FRESLI MIHÁLY: Bizonyos közigazgatási terminusok fordításának ...

kodolanyi.hu

FRESLI MIHÁLY: Bizonyos közigazgatási terminusok fordításának ...

Bizonyos közigazgatási terminusok fordításánaknehézségei oroszról magyar nyelvreFresli MihályEgy ország demokratikus berendezkedése alapjaiban határozza meg azadott nemzet közigazgatási rendszerét, ám sok esetben, még azonosállamforma esetén is találunk különbségeket a területi beosztásszisztémájában. Gondoljunk itt Magyarország és Németország példájára,ahol mindkét ország egy közös államalakult – az Európai Unió – tagja,mégis eltérést tapasztalunk a területi közigazgatásban: nálunk ugyanishiányzik a németekre oly jellemző tartományi szint.A helyzet jóval bonyolultabbá válik, ha egy, az Unión kívüli ország – jelenesetben az Orosz Föderáció – esetében végezzük el az összehasonlítást. Ezt arelációt már nem csupán a két ország közötti rendszerszintű különbségek,hanem a történelmi hagyomány és az utóbbi időben végbement, illetvefolyamatban lévő közigazgatási változások is árnyalják.Jelen írásunkban erre az első látásra meglehetősen bonyolult kérdésreszeretnénk fókuszálni, a fordítástudomány oldaláról megközelítve a problémát.Első lépésként igazgatási szinten kell tisztáznunk a viszonyokat. Ennekrészeként először definiáljuk vizsgálatunk tárgyát, majd rövid történetiáttekintés után összevetjük a Magyarország és az Orosz Föderáció közigazgatásirendszerét. Ezt követően megkíséreljük lehatárolni az egyes közös, illetve eltérővonásokat, majd a lehetőségeknek megfelelően javaslatot tenni az egyesterminusok fordítását illetően.A kérdés rendszerszintű megközelítéséhez világossá kell tennünk, hogy anyugat-európai hagyományban a területi közigazgatás rendszerében alegalacsonyabb szintet a községek képezik. Már ezen a ponton világosankülönbséget kell tennünk a község, mint közigazgatási fogalom és a falu között.Területi igazgatási szempontból ugyanis a rendszer a község, város, főváros szintreépül. Minden „más” ezen kívül – mint a falu vagy a tanya – szociológiai fogalom.Történeti oldalról vizsgálva a kérdést, célszerű először a magyar viszonyokkalmegismerkednünk. Ebből az aspektusból – terjedelmi okok miatt – jelen esetbeneltekintünk a hosszadalmas vizsgálattól, s csupán arra hívnánk fel a figyelmet, hogya magyar területi közigazgatás arra a megyerendszerre épül, aminek igen komolytörténeti hagyománya van. A második világháborút követően kísérletet tettek –szovjet mintára – egy ennél alacsonyabb szint – a járás – bevezetésére, azonban eznem igazán illeszkedett a magyar rendszerbe, ezért később megszüntették azt.Érdekes momentumként elöljáróban megjegyezzük, hogy éppen napjainkban vannapirenden a szubszidiaritás-elvének gyakorlati megvalósítása keretében a járásiszint ismételt beiktatására a rendszerbe.287


A magyar közigazgatásban a rendszerváltást követően a legjelentősebbváltozást az Európai Unióba való belépésünk hozta, ami igazgatási rendszerünk„eukonformizásálát” is jelentette, vagyis azt, hogy hozzáigazítsuk azt akontinens nyugati részén definiált rendszerhez.Ennek megfelelően Magyarországon megindult egy átszervezés a NUSTrendszer1 átvételére. Ebben a szisztémában a területi közigazgatás az alábbiszintekre épül: NUTS 0 – ország, tagországi szint; NUTS 1 – tartomány, illetverégiócsoport szintje; NUTS 2 – tartományi, illetve régiós szint; NUTS 3 – megyeiszint; NUTS 4 – járási, illetve kistérségi szint; NUTS 5 – községi, települési szint.A fentiek alapján látható, hogy Magyarországon az Unióba való belépésünkidején a NUTS 0, NUTS 3, és a NUTS 5 szint volt jelen, vagyis az országos, amegyei és a települési szint. A NUTS 1 illetve NUTS 2 nem jelent meg a XX.századi magyar hagyományban, a NUTS 4 járási szintet pedig az Unióba valóbelépésünkig eltörölték.A rendszerek közelítésére való törekvés elindította az ország igazgatásiátszervezését, aminek részben harmonizációs, részben pénzügyi-pályázati okaivoltak. Ennek eredményeképpen Magyarországot NUTS 1 szinten 3országrészre, NUTS 2 szinten 7 régióra, NUTS 4 szinten pedig 174 kistérségreosztották fel.Látnunk kell, hogy bár ezen egységek létrehozása megtörtént, bizonyospolitikai okból az államigazgatás átszervezése nem követte azt. Ráadásul, a máremlített elképzelések szerint jelenleg a regionális szint – a megyék javára történő– gyengítése, és a kistérségi szint járásokba való átszervezése van terítéken.Lássuk ennek tükrében, hogy milyen viszonyokkal találkozunkOroszországban. Terjedelmi korlátok miatt itt is eltekintünk a részletes történetiáttekintéstől, csupán két momentumot ragadnánk ki. Az egyik, hogy I. Péter cáregy 1708. december 18-i rendeletével az országot 8 kormányzóságra osztotta,ami az addig érvényben lévő 251 járásból álló rendszer reformálta meg. Eztkövetően bővítette ezek számát, létrehozva a Nyizsgorodi-, az Asztrahanyi- és aRigai kormányzóságot. A kormányzóságok így a járási és az állami szint közélettek beékelve. 1719-ben a cár tovább folytatta reformtevékenységét, és akormányzóságok alá behelyezte a provinciális szintet (50 darab), amelynek éléna körzetparancsnok állt, aki a kormányzónak tartozott elszámolással.A területi közigazgatás rendszere a továbbiakban állandó „mozgásban” volt.II. Katalin cárnő például az addigra már 23-ra gyarapodott kormányzóságokszámát 50-re szaporította. Ebben a szisztémában egy kormányzóság alá 10 járástartozott, aminek politikai és katonai okai voltak.Napjainkra ez a történelmi rendszer már jelentősen átalakult. A helyzetbonyolultságára való tekintettel jelen keretek között csak a „végső” állapotnaktekintett szisztémával ismerkedünk meg, ám nyomatékosan hangsúlyoznunk1NUTS: Nomenclature of Territorial Statistical Units288


kell, hogy ez sem tekinthető „állandónak” illetve „végsőnek”, az egységekátszervezése, újak kialakítása illetve átalakítása napjainkban is zajló folyamat.A jelenleg hatályos orosz rendszer megértéséhez első lépésként tisztáznunkkell, hogy Oroszország az alaptörvényben foglaltaknak megfelelőendemokratikus föderatív köztársaság, ahol érvényesül a hatalom megosztásának– törvényhozó-, végrehajtó- és bírói hatalom – elve. Ennek megfelelően aföderatív berendezkedés alapját néhány korábban független állam önkéntesegyesülése adja. Másképpen fogalmazva az országot a területén több, korábbanfüggetlenül létező és önálló alkotmánnyal (is) bíró állam alkotja.Az Orosz Föderációt ennek megfelelően közigazgatási egységek (субъектыРоссийской Федерации) alkotják, ezek száma 84 darab. Fontos eltérés a magyarközigazgatási rendszerhez képest, hogy míg azt alá-fölérendeltségi viszonybanálló egységek alkotják – az európai NUTS rendszernek megfelelően ország /régió / megye /járás / település -, addig az orosz rendszerre alapvetően amellérendeltség a jellemző. A közigazgatási egységek mérete és elhelyezkedésetörténelmi, földrajzi és etnográfiai okokkal magyarátható.Az Orosz Föderációt 2006-os adatok alapján: 21 köztársaság, 9 vidék, 49 terület, 2föderális jelentőségű város, 1 autonóm terület, 10 autonóm körzet alkotja.Egy közigazgatási reform keretében a fent vázolt rendszer új elemekkelbővült: egy 2000. május 13-án kiadott elnöki rendelet értelmében a közigazgatásiegységekből 8 régió, másként föderális körzet (федеральные округа) jött létre.Ennek során gyakorlatilag nyolc csoportban foglalták a hasonló adottsággalbíró, földrajzilag egyszerre kezelendő közigazgatási egységeket.Amint látható, a rendszer alapjaiban különbözik a hazai szabályozástól.Amint arról szó esett, fontos hangsúlyoznunk, hogy az orosz közigazgatásiszisztéma alapjaiban a mellérendelő relációra épül: a területi igazgatásfundamentumát alkotó – s méretüket, jogköreiket illetve besorolásukat illetően –jelentősen eltérő egységek találhatók egymás mellett. Természetesen itt isfellelhető az alá- és fölérendeltség, hiszen az egyes igazgatási egységeketkörzetekre (район) osztják fel.Következő lépésként közelítsük meg a problémát fordítástudományiszempontból. Amint az látható, két államigazgatási hagyomány áll egymássalszemben. Ezekben csak kisszámú olyan hasonlóságot vélünk felfedezni, amibizonyos átfedést jelent, rendkívül megnehezítve ezzel a fordítók munkáját.Látnunk kell azt is, hogy ezen kívül létezik egyfajta fordítói „hagyomány”,vagyis egy olyan, a gyakorlatban elfogadott paradigma, amit a fordítók a„szokásjog” alapján követni szoktak. Ennek részben oktatási, részbentársadalomtudományi gyökerei vannak.Beszélnünk kell arról is, hogy jelen esetben a vizsgálatunk tárgyát képező„terep” olyan csapdákkal is terhelt, amibe az óvatlan fordító könnyen beleléphet.Konkrétan arról van szó, hogy egyes fogalmak átültetése kapcsán a fordítás iránya,289


a szöveg tartalma, a forrásnyelv és a célnyelv kijelölése, alapjaiban határozza megugyan annak a kifejezésnek a különböző célnyelvi megfelelőjét.Ennek a problémának a megvilágítására idézzük fel az область fogalmat. Afordítás irányának megfelelően, amennyiben ez a magyar közigazgatásirendszerről szól, akkor a fentiek alapján a megye fogalmat jelenti, vagyis:область Ваш – Vas megye. Más a helyzet, ha egy orosz igazgatási szövegrőlbeszélünk, ekkor ugyanis az область - terület értelemben kerül át a magyarnyelvbe. Összefoglalva, ugyan az a kifejezés – область – magyar közigazgatásirendszerben megyét, orosz szisztémában területet jelöl. Sajnos ebben a tekintetbena Hadrovics-Gáldi nagyszótár sem ad egyértelmű útmutatást, hiányzik belőle amagyar rendszer szerinti megjelölés.Következő lépésként lássuk részletesen, hogy milyen javaslatokat tehetünk,az egyes terminusok fordítását illetően. A magyar területi közigazgatás terén – amár áttekintett rendszernek megfelelően - az alábbi javaslatokat tehetjük:NUTS 0 – ország, tagországi szint- страна, государствоNUTS 1 – tartomány, illetve régiócsoport szintje - регионыNUTS 2 – tartományi, illetve régiós szint - регионNUTS 3 – megyei szint- областьNUTS 4 – járási, illetve kistérségi szint- уездNUTS 5 – községi, települési szint.- населенный пунк, поселениеA NUTS 0 esetében nem találkozunk különösebb nehézséggel, itt aszövegkörnyezettől függően javasolható a страна illetve a государство kifejezéshasználata annak függvényében, hogy országról vagy államról van szó.A NUTS 1 (hazánkban 3 db) és NUTS 2 (hazánkban 7 db) szint eseténmagyar viszonyok között megfelelő lehet a регионы illetve a регион fogalomhasználata, ami megtalálható az orosz rendszerben is, ám az ott szinonimkifejezésként használt федеральные округа megjelölés hazánk esetébensemmiképp sem felel meg.A NUTS 3 esetén (hazánkban 19 megye és Budapest) egyértelműen azобласть a megfelelő terminus, alkalmazásának sajátosságairól már szóltunk.A NUTS 4 szint esetében, amint arról már szóltunk, érdekes helyzetteltalálkozunk. Történelmi okok miatt a II. világháborút követően Magyarországonéppen szovjet mintára került bevezetésre ez a fogalom. Alapját a Szovjetunióbanfellelhető szisztéma adta, nálunk azonban ez nem igazán felelt meg a korelvárásainak, ezért később eltörölték azt. Mi volt ennek az oka? A Szovjetunióterületi kiterjedése okán ott ez a területi közigazgatási szint szükséges volt, a 60-asévek magyar politikai rendszerében azonban egy rendkívül erősen centralizáltállam nem tudott mit kezdeni egy, a települési és a megyei szint közé beékeltegységgel. Már csak azért sem, mert országunk területi kiterjedése okán nem volt290


életképes egy olyan – néhány települést összefogó – igazgatási egység, aminek afeladatait a községi tanácsok illetve a megyei pártbizottság ne tudta volna ellátni.Az Európai Unióba való belépésünket követően azonban érdekes változáskövetkezett be az államigazgatás terén: előtérbe került a szubszidiaritás-elve,vagyis az állam decentralizálása és a helyi közösségek megerősítése. Ennekköszönhetően napjainkban ismét felértékelődött a járási szint szerepe ésmegindult ennek az igazgatási szintnek az ismételt kiépítése, megerősítése.Ennek megfelelően – bár más politikai rendszerben – javasolható az уездkifejezés használata.A NUTS 5 települési szint esetén ismét nehézségekkel találkozunk.Amennyiben igazgatási szempontból vizsgáljuk a kérdést, a населенный пункilletve a поселение kifejezés fedi le adekvát módon a fogalmat. A magyarrendszernek megfelelően ezen a – települési - szinten a község, a város állnak.Ezek fordítási lehetőségeiről az orosz rendszer kapcsán szólunk részletesen.Az előzőekben röviden áttekintettük a Magyar Köztársaság területiközigazgatása kapcsán felmerülő egyes fogalmak fordítási lehetőségeit.Következő lépésként vizsgáljuk meg, milyen megoldások adódnak az OroszFöderáció kapcsán?Amint arról szóltunk, Oroszország államformája föderatív köztársaság,ennek megfelelően egy, a magyartól alapjaiban eltérő szituációval találkozunk,amelyben a mellérendelt és az alá-fölé rendelt egységek egyszerre vannak jelen.Elsőként tisztáznunk kell, hogy az oroszban a rendszer alapját adó területiközigazgatási egységet, a субъект Российской Федерации fogalommalfordíthatjuk le. A fenti alapvetésnek megfelelően a fordításra az alábbijavaslatokat tehetjük:республикакрайобластьгород федерального значенияавтономная областьавтономный округ- köztársaság- vidék- terület- föderális jelentőségű város- autonóm terület- autonóm körzetLátható, hogy a республика – köztársaság fogalom esetében semmifélenehézséggel nem találkozunk. Érdemes megjegyeznünk, hogy a köztársaságokterületét gyakran район – körzetekbe sorolják.A край terminus megfelelően adaptálható vidék kifejezésként, fogalmilagtalán a hazai régiónak felel meg.Az область közigazgatási egység esetében a fordítás nehézségeiről már szóltunk,csupán nyomatékosítani szeretnénk, hogy orosz igazgatási egység eseténsemmiképpen nem ajánlható megye értelemben fordítani, bár felfogásában azzalrokonítható. Esetében megfelelőnek találjuk a terület kifejezést.291


A город федерального значения – föderális jelentőségű város esetébentisztáznunk kell, hogy itt közigazgatási terminusról van szó, s bár történelmiokok miatt részben fedi a főváros – столица fogalmat Moszkva és Szentpéterváresetében, jelen esetben mégis másról van szó.Utolsó két egységünk, az автономная область – autonóm terület, és azавтономный округ – autonóm körzet fordítása esetén nem találunk különösebbnehézséget. Ennek oka az ország föderális berendezkedésében keresendő, így„zavaró” magyar terminusok nem merülnek fel.Szót kell még ejtenünk a már említett települési szintről, ami ilyenértelemben nem képezi az orosz „igazgatás” részét, abban keverednek a területiállamigazgatási és a szociológiai fogalmak. Ezzel kapcsolatban beszélnünk kell afalu fogalmáról, ami szociológiai terminus. Meg kell jegyeznünk ennek fordításakapcsán, hogy az orosz nyelv némileg színesebben közelít a fogalomhoz,megkülönbözteti ugyanis a templommal bíró falvakat – село, a templom nélkülikis falvaktól – деревня. Magyar nyelvre mindkettőt falu-ként fordítjuk. Érdekesmomentum, hogy Magyarországon a 70-es 80-as években megjelent orosznyelvkönyvek szinte kizárólag a деревня fogalmat tanították, ezzel is tagadva atemplom és az egyház létjogosultságát. A város – город terminus fordítása eseténnem találkozunk különösebb nehézséggel.Végezetül szólnunk kell néhány olyan orosz sajátosságról, amelyek egyesszövegek fordítása kapcsán előkerülhet. Elsőként lássuk a történelmigyökerekkel bíró губерния – kormányzóság fogalmat, ami nem jelent különösebbnehézséget számunkra.Más a helyzet a nemrég létrehozott oroszországi régiókkal. Amint arról márszóltunk, ezeket az új egységeket egy 2000-ben megjelent elnöki rendelet hívtaéletre. Oroszul két ekvivalensnek tekinthető fogalommal jelölik őket: a регионыРФ illetve a федеральные округа, számuk napjainkban 8 darab.Láthatjuk, hogy ezen egységeket a gyakorlat hívta életre – olyan területeketfognak össze, amelyek hasonló gazdasági-, társadalmi- és természeti értékekkelbírnak. Ennek megfelelően a már tárgyalt területi közigazgatási egységeken felülállnak. A fogalmat регионы РФ – régiók, illetve федеральные округа – föderáliskörzetek terminusokkal ültethetjük át magyar nyelvre.Befejezésképpen elmondható, hogy a két ország esetében két, egymástóljelentősen eltérő területi közigazgatási rendszerről van szó. Ez rendkívülimódon megnehezíti a fordítók dolgát. Ennek ellenére kellő szakmaihozzáértéssel leküzdhetők a felmerülő akadályok. Tisztában vagyunk azzal,hogy az általunk javasolt terminusok nem tekinthetők teljes konszenzusonalapuló megoldásnak, mindazonáltal azon reményünket fejezzük ki, hogy jóalapul szolgálnak egy esetleges későbbi kutatáshoz.292

More magazines by this user
Similar magazines