125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok ... - MEK

leletmentések költségeit. A költségvetés nagyobb programok tervezésére nem nem volt elegendő.A kutatói létszám I 956-ig három főre emelkedett: két régész mellett egy néprajzostevékenykedett a megyében. A második emeleti kiállítóterem helyreállítása 1951 -ben fejeződöttbe, ekkor indulhatott meg a Pákozdi csata kiállítással a múzeum időszaki kiállításainakhosszú sorozata. A havonta-kéthavonta rendezett kiállításokat rendszeres előadások és azeneiskolával közösen rendezett koncertek egészítették ki.A múzeumi kiadványok újjáteremtése egy ajándékba kapott sokszorosítógéppel indultmeg, az első katalógusok, tudományos kiadványok, népszerűsítő füzetek megjelentetésemellett kísérlet történt a Székesfehérvári Szemle felújítására is. 1955-ben megalakult a MúzeumBaráti Kör, ennek támogatása lehetővé tette a kiadványok nyomdai előállítását az IstvánKirály Múzeum Közleményei sorozataiban.A múzeumban folyó tudományos munkát (1960-ig mintegy 100 cikk, közlemény) elismerve,minisztériumi támogatással, 1960-ban megindulhatott a múzeum tudományos évkönyvének,az Alba Regia-nak kiadása. Az évkönyv kezdettől fogva német, francia, angol ésolasz nyelven közölt tanulmányokat. Ez nemzetközi rangú intézménnyé tette a múzeumot, akülföldön is számon tartott magyar periodikák egyikévé az évkönyvet. 1958-ban a megyeiIdegenforgalmi Hivatal kezdeményezésére és anyagi támogatásával megkezdődtek a régészetifeltárások Tácon. Az ásatás költségvetése nagyobb volt, mint a múzeum évi dotációja, eztudományos létszámban, felszereltségben, a múzeum lehetőségeinek kiterjesztésében éselismertségében a következő korszak vonatkozásában meghatározó feltételeket teremtett.Fejér Megyei MúzeumokIgazgatóságaAz 1962-ben a vidéki múzeumok megyei szervezetekbe vonva a megyei tanácsok hatáskörébekerültek. Fejér megyében az István Király Múzeum mellett a dunaújvárosi IntercisaMúzeum és egy sor vidéki emlékház, kiállítás (Gárdony, Kápolnásnyék, Martonvásár, Vál,Csákvár, Cece, Sukoró, Szabadbattyán, Pákozd, Füle) lett a megyei szervezet része. A tanácsosításelőnyei a korszak első felében jelentkeztek. Többszörösére nőtt a költségvetés, aszervezet létszáma, a tudományos és a kulturális tevékenység. A megváltozott feltételekhosszútávú igényes programok megszervezését és végrehajtását tették lehetővé. Gorsiumtöbb évtizedes kutatása mellett jelentős ásatási programok bontakoztak ki, a neolitikus lelőhelyekrendszeres feltárása, a bronzkori földvárkutatás, avar kori település feltárása, a székesfehérvárikirályi bazilika ásatásai és Székesfehérvár történeti múltjának felkutatása. A székesfehérvárinagy programokkal azonos szintű volt a Dunaújvárosban folyó intenzív ásatótevékenység az intercisai római katonai táborban. A néprajzi kutatás legfontosabb eredményeia néptánc és a népdal gyűjtésében jelentkeztek. Az országos méretű ásatások mellett amúzeum elsősorban a képzőművészeti gyűjtemény fejlesztésében ért el kiemelkedő eredményeket:az 1962 utáni évtizedekben az egyik legjobb és legnagyobb kortárs művészeti gyűjteményalakult ki.Ebben a korszakban lett a tudományos közlések igazi bázisa az Alba Regia évkönyv.Nemzetközi rangját a külföldi szerzők nagy száma, a múzeum által rendezett neolitikus,kelta, római, középkori, numizmatikai nemzetközi kongresszusok aktáinak közlése adta.9