájékoztatás utáni hozzájáruláshozvaló jog megsértéseDr. Baughman okleveles neurológusés gyermek-neurológus,az Amerikai NeurológiaiAkadémia tagja, aki magatényleges betegségeket fedezettmár fel és írt le. Semmiféleabnormalitást nem talált azonban– a betegség egyetlen jelétsem – azoknál a gyermekeknél,akikrôl állították, hogyADD/ADHD-juk van,vagy azzal bélyegezték megôket, hogy „tanulásiképességzavaraik” vannak.Anyolcvanas-kilencvenesévek soránszemtanúja voltamaz ADHD-járvány robbanásszerûterjedésének. Mivel az éndolgom az volt, hogy mindenegyes páciens esetében diagnosztizáljama valós betegséget,amennyiben volt ilyen,ugyanúgy az én feladatom voltazt is tisztázni velük, hogynincs betegségük, már amikorez volt a helyzet – vagyisolyankor, amikor semmiféleabnormalitást nem lehetett találni.Továbbá minden tényleges,valamint minden állítólagosneurológiai betegségtekintetében kötelességemvolt ismerni a tudományosszakirodalmat.írta Dr. Fred A. Baughman Jr., M.D.Ezzel ellentétben, a „biológiai pszichiátriának” még mindig – 40éve – igazolnia kell akármelyik egyszerû pszichiátriai problémát/diagnózist, mint abnormalitást/betegséget, vagy mint bármit,ami „neurológiai”, „biológiai”, „kémiailag egyensúlyhiányos” avagy„genetikai”.Minthogy az „ADHD-s gyerekeknek” semmiféle abnormalitásuknincs, az ál-orvosi címke esetükben nem más, mint megbélyegzés; aHangsúlyozottan arra kérekminden orvost, hogy ne feledje:„Ha nincs bizonyítható testi vagykémiai rendellenesség,akkor nincs betegség!”megbélyegzést egyöntetûen követô megalapozatlan drogkezeléspedig nem egyéb, mint fizikai erôszak. Az ADHD-ra és a „tanulásizavarokra” jellemzôen felírt „gyógyszer” egy kockázatos és függôségetokozó, amfetamin jellegû drog.Az alábbi gyerekek többé már nem hiperaktívak, semnem figyelemhiányosak – ôk már halottak. Hol hivatalos, holnem hivatalos látogatások során, 1994 és 2001 közöttorvosilag vagy jogilag az alábbi halálesetekben fordultakhozzám:❚ Stephanie, 11 éves –serkentôszert írtak fel neki ésszívritmuszavar következtébenelhunyt;❚ Matthew, 13 éves –stimulánst írtak fel neki, cardiomyopathia-banelhunyt[szívizombántalom];❚ Macauley, 7 éves – stimulánstés még három másikpszichiátriai szert írtak fel neki,szívmûködése leállt;❚ Travis, 13 éves – stimulánstírtak fel neki és cardiomyopathia-banelhunyt;❚ Randy, 9 éves – stimulánstés több más szert kapott,szívmûködése leállt;❚ Cameron, 12 éves,akinek stimulánst írtak fel éshyper-eosinophiliás szindrómakövetkeztében hunyt el (bizonyosfehérvérsejtek számánakabnormális megnövekedése).Lám, ilyen nagy áratfizetünk azért, hogy „kezelünk”egy nemlétezô „betegséget”.Az ADHD-t tudományosbizonyítékok hiányában abnormalitásnak/betegségneknevezô pszichiáter tudatosan hazudik, és megsérti azt a jogot,hogy mind a páciens, mind pedig annak gondviselôje/szülei abeleegyezéshez szükséges tájékoztatást megkapja. Ez de factoszakmai gondatlanság; orvosi mûhiba.Hangsúlyozottan arra kérek minden orvost, hogy ne feledje:„Ha nincs bizonyítható testi vagy kémiai rendellenesség, akkornincs betegség!”ELSÔ FEJEZETBomba üzlet, pocsék orvoslás9


1FONTOS TÉNYEK2345Míg az orvostudomány tudományosmódszerekkel haladt a fôbb felfedezésekirányába, a pszichiátria soha nem fejlôdötttudománnyá, és nem áll közelebb amegértéshez vagy a mentális problémákmegoldásához.Az 1930-as és 1940-es években apszichiátria megpróbálta felülmúlni azorvostudományt olyan fizikai „kezelésekkel”,mint az inzulinsokk, a pszichosebészetés az elektrosokk. Brutális „eredmények”születtek, és ezek a módszerek sohanem hoztak gyógyulást.Az 1950-es és 1960-as években a pszichiátriasilányul utánozni próbálta az orvostudománytolyan pszichoaktív drogokkal,amelyek csupán a tüneteket nyomták el,és amelyekhez létrehoztak egy áltudományosdiagnosztikai rendszert, a DSM-et.1989-ben az Amerikai PszichiátriaiTársaság (APA) azt tanácsolta tagjainak,hogy „terjesszék ki praxisukat nem-pszichiátriaibetegekre”, a többi orvoson keresztül.Használják a DSM-et arra, hogy„részesedéshez jussanak a megnövekedettbetegszámból.” 341998-ban a Pszichiátriai Világszövetség(WPA) készített egy hivatalos listát a Mentálisrendellenességek a családorvoshozfordulók körében címmel, hogy az általánosorvosok is diagnosztizálhassanakmentális megbetegedéseket. 351808-tól kezdve, amikor Johann Reil (belsô kép) megalkotta a„pszichiátria” szót, az 1990-as évekig, amikor Emil Kraepelin (fent),aki így határozta meg a pszichiátert: „Abszolút hatalmú uralkodó,aki… képes az emberek életfeltételeibe könyörtelenül beavatkozni”,egészen a mai napig a pszichiáterek hiába próbáltak versenyre kelni azorvostudománnyal. Mindazok után, hogy 300 éven át a tüneteketfájdalommal és erôvel fojtották el (úgymint a „nyugtató székkel”, ahogya fenti ábrán látható), még mindig hátra van az elmebaj meghatározása,az ok vagy gyógymód megtalálásáról nem is szólva.


EGY TRAGIKUS TÖRTÉNETA korabeli brutális módszerekA pszichiátria módszerei a kezdetektôlfogva durván erôszakosak voltak, azerôszak különbözô formáit használva amár eleve zavarodott egyének testi ésszellemi lehengerlésére. Az elmegyógyintézetekvezetôi már az 1700-as években isragaszkodtak ahhoz, hogy az ô gyakorlataikaz egyedüli „mûködôképes módszerek”.Ezek a módszerek azonban sohanem gyógyítottak, csupán elfojtottak éselnyomtak.21) Történelmi szempontból a kezelésheztartozott a korbácsolás, a betegek falhozláncolása vagy kényszerzubbonybakényszerítése (jobbra).3) A petefészek-szorító, amit arra használtak, hogymegfékezzék a hisztérikus nôket (jobbra), vagy 4) bezártakembereket különféle szerkezetekbe, mint például ebbe a ketrecszerûágyba (lent), mely szintén a személy teljes megfélemlítettségétés engedelmességét eredményezte.412) Más módszerek magukbanfoglalták a páciensek váratlan és hirtelenhideg vízbe dobását és ott tartását,miközben újra és újra vizet öntöttek afejükre, hogy félelmet és „hûtô” hatástérjenek el (balra).3Vagyis a pszichiátria úttörôi úgy hitték, hogy képesekaz elmebetegségek kitörlésére. 42Reil volt az elsô, aki a „pszichikai módszerreltörténô kezelést” az orvosi és sebészeti módszerek közésorolta. „Pszichikai kezelései” ütlegelést, ostorozást, korbácsolástés ópiumozást jelentettek. John G. Howells,M.D. a World History of Psychiatry (A pszichiátriavilágtörténete) címû mûben elmondja, hogy Reil ajánlásaia mentális betegségek gyógyítása terén „jelentôs hozzájárulástjelentettek a pszichiátria mint orvosi szakterületmegteremtésében.” 43Az 1840-es években Dr. ThomasKirkbrade, a Pennsylvaniai Elmekórház igazgatójaünnepélyes bejelentést tett, miszerint „legújabban azelmebetegségek esetei általában igen jól gyógyíthatóak…”44Eme „kezelések” egyike volt az úgynevezett„Darwin-szék”, melyben „az elmebeteget addig forgatták,míg a vér a szájából-fülébôl-orrából szivárogni nemkezdett. Kasztrálást, éheztetési kúrát úgyszintén alkalmaztak.”451918-ban a pszichiátria úttörôje, Emil Kraepelinekképpen határozta meg a pszichiátert: „Abszolúthatalmú uralkodó, aki napjaink tudása által vezérelveképes az emberek életfeltételeibe könyörtelenül beavatkozni,és aki néhány évtized múltán bizonyosan elérimajd az elmebaj megfelelô mértékû csökkenését.” 46Javában dúlt az I. világháború, amikor Kraepelin „a mentálisbetegségek természetének meghatározása, valamintazok megelôzésére, enyhítésére és gyógyítására szolgálótechnikák felfedezése céljából” pszichiátriai kutatóközpontotalapított Németországban. Az alapokat márlefektettük, mondta, „ami lehetôvé fogja tenni számunkra,hogy az embert fenyegetô legszörnyûbb csapásokfelett gyôzedelmeskedjünk.” 47Közel egy évszázaddal késôbb Shepherd IvoryFranz, amerikai tudós így ír: „Nem állnak olyan tények arendelkezésünkre jelenleg, amelyek lehetôvé tennék,hogy az agyban zajló mentális folyamatok helyét kicsit isjobban meg tudjuk határozni, mint 50 évvel ezelôtt.” 48 Apszichiátria tehát – öntelt hencegései ellenére – az elmebetegség,a mentális problémák megértéséhez vagy gyógyításáhozszáz év múltán sem járt egy cseppet semközelebb.


1A VESZÉLYES KEZELÉSEK TÖRTÉNETEA pszichiátriai gyakorlatokról, amelyek egészséges agyszöveteketmetszenek ki, visszafordíthatatlan agykárosodástokoznak és lerombolják az alapvetô szociális készségeket, aztállítják, hogy „mûködnek”. Ezek magukban foglalják 1) a pszichiátriaiagysebészetet (fent), 2) az elektrosokkot (jobbra), 3) azinzulinsokk-terápiát (lent) és 4) a metrazol-sokkot (jobbra lent).Napjainkra nem sok minden változott. A pszichiátria „korszerû”kezelései még mindig megsértik az emberi jogokat, mégis,továbbra is ragaszkodnak hozzá, hogy módszereik kiválóak. Nemjutván közelebb a szellemi trauma okának megértéséhez, illetve agyógymód megtalálásához, módszereik rendszeresen ártanak azavarodott egyéneknek.324


A 30-as és 40-es éveka testi „kezelések” irányábanhoztak elmozdulást.Elliot S. Valenstein,Ph.D. megfigyelése szerint:„A testi kezelések úgyszinténsegítettek a pszichiáterekneka téren, hogy azorvostudományban megbecsültségretegyenekszert. A testi kezelések lehetôvétették a pszichiáterekszámára, hogy sikeresebbenvegyék fel aversenyt a neurológusokkal,akik pácienseket úgynevezett»idegi rendellenességekkel«gyakrankezeltek.” 49 Az 1928 és 1938között eltelt tíz év sorána pszichiátria olyasféleiszonytató dolgokat vezetettbe, mint a metrazolsokk,az inzulinsokk, azelektrosokk vagy a pszichiátriaiagysebészet. Ezen „áttörések” ellenére a többi orvoszöme a pszichiátereket továbbra sem tartotta nagyra. 50Az 1950-es és 60-as években bevezetésre kerültek apszichotróp szerek, amelyek rendeltetése az volt, hogy amentális betegségek némely tüneteit csillapítsák. EzzelNapjainkban, diagnózisai ésszerei kemény marketingjénekköszönhetôen, a pszichiátria többémár nem azon van, hogy versengjenaz orvostudománnyal és küzdjönazért, hogy magát elfogadtassa;annak szerves részévé vált.azt érték el, hogy apáciensek kevesebb „problémát”jelentettek azok számára,akik felelôsek voltaka páciensekrôl gondoskodni.Ezzel egyidejûjeg apszichiátria egy rendszertvezetett be a mentális zavarokdiagnosztizálására.Shorter professzor a „másodikbiológiai pszichiátria”névvel illette ezt akorszakot. Ebben a korszakbanaz lett az általánosnézet, hogy „a genetika ésaz agyi fejlôdés” az okai amentális betegségeknek,melyekre a gyógyírt a pszichoaktívszerek és a kötetlenpszichoterápia jelentik.A következô harmincévben a pszichoaktív szereknagyon gyorsan a pszichiátriaiterápia fô eszközévéváltak, és a pszichiátriaiipar – állig felfegyverezve saját drogjaival éssaját diagnosztikai rendszerével – készen állt a terjeszkedésre.1989-ben az Amerikai Pszichiátriai Társaság(APA) egy „kampány-csomagja” az alábbiakat közölte azAPA-tagokkal: „Csakis jót tehet az, ha a pszichiátriaiAz újabb pszichiátriaigyógyszereket úgy dobjákpiacra, mint univerzálisgyógyszerek, mindenfélementális rendellenességreidôseknek és fiataloknakegyaránt, habár akifejlesztésük azakathisiához, agyvérzéshez,szexuális rendellenességekhez,dadogáshoz,arcrángáshoz, halláskárosodáshoz,mániákusrohamokhoz, paranoiásrohamokhoz, és intenzívöngyilkossági késztetésekhezkapcsolódik agyógyszerészeti évkönyvekalapján.


profilt a nem pszichiáterorvosok körében kiterjesztjük.És azoknak, akiketcsak az eredmények érdekelnek:e profilbôvítés anagyobb számú pozitív viszszajelzéskövetkeztébenmeghozhatja a jutalékot.” 511998-ban a pszichiáterekösszehangolt erôfeszítésttettek – elsôdlegesena Nemzetközi Neuro-PszichofarmakológiaiKollégiumon (CollegiumInternationale Neuropsychopharmacologicum–CINP), az USA OrszágosMentális Egészségügyi Intézetein,azaz a NIMH-en,valamint a PszichiátriaiVilágszövetségen, a WPA-nkeresztül –, hogy elnyerjékaz orvosok támogatását.Az Egészségügyi Világszervezet(WHO) még egyMentális zavarok az alapellátásbanelnevezésû cso-ÜZLETI VÁLLALKOZÁSKIÉPÍTÉSE1998-ban a pszichiátria behatolt az orvosokterületére azzal, hogy az EgészségügyiVilágszervezet kiadta a Mentálisegészségügyi útmutató az alapellátáshozcímû csomagot, amelyet annak elôsegítése éstámogatása érdekében hoztak létre, hogy azorvosok a mentális betegségek diagnosztizálásárapszichiátriai viselkedési ellenôrzôlistákathasználjanak. A pszichiátriatudományos érdemeinek hiányát pótolta atolakodó és kemény eladási marketing.magot is összeállított, amelyetnemzetközileg osztottakszét, hogy megkönnyítsékaz általános orvosokszámára a mentális betegségdiagnosztizálását.. 52A DSM-IV és ICD-10alapján összeállított csomagelsôdleges rendeltetéseaz volt, hogy a mentálisegészségügy számáratöbb üzletet hajtson fel.Amit a pszichiátria tudományosszempontból nélkülözött, azt a marketingalkalmazásával kompenzálták.Ez a fajta marketing a gyógyszeriparral kötöttáldatlan szerzôdést tartalmaz. Pat Bracken és PhilThomas, tanácsadó pszichiáterek, valamint a Bradford-iEgyetem vezetô kutatói az Egyesült Királyságban,kijelentik: „A pszichiátria a gyógyszeripar fô növekedésiterülete. Az ipar befolyást gyakorol arra, hogy apszichiáterek hogyan formálják a mentális egészségügyiproblémákat – a termékei számára így szerez új (busáshasznot hozó) piacokat.” 53Carl Elliott, a Minnesota-i Egyetem bioetikusaszerint: „Ha gyógyszereket akarunk eladni, nem kell másttennünk, mint pszichiátriai betegségeket eladni.” 54Miután a mentális betegségeket az alapellátást nyújtóáltalános orvosoknak eladták, a szerek eladásakövetkezett. Dr. Glenmullen így ír errôl: „Amint beindul eszerek forgalma, túllép a pszichiátria határain, és háziorvosokkezdik felírni azokat mindennapos betegségekre.” 55Napjainkban, diagnózisai és szerei kemény marketingjénekköszönhetôen, a pszichiátria többé már nemazon van, hogy versengjen az orvostudománnyal ésküzdjön azért, hogy magát elfogadtassa; annak szervesrészévé vált.A tünetek elôre elkészítettlistája lehetôvé teszi a diagnózisellenôrzôlista alapjántörténô felállítását egy elôremeghatározott kezelésijavaslattal és a pácienspszichiátriára történô beutalásával.


1FONTOS TÉNYEK2345A Betegségek nemzetközi osztályozása(ICD), és a Mentális zavarok diagnosztikaiés statisztikai kézikönyve(DSM) azt célozta meg, hogy helyrehozzaa pszichiátria rossz hírét azorvosi szakma gyakorlóinak körében.A DSM csak a tünetek kategorizálásávalfoglalkozik, a betegségekkel nem.Egyetlen diagnózisát sem támasztjaalá objektív bizonyíték arravonatkozóan, hogy valóbanbetegségrôl van szó.Elliot Valenstein, Ph.D. mondja:„Nincsenek elvégezhetô tesztek arravonatkozóan, hogy milyen kémiaiállapotok vannak egy élô emberagyában.” 56A neuroleptikus gyógyszerekbevezetése után, az 1950-es évektôla mentális rendellenességek száma163-ról (DSM-II 1968.) 374-re nôtt(DSM-IV 1994.).2000-ben az USA-ban a pszichiátriaigyógyszerek eladása 2.5 milliárdot tettki. 2003-ra ez a szám 8.1 milliárd dollárranôtt. 57Az orvosi eljárásmódoktól eltérôen, a pszichiátrianem rendelkezik tesztekkel, hogy igazoljon bármilyenrendellenességet vagy „betegséget.”Sokukat szó szerint tudományos megalapozottságvagy bizonyíték nélkül szavazzák meg.


Pszichiátriai „betegségek” eladásaAz elsô Mentális zavarokdiagnosztikai és statisztikai kézikönyve(DSM) óta, amely 112 mentáliszavart nevezett meg, az utolsó kiadásig,amely most 374 zavart tartalmaz, azismérvek, melyeket a pszichiátriaidiagnózishoz használnak, atudományos alapú betegségek paródiái.A pszichiátria azért használja ezeket,hogy becsapja a kórházakat,kormányokat és biztosítókat, így azorvostudomány rossz hírét keltik.A kiszámlázható zavarok listájábanmegtalálhatók a következôk:Viselkedési zavarDSM, 85. oldalMatematikai zavarDSM, 50. oldalKoffein-függés rendellenességDSM, 212. oldalNyelvi kifejezési zavarDSM, 55. oldalAz írásbeli kifejezési zavarDSM, 51. oldalKirályság és Kanada Királyi OrvostudományiKollégiumainak tagja így ír: „Röviden, az egész ügylet,vagyis az, hogy pszichiátriai »betegség« kategóriákatgyártanak, melyeket közös megegyezéssel fogadnak el,majd ezeknek diagnosztikai kódokat adnak, ami társadalombiztosításilagtéríthetôvé és kiszámlázhatóváteszi azokat: az egész nem más, mint egyfajta kiterjedtpiszkos üzlet, ami a pszichiátriának hamis tudományoskülsôt kölcsönöz. Az elkövetôk természetesen a közösköltségvetésbôl dézsmálnak.” 62Matthew Dumont pszichiáter a következôket írta aDSM sekélyes tudományoskodásáról: „A szövegalázatoskodó mivolta és nagyképûsége szinte elválaszthatatlanegymástól. …. Azt állítják benne: …»bár eza kézikönyv az elmezavarok osztályozását tartalmazza,valójában nem létezik olyan meghatározás, amely pontosanbehatárolná ennek a fogalomnak a mibenlétét«…[APA1987]. Azután így folytatják: »nem állítjukazt, hogy ezek a mentális rendellenességek különállóbetegségek lennének, és hogy éles határvonalat lehetnehúzni két mentális zavar vagy az elmezavar és azépelméjûség között« [APA, 1987].” 63Shorter így fogalmaz: „Az erotomániát – ez az atévhit, hogy a másik szerelmes beléd – vajon mi okozza?Senki sem tudja. … Ezeknek a vélelmezett dolgoknak amegléte azt sugallja, hogy a pszichiátriai osztályozás igenkönnyen tévútra kerülhet.” 64A biopszichiátria mítoszaiSteven Miran, az Amerikai Pszichiátriai Társaságorvos-igazgatója 2000-ben az Egyesült Államok képviselôházánakbizottsági meghallgatásán kormányzatikutatási pénzalapok elnyerését megkísérelve kijelentette,hogy „az utóbbi két évtized során a tudományos kutatásokbebizonyították, hogy a komoly mentális betegségekés függôség-típusú rendellenességek… az agybetegségei, melyeknek erôs genetikai és biológiai megalapozottságukvan.” 65Healy, ezzel szemben, így tájékoztat: „Mind nagyobbszámban merül fel az orvos-klinikusok körében,hogy a neurológiai tudományos fejlesztések nemhogynem fednek fel semmit a pszichiátriai zavarok


természetérôl, hanemvalójában eltérítenek a klinikaikutatásoktól… Lenyûgözôelôrelépés történt a A pszichiáterekneurológiai tudományok mai technikáiterületén, ám a depresszió sem tudományosabbak,megértésében csak minimálisaz elôrelépés; vagy amikor a személymint 200 évvel ezelôtt,inkább nincs semmiféle személyiségét aelôrehaladás.” 66fejen lévô púpok alapjánGlenmullen arról tájékoztat,hogy „mivel sem-határozták meg.miféle betegség nem voltbizonyítható”, a pszichofarmakológia „a pszichiátriaidiagnózisokhoz nem habozott »betegségmodelleket«gyártani. Ezek a modellek hipotetikus ötletek annak kapcsán,hogy a háttérben, kiváltó okként, esetlegesen milyenfiziológiai probléma húzódhat meg – mint például, szerotonin-egyensúlyzavar.”67A pszichiátriai szorítás erôsödése„Eltûnôben a pszichiátria és a háziorvosi tevékenységközötti rés” – hirdeti a Toronto Globe and Mail címû folyóirat2000. júniusi számának cikke. A cikk szerint „apszichiátereket aggodalommal tölti el az, hogy a háziorvosokgyakran nem ismerik ki magukat a mentálisegészségügyi problémák terén.” A cikk Glenn Thompsont,a Kanadai Mentális EgészségügyiTársaság OntarióiRészlegének ügyvezetôigazgatóját idézi, aki kijelentette,semmi rossz nincsabban, hogy az általánosorvos „az elsô útba esôkikötô”, feltéve, hogy ez azorvos kapcsolatban áll egypszichiáterrel.A „mentális egészségügyiproblémák”, melyekrea cikk hivatkozik, aDSM-ben körvonalazott problémák. Az egyedüli „szakértelem”,amit a pszichiátria fel tud mutatni, nem más, minte kieszelt diagnosztikai rendszer megbízhatósága, valamintehhez a pszichoaktív szerek elmaradhatatlan felírása.Súlyos ára lehet annak, ha a pszichiátriai gondolkodásmódés gyakorlat nem pszichiátriai orvosi körökbenelfogadásra kerül. J. Allan Hobson és JonathanA. Leonard, az Elvesztette a józan eszét, válságban a pszichiátria,felhívás reformra címû könyv szerzôi elmondják:„…Az a státus, melyet a DSM-IV tekintélyelvû módonmagának kiharcolt, illetôleg a mû részletezô jellegehajlamosak azt a gondolatot ébreszteni az emberben,hogy az értelem nélkül szajkózott diagnózisok és a tablettákerôltetése elfogadható dolog.” 68EGY ROBBANÁSSZERÛENNÖVEKEDÔ IPARÁGLehet, hogy a pszichiátria legjövedelmezôbb eredményeaz Amerikai Pszichiátriai Szövetség (APA) általkiadott Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikaikézikönyve (DSM). Egyre több és több mentálisbetegséget „fedeznek fel”, hogy beletegyék a DSM-be,és terjeszkedô kampányokat folytatnak, hogy egyremélyebben hatoljanak be a piacra. A pszichiátriamilliókat gyûjtött be egyedül a könyveladásokból, és mégtöbbet a kormányok költségvetésébôl – a társadalomszámára elképzelhetetlenül nagy összegeket.Mentális zavarok számaa DSM-ben112163224253374DSM eladások azAPA-tól* (milliókban)$22$40elôrejelzett$801952 1968 1980 1987 1994 DSM DSM IV DSM V1993 1994 2005*APA: Amerikai Pszichiátriai Társaság, a Mentális zavarokdiagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM) kiadójaHARMADIK FEJEZETAz orvoslás és a tudomány paródiája19


PSZICHIÁTRIAI MEGTÉVESZTÉSMegtervezett diagnózisokírta Dr. Thomas Szasz professzorDr. Thomas Szasz a New York-iÁllami Egyetem EgészségtudományiKözpontjának nyugalmazottpszichiáter professzora, több mint 30könyv szerzôje.AParade magazin,miután felméréstvégzett az USAországos egészségi állapotáról,arra a következtetésrejutott, hogy a depresszió „aharmadik leggyakoribb »betegség«”.Mégis, amikor aválaszadókat arról kérdezték,hogy milyen jövôbeliegészségügyi problémamiatt aggódnak leginkább,azok még csak nem is említettéka depressziót. A rákés a szívbetegségek miattaggódtak.Bár az emberek elfogadtákazt, hogy a depressziótbetegséggé nyilvánítsák,attól nem félnek,hogy depressziósok lesznek,mert ösztönösen felismerik,hogy ez nem betegség,hanem személyesprobléma. Attól azonbanigenis félnek, hogy rákot ésszívbetegséget kaphatnak,mert tudják, hogy ezekbetegségek – valódi orvosiproblémák –, nem pedigpusztán elnevezések..Allen J. Frances, aDuke Egyetem Orvosi Központjának pszichiátria professzoraés a DSM-IV Munkacsoport elnöke kijelentette: „A DSM-IV a mentális zavarok kézikönyve, de semmilyen értelembennem tisztázza, hogy pontosan mi is egy mentáliszavar… A DSM-IV-ben besorolt problémák leírására a mentáliszavarnál rosszabb elnevezés valószínûleg nem islétezhetne.” Az Amerikai Pszichiátriai Társaság akkor vajonmiért használja továbbra is ezt a kifejezést?A DSM elsôdleges szerepe és célja az, hogy hitelessétegye azon állításokat, miszerint bizonyos viselkedési módok– pontosabban bizonyos helytelen viselkedési formák –„Nem létezik olyan vér- vagy másfajta biológiaivizsgálat, amellyel a mentális betegség meglétevagy hiánya megállapítható, míg a legtöbb testibetegség esetében van. Ha egy ilyen vizsgálatotkifejlesztenének, akkor az az állapot megszûnnementális betegség lenni, és ehelyett egy testibetegség kórtüneteként besorolhatóvá válna.”– Dr. Thomas Szasza pszichiátria nyugalmazott professzora, 2002mentális zavarok, és emiatt azok orvosi betegségek. Így apatológiai szerencsejáték ugyanazt a státust élvezi, mintmondjuk a myocardialis infarktus (vérrög a szív verôérben).Az Amerikai Pszichiátriai Társaság lényegében azt állítja, hogya pénzben történô fogadás olyasmi, amit a páciens nemképes irányítani; és azt, hogy általában véve minden pszichiátriai„tünet” vagy „zavar”kívül esik a páciens befolyásán.Ezt visszautasítom, mintnyilvánvalóan hamis állítást.A DSM állítólagosérvényességét újra meg újramegerôsíti a pszichiátriaazon kijelentése, hogy amentális betegségek agyibetegségek – ami állítólag aneurológiai tudományoklegutóbbi felfedezésein alapul.A felfedezést az ún.képalkotó technikák, a kezeléstpedig farmakológiaihatóanyagok tették lehetôvé.Ez nem igaz. Nincsenekobjektív diagnosztikaitesztek, amelyek megerôsítenékvagy cáfolnák adepresszió diagnózisát; a diagnózistkizárólag a páciensmegjelenése és viselkedése,valamint másoknak az illetôviselkedésérôl szóló kijelentéseialapján lehet és kellfelállítani.Nem létezik olyan vérvagymásfajta biológiaivizsgálat, amellyel a mentálisbetegség meglétevagy hiánya megállapítható,míg a legtöbb testi betegség esetében van. Ha egy ilyen vizsgálatotkifejlesztenének, akkor az az állapot megszûnne mentálisbetegség lenni, és ehelyett egy testi betegség kórtünetekéntbesorolhatóvá válna.Ha például a skizofréniáról kiderülne, hogy biokémiaioka és gyógymódja van, akkor skizofrénia miatt nemlehetne többé valakit akarata ellenére beszállítani.Valójában ezután neurológusok kezelhetnék, és a pszichiátereknektöbbé nem volna több tennivalója vele, mintahogy a glioblastomával [rosszindulatú daganat], aParkinson-kórral vagy az agy más betegségeivel sincs.


AZ AGY HIBÁZTATÁSAA kémiai egyensúlyzavar címû átverés„A pszichotróp szerek eljövetele egy új, biológiai nyelv megjelenését is eredményeztea pszichiátriában. Az, hogy milyen fokig vált a populáris kultúrarészévé, több szempontból is megdöbbentô… Ez a dicsôség azonbankétes értékû. Joggal kérdezhetjük meg, vajon a biológiai nyelvezeta piacszerzés vonalán vagy klinikai értelemben nyújt-etöbbet.” 69– Dr. David Healy,Az antidepresszáns korszak, 1999Napjaink pszichiátriaibetegség-modelljéneksarokköve az azelképzelés, miszerint agyi eredetû,kémiai egyensúlyzavar a mentálisbetegségek alapja.Annak ellenére, hogy ezt anyilvánosság felé keménymarketing népszerûsíti,„Nem állnak rendelkezésre azélô személyek agyának kémiaiállapotát felmérô tesztek.”nem más ez, mint apszichiátria újabb ábrándja.A kutatók ezt is teljesenmegcáfolták, csakúgy, minta pszichiátria összes többibetegségmodelljét.Elliot Valenstein Ph.D. egyértelmûen fogalmaz: „Nemállnak rendelkezésre az élô személyek agyának kémiai– Elliot S. Valenstein, Ph.D.állapotát felmérô tesztek.” 70„Biokémiai, anatómiai vagyfunkcionális jelek, amelyek megbízhatóan megkülönböztetnéka mentális páciensek agyát, szintúgy nemléteznek.” 71Egy 2004. májusában, Amerikában megjelent újságcikk(a The Mercury News-ban) a következôt közli: „Sokorvos figyelmeztet a SPECT (egyedi fotonkibocsátás-számlálótomográfia) használatának túlértékelésére, mondván,hogy nem etikus – és potenciálisan veszélyes is –, ha egyorvos ezt érzelmi, viselkedésbeli vagy pszichiátriai problémákazonosítására akarja használni. A 2500 dollárbakerülô értékelés nem nyújt hasznos vagy pontos információt.”– állítják. 72Dr. Julian Whitaker, az elismert Egészség ésGyógyítás hírlevél szerzôje a következôket állítja: „Amikora pszichiáterek megjelölnek egy gyereket (vagy felnôttet),szimptómák miatt jelölik meg ôket. Nincs semmilyenpatológiai diagnózisuk, nincs semmilyen labordiagnózisuk,nem tudnak semmilyen megkülönböztetéstmutatni, amely alátámasztaná ezeknek a pszichiátriai »betegségeknek«a diagnózisát. Ha valakinek szívrohamavan, megtalálhatod a kóroselváltozást, ha cukorbetegséggelvan dolgod, a vércukornagyon magas, haízületi gyulladásról van szó,az kimutatható röntgennel.A pszichiátriánál csak kristálygömbés jóslás van, teljesentudománymentesen.”Elliot S. ValensteinTy Colbert Ph.D. azt mondja: „Tudjuk, hogy a kémiaiegyensúlyzavar modelljét mentális betegségekretudományosan soha senki nem bizonyította. Azt is tudjuk,hogy minden ésszerû bizonyíték arra mutat, hogy apszichiátriai drogok használata nem mûködik. Továbbá,azt is tudjuk, hogy a gyógyszerek hatékonyságánakkutatása szintén megbízhatatlan, mert ezek a tesztek csakazon alapulnak, hogy a tünetek mennyire csökkennek,nem azon, hogy a betegség maga javul-e.” 73Valenstein szerint „Az elméleteket nemcsak amiatttartják fenn, mert nincs mit a helyükbe tenni, hanemazért is, mert a gyógyszeres kezelések népszerûsítéséhezhasznosak.” 74HARMADIK FEJEZETAz orvoslás és a tudomány paródiája21


1FONTOS ADATOK2345A német pszichiáter, Emil Kraepelinelôször úgy határozta meg a„skizofréniát”, mint dementiapraecox-ot („idô elôtti elbutulás”).A „skizofrénia” szót 1908-ban asvájci pszichiáter, Eugen Bleuleralkotta meg.Késôbb felfedezték, hogy az így felcímkézettpáciensek egy általánosbetegségtôl, az encephalitis lethargicá-tól(letargiát okozó agyi gyulladás)szenvedtek, amelyet azorvosok akkoriban nem ismertek.A DSM-II beismeri, hogy „Noha történtekilyen irányú kísérletek, a bizottság[APA] nem tudott egyetértésre jutni arendellenesség okában, csak az elnevezésében.”75A „skizofréniára” felírt drogokerôszakos, mániás viselkedéstváltanak ki, mind a kezelés idején,mind a szer szedésének abbahagyásakor.Az Egyesült Államokban ésOlaszországban lefolytatott sikeresprogramok bizonyították, hogy a„skizofréniát” meg lehet oldanipszichiátriai szerek nélkül.


NEGYEDIK FEJEZETA kiszolgáltatottak bántalmazásaBár a pszichiátria a DSM és a pszichotrópszerek sikere révén szivárog be egyre inkábbmindennapi világunkba, a legtöbbenmég mindig úgy tekintik, hogy a pszichiátriafô feladata az, hogy pácienseket súlyos,életveszélyes mentális zavarokkal kezeljen.A pszichiáter azonban ama „betegséggel” foglalkozik,melyet elsôként Kraepelin dementia praecox-kéntcímkézett megaz 1800-as évek végén,majd Eugen Bleuler svájcipszichiáter 1908-ban „skizofrénia”névvel illetett.„Az irracionális viselkedésre– azzal, hogyelnevezte és besorolta – avégsô orvosi pecsétetKraepelin ütötte rá” –tudósít E. Fuller Torreypszichiáter. „Az irracionálisviselkedés orvosikörökben ekkortól méltánszerepeltethetô, minthogymár elnevezésekkelbír… Kraepelin besorolásirendszere mind a mainapig uralkodó a pszichiátriában,ám nem azért,mert értékesnek bizonyult…, hanem mert az orvostudománybavaló bekerüléséhez az irracionális viselkedésezzel váltotta meg a belépôjegyét.” 77Azonban Robert Whitaker azt állítja, hogy azok apáciensek, akiket Kraepelin dementia praecox-szal kezelt,egy általános orvosi betegségben, encephalitis lethargicá-banszenvedtek (ez egy agyi gyulladás, ami„Az, ha valakinél skizofréniát diagnosztizálnak,a felszínen tudományos dolognak tûnhet,különösen, amikor a biopszichiátriaváltig állítja, hogy genetikai eredetû agybetegségjátszik közre. De ha egy lépésnyithátralépünk és távolabbról vesszük szemügyre,mit is mûvelnek ezek a kutatókvalójában, elámulunk: hogyan képesek amunkájukra magyarázatot találva igazolnimindazt, amit tesznek? … Ez nemtudomány. Ez egyszerûen semmitmondóadatok matematikai manipulációja.” 76– Ty C. Colbert, Ph.D.Blaming Our Genes (Génjeinket hibáztatva), 2001letargiát okoz), amit akkoriban az orvosok nem ismertek.„Ezek a páciensek furcsán járkáltak, az arcizmaikrángatóztak, az izmaik idônként görcsösen összehúzódtak,és álmossági rohamok törtek rájuk. A pupilláik csaklassan reagáltak a fényre. Ezen kívül nyáladzottak,krónikus székrekedésük volt, és képtelenek voltak befejezniegy megkezdett, szándékolt fizikai akciót.” 78A pszichiátria elmulasztotta felülvizsgálniKraepelin anyagát, hogyláthassa, a skizofrénia egydiagnosztizálatlan és kezeletlenfizikai problémavolt. „A skizofrénia túlságosanalapvetô koncepcióvolt annak érdekében,hogy a szakma orvosi létjogosultságotszerezzen…A betegség fizikai tüneteitlassan kihagyták… Amimaradt, az a leginkábbmegkülönböztetô jegyek, amentális tünetek: hallucináció,képzelgés, bizarrgondolatok” - mondja elWhitaker.A pszichiátria továbbrais elkötelezte magátamellett, hogy mentálisbetegségnek nevezze a skizofréniát, annak ellenére,hogy több mint egy évszázadnyi kutatás és vizsgálatután is teljességgel hiányzik az objektív bizonyítékaannak, hogy a skizofrénia tényleges betegségkéntvagy testi rendellenességként valóban létezik.A neuroleptikumokat vagy antipszichotikumokatelôször Franciaországban fejlesztették ki azért,NEGYEDIK FEJEZETA kiszolgáltatottak bántalmazása23


hogy „eltompítsák az idegrendszert a sebészeti beavatkozásalatt.” A pszichiáterek nagyon hamar rájöttek,hogy a neuroleptikumok Parkinson-kórraemlékeztetô, illetve encephalitis lethargica tüneteketokoznak. 79A tardív diszkinézia (tardív = kései, dyskinesia = azajkak, a nyelv, állkapocs, az ujjak, lábujjak és egyébtestrészek akaratlagos mozgatásához szükséges erôkifejtésrevaló állandó képtelenség) a neuroleptikuskezelésben részesült páciensek 5%-ánál egy évvel akezelést követôen felbukkant. 80Ugyancsak ismertkockázati tényezô a rosszindulatú neuroleptikusszindróma. Ez potenciálisan végzetes toxikus reakció:a páciensnek lázrohama lesz, zavarodottá, nyugtalannáválik, és teste módfelett megmerevedik. Ebben abecslések szerint már 100 000 amerikai halt meg. 81Hogy a nyilvánosság elôtti kedvezôtlen visszhangokravisszavágjanak, orvosi szaklapokbanhelyeztek el cikkeket, amelyekben – elhallgatván akockázatokat – rendszeresen eltúlozták az új szerekelônyeit. Whitaker elmondja, hogy amit az 50-esévekben az új szerekrôl az orvosokkal és a nyilvánossággalismertettek, azt elôzetesen gondosanmegtervezték: „Ez a fajta véleményformálás természetesenkulcsszerepet játszott abban, hogy a neuroleptikusszerek új szerepkörben mutatkozhattakbe: a mentális betegek biztonságos, skizofrénia ellenigyógyszereként.”A független kutatási eredmények mindazonáltalaggasztónak bizonyultak. Egy nyolcéves tanulmányábana WHO úgy találta, hogy három, gazdaságilaghátrányos helyzetû ország – India, Nigériaés Kolumbia – páciensei drámaian jobb állapotbanvannak, mint az Egyesült Államok és négy másikfejlett országéi. Valójában 5 év múltán „a fejletlenországokban a páciensek 64%-a tünetmentes volt ésjól funkcionált”. Ezzel szemben a jómódú országokpácienseinek csak 18%-a volt jó állapotban. 82Egyugyanolyan diagnosztikai kritériumokon alapulómásodik tanulmány is ugyanazt az eredménythozta. 83 A számottevôen rosszabb nyugati eredménybena neuroleptikumoknak egyértelmûen része volt.Tagjai részére az Amerikai Pszichiátriai Társaságcsupán 1985- ben tett közzé figyelmeztetô levelet; ésAmíg a Nobel-díjas Dr. John Nash –t úgy ábrázolják egyhollywoodi filmben, az Egy csodálatos elmé-ben, hogy amodern pszichiátriai gyógyszereket használva gyógyultfel a „skizofréniából”, Dr. Nash cáfolja ezt a fikciót.A tény az, hogy 24 évig nem vett részt pszichiátriai kezelésen, éstermészetes úton gyógyult fel zavart állapotából.


„Az elgondolás az volt, hogy a skizofrénián tartalmasemberi kapcsolatok kiépítésével gyakrabban túl lehetjutni, mint gyógyszerek használatával, és hogy azefféle kezelés végsô soron megkérdôjelezhetetlenülegészségesebb élethez vezet”– Dr. Loren Mosher volt az USA Országos Mentális Egészségügyi IntézeteSkizofrénia-központjának vezetôjecsak azután, hogy több, nagy nyilvánosságot kapottbüntetôper zajlott le, ezekben „pszichiátereket ésintézményeiket gondatlanság miatt marasztaltak el,mivel azok pácienseiket a szerek veszélyeire nemfigyelmeztették; a megítélt kártérítés egy esetbenelérte a 3 millió dollárt.”Új, „atípusos” [nem szokványos] szereketvezettek be a 90-es években – ígéretük szerintezeknek kevesebb a mellékhatása. 84Ezen atípusosszerek egyikét azonban a 60-as években mártesztelték, és úgy találták, hogy rohamokat okozott,továbbá erôteljesen kábító hatású volt, nyáladzástidézett elô, valamint székrekedést, vizelettartásiproblémákat, elhízást, légzésbénulást, szívrohamotés, ritkán, hirtelen halált eredményezett. Európábana 70-es években bevezették, majd kivonták a forgalomból,miután úgy találták, hogy az agranulocytosist– a fehérvérsejtek számának potenciálisanvégzetes csökkenését – okozza: ez a páciensek 2%-ánál fordult elô. 85Az Egy csodálatos elme címû filmben a Nobel-díjasJohn Nash-t úgy ábrázolják, mint aki egy új, áttöréstjelentô pszichiátriai szert szed, hogy „skizofréniája” nerosszabbodjon. Ez azonban csupán Hollywood fikciója,ahogyan maga Nash is vitatja, hogy a film úgy mutatjabe ôt, mintha „újfajta gyógyszereket” szedett volna,amikor Nobel-díjat kapott. Nash 24 éve nem szedettsemmiféle pszichátriai szert, és természetes módongyógyult ki felkavart állapotából.Ugyan a pszichiátria által szponzorált történelemkönyvekbôlez kimarad, ám létfontosságú tudnunk:a komolyan összezavarodott emberek számáraszámos olyan – kíméletes és mûködôképes – orvosiprogram létezik, amely nem az erôs szerek alkalmazásánalapszik.Mûködôképes kezelésekA néhai Dr. Loren Mosher volt az USA OrszágosMentális Egészségügyi Intézete Skizofrénia-központjánakvezetôje, késôbb a Kalifornia Egyetem klinikaipszichiáter professzora San Diegóban, Kaliforniában,valamint a Soteria Szervezetek igazgatója ugyanott.1971-ben nyitotta meg a Soteria Házat, mint olyanhelyet, ahol a „skizofréniásnak” diagnosztizált fiatalokgyógyszerek nélkül voltak olyan személyzettel,akiket arra képeztek ki, hogy figyelmesen hallgassákés értsék meg ôket, és nyújtsanak nekik támogatást,biztonságot és a tapasztalataik elfogadását. „Az elgondolásaz volt, hogy a skizofrénián tartalmasemberi kapcsolatok kiépítésével gyakrabban túl lehetjutni, mint gyógyszerek használatával, és hogy azefféle kezelés végsô soron megkérdôjelezhetetlenülegészségesebb élethez vezet” – mondta.Dr. Mosher továbbá azt mondta: „A kísérlet avártnál is jobb eredményt hozott. Hat héttel a felvételtkövetôen mindkét csoport állapota jelentôsen ésmérhetôen javult, annak ellenére, hogy a Soteriakezeltjei többnyire nem kaptak antipszichotikumokat!Két évvel a bekerülést követôen a Soteria-kezeltalanyok jelentôsen magasabb munkakörben dolgoztak,jelentôsen gyakrabban éltek önálló életet vagypárkapcsolatban, és közülük kevesebb került vissza azintézménybe. Érdekes módon, a Soteriánál kezeltazon páciensek boldogultak – és lettek – a legjobban,akik a két teljes év során nem kaptak neuroleptikusgyógyszeres kezelést vagy akikrôl azt gondolták,NEGYEDIK FEJEZETA kiszolgáltatottak bántalmazása25


NYILVÁNOSFIGYELMEZTETÉSA szerek által kiváltott erôszakAndrea Yates, texasi háztartásbeli családanya 2001. június20-án a fürdôszobában a kádat teletöltötte vízzel, ésbelefojtotta öt gyermekét, akik közül a legfiatalabbféléves, a legidôsebb hétéves volt. A 37 éves Yates asszony évekenkeresztül többször esett át kórházi kezeléseken, pszichiátriai szerekszedésén és öngyilkossági kísérleteken. 2002. március 12-én azonbana bíróság elutasította a védelem indítványát, miszerintbeszámíthatatlanság – elmebaj – következtében Mrs. Yates-tmentsék fel, és gyilkosság bûntettében bûnösnek találta.A bíróság és a média vonatkozásában a történet lezárult. Apszichiátria vonatkozásában a mentségek megjósolhatóak voltak:Mrs. Yates komoly mentális betegségben szenvedett, amely „akezeléssel szemben ellenállónak” bizonyult, vagy pedig „megtagadtáktôle a helyes és megfelelô minôségû mentális egészségügyikezelést”.A texasi CCHR, elégedetlen lévén ezzel az eredménnyel, Mrs.Yates orvosi kórtörténetérôl független orvosszakértôivéleményezést kért. Edward G. Ezrailson, Ph.D., tudományoskonzultáns beszámolt róla, hogy a Mrs. Yates-nek felírt drogkoktélakaratlan mérgezést okozott nála. Az egyik antidepresszáns„túladagolása” és egy másik „hirtelen nagy dózisa” „súlyosbítottáka nô viselkedését” – mondta. Ez „vezetett a gyilkossághoz.” 86Robert Whitaker kiterjedt kutatásai felfedték, hogy az antipszichotikumoka pszichózist ideiglenesen tompítják, ám a páciensthosszú távon a pszichózisnak biológiailag még kiszolgáltatottabbá –arra még hajlamosabbá – teszik. Az akatízia (a=nélkül;kathisia=ülés; nyugton maradásra való képtelenség) egy továbbiparadox hatás, amely az erôsebb neuroleptikus szerek alkalmazásánálmerül fel mellékhatásként. Ezt a mellékhatást fenyegetôtámadó,erôszakos viselkedéssel hozták összefüggésbe. 87❚ Egy 1990-es tanulmány megállapította, hogy a pszichiátriaizárt osztályokon tapasztalható verekedések 50%-a az akatíziávalhozható összefüggésbe. A páciensek „heves késztetést éreztekarra, hogy megtámadjanak bárkit, aki a közelükben volt.” 88❚ Egy 1998-as brit jelentés feltárta, hogy az SSRI típusú antidepresszánsokat(SSRI = Szelektív szerotonin-újravétel gátló) szedôpáciensek legalább 5%-a olyan „hétköznapinak tartott” mellékhatásoktólszenvedett, mint zaklatottság, szorongás ésidegesség. A jelzett mellékhatások kb. 5%-a agresszív viselkedést,hallucinációkat, rossz közérzetet és a személyiség elvesztését foglaltamagában. 89❚ 1995-ben kilenc ausztrál pszichiáter arról számolt be, hogyaz SSRI-k szedése során a páciensek önmagukat késsel összeszabdalták,vagy erôszakos gondolatok foglalkoztatták ôket. „Meghalninem akartam, csak szerettem volna darabokra tépni a testemet” –vallotta meg az egyik páciens a pszichiáterének. 90Elvonási tünetek❚ 1996-ban az új-zélandi Preferált OrvostudományokOrszágos Központja Társaság jelentést adott ki, amely az „akutdrogelvonásról” szólt. Ebben elmondták, hogy a pszichoaktívszerek megvonása az alábbiakat okozhatja:1) visszahatások, amelyek egy „betegség” korábbi tüneteitsúlyosbítják, 2) a páciens állapotától független, korábban nemtapasztalt új tünetek. 91❚ Dr. John Zajecka a Klinikai Pszichiátriai Folyóirat-ban arrólszámol be, hogy az egyik SSRI elvonását követôen jelentkezô zaklatottságés ingerlékenység, amit a páciensek tapasztalnak,„agresszivitást és hirtelen fellángoló öngyilkossági hajlamotokozhatnak”. 92❚ A The Lancet brit orvosifolyóiratban Dr. Miki Blocholyan páciensekrôl számolt be,akiknek az egyik antidepreszszánsszedésének abbahagyásátkövetôen öngyilkossági ésgyilkos hajlamaik egyaránttámadtak. Egy férfit pedigolyan gondolatok foglalkoztattak,hogy „bántalmazni akarjasaját gyermekeit”. 93Miközben a pszichiáterektovábbra is úgy tekintenek agyógyszer-öngyilkosság-erôszakkapcsolatra, mint valamely„anekdotára”, a bíróságok lépésekreszánják el magukat ott,ahol a pszichiátriai társaságoknem hajlandóak erre.❚ 2001. május 25-énBarry O’Keefe, az Új-Dél-WalesiLegfelsôbb Bíróság bírája egy Andrea Yatespszichiátriai antidepresszánstmarasztalt el amiatt, hogy abékés, törvénytisztelô DavidHawkinst felesége erôszakosgyilkosává változtatta. AmenynyibenMr. Hawkins nemszedte volna az antidepreszszánst,„akkor több mint valószínû,hogy Mrs. Hawkins mégma is élne…”❚ 2001. júniusában azUSA-ban, Wyoming államban David Hawkinsaz esküdtszék 8 millió dollár(6,5 millió euró) kártérítést ítéltmeg egy férfi, Donald Schellrokonai számára, aki lövöldözésesámokfutásba kezdett,miután egy antidepresszánstszedett. Az esküdtszék megállapította,hogy 80%-ban e szerjátszott szerepet a gyilkosôrjöngés létrejöttében. 94Sok orvosi tanulmány számolbe bizonyítékokról,hogy a pszichiátriai gyógyszerekerôszakos vagyöngyilkos viselkedést okoznak.A lenti gyilkosok, azEgyesült Államokból,Ausztráliából és Japánból,brutálisan meggyilkoltak39 embert mialattpszichiátriai gyógyszereskezelés alatt álltak.Mamoru TakumaJeremy StrohmeyerKip Kinkel


FONTOS TÉNYEK12345visszaélésekA pszichiátriának van a legroszszabbbiztosítási csalásokkalkapcsolatos múltja. 95A mentális egészségügybendolgozók tíz százaléka bevallja,hogy szexuálisan kihasználja apácienseit.Egy tanulmány azt találta, hogy20 páciensbôl, akiket a terapeutájukszexuálisan kihasznált,egy fiatalkorú – a lányoknál azátlagéletkor 7 év, fiúknál 12. 96Egy felmérés szerint, amit 530pszichiáter körében végeztek,25%-uk azért választotta apszichiátriát, mert saját magánakvoltak pszichiátriai problémái. 97Az orvosok között a pszichiáterekkörében a legmagasabb az öngyilkosságés a drogokkal kapcsolatosaránya. 98Michael DeLain amerikai pszichiátert két évreelítélték 2002-ben, mert szexuálisan kihasználtaegy 16 éves páciensét; pszichiáterek a kezdetektôlfogva szisztematikusan és folyamatosan megszegték aHippokratészi Esküt.


ÖTÖDIK FEJEZETAz orvosi etika veszélyeztetéseAzon felül, hogy a nem pszichiáterorvosok jó hírüket meg kívánjákôrizni, jó okuk van rá, hogy apszichiáterek mentális egészségügyivízióinak ellenálljanak.Míg az orvostudomány irigylésre méltó eredményeketis magáénak tudhat és általános elfogadottságnakörvend, a közvéleménynek a pszichiátriáróltovábbra is a kígyóverem, a kényszerzubbonyés a Száll a kakukk fészkére jut az eszébe. Hogyszépítsen ezen a képen, apszichiátria bizony igenkeveset tett, mivel olyankezeléseket fejlesztett ki,mint az ECT, az agysebészet,a kémiailag kényszerzubbonykéntmûködôantipszichotikumok – sekkor még nem is említettüka kezelések kudarcairólszóló feljegyzésekhosszú sorát.A pszichiátria a csalásokterületén igen-igen számottevôen képviseltetimagát. Az USA történetének legnagyobb társadalombiztosításicsalásával kapcsolatos pere a mentálisegészségügyhöz kapcsolódott, pedig a mentális egészségügyaz orvoslás legkisebb szektora. 99 Egy sokattapasztalt, egészségbiztosítási csalásokkal foglalkozókaliforniai nyomozó szerint a csalások feltárásánakegyik legegyszerûbb módjaként elegendô ellenôrizni apszichiáterek receptjeirôl szóló nyilvántartást.Szexuális bûncselekmények:Egy 1998-as felmérés szerint az Amerikai„Öngyilkosság, stressz, válások – apszichológusok és a többi mentálisegészségügyi dolgozó valójábanjobban becsavarodhat, mint a társadalombármely más tagja.”– Psychology Today(„Pszichológia ma”) c. folyóirat, 1997Egészségügyi Bizottság 761 esetben indított eljárástszexuális visszaélés miatt 1981 és 1996 között. Azesetek között aránytalanul magas a pszichiáterekszáma. Míg a pszichiáterek az amerikai orvositársadalom 6%-át adják, ezeknek a visszaéléseknek28%-ában ôk voltak a szereplôk. 100Egy 1998-as, a Svéd Társadalmi Bizottság általközreadott jelentés szerint a páciensektôl beérkezettpanaszok majdnem felében pszichiátereket említenekaz emberek, az ô diagnózisukat nem akartáklegtöbben elfogadni. Ezekközül némelyik olyansúlyos vád volt - erôszakotés szexuális zaklatástis említve -, hogy abizottság átadta a problémátaz ügyészségnek. 101A mentális egészségügybenpraktizálók 10-25%-a bevallja, hogy szexuálisankihasználja a pácienseit.Egy amerikai tanulmányszerint a gyerekeketérintô szexuális zaklatás inkább lányokat érint, mintfiúkat. A lányok életkora 3 és 17 év között volt, a fiúké7 és 17 között. 102Mindeközben a pszichiáterek keményen dolgoznakazon, hogy kiterjesszék beutalási üzletüket azáltal,hogy befolyásolják az egészségügyi alapellátásorvosi munkáját egy olyan diagnosztikai listával, amia DSM-bôl származik. Mivel egy szakma helyzeténekmeghatározó eleme az etikus képviselôinek a tábora,a nem-pszichiáter orvosoknak fel kell mérniük, hogymilyen következményekkel járhat ez az orvoslásegészére.ÖTÖDIK FEJEZETAz orvosi etika veszélyeztetése29


FONTOS TÉNYEK123Egy tanulmány szerint azoknakaz embereknek a 83%-a, akiketklinikák vagy szociális munkásokpszichiátriai kezelésre küldtek, egyfelfedezetlen fizikai betegségtôlszenvedett; egy másik tanulmánypedig arra világít rá, hogy azoknaka 42%-áról, akiket „pszichózisokkal”kezeltek, késôbb kiderült, hogyvalamilyen testi betegségtôlszenvedtek. 103Egészségügyi szakemberek szerinta nehezen viselhetô vagy túlmozgásos,„hiperaktív” viselkedésnektöbbféle oka is lehet, mint példáulallergia, mesterséges adalékok azételben, környezeti ártalmak,elégtelen alvás és bizonyos testibetegségek.A Gyermekgyógyászati folyóirat(Journal of Pediatrics) tanulmánya aztmutatja, hogy a nádcukor 10-szernagyobb adrenalinszint emelkedéstokozhat egy gyerekben, amely„nehézséget okoz a koncentrálásban,valamint ingerlékenységet ésszorongást eredményez.”


HATODIK FEJEZETMerre tovább?Egy 2002-ben, három európai ország és azEgyesült Államok orvosai körében készültfelmérés kimutatta, hogy 72% szerint a jóorvos legfôbb ismérvei a könyörületesség,törôdés, a személynek szóló, odaadó figyelemés a kommunikációs jártasságok. Úgy érezték, hogy ilyenmódon képesek segíteni pácienseiknek, hogy azokegészségesebbek legyenek és jobb életet élhessenek.Arra a kérdésre, hogy hogyan lehet különbségettenni egy „mentális zavar”és egy fizikai betegségközött, 65% azt válaszolta,hogy fizikai kivizsgálásokkalés klinikai diagnosztikaitesztekkel kellelsôként kiszûrni a testiproblémákat.Testi kivizsgálást ésdiagnózist csak ritkánvégeznek. A viselkedésekrôlelôre összeállított ellenôrzôlistához fordulnak, ésa „diagnózis” elkészült.Mindössze annyi van hátra,hogy fel kell írni a pszichoaktívszert.Hogy felkeltse a pszichiátria iránti érdeklôdést, aPszichiátriai Világszövetség elkészített egy Pszichiátriaialaptanterv[et] orvostanhallgatók számára. 104Ennek céljakiképezni a jövô orvosait, hogyan ismerjék fel és kezeljéka mentális betegségeket. A szerzôk nyíltan kijelentik:„Mivel a legtöbb hallgató nem fog a pszichiátria területérelépni, a megfelelô hozzáállás elsajátítása elsôdlegesfontosságú”, és nemcsak a pszichiátrián belül, hanemminden más tantárgy részeként tanítani kellene azt. 105„Igen, hiszem, hogy a Hippokratészi Esküfontos számomra – 1990 júniusában (amikorfogadalmat tettem), 2001 márciusában, éséletem minden napján, amit e hivatássaltölthetek, és megtiszteltetés számomra, hogyennek tagja lehetek. Mi a lényege aHippokratészi Eskünek? Egyszerû, és az idôksorán újra és újra visszhangzó dolog,bármilyen szavakat is használunk:»gondoskodjam úgy másokról, ahogy énszeretném, hogy rólam gondoskodjanak.«”– egy orvos, 2001Egy, az elmegyógyászat reformjára vonatkozókívánságlistában Az ôrület Amerikában szerzôje, RobertWhitaker megállapította: „a kívánatos dolgok emelistájának csúcsán azonban egy igen egyszerû dologszerepel: a tisztesség igénye. Nem mondani többé a skizofréniávaldiagnosztizáltaknak olyat, hogy túlzottdopamin vagy szerotonin aktivitástól szenvednek, éshogy a szerek ezt az agyi kémiát majd újra »egyensúlyba«hozzák. Ez az egész szöveg egyfajta orvosi szélhámosság,és bármely másbetegségben szenvedô páciensekcsoportja – mondjuk,rákbetegek vagy szívbetegek– esetén elképzelhetetlen,hogy így rászedjékôket.”David B. Stein Ph.D.,klinikai pszichológus éspszichológiai docens eztmondja: „Az orvosokatgyógyításra tanítják. Ôktényleg segíteni akarnak.Gyakran kijelentik, hogynincs más lehetôségük –hogy ezeken a [ADHDval,tanulási zavarral diagnosztizált] gyerekekenegyetlen módon lehet segíteni: gyógyszerekkel. Emellettszülôk és tanárok ugranak a torkuknak állandóan, hogyírjanak fel nekik valamit. Azt akarják, hogy ezeket a bomlasztógyerekeket azonnal kontrollálni tudják. Néhányorvos nem szereti ezt; sokan szeretnék, ha lenne valamimás megoldás.” 106Mivel a pszichiátriai diagnózisok és kezelések azáltalános orvosi ellátáson keresztül egyre több emberéletére vannak befolyással, az alternatívákat ki kellHATODIK FEJEZETMerre tovább?31


köztük egy olyat, amelyben a páciens fejfájásra,szédülésre és séta közbeni támolygásra panaszkodott. Apáciens már öt évvel azt megelôzôen elpanaszolta ezeketa tüneteket pszichiátriai alkalmazottaknak, míg végülegy orvosi ellenôrzés felfedezte agytumorát. 108Dr. Thomas Dorman belgyógyász azt mondja,„…kérem, ne feledjék, hogy olyan érzelmi stressz, amelykrónikus betegséggel vagy fájdalommal jár együtt,megváltoztathatja a páciens lelkiállapotát. Praxisombanszámtalan krónikus hátfájásos emberrel találkoztam,akiket neurotikusoknak kiáltottak ki. Ezeknek a szegénypácienseknek a tipikus megnyilvánulása a következô:»Azt hittem, mindjárt megôrülök!«” Ahogy mondja, aprobléma gyakran lehet, hogy „egyszerûen csak a páciensekhátának diagnosztizálatlan ínszalagproblémája.” 109A hangsúlyt az olyan mûködôképes orvosikivizsgálásokra és kezelésekre kell helyezni,amelyek fejlesztik és erôsítik az egyéneket,és megmenthetik a személyt az életre szólópszichiátriai gyógyszerezéstôl.hangsúlyozni. Az alábbi alternatívák a sok éves,egészségügyi szakértôkkel együtt töltött munkábóladódnak; e szakértôknek megvan a képesítése, hogy azilyen orvosi jellegû dolgokra megoldásokat javasoljanak.1) A háttérben meghúzódótesti probléma ellenôrzéseKalifornia állam Mentális Egészségügyi OsztályaOrvosi Értékelési Területi Kézikönyve szerint: „A mentálisegészségügy szakértôinek, akik a mentális egészségügyirendszeren belül dolgoznak, szakmai és jogi kötelességükfelismerni, ha esetleg fizikai betegségrôl van szópáciensük esetében... fizikai rendellenességek okozhatnakmentális problémákat, illetve tovább mélyíthetik amentális betegséget...” 1071998-ban a Svéd Szociális Bizottság számos példáthozott fel pszichiátereket terhelô fegyelmezési akciókra,2) Van segítségtudatbefolyásoló szerek nélkül isPaul Runge német pszichiáter elmondja, hogy többmint 100 gyermeken segített pszichiátriai szerekhasználata nélkül. Ezenkívül segített más orvosok általfelírt szerek dózisának csökkentésében is 110Dr. L.M.J. Pelsser (Hiperaktivitás és ADHD KutatásiKözpont, Middelburg, Hollandia) azt találta, hogy az„ADHD”-val diagnosztizált gyerekek 62%-ának viselkedésejelentôs javulást mutatott, amikor étrendi változástvezettek be számukra három héten keresztül. 111Dr. Mary Ann Block, aki gyermekek ezreineksegített abbahagyni vagy elkerülni a pszichiátriai szerekhasználatát, ezt mondja: „Sok orvos nem végez testikivizsgálást, mielôtt pszichiátriai szert ír fel… [Agyerekek] orvoshoz mennek, de az nem végez testikivizsgálást és nem keres egészségügyi vagy tanulásiproblémákat, mielôtt ADHD diagnózist állít fel és felíregy szert. Én nem így tanultam az orvoslás gyakorlását.Orvosi tanulmányaim során arra tanítottak, hogy teljeskórtörténetet kell készíteni és testi kivizsgálást végezni.Azt tanultam, hogy figyelembe kell venni azt, amit»elkülönítô kórismének« hívnak. Ehhez az embernekfontolóra kell vennie a tünetek minden lehetséges rejtettokát.” 112 Dr. Block a „viselkedési” problémákra allergiavizsgálatotvégez és étrendi megoldásokat dolgoz ki. AGyermekgyógyászati Folyóirat (Journal of Pediatrics) 1995-östanulmányát idézi, amely kimutatta, hogy a gyerekekcukorfogyasztása tízszeresére emelheti az adrenalinszintjüket,ami „koncentrálási zavarokat, ingerlékenységetés szorongást okozhat náluk”.3) A pszichotróp szerek elrejthetik a gyermektesti problémáitOktatási és orvosszakértôk szerint a nemkívánatosvagy túlzottan aktív viselkedésnek számos oka lehet, ami


kiterjedhet – de nem korlátozódik kizárólag – azallergiákra, élelmiszeradalékokra, környezeti ártalmakra(mérgezésekre), nem elegendô alvásra, bizonyos orvosságokra,a tanulás helyes módszerének nem ismeretére,nem teljesen megértett szavak felett való átsiklásra atananyagban, a tananyagnak a kivételes intelligenciavagy kreatív képességek miatti elunására.Dr. Sydney Walker pszichiáter A hiperaktivitáskoholmánya címû könyve a hiperaktív viselkedés változatosokait rögzíti: „Az agytumor korai fázisában levôgyerekek hiperaktivitás vagy figyelemzavar tüneteitmutathatják. Akárcsak azok, akik ólom- vagy rovarirtószermiatti mérgezésben szenvednek. Ugyanígy viselkedhetneka cukorbetegség korai fázisában, szívbetegségesetén, férgek, vírus- vagy baktériumfertôzés esetén,helytelen táplálkozás miatt, fejsérülések következtében,genetikai rendellenességek esetén, allergiák miatt, hahiganynak vagy mangánnak vannak kitéve, kisebbepilepsziás rohamok, és más kisebb-nagyobb vagy akáréletveszélyes orvosi problémák százai – igen, százai –esetében. Mégis, ezen gyerekek mindegyikét hiperaktivitássalvagy figyelemzavarral bélyegzik meg. 113Pszichiátriai szereket felírni egy olyan betegségre,ami nem létezik, jegyzi meg Dr. Walker, tragédia, mert„a gyerekek tüneteinek elfedése pusztán a betegségüktovábbi fennmaradását eredményezi, és az sok esetbenrosszabbra fordul.” 114Dr. Walker a jelenséget ahhoz hasonlítja, mint amikoregy páciens orvoshoz fordul feldagadt lábbal, és az orvosazt „dudorként” diagnosztizálja, aszpirint ad neki ésegyáltalán nem vizsgálja meg, hogy a duzzanat vajontumor, rovarcsípés vagy üszkösödés következménye-e.Túlságosan sok mûködôképes alternatíva létezik apszichiátriai gyógyszerezés ellenében, semhogy mindegyiketfelsorolhatnánk itt. A pszichiátria azonban inkábbazt szeretné hangoztatni, hogy megoldásképpen a pszichiátriaaz egyetlen alternatíva, és küzd azért, hogy adolog így is maradjon. Így az orvos és páciens a tényekés képzelgések, a gyógyítás és kényszerkezelés, az orvostudományés manipuláció között választhat.Teljes elismerésünk illeti azokat, akik a tisztesség, azetikus munkavégzés szellemében az orvoslást orvosláskéntmûvelik, és kellôen észben tartják azt, hogy apáciens igényei és egészségi állapota mindennél elôbbrevalók. Teljes ellenkezésünket váltja ki azonban az, hogyaz orvostudományt az orvoslást színlelôk megrontják ésbeszennyezik: az ô közremûködésük nemcsak azzalfenyeget, hogy lerombolja az orvoslás pozícióját, tiszteletét,emberségét és gyógyító tudását, hanem azzal is,hogy tönkreteszi páciensek millióinak életét, akik egyszerûencsak azért fordultak az orvosokhoz, hogy segítségetkapjanak.Pszichiátriai szereket felírni egy olyanbetegségre, ami nem létezik, tragédia,mert „a gyerekek tüneteinek elfedésepusztán a betegségük további fennmaradásáteredményezi, és az sokesetben rosszabbra fordul.”– Ifj. Sydney Walker, pszichiáter, neurológus,a Hiperaktivitás koholmánya szerzôje


123AJÁNLÁSOKAjánlásokDiagnosztikai felszerelések teljes felállítása szükséges a pszichiátriaiintézetekben, hogy be lehessen határolni a nem diagnosztizált fizikaiállapotokat. Bizonyosodjon meg arról, hogy nem pszichiáter orvosokatalkalmaznak-e ennek elvégzésére.Egyetlen, a DSM/ICD-ben található mentális rendellenesség, a 374 egyikesem élvezhet társadalombiztosítási fedezetet, mert nincs tudományos ésfizikai érvényességük.Vezessenek klinikai és pénzügyi vizsgálatot minden kormány által mûködtetettés magán pszichiátriai intézményben, amely kormánytámogatást vagytársadalombiztosítási juttatást kap, hogy megvizsgálják a könyvelést és astatisztikai információkat az engedélyekkel, kezelésekkel és halálesetekkelkapcsolatban.456 7Kizárólag a mûködô orvosi kezelésekre – amelyek javítják az állapotokat,és meggyógyítják a mentális egészségügyi problémákat –, csak ezekrebiztosítsanak pénzalapot és társadalombiztosítási fedezetet.Vizsgálják ki a pszichiátriai csalás és mulasztás hatásait az általánosorvoslásra, valamint a nem-pszichiáter orvosok társadalombiztosításiprémiumait.Egyetlen embert sem lehet kényszeríteni arra, hogy elektrosokkot, pszichosebészetivagy más kényszeres pszichiátriai kezelést kapjon, és nem lehetkényszeríteni tudatmódosító szerek szedésére sem.Legális védelmet kell bevezetni, hogy biztosíthassuk, hogy a pszichológusokatés pszichiátereket meg lehet gátolni abban, hogy megsértsék bárkiemberi, politikai, társadalmi és kulturális jogait, ahogy azok az EgyesültÁllamok Alkotmányában és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában ésmás idevágó okiratokban megtalálhatók.PSZICHIÁTRIAI MEGTÉVESZTÉSAjánlások34


Nemzetközi Állampolgári Bizottságaz Emberi JogokértAz Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért(CCHR) nevû szervezetet 1969-ben alapította a Szcientológia Egyház,hogy kivizsgálja és feltárja a pszichiátriaterületén történô emberi jogi sérelmeketés megtisztítsa a mentális egészségügyterületét. Ma több mint 130 szervezettel dolgozik31 országban. Tanácsadói testületében, amely az úgynevezettMegbízottakból áll, orvosok, jogászok, pedagógusok,mûvészek, üzletemberek, polgári és emberi jogi képviselôkfoglalnak helyet.Noha a CCHR nem nyújt orvosi vagy jogi tanácsot,szorosan együttmûködik és támogatja az orvosokat és azorvosi gyakorlatot. A CCHR gyakran összpontosít a pszichiátriaszubjektív „diagnózisainak” tisztességtelen használatára,amelyekbôl hiányzik minden tudományos vagyorvosi érték, de amelyeket arra használnak, hogy milliárdokbanmérhetô pénzügyi haszonra tegyenek szert, fôkéntaz adófizetôktôl és a biztosítóktól. E hamis diagnózisokraalapozva a pszichiáterek igazolva látják és elôírjáka gyakran életveszélyes kezeléseket, beleértve atudatmódosító szereket, amelyik elfedik a személy alapvetônehézségeit és megakadályozzák gyógyulását.A CCHR munkája összhangban áll az ENSZ EmberiJogok Egyetemes Nyilatkozatával, különösen az alábbitételekkel, amelyeket a pszichiáterek jóformán napontamegsértenek:„3. cikkely: Mindenkinek joga van az élethez, aszabadsághoz és a személyes biztonsághoz.… 5. cikkely: Senkit nem lehet kitenni kínzásnakvagy kegyetlen, embertelen vagy lealacsonyító kezelésnekvagy büntetésnek.… 7. cikkely: A törvény elôtt mindenki egyenlô, ésmegkülönböztetés nélkül mindenkinek joga van a törvényegyenlô védelméhez.”A pszichiátria hamis diagnózisain, megbélyegzôcímkéin, önkényes kényszerbeszállítási törvényein, kegyetlen,személyiséget kitörlô „kezelésein” keresztül emberekezrei szenvednek kárt és tagadják meg tôlük legalapvetôbbemberi jogaikat.A CCHR több száz reformot indított el és vezényeltle úgy, hogy tanúskodott törvényhozói meghallgatásokon,nyilvános meghallgatásokat tartott a pszichiátriai visszaélésekrôl,együttmûködve a médiával, a törvényvégrehajtókkalés köztisztviselôkkel szerte a világon.ÁLLAMPOLGÁRI BIZOTTSÁGaz Emberi Jogokért35


A CCHR CÉLJAÁLLAMPOLGÁRI BIZOTTSÁG AZ EMBERI JOGOKÉRTkivizsgálja és feltárja a pszichiátria területén történô emberi jogi sérelmeket. Vállvetvedolgozik együtt olyan hasonló gondolkodású csoportokkal és egyénekkel, akiket aközös cél, a mentális egészségügy területének megtisztítása vezérel. Mindaddigfolytatjuk e tevékenységet, amíg a pszichiátria jogsértô és kényszerítô gyakorlatai megnem szûnnek, és az emberi jogok és a méltóság vissza nem adatnak minden embernek.A tiszteletreméltó Raymond N. HaynesKalifornia állam Közgyûlése:„A CCHR híressé vált folyamatosmunkájáról, amelyet a gyerekek helytelen felcímkézéseés gyógyszerezése ellen folytat... ANemzetközi Állampolgári Bizottság az EmberiJogokért helyi, országos és nemzetközi területekentett felbecsülhetetlen értékû hozzájárulásában egy,a mentális egészségügy felé elkötelezett szervezetlegmagasabb ideáljai fejezôdnek ki.”Dr. Julian WhitakerA Whitaker Wellness Intézet igazgatójaAz Egészség és gyógyítás szerzôje:„A CCHR erôfeszítései és az általuk elért sikerekhatalmas kulturális hasznot hoztak. Hatalmaslépést tettek elôre; forrásként szolgáltak aszülôknek és gyerekeknek, akiknek bizalmávalcsúnyán visszaéltek a pszichiáterek, pszichológusok,a mentális egészségügy gyakorlói és támogatói,és ôk az egyetlen csoport, akik kiállnak apszichiátriai közösség visszaélései ellen.A túlgyógyszerezést, a megbélyegzést, a hibásdiagnózisokat, a tudományos leírások hiányát ésminden olyan dolgot, amit más nem vett észre, aCCHR középpontba állította, felhívta rá a nyilvánosságfigyelmét, és szépen haladnak abba azirányba, hogy megállítsák a pszichiátriai szakmagôzgép-effektusát.”Dr. Fred Baughman Jr.gyermek neurológus„Azt hiszem, számos csoport létezik manapság,amely aggódik a pszichiátria közösségre ésiskolákra kifejtett hatása miatt, de nincs más csoport,amely annyira hatékonyan próbálná feltárnia félrevezetô diagnosztizálást és gyógyszerezést,mint a CCHR. Ôk bizonyosan hatékony csoportkéntmûködnek, és nélkülözhetetlen szövetségesekbárki számára, aki osztja ezeket azaggodalmakat és próbál is tenni valamit a bajokorvoslása érdekében.”További információ:CCHR International6616 Sunset Blvd.Los Angeles, CA, USA 90028Telefon: (323) 467-4242 • (800) 869-2247 • Fax: (323) 467-3720www.cchr.org • e-mail: humanrights@cchr.orgvagy vegye fel a kapcsolatot az Önhöz legközelebbi CCHR irodával.


NEMZETKÖZI CCHRMegbízottak és Tanácsadó TestületA CCHR megbízottjai hivatalos minôségbendolgoznak azon, hogy segítsék a CCHR munkájáta mentális egészségügy megreformálásában,valamint a mentális betegek jogainak biztosításátilletôen.Nemzetközi elnökJan EastgateNemzetközi ÁllampolgáriBizottság az Emberi JogokértLos AngelesOrszágos elnökBruce WisemanÁllampolgári Bizottságaz Emberi Jogokért Egyesült ÁllamokÁllampolgári Bizottság azEmberi Jogokért, Tanácsadó Testületi tagIsadore M. ChaitAlapító megbízottDr. Thomas Szasz, aNew York-i Állami EgyetemEgészségtudományi Központjánaknyugalmazott professzoraMûvészet és szórakoztatásJason BegheDavid CampbellRaven Kane CampbellNancy CartwrightKate CeberanoChick CoreaBodhi ElfmanJenna ElfmanIsaac HayesSteven David HorwichMark IshamDonna IshamJason LeeGeoff LevinGordon LewisJuliette LewisMarisol NicholsJohn NovelloDavid PomeranzHarriet SchockMichelle StaffordCass WarnerMiles WatkinsKelly YaegermannPolitika és jogTim Bowles, Esq.Lars EngstrandLev LevinsonJonathan W. Lubell, LL.B.Lord Duncan McNairKendrick Moxon, Esq.Tudomány, orvoslás és egészségügyGiorgio Antonucci, M.D.Mark Barber, D.D.S.Shelley Beckmann, Ph.D.Mary Ann Block, D.O.Roberto Cestari, M.D.(egyben a CCHR Olaszország elnöke)Lloyd McPheeConrad Maulfair, D.O.Coleen MaulfairClinton Ray MillerMary Jo Pagel, M.D.Lawrence Retief, M.D.Megan Shields, M.D.William Tutman, Ph.D.Michael WisnerJulian Whitaker, M.D.Sergej Zapuskalov, M.D.OktatásGleb Dubov, Ph.D.Bev EakmanNickolai PavlovskyProf. Anatoli ProkopenkoVallásRev. Doctor Jim NichollsÜzleti életLawrence AnthonyRoberto SantosÁLLAMPOLGÁRI BIZOTTSÁGaz Emberi Jogokért37


Országos CCHR irodákCCHR AusztráliaCitizens Commission onHuman Rights AustraliaP.O. Box 562Broadway, New South Wales2007 AustraliaPhone: 612-9211-4787Fax: 612-9211-5543E-mail: cchr@iprimus.com.auCCHR AusztriaCitizens Commission onHuman Rights Austria(Bürgerkommission fürMenschenrechte Österreich)Postfach 130A-1072 Wien, AustriaPhone: 43-1-877-02-23E-mail: info@cchr.atCCHR BelgiumCitizens Commission onHuman RightsPostbus 552800 Mechelen 2,BelgiumPhone: 324-777-12494CCHR KanadaCitizens Commission onHuman Rights Toronto27 Carlton St., Suite 304Toronto, OntarioM5B 1L2 CanadaPhone: 1-416-971-8555E-mail:officemanager@on.aibn.comCCHR Cseh KöztársaságObcanská komise zalidská právaVáclavské námestí 17110 00 Praha 1, Czech RepublicPhone/Fax: 420-224-009-156E-mail: lidskaprava@cchr.czCCHR DániaCitizens Commission onHuman Rights Denmark(MedborgernesMenneskerettighedskommission—MMK)Faksingevej 9A2700 Brønshøj, DenmarkPhone: 45 39 62 9039E-mail: m.m.k.@inet.uni2.dkCCHR FinnországCitizens Commission onHuman Rights FinlandPost Box 14500511 Helsinki, FinlandCCHR FranciaországCitizens Commission onHuman Rights France(Commission des Citoyens pourles Droits de l’Homme—CCDH)BP 7675561 Paris Cedex 12 , FrancePhone: 33 1 40 01 0970Fax: 33 1 40 01 0520E-mail: ccdh@wanadoo.frCCHR NémetországCitizens Commission onHuman Rights Germany—National Office(Kommission für Verstöße derPsychiatrie gegenMenschenrechte e.V.—KVPM)Amalienstraße 49a80799 München, GermanyPhone: 49 89 273 0354Fax: 49 89 28 98 6704E-mail: kvpm@gmx.deCCHR GörögországCitizens Commission onHuman Rights65, Panepistimiou Str.105 64 Athens, GreeceCCHR HollandiaCitizens Commission onHuman Rights HollandPostbus 360001020 MA, AmsterdamHollandPhone/Fax: 3120-4942510E-mail: info@ncrm.nlCCHR MagyarországÁllampolgári Bizottság azEmberi Jogokért Alapítvány1461 Budapest, Pf. 182Telefon: 36-1-342-6355Fax: 36-1-344-4724E-mail: cchrhun@ahol.orgCCHR IzraelCitizens Commissionon Human Rights IsraelP.O. Box 3702061369 Tel Aviv, IsraelPhone: 972 3 5660699Fax: 972 3 5663750E-mail: cchr_isr@netvision.net.ilCCHR OlaszországCitizens Commissionon Human Rights Italy(Comitato dei Cittadini per iDiritti Umani—CCDU)Viale Monza 120125 Milano, ItalyE-mail: ccdu_italia@hotmail.comCCHR JapánCitizens Commission onHuman Rights Japan2-11-7-7F KitaotsukaToshima-ku Tokyo170-0004, JapanPhone/Fax: 81 3 3576 1741CCHR Lausanne, SvájcCitizens Commissionon Human Rights Lausanne(Commission des Citoyens pourles droits de l’Homme— CCDH)Case postale 57731002 Lausanne, SwitzerlandPhone: 41 21 646 6226E-mail: cchrlau@dplanet.chCCHR MexikóCitizens Commissionon Human Rights Mexico(Comisión de Ciudadanos porlos Derechos Humanos—CCDH)Tuxpan 68, Colonia RomaCP 06700, México DFE-mail:protegelasaludmental@yahoo.comCCHR Monterrey, MexikóCitizens Commission onHuman Rights Monterrey,Mexico(Comisión de Ciudadanos por losDerechos Humanos —CCDH)Avda. Madero 1955 PonienteEsq. Venustiano CarranzaEdif. Santos, Oficina 735Monterrey, NL MéxicoPhone: 51 81 83480329Fax: 51 81 86758689E-mail: ccdh@axtel.netCCHR NepálP.O. Box 1679Baneshwor Kathmandu, NepalE-mail: nepalcchr@yahoo.comCCHR Új-ZélandCitizens Commission onHuman Rights New ZealandP.O. Box 5257Wellesley StreetAuckland 1, New ZealandPhone/Fax: 649 580 0060E-mail: cchr@xtra.co.nzCCHR NorvégiaCitizens Commission onHuman Rights Norway(Medborgernesmenneskerettighets-kommisjon,MMK)Postboks 8902 Youngstorget0028 Oslo, NorwayE-mail: mmknorge@online.noCCHR OroszországCitizens Commission onHuman Rights RussiaP.O. Box 35117588 Moscow, RussiaPhone: 7095 518 1100CCHR Dél-AfrikaCitizens Commission onHuman Rights South AfricaP.O. Box 710Johannesburg 2000Republic of South AfricaPhone: 27 11 622 2908CCHR SpanyolországCitizens Commission onHuman Rights Spain(Comisión de Ciudadanos por losDerechos Humanos—CCDH)Apdo. de Correos 1805428080 Madrid, SpainCCHR SvédországCitizens Commission onHuman Rights Sweden(Kommittén för MänskligaRättigheter—KMR)Box 2124 21 Stockholm, SwedenPhone/Fax: 46 8 83 8518E-mail: info.kmr@telia.comCCHR TajvanCitizens Commission onHuman RightsTaichung P.O. Box 36-127Taiwan, R.O.C.E-mail: roysu01@hotmail.comCCHR Ticino, SvájcCitizens Commission onHuman Rights Ticino(Comitato dei cittadini peri diritti dell’uomo)Casella postale 6136512 Giubiasco, SwitzerlandE-mail: ccdu@ticino.comCCHR Egyesült KirályságCitizens Commission onHuman Rights United KingdomP.O. Box 188East Grinstead, West SussexRH19 4RB, United KingdomPhone: 44 1342 31 3926Fax: 44 1342 32 5559E-mail: humanrights@cchruk.orgCCHR Zürich, SvájcCitizens Commission onHuman Rights SwitzerlandSektion ZürichPostfach 12078026 Zürich, SwitzerlandPhone: 41 1 242 7790E-mail: info@cchr.ch


HIVATKOZÁSOKHivatkozások1. David Samuels, “SayingYes to Drugs,” The NewYorker, 23 Mar. 1998.2. Ty C. Colbert, Ph.D., Rapeof the Soul: How the ChemicalImbalance Model of ModernPsychiatry Has Failed itsPatients (Kevco Publishing,California, 2001) pp. 74–753. “Controlling the diagnosisand treatment of hyperactivechildren in Europe,”Parliamentary AssemblyCouncil of EuropePreliminary Draft Report,Mar. 2002, Statement fromDr. Paul Runge.4. Ibid., point 46.5. “Evolution of the numberof prescriptions of Ritalin(Methylphenidate) in theCanton of Neuchatel between1996 and 2000,” Dr. Jean-Blaise Montandon, PublicHealth Service and LaurentMedioni, Chief ofPharmaceutical Control andAuthorization Division,Switzerland.6. David Reardon, “Minddrugs are hurting normalchildren: AMA,” SydneyMorning Herald, 6 Feb. 1999.7. Op. cit., ParliamentaryAssembly Council of EuropePreliminary Draft Report,Mar. 2002.8. “The ADHD Debate—Parents, doctors and educatorsstruggle to define—andtreat—attention deficit hyperactivitydisorder,” Daily News(New York), 9 Apr. 2001.9. Louria Shulamit, M.D.,family practitioner, Israel,2002—quote provided toCCHR International 22 June2002.10. Gina Shaw, “The RitalinControversy—ExpertsDebate Use of Drug to CurbHyperactivity in Children,”The Washington Diplomat,Mar. 2002.11. Jeanie Russell, “The PillThat Teachers Push,” GoodHousekeeping, Dec. 1997.12. Elliot S. Valenstein, Ph.D.,Blaming the Brain (The FreePress, New York, 1998), p. 4.13. Ibid., p. 196.14. Lisa M. Krieger, “Somequestion value of brain scan;Untested tool belongs in labonly, experts say,” TheMercury News, 4 May 2004.15. Ibid.16. Dr. Mary Ann Block, NoMore ADHD (Block Books,Texas, 2001), p. 35.17. Op. Cit., Ty C. Colbert,Ph.D., p. 74.18. Physician’s DeskReference—1998 (MedicalEconomics Co., N.J.), pp.1896–1897.19. Brian Vastig, “PayAttention: Ritalin Acts MuchLike Cocaine,” Journal of theAmerican Medical Association,22/29 Aug. 2001, Vol. 286,No. 8, p. 905.20. Dr. David Stein, Ph.D.,Unraveling the ADD/ADHDFiasco (Andrews Publishing,Kansas City, 2001), p. 22.21. Ibid., p. 20.22. Ibid.23. Diagnostic and StatisticalManual of Mental Disorders(DSM-IIIR) (AmericanPsychiatric Association,Washington, D.C., 1987),p. 136.24. Sydney Walker III, M.D.,The Hyperactivity Hoax (St.Martin’s Paperbacks, NewYork, 1998), p. 47.25. Op. cit., Dr. Jean-BlaiseMontandon and LaurentMedioni.26. Lucy Johnston, “Theseyoungsters are like guineapigs in a huge medical experiment…”Sunday Express,15 June 2003.27. K. Minde, M.D., FRCPC,“The Use of PsychotropicMedication in Preschoolers:Some Recent Developments,”Canadian Journal of Psychiatry,Vol. 43, 1998.28. Richard De Grandpre,Ritalin Nation (W.W. Norton& Co., New York, 1999),p. 177.29. Kate Muldoon, “Shootingspurs debate on Prozac’s useby kids,” The Oregonian,1 June 1998.30. “The eating cure: Forgetdrugs—diet is the wayforward in treating mentalillness…,” The Guardian(London), 4 May 2004.31. “Worsening Depressionand Suicidality in PatientsBeing Treated withAntidepressantsMedications,” U.S. Foodand Drug AdministrationPublic Health Advisory,22 Mar. 2004.32. Kelly Patricia O’Meara,“GAO ‘Study’ PlaysGuessing Games,” InsightMagazine, 16 May 2003.33. R.S. Pollack, “A Boy’sBehavioral Problems Stopafter a Blockage is Removedfrom His Colon,” Sun SentinelNews, 4 Mar. 2002.34. American PsychiatricAssociation Campaign Kit1989: “Opening letter byHarvey Ruben, M.D.”;sections on “About thisyear’s campaign”; “Aboutlegislators”; “Aboutthe public.”35. “Acknowledgements,” AWHO Educational Package—Mental Disorders in PrimaryCare, 1998, p. 3.36. Edward Shorter, A Historyof Psychiatry: From the Era ofthe Asylums to the Age ofProzac (John Wiley & Sons,Inc., New York, 1997), p. 1.37. Franz G. Alexander, M.D.,and Sheldon T. Selesnick,M.D., The History ofPsychiatry: An Evaluation ofPsychiatric Thought andPractice from Prehistoric Timesto the Present (Harper & RowPublishers, New York, 1966),p. 4.38. Thomas Szasz, M.D., TheManufacture of Madness(Harper & Row, New York,1970), p. 299.39. Op. cit., Edward Shorter,p. 17.40. Thomas Szasz, M.D.,Pharmocracy (PraegerPublishers, Westport, CT,2001), p. 6.41. Ibid.42. Ibid.43. John G. Howells, M.D.,World History of Psychiatry(Brunner/Mazel, Inc., NewYork, 1975), p. 264.44. Ibid.45. Op. cit., Szasz, TheManufacture of Madness,p. 305.46. Erwin H. Ackerknecht,A Short History of Psychiatry(Hafner Publishing Co., NewYork, 1959), pp. 33–34.47. Thomas Roder, VolkerKubillus, Anthony Burwell,Psychiatrists—The Men BehindHitler (Freedom Publishing,Los Angeles, 1995), p. 28, citing:Friedrich Neitzche, BookIII, p. 67.48. Op. cit., Szasz,Manufacture of Madness,p. 312.49. Stanley Finger, Origins ofNeuroscience: A History ofExplorations into BrainFunction (Oxford UniversityPress, New York, 1994), p. 58.50. Op. Cit., Elliot S.Valenstein, p. 19.51. Ibid., p. 19.52. “Acknowledgements,” AWHO Educational Package—Mental Disorders in PrimaryCare, 1998, p. 3.53. Sarah Boseley,“Psychiatric Agenda ‘set bydrug firms,’” The Guardian, 9July 2001.54. Shankar Vedantam,“Drug Ads Hyping AnxietyMake Some Uneasy,” TheWashington Post, 16 July 2001.55. Joseph Glenmullen, M.D.,Prozac Backlash (Simon &Schuster, New York, 2000),p. 12.56. Op. cit., Elliot S.Valenstein, p. 4.57. “IMS HEALTH Reports14.9 Percent Dollar Growthin U.S. Prescription Sales to$145 Billion in 2000,”IMSHealth.com, 31 May 2001;“IMS Reports 11.5 PercentDollar Growth in ‘03 U.S.Prescription Sales,”IMSHealth.com, 17 Feb., 2004.58. Herb Kutchins & StuartA. Kirk, Making Us Crazy: ThePsychiatric Bible and theCreation of Mental Disorders”(The Free Press, New York,1997), pp. 260, 263.59. David Healy, The Anti-Depressant Era (HarvardUniversity Press, 1999),p. 233.60. David Kaiser, M.D.,“Against BiologicalPsychiatry,” Dec. 1996,http://www.antipsychiatry.org/kaiser.htm.61. Op. cit., Herb Kutchins,Stuart A. Kirk, p. 22.62. “Introducing ThomasDorman, M.D.,” Internetaddress: http://www.libertyconferences.com/dorman.htm, accessed: 27 Mar. 2002.63. Paula J. Caplan, Ph.D.,They Say You’re Crazy (New


York: Addison-WesleyPublishing Company, 1995),pp. 221–222.64. Op. Cit., Valenstein, Ph.D.,pp. 147–148.65. Steven Miran, M.D.,“Testimony of the APA beforethe House Subcommittee onLabor, Health & HumanServices and EducationAppropriations,” 5 Apr. 2000.66. Op. cit., David Healy,p. 174.67. Op. cit., Elliot S. Valenstein,p. 4.68. Ibid., p. 125.69. Op. cit., Lisa M. Krieger,The Mercury News, 4 May2004.70. Op. cit., Ty C. Colbert,Ph.D., Rape of the Soul, p. 97.71. Op. cit. Elliot S. Valenstein,p. 4.72. Op. cit., David Healy,Intro., p. 5.73. Op. cit., JosephGlenmullen, p. 195.74. J. Allan Hobson &Jonathan A. Leonard, Out ofIts Mind, Psychiatry in Crisis, ACall for Reform (PerseusPublishing, Cambridge,Massachusetts, 2001) p. 125.75. Diagnostic and StatisticalManual of Mental Disorders II(American PsychiatricAssociation, Washington,D.C., 1968), p. ix.76. Ty C. Colbert, Ph.D.,Blaming the Genes (KevcoBooks, California, 2001), p. 73.77. E. Fuller Torrey, M.D.,Death of Psychiatry (ChiltonPublications, Pennsylvania,1974), pp. 10–11.78. Robert Whitaker, Mad inAmerica: Bad Science, BadMedicine, and the EnduringMistreatment of the Mentally Ill(Perseus Publishing, NewYork, 2002), p. 183.79. Ibid., p. 203.80. Ibid., p. 191, citing GeorgeCrane, “Tardive Dyskinesia inPatients Treated with MajorNeuroleptics: A Review of theLiterature,” American Journal ofPsychiatry, 124, supplement,1968, pp. 40–47.81. Op. cit., Whitaker, p. 208,citing estimates of incidencerates for NMS vary from 0.2%to 1.4%. At a rate of 0.8%, thatwould mean approx. 24,000cases annually from the 1960sto the 1980s (with 3 millionAmericans on the drugs), withtotal deaths of 5,280 (24,000 x22% mortality rate) annually.Over a 22 year period, thatwould lead to more than100,000 deaths. At 0.4%, thenumber would be 50,000.82. Op. cit., Whitaker, pp.227–228, citing L. Jeff, “TheInternational Pilot Study ofSchizophrenia: Five-YearFollow-Up Findings,”Psychological Medicine 22(1992), pp. 131–145; AssenJablensky, “Schizophrenia:Manifestations, Incidence andCourse in Different Cultures, aWorld Health OrganizationTen-Country Study,”Psychological Medicine, supplement(1992) pp. 1–95.83. Op. cit., Robert Whitaker,p. 229.84. Ibid., pp. 253–254.85. Ibid., p. 258.86. Edward G. Ezrailson,Ph.D., Report on Review ofAndrea Yates’ MedicalRecords,29 Mar. 2002.87. Op. cit., Robert Whitaker,pp. 182, 186.88. Ibid., p. 188.89. Charles Medawar,“Antidepressants Hooked onthe Happy Drug,” WhatDoctors Don’t Tell You, Vol. 8.,No. 11, Mar. 1998, p. 3.90. David Grounds, et. al.,“Antidepressants and SideEffects,” Australian and NewZealand Journal of Psychiatry,Vol. 29, No. 1, 1995.91. “Acute Drug Withdrawal,”PreMec Medicines InformationBulletin, Aug. 1996, modified6 Jan. 1997, Internet address:http://www.premec.org.nz/profile.htm, accessed:18 Mar. 1999.92. Op. cit., JosephGlenmullen, p. 78.93. Ibid., p. 78.94. Jim Rosack, “SSRIsCalled on Carpet overViolence Claims,” PsychiatricNews, Vol. 36, No. 19, 5 Oct.2001.95. Interview with New YorkState Dept. of Law, MedicaidFraud Control Unit, 15 Dec.1995, regarding 1995 healthcare fraud convictions in 1995and 1992 report, “SpecialProsecutor Arrests WestchesterPsychiatrist—NY StateEmployee—In $8200 Medicaidfraud,” Special Prosecutor forMedicaid Fraud Control Newsrelease, 6 Feb. 1992; GilbertGeis, Ph.D., et. al., “Fraud andAbuse of Government MedicalBenefit Programs byPsychiatrists,” Am. J. Psychiatry,142:2, Feb. 1998, p. 231.96. Kenneth Pope, “SexBetween Therapists andClients,” Encyclopedia ofWomen and Gender: SexSimilarities and Differences andthe Impact of Society on Gender(Academic Press, Oct. 2001).97. Sydney Walker, A Dose ofSanity: Mind, Medicine andMisdiagnosis (John Wiley &Sons, Inc., NY, 1996), p. 132.98. Martin L. Gross, ThePsychological Society, A CriticalAnalysis of Psychiatry,Psychotherapy, Psychoanalysisand the Psychological Revolution(Simon and Schuster, NewYork, 1978), p. 46.99. “Czech health care corruptionwidespread, experts say,”Deutsche Presse-Agentur, Oct.10, 2001.100. “Physicians Disciplinedfor Sex-Related Offenses,”Christine E. Dehlendorf, BSc,Sidney M. Wolfe, M.D., JAMA,17 June 1998, Vol. 279, No. 23.101. Tomas Bjorkman, “ManyWrongs in Psychiatric Care,”Dagens Nyheter, 25 Jan. 1998.102. Op. cit., Kenneth Pope.103. David E. Sternberg, M.D.,“Testing for Physical Illness inPsychiatric Patients,” Journal ofClinical Psychiatry, Vol. 47, No.1, Jan. 1986, Supplement, p. 5;Richard C. Hall, M.D. et al.,“Physical Illness Presenting asPsychiatric Disease,” Archivesof General Psychiatry, Vol. 35,Nov. 1978, pp. 1315–20; IvanFras, M.D., Edward M. Litin,M.D., and John S. Pearson,Ph.D., “Comparison ofPsychiatric Symptoms inCarcinoma of the Pancreaswith Those in Some OtherIntra-abdominal Neoplasms,”American Journal of Psychiatry,Vol. 123, No. 12, June 1967,pp. 1553–62.104. “Attitude objectives,”Core Curriculum in Psychiatryfor Medical Students (1996),WPA website,http://www.wpanet.org/sectorial/edu5-1.html.105. Ahmed Mohit, Psychiatryand Mental Health for DevelopingCountries, Challenges for the 21stCentury, Jan. 25–28, 2001, p. 4;World Federation for MedicalEducation website,http://www.sund.ku.dk/wfme.106. David B. Stein, Ph.D.,Ritalin is Not the Answer: ADrug-Free, Practical Program forChildren Diagnosed with ADDor ADHD (Jossey-Bass, Inc.,Publishers, San Francisco,1999), p. 16.107. Lorrin M. Koran, MedicalEvaluation Field Manual,Department of Psychiatry andBehavioral Sciences, StanfordUniversity Medical Center,California, 1991, p. 4.108. Tomas Bjorkman, “ManyWrongs in Psychiatric Care,”Dagens Nyheter, 25 Jan. 1998.109. Thomas Dorman,“Toxic Psychiatry,” ThomasDorman’s website, 29 Jan.2002, Internet address:http://www.dormanpub.com, accessed: 27 Mar. 2002.110. Op. cit., Dr. Paul Runge.111. Op. cit., ParliamentaryAssembly Council of EuropePreliminary Draft Report,Mar. 2002, point 19.112. Op. cit., Dr. Mary AnnBlock, pp. 19–20.113. Op. cit., Sydney WalkerIII, The HyperactivityHoax p. 6.114. Ibid., p. 12.


Állampolgári Bizottság az Emberi JogokértA NAGYKÖZÖNSÉG TUDATOSSÁGÁNAK EMELÉSEAtájékoztatás létfontosságú része bármelykezdeményezésnek, amely a társadalmi hanyatlásvisszafordítását célozza. A CCHR nagyon komolyanveszi e felelôsséget. A CCHR internetes oldala, könyvei, hírleveleiés más kiadványai széleskörû terjesztésének köszönhetôenegyre több páciens, család, szakember, törvényalkotóés számtalan más ember kap információkat a pszichiátriávalkapcsolatos igazságról és arról, hogy hatékony lépéseket lehetés kell is tenni ezzel kapcsolatban.A CCHR kiadványai – amelyek 15 nyelven elérhetôek –bemutatják a pszichiátria káros hatását a rasszizmus, azoktatás, a nôk, az igazságszolgáltatás, a drogrehabilitáció, azerkölcsök, az idôsgondozás, a vallás területén és más témákban.E lista magába foglalja a következôket:A KÖNYÖRTELEN VALÓSÁG – Ártalmas pszichiátriai „kezelések”Jelentés és ajánlások a romboló hatású elektrosokk éspszichiátriai agysebészet gyakorlatárólMÛVÉSZEK TÖNKRETÉTELE – A pszichiátria aláássa a kreativitástJelentés és ajánlások a pszichiátria mûvészekre és a társadalomragyakorolt káros hatásárólPSZICHIÁTRIA – Drogokhoz köti az Ön világátJelentés és ajánlások napjaink pszichiátria által létrehozottdrogválságával kapcsolatbanA KÖZÖSSÉG TÖNKRETÉTELE – A pszichiátria kényszerítô „gondoskodása”Jelentés és ajánlások a közösségi mentális egészségügy és máskényszerítô pszichiátriai programok kudarcárólA VALÓDI VÁLSÁG – Napjaink mentális egészségügyébenJelentés és ajánlások a tudományosság és az eredményekhiányáról a mentális egészségügy területénJulian Whitaker, M.D. • Anthony P. Urbanek, M.D.Mary Jo Pagel, M.D. • Rohit Adi, M.D.FÉLREVEZETÔ REHABILITÁCIÓ – Pszichiátriai megtévesztés a drogokrólJelentés és ajánlások a metadonnal és más ártalmas pszichiátriai„drogrehabilitációs” programokkal kapcsolatbanSKIZOFRÉNIA – A pszichiátria jövedelmezô „betegsége”Jelentés és ajánlások a komoly mentális zavarodottsággal kapcsolatospszichiátriai hazugságokat illetôenAZ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS TÖNKRETÉTELE – A pszichiátriaelferdíti a törvénykezéstJelentés és ajánlások a bíróságokat és javító-nevelô szolgálatokat értpszichiátriai és pszichológiai befolyással kapcsolatbanPSZICHIÁTRIAI MEGTÉVESZTÉS – Az orvoslás aláaknázásaJelentés és ajánlások a pszichiátria egészségügyre kifejtett hatásárólSZENTSÉGTELEN TÁMADÁS – Pszichiátria kontra vallásJelentés és ajánlások a pszichiátria vallásos hitre és gyakorlatrakifejtett hatásárólHALÁLOS KÉNYSZERÍTÉSEK – A pszichiátriai kezelésekközben elkövetett tettlegességekJelentés és ajánlások a kényszerítô intézkedések erôszakos és veszélyeshasználatáról az elmegyógyintézetekbenGYERMEKEK GYÓGYSZEREZÉSE – Pszichiátria: életek tönkretételeJelentés és ajánlások a fiatalok félrevezetô pszichiátriai diagnosztizálásárólés erôltetett gyógyszerezésérôlZÛRZAVAR ÉS TERRORIZMUS – A pszichiátria tevékenységének eredményeképpenJelentés és ajánlások a pszichiátriai eszközök és kezelések szerepérôl anemzetközi terrorizmus elôidézésbenVISSZAÉLÉS AZ IDÔSEKKEL – Kegyetlen mentális egészségügyi programokJelentés és ajánlások az idôskorúak méltatlan pszichiátriai kezelésérôlPSZICHIÁTRIAI NEMI ERÔSZAK – Nôk és gyermekek bántalmazásaJelentés és ajánlások a mentális egészségügyi rendszerben történô,páciensek ellen elkövetett szexuális bûncselekményekrôlSZÉLESKÖRÛ MEGTÉVESZTÉS – A pszichiátria romlott iparaJelentés és ajánlások a mentális egészségügyi monopólium bûncselekményeivelkapcsolatbanRASSZIZMUS TEREMTÉSE – A pszichiátria árulásaJelentés és ajánlások mindazon tudománytalan és gyûlöletkeltôprogramokkal kapcsolatban, amelyek faji konfliktusokat és népirtástidéznek elôA FIATALSÁG TÖNKRETÉTELE – A pszichiátria fiatal elméket tesz tönkreJelentés és ajánlások az iskolákon belüli mentális egészségügyifelmérésekrôl, értékelésekrôl és programokrólÁLTUDOMÁNY – A pszichiátria hamis diagnózisaiJelentés és ajánlások a tudományosság veszélyes hiányáróla pszichiátriai diagnózisok területénÁLLAMPOLGÁRI BIZOTTSÁG AZ EMBERI JOGOKÉRT – A mentálisegészségügy nemzetközi megfigyelô szervezeteFIGYELMEZTETÉS: Senki ne hagyjon fel semmilyen pszichiátriai szer szedésévelhozzáértô (nem pszichiáter) orvos tanácsa és segítsége nélkül!Ez a kiadvány a Szcientológusok NemzetköziSzövetsége támogatásával jöhetett létre.Kiadja közönségi szolgáltatásként azÁllampolgári Bizottság az Emberi Jogokért.A CCHR az Egyesült Államokban non-profit, adómentes 501(c)(3) közhasznú szervezetként mûkôdik, amelyet az Amerikai Adóhivatal elismer.FELHASZNÁLT FOTÓK: 6. oldal: David Bartruff/Corbis; 21. oldal: Gabe Palmer/Corbis; 24. oldal: Najlah Feanny/Corbis; 27. oldal: Reuters News Media Inc./Corbis; NewsPix (NZ);The Sankei Shimbun; 2 fotó az AP Wideworld Photos-tól; 30. oldal: Jose Luiz Pelaez, Inc./Corbis.© 2004 CCHR. Minden jog fenntartva. A CITIZENS COMMISSION ON HUMAN RIGHTS, CCHR és a CCHR logó védjegyek, amelyek az Állampolgári Bizottság az Emberi Jogokért tulajdonában vannak.A nyomtatás az Egyesült Államokban készült. Item #18905-17-Hungarian


„Eljött az ideje, hogy apszichiáterek visszatérjenek azorvosláshoz – ne látnokok, papok,guruk vagy tablettaárusok legyenek,hanem igazi orvosok.”— ifj. Dr. Sydney Walkerpszichiáter és neurológus, 1996

More magazines by this user
Similar magazines