44. szám - 2007. december 6. - A Szabadság

II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 44. SZÁM4 2007. DECEMBER 6.BELFÖLDA RENDÕRSÉG NEM NYOMOZ TOVÁBB A KÁDÁR-SÍR ÜGYÉBENA rendõrség november 29-én az alábbiközleményt adta közre: "2007. május2-án 0 óra és 7 óra 30 perc közöttiidõben a Budapest VIII., KerepesiTemetõben ismeretlen tettes megrongáltaKádár János és felesége síremlékét,és onnan hamvakat tartalmazóurnát valamint csontmaradványokatvitt el, továbbá a MunkásmozgalmiPanteon falára gyalázkodófeliratot festett.Az ügyben az eljárást - rongálás bûntettelkövetésének megalapozott gyanújamiatt - a Budapesti Rendõr-fõkapitánysághaladéktalanul megkezdte. A nyomozássorán közel hatszáz személy meghallgatásárakerült sor. A helyszínen rögzítettnyomok, illetve a hamvak és csontokelemzése érdekében haemogenetikai,fizikai, vegyész, igazságügyi antropológiaiés nyomszakértõ bevonása vált indokolttá.A szakértõi vélemények, illetve atanúk által elõadottak alapján - az alaposKÁDÁR JÁNOS ELVTÁRS ÉS FELESÉGÉNEK A SÍRJA A KEREPESI ÚTI TEMETÕBENés gondos, mindenre kiterjedõ nyomozásellenére - nem merült fel olyan adat, tényvagy bármilyen más bizonyíték, amely arongáló személyének beazonosításátlehetõvé tette volna. Ezért hatóságunk -mivel az elkövetõ kiléte a nyomozás soránnem volt megállapítható - megszüntetteaz eljárást. A kegyeletsértés vétségénektekintetében keletkezett iratokat - továbbieljárás végett - a Budapesti Rendõrfõkapitánysága Pesti Központi KerületiBíróságnak küldte meg."•LEVÉL AZ IGAZSÁGÜGYI MINISZTERNEKDr. Takács Albert Úrnak, a MagyarKöztársaság igazságügyi és rendészetiminiszterénekBudapestMiniszter Úr!A Magyar Kommunista Munkáspárt aleghatározottabban tiltakozik az ellen, hogy arendõrség lezárta a nyomozást Kádár JánosAMIKOR MÉG NYOMOZTAK...sírjának meggyalázása ügyében. A Munkáspárttagjai, szimpatizánsai, Kádár János tisztelõijoggal várják el a magyar rendõrségtõl, hogyvégére járjon ennek az ügynek, és megtalálja afelelõsöket.A Munkáspárt határozott véleménye, hogya Kádár-sír ügye politikai kérdés. Kádár Jánospolitikus volt, a 20. századi magyar történelemkiemelkedõ személyisége, akinek munkásságama is számos téren hatással van valóságunkra.Sírjának feldúlása nemállhatott egyszerû köztörvényesbûnözõk érdekében.Kádár János maradványainakméltó újratemetésétegy egészpolitikai párt, a MagyarKommunista Munkáspártkérte és követelteGyurcsány Ferenc miniszterelnöktõl,aki válaszrasem méltatta ezt.Kádár Jánoshamvait a legnagyobbtitokban a nyomozásbefejezése elõtt a fõvárosiönkormányzat utasításáraelföldelték. Most, a rendõrség hozott o-lyan döntést, hogy nem kíván az ügyben továbbnyomozni. A döntés nagyon sok ember hangulatáraés politikai magatartására lesz hatással.Kérjük Önt, lássa be és értesse meg az illetékesekkel,hogy egy ilyen formális döntés olaja tûzre a jelenlegi feszült belpolitikai helyzetben.A rendõrség elhamarkodott és politikailagvégig nem gondolt döntése tovább borzolja akedélyeket, és újabb feszültségek forrása lehet.A Magyar Kommunista Munkáspárt azalkotmányos rend híve, és lehetõségeihezmérten mindent megtesz a rend és nyugalommegõrzése érdekében. Nem feltételezzük, hogya Magyar Köztársaság kormányának más lenneaz érdeke.Kérjük Önt, Miniszter Úr, rendelje el anyomozás folytatását mindaddig, amíg arendõrség meg nem találja a felelõsöket,akárkik is legyenek azok.Várjuk válaszát!Budapest, 2007. november 29.TisztelettelDr. Thürmer Gyula

BELFÖLDII. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 44. SZÁM2007. DECEMBER 6. 5DECEMBER 15: TÜNTETÉS - DECEMBER 17: ÚJABB SZTRÁJKA LIGA ÉS A MUNKÁSTANÁCSOK PLAKÁTJAGaskó István, a LIGA elnöke, KónyaPéter társelnökkel és Kerpen Gáboralelnökkel közös sajtótájékoztatónismertette a LIGA elnökség határozatát,mely szerint a folytatásban december15-én demonstrációval, december17-én pedig országos sztrájkokkaltiltakoznak a kormány tervezettintézkedései ellen. Ezek a megmozdulásokvárhatóak a jövõ héten.A LIGA Tanács a2007. november22-ei ülésén megállapította,hogy anyugdíjrendszerszabályainak kedvezõtlen,átgondolatlanmegváltoztatásának,és a korkedvezményesnyugdíjrendszer tízévre befagyasztottátalakításának holtpontrólvaló kimozdításáratett kísérleteknem jártaksikerrel.Az egészségbiztosításirendszer részlegesmagánosításárairányuló kormányzatiszándéknem változott.A Liga vezetése anovember 21-eimegmozdulásokatsikeresnek értékelte."A magyar történelemlegszélesebbkörû és legmélyebbtiltakozóakcióira került sor". A Liga közölte,hogy amennyiben a kormány nem adpozitív választ, a LIGA Szakszervezeteka követelések kikényszerítéseérdekében további tiltakozóakciókra - sztrájkokra és demonstrációkra- hívja fel tagszervezeteit.Felkéri a civilszervezeteket ésszakszervezeteket, hogy aktív részvételükkeltámogassák akcióikat. •A SZAKSZERVEZETEKBEN RÉSZTVEVÕ DOLGOZÓKSZÁMÁNAK ALAKULÁSA MAGYARORSZÁGONÉvSzervezett dolgozók száma1992 2 800 0001993 2 500 0001994 2 000 0001995 1 000 0001996 900 0001998 800 0002002 600 0002007 500 000TUDJA-E,HOGY…• Tudja-e, hogy rövidesenújabb két cukorgyár szûnikmeg Magyarországon, ésösszesen két helyen, Szerencsenés Kaposváron maradcukorgyártás?• Tudja-e, hogy ez a két gyárévi 200 ezer tonna cukrot tudelõállítani, ami kevesebb, minta magyar fogyasztás? Hamarosancukorból is külfölditfogunk enni.• Tudja-e, hogy 3 millió magyarember él a létminimumközelében?• Tudja-e, hogy a szociológiaikutatások szerint a magyartársadalom jövedelmileg feloszthatóegy 20%- os nyertesés egy 80%-os stagnáló, sõtvesztes rétegre?• Tudja-e, hogy a magyaremberek 60-80%-ának a valósjövedelme ma kisebb, mint1990 elõtt?• Tudja-e, hogy a 3 millió szegényfele annyi sajtot, joghurtot,gyümölcsöt és negyedannyi húst fogyaszt, mint agazdagok?• Tudja-e, hogy a mostanigazdag réteg a privatizációsorán - lényegében ingyen -legalább 2200 milliárd forintértékû vagyonhoz jutott?• Tudja-e, hogy mi magyarokévente 72 kiló húst eszünkmeg, az osztrákok pedig 112kilót?• Tudja-e, hogy mi, magyarokévente 143 liter tejet iszunkmeg, az osztrákok 293 litert?• Tudja-e, hogy a 2008. január1-tõl érvényes nyugdíj-kiszámításirendszerrel éppen anyugdíjas jár rosszul? A kereseteknettósítása 12-15 százalékkalcsökkenti a nyugdíjalapot,így az új nyugdíjasok 7-8százalékkal kevesebb nyugdíjatfognak kapni.•

II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 44. SZÁM6 2007. december 6.KÜLFÖLDAZ EURÓPAI BALOLDALI PÁRT KONGRESSZUSASZABÓ LÁSZLÓNÉ BESZÉDET MOND AZ EBP 2. KONGRESSZUSÁN PRÁGÁBANAz Európai Baloldali Párt (EL) 2007.november 23-25 között tartotta 2.kongresszusát a Cseh Köztársaságfõvárosában, Prágában.A kongresszus szervezõje és vendéglátójaa cseh Demokratikus Szocializmus Pártja(SDS) volt. Az EL mind a 18 tagpártjaképviseltette magát a rendezvényen, valamintszámos vendég érkezett a kongreszszusrakülönbözõ pártoktól, nemcsakEurópából, hanem más kontinensekrõl is.A Magyar Kommunista Munkáspártot,amely teljes jogú tagja az Európai BaloldaliPártnak, Szabó Lászlóné és KupiLászló, a Központi Bizottság tagjai képviselték.A kongresszus elsõ napját a nõk ellenierõszak és diszkrimináció elleni harcnakszentelték. A delegációk nõ tagjai elméletimûhelyekben vettek részt, ahol a családonbelüli erõszaktól kezdve a nõk munkahelyidiszkriminációjáig számos témát beszéltekát, majd a délutáni plenáris ülésen beszámoltaka tanácskozásaik eredményérõl.Határozatot is fogadtak el, amelybenkihangsúlyozták, hogy az EL politikájánakrészét képezi a küzdelem mindenfajtadiszkrimináció ellen, így a nõk ellenihátrányos megkülönböztetés elleni harc is.A kongresszus második napján kezdõdöttel a tényleges, mindenkit érintõ munka.A plenáris üléseken bemutatták a kongresszuspolitikai téziseit tartalmazó dokumentumot.Ezt követõen a résztvevõkneklehetõségük nyílt elmondani a pártjuk véleményéta tézisekrõl.Szabó Lászlóné felszólalásában elmondta,hogy: 1. A Magyar KommunistaMunkáspárt nem ért egyet a tézisekkel,mert ez a dokumentum nem a munkásokhoz,hanem sokkal inkább a nyugat-európaikommunista pártokra jellemzõ értelmiségiréteghez szól, ily módon nem alkalmasa munkásosztály megszólítására; 2. AMunkáspárt nem ért egyet azzal, hogyegyénileg is tag lehessen valaki az EL-ben,mert szerintünk ez egy olyan szervezet,amely a baloldali pártok együttmûködésétkoordinálja.A Szlovák Kommunista Párt, a CsehésMorvaország Kommunista Pártja és aFinn Kommunista Párt szolidaritását fejezteki a Munkáspárt elítélt vezetõségével, ésfelhívták a résztvevõk figyelmét arra, hogyez a per nem elszigetelt jelenség, hanemrésze az Európában folyó antikommunistakampánynak, amelynek a jelenlevõk közülbárki a következõ áldozata lehet.Délután a küldöttek megválasztották azEL új vezetõit. A leköszönõ elnök, az olaszKommunista Újjáalakulás Pártjának(Rifondazione) elnöke, Fausto Bertinottitett javaslatot az elnöki, alelnöki és kincstárnokipozíciókat betöltõ személyekre.Egyhangú szavazással a delegációkLothar Bisky-t, a német Die Linke(Balpárt) vezetõjét választották az EL újelnökének. Alelnök az olasz GraziellaMascia (Rifondazione) lett, kincstárnokpedig Pedro Marset (SpanyolországKommunista Pártja) maradt.A kongresszus zárónapján került sor azelõzõ napon ismertetett és megvitatottpolitikai tézisekrõl való szavazásra. AMagyar Kommunista Munkáspárt képviselõia párt állásfoglalásának megfelelõena tézisek ellen szavaztak, a delegációkközül egyedül. Újabb szavazással döntöttekaz EL bõvítésérõl, amelynek soránteljes jogú tagságot nyert MoldáviaKommunista Pártja.A delegációk megválasztották azEurópai Baloldali Párt Végrehajtó Bizottságánakrégi-új tagjait. Ide minden pártnakjoga két személyt (egy nõt és egy férfit)jelölni. A Magyar Kommunista Munkáspártkét képviselõje az EL VégrehajtóBizottságában a delegáció tagjai, SzabóLászlóné és Kupi László lett. Az újVégrehajtó Bizottság elõször 2008 januárjában,Berlinben fog tanácskozni. •VÁLASZTÁS OROSZORSZÁGBANAz oroszországi parlamenti választások során a választók 63 százaléka szavazott. A szavazatok 97,8 százalékánakösszeszámlálása után a központi választási bizottság elõzetes eredményt hozott nyílvánosságra.Az Egységes Oroszország Párt 64,1 százalék, az Oroszországi Föderáció Kommunista Pártja 11,6 százalék, a LiberáldemokrataPárt 8,2 százalék, az Igazságos Oroszország Párt 7,8 százalék szavazatot kapott.A többi párt nem érte el a 7 százalékos küszöböt, így nem jutnak a parlamentbe.A Kommunista Párt elsõ kommentárjai durva törvénysértésekrõl számolnak be, és kezdeményezik valamennyiválasztókörzetben a szavazatok újraszámolását.Zjuganov elvtárs szerint a lakosság hangulatához és az elvárt, általa reálisnak tartott eredményekhez képest az EgységesOroszország Párt 5 százalékkal jobb, míg a Kommunista Párt 5 százalékkal rosszabb eredményt ért el.

KÜLFÖLDII. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 44. SZÁM2007. DECEMBER 6. 7VLAGYIMIR ALEKSZANDROVICS KRUJCSKOV EMLÉKÉREElment egy ember, aki beírta nevét amagyar munkásmozgalom történetébeis. Elhunyt Vlagyimir AlekszandrovicsKrjucskov. 84 évet élt.Kommunista ember volt. A kapitalizmusigazságtalanságai ellen, aszocializmusért küzdött diplomataként,pártmunkásként, a szovjet hírszerzésvezetõjeként, majd a SzovjetunióÁllambiztonsági Bizottsága elnökekéntis.Közismert, hogy fiatal diplomataként1956-ban Budapesten szolgáltJurij Andropov nagykövet mellett.Késõbb sem kellett neki bemutatni,hogy mi az ellenforradalom. Tudta,látta Budapesten. Tudta és látta azt is,hogy Kádár János vezetésével milyenembertelen erõfeszítéseket kellett tennia szocializmus megszilárdításáért, anépet megosztó konfliktusok enyhítéséért.Mindvégig becsülte és tisztelteKádár Jánost, és nagyra értékelte amagyar kommunisták teljesítményét.1989-ben, amikor világossá vált,hogy Magyarországon hamarosan egyúj ellenforradalom fog gyõzni, amitfinomkodva rendszerváltásnak hívnak,azokat támogatta, akik szocializmustakartak. A legfelsõbb szovjet vezetéstagjaként mindent elkövetett azért,hogy az utolsó fõtitkár, Grósz Károlyerõfeszítéseit megértse és támogassa aszovjet vezetés. A KGB elnökeként, hamegkésve is, de átadta az akkori magyarpártvezetésnek azokat a dokumentumokat,amelyek világosan bizonyították,hogy Nagy Imre, a nemzet mártírjánakkikiáltott egykori politikus, a 30-as években besúgó volt. Nehezen éltemeg, hogy 1989 októberében feloszlattákaz MSZMP-t, és néhány hónapmúlva végbement a hatalom átadása.A Munkáspárt születését kezdettõlfogva aggódó figyelemmel kísérte.Tudta, hogy a Munkáspárt viszi továbba forradalom lobogóját, õk a kommunisták.Az SZKP Politikai Bizottságánaktagjaként sokat tett azért, hogy aSzovjetunió Kommunista Pártja elismerje,és partnerként fogadja a Munkáspártot.Mihail Gorbacsov 1990 folyamánkétszer is találkozott a Munkáspártelnökével.Elõször augusztusban kétoldalúcsúcstalálkozón, majd novemberben aVLAGYIMIR ALEKSZANDROVICS KRJUCSKOVtestvérpártok más vezetõivel együtt. Azakkori SZKP elismerte a Munkáspártot,ami hozzájárult a fiatal párt hazai ésnemzetközi pozícióinak megerõsödéséhez.Budapesten 1990-ben éppen akkorkövetelték a párt betiltását, amikora párt elnöke a Kremlben tárgyalt. Atõkés hatalom soha sem szánta el magáta Munkáspárt betiltására.1991-ben Krjucskov tett még egyutolsó kísérletet a szocializmus megmentésérea Szovjetunióban. GennagyijJanajevvel és másokkal együttösszefogtak a Gorbacsov-féle vezetésmenesztésére, a Szovjetunió feloszlatásánakés a Jelcin vezette ellenforradalmierõk gyõzelmének megakadályozására.Nem sikerült. A kísérletelbukott, másokkal együtt VlagyimirKrjucskov is börtönbe került.Szabadulása után a Zjuganov vezettekommunista erõk mellé állt.Írásaival és tanácsaival segítette a kommunistamozgalmat. A magyar pártsorsa ekkor is foglalkoztatta. Bárki jöttMagyarországra, nem mulasztotta eltolmácsolni jókívánságait. Beszélt1956-ról odahaza és nemzetközi fórumokonis. Tudta, hogy ez segít a magyarkommunistáknak a történelem-hamisításelleni harcban.Tavaly télen a moszkvai lakásánkereste fel a Munkáspárt pártmunkásküldöttségea már láthatóan betegbarátot. Jól csinálják, csak tartsanak ki!Úgy, ahogyan annak idején Kádár! -mondta búcsúzásul.Vlagyimir Alekszandrovics Krjucskova magyar kommunisták barátjavolt. Emlékét megõrizzük!•

II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 44. SZÁM8 2007. DECEMBER 6.PÁRTÉLETVÉDNÖKSÉG A MÁRTÍRSÍROK FELETT - MOLNÁR ERIK ÉLETEA Munkáspárt Nagy-Budapesti szervezeteivédnökséget vállaltak a Fiumei útisírkertben, a Munkásmozgalmi Panteonnáltalálható mártírsírok gondozása felett. ASzabadság újságban ezen a héten MolnárErik közgazdászt mutatjuk be.Molnár Erik, történész, közgazdász és filozófus,politikus (Újvidék, 1894. december 16. –Budapest., 1966. augusztus 8.)Molnár Erik a magyar munkásmozgalomazon kiemelkedõ egyéniségei közé tartozik,akik középosztálybeli, értelmiségi családokgyermekeibõl lettek a kommunista ügyharcosai. Apai dédapja még parasztember volt,nagyapja és apja már tanár. A munkásmozgalomhozvaló kötödését apjától örökölte, aki azelsõ világháború elõtt belépett a szociáldemokratapártba, majd 1919-ben az õ vezetésévela fiumei szociáldemokrata párt csatlakozotta III. Internacionáléhoz. Mint kommunistátkitoloncolták Magyarországra, családjávalKecskemétre került. Molnár Erik édesanyjaJeszenszky Jolán polgári iskolai tanárnõvolt, elszegényedett úri rokonsággal.Mindenképpen meg kell említeni öccsét,Molnár Renét (1896—l942), aki ügyvédként apolgári bíróságokon védte az illegális kommunistapárt megvádolt tagjait. Õ látta el részben amozgalom két mártírjának, Fürst Sándornak ésSallai Imrének a védelmét is.Molnár Erik a fiumei olasz gimnáziumbanérettségizett 1912-ben. Még ebben az évbenjoghallgató lett Budapesten. 1915-ben behívtákkatonának. 1916-ban orosz hadifogságba esett.MOLNÁR ERIK EGYIK FÕ MÛVEMOLNÁR ERIK (JOBBRA), MINT NÉPJÓLÉTI MINISZTER A KARCAGI KÓRHÁZ AVATÁSÁN 1946-BANEgy Vlagyivosztok melletti hadifogolytáborbankapcsolatba került a szocialista forradalomértküzdõ internacionalistákkal. A szülõi házhagyományai, az imperialista háború élményei,társadalomtudományi olvasmányai – mindenekelõttMarx és Engels mûvei – érlelték megforradalmi világnézetét.1920-ban tért haza, az idõközben Kecskemétrekerült szüleihez. Budapesten és Bécsbenfejezte be egyetemi tanulmányait, 1922-ben jogidoktorátust szerzett, majd ügyvédi és bíróivizsgát tett. 1924-ben nyitott ügyvédi irodát, s a„szegények ügyvédjeként” vált ismertté Kecskeméten.1928-ban jelentek meg elsõ írásai aMadzsar József szerkesztette Társadalmi Lexikonban.1929-tõl sorra írta tanulmányait a franciaforradalomról és a szocialista mozgalomtörténetérõl, a munkásmozgalom problémáiról,valamint az agrárkérdésrõl.1928-ban a szociáldemokrata párt kecskemétiszervezetének titkára lett. Öccse ösztönzésére1929-ben bekapcsolódott az illegáliskommunista párt munkájába is. Neve szerepelta horthysta rendõrség baloldaliakat és kommunistákatnyilvántartó „fekete könyvében”. 1944áprilisa és októbere között két alkalommal isletartóztatták.1944 novemberében és decemberében afelszabadított Kecskemét polgármestere volt,december 17-én az Ideiglenes Nemzetgyûléstagjává választották.1944-tõl indult el politikai karrierje. Mintfelkészült, népszerû értelmiségit újabb és újabbposztokra állították. 1944 - 1947 között azIdeiglenes Nemzeti Kormány tagja, népjólétiminiszter. 1947-48-ban tájékoztatási, majdközel fél évig külügyminiszter. 1948. szeptemberébennehéz megbízatást kapott. A nevestörténész, Szekfû Gyula után õ lett Magyarországmoszkvai nagykövete.AMagyar Kommunista Párt, késõbb a MagyarDolgozók Pártja Központi Vezetõségénektagja. 1947. szeptember 24-tõl március 5-igtájékoztatási, majd öt hónapon át, 1948. augusztus5-ig külügyminiszter.1950-1952 között igazságügy-miniszter,majd újra külügyminiszter. 1953-tól 1954-ig aLegfelsõbb Bíróság elnöke, 1954-tõl 1956.november 3-ig ismét igazságügy-miniszter. Az1953-as fordulat idején a Legfelsõ Bíróságelnökeként sokat tett a koholt vádak alapjánelitéltek rehabilitációjáért. Vezetõ szerepe voltKádár János és Kállai Gyula rehabilitálásábanis.Molnár Erik tudós is volt, kitûnõ történész.Nagy szerepe volt a történettudományi kutatásirányításában. Megalakulása (1949) óta igazgatójavolt az MTA Történettudományi Intézetének,1958-tól a Magyar Történelmi Társulat elnöke,az Acta Historica fõszerkesztõje, 1957-tõl1962-ig elnöke a Századok szerkesztóbizottságának.Fõszerkesztõje volt a Magyarországtörténete (I – II., Bp., 1964) c. munkának. •

KÁDÁR JÁNOSII. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 44. SZÁM2007. DECEMBER 6. 9KÁDÁR JÁNOS ÉS A KÁDÁR-VICCEKA szocializmus, de különösen a Kádárkorszaka magyar politikai humor virágkoravolt. Gondoljunk csak Komlós Jánosra és aMikroszkóp Színpadra, vagy MartonFrigyesre és a Rádiókabaréra! De ennek akornak volt utánozhatatlan hõse Hofi Géza,akinek minden egyes fellépését egy egészország várta. De miért virágzott a politikaihumor Kádár idején? A tõkés propagandaszerint semmi másról sem volt szó, csakarról, hogy a humor a "puha diktatúra"korában sajátos szelepként mûködött,kiengedte a fölösleges gõzt, levezette afeszültségeket. Szó, ami szó, a színpadon, akabaréban sok minden olyat ki lehetettmondani, amit az újságban vagy gyûlésekennem volt tanácsos. De ez kevés lett volna.A humor azért mûködött, mert az emberekvették a lapot, és összekacsintottak Kádárral.Tudták, hogy a szocializmus alapvetõen jó,de sok a gyarlóság, a butaság, sõt a hiba is.Ebben a világban nem volt minden jó, de azemberek tudtak nevetni. Volt kedvük nevetni,mert életük alapvetõen rendezett volt. Nemvolt gond elhelyezkedni, bátran lehetettkölcsönt felvenni, az emberek megtervezhettéka jövõjüket. Ezért volt kedvük éserejük nevetni a hibákon, a vicceken, sõtönmagukon is.Kádár János szeretett nevetni. A MikroszkópSzínpadon is megfordult, bár nemannyira a szórakozásért, hanem, hogykifejezze támogatását Hofi és szellemiségeiránt. Nem volt anekdotázó ember, deszívesen hallgatta asztaltársaságban másoktörténeteit, és környezetétõl meghallgatta aKádár-vicceket is.A Kádár-vicc nem volt tilos. A rendõr nemvitt el érte senkit. A kor legjobb vicc-lapjábanugyan nem közöltek Kádárról szóló vicceket,de ezek közszájon jártak, és a kabaréban iselhangoztak. A Kádár-viccek kedvesekvoltak, rátapintottak a lényegre, de szintesohasem voltak bántóak, nem volt bennükmaró gúny. Egyszerûen nem születtek olyanviccek, mint késõbb, mondjuk HornGyuláról. Mit ért el Horn Gyula Berlinben? -szólt a kérdés a viccben. A kilincset!A viccek szóltak Kádár találékonyságáról.A ravasz népi hõs köszönt vissza a viccekbõl,aki mindig kijátszotta a rosszakat és azerõsebbeket. Például így: Magyarországlabdarúgó-válogatottja a Szovjetunió csapatávaljátszik barátságos mérkõzést, amikor aNEVESSÜNK EGYÜTT KÁDÁRRALACZÉL GYÖRGY, HOFI GÉZA, KOMLÓS JÁNOS ÉS LÁZÁR GYÖRGY MINISZTERELNÖKmeccs egy-egyre áll, és a magyar csapattizenegyesrúgáshoz jut.Nagy a tanácstalanság, valakit a lelátónjelenlévõ Kádár Jánoshoz küldenek, hogydöntse el, ki rúgja a döntõ gólt. Kádár akövetkezõ tanácsot adja: - Bene lõje! Aszójáték a kor kitûnõ játékosára, BeneFerencre vonatkozott.Támadóbb, de mégsem bántó vicc volt akövetkezõ is, amire sokan emlékezünk. Miértalumíniumból gyártják a söröshordókat?Mert egy Kádárunk van, és az is azoroszoknak dolgozik.Kádárt elõszeretettel ábrázolták a viccek azakkori szovjet vezetõk társaságában, éspersze, mindig mi voltunk az okosabbak.Például így: Brezsnyev és Kádár sétálnak azerdõben. Egyszer csak kiugrik eléjük egymedve, és éhes ordítással feléjük indul.Brezsnyev kétségbeesik, míg Kádár ledobja acsizmáját, elõvesz a hátizsákjából egysportcipõt és lábbelit cserélt .- Megõrültél? -kiált rá Brezsnyev - Egy medvét akarszlehagyni futásban? Mire Kádár:- Én nem amedvét akarom lehagyni, hanem tégedA következõ eset nem történt meg, demegtörténhetett volna, annyira igaz volt azakkori korra. Magyarország kis ország volt,nem igen tudta felvenni a versenyt aSzovjetunióval, ahol minden nagyobb,szélesebb, hosszabb volt. Náluk már -legalább is a hivatalos propaganda szintjén -gyõzött szocializmus, amikor mi még aszocializmus alapjait rakosgattuk. Õk már afejlett szocializmust építették, amikor mitökéletesítgettük a miénket. A szovjetek sokmindenben elõbbre tartottak, mint mi. Sokmindenrõl meg a propaganda állította, hogyelõbbre tartanak. Pedig itt is volt hiba, megott is. Innen a történet.Kádár János és Németh Károly, akkoribanaz Elnöki Tanács elnöke a forradalomünnepén vannak Moszkvában, 1987-ben. Azünnepség szünetében letelepednek az egyikasztalhoz. Elõveszik a hazait, jó fehérkenyeretés csípõs házikolbászt hozzá. Jóétvággyal katonáznak, amikor Gorbacsov iskijön a terembõl, és Rizskov miniszterelnökkelegyütt ugyancsak eszegetni kezdenek.Rizskov elõvesz egy darab feketekenyeret,megsózza, és úgy minden nélkül odaadjaGorbacsovnak. Gorbacsov csendben eszegetia feketekenyeret. Németh Károly, mindeztlátva, így szól Kádárhoz: "Látja, Kádárelvtárs, a szovjet elvtársak megint elõbbretartanak."•

II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 44. SZÁM10 2007. DECEMBER 6.ELMÉLETELMÉLETI SAROK:VIGYÁZAT, VESZÉLYES!A HARC KÖZÖS - CSAK EGYÜTT LEHETA munkásmozgalom a kezdet kezdetén felismerte,hogy a különbözõ országok munkásainakközös az ellenségük és közös az alapvetõérdekük. Közös ellenségük a tõke, alapvetõ közösérdekük pedig a kapitalizmus megdöntése.Ha ez így van, akkor a nemzeti harcot ki kellegészíteni a nemzetközi keretek között folyóharccal. Az együttmûködési formák folyamatosanváltoztak és változnak. A tapasztalat aztmutatja, hogy a mozgalom elõbb-utóbb mindiglétrehozza azokat a szervezeteket, amelyekkel alegjobban harcolhat a kapitalizmus ellen.Már 1864-ben Marx aktív közremûködésévelmegszületett az elsõ nemzetközi együttmûködésiszervezet, az Elsõ Internacionálé. Aszervezet1876-ig állt fenn. Azért szûnt meg, mert amozgalom két akkori áramlata, a marxisták ésaz anarchisták között feloldhatatlanná vált azellentét. 1889-ben megszületett a MásodikInternacionálé, amely egészen 1916-ig mûködött.Ekkorra ugyanis nyilvánvalóvá vált, hogya mozgalom két ágra szakadt, a kommunistákraés a szociáldemokratákra. Akommunisták elleneztékaz elsõ világháborút, a szociáldemokratáktámogatták saját tõkéseiket.KOMINTERNLenin támogatásával 1919-ben szervezték mega Harmadik Kommunista Internacionálét,rövidített nevén a Kominternt. A Komintern1919-1943 között a kommunista pártokhatékony harci szervezete és együttmûködésifóruma volt a tõke elleni nemzetközi méretûharcban. Miért? Elõször is azért, mert a szervezetbenkommunista pártok tömörültek, és nemvehettek részt reformista, netán szociáldemokrataerõk. Másodszor, az Internacionálé mögötta Szovjetunió Kommunista Pártja, és a Szovjetunióereje és támogatása állott. A Kominternjelentõs eredményeket ért el. A20-as években avilág legtöbb országában megszülettek a kommunistapártok. A Komintern szervezte éstámogatta a tõkés országokban, így a Magyarországonfolyó illegális munkát. Aszervezet, ésa mögötte álló Szovjetunió sok kommunistátmentett ki a fasiszta bíróságok kezeibõl, köztükpéldául Rákosi Mátyást. 1943-ban a szovjetpárt vezetése, s maga Sztálin úgy gondolta,hogy a Németország elleni harcban, az USAvalés Nagy-Britanniával való együttmûködésérdekében gesztust kell tenni a tõkés Nyugatnak.A Kommunista Internacionálét ezértfeloszlatták, ami azonban súlyos történelmihiba volt.KOMINFORMAII. világháború után ismét napirendre került anemzetközi együttmûködés kialakítása. 1947-ben a szovjet párt aktív közremûködésévellétrejött a Kommunista és Munkáspártok TájékoztatóIrodája, rövidítve Kominform. A szervezetnem fogta át a világ, de még Európapártjait sem. A szocialista országok pártjai,illetve a francia és az olasz kommunisták vettekbenne részt. Az SZKP akkori vezetése a szervezetetegyértelmûen a szovjet külpolitikaszolgálatába kívánta állítani, nem számolt a II.világháború után létrejött körülményekkel.Figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy anemzeti kommunista pártok megerõsödtek,létrejött a szocialista Kína, és elindult agyarmatok felbomlása, ami új színekkelgazdagította az antikapitalista mozgalmat. AKominform 1953 márciusa, vagyis Sztálinhalála után lényegében nem mûködött, bár1956-ig fennállt.NEMZETKÖZI TANÁCSKOZÁSOK1957 után új munkamódszerek terjedtek el amozgalomban. A legnagyobb pártok, a SzovjetunióKommunista Pártja és a Kínai KommunistaPárt a kétoldalú kapcsolatokonkeresztül nyújtottak széles körû támogatást avilág hozzájuk közel álló kommunistapártjainak. Ez lényegében azt is jelentette, hogya mozgalom egyik része a Mao vezetteKínával, másik része a Hruscsov vezetteSzovjetunióval tartott.A kommunista erõk nemzetközi fórumainakmegteremtése azonban nem került le anapirendrõl. Ennek formáját a nemzetközitanácskozások jelentették. 1957. novemberébenMoszkvában értekezletet tartott 12szocialista ország kommunista és munkáspártja,köztük a kínai, albán és koreai kommunistákis. A világban ekkor 75 párt volt,A munkásmozgalom a kezdet kezdetén felismerte, hogya különbözõ országok munkásainak közös az ellenségükés közös az alapvetõ érdekük. Közös ellenségük a tõke,alapvetõ közös érdekük pedig a kapitalizmusmegdöntése. Ha ez így van, akkor a nemzeti harcot kikell egészíteni a nemzetközi keretek között folyó harccal.mintegy 33 millió taggal. 1960. novemberébenmár 81 résztvevõje volt az újabb moszkvaiértekezletnek. Ez a tanácskozás kísérlet voltarra, hogy új alapokon újjászervezzék amozgalmat, de világossá vált, hogy a mozgalomnem egységes. A kínai, jugoszláv ésnéhány más párt a saját nemzeti utat tartottaszükségesnek.1969. júniusában Moszkvában újabbtanácskozásra ültek össze a pártok, immáron 75kommunista és munkáspárt. A világmozgalombanekkor 90 párt vett részt, mintegy 50millió taggal. A mozgalom egységét nemsikerült helyreállítani. Ne feledjük! Ez már akulturális forradalom idõszaka Kínában. Aszovjet-kínai feszültségek eljutottak a nyíltháborúskodásig.Atanácskozáson éppen ezért nem vett résztaz albán, a jugoszláv, a kínai, a koreai, sõt avietnami párt sem, a kubai párt pedigmegfigyelõként volt ott. Távol maradt még azindonéz, a japán, a holland, továbbá mégnéhány kisebb ázsiai párt is.1987. novemberében Moszkvában kerültsor az 1990-91-es tõkés ellenforradalmak elõttiutolsó tanácskozásra. A tanácskozás új voltabban a tekintetben, hogy 1917 óta elõszörszociáldemokraták is jelen voltak. A nagykibékülés azonban nem jött létre. Összesen 178küldöttség vett részt. Nem volt jelen a KínaiKommunista Párt, s a szociáldemokraták közülsem jöttek el az igazán jelentõs pártok. •

VÉLEMÉNYII. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 44. SZÁM2007. DECEMBER 6. 11ANagy Októberi Szocialista Forradalom 90.évfordulóján rendezett ünnepségen többenvörös inget viseltek. Ugyancsak a vörös ingvolt látható a KB-képviselõk értekezletén istöbb jelenlévõn. Mint megtudtuk, egy újakció elsõ lépéseirõl van szó. Kovács Istvánt,a Központi Bizottság tagját kérdeztük.- Mit tudhatunk ma a vörös ing akcióról?- Többen is törjük a fejünket azon, mikéntlehetne a Munkáspárt egységességét külsõségekbenis hangsúlyozni. Mostanában elkezdtünkolyan tüntetéseken is részt venni, aholnem csak a mieink vannak jelen. AMunkáspárttagjainak egységes megjelenése erõt és magabiztosságotsugározna az ilyen alkalmakkor. Avörös ing egyszerû, olcsó és könnyen kivitelezhetõmegoldás. Javasoltuk pártunkelnökének, aki egyetértett azzal, hogy próbáljukki. A Nagy Október ünnepségén õ maga isvörös ingben volt.- Miért éppen a vörös ing?Nem túlzás, ha azt mondom, hogy a vörös inga vörös zászló egy darabja. Jelkép, a forradalomjelképe, a munkásság jelképe. Jó szívvelvállalhatjuk és viselhetjük. Vörös inget hordtakegyébként Garibaldi forradalmárjai is a 19.században.- Más elképzelés nem merült fel?VISELJÜNK VÖRÖS INGET!- A párt egységének külsõ demonstrálásáraeddig is használtunk eszközöket. IlyenGARIBALIDI VÖRÖS INGEmindenekelõtt a vörös zászló. Ilyen a jelvény is,de ez nem igazán vált be. Az Arany Díszjelvénymég viszonylag jól viselhetõ, de a választásokralegyártott tömegjelvényünk nem alkalmas arra,amit most akarunk. Próbálkoztunk mártrikóval, T-shirttel is, de valljuk be õszintén,hogy ez olyan viselet, ami egy bizonyos korután nem áll jól. Az viszont nagyon fontos,hogy a párt egységesen jelenjék meg. Az ingethordhatják nõk is, férfiak is, fiatalok is, idõsekis.- Mikor és hol hordanánk a vörös inget?- Harcban és ünnepeken! Ha tüntetésre,felvonulásra, sajtószereplésre megyünk, lássákaz emberek, hogy kik vagyunk! Hordjukünnepeinken, december 17-én, május elsején ésa többi mozgalmi ünnepen, hiszen a vöröszászló jelképet ünnepen is megtiszteltetésviselni.Reméljük, hogy a vörös ing megtetszik apártnak, és tömegesen kezdjük el viselni.- Többen mondják, hogy nekik már van vörösingük vagy blúzuk, minek egy másik is?- Nézze, nagyon fontos, hogy az ingekegyformák legyenek. Ettõl válik közösviseletté. Avörös és a piros nem ugyanaz. Amitmi ajánlunk, az nem piros, hanem vörös, avörös zászló vörös színe.- Hol szerezhetõ be a vörös ing?- Az ing központi megrendeléssel történik,éppen azért, hogy mindenkinek ugyanolyaninge legyen, egységes színárnyalatban. Áramost 1.500 Ft. A minõsége a viszonylag olcsóár ellenére nem rossz. Könnyen mosható.Vasalni kell, de szerintem más inget is. Haengem felhívnak a 06-70-602-1616 telefonszámon,vagy küldenek egy e-mailt akovacs.istvan@hotmail.com címre, akkorgyorsan megrendelhetik és megkaphatják.Ugyancsak lehet rendelni a megyei elnököknél.Persze tudnunk kell a nyakméretet, és a darabszámot.Úgyhogy várjuk a rendeléseket.

II. (XVIII.) ÉVFOLYAM, 44. SZÁM12 2007. DECEMBER 6.HÍREKNem mindennapi eseményre kerültsor a gyulai Barátság Nyugdíjaskluboktóber 13-ai klubnapján. A klubegyik tagja, özv. Igric Péterné, Bözsinéni 100 éves születésnapját családtagjaivalés rokonaival (45 fõ), valaminta klubtagsággal közösen kívántamegünnepelni.100 ÉVES SZÜLETÉSNAPAZ ÜNNEPELT KÖZÉPEN ÉS A GYULAI PÁRTSZERVEZET NÉHÁNY TAGJAA klubvezetõ javaslatára, mivel Bözsinéni a Munkáspárthoz kötõdik, 1946óta tagja a pártnak, a gyulai pártalapszervezetis képviseltette magát aszületésnapi rendezvényen.Elsõként a város polgármester aszszonya,Dr. Perjés Klára köszöntötte,és az önkormányzat nevében virágkosaratadott át az ünnepeltnek.A Munkáspárt nevében a pártszervezetgyulai elnöke, Nagy Sándorköszöntötte Bözsi nénit, és rövidvisszaemlékezésében méltatta hosszúéletútját és hûségét az eszméhez apárthoz.Az alkalomhoz illõen a gyulaipártszervezet tagsága nevében 100szál pirosrózsából készült virágkosaratadott át az ünnepeltnek, a jelenlévõ140 fõ tapsa kíséretében.A jó hangulatú születésnapi ünnepségvacsorával, a vacsorát követõenzenével tánccal folytatódott az éjfélutáni órákig.Köszönjük Bözsi néni a Veledegyütt töltött felejthetelen születésnapot,szívbõl kívánjuk, hogy mégsokáig maradj köztünk.NAGY SÁNDORFONTOS, HOGY HALLASSUK SZAVUNKATMint, ahogy meg is jelent ASzabadság 37. számában, a Szabolcs-Szatmár-Beregmegyei Porcsalmánis megalakult a Munkáspárthelyi szervezete. De nem elég csakaz, megalakultunk, hanem hallatniis kell a hangunkat.Ezért a tagok közösen elhatározták,hogy a munkáspárti szervezet hírét ahelyi "Porcsalmi Hírek" címû újságbanis közzéteszik. Folyamatosanfogjuk tájékoztatni a lakosságot akommunisták álláspontjáról mindenaktuális témában.Ezenkívül a nagyobb térségbenmegjelenõ "Szatmári Szó" címû lapbanis hírt adunk magunkról, közölveelérhetõségünket mindazok számára,akik hasonlóképpen gondolkodnak.Minden hozzánk hasonló helyzetbenlévõ kistelepülési pártszervezetszámára javasoljuk példánk követését.Nagyon fontos, hogy eljussunkaz emberekhez, és tudatosuljonmindenkiben, hogy létezik az igazibaloldal.PÁSKU KÁROLY,A HELYI ALAPSZERVEZET ELNÖKEAKÖZPONTI BIZOTTSÁG ÜLÉSEA MUNKÁSPÁRT KÖZPONTI BIZOTTSÁGA AZ EZ ÉVI UTÓLSÓSOROS ÜLÉSÉT 2007. DECEMBER 15-ÉN, SZOMBATON 10.00 ÓRAIKEZDETTEL TARTJA. A TANÁCSKOZÁS HELYSZÍNE: AMUNKÁSPÁRT ORSZÁGOS KÖZPONTJA (1082. BUDAPEST,BAROSS U. 61.), III. EMELETI 302. SZÁMÚ TANÁCSTEREM.JAVASOLT NAPIREND:1. MEGEMLÉKEZÉS A PÁRT SZÜLETÉSNAPJÁRÓL. BESZÉDETMOND KARACS LAJOSNÉ, KITÜNTETÉSEK ÁTADÁSA2. A PÁRT HELYZETE, A 2008. ÉVI FELADATOK ELÕADÓ:THÜRMER GYULA3. A KB-MEGBÍZOTTAK HELYZETÉNEK, MUNKÁJÁNAKÁTTEKINTÉSE ELÕADÓ: VAJDA JÁNOSA Magyar Kommunista Munkáspárt központi politikai lapjaFõszerkesztõ: Székely PéterSzerkesztõség: 1082 Budapest VIII., Baross utca 61.Telefon: 313-5420 (közvetlen); 334-1509/22 m. Telefax: 313-5423A Szabadság e-mail címe: info@aszabadsag.hu;internetcím: www.aszabadsag.huKiadja: a Progressio Kft., a kiadásért felelõs: Vajda János igazgatóISSN 0865-5146A Munkáspárt internetcíme: http://www.munkaspart.hu