A rendezési terv - Ön-Kor-Kép

onkorkep.hu

A rendezési terv - Ön-Kor-Kép

FÕÉPITÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

A rendezési terv

mint a helyi fejlesztés tudatosításának

és koordinálásának eszköze

Ma, a rendszerváltás tizenötödik,

és európai uniós tagságunk

elsô évében tisztán

kell látnunk, hogy óriási esély

van a kezünkben: a demokratizmus,

a decentralizáció, a helyi

kezdeményezések felkarolása,

a civil szervezetek létjogosultságának

elismerése, a kultúra

és hagyomány felértékelôdése

olyan kihívások, amelyekre a

területrendezéssel és területfejlesztéssel

foglalkozó szakmának

tudni kell felelni.

Meggyôzôdésem, hogy jó

választ csak a szakma és a társadalom

együtt tud adni. Az új

pályázati lehetôségek, amelyek

markánsan megfogalmazzák az

értékmentést, az értékvédelmet,

a városi területek rehabilitációját,

a falufejlesztést, a településkép

javítását, a védettség

alatt álló épületek revitalizálását

a kulturális és közösségi célú

hasznosítás érdekében - olyan

lehetôségek, amelyekre tudatosan

fel kell készüljön mind

a területrendezéssel foglalkozó

szakma, mind a fejlesztéseket

generáló önkormányzatok

és intézmények.

A településtervezési

szakma és az

önkormányzatiság

Az, hogy a rendezési tervek

fontossága, szakmaiságának

tisztelete, jelentôségének elismertsége,

ezzel együtt hatékonysága

válságban van, nagyrészt

az elôzô ötven év gyakor-

latának tudható be. A centralizált

döntések, a túlszabályozottság,

az elôírások merev

országos szintû egységesítése

mellett a megbízás is központi

kezdeményezésû volt. A

helyi gondolatokra, akaratra

nem feltétlenül volt szükség. A

rendezési tervek a közösségeknek

gyakorlatilag csak kötelezettségeket

írtak elô. A valóság

talajáról induló jó gondolatok a

szabályerdôben hamar elakadtak,

igaz a hatósági munkának

talán nagyobb volt a hatásfoka,

mint ma.

Rendezési tervek készítésének

jellemzôi az 1970-80-as

években:

• a megbízó a megyei vagy

az országos szint

• az országosan egységes

és kötelezô elôírások, irányelvek

sablonossághoz vezettek

• a településtervezô irodák

minisztériumi és megyei felügyelettel

mûködtek

• a tervezôi csoportok szak-

AZ ÉV FÕÉPÍTÉSZE DÍJ

mai összetétele komplex volt,

így elegendô idejük jutott a

helyi adottságok feltérképezésére

• szabályozott volt az egyeztetési

folyamat és aktív hatósági

munka kísérte a jóváhagyást

• a helyi tanács csak egy a

hatóságok között, nem volt

hangsúlyos szerepe

• gyenge a kapcsolat a tervezési

folyamat és a lakosság

között. Ennek eredményeképpen

az identitást és a helyi

Ötödik alkalommal adták át a Nagykanizsa Megyei Jogú Város és az Országos Fôépítészi

Kollégium által alapított AZ ÉV FÔÉPÍTÉSZE DÍJAT. Az elsô ilyen díjat még 2000-ben

Nagykanizsán adta át a város polgármestere és fôépítésze, valamint a fôépítészi kollégium

elnöke az V. Országos Fôépítészi Konferencián. Ezt követte a gyulai, a pécsi és az érdi

konferenciák díjátadása. Eddig összesen nyolcan részesültek e kitûntetésben: 2000-ben

Szilágyi István és Zábránszkyné Pap Klára, 2001-ben Philipp Frigyes és dr. L. Szabó Tünde

DLA, 2002-ben Gömöry János és dr. Sersliné Kócsi Margit, 2003-ban Bodonyi Csaba DLA

és Körmendy János.

2004. szeptember 9-én, a Sümegen megrendezett IX. Országos Fôépítészi Konferencián

Rátosi Ferenc, Sümeg polgármestere, Virányi István, Marcali fôépítésze, az Országos

Fôépítészi Kollégium elnöke és Papp Zoltán Tamás, Sümeg fôépítésze adta át a díjat.

AZ ÉV FÔÉPÍTÉSZE ÉLETMÛ DÍJ - ban részesült:

Beniczky Péter

okl. építészmérnök, Fejér megye ny. fôépítésze a hazai építésügy 35 éves szolgálata

részeként 16 éven át végzett kiemelkedô fôépítészi tevékenységéért, elôrelátó gondolkodással

elért kimagasló települési és megyei eredményeiért.

AZ ÉV FÔÉPÍTÉSZE DÍJ - ban részesült:

Sáros László

okl. építészmérnök, Jászberény város fôépítésze

a hazai építészet meghatározó egyéniségeként végzett kiemelkedô fôépítészi tevékenységéért,

az épített és természeti környezet valódi összhangjának megteremtéséért folytatott

magas színvonalú, sajátos hangvételû alkotó munkájáért.

Gratulálunk a díjazottaknak! Zábránszkyné Pap Klára

Sümeg–Budapest, 2004. szeptember 9. az Országos Fôépítészi Kollégium titkára

2004. szeptember ÖN KOR KÉP

25


FÕÉPITÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

26

hagyományokat elfojtó tervek

születtek, a települések arculata

sematikussá vált, megbomlott

a településközpontok egységes

képe, s sok terv a fi óknak

készült.

A rendszerváltás után a településtervezés

körülményeit

befolyásoló hatások:

• a település nagyságától

függetlenül az önkormányzatok

önállóvá váltak

• identitás-keresési folyamat

indult

• a fejlesztési források szûkösek

• az építési engedélyezés,

döntés helyi kézbe került

• a magántulajdon megjelenésével

felerôsödött az egyéni

és a közösségi érdekek közötti

konfl iktus

• új szabályozási igény

merült fel, például a külterületi

szabályozási terv, mivel meg-

ÖN KOR KÉP 2004. szeptember

jelent a magántulajdon a külterületeken

is

• az önkormányzatok az infrastruktúra-fejlesztésekrekoncentrálnak

• a meglévô rendezési tervek

már nem adnak megfelelô

keretet, jelentôségüket vesztették

• a tervezô vállalatok szétesésével,

a feladatok csökkenésével

a szakmai kapacitás

drasztikusan lecsökkent, a

komplex tervezô csoportok elemeikre

estek szét

Mindemellett a településtervezést

befolyásolja, hogy a

települések közötti együttmûködési

kényszer fokozatosan

nô, elsôsorban az intézményfenntartás

és az infrastruktúra-fejlesztések

terén. A közös

érdek felismerését követôen

az együttmûködések fokoza-

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

A Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal építészeti

nívódíj pályázatot hirdet:

AZ ÉV AKADÁLYMENTES ÉPÜLETE 2004 címmel

A pályázaton azokkal az újonnan megvalósult vagy felújított

közhasználatú épületekkel, illetve azok színvonalas

építészeti-mûszaki részletmegoldásaival (pl. bejáratok

megoldása, nyílászárók kialakítása, szintek közötti

közlekedési biztosítása, eü. helyiségek kialakítása stb.)

lehet indulni, amelyeknél az akadálymentesség követelményét

színvonalasan oldották meg és amelyek használatbavételi

engedéllyel is rendelkeznek.

Díjazásban az épületek építtetôi, tervezôi és kivitelezôi

részesülnek.

A részletes pályázati felhívás hozzáférhetô a www.vati.hu

honlapon.

A pályázatokat az alábbi címre kell benyújtani:

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Közhasznú

Társaság

1016 Budapest, Gellérthegy u. 30–32.

„Az év akadálymentes épülete 2004” pályázat

A pályázatok benyújtásának határideje: 2004. november 30.

tosan alakulnak ki a településeken

belül, a mikró-térségekben,

a kistérségekben, valamint

a megyei, illetve régiós és nemzetközi

szinten. A támogatási

feltételek egyre markánsabban

ösztönzik az együttmûködéseket,

ez egyre több esetben

alapfeltétel, s a gazdaság fejlôdése

is láthatóan együttmûködéseken

alapul. A spontán fejlesztések

konfl iktusai rávilágítanak

a fejlesztések és a területfelhasználásösszefüggéseire.

Kezdik felismerni a gazdaságossági,

környezetvédelmi,

fenntarthatósági, értékôrzési és

arculat-formálási szempontokat.

Az építészeti örökség és a

hagyományok felértékelôdnek,

rehabilitációs programok jelennek

meg. Nô a folyamatok társadalmasításának

igénye, erôsödnek

a civil kezdeményezések.

Az Európai Unióhoz való

csatlakozási elvei felerôsítik

e tendenciákat, mivel kiemelt

elvárás, egyben a forráshoz

jutás feltétele a decentralizálás,

a helyi akarat érvényesülése,

a stratégiák és célok öszszehangolása,

a helyi fejlesztési

programoktól a Nemzeti Fejlesztési

Tervig, valamint a civil

szféra bekapcsolása a folyamatokba.

Párhuzamos, egymást erôsítô

folyamatok az elmúlt 15

évben a következô hatásokat

fejtették ki a területrendezési

szakmára:

• elôtérbe került a tervezés,

vagyis a célirányos fejlesztések

jelentôsége, fontossága, s

fokozatosan erôsödik a törvényi

elvárás

• a civil szervezôdések száma

fokozatosan nô, szerepük egyre

hangsúlyosabb, támogatási

lehetôségeik nônek

• a rendezési tervek készítését

ismét támogatják (Elôször

Borsod-Abaúj-Zemplén

megyében támogatja az integrált

program 1999-tôl, majd

2000-ben országosan a területfejlesztési

célelôirányzat, 2001tôl

pedig a területi kiegyenlítô

támogatási rendszer.)

• a hirtelen megjelenô feladat-növekedést

a tervezôi

kapacitás nehezen tudja követni,

s markáns változás következett

be a rendezési tervek

feldolgozási technikája terén,

ami komoly eszközberuházást

és technikai tudást igényel

• a rendezési tervek és a

fejlesztési programok közötti

koordináció elvárása megjelent,

de a gyakorlatban továbbra

sem minden esetben sikerül

megoldani, a területi tervezés

és területfejlesztés külön

életet él

• a pályázati forrásokkal

támogatott fejlesztéseknél

elvárássá lépett elô a fejlesztési

programok hierarchiájába

való illeszkedés, valamint

a területileg illetékes fôépítészi

iroda szakvéleménye

A jó településrendezési terv

tartalmi elemeinek helyzete

A területfejlesztési koncepciók,

programok és a területrendezési

tervek tartalmi követelményei

1998-ban megfogalmazódtak,

de a fejlesztések és

a rendezések közötti harmónia

kialakulása hosszabb tanulási

folyamatot igényel. A rendezési

terv akkor tudja igazán funkcióját

betölteni, ha a helyi közösség

céljainak és akaratának

megvalósítására biztosít terü-


FÕÉPITÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

leti vetületben megfelelô szabályozást,

és az önkormányzat

által elfogadott területfejlesztési

koncepción alapul. A rendezési

tervek tartalmának tudatosítása

tehát kiemelt fontosságú.

Módszerében a helyi fejlesztés

tudatosításának és koordinálásának

eszköze, egyben hozzájárul

a helyi demokrácia kialakulásához.

A jó településrendezési terv

alapfeltételei tehát az önismerethez

kutatások, felmérések

megléte, amelyek elég szép

számmal vannak, ha nem is

kellôen rendszerezve. Szükséges

a helyi gondolkodás, a

valódi közösség, az egységes

akarat a koncepció formálásához,

amely ma vagy van, vagy

nincs, de kialakulását mindenképpen

ösztönözni, erôsíteni

szükséges. A jóváhagyási

folyamat során a települési

közösség magáénak kell hogy

érezze a rendezési és a szabályozási

terv elôírásait, fontos,

hogy azonosuljon vele és képviselje.

Az önkormányzatok – különösen

a kisebb települések –

sok esetben még nem érzik a

rendezési terv szükségességét,

csak a velük szemben támasztott

elvárásoknak akarnak eleget

tenni. Ha forráshiányosak,

fontosabbnak tartják a rövidtávú,

sürgetô feladatok megoldását.

Kevés helyen van területi,

vagy városi fôépítész. Az

önkormányzaton belül nincs

igazán hozzáértô szakember és

nincsenek helyi támogató civil

szervezetek. Elvétve vannak jó

példák is, ezek példájukkal igazolják

szükségességüket.

A tervezô küzd a munkára

fordítható források szûkössé-

gével, az utófi nanszírozással,

az idôvel. Az igényesség túlterheltséghez

vezet. Nehéz a

tervet a közösség megelégedésére

elkészíteni, ha még a

helyi közösségek sem alakították

ki igényeiket. A tervezô

az egyedi szabályozási lehetôségeket

tudja kezdeményezni,

de keresztülvihetô csak akkor

lesz, ha a helyi közösség egyetért

a tervvel és az azzal összehangolt,

a települést érintô fejlesztési

koncepcióval.

A vállalkozók nem ismerik

a terveket, számukra a jóváhagyási

folyamatok, a támogató

nyilatkozatok az értelmetlen

akadályokat jelentik. Nem ritka,

hogy a befektetô elvárja: egyéni

profi tszerzési érdekéhez igazodjanak

a tervek, és a befektetôi

tôke csábítása nagy.

Hosszú távú hatékonyság

A területfejlesztési tervek élô

anyagok. Ha a vizsgálatokat,

elemzéseket és a konkrét szabályozásokat

idôrôl idôre meg

is kell újítani, a szerkezeti terv

hosszú távra kell, hogy a fejlôdés

keretét biztosítsa. Ahhoz,

hogy a területrendezési terv

az élet természetes fejlôdéséhez,

változásaihoz jól illeszkedjen,

folyamatosan gazdagodjon,

mûködô helyi szakértôi

csapat és a munkát támogató

civil szervezet kell, hogy

folyamatosan gondozza. E

szakértôi csapat a tervezônek

jó partnere lehet és megfelelô

munkamegosztással mind

idôben, mind tartalomban jól

kiegészíthetik egymást. Különösen

gyümölcsözôvé válhat

a kapcsolat, ha a külsô tervezô

és a helyi szakértôk kapcsolata

állandósul. Egy ilyen együtt-

mûködés kiváló tanulási folyamatot

indít el a helyi szakértôk

kinevelésére, a helyi aktivitás

erôsítésére.

Az alulról és felülrôl egyaránt

építkezô Nemzeti Fejlesztési

Terv konkréttá és kiegyensúlyozottabbá

válik, egyúttal

az uniós források hozzáférését

felgyorsítja. A rendezési tervek

a fejlesztésekkel összhangban

lévô, azoknak teret biztosító,

térségben és feladatban összehangolt

területrendezési tervek,

a pályázati támogatások szak-

mai döntéseinek egzakt alapjai

lehetnek.

A Borsod-Abaúj-Zemplén

megyében készülô rendezési

tervek nagy többsége útkeresô,

igyekszik az elvárásoknak

megfelelni és a helyi értékek

számbavételével, a célok hangsúlyozásával

a helyi közösség

számára támaszt adni. A településrendezési

terv alapját

képezô, az önkormányzat által

elfogadott településfejlesztési

koncepciók többségében jók,

a meglévô megyei és kistér-

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS

Építészeti örökségünk helyi védelmének támogatása

Pályázati lehetôség önkormányzatok részére

Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal az idén is meghirdette

„Az építészeti örökség helyi védelmével kapcsolatos

önkormányzati kiadások támogatása” címû pályázatát,

melynek pályázati felhívása és adatlapja megtalálható:

– a MeH Önkormányzatok Közlönyében

– a BM Önkormányzati Tájékoztatóban,

továbbá hozzáférhetô a www.vati.hu honlapon.

A támogatást a települési önkormányzatok igényelhetik

helyi védelem alatt álló építmények építési munkáira. Az

igényelhetô maximális összeg 4,0 millió Ft.

A pályázat elbírálásánál elônyben részesülnek azok az

önkormányzatok, amelyek – az építészeti örökség helyi

védelmének szakmai szabályairól szóló 66/1999. (VIII.13.)

FVM rendeletnek megfelelô – helyi védelmi rendelettel rendelkeznek.

Támogatásban csak az a települési önkormányzat részesülhet,

amely:

– az építészeti örökség helyi védelmét az Étv. 13. §-a szerinti

helyi építési szabályzatban, rendezési tervben vagy külön

rendeletben joghatályosan, már jelenleg is biztosítja,

– az építészeti örökség védelmének pénzügyi támogatása

jelenleg is biztosított (rendeletben vagy képviselotestületi

döntéssel),

– az igényelt támogatáshoz megfelelô önrésszel rendelkezik.

A támogatás mértéke nem lehet több, mint a bekerülési

összeg maximum 70%-a.

A pályázatokat a lebonyolításban közremûködô

VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai

Közhasznú Társaság Kutatási és Mûemléki Iroda

Orosz Bálint osztályvezetô,

1016 Budapest, Gellérthegy u. 30–32.

címére kell benyújtani 2004. november 2-áig.

2004. szeptember ÖN KOR KÉP

27


FÕÉPITÉSZEK AZ ÖNKORMÁNYZATOKBAN

28

ségi programokat fi gyelembe

veszik, a település egyéni arculatához

illeszkednek. A rendezési

tervek szakszerûen, érzékenyen

és sokoldalúan fogalmazzák

meg a fejlesztési irányokat,

módokat. Sok esetben

dicsérendô az értékôrzésre,

helyi védelemre és a természetvédelemre

fordított kiemelt

fi gyelem. Értékes adatokat és

hasznos információkat tartalmaz

a helyi fejlesztések számára.

Kérdés, hogy a jó terv

adta lehetôségekkel hogyan

tudnak élni.

A Borsod-Abaúj-Zemplén

megyei területfejlesztési

tanács a tervek elfogadásakor,

a megvalósítás során javasolja

az önkormányzatoknak a település

koncepcionális fejlôdése

szempontjából, hogy:

• a tervet, vagy annak kivonatát

széles körben tudatosítani

szükséges a település lakói és

vállalkozói körében

• a fejlesztések harmonizálása

érdekében a szomszédos

települések hasonló terveivel

koordinálni szükséges, mivel

a partnerségben megvalósuló

fejlesztések támogathatóságának

esélye és megvalósulásának

hatékonysága nagyobb

• településmegújítási terv

készítését, amelynek szakmai

javaslatai, széles körû társadalmi

akció szervezésével a helyi

értékek védelmének és a fejlôdési

tendenciák érvényesítésének

ösztönzôi

A helyi közösség

formálásának eszköze.

A most indult Európai Uniós

pályázati lehetôségek számos

jogcíme tovább erôsíti ezeket a

folyamatokat, alátámasztja eze-

ÖN KOR KÉP 2004. szeptember

ket a törekvéseket. Forrásokhoz

lehet jutni például az agrár- és

vidékfejlesztési operatív program

(AVOP) keretében. Támogatást

lehet kapni falufejlesztéshez

és -megújításhoz, a

vidék tárgyi és szellemi örökségének

védelméhez és megôrzéséhez.

Ezen belül meglévô,

a településképet rontó épületek

felújításához, leromlott állapotban

lévô, történelmi és építészeti

értékeket hordozó településszerkezeti

egységek, épületek

stílusjegyek megtartásával

történô felújításához, revitalizálásához,

védelméhez az egységes,

rendezett településkép

kialakítása érdekében. Pályázni

lehet mûemléki, helyi védettség

alatt álló és egyéb kulturális

értékeket hordozó épületek,

építmények, történelmi és

régészeti értékek felújítására, új

funkciókkal történô hasznosítására,

kultúrtáj, történelmi táj

rendbetételére, revitalizálására,

védelmére, tájképmegôrzésre,

játszóterek, közösségi terek,

zöldfelületek létrehozására, felújítására,

egységes településkép

kialakítására. A Regionális

Operatív Program (ROP) támogatja

többek között a turisztikai

vonzerôk fejlesztését, a világörökségi

helyszínek és történelmi

városközpontok fejlesztését,

valamint városi területek

rehabilitációját. A komponensek

között szerepel a helyi

önkormányzatok innovatív település-rehabilitációs

akcióinak

ösztönzése, olyan város rehabilitációs

akciók megvalósításán

keresztül, amelynek célja

új gazdasági, közösségi és szociális

funkciók megjelenésének

támogatása és a meglévô funkciók

megerôsítése városi terü-

leteken, a terület megújítása

és a társadalmi kohézió erôsítése

céljából. Szerepel a leromlott

városi területek megújítása

és olyan vonzó városi környezet

kialakítása, amely ösztönzi a

további magánberuházásokat,

valamint a helyi közigazgatás

és civil szervezetek kapacitásépítése.

Mindezen tényezôk felértékelik

a településrendezési és

beépítési tervek szükségességét,

vagyis, ha a lehetséges fejlesztési

forrásokat hatékonyan

akarjuk felhasználni, a szakma,

a hatósági munka, az önkormányzatok

és a civil szervezetek

koordinált munkájára van

szükség.

Néhány javaslat

Mit tehetünk annak érdekében,

hogy a településeink megtarthassák

környezeti és kulturális

hagyományaikat, felelevenítsék,

életre hívhassák elfeledett,

eltakart, átalakított értékeiket,

s élhetô településközpontokat

hozzunk létre?

A tervezés területén szükség

van az új kihívásoknak megfelelô,

egyértelmû metodikák kidolgozására,

terv-hierarchia foghíjmentes

felállítására, a helyi

karakter védelemének hangsúlyozására,

érvényre juttatására,

feltételeinek megteremtésére,

illetve az önkormányzatok felé

ajánlások kidolgozására.

A végrehajtás, a megvalósítás

területén a szakmai színvonalat

biztosító, ellentmondásokat

kiszûrô, egységes szakmai

irányítás és hatékony ellenôrzés

kialakítására, az építési engedélyezés

és a szakmai véleményezés

ellentmondásainak feloldására,

non profi t szolgálta-

tást nyújtó, szakmai támogató

hálózat felállítására, mûködtetésére.

Emellett a tervezôi kapacitás

erôsítésére, a pályázatokat

elôkészítô tervkészítések támogatására

hazai forrásból, valamint

az építészmérnök képzésben

az újszerû tervezési feladatokra,

a tervezést és fejlesztést

együtt kezelni tudó szakirány

bevezetésére.

A társadalmasítás területén a

falumegújítási, városvédô mozgalmak

kiemelt ösztönzésére,

támogatására, a természetvédelmi,

kulturális és hagyomány

ápoló szervezetek bevonására a

településfejlesztési tevékenységekbe,

és a sikeres együttmûködések,

jó példák széleskörû

megismertetésére, hogy a számos

pályázati lehetôséggel élni

tudjanak a közösségek.

Mindez nemcsak szakmai

kérdés, hanem a hatékony

forrásfelhasználás alapfeltétele.

Olyan feladat, amelyben

többek között döntô szerepe

van az általános szakmai igényességnek,

közízlést befolyásoló

médiának, az építészet

és az építési tevékenység

(tervezés) társadalmi elismertségének.

Ha e téren nem

lépünk sürgôsen, félô, hogy

az EU forrásainak felhasználásával

történô fejlesztések

elaprózódnak, igénytelenekké,

esetlegesekké válnak,

nem összefüggô helyi arculatot

kiemelô egységeket hoznak

létre, hatékonyságuk igen

alacsony lesz.

Kocsán Lajosné

Pro régió-díjas építészmérnök, városrendezési

és városgazdasági szakmérnök,

területfejlesztési menedzser

( Az elôadás elhangzott a XXXVII. SAVA-

RIA Urbanisztikai Nyári Egyetemen,

Szombathelyen, 2004 augusztus 5-én)

More magazines by this user
Similar magazines