keresztyén felekezetek - Sárospataki Református Teológiai Akadémia

srta.tirek.hu
  • No tags were found...

keresztyén felekezetek - Sárospataki Református Teológiai Akadémia

összemosása ugyanis – a már jelentőségét vesztett gesztus-értékén túl – mind a hitvallását komolyanvevő keresztyénnek, mind a vallását gyakorló zsidó számára, egyaránt értelmetlen.Itt térünk ki arra a jelenségre, hogy vannak magukat zsidónak mondó, vagy a zsidóságképviseletében, világi és vallási köntösben egyformán föllépő csoportok, melyek anyagi, politikai ésmédia-támogatás reményében, színből vállalják a judaista misszió szálláscsinálóinak szerepét. Ahovatartozásukat és elkötelezettségüket bizonyítandó, a hangoskodásuk mellett szerepelrepertoárjukban a jó adag történelemhamisítással spékelt - nem egyszer a nemzetgyalázásig menő -vádaskodás honfitársaikkal szemben, hogy az ily módon szerzett „érdemeik” révén jussanak a náluknálhivatottabbakat, alkalmasabbakat illető pozíciókhoz. Ezeket a tisztességes, vallását gyakorló zsidóságis mélyen megveti, nekünk pedig az jut eszünkbe róluk, hogy „zsidóknak mondják magukat, de nemazok, hanem a Sátán zsinagógája.” (Jel.:3,9/a.)2.3. Vallás és felekezetA bejegyzett, technikai számmal megkülönböztetett vallási közösségeknél jóval több működika valóságban. Bár rendszeresen szűnnek is meg, mert feloszlanak vallási közösségek, a számukmégis folyamatosan emelkedik. 1990-tól 2011-ig az alábbi vallási – vagy annak nevezett –csoportosulásokat tartják nyilván egyházként:1. Agapé Gyülekezet2. Akia Egyház3. Ámen Gyülekezet4. Ananda Marga (Tantra Yoga)5. ANKH az Örök Élet Egyháza6. Aranyhíd Baráti Kör7. Árkádia Fényeinek Spirituális Egyháza8. Arkánum Szellemi Iskola9. Árpád Rendjének Jogalapja Tradicionális Egyház10. Atama Arya Tantra Mandala11. ATMA a Szeretet Egyháza12. Az Örök Végtelen Egyháza13. Az Út Gyermekei Egyház14. Babilon Páholy15. Béke Gyülekezet16. Békesség Egyháza17. Békevár Baptista Gyülekezet18. Bét Orim Reform Zsidó Hitközség19. Biblia Baptista Gyülekezet20. Bibliai Szeretet Szövetség21. Boldog Évek Közössége22. Boldog Isten Gyülekezete23. Boldog Özséb Szeretet Egyháza24. Boldog Teréz Anya Keresztény Egyház25. Brahma Kumaris (Raja Yoga)26. Budai Görögkeleti Szerb Egyházmegye27. Budai Szerb Ortodox Egyházmegye28. Budapesti Autonóm Gyülekezet29. Budapesti Kegyelem Metodista Gyülekezet30. Budapesti Kínai Keresztyén Gyülekezet31. Budapesti Nemzetközi Egyház32. Budapesti Teljes Evangéliumi Gyülekezet33. Buddhista Misszió Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség34. Buddhista Vipasszaná Társaság35. Caitanya Mission (Bhakti Yoga)36. Calvary Chapel Egyház37. Ceglédi Gyülekezet38. Ching Hai (Legfőbb Mester) Közössége39. Család40. Családok Szövetsége41. Csend Hangja Egyház42. Danube Nemzetközi Egyház43. Darnel Személyiségfejlesztő Tréning44. Dávid Kulcsa Vineyard Közösség45. Dávid Sátora Gyülekezet46. De la Salle Szent János Egyház47. Derű Egyháza48. Dharmaling Budddhista Közösség49. Dharmaling Magyarországi Buddhista Egyház- 7 -


50. Duna-Tisza Menti Unitárius Szórványegyházközség51. Dünamisz Szolgálat52. Dzsaj Bhím Közösség53. Ében Haézer Gyülekezet54. Eckankar55. Egyesítő Egyház56. Egyesült Protestáns Egyház57. Egyetemes Szeretet Egyháza58. Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség59. Éjféli Kiáltás Gyülekezet (MEE)60. Élet Gyülekezete61. Életenergia Közössége Független Szellemi Rend62. Élő Fény Egyház63. Élő Ige Gyülekezet64. Élő Ige Gyülekezete Teljes Evangéliumi Keresztény Egyház65. Élő Isten Gyülekezete66. Élő Szó Gyülekezete67. Élő Vizek Folyói Keresztény Egyház68. Emberi Lehetőség Független Szellemi Rend69. Emberiség Egysége70. EPK Agapé Pünkösdi Gyülekezet71. Erdélyi Gyülekezet72. Érdi Szabadkeresztény Gyülekezet73. Erhard Szeminárium74. Esztergomi Autonóm Gyülekezet75. Esztergomi Teljes Evangéliumi Közösség Újszövetségi Gyülekezet76. Esztergomi Újszövetségi Gyülekezet77. Evangéliumi Barátság Egyház78. Evangéliumi Keresztények Gyülekezete79. Evangéliumi Pünkösdi Közösség80. Evangéliumi Pünkösdi Közösség Sion Gyülekezete81. Evangéliumi Szabad Eklézsia82. Evangéliumi Szolnoki Gyülekezet83. Ezoterikus Szellemtan Paratudományos Fórum84. Ezoterikus Tanok Egyháza85. Fehér Sas Páholy Ezoterikus Rend86. Fehérlótusz Közösség87. Felebarát Evangéliumi Közösség88. Feléledési Közösség89. Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház90. Fény Lovagjainak és Testvériségének Egyháza91. Forrás Egyháza92. Forrás Keresztyén Gyülekezet93. Fraternitas Mercurii Hermeti94. Független Történelmi Protestáns Egyház95. Gnosztikus Antropológia Tanulmányi Centruma96. Golgota Keresztény Gyülekezet97. Gondviselés Közösség Egyháza98. Grál Üzenet Mozgalom99. Greber Kör100. Gyémánt Út Buddhista Közösség101. Hajnalhasadás Páholy102. Hatha Jóga103. Helyi Gyülekezet (angol)104. Helyi Gyülekezet (német)105. Hét Láng Katolikus Karizmatikus Gyülekezet106. Hetednap Adventista Reformmozgalom107. Hetednapi Adventista Egyház108. Hetednapi Adventista Egyház „Reformmozgalom” Nemzetközi Misszióegyesület109. Hindu Vaisnava Egyház110. Hiszünk és Cselekszünk Kisegyház111. Hit Gyülekezete112. Holic Kommunák113. Holisztikus Egyház114. Humanista Mozgalom115. Hurtak Szeninárium116. Idegen, fejlettebb Intelligenciában Hívők Közössége Egyház117. Igaz Béke Egyház118. Igazhitű Jehova Tanúi119. Igazság Oszlopa Teljes Evangéliumi Keresztény Egyház120. Illés Próféta Misszionárius Intézet121. Imádság Háza Teljes Evangéliumi Gyülekezet122. Immánuel Gyülekezet123. Integral Yoga124. Issihia Misztikus Központ125. Isten a Szeretet Egyház- 8 -


126. Isten Egyháza127. Isten Egyházának Keresztény Gyülekezetei128. Isten Gyülekezete (Egyesült Pünkösdi Egyház)129. Isten Gyülekezete Vallási Közösség130. Isten Gyülekezetei Szövetség Missziója131. Iszlám Egyház132. Izrael Szentjének Szentlélek Gyülekezete133. Jászsági Gyülekezet134. Jézus Krisztus Magyarországi Roma Keresztény Egyház135. Jóga a Mindennapokban136. Jövő Hídja Szabadegyház137. Karma Decsen Özel Ling Budapest (Tibeti Buddhista Közösség)138. Katolikus Apostoli Egyház139. Kelenföldi Evangéliumi Gyülekezet140. Kelta-Wicca Hagyományőrzők Egyháza141. Keresztény Advent Közösség142. Keresztény Család Gyülekezet143. Keresztény Élet Központ Magyarországi Egyház144. Keresztény Közösség Mozgalom a Vallási Megújulásért145. Keresztény Testvéri Közösség146. Keresztények Gyülekezete (Dunaföldváriak)147. Keresztyén Testvérgyülekezet148. Késői Eső Gyülekezet149. Khyenkong Karma Tharjay Buddhista Egyházközösség150. Kirko Ezoterikus Intézeti Egyház151. Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátus152. Koreaiak Magyarországi és Közép-Európai Keresztény Gyülekezete153. Kozmi Jóga Kozmosz Univerzális Szeretet Egyház154. Kozmosz Univerzális Szeretet Egyház155. Kőszikla Teljes Evangéliumi Gyülekezet156. Közép- és Kelet-európai Presbiteriánus Egyház157. Közösség a Születés Méltóságáért158. Krisztadelfián Gyülekezet159. Krisztus Kegyelme Gyülekezet160. Krisztus Követői161. Krisztus Magyarországi Egyháza162. Krisztus Minden Nemzeté Magyarországi Cigány Karizmatikus Keresztény Gyülekezet163. Krisztus Szeretete Egyház164. Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet165. Krisztusközösség166. Kriya Yoga167. Kunszentmiklósi Boldog Isten Gyülekezete168. Kvanum Zen Iskola Magyarországi Közössége169. Lángoló Szív Női Rend170. Lélek Egyház171. Logosz Gyülekezet172. Lorber Mozgalom173. Magyar Boszorkányszövetség174. Magyar Brahmana Misszió175. Magyar Evangéliumi Egyház176. Magyar Humanisták és Ateisták Társasága177. Magyar Iszlám Közösség178. Magyar Jövőbelátók Egyháza179. Magyar Katolikus Egyház180. Magyar Kolping Szövetség181. Magyar Taoista Egyház182. Magyar Teozófiai Társulat183. Magyar Vaisnava Hindu Misszió184. Magyar Vallás Közössége185. Magyarországi Arany Rózsakereszt Vallásközösség186. Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség187. Magyarországi Baha’i Közösség188. Magyarországi Baptista Egyház189. Magyarországi Biblia Szól Egyház190. Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház191. Magyarországi Chanbuddhista Egyház192. Magyarországi Church of God Egyház193. Magyarországi Csan Buddhista Közösség194. Magyarországi Dzogcsen Közösség195. Magyarországi Egyesítő Egyház196. Magyarországi Egyesült Pünkösdi Egyház197. Magyarországi Evangélikus Egyház198. Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség199. Magyarországi Gó Egyház200. Magyarországi Jehova Tanúi Egyház201. Magyarországi Karma-Kagyüpa Közösség- 9 -


202. Magyarországi Keresztény Kínai Nyelvű Egyház reneszánsz Templom203. Magyarországi Késői Eső Gyülekezet204. Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház205. Magyarországi Kopt Ortodox Egyház206. Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége207. Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Vallásközösség208. Magyarországi Metodista Egyház209. Magyarországi Muszlimok Egyháza210. Magyarországi Nyingmapa Közösség211. Magyarországi Ókatolikus Egyház212. Magyarországi Ortodox Exarchátus213. Magyarországi Örmény Apostoli Egyház214. Magyarországi Örmény Egyház215. Magyarországi Pantholokatolikus Tradicionális Egyház216. Magyarországi Református Egyház217. Magyarországi Román Ortodox Egyház218. Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet219. Magyarországi Szcientológia Egyház220. Magyarországi Új Apostoli Egyház221. Magyarországi Unitárius Egyház222. Magyarországi Xuyun Buddhista Chan Központi Egyház223. Magyarországi Zen (Fehérlótusz) Közösség224. Magyarországi Zen Közösség225. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége226. Mahá Maitri Buddhista Közösség227. Mahanaim Gyülekezet (TEKK)228. Mantra Magyarországi Buddhista Egyház229. Maranatha Lelkiismereti és Ideológiai Egyházközösség230. Mária Temploma Egyház231. Megújulás Imacsoport Missziós Gyülekezet232. Megújult Pünkösdi Roma Hitközösség233. Megyeri Keresztény Vallási Közösség234. Menóra Messiási Közösség235. Mesterek Ösvénye236. Metafizikai Hagyomány Egyháza237. Mezőkövesdi Teljes Evangéliumi Keresztény Gyülekezet238. Mokusho Zen Közösség239. Moszkvai Patriarchatus Magyar Ortodox Egyházmegye240. Mozgalom241. Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház242. Nagyboldogasszony Szeretet Egyház243. Nap Szíve Lovagrend244. Natio Illyrica Keresztény Egyház245. Názáreti Egyház246. Négyszegletkő Apostoli Hit Nemzetközi Egyház247. Németajkú Evangélikus Gyülekezet248. Németajkú Katolikus Gyülekezet249. Németajkú Református Gyülekezet250. Noé az Életért Közösség251. Nyújtsd Ki Kezed Krisztusért Szeretet Gyülekezet252. Olajfák Gyülekezet253. Om Vishiwa Guru Deep Hindu Mandir Vallási Közösség és Szellemi Iskola254. Omega Gyülekezet255. Omega Pünkösdi Gyülekezetek Hálózata256. Orosz Orthodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchatus)257. Osho Shree Rajneesh Közössége258. Örmény Apostoli Ortodox Egyház259. Őskeresztyén Apostoli Egyház260. Ősmagyar Egyház261. Ősmagyar Táltos Egyház262. Öt Kenyér Keresztény Közösség a Homoszexuálisokért263. Paksi Gyülekezet264. Paulus Evangéliumi Közösség265. Presbiteriánus Egyház266. Radiesztéziás Szövetség (varázsvesszősök)267. Reformált Evangéliumi Egyház (CREC)268. Reiki Gyógyítók269. Reménység Háza Gyülekezet270. Resztoránus Egyesület271. Rime Buddhista Központ272. Rózsakeresztes Rend (A.M.O.R.C.)273. Saints Rime Tenzin Sedrup Ling Rime Buddhista Centrum274. Sekina Gyülekezet275. Semmiben sem hívők (P-DOX)276. Shalom Bibliai Gyülekezetek277. Silencio Hitközösség- 10 -


álló társadalom, a demokratikus berendezkedés éretlensége, a mentális, a beilleszkedési zavarok, azerkölcsi fogyatékosság, a magatartási devianciák mind szállást készíthetnek vallások, szektákmegtelepedésének, sőt, olyan vallási irányzatok befogadásának, melyek első renden nem azegészséges vallásgyakorlásra utalnak. Van egészséges vallási mozgalom, a helyi társadalomra szabottlelki ébredés, de itt nem ennek vagyunk a tanúi. A magyar társadalom beteg és ennek tünete a nem alegjobb irányban kibontakozó vallási „reneszánsz”.Nemzeti körök az elmúlt években nagyobb figyelemmel fordultak a magyar ősvallás fölelevenítettváltozatai felé, amint azt az egyházként bejegyzett szervezeteik is mutatják. A hirtelen felburjánzó,szinkretisztikus vallási közösségek valójában keveset őriznek a magyar ősvallás elemeiből, inkábbazoknak a mai igényekhez szabott formáival találkozhatunk náluk. Egyik-másiknak a gyökerei időbenvisszanyúlnak a két háború közötti időszakra, térben pedig a magyar emigráció szórványközösségeibe.Tagjaik egy része jó keresztyénnek tartja magát, ugyanakkor részt vesz a pogányünnepek, szertartások megtartásában. A római katolikus egyház ezért nyilatkozatot tett közzé, melyszerint keresztyének és pogányok nem árulhatnak egy gyékényen: a pogány magyarság és a magyarkeresztyénség határai nem moshatók össze.A történelmi egyházak hasonló megnyilvánulásaiból, vagy hallgatásukból nem derül ki az, hogymit válaszolnak akkor, amikor megkérdezik, hogy a szolgálatukkal tudják-e legalább valamennyireellensúlyozni a magyarsághoz tartozás kötelékeinek a módszeres és rendszeres szaggatását, aminapjainkban társadalmi méretekben folyik, a magyarság eredettudatának a csonkításával éshamisításával, vagy szándékos ködösítésével együtt? A probléma hátterében ui. az a kérdés húzódik,hogy a keresztyén egyházak mára csupán részben őrzői és erősítői a nemzeti önazonosság-tudatnak,nem úgy, mint voltak hosszú évszázadokon keresztül, más részben ugyanők a nemzeti identitásgyengítői is, amennyiben a hitvallásuktól idegen, divatos tanoknak és ideológiáknak helyet adnak ateológiai gondolkodásukban, tanításaikban.Nem kapunk választ azok számára sem, akik a történelmi egyházak ellentmondásos szerepénmegbotránkoznak, mivel úgy látják, hogy egyrészt letéteményesei ugyan nemzeti értékhalmazokőrzésének, másrészt azonban - a tehetetlenségi nyomatékuknál fogva - igazolói is a mindenkorifennálló hatalomnak, lett légyen az ateista diktatúra a múltban, vagy neoliberális érdek-csoport ajelenben. A keresztyén egyházat azért bélyegzik judeokeresztyénnek, mivel szerintük a zsidóságvilágmissziójának eszközévé züllött és a nyíltan nemzetellenes, a népirtásig magyargyűlölőneoliberális ideológia szálláscsinálóinak szerepein osztozik. Ha úgy látnák, hogy a hazafiaselkötelezettségre nevelés ugyanúgy része az egyház szolgálatának, mint az elmúlt századokban,feltehetően nem fordulnának annyian az újpogány közösségek felé.A késedelmes és nem kielégítő válaszok egyre nagyobb elégedetlenséget szülnek. Nagy lépéstjelentene a problémák tisztázása a teljes nyilvánosság előtt, de - tekintettel arra, hogy atömegtájékoztatás tabu-témaként kezeli ezeket a kérdéseket - a tisztázódás a mai körülmények között,egyelőre elképzelhetetlen.A számba vett felekezetek kaotikus viszonyokat tükröznek. Nehéz közöttük sokszor a keresztyénfelekezeteket megkülönböztetni, mivel egyformán egyháznak minősülnek:- a más világvallások felekezetei- ezoterikus szekták, destruktív csoportok- humanista, világnézeti, filozófiai iskolák- egyház – címén gazdasági tevékenységet folytató társaságok- a tudományos feltételezések és fantasztikumok hívei- hagyományőrző csoportok- régi – ősi – vallásos gyakorlatokat felelevenítők.Az egyes csoportoknak gyakran megtévesztő az elnevezésük. Ugyanaz a felekezet néha több névenszerepel. Van, ahogy egy egyház valamennyi közössége önálló egyházként jegyezteti be magát,ahogyan a több felé szakadó gyülekezetek is legtöbbször. Felbukkannak a divatos nyugati irányzatok,mozgalmak vagy a pillanatnyi politikai helyzet által teremtett – egyháznak nevezett - csoportjai.**********************************************************************************„A hit pedig a reménylett dolgoknak valóságaés a nem látott dolgokról való meggyőződés.”- 9 -


(Zsid.:11,1.)**********************************************************************************3.1. A legnagyobb világvallás3. A KERESZTYÉN EGYHÁZA világvallások sorát a keresztyénség vezeti. Európát a keresztyénség tette, a mai, pozitívértelemben vett Európává, ezért szorul magyarázatra, hogy miért marad ki még az említése is azEurópai Unió Alkotmányából. Történik ez abban az Európában, melynek összlakossága (kerekítettszázalékban) :vallás és felekezet: %római katolikus, görög katolikus, ortodox : 60protestáns (anglikánokkal együtt) 30egyéb vallású és ateista 7.9muzulmán 2.06izraelita felekezetű 0.04A Föld lakossága - több, mint 6 milliárd lélek - viszonylatában (2004.) :vallás és felekezet: millió lélek: % :keresztyénség 2100 34iszlám, távol-keleti 1300 21hindu, buddhista együtt 1276 20.6primitív vall. és ateista 1100 18kínai népi vallás 394 6.3zsidóság 20 0.1Összes: 6190 100.0A Föld lakossága évi 1.25 % -al növekszik, jelenleg megközelíti a 7 milliárd lelket. Ezen belüla keresztyén népesség 1,12 % -al, s pl. az iszlám 1,76 % -al. A keresztyénségen belül: a rómaikatolikusok : - 1.120 millió, a protestánsok 622 millió lelket számolnak.3 .2. A keresztyénség hiteA keresztyén világ középpontjában Jézus Krisztus áll. Róla neveztetnek a követőikeresztyéneknek (= krisztusi embereknek). Ő a bűnös embervilágot kegyelmébe fogadó Istenmegtestesülése (Fil.:2,5-11.), aki a legnagyobb szeretetet fejezi ki azzal, hogy tanít, csodát tesz,gyógyít, s végül az életét áldozza a rábízottakért. Kereszthalálával, amit a bűnösök helyett szenved el,eleget tesz Isten igazságos ítéletének, a föltámadásával pedig megpecsételi a diadalát a bűn, a gonosz,a halál, a kárhozat erői fölött, utat mutatva az övéinek az örök életre és üdvösségre.Egyetlen út vezet az embertől Istenhez, s ez az Istentől ajándékozott hitnek az útja. A hitkapcsol Isten és minden hitben járó közösségébe. Augustinus egyházatya így vall Isten-élményéről:„Mi az, ami átvilágít engem és átjárja a szívemet anélkül, hogy sebet ejtene rajta? Megborzadok tőle,amennyiben ismeretlen a számomra, de tüzet fogok tőle, amennyiben hasonlítok hozzá.” A hitetmegélhetjük úgy, mint megragadottságot attól, amihez feltétlen közünk van (Tillich Pál). A krisztushitbeteljesíti és egyúttal meghaladja a vallásosságot, amikor leleplezi a vallásos ember bűnét, aki az„adok, hogy adj” (do ut des) –elvű áldozati kultuszával az isteni erőket az emberi célok jármábakívánja fogni, az embert Isten helyére állítani. (Barth Károly) A krisztushit az, ami Istent mindigIstenként tiszteli és az embert a maga helyén, Isten akaratának engedelmeskedve, valódi hivatásáhozsegíti.- 10 -


Az igaz hit „nemcsak az a bizonyos megismerés, melynél fogva igaznak tartom mindazt, amitIsten Igéjében nekünk kijelentett, hanem egyszersmind az a szívbeli bizodalom is, melyet a Szentlélekaz evangélium által gerjeszt bennem, hogy Isten nemcsak másnak, hanem nekem is bűnbocsánatot,örök igazságot (megigazulást) és életet ajándékoz kegyelméből, egyedül Krisztus érdeméért.” Akeresztyén ember mindazt hiszi, amit az Evangélium ígér, s amire az egyetemes keresztyén hitvallásoktanítanak. 6Az Apostoli Hitvallás az a hitvallásos alap, amit a legtöbb – magát keresztyénnek valló –egyház egyetemesen elfogad.**********************************************************************************„Hiszen kegyelemből van üdvösségetek hit általés ez nem tőletek van, Isten ajándéka ez,nem cselekedetekért,hogy senki se dicsekedjék.”(Ef.:2,8-9.)***************************************************************************3.3. Az Egyház titkaAz egyház a mennyei Atya dicsőítésének helye, Jézus Krisztus gyülekezete, a Szentlélekközössége. Eredete szerint coetus electorum – a választottak gyülekezete. Létmódja a Krisztus Teste(corpus Christi) : az egyház addig egyház, amíg Krisztus Testének tagja.(Ubi Christus, ibi ecclesia =az egyház ott van, ahol Krisztus van) Életrendje szerint a szentek közössége (communio sanctorum),ahová Isten gyermekei elhívást nyertek, hogy εκκλησια (= kihívottak, elhívottak gyülekezete) gyanántszolgáljanak.Kálvin János mondja: „Isten titkos eleve elrendelése szerint, igen sok juh van az egyházonkívül és igen sok farkas van benne az egyházban.” (Visibilem ecclesiam observare, invisibilem crederenecesse est = a látható egyházat tanulmányozni, a láthatatlan egyházat hinni szükséges.) ) 7 A földiszemmel átható egyház sokfelé ágazó, sokszínű és emberileg gyarló intézmény is. A hitben megismert,hordozott – láthatatlan - egyház egy és egyetemes. Ez utóbbi vonatkozásában érvényes, hogy azegyházon kívül nincs üdvösség. (Extra ecclesiam nulla salus)Felekezetismereti szempontból meg kell említenünk, hogy egy ország egyházainak afelsorolásánál találhatunk számos szervezetet, ami nem felel meg az egyházról alkotottelképzeléseinknek. Ugyanakkor rábukkanhatunk olyanokra, melyek magukat nem vallják egyháznak,a tevékenységük alapján mégis annak lehet minősíteni őket. Még árnyaltabbá válik a probléma, ha aztvizsgáljuk, hogy melyik felekezet milyen egyháznak vallja magát? Mert azon túl, hogy számosegyházként bejegyzett intézménynek már a neve is megtévesztő, egyes esetekben megállapítható, hogya szóban forgó egyház szolgálata a saját hitelveivel sem egyeztethető össze. Ez akkor fordul elő,amikor az egyházi közösség színből, érdekből vallja magát egy nagyobb irányzathoz tartozónak,miközben annak hitelveivel akár ellentétes gyakorlatot folytat.Az egyház nem önmagáért van, hanem azért, hogy Isten Igéjét tisztán hirdesse, mind aszószékeiről, mind egész életműködésével, Isten kegyelmi eszközeit helyesen közvetítse, életrendjét azegyetlen mércéhez, az Igéhez igazítsa és az isteni kegyelemre felelő hálaadását a szeretetcselekedeteivel kifejezze. A keresztyén antropológia vallás- és emberképe hozzásegít bennünketahhoz, hogy az egyházképünk határozott körvonalakat nyerjen, s különbséget tudjunk tenni ahagyományait gépiesen őrző „népegyház” és a küldetését vállaló, a missziói parancsban személyesenérintett, „hitvalló egyház” között.A legkeresztyénibb egyháznak az evangélium szerint megújított egyházat tartjuk, melynekközös protestáns alapelveit a Reformáció mind a nagy, mind a kisegyházai elfogadják:- egyedül kegyelemből (sola gratia), egyedül hit által (sola fide), egyedül a Szentírás (sola Scriptura),egyedül Krisztus (solus Christus), egyedül Istené a dicsőség ! (soli Deo gloria)6 Heidelbergi Káté 21. és 22. kérdés-felelete.7 Idézi Tavaszy Sándor: A kijelentés feltétele alatt. Kolozsvár, 1929. 79. p.- 11 -


**********************************************************************************„Hogy mindnyájan egyek legyenek,amint te énbennem, Atyám, és én tebenned,hogy ők is egyek legyenek mibennünk,hogy elhiggye a világ, hogy te küldtél engem.”(Jn.:17,21.)**********************************************************************************II.KERESZTYÉN EGYSÉGMOZGALMAK4.1. Az ökumenikus mozgalom4. EGYHÁZ ÉS EGYHÁZAKA keresztyén egységre való törekvés tulajdonképpen már a keresztyén egyház megalapításaelőtt megszületett. Az evangéliumok és apostoli levelek tanúsága szerint a kezdeti időkbenmutatkoztak olyan szakadások, pártoskodások, melyekkel az ősegyháznak szembe kellett néznie.Mindez az ember bűnének a következménye, amitől nem lehet mentes az egyház sem, amely lényegeszerint szent, egységes, egyetemes, de mint látható, emberi intézmény, gyarlósággal teljes.Az egyház történetének minden szakaszában időszerű maradt az egységtörekvés, vagyis, hogyaz akkor ismert világ keresztyénsége fogjon össze, alkosson hitbeli, tanbeli, szervezeti, istentiszteletiegységet. Az „οικουμενη”, azaz az egész világ mindenkori keresztyénségének valóban közöscélkitűzése lett az, hogy a szent, egyedüli, egyetemes, de láthatatlan Egyház egységéből minél többvalósuljon és mutatkozzon meg a látható egyházakban.A valamilyen formában jelentkező egységtörekvéseknek számos eredendő, valamint korhozkötött buktatóval kellett számolniuk. Nem tekinthetjük „ökumenikus” megoldásnak a tanbelinézeteltérések miatt a keresztyénség nagy tömbjéből kiszakadók kiközösítését, kiátkozását, mintahogy a külső egység hatalmi szóval, erő-politikával, inkvizícióval történő, erőszakos megvalósításátsem.A Reformáció – amint láttuk – egyik ágazatában sem kívánt szakadást előidézni az egyházban,de a külső egységnél fontosabbnak tartotta az egyetemes egyház szolgálatát. A sok kis felekezetszületése protestáns talajon az evangéliumi keresztyénség nagyobb szabadságával magyarázható.Az ellenreformáció üldözési hullámainak az elcsendesedése után az „uniós” kísérletekkelpróbálkoztak jó ideig, nem minden alap nélkül, hiszen nemigen találunk a keresztyénségben olyanjelentős tömböt, mely ne vállalkozott volna történetének valamely szakaszában hasonlóra.Ezek a próbálkozások kezdettől bukásra voltak ítélve, mert megelégedtek volna a hamisegységgel, a kierőszakolt külső egység megteremtésével. Az igazi egységtörekvés ott kezdődött volnaahol az egyház számba veszi a maga sokféleségét, a történeti, kulturális tagoltságát és elébe megy azelkerülhetetlen szakadásoknak. Ezzel azonban a keresztyén világ csupán a 19. században a külmisszióitapasztalatai nyomán kezdett foglalkozni a gyakorlatban, amikor lassan nyilvánvalóvá vált, hogy pl. atávol-keleti, afrikai, latin-amerikai egyházi hagyományokat egyetlen felekezet sem képesuniformizálni.A hamis egység kísértése az ökumenikus mozgalomban is megjelent, azzal az illuzórikuselképzeléssel, hogy egyetemes hitelvek bázisán, a sajátos tanítások feladásával, azazkompromisszumos megegyezések útján szélesíthető az egység platformja. Itt sem vették figyelembe,hogy a belső, hitbeli egység nélkül a külső egység erőltetése értelmetlen.A 20. század hozta létre a mai értelemben vett ökumenikus mozgalmat. Nemzetközikeresztyén ifjúsági szervezetek, és protestáns világszervezetek készítették elő az utat az ökumenikus- 12 -


fórumok megszületésének. Ökumenikus világkonferenciák sora foglakozik az emberiség és azfelekezetek időszerű kérdéseivel (Edinburgh 1910., 1937., Jeruzsálem 1928, Oxford 1937., Utrecht1938., Madras 1938.) és szervezett mozgalmak összpontosítanak az ökumené gyakorlati (Élet ésMunka – Stockholm, 1925.) és elméleti teendőire. (Hit és Szervezet – Lausanne, 1927.). 1948-banAmszterdamban megalakul az Egyházak Világtanácsa. Foglalkozik a háború utáni újjáépítéssel,teológiai stúdiumokkal, van menekültügyi, ifjúsági osztálya. A nemzetközi ügyek bizottsága a békemegvalósíthatóságára ügyel, az ökumenikus sajtószolgálat az Egyházak Világtanácsa (EVT)tevékenységéről tájékoztat több nyelven. Az EVT megalakulásával nem szakadtak meg azökumenikus világkonferenciák, hanem rendszeressé váltak.Ha azt mérlegeljük, hogy sikerült-e a modern ökumenikus mozgalomnak a láthatatlan egyházegységét láthatóbbá tenni, akkor lehet, hogy abban összegezhetjük a próbálkozás lényegét, hogy „ahegyek vajúdtak és kisegeret szültek”. De nem becsülhetjük le az ökumenikus mozgalommásodlagosan termett gyümölcseit, melyeket a felekezetek egymás közötti, javuló kapcsolatában,egymás jobb megismerésében, a megszakadt párbeszédek újraindításában, a világkeresztyénségegyetemes kérdéseinek tudatosításában, az egymás hite által való épülésben kamatoztatott.A mögöttünk lévő fél évszázad hazai ökumenikus mozgalma hitelesen indult, amikor a magyaregyházak képviselői részt vehettek a nemzetközi ökumenikus kongresszusokon. Az 1950-es évektőlkezdődően azonban az ökumené is a kirakatpolitika részévé vált. Miközben az ateista diktatúranemhogy engedélyezett volna, de közvetlenül és szigorúan büntetett mindenfajta felekezetek közöttiegységteremtést, a nemzetközi fórumokra elküldte azokat az egyházi képviselőket, akik első sorbanállambiztonsági és egyéb politikai érdekek szolgálatában állottak. A hazai ökumenikus fórumok pedigarra voltak jók, hogy a békepapság ezeken tegye közzé a pártállam időszerű üzeneteit az egyházakirányában. Ilyen körülmények között a valódi ökumenikus törekvések problémái el sem jutottak afelekezetekhez, nem is hallhattak róluk, nemhogy részt vállalhattak volna a közös erőfeszítésekből.A hivatalos irányzattól függetlenül, a gyülekezetek szintjén azonban kialakult az ökumenénekaz a gyakorlata, mely nem kerget hamis illúziókat, hanem azt várja el, hogy minden felekezet minélerőteljesebben képviselje saját hitelveit, s minél elevenebb hittel kerül közelebb az élő Istenközösségéhez, annál közelebb kerülhetnek egymáshoz krisztusi közösség különböző felekezetei.A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) 1943-ban alakult meg 10tagegyházzal. 18 egyház megfigyelőként vesz részt a tevékenységében. A hazai felekezetekegyüttműködésének fóruma. A MEÖT tematikus tanulmányi füzeteket, a Theologai Szemlében pedigtanulmányokat jelentet meg. Az EVT magyarországi szervezeteként tagja az Európai EgyházakKonferenciájának.III.FELEKEZETI ISMERETEK5. ORTHODOX ÉS KATOLIKUS FELEKEZETEK5.1. Az Orthodox – Görögkeleti, Pravoszláv - EgyházA magát orthodoxnak – „igazhitűnek” – nevező egyház az 1054. évi egyházszakadástkövetően a keleti keresztyénséget reprezentálja. A keresztyénség nagy tömbjeinek a szétválását azeredendő kulturális tagoltság mellett az eltérő történeti fejlődés, valamint az egymás közötti,ellenséges viszony indokolta. A kölcsönös kiátkozás – aminek a visszavonására csupán 1965-benkerült sor – közvetlen előzménye az volt, hogy a keleti egyházrészek nem fogadták el a nyugatidogmákat, érdekellentétbe kerültek egymással a görög egyházak fölötti befolyás megszerzése miatt, sa keletiek nem támogatták a nyugati pápaság világuralmi törekvéseit.A keleti keresztyénség elméletileg egyenrangú, ún. autokefál egyházakba, patriarchatusokbaszerveződött. A legnagyobb tekintélyű közöttük a Konstantinápolyi Patriarchátus. A Márk evangelistaalapította, s a 7. századtól arab fennhatóság alatt lévő Alexandriai Patriarchatushoz tartozik az afrikai- 13 -


kontinens egésze. Az Antiochiai Patriarchatus székhelyét Damaszkuszba tették át, s a görög nyelvetfölcserélték az arabbal. A Jeruzsálemi Patriarchatust 185 után szervezték meg, s püspöke 331-benkapta a patriarcha –címet. Megkülönböztetjük még a Grúz, Szerb, Román, Bolgár, Görög, Albán,Lengyel, Cseh, Szlovák, Ciprusi, Amerikai, Kínai Autokefál egyházakat. Az Orosz OrthodoxEgyházat 1593-tól a Moszkvai Patriarchatus feje vezeti.Az Orthodox Egyház magát tekinti az egyetemes keresztyénség letéteményesének. A rómaipápát csupán egy regionális egyházfőnek ismerik el, mert vallják, hogy az Egyház feje Jézus Krisztus,akinek nincs szüksége földi helytartóra, az egyházkormányzás a Szentlélek által történik.Hitforrásként a Biblia mellett elismerik a szent hagyományt, „amit mindenütt, mindenkor,mindenki hitt.” Az üdvösséghez kegyelem, hit, remény, szeretet, jócselekedetek szükségesek. 7szentséget fogadnak el, melyek: - a keresztelés, bérmálás, bűnbánat, úrvacsora, papság, házasság,szentelt olaj.A templomok három részre – oltár, hajó, katechumenusoknak elkülönített terület – oszlanak. Afőbejárat nyugaton, az oltár mindig keleten helyezkedik el, rajta szentségtartóval, ereklyével.Ülőhelyek nincsenek, csupán az öregeknek és betegeknek. Minden templomban van ikonosztáz hárombejárattal, a szobrok állítása azonban tilalmas.Az istentiszteleteket bizánci rítus szerint tartják, alkalmazva Chrysostomus rövidebb, vagyNagy Basilius hosszabb liturgiáját. Az istentiszteletek 3-4 órásak. Elméletileg naponta 7istentiszteletet tartanak. Hangszert nem használnak, de énekkultúrájuk kiemelkedően magas. Aprédikáció nem szükségszerűen része az istentiszteletnek.Hitvallásuk a Niceo-Konstantinápolyi Hitvallás. Legnagyobb ünnepük a húsvét, amit a Julián– naptár szerint tartanak, de a civil életben a Gregorián-naptárt használják. Emellett van 100 egyébünnepük és 160 böjti napjuk. Búcsújárásuk során a Jézus Krisztus földi életéhez kapcsolódó helyeketkeresik fel, s az innen hozott, eredeti ereklyéhez érintett tárgyaknak, képeknek csodatévő erőttulajdonítanak.Szűz Máriát szentként tisztelik, de nem imádják, mert az imádat egyedül az Istent illeti. Akitvalamely felekezetben megkereszteltek és hisz Istenben, azt az egyetemes keresztyénségheztartozónak tekintik.A Kárpát-medencében a Honfoglalás előtti időszakban a keleti keresztyénség már terjedőbenvolt. A hunoknak a 6. században kiépített egyházszervezetük volt, püspökségekkel, amit a 7. századikazár invázió pusztított el. A 10. századtól először a bizánci keresztyénséget vették fel a magyarok, sKelet-Magyarország és a Dél-Dunántúl vallási életét a pogány hagyományok mellett a bizáncikolostorok, s a nagyszámú orthodox zárda határozták meg.A 14. századtól a római katolikus többségű országban szakadároknak tekintették őket ésüldözéseknek voltak kitéve. A törvény vagyonvesztéssel sújtotta azt a birtokost, aki orthodox vallásúlett, a vegyes házasságokat pedig tiltották. A keleti rítusú magyarságot ekkor nagyrészt asszimilálja anyugati keresztyénség, illetve magába olvasztja a számos alakuló nemzetiségi orthodox egyház(román, ruszin, szerb).A magyarországi orthodox egyház 1848-tól elismert és egyenrangú a többi felekezettel.Jelenleg a Szentendrei Szerb Egyházmegye a Belgrádi Patriarchatushoz, a Gyulai RománEgyházmegye a Bukarestihez, a Budapesti Bolgár Orthodox Egyház Szófiához, a Budapesti MagyarEsperesség pedig a Moszkvai Patriarchatus felügyelete alatt áll. Valamennyiük hazai lélekszáma neméri el az 50.000 főt.A világban azonban 225 millió orthodox vallású hittestvérünkkel számolhatunk.5.2. A Római Katolikus EgyházA pápaság szervezete és hatalmi befolyása fokozatosan bontakozott ki azután, hogy akeresztyénség államvallássá lett. Péter és Pál kultusza kezdetben egyformán fejlődött. A római püspöka 4. században felhatalmazást kapott arra, hogy a szakadárokkal folytatott küzdelme során igénybevegye a világi hatóság támogatását. A legfontosabb ügyekben az 5. század elején a római apostoliszentszéket illeti a döntés joga. Ekkor ruházzák fel először a római püspököt – tiszteletbeli nevén a„pápát” - a „Vicarius Christi” – méltóságjelzővel.A népvándorlás Európát érintő hullámai a barbár népcsoportok keresztyénné tételével apápaság hatalmát erősítették. Küzdelem bontakozott ki amiatt, hogy a 756-tól Pápai Államként- 14 -


erősödő hatalom irányítását egyszemélyes vezetéssel oldják-e meg, vagy a zsinat végezze akormányzást? Kimondják, hogy Szt. Péter utóda – a pápa – mind az egyháznak, mind a világnakegyaránt kormányzója és bírája. Következésképpen a pápa adományozza – tetszése szerint – a császár,királyi koronát, azaz: a pápai hatalom dönt Európa minden uralkodójáról és uralkodó házáról.Ugyanakkor éles harc bontakozik ki abban a kérdésben, hogy ki jogosult az egyházi tisztségeketbetöltésére?I. Miklós pápa (858-867) az első, akinek a fejére koronát helyeznek, annak szimbólumaként,hogy a világi uralkodók a pápa hűbéresei. 1059-től a pápaválasztók köréből kizárva a nemességet, azta bíborosokra korlátozzák. A pápai teljhatalom IX. Gergely (1227-1241) emelkedik csúcspontjára,amikor a pápa a törvényhozói, bírói, kormányzói hatalom egyedüli, abszolutisztikus birtokosa. A pápakizárólagos joga, hogy császári jelvényeket használjon, fogadja a fejedelmek hódolatát, akiket tetszéseszerint megfoszthat méltóságuktól, ellene mondhat minden hatalmasságnak és akinek az egyháza a hités erkölcs kérdéseiben tévedhetetlen, mert Krisztus helytartója kormányozza.1870-ben Viktor Emmanuel elfoglalja Rómát, egyesíti Olaszországot. A Pápai Állam – melykorábban az ország legnagyobb birtokosa volt – a pápa személyének sérthetetlenséget harcol ki. AVatikánt szentszéki területnek nyilvánítják, évjáradékot folyósítanak a számára és biztosítják a szabadmozgását a svájci gárda katonai védelme alatt. Az 1929-es Lateráni Egyezmény a Vatikánnak, mintfüggetlen államnak a státuszát erősíti meg. A Szentszék több minisztériumot (kongregációk), valaminttanácsokat, titkárságokat, törvényszéket, irodákat tart fenn.A római egyház önmagát isteni alapítású, egyedül üdvözítő egyháznak tartotta, a láthatatlanegyházat a látható római egyházzal azonosítva. Tanítása szerint 7 szentség van: - keresztség, bérmálás,oltári szentség, bűnbánat, utolsó kenet, egyházi rend, házasság.A Biblia szövegei közül a Jeromos egyházatya 382-től 20 év alatt elkészült latin fordítását, aVulgatát fogadták el egyedül hitelesnek. A Biblia mellett hitforrásnak tartják a szent hagyományt.Istentiszteletük a mise – áldozatbemutatás. Az ostya és a bor átlényegül az úrfelmutatáskorKrisztus valóságos testévé és vérévé. Isten mellett segítségül hívnak elhunytakat, szenteket,ereklyékkel látják el templomaikat. Hisznek a purgatóriumban, s abban, hogy a hívek imádsága enyhítiaz oda kerültek szenvedését. A fülbegyónás 1215-től kötelező. Papjaik cölibátusát a 17. századtólvezették be.A mariológiai dogmafejlődés a középkor végén indult meg intenzívebben. Szűz Máriát aszentek fölé emelte, aki mentes maradt az eredendő bűntől, s a teste nem lett az enyészeté, hanemfelvitetett a mennybe, ahol az emberek közbenjárója Isten előtt.A Reformáció megválaszolatlan kihívását követően a Szentszék még inkább helyet adott arómai egyházban integrált hitéleti mozgalmaknak. Ezek így már nem szakadtak ki az egyházból,hanem szerzetes rendekben élték meg sajátos kegyességi gyakorlataikat. Legtöbbjük Magyarországonis ismert: bencések, ciszterciek, premontreiek, domokosok, ferencesek, trinitáriusok, piaristák,jezsuiták, stb. Az egyetlen magyar alapítású rend a pálosoké, melyet Magyarországon felszámoltak.Tiltották a vegyes-házasságot, a templomukban kötött más felekezetű házastárstól reverzálistköveteltek, vagyis annak az ígéretét, hogy a születendő gyermekek római katolikus felekezetűeklesznek.Kezdetben elzárkóztak az ökumenikus mozgalomtól.Napjainkban a merev dogmatikai álláspontok elmozdulni látszanak az alábbi kérdésekben: - amegigazulás tana, a szent hagyomány értékelése, a cölibátus megtartása, a mise áldozati jellege, aszentek tisztelete, az átlényegülés, a pápai tekintély, a laikusok szerepe, a mariológiatúlhangsúlyozása, az egyházon kívüliek üdvössége, a házasságkötés, az ökumenikus magatartás, stb. -s arra utalnak, hogy a római katolikus egyház kilábal a korábbi identitás-válságából.Magyarországon a római katolikus egyház 4 érseki főegyházmegye – Esztergomi, Kalocsai,Egri, Veszprémi – és 7 püspökség – Győri, Pécsi, Székesfehérvári, Váci, Veszprémi, Szombathelyi,Szeged-csanádi – szervezetében végzi tevékenységét. 2200 plébánián kb. 3000 lelkész végziszolgálatát, 2.852.417 lélek pásztorolásával.Papképzés az egri, szegedi, győri, budapesti, esztergomi szemináriumokban folyik.Jelentősebb sajtók: Új Ember, Katolikus szó – hetilapok, Vigilia, Teológia, Mérleg - folyóiratok.Európában a római katolikus felekezetűek nem érik el a lakosság 30 %-át, Amerikában viszontmeghaladják a lakosság 50 % -át. A római katolikus világegyház szolgálatát részben világi- 15 -


misszionáriusok, s a világi intézeteinek dolgozói végzik az 1.120 millió főt számláló rómaikatolikusok körében. Három millió pásztorációs szolgálatot végző munkatársából 4.500 püspök,400.000 pap, 25.000 diakónus és 2.300.000-en végeznek hitoktatói munkát.5.3. Az Ókatolikus EgyházAmint említettük, a pápai tévedhetetlenség dogmájának a kihirdetését (1870) nagy vitákelőzték meg. Sokaknak az a hittétel is elfogadhatatlan maradt, hogy a pápának joga van közvetlenülítéletet mondani a hit, az erkölcs, az egyházfegyelem és egyházkormányzás ügyeiben. Amikor a föntihittételeket mégis kihirdették, voltak akik emiatt megbotránkoztak és Németországban DöllingerJ.J.I. egyháztörténész professzorral az élen hangot adtak a tiltakozásuknak olyannyira, hogy amüncheni érsek a követőikkel együtt kiközösítette őket 1871-ben. A kiközösítettek azonbankonferenciát rendeztek 300 küldöttel Németország, Ausztria és Svájc területeiről és Friedrich vonSchulte jogász professzor vezetésével úgy döntöttek, hogy nem változtatnak nézeteiken, inkább különegyházat alapítanak, fölvéve az „Ókatolikus” – elnevezést (Köln, 1872.).Papok is csatlakoztak hozzájuk, de püspökök nem, ezért – hogy az apostoli folytonosságkövetelményének eleget tegyenek - megkeresték a holland janzenista egyházat, mely a XVIII. századóta függetlenítette magát Rómától. A püspökeinek a működését Róma nem tartotta ugyanszabályosnak, de érvényességét elismerte. 1873-ban megválasztották első püspöküket ReinkensJoseph Hubert breslaui professzor személyében, akit az utrechti janzenista püspök szentelt fel. Anémet tartományok elismerték az Ókatolikus Egyházat és templomokat, egyházi javadalmakatbocsátottak a rendelkezésükre. 8A Római Katolikus Egyház még latin nyelven misézett, ők 1888-ra valamennyigyülekezetükben bevezették a nemzeti nyelvű istentiszteletet. A több országban – Hollandia,Németország, Svájc, Ausztria és Amerikában a Lengyel Nemzeti Katolikus Egyház - különszerveződő egyházak 1889-ben megkötötték az „Utrechti Uniót” és kibocsátották az ÓkatolikusEgyház alkotmányát az „Utrechti Nyilatkozatot”.1931-ben megkötötték a „Bonni Megállapodást”, ami azt jelentette, hogy teljesintercommunióra léptek az Anglikán Egyházzal.Az Ókatolikus Egyház a római katolikus tanítás hiteles tolmácsolójának tartja önmagát. Olyanegyházat épít, mely nagyobb összhangban áll az ősi, osztatlan keresztyénséggel. Feladatának tartja azt,hogy kitartson az igazság mellett az újmódi tévedésekkel szemben, ugyanakkor nem mond le azegymástól elszakadt egyházrészek teljes újraegyesítéséről.Minden fölmerülő kérdésben a papokból és világiakból álló egyházmegyei zsinat dönt. Alegmagasabb egyházi fórum a püspöki szinódus. Az Ókatolikus Egyház tiszteletbeli prímása azutrechti érsek.Az ókatolikusok elfogadják a Nicea-konstantinápolyi Hitvallást, az első 7 ökumenikus zsinatdöntéseit, a 7 szentséget. A nemzeti nyelv korábbi bevezetése mellett, Rómától különböznek abban,hogy megszüntették az évente legalább egyszer kötelező gyónást, a püspökeiket egyenrangúnaktartják, az egyházszervezet irányítása náluk nem központi, hanem közösségi, 2 szín alatt áldoznak, s apapi nőtlenséget lehetőségnek tekintik, de erre senkit sem köteleznek. 9Magyarországon – s különösen a fővárosban és a Felvidéken – 1930-tól kezdődően többgyülekezet alakult. Szektaként bántak velük, s működésüket 1942-ben betiltották. 1945 utánengedélyezték a szolgálatukat, 1947-ben azonban ismét betiltották. Emiatt „Független KeresztényKatolikus Egyház” –néven is szerepeltek egy időben. Ma ismét Ókatolikus Egyház (Union of the Old-Catholic Churches, Alt-Katholiken in Deutschland) – néven ismertek.Az Ókatolikus Egyház folyóirata az 1893-tól működő Kirchliche Zeitschrift.5.4. A Görög Katolikus Egyház8 Sándor Gábor: Az Ókatolikus Egyház. = Hitvallás. Győri Egyházmegye lapja. 2003/6. sz.9 Balogh Margit: Elvetélt fordulatok az egyházpolitikában. Kísérletek a nemzeti katolikus egyházmegteremtésére. Bp. 2000.- 16 -


A nyugati és keleti keresztyénség rivalizált egymással a kelet és nyugat határán elterülőegyházrészek hovatartozása miatt. Az 1439. évi, XVII. Egyetemes Zsinat elfogadta azokat azalapelveket, melyek értelmében később – a 17. századtól kezdődően - a keleti tömbből a latinkeresztyénséghez csatlakozó egyházrészek integrálódtak a nyugati keresztyénség világába. Ezekszerint elismerik a pápa főségét és primátusát, a hitvallásukhoz hozzáillesztik a filioque-tant ( aSzentlélek a Fiútól is származik), dogmatikájukba fölveszik a purgatóriumról szóló tanítást éselfogadják, hogy az ostya és a kovászos kenyér egyaránt lehet oltári szentség. Ennek fejében azonbanváltozatlanul megőrizhetik keleti szertartásukat és papjaik egyenlő jogokat élveznek a római katolikuspapokéval.Magyarországon ezek az uniós törekvések a 17. század elején erősödtek fel Kárpátalján,aminek következményeként a Munkácsi Püspökség a latin egyházhoz csatlakozott. Akkor ezt azegyház egységének a megőrzésével és a keleti szertartásúak egyházi autonómiát veszélyeztetőtérítéseivel indokolták. Bereg, Ugocsa, Szatmár, Szabolcs, Zemplén még a 17. században, Máramarospedig az 1720-as években egyesült Rómával.A latin egyházba tagolódó keletiek az Egri Püspökség fennhatósága alá kerültek, deautonómiájukért szakadatlan küzdelmet kellett folytatniuk. 1718-ban mondták ki a görög katolikusegyház autonómiáját, s azt, hogy a prímáson kívül más latin püspök nem avatkozhat egyházukügyeibe. A pápa – XIV. Kelemen – 1771-ben engedélyezte a Munkácsi Püspökség felállítását. Amunkácsi püspököt a király nevezi ki, s a pápa erősíti meg tisztében, metropolitája az esztergomiérsek.Tekintettel arra, hogy az egyes – keleti szertartású – egyházmegyékben nem volt egyformasem a szertartás, sem az egyházi szokások gyakorlata, továbbá, mert rendezni akarták a papság anyagihelyzetét, egyenjogúsítva őket a római katolikus papsággal, megszüntetni a latin térítést a keletiszertartású nép között, elhárítani a latin naptár és ünneprend erőszakolt használatát, támogatni akönyvkiadást és szabályozni az ünnepek számát, 1773-ban összehívták a Bécsi Szinódust, melyen azemlített kérdések többségének a rendezésére sor került. Bacsinszky András hajdúdorogi főesperes,majd munkácsi püspök Ungvár-székhellyel egyházmegyét szervez.Tekintettel arra, hogy a Szentszék nem vett tudomást arról, hogy van görög katolikusfelekezetű magyar népesség is, a magyarságnak ez a része folyamatosan asszimilálódott a nemzetiségiegyházakba (román, szerb, szlovák), vagy áttért más felekezetbe. A 19. században a „HajdúdorogiMozgalom” kibontakozásának a hatására, lefordították magyarra a teljes liturgiát, s az egyházifelsőbbséget kérték: engedélyezze a hivatalos használatát, valamint azt, hogy a magyarországi magyarajkú görögkatolikusság önálló egyházmegyébe tömörülhessen. Annyit érhettek el csupán, hogy – bár aliturgia nyelve a szláv marad, de - 1863-tól az evangéliumot magyarul olvassák és magyarulimádkozhatnak, énekelhetnek. A kérést a Szentszék elutasította, s a magyar országgyűlés ugyancsaklevette a napirendjéről. A pápa elrendelte a magyar szertartáskönyvek megsemmisítését, de ennek azvolt a következménye, hogy az egységes anyanyelvű liturgiát még ott is bevezették a gyakorlatban,ahol addig nem volt. A Mozgalom megalakítja a „Görög Szertartású Magyarok Országos Bizottságát”1902-ben pedig megalakítják Budapesten a „Magyar Görögkatolikusok Egyesületét”, s lapot indítanak„Görögkatolikus Hírlap” - címmel. (Ma: Görögkatolikus Szemle.)A hivatalos fejlemények Ferenc József fellépésével vesznek lendületet. Az uralkodó –kegyúri jogánál fogva – megalapítja a Hajdúdorogi Egyházmegyét, melyet a pápa kanonizál, deszorgalmazza a magyar liturgia megszüntetését és a liturgikus nyelvnek a klasszikus görögötnyilvánítja, melynek bevezetésére három év türelmi időt ad.A Hajdúdorogi Egyházmegyébe 162 parókia kerül, a magyar ajkúak 40 %-a azonban nincsközöttük. Az ide kebelezett 215.498 lélekből 183.757 magyar, 26.823 román, 1.623 szlovák, 968ruszin és 2.500 egyéb anyanyelvű. 1913-ban pápai bulla módosítja a parókiák egyházmegyékbeosztását, melynél immár egyedül a használt anyanyelv a mérvadó.Az egyházmegye székhelyét 1914-ben Debrecenbe teszik át, de egy román – áldozatokat iskövetelő - robbantásos merényletet követően Nyíregyházára költöztetik át, s az 1940-es évek elejétőlkerül Hajdúdorogra, ahol megkezdik az egyházmegyei központ kiépítését.A 2.025.508 lelkes Görögkatolikus Egyház a Trianoni Békediktátumot követően 92%-osveszteséget könyvelhet el: a Csonka-Magyarországon 175.000 lélek marad. Miskolcon – a Felvidék ésKárpátalja elszakadása után – Apostoli Exarchatus alakul.- 17 -


A két háború között Hajdúdorogon a Bazilita Rend alapít rendházat, az egyház népe bekapcsolódik aKALOT/KALÁSZ –mozgalomba, megalakul a „Magyar Görög Katolikusok Országos Szövetsége”(MAGOSZ).1945 után minden magyarországi görög katolikus kizárólagos főpásztora a hajdúdorogiOrdinárius.6. A REFORMÁCIÓ EGYHÁZAI**********************************************************************************„Azért immár nem vagytok jövevények és zsellérek,hanem polgártársai a szenteknek és cselédei az Istennek,akik fölépíttettetek az apostoloknak és prófétáknak alapkövén,lévén a szegletkő maga Jézus Krisztus,Akiben az egész épület szép renddel rakattatván,nevekedik szent templommá az Úrban,Akiben ti is együtt építtettekIsten hajlékává a Lélek által.”(Ef.:2,19-22.)**********************************************************************************A protestáns világ az azonos hitelvi alapokon építkező egyházak nagy családját foglaljamagába, s közel másfélezer felekezetet ölel fel. A „protestáns” –elnevezés egyrészt utal az egyházmegújulását akadályozó régi renddel szemben kifejtett tiltakozásra, másrészt az eredeti keresztyénértékek tovább hagyományozására.6.1. Az Evangélikus EgyházLuther Márton (1483-1546) gazdálkodó szülők gyermekeként születik Eislebenben, hetenvannak testvérek. Luther Mansfeldben, Magdeburgban, Eisenachban, majd az erfurti egyetementanul. Egyik útja során, amikor villámok csapkodnak körülötte, fogadalmat tesz, hogy szerzetes lesz,ha életben marad. Így lett Ágoston rendi szerzetes és kezdődött el az a hitbeli tusakodása, amely aReformáció kirobbantásához vezetett.Wittenbergben tanít, prédikál, egyházi megbízatással Rómát is megjárja és tapasztalatokatszerez az egyházi állapotokról. Tanításában egyre nagyobb hangsúlyt kap az egyház megújításánakszükségessége. A pápai rendeletre bűnbocsátó cédulákat áruba bocsátó akció arra indítja, hogy közzétegye a 95 pontba foglalt véleményét 1517. október 31-én.Pápai idézésre Augsburgban kihallgatják, ő azonban nem hajlandó nézeteiből engedni, csak haa Szentírásból jobbra tanítják, bár tisztában van azzal, hogy kiátkozással sújthatják. Az egyházmegújulását sürgető tömegek mellett maga Bölcs Frigyes választófejedelem is Luther mellé áll aSzentszékkel szemben, aki a pápa átokbulláját elégeti, s emiatt a wormsi birodalmi gyűlés előtt kellfelelnie. A gyűlés előtt vallást tévő reformátor bírja a többség rokonszenvét, aminek azonbanhivatalosan nem lehet megnyilvánulnia. A Szentszék által gyakorlatilag halálra ítélt, s a gyűlésrőlhazatérő Luthert Bölcs Frigyes Wartburg várába záratja, ahol németre fordítja az Újszövetséget(1521), és hozzá lát az ószövetségi könyvek fordításához. 1525-ben feleségül veszi a kolostort elhagyóapácát, Bora Katalint. Munkatársaival a reformálódó egyházra nehezedő külső nyomás és a belsőellentétek leküzdésén fáradozik. A Marburgi Kollokviumon (1529) az úrvacsorával kapcsolatosnézeteltéréseket egyeztetik. Katekizmust ír, miközben az evangélikus főemberek katonai szövetségetkötnek hitük védelmére (Schmalkaldeni Szövetség 1531.) és az 1532. évi nürnbergi vallásbéke teretenged a reformáció lendületesebb terjedésének, amit a kibontakozó ellenreformáció sem tudottmegállítani.- 18 -


Az evangélikusok az „Ágostai Hitvallásban” (Confessio Augustana 1530.) foglalták összehitelveiket. Más hitvallásos iratokat is használnak, mint a Luther által írt „Schmalkaldeni Cikkek”(1537), vagy a „Formula Concordiae” (1577).A hitújítás során nem mentek olyan messzire, mint a radikálisabb hitágazatok. Atemplomaikban megmaradtak az oltárok, a képek és szobrok, a gyertya, a keresztvetés.Magyarországon már 1523-ban törvényt hoznak a lutheránusok ellen; s a hitújítás századábanelterjed felekezetük a történelmi Magyarországon. Hazánkban 324 gyülekezetben, 400 lelkipásztorszolgálata mellett tevékenykednek, iskolákat, szeretetintézményeket tartanak fenn, saját lelkészképzőakadémiájuk a fővárosban működik. 1986 óta a női lelkészeket is fölszentelik. Ismertebb lapjaik:„Evangélikus Élet”, „Lelkipásztor”, „Credo”.A Lutheránus Világszövetségnek – mely 1947-ben a svédországi Lundben alakult meg, 78országban 140 tagegyháza van. Az evangélikus felekezetűek az egész világon 70 millió lelketszámlálnak.6.2. A Református EgyházZwingli Ulrik (1484-1531) Svájcban, Bucer Márton (1491-1551) német földönOecolampadius János (1482-1531) Bázelben, Farel Vilmos (1489-1565) Genfben, Bullinger JánosHenrik (1504-1575) Zürichben, Knox János (1505-1572) Skóciában, Laskó János (1499-1560)lengyel nemes Kelet-Európában szervezte az egyház megújítását abban a radikális változatában, amitúlhaladta a lutheri reformációt.A legnagyobb jelentőségű személyisége ennek a hitújításnak azonban egyértelműen KálvinJános (1509-1564). Noyonban (Franciaország, Picardia) születik és Párizsban, Orleansban ésBourgesben tanul. Tanulmányai közben megismerkedik protestáns eszméket vallókkal és a lutherinézetekkel. Amikor barátjának, a párizsi egyetem rektorának a beszédét megírja és ezzel azevangéliumi keresztyénség felé nyit, menekülnie kell a fővárosból. Lemond az addig élvezett egyházijavadalomról, s emiatt bebörtönzik. Szabadulása után sem maradhat szülőföldjén, hanem Svájcba,Strassburgba, majd Bázelbe megy, s az „Institutio religionis christianae…” c. művével (1536)meghatározza a később róla elnevezett reformátori irányt és egyúttal megkezdi a genfi egyházszervezőtevékenységét. Genf világi polgárságának ekkor még elég nagy befolyása van ahhoz, hogy aszigorúságuk miatt bírált Farelt és Kálvint menesszék városukból. Kálvin ekkor Strassburgba távozikés Melanchton munkatársaként folytatja reformátori munkáját. Ekkor ismerkedik meg Ydelette deBure özvegyasszonnyal, akit feleségül vesz. Visszahívják Genfbe, ahol most már szabad kezet kapegy theokratikus városállam kiépítéséhez. Ő írja meg a genfi eklézsia kátéját és hitvallását, s avárosban csak az érvényesítheti jogait és maradhat genfi polgár, aki ennek elfogadására letette azesküt. Minden polgár szövetségbe lépett Istennel és egyúttal az egyházzal.Szemlélete szerint, mind az egyház, mind a város, mint hatóság, Isten abszolút uralma alattkell, hogy álljon. Így mind a város, mind az egyház törvényei csak olyanok lehetnek, melyeket aBiblia alapján Krisztus Jézus nevében hoznak és érvényesítenek, hogy minden Isten uralma alattmaradjon. A világi hatóságnak az a feladata, hogy az egész életre kiterjedő istentisztelet feltételeitbiztosítsa. A jogrend az Igére épül, ha a világi hatóság nem veti alá magát Isten törvényének, akkor azegyház semmiféle közösséget nem vállalhat az ilyen hatósággal.Az egyháznak és a városnak ugyanaz tehát a vezető testülete (Kis Tanács, Nagy Tanács), éléna lelkipásztori testülettel és a presbitériummal. A hetente ülésező, lelkipásztorokból és presbiterekbőlálló Konzisztórium döntött egyházfegyelmezési ügyekben. A polgárok hétköznapi tevékenységét,vallásgyakorlását, de még családi életét is felügyelték, s akit elítéltek, azt átadták a világi hatóságnak,mely a büntetést végrehajtotta.A református felekezetet Franciaországban és Lengyelországban erőszakkal pusztították ki.Skócia, Anglia, Hollandia, Németország, Svájc azonban többségében protestáns lett, erős reformátusegyházakkal. Közép-Európa legnagyobb református tömbje a történelmi Magyarországon jött létre a„kálvinista Róma” – Debrecen – központtal.A magyar reformáció jellegzetes alakjai között „magyar Lutherként” tartják számon DévaiBíró Mátyást (1500-1545), „magyar Kálvinként” Méliusz Juhász Pétert (1536-1572), a gyülekezetimisszió apostolaként tevékenykedő „hegedős reformátort” Sztárai Mihályt (+1575?), a legműveltebb„tudós tiszteletest” Szegedi Kis Istvánt (1505-1572), a „nyomdász-prédikátort” Huszár Gált (+1575),- 19 -


vagy a bibliafordító Károlyi Gáspárt (1530-1591), a zsoltárfordító Szenci Molnár Albertet (1574-1634).A református templomokra a puritán külsőségek jellemzőek, ahogy a bennük végzettistentiszteletekre is. Az egyház presbiteri rendszerű, s testületi irányítást biztosít az egyházközség,egyházmegye, egyházkerület, a zsinat szintjén egyaránt. A tisztségviselőket a paritás elve alapjánlelkésziekből és világiakból egyenlő arányban választják.A magyar református egyház sajátossága, hogy a püspöki tisztet is betölti, amit másreformátus egyházakban nem találunk. A bécsi udvarban egy magas rangú egyházi tisztségviselőkellett, hogy képviselje egyházának népét, s ez indokolta a szuperintendensi, püspöki tiszt megtartását.Az 1970-ben genfi székhellyel megalakult Református Világszövetség ma 218 egyházban 107országban 75 millió reformátust tart nyilván. 10Az 1920. évi Trianoni Békediktátum harmadára csonkolta Magyarországot, s annak nemcsak alakosságát, hanem egyházszervezeteit is. „Három gerezdűvé” vált (Ravasz László kifejezése) amagyarság: - csonka-országi, a Kárpát-medencében az anyaországtól elszakított, kisebbségi sorsrakényszerített és a nagyvilág közel félszáz országába szétszórt szórvány-magyarságra oszlott. Csupán aKárpát-medencében a magyar reformátusság mára nyolcféle állampolgárságú lett.A reformátusság 1914-ben 57 egyházmegyében 2073 anyaegyházban 2.610.000 lelketszámlált, s ebből 3/5-e maradt a Csonka-Magyarországon, 4 egyházkerületben, 21 egyházmegyében,1200 gyülekezettel. 2/5-e el lett csatolva a szomszédos országokhoz. Az anyaországban 1920-ban1.577.000 református maradt, 1930-ban 1.800.000 a számuk. A 15 milliós világmagyarságreformátusságát 3,5 millióra becsülik.Tekintettel arra, hogy a reformátusság – mint „magyar vallás” – 90 %-ban magyar etnikumúnépességet tömörít, elgondolkodtató, hogy amíg a Kárpát-medence valamennyi más etnikuma azelmúlt fél évszázadban legalább 5-6-szorosára nőtt, egyedül a magyarság az, amelynek a lélekszámafolyamatosan fogyott és tragikusan fogy ma is, s ez következésképpen, első sorban a reformátusfelekezet helyzetét rendíti meg.6.3. A Kongregacionalista EgyházAz Anglikán Egyházból a puritánus mozgalommal váltak ki. Első szószólójuk Brown Róbert(1550-1633) volt, aki vallotta, hogy minden egyházi közösség egyedül Krisztusnak lehet alárendelve.A kongregáció szabad vallási társulást jelent és arra utal, hogy valamennyi gyülekezeti közösségelhárítja az irányítását tekintve, mind bármely egyházi, mind a világi befolyást és készmegakadályozni akár egyházkormányzat, akár világi hatóság rátelepedését a gyülekezeti életre.Ugyanakkor hangsúlyozza az egyházközségek autonómiáját és a közösségi irányítás jegyében azegyháztagoknak biztosít nagyobb beleszólást az egyházkormányzás kérdéseibe.A Westminsteri Hitvallást vallóktól nyilatkozatban különböztették meg magukat, (SavoyDeclaration, London, 1658.) bár a kongregacionalisták nem köteleznek egy gyülekezetet sem arra,hogy közös hitvallást elfogadjanak. Gyülekezeteik többsége kálvinista hitelveket vall.A Zarándok Atyák utódaiként Amerikában gyökerezhetett meg a „KongregacionalistaKeresztyén Egyház”. Kimagasló személyisége az első tengeren túli nagy ébredés első teológusaEdwards Jonatán (1703-1758).Szervezetük megyei, regionális és országos szövetségekre épül. 1891-ben, Londonban, az V.világkongresszusukon megalakították a Nemzetközi Kongregacionalista Tanácsot, melyhez 1970-ben19 Nemzeti Tanács tartozott. 1949-től 5 évente Angliában és az USA-ban ülésezik, tagja a ReformátusVilágszövetségnek, mellyel szervezetileg is egyesült 1970-ben Nairobiban. Több, mint 6 millió lelketszámlálnak.6.4. A Presbiteriánus Egyház10 Ennél nyilván nagyobb lélekszámmal számolhatunk, mivel nem minden református egyház tagja aVilágszövetségnek.- 20 -


Az angolszász világban számos református egyház nevezi magát presbiteriánusnak. AReformáció korában independenseknek is nevezik őket. Harcoltak az egyházi autonómiáért és apüspöki egyházkormányzattal szembehelyezkedve a közösségi irányításért az egyházszervezet mindenszintjén.A hitvallásos irataikhoz a Heidelbergi Káté és a II. Helvét Hitvallás mellé fölveszik aWestminsteri Hitvallást. Elutasítják a püspöki tisztet, a nők egyházi szolgálatát. Nem vesznek részt azEgyházak Világtanácsának munkájában, mert az szerintük befogadja a hamis egységet, azegyházellenes liberálisokat és a hitehagyottakat, s ezzel megtagadja az Igét.Megkülönbözteti és elválasztja magát minden nagy- és kisegyháztól, mely a protestánsdogmatikai alapokat elveti. Elhatárolódik a nem protestáns vallásoktól és egyházaktól, s akarizmatikus mozgalomtól.A gyülekezet vezető testülete a presbitérium és hozzá hasonló testületek intézik az egyházügyeit minden egyéb szerveződés élén (közgyűlés, zsinat). A presbitériumok felállításáért vállaltküzdelem lett a névadójuk. Legnagyobb részük a kálvinista hitelvek talaján áll. 116.5. Az Unitárius EgyházA Reformáció, sőt, a világkeresztyénség egyházai között az egyetlen magyar alapítású egyház.Hívei a Reformációt nem tekintették befejezettnek a lutheránus, majd a református egyházakmegalakulásával, hanem sajátos utat választottak. Az Unitárius Egyház kialakulása mégsem annyira avallási mozgalmak sorába illeszkedik, mint inkább az egyházi köntösbe öltözött humanista mozgalmakközé.Erdélyben Blandrata György (1515-1588) Izabella királyné udvari orvosa terjesztetteelsőként az 1560-as évektől az akkor antitrinitáriusnak nevezett eszmét, mely arra hivatkozással, hogya Szentháromság nem szerepel a Bibliában, Istent egyetlen személyre, az Atyára szűkítette, mintvalóságos személyre és tagadta Jézus Krisztus és a Szentlélek istenségét. Mindez azért volt lehetséges,mert Európában elsőként Erdélyben hirdették ki a valásszabadságot 1568-ban a Tordai Zsinaton, s amáshol még üldözött lutheránus és kálvinista egyházak itt bevett felekezeteknek számítottak, ahogyankésőbb az unitárius is.A szentháromságtagadók Jézus Krisztusban csak az emberi példaképet, a Szentlélek Istenbenpusztán „Istennek jóra vezérlő erejét” látták. A Bibliából azt tartják elfogadhatónak, ami az emberiértelemmel összeegyeztethető. Az egyház náluk lelki egyesület, aminek az a dolga, hogy IstenOrszágát a földön megvalósítsa. Szentségeik nincsenek, de megtartják a keresztelést, mint a megújulásígéretét hordozó vallási szertartást és az úrvacsorát, mint Jézus Krisztus áldozatára emlékeztető éspéldája követésére buzdító rítust. Elvetik az eredendő bűn és az eleve elrendelés tanát.Hitvallásukat így összegzik: „Hiszek egy Istenben, az élet teremtőjében és gondviselőAtyában. Hiszek Jézusban, Isten legjobb fiában, a mi igaz tanítómesterünkben. Hiszem a Szentlelket.Hiszek az Unitárius Egyház hivatásában. Hiszem a bűnbocsánatot és az örök életet.”Az erdélyi Unitárius Egyház alapítója Dávid Ferenc. Magyar édesanya és a szász HartelDávid fiaként született Gyulafehérváron. Brassói iskoláit külföldön frankfurti és wittenbergitanulmányokkal egészítette ki. A Reformáció buzgó híve lett és ezen tevékenysége nyomán az erdélyiszászok evangélikus püspökévé választották 1557-ben. A radikalizmusa azonban átvitte a „magyarvallásnak” nevezett kálvinisták táborába, ahol 1564-ban ugyancsak püspök lett. Ebben a minőségébenkezdett antitrinitárius eszméket hirdetni az 1560-as évek második felében. Nem volt eredménytelen amunkássága, mert az 1578. évi Tordai Zsinaton 13 egyházmegye képviseletében már 322 lelkipásztoravan jelen. Megszerveződött az Unitárius Egyház, kiépült az iskolai hálózata.A Krisztus istenségének elfogadása és tagadása tárgyában már ekkor szembekerül egymássalaz unitárizmus konzervatív és progresszív irányzata. Dávid Ferencet elítélik, Déva várának börtönébezárják, ahol 1579-ben visszaadja lelkét Teremtőjének.11 A Reformáció századától kezdődően a „szakramentárius”, „helvetianus”, „puritánus”, „independens”,„presbiteriánus”, „kongregacionalista”, „kálvinista”, valamint az ev. ref. (= evangéliumi reformált) –elnevezések alatt általában „református”-t kell értenünk.- 21 -


A válaszlépés nem sokat várat magára. Az angol parlament 1534-ben Rómától függetlenneknyilvánítja az angol egyházat, az egyház fejének pedig a királyt jelenti ki. Az Anglikán Egyház„születési évének” tehát 1534-t tartják.A parlament az alábbi törvényeket hozza:- minden egyházi törvényt a király emelhet jogerőre, új egyházi törvényt csak az ő hozzájárulásávalhozhatnak;- minden vitás ügyet, amit eddig a Szentszék elé vittek, ezután nem Rómához, hanem az angolegyházi bíróság elé viszik;- a pápát minden jogosítványától megfosztják angol felségterületen, s azokat az angol királyraruházzák át. (Ez utóbbinak különösen az angol gyarmatbirodalom kiépülését követően lett nagyjelentősége.)Az Anglikán Egyház megalakulását tekinthetjük pusztán politikai aktusnak, de számolnunk kellazzal, hogy a politikával párhuzamosan a belső egyházi fejlődés ugyancsak eredményeket ért el. ANémetalföldön tanuló és ott protestáns eszmékkel ismerkedő Tyndale Vilmos (1494? – 1536)lefordította angol nyelvre és 1526-ban kiadta az Újszövetséget, ami akkor még botránykő volt aSzentírás olvasását, terjesztését tiltó Róma szemében. Cranmer Tamás „42 Artikulusban” foglaltaössze azokat a hitelveket, melyek alapján az AE meghatározta önmagát. (Ezt latin nyelven 1563-ban,angolul 1571-ben adták ki, később – a neve megtartása mellett - 39 artikulusra szűkítették.)Az Anglikán Egyház kibontakozása azonban nem ment egyszerűen. Aragóniai Katalinleánya, Mária (uralkodott: 1553-1558) trónra kerülve feloszlatta a parlamentet és a római katolikusegyház visszaállításáról kezdett tárgyalásokat a pápával. Az általa bevezetett Inkvizíció 270 mártírtadott az angol egyháznak, ő pedig kiérdemelte a nép ajkán a „Véres Mária” (Bloody Marie) –elnevezést.Utána azonban Boleyn Anna protestáns hitben nevelt leánya, Erzsébet (uralkodott: 1558-1602) következik a trónon. Kancellárja és canterbury érseke Parker Máté (1504-1575) segítségével –aki maga is a németalföldi reformáció híve volt és Véres Mária uralma alatt elrejtőzve tartotta megéletét - biztosítja az Anglikán Egyház szabadságát. Messzemenően figyelembe veszi a vallásiirányzatok és pártok eltérő igényeit és az Anglikán Egyház szervezetét úgy alakítja ki, hogy alehetőségekhez mérten mindenkinek engedményeket tegyen, de a központi döntésekkel szembehelyezkedőkre kemény kézzel lesújt.A megszilárdított anglikán egyház hierarchiájában és külső megnyilvánulási formáiban -részben a dogmáiban és liturgiájában - a római egyházhoz közel álló marad. A hierarchiát a két érsek –a yorki és az uralkodót koronázó canterbury -, a püspökök, a papok és diakónusok alkotják. Rómávalszemben elvetik:- a pápai felsőbbséget- a papok bűnbocsánat-adását,- a latin nyelvű liturgiát,- a 7 szentséget, (csak kettőt fogadnak el: a keresztséget és az úrvacsorát)- a szentségek ex opere operato – alkalmazását, (azaz: Istentől függetlenítve is hatnak)- a transsubstantiatio-t (vagyis azt, hogy az ostya és a bor a mise áldozatának bemutatásakorátlényegül Jézus Krisztus valóságos testévé és vérévé),- a laikusoknak egy szín alatt osztott úrvacsorát,- az érdemszerző jó cselekedetek tanát,- az apokrifus könyvek használatát,- a halottakért mondott misét.1562-ben az Anglikán Egyház hivatalos hitvallásának fogadják el a ”42 Artikulust”, melynek többpontját a németalföldi és svájci Reformáció alapirataiból vették át, s 1571-ben alkotmányosalapiratnak nyilvánítják.Az Anglikán Egyház elvetette a cölibátust, lelkészei családosak. Az egyházi tekintély alapja náluka Szentírás. A hagyományt nem tekintik hitforrásnak, mint a római katolikusok, de azt a hagyományt,mely a Szentírás tanításával nem ellenkezik, elfogadják.A korábban kötelező egyházi tizedet 1836-ban örökbérre változtatták, amit évente határoznakmeg, az egyházi adót 1868-ban eltörölték.Az Anglikán Egyház államegyház, lelkipásztorai, diakónusai állami hivatalnokoknak számítanak,jövedelmüket az állam biztosítja. Az érsekek és püspökök hivatalból a parlament Felsőházának tagjai.- 23 -


A magasabb egyházi tisztségbe kerülőnek végig kell járnia a hierarchia megelőző állomásait. Papbóllehet püspök, akinek a felszentelését három másik – ugyancsak apostolica successioval beiktatott –püspök végezheti.A püspökszentelés után a felszentelt eltörölhetetlen szent jelleget (character indellibilis) nyer.1867-től hagyománnyá vált az, hogy a canterbury érsek 10 évenként összehívja az anglikánpüspököket a világ minden tájáról, demonstrálva az Anglikán Egyház egységét. A 300 püspöknek ezta találkozóját nevezik Lambeth – Konferenciának, mivel a vendéglátó érsek londoni Lambethpalotájábantartják. A Lambeth –konferenciák határozatai jogilag nem kötelezőek, de erkölcsi súlyukmégis azzá teszi őket.Hitvallásos iratuk a „42 Artikulus” mellett a „Prayer Book”, amit 1549-ben jelenttettek meg, mintaz első angol nyelvű protestáns imakönyvet. Imádságok mellet az alapvető dogmatikai tételeket istartalmazza. A kegyesség megnyilvánulása legtöbbször az imádkozás, a böjt és az egyházi ünnepek,szent napok megtartása, jótékonykodás, az úrvacsorai közösség gyakorlása, melyet havonta, hetenterendszeresen kiszolgáltatnak.Mondani szokták, hogy az Anglikán Egyház a dogmatikájában római katolikus, a liturgiájábanlutheránus, az úrvacsoratanában pedig kálvinista egyház. Ezzel utalnak arra a sajátosságára, hogy –mivel a legszélesebb vallási igények kielégítésének megfelelően alakították – egyrészt a magasokszínűségében konzervatívan összetartó, másrészt – mivel nem követel szigorú hitvallásosságot –egymás mellett előfordulhatnak benne akár az egymás tanítását tagadó irányzatok is. Az istentiszteletirendtartásuk csupán általános szempontokat ad aprólékos eligazítás helyett, ezért minden gyülekezet atetszése szerint alakíthatja liturgiáját. Az igehirdetés nem játszik annyira központi szerepet, mint aReformáció egyházainál.Az Anglikán Egyház egyik fő vonulata a High Church Party, mely a legkonzervatívabb. Ezért„pápa nélküli római egyháznak” is becézik. Szigorúan tartják magukat az apostolica successioelvéhez, s az apostoli alapításúnak tekintett északi lutheránusokkal, valamint az ortodoxokkal ápolnaktestvéregyházi kapcsolatokat. Álláspontjuk szerint a Bibliát az egyház írta, kanonizálta és az egyházjogosult egyedül a magyarázatára.A 19. század elején mozgalmat indítottak - Newman J.H. és Pusey E.B. - vezetésével abból acélból, hogy az Anglikán Egyházat visszavezessék a római katolikus egyházba. Ennél sikeresebbnekbizonyult az 1833-tól induló „Oxfordi csoportmozgalom”, mely a belső megújulás útját kereste és azangolszász ébredés egyik bázisa lett.A másik irányzata a Low Church Party –nevet kapta. Ők a puritánus mozgalom örökösei. 1864-ben Evangéliumi Szövetséget alakítanak. A személyes kegyesség tapasztalataira építve váltak aprotestáns belmisszió és külmisszió motorjaivá. Gyakorlatilag protestáns kisegyházként működnek,Wesley Jánosnak, a methodista egyház alapítójának hatása alatt. A megigazulás tanát illetőenlutheránusok, a predestinációs tan tekintetében kálvinisták. A papsághoz náluk episzkopalistaordináció szükséges.A neoprotestantizmusra jellemző lelki mozgalmak nemcsak hitépítést és hitmélyítést hoztakgyülekezeteikbe, hanem az evangéliumi keresztyénségtől idegen, eretnek nézeteket is.A harmadik csoport a Broad Church Party. A 18 századi szabadelvűek örökösei. Nem mindig ésmindenütt tekinthetők egyháznak. Foglalkoznak a vallás és a tudomány összeegyeztethetőségénekkérdésével. Jó táptalajra lelt náluk a racionalizmus, a modernista irányzatok. A sákramentumokról úgyvélekednek, hogy azok szükségesek, mint rítusok, de nem tekintik őket szentségeknek. Vitatják aszűztől születést, Jézus Krisztus istenségét, csodatételeit, a helyettes elégtételét, feltámadását, a Bibliaihletettségét, az eredendő bűn hittételét, az örök kárhozatot. A teológusok helyett inkább angolszászgondolkodókon tájékozódnak, mint Locke János, Hobbes Tamás, Hume Dávid és követőik.Amerikában 1607-től virginiai telepesek hozzák létre az Anglikán Egyházat. Az egyház válsága azamerikai polgárháborúban tetőpontjára hág. A hovatartozás tekintetében a papság ragaszkodik azangol koronához, a nép pedig ragaszkodik az Angliától történő elszakadáshoz. Az USA FüggetlenségiNyilatkozatát még többségükben anglikán felekezetűek írják alá. Az Anglikán Egyházat azonban márnem akarják romjaiból újjáépíteni, s 1789-ben fölveszik a PROTESTÁNS EPISZKOPÁLIS EGYHÁZ–nevet. Hitvallásuk, hagyományuk ugyanaz marad, mint az Anglikán Egyházé, de mindenvonatkozásban integrálódnak a protestáns episzkopális egyházak közé. Egyházszervezetük mársajátosabb. Egyházuk legfőbb szerve a – legalább 3 évente tartandó - Általános Közgyűlés. 6 parókia- 24 -


és 6 lelkész fölött a megyés püspök gyakorolja az irányítást. A püspöknek 3 évenként legalább egyszerkötelessége meglátogatnia megyéjének parókiáit. Ahol ez az egyházszervezet még nem épült ki, ottMissziói Kerületeket hoznak létre. Vannak Provinciák, melyek az egyházmegyék és a MisszióiKerületek együttműködését hivatottak katalizálni. A pap kötelessége az igehirdetés, szentségekkiszolgáltatása, feloldozás gyakorlása, de távollétében minden szolgálatot a diakónus is elvégezhet. Agyülekezeti lelkipásztor mellett templomfelügyelők állnak és laikusok is – pl. felolvasók -szolgálhatnak az istentiszteleteken püspöki engedéllyel.A Közgyűlés egyik alkotója a Püspöki Ház, mely a megyés püspökökből, helyetteseikből, s anyugdíjas püspökökből áll. A közgyűlésen elnöklő püspököt 6 évre választják. A másik alkotó aKüldöttek Háza, mely az egyházmegyék és kerületek képviselőiből áll. Törvényhozás esetén a kétHáznak egyetértésre kell jutnia.1920-tól egyházi parlamentet hoztak létre (National Assembly of the Church of England) püspökitagozattal. A papok és diakónusok számát 251 főben a laikus képviselőkét 357 főben határozták meg.Az anglikánok 144 országban 77 milliónyian élnek: Angliában 32 millió, a többségük a voltgyarmatbirodalom területén. Az Anglikán Egyház székhelye London (Lambeth –palota), a legfőbbegyházi tisztségviselője a canterbury érsek, a legfőbb egyházi tisztségviselőket kinevező egyházfőpedig az angol király/nő.A keresztyén egységtörekvések terén vezető szerep jutott az Anglikán Egyház képviselőinek.Tőlük indult világhódító útjára az „Élet és Munka” (Life and Work), valamint a „Hit és Szervezet”(Faith and Order) ökumenikus mozgalma, melyeknek olyan markáns személyiségeket adtak, mintBrent Károlyt, Temple Vilmost, Bell Györgyöt, s az ökumené egy sor egyetemes gyűlésének adtakhelyet Britanniában és az Egyesült Államokban (Edinburgh 1910, 1937., Oxford 1937, Whitby 1947.,Evanston 1954.).***************************************************************************„Mi az Istentől vagyunk;aki ismeri az Istent, hallgat reánk,aki nincsen Istentől , nem hallgat ránk.Erről ismerjük meg az igazság lelkétés a tévelygés lelkét.”(I.Jn.:4,6.)**********************************************************************************7. KEGYESSÉGI IRÁNYZATOK KISEGYHÁZAI7.1. Bevezetés: puritanizmus, ébredés, pietizmusA Reformáció tovább vitelét már kialakulásakor szorgalmazták újabb és újabb protestánscsoportok, melyeket jórészt hatalmi közbelépéssel fölmorzsoltak. Később azonban a történelem magatette fel a kérdést a megcsontosodó protestáns ortodoxiának, hogy mi lesz azokkal az ígéretekkel,melyekre az egyház megújítása kötelezett? Mikor számolnak le a római egyház maradványaivalvégérvényesen a megújított egyházakban? Mikor lesz független az egyház az államhatalomtól? Mikorszervezik tovább a presbiteri rendszerű egyházszervezetet ? Az ekkor föltett kérdésekre már nemlehetett pusztán egyházi, vagy államhatalmi elnyomással válaszolni.Azoknak feltétlenül igazuk volt – élükön az európai reformáció legnagyobb szervezőivel –akik meg akarták védeni a Reformáció addigi vívmányait és emiatt nem kívántak nagyobb léptekkelhaladni előre. A nép körében azonban a fönti kérdések sokszorosa tört fel elemi erővel, csakhogytovább léphessenek a megkezdett reformok útján. Az angol uralkodó – lévén az Anglikán Egyház feje– reálisan lépett fel a követelőzőkkel szemben, hiszen Angliában sem voltak érettek a feltételek a 17.század közepén a presbiteri rendszerű egyházszervezet kiépítéséhez. A kongregacionalista,presbiteriánus, independens puritánok ezért úgy döntöttek, hogy elhagyják egyházukat és hazájukat. A„zarándok atyák” kivándoroltak és az amerikai gyarmatokon telepedtek le. Már 1605-től- 25 -


megszervezték saját, szigorú, puritán egyházukat, melyben – kálvini mintára – ugyanazok a testületekés személyek alkották az egyházi és világi vezetést. A - későbbi USA magvát alkotó - puritángyarmatok 1640-ben egyesültek és kimondták a vallásszabadságot.Mindenki azonban nem választhatta a kivándorlást. Az otthon maradottak számára egy időután nem maradt más eszköz, mint a forradalom, mely Skóciából terjedt át Angliába, s leszámolva akirályi hatalommal, létrehozta azt a köztársaságot, mely hajlandó volt követeléseit valóra váltani. Azegyház közösségi irányításának szervezeti keretei, s az egyházi függetlenség megszületett, de arestauráció – a királyi hatalom visszaállítása – eltörölte ezeket a vívmányokat és a puritánokat sokáigfolyamatos üldözésnek tette ki. A puritánok ezért visszahúzódtak a közélettől, s a befelé fordulókegyesség ápolásába merültek.A német kegyességi mozgalom – Spener, Francke, Arnold, Bengel és mások vezetésével -ezt a befelé forduló szemlélődést tekintette mintaképnek és a kispolgári lelkiség igényeihez alakította.Megkezdődött az istentiszteletek mellett a bibliaórák bevezetése, a laikusok bevonása az egyháziszolgálatba, hivatkozással az egyetemes papság elvére, a hitmélyítő alkalmak szervezése, föllendült akaritatív és hitterjesztő szolgálat.Az a kísérlet, ami Amerikában megteremtette az azonos hitvallásúak életközösségét, itt aKrisztus-misztikát az érzékiségig fokozó Zinzendorf Miklós (1700-1760) birtokán született meg. AHerrnhuti közösség telepei napjainkig fennmaradtak, s lelkiségükről pl. az „Isten szívénmegpihenve…” (395.), „Vezess Jézusunk…” (434.) –kezdetű énekeink árulkodnak.A puritán mozgalom egyik jellegzetes oldalhajtása Amerikában a quakerek egyháza,Európában pedig a metodista egyház. 12Magyarországot elérték a puritán eszmeiség, a pietista kegyesség és a lelki ébredésmozgalmai, megjelentek a külföldi és hazai képviselőik, de az ellenreformáció és a protestantizmusalárendelt helyzete folytán, mindezek interpretációk maradtak, gazdagítva mindössze a magyarországiteológiai gondolkodás és kegyesség választékát.Az azonos hitelvi alapokra építő protestáns kisegyházak tanításában megfigyelhető az, hogyegyrészt őrzik a Reformációnak köszönhető értékeiket, másrészt követelik a megújítás folytatását és aprotestáns ortodoxia meghaladását. A tanbeli hangsúly-eltolódás újabb és újabb felekezetek életrehívásának hivatkozási alapja lehet, attól függően, hogy az egyetemes keresztyén tanok mely elemétemelik ki jobban? Van, ahol a felnőtt-keresztséget hangsúlyozzák (baptisták), van ahol a módszereskegyességre összpontosítanak (metodisták), van, akiknek a világ vége és a szombat-nap a fontos(adventisták), van, akiknek a karizmák (pünkösdisták), vagy az aszkézis (nazarénusok), vagy egymilitarizált, korporatív tevékenység (üdvhadsereg). Ha az új felekezet nem válik szélsőséges csoporttá,megmarad a közös hitelvi alapokon és pusztán a tanbeli hangsúly különbözteti meg a többifelekezettől.7.2. A Baptista EgyházMagukat a Reformáció egyházának vallják. A Reformáció századában fellépő anabaptistákújrakeresztelkedtek felnőtt korban, s csak ez utóbbit ismerték el keresztségnek, tagadva a gyermekekszámára kiszolgáltatott szentséget.Reformátoraiknak Svájcban Grebel Konrádot (1498-1526), Mantz Félixet (1498-1527),Blaurock Györgyöt ( +1529), Németországban Müntzer Tamást (1490-1525), Hollandiában MennoSimont (1496-1561), Ausztriában Hubmayer Baltazárt (1481-1528) és Hunter Jakabot (+1536)tartják. Hitvallásukat már 1527-ben közzé tették Sattler Mihály közreműködésével (SchleitheiniHitvallás).Az újrakeresztelő gyülekezetek a lelki közösségen kívül sajátos gazdasági, kereskedelmitársulásokat hoztak létre – pl. vagyonközösséggel - melyeket a korszak, melyben éltek, nem tolerált.Nemcsak a római katolikus egyház, hanem a többi protestáns felekezet részéről is üldözéseknek voltakkitéve, aminek köszönhetően az anabaptizmus jórészt szétszóródott.12 Makkai László: Egyetemes egyháztörténet. Sárospatak, 1950. Gépirat. Lásd az említett egyházak különtárgyalásánál.- 26 -


A 17. század elején mozgalmuk vezéralakja lett Smith János (+1612), aki az AnglikánEgyházból kiválva 1609-ben bemerítkezett és 1612-ben Londonban gyülekezetet alapított.Közösségeik olyan kimagasló személyiségeket adtak a keresztyénségnek, mint Bunyan Jánost (1628-1688) a „Zarándok útja” szerzőjét, vagy Carey Vilmost (1761-1834) a keresztyén külmisszió atyját.Az állami és egyházi üldözés után a 19. század elején, lelki ébredési hullám állítja őket talpra,immár baptista néven Oncken Gerhardt-János (1800-1884) vezetésével.Magyarországon, az 1520-as évek első felétől Schröter Kristóf és Fischer András a Felvidéktelepülésein hirdették eszméiket. Utóbbi 1540-ben Krasznahorka várában vértanúságot szenvedett. Báraz 1548-as Pozsonyi Országgyűlés törvényt fogadott el az anabaptisták üldözéséről, Bethlen Gáborerdélyi fejedelem Morvaországból telepített habánokat – fazekassággal foglalkozó anabaptistaközösségeket – Erdélybe, akik ott – Alvinc községben - és később a felső-magyarországi Rákóczibirtokokon,elszigetelt falvakban éltek.A megújuló üldözési hullámok ezeket a telepeiket vagy a vallásuk feladására, vagy külföldremenekülésre kényszerítették, s emiatt a 18. század első felében közösségeik elenyésztek.A baptizmust Rottmayer János (1818-1901) hamburgi asztalos segéd hozta 1846-banMagyarországra. Budán gyülekezet jött létre, melyben Oncken maga is megfordult és bemerítéseketvégzett. 1854-ben betiltották egyházukat. Rottmayer János – aki a mestersége mellettbibliaterjesztéssel is foglalkozott – Erdélybe tette át székhelyét. A Bécsben bemerítkezett NovákAntal (1828-1877) azonban Nagyszalontán alapított baptista közösséget, Kornya Mihály (1844-1877) és Tóth Mihály (1836-1931) parasztpróféták pedig az Alföld parasztsága körében fejtették kitevékenységüket. Meyer Henriket (1842-1919), aki Oncken gyülekezetéből indult oroszországi ésszlovéniai térítő útra. 1873-tól Magyarországra irányították, ahol első sorban a németajkúközösségeket építette.Az önálló magyar baptista gyülekezetek 1894-től kezdik meg szolgálatukat UdvarnokiAndrás, Balogh Lajos, Csopják Attila vezetésével. 1895-ben törvényt hoznak a vallásszabadságról,de az elismert felekezetté válás feltételeit nem minden baptista fogadja el. Ez két ágazatra osztja aformálódó baptista egyházat. A törvényes, elismert felekezetként működni szándékozók 1905-ben azÓcsai Hitvallással megteremtik a legális egyházi tevékenység feltételeit és 1906-tól államilagengedélyezett felekezetként szolgálnak. Megítélésüket azonban nehezíti, hogy az el nem ismert ágazatillegálisan működik, s csupán 1921-tól tekinthetők ismét egységes egyháznak, amikor fölveszik aMagyarországi Baptista Gyülekezetek Szövetsége -elnevezést.A baptisták – azon túl, hogy a többi protestáns, sőt római katolikus egyház gyakorlatátóleltérően – a gyermekkeresztséget elutasítják és hozzájuk áttérőket bemerítik, egyetértenek aReformáció egyházainak sarkalatos hitelveivel. Gyülekezeteik tagsága a már bemerítettekből és abemerítésre törekvőkből tevődik össze. Egyházuk tagjaitól elvárják, hogy gyülekezetük folyamatosbizonyságtevői legyenek.A világkeresztyénségnek az árvaház-alapító Müller Györgyöt (1805-1898), a prédikátorSpurgeon Károlyt (1834-1892), vagy Moody D.L.-t, Billy Graham evangelizátort adó egyház 43millió bemerített taggal 110 millió lelket vall a magáénak. A legnagyobb tömbben az EgyesültÁllamokban élnek.Magyarországon 20.000 baptistával számolnak, akik 431 gyülekezetben, 376 imaházzal és 60prédikáló állomással rendelkeznek 140 lelkipásztor, 200 presbiter, 200 diakónus szolgálata mellett.Magyarországon 1906-tól van baptista lelkészképzés. Szeretetházakat tartanak fenn (Kiskőrös,Hajdúböszörmény). A Békehírnök, Igazság Tanúja, Baptista Magazin, Szeretet, Az Üdv Üzenete,Mustármag, Harmatcseppek –című lapjaik ismeretesek. Nálunk hét – egyházkormányzói jogkörrelnem rendelkező - egyházkerületbe szervezve Magyarországi Baptista Egyház –néven 1947-tőlegyenlő jogokat élveznek az összes többi felekezettel. 1991-től a felekezetük autonóm gyülekezetekszövetsége, melynek első képviselője a választott egyházelnök, aki a 300 tagú Szövetségi Közgyűléshatározatai szerint, a 30 tagú Szövetségi Tanács, valamint a főtitkár, a gazdasági igazgató, a misszióititkár közreműködésével kormányozza egyházát.7.3. A Metodista Egyház- 27 -


A metodista közösségek - baptistáéhoz hasonlóan - megújulási mozgalomból születtek, családiistentiszteletből nőttek ki.Az egyház alapítója Wesley János (1703-1791) anglikán lelkészcsalád gyermeke. 19-envannak testvérek, de édesanyjuk mindegyikükkel naponta folytat lelki beszélgetéseket. Wesley márfölszentelt anglikán lelkész, amikor 1738. május 24-én 20.45 órakor megvilágosodási élményként éliát azt, hogy Jézus Krisztus minden bűnét elvette. Ettől fogva sajátos „menetrendet” dolgoz ki akeresztyén életmód szabályozásához. Ebben előtérbe kerül a betegek látogatása, a böjt, az önvizsgálat,a rossz szokásokkal való szakítás, az óránkénti csendesség, a naponként háromszori hangos imádság.Az Anglikán Egyház nem tűri meg soraiban, Wesley azonban kitart elvei mellett, noha „szentklubnak”, „bibliamolynak”, „methodistának” ( = módszereskedőnek) csúfolják. Bejárja hazája mindenvidékét lóháton, napi 30 km-t téve meg és a szabad ég alatt prédikálva – még 87 évesen is – azösszegyülekezőknek. „Isten lovasának” is nevezik emiatt, de értékelni igazán csupán halála utánértékelik, amikor országának hősei között, a Westminster-apátságban helyezik örök nyugalomra.A metodisták szerint a pontosan végrehajtott egyházi szabályok a „kegyelem csatornái”. AKrisztus Jézussal való személyes kapcsolat tartásának elősegítésére a Biblia mellett „ÁltalánosSzabályok”-at ajánlanak híveiknek, melyekben fölsorolják, hogy mi az a rossz, amitől a metodistánaktartózkodnia kell, mi az a jó, amit meg kell cselekednie és ezeken kívül még milyen szempontokatérdemes szem előtt tartania. Ezek a különleges tanácsok arra vonatkoznak, hogy a metodista legyenmértékletes, tartózkodjon minden szenvedélybetegségtől, a feltűnő divat követésétől, házasságotlehetőleg metodistával kössön, az adakozása kiváltság, mert minden az Úré, stb.Aki hozzájuk tér, annak az alábbi két kérdésre kell felelnie:- Vallod-e Jézus Krisztust üdvözítődnek és Uradnak és hűséget fogadsz-e az ő királysága iránt?- Elfogadod-e és vallod-e a keresztyén hitet, amint az a mi Urunk Jézus Krisztus evangéliumábantalálható?Az itt vállalt fogadalom megtartását a magánéletben úgy is ellenőrzik, hogy a gyülekezetet 12fős csoportokra osztják, s ezekben a csoportokban egy „osztályfőnök” folyamatosan látogatja a csoporttagjait.A hitelveik legtöbbje megegyezik a Reformáció egyházainak hitelveivel, de az eleveelrendelés tanát (predestináció) tagadják. Szerintük az üdvösséghez elegendő Jézus Krisztusengesztelő áldozatának elfogadása.Magyarországon 1898-ban alakult az első gyülekezetük. Möller Róbert prédikátoruk elsősorban a fővárosban és a Bácskában hirdette az igét. A magyar ajkú gyülekezetek mellett német ésszlovák nyelvű metodista közösségeket alapítottak. 1914-ben 1000 lélek vallja magát metodistának.Budakeszin szociális otthont hoznak létre. A Trianoni Békediktátum (1920) a gyülekezeteik 65 % -átólfosztotta meg őket.Lapjaik a kéthavonta megjelenő „Metodista”, a „Mix” – a Metodista Ifjúsági KözösségekSzövetségének - havi lapja és a népszerű, 44 nyelven megjelenő „Csendes Percek”, mely hitépítőgondolatokkal kiegészített bibliaolvasó vezérfonal. Kiadványaik között megtaláljuk Wesley Jánosigehirdetéseit.Saját megállapításuk szerint a világ 108 országában 75 millió lélek tartozik felekezetükhöz.Metodistának vallj magát a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, mely 1990-tőlműködteti a Wesley János Lelkészképző Főiskolát, melyen szociális munkásokat is képeznek.Karitatív – hajléktalanokért, betegekért végzett – szolgálatuk jelentős. Lapjuk az „Élet és Világosság”,könyvkiadásuk központja a Keresztyén Könyvesház.7.4. A Hetednapos Adventista EgyházEredetüket a Reformáció korára vezetik vissza, hivatkozással azokra a keresztyénszemélyiségekre, akik akkor is – a 16. században - Krisztus közeli visszajövetelét várták.Egyházalapítóként azonban Miller Vilmost (1782-1849) ismerjük, aki az USA-ban baptistaparasztcsaládban született. Apokaliptikával kezdett foglalkozni, s kiszámolta, hogy Krisztusvisszajövetelére 1843. március 21. és 1844. március 21. között lehet számítani. Híveivel világvége-- 28 -


hangulatot teremtettek, vagyonukat szétosztották a környezetükben, s fehér ruhába öltözve kivonultakvárosukból és fejüket az égre emelve, dicsőítő énekeket énekelve várakoztak.Miller szeptember 21-re korrigálta a kiszámított dátumot, de a csalódást nem kerülhette el, aBaptista Egyház pedig 1845-ben kizárta soraiból.Híveitől elhatárolódtak azok, akik felhagytak az időpontok számolgatásával és a látomásairólismert, prófétanőnek tartott Ellen G. White (1827-1917) köré csoportosultak. White szerint Krisztusazért nem jött el, mert a keresztyének a szombat helyett a vasárnapot, a hetedik nap helyett az elsőtünneplik és ez a keresztyének problémáinak a forrása.1860-tól nevezik magukat „Hetednapos Adventista Egyháznak”. Világviszonylatban 14 millió lelketszámlálnak.Önmagukat a bibliai próféciák hitben járó kutatóiként határozzák meg, következésképpenaránytalanul sokat foglalkoznak a Bibliából Dániel Könyvével és a Jelenések Könyvével.Tanításukban központi helyet foglal el Krisztus személyes, mindenki számára látványos, egyetemes,másodszori visszajövetele. Hitelveiket 28 pontban foglalták össze.Az apokaliptikát leszámítva megmaradtak a baptista hitelveknél. Ők is újra keresztelnek, a felnőttkeresztséget fogadják el. Az úrvacsorát alkoholmentes borral veszik, előtte gyakorolják a lábmosást aJános evangéliuma 13. fejezetére hivatkozva.Istentiszteleteiket szombaton tartják. Tiltják a fényűzést, élvezethajhászást, de tizedet fizetnekegyházuknak. A misszióra nagy hangsúlyt fektetnek, mert Krisztus nem jön el addig, amíg mindennépnek nem hirdettetett az evangélium. Disznóhúst nem esznek, egy részük az egészséges táplálkozásmellett a vegetáriánus életmódra is gondot fordít.Magyarországon a lengyel római katolikus papból lett adventista, Czechnowski B. Mihály(1816-1867) működött 1869-től. Utódja a német származású Condardi Richárd Lajos (1856-1939),akinek az idejében 1890-től magyarra fordítják az adventista irodalmat. 1898-tól Magyarországraküldik Huenergard F. Jánost (1875-1955) aki megszervezi az egyházat. Mivel nem lehet bevettfelekezet, vallásos egyesületként működik 1957-ig.Az 1948 utáni ateista diktatúra az egyházkormányzatokat különböző mértékű megalkuvásokrakényszerítette. A Keresztény Ádvent Közösség ezt a gyakorlatot nem tartotta összeegyeztethetőnek ahitével, ezért az állami terrorral szemben a nemzetközi H.N. Adventista szervezetekhez fordult. Azokazonban az államilag támogatott egyházi vezetés mellé álltak. Emiatt a Keresztény Ádvent Közösség –nem kívánva új egyházat alapítani és hittestvérének tartva minden adventistát – megőrizteautonómiáját, s noha 1989 után rehabilitálták őket, látva, hogy az egyházi vezetés szemléletelényegében nem változott, a különállásuk továbbra is megmaradt. Hivatalos nevük 1992-től: „HetedNapi Adventista Reform Mozgalom Nemzetközi Misszióegyesülete”.Kb. 60 gyülekezetben, 1410 bemerített taggal rendelkeznek. A „Sola Scriptura Lelkészképzőés Teológiai Főiskolán” képezik szolgálattevőiket 1991-től, de Albertirsán is van főiskolaként működő„Béthel Teológiai Intézetük”. Különösen a gyermekek között kiemelkedő szociális munkát, a felnőttekkörében iszákosmentő missziót folytatnak, annak ellenére, hogy az államtól nem kérnek és nemfogadnak el hitéleti támogatást.7.5. Az Evangéliumi Pünkösdi KözösségA XX. század elején Perham F. Károly metodista lelkipásztor a bibliaiskolájában arra kerestea választ, hogy miért nem követik a mai keresztyének szolgálatait azok a jelek és csodák,gyógyulások, melyeket az ősegyházban megtapasztaltak? Érdeklődése a megszentelődés és alélekkeresztség irányába fordult.Amikor egy leány egy alkalommal azt kérte tőle, hogy kézrátétellel imádkozzon érte,nyelveken kezdett imádkozni. Ekkor – 1900 szilveszterén – többen részesültek a lélekkeresztségben.Perham tanítványa volt Seymour Vilmos József néger baptista prédikátor. Ő vasútipályaőrként, pincérként dolgozott, majd 25 évesen találkozott a megszentelődési mozgalommal ésfigyelme a kegyelmi ajándékok felé irányult. Amikor Los Angelesben a Lélek kitöltetéséről prédikált,1906-ban, meghívta otthonába egyik híve, ahol az összegyülekezők megteltek Szentlélekkel ésnyelveken kezdtek szólni. Seymour kijelentette: „aki nem szól nyelveken, az még nem részesült alélekkeresztségben”. Jelentős karizmatikus ébredés indult a néger népesség körében, akiknek az- 29 -


istentiszteletein nyelveken szóltak és prófétáltak. A lélekkeresztséget nem tartották ugyan üdvösségkérdésének, de tartották a hiteles keresztyén szolgálat feltételének. Az intellektuális protestánsistentiszteletet sokan cserélték fel a lelki élményekre éhezők, akikből ugyancsak feltört a nyelvekenvaló imádság.Ezeken az alkalmakon fokozatosan kristályosodnak ki a tanításaik arról, hogy mindent akarizmákra építenek, elutasítják az orvosi segítséget. Keresztelés helyett bemutatják gyermekeiket agyülekezet előtt, akik felnőtt korban bemerítéssel válnak a gyülekezet rendes tagjává. Alélekkeresztség azonban éppoly fontos a számukra, mint a bemerítkezés.Hiszik, hogy a lélekkeresztséget természetfölötti jelenségek kísérik.Egy részük – elsősorban - karizmákra összpontosító igényekkel – kiléptek korábbifelekezetükből és újat hoztak létre. Mások megmaradtak eredeti felekezetükben, de a pünkösdimozgalom misszionáriusaiként.Rajongó közösségeikben a 19. századi ébredési hullám egyik oldalhajtását szemlélhetjük.Számtalan ágazatra szakadtak, legtöbben – több 10 millióan – az USA-ban élnek. Egyházuk legfőbbszerve az Országos Közgyűlés, emellett van Országos Presbitériumuk, Titkárságuk. A gyülekezeteikés missziói állomásaik, intézményeik körzetenként vannak számon tartva.Tekintettel arra, hogy számos ágazatra oszlottak, meghirdették, hogy a szélsőségektől visszakell térni a bibliai alapokhoz. 1992-ben Oslóban a XVI. Pünkösdi Világkonferencia elfogadja azEgyetemes Pünkösdi Hitvallást és egyetértésre jut a Bibliáról, a Szentháromságról, Jézus Krisztusról, aSzentlélek által való újjászületésről, lélekkeresztségről, hitről, feltámadásról, egyházról, a hitgyakorlatáról hirdetett, eltérő tanításokban. 2004-ben a XX. Pünkösdi Világtalálkozójukon már arómai katolikus egyház után a legnépesebb – 600 milliós – egyházuk képviselői találkoztak. (Önállógyülekezetként csupán 105 millióan vannak.)Magyarországon az I. Világháború után jelent meg irányzatuk. Sipos István, SebestyénIstván, Mihók Imre, Horváth János az alapítók, majd vezetők a fővárosban, ahol 1926-bangyülekezeti központot hoznak létre. Rároha F. Dávid és neje az USA-ból hazatérve adtak újlendületeta mozgalomnak, melyet akkor „Magyarországi Istengyülekezetek” elnevezéssel illettek. Lapot adtak ki„Apostoli Hit” –címmel, s csakhamar 8 vidéki településen alakultak gyülekezeteik. 1932-ben „IstenGyülekezetei Szövetsége Magyarországon” lett a hivatalos nevük. Ekkor 70 gyülekezetük van, sországos vezetőik: Siroky István, Tomi József, Fábián József. 1939-ben betiltják működésüket, s atagjaik a baptista és metodista testvérgyülekezeteknél találnak lelki otthonra az illegalitás évei alatt.Közben 3 ágazatra válnak: - Evangéliumi Pünkösdi Egyház, Evangéliumi Keresztyén Gyülekezetek ésŐskeresztyén Felekezet –neveken gyarapítják az egyházak számát. Az utóbbi önálló maradt, az előbbikettő 1962-ben újra egyesült, 1967-től pedig tagja lett a SZET-nak, s lelkipásztorai a SZETlelkészképzőjében tanultak.1992-től az Evangéliumi Pünkösdi Közösség Bibliai Főiskoláján képzi lelkipásztorait.Szeretetotthonaik vannak – kettő a fővárosban, Dunaharasztiban és Kadarkúton egy-egy, s iskolákat isindítottak. Lapjuk az „Élő Víz” hitéleti magazin.Az egész világon 500 millió hozzájuk tartozó lélekkel számolnak.7.6. A Nazarénus EgyházA „Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet” a baptista egyházból vált ki, amit elvilágiasodottegyházi formának ítélt. Fröhlich Henrik Sámuel (1803-1857) svájci Thorgau egyik gyülekezetébenreformátus lelkipásztorként a Hegyi Beszédhez igazodó keresztyén életvitelt követelt meg és bevezetteaz újrakeresztelés gyakorlatát. Követői már nem reformátusként, hanem nazarénusokként ismeretesek.Az egyháztagság feltétele náluk a bűnök elhagyása, a megtérés utáni, bűnök nélküli élet. A bemerítéstrendszerint a szabadban gyakorolják. A fehér ruhába öltözött bemerítettre másnap kézrátétellel kérik aSzentlélek ajándékát.A nevük feltehetően a héber ’názir’ (= szent életű ember) –szóból származik.A protestáns evangéliumi keresztyénség anabaptista ágának ultra-konzervatív, fundamentalistairányzatának képviselői. Nyugaton, Németországban 34 gyülekezetben 2500 lélek tartozik hozzájuk.Svájcban „Evangelisch Taufgesinnten a nevük és 33 gyülekezetük van. Az USA-ban „ApostolicChristian Church” néven ismerik őket, s 93 gyülekezetben, 11.000 lélekkel számolnak.- 30 -


Ennek a felekezetnek az eszméit Denkel János és Kropacsek János – nyugaton tanulóiparossegédek – hozták haza Magyarországra 1839-ben. Ők keresztelték meg Hencsei Lajos (1818-1844) Zala megyei lakatosmestert, akit a nazaránusok a hazai egyház megalapítójának tartanak, s aki –bár nem volt íróember - három kötetes könyvben összegezte a nazarénusok hitvallásait.A két háború között az állami hatóság felforgató eszmékkel, kommunista tanok hirdetésévelvádolta őket és betiltotta működésüket. A történelmi egyházak közül egyik sem vállalkozott arra, hogyanyakönyvezze megkeresztelt gyermekeiket, összeadott házaspárjaikat abban a korszakban, amikor azanyakönyvezés még egyházi kézben volt. Nem lévén elismert felekezet, szertartásaikat nem ismerte ela hatóság, zaklatta őket a kereszteletlennek tekintett gyermekek, a jogilag vadházasságban élő párokmiatt. Súlyosbította helyzetüket az, hogy nem fogtak fegyvert és megtagadták a katonai szolgálatot ésaz eskütételt, noha a fegyver nélküli szolgálatot és a fogadalomtételt vállalták volna. Jugoszláviábanpl. a katonai szolgálatot megtagadó és börtönbüntetését letöltő frissen szabadultat ismét és ismételítélte és bebörtönözte a bíróság.1948 után viszont a Szabad Egyházak Tanácsa nem fogadta be őket, mivel ehhezvalamennyire meg kellett volna alkudni az ateista államhatalommal. A kommunista diktatúrabizalmatlannak mutatkozott az általa eléggé nem ellenőrizhető nazarénusokkal szemben.Istentiszteletet hetente több alkalommal tartanak. Ezeken a férfiak és a nők külön ülnek. Négyszólamban énekelnek hangszer nélkül. Az „igeszóló” Bibliára tett kézzel imádkozik és prédikál. Atanítás után a gyülekezet „szent csókkal” köszönti a vele egynemű testvéreit, majd a külső tagokatelbocsátják és szűkebb körben megbeszélik a közösség belső ügyeit.Papságra, egyházkormányzatra szerintük nincs szükség, következésképpen minden gyülekezetautonóm módon gyakorolja egyházi életét. Vannak azért lelkipásztoraik, akiket „egyházi szolgáknak”neveznek, a gyülekezetben számos tisztség funkcionál (diakónus, igeszóló, imádkozó, gazdálkodó,énekvezető), melyek közül valamennyit közösségi megbízatás hitelesít. Az országos ügyeiket az„Egyházi Szolgák Testülete” intézi, fontos kérdésekben az „Atyafiságos Tanácskozás” dönt, melybenvalamennyi gyülekezet képviselve van. Az országos vezető általában a rangidős egyházi szolga.A nazarénusoknál a legszigorúbb az egyházfegyelem. Az üdvösség elnyeréséhez hivő életetkell élni. Csak egymás között házasodhatnak. Az ószövetségi, patriarkális családmodell érvényesülnáluk. Az adott szavuk esküvel fölér. A munkában igen lelkiismeretesek. Aki ezeket a szabályokatmegszegi, az csaknem megbocsáthatatlan bűnt követ el és kizárják a gyülekezetből.Jézust „Krésztosznak” nevezik, mert a „Krisztus” szerintük nem a neve, hanem a tisztsége. Ahalottaiknak síremléket nem állítanak, mert megbántanák vele az Úr Jézust, aki magához vette azelhunytat.Tanításukban az önvizsgálatra, az erkölcsi döntésre, a megtérésre és újjászületésre helyezik ahangsúlyt.Az 1970-es évek második felében megkapják az államilag elismert felekezetek státuszát –amiért 1876-ban folyamodtak először - és ettől fogva képviseltetik magukat a Szabad EgyházakTanácsában. Az 1980-as években 40 imaházuk, 2 szeretetotthonuk van Magyarországon, 1987-ben112 gyülekezetben 19 egyházi szolga, 175 igeszóló, 150 imádkozó végzi szolgálatát kb. 7000 lélekkörében. Ugyanakkor Kárpátalján 10 gyülekezetben 500 lélek vallja magát nazarénusnak.7.7. Üdvhadsereg Szabadegyház - MagyarországBooth Vilmos (1829-1912) laikus prédikátorként kezdi pályafutását. A metodista egyházszenteli lelkészévé. 1855-ben feleségül veszi a szociális munkához nagy rátermettséget mutatóMunford Katalint (1829-1890) akitől 7 gyermekük születik. Kezdetben mindketten utazóprédikátorok. Amikor azonban állandó lelkipásztori állás várja őket, kiderül, hogy az evangelizálásnakés a tanításnak az általuk bevezetett módszereit a metodista egyház nem képes tolerálni.Booth ekkor családjával együtt ahhoz a nagyvárosi misszióhoz kezd, mely akkor a többiegyház számára még szűz területnek mutatkozik. Azokra a területekre – a társadalom perifériáin élő,leszakadt rétegekhez – ahová ő merészkedett, az egyházi ébredési hullámok sem jutottak el.Vállalkozása a metodista egyházat arra indította, hogy elhatárolódjon tőle.Booth sátrakat bérelt és ahol tömegek gyűlhettek össze, ott hirdette az evangéliumot. Nemidegenkedett kora reklám-fogásainak alkalmazásától, csakhogy csődületet támasszon. Katedrálisok- 31 -


szószékei helyett megelégedett az utcasarokkal, ha jobb nem akadt. Szervezőkészsége és igehirdetéserévén elérte, hogy egy alig évtizedes munkálkodás után London keleti részének missziói vezetője.Nem feledkezett meg azokról, akik az evangéliumi felszólításra nála jelentkeztek: megszervezteutógondozásukat, sőt, szolgálatba állította őket, egyre hatékonyabbé téve mozgalmát. 1878-ban 80missziói állomáson, 127 munkatárssal dolgozott.Lassan elkerülhetetlenné vált az egyházzá szerveződés. Ekkor a hadsereg struktúrájátválasztotta, mivel ezt tartotta a leghatékonyabbnak mondván. – a sátán regimentjével szemben ellencsak egy krisztusi hadsereggel lehet győzedelmeskedni. Egyházának a Salvation Army –nevet adta,aminek ő lett az első tábornoka. Az egyház tagjai: - üdvkatonák, istentiszteletük: - hadgyakorlat,hivatalos lapjuk: - a „Csatakiáltás”, az egyházi központ: - a főhadiszállás, a legfőbb irányítók alkotjáka vezérkart, a hadosztályokba és hadtestekbe szervezett szolgatársakat különféle rangfokozatú tisztekirányítják.A vezérkar a felvonulásokon sisakban jelenik meg, a nagyobb díszmenetek alkalmával lóhátraülnek. Az üdvkatonák számára 1880-tól bevezetik az egyenruha viselését. A vörös zubbonyon sárgaalapon S-betű a jelük, ugyanez szerepel egyik zászlójukon. A reprezentatív lobogójukon egymástkeresztező kardok szimbolizálják a gonosz elleni küzdelmet, a kereszten az S-betű Krisztust és amegváltást, fölöttük a korona és a nap Isten világosságát és dicsőségét, a zászlajukra írt „vér és tűz” –jelszó Krisztus vérét és a Szentlélek tüzét.A nyilvános istentiszteletek előkészítéseként „földerítik” a „hadműveleti területet”, azutánkatonai rendben, rézfúvós zenekarukkal felvonulnak. A zenekar toborozza az érdeklődőket, majdrövid, megtérésre hívó igehirdetések hangzanak el. Az összejövetelek célja az, hogy az „ütközetekfoglyai” – akik a megtérés útjára léptek, leszámoljanak bűneikkel. A megtéréseket hallelujasortüzekkelnyugtázzák.Templomaikban a megtérők padján rendezheti mindenki a kapcsolatát Istennel és dönthet aszolgálat vállalásáról. Azok, akiket soraikba fogadnak, tartózkodnak a szenvedélybetegségektől, azüdvhadsereg szolgálataiból odaadóan kiveszik részüket, s teszik ezt abban a meggyőződésben, hogyJézus Krisztus vére minden bűntől megtisztította őket. A 29. életévüket betöltötteket „kadét-iskolába”küldik, ahol felkészítik őket a további szolgálatokra. Az Üdvhadseregben hölgyek ugyanúgy lehetneküdvkatonák és tisztek, mint a férfiak.1878-ban összefoglalták legjellemzőbb tanításaikat, melyek alapján az üdvhadsereget„militarizált metodizmusnak” is titulálták. Booth hitvalló programját így összegezte: „Az egyetlen hit,amit vallunk az, ami kötelességérzetben, önzetlenségben, a szív tisztaságában, Isten és az emberekszeretetében nyilvánul meg.”Booth, mint egyházának generálisa, valamennyi tanbeli, fegyelmi, gazdasági kérdésben akezében tartotta a személyes döntés jogát, ő nevezte ki a főbb tiszteket és zárt borítékban letétbehelyezve, kijelölte utódját. Helyettese a „vezérkari főnök” volt. Az egyházi központban, a londoni„nemzetközi főhadiszálláson” a különböző országokban tevékenykedő csapattestek tisztjeinek arészvételével rendszeresen ülésezett a Nagy Tanács. Booth halála után a fiát választották generálisnak,azt követően azonban a Nagy Tanács választotta meg a legfőbb tisztségviselőt.Magyarországon 1924-től végezte szolgálatát az üdvhadsereg. A fővároson kívül vidéken ismegjelentek, s hamarosan 12 hadosztály állt rendelkezésükre 300 üdvkatonával. 1947-ben betiltottákműködésüket.Az üdvhadsereg mindenütt, ahol szolgált, sokat tett a szociális munka föllendítéséért. Mindeneszközzel harcoltak az ifjúságvédelem hatékonyabbá tételéért, iszákosmentő missziót indítottak,„börtön kapu brigádot” alakítottak a fogságból szabadulók rehabilitálásáért, a megesett lányok részéreotthonokat hoztak létre, öngyilkosok lelkigondozását vállalták, rendszeresen látogatták anyomornegyedeket, sérült családoknak intézményük biztosított lehetőséget a gyógyulásra, amunkanélküliek elhelyezkedési gondjait enyhíteni tudták, a hajléktalanoknak éjjeli menedékhelyrőlgondoskodtak, az éhezőknek rendszeresen ételt osztottak. Ezzel a sokirányú szociális tevékenységgel anagy egyházakat is arra ösztönözte, hogy vizsgálják felül az ilyen irányú szolgálataik hiányosságait ésszervezzék újjá szeretetszolgálatukat.Magyarországon 1990-től legálisan tevékenykednek. 2000-ben végzett az első magyartisztházaspár a svájci „kadét-iskolájukban”. Működtetik az „Új Reménység Házát” a hajléktalanokszámára, anyaotthonként a „Fény Házát”, s a „Válaszút Háza” –nevet kapott női rehabilitációs otthont.- 32 -


Minden kontinensen jelen vannak, több, mint 100 országban végzik sajátos evangelizáló éskaritatív tevékenységüket.**********************************************************************************„Azonképpen sokan egy test vagyunk a Krisztusban,egyenként pedig egymásnak tagjai vagyunk.”(Rm.:12,5.)**********************************************************************************IV.SZEKTÁS JELENSÉGVILÁG8. ECCLESIOLA EXTRA ECCLESIAM**********************************************************************************„Mert hamis Krisztusok és hamis próféták támadnakés nagy jeleket és csudákat tesznek annyira,hogy elhitessék, ha lehet a választottakat is.”(Mt.:24,24.)**********************************************************************************8.1. Régi szekták mai köntösbenA görög „αιρεσις” valamint a latin „sequere” –kifejezések, melyekből a herezis ( = tévtanítás)és a szekta -fogalmaink keletkeztek, egyaránt egy nagyobb közösségen belüli kisebb csoportosulásrautalnak, mely valamely irányzatot követve, pártot, az ecclesia-tól elkülönülő, kiszakadó ecclesiolát hozlétre.A görög szó értelmezésében megtaláljuk a szektaképződés folyamatára utaló jelentést: - egyelemnek a kiragadását az egészből, mely a túlhangsúlyozása folytán eltakarja az összes többit. Ezekszerint a szekta és tévtanítás egymás nélkül nem létezik. Következésképpen a keresztyén szektátmeghatározhatjuk úgy, mint azt a csoportosulást, mely az Istentől elkészített, örök üdvösséget nemkizárólag a Jézus Krisztus által elvégzett váltságműhöz kapcsolja, hanem emellett emberirendelkezések megtartását és egyéb teljesítményeket követel. A szektások Istenre, Jézus Krisztusra,keresztyén hittételekre hivatkoznak, de ugyanakkor emberi tanok és tanítók köré csoportosulnak. Aszekta nem egyház, nem felekezet, hanem a keresztyénség történeti fejlődéséből önmagát kiszakított,keresztyén-ellenes csoport-mozgalom, a meghamisított egyház. Igazában nem pusztán vallásiszempontból beszélhetünk szektáról, hiszen nemcsak az egyházból, hanem a családból, atársadalomból is kiszakítja és elszigeteli tagjait, sőt, ezekkel szemben – éles egyházkritikával éstársadalombírálattal – építi fel saját magát.Egyetérthetünk azokkal, akik a szektaképződés folyamatát rendellenes, kórosmegnyilvánulásnak tekintik. A rögeszméjéhez ragaszkodót, aki mindenki mást – aki nem rögeszmés -megítél és kárhoztat, nem tarthatjuk normálisnak. Megállapítható, hogy erőteljesen vallásosmotiváltságú, intenzív erkölcsi törekvésű, de értelmileg homályos és érzelmileg túlfűtött alkatúnépesség körében terjed első sorban ez a jelenség.- 33 -


Lélektanilag a keresztyén talajon keletkező szekták közös jellemzői közé sorolhatjuk azelégedetlenség negatív beállítottsággá fajuló megnyilvánulásait, az egyházellenességet, a klasszikuskegyességtől idegen, sokszor öncélú vallásos igények bejelentését, az önkényes elgondolásuk alapjángyakorolt törvényeskedést, a józan vallásos életet elfojtó felsőbbrendűségi tudatot, a csoportjátegyedül üdvözítőnek, mindenki mást kárhozottnak nyilvánító szemléletet, s az ezekből következőhagyományellenességet, kultúraellenességet, nemzetellenességet.Érdekes végigkövetni azt, hogy miféle „átprogramozás” szenvedő alanyai azok a szektatagok,akiket beszerveznek és akik a mesterségesen felkorbácsolt bűntudatukat egyedül a szekta irántielkötelezettségüknek a – szó szerint - bármi áron történő bizonyításával oldhatják fel.Ehhez általában szükséges egy szektavezér, aki a számukra abszolút hiteles, megbízható,rendszerint különleges képességekkel felruházott személyiség. A valóságban nem kell ilyennek lennie,elég a látszatot kölcsönözni hozzá. Az ő vezetésével a szekta elszigeteli az új tagot a korábbikörnyezetétől, de az egész szektán kívüli világtól is és megakadályozza, hogy bármilyen információeljusson hozzá, egyéb benyomás, hatás érje a külvilágból. Közben a szektán belül foglalkoztatják,állandóan lekötik, önállóan gondolkodni nem engedik, mindaddig, amíg fel nem őrlik a belsőellenállását. Az önkontrollját, realitás-érzékét és tájékozódási képességét régen elveszített áldozatidegei ilyenkor rendszerint felmondják a szolgálatot: - vagy ideggondozó intézetbe kerül, vagymegbízható szektataggá válik. Az utóbbi esetben totális függőségbe kerül a szektát megtestesítővezérrel. Ha bírálná, kétségbe vonná a vezér kijelentését, döntését, akkor elítélné saját magát, mint akit„a sátán szállt meg” és jogosnak tekintené, ha ezért megbüntetik. Az egész élete – miként a tudata is –a szektára szűkül : - a boldogságának egyetlen útját a szektában látja, s a legrosszabb, ami történhetvele, az, ha ezt a világot - az egész életét - elveszíti, pl. azért, mert kizárják belőle.A szektavezér az emberi roncsokká „programozott” tagokat bármire képes rávenni. A hírhedt„Népek Temploma” otthon köztiszteletben álló vezetője először csak adományokat kért a híveitől,azután azt, hogy rendkívüli áldozatokat hozzanak a csoportjukért. A következő lépésben a teljesvagyonuk felajánlását kérte és kapta meg, azután rávette őket a kivonulásra a civilizált világból,rabszolgaként dolgoztatta őket és a közösségükön belül totalitárius diktatúrát érvényesített. Áldozataiteredményesen szakította el nemcsak az anyagi javaiktól, de minden belső értékeiktől, melyek Istenhez,hazához, családhoz, szeretethez kapcsolták őket. Végül öngyilkossági gyakorlatokat végeztetett agyermekeket is magába foglaló kolóniával, majd rávette őket a tömeges öngyilkosságra.Rajta kívül egy sor hasonló példa sorolható, melyek mind elképesztő életellenességről,közösségrombolásról tesznek tanúságot.A szektaképződés okait tekintve rámutathatunk arra, hogy a társadalom és az egyház mindenbetegsége és gyengesége természetes táptalaja lehet a szekta-tenyészeteknek.Vallási téren a kiüresedő egyháziasság, a hitélet racionalizálása, az elvilágiasodás, az egyházerkölcsi hitelvesztése, kiújuló válságai, a történelmi egyházakban nem érvényesíthető ambíciók ésigények, a határozott, tiszta tanítás, az egyházfegyelem hiánya mind azokat a lélektani indítékokatszaporítják, melyek szektásodáshoz vezethetnek.Ugyanezek a tényezők egyúttal a szekták leghatásosabb ellenszereit is mutatják: - ezek azegyházi élet jobb megbecsülése, a gyülekezeti misszió szolgálata, a segítő lelkigondozás, aszeretetszolgálat, az imádságos háttér, a bűnbánatban megújuló, újjászülető közösség, a helyénvalóigei tanítás és prófétai szó, az eleven, gyümölcsöző hit, az élő gyülekezet. Ahol hasonló feltételekadottak, ott a romboló kiscsoporttól nem kell tartani, mert a közösség tevékenységének, a gyülekezetszolgálatának a középpontjában mindig a belső és külső építés marad.**********************************************************************************„Mert nem vér és test ellen van nékünk tusakodásunk,hanem a fejedelemségek ellen, a hatalmasságok ellen,ez élet sötétségének a világbírói ellen,a gonoszság lelkei ellen,melyek a magasságban vannak.”(Ef.:6,12.)**********************************************************************************- 34 -


8.2. „VIGYÁZAT SZEKTAVESZÉLY !Az egészséges emberi szellemiséget fenyegető fertőzés egyik formája napjainkban a szektaveszély. Őkazok, akik körmönfont pszichológiai módszerek alkalmazásával szereznek híveket maguknak. Abarátkozás ezekkel a csoportosulásokkal könnyen végzetessé válhat, nemcsak arra nézve, aki velükkapcsolatba kerül, de családjára, barátaira, egész emberi kapcsolatrendszerére is! Vigyázz ! A szektákpontosan tudják, mit, hogyan csináljanak. A tudományosan kidolgozott, az egész személyiségetgyökeresen megváltoztató és átalakító módszereikkel átgyúrhatnak B Á R K I T, azt is, aki azt hiszi,hogy ő immunis az ilyesmire! Ez a levél azért készült, hogy figyelmeztessen téged a destruktív (= mindaz egyénre, mind a társadalomra káros) szekták jelenlétére, módszereire, veszélyükre.A SZEKTA ISMERTETŐ JEGYEI: A szekta általában egy markáns vezető, egy erős személyiségkörül csoportosul. Ez a személy fenntartja magának azt a jogot, hogy ő Istennel valamilyen különlegeskapcsolatban áll, netán ő maga is valamilyen istenség. A szekta gyakori jellemzője a rövid életűség.Így tehát az alapító, a vezető legtöbbször élő személy, aki abszolút és megkérdőjelezhetetlenengedelmességet igényel önmagának a szekta tagjai részéről. Ennélfogva a szektatag egyetlen joga avéleményezés nélküli elfogadás. A tagok pénzadományok gyűjtésével, tagtoborzással és lelkigyakorlatok végzésével foglalatoskodnak. A természetes kapcsolattartás a családdal, barátokkal,szinte teljesen kizárt. A szekta válik a lelkileg átformált személy új családjává. A tagoknak a szektacéljai egyre inkább fontosabbakká válnak, mint személyes jövőjük, terveik, elképzeléseik. A szektatudományosan kidolgozott módszereket használ az egyén személyiségének teljes felszámolásaérdekében, hogy átformálva őt, a szektától teljesen függővé tegye. Előfordul, hogy a szekták az újtagokat szabályszerű őrizet alatt tartják, teljes bizonytalanságban, vagy eltitkolják előlük a valóditanokat, célokat, amíg egészen be nem hálózzák őket. A szekta tagjait nagymértékben befolyásolhatóváteszik a normális étkezési és pihenési rend felborításával, erőltetett lelki gyakorlatokkal, állandóigénybe vétellel, ellenőrzött csoportos foglalkozásokkal.AMIT A SZEKTA NYÚJT: - A személyes szabadság csökkenését és egy életen át tartó szigorúellenőrzöttséget; - Egyre nagyobb rugalmatlanságot és képtelenséget bensőséges, személyeskapcsolatok létesítésére; - A józan ítélőképesség beszűkülését; - Hallucinációt, félelemérzetet,bűntudatot, önazonossági zavarokat, paranoiát és kirekesztődést minden közösségből, kivéve a szektát;- Elhatalmasodó neurotikus, pszichotikus, vagy szuicidális tendenciát, azaz amikor a szektatagszámára egyetlen lehetséges kiútként, már csak az öngyilkosság mutatkozik.VIGYÁZZ, BE NE SZERVEZZENEK! Nagyon kevés ember vált saját akaratából szektataggá! Hanem ismerkedsz olyanokkal, akik be akarnak szervezni, igen kicsi az esély, hogy „beleszeress” egyszektába. Azaz: a legérzékenyebb ember sem lesz beteg, ha vírus nem kerül a szervezetébe. Óvakodjazoktól, akik túlságosan kedvesek, természetellenesen barátságosak! Nincs barátság első látásra!Óvakodj azoktól az emberektől, akik egyszerű válaszokat adnak az élet és a világ nagy kérdéseire!Ilyen egyszerű válaszok nincsenek! Óvakodj azoktól az emberektől, akik – látszólag ok nélkül –meghívnak egy ebédre, utána esetleg egy előadásra is ! Később kiderül, hogy, hogy az „ingyenebédnek”borsos ára van! Nincsenek ilyen ebédek! Óvakodj azoktól, akik azt mondják, hogy tedd ezt,vagy azt, mert mindenki így csinálja! Egy ember sem tudja jobban, hogy mire van szükséged, mint temagad. Óvakodj azoktól az emberektől, akik bűntudat felébresztésével akarnak beszervezni valahová!A mások által fölkeltett bűntudat csak nagyon ritkán válik a személyiség épülésére! Óvakodj, ha agyanú fölébred benned, hogy a kirándulás, a táborozás, amire hívnak, amelyben együttműködésreszólítanak, valamely ködös célok érdekében történik! Jó okod van rá, hogy nemet mondj, hacsak nemakarsz önként csapdába esni! Óvakodj, mert a szekta nem játék és nem kaland! Akit egyszer elérnek ésmegfognak, az nehezen szabadul a karmaik közül!JEGYEZD MEG ÉS EMLÉKEZZ RÁ! A pszichológiai kényszer két alapvető ismertető jegye akövetkező:1.- Ha rá tudsz venni egy embert arra, hogy csinálja azt, amit te akarsz, akkor könnyenelérheted, hogy higgye is azt, amit te akarsz. 2.- Az egyén természetes viszonyainak gyors, durvaváltozása nagyfokú befolyásolhatóságot okoz, mely által gyökeresen átalakítható a személyiség, alelkiség. JEGYEZD MEG, EMLÉKEZZ RÁ! A szekták megtévesztő technikákat használhatnak atagtoborzás során, az adományok összegyűjtésekor. A szekta valódi arcát, ha szükséges, sokáigtitokban tartja! Az előző pontban és a föntiekben taglalt körülmények között könnyen belátható, hogybárki sebezhetővé válhat! Ha úgy érzed, hogy a szekta kivetette rád a hálóját, azonnal kérj segítséget!- 35 -


Ne próbálkozz olyan dolgokkal foglalkozni, amelyekre nem vagy kellően felkészítve! Tisztázatlankörülmények között soha ne adj pénzt egy csoportnak, vagy egy személynek, amíg meg nem győződtélaz összeg felhasználásának a hátteréről! A „szegényeknek”, vagy az „ifjúsági munkára” –jelszavakkalgyűjtött pénz sokszor egyenesen a destruktív szekták kasszáját gyarapítja. Ha tudomást szerzel ilyendestruktív szektáról, adj velük kapcsolatban felvilágosítást lelkipásztorodnak, családodnak,barátaidnak, hogy tisztában legyenek ők is ezek káros tanításaival, leplezett módszereivel! Ha úgyérzed, hogy valamely szekta vonzáskörébe kerültél, ülj le beszélgetni olyan emberrel, akibenteljességgel megbízol, kérd ki a tanácsát. Mondd el neki, hogy milyen – számodra káros – kapcsolatbakerültél ezekkel az ál-vallásos csoportosulásokkal, kérj tőle segítséget! „Sehol sem valósulhat megvallásszabadság a tudat szabadsága nélkül.” (Th. Jefferson) 13 „V.SZEKTÁS FELEKEZETI TÍPUSOK„Kérlek pedig titeket atyámfiai, vigyázzatok azokra,aki szakadásokat és botránkozásokat okoznak a tudománykörül, melyet tanultatok és ezektől hajoljatok el.”(Rm.:16,17.)9.1. Kvékerek9. ÚJ TANOK JEGYÉBENA kvékerek kiválása az Anglikán Egyházból Fox György (1624-1691) nevéhez fűződik. Aszegény takácsmester fia maga is cipészinasként tanult és közben a maga és mások problémáira azegyházban próbált megoldást találni. Többszöri ilyen irányú kísérlete sem járt sikerrel és azt ameggyőződést alakította ki benne, hogy az egyház megújulásában reménykedni nem érdemes. Bőrruhás lázadóként egyre radikálisabban és egyre hangosabban adott hangot a véleményének, akár atemplomi szószékre visszakiabálva, ha nem értett valamivel egyet, akár az alkalmi, utcai csoportosuláselőtt fejtegetve nézeteit.Akadtak hamarosan követői, de – tekintettel arra, hogy magatartása a fennálló rend elleniizgatásnak és a tisztes polgárság megsértéseként volt értelmezhető – Foxot nem egyszer megverték,tucatszor bebörtönözték és hasonló sorsra jutottak „tanítványai” is.Elveiket nem adták fel, a nagy társadalmi ellenállás ellenére sem, s éles ellentétbe kerültek azegyházzal, amikor a bibliai kijelentést avatagnak minősítették és a hangsúlyt arra a személyeskijelentésre helyezték át, amit saját élményükként megtapasztaltak, s – állításuk szerint – aSzentlélektől nyertek. A Lélek érintését belső remegéssel élték át, innen kapták a nevüket (quaker –reszkető).Fox 1652-ben megalakítja a Barátok Társaságát – önmagukat így nevezik és a „VilágosságGyermekeinek” tartják. Tanaik népszerűek, gyorsan terjednek: 2 év múltán már 60 prédikátor hirdeti,hogy a Biblia mondanivalója csak annyiban érvényes, amennyiben a személyesen kapott kijelentéstigazolja. Jézus Krisztusra, mint emberi eszményre tekintenek, akinek azonban a halála és feltámadásanem elegendő az üdvösséghez. A megváltás – szerintük – nem Krisztus keresztfáján, hanem amindenkori emberi szívben lejátszódó folyamat.13 A Károli Gáspár Református Egyetem Hittudományi Karán Medgyessy L. prof. vezetésével „Szekták éskonkolyvetők” - címmel tartott szemináriumának felvilágosító körlevele. Bp. 1995.- 36 -


Nem tartják szükségesnek az egyházi szentségeket és az egyházi tisztségeket, megtagadják azesküt és a katonai szolgálatot. Arra való hivatkozással, hogy Isten előtt minden ember egyenlő, azakkori, tekintélyelvű világban, letegeznek mindenkit és nem emelnek kalapot senki előtt, akkor sem,ha börtön jár érte.A férfiak és nők egyforma jogokat élveznek. A dogmákat nem szeretik, a főbb hittételeiketsem kérik számon senkin, mindenkinek a saját belátására bízzák, hogy miben hisz. Amit számonkérnek, az egyfajta belső megvilágosodás, „a Lélek személyes kijelentésének” hittapasztalata.Istentiszteleteik a „csend áhítatai”. Akkor szólalnak meg, ha csupán, ha valakit a Lélek erreindít. Ezért előfordul, hogy az istentiszteletre összegyülekezők a csend áhítatáról úgy mennek haza,hogy senki sem szólal meg.Amerikában Penn Vilmos (1644-1718) a kvéker mozgalom kimagasló alakja. Vezetésével akivándorlók békét kötnek az őslakó indiánokkal, s Pennsylvania néven virágzó államot építenek. Akvékerek egy része a függetlenségi háború idején fegyvert fogott. Már 1822-ben két ágazatra – egyortodox és egy nemzeti ágazatra – szakadtak , 1837-től pedig az „Evangéliumi Barátok Társasága”szervezeteként próbáltak megújulni.Noha az egyházkormányzást elvetik és tisztségviselőik, papjaik nincsenek, mégis találunknáluk 3 évre választott felvigyázókat, véneket, igehirdetőket, ifjúsági felügyelőket és titkárokat, akikaz adminisztrációs feladatokat látják el. Havonkénti gyűléseken beszélik meg az időszerű feladatokat,a nagyobb horderejű ügyek pedig a kerületi és tartományi gyűlések elé kerülnek.Mozgalmuk fontos szerepet játszott a rabszolgaság eltörlésében, az emberi szabadságjogokérvényesítésében. Az alapító Fox György még azért járta a világot, mert azt remélte, hogy a kvékerekvallása minden más vallást helyettesítő, egyetlen vallása lesz az emberiségnek. Mindez azonbanpusztán egy vallási rajongó elképzelése maradt: összesen 350.000-en vannak.9.2. Jézus Krisztus Mai Szentjeinek Egyháza - (Mormonok)A mormon egyház története Smith József (1805-1844) történetével indul. Smith anyjababonás asszony, apja házaló, a gazdálkodás mellett jövendőmondással, kincskereséssel foglalkozik.10 gyermekük taníttatására nem nagyon akarnak, vagy tudnak gondot fordítani.Smith alig tud írni-olvasni, de kamaszkorától különös álmai és látomásai vannak és egycsodakővel jövendöléseket mond.Nem csodálhatjuk tehát azt, hogy – elmondása szerint – megjelenik neki egy Moroni nevűangyal, s fölfedi előtte, hogy Manchester közelében a Cumora hegy sziklái alatt olyan kincs vanelrejtve, mely Istennek a bibliai kijelentését kiegészítő bizonyságait tartalmazza. Amikor megpróbáljaezt a kincset megkeresni, az angyal elzavarja, s csupán 4 év múltán, 1827.IX.22-én, amikor már –állítása szerint – szent életet él, találhatja meg az említett helyen azt a ládát, amiből előkerül egymellvért, a Lábán kardja, 2 áttetsző, ezüstbe foglalt kristály, amit Umimnak és Tumimnak nevez ésamit szemüvegként használ a szent szövegek olvasásakor, valamint az egyiptomi írással teleírt,könyvszerűen összefűzött arany lemezek, melyek a Mormon könyve szövegeit tartalmazzák.Smith a táblák szövegének a lefordítója. A táblákat rajta kívül senki sem látta. Amikorfordította, egy elfüggönyözött szobában ült, s a diktálása után írta le a Mormon Könyve szövegétCowdery Olivér, aki kovácsinasból lett Smith tanítványa.Amikor a fordítást és leírást befejezték, mennyei lények ároni és melkisédeki papokká avattákőket Keresztelő János, Péter, Jakab és János apostolok közreműködésével.A Mormon könyvét mózesi szerzőségűnek állítják. Stílusa az ószövetségi könyvekére – deinkább az apokrifusokéra – emlékeztet, számos bibliai hivatkozással, idézettel. Az üdvtörténeti témákmellett Amerika őstörténetét is érinti annyiban, hogy elmeséli: a feltámadott Jézus KrisztusAmerikában is megjelent és egyházat alapított, ami azóta elenyészett, de utolsó prófétája - Mormon –megírta a történetét és elrejtette – Kr. u. 420 körül - hogy majd az utolsó időkben a Biblia kijelentésétkiegészítve mutasson utat az üdvözülőknek.Egyesek a „kinyilatkoztatás” irodalmi modelljét, vagy ötletadóját föllelni válik SpauldingSalamon „A talált kézirat” c. 1812-ben megjelent regényében, mely arról mesél, hogy az indiánokIzrael elenyészett törzsének utódai.- 37 -


A Mormon Könyvét kiadták, de a kiadást támogató gazdálkodó tönkrement amiatt, hogykevesen vásárolták meg abban az időben, hiába nevezték „Arany Bibliának” és magyarázták amormon-kifejezést úgy, hogy : - „jobb a Bibliánál”.1830-ban megalakult az első gyülekezet „Zion-Egyház” –néven, amit 3 tagú elnökség és „A 12Apostol Testülete” irányított. Smith vállalkozásokba fogott, lapot indított. Csakhamar 140 „apostolt”és „térítőt” küldött ki tagtoborzásra.1836-ban Smith bankot alapított. Amikor a telepesek rájuk bízott pénzével nem tudottelszámolni, lincs-hangulat keletkezett a mormonok körül, amiben a hatóság is osztozott és a népharagarra késztette őket, hogy – a letöltött börtönbüntetés után - elmeneküljenek.Illinois államban egy mocsáron kapnak lehetőséget város-építésre, amit Nauvoo – névenfölépítenek. Smith egy személyben az új város polgármestere, vallási és katonai vezetője, valamintszálloda és kocsma-tulajdonosa. 1840-ben templomot emelnek. Ekkor azonban újabb botrány gyűrűzikamiatt, hogy Smith háremet tart fenn és külön kinyilatkoztatásra hivatkozik, amely neki – és amormonoknak – megengedi a többnejűséget. A felháborodás ekkor már olyan nagy, hogy abebörtönzött Smithre rátörik az ajtót és lelövik. Így hal „mártírhalált” 39 évesen. Viszont a híveinekmenniük kell: kiutasítják őket Illinoisból.A rangidős „apostol” Young Brigham (+ 1877) vezetésével vándorolnak a Nagy Sóstópartjára, mintegy 80.000-en. Önálló államot szeretnének létrehozni, amikor megépítik szívósmunkával Salt Lake Cityt, de az USA Utah – néven betagolja szövetségi rendszerébe országukat.Amikor Young meghal, 25 felesége és 56 gyermeke siratja. Az akkori törvények azonbansemmiképpen nem engedélyezik a többnejűséget, ezért ezt a mormonok maguktól megszüntetik 1890-ben.A mormonok hitvallás a 13 tétel. Eszerint a Biblia mellett Smith kijelentéseit pótkinyilatkoztatásnaktartják, s vallják, hogy nélküle nem kezdődött volna el az egyház helyreállítása ésnem lenne üdvösség. Hisznek Krisztus közeli visszajövetelében. 5 kegyelmi eszközt ismernek, s ezek:- a hit, a megtérés, a keresztség, a kézrátétel, az úrvacsora. Vasárnaponként kenyérrel és vízzelvesznek úrvacsorát. Imaházaik nyitottak mindenki előtt, de a 8 templomukba csak mormonokléphetnek be. Vegyes házasságokra nem adnak áldást gyülekezeteikben. Egyházukat az egyedülüdvözítő és igaz egyháznak hirdetik. Önelnevezésük: Jézus Krisztus Mai Szentjeinek Egyháza.Az egyházukat 3 fős elnökség irányítja Péter, Jakab és János apostolok nevében. Lelkészeiknincsenek, de bárkit besorolhatnak azokba a tisztségekbe, melyeket az ősgyülekezet példája nyománállítottak fel: apostol, próféta, pásztor, tanító, evangelista, főpap, püspök, presbiter, diakónus.A mormon egyház több irányzatra szakadt. Egyike volt már 1860-ban a „ReorganizáltEgyház”. A világon jelenleg 14 millió mormon él.„Dogmatikájuk” – ha annak lehet nevezni – a keresztyének számára szélsőségesnek tűnőmegállapításokat tartalmaz. Ilyen pl. az a kitétel, hogy a négerek 1978-ig átkozottak voltak, vagy, hogya mennyország 3 szintű: - az alsóba a gonoszok, a középsőbe a nem mormonok, a felsőbe pedig amormonok kerülnek. Szentháromság nincs, hanem 3 külön istenség. Sok isten van, ezek közül csupánegy az Atya, aki a Kolob nevű bolygón lakik. Jézus és Lucifer testvérek… stb. stb.Ezek után – függetlenül attól, hogy keresztyén felekezetnek vallják magukat, föltehető akérdés, hogy – noha a keresztyén szóhasználatnak megfelelően Istent, Jézus Krisztust, hitet, megváltásemlegetik – keresztyén teológiának minősíthető-e az általuk előadott kozmikus mitológia éskeresztyén felekezetnek tekinthetők-e akkor, amikor még a vallásuk monoteista jellege ismegkérdőjelezhető?9.3. Jehova TanúiSkót telepesek presbiteriánus felekezetű kereskedőcsaládjának a szülötte Russel T. Károly(1852-1916). Pennsylvania államban, Pittsburgban éltek, hozzájuk hasonló, kilátástalan helyzetűkisemberek társadalmi osztálya körében, ahol szívesen vették, ha valaki „paradicsomi boldogságot”ígért nekik.Russel nem fogadta el az eleve elrendelés tanát, emiatt szembe került presbiteriánusegyházával. Lelki otthonát egy adventista prédikátor – Wendell Jónás - mellett találta meg, s ekkorfordult a figyelme Krisztus második visszajövetele és 1000 éves országlása felé. Létre hozott egy- 38 -


olyan szervezetet, amelyik a bibliai időpontok számítgatásával foglalkozott. Ez volt a „KomolyBibliakutatók Társasága”, s amikor külföldön is elterjedt, a „Bibliatanulmányozók NemzetköziEgyesülete”. Működésüket Russel irányította, akinek nem volt ugyan teológiai képzettsége, de ez nemakadályozta abban, hogy magát és Társaságát jelentse ki a Biblia egyedül hiteles és helyesmagyarázójának. 1881-ben megalapítja az „Őrtorony Biblia – és Traktátus Társaságot”, felállítja a„Bibliai Tanítások Irodáját”.Elszakadtak az adventista egyháztól, bírálva őket, amiért rosszul számolták ki Krisztusvisszajövetelének időpontját és önállósították magukat. Lapot indítottak „Sion Őrtornya és KrisztusJelenlétének Hírnöke” – címmel, melyben közzé tették, hogy 1914-re telik be a kiválasztott 144.000száma és ekkor következik be Krisztus visszajövetele és kezdődik el az 100 éves uralma, amikor az élőigazak halhatatlanságot nyernek, a halott igazak pedig feltámadnak.Az 1900-as évek elejétől eszméik terjednek Európában. Russel üdvtörténeti munkákat ír, sőt,filmet készíttet az általa értelmezett teremtéstörténetről és világ végéről. Világszerte előadásokat tart,jelentős vagyonát egyházára hagyja. Útközben a vonaton éri a halál.De ezt megelőzően még megérte, hogy 1914-ben nem a világ vége jött el, s a dátumot 1918-rakorrigálták, azt pedig 1925-re, ami után bejelentették, hogy nem fognak több időpontot meghatározni.Ennek ellenére az 1975-ben is fölelevenítették azt az üzenetüket, hogy: „most milliók élnek, akiksohasem fognak meghalni,” s a végítéletkor csak azok menekülnek meg, akik hozzájuk térnek.Russel utódja Rutheford Franklin József (1869-1942), aki baptistából lett Jehova tanúja.Ahogy elődje a filmet, ő a hanglemezt használja föl prédikációi terjesztésére. Traktátusaikat ekkor mártöbb, mint 100 milliós példányszámban küldik szét a nagyvilágba. Rutheford körül 7 tagúdirektórium és 40 tagú bizottság intézi az egyház ügyeit.Az elnevezéseik között szerepelt a „russelista”, „millenista”, „bibliakutató” és 1931-től lettek„Jehova Tanúi”, s 1953-tól „Új Világközösségnek” nevezik magukat. Ruthefordot Knorr NathanHomer követte a Jehova Tanúi egyházának első embereként, s a tanításaikat többször módosították.A világtól elfordulnak, mondván, hogy Jehova törvénye jobb a világ törvényénél. ASzentháromságot, mennyet, poklot, predestinációt tagadják. A Szentlélek csupán személytelen erő afelfogásuk szerint. Jézus nem Isten Fia, hanem első az angyalok között. A lélek nem halhatatlan, amegváltás abban áll, hogy valaki elfogadja a Jehova tanúinak tanítását. Magukat egyedül üdvözítőközösségnek vallják, nem egyháznak és vallásnak első sorban, hanem Jehova hírnökeinek. A többiegyház és vallás az ökumenével együtt az antikrisztus uralma alá tartozik. A Szentírással kapcsolatosálláspontjukat jól tükrözi Russel gondolata: „ A Biblia olyan, mint egy öreg hegedű, amelyenmindenféle hangot el lehet játszani.” A hitük „gyümölcseként” születő erkölcsi elveikre jellemzővezetőjük mondása: „Tisztességes hazugság sohasem vétek!”, vagy a kommunáikban élők elve,miszerint a testi paráznaság nem bűn, csak a lelki.Keresztelés helyett bemerítést végeznek felnőtt korban, de nem a Szentháromság Istennevében. Tiltják a fegyverfogást, a vérátömlesztést. Úrvacsorát évente egyszer vesznek. Mivelazonban az úrvacsorai közösségre csupán a 144.000 választott jogosult – akiknek a létszáma már1931-ben betelt – csupán megterítik az asztalt és emlékeznek, de nem élnek az úrvacsorai közösséggel.Hagyományos istentiszteletük nincs, amin az imádság, Istennel való kapcsolat szóba kerülne,hanem az összejöveteleiken a központilag kiadott tanulmányi-propaganda anyagot sajátítják el.Kiválnak tőlük 1917-ben a „Szabad Bibliakutatók” és a „Laikusok Otthoni MissziósMozgalma”, 1920-ban az „Isten Országa Egyház”, 1950-ben a „Hajnal Bibliatanulmányi Szövetség”.A két világháború között Európában betiltják a működésüket, 1945 után azonban talpra állnak, s aszocialista országok keleti blokkjában illegálisan, amerikai támogatással működnek.Szervezetük sejtekből áll, melyeket „hírnökök” alkotnak, s amelyeket különféle, „szolgáknak”nevezett tisztségviselők irányítanak. A helyi kérdésekben Bizottság dönt. A 200-nál több tag esetébenmár csoport jön létre, amit a csoportszolga vezet. A szervezet olyan fölépítésű, hogy fölülről lefelémindenki ismer mindenkit, alulról fölfelé nem, s az országos központtal összekötők tartják akapcsolatot.Nemzetközi csúcsszervük New Yorkból irányítja a mozgalmukat. Mai direktóriumukat a több,mint 30 országból egybegyűlt, közel félezer küldött választja. Tanácsadó Testületük nevezi ki az egyescsoportok vezetőit. Az „Őrtorony Gileád Bibliaiskola” az az intézmény, melyben propagandistáikatképezik.- 39 -


Önkénteseik és úttörő hírnökeik havi 150-175 órát agitációval töltenek, párosával járva házrólházra, betanult bibliai és propaganda szövegek recitálásával, traktátusaik osztogatásával. Ahol nemzárkóznak el tőlük, ott utólátogatásokkal próbálkoznak.Magyarországon 1906-ban kezdte terjeszteni eszméiket Dobó József zalaudvari honfitársunk.1910-ben már magyarul jelent meg az Őrtorony. Az 1920-as években Kolozsvárott nyomdájuk van.Úgy tartották nyilván őket, mint akik az állam ellen, a történelmi egyházak ellen lázítanak, de a hazaibaptisták részéről is kemény bírálatban részesültek. 1939-től betiltották nyilvános tevékenységüket. Az1950-es években – az ateista diktatúra idején - az államhoz való viszony kérdésében nem tudtakmegegyezni, ezért 3 ágazatra szakadtak.Legtöbben az USA-ban élnek, de megtaláljuk őket Európában, Afrikában. Lélekszámukat 15millióra tehetjük.Magyarországon 2002-ben jövedelemadójuk 1%-át 5857-en ajánlották a MagyarországiJehova Tanúi Egyház részére. Más források alapján lélekszámukat 17.000-re teszik, akik több, mint220 gyülekezetbe tömörültek. Részt vállaltak az analfabétizmus felszámolásában. Gyülekezeteikbenhetente Teoretikus Szolgálati Iskola keretében folytatják tanulmányaikat. Évente számos országbólnemzetközi konferenciára gyűlnek össze.9.4. A Hit GyülekezeteMagát keresztyénnek, protestánsnak, karizmatikusnak nevező egyház. Alapítója a BereczkiSándor nevével jelzett, a nyelveken szólást gyakorló Sion Gyülekezetből szakadt ki.A felekezetnek ez az önmeghatározása feltételezi, hogy az egyház karizmatikus vezetőbefolyása alatt áll és mindenki a Szentlélek vezetése alatt cselekszik. A Lélek spontaneitásárahivatkozással a közösségi szabályozás, az adminisztráció, az anyagi természetű dolgok a gyakorlatbanháttérbe szorulnak.A Hit Gyülekezete a karizmatikus „új hullám” gyümölcse, amit ők a Lélek nagyobbkiáradásának tartanak, jóllehet a karizmatikus mozgalom már konszolidálódott Magyarországon, avele kapcsolatos viták elültek, amikor a Hit Gyülekezete megszületett.A fővárosban gyülekezeti központot hoztak létre, majd vidéken, országosan terjeszkedtek.15.000 tized-fizető tagjuk, valamint külföldi támogatások révén Hit Park néven közel 5000 főbefogadására alkalmas, több funkciós csarnokot építettek. Egy tucat alapítványuk mellett, van sajátTV-csatornájuk (ATV), amelyik vasárnaponként az istentiszteleteiket közvetíti. 1997-től indították aBornemisza Péter Általános Iskola és Gimnáziumot, lelkészképzőjük a Szent Pál Akadémia (korábban:Közép-keleteurópai Bibliaiskola és Lelkészképző Intézet). Teológiai folyóiratuk az „Új Exodus”,gyülekezeti lapjuk: a „Hit Info”, közéleti újságjuk a „Hetek”.1989 után első sorban az egyházból kiábrándult liberális értelmiség találta meg a helyétközösségeiben. Nem véletlen, hogy önmagukról gyakran szólnak filosémita hangnemben éshangsúlyozzák a zsidóság vallása és az egyházuk közötti párhuzamokat, valamint az sem, hogy aliberális ideológia jelszavai, rendre megjelennek prédikálásukban és írásaikban.Sokan azért keresték a Hit Gyülekezetét, mert azt gondolták, hogy a pártállam által belülrőlirányított egyházak helyett itt szabad keresztyén gyülekezetet találnak, amit nem rontott meg az ateistadiktatúra.Bár minden helyi gyülekezet élén az ottani lelkész áll, aki a presbitérium támogatásával vezetiaz egyházat, a Hit Gyülekezetéről nem lehet beszélni a vezető lelkész, Németh Sándor meghatározótevékenysége nélkül. Tagja az 5 főből álló, országos presbitériumnak, egyházuk országoselnökségének. Teológiai képzettségét római katolikus szemináriumban szerezte, amit nem fejezett be.Az amerikai gyökerű egyházban, melynek a Hit Gyülekezete is része, azt tanítják, hogy a Lélekkiáradásának jelen korszakában az egyes egyházrészek karizmatikus vezetőket nyertek, akiket„Szolgálati Ajándék”-nak neveznek, s akik Krisztus földi helytartójaként tevékenykednek. Ebben aminőségben képviseli a vezető lelkész a Szentlélek üzenetét, akaratát, mondanivalóját.Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy minden jelentős szolgálatot egyedül ő végez, egyedül ő aSzentlélek szócsöve, az övé az egyetlen elfogadott vélemény, semmilyen kritika nem illetheti, senkisemmilyen téren fölé nem emelkedhet, nem ellenőrizheti. A környezete igyekszik maradéktalanulkiszolgálni ezeket az igényeket. Döntő befolyása van a Hit Gyülekezete nem jelentéktelen anyagi- 40 -


eszközeinek felhasználására. A külföldi útjai, nyaralója, saját fegyveres biztonsági szolgálata egyprofesszionálisan megszervezett vállalkozás üzemeltetőjére emlékeztet inkább, mint vallási vezetőre.Hírhedté váltak az ima-kommandóik, melyeket riválisokkal, vallási, politikai ellenfelekkelszemben alkalmaznak, átkokat szórva azokra. Ugyancsak hírhedtek lettek a nyelveken szólásból azextatikus együttlétekbe torkolló alkalmaik, melyek miatt nem kevesen szakítottak a HitGyülekezetével. Miközben náluk pusztán a Lélek gyümölcseire számítanánk, akkor tapasztalatilagazok mellett erőszakos fellépéssel, kóros felsőbbrendűségi tudattal, fanatizmussal, számítókétszínűséggel, kíméletlenséggel, arroganciával találkozhatunk. 14Az ökumenikus kapcsolatok nem jellemzőek erre a felekezetre.9.5. Magyarországi Szcientológia EgyházA korábban Dianetikai Egyesület –néven működő szervezetet hazánkban 1990-ben jegyezték beegyházként. Arról, hogy egyháznak tekinthető-e, régóta vita folyik. Amerikában egyháznak tekintik,Európában – az Emberi Jogok Európai Bizottsága 2007. évi nyilatkozata szerint – nem tekintik annak.Több európai országban destruktív szektának tekintik és kitiltják területükről (Franciaország,Németország, Belgium, Svájc, Görögország).Történetük Hubbard Lafayette Ron (1911-1986) nebraskai újságíróval kezdődik, aki könnyűműfajú irodalmi munkálkodással kereste a kenyerét, többek között tudományos fantasztikus regényekírásával. Állítólag egy alkalommal az egyik ismerősének kijelentette: „Igazában vallás szeretnékalapítani. Abban van a nagy pénz.” – de ezt a követői tagadják.Hubbard a maga által kidolgozott „dianetika” –elméletével 1950-től a lélekgyógyászat területénpróbálkozott érvényesülni, de a pszichiáterek, terapeuták szakterületén csak elutasításra talált. Ezazonban nem vette el a kedvét attól, hogy Los Angelesben néhány barátjával egyházat alapítson éstanait vallási tanításként terjessze tovább.A szcientológia nem ad teológiát, nincs istenképe sem. Bár beszél valamiféle Legfelsőbb Lényről,de amit ennek kapcsán említ, az inkább egyfajta „kozmogóniára” emlékeztet. A szcientológia maga isnevezi magát „alkalmazott vallásfilozófiának”, ezt azonban a vallásfilozófusok többsége feltehetőennem vállalná.A „vallásuk” mitológikus háttereként vázolt történet az alapító szci-fi íróra vall : - 75 millió évvelezelőtt a túlnépesedő világegyetem 178 millió lakójának a gondját kellett megoldani. A Galaktikazsarnok vezére Xenu a 76 bolygóból álló birodalmát ellenőrizte. Voltak azonban, akik fellázadtak ésmegszöktek az uralma alól és az - akkor Teegeeack-nak nevezett - Földre érkeztek. Itt azonban abolygó vulkánjaiban hatalmas erejű nukleáris bombákat robbantottak fel, melyek az emberi testetelpusztították, de a halhatatlan lelkeik – thetán-lelkek – szétszóródtak az univerzumban. A thetánlelkeketa Földön kívül összegyűjtötték, átképzésben részesítették és a Földre küldték, hogy az emberitörténelem kezdetétől, nemzedékről-nemzedékre testet öltsenek az emberi egyedekben. Xenut pedigelfogták és örök fogságra ítélve egy hegy belsejébe zárták.A szcientológia „antropológiája” szerint tehát az ember eredendően jó, de elromlik. A halhatatlanlelkének az üdve – azaz kiteljesedése, problémáinak megoldódása – attól függ, hogy mennyire kerülharmóniába önmagával és a természetes és természeten túli világgal. Ebbe segít a dianetika, amitsajátos, hipnoterápiás módszertannak vagy vallásnak álcázott pszichotechnikának is nevezhetünk.Ennek a módszernek az elsajátítása folyamatos képzés – az ún. auditálás – útján történik, melyneksorán a klienseket fokról fokra avatják be a Hubbard által összegzett, öntökéletesítő ismeretekbe. Ez a„lelki technológia” ún. „elektrométert” is használ a kliens lelki állapotának mérésére.A kliens célja annak a bizonyos „clear – állapotnak” az elérése, melyben önmaga és környezetekorlátain egyre jobban úrrá lesz. Ebben – egyre komolyabb fokozatokon keresztül – első sorbanHubbard könyvei, filmek, konferenciák, dianetikai tanfolyamok és a képzést irányító „lelkészek”segítik. Az „egyházuk” nyolc ágú keresztje ennek a dinamizmusnak a nyolc fokozatát szimbolizálja.A szcientológia egyház tagtoborzása eltér a hagyományos felekezetekétől. Annak érdekében,hogy minél több embert érjenek el, általában világi – az adott régióban már ismert és elfogadott –humanitárius célú egyesületeket alapítanak, tanfolyamokat indítanak (nyelvtanfolyam,14 Bartus László: Fesz van. A Hit Gyülekezete másik arca. Bp. 1999.- 41 -


környezetvédelmi mozgalom), társaságokat hoznak létre (gazdasági, technikai, kulturálisvállalkozások), az oktatásban vállalnak szerepet (felnőttoktatás, művészeti iskola) vagy azegészségügyben (drogmentő misszió, személyiségfejlesztő tréning, stb.). Igyekeznek minél jobbanbeépülni a közigazgatásba és a civil szférába. Nem a vezető pozíciókat célozzák meg, hanem a döntéselőkészítőcsoportokban tevékenykednek.Az embereknek, akikkel találkoznak, felajánlják, hogy – annak érdekében, hogy jobban tisztábanlegyenek saját lelki állapotukkal – végeztessenek el egy ingyenes teszt-vizsgálatot. Ennek avizsgálatnak az eredményétől függetlenül, de arra hivatkozva kimutatják, hogy az illetőnekmindenképpen terápiára van szüksége és felajánlják a sajátjukat. Aki ebbe belemegy, azzal olyankérdőíves vizsgálatot végeznek, aminek a révén a kliens – a legintimebb titkainak kiszolgáltatásával –a szcientológiával függő helyzetbe kerül. Az „egyház” innentől kezdve már nem ingyen segít, hanemkomoly pénzekért: - előfordulhat pl., hogy a kliens még a képzés közepén tart, de már 20 millió Ft-jaráment az auditálásra. Fejenként kb. 200.000 euróba kerül a teljes képzés. Ezt az árat azért fizetik ki apaciensek, mert egyrészt zsarolás áldozatai, másrészt elhitetik magukkal, hogy „clear – állapotban”sikeresek és gazdagok lesznek. Az auditálás kezdetén a klienssel nyilatkozatot iratnak alá, amelybenelfogadja a belső szabályokat, melyekről a külvilágban nem beszélhet. Klienseiket gyakran kiszakítjákcsaládi, baráti, munkahelyi környezetükből és elszigetelve őket a külvilágtól, erős függőségben tartják.Ugyanakkor nem zárják ki azt, hogy valaki a szcientológia egyház tagjaként más vallásokgyakorlatával - más egyház tagjaként – foglalkozzon vagy akár a vallásosságnak ellentmondóvilágnézetet valljon.A szcientológia egyház számos országban konfliktusokba keveredett a hatóságokkal, első sorbansaját ellentmondásai miatt. (Már a nevének az értelmezése kétséges: magyarul: „tudománytanegyház”.) Az ígért lelki kiteljesedés ui. számos paciens számára sohasem érhető el és az osztályrészükpusztán – az olcsónak nem mondható – folyamatos továbbképzés marad. Konfliktusforrás az is, hogy aszcientológia ellenségének tekinti a pszichiátriát, de általában az orvos-társadalmat és elveti agyógyszerek használatát, amik miatt számos szükségtelen megbetegedést és korai halálesetet az őszámlájukra írnak.A botrányokban szerepet játszott az is, hogy a szcientológia, ahol berendezkedik, ott létrehozza amaga – nem hivatalos – központját, saját „rendőrségével”, „kémhálózatával”. Ellenfeleiket, bírálóikat,„hűtlen” pacienseiket zaklatással, jogi eljárással, „levadászással” próbálják eltenni az útból éstevékenységüket gyanús öngyilkosságok, halálesetek kísérik.Tevékenységük nyomán a profitjuk 15 %-át – évente dollár-milliókat – leadják az amerikaiközpontjuknak. Egy hajón működő szervezeti központjuk a Sea Organisation, a gazdasági cégeket aWISE, az oktatásban érdekelteket az ABLE, az egészségügyieket a CCHR – szervezeteikkoordinálják, csak úgy, mint az öt kontinenst behálózó dianetikai missziói láncolatukat.A fél évszázados egyház igen elterjedt: Hubbard könyveit 30-nál több országban, 129 nyelvrelefordítva olvastatják. Vasárnapi összejöveteleiken tartanak esketési, keresztelési, temetésiszertartásokat, de ezek a hagyományos egyházi felfogás szerint nem számítanak kultikuscselekményeknek. Tagjai világszerte több millió, Magyarországon 10.000 lelket számlálnak.**********************************************************************************„Mert lesz idő, mikor az egészséges tudományt el nem szenvedik,hanem a saját kívánságaik szerintgyűjtenek maguknak tanítókat, mert viszket a fülök;és az igazságtól elfordítják fülöket, de a mesékhez odafordulnak.”(II.Tm.:4,3-4.)***************************************************************************- 42 -


10. A VALLÁSI SOKFÉLESÉG SZELLEMI HÁTTERE**********************************************************************************„Mert sok hitető jött e világra,akik nem vallják a Jézusttestben megjelent Krisztusnak.Ez a hitető és az Antikrisztus.”(II. Jn.:7.)**********************************************************************************10.1. A szabadkőművesekEredetüket a középkor szabadalmakat élvező kőfaragóira vezetik vissza, akik elnevezésükkel(free-mason) különböztették meg magukat a közönséges kőművesektől. A nem egyszer művészirangra emelt mesterségük titkait szigorúan őrizték és szájhagyomány útján adták tovább nemzedékrőlnemzedékre. Hagyományaik országhatárokon át terjedtek és sajátos rituálét gyakorló közösségekbetömörítették őket. A XVIII. századtól ezek a közösségek értelmüket vesztették, mivel szakmaitudásukra nem volt többé szükség és felszámolódtak. Örökségüket azonban új, átvitt tartalommaltöltötte meg a szabadkőműves mozgalom. Képviselői a fennálló világi és egyházi hatalom háta mögöttszervezkedtek titkos társaságokba. Magukat igazságkeresőknek, a humanitás temploma építőinek,világjobbítóknak állították, akik fokozatos beavatás útján elnyerhető, önmegváltó ismeretekmegszerzésére képesek eljutni.Szervezetük illegális, titkos, zárt testvériség maradt, ami rendszerint kivívta a hatalomrosszallását. A filozófikus-filantrópikus, haladást hirdető tanításuk kerülni igyekezett ugyan a politikaiés vallási kérdéseket, tevékenységük azonban mégis antiklerikális, anarchista, kozmopolita elveketvalósított meg. 15Szabadkőműves rendnek minősítették magukat. A beavatási szertartások során „inassá”,„legénnyé”, majd „mesterré” avatják a különböző páholyokba szervezett tagjaikat. A páholyrendelkezik „szentéllyel”, ahol a rituális együttléteik zajlanak. Országonként a páholyok nagypáholytalkotnak. Ezek 85 országból 600 küldöttel tartottak világkongresszust Madridban 2001-ben.Szimbolikájukban – többek között - szerepel a faragatlan kő, a fekete-fehér kockás tábla, a G-betűs, ( = gnozis) 5 ágú csillag, vagy kőműves szerszámok, mint kalapács, véső, vakolókanál, kötény,körző, szögmérő, stb.Közös örökségük az, hogy visszanyúlnak a zsidó misztikához, melyeknek – az ószövetségikönyvek alapján – a középpontjában a templomépítő Salamon király és Hirám főépítész, valamintazok munkatársai, segédei állnak.A szabadkőművességnek számtalan ágazata alakult ki, attól függően, hogy milyenhagyományokra építettek. Az Angliában szövegezett alkotmányuk (Anderson James, 1723) akőművességet visszavezeti az első emberre Ádámra és a teremtésre. A skót André-Michel deRamsay (1686-1743) a keresztes hadjáratok templomos lovagjaihoz tért vissza, akiknek a rendjét afrancia király betiltotta 1312-ben, vagyonukat elkobozta, vezetőiket kivégeztette. Bosszúállásrairányuló, titkos szervezkedés jellege maradt a meghatározó a 33 fokozatba beavató rendjében. 16A különféle ágazatok attól függően alakították ki arculatukat, hogy mennyire mélyedtek bele azsidó misztikába, gnosztikus bölcselkedésbe, a szellemvilág spiritiszta kutatásába, az alkímiába,mágiába, okkultizmusba, ezoterikába, s ettől függően alakultak Rózsakeresztes Társaság, vagyIlluminátus Rend, a Fény Társulata, a Templomos Lovagok Rítusa, vagy Teozófiai Társaság, stb.Jelszavuk a francia forradalomban kompromittálódott „szabadság, egyenlőség, testvériség”,másképpen a „szabadság, egyenlőség, szerelem,”, vagy: „bölcsesség, erő, szépség”.Az egyik vadhajtásának tekinthetjük a sátánisták vallási közösségét. Alapítójukat CrowleyAlistert az 1888-ban Londonban létrehozott Arany Hajnalpír Páholy tagjává avatták. Bírálta a15 L. Nagy Zsuzsa: A szabadkőművesség a XX. században. Bp. 1977. 25. p.16 Kiszely Gábor : A leleplezett szabadkőművesség. Bp. 2000.- 43 -


keresztyén egyházat, tagadta az ember eredendő bűnösségét és az embert istenként, önmagát pedigantikrisztusként tiszteltette követőivel.Amerikában 1967-ben hívta életre Howard Levy a „Church of Satan” –egyházát, melyben 99beavatási fokot jelölt ki tagjai előtt, mivel a halandó számára elérhetetlen 100. fokozat már Baphometdémon territóriuma. Korlátlan elfogadásra, ismeretszerzésre, élvezetekre buzdított és bosszút, valaminttudatos bűnelkövetést tanított híveinek.Keresztyén szemmel a szabadkőművességet – az önmeghatározása ellenére – vallásosvilágszervezetnek minősítjük, mivel a vallásos érintettségéhez nem férhet kétség. A rituáléjuk kellékeiközött a Bibliát is megtaláljuk, igaz, hogy ezt nem Isten írott kijelentéseként, hanem egyfajtavarázskönyvnek használják. Újszövetségi részleteket az ókori Apolló-, Mithrász-, és napkultuszfölelevenítésére használnak. Jézus Krisztust legfeljebb úgy emlegetik, mint a szellemi nemességmegtestesítőjét, azaz: emberi eszményképet. Az általuk istenségnek mondott Legfőbb Lény – szerintük– megelőzi a bibliai kijelentés Istenét. Gnosztikus felfogásuk miatt szabadulni igyekeznek azismeretszerzés minden akadályától és a krisztushitet elvetik, mint az üdvözítő tudáshoz vezető út egyikbéklyóját.A római katolikus egyházban XII. Kelemen pápa 1738-ban egyházi átokkal sújtja azokat, akikszabadkőműves társaságokba belépnek. 1983-ban az egyház kijelenti, hogy a keresztyén tanításösszeegyeztethetetlen a szabadkőműves tanokkal. Megtiltja a római katolikusoknak, hogy alávessékmagukat a szabadkőműves beavatási szertartásnak. Tanításuk szerint a szabadkőművesek a halálosbűn állapotában vannak, szent áldozásra nem járulhatnak. XI. Pius pápa - a szocialisták mellett - aszabadkőműveseket nevezte az egyház legfőbb ellenségeinek.Sajtóinformációk szerint a szabadkőművesség az 1960-as évek második felében beépült aVatikánba és megszerezte ott a pénzügyi hatalmat. I. János Pál pápa hirtelen halálát egyesek annaktulajdonítják, hogy áldozata lett a velük szemben vállalt küzdelemnek.Magyarországon a XVIII. században megalakult páholyokat 1794-ben feloszlatják, s csupán aKiegyezés után alakulnak újjá. A XIX. század végén a történelmi Magyarországon 45 páholyműködik, 2400 taggal. 1920-ban, de 1945 után is betiltják őket.Ugyancsak sajtóinformáció szerint a mai csonka-Magyarországon több, mint 200 páholyműködik, több ezer taggal. Kb. két tucat közösségük önálló, bejegyzett egyházként funkcionál.10.2. Az „Új Korszak” – áramlat (New Age)Egy világnézetnek tűnő álvallás akkor lesz a felekezetismeret tárgya, ha olyan tényezővéerősödik, amellyel már minden felekezetnek számolnia kell.Az Új Korszak világszemlélete monista. Ez az a bölcseleti szemlélet, mely szerint csupánegyféle valóság létezik. Monistákból vannak legalább kétfélék: - akik mindent az anyagra (Marx) ésakik mindent a szellemre (Hegel) vezetnek vissza. Ilyen Spinoza, aki a természetet azonosítja Istennelés a természetmagyarázata teológiai okfejtésbe torkollik. A monizmus áthidalja azt a különbséget, amiszerintünk a tudatunk és a minket körülvevő világ, a szellem és az anyag között van.Következésképpen a test és lélek, az anyag és a szellem, az ember és az Isten, valamennyilétezővel együtt egyetlen egységbe rendeződik: minden egy. Olyan rendszer részei vagyunk, melyazonos elemekből épül fel: ugyanazon elemek különböző alakzatai : az anyag és szellem, a test és alélek, az ember és az Isten.Ha így van, akkor Isten bárhonnan és bárhol, bármikor megközelíthető, bármilyen természetivalóságon keresztül. (Pl. a biológia óra, mint „katekézis”.)Ha így van, akkor az evolúciónak, s az emberi képességek kibontakoztatásának nincsenekhatárai.Ha így van, akkor az ember számára nincs lehetetlen, ha megfelelő képességekre tesz szert.Ha így van – tehát, ha Isten és ember azonos lényegű alkotóelemek egy közös rendszerben –akkor föl is cserélhetőek: az istentisztelet kiváltható az embertisztelettel.Ha pedig az ember áll a Világegyetem középpontjában a saját képességeivel, akkor nyilván azérdeklődésének előterébe kerül az a tudás, azok az eszközök, praktikák, azok a területek, melyektől azemberi képességek megsokszorozódását lehet remélni.Az Új Korszak nem mond újat, amikor világnézetileg föleleveníti a monista, panteista,gnosztikus tanokat. Ezek ugyanúgy sok évszázada koronként megjelenő „kísérőink” és kísértőink,- 44 -


mint a lélekvándorlás tana, az anyag átalakításának (aranycsinálás, alkímia) a mestersége, a mágia aboszorkányság, a sátánizmus, a jövendölés, az okkult, a spiritiszta módszerek, szuggesztiós technikák,a dianetika, a szcientológia, az agykontroll, a földön kívüliekkel keresett kapcsolat, a végletekigtúlhajtott utópista nézetek.Az Új Korszak világszemlélete szerint a mögöttünk levő évezreddel lezárult a „Halak kora” ésmost a „Vízöntő kora” következik, melyben az ember maga válik Istenné.Amikor az Új Korszak ideológiából vallássá lesz, akkor sem mond újat, hiszen mindenvilágvallásban és különösen a keresztyénségben sarkalatos küzdelem folyik azzal a bűnök bűnévelszemben, amely – minden más bűn legmélyén meghúzódva – ebben ragadható meg: - az ember Istenhelyébe akar lépni.Az Új Korszak mint vallás Isten mindenhatóságát az ember mindenhatóságával cseréli föl.Nem a világot rendeli Istenhez, hanem Istent rendeli a maga világához, ahogy a pogány vallásokbancselekedték. A Teremtőt egybe mossa a teremtménnyel. A teremtő Atya helyébe a kozmikus energiát,a személytelen erőt helyezi. Isten nem áll a Világmindenség fölött, hanem Ő minden: - a sár és agondolat, a szervetlen anyag és az élővilág, a jó és a rossz egyformán.Vallja azt, amit már a Kr. e. a 2. századtól vallottak a gnosztikus filozófusok : - az emberbenrejlő – vagy inkább raboskodó – Isten aszkézissel kiszabadítható. Istenhez el lehet jutni az emberiértelem útján, van megvilágosító és megváltó ismeret, amely az embert megszabadítja a bűntől, arossztól és Istennel egyesítve, halhatatlanná teszi.Az Új Korszak Isten hatalmát fölcseréli az emberi hatalommal, az emberhez aláhajló,önfeláldozó szeretetet az önérvényesítéssel, a bűnbánatot és a megtérést a bűn relativizálásával, amegigazulást és megszentelődést a tudatállapot-módosulással, a puritán hivatásgyakorlást és alkotómunkát a meggazdagodás és siker sürgetésével, az imádságot a pozitív gondolkodással és meditációstréninggel, az Istenbe vetett bizalmat az önbizalom erősítésével, a megváltást az önmegvalósítással,Isten törvényét emberi előírásokkal, Isten teremtési rendjét a földi káosszal, az Istennel valóközösséget a természet harmóniájával, a bibliát a vallási szinkretizmussal, Jézus Krisztust egy alkalmiguruval.Így lesz a világnézetből vallás, sajátos „teológiával”, melynek konkrét „elképzelései” vannak ajövőnkről:- az egységes világrend nevében lép fel, nyíltan világuralomra tör;- a globalizációs folyamatok irányítása egyetlen Központ kezében összpontosul;- az egyes nemzet-államok, regionális, kontinentális kultúrák felszámolásra kerülnek;- mindennemű javak központi elosztását ígéri és kötelezi az egyént, hogy teljességgel alárendeljemagát a globális céloknak;- az összemberiség minden gazdasági, társadalmi, kulturális kérdésében, egzisztenciális ügyében aKözpont dönt, mely minden szférát totálisan ellenőriz;- az összemberiség fölött a nyugati fajok uralmát biztosítja és megsemmisíti azokat, akik a globálisrend ellen lázadnak;- minden más vallást megszüntetve, egységesen bevezeti az ember tiszteletének vallását, ahalálkultusz fölelevenítésével, Lucifernek szentelt tömegünnepekkel, stb.Amíg a szekták kiszakítanak egy-egy részt az egyházból, s a világból, sőt, elszigetelikáldozataikat, addig az Új Korszak inkább beépül minden vallásba és ideológiába. Az eszközökben nemválogatós. Rendesen azokat az eszméket, ügyeket lovagolja meg, melyeken keresztül széles rétegekmegszólíthatóak. Vallási tanait inkább tudományos köntösbe csomagolva népszerűsíti, mert ígyhatékonyabban terjesztheti. Divatos, népszerű, sőt, közmegbecsülésnek örvendő, jó ügyeket karol fel(természetvédelem, emberi kiteljesedés, egészséges életmód, stb.), amiknek leple alatt azután a sajáteszméit terjeszti.Mivel jelen vannak az egyházakban is, sok derék keresztyén ember jó szándékúan nekik segít amodern mágiájuk, világnézeti divatáramlataik propagálásában.Sajátos közösségeiket nehéz elkülöníteni azoktól, melyekre ráépültek. A felekezeti csoportoknálrengeteg átfedés van a más vallású, a keresztyén színezetű és a New Age- csoportok között, ezértnehéz tevékenységüket a mindennapokban diagnosztizálni, leleplezni és a helyükre tenni.A saját becslésük szerint a világon 500 millió hívük van, akik abban bíznak, hogy az Új Korszakvilágra kiterjedő hálója, azonos szellemiségű spontán csoportosulásokkal szövődik tovább.- 45 -


Egyik ismertetőjük a hazai interpretátoraik között Baktay Ervin, Bistey Zsuzsa,Egely György, Hamvas Béla, Jankovich István, Kosutány István, Müller Péter,Nemere István, Oláh Andor, Popper Péter, Szepes Mária neveit sorolja fel. 1710.3. Posztkommunista örökségLáthattuk, hogy több kisegyház esetében szakadáshoz vezetett az, hogy hitelveikkelösszeegyeztethetetlennek tartották az ateista diktatúrával történő bármiféle kiegyezést,együttműködést. Problémájuk a történelmi, nagy egyháztömbökben ugyanúgy jelentkezett, s ahol nemvezetett nyílt szakadáshoz, ott is megosztotta az egyházi közvéleményt a hatalomhoz való viszonyuláskérdése.Az ateista diktatúra az 1950-es évekig nyíltan, azt követően pedig burkoltan, de annálhatékonyabban harcolt az egyházak ellen. Megfosztotta őket vagyonuktól, ingatlanaiktól, felszámoltaintézményeiket, államosította iskoláikat, betiltotta missziói munkájukat és sajtóikat, vagyis társadalmimozgásterüket elvette, cselekvésképtelenségre és a templomokba zárva, vegetálásra ítélte őket. Ateljes felszámolásuktól az államhatalmi terrort az tartotta vissza, hogy a világ közvéleményefolyamatosan számon kérte rajta az emberi jogok – köztük a vallásszabadság – érvényesülését.Azért, hogy kifelé felmutathassa azt, hogy az egyházak léteznek és ezzel igazolja a diktatúra„demokratikus” voltát, ugyanakkor azonban folytathassa az egyházak ellen vívott, ideológiai harcát, azállami terror felhagyott a külső nyomásgyakorlással - lelkipásztorok egyházi vezetők bebörtönzésével,a hívők nyilvános megalázásával, zsarolásával és hátratételével - és létrehozta az Állami EgyházügyiHivatalt, mely mint a kommunista párt meghosszabbított karja, ellenőrzést gyakorolt valamennyiegyház fölött. Mivel az ÁEH hagyta jóvá a vezetői kinevezéseket, csakhamar minden vezetőistátuszba, de még a fontosabb parókiákra is a számára „megbízható” személyek kerültek, akik a külsőszemlélő számára ugyan az egyházkormányzatot testesítették meg, valójában azonban az ateistadiktatúra ügynökeként, az egypártrendszer funkcionáriusaként tevékenykedtek. Az így kialakultbékepapság – némi ellenszolgáltatás fejében – az ateista diktatúra célkitűzéseinek megvalósításánfáradozott, egyházi eszközök és egyházi emberek felhasználásával. Az egyházakban „belülről”bevezetett államhatalmi irányítás minden külső kényszer alkalmazásánál nagyobb hatékonysággalmérgezte, gyengítette, épített le a maradék egyházi életet.A kommunista „kirakatpolitika” velejárója volt az, hogy az általa szükségesnek ítélt egyháziszolgálatokat fenntartotta, sőt, ha kellett, életre hívta, de valamennyit ellenőrizte, saját embereivelkormányozta, ide értve az egyházak nemzetközi kapcsolatait, a tanítóhivatalt, a törvényhozást, stb-t.Nemzetközi szinten ezért lehetett a keleti blokk egyházi békemozgalma (KBK) nemcsak ellenlábasa aszabad világ keresztyén békemozgalmainak, hanem egyenesen Moszkva politikai szócsöve. Azegyházi törvényhozás ezért hozhatott olyan törvényt ami gyakorlatilag felszámolta a hiteles egyházlétfeltételeit is, viszont beépítette az ateista diktatúra által kívánatosnak ítélt ideológiai paneleket azegyházi institúcióba.Az egyház és állam között megkötött egyezmény betartását a hatalom sohasem vettekomolyan: az érdekeinek megfelelően, önkényesen értelmezte. Az egyházi funkcionáriusokfölesküdtek a sztalinista-ateista alkotmányra. A békepapi egyház vezetők a különböző egyházak élénegyszerre „ismerték fel” a marxista-leninista ideológiának leginkább megfelelő teológiai irányművelésének lehetőségét. Másfajta teológiát művelni azonban nem lehetett, a másként gondolkodókatbüntették és hatalmi eszközökkel takarították el az útból. A „kirakatpolitika” még „marxistakeresztyénpárbeszéd” fórumát is megteremtette, amin azonban csak egyoldalú véleményekhangozhattak el és kaphattak nyilvánosságot.Mindezek ismeretében érthető az egyes egyházi közösségek óckodása attól, hogy – bizonyoselőnyökhöz jutás fejében - kimozduljanak az inkább választott illegalitásból. Nem egy szakadáskonkrét oka az volt, hogy a hitelveivel nem tudta mindenki összeegyeztetni az együttműködést azateista diktatúrával. A történelmi egyházakban pedig soha nem látott messzeségbe szakadt egymástólaz egyház vezetése és népe. 1989-től sokan az itt említett problémák megoldódását, a belsőmegosztottság, s a külső szakadások orvoslását várták.17 Gál Péter: A New Age keresztény szemmel. Pécs, 1994.- 46 -


Valóban az egyházra várt volna az a feladat, hogy az erkölcsi megújulás élére álljon, s ennekelső lépéseként rendezze a saját sorait és a két évezredes keresztyén gyakorlat szerint személyes,konkrét és nyilvános bűnvallást gyakorolva számoljon le egy sötét korszak minden terhével. Ebben azesetben azonban a pártállam által kinevezett egyházi vezetőknek maguknak kellett volna személyesen,konkrétan és az ország-világ nyilvánossága előtt megvallani, hogy elárulták Isten ügyét, s azanyaszentegyház népét, amikor Isten-ellenes, egyház-ellenes, nemzet-ellenes politikai erők zsoldjábaálltak. Erre ők nemhogy nem voltak hajlandók, de másoknak sem engedték, hogy így járjanak el, sezzel elvették az egyháztól az erkölcsi talpra állás lehetőségét. Azt viszont elősegítették, hogy azegyház korábbi ellenségei, minden cezúra nélkül, tömegesen beépüljenek az egyházi vezetésbe és ahangadók ne az egyház tisztulását követelők legyenek, hanem a bűnöket, vétkeket a szőnyeg alásöprők, az önmagukat igazoló „szerecsenmosdatók”. A régi-új hatalom tehát gondosan vigyáz arra,hogy az egyház ne lehessen az, aminek rendeltetett, ne legyen jelentős tényezője a hazai közéletnek éssemmiféle – az átmentettek számára kényelmetlen – erkölcsi megújulás ne rontsa a párttitkárbólminden átmenet nélkül az egyháztanács tagjává vagy presbiterré avanzsáltak közérzetét.Azok a közösségek, melyek 1989-től az újraegyesülés lehetőségét várták, látván azt, hogy –talán más címkével, talán átöltözve, de – ugyanazok folytatják csaknem ugyanazt, amit korábban, adiktatúra évtizedeiben, jórészt úgy döntöttek, hogy inkább továbbra is fenntartják sajátautonómiájukat.Az 1989. évi ún. „rendszerváltás” voltaképpen a diktatúrában felszínre került politikai elitsikeres hatalomátmentési kísérletének bizonyult, párhuzamosan az ország – igazában virtuális –demokratizálásának, jogállamiságának szalonképessé tételével a nemzetközi környezetben. Atársadalmi viszonyok azonban a késő-kádári diktatúra viszonyait rögzítették, annak a kéteshatékonyságú módszereivel és perspektívátlanságával együtt. Az egyházakat meg-megújuló politikaitámadásokkal kényszerítették arra, hogy ne mozdulhassanak el a diktatúrában kijelölt, megalázóhelyükről.A rögzített viszonyok és vezető-réteg mellett változott azonban az ideológia: - a leninistasztalinista-marxistavilágnézetet a neoliberális ideológia váltotta föl és vezettetett be, a társadalommegkérdezése nélkül. Akik korábban Moszkva diktátumait érvényesítették a nemzet rovására, minthivatásos hazaárulók, azok most a vezető hatalmak és multinacionális cégek, nemzetközipénzoligarchiák egyeduralmának a hazai érvényesülését igyekeztek előmozdítani. A demokrácia,jogállamiság, piacgazdaság jelszavainak harsányan hangoztatása közben arról elfelejtették tájékoztatnia közvéleményt, hogy az időszerű feltételek között semmilyen piaci verseny nem tisztességes és nemelőnyös a haza polgárai számára, s a demokrácia és jogállamiság szabadságát éppen a vagyonábólkisemmizett, (= privatizált) azaz, önrendelkezésétől megfosztott magyarság nem élvezheti.A balliberális hatalom politikai stratégiája a neoliberalizmus népszerűtlen „szektáját” uralkodó„világvallássá” – egyesek megfogalmazása szerint a „sátán vallásává” – tette Magyarországon.**********************************************************************************„Közöttetek is lesznek hamis tanítók,akik veszedelmes eretnekségeket fognak közétek becsempészni.Ezekkel megtagadják az Urat, aki őket megváltotta.”(II. Pt.:2,1.)**********************************************************************************- 47 -


VI.TÖRVÉNYEK ÉS STATISZTIKÁK TÜKRÉBEN**********************************************************************************„Mert más fundamentumot senki nem vethetazon kívül, amely vettetett,mely a Jézus Krisztus.”(I. Kor.:3,11.)**********************************************************************************11.1. Népmozgalmi adatok nyomában11.KÍSÉRLETEK A JOGI SZABÁLYOZÁSRAA keresztyén felekezetek megoszlása 2001-ben:Felekezet: Lélekszám: Összlakosság arányában: Felekezethez% tartozás arányában: %Római katolikus 5.289.521 52 69.5Görög katolikus 268.935 2.6 3.5Református 1.622.706 16 21.3Evangélikus 303.864 3 4Ortodox 15.298 0.15 0.2Egyéb protestáns 96.823 0.97 1.4Magyarország 10.200.000 lakosából 2.590.000 lélek nem nyilatkozott a felekezetihovatartozását illetően. A 7.640.000 felekezethez tartozóból 1.623.000 mondta magát reformátusnak.A Csonka-Magyarország 2.200.000 reformátusából 570.000 nem vállalta a felekezeti hovatartozást.Ebben a tekintetben a nyugati megyék római katolikus népessége a legvallásosabb és a keleti megyékreformátussága a legkevésbé vallásos. Az 1950-es évek elejéhez képest Hajdu-Biharban 11,7 %-al,Szabolcs-Szatmár-Beregben 18,5 %-al csökkent a reformátusok aránya.Az egyháziasság vállalása a nagyvárosokból a falvak felé haladva növekszik. A nők 77 %-a, aférfiak 72 %-a vállalta az egyházhoz tartozást. Ez az arány az életkor növekedésével párhuzamosan isnövekszik, a 85 éveseknél pl. 90.4 %. A népességen belül a 65-75 évesek között a legmagasabb areformátusok aránya. 18Egyes felmérések szerint a lakosság 75 %-a vallja magát keresztyén felekezethez tartozónak,de csupán 15 %-a gyakorolja aktívan a vallását. A hitoktatásban évente kb. fél millió gyermekrészesül, amit azonban 34 felekezet (!) katechetái végeznek.A neoprotestáns kisegyházak 1945 után Magyarországon a Szabad Egyházak Szövetségébe(SZET) tömörültek, akkor még 7 tagegyházzal. Az 1987-es adatok szerint a SZET alkotói:Lélekszám: Gyülekezetek: Lelkészek:- Baptista Egyház 20.000 430 100- Evangéliumi Pünkösdi Közösség 5.000 155 30- Evangéliumi Testvérközösség 900 9 4- Élő Isten Gyülekezete 600 8 1018 Kovács I. Gábor: A népszámlálás tanulságai. = Református Egyház 2002. 230-240. p.- 48 -


- Hetednapos Adventista Egyház 6.000 131 85- Isten Egyháza 200 5 4- Keresztyén Testvérgyülekezet 2.200 30 30- Metodista Egyház 2.000 39 11- Nazarénus Egyház 7.000 112 35- Őskeresztyén Apostoli Egyház 2.500 63 20- Szabadkeresztyén Gyülekezet 600 24 32- + 9 tagegyház 39.100 885 32286.100 1.891 683Világviszonylatban a legnagyobb protestáns felekezetek lélekszám szerinti sorrendje (millió főben) :11.2. Az egyházi törvényBaptista 110Pünkösdista 105Egyéb kisegyházak 78Anglikán 77Református 75Metodista 75Evangélikus 70590Az 1990. évi IV. tc. 9. paragrafusa (1990. január 24.) jogilag szabályozza az egyházi státuszt,minden felekezetet egyenjogúnak ismerve, ezért a SZET, mint a kisegyházak érdekképviseleti szerve,megszűnt.Azonban 7 tagegyház – az Élő Isten Gyülekezete, Evangéliumi Pünkösdi Közösség,Evangéliumi Szabad Eklézsia, Isten Egyháza, Magyarországi Baptista Egyház, MagyarországiMetodista Egyház, Őskeresztyén Apostoli Egyház – megalakította érdekvédelmi szervezetként 1995-ben az Evangéliumi Szabadegyházak Szövetségét. (ESZSZ)Az említett egyházi törvény – amit sokan csak „szektatörvényként” emlegetnek - nem vizsgáljaaz egyes egyházak tevékenységét, sem annak előzményét, minőségét, színvonalát. Az egyház azállamtól elválasztva, szabadon dönt a működését érintő kérdésekben. A törvény bármelyállampolgárnak felhatalmazást ad arra, hogy azonos hitelveket vallókkal egyházat alapítson vallásukgyakorlása céljából. 100 természetes személy elégséges az egyházalapításhoz, azzal a feltétellel, hogyaz alapítók megalkotják a leendő egyház működési szabályzatát, ügyintéző tisztségviselőketválasztanak, akik a hatóság előtt képviselik érdekeit és nyilatkoznak arról, hogy tevékenységük nemütközik törvénybe. Új egyház alapítását a hatóság csak abban az esetben tagadhatja meg, ha a föntikövetelményeknek nem tesz eleget. A bejegyzett egyház jogosult a közcélú adomány utánikedvezmény igénybe vételére felhatalmazó igazolás kiállítására.Az egyház akkor tekinthető megszűntnek, ha törlik a nyilvántartásból, erre pedig akkorkerülhet sor, ha: - más egyházzal egyesült, ha két vagy több egyházra vált szét, ha kimondta önmagafeloszlatását, vagy bíróság ítélte a tevékenységét törvénysértőnek.A „szektatörvény” – elnevezést azért érdemelte ki ez a törvény, mert úgy emancipálta azegyházakat, hogy nem tett különbséget az 1000 éve itt működő és a tegnap alapított között. Nemmérlegelte azt, hogy milyen történelmi, társadalmi, kulturális szerepe volt és lehet a történelmi,valamint az egyéb egyházaknak a nemzet életében? Nem válaszolt arra a kérdésre, hogy mi értelmevan az alkalmi, ezoterikus, vagy destruktív szektákat egy kategóriába sorolni pl. a velük még egylapon sem említhető római katolikus egyházzal?A törvény nyilvánvalóan a történelmi keresztyén egyházak megalázását és gyengítését célozta.Pusztán felekezeti szempontból vizsgálva azt állapíthatjuk meg, hogy amikor a nem egészen 200.000lelket számláló kisebbség kívánalmait erőszakolja rá a több, mint 7,5 milliós többségre – amelyvalamelyik történelmi felekezethez tartozónak vallotta magát – akkor az éppen nem az érett- 49 -


demokrácia, hanem inkább az ateista diktatúra sötét, egyházellenes korszakát idézi. A törvény„elkövetői” feltehetően maguk sem voltak tudatában annak, hogy amikor Pandora ezen szelencéjétkinyitják, annak nem csak az egyházak és az egész társadalom, hanem valamikor ők maguk is kárátfogják vallani.Magyarországon bejegyzett egyházak a számukra ajánlott adótámogatás egy főre eső Ftösszegéneksorrendjében (2004) :1. - Koreaiak Magyarországi és Közép-Európai Keresztény Gyülekezete 46.6852. - Teljes Evangéliumi Gyülekezetek 16.2083. - Sophia Perennis Egyháza 12.7364. - Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház 12.3865. - Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita hitközség 11.9126. - Sekina Gyülekezet 10.9737. - Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 10.7178. - Magyarországi Chan Buddhista Közösség 9.9299. - Magyarországi Örmény Egyház 9.88610. - Magyar Ortodox Egyház 9.45411. - Szakja Tasi Csöling Buddhista Egyházközösség 8.86912. - Zen Kvan Um Iskolája 8.29713. - Magyarországi Metodista Egyház 8.28514. - Magyarországi Unitárius Egyház 8.19715. - Magyar Iszlám Közösség 8.19716. - Tan Kapuja Buddhista Egyház 7.93317. - Rime Tenzin Sedrup Buddhista Centrum 7.89218. - Négyszegletkő Apostoli Hit Nemzetközi Egyház 7.86519. - Élő Ige Gyülekezet 7.84820. - Evangéliumi Testvérközösség 7.64921. - Magyar Taoista Egyház 7.56422. - Szabad Evangéliumi Egyház 7.29323. - Magyarországi Arya Maitreya Buddhista Misszió 7.29124. - Boldog Özséb Szeretet Egyháza 7.20125. - Isshia Misztikus Központ 7.15926. - Magyarországi Bahá’i Közösség 7.07627. - Erdélyi Gyülekezet Megbékélés Közössége 7.01728. - Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus 6.98929. - Magyar Vaisnava Hindu Misszió 6.97930. - Magyarországi Muszlimok Egyháza 6.97131. - Hindu Vaisnava Egyház 6.79732. - Magyarországi Karma-Kagyüpa Közösség 6.68933. - Golgota Keresztény Gyülekezet 6.65434. - Magyarországi Román Ortodox Egyház Püspöksége 6.63935. - Magyarországi Krisna-tudatú Hivők Közössége 6.56336. - Szőlőskert Keresztyén Közösség 6.51637. - Metafizikai Hagyomány Egyháza 6.44738. - Univerzum Egyháza 6.42739. - Emberi Lehetőségek Független Szellemi Rend 6.40240. - Paksi Gyülekezet 6.33441. - Magyarországi Zen – Fehérlótusz – Közösség 6.32042. - Sodalitas Mithraica Hitvalló Egyház 6.23443. - Trollhattani Svéd Pünkösdi Misszió Forrás Gyülekezete 6.11044. - Magyarországi Evangélikus Egyház 6.03745. - OM Vishwa Hindu Vallási Közösség és Szellemi Iskola 6.03546. - Magyar Evangéliumi Egyház 6.02247. - Szangye Menlaj Gedün Gyógyító Buddha Közössége 5.91848. - Üdvhadsereg Szabadegyház Magyarország 5.837- 50 -


49. - Késői Eső Gyülekezet 5.77650. - Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház 5.77251. - Ősmagyar Egyház 5.68752. - Ceglédi Gyülekezet 5.67853. - Budapesti Autonóm Gyülekezet 5.64654. - Vishwa Nirmala Dharma Magyarországi Közössége 5.61655. - Jászsági Gyülekezet 5.61256. - Magyarországi Református Egyház 5.57357. - Magyarországi Biblia Szól Egyház 5.50258. - Keresztény Család Gyülekezet 5.47359. - Mezőkövesdi Teljes Evangéliumi Keresztény Gyülekezet 5.45960. - Akia Egyház 5.43361. - Újszövetségi Gyülekezet 5.41662. - Magyarországi Baptista Egyház 5.27263. - Magyar Katolikus Egyház 5.23064. - Ezoterikus Tanok Egyháza 5.19365. - Keresztény Ádvent Közösség 5.14666. - Kelta-Wicca Hagyományőrzők Egyháza 5.11467. - Jövő Hídja Szabadegyház 5.10468. - Heted Nap Adventista Reformmozgalom 5.09269. - Magyarországi Arany Rózsakereszt Vallásközösség 5.00170. - Egyetemes Szeretet Egyháza 4.98371. - Csend Hangja Egyház 4.96872. - Krisztus Magyarországi Egyháza 4.95273. - Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház 4.91974. - Teljes Evangéliumi Keresztyén Közösség Mahanaim Gyülekezete 4.88275. - Agapé Gyülekezet 4.77176. - Egyesítő Egyház 4.70077. - Bibliai Szeretet Szövetség 4.64178. - Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet 4.52679. - Megyeri Keresztény Vallási Közösség 4.42980. - Magyar Vallás Közössége 4.41281. - Ámen Gyülekezet 4.30882. - Magyarországi Szcientológia Egyház 4.28483. - Isten Egyháza 4.27284. - Fény Lovagjainak és Testvériségének Egyháza 4.25285. - Élet Gyülekezete 3.98886. - Nyújtsd Ki Kezed Krisztusért Szeretet Gyülekezet 3.87287. - Krisztus Kegyelme Gyülekezet 3.82888. - Evangéliumi Pünkösdi Közösség 3.80289. - H. N. Adventista Egyház 3.76290. - Evangéliumi Barátság Egyház 3.75591. - Magyarországi Új Apostoli Egyház 3.70692. - Életenergia Gyülekezete Független Szellemi Rend 3.69593. - Evangéliumi Keresztények Gyülekezete 3.64294. - Magyarországi Kínai Chanbuddhista Egyház 3.58795. - Igazság Oszlopa Teljes Evangéliumi Keresztény Egyház 3.53296. - Názáreti Egyház 3.49297. - Keresztény Testvéri Közösség 3.40498. - Tiszta Lelkű Emberek Egyháza 3.38099. - Krisztus Szeretete Egyház 3.248100. - Hit Gyülekezete 3.242101. - Church of God 3.210102. - Forrás Egyháza 3.190103. - Shalom Bibliai Gyülekezetek 3.147- 51 -


104. - Őskeresztyén Apostoli Egyház 2.795105. - Magyarországi Jehova Tanúi Egyház 2.723106. - Kozmosz Univerzális Szeretet Egyház 2.545107. - Szolnoki Gyülekezet 2.500108. - Olajfák Gyülekezet 2.476109. - Szt. Margit Anglikán Episzkopális Egyház 2.432110. - Szövetség Teljes Evangéliumi Gyülekezet 2.136111. - Isten Gyülekezete Vallási Közösség 1.582112. - ANKH Örök Élet Egyháza 358A bejegyzett egyházak számát tekintve a neoprotestáns kisegyházak vezetik a mezőnyt, bár éppen2004-ben megtorpanás érzékelhető náluk. A történelmi egyházak az ezredfordulótól kezdve csökkenő,2004-től azonban növekvő súllyal szerepelnek ebben a nyilvántartásban. A nem keresztyén vallások,az Új Korszak és a szekták viszont kezdettől, határozottan és folyamatosan emelkedő tendenciátmutatnak. Ha a mérleg egyik serpenyőjébe a történelmi egyházakat és a protestáns kisegyházakathelyezzük, a másikba pedig a más vallásokat, az Új Korszakot és a szektákat, akkor máriskiegyenlítődést érzékelhetünk közöttük. A történelmi egyházak hátrányos megkülönböztetéstszenvednek az Új Korszák intézményeivel szemben, mert amíg a balliberális erők rendszeresenpolitikai hadjáratokat indítanak a keresztyénség egyházai ellen, addig az Új Korszak egyre gyakrabbanépíthet ki állami, vagy önkormányzati finanszírozású hálózatot.Jóllehet, a fönti besorolások nem tükrözik a lélekszámot, hanem pusztán azt, hogy melyik valláshány egyházát, melyik egyház hány gyülekezetét jegyeztette már be, mégis kitapintható az a folyamat,melynek során egy kis, közép-európai országot egészen a tűréshatárig – vagy azon túl is – ellepnek akorábban nem honos, nem is ismert vallások, valamint azok a kis közösségek melyek első sorban a„vödörből halászó” misszióra specializálódtak, azaz nem a szekularizált társadalom rétegeiből, hanema nagy keresztyén tömbökből szakítják ki a maguk kis ecclesioláit.A 2009-ig Magyarországon a számon tartott és bejegyzett felekezetek száma 280-300 közöttmozog, ebből a személyi jövedelemadó 1 %-ával támogatható egyházak 2008-ban :1. Agapé Gyülekezet2. Akia Egyház3. Ámen Gyülekezet4. ANKH Örök Élet Egyháza5. Árkádia Fényeinek Spirituális Egyháza6. Atma Szeretet Egyháza7. Bét Orim Reform Zsidó Hitközség8. Biblia Szeretet Szövetség9. Boldog Évek Közössége10. Boldog Özséb Szeretet Egyháza11. Boldog Teréz Anya Keresztény Egyház12. Budai Szerb Ortodox Egyházmegye13. Budapesti Autonóm Gyülekezet14. Budapesti Kegyelem Metodista Gyülekezet15. Budapesti Teljes Evangéliumi Gyülekezet16. Budapesti Unitárius Egyházközség17. Buddhista Misszió Magyarországi Árya Maitreya Mandala Egyházközösség18. Calvary Chapel Egyház19. Ceglédi Gyülekezet20. Csend Hangja Egyház21. Dávid Sátora Gyülekezet22. Derű Egyház23. Dharmaling Magyarország Tibeti Buddhista Közösség24. Dzsaj Birim Közösség25. Egyesítő Egyház26. Egyetemes Szeretet Egyháza27. Élet Gyülekezete28. Életenergia Közössége Független Szellemi Rend29. Élő Ige Gyülekezet30. Élő Isten Gyülekezte31. Élő Szó Gyülekezete32. Emberi Lehetőség Független Szellemi Rend- 52 -


33. Emih Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség34. Erdélyi Gyülekezet35. Esztergomi Teljes Evangéliumi Közösség Újszövetségi Gyülekezet36. Evangéliumi barátság Egyház37. Evangéliumi Keresztények Gyülekezete38. Evangéliumi Pünkösdi Közösség39. Ezoterikus Tanok Egyháza40. Fehérlótusz Közösség41. Fény Gyermekei magyar Esszénus Egyház42. Fény Lovagjainak és Testvériségének Egyháza43. Forrás Keresztyén Gyülekezet44. Független Történelmi Protestáns Egyház45. Golgota Keresztény Gyülekezet46. Gyémánt Út Buddhista Közösség47. Hetednapi Adventista Egyház48. Hetednapi Adventista Egyház Reformmozgalom Nemzetközi Misszióegyesület49. Hetednapi Adventista Reformmozgalom50. Hindu Vaisnava Egyház51. Hit Gyülekezete52. Holisztikus Egy-Ház53. „Igaz Béke” Egyház54. Igazság Oszlopa Teljes Evangéliumi Keresztény Egyház55. Immánuel Gyülekezet56. Issihia Misztikus Központ57. Isten Egyháza58. Isten Gyülekezete Egyesült Pünkösdi Egyház59. Iszlám Egyház60. Jászsági Gyülekezet61. Jövő Hídja Szabad Egyház62. Kelta Wicca Hagyományőrzők Egyháza63. Keresztény Advent Közösség64. Keresztény Élet Központ65. Keresztény Testvéri Közösség66. Keresztyén Család Gyülekezet67. Khyenkong Karma Tharjay Buddhista Egyházközösség68. Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus Magyarországi Orthodox Exarchátus69. Koreaiak Magyarországi és Közép-Európai Keresztény Gyülekezete70. Kozmosz Univerzális Szeretet Egyház71. Közösség a Születés Méltóságáért72. Krisztus Kegyelme Gyülekezet73. Krisztus Magyarországi Egyháza74. Krisztus Szeretete Egyház75. Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezet76. Kunszentmiklósi Boldog Isten Gyülekezete77. Kvanum Zen Iskola Magyarországi Közössége78. Lélek Egyház79. Magyar Brahmana Misszió80. Magyar Evangéliumi Egyház81. Magyar Iszlám Közösség82. Magyar Jövőbelátók Egyháza83. Magyar Katolikus Egyház84. Magyar Taoista Egyház85. Magyar Vaisnava Hindu Misszió86. Magyar Vallás Közössége87. Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség88. Magyarországi Bahá’i Közösség89. Magyarországi Baptista Egyház90. Magyarországi Biblia Szól Egyház91. Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház92. Magyarországi Church of God Egyház93. Magyarországi Csan Buddhista Közösség94. Magyarországi Dzogcsen Közösség95. Magyarországi Evangélikus Egyház96. Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség97. Magyarországi Jehova Tanúi Egyház98. Magyarországi Karma-Kagyüpa Közösség99. Magyarországi Keresztény Kínai Nyelvű Egyház Reménység Temploma- 53 -


100. Magyarországi Késői Eső Gyülekezet101. Magyarországi Kínai Csanbuddhista Egyház102. Magyarországi Kopt Ortodox Egyház103. Magyarországi Krisna Tudatú Hívők Közössége104. Magyarországi Lectorium Rosicrucianum Vallásközösség105. Magyarországi Metodista Egyház106. Magyarországi Muszlimok Egyháza107. Magyarországi Örmény Apostoli Egyház108. Magyarországi Pantholokatolikus Tradicionális Egyház109. Magyarországi Református Egyház110. Magyarországi Román Ortodox Egyház111. Magyarországi Szabadkeresztyén Gyülekezet112. Magyarországi Szcientológia Egyház113. Magyarországi Új Apostoli Egyház114. Magyarországi Unitárius Egyház115. Magyarországi Xuyun Buddhista Chan Központi Egyház116. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége117. Maranatha Lelkiismereti és Ideológiai Egyházközösség118. Metafizikai Hagyomány Egyháza119. Mezőkövesdi Teljes Evangéliumi Keresztény Gyülekezet120. Myrai Szent Miklós Keresztény Egyház121. Nagyboldogasszony Szeretet Egyház122. Názáreti Egyház123. Négyszegletkő Apostoli Hit Nemzetközi Egyháza124. Nyújtsd Ki Kezed Krisztusért Szeretet Gyülekezet125. Olajfák Gyülekezet126. Om Wishwa Guru Deep Hindu Mandir Vallási Közösség és Szellemi Iskola127. Omega Pünkösdi Gyülekezetek Hálózata128. Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje129. Örmény Apostoli Ortodox Egyház130. Őskeresztyén Apostoli Egyház131. Ősmagyar Egyház132. Paksi Gyülekezet133. Paulus Evangéliumi Közösség134. Rime Buddhista Központ135. Sekna Gyülekezet136. Shalom Bibliai Gyülekezetek137. Sodalitas Mithraica Egyház138. Sophia Perennis Egyháza139. Sri Sathya Sai Baba Székesegyháza140. Szabad Evangéliumi Egyház141. Szakja Tasi Csöling Buddhista Egyházközösség142. Szangye Menlaj Gedün Gyógyító Buddha Közössége143. Székesfehérvári Keresztény Közösség Egyház144. Szent Erzsébet Hívei Egyház145. Szent Kamill Keresztény Egyház146. Szent Margit Anglikán-Episzkopális Egyház147. Szeretetközösség Teljes Evangéliumi Egyház148. Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség149. Szolnoki Gyülekezet150. Szőlőskert Keresztyén Közösség151. Szövetség Teljes Evangéliumi Gyülekezet152. Tan Kapuja Buddhista Egyház153. Teljes Evangéliumi Keresztyén Közösség Mahanaim Gyülekezet154. Teljesség Forrásának Egyháza155. Tiszta Lelkű Emberek Egyháza156. Újszövetség Egyháza157. Újszövetség Gyülekezet158. Univerzum Egyháza159. Üdvhadsereg Szabadegyház – Magyarország160. Üdvösség Hirdetői Egyház161. Vishwa Nirmala Dharma Magyarországi Közössége- 54 -


11.3. Az újabb jogi szabályozásA 2012. január 1-től hatályba lépő egyházi törvény megalkotásának az egyik fő indoka az volt,hogy 229 felekezetből 215-nél kérdésessé tették a tényleges egyházi jelleget. Következésképpen 2012-től elsőnek bejegyzett egyháznak az alábbiak számítanak:1. Budai Szerb Ortodox Egyházmegye2. Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség3. Hit Gyülekezete4. Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus – Magyarországi Ortodox Exarchátus5. Magyar Katolikus Egyház6. Magyar Unitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete7. Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség8. Magyarországi Baptista Egyház9. Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház10. Magyarországi Evangélikus Egyház11. Magyarországi Református Egyház12. Magyarországi Román Ortodox Egyházmegye13. Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége14. Orosz Ortodox Egyház Magyar Egyházmegyéje (Moszkvai Patriarchátus)A bejegyzett egyházak közé a továbbiakban azok kerülhetnek, amelyek kérelemmel fordulnakaz illetékes minisztériumhoz és igazolják a legalább 1000 fős tagságot, a legkevesebb 20 évebizonyított működést, mellékelik a tanításaik összegzését, szervezetük működési szabályzatát,megjelölik képviselőiket és nyilatkozatot adnak arról, hogy tevékenységük nem ellentétes azAlaptörvénnyel és nem sérti mások szabadságjogait. Kérelmük elfogadásáról a parlament 2/3-ostöbbséggel dönt.Az itt megfogalmazott meghatározás szerint: „Az egyház, vallásfelekezet, vallási közösségazonos hitelveket valló, természetes személyekből álló, önkormányzattal rendelkező, autonómszervezet, mely elsődlegesen vallási tevékenység gyakorlása céljából működik.”Az újabb szabályozás a bejegyzett felekezetek számának radikális csökkentésével nyilvánreagált a korábbi – Európa legliberálisabb egyházi törvényének az – ellentmondásaira, de mégsemoldotta meg azt a kérdést, hogy a történelmi keresztyén egyházak, melyek hosszú évszázadok alatt alegtöbbet tették a hazáért és a nemzetért és ebben a minőségükben sokat bizonyítottak, végre a méltóhelyükre kerüljenek. A „történelmi egyház” – kifejezést az új törvény nem használja és gyakorlatilagismét nem tesz különbséget a lakosság döntő többsége által vallott keresztyén felekezetek és bármilyenegyéb egyháznak minősülő csoport között. A civil társadalom nem kap választ arra a kérdésére, hogymiért kerül azonos elbírálás alá a több, mint 1000 éves vagy 500 éves egyház mellett a pár évtizedelétező; ha már a keresztyénség mellett más világvallás is képviselteti magát, akkor belőlük miért csakegy szerepelhet; ugyanaz az egy felekezet miért jelenhet meg több önálló, bejegyzett egyházként aszervezeteivel és a többiek miért nem ? Stb. Stb.„Mert sok az engedetlen fecsegő és ámító,különösen a zsidóságból valók közül, akiket el kellhallgattatni; az ilyenek egész családokat feldúlnak ésrút nyereségért, hamis tanításokat hirdetnek.”(Titus:1,10-11.)**********************************************************************************- 55 -


VII.ÖSSZEGZÉS12. FELEKEZETTUDOMÁNYI MEGFONTOLÁSOKAmikor megfogalmaztuk, hogy a számunkra az egyház a krisztusi közösséget jelenti, attólkezdve ennek a modelljét mérhettük össze azokkal, amelyeket egyháznak tartunk és azokkal,amelyekről ezt nem mondhatjuk el. A felekezeti önismeret gazdagítására megfogalmazott tízkérdésünk megválaszolása nyomán 19 a vizsgált felekezetről árnyalt képet kaphatunk. Ugyanakkoralkalmunk nyílik a felekezetek osztályozására és csoportjaik, típusaik rendszeres és módszeresvizsgálatára.Igen jellemző az adott felekezetre az, hogy az evangéliumi megújulás útján mikor indult el ésmeddig jutott, hol állt meg, miért nem tud vagy akar tovább lépni? 20 Megállapítható az, hogy afelekezeti sajátosságokat hangsúlyozni kívánó, koronként túlhajtott dogmafejlődés a felszínre hozottolyan tanokat, melyek az induláskor fontosnak tűntek, de azóta bebizonyosodott, hogy fölöslegesek.Ezek a „becsületből őrzött” – valamikor kardinálisnak mondott – tanok mára elvesztették funkciójukat.A felekezeti sajátosságok túlzott hangsúlyozása időszakosan alkalmas lehet jelentősebb tagtoborzásra,de hosszú távon magának a felekezetnek a stabilitását veszélyezteti.A felekezetismereti tanulmányokon keresztül az emberismeretünk gazdagodik. Láthatjuk,hogy nincs feltétlen összefüggés a civilizáció szintje és a vallásosság mértéke között és azt is, hogy alegkiérleltebb világvallásokat gyakorló népességnél ugyanúgy megfigyelhető a primitívebb vallásiformák iránti igény. Ezen a téren az emberi irracionalitásnak szinte nincsenek határai: a felekezetitapasztalatok rendszeresen meghazudtolják a modern vagy posztmodern világ nagykorú, tudományosvilágképe alapján gondolkodó és ésszerű döntéseket hozó emberéről kialakított képet. Itt nemcsodálkozhatunk azon, ha a keresztyénség egyedüli letéteményesének, esetleg egyedül üdvözítőcsoportjának vallja magát az a felekezet, amelyik ugyanakkor nem vesz tudomást az őt mennyiségbenés minőségben is meghaladó, többségi keresztyén világról. Vagy, hogy a többször beharangozottvilágvége dátumának kiszámolását újra kezdi a korábbi kudarcok után, mégis együtt maradógyülekezet. Vagy a saját hívei szerint is tarthatatlan tanítás elfogadását a felekezet vezetői feltételkéntszabják a tagok elé, stb. stb.A protestáns szabadelvű gondolkodás a reformáció egyházait jobban veszélyezteti, mint a zárttanrendszerű, ortodox és katolikus egyházakat azzal, hogy világi ideológiák befolyása alá kerülve,azok áldozatává válik. A vallásosságában meggyengült, hitében magára hagyott, elidegenedett,mentálisan beteg, modern embert destruktív közösségek szakíthatják ki nemcsak egyházából, hanem acsaládjából, hazájából, a normális életkörülményei közül. Ilyenek a Szentírást „saját gyártmányúmitológiával” helyettesítő felekezetek vagy azok, amelyek erőltetik az Isten írott szaván kívülelnyerhető kijelentést, visszaélve a Bibliával és a Szentlélek ajándékaival. Akit magukhoz láncolnak,azt egyúttal elszakítják az élő Isten közösségétől és a hozzá vezető út megtalálásától.Az üdvösségtörténetnek szinte minden mozzanata inspirált már felekezetalapítókat, mintahogy a keresztyén élet egy-egy követelménye is. Az éppen kiszakadók és felekezeti kereteikbebezárkózók éppúgy kérdésessé teszik egyházi jellegüket, mint a valamennyi irányzatot integrálnikívánó egyházak, amikor a gyakorlatilag egymást tagadó, egymásnak legélesebben ellentmondóközösségeket egyaránt magukhoz tartozónak nyilvánítanak.Amint láttuk, a felekezetek születésére, formálódására, megszűnésére nem csupán a saját,belső kibontakozása gyakorol befolyást, hanem – a vallási háttéren és egyházi, felekezetközi helyzetentúl - meghatározóak a társadalmi és művelődési feltételek, az államhatalmi szabályozástól a szellemiáramlatokon át a politikai ideológiákig.19 Lásd a 3. oldalon.20 Nem feledjük, hogy pl. a római katolikus egyház a reformáció számos követelését napjainkra magáévá tette: -a korábban tiltott Bibliát a nép kezébe adja; bevezeti a nemzeti nyelvű istentiszteletet; keresi annak arendhagyóan modern formáit; hangsúlyt fektet a Szentírás-központú igemagyarázatra, stb. stb.- 56 -


***************************************************************************„Álljatok meg hát abban a szabadságban,amelyre Krisztus felszabadított és ne tűrjétek,hogy megint szolgaság igájába fogjanaktiteket.” (Gal: 5,1.)VIII.BIBLIOGRÁFIA13. FELEKEZETISMERETI SZAKIRODALOM- A baptisták egyházi szervezete és hitvallomása. Munkács, 1924.- A békesség fejedelmének útján. Bp. 1981.- A Bethánia Egylet alapszabályai. Bp. 1903.- A Bethánia Egylet Évkönyve. 1904., 1910., 1913., 1915., 1916., 1920.- A hetedik napot megünneplő adventisták hitelvei. Bp. 1997.- A hit ösvényein. /Magyarországi Metodista Egyház / Bp. 1967.- A II. Vatikáni Zsinat a keresztény egységtörekvésről. Bp. 1967.- A magyar protestantizmus 1918-1948. Bp. 1987.- A magyarországi bibliakövetők felekezetének hitelvei. Bp. 1941.- A Metodista Egyház hitelveinek és történetének kézikönyve. Bp. 1963.- A mi egyházunk. Kolozsvár, 1934.- A szekták és az ellenük való védekezés módjai. Sárospatak, 1933.- A szektáskodás ellenszereiről. = PEIL 1897.- A világ nagy vallásai. Bp. 1995.- Az anyaszentegyház csodája. Debrecen, 1943.- Az egyház a világban. Bp. 1948.- Az egyház kérdezi a szektát, a szekta kérdezi az egyházat. H. n. 1967.- Az egyház Krisztus dicsőséges teste. Bp. 1994.- Az Élő Isten Gyülekezetének hitelvei és gyülekezeti rendje. Bp. 1936.- Az Utolsó Napok Jézus Krisztus Szentjeinek Egyháza. Bp. 2001.- Achs Károly: Ekkléziológia. Debrecen, 1979.- Albright R.W.: History of the Protestant Episcopal Church. New York, 1964.- Alföldi-Boruss Dezső: A pünkösdista és karizmatikus mozgalom rövid áttekintése és bibliai vizsgálata. Gyúró, É. n.- Algernussen K.: Christlichen Secten und Kirche Christi. Hannover, 1925.- Ankerberg J. – Weldon J.: The Facts on Jehova’ s Witnesses. Eugene, 1988.- Armstrong J.: United Methodist Primer. Nashville, 1972.- Armstrong M. W.: The Presbyterian Enterprise. Philadelphia, 1956.- Atkins G.G.: History of American Congregationalism. Boston, 1942.- Bajusz Ferenc: A keresztyénség és a világvallások. Bp. 1991.- Bajusz Ferenc: A Római Egyház. Bp. 1972.- Bajusz Ferenc: Az Egyházak Világtanácsa. Bp. 1977.- Bajusz Ferenc: Egyházismeret. Bp. 1979.- Bajusz Ferenc: Keresztyén felekezetek I. Bp. 1985.- Bajusz Ferenc: Keresztyén felekezetek II. Bp. 1979.- Balázs János: A „bibliakutatók” tévelygése a Szentírás megvilágításában. Sárospatak, 1932.- Balogh Margit: Elvetélt fordulatok az egyházpolitikában. Kísérlet a nemzeti katolikus egyház megteremtésére. Bp.2000.- Balthasar H. U.: Wehr ist die Kirche? Freiburg, 1965.- Die Baptisten. Stuttgart, 1964.- Barcza József: „Szivárványhíd” Pannonhalma és Debrecen között. Debrecen, 1991.- Barsi Dénes: Jehova tanúja. Bp. 1957.- Barth K. – Révész I.: Az egyház jelene és jövője. Debrecen, 1937.- Barth K.: Die Kirche und die Kirchen. 1935.- Barth K.: L’ Église. Genf, 1964.- Bartus László: Fesz van: a Hit Gyülekezete másik arca. Bp. 1999.- Bátorkeszi Mariann: Kik a Quakerek? H. n. É. n.- 57 -


- Bavinck J.H.: Vallásos tudat és keresztyén hit. H. n. É. n.- Behar R.R.: Scientology – a veszedelmes szekta nem ismer határokat. Bp. 1991.- Bellinger J.G.: Nagy valláskalauz. Bp. 1993.- Benkő A.: Igaz-e, hogy a Mormon Könyv Isten szava? Szeged, 1994.- Benkő A.: Igaz-e, hogy a szabadulást a szekták hozzák? Szeged, 1994.- Benkő A.: Igaz-e, hogy a szcientológia egyház? Szeged, 1995.- Benkő A.: Igaz-e, hogy közel a világ vége? Szeged, 1994.- Bereghem – Jochuus: Hanyattesés lélekben nyugvás a Szentlélek munkája? Meghasonlott egyház. Pécel, 1994.- Bergman J.R.: Jehovah’ s Witness and the Problem of Mental Health. Clayton, 1992.- Bevezetés az ortodoxia világába. Bp. 2001.- Bienermann G.: Spiritismus und christlicher Glaube. Freiburg, 1994.- Bihari Sándor: Armageddon zsoldoskatonái. Ungvár, 1962.- Bilkei Pap István: A belmisszió hősei. Bp. 1912.- Bistey Zs.: Vízöntőkori Újjászületés. Bp. É.n.- Bjorustad J.: The Moon is not the Son. Minneapolis, 1976.- Blanke F.: Was sind Sekten? Zürich, 1944.- Bloch-Hoell N.E.: The Pentecostal Movement. New York, 1964.- Bodonhelyi – Makkai – Gaudy: Az egyház a világban. Bp. 1948.- Bodonhelyi József: Az angol puritanizmus lelki élete és magyar hatásai. Debrecen, 1942.- Boegner M.: Le problème de l’ Unité Chrétienne. Paris, 1946.- Bonhoeffer D.: Communio sanctorum. Szentek közössége. Bp. 1997.- Book of Disciple of the United Methodist Church. nashville, 1972.- Boross György: Az unitárius vallás fő elvei. Kolozsvár, 1889.- Bowker J.: Vallások. A világ vallásainak története. Bp. 2004.- Bögre Zsuzsanna: Vallásosság és identitás: élettörténetek a diktatúrában (1948-1964). Bp – Pécs, 2004.- Bölcskei Gusztáv: Az egyházkép változása a MRE utóbbi 45 esztendejében. = Confessio 1991/1.sz. 20-25.p.- Bresse D.: Sekten erkennen und beurteilen. Asslar, 1991.- Broadbent E.H.: Zarándok gyülekezetek. Stuttgart, 1977.- Brouwer A.R.: Reformed Church Roots. New York, 1977.- Brown R.: The Spirit of Protestantism. New York, 1961.- Bruner F.D.: A Theology of the Holy Spirit. Grand Rapids, 1970.- Brütsch Ch.: Les Mormons ou Saints des derniers jours. Neuchâtel, 1960.- Bucsay Mihály: A protestantizmus története Magyarországon. Bp. 1985.- Budai Gergely: A református keresztyén istentisztelet. Bp. 1931.- Bütösi János: Tévtanítások pergőtüzében. Bp. 1994.- Chesterton G.K.: Eretnekek. Bp. 1991.- Clark E. F.: The Small Sects in America. Nashville, 1969.- Cobb J.B.: Varieties of Protestantism. Philadelphia, 1960.- Cummingham R.C.: Filled with the Spirit. Springfield, 1972.- Czakó Jenő: Fejezetek az újabb kori ébredések történetéből. Bp. 2002.- Czeglédy Sándor: A választott nép. Bp. 1940.- Czeglédy Sándor: Hit és történet. Debrecen, 1936.- Csia Lajos: A szekta és a szektás lelkület. H.n. É.n.- Csia Lajos: A szektáskodás szelleme. H.n. É.n.- Csia Lajos: Mi a szekta? H.n. É.n.- Csikesz Sándor: A szektákról. Debrecen, 1943.- Csutak Csaba: A szombatkérdés. Kolozsvár, 1994.- Davies A.M.: The Presbyterian Heritage. Richmond, 1965.- Delhez Ch.: A spiritizmus. H. n. 1992.- Delhez Ch.: Spiritisme et chanelling. H. n. 1994.- Dillenberger J.: Protestant Christianity. New York, 1954.- Doyon J.: Jehova tanúja voltam. Egy tévút története. Szeged, 1998.- Dvorak J.: Satanismus: Schwarze Rituale. München, 1991.- Ecclesiology. A constructive Statement for Baptist Today. 1962.- Egyház és magyarság. Bp. 2000.- Egyházak és vallások Magyarországon. Bp. 1991.- Egyházak Világtanácsa. Bp. 1948. 1968.- Előd István: Vallás és egyház katolikus szemmel. Bp. 1981.- Eötvös K.L.: Felekezeti iskolaügy. Bp. 1904.- Eötvös Károly L.: A nazarénusok. H.n. É.n.- Erdélyi L. – Szigeti J.: Krisztus és a szombat. Bp. 1989.- Erdélyi László: Egyetemes ádventtörténet. Bp. 1985.- Essinger H.: Die Mormonen. Gladbeck, 1962.- Evangéliumi keresztyének és a Pünkösdiek hitelvei. SZET 1965.- Fekete Péter: A „Jehova tanúi” szektájának ismertetése és bibliai kritikája. Jászberény, 1977.- Fekete Péter: Az egyház és a szekta. Bp. 1993.- Fekete Péter: Krisztus, vagy szombatnap? H.n.É.n.- 58 -


- Felekezeti egyházjog Magyarországon. Gyál, 2000.- Ferencz József: Unitárius kis tükör, vagyis az unitárius egyház története, hitelvei, egyházalkotmánya és szertartásairövid foglalatja. Kolozsvár, 1875. 1900. 1930.- Ferguson M.: Die sanfte Verschwörung. Persönliche und gesellschaftliche Transformation im Zeitalter desWarrermanns. Basel, 1980.- Gál Péter: A New Age keresztény szemmel. Pécs, 1994.- Gallagher J.: Bevezetés a vallásszabadsági munkába. Bp. 1993.- Gáncs Aladár: „Serkenj fel, ki aluszol!” Bp. É.n.- Gánóczy Sándor: Az egyház. Róma, 1980.- Gassmann – Ouwenell – Hitz: New Age. Jön az egységes világvallás? Bp. 1987.- Gassmann L.: Jehova Tanúi. Bp. 1998.- Gawain S.: Élj a fényben. Bp. 1991.- Gergely Jenő: Az egyházak Magyarországon Szt. Istvántól napjainkig. Bp. 1997.- Glasenapp H.: Az öt világvallás. Bp. 1975.- Green Keith: Katolikus krónikák. H.n. É.n.- Gyülekezeti kézikönyv. H.N. Adventista Egyház. Pécel, 2006.- Haack A. – F.W.: Jugendspiritismus und satanismus. München, 1989.- Haack F.W.: Aberglaube – Magie – Zauberei. München, 1989.- Hall A.: Egy unitárius hitvilága. Kolozsvár, 1933.- Hamilton M.: Ember, társadalom, vallás. 1998.- Handbuch Religiöse Gemeinschaften. Gütersloh, 1985.- Hanegraaff H.: Christianity in Crisis. Eugene, 1993.- Hay D.: Religious experience today. Mowbray, 1990.- Hegedűs Lóránt: Bethánia. Bp. 1993.- Heide E.: Die Neuapostolischen. Gladbeck, 1960.- Helfer H.U.: Mun-Sekte, Vereinigungskirche. Oberhasli, 1990.- Herczeg Pál: Vallásfenomenológia. Bp. 1998.- Hofman D.: Reneval of Civilisation. Wilmette, 1973.- Horváth Zsuzsa: Hitek és emberek. Bp. 1995.- Huber W.: Az egyház korszakváltás idején. Bp. 2002.- Hughes Ph.: A Popular History of the Catholic Church. Garden City, 1954.- Így indult meg. /Pünkösdi mozgalom a r.k. egyházban / H.n. É.n.- II. János Pál: Ut unum sint… Bp. 1996.- Internationale Oekumenische Bibliographie. München, 1970.- Iseley G.: Chrétiens, sectaires et mécréants. Paris, É.n.- Jehova Tanúi és a vér-kérdés. New York, 1990.- Johnsson W.G.: The fragmenting of Adventisme. H. n. 1995.- Jones R.: A kvéker hite. Bp. É.n.- Joób István: A vallási szektákról. = Világosság 1966. 73-77.- Jorus A.: The Quakers as Pioneers in Social Work. New York, 1931.- Jörg Zink: Egyetemes egyház – de mikor? Bp. 2003.- Kádár Ferenc: Az ekkléziasztika vázlata. Sárospatak, 2004.- Kádár Géza: Ne tévelyegjetek, szeretett atyámfiai ! Zilah, 1925.- Kamarás István: Krisnások Magyarországon. Bp. 1998.- Kardos László: Boldog emberek közössége: a magyarországi nazarénusok. Bp. 1988.- Kardos László: Egyház és vallásos élet egy mai faluban. (Bakonycsernye, 1965.) Bp. 1969.- Kelemen Miklós: Unitárius kislexikon. Bp. 1999.- Keresztyén Szövetségesek. Bp. 1904.- Keskeny utak. (Magyarországi Metodista Egyház). Bp. 2005.- „Kezünknek munkáját tedd állandóvá…” Debrecen, 1992.- Ki lehet Keresztyén Szövetséges? Bp. 1938.- Kildaff M. – Javers R.: The Suicide Cult. New York, 1978.- Király Kelemen: A katolikus – protestáns egységtörekvések története Magyarországon. New Brunswick, 1965.- Kirner A.B.: Baptista krónika. Bp. 1935.- Kiss – Szentmártoni: Igaz-e, hogy beléptünk a Vízöntő korszakba? Szeged, 1995.- Kiss Ferenc: A hívők egysége egymással. Bp. 1938.- Kiss Ferenc: A német evangéliumi mozgalmak egyesülése. Bp. 1941.- Kiss Ferenc: Magyar parasztpróféták. Bp. 1942.- Kiss U.: Igaz-e, hogy a fény keletről jön? Szeged, 1994.- Kiszely Gábor: A leleplezett szabadkőművesség. Bp. 2000.- Kock Manfred: Az egyház a 21. században. Bp. 2004.- Kocsis Elemér: Dogmatika. Debrecen, 1976.- Koncz Sándor: Helyes-e a gyermekkeresztség? Sárospatak, 1948.- Kovács Imre: A néma forradalom. Bp. 1937.- Kovács Zsolt: 1914. Beteljesedett prófécia? – Jehova Tanúinak alaptanítása az Ige mérlegén. Bp. 1997.- Kriege O.: A methodizmus története. Bp. É.n.- Krisztus istenségéről / Az igazság szabadokká tesz titeket / Tagságom az Őrtorony - Társaságban. Stuttgart. É.n.- 59 -


- Kulte, Sekten, Religionen. Augsburg, 1994.- Küng, Hans: Ki a keresztény? Wien, 1990.- Küng, Hans: The Church. New York, 1967.- Küng, Hans: A katolikus egyház rövid története. Bp. 2005.- L. Nagy Zsuzsa. A szabadkőművesség a XX. században. Bp. 1977.- La Sainte Église Universelle. Paris, 1948.- Lambert B.: Das Ökumenische Problem. I-II. 1964.- Land Gary: Adventism in America. Grand Rapids, 1986.- Lang A.: Puritanismus und Pietismus. Neukirchen, 1941.- László Dezső: Az anyaszentegyház élete és szolgálata. Kolozsvár, 1938.- Latourette K.S.: Christianity in a Revolutionary Age: the 20th Century Outside Europe. New York, 1962.- Leeuw, G. van der, : A vallás fenomenológiája. Bp. 2001.- Legrand F.L.A.: A levegőbe fogtok beszélni? A nyelveken szólás bibliai elemzése. Bp. É.n.- Legrande R.: Marvelous Work and a Wonder. Salt Lake City, 1972.- Lencz Géza: Keresztyén egységmozgalmak. = Kálvinista Szemle 1930. VII.26.- Liptay Lothar: A keresztyénség viszonya más vallásokhoz. Pozsony, 2005.- Lloyd J.D.M.: Egyház az Egyházban. H.n. 1965.- Loetscher L.A.: A Brief History of the Presbyterians. Philadelphia, 1978.- MacArthur J.F. Jr.: Karizmatikus káosz. Bp. 1993.- MacArthur J.F.Jr.: The Charismatics: A Doctrinal Perspective. Grand Rapids, 1978.- Macher Ádám: Egy hadsereg, amely a szívével harcol. Bp. 1990.- Magyar református önismereti olvasókönyv. Bp. 1997.- Magyarországi egyházak, felekezetek, vallási közösségek. Bp. 1993. 1994. 2000.- Makay Miklós: A gyakorlati keresztyénség világmozgalma. Bp. 1932.- Makay Miklós: Az ökumenikus gondolat s a magyar református gyülekezeti élet. Bp. 1944.- Makay Miklós: Ökumenikus kiskáté. Bp. 1941.- Makkai Sándor: „Zörgessetek és megnyittatik nektek!” Kolozsvár, 1925.- Makkai Sándor: A magyar református egyház élete és munkája. Debrecen, 1951.- Makkai Sándor: A magyar reformátusság egyházi élete. Debrecen, 1940.- Makkai Sándor: A szekták keletkezésének okai. / Kálvin Szövetség Konferenciája / Kolozsvár, 1917.- Makkai Sándor: Az egyház missziói munkája. Bp. 1938.- Makkai Sándor: Élő gyülekezet. Debrecen, 1948.- Makkai Sándor: Kijelentés és egyház. In: Károlyi Emlékkönyv. Bp. 1940.- Makkai Sándor: Öntudatos kálvinizmus. Bp. 1925.- Marshall G.: Challenge of a Liberal Faith. New York, 1971.- Martin W.: The New Cults. Ventura, 1980.- Marxen W.: Az Újszövetség, mint az egyház könyve. Bp. 1983.- Mary Baker Addy: The First Church of Christ, Sciencist and Miscelany. Boston, 1941.- Mátyás Ernő: Életforrások. Sárospatak, 1930.- Mayer J-F.: Confession d’ un chasseur de sectes. Paris, 1990.- Mead F.S.: Handbook of denominations. Nashville, 1980.- Medgyessy László: A keresztyénség története az Egyesült Államokban. Bp. 2000.- Meloney G.: Mysticism and the New Age. New York, 1991.- Mészáros Sándor: Sötétben maradtak. Szekták 1960-ban egy alföldi és egy dunántúli faluban. = Világosság 1960. 28-33.- Der Methodismus. Stuttgart, 1968.- Mik azok a szekták? Tahitótfalu, 1923.- Mikusa József: Felekezetiesség és vallás. Bp. 1893.- Minden vallás egyház? Tájékozódás a mai vallási pluralizmusban. Bp. 1996.- Mircea Eliade: A szent és a profán. Bp. 1987.- Moffat J.: The Presbiterian Church. London, 1928.- Moody D.: Christ and the Church. Grand Rapidsd, 1964.- Moon E.L.: Ths Pentecostal Church. New York, 1966.- Moss C.: The Old Catholic Movement. New York, 1964.- Múlt, jelen, jövő. SZET Bp. 1986.- Nagy Ernő: A szekta-kérdés feltárása. = RE X/18.sz.- Nagy Lajos: A szekták és az ellenük való védekezés. Komárom, É.n.- Nagy Töhötöm: Jezsuiták és szabadkőművesek. Szeged, 1990.- Napkelettől napnyugatig. Vallástörténeti tanulmányok I. Bp. 1999.- Neve J.L.: Churches and Sects of Christendom. H. n. 1952.- New-Religious movement: a perspective for understanding society. New York 1982. London, 1992.- Niccara P.: A vallási szektákról. Bukarest, 1963.- Northcott M.S.: New Age Rites. = The Way 1993. 189-198.- Nyisztor Zoltán: Adventisták. Bp. 1927.- Nyisztor Zoltán: Baptisták és adventisták. Bp. 1925.- Nyisztor Zoltán: Szekták Magyarországon. H.n. 1926.- Obst H.: Apostel und Propheten der Neuzeit. Berlin, 1990.- Orsini József: „Halljad bizonyságaimat.” H.n. É.n.- 60 -


- Örökélet kiskátéja. Kaposvár, 1936.- Őskeresztyén Felekezetek hitelvei. 1959/1960.- Palotay S. – Szigeti J.: A nazarénusok. Bp. 1969.- Palotay S. – Szigeti J.: Tévedések útján. Bp. 1977.- Pándy Bertalan: Testvéri szó mindenkihez Jehova tanúiról. Deregnyő, 1996.- Patay Pál: Az anglikán egyház jelen élete és szervezete. = Prot. Szemle 1936. ápr.- Perczelné Kozma Flóra: Tolsztoj és a szabadelvű egyházak. Bp. 1905.- Pirigyi István: A görögkatolikus magyarság története. Bp. 1991.- Pittenger W.N.: The Episcopalian Way of Life. Prentice-Hall, 1957.- Pongrácz József: Beszámoló a lausanni konferenciáról. = Prot. Szemle 1927. nov.- Pozsgai Józsefné: Az Őskeresztyén Apostoli Egyház történelme. Kiskőrös, 1997.- Pruter F.K.: A History of the Old Catholic Church. Scottsdale, 1973.- Die Quaker. Stuttgart, 1974.- Raffay Sándor: Vallási mozgalmak Németországban. Bp. 1934.- Rajki Zoltán: A HN Adventista Egyház története 1945 és 1989 között Magyarországon. Bp. 2003.- Rajki Zoltán: Egy amerikai lelkész magyarországi missziója. Bp. 2004.- Ravasz László: Egység, vagy barátság? = Prot. Szemle 44.évf./4.sz.- Református Almanach. Bp. 1928.- Révész Imre: A keresztyén egység. Debrecen, 1921.- Révész Imre: A szatmárnémeti nemzeti zsinat és az első magyar református ébredés. Bp. 1947.- Révész Imre: Ut omnes unum sint. Bp. 1939.- Révy Eszter: Sátánfiúk. Bp. 1991.- Rijkenborgh, van J.: A modern Rózsakereszt elemi filozófiája. H. n. 1993.- Rijksen H.: A Pünkösdi mozgalom és… H.n. É.n.- Ritschl A.: Geschichte der Pietismus I-III. Bonn, 1880.- Rosa G.: Vallások, szekták és a kereszténység. Bp. 1991.- Rózsai Tivadar: Az egyházról szóló tanítás az ún. dialektika-theologiában. Sátoraljaújhely, 1943.- Rudolph K.: Die Gnosis – Wesen und Geschichte einer spätantiken Religion. Göttingen, 1977.- Saliba J.A.: A Christian Reponse to the New Age. = The Way 1993. 222-232.- Sándor Gábor: Az ókatolikus egyház. = Hitvallás. Győri Egyházmegye lapja. 2003/6.- Scherer J.A.: Mission and Unity in Lutheranism. Philadelphia, 1969.- Schlink M.B.: „Új Korszak” a Biblia szemszögéből. H.n. É.n.- Schrenk – Notzing: Titokzatos erők. Bp. 1920.- Sieben Sekten. Wuppertal, 1961.- Siklós József: A jógáról keresztyén szemmel. Nagykőrös, 1990.- Simon József: Az Unitárius Egyház története. Torda, 1898.- Smith Joseph. The Book of Mormon. Salt Lake City, 1972.- Soederblom N.: Christian Fellowship. New York, 1923.- Sólyom Jenő: Az Evangélikus Egyháznak, mint közösségnek története Magyarországon. Bp. É.n.- Somogyi Imre: A baptisták. Bp. 1940.- Somogyi Imre: A szekta-kérdés. Bp. 1933.- Spalding A.W.: Origin and History of Sevent-day Adventists. I-IV. Washington, 1961.- Spier H.J.: Ellentétek Jehova tanúi és a Biblia között. Kampen, É.n.- Stokes M. B.: Major United Methodist Beliefs. Nashville, 1972.- Sundholm S. és C.: Understanding Mormonism and Christianity compared. Osvego, 1989.- Synan V.: The Holiness-Pentecostal Movement in the United States. Grand Rapids, 1972.- Szabad Egyház. Bp. É.n.- Szabó Lajos: A Szentírás-ellenes Jehova tanúi. Sárospatak, 1935.- Szabó Lajos: Antikrisztus a Tiszánál. Sárospatak, 1935.- Szalai András: Más Jézus, más lélek, más evangélium. Bp. 1998.- Székács József: A Magyarországi Szabadegyházak Tanácsához tartozó tagegyházak hitvallásai és szervezeti szabályai.Bp. 1981.- Szekták, új vallási jelenségek. Bp. 1998.- Szemelvények Mormon Könyvéből. Salt Lake City, 1990.- Szervezeti utasítások királysághírnökök számára. Brooklyn, 1946.- Szigeti Jenő: „És emlékezzél meg az útról…” Bp. 1981.- Szij Rezső: A keresztyén felekezetek egységéről. Pápa, 1943.- Szimonidesz Lajos: A Barátok Társasága. Bp. É.n.- Szimonidesz Lajos: A világ vallásai. Bp. 1928.- Takács Béla: A balmazújvárosi „Testvéri Közösség” története. = Theol. Szemle 1962/7-8.sz.- Tasi István: Krisna-tudat Magyarországon. Bp. 1994.- Tavaszy Sándor: A Kijelentés feltétele alatt. Kolozsvár, 1929.- „Tebenned bíztunk eleitől fogva…” Debrecen, 1991.- Temesváry Kálmán: Tévtanítások melegágya: a szekta. = RE X./18. sz.- Tényleg ezt hiszik? (Mormon egyház) Bp. H.n.- The Family. Children of God. Family of Love. Richmond, 1994.- Thimme L.: Kirche, Sekte und Gemeindschaftsbewegung. Meclenburg, 1925.- 61 -


- Tibori János: Az európai evangéliumi keresztséghívő nazarénus reformáció 19. századi története. Debrecen, 1993.- Timkó Imre: Keleti kereszténység, keleti egyházak. Bp. 1971.- Torbet R.G.: A History of the Baptists. Valley Forge, 1973.- Tóth Kálmán: Református egyházunk élete. Bp. É.n.- Török István : Etika. Amsterdam, 1988.- Török Péter: Magyarországi vallási kalauz 2004. Bp. 2004.- Tronkalas S.: Spiritualism . Its Theology and Practice. Exeter, 1989.- Tronkalas S.: Unitarian – Unniversalist Association. New Hampshire, 1989.- Turóczy Zoltán: A szekták keletkezésének okai. Szentgotthárd, 1934.- Tyson D.: A varázskör. Bp. 1991.- Udvardi Béla: Kik a baptisták? Nagyvárad, 1946.- Új gyülekezeti típus felé. In: Szentpéteri Kun Béla Emlékkönyv. Debrecen, 1946.- Váczi Gábor: Az üdvösség birodalma. Egy „keresztény” szekta nyomában. = Magyar Szemle 1993/5. 496-497.- Vajta Vilmos: Church in Fellowship. Augsburg, 1963.- Vallás és egyház a rendszerváltozás után Magyarországon. Bp. 1993.- Vallástételünk a „pünkösdista” mozgalommal szemben. H.n. 1977.- Vallásszabadság a mai demokráciákban. A vallásszabadság és az új vallási mozgalmak. Bp. 1997.- Van Dam W. C.: Okkultismus und Christlicher Glaube. H. n. 1981.- Vasady Béla: A gyakorlati keresztyénség világmozgalmának oxfordi konferenciája. = Igazság és Élet 1937/1938.- Vasady Béla: A hit misztériuma. Sárospatak, 1931.- Vass Vince: Baptisták, Nazarénusok, Methodisták, Üdvhadsereg, Adventisták, Nemzetközi Bibliatanulók. Tahitótfalu,É. n.- Végh László: Felekezetismeret. Debrecen, 2000.- Veres Jenő: Egyházak, felekezetek, szekták. = PEIL 1912.- Vernette Jean: Szekták. Bp. 2003.- Vető Lajos: Tapasztalati valláslélektan. Bp. 1966.- Victor János: A stockholmi egyetemes keresztyén kongresszus. In: A protestantizmus Magyarországon. Bp. 1927.- Vigyázat, szektaveszély! (Nyílt levél) Bp. 1995.- Villain M.: Introduction à l’ oecuménisme. Paris, 1964.- Visser’t Hooft: Le renouveau de l’ Église. Genève, 1956.- Voight Vilmos: A vallás megnyilvánulásai. Bp. 2006.- Walker W.: The History of the Christian Church. New York, 1959.- Ware T.: The Orthodox Church. Baltimore, 1964.- Warga Lajos: A keresztyén egyházak történelme. I-II. Sárospatak, 1906.- Weber, Max: Vallásszociológia. A vallási közösségek típusai. Bp. 2005.- Wesley János naplója. Cegléd, 1944.- Whitaker J.D.: Mormon Americana. H.n. 1994.- Wilbur E.M.: A History of Unitarianism. New York, 1952.- Williams D.D.: We Believe: An Interpretation of the United Church Statement of Faith. New York, 1966.- Wookey S.: As Angels of Light? The teaching and practice of the Church of Christ. H.n. 1990.- Zala Tamás: Az aranytáblák népe: a mormonok. Bp. 1985.***************************************************************************VIII.TARTALOMJEGYZÉK***************************************************************************„Végezetre atyámfiai, legyetek erősek azÚrban és az ő hatalmas erejében !” (Ef.:6,10.)***************************************************************************I. ALAPFOGALMAK1. ELMÉLETI HÁTTÉR………………………………………………………………21.1. Előszó……………………………………………………………………….21.2. Felekezeti önismeret………………………………………………………...21.3. Szóhasználat..……………………………………………………………….3- 62 -


2. VALLÁSI HÁTTÉR……… .………………………………………………………..42.1.”Homo religiosus”…………………………………………………………..42.2. Világvallások …..…………………………………………………………..52.3. Vallás és felekezet ……..…………………………………………………..73. EGYHÁZI HÁTTÉR... ……………………………………………………………103.1. A legnagyobb világvallás …………………………………………………103.2. A keresztyénség hite……….……… ……………………………………..113.3. Az Egyház titka……………..……………………………………………..11II. EGYSÉGMOZGALOM4. EGYHÁZ ÉS EGYHÁZAK .………………………………………………………124.1. Az ökumenikus mozgalom kibontakozása ………………………………..134.2. Egységtörekvések korunkban ……………………………………………..13III. FELEKEZETI ISMERETEK5. ORTHODOX ÉS KATOLIKUS FELEKEZETEK …………………………….145.1. Az Orthodox – Görögkeleti, Pravoszláv – Egyház....………………………145.2. Római Katolikus Egyház…………………………………………………....155.3. Ókatolikus Egyház ……….…………………………………………………165.4. Görög Katolikus Egyház…………….………………………………………176. A REFORMÁCIÓ EGYHÁZAI…….………………………………………………186.1. Az Evangélikus Egyház…...…………………………………………………186.2. A Református Egyház…………………………………………………...…...196.3. A Kongregacionalista Egyház…………………………………………….....206.4. A Presbiteriánus Egyház……………………………………………………..216.5. Az Unitárius Egyház…………………………………………………………216.6. Anglikán Egyház ………………………………..…………………………...227. KEGYESSÉGI IRÁNYZATOK KISEGYHÁZAI ………………………………267.1. Puritanizmus, ébredés, pietizmus…………………………………………….267.2. A Baptista Egyház……………………………………………………………277.3. A Methodista Egyház…………………………………………………………287.4. A Hetednapos Adventista Egyház……………………………………………297.5. Az Evangéliumi Pünkösdi Közösség…………………………………………307.6. A Nazarénus Egyház…………………………………………………………317.7. Az Üdvhadsereg Egyház…………………………………………………......32IV. SZEKTÁS JELENSÉGVILÁG8. ECCLESIOLA EXTRA ECCLESIAM …………………………..………………...33- 63 -


8.1. Régi szekták mai köntösben……………………………..….………………….348.2. Vigyázat, szektaveszély !....................................................................................35V. SZEKTÁS FELEKEZETI TÍPUSOK9. ÚJ TANOK JEGYÉBEN ……………………………………………………………..369.1. A Quakerek……..………………………………………………………………369.2. A Mormonok……………………………………………………………………379.3. A Jehova Tanúi………………………………………………………................389.4. A Hit Gyülekezete……………………………………………………...............409.5. Magyarországi Szcientológia Egyház …………………………………………4110. A VALLÁSI SOKFÉLESÉG SZELLEMI HÁTTERE……………………………...4310.1. Szabadkőművesek…………………………………………….…………….4310.2. Új Korszak (New Age) ……………………………………….…………….4410.3. Posztkommunista örökség …………………………………….……………46VI. TÖRVÉNYEK ÉS STATISZTIKÁK TÜKRÉBEN11. KÍSÉRLETEK A JOGI SZABÁLYOZÁSRA……………………………...…………4711.1. Népmozgalmi adatok nyomában ………………………………………..…….4811.2. Egyházi törvény …………………………………………………………….....4911.3. Újabb jogi szabályozás ………………………………………………………..55VII. ÖSSZEGZÉS12. FELEKEZETTUDOMÁNYI MEGFONTOLÁSOK …………………………...........56VIII.IRODALOM……...…………………………………………………………..57VIII.TARTALOM…...…………………………………………………….............62**********************************************************************************„Viseljetek gondot azért magatokra és az egész nyájra,melyben a Szentlélek titeket vigyázókká tett,az Isten anyaszentegyházának legeltetésére,melyet tulajdon vérével szerzett.”(Acta:20,28.)**********************************************************************************- 64 -

More magazines by this user
Similar magazines