A doni áldozatokra emlékeztekA magyar hadsereg 1943-ban a Donnálelesett katonáira emlékeztek szerdána Martineum Felnôttképzô Akadémiaudvarán. Hatvanhét esztendôvelezelôtt, január 12-én indított támadásta szovjet Vörös Hadsereg. A harcokbana 2. magyar hadsereg szinte teljesegészében megsemmisült, több tízezerkatona vesztette életét. A Don-kanyaráldozatait máig sem tudta igazánelsiratni a nemzet, hangzott el FeisztGyörgy kulturális tanácsnok beszédében.Mint mondta: a hat évig tartó világméretûküzdelemnek ez az ütközetvalóban csak kis pontja, villanásnyieseménye volt csupán. Csakhogy ami azegyetemes történelem szemüvegénát epizódnak látszik, az a nemzetitörténelem szempontjából sorsdöntôesemény lehet. A tényeket az itthonmaradottak ezrei talán máig sem ismerik.Hogy valójában mi lett az eltûntekkel,azt sem akkor, sem azóta nem tudhatjasenki bizonyosan, mondta FeisztGyörgy. A kegyeleti megemlékezés aKálvária-templomban folytatódott,ahol dr. Kövér István, a Recski Szövetségnyugat-dunántúli elnöke és LechnerFerenc, az 56-os Szövetség elnökségénektagja is beszéddel emlékezettaz áldozatokra. A szentmisét BrennerJózsef (képünkön) püspöki helynökcelebrálta.Fotó: Mészáros ZsoltÁtadták az új rendelôtBejezôdött a Rumi úti orvosi rendelô átalakításadecember végén. Az épület ünnepélyesátadóján részt vett többek közöttdr. Prugberger Emil, az egészségügyi bizottságelnöke, valamint Gyebrovszki János,a körzet képviselôje is. A rendelôátalakítása 2006-ban kezdôdött. Az elsôütemben akadálymentesítették a mosdókatés a bejáratot, majd második lépéskéntaz épületben lévô, használaton kívüliszolgálati lakást alakították át orvosi ésnôvéri szobákká. A harmadik ütem nemrégibenfejezôdött be: felújították a negyedikorvosi rendelôt és a labort is. A Rumiúti rendelôben négy orvos rendel, éscsaknem 10 ezer polgár egészségügyi ellátásazajlik itt. Az átalakításnak köszönhetôena betegek akár négyszemközt istalálkozhatnak az orvosukkal, várakozásközben egészségügyi témájú filmeketnézhetnek a váróban, illetve egy gép segítségévelmegmérhetik a testsúlyukat,testzsírszázalékukat és vérnyomásukatis. A rendelô átalakítása több mint 42 millióforintba került, a felújítás költségeit aváros fizette. A Déli Városrész EgészségügyéértKözhasznú Alapítvány félmillió forinttaltámogatta a fejlesztést.Fényképek a színházbólMészáros Zsoltnak, lapunk munkatársánaka Weöres Sándor Színház elôadásainkészített fotóiból nyílt kiállítás csütörtököna HEMO-ban. A tárlatot JordánTamás, a Weöres Sándor Színházigazgatója nyitotta meg. A képek nemis az elôadásról készültek, sokkal inkábbaz elôadásban születtek, valljamûveirôl az ifjú fotós. Képünkön példáula Szerelmes Balázs címû elôadásagórafóbiás fôhôsét, a számítógépképernyôje mögé rejtôzô Czukor Balázsszínmûvészt láthatjuk. Mészáros Zsoltfényképeit február 14-éig nézhetikmeg a színház aulájában.Lövések dördültek a városháza mögött?A kérdésre a válasz igen, mégpedig a <strong>Savaria</strong>Történelmi Karneválon. A fentlátható kép, Vizi László alkotása nyerteugyanis a Nyugat.hu internetes oldal karneválifotópályázatát. A verseny legjobbalkotásaiból január 6-án a BerzsenyiDániel Könyvtárban nyílt kiállítás. Az ünnepélyesmegnyitón osztották ki a legjobbaknakjáró díjakat is. A második helyezettPintér Roland, a harmadik pedigBalogh Zoltán lett. A szakmai zsûri általelbírált mûveken túl az olvasók szavazataialapján közönségdíjakat is átadott aNyugat.hu. Csóka Tibor, Zergi Borbála ésBíró Helga alkotásai kapták a legtöbbvoksot. A képek megtekinthetôk awww.nyugat.hu-n, illetve január 23-áiga Berzsenyi Dániel Könyvtár földszintikiállítótermében.Sajtóreggeli a megyeházánSajtóreggelire invitálta Vas megye médiamunkásaitKovács Ferenc, a VasMegyei Közgyûlés elnöke és MajthényiLászló, a Vas Megyei Közgyûlés alelnökemúlt pénteken. A hagyományos találkozónaz elnök ismertette az újesztendô terveit, és összegezte a2009-es év tapasztalatait. Elhangzott:ezentúl havonta egyszer vendégül látjákaz újságírókat, akik így elsô kézbôltájékozódhatnak a megye életérôl.Házhozszállítás:310-310Helyben fogyasztás:Vasútállomás épületeNyitva: 10.00–22.00 • Házhoz szállítás: 10.00–22.00Az akció február 15-ig tart.Ne bízza a kisbíróra!Menjen biztosra,hirdessena <strong>Savaria</strong> Fórumban!Tel.:94/505-8954
2010. JANUÁR 16.V I S S Z A P I L L A N T ÓA N N O . . . . . . . . . . . . . . . . .A doni kálvária„A szovjettámadás kibontakozását elsôneka zászlóalj parancsnoka veszi észre.Nehéz percek következnek, de az alezredesgyorsan intézkedik. Tüzérségi tüzetkér a veszélyeztetett helyre. Mire tüzéreinkmegkezdik a tüzelést, Králikhadapród is észreveszi az ôt már 30-40méterre megközelítô ellenséget, s szembeszálla túlerôvel. Kemény harc keletkezettezen a szárnyon. Ötszörös túlerôellen harcolnak hôs honvédeink. Az ellenségnekmégsem sikerül egyetlen méternyitérnyerés sem. A magyar szakaszvitézsége ellensúlyozza a túlerôt. (…)Králik hadapród szakasza nemcsak álljaa harcot, sôt kis idô után maga lendül támadásba,s visszanyomja az ellenséget.Eközben még foglyokat is ejt, s felrobbanthárom földerôdöt. (…) Az eredményminden várakozást felülmúl. Az átkeltegység megsemmisített nyolc nagyobbés negyven kisebb földerôdöt abennük lévô tûzfegyverekkel együtt.Harmincöt foglyot ejtett s mintegy100–120 fô veszteséget okozott az ellenségnek.A mi veszteségünk egy fô.”A II. világháborúban a Don mellett állomásozódunántúli magyar honvédekegyik rendkívül sikeres katonai akciójátidéztünk fel, amelyet a szombathelyi ha-ditudósító, újságíró Kuntár Lajos vetettpapírra, és küldött el a Vasvármegyének.A doni átkelôvállalkozásról készült írás1943. január 13-án jelent meg. Nem véletlenüllapoztuk fel a korabeli lapot, hiszen67 évvel ezelôtt, január 12-én aszovjet hadsereg végzetes támadástintézett a magyar védelmi vonalak ellen.Nem tudjuk, és sajnos Kuntár LajosA véres Don címmel megjelent, a II. világháborústudósításait egybegyûjtôkönyvébôl sem derül ki: pontosan mikorvolt a már idézett sikeres katonai akció.Él bennünk a gyanú, hogy a csónakoksegítségével végrehajtott rajtaütés még1942 ôszén történhetett. Januárbanugyanis a Don mentén már mínusz20–40 fokos hidegek voltak, a magyarcsapatok erôállapota pedig októbertôlkezdôdôen folyamatosan romlott. A ruházataz orosz ôszre sem volt megfelelô,nemhogy a télre, katonáink pedig januárrateljesen lerongyolódtak. Decembervégére már a tisztek között iselôfordultak végkimerülési esetek,amely a nagyfokú igénybevételre, a sokizgalomra, a biztonságérzet részbenihiányára, a hidegre, a kevés fûtôanyagraés bizonyos táplálkozási hiányosságokravoltak visszavezethetôek. Mindeztmár a 48. gyalogezred decemberi, januáriharctudósításából tudjuk, valamintSzabó Péter történész A doni kálváriacímmel a Rubicon folyóirat 2008 októ-berében megjelent tanulmányából.Nyilván a nehézségek és a doni tragédiakövetkezményei nem jelenhettekmeg a korabeli, cenzúrázott sajtóban.Az itthoniak 1943 januárjában azt gondolhatták:katonáinkat nem érheti baj.Ekkor azonban már a felderítô támadásnakinduló szovjet akció áttörte az olaszokvonalát, és bekerítéssel fenyegettea magyar csapatokat. Január 17-énvissza kellett vonulni. A veszteségekóriásiak voltak. A januári-februári harcokbantöbb mint 40 ezer magyar katonahalt meg, a sebesültek és betegekszáma elérte a 28 ezret, és orosz fogságbaesett 26 ezer honfitársunk. Aligakadt olyan család, amelyet ne érintettvolna a doni tragédia. Ezért is nagyonfáj, hogy a rendszerváltásig a doni hôsökrôlnem lehetett megemlékezni.SaFó(A források felkutatásábana Berzsenyi Dániel Könyvtármunkatársai segítettek.)A <strong>Savaria</strong> Fórum jövôre ünnepli alapításának huszadik évfordulóját. Ennek apropójánúj sorozatot indítunk lapunkban, az elôttünk álló egy évben az elmúltkét évtized legemlékezetesebb írásait, történéseit idézzük fel olvasóinknak.„Garázsból nem lehet éttermet csinálni”„Új rendelet, hogy aki ételt ad, italtis kiszolgálhat. Ám azt kevesen tudják,hogy egy konyha kialakításáhoznagyon szigorú elôírásokat kell betartani.Szeretnénk az embereketvisszatartani a meggondolatlan vállalkozásiszándéktól. Garázsból nemlehet éttermet csinálni, ha pedig újépületet terveztet, fel kell mérni abeépítési lehetôséget” – fakadt kiKrencsey Igor, a polgármesteri hivatalépítési csoportvezetô fômérnökecsaknem 20 évvel ezelôtt mindjárt a<strong>Savaria</strong> Fórum I. évfolyamának 1. számában,1991 augusztusában. Bár azakkori induló városi lap elsôsorbannem az újdonsült vállalkozások buktatóirakívánta felhívni a figyelmet,a rövid tudósítás jól jelzi, a rendszerváltásután közvetlenül kezdô ésfantáziadús vállalkozókban cseppetsem volt hiány. De lépjünk tovább aHuszár útra. Akkoriban talán kevesenhitték volna el, hogy a 11-es huszárúti laktanya ügye 20 év múltánsem jut majd nyugvópontra. Pedig elképzelésekbôl,tervekbôl nem volthiány. A SaFó tudósítása szerint az ingatlanfelett ôrködô Apáczai CsereJános Alapítvány és a város mindjártaz elején alaposan összerúgta aport. Spitz György alpolgármesternem véletlenül fogalmazott így: „Tagadhatatlan,hogy jelenleg mindkétoldalon rossz a hangulat, amely annaktulajdonítható, hogy az Alapítványúgy gondolta, ha már a képviselô-testületis kinyilvánította támogatását,az egyben azt is jelenti,hogy mi mindent felhasználunk annakérdekében, hogy az iskolakomplexumminél elôbb felépüljön.” A fôesemény azonban akkoriban nem ezvolt, hanem a pápalátogatás elôkészítése,amelyre a város a NemzetiElôkészítô Bizottságtól 40 millió forintotkapott. A támogatás jól jött,hiszen mintegy százezer hívôt vártaka szombathelyi reptérre II. János Pálpápa látogatása alkalmából.SaFóS A F Ó A N N O5