125 év – 125 tárgy. Válogatás a Fejér megyei Múzeumok ... - MEK

A menekülő Aeneas szobra GorsiumbólLelőhely, lie - Fövenypuszta (Gorsium), szőlőtelepítés alkalmával, 1903 körül. Gróf ZichyJános ajándékozta a múzeumnak, 1912-ben.Kor. Kr. u. II. század vége - III. század elejeMéret: 65 x 32 x 14 cmLeltári szám: Sz\KM 2852.Irodalom: Erdélyi C: Aeneas menekülése. Római dombormű a székesfehérvári Múzeumban. ArchÉrt,47. 1934. 49-55., 60. kép; Uő: A római kőfaragás és kőszobrászat Magyarországon. Bp.. 1974.140., 185. kép; Thomas E.: Die römerzeitliche Villa von Tác-Fövenypuszta. AArchHung, 6.1955. 90., XXVI. t. 3.; Fitz |.: Gorsium. Székesfehérvár, 1970. 55. kép; Uő: Gorsium-Herculia.Szfvár, 1996. 24., 6. sz.; Barkóczi L: Az intercisai mitologikus és állatjelenetes domborművekidőrendje és felhasználása. ArchÉrt, I I 1. 1984. 1 70-1 91.Mészkő féldombormű, fenn és baloldalt letört.A római alapításmonda elterjedt, kedvelt jelenetének helyi ábrázolása. A trójai Aeneasnem a szokásos jobbra rohanó mozgásban, hanem homloknézetben áll, római katona ruhában,térdén felül érő tunikája fölött izompáncélt visel, köpenyét vállán kerek csat fogja Össze.A bal vállán ülő öreg atyját, Achinses bábuszerű alakját bal kezével szorítja magához. A köpenybeburkolt Achinses a házi isteneket tartalmazó ládát tartja ölében. Aeneas jobb kezévela mellette álló Ascaniust bal csuklójánál fogva vezeti.A jelenet ábrázolása az archaikus korban elszigetelten megtalálható a Kr. e. VI. századtól,görög vázaképeken és éremképeken. Augustus korától terjed el a római művészet körében,ahol az uralkodóház isteni eredetét dicsőíti. Megjelenik Caesar érmein, Augustus fórumán azősök szobrai közt foglal helyet. Itáliában reliefszerű ábrázolások, éremképek, vésett kövek,provinciákban római harcos öltözetében jelenítik meg. Szerepel síroltáron, szarkofágon. AKr. u. 147-es, 900 éves jubileumi éremképek alapító mondájának hatására a provinciákban,így a Rajna mentén, Kölnben a temetkezési kultusz szolgálatában álló szoborművek születtek.A képtípus innen került Pannoniába. Intercisában és Gorsiumban ismert ábrázolásait is síremlékekdíszítményének tartották, újabban a trójai mondakörből vett jelenetek táblaképeit agorsiumi szentélykerület egyik templomának Antoninus Pius-kori frízéről származtatják. Ennekhatására faragták a képtípus leegyszerűsített változatát valamilyen síremlék ormára. LeginkábbKr. u. 202. követően, amikor Septimius Severus Róma, valamint a császárság alapítását,Augustus korát ünnepelte. A Severus-kori kőfaragás jellemző vonása a kezdetekig, az alapításigvisszanyúló ősi múlt idézése, a régi ábrázolások felelevenítése volt.(F.Z.)46