Tisztelt Olvasó!

agrárium 

21. évf. 2011/5. május 

A 

AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG 

Ára: 499 Ft 

Magyar 

Agrárkamarák 

lapja

Tisztelt Olvasó! 

A Vidékfejlesztési Minisztériumban 

elkészült „Nemzeti Vidékfejlesztési 

Koncepció – 2020” címû átfogó munkaanyag, 

amelyet a lapunk zártakor induló 

országjáró konzultációsorozaton 

kívánnak ismertetni és megvitatni a 

tárca vezetôi. A vidékfejlesztési stratégia 

céljai között szerepel a vidéki 

munkahelyek megôrzése és gyarapítása. 

A jelenlegi 440 ezres összes foglalkoztatottsági 

létszámot 2020-ra 700 

ezerre szeretnék bôvíteni. Kiemelt feladat 

a vidéki népesség megtartása, a 

demográfiai egyensúly helyreállítása. 

A program célkitûzése az élelmezési 

és az élelmiszer-biztonság szavatolása, 

a kiszolgáltatottság megszüntetése, és 

minden korábbinál erôsebb szemponttá 

emelkedik a környezetóvó gazdálkodás 

segítése. Az anyag figyelmes olvasása 

után egyértelmûen kiderülhet 

még a kevéssé elmélyült szakértôk 

számára is, hogy a minisztérium az eddigi 

általános szemlélettel gyökeresen 

szakító koncepcióval állt elô. A nemzetközi 

versenyképességrôl, sôt magáról 

a termelésrôl, a korábban egyik fô 

szempontnak számító exportról is alig 

esik szó a tervezetben, a szerzôk ki is 

mondják: a polgári agrárjövôre vonatkozó 

elképzelésekben a helyi piacok, 

kisközösségek játsszák a fô szerepet. 

Nagy kérdés, hogy egy ilyen jövôkép 

a gyakorlatban is mûködôképes lehet-e. 

Az kétségtelen, hogy az európai szabályozás 

maga is jelentôs változás elôtt áll, 

amelyben az imént idézettekhez nagyon 

hasonló célrendszer formálódik – ott is 

kiemelt szerepet kap a környezettudatosság, 

az élelmiszer-biztonság és a belsô 

termelés védelme, illetve a vidék népességmegtartó 

erejének megôrzése. Csakhogy 

ott ezek mellett legalább ilyen 

hangsúlyt kap a világ élelmiszer-drágulási 

folyamataihoz való piaci alkalmazkodás 

is – ez pedig lényegében teljesen 

hiányzik a magyar koncepcióból. 

A szaktárca vezetôi hangsúlyozták, 

az elképzelések a meghirdetett konzultációk 

során még kaphatnak új hangsúlyokat. 

Ez nyilván fontos, de az alapvetéseknél 

is lényegesebb, hogy a hosszú 

távú tervekhez milyen napi szabályozás 

kapcsolódik majd. Ez méri majd 

meg igazán, hogy a nagy ívû elképzelések 

mennyit is érnek a mindennapokban 

– és hogy miként is illeszkedik a 

jelenleg legnagyobb ágazati támogatási 

forrást jelentô európai uniós rendszerbe. 

Bôven van hát mit egyeztetni. 

Tamás Gábor 

� Kamara 

4 Megújul az agrárkamara 

6 Összefogással, támogatással 

könnyebb 

� Agrárstratégia 

8 Indul a földbérlet rulett 

� Finanszírozás 

12 200 milliárddal folytatódik 

az ÚMVP 

14 (Agrár)hitel – (pénz)világ 

– (gazda)stádium, 2011 

15 Integrátorok szerepe 

a termelésfinanszírozásban 

� Agrárinformatika 

24 Az agrárinformatika 

jelentôsége 

26 Elektronikus kérelembeadás 

és monitoring adatszolgáltatás 

31 Precíziós növénytermesztés 

a hazai gyakorlatban 

Együttmûködô partnereink: 

www.agrarbazis.hu 

2011. május 

Tartalom 

� Baromfi 

38 Nemzetközi Baromfitenyésztési 

Szimpózium Kaposváron 

� Agrárenergetika 

44 Jövôjét keresi a magyarországi 

biomassza-termelés 

46 A hazai melléktermékhasznosítás 

48 Cukorcirok = energia a szántóföldrôl 

52 Energetikai növénytermesztés 

54 A hígtrágya hasznosítása 

56 Nemes nyár energiaültetvények 

� Kaleidoszkóp 

tartalom 

6 8 

48 

56 

agrárium 

3

4 

Kamara 

Megújul az agrárkamara 

F 

Átalakulás elôtt áll a hazai agrártársadalom szervezeti irányítása, vagyis megújul 

a kamara. Igazi önkormányzatiság a cél, több állami feladatot is átvennének, 

növekedhet a kistermelôk, a családi gazdaságok súlya. A törvénytervezet társadalmi 

vitája május 12-én Gyôrött zárult a Gyôr-Sopron Megyei Agrárkamara által 

rendezett fórumon. Az eseményen részt vett Ángyán József, a Vidékfejlesztési 

Minisztérium parlamenti államtitkára is. 

azekas Sándor vidékfejlesztési 

miniszter még április végén az agrártársadalom 

szervezeti irányításának 

tervezett átalakításáról elmondta, hogy 

alanyi jogon lehetne mindenki kamarai 

tag, aki az agráriumban él, termel, kereskedik, 

feldolgoz. Ha ôk egy szervezetben 

vannak, a kamara meg tudja jeleníteni 

az ágazat teljes spektrumát. 

Ezenkívül azokat az agráriumon belüli 

vitákat – például a sertéshús- vagy borimportról 

–, amelyek eddig egymás 

mellett elbeszélve zajlottak, a jövôben 

egy szervezeten belül le lehet rendezni. 

A miniszter szerint kulcsfontosságú, 

hogy a magyar mezôgazdaság valamennyi 

szereplôje, az alapanyag-termelôk, 

a feldolgozók és a kereskedôk 

képesek legyenek összefogni. A tárcavezetô 

szerint az agrárkamara az a 

szervezet, ahol együtt dolgozhatnak a 

közös célok elérése érdekében. Lényeges, 

hogy ne szûk érdekcsoportok 

érdekérvényesítô képességének fórumává, 

hanem a magyar vidék teljes 

összefogásának intézményévé váljon 

az újjászervezett köztestület. A cél az, 

hogy a kamarai keretek segítsék az 

agrárium összefogását, például az etikai 

normák betartását. A köztestületnek 

alanyi jogú lesz a tagsága, azaz több 

százezer tagra lehet majd számítani. 

A gyôri fórumon Ángyán József 

hangsúlyozta, hogy az agrárkamarai 

törvény tervezetének megalkotása egy 

folyamat része, amely kapcsolódik az 

ország újjászervezéséhez, aminek része 

az agrárium átalakítása is. Ez utóbbihoz 

az intézményrendszer átalakítására 

is szükség van. Ennek pedig egyik legfontosabb 

átalakítandó intézménye a 

Magyar Agrárkamara. Az átalakítás lényegét 

jól jelzi az agrárkamara nevének 

megváltoztatása is, amely a törvényter- 

agrárium 2011. május 

vezet szerint a jövôben Vidékfejlesztési, 

Agrár- és Élelmiszer-gazdasági Kamara 

néven fog tovább mûködni. 

A névváltozás jelzi az európai normákhoz 

való igazodást is ezen a területen. 

Az agrárkamara szervezete alulról 

szervezôdô lesz, ennek jegyében települési 

mezôgazdasági bizottságok alakulnak. 

Létrejönnek az önálló megyei 

kamarák és a megyei kamarák elnökségébôl 

választják majd meg az új köztestület 

elnökségét úgy, ahogyan ez 

Nyugat-Európában szokásos. 

Az agrárkamara új mûködési rendszere 

gazdasági önkormányzatiságot is 

jelent egyben. Emellett érdekegyeztetô 

fórum is lesz, amely köztestületként 

várhatóan a kormány és a törvényhozás 

legfontosabb partnere is lesz ezen a 

területen. A szervezeti rendszert úgy 

kívánják felépíteni, hogy a kamara 

szolgáltató jellegû intézménnyé váljon. 

A törvény erejénél fogva mindenki, 

aki agrárgazdasággal foglalkozik, alanyi 

jogon tag lesz az új szervezetben. 

Egy tag egy szavazat elven mûködik 

majd a kamarai döntéshozatal, tagdíjat 

pedig csak azoknak kell fizetniük, akik 

bruttó 100 millió forintot meghaladó 

árbevételt értek el. Így 100–300 millió 

forint között a bruttó árbevétel 1 ezrelékét 

kell fizetni, míg 300 millió forint 

és egymilliárd forint között 1,5 ezreléke 

lesz a tagdíj a bruttó árbevételnek. 

Az egymilliárd forint feletti bruttó árbevétellel 

rendelkezô vállalkozások 

pedig 2 ezrelékét fizetik bruttó árbevételüknek. 

Az agrárkamara mûködésére szánt 

forrás a tagdíjakból, az állami feladatok 

átvállalása után kapott állami támogatásból, 

továbbá a szolgáltatási díjak 

árbevételébôl adódik össze. A kamarai 

tagdíj akár 3–4 milliárd forint is lehet. 

A fórumon Hadházy Árpád, a Tolna 

Megyei Agárkamara alelnöke a tervezet 

erôsségeként említette a mezôgazdasági 

bizottságok létrehozását, gyengéjének 

pedig a tagdíj-elképzeléseket tartotta. 

Nagy László, a Gyôr Sopron Megyei 

Agrárkamara elnökségi tagja úgy vélekedett, 

hogy azok, akiknek nem lesz 

tagdíj-kötelezettségük, nem kötôdnek 

majd a kamarához. A minimális tagdíj 

éppen ezért legyen 5 ezer forint. 

Stoller Csaba családi gazdálkodó 

egyebek között arról beszélt, hogy nem 

kellene erôltetni a külterjes gazdálkodást, 

mert az inkább csak a gazdagok 

hobbija, és nem produkál tömeges árut. 

Helytelenítette, hogy jövôre megjelennek 

az állatjóléti felelôsök is. 

Fazekas Imre, a jánossomorjai Szemes 

Mûvek Kft. cégvezetôje a külföldiek 

földszerzésével foglalkozott. Mint 

megfogalmazta, a kamara lehet az 

egyetlen olyan szervezet, amely hatósági 

jogkörrel felruházva eredményesen 

felléphet ez ellen. 

Tamási Béláné Fejér megyébôl szorgalmazta 

a jelenlegi kamara feloszlatását, 

s kifejezte aggodalmát, hogy azokban 

a falvakban, ahol sem a Magosznak, 

sem MOSZ-nak nincsenek tagjai, 

nem tudnak majd delegálni agrárkamarai 

tagot. Mint elmondta, sok településen 

nem is hallottak róla, hogy elkészült 

az új kamarai törvény, pláne, 

hogy vitáznak róla. „Elhiszem a kormány 

tisztességes szándékát, de úgy 

tûnik, olyanokra hagyták a dolgot, akik 

a saját pecsenyéjüket sütögetik” – jegyezte 

meg Tamási Béláné a fórumon. 

Páva Zoltán, a Magyar Tojás Kft. 

ügyvezetôje javasolta, hogy a tagdíjat a 

hozzáadott érték alapján határozzák meg, 

és kételyeinek adott hangot azzal kapcsolatban, 

hogy esetleg országos cégek nem

jutnak képviselethez a megyei elnökségekben. 

Páva Zoltán javasolta még, hogy 

a hazai és EU-s forrásokra benyújtott kérelmekhez 

tagsági igazolás kiállítására 

legyen lehetôsége a kamarának. 

Máhr András, a Mezôgazdasági 

Szövetkezôk és Termelôk Országos 

Szövetségének (MOSZ) fôtitkár-helyettese 

jelezte, hogy a tagdíj mértéke 

irreális, hiszen a Kereskedelmi és Iparkamaránál 

az Audi kevesebbet fizet, 

mint a tervezet szerint egy 150 hektáros 

mezôgazdasági vállalkozó fog 

2012-ben. Máhr szerint végig kellene 

gondolni a választási rendszert is, mert 

ha a „nagyok” nem tudnak beleszólni a 

döntésbe, a kamara mûködése formálissá 

válik vagy feszültségek keletkeznek. 

Minden szereplô arányos képviseletére 

van szükség. 

Imre János, a Vas Megyei Agrárkamara 

titkára szintén kitért a tagdíjkérdésre. 

Álláspontja szerint a 600 ezer és a 

100 millió közötti árbevételeknél is érdemes 

lenne differenciálni. Kérdést tett 

fel azzal kapcsolatban, hogy vajon a piaci 

szereplôk minôsítésére képesek lesznek-e 

kamarák, honnan szerzik ehhez az 

információt. Javasolta, hogy a termékpálya-bizottságok 

feladatait, jogosítványait, 

kapcsolódási pontjait, szerepét részletesen 

szabályozzák a törvényben. 

Politzer József, a Pápa Hús Kft. 

ügyvezetô–igazgatója arról számolt be, 

hogy jövôre árbevételük alapján több 

tagdíjat kellene fizetniük, mint a tavalyi 

eredményük volt. Óvott attól, hogy 

az új kamara leragadjon a kis- és középvállalkozásoknál. 

Németh Béla, Halászi (Gyôr-Sopron 

megye) védelmet kért az ôstermelôknek 

a törvényben. Tragikusnak 

ítélte meg, hogy utcájukban, ahol nem 

is olyan régen még 27 anyakocát tartottak, 

ma egy van, az övé. 

„Tizenhét éve harcolok az áruházláncokkal” 

– mondta Besenyei Ferenc, 

a Pannon Tej Zrt. igazgatótanácsának 

elnöke, hozzátéve, hogy szerinte a magyar 

mezôgazdaságot az irányítja, akinek 

ráhatása van arra, hogy az élelmiszer 

kiskereskedelem 65 százalékát 

jelentô áruházláncok polcaira mi kerül. 

Kérte, hogy a tagdíjat le lehessen vonni 

az adóból. (Nem az adóalapból!) 

Ángyán József válaszában ígértet 

tett rá, hogy megpróbálják EU-s 

pénzekbôl a „legkisebbek” tagdíját 

elôteremteni. Az államtitkár is elismerte, 

hogy a jelenlegi falugazdász állapot 

átmeneti és nem túl szerencsés, s hogy 

ma a tanácsadásban káosz uralkodik. 

Ô is tarthatatlannak tartja az élelmiszerek 

25 százalékos áfáját, a kérdés 

az, hogy milyen ütemben lehet csökkenteni. 

A kamara maga is felépíthet 

saját kiskereskedelmi hálózatot, az állam 

ebben segíteni fog. 

A megyei listaállítási csatákat helyben 

kell megvívni, eldönteni, ki a tisztességes, 

MOSZ és Magosz: hasonló vélemények 

Horváth Gábor, a Mezôgazdasági Szövetkezôk és Termelôk 

Országos Szövetségének (MOSZ) fôtitkára és Domján 

Gergely, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek 

Szövetsége (Magosz) alelnöke a törvénytervezetrôl: 

Horváth Gábor a legnagyobb kihívásnak azt tartja, 

hogy végre a termelô a piaci viszonyokat közvetlenül és 

elôre megismerhesse, ne csak akkor, amikor azzal szembesül, 

hogy nem veszik át a termékét vagy csak nyomott áron. 

Szerinte a változások további fontos eleme lehet, hogy a 

felállítandó új kamara – talán leépítve a túlbürokratizált, 

sok-sok hatóság által fémjelzett agrárrendszert – közfeladatokat 

kapjon. A MOSZ fôtitkára által kritizált egyik 

változtatás a kötelezô kamarai tagság bevezetése, amely 

még az ôstermelôkre is vonatkozik. Szerinte, bár azt nem 

vitatja, hogy széles körben kell megszervezni a kamarát, ez 

rossz szájízû javaslat, amelynek megítélését a tagdíjak által 

elszenvedett veszteség is befolyásolja. Úgy gondolja, a 

kamarai törvénytervezet megduplázná az említett jelenségek 

ellen dolgozó ágazati szervezeti rendszert. Horváth 

2011. május 

Kamara 

ki nem. Hatósági jogköröket illetôen a 

kormány tárgyalni a fog az új szervezettel. 

Az államtitkár nem titkolta, hogy a 

törvénytervezettel kapcsolatos legnagyobb 

hangzavart az üzletláncok csapják. 

A kormány méltányos, tisztességes 

haszonmegosztást akar, és eszközöket 

dolgoz ki ennek elérésére. Ilyen eszköz 

például a magyar áru fogalmának meghatározása. 

– A monopol helyzet tovább nem érvényesülhet. 

Ne egy gyárcsarnok legyen 

a magyar vidék, ahol néhány 

tôkebefektetô társaság extraprofitja határozza 

meg, hogy mi történjék – 

mondta Ángyán József. Az orvoslásra 

váró problémák közül megemlítette, 

hogy az állami földek 80 százalékát a 

180 legnagyobb tôkés társaság bérli. 

Heves megyében egy 5 ezer hektáros 

érdekeltség 20 évre bérbe adva, évi 100 

forintért hektáronként. Eközben 200 

gazda vár arra, hogy valahol az állatait 

legeltethesse. A gazdálkodó családoknak 

és fiataloknak kell adni a földet. 

– A novemberben sorra kerülô kamarai 

választás a vidék, illetve az 

agrárium számára majdnem olyan fontos, 

mint volt az önkormányzati a települések 

életében. A kérdés, sikerül-e 

egyfajta rendszerváltást, struktúraváltást, 

értékrendváltást, profilváltást végrehajtani 

ebben a rendszerben. Ehhez 

hitre és bátorságra van szükség – zárta 

beszédét Ángyán József. 

Gábor szerint ezek a tervezett tagdíjmértékek egyértelmûen 

azt jelzik, hogy a javaslat alkotói kedvezni akartak a kisebb 

gazdálkodóknak. 

Domján Gergely is egyetértett azzal, hogy a kamara egyik 

fontos feladata a piac átláthatóságának biztosítása lehet. Szerinte 

– egyetértve a MOSZ fôtitkárával – a falugazdász hálózatnak 

be kell kerülnie a kamarához, és a támogatási rendszer 

gyakorlatilag azonnal, a meglévô szervezeten keresztül 

mûködtethetô. További lényeges cél, hogy ne kelljen minden 

évben újra felvázolni a támogatási igényt, minden parcellát 

berajzolva, külön kezelve. Ehelyett egy megfordított rendszer 

lenne hasznos: csak a változások kerüljenek átvezetésre. 

Domján Gergely az alanyi jogú kamarai tagság kapcsán 

azt mondta, azok a valódi termelôk kerülnek ebbe a körbe, 

akik az adóhivatallal kapcsolatban vannak, ott áfa-alanyokként 

vannak nyilvántartva. A kamarai tagsági díj kapcsán a 

Magosz alelnöke azt mondta, szervezete amellett kardoskodik, 

hogy azt mindenkinek fizetnie kelljen, mert aminek 

nincs ára, annak nincs értéke sem. 

agrárium 

5

6 

Kamara 

Összefogással, támogatással 

könnyebb 

Segít a kamarai tanácsadó! 

Évi 500–600 anyajuh, 50–50 hektár 

szántó és legelô. Ezek a fôbb sarokszámai 

Tóth Imre gazdaságának 

a Hajdú-Bihar megyei Bakonszegen. 

Az eredményes mûködéshez kevés 

lenne a szaktudás, piaci sikereit 

a termelôi összefogásnak tulajdonítja, 

a támogatási rendszer pedig a hoszszabb 

távú tervezést könnyíti meg. 

Utóbbiban Duróné Adamcsik Erika 

kamarai tanácsadó segít eligazodnia. 

– Támogatások nélkül nem maradna a fejlesztésekre, de a tavalyihoz 

hasonló években még a gazdálkodás fenntartása is 

nehéz lenne. A támogatásokhoz kapcsolódó kötelezettségeket 

azonban már lehetetlen észben tartani, nem is beszélve az 

adategyeztetésekrôl, fellebbezésekrôl, határidôkrôl – magyarázta 

Tóth Imre, miért is nagy segítség a kamarai tanácsadó. 

Duróné Adamcsik Erika az adminisztratív kötelezettségek 

teljesítésében segít. A bakonszegi gazdálkodó részese az agrár-környezetgazdálkodási 

program integrált szántóföldi növénytermesztési, 

valamint az extenzív gyepgazdálkodási célprogramjának. 

Szántóinak egy része kedvezôtlen adottságú, 

egyes gyepterületek pedig Natura 2000 besorolású, így kötelezô 

számára a gazdálkodási napló naprakész vezetése. Emellett 

további nyilvántartások (monitoring és nitrát adatszolgáltatás, 

a web-GN), kötelezô bejelentések is vonatkoznak rá. A 

tanácsadó a jogszabályok útvesztôiben is segít eligazodni, és 

mivel jól ismeri terveit, azonnal szól, ha azokhoz illeszkedô 

pályázati jogcím jelenik meg. Tóth Imre az értékesítésre most 

nem panaszkodik, köszönhetôen a ma már kilenc megye több 

mint 400 juhtartóját összefogó berettyóvölgyi termelôi csoportnak, 

aminek ô az egyik alapítója. Szerinte a termelôi 

együttmûködés meghozta a várt eredményt, 2009 óta már saját 

jogon szállítják a bárányt Olaszországba – nem csupán a 

nagy ünnepekre –, vevôik megbízhatóan fizetnek. A gyapjú 

árát is sikerült feltornázniuk, és a tagság adja az ország juhtej-termelésének 

a negyedét. Az összefogással az input anyagok 

beszerzésénél is komoly árelônyt értek el. 

Hasznos információkért látogassa meg a www.kolcsonosmegfeleltetes.eu 

és a http://umvp.agrarkamara.hu oldalakat. 

Magyar Agrárkamara 

Gazdálkodói Információs Szolgálat 


Tóth Imre minden támogatási kérdésével Duróné 

Adamcsik Erikához fordul 

Gazdálkodók figyelem! 

A május 16-i határidôt követôen június 9-ig még fogadja 

a Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal a területalapú 

támogatást is magában foglaló egységes kérelmet, akkor 

azonban a megállapított támogatási összeg már munkanaponként 

egy százalékkal csökken. A határidôig beérkezett 

kérelmek május 31-ig módosíthatók szankció nélkül. 

A nem termelô mezôgazdasági beruházás, az ültetvénykorszerûsítés, 

a lágy- és fás szárú energiaültetvények 

telepítése, valamint a kertészeti ültetvények korszerûsítése 

jogcímekben az érintettek egészen június 9-ig módosíthatnak 

mindennemû kedvezôtlen következmény nélkül 

a május 16-áig benyújtott kérelmen. A június 9. után beérkezô 

kérelmeket viszont a hivatal érdemi vizsgálat nélkül 

elutasítja. Figyelem! A kizárólag elektronikusan benyújtandó 

egységes kérelemnek több jogcím esetén papír 

alapon beküldendô dokumentumai is vannak. 

A tejtermelôket sújtó különleges hátrányok enyhítésre 

az Európai Unió az adott évi SAPS keretösszeg 3,5%-át 

engedélyezi felhasználni hazánknak. Ebbôl a keretbôl a 

beszállítási, illetve közvetlen értékesítési tejkvótával rendelkezô 

tejtermelôk kaphatnak támogatást a saját gazdaságukban 

a 2010/2011. kvótaévben megtermelt és értékesített 

tej után, de legföljebb a 2011. március 31-én rendelkezésre 

álló tejkvóta mértékéig. A pontos összeg tehát 

csak az igénylôk számának és az általuk értékesített tej 

mennyiségének (tejkilogramm) ismeretében derül ki. A 

hátrányos helyzetben gazdálkodók tavaly kilogrammonként 

9,55 forint különleges támogatásban részesültek. 

„Európai Mezôgazdasági Vidékfejlesztési Alap: 

a vidéki területekbe beruházó Európa. 

Az Európai Unió és a Magyar Köztársaság támogatásával.”

8 

Agrárstratégia 

Indul a földbérlet rulett 

Az év végéig akár 15–20 százalékkal is drágulhatnak a hazai földbérletek, 

és ebben a folyamatban az állam a néhány hete meghirdetett, mintegy negyedmillió 

hasznosítatlan hektárnyi területének új – éven belüli megbízási szerzôdésekre 

alapozott –, rendszerû használatának is nagy szerepe lehet. 

A 

z Agrárium információi szerint 

már a nyáron a parlament elé kerülhet 

az a törvényjavaslat, amely szerint 

megváltozik a termôföld elôhaszonbérletének 

prioritási listája. A jelenlegi 

szabályzás elsô számú kedvezményezettje 

a föld használója. A törvény 

szövege szerint jelenleg a termôföldre 

és tanyára az alábbi sorrendben 

elôhaszonbérleti jog illeti meg 

1. a volt haszonbérlôt; 

2. a helyben lakó szomszédot; 

3. a helyben lakót; 

4. jogi személy és jogi személyiség 

nélküli más szervezetet. 

Úgy tudjuk, ezen jelentôsen változtatni 

kíván a kabinet, amelynek során a 

jelenlegi elôhaszonbérleti rangsorban a 

jelenleg elsô helyen álló földhasználó 

elé kerülnek majd a családi gazdálkodók 

és a helybeli kistermelôk is. Úgy 

tudjuk, az erre vonatkozó törvénymódosítási 

javaslat gyakorlatilag már elkészült, 

a döntés pedig legkésôbb ôsz 

elején, de még mindenképpen a jövô 

évre szóló földbérleti pályázatok megjelentetése 

elôtt megszülethet. 


Negyedmillió hektár 

hasznosítatlanul 

Idôközben a Nemzeti Földalapkezelô 

Szervezet (NFA) megbízási szerzôdéseket 

kezdett kötni a gazdálkodókkal a 

hasznosítatlan állami földek megmûvelésére 

legfeljebb egy gazdasági évre. 

A korábbi földalapkezelô vagyonnyilvántartásának 

átvétele után kiderült, 

hogy jelenleg több százezer hektárnyi 

állami tulajdonú terület hever parlagon. 

A Földalap közleménye szerint a 

Nemzeti Együttmûködés Kormánya az 

egyik legfontosabb feladatának tekinti, 

hogy az ország átláthatatlan birtokviszonyai 

megszûnjenek, ezért átfogó és 

valós birtokrendezést hajt végre. A 

Nemzeti Földalapkezelô Szervezet 

megkezdte az ingatlanok jogi állapotának 

rendezését és auditálását, amely 

várhatóan idén augusztus 31-re fejezôdik 

be. „A vagyonfelmérés elsô szakasza 

zajlik, de már jól látható, hogy legalább 

200–250 ezer hektár állami tulajdonú 

termôföld hasznosítatlan” – nyilatkozta 

ezzel kapcsolatban a Népszabadságnak 

Sebestyén Róbert, a Nemzeti 

Földalap elnöke. 

Az eddigi eredményeket figyelembe 

véve megállapítható, hogy tavaly és azt 

megelôzôen több ezer ideiglenes földhasználati 

engedély, valamint haszonbérleti 

szerzôdés járt le, így az érintett 

területeken megszûnt a jogszerû földhasználat. 

A rendezetlen helyzetben 

azonban az államnak, illetve az NFA 

szervezetének addig is gondoskodnia 

kell a több százezer hektárnyi hasznosítatlan 

területrôl. A kormány birtokpolitikai 

irányelveinek megfelelôen az 

NFA lehetôséget teremt elsôsorban a 

családi gazdálkodóknak, a kis- és közepes 

agrárvállalkozóknak, illetve az Agrár 

Környezetgazdálkodási Programban 

(AKG) résztvevôknek, hogy állami 

földeket mûveljenek megbízási szerzôdés 

keretében a területek nyilvános pá- 

lyázati hasznosításáig, de legfeljebb 

egy évig. Ezzel a lépéssel a kormány 

gyarapítja a mezôgazdasági munkahelyek 

számát és megkezdi az állami földek 

hasznosításának reformját. 

A hasznosítatlan területek többségére 

korábban volt hasznosítási szerzôdés, 

de a megbízási szerzôdések nem 

helyettesítik a haszonbérletet és nem 

biztosítanak elôjogot a földhasználónak 

a késôbbi pályáztatásnál. 

Perek jönnek? 

Mindezek után több szakmai fórumon 

is felmerült, hogy az Alap vajon ehhez 

a megbízási szerzôdések megkötésével 

megfelelô jogi eszközt talált-e? Ezt 

ugyanis sokan vitatják, miként azt is, 

hogy az eljárás pusztán „vészhasznosítási” 

célokat szolgálna. Ha a kérdéses 

területek többségének haszonbérlete 

valóban tavaly járt le, akkor a földtörvény 

rendelkezései szerint a korábbi 

használót elôhaszonbérleti jog illeti 

meg, amit egy megbízási szerzôdés 

nem ír felül. Az Agrárium több megyei 

agrárkamarai szakértôt is megkérdezett 

az ügyben és lényegében az idézett 

állásponttal értetettek egyet. 

Ráadásul az ügyben már perek is indulnak, 

és az egyik érintett gazdaság 

ügyvédje szerint a helyzet egyértelmû, 

ha a Földalap a kérdéses területekre az 

éven belüli megbízási szerzôdéseket 

megköti, akkor bukott perek ezreivel, 

sok millió forint kártérítési kötelezettséggel 

kell már az idén szembenéznie. 

A cég szeptemberben, az új Nemzeti 

Földalap megalakulását és a vidékfejlesztési 

tárca alá rendelését követôen 

írásban jelezte, hogy az év végén lejáró 

haszonbérleti szerzôdésüket meg 

szeretnék hosszabbítani, illetve új pályázat 

esetén a földtörvény vonatkozó 

passzusai alapján érvényesíteni kívánják 

elôhaszonbérleti jogukat. Ez utóbbi 

azt jelenti, hogy ha egy területre töb-

en pályáznak, akkor a korábbi használó 

birtokban maradhat, ha legkedvezôbb 

ajánlatot magára nézve is elfogadja. 

(Ez egyébként a bérleti díjak felverésének 

egyik „közkedvelt” módja.) 

A helyzetet az egyik érintett gazdaság 

tulajdonosa sajátos ruletthez hasonlította: 

ha nem jól áll be a „golyó” (vagyis 

más jelentkezô viszi el a területet, 

vagy túl nagy „tétet” tesznek fel rá) 

tényleg megy a semmibe a cégvagyon, 

és családok ezrei veszíthetik el a megélhetésüket. 

Vitatják 

Levelükre válasz azonban csak februárban 

(tehát az említett birtokpolitikai 

tanácsi döntés után) érkezett, amelyben 

az Alap azt közölte velük, hogy a 

terület az idén megbízási szerzôdéssel 

lesz hasznosítva, amelyre egyébként 

természetesen joguk van pályázni. Idôközben 

azonban helyben arról kaptak 

információt, hogy két családi gazdálkodónak 

már nem hivatalosan odaígérte 

az Alap egyik illetékese a területet. 

A korábbi bérlô azonban azokon már 

megkezdte az idei évi termelés célszerû 

elôkészítését, egy részében már a 

vetés is megtörtént. Így viszont egy bírósági 

eljárásban az elmaradt várható 

gazdálkodási haszon mellett természetesen 

az úgynevezett zöldleltárt is perelni 

fogják. Ezen túl már beadták a területre 

a földhasználót megilletô területalapú 

támogatásra is az igénylést, az 

ügyvéd szerint ezt is megalapozottan 

perelhetik majd az államtól, ha ügyükben 

kedvezôtlen döntést hoz az Alap. 

E leendô keresetek jogosságát Sebestyén 

Róbert az Agráriumnak is elküldött 

nyilatkozatában azért vitatja, 

mert szerinte a haszonbérleti szerzôdésekben 

szerepel a megszûnés idôpontja. 

A haszonbérlônek ezen túl a szerzôdés 

megszûnésekor kötelessége a szerzôdés 

szerint a haszonbérbeadóval elszámolni. 

Tehát nem az NFA-nak kell 

felkeresnie a jogviszony megszûnésekor 

a haszonbérlôt, hanem a haszonbérlô 

kötelessége az elszámolás, ami az 

esetek többségében nem történt meg. 

Úgy tudjuk, az eljárás komoly szakmai 

és politikai vitát gerjesztett. Nem 

véletlenül, hiszen az állami földek bérlete 

a rendszerváltást követô földbirtokrendezés 

óta az egyik legkényesebb 

területe a nemzeti vagyongazdálkodás- 

Vizsgálatok indulnak 

Agrárstratégia 

Jelenleg az államtól használatba vett területek zöméért mélyen a piac ár alatti 

bérleti díjakat kell fizetni. Az aranykoronánként 300–600 forint körüli díjak 

hektáronként – földminôségtôl függôen – 15–30 ezer forintos tételeket jelentenek, 

miközben az országos átlag 40–50 ezer forint között alakul. A jobb területek 

esetén azonban ennél lényegesen magasabb, akár a jelenleg igényelhetô 

– egyfajta bérleti bázisnak is tekintett – nagyjából 50 ezer forintos földalapú 

támogatást is meghaladhatja a fizetendô összeg. Az állami földek ügyében 

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos februárban bejelentette, hogy a díjakat 

felül fogják vizsgálni. A földalap lapunknak megküldött hivatalos tájékoztatása 

szerint „a haszonbérleti szerzôdéseket az NFA átvette az MNV Zrt.tôl 

és megkezdte a szerzôdések felülvizsgálatát. A felülvizsgálat a szerzôdésben 

foglalt haszonbérleti díjra is kiterjed, és ahol kell, ott az NFA kezdeményezi 

a haszonbérleti díjak módosítását. Amennyiben a szerzôdés bármely vonatkozásában 

fennáll a szerzôdésszegés ténye, akkor az NFA természetesen élni 

fog a szerzôdésfelmondás jogával.” 

nak. Az esetek zömében ugyanis a piaci 

árnál lényegesen kedvezôbb áron 

juthat területhez a gazdálkodó, így az 

állami bérlet a „gyakorlati birtokpolitikának” 

is bevált módszerévé vált – és 

ez egyáltalán nem jelent feltétlenül 

helytelen gyakorlatot. Franciaországban 

például kifejezetten a rendkívül 

erôs állami földalap a helyi gazdák legfôbb 

támasza: induló fiatal gazdálkodó 

például szinte jelképes összegért kaphat 

állami területet használatba, ami 

késôbb, megerôsödése után természetesen 

drágul, de még így is a magánüzletek 

szintje alatt marad. 

Ezért több ágazati-érdekképviseleti 

szakember, illetve politikus lapunknak 

egybehangzóan úgy vélekedett, hogy a 

jelenlegi magyar földalapos eljárás 

esetében sincs másról szó. 

A támogatás is tényezô 

A bérletbôl a korábbi bérlôk egy részét 

mindazonáltal ki kell szorítani, hogy 

az új kedvezményezettek, fôként és elsôsorban 

a családi gazdaságok és kistermelôk 

helyzetbe kerülhessenek. A 

most – információink szerint immár 

több ezres igénylés alapján – megkötendô 

éven belül lejáró megbízási 

szerzôdések igazából e célhoz vezetô 

úton egyfajta „idônyerési” célt szolgálnak: 

az év második felében megindulhat 

a hivatalos haszonbérleti pályázatok 

kiírása – immár szinte biztosan 

magasabb áron, de még mindig valószínûleg 

a piaci értékek alatt. (Lásd 

keretes írásunkat.) 

Ám a földbérleti díjakat más tényezôk 

is erôsen felfelé lökik – állítják a 

gyakorlati üzleti életet jól ismerô 

szakemberek. Nagy Ferenc, a földpiaci 

adásvételekben piacvezetô Tiszacash 

Zrt. elnök-vezérigazgatója szerint 

a társaság tapasztalatai alapján a 

2009 szeptembere és 2010 augusztusa 

közötti egy évben 25 százalékkal 

emelkedtek a földbérleti díjak. A cég 

szakértôi úgy vélik, az idén további 

néhány százalékkal lehetnek magasabbak 

a díjak, amit az Európai Uniótól 

(EU) érkezô közvetlen földalapú 

támogatás (SAPS) növekedése és a 

földterületek bérletéért – érzékelhetô 

módon már 2009-ben megkezdett és 

azóta is – folyó verseny gerjeszt. 

Utóbbit elsôsorban az agrár-környezetgazdálkodási 

pályázatok (AKG) 

földigénye motiválta, de hatott rá az 

is, hogy a kedvezô uniós támogatásokat 

kihasználva az agrártermelôk „túlgépesítették” 

magukat, a korszerûsített 

géppark hatékony üzemeltetéséhez 

pedig növelniük kell területeiket. 

A díjemelés irányába hatott az is, 

hogy a kormányváltás elôtt, majd egy 

ideig a választások után is arra lehetett 

számítani: az új kabinet úgy változtatja 

meg az elô-haszonbérleti szabályokat, 

hogy a helyi gazdák elônyt 

élvezhetnek a cégekkel szemben. Miután 

a kormány ezt egy gyors intézkedéssel 

rövid határidôn belül szerette 

volna bevezetni, a gazdasági társaságok 

közül sokan – akár irreális árakat 

is ajánlva – újabb 5–10 évre meghoszszabbították 

szerzôdéseiket, és ez tavaly 

szintén árfelhajtó tényezôként 

hatott. 

T. G. 

2011. május 

agrárium 

9

12 

Finanszírozás 

200 milliárddal folytatódik az ÚMVP 

Újraindult az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP): összesen 

200 milliárd forintra lehet pályázni. Mezôgazdasági és kertészeti termelôk, 

erdôgazdálkodók, gazdasági társaságok mellett települési önkormányzatok 

és nonprofit szervezetek igényelhetnek támogatást a keretbôl. 

A 

z Európai Unió elôírása szerint 2010-ben megtörtént 

az ÚMVP félidei értékelése. A négy tengelyben 2011ig 

közel negyven jogcímen lehetett pályázatot benyújtani. A 

támogatásokra a program összes keretének, mintegy 1300 

milliárd forintnak a 80%-át az elôzô kormány már lekötötte. 

A pénzek elosztása nem volt egyenletes, a pályázók 5%a 

vitte el az eddigi támogatások több mint 60%-át, ami 

egész Európában példátlan. 

A program értékelésével együtt járt az eljárásrend átvizsgálása 

is. Az informatikai rendszer és a források figyelembevételével 

gyorsabb, kevésbé bürokratikus, ügyfélbarát 

rendet igyekezett kialakítani a tárca. Kiemelt cél volt, hogy 

a gazdálkodóknak elegendô felkészülési idejük legyen a támogatási 

kérelmek benyújtásáig, és hogy a Mezôgazdasági 

és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) rövidebb idô alatt el tudja 

bírálni a pályázatokat. A törekvéseket szem elôtt tartva 

tervezte meg a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a pályázatok 

ütemezését 2011-ben. 

A pályázati források megoszlása 

A legtöbb forrást, a teljes összeg 50%-át az ÚMVP I. tengelyében, 

a mezôgazdasági, élelmiszer-feldolgozási és erdészeti 

ágazat versenyképességének javítására lehet igényelni. 

A rendelkezésre álló pénz 26%-a jut a II. tengelyre, a környezet 

és a vidék fejlesztésére. A fennmaradó összeg a III. és 

a IV. tengely, a vidéki életminôség javítása és a LEADER 

Program (közösségi vidékfejlesztés), valamint az ÚMVP hatékony 

lebonyolítását segítô Technikai Segítségnyújtás között 

oszlik meg. 

A felülvizsgálat miatt 2011 elején csak az I. tengely szakképzés 

és szaktanácsadás jogcímeire lehetett támogatási kérelmet 

beadni, ezekre májusban és szeptemberben is lehet 

forrást igényelni. A kedvezôtlen adottságú és a Natura 2000 

területeken gazdálkodók március végétôl nyújthatták be pályázatukat. 

Új jogcímként hirdette meg a VM a tejágazat szerkezetátalakítását 

kísérô állatjóléti támogatást, melyre áprilisban lehetett 

pályázni. Szintén újdonság, hogy juh és kecske elektronikus 

jelöléséhez is lehet hozzájárulást kérni, erre elôreláthatólag 

nyáron adhatnak be támogatási kérelmet az ôstermelôk, 

az egyéni vagy társas vállalkozók és a családi gazdaságok. 

Májusban jelenik meg a tárca rendeletmódosítása a mezôgazdasági 

területek elsô erdôsítésének támogatásáról. A 

mûvelésbôl kivonni szándékozott földeken fák telepítésére, 

kiegészítô beruházásokra (padka, kerítés, villanypásztor létesítése), 

az ápolás költségeire, az erdôsítés miatt kiesett jövedelem 

pótlására lehet összesen 23,5 milliárd forintot igé- 


nyelni. Ugyancsak májusban várható az agrár-erdészeti 

rendszerek kialakításának támogatásáról szóló jogszabály. 

Az agrár-erdészeti rendszerek olyan földek, melyeken fákat 

nevelnek és mezôgazdasági tevékenységet is folytatnak. Az 

intézkedés célja a környezet, a vidéki táj, a biológiai sokféleség 

védelme, a mozaikos tájszerkezet kialakítása, a szélés 

vízerózió elleni védelem. Az összesen 780 millió forintos 

keret a létesítési költségeket fedezi. 

Pályázatok 2011 második félévében 

Kihirdette a minisztérium a mikrovállalkozások támogatásának 

feltételeirôl szóló rendeletet, és hamarosan megjelenik 

a turisztikai tevékenységek ösztönzését segítô pályázat 

is. Elôbbinél összesen 7, utóbbinál 4 milliárd forint áll rendelkezésre 

az ÚMVP-ben, egy pályázó legfeljebb 35 millió 

forintot igényelhet. Az 5000 fô alatti lakosságszámú, és legfeljebb 

100 fô/km 2 népsûrûségû településeken mûködô vállalkozások 

kérhetnek támogatást. A kérelmeket a mikrovállalkozások 

június 15. és július 15. között adhatják be, a turizmusfejlesztési 

forrásokra július 1. és augusztus 1. között 

lehet pályázni. 

Júniusban a nem termelô mezôgazdasági beruházásokhoz 

(mezôvédô fásítás, sövénytelepítés, természet- és környezetvédelmi 

célú gyeptelepítés) igényelhetnek forrást az agrárkörnyezetgazdálkodási 

programban résztvevôk és a Natura 

2000 területeken gazdálkodók. A támogatás keretösszege 

1 milliárd forint. A nem termelô beruházások feladata a vidéki 

környezet megôrzése és a növény- és állatvilág fajgazdagságának 

növelése, a környezeti állapot javítása. 

Növényi genetikai erôforrások és mikroorganizmusok 

megôrzésére idén július 1–31. között lehet pályázatot beadni. 

A programra mintegy 5,9 milliárd forint áll rendelkezésre, 

a hozzájárulás a mezôgazdaság biológiai sokféleségének 

megóvását segíti. A génmegôrzéssel foglalkozó szervezetek 

a forrást a ritka vagy veszélyeztetett növényfajták felkutatására, 

gyûjtésére, a begyûjtött növények szaporítására, a mikroorganizmusok 

genetikai tulajdonságainak megtartására 

használhatják fel. 

Nyáron nyílnak meg a LEADER Program pályázatai. Támogatást 

lehet igényelni a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák 

végrehajtására, valamint LEADER térségen belüli, térségek 

közötti és nemzetközi együttmûködés kialakítására. 

A fiatal gazdák indulását támogató jogcímet szeptemberben 

hirdeti meg a VM, ennek célja, hogy megkönnyítse a fiataloknak 

a gazdaságalapítást, a birtokstruktúra átalakítását, 

ezáltal növelje a vidék népességmegtartó erejét. Összesen 

1,5 milliárd forint jut a fiatal gazdálkodók megsegítésére.

Októberben lehet támogatási kérelmet benyújtani gyümölcsültetvények 

telepítésére. A kertészeti ültetvények támogatása 

segít a hazai gyümölcsfa-állomány megújításában, 

a piaci igényekhez alkalmazkodni tudó gyümölcsültetvények 

telepítésében, a meglévô ültetvények korszerûsítésében. 

Azok a mezôgazdasági termelôk nyújthatnak be pályázatot, 

akik vegyes gazdálkodást folytatnak, vagy évelô 

növényeket termesztenek. A 2,5 milliárdos keretbôl ültetvénytelepítésre, 

technológiai fejlesztésre, öntözôrendszer 

kialakítására lehet támogatást igényelni. 

Három erdészeti jogcím nyílik meg októberben és novemberben, 

összesen 17,9 milliárd forintos kerettel. Az erdô-környezetvédelmi 

intézkedések a természeti erôforrások 

fenntartható használatán alapulnak, hozzájárulnak az erdôgazdálkodás 

negatív hatásainak csökkentéséhez, a természet, 

a víz és a talaj védelméhez. Erdôszerkezet átalakításához 

is lehet támogatást kérni, ennek célja az erdôk biológiai 

sokféleségének, egészségi állapotának javítása. Forrás 

igényelhetô továbbá erdészeti potenciál helyreállítására, 

amely az erdôkárok megelôzésére, a károsodott területek 

helyreállítására fordítható. 

Novemberben várható a mezôgazdasági termékek értéknövelése 

és a kertészet korszerûsítése pályázatok megnyitása. 

Elôbbi a mezôgazdasági termékek feldolgozásának, forgalmazásának 

javítását, új termékek, eljárások, technológiák 

bevezetését segíti az üzemi versenyképesség és az élelmiszer-biztonság 

javulásának, a környezeti terhelés csökkentésének 

érdekében. Összesen 19 milliárd forintra lehet 

pályázni. A kertészet korszerûsítése támogatás a termeléshez 

és az áru tárolásához szükséges épületek modernizálásához, 

új technológiák alkalmazásához járul hozzá. Zöldség-gyümölcs 

termelôi csoportok, szervezetek és azok leányvállalatai 

igényelhetnek összesen 10 milliárd forintot. 

Ugyancsak novemberben lesz elérhetô a III. tengely több 

pályázata. Támogatást lehet kérni falumegújításra és -fejlesztésre, 

a vidéki örökség megôrzésére és a vidéki gazdaság 

diverzifikálására. Utóbbi olyan agrárágazaton kívüli munkahelyek 

létrehozását és megtartását jelenti, amelyek hozzájárulhatnak 

a vidékrôl való elvándorlás visszaszorításához. A 

falufejlesztési jogcím a lakókörnyezet, a közösségi terek, a 

közterületek állapotának javítását, helyi piacok létrehozását 


szolgálja. A vidéki örökség megôrzése keretében az épített, 

természeti és kulturális örökség fenntartására, helyreállítására, 

a helyi hagyományok megóvására lehet támogatást kérni. 

2011 utolsó negyedévében versenyképességet javító intézkedések 

nyílnak meg: pályázni lehet megújuló energiaforrások 

mezôgazdasági felhasználásának támogatására és 

mezôgazdasági utak korszerûsítésére. Gazdálkodók, helyi 

önkormányzatok, zöldség-gyümölcs termelôi csoportok pályázhatnak, 

a két jogcímre összesen 2,6 milliárd (1 és 1,6 

milliárd) forint áll rendelkezésre. 

Öntözési, meliorációs és vízgazdálkodási fejlesztések 

Ugyancsak az év végén lehet benyújtani az öntözés, melioráció 

és területi vízgazdálkodás fejlesztésérôl szóló pályázatokat. 

A 2010-es ár- és belvízkárok felhívták a figyelmet arra, 

hogy a közösségi védmûvek erôsítésének és a termôföldek 

belvíz elleni védelmének támogatását kiemelten kell kezelni. 

A területi vízgazdálkodással foglalkozó szervezetek a közösségi 

mûveken az ár- és belvizek okozta károk helyreállítására, 

valamint új védmûvek építésére nyújthatnak be pályázatot. 

A szárazság elleni védekezést szolgálja a környezetkímélô, 

víz- és energiatakarékos öntözôrendszerek kialakításának támogatása, 

míg a talaj védelmének, vízmegtartó képességének 

növelését segíti a talajjavító (meliorációs) beavatkozások ösztönzése. 

Pályázatot önkormányzatok, vízgazdálkodási társulatok, 

mezôgazdasági termelôk, nonprofit gazdasági társaságok 

nyújthatnak be. A jogcím keretösszege 2 milliárd forint. 

Forrás: VM 

2011. május 

agrárium 

13

14 


(Agrár)hitel – (pénz)világ 

– (gazda)stádium, 2011 

– Azt tapasztaljuk, hogy az agrárium felé fennálló hitelállomány szinte minden 

banknál csökken. Ma már ott tartunk, hogy sem a folyó finanszírozásban, sem 

a fejlesztésben nem elég rugalmasak a bankok – mondta lapunknak Horváth 

Gábor, a MOSZ fôtitkára, akit a jelenlegi agrárhitelezés anomáliáról kérdeztünk. 

– A mai helyzet értékelése során nem 

feledkezhetünk meg arról a körülményrôl, 

hogy tulajdonképpen nem múltak el 

a gazdasági válság utóhatásai. Korábban 

a bankok gyakran hangot adtak annak 

a véleményüknek, hogy a mezôgazdaság 

kockázatos ágazat. A krízis lecsengésével 

viszont bátran kijelenthetjük, 

hogy az agrárágazat kockázata relatíve 

csökkent – indítja a beszélgetést 

Horváth Gábor. – Hozzátéve, hogy ezt 

az új helyzetet azonban a bankok intézményesen 

egyelôre nem tudták kezelni. 

Nem arról van szó természetesen, hogy 

az agrártevékenységnek kisebb lenne a 

kockázata, mint korábban volt, hanem 

arról, hogy az eddigi fô banki kihelyezési 

területeken – ipar vagy kereskedelem 

– megnôtt a rizikó. Az agráriumban 

nincsenek nagyobb „bebukott” hitelek, 

míg más területeken vannak. Ezeket a 

bukásokat tolják maguk elôtt a pénzintézetek, 

mert nem akarják lenyelni a 

veszteségeket, és inkább finanszírozzák 

a hiteleseket, ahelyett, hogy az agrárium 

irányába nyitnának. Azt tapasztaljuk, 

hogy az agrárium felé fennálló hitelállomány 

szinte minden banknál csökken. 

Ma már ott tartunk, hogy sem a folyó finanszírozásban 

nem elég rugalmasak a 

bankok, sem a fejlesztésben. 

Szakmailag úgy látom, hogy a bankok 

valószínûleg nem akarják leírni 

azokat a döglött portfólióikat, amelyeket 

az elmúlt idôszakban beszereztek, s 

amelyek hangsúlyozom, nem a mezôgazdaságban 

vannak. A veszteséget apránként 

próbálják lenyelni, így nem 

kell kimutatni problémát. Ennek a gyakorlatnak 

viszont mi vagyunk a vesztese. 

Vagyis régi megítélésünk nem változott, 

új pénzt meg nem kapunk. Annak 

ellenére nem jutunk kölcsönhöz, 


hogy a jelenlegi támogatási konstrukciók 

részben kihasználatlanok. 

– Mi áll ennek az ellentmondásnak a 

hátterében? 

– A mezôgazdasági termékpiacra 

bekerült spekulatív tôke hirtelen és 

nagymértékû ingadozást idézett elô az 

árakban, amirôl a legkevésbé a termelôk 

tehetnek. A bankok erre durva kockázatcsökkentô 

elemek beépítésével 

reagáltak, és például nemcsak kft.-k 

vezetôit, de a családtagjaikat is garanciavállalásra 

kötelezik. 

– Hogyan mûködnek a gyakorlatban 

a különbözô hitelkonstrukciók? 

– Az MFB forgóeszközhitel évek 

óta nyitott, most is az. Ennél a konstrukciónál 

fontos, hogy nincs támogatástartalma, 

nem ütközik sehol az EUs 

szabályokkal. Az MFB hitelez, de a 

kereskedelmi bankok a bonyolítók. 

Mint látjuk, szerény eredménnyel. 

Az agrárfejlesztési hitel az EMVAhoz 

kapcsolódik. Itt is felhasználatlan 

források vannak. Az ok: egy évre leálltak 

az EMVA-pályázatok elbírálásával 

és kiadásával. 

Tanulmányozni kellene a Termelôi Értékesítô 

Szervezetek (TÉSZ) hiteleket is, 

amely program az elôzô kormány idején 

indult el, s akkor úgy tûnt, hogy a TÉSZek 

tôkével való megsegítése volt a fô cél. 

Aztán bekövetkezett több nagy TÉSZ 

csôdje, ami érthetô módon visszaveti ezt 

a finanszírozást. Valószínûleg maguk a 

TÉSZ-ek is óvatosabbak a hitelfölvételnél. 

A TÉSZ-eknél a garanciabiztosítás a 

legnehezebb. A TÉSZ ugyanis kereskedelmi 

szervezet, igazából nincs sajátja, 

amit garanciaként fel tud ajánlani. 

Három hitelkeretünk is van tehát, 

ami nem mûködik megfelelôen. Mindegyiknek 

sejtjük az okát: részben a 

bank, részben az állam, részben maga 

intézményi rendszer a hibás. 

A vis maior hitelkeret felôl, amit az 

új kormány indított, két dolgot hallunk: 

hogy fogyóban van; illetve, hogy 

az igénylôk nem jutnak hozzá. Ennél 

konstrukciónál szembesülni kell valami 

olyan dologgal, amirôl mindenki 

hallgat. Azzal, hogy a vis maior hitel 

de minimis hitel. A gazdálkodók egy 

része azért nem kap hitelt, mert nem 

tud mérleggel, számlákkal szolgálni, a 

másik része, a „nagyok” pedig a de 

minimis miatt nem kapnak. 

Létezik még az ígéret szintjén két 

csomag, amit talán túl korán jelentettek 

be. Az elsô az állattenyésztés takarmány 

problémájának a megoldására 

született forgóeszközhitel. Jó ez a 

konstrukció, de más a célzottsága, mint 

eredetileg volt. Most már a gabonabetakarítás 

idején lehet inkább haszna, 

a gazdák többet tudnak majd készletezni. 

Egy baj van vele, nincs meg a részletes 

szabályozás. De ha ez is, de minimis 

lesz, akkor elmondhatjuk, újabb 

sok hûhó, semmi eredmény. Pedig igen 

nagy szükség lenne rá, hogy betakarításkor 

az állattenyésztôk fizetôképesek 

legyenek. Péter-Pálra egy csomó szerzôdést 

meg kellene kötni. Ellenkezô 

esetben az árkülönbözetet megszerezheti 

a spekuláns, akitôl majd megveszi 

a szerencsétlen állattenyésztô. A másik 

hitelféle egy kicsit bonyolultabb. 

– A Széchenyi-kártyára gondol? 

– Igen, s rendkívül jó megoldásnak 

tartom. Korábban már mi is szorgalmaztuk, 

s még az elôzô kormány idején 

próbáltunk is szerzôdést kötni a VOSZszal 

meg a Magyar Kereskedelmi és 

Iparkamarával. A Széchenyi-kártyát 

azonban az agráriumhoz kellene igazí-

tani, mert ha nem teszik, akkor ennek is 

az lesz sorsa, hogy meghirdetik nekünk, 

majd megkérdezik, hogy miért nem 

vesszük igénybe, és keressük a felelôst. 

– Mi okozza a problémát? 

– Két dolog. Az egyik – remélem 

megoldható lesz – a garancia kérdése. 

Ezeknek a hiteleknek egy része ugyanis 

az érdekképviseletekhez való tartozás 

alapján állami viszontgaranciával 

mûködik. Esetünkben az Agrár- 

Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványnak 

(AVHGA) be kellene bekerülnie a 

rendszerbe. A szisztémában a Hitelgarancia 

Részvénytársaság vesz részt állami 

viszontgaranciával. Vagyis a Széchenyi-kártya 

nem a mezôgazdaságnak 

készült! Az AVGHA-t tehát mindenképpen 

be kell applikálni a rendszerbe. 

Ez pedig kormányzati akarat kérdése. 

De van egy másik baj is. Mi annak 

idején tanulmányoztuk a kártyát, s mint 

nagyon fontos jellemzôt vettük számításba, 

hogy szabadon felhasználható hitelt 

kínál. Igen ám, csakhogy ennek fejében 

ez a rendszer szigorú elszámoltatást 

vár a cégtôl. Be kell vinni az elôzô éves 

elszámolásokat, az adóbevallást. A me- 

gy 500 ha-os gazdaságban ehhez 

közel 100 millió Ft forgótôke 

szükséges, amelyet a felhalmozott tartalékokból 

és az elôzô év nyereségébôl 

– különösen aszályos évet követôen – 

szinte lehetetlen elôteremteni. A termelési 

folyamat alulfinanszírozottsága 

viszont súlyos következményekkel jár. 

Pénz hiányában elmarad az optimális 

mûtrágyaadagok kijuttatása, olcsóbb 

és kevésbé hatékony növényvédô-szereket 

kénytelenek alkalmazni a terme- 

zôgazdaság szereplôinek egy jelentôs 

része pedig ennek nem tud megfelelni. 

Olyan az elszámoltatási rendszerünk, 

hogy ha a családi gazdaság ôstermelôi 

adózást vállal, akkor nem készít mérleget. 

Mutasd be pénzforgalmadat. Ha 

igazolod, hogy 26 milliód volt a gabonából, 

csak akkor adnak öt milliót hitelbe. 

Javasoljuk ezért, hogy legyen gazdakártya, 

és ehhez illesszük hozzá az agrárspecialistásokat. 

Mindenestre drukkolunk, 

hogy legyen annyi ereje az agrárirányításnak, 

hogy az iparban, kereskedelemben, 

szolgáltatásban évek óta mûködô 

rendszert mi is tudjuk alkalmazni. 

Ehhez persze nekünk is olyan intézményrendszer 

kell, amelyik bonyolítja, s 

amelyik otthon mozog az agráriumban. 

– Az új agrárprogram mintha egy 

agrárbank irányában gondolkodna… 

– Igen, jó lenne ezt az intézményt 

már egy agrárbank gondolatvilága mögé 

rendezni. 

– A legjobb az volna persze, ha a 

meglévô bankok is rájönnének, hogy az 

agrárium nem is annyira kockázatos. 

– Úgy tûnik, az OTP-nél már tudnak 

valamit. 

Integrátorok szerepe 

a termelésfinanszírozásban 

lôk és a talajmûvelési eljárásoknál is a 

költségkímélés a szempont. Egyszóval 

finanszírozás hiányában a technológiai 

fegyelem fellazul, és évjárattól függôen 

jelentôs mértékû termés- és minôségcsökkenés 

áll elô. 

A mezôgazdaság finanszírozása 

nem tartozik a Magyarországon mûködô 

bankok kedvenc szektorai közé. 

Nyilvánvalóan felmérték azt, hogy a 

mezôgazdasági termelés kockázatai lényegesen 

nagyobbak más ágazatoké- 


– Mire gondol? 

– Az OTP az EU-ban elfogadott 

egységes terület alapú és az állatszámhoz 

kapcsolódó, három évre szóló támogatás 

erejéig hitelez. A konstrukció 

nagyon egyszerû. Eddig a bank csupán 

egy éves támogatást finanszírozott elôre. 

A nevezett intézettel már tárgyaltunk 

és megkeresett a témában egy másik 

bank is bennünket. Ezt a mostani 

pénzhiányos idôszakot talán át lehetne 

hidalni ezzel a konstrukcióval. Sajnos 

ez a hitelforrás csökkenô, hiszen jövôre 

már csak két évre elôre lesz hitel 

Örömmel konstatáljuk, hogy újra 

indult a szövetkezeti tagi kölcsön, aminek 

viszont nem örülnek a bankok. A 

tagi kölcsön kondícióit a kormánnyal 

sikerült kialkudnunk az adótárgyalások 

során. Korábban a kormány megkötötte, 

hogy mennyi plusz kamatot adhat a 

szövetkezet a tagjának a jegybanki 

alapkamathoz képest. Most a tagi kölcsönre 

a jegybanki alapkamat fölötti öt 

százalékpont is megállapítható, és ami 

a lényeg, hogy ennek erejéig kedvezményes 

az adózása. 

Valkó Béla 

Ma már senki sem vitatja, hogy a mezôgazdasági termelés rendkívül tôkeigényes 

tevékenység. Részben az inputanyagok, az üzemanyagok árainak drasztikus 

emelkedése, részben a forgóeszközök, a földbérletek és a földárak növekedése 

következtében ma már 1 ha terület éves mûvelési költsége ipari növények termesztése 

esetén is 150–200 ezer Ft körzött van átlagosan. 

E 

nál, hiszen a kontinentális éghajlati öv 

sajátos idôjárási anomáliái, a piacok 

hektikussága, a termeléstechnológia 

bonyolultsága meglehetôsen kiszámíthatatlanná 

teszi a termelés végkimenetelét. 

Következésképpen az elmúlt kéthárom 

évtizedben a bankok egy része 

idônként látványosan kivonult a mezôgazdaság 

finanszírozásából. Némi iróniával 

mondhatnánk, hogy szerencsére 

a gazdasági és pénzügyi válság okozta 

zavarok felnyitották a bankszektor ve- 

2011. május 

agrárium 

15

16 


zetôinek a szemét, akik észrevették, 

hogy szerényebb nyereséggel is létezik 

bankélet. Nos, a mezôgazdaság finanszírozása 

direkt módon akkor sem igazán 

megy, ha a bankok kevesebb nyereséggel 

is beérik ma már, sokkal szívesebben 

tárgyalnak pénzügyekben a 

mezôgazdasági termelést felkaroló, a 

gazdák nyelvén jobban beszélô integrátorokkal. 

Az integrátorok szerepe valóban 

felértékelôdött az utóbbi évtizedekben, 

mert gyakorlatias megközelítésben 

tudnak tárgyalni a termelôkkel, 

ráadásul a tárgyalásaiknak csak egy részét 

teszi ki a pénzügyek taglalása, 

jobbára a technológiai és piaci kérdések 

közé rejtik az anyagiakat. 

A nagyobb integrátorok nem egyszerûen 

egy integrátorként aposztrofálják 

magukat, hanem egy olyan partnerként, 

amely valóságos híd szerepét tölti 

be a tudomány és a gyakorlat között. 

A partnerekkel való kapcsolattartásukat 

következetes üzletpolitika határozza 

meg, amelyben – elveik szerint – a 

vevô van a középpontban. Tájékoztatásuk 

és kiszolgálásuk érdekében rendszeresen 

szerveznek gépbemutatókat, 

vevôtalálkozókat, és pénzügyi tanácsadást 

is szívesen iktatnak be a tisztán 

látás érdekében. 

Pénz áll a háttérben 

Az integrátorok partnereikkel együtt 

akkor tudnak jó eredményeket, jó termésátlagokat 

elérni, ha nem a mindennapi 

filléres problémákkal kell küszködniük, 

hanem arra tudnak koncentrálni, 

ami az értéket, a tényleges termést, 

majd a pénzt hozza. Ez pedig a 

sikeres termelés. 

Éppen ezért ma már a jól mûködô 

integrátor cégek – kiváló banki kapcsolataik 

révén – biztosítják partnereiknek, 

hogy likviditási problémák ne akadályozzák 

a termelés elindításához nélkülözhetetlen 

inputanyagok beszerzését. 

A termelésfinanszírozási konstrukcióik 

keretében a termelôkkel, a pénzintézetekkel 

és a kereskedô-feldolgozó 

szervezetekkel kialakított kölcsönösen 

elônyös együttmûködés révén megteremtik 

a repce, a kalászos gabona, a 

kukorica, a napraforgó és további szántóföldi 

növények biztonságos termelésének 

feltételeit. A szélsôségek kezelése, 

a károk enyhítése különbözô technikákkal 

valamelyest kezelhetô, gon- 


doljunk csak a szárazság elleni öntözésre, 

vagy a jég és viharkárok elleni 

biztosításokra. Az integrátor arra is 

gondol legtöbbször, amire a termelô a 

munkák sûrûjében talán nem, vagy 

nem meri vállalni az ezzel járó költségeket… 

A rendelkezésre álló pénz tehát 

nagy hányadban határozza meg a termelés 

sikerét. Az integrátorral kötött 

termeltetési szerzôdés során a finanszírozási 

összeg fedezeteként szolgál 

általában a termés mennyisége. Ezt 

minden integrátor, termeltetési és finanszírozási 

szerzôdések formájában 

rögzíti, ahogyan más szerzôdéses paramétereket 

is. 

Kétszer ad, aki rögtön ad… 

Akár az ôsziek vetése elôtti pénzszegény 

idôszak, akár a tavaszi munkáknál 

jelentkezô magas költségek idôszakát 

vizsgáljuk, a termelôk nagyobbik hányadának 

szüksége van anyagi segítségre. 

Ilyenkor egy jól bejáratott integrátori 

partnerség aranyat ér, hiszen néhány 

szóból már értik egymást a felek. 

A személyes kapcsolatoknak itt is óriási 

szerepe van, hiszen az integrátori 

munka bizalmi kérdés. Van olyan integrátor, 

amelyik pozíciójánál fogva olyan 

kombinált lehetôséget kínál, amelyik 

ötvözi a termelésfinanszírozást és a 

közraktári szolgáltatást. A termelô így 

mentesülhet az alacsony áron történô 

„kényszerértékesítéstôl”, hiszen közraktározhatja 

a terményt – a közraktár 

jeggyel pénzhez jut – és csak a kedvezô 

piaci ár esetében kell értékesítenie azt. 

Persze, a közraktározásnak és a várakozásnak 

is ára van, de egy sikeres értékesítés 

árkondíciói sok mindent elbírnak. 

Kockázatot itt is viselni kell, de jelentôs 

veszteség nem állhat elô. 

Aki a termelô számára optimális 

idôben nyújt anyagi segítséget mindenképpen 

népszerû lesz, legalábbis addig, 

amíg a terméselszámolás idôszaka el 

nem érkezik. Általában a termés képezi 

a fizetôeszközt, és itt voltak az elmúlt 

idôszakban a nagy meglepetések is… 

A termény ára körül van a vita 

Amíg a finanszírozási folyamat zajlik 

és a tenyészidôszak tart, addig béke honol 

a felek között. Amikor a piac belép 

fôszereplôként, és irreális, szélsôséges 

árakkal borzolja a kedélyeket, akkor 

romlik meg gyakorta a viszony a felek 

között. El kell ugyanis számolni a finanszírozási 

összegekkel, és ez a termény 

árából történik. Nem mindegy 

azonban, hogy például a búza ára 

25 000 vagy 50 000 Ft/t. Az integrátor, 

gyakran kereskedô is, tehát olcsón akar 

venni, a termelô pedig drágán vagy 

legalábbis jó áron akar eladni. Mindenki 

emlékszik a néhány évvel ezelôtti 

napraforgó árrobbanásra, vagy a múlt 

évi búzáéra, amikor harmadolódtak 

vagy éppen duplázódtak az árak. A finanszírozás 

kétségtelenül a termelôk 

megmentésére kitalált pénzügyi konstrukció, 

amelyet ha lehet, igénybe is 

vesznek. De ez nem jogosít fel arra sem 

integrátort, sem bankot, hogy a helyzettel 

visszaélve, a termelô munkáját sárba 

taposva, csak a saját nyereségük érdekében 

cselekedjenek. A partnerség kétoldalú, 

mindenkinek meg kell élni, 

mert ha valamelyik tönkremegy, a másikra 

is elôbb-utóbb az a sors vár. 

Végezetül azt a tényt nem szabad figyelmen 

kívül hagyni, hogy a bankok 

és az integrátorok is nyereség reményében 

vállalják fel a finanszírozást. 

Más kérdés, hogy ki milyen étvággyal 

teszi ezt, mert a termelôi szférában általában 

a túlzottan a magas kamatok 

megjelenése váltja ki az ellenszenvet. 

Amíg egy átlagos évjáratban a termelôi 

szférában feszes szolgálat mellett szerény, 

addig a banki szférában – nyilván 

más ágazatokban történt pénzkihelyezéseikkel 

együtt – csinos nyereség 

képzôdik. Ezt a híradásokból lehet tudni, 

és minden bizonnyal igazak. Magyarország 

agrár ország, amely kellô 

finanszírozással, minden évben leteszi 

az asztalra a gabonát, a takarmányt, a 

húst, a tejet, ha megfelelô érzékkel finanszírozzák. 

Nem vitás, hogy a pénzügyi 

támogatást végzô pénzintézetek 

és a termelési folyamat biztonságát 

számukra szavatolni igyekvô integrátorok 

nélkül a vertikum akadozik, a 

termelés szabályozhatatlanná válik. 

Ezt senki sem akarhatja, mert a világ 

és az ország élelmiszer-ellátása nem 

ezt követeli meg. Jó minôségû, egészséges 

élelmiszer elôállítására rendezkedtünk 

be, és megfelelô finanszírozással 

a termelés zavartalanná tehetô, 

valamint a pénzintézetek, integrátorok 

tisztes nyeresége is szavatolható… 

GyZ

Folyamatosan fejleszti gyártmányait az OPTIGÉP Kft. 

Az OPTIGÉP Kft. a mezôgazdaság gépigényeit figyelembe 

vevô fejlesztési munkájának eredményeként 

korszerû termékskálával áll megrendelôi 

szolgálatára. Kereskedelmi tevékenysége a saját 

fejlesztésû termékeikre terjed ki. 

AJÁNLATUNK 

NAS típusú napraforgó-betakarító adapter család 

Immár 15 éve van piacon. Ismert a hazai és külpiacon 

az USA-tól Novoszibirszkig. 

Hatékonyan és minimális veszteséggel végezhetô 

velük a napraforgó betakarítása. Hatsoros gépeink 

területteljesítménye 20 ha/nap. Széles választék: 

• Fix változat: 2-16 soros, 50; 55; 60; 70; 76,2 

cm sortávú kivitelben; 

• Csukható változat: 6-8 soros, 76,2 cm sortávú 

kivitelben; 

• Szárzúzós változat: 6-8 soros, 76,2 cm-es 

sortávú kivitelben. 

Adaptereink fém vagy mûanyag sorválasztókkal 

kaphatóak. 

Univerzálisan bármely típusú kombájnra adaptálhatóak. 

Az adapterek szabadalommal védett rázóasztalos 

megoldásúak, ami lehetôvé teszi az 

adapter alacsony építését, ezáltal a ledôlt vagy 

esetenként beteg napraforgó is nagyon kis veszteséggel 

betakarítható. Ebben segítenek a mozgatható, 

talajhoz állítható orrok is. A veszteségcsök- 

kenés következtében már egy év alatt megtérülhet 

az adapter ára (6 soros gép esetén kb. 350 ha betakarítással). 

A veszteségcsökkenés a hektáronkénti 

100-150 kg-ot is elérheti. 

A szárzúzós változat biztosítja, hogy a talajmûvelés 

már közvetlenül a betakarítás után végezhetô. 

A csukható változat a fenti elônyökön túl gyors 

átállást tesz lehetôvé a területek között. 

A folyamatos, tervszerû fejlesztés eredményeként 

a NAS változataként PSM névvel talajkövetô 

szárzúzóval felszerelt napraforgó-betakarító adaptert 

ajánlunk 6-8 soros 76,2 cm sortávolságú fix 

vázú kivitelben. Ezek az adapterek a NAS változatok 

minden elônyével rendelkeznek és hatékony 

szárzúzást végeznek. Az alacsony építésû szárzúzó 

– a zúzási magasság hidraulikával állítható – alacsony, 

dôlt állományban is használható. 

A PSM adapterek használatával a talajtaposási 

kár csökken és megtakarítható 

• a külön erô- és munkaigény; 

• a külön menetben történô szárzúzás munkaideje, 

költsége. 

OptiCorn típusú kukorica-betakarító adapter 

Ezeket az adaptereket fix 4, 5, 6, 8 és 12 soros, 70 

és 76,2 cm sortávú, valamint 6 és 8 soros csukható, 

szárzúzós kivitelben gyártjuk és forgalmazzuk. 

Az adapterek univerzálisan bármely ismert típusú 

kombájnra adaptálhatóak. Speciális törôhengerek 

biztosítják a hatékony szárlehúzást. A törôlécek 

2011. május 

Pr 

központi vezérléssel állíthatók. A törôegységek soronként 

biztosítottak túlterhelés ellen. Igény szerint 

a zúzók egységenként kikapcsolhatók. A gépek fémés 

mûanyag burkolatos változatban rendelhetôk. 

OPTI-RAK 150/M szemestermény-felszedô 

és rakodógép 

Optimális választás nagy teljesítményû terményrakodáshoz. 

A gép traktorral üzemeltetett, amellyel 

telepen belül is mozgatható, így könnyen, gyorsan 

lehet átállni az egyik rakodási helyrôl a másikra. 

A gép garat nélküli változata sík területen tárolt 

szemestermény felszedésére, szállító jármûre való 

rakodásra, szellôztetô átrakodásra alkalmas. Rakodógarattal 

szerelt változata alkalmas a szemestermény 

szállítójármûrôl közvetlenül vagonba, silóba 

vagy tárolóba való rakodására. 

Teljesítményigény: 37 kW. 

Rakodási teljesítmény búzából: 150 t/óra. 

Ajánlatunk kiterjed a szántóföldi zöldségtermesztés 

gépeire is. 

Bakháthúzó gépeink 2 és 4 soros kivitelben készülnek. 

Sárgarépa, petrezselyem és hasonló gyökérnövények 

bakhátának készítésére, illetve burgonyaültetéshez 

bakhátkészítésre és töltögetésre 

alkalmasak. Szélesebb ágyás készítésére is használhatóak 

pl. dinnye, paprika, hagyma számára. 

Az OPTIGÉP Kft. folyamatos fejlesztéssel ISO 

9001 minôségügyi rendszerben biztosítja az általa 

gyártott gépek korszerû színvonalát. 

agrárium 

17

18 


A Merkantil Bank Zrt., mint a 

hazai gépjármû-finanszírozási 

piac meghatározó szereplôje, 

több mint 20 éves szakmai tapasztalattal 

rendelkezik a lízingfinanszírozások terén. 

Az elmúlt évek gazdasági eseményei és a megváltozott 

piaci környezet következtében a Merkantil Bank 

átalakította a Termelôeszköz-lízing üzletágát, amelynek 

kiemelt stratégiai célja, hogy rövid idôn belül meghatározó 

piaci szereplôvé váljon a mezôgazdasági gépek 

és berendezések finanszírozásában is. Ez utóbbiról 

kérdeztük Kádár Barnabást, aki a Merkantil Bank 

Mezôgazdasági és Vendor üzletág vezetôje. 

A Merkantil Bank az agrárgép-finanszírozásban még 

új piaci szereplônek számít, de szolgáltatásainak színvonalán 

ez egyáltalán nem látszik, mivel a hazai piac 

legtapasztaltabb mezôgazdasági gépfinanszírozással 

foglalkozó szakemberei dolgoznak itt, akik több mint 10 

éves szakmai múlttal, valamint széles körû szakmai és 

piaci ismeretekkel rendelkeznek. Nem titkolt célunk, 

hogy ügyfeleinknek a piacon nyújtott legmagasabb 

szolgáltatási színvonallal szeretnénk kiszámítható és 


Mezôgazdasági gépfinanszírozás 

a Merkantil Banknál 

megbízható partnerei lenni. Az autófinanszírozásban 

már megszokott gyors és rugalmas szolgáltatásokat 

tervezzük átültetni a mezôgazdasági gépfinanszírozásra. 

Számunkra az ügyfeleink elégedettsége az egyik 

legfontosabb szempont, elkötelezettek vagyunk abban, 

hogy maradéktalanul betartsuk a nekik tett ígéretünket, 

a számukra kiadott ajánlatunk paramétereit, a szerzôdéskötésre 

vagy folyósításra vállalt határidôket. 

Agrárgép-finanszírozás alatt mi nemcsak a földmûveléssel 

és állattenyésztéssel foglalkozó vállalkozások 

beruházási igényeinek kezelését értjük, hanem a hozzájuk 

kapcsolódó feldolgozóiparét is. Ennek megfelelôen 

ügyfeleink lehetnek ôstermelôk, egyéni vállalkozók, 

agrárvállalkozások vagy akár élelmiszer-feldolgozással 

foglalkozó több 100 alkalmazottat foglalkoztató 

vállalatok is. Elmondható még rólunk, hogy a hazai piac 

összes jelentôs új és használt mezôgazdasági gépkereskedôjénél 

elérhetôvé váltak szolgáltatásaink, így 

gépfinanszírozási igény esetén az ügyfelek már az 

eszköz kiválasztásakor kérhetik a gépkereskedônél a 

Merkantil Bank kedvezô finanszírozását, de akár közvetlenül 

is megkereshetnek minket. p

Ahogy az agrárhitelezést az agrárkormányzat látja 

A kormány március végén döntött a 

piacinál kedvezôbb Agrár Forgóeszköz 

Hitelprogram finanszírozási forma 

elindításáról. A 15 milliárd forintos 

keretbôl 10 milliárdot – ezen belül 5 

milliárd forintot – a sertés- és baromfitermelôk, 

5 milliárdot az egyéb állatfajok 

tenyésztôi igényelhetnek. A 

fennmaradó 5 milliárdos hitelforrás a 

növénytermesztésbôl élô gazdákra vár. 

Az MFB felügyeletével zajló hitelprogramban 

való részvételhez önerô 

nem szükséges. A gazdálkodók 1–50 

millió forint közötti összegben, a termeltetôk 

250 millió forintig vehetik igénybe 

a kedvezô kamatozású hitelt. A kamat 

mértéke 7,5 százalék, a futamidô három 

év, egyéves türelmi idôvel. A forrás elsôsorban 

a megemelkedett takarmányárak 

miatt jelent segítséget a gazdáknak. 

A kereskedelmi bankok és hitelintézetek 

csatlakozásával május végétôl 

igényelhetik a hitelt a mezôgazdaságból 

élôk és a halgazdálkodók. Január 

elsejétôl elérhetô az Agrár Forgóeszköz 

Vis Maior Hitelprogram, amelynek 

keretében 11 milliárd forint ösz- 

szegig biztosít a költségvetés kedvezményes 

hitelforrást a nehéz helyzetbe 

került gazdáknak. A program eredetileg 

6 milliárd forintos keretösszeggel 

indult, de a nagy érdeklôdés miatt a 

kormány döntött az összeg 5 milliárd 

forintos felemelésérôl, így összesen 

11 milliárd forint áll rendelkezésre. 

A program keretében 1–50 millió forint 

között vehetnek fel kölcsönt a gazdák 

ötéves futamidôre, egy év türelmi 

idôvel, 6 százalékos kamatra. A kölcsön 

összege szántó és legelô esetében hektáronként 

200 ezer, az ültetvénynél hektáronként 

500 ezer forint lehet. Az állatokra 

200 ezer forint kölcsön vehetô fel. 

Az Agrár Széchenyi Kártya Program 

is a gazdasági válság és az elemi 

károk által leginkább sújtott ôstermelôknek, 

családi gazdaságoknak, öszszességében 

az agrár kis- és középvállalkozásoknak 

nyújt segítséget. A gazdák 

a kedvezményes folyószámlahitelt 

a KAVOSZ által kiadott üzletszabályzat 

megjelenését követôen igényelhetik. 

Az Agrár Széchenyi Kártya Folyószámlahitel 

az agrárágazat egészét fel- 

öleli (mezôgazdasági termelés, -feldolgozás, 

-forgalmazás, valamint vadászat, 

halászat, erdészet). Azok a 

vállalkozások és természetes személyek 

(többek között ôstermelôk, családi 

gazdálkodók, kistermelôk) igényelhetnek 

kedvezményes hitelt, akik 

megfelelnek a kis- és középvállalkozások 

(KKV-k) jogszabályban meghatározott 

feltételeinek. 

A hitel összege minimum 500 ezer 

Ft és maximum 25 millió Ft lehet. 

A támogatás a teljes hitelösszegre és 

a teljes futamidôre évi 2 százalékpont 

kamattámogatás. Az Agrár Széchenyi 

Kártya Folyószámlahitel futamideje 

3 év, típusa szabad felhasználású hitel. 

A kedvezményes folyószámlahitel 

felvételét az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia 

Alapítvány (AVHGA) kezességvállalása 

segíti. Az éves kezességvállalási 

díj 50%-át az állam átvállalja 

a „de minimis támogatások” figyelembevételével. 

A gazdák 2011 júniusától 

érhetik el az Agrár Széchenyi 

Kártya Folyószámlahitelt. 

Forrás VM

24 

Agrárinformatika 

Az agrárinformatika jelentôsége 

E 

A korszerû vállalatirányítási információs rendszerek alkalmazása a vállalkozások 

számára ma már egyértelmûen a versenyképesség megteremtésének, megôrzésének 

stratégiai eleme. Az állam, a gazdaság és a társadalmi szervezetek 

mûködéséhez egyre több, gyorsabban hozzáférhetô információra van szükség. 

A nagy tömegû információt hagyományos módszerekkel viszont nem lehet 

a rendelkezésre álló rövid idô alatt feldolgozni, ezért növekszik világszerte 

az informatika jelentôsége. 

zen az általános tendencián túl, 

Magyarországon a rendszerváltás 

után jelentkezô új igényeknek való 

megfelelés, az Európai Unió informatikai 

standardjaihoz való alkalmazkodás, 

valamint a felgyorsult gazdasági 

háttér változása szükségessé tette a 

nemzetgazdaság – s benne az agrárgazdaság 

– információs rendszer igényének 

újragondolását. Ezek a megállapítások 

igazak a mezôgazdasági vállalkozásokra 

is azzal a kitétellel, hogy a 

termelés, a környezeti tényezôk specialitása 

és a szoftverfejlesztôk túlzott 

óvatossága miatt az információs rendszerek 

ágazatban történô bevezetése 

eléggé kezdetleges. 

Az agrárágazat versenyképességének 

a termelési folyamatok színvonalának 

növelése és az informatikai fejlesztések 

felgyorsulása, valamint más 

ágazatokban az információs rendszerek 

használatának pozitív példája maga 

után vonta egy új tudományág kialakulását. 

Az elmúlt évtizedben Magyarországon 

Harnos Zsolt publikációi által az 

informatika, mint tudományág kiterjedt 

az agrárgazdaságra és ez által kialakult 

az agrárinformatika tudománya. 

Az agrárinformatika jelentôsége és 

szerepe az elmúlt években folyamato- 


san bôvült. Az Európai Uniós csatlakozás 

következményeként Magyarországnak 

is létre kellett hoznia mindazon 

agrárgazdasági információforrásait, 

melyek megfelelnek az EU elvárásainak. 

Az Unió agrárinformációs rendszerének 

négy meghatározó eleme van: 

• agrárstatisztika; 

• Piaci Információs Rendszer; 

• Tesztüzemi Rendszer; 

• Integrált Igazgatási és Ellenôrzô 

Rendszer. 

A nyugati országok esetében az informatika 

fejlôdését követve folytak a 

kutatások, fejlesztések és terjedtek el a 

gyakorlati alkalmazások az agrárgazdaságban. 

Megjelentek: 

• az internet alapú alkalmazások, 

• a térinformatika, távérzékelés, az 

érzékelô és vezeték nélküli tech- 

1. táblázat. Digitális megosztottság Magyarországon 2009-ben 

Forrás: A KSH adatai alapján saját szerkesztés 

2. táblázat. Magyarország rangsora néhány mutató alapján 

2009 2010 

Mutatók 

HU EU27 

HU 

rangsor 

HU EU27 

HU 

rangsor 

Számítógép-használó 58% 63% 15. hely 63% 66% 15. hely 

Internethasználó 52% 57% 16. hely 59% 62% 15. hely 

Szélessávú internetkapcsolat 33% 42% 16. hely 42% 49% 17. hely 

Forrás: Az EUROSTAT adatai alapján saját szerkesztés 

Megosztottság típusa Megnevezés (%) 

Hozzáférési megosztottság 

Számítógép a háztartásokban 

Szélessávú internet 

59% 

42% 

Otthoni használat PC 58% 

Használati megosztottság Munkahelyi használat PC 30% 

Internethasználat 59% 

nológiák mezôgazdasági alkalmazásai, 

• az E-business technológiák agráralkalmazásai. 

Az utóbbi években a különbözô támogatások, 

illetve pályázati lehetôségek 

miatt ezen fejlesztésekhez szükséges 

infrastruktúra (számítógéppark, 

hálózati fejlesztés, internetkapcsolat) 

egyre inkább rendelkezésre áll a mezôgazdasági 

ágazatban is (1. és 2. táblázat). 

Az internet ma már Magyarországon 

is sok területen a mindennapi élet 

részévé vált. Történelme nagyjából 

negyven, tömeges elterjedése pedig 

több mint tizenöt éves múltra tekint 

vissza (jelenleg naponta körülbelül 2,5 

millió ember internetezik). A mezôgazdasági 

termelôknek alapvetô erôforrásukká 

kezd válni az idôben érkezô 

és megfelelô információ. A mezôgazdasági 

vállalkozások számítógép-ellátottsága, 

illetve internethozzáférése 

2005-ben 71% volt, ami elmaradt a cégek 

átlagos mutatójához képest (82%). 

Ez az érték a 2008-ban bevezetett 

GazdaNet-program segítségével tovább 

javult. Az információs rendszerek 

mezôgazdasági felhasználása és elterjedése 

napjainkig mégsem valósult 

meg a várt mértékben.

Az Észak-magyarországi régióban a 

mezôgazdasági tevékenységet folytatók 

körében végzett kérdôíves felmérésem 

eredményei szerint a válaszadók jelentôs 

része rendelkezik számítógéppel és 

internethozzáféréssel. Problémát nem az 

infrastruktúra hiánya okoz, sokkal inkább 

az, hogy a szakszerû használathoz 

elengedhetetlenül szükséges szakmai ismeretek 

rendelkezésre állnak-e. A válaszadók 

felkészültségét leginkább az iskolai 

végzettség határozza meg. A gazdálkodók 

szakmai ismeretei megfelelôek, 

több mint negyedük rendelkezik szakirányú 

felsôfokú végzettséggel, ami feltételezi, 

hogy a szakmai ismeretek mellett 

vállalkozási, közgazdasági, kereskedelmi, 

illetve pénzügyi, számviteli ismeretekkel 

is rendelkeznek (3. táblázat). 

Mind a szakmai ismeret, mind az informatikai 

háttér adott az agrárágazatban 

ahhoz, hogy az információs rendszerek 

bevezetése és széles körû elterjedése 

megvalósuljon. 

A megoldást egy megfelelô online 

adatbázis kapcsolattal rendelkezô integrált 

vállalat irányítási rendszer elterjedése 

jelentheti, ami a termelési folyamatok 

mellett a menedzsment- és a háttér 

feladatokban is segítséget nyújthat. 

A rendszer kialakítása, bevezetése 

számtalan problémát, kérdést vet fel: 

• Van-e rá igény, használnák-e azok, 

akiknek készül? 

• Milyen információkat tartalmazzon? 

• Fontos eldönteni, hogy a ma már 

szinte természetessé váló elektronikus 

nyilvántartások kitöltésében, 

kezelésében nyújtson-e segítséget, 

vagy a mélyebb termelési folyamatokba 

is belemélyedjen-e? 

• Nagyon fontosnak tartom, hogy a 

rendszer bevezetése, kialakításában 

azok is tevékenyen részt vegyenek, 

akik használni fogják. 

Megye 

• Az új rendszerrel szembeni bizalmatlanság. 

• Mibôl, milyen forrásból lehetne a 

rendszert kiépíteni, mûködtetni? 

Az elsô és az utolsó felvetésre a kérdôíves 

felmérés egyértelmû választ 

adott, használnák és bizonyos korlátok 

között anyagi áldozatot is vállalnának 

a szolgáltatásért. 

Faktorelemzéssel meghatároztam, 

hogy milyen információkra lenne szüksége 

a megkérdezetteknek (4. táblázat). 

A vizsgált régióban a válaszadó gazdáknak 

leginkább technológiai, mûszaki, 

jogi, pénzügyi, humánerôforrás fejlesztési 

és menedzsment információkra 

van szüksége. Megállapítható, hogy a 

vállalkozások döntô többségének konkrét 

információigényei vannak, melyek 

kielégítése megfelelô informatikai háttér 

nélkül ma már szinte megoldhatatlan 

feladat. Az ilyen jellegû feladatok elvégzésére 

véleményem szerint szükség van 

egy olyan adatbázisra, központi információs 

tárhelyre, amely – építve a mai 

3. táblázat. Mezôgazdasági termelôk iskolai végzettsége 

az Észak-magyarországi régióban 

Általános 

iskola 

Szakmunkás 

Szakközépiskola 

(mg.) 

Forrás: SPSS elemzés alapján saját szerkesztés 

4. táblázat. Rotált faktorsúlymátrix 

Forrás: SPSS-elemzés alapján saját szerkesztés 

Iskolai végzettség 

Szakközépiskola 

(egyéb) 

Gimnázium 

Fôiskola, 

egyetem 

(agrár) 

Fôiskola, 

egyetem 

(egyéb) 

Heves 5,2% 25,2% 17,0% 16,2% 7,1% 21,1% 8,2% 

Nógrád 0% 13,0% 8,7% 26,1% 4,3% 39,1% 8,7% 

Borsod-Abaúj- 

Zemplén 

2,0% 15,7% 13,7% 13,7% ,0% 39,2% 15,7% 


Mennyire igényli 

Component 

az alábbi információkat? 

1 2 3 

Technológia 0,198 0,894 

Mûszaki 0,124 0,140 0,853 

Jogi 0,836 0,176 0,155 

Pénzügyi, adó 0,837 0,149 0,229 

Pályázati lehetôségek 0,163 0,295 

Értékesítési lehetôségek 0,208 0,530 

Marketing 0,493 0,574 0,183 

Humán erôforrás fejlesztés 0,231 0,837 0,118 

Vállalatvezetés (menedzsment) 0,231 0,839 0,106 

Szövetkezési lehetôségek 0,700 0,166 

EU szabályozás 0,691 0,383 0,203 

Rendeletek, törvények 0,820 0,198 0,204 

modern térinformatikai rendszerekre – 

konkrét területekhez kapcsolódva ad tanácsokat 

akár technológiai (vetésszerkezet 

optimalizálása, tápanyag-utánpótlás, 

agrotechnikai folyamatok), akár értékesítési 

(tôzsdei adatkapcsolat, piaci adatszolgáltató 

rendszer) területen. 

Természetesen jogi és pénzügyi tanácsadás 

is megvalósítható ilyen módón, 

sôt az integrált vállalat irányítási 

rendszerek segítségével adózási, 

könyvviteli feladatok is elvégezhetôek, 

megoldhatóak a logisztikai, raktározási, 

anyagbeszerzési feladatok és a 

számlázás területén is sok segítség 

nyújtható egy ilyen formában kialakított 

rendszer használatával. 

A bevezetést és a használat elterjedését 

nehezíthetik a személytelen és ismeretlen 

eszközzel, rendszerrel szembeni 

félelem, ellenérzés, mely természetes 

módón megtalálható a mezôgazdaságban 

dolgozó szakemberekben is. 

Ennek feloldása személyes kapcsolattartással, 

bemutatókkal lehetséges és 

csakis bizalmi alapon oldható meg. A 

kutatásaim eredményébôl egyértelmûen 

látható, hogy ez a bizalom leginkább 

a termelôk véleménye alapján jól 

mûködô falugazdász hálózattal szemben 

mutatható ki, ezért a bevezetés során 

erre a hálózatra építve célszerû bemutatókat, 

képzéseket tartani. 

Ezek az irányvonalak tapasztalhatóak 

a nyugat-európai országok és az Európai 

Unió stratégiájában is. 

Csomós Tamás, adjunktus 

Károly Róbert Fôiskola Gyöngyös 

2011. május 

agrárium 

25

26 


Elektronikus kérelembeadás 

és monitoring adatszolgáltatás 

Az agrár- és vidékfejlesztési intézkedések, támogatások kapcsán a Mezôgazdasági 

és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) egyre több hatáskörébe rendelt intézkedés 

esetében vezeti be az elektronikus adatszolgáltatás, kérelembeadás lehetôségét. 

Ezek között találunk olyan intézkedést, ahol kötelezô ezt a csatornát 

használni, és olyat is, ahol a papíralapú beadás mellett az elektronikus út egy 

másik lehetôség az ügyfél számára. 

H 

a valaki nyújtott már be elektronikusan adóbevallást 

és területalapú támogatás iránti kérelmet is, akkor – 

noha mindkét esetben elektronikus benyújtásról van szó – 

néhány különbség szembeötlô lehet számára az adóhatóság 

és az MVH által alkalmazott technikai megoldás között. Az 

adóbevallásnál alkalmazott off-line megoldás lényege, 

hogy egy meghatározott szoftvert le kell tölteni és telepíteni 

a saját számítógépre, ebben a letöltött alkalmazásban történik 

az ûrlap kitöltése és külön lépést jelent a feltöltés, azaz 

a beadás. Az MVH által kezelt intézkedések esetében az 

elektronikus adatszolgáltatás és kérelembeadás on-line módon 

történik, ami azt jelenti, hogy nincs szükség az ügyfél 

számítógépére telepített külön alkalmazásra, csupán egy 

megfelelô internetböngészôre és internetkapcsolatra. Az 

elektronikus ûrlapok az MVH weboldalán érhetôek el, ott 

történik az adatok bevitele és a kérelem benyújtása is. Az 

MVH azért döntött az on-line megoldás mellett, mert az 

szélesebb lehetôséget teremt a kitöltés, adatmegadás támogatásában 

(ez bizonyos intézkedéseknél, például a területalapú 

támogatások igénylésénél, elengedhetetlen is), és 

mert használata egyszerûbb. 

Az on-line kitöltés folyamán közvetlen kapcsolat épül ki 

a kitöltôfelület, valamint a hivatal adatbázisai között. Ennek 

segítségével a beírt adatok alapján szükség szerint azonnali 

figyelmeztetô, illetve hibajelzéseket lehet adni a kitöltônek 

akkor, amikor az általa megadott információk valamely 

adatbázisnak ellentmondanak. Ugyanez az on-line kapcsolat 

szükséges ahhoz, hogy egy támogatási kérelem benyújtásánál 

a gazdálkodói parcellarajzot a beírt blokkazonosító 

hatására az adatbázisból letöltôdô térképre lehessen rajzolni, 

illetve a gazda által elkészített parcellarajzot a rendszer 

szükség szerint a szintén az adatbázisból letöltött blokkhatárhoz 

illeszthesse. 

Szintén ez a megoldás teszi lehetôvé, hogy nemcsak az 

ügyfél személyes adatai, de akár az utoljára benyújtott támogatási 

kérelmének részletei is megjeleníthetôk a „formanyomtatványon”, 

így az ügyfélnek csak az elôzô évhez képest 

történt esetleges változásokat kell jeleznie. Ezáltal a 

gazdálkodók nem kevés – ûrlapok töltögetésére fordított – 

idôt spórolhatnak meg. 


Az MVH-hoz évente több százezer támogatás iránti kérelem 

érkezik be, amelyek kiértékelése, feldolgozása hatalmas 

volumenû ügyviteli munkát igényel. Ezt tovább fokozza, 

hogy a papíralapon beérkezett kérelmek, igénylések számottevô 

része hibás. 

Az on-line elektronikus kérelembeadásnál alkalmazott 

technikai megoldások segítik az ügyfeleket abban, hogy 

pontos kérelmet adjanak be, amely alapja a gyorsabb ügyintézésnek. 

Amellett, hogy ez jelentôsen csökkenti a formai 

hibás kérelmek számát, további elôny, hogy az elektroniku- 

1. táblázat. Elektronikusan beadható ügyek köre 2011-ben 

Elektronikus benyújtásban 

érintett intézkedések 

EMVA monitoring 

adatszolgáltatás 

Egységes Kérelem 

Falumegújítás- és fejlesztés 

kifizetési 

kérelem 

Turisztikai tevékenységek ösztönzése 

kifizetési kérelem 

Mikrovállalkozások létrehozása 

és fejlesztése kifizetési kérelem 

Vidéki örökség megôrzése kifizetési 

kérelem 

Benyújtási idôszak 2011-ben 

február 15. – március 15. 

április 8. – május 16. 

(szankció terhe mellett június 9-ig) 

január 1–31. 

április 1–30. 

július 1–31. 

október 1–31. 













LEADER támogatási kérelem július 15. – augusztus 15.* 

február 1–28. 

Szakképzés támogatása június 1–30. 


Exportengedélyezés folyamatos 

* Indikatív idôpont, a megjelenô jogszabály ettôl eltérô idôpontot állapíthat 

meg.

san beküldött kérelmek adatai esetében nincs szükség azok 

idôigényes és hibalehetôségekkel terhelt kézi rögzítésére. 

A legnagyobb ügyfélkört érintô, jelenleg is aktualitással 

bíró elektronikus kérelembenyújtó felület a területalapú támogatásra 

(SAPS) és további 20 jogcímen elérhetô támogatásra 

vonatkozó Egységes Kérelem. Az Egységes Kérelem 

benyújtási idôszaka április 8-án kezdôdött és május 16-ig 

tartott, ezután már csak szankció terhe mellett nyújtható be 

a kérelem június 9-ig. 

A területalapú támogatások elektronikus benyújtásában 

Magyarország érte el elôször az EU tagállamai közül a 

100%-os elektronikus beadást, és azóta sem sikerült egyetlen 

tagállamnak sem felsorakoznia mellénk. Mindezt azért 

lehetett megtenni, mert ebben a rendszerben a gazdálkodóknak 

nem kell feltétlenül számítógépes ismeretekkel vagy 

speciális tudással rendelkezniük, hiszen a falugazdász és 

agrárkamarai hálózat infrastruktúrájára építve, az MVH által 

képzésben részesített, jól felkészített szakemberek segítségével 

ingyenes szolgáltatásként vehetik igénybe a kérelemkitöltési, 

tanácsadási szolgáltatást. 

Másik, nagy ügyfélkört érintô intézkedés az Európai Mezôgazdasági 

Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtott támogatásokra 

vonatkozó, kizárólag elektronikusan benyújtható 

monitoring adatszolgáltatás. Az adatszolgáltatás ez évi 

kampánya március közepén zárult le, és mintegy 38 ezer 

ügyfél volt benne érdekelt. Monitoring adatszolgáltatásban 

azok az ügyfelek érintettek, akik az Új Magyarország Vidékfejlesztési 

Program (ÚMVP) valamely intézkedésében 

támogatást nyertek. E támogatás kapcsán a támogatott projekttel 

és vállalkozásukkal kapcsolatban kell meghatározott 

adatokat (úgynevezett indikátor adatokat) szolgáltatni. Az 

ÚMVP a 2007–13 közötti idôszakra meghatározott vidékfejlesztési 

források lehívását szolgáló, EU által jóváhagyott, 

uniós és nemzeti forrásból finanszírozott program. E program 

célkitûzéseinek megvalósulását minden tagállamnak 

nyomon kell követnie, és évente jelentést kell összeállítania 

az EU számára. A célkitûzések megvalósulásának mérôszámaihoz 

szolgálnak alapul az így bekért adatok és a pályázatokból 

származó információk. 

E két nagyobb ügyfélkört felölelô intézkedés mellett találunk 

egyéb, speciálisabb intézkedéseket is ahol az elektronikus 

benyújtás lehetôsége adott. Ilyen az EMVA vidékfejlesztési 

intézkedések (falufejlesztés, mikrovállalkozások fejlesztése, 

falusi turizmus, vidéki örökség megôrzése) esetében 

a kifizetési kérelem benyújtása, ahol a beruházási projekt 

elszámolását adhatja be az ügyfél. Szintén az elektronikus 

megoldások között említhetjük a szakképzés támogatását 

célzó intézkedést, ahol jellemzôen a Képzô Szervezetek 

közremûködésével történik az elektronikus kérelmezés. 

Az MVH – exportôrök által jól ismert – feladata a mezôgazdasági 

termékek export-engedélyezése, amikor az EU bizonyos 

termékek kivitelét vagy export-támogatását elôzetes 

engedélyhez köti. Nem szükséges hangsúlyozni, mennyire 

fontos, hogy az exportôr idôben rendelkezzen a kiviteli engedéllyel, 

ezért a Hivatal biztosítja az elektronikus engedélykérelmezést, 

sôt lehetôség van arra is, hogy maga az engedély is 

elektronikus formában kerüljön kiállításra. Az elektronikus 

exportengedély megjelenik az exportôr ügyfélkapus tárhe- 


lyén, amelynek legfontosabb adatairól e-mailben is értesítést 

kap, továbbá a vámhatóság informatikai rendszerében láthatóvá 

válik, így papírmentesen tud zajlani az engedélyezés. 

Az elektronikus kérelmezés, adatszolgáltatás folyamatát 

tekintve mindegyik intézkedés közös feltétele, hogy az ügyfél 

regisztrációs számmal és ügyfélkapus regisztrációval is 

rendelkezzen. Az MVH-nál történô regisztráció az intézkedésben 

való részvétel feltétele, az ügyfélkapu pedig az 

elektronikus ûrlapot kitöltô fél hiteles azonosítását szolgálja. 

A weboldalon keresztüli belépést követôen a felület átirányítja 

az ügyfelet az ügyfélkapu belépési oldalára, így hitelt 

érdemlôen beazonosítható a kitöltô személye. A kitöltô 

személy ezután saját nevében vagy meghatalmazottként, 

más ügyfél nevében adhat be kérelmet. A falugazdászok és 

kamarai tanácsadók technikai közremûködôként adják be a 

hozzájuk forduló ügyfelek kérelmeit. Mivel az ügyfélkapu 

jelenleg csak természetes személyek azonosítását tudja kiszolgálni, 

ezért cégek, szervezetek szükségszerûen meghatalmazott 

(pl. alkalmazottja, pályázatírója, könyvelôje stb.) 

útján adhatják be kérelmüket. A meghatalmazás megadására 

szintén lehetôséget teremt az on-line felület. 

A portálon megtalálhatók a felmerülô kérdésekre adott 

válaszok, a benyújtást segítô dokumentumok, illetve az aktuális 

információk, továbbá külön erre a célra üzemeltetett 

ügyfélszolgálat is támogatja a jelentôs ügyfélkört érintô benyújtási 

idôszakokat. 

Ersók Norbert 

Mezôgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal 

2011. május 

agrárium 

27

Agrárinformatikai fejlesztések 

megismertetése a gazdálkodókkal 

Az elmúlt évtized jelentôs változást hozott 

az információ-technológiai eszközök 

és rendszerek, valamint ezekre 

épülô alkalmazások és szolgáltatások 

fejlôdésében. A Magyar Agrárinformatikai 

Szövetség (MAGISZ) 1998. évi 

megalakulása óta tevékenykedik annak 

érdekében, hogy hidat építsen a tudományos 

és a szervezeti, vagy vállalkozási 

szereplôk közt. 

Tevékenységének eredményeként eddig 

is sok emelt színvonalú rendezvényt 

szervezett és a tudományos eredményeket 

igyekezett közzétenni elsôsorban az 

egyetemi hallgatók és tagjai közt. A 

MAGISZ elmúlt több mint 10 éves tevékenysége 

az agrárgazdaság fejlôdése, 

fejlesztése szempontjából olyan területekre 

irányult, mint az ágazat és az agrárinformatikai 

szakterület szempontjából 

fontos konferenciák, fórumok, mûhelymunkák 

szervezése, az agrár-felsôoktatásban 

az informatikai képzések támogatása, 

diplomadolgozat pályázatok ki- 

írása, valamint az Agrárinformatikai 

Nyári Egyetemek szervezése, amely az 

utóbbi években nemzetközi rendezvényként 

került megrendezésre hazai és külföldi 

társszervezetek, intézmények támogatásával. 

A létrehozott tudományos 

portál (http://tamop.magisz.org), lehetôséget 

biztosít a felsôoktatásban keletkezett 

kutatás-fejlesztési eredmények gazdasági 

szektor felé történô elterjesztésére, 

megismertetésére. A portálon az 

egyedi fiókok lehetôvé teszik a regisztrált 

tagok közötti hatékonyabb információáramlást 

és az ismeretek megosztását. 

Az „Agrárinformatika” címû elektronikus 

folyóirat a szakterület számára fontos 

közvetítôként hozzájárul a szakmai szervezet 

tevékenységének bôvítéséhez, az új 

tudományos eredmények gyorsabb és 

hatékonyabb megismertetéséhez. Az 

agárinformatikai szakemberek és a gazdálkodók 

tájékozódásának növelésével a 

szakmai életben való aktívabb részvételt 

szeretnénk elérni. A tudományos nemzetközi 

konferenciák és hazai rendezvé- 


nyek szervezésével az egyesület a szakmai 

élet aktív résztvevôje kíván lenni, 

emellett részt vesz szakmai kutatásokban, 

alkalmazás-fejlesztésekben, szakvélemények 

készítésében is. Az informatika 

területén együtt kíván mûködni a hazai 

állami és vállalkozói szférában mûködô 

szervezetekkel, fejleszti a nemzetközi 

kapcsolatait. A fiatalabb korosztály bevonását 

a hallgatók és fiatal kutatók tudományos 

munkájának támogatásával 

szándékozik elérni, figyelmet fordít a tehetséggondozásra, 

országos pályázatokat 

szervez az agrárinformatika területén. 

E cél teljesítésének elmúlt idôszakban 

megvalósított formái voltak a szövetség 

által az agrárinformatikai témakörben kiírt 

diploma- és szakdolgozat-pályázatok. 

Ugyancsak ide sorolható a már hagyományosan 

évenként megrendezésre 

kerülô „Agrárinformatika Nyári Egyetem” 

is, amely nagyrészt a nappali és PhD 

hallgatók számára biztosít lehetôséget. 

Dr. Szilágyi Róbert – Dr. Herdon Miklós 

Magyar Agrárinformatikai Szövetség 

2011. május 

agrárium 

29

30 


Trimble eszközök a precíziós 

mezôgazdaság megvalósításához 

a legegyszerûbb eszközöktôl a komplex megoldásokig minden egy helyen 

Az Agromatic Automatizálási Kft. elsô 

és egyben egyetlen profilja a mezôgazdasági 

GPS-eszközök forgalmazása. A 

termékkínálatunk gerincét az amerikai 

Trimble cég termékei adják, melyek a világon 

mindenütt az élmezônyben találhatók 

meg. A termékek megbecsült hírneve 

köszönhetô a több mint 30 éves 

tapasztalatnak és a folyamatos fejlesztéseknek. 

2011 januárjától a Trimble termékek 

hivatalos magyarországi forgalmazója 

címet egyedül az Agromatic 

Automatizálási Kft. viseli. Természetesen 

a legszélesebb termékpaletta esetén 

is vannak olyan speciális feladatok, amire 

még nincs megoldása a Trimble-nek, 

ezért más neves gyártók termékeivel 

oldjuk meg ezeket a feladatokat. 

Vállalkozásunk a termékek értékesítése 

mellett nagy hangsúlyt fektet arra, 

hogy a terméktámogatás és a szerviz tekintetében 

is a legjobbat nyújtsa. Igyekszünk 

egyénre szabva megtalálni a 

GPS-eszközök azon kombinációját, 

amelyre az ügyfeleinknek szüksége van. 

A beruházások tervezésekor nemcsak a 

jelent vesszük figyelembe, hanem azt, 

ahová az adott gazdaság el akar jutni a 

jövôben, így nemcsak egy eszközt 

Trimble Ez-Guide 250 sorvezetô 

– belépô szint a GPS-ek világába 

Alkalmazási területei: 

• permetezés, 

• mûtrágyaszórás. 

Továbblépési lehetôségek: 

• Trimble Ez-Steer kormányautomatika 

csatlakoztatás. 


Ára: 420 000 Ft + áfa 

Trimble CFX-750 sorvezetô 

Field IQ-val 

A két eszköz kombinációjával elérhetôvé 

válik a permetezésvezérlés és 

az automatikus szakaszolás funkció. 

A Trimble CFX-750 sorvezetô beszerzésével 

robotpilótává való fejlesztés 

során már nem kell újabb kezelôfelületet 

megvásárolni. 

Ára: 1 250 000 Ft + áfától 

(csak automatikus szakaszolás) 

adunk, hanem egy hosszú távú fejlesztési 

stratégiát is. Az általunk értékesített 

termékek univerzálisak, nem függnek 

attól, hogy „milyen színûek a traktorok, 

munkagépek”, így teljes mértékben kihasználhatók 

a megvásárolt eszközök 

akár egy vegyes géppark esetén is. 

A Trimble-termékek kombinálhatósága 

az adott feladatokhoz elég sokrétû, 

ezért most a teljesség igénye nélkül 

mutatunk be néhány példát arra, 

hogy mely eszközünk, mire kínál 

megoldási lehetôséget. 

FÖMI GNSSnet.hu – bárhol és 

mindenki számára elérhetô 

2 cm-es korrekció 

A Trimble-eszközök mellett a FÖMI-vel 

közösen olyan korrekciós szolgáltatást 

is kínálunk, mely éves díj ellenében 

az egész országban elérhetô, és 

bármely mezôgazdasági gépen felhasználható. 

A korrekciós jelek a mobiltelefonos 

hálózatokon keresztül jutnak 

el a felhasználókhoz. A korrekciós 

szolgáltatás segítségével 2 cm-es ab- 

Trimble CFX-750 sorvezetô + 

Trimble RTK robotpilóta rendszer 

+ FÖMI GNNSnet.hu korrekció 

Az alábbi kombinációval felszerelt 

traktorok 2 cm-es pontosságon belül 

képesek elvégezni újra és újra 

ugyanazt a feladatot, így alkalmasak 

az alábbi mûveletek elvégzésére is: 

• vetés 

• sorköz-kultivátorozás 

Ára: 3 100 000* Ft + áfától 

(*CNH IntelliSteer Ready gépre) 

szolút pontossággal tudja a robotpilóta 

vezetni az Ön gépét. További elôny, 

hogy a GNSSnet.hu korrekció földmérési 

alaphálózat is egyben, így aki ezt 

a korrekciót használja, 100%-ig biztos 

lehet benne, hogy a saját területét 

mûveli (a táblahatárok megvásárolhatók 

a FÖMI térképtári osztályán). 

GNSSnet.hu lefedettségi térkép 

Nagy Bence 

Agromatic 

Automatizálási Kft. 

06-20-402-3980 

nagy.bence@agromatic.hu 

www. agromatic.hu

Precíziós növénytermesztés 

a hazai gyakorlatban 


A mai értelemben vett precíziós növénytermesztési technológia születése 

a ’80-as évek második felére tehetô. Az új technológia robbanásszerûen kezdett 

terjedni az Egyesült Államokban, ahol a kedvezô közgazdasági és mezôgazdasági 

környezet – tôkeerôs gazdaságok, nagy táblaméret – segítette ezt a folyamatot. 

Az öreg kontinensre jelentôs késéssel érkezett meg, de hasonló, rendkívül 

intenzív felfutást mutatott, míg a közép- és kelet európai országokban, 

így hazánkban is lényegesen késôbb jelent meg a technológia. 

A 

z elsô hazai alkalmazások 1998ra 

datálódnak, melynek során az 

IKR Zrt. a Nyugat-magyarországi 

Egyetem mosonmagyaróvári Biológiai 

Rendszerek Mûszaki Intézetével (korábban 

Pannon Agrártudományi Egyetem, 

Agrármûszaki, Élelmiszer-ipari és 

Környezettechnikai Intézete) közösen 

hozammérést, illetve helyspecifikus 

tápanyag-visszapótlást végzett. Bár az 

alkalmazások a gyakorlatba illesztve 

történtek, sokkal inkább kísérleti, 

mintsem gyakorlatra érett megoldásnak 

voltak tekinthetôek az akkor alkalmazott 

eszközök. A nehézkes kezdést 

követôen sem láthattuk és láthatjuk a 

nyugati országokéhoz hasonlóan intenzív 

terjedését a technológiának. Ennek 

oka nyilvánvalóan a kedvezôtlenebb 

adottságokban keresendô: kis tábla-, 

illetve gazdaságméretek, tôkehiány, elavult 

géppark stb. 

Az elmúlt évek változásai 

De sok minden változott az elmúlt 

években. Egyrészt a különbözô támogatásoknak 

köszönhetôen a hazai géppark 

jelentôsen korszerûsödött, a magyar 

piacon megjelentek a legkorszerûbb 

precíziós növénytermesztési eszközök, 

egyes forgalmazók szaktanácsadói 

és szolgáltatási hátteret biztosítanak 

az eszközök mellé. Másrészt az ingadozó 

felvásárlási árak, a magas inputárak 

és az idôjárási szélsôségek (pl. 

aszály) egyre inkább arra ösztönzik a 

gazdálkodókat, hogy olyan alternatív 

technológiákat keressenek, melyek lehetôvé 

teszik a termelés hatékonyságá- 

nak növelését. Így az utóbbi 2–3 évben 

jelentôsen megnôtt a precíziós növénytermesztést 

alkalmazók, illetve az az 

iránt érdeklôdôk száma. Mindezt jól 

mutatja, hogy míg 2 éve jellemzôen 

300 ha-os területnagyság felett vették 

meg az egyszerû GPS-es sorvezetôket, 

ma már a 100 ha-os gazdák teszik 

ugyanezt. 

Precíziós technológia hazai 

gazdálkodóknak 

Az alábbiakban következzen egy áttekintés, 

hogy milyen lehetôséget kínál a 

precíziós növénytermesztési technológia 

a hazai gazdálkodóknak. 

A GPS-es sorvezetôk az autós GPSekhez 

hasonlóan mûködnek, LED-sorral, 

illetve a képernyôn jelzik a gépkezelônek, 

hogy merre kell kormányozzon, 

hogy az erôgépet a megfelelô nyomon 

tartsa. Segítségükkel pontosabban 

tartható a munkaszélesség, kiküszöbölhetô 

az elhagyás. Nagy munkaszélességû 

gépeknél, rossz látási viszonyok 

mellett kiemelkedô a jelentôségük. Jellemzôen 

az ingyenes EGNOS korrekciós 

jelet használják, amivel 15–20 cm 

csatlakozási pontosságra képesek. A 

mai csúcskategóriás készülékek (pl. 

Trimble CFX 750 / NH FM 750) a sorvezetésen 

túl számos vezérlési funkcióra 

(permetezô- és vetôgépek automatikus 

szakaszkezelése, robotpilóta vezérlés, 

mûtrágyaszórás-vezérlés, stb.) 

és akár 2 cm-es visszatérési pontosságú 

helymeghatározásra képesek, akár 

az orosz GLONASS mûholdrendszer 

egyidejû használatával. 

Az automatikus szakaszvezérlô 

rendszerek képesek a permetezô gépek 

szakaszainak vagy fúvókáinak, vagy a 

szemenkénti vetôgépek sorainak automatikus 

zárására és nyitására annak 

megfelelôen, hogy azok már kezelt 

vagy még kezeletlen területen vannak. 

A megoldás elônye, hogy gyakorlatilag 

bármilyen permetezô- illetve vetôgépre 

felszerelhetô, és a felesleges átfedések 

– szegett táblaszélek, táblán 

belüli akadályok kerülése, elkeskenyedô 

táblaszélek – kiküszöbölése révén 

akár 20%-ot meghaladó vegyszermegtakarítás 

érhetô el. Egyes ilyen rendszerek 

– pl. a Trimble / NH Field IQ – 

lehetôvé teszik a növényvédôszerek, 

mûtrágyák vagy a tôszám menet közben, 

terv alapján történô szabályozását 

is. Sôt, a Trimble FMX vagy NH 

FM 1000 monitorok használatával 

egyidejûleg több anyag egymástól független 

mennyiségszabályozása is kivitelezhetô. 

Így pl. szemenkénti vetôgépeken 

megoldható a sorok automatikus 

elzárása, a tôszám és a mûtrágya 

mennyiségének szabályozása. 

Költséghatékony fejlesztések 

A legfejlettebb sorvezetôk képesek 

számos korszerû mûtrágyaszóró-, permetezô- 

és vetôgép gyári vezérlôrendszerével 

kommunikálni. Így például 

egy Quantron-E monitorral szerelt 

Kuhn Axis mûtrágyaszóró esetén 

mindössze egyetlen kábelre van szükség 

a terv alapú, tápanyag kijuttatás 

megvalósításához – a fejlesztés tehát 

gyorsan és költséghatékonyan elvé- 

2011. május 

agrárium 

31

32 


gezhetô. Országosan számos helyen 

került felszerelésre hasonló rendszer 

EZ-Guide 500 sorvezetôvel, és tértek 

át a helyspecifikus tápanyaggazdálkodásra. 

Ennek tervezése 

jelentôs plusz terhet ró 

a gazdálkodókra, hiszen 

minden egyes táblájuk helyett 

számos 3–5 ha-os 

kezelési egységre kell 

külön-külön tervezni. És 

ehhez természetesen figyelembe 

kell venni az 

adott kezelési egységek 

tápanyag-ellátottságát, illetve 

hozamát. Mindez 

mára szerencsére szolgáltatás 

formájában is elérhetô, a 

partner eszközeinek megfelelô 

formátumú, azzal kompatibilis 

kész kijuttatási tervet kap, melyet 

csak fel kell másolni a sorvezetôjére, 

vagy monitorjára és a vezérlô rendszer 

automatikusan elvégzi a dózisszabályzást. 

A szakszerû tápanyag-gazdálkodás 

elengedhetetlen része a hozammérés. A 

korszerû betakarítógépeken sok esetben 

gyárilag megtalálhatóak a hozzá 

szükséges szenzorok, legfeljebb a 

GPS-vevô és hozamtérképezô részek 

szorulnak kiegészítésre, de azon gépekre 

is kiépíthetô, melyek nem rendelkeznek 

ilyen elôkészítéssel. A hozammérô 

rendszer által gyûjtött GPSes 

adatok feldolgozásában a forgalmazó 

általában oktatással támogatja partnereit. 

Szolgáltatása részeként a hozamadatokat 

rendszerébe olvasva készíti 

el az elemzéseket és a differenciált 

kijuttatási terveket. 

A korszerû GPS-es sorvezetôk vagy 

fedélzeti számítógépek alkalmasak az 

erôgépek automatikus kormányzására 

is. A dörzskerekes vagy hidraulikus robotpilóta 

rendszerek pontosságát alapvetôen 

a GPS-vevô (sorvezetô) pontossága 

határozza meg. Ez alap esetben 

(ingyenes EGNOS korrekcióval) 

15–20 cm csatlakozási pontosságot jelent, 

RTK-vételre alkalmas készülék 

esetén 2 cm-es csatlakozási és visszatérési 

pontosságot. Ez utóbbi – a Trimble 

hidraulikus robotpilóta esetén lehetôvé 

teszi vetésnél a tökéletes csatlakozási 

pontosságot, hibridkukorica vetésénél 

az anya- és apasorok hibamentes 

vetését, majd ugyanazon nyomvonalon 


Teljes precíziós növénytermesztési 

rendszer, mely a partnerek 

rendelkezésére áll 

a biztonságos sorközmûvelô kultivátorozást. 

A munkaszélesség tökéletes kihasználása 

révén jelentôs üzemanyagmegtakarítás 

érhetô el. 

2 cm-es pontosság – elôfizetéssel 

Manapság egyre többet hallani a 2 cm 

pontosságú RTK korrekciós jelrôl, illetve 

annak elôfizetés formájában történô 

hozzáférésérôl. E tekintetben sokszor 

merülnek fel kérdések, fontos tisztázni 

ennek a feltételeit. RTK korrekciós jel a 

mai gyakorlatban két forrásból érhetô el. 

Az egyik megoldás a saját bázisállomás 

használata. Ez esetben egy nagypontosságú 

GPS-bázisállomás, mint referenciapont 

kerül elhelyezésre a gazdaság területére, 

amely az elôállított korrekciós 

jelet rádióadás formájában továbbítja az 

erôgépeken elhelyezett vevôkhöz. 

A másik megoldás meglévô bázisállomás 

hálózatból korrekciós jelet venni 

elôfizetés formájában. Ez esetben 

egy szolgáltató egy bázisállomás hálózatot 

üzemeltet, melynek adatai alapján 

egy központi szerver állít elô korrekciós 

jelet. A felhasználó ehhez a 

szerverhez tud kapcsolódni, megfelelô 

GPRS-modem segítségével. Ami minden 

RTK-alkalmazásban közös, az az, 

hogy a jel forrásától függetlenül a vevô 

oldal, tehát az erôgépen elhelyezett 

GPS-készülék fejlesztést igényel, 

amennyiben arra alkalmas. Tehát 

egy egyszerû sorvezetô nem 

lesz alkalmas 2 cm-es pontosságra 

csak azért, mert a 

nagypontosságú RTK korrekciós 

jel rendelkezésre 

áll. Ehhez az esetek egy 

részében néhány alkalmazás-feloldó 

kódra és 

antennacserére, valamint 

rádióvevôre, vagy GPRSmodemre 

van szükség, az 

esetek más részében akár 

komplett GPS-vevôcsere is 

szükséges lehet. És természetesen 

sok olyan eszköz van, ami 

nem tehetô alkalmassá e jel vételére. 

Fontos azt is megjegyezni, hogy 

a 2 cm pontosságú jelet csak robotpilóta 

rendszer képes lekövetni, kézi kormányzással 

lehetetlen. 

A rendkívül gyors fejlôdésnek köszönhetôen 

ma már elérhetôek a robotpilóta 

vezérlésen túlmutató alkalmazások 

is. A Trimble True Guide és True 

Tracker rendszerek a munkagépek 

passzív, illetve aktív kormányzását végzik. 

A passzív kormányzás esetén a robotpilóta 

rendszer a munkagép – illetve 

az arra felszerelt GPS-vevô – helyzetét 

figyeli és képes úgy kormányozni az 

erôgépet, hogy a munkagép mindig a 

kívánt nyomvonalon haladjon. Akkor 

is, ha erôs oldalirányú lejtés esetén egy 

hosszabb munkagép keresztirányban 

elcsúszik, és akkor is, ha az erôgépnek 

ehhez jelentôsen el kell térnie a saját 

nyomvonalától. Az aktív munkagépkormányzás 

esetén a munkagépet valamilyen 

mechanizmussal – pl. farkerekek 

– kormányozza és tartja mindig a 

megfelelô nyomvonalon az erôgép kormányzásától 

teljesen függetlenül. 

Összefoglalva elmondható, hogy a 

kezdeti nehézségek ellenére a hosszú 

évek kutató-fejlesztô munkája, a szükséges 

szakmai háttér megteremtése stb. 

révén ma a magyar gazdálkodók számára 

ugyanúgy elérhetô a legfejlettebb 

precíziós növénytermesztési technológia, 

mint amerikai vagy német farmer 

kollégáik számára. 

Dr. Pecze Zsuzsanna 

Dr. Mesterházi Péter Ákos, 

IKR Zrt.

34 


Gabonavizsgáló mérômûszerek az aratás, gabonakereskedelem, 

raktározás és laborok számára! 

A gabona, miután a legfontosabb élelmi cikkünk, a 

legnevezetesebb cikke a mezôgazdasági termelésnek 

és kereskedelemnek. A megfelelô minôségi osztályozás 

növeli a gabona értékét, és ez pozitív módon 

hat vissza a gabonatermesztésre is. Mivel a gabona 

minôsége szerint kerül a felvásárló helyekre, elengedhetetlen, 

hogy folyamatosan tisztában legyünk 

gabonánk minôségével. 

Aratáskori gyors nedvességmérô készülékek: 

A mezôgazdaságban a nedvességtartalom a leglényegesebb 

szempont az aratás idôpontjának meghatározásában. 

Manapság már nagyon fontos, hogy 

a legmegfelelôbb idôpontban történjen a termény betakarítása. 

A kis- és nagygazdák számára is egyaránt 

jelentôs költségmegtakarítást jelent, ha a megfelelô 

nedvességtartalommal aratják le terményeiket. 

Mintavétel és minta-elôkészítés: 

Az aratás után a gabona a szállítóautókon keresztül 

a raktárakba kerül és elkezdôdik a kereskedelmi 

folyamat. Ennek elsô lépése, hogy a minôség megállapítására 

a szállítóautókról mintát 

vesznek. Ez történhet egy kézi 1,5–2 

méteres mintavevôvel, de akár egy 

automata mintavevôvel is. Az automata 

robotkar közvetlenül a szállítójármûrôl 

veszi a mintát, távirányítással a 

mérlegházból. Ezzel a készülékkel 

megszûnik minden eddigi manipuláció 

lehetôsége! 

A minta-elôkészítés során fontos, 

hogy a gabona tiszta legyen, és osztályokba 

legyen sorolva a szemek minôsége alapján. 

A mintatisztító szemes termények tisztítására és 

szortírozására alkalmas készülék. Különbözô rostanagyságú 

szitáinak köszönhetôen a gabona minôségét 

azonnal megkaphatjuk százalékos arányban. 

Ezen kívül a készülék a szemetet külön gyûjtôzacskóba 

juttatja, így a szemét arányával és az esetleges 

tisztítási költségekkel is tisztában lehetünk. 

A szemestermény-osztályozó a gabonakereskedôk, 

gabonafelvásárlók elengedhetetlen eszköze. Ez 

a készülék jelenti a minôség garanciáját. Segítségével 

könnyen megállapítható a termény minôsége, kiszûrhetôek 

a rossz minôségû szemek. A készülékbe 

töltött termény a szitákon keresztül osztályozódik, 

majd innen külön edényekbe kerül, így gyorsan kiszámítható 

a rossz minôségû szemek százalékos 


aránya. Ez segít elkerülni az anyagi károkat, mivel a 

kereskedô nem vesz át rossz minôségû gabonát, 

vagy csak alacsonyabb áron, ezzel biztosítja, hogy 

nem keveredik jó minôségû gabonához rossz minôségû, 

illetve szennyezôdést tartalmazó áru, mely az 

egész gabonatétel minôségét leronthatja. 

Laboratóriumi nedvességmérô készülékek: 

A minta elôkészítését követôen a nedvességtartalom 

vizsgálata következik. A nedvesség meghatározására 

még a teljesen automatikus egészszemmérôs 

készülékek szolgálnak, melyekkel nedvességtartalom, 

hektolitersúly és hômérséklet mérhetô. Mivel 

ezek automatikusan töltik meg a mérôcellákat, mindig 

azonos mennyiségû és tömörségû mintát analizál, 

így a kapott értékek összevethetôek. 

Gabonaanalizáló készülékek: 

Különbözô vizsgálatokhoz szükség van a NIR beltartalmi 

elemzôkre. A hordozható típusok segítségével 

akár a helyszínen is megvizsgálhatjuk a fehérje-, 

nedvesség- és olajtartalmat. Ezek a készülékek annak 

érdekében lettek kifejlesztve, hogy betakarításkor 

a minôséget és piacképességet 

meghatározó értékeket azonnal 

mérni tudjuk, akár kombájntételenként 

is. Ezenkívül vannak a teljesen automata 

készülékek, melyek a beltartalmi 

anyagokat másodpercek alatt meghatározzák. 

Mérhetünk velük nedvességet, 

fehérjét, olajat, keményítôt, sikért, 

nyers rostot, szedimentációs értéket. 

Gabonák tárolása raktárakban, silókban: 

A gabona a mintavétel és analizálások után a tárolókba 

kerül. Fontos, hogy folyamatosan nyomon 

kövessük a tárolt termény hômérsékletét és nedvességét, 

hogy elkerüljük a minôségromlást vagy túlmelegedés 

esetén az esetleges öngyulladást. A hômérsékletmérô 

szonda egy nagyon hasznos, költségkímélô 

és egyszerû megoldás az ömlesztett termények 

hômérséklet-ellenôrzésénél. A hômérsékletmérô 

rúd különbözô méretekben kapható. Ha biztonságban 

szeretné tudni gabonaraktárát, silóját, a legmegfelelôbbek 

a kiépített, központi vezérlôegységgel 

felszerelt hômérsékletellenôrzô rendszerek. 

Bujtás Regina 

Landasin – Agrogazda Kft.


2011. május 

agrárium 

35

36 

Pr 

KRONE: a szálastakarmány-betakarítás királya 

A Cserhát középsô részén, a Berceli-hegy lábánál 

megbúvó nógrádi településen, Bercelen – a domborzati 

és talajviszonyokat ismerve érthetô módon – sosem 

volt erôs a mezôgazdaság. Ennek ellenére mindig 

akadnak, akik a „jég hátán” is megélnek, s Szebedy 

Örsék vállalkozása is ezen az úton jár. Nem is rossz 

eredménnyel. A közel 1000 ha-os gazdaság egyharmadán 

szénát állítanak elô a fôleg lovasokból álló vevôkör 

számára. Az évi 6-8 ezer elkészített nagykocka 

bálára 150 km-rôl is van vevô. Ezek alapján nem is 

kérdés, hogy a szénabála minôsége mellett számukra 

is fontos kritérium annak szállíthatósága és tárolhatósága, 

valamint a bálázó hatékonysága és megbízhatósága 

is. A gazdaságba 2010-ben került egy KRONE 

BP1270-es nagykocka bálázó, melynek üzemeltetési 

tapasztalatairól kérdeztem a vállalkozás egyik tulajdonosát, 

Szebedy Örsöt. 

A történet, nagyon sok más vállalkozáshoz hasonlóan, valamikor 

a rendszerváltás idején indult, de a gyökerek sokkal 

régebbre nyúlnak vissza. Az egyetem elvégzése óta a 

mezôgazdaságban tevékenykedem – mondja Örs. Gyakorlatilag 

kényszervállalkozásként indult meg a „maszek” 

gazdálkodás. Kezdetben 15–18 tehénnel indultam, amihez 

a legelôt úgy béreltem, majd a kárpótlás megindulásakor 

a teheneket eladtam, s árukból földet vásároltam. Ekkor 

kezdtünk együtt dolgozni Komjáthi Gáborral, akinek a juhászata 

egyre kevésbé mûködött, viszont volt néhány használható 

gépe. Ez a közös együttmûködés most már 20 éves 

múltra tekint vissza, s szerencsére a mai napig tökéletesen 

mûködik. Hamar be kellett azonban látnunk, hogy a mi területi 

adottságainkkal és talajminôségünkkel nehezen tudunk 

versenyezni az ország kedvezôbb fekvésû területeivel, 

s ezért egyre inkább az aprómagvak (mustár, maglucerna) 

felé fordultunk. Gyakorlatilag innen indul a mai napig 

is tartó, szorosan a szénához kapcsolódó tevékenységünk. 

– Hogy került képbe a KRONE BigPack? 

– Elôször újságcikkekben és kiállításokon figyeltem fel a 

KRONE gépekre, majd üzemeltetôket is kérdezgettem, s 

a KRONE-t mindenki dicsérte; azt mondták, hogy a szálastakarmány-betakarítás 

királya. Ez alapján kezdtem el alaposabban 

vizsgálgatni, megnéztem a különbözô mûszaki 

megoldásokat, s nagyon sok minden megtetszett, ami azóta 

már a gyakorlatban is bizonyította, hogy valóban hasznos, 

hatékony megoldás. Ilyen pl. az automatikus bálatömörség-állítás, 

amely az anyag tulajdonságainak, nedvességtartalmának 

változása esetén is tudja tartani az egyenletes 

tömörséget. Nagyon tetszett a VFS névre hallgató 

elôtömörítô rendszer is, az egyedi tengelykapcsolójával: 

amíg nincs elegendô anyag, addig nem dobja fel a préscsatornába, 

de ha véletlenül „besokallna”, akkor szépen 

lassan ki lehet járatni, anélkül, hogy a gépkezelônek ki kellene 

szállni a traktorból. Meggyôzô volt és megszerettük a 

vezérlés nélküli EasyFlow rendfelszedôt, nagyon hasznos 

az automata központi zsírzás, tapasztalatom szerint nagyon 

jó, hogy a kötözôfejeket nem ventilátor fújja, hanem 

nagynyomású, sûrített levegô tisztítja. Jónak találtuk a kettôs 

kötözéses kötözôfejeket és a hosszú préskamrát, és 


A KRONE BigPack1270-es elôterében: Komjáthi Bálint, 

Komjáthi Gábor és Szebedy Örs 

nem utolsó sorban megnyugtatónak tûnt és igazolta is magát 

a német mûszaki precizitás. 

– Manapság inkább a 120x90-es bálaméret a keresett, 

miért esett a választás a 120x70-esre? 

– Igazából mi is 120x90-est szerettünk volna, mert kevesebb 

a bálamozgatás, lényegesen jobb a logisztikája, de nekünk 

hirtelen kellett a bálázó, s akkor már csak 120x70-es volt 

raktáron a VALKON Kft.-nél. Használat közben azonban kiderült, 

hogy nem rossz a 70-es bálaméret, nem baj, hogy nincs 

benne 4–4,5 mázsa, hanem csak 3–3,5. Könnyebben mozgatható, 

jól szállítható, s a meglévô raktárt is jól be tudjuk vele rakni. 

– Mik az üzemeltetés tapasztalatai? 

– Szalmabálából 3–4000 darabot készítünk, ezek 

2,3–2,4 méteres bálahossznál 3 mázsa körüliek, fûszénából 

6–8000 bála az éves mennyiség, ezek 3,5 mázsásak. 

Az idén lesz 100 ha lucernaszéna is, a tervek szerint 1000– 

1500 bálával. Sôt! 2010-ben energianádban is kipróbáltuk. 

Nem nagy területen, mindössze 6–8 hektáron próbaképp. 

A bálázással nincs probléma, de a normális mûködéshez 

le kell szárzúzóval zúzni elôtte az anyagot. 

Optimális viszonyok között 20 másodpercenként képes 

egy bálát elkészíteni a bálázó, de átlagos körülmények között, 

forgókkal stb. együtt is megvan óránként a 40–50 bála, 

tehát naponta 4–500-at biztos meg tudunk csinálni. Ez 

nekünk épp elég is ahhoz, hogy utána a bálákat elszállítsuk 

a területrôl a raktárba. Jelenleg egy 185 LE-s traktorral 

húzzuk, ez itt a dombok között is viszi. 

– Milyen meghibásodások fordultak elô szezon közben? 

– Egyszer-kétszer elszakította a csomót, mert a bálacsatorna 

elején megakadt, de nagyon ritka, hogy hibázik a 

bálázó. Kezdetben a tûfeladó nyírócsavarját nyírta el néhányszor, 

de ezt azonnal jelezte a számítógép, s így gyakorlatilag 

nem lett rossz a bála. Igazából semmi gondunk 

nem volt a géppel. Így arra sem volt lehetôségünk, hogy a 

VALKON szervizét teszteljük. 

A KRONE mûszaki megoldásokkal és megbízhatósággal 

való elégedettséget jelzi tán az is, hogy a gazdaság az idei 

2011-es szezonra egy teljes új KRONE gépsorral gyarapodik 

a VALKON Kft.-tôl. A kasza, frontkasza rendterítô és 

rendképzô remélhetôleg ismét bizonyítani fog, s jövôre már 

az ezekkel kapcsolatos tapasztalatokról számolhatunk be. 

-dobos-

38 

Baromfi 

Nemzetközi Baromfitenyésztési 

Szimpózium Kaposváron 

A X. Nemzetközi Baromfitenyésztési Szimpóziumot a korábbiaktól eltérôen ezúttal 

tavasszal rendezte meg a házigazda Kaposvári Egyetem. A megszokott színvonal 

mellett az elôadások igyekeztek a legújabb ismeretek és eredmények 

alapján választ adni a szakma aktuális kérdéseire, témáira. Az elôadások közül 

eggyel foglalkozunk részletesebben, mivel a tojótyúkok tartásrendszereit illetôen 

az is kiderült a nagy viták során, hogy a kérdésnek nem csekély ökonómiai és 

humán vonatkozásai is vannak – sajnos nem éppen pozitív értelemben. 

K iemelten kívánok foglalkozni 

W. Bessei (Hohenheimi Egyetem 

Csoportnagyság 

Állattartási és Állattenyésztési Intézete, 

Stuttgart, Németország) A tojótyúktartási 

rendszerek áttekintése egy évvel 

a hagyományos ketrecek betiltása 

elôtt c. elôadásával, ezért ebbôl több 

részletet is kiemelek, hiszen a témának 

Magyarországon – annak kedvezôtlenebb 

alaphelyzete miatt – a németországinál 

is sokkal súlyosabb hatásai 

várhatóak a tojástemelés- és tojáspiacok 

területén. 

Az új tojótyúktartási rendszerek 

Az elôadó bevezetôjében emlékeztetett 

az EU 1996. évi rendeletére, mely 

kilátásba helyezte a hagyományos tojóketrecek 

2012-tôl történô felszámolását. 

Ez mindjárt válaszút elé állította 

a tyúktartókat mindenekelôtt abban 

a kérdésben, hogy melyik alternatív 

tartási rendszerre álljanak át. Mára 

lettek is óriási különbségek az egyes 

Forrás: Bessei (2011) 


Forrás: Bessei (2011) 

tagországok között. Ausztriában például 

most már az ún. berendezett ketrec 

(furnished cage) sem alkalmazható, 

míg a svédek elsôként álltak át erre. 

Németországban is már két éve tilos 

a tyúktartás ketrecben, de ott kitalálták 

az ún. „kiscsoportos tartást”, 

ami aztán kivívta magának a „legális 

létet”. 

1. táblázat. A berendezett ketrec jellemzôi 

Tulajdonságok Hagyományos ketrec 

Berendezett ketrec, 

ill. kiscsoportos tartás 

Csoportnagyság 4–6 állat 80–90 állat 

Alapterület/állat 550 cm2 750 cm2 Magasság 40 cm 45 cm 

Vályúhossz/állat 12 cm 12 cm 

Ülôléc hossz/állat nincs 15 cm 

Tojófészek nincs van 

Alom nincs van 

Körömkoptató nincs van 

2. táblázat. A mélyalmos tartás jellemzôi 

Sûrûség 

Max. 6000 állat elválasztás nélkül 

9 állat/m2 hasznos alapterület 

18 állat/m2 istálló alapterület 

Magasság 

Min. 200 cm szabad bemenetû síkon, 

több szint esetén az állat felett min 45 cm 

Vályúhossz 10 cm vályú, ill. 4 cm köretetô-kerület/állat 

Ülôléc 15 cm/állat 

Tojófészek Max. 120 állat/m2 fészek alapterület 

Alom 

Min. 1/3 istálló alapterületen legyen 

Min. 250 cm2 / állat 

Mint korábban jeleztük is híreinkben, 

az EU Bizottság 2012. január 1jével 

hatályba is helyezi az 1996-os 

rendeletet. De éppen Németországban 

bizonyult rövidnek az átállásra adott 

idô, a 2008-ban betiltott hagyományos 

ketrecek egy része csak 2010 végén 

került kivonásra. 

Az engedélyezett ún. „berendezett” 

(furnished, ill. németül ausgestaltene) 

ketreces és a mélyalmos (deep litter 

vagy floor, illetve Bodenhaltung) rendszereket 

itt az elôadás alapján táblázati 

összeállításban tekintjük át. 

A fent megadott minimális feltételek 

teljesülése esetén a kivitelezés 

formái és az anyagok között gyártónként 

lehetnek – és vannak is – eltérések. 

A mélyalmos tartás körébe tartozik 

a volier, amely tulajdonképpen többszintes 

padlós tartás. Ezekre ugyanazok 

a szabályok érvényesek, mint az 

egyszintesekre.

Az átállás konzekvenciái 

Ökonómiai szempontok: 

• Rendkívül jelentôs a tôkeigény, ami 

jól érzékeltethetô Windhorst (2006) 

számításaival, miszerint például 

Németországban az istállók kétharmadát 

új berendezéssel kellett ellátni, 

egyharmadát pedig új istállóként 

megépíteni, ez 40 millió tojótyúkra 

számolva több mint 600 millió 

eurós beruházást jelent. 

• Istállóegységre számolva az elhelyezhetô 

állatlétszám csökkenése a következô 

mértékben várható hagyományos 

ketrecben elérhetôvel (100%) 

szemben: berendezett ketrecnél 

74%, kiscsoportos tartásnál 72%, illetve 

mélyalmos tartásnál 45%. 

• A fentiek miatti állandó költségek 

mellett a változó költségek a következô 

tényezôk miatt növekednek: 

nô a fajlagos takarmányfogyasztás; 

a kisebb állatsûrûségnél 

már beléphet a téli fûtési igény; a 

tollcsipkedés és a kannibalizmus 

veszélye fokozódik; az értékesíthetô 

tojások száma fajlagosan a 

tartásrendszertôl függôen csökken. 

Állatvédelmi szempontok: 

• Az állatok szabad mozgásának és 

más etológiai igényeinek a berendezett 

ketrec – ülôléc, tojófészek, 

kapirgáló – a hagyományos ketrechez 

képest jobban megfelel, de a 

mélyalmossal szemben kevésbé. 

• Az ülôléceket az állatok intenzíven 

használják, ezért a mellcsont deformációi, 

mellhólyagosodás, 

csonttörések fordulhatnak elô. 

• Mivel tilos a csôrkurtítás is, nô a tollcsipkedés 

és a kannibalizmus veszélye. 

• Az almos tartással együtt járhat a 

bélparaziták elôfordulása. 

Környzetvédelmi szempontok: 

• A baromfitartás – ezen belül is a ketreces 

– az összes többi állatitermék-termeléshez 

viszonyítva a legkevesebb 

fosszilis fûtôanyagot igényli, ezáltal az 

átlagosnál kisebb a CO 2-kibocsátása. 

• Más környezetromboló anyagok 

(NO 2, NH 3, CH 4) kibocsátása az 

almos tartásban a ketreceshez képest 

jóval nagyobb. 

• Az almot használó rendszereknél a 

porterhelés mind az emberre, mind 

az állatra meglehetôsen nagy. 

2011. május 

Baromfi 

Öszességében kijelenthetô tehát, 

hogy a hagyományos ketrecekrôl az alternatív 

tartásra való átállás megnövekedett 

környezeti problémákkal 

jár együtt, ezért ezek csökkentésére 

technikai megoldások kidolgozása 

ajánlatos. 

Kállay Béla 

A Kakuk Tibor-díjak átadása 

A Kaposvári Egyetem által 2000ben 

alapított díjat minden évben a 

baromfi szakmában kimagasló pályát 

befutott két nyugdíjas szakembernek, 

egy agrármérnöknek és egy 

állatorvosnak adományozzák. A díjakat 

Horn Péter akadémikus adta 

át. Díjazottak: Dr. Bögre János ny. 

egyetemi tanár, Professor Emeritus, 

aki a gödöllôi egyetemen a baromfitenyésztést 

oktatta, a lúdtenyésztésben 

kiváló tudományos és gyakorlati 

eredményeket ért el; Dr. Bitay Zoltán 

szakállatorvos, aki a baromfiegészségügy 

területén mind üzemi, 

mind hatósági téren országos hírnevet 

szerzett. 

agrárium 

39

40 

Pr 

A napraforgó kórokozók elleni védelme 

A napraforgó termésátlagait nagyban befolyásolják 

a kórokozók. Ezen belül is fontos, hogy 

egy adott évben melyik kórokozó dominál. Emellett 

szintén jelentôsége van annak, hogy a fertôzés 

a tenyészidôszak elején, közepén vagy csak 

a végén történik meg. 

A legnagyobb kárt a diaportés szárfoltosság okozhatja. 

Ha a fertôzés a júniusi idôszakban következik 

be, akkor a termésveszteség mértéke elérheti 

az 1000–1500 kg/ha-t. Minél késôbb következik be 

a fertôzés, annál kisebb a kártétel. A másik fontos 

kórokozó a fehérpenészes szár és tányérrothadás. 

A micéliumos fertôzés okozza a szártövi tüneteket. 

Itt már korán növénypusztulás alakulhat ki. A ké- 

1. kép. Gombaölô szeres kezeléseben 

nem részesült terület – 2010, Nádudvar 

2. kép. Gombaölô szeres kezelésben 

nem részesült terület – 2010, Jászboldogháza 


sôbbi aszkospórás fertôzés a szárközépi részeken 

okozhat tüneteket, majd töréseket. A virágzás idôszakában 

bekövetkezô aszkospórás fertôzés 

okozza a tányérszéteséseket. A gombára jellemzô, 

hogy minden egyes csapadéknál fertôzni képes. 

Erre a betegségre is igaz, hogy minél korábbi a 

fertôzés, annál nagyobb károkat képes okozni. 

A fómás szárfoltosság párás, nedves június-júliusban 

okoz látványos tüneteket. A szár alsó harmadában 

megjelenô foltok által okozott kártétel mértéke 

300–500 kg/ha körül alakulhat. Száraz és 

csapadékos évben is dominálhat az alternáriás 

szár és levélfoltosság (1. kép). A száron a foltok elszórtan 

jelenhetnek meg és akár szártörést is 

okozhatnak. A kártétel mértéke nagyban függ attól, 

3. kép. Egyszer Trezorral kezelt állomány 

– 2010, Jászboldogháza 

4. kép Kétszer Trezorral kezelt állomány 

– 2010, Jászboldogháza

hogy mikor történt a fertôzés. Júniusi infekció esetén 

a termésveszteség elérheti a 400–600 kg/ha-t. 

A tányéron még megjelenhet a szürkepenész kórokozója, 

a botritisz. Kártétele az utóbbi idôben ritka, 

fôleg csapadékos július-augusztus esetén számíthatunk 

fellépésére. A rendkívül csapadékos 

2010-es évjáratban a betegségek hatalmas károkat 

okoztak (2. kép). 

A vegyszeres védekezésre két idôszak áll a rendelkezésünkre. 

Az elsô és a legfontosabb a június, 

amikor a korai szárbetegségek ellen tudunk védekezni. 

A második a virágzás ideje, amikor a késôn 

fertôzô szárbetegségek és a tányérbetegségek ellen 

van lehetôségünk beavatkozni. 

Nagyon fontos az idôzítés. Az elsô kezelést akkor 

kell elvégezni, amikor a napraforgó 6–12 leveles állapotban 

van (3. kép). Ez az idôszak júniusra esik. 

Ha vontatott szántóföldi permetezôgéppel végezzük 

a kezelést, akkor a napraforgó 6–8 leveles, kb. 

60–70 cm-es állapotára idôzítsük ezt. Ha önjáró 

permetezôgépet lehet igénybe venni, akkor a kezelést 

ki lehet tolni az elôrejelzésnek megfelelôen. 

Mindig PREVENTÍVEN védekezzünk, amikor még 

nincsenek tünetek. A már megjelent betegségek el- 

Pr 

len a kezelés hatékonysága alacsony. A második 

kezelést a virágzásra kell idôzíteni (4. kép). Ha a virágzás 

kb. 3 hetes idôtartama alatt esô várható, akkor 

elôtte el kell végezni a kezelést. 

Szintén fontos a hatékonyság növelése miatt a fedettség 

fokozása. Emiatt legalább 300 l/ha, de inkább 

400 l/ha lémennyiséggel érdemes dolgozni. 

Segíti a fedettséget a légzsák alkalmazása. 

Az 1998 óta végzett kísérleteinkben minden évben 

pozitív eredményt adott a legalább egyszeri, 

6–8 lomblevélpáros állapotban elvégzett gombaölô 

szeres kezelés. A termésnövekedés szárazabb 

években (2000–2003, 2007, 2009) 200–300 kg/ha, 

míg csapadékos évjáratban (1998–1999, 2004– 

2006, 2008) 400–600 kg/ha termésnövekedést ért 

el. Az extrém nedves 2010-es évjáratban az egyszeri 

kezeléssel 1 t/ha-t termés tudtunk megmenteni 

(1. ábra). A vizsgálatai sorainkban az egyik legjobban 

szereplô készítmény a Trezor 535 SC 0,4 

l/ha-os dózisban lett. Kiváló hatékonyságú a diaporthe, 

a fóma, az alternária és a szürkepenész ellen. 

A szárbetegségek ellen az egyszeri Trezoros 

kezeléssel évjárattól függôen 40–70%-os, míg a 

kétszerivel 60–90%-os hatékonyságot tapasztalhatunk. 

A többi készítményhez képest kiemelkedik a 

sclerotinia elleni hatása. A tányérbetegségek ellen a 

hatékonysága elérheti a 80–90%-os. Ha a Trezort a 

6–8 lombleveles napraforgóban használjuk, akkor 

az idôjárástól függôen 300–600 kg/ha terméstöbblettel 

számolhatunk. Ha a virágzásban is használjuk, 

akkor kb. 200–400 kg/ha termésnövekedést érhetünk 

el. A két TREZOROS kezelés 500–1200 

kg/ha-al is növelheti a termésátlagokat (2. ábra). 

Kiváló példa erre a 2010-es év, amikor az eddigi 

évektôl eltérôen kimagasló mértékben használták a 

gombaölô szereket és ez is része volt a kiváló termésátlagok 

kialakulásának. 

Papp Zoltán, KITE Zrt. 

2011. május 

agrárium 

41

42 

Pr 

Gyakori kijelentés a mezôgazdaságban dolgozó kollégák részérôl, 

hogy minden év másmilyen mint az elôzô volt, és emiatt új 

problémákkal kell megküzdeni. Ami tavaly mûködött az idén 

nem biztos, hogy hozza a kívánt erdményt. Az idei évre nagyon 

ráillik az eltérô jelleg, mivel szemben a tavalyi hideg, szélsôségesen 

csapadékos májusi idôjárással most inkább a szárazság 

általános, sokéves átlag feletti hômérsékletekkel. A szárazság 

nem májusban, hanem az év elejétôl jellemzô, ami rányomja a 

bélyegét a legtöbb repce táblára. Gyakori látvány a szokásosnál 

alacsonyabb, kevésbé elágazó állomány, illetve az ôsszel 

víznyomott területeken hátramaradt, elnyújtottan virágzó táblarészek. 

A virágzási idô szakaszosságához hozzájárultak a májusi 

meleget kísérô nyárias záporok is, amelyek következménye 

a növekedés újraindulása és az új virágbimbók megjelenése. 

Az említett problémák miatt az idén fokozottan szükség lesz állományszárításra. 

A nagy értékû termés mielôbbi betárolását indokolhatja 

a nyári szélsôséges idôjárási jelenségek gyakoribbá válása 

is. Akár egy erôs széllel érkezô zivatar vagy jégesô hatalmas pergési 

veszteséget okozhat a betakarításra váró terményben. Állományszárításra 

az egyik legmegfelelôbb készítmény a ROUNDUP ® 

MEGA mivel a kímélô szárító hatása mellett a gyomokat is irtja. 


Repce állományszárítás 

Roundup ® Mega alkalmazásával 

Kései virágzás, mély fekvésû víznyomott területen. 

2011. május 19. 

Elnyújtott virágzás, viszonylag homogén táblában. 

2011. május 19. 

A szárazság miatt kevésbé sûrû állományban 

gyorsan fejlôdô ebszékfû. 2011. május 19. 

A ROUNDUP ® MEGA hatása 

A ROUNDUP ® MEGA alkalmazását számos elônye indokolja 

• Kíméletesen szárít, emiatt a becôk kevésbé hajlamosak 

pergésre, mint a kontakt hatású készítmények alkalmazását 

követôn. Független, publikált mérési eredmények 

alapján 3 év átlagában 287 kg/ha volt a betakarított termés 

többlet a kezeletlenhez képest 1 . 

• Különleges összetétele biztosítja a szárazságban megvastagodott 

viaszos növényi felületeken történô megtapadást 

és áthatolást. 

• A heterogén állományokban késôn képzôdött becôk, hajtások 

leszárításával könnyebb, gyorsabb aratást tesz lehetôvé. 

Emiatt, német mérések szerint, a kezelt állományokban 

átlagosan 3 liter gázolaj takarítható meg hektáronként. 

• Szisztemikus hatásának köszönhetôen az állomány fôlé 

nôtt magról kelô gyomokat a repcével takart részben is 

szárítja. Az évelôk esetében károsítja a földbeni szaporítóképleteket. 

ROUNDUP ® MEGA 2,4 l/ha hatása 10 nappal a kezelés után. 

Egyenletesen száradó állomány, pusztuló gyomokkal. 

Pázmánd. 2005. július 14.

Kontakt készítménnyel kezelt, felnyíló becôjû repce, 

10 nappal a kezelés után. A betakarítás nem történhetett 

meg idôben a csapadékos idô miatt. Hektáronként 150 kg 

volt a pergési veszteség (lásd grafikon). 

Pázmánd, 2005. július 15. 

ROUNDUP ® MEGA 3,2 l/ha dózis hatása parlagfûre a kezelés 

után 10 nappal. A gyom sárgul, növekedése leállt, 

száradásának indult. Pázmánd. 

A ROUNDUP ® MEGA kijuttatás idôzítése 

A ROUNDUP ® MEGA kijuttatása akkor ajánlott, amikor a repce 

magvak nedvességtartalma 30% alá süllyedt. 

Vizuálisan a következô módon határozható meg a kezelés 

ideje: 

1. Ki kell választani egy olyan táblarészt, amely reprezentatív 

a teljes területre nézve vagy ha ez nem lehetséges, 

akkor több ponton is szükséges a szemlét elvégezni. 

2011. május 

Pr 

A kijelölt területrôl 20-20 becôt szükséges leszedni a becôszint 

középsô harmadából. 

2. Ezt követôen egyenként ajánlatos megvizsgálni a becôket 

és amikor a 20-ból, legalább 15 esetében a mavak kétharmadának 

színe zöldbôl barnába váltott, akkor elérkezett a 

ROUNDUP ® MEGA-s állományszárítás legkorábbi ideje. 

Ekkor a frissen vett átlagos becôminta sárga színû, és az 

ujjaink között karikába hajtva a varratok még nem nyílnak 

fel és így a repce magok nem hullanak ki belôle. 

3. Az elôbbi állapot elérése után, az idôjárási körülmények függvényében, 

3-4 napon belül ajánlatos a kezelést elvégezni. 

ROUNDUP ® MEGA alkalmazása 

A ROUNDUP ® MEGA 2,4-3,2 l/ha dózisban használható a 

repce állományszárítására. 

Gyommentes körülmények esetén 2,4 l/ha elegendô, míg 

gyomos állományban 3,2 l/ha adagban történô alkalmazás 

ajánlott. Vetômag termesztésben nem javasolt a használata. 

A kezelés szántóföldi géppel végezhetô. Keskeny kerekû, 

önjáró, hidas permetezôgépek, széles munkaszélességû permetezô 

kerettel a legmegfelelôbbek, mivel így minimálisra 

csökkenthetô a taposási kár. 

Az idôjárási körülmények függvényében a kezelés után 

2-3 héttel végezhetô a betakarítás. 

Erôsen megdôlt, esetleg félbetört szárú állományban, vagy 

másodlagos hajtások tömeges megjelenése esetén a hatáskifejtés 

hosszabb idôt vehet igénybe. 

Czepó Mihály 

1 Papp Z.: Pergéscsökkentési tapasztalatok repcében a KITE-nél. 

Agroforum. 2010. május. 36-38. oldal. 

agrárium 

43

44 

Agrárenergetika 

Jövôjét keresi a magyarországi 

biomassza-termelés 

„Ha a lényeget tekintjük, minden élelmiszertermelés energiacélú” – ezzel 

a kissé meglepô kijelentéssel kezdte elôadását Randolph L. Gattson amerikai 

kutató egy márciusban, Stockholmban megrendezett biomassza- és megújuló 

energiaforrás tematikájú konferencián. Gattson szerint a világ bevethetô területeinek 

„újrafeltörésével” vagy „vissza-agrárosításával” jelentôsen megnô az 

energetikai célú területek aránya, de emiatt nem csökken majd a közvetlen 

élelmiszer-termelés. 

A 

z USA mezôgazdasági minisztériumánakbiomassza-programjában 

dolgozó szakember azzal magyarázta 

megállapítását, hogy végsô soron 

az összes élôlény minden falat étellel, 

vagy akár egyetlen planktonnal is kalóriában 

vagy joule-ban mérhetô energiát 

visz be a szervezetébe és ezzel válik 

képessé tevékenységre, cselekvésre – 

csak filozófia kérdése, hogy ezt energiatermelés 

vagy -feldolgozás szempontjából 

miként is értékeljük. Mindezt 

azért vetette fel a kutató, mert szerinte 

azt a vitát újra kell értelmezni, 

amely a közvetlen étkezési célú agrártermelés 

és a ma még másodlagosnak 

nevezett, ipari vagy energetikai alapanyag-elôállítás 

arányairól az elmúlt 

években kialakult. 

„Marginális” területek 

Ezzel a vélekedéssel teljesen egybevág 

Márton László és Fári Miklós Gábor 

magyar kutatók véleménye. Tanulmányukban 

emlékeztetnek rá, hogy környezetvédelmi 

és mezôgazdasági szakértôk 

2010-ben kiszámították, hogy 

Európa, az USA, Afrika, Kína, India és 

Dél-Amerika térségében mintegy 

320–702 millió hektár olyan ún. marginális 

terület található, amelyeken 

vagy felhagytak már a mezôgazdasági 

termeléssel, vagy olyan alacsony termôképességûek, 

hogy jövedelmezô 

mezôgazdasági termelésre – jelen állapotukban 

– alkalmatlanok. Amennyiben 

a füves pusztákat, szavannákat, 

bokros természetes vegetációkat – az 

ún. LIHD-területeket – is energiater- 


melôként hozzászámítják az ún. marginális 

területekhez, akkor ezek együtt 

1,107–1,411 millió hektárt tesznek ki. 

Ezeken a területeken – hagyományos 

növénykultúrákat és agrotechnikákat 

felhasználva – a biomasszára alapozott 

agroüzemanyag-termeléssel a jelenlegi 

folyékony üzemanyag világszükségletének 

26–55 százalékát lehetne elméletileg 

megtermelni. 

Kulcsszerepben a technológia 

A hazai szakértôk megállapítják: 

egyetértés van a felelôsen gondolkodó 

szakemberek és nem szakemberek körében, 

hogy a természet évmilliók alatt 

felépített javait már nem lehet tovább 

pusztítani; még az energiaínség jelenlegi 

intenzív korszakában sem. A már 

idézett elméleti számítások nyomán az 

agrárközgazdászok ezért felhívták a 

tudományos körök figyelmét arra, 

hogy a természetes vegetáció további 

károsítása csak akkor kerülhetô el, ha 

csupán a 320–702 millió hektárnyi 

marginális agro-ökoszisztémán állítják 

majd elô azt az energiamennyiséget, 

amelyet a világ igényel. Ennek érdekében 

– állapították meg amerikai tudósok 

2009-ben – a rendelkezésre álló 

leghatékonyabb biológiai, genetikai és 

egyéb nemesítési módszerek felhasználására 

van szükség, továbbá új és 

adekvát mezôgazdasági, földmûvelési 

módszereket kell majd kifejleszteni. 

Kiszámítható és tervezhetô prognózis 

tehát az, hogy a következô ötven évben 

a mindenkori legfejlettebb technikák 

összességével fogják majd elôállítani, 

szaporítani és termelni a jövô biomaszsza- 

és energianövényeit. 

Kiegyensúlyozó szerep 

Hasonló tendenciára számít az ENSZ 

Világélelmezési Szervezete is. A FAO 

összegzése szerint ugyanis mezôgazdasági 

eredetû energiatermelés és -felhasználás 

terén jelentôs felfutás prognosztizálható. 

A növekvô olajárak és a 

mindinkább elôtérbe kerülô környezetvédelmi 

aspektusok kényszerítô hatásai 

miatt a megújuló energia termelése és 

felhasználása világszerte nagy figyelmet 

kap. A Kyoto-egyezmény (a széndioxid- 

és más üvegházhatást kiváltó 

gázok kibocsátásának korlátozását 

elôíró szabályok) betartásának a kényszere, 

valamint az árakon túlmenôen az 

olaj- és gázimporttól való függôség 

csökkentése mind több ország számára 

válik alapvetô prioritássá. 

Alexander Müller, a FAO fôigazgató-helyettese 

szerint a hordónkénti 

70 dollárt meghaladó olajár versenyképessé 

teszi a bioenergia termelését. A 

közlemény megemlíti a befektetôk téma 

iránti növekvô érdeklôdését, példaként 

említve a Bill Gates által 84 millió 

dollárral finanszírozott bioetanol-üzem 

beruházását az USA-ban (amire egyébként 

Gattson is hivatkozott). Európában 

egy francia libamájpástétom-elôállító 

cég ilyen irányú beruházását említi, valamint 

Magyarországot hozza fel pozitív 

példaként, ahol a következô néhány 

évben közel 1 millió hektáron fognak a 

tervek szerint bioüzemanyagot termelni. 

Megemlíti a bioenergia-termelésnek

a vidékfejlesztésre gyakorolt pozitív 

hatásait, valamint hozzájárulását az 

egyes mezôgazdasági termékek torz árés 

piaci helyzetének kiegyensúlyozásához, 

példaként említve a cukorrépa és a 

cukor termelését. 

A közlemény kiemeli Brazíliának, 

mint a világ legnagyobb bioetanol-termelôjének 

vezetô szerepét e folyamatban. 

Brazíliában, ahol a bioetanolgyártás 

fejlesztését 30 éve kezdték el, jelenleg 

már több, mint egymillió gépkocsi 

közlekedik bioetanollal, és a legtöbb 

forgalomba helyezett új autó már „flexfuel” 

motorral van szerelve. A három 

évvel ezelôtt bevezetett rendszer szerint 

az ilyen motorral közlekedô autók képesek 

mûködni mind gázolajjal, mind 

bioetanollal, vagy a kettô bármilyen arányú 

keverékével. A „flex-fuel” motorok 

elterjedése rendkívül gyors, gyorsabb, 

mint bármilyen más innovációs megoldásé 

a gépkocsi-gyártásban. Ennek oka 

elsôsorban az árban keresendô: a cukornádból 

elôállított bioetanol ára jelenleg 

fele a kôolajénak. Brazíliában 1,5 millió 

farmer foglalkozik üzemanyagcélú cukornádtermeléssel. 

Európa elmarad Brazília mögött a 

bioetanol-termelésben, de amennyiben 

az olajárak tartósan magasak lesznek, 

akkor a változások várhatóan felgyorsulnak. 

A közlemény szerint Európában 

a 2015-re szóló célkitûzés (a szállításban 

felhasznált üzemanyagban 8 százalékra 

növelni a bioüzemanyag arányát) 

akár korábban is teljesülhet. EU-tanulmányokat 

idézve a közlemény megállapítja, 

hogy a rendelkezésre álló szántóföldi 

területeket figyelembe véve az 

üzemanyagok akár 13 százaléka is kiváltható 

mezôgazdasági eredetû üzemanyagokkal. 

Európa a világ legnagyobb 

biodízel-termelôje, és a termelés növekedése 

továbbra is dinamikus. (Németországot 

és Ukrajnát említik külön is.) 

A monokultúrák veszélye 

Vezetô kutatók szerint kiemelt figyelmet 

kell fordítani a fejlôdô országokban 

is a bioenergia-termelés fejlesztésére. 

Egyre többen említik viszont azt 

is, hogy az egyoldalú, monokultúrában 

történô energianövény-termelésnek jelentôs 

agronómiai, de fôleg politikai 

kockázatai is vannak. Reális veszély 

lehet az energianövények esetlegesen 

jobb jövedelmezôsége miatt az élelmi- 

szer növények termelésének háttérbe 

szorulása is. Az agroenergia szektorban 

befektetô óriáscégek például látványos 

eredményeket tudnak elérni anélkül, 

hogy az adott területen élô farmerek 

életkörülményei javulnának. Ezért 

a szakmai, a technológiai, a politikai és 

intézményi megközelítés komplex alkalmazására 

van szükség a kockázatok 

és hátrányok kiküszöbölése érdekében. 

Ezen problémák kezelésére a FAO 

egyébként már létrehozta az úgynevezett 

International Bioenergy Platformot, 

(IBEP). Az IBEP feladata lesz 

szakértelemmel és tanácsadással segíteni 

az egyes országok kormányait bioenergia-politikájuk 

kidolgozásában. 

Energiafüggôség 

Ami a magyar biomassza-termelés gazdasági 

lehetôségeit illeti, a vidékfejlesztési 

kormányzat elmúlt napokban 

közreadott vidékfejlesztési koncepciója 

szerint ezzel a tényezôvel komolyan 

számolni kell a hazai vidéki településeken. 

Igaz, nem elsôsorban a közvetlen 

értékesítés formájában, hanem az energiafüggés 

csökkentésében lehet jelentôs 

szerepe. A „Nemzeti Vidékfejlesztési 

Koncepció – 2020” címû vitaanyag 

megfogalmazása szerint a világszerte 

tapasztalható népességnövekedés fokozódó 

energiaigényt vetít elôre, miközben 

az energiakészletek fogynak. Ez a 

vidéki településeken és a mezôgazdaságban 

is gondot fog okozni. Az 

energiaimporttól való függés feloldása 

a helyi, térségi (kisléptékû) autonóm 

energiatermelési és -ellátási megoldásokra, 

a megújuló energiaforrásokra és 

az energiatakarékos életmódra építve 

lehetséges. A bioüzemanyagok elôállításának 

igénye a mezôgazdaságot döntés 

elé állítja, melyben a biztonságos 

élelmiszertermelés, a környezet- és természetvédelmi, 

valamint a foglalkoztatási 

szempontok elsôdlegességet kell, 

hogy élvezzenek. A most vitára bocsátott 

koncepció leszögezi: „a mezôgazdaság 

– különösen annak iparszerû, kemizált, 

sok fosszilis energiát (mûtrágyát, 

növényvédô szert, üzemanyagot 

stb.) felhasználó rendszere – egyúttal 

jelentôs energiafogyasztó is. A fosszilis 

(kôolaj alapú) energiahordozók növekvô 

felhasználására alapozó fejlesztési 

irány zsákutcának látszik, más – alternatív 

– megoldásokat kell keresnünk.” 


Hosszú távon éri meg 

A biomassza-termelés üzletként is 

életképes lehet, ám ennek számos feltétele 

van. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet 

kutatóinak elemzése szerint az 

európai és észak-amerikai (bio)etanolár 

döntôen a brazil exportár és a vám 

függvénye. Rotterdamban még a vámmal 

terhelt brazil etanol ára is literenként 

gyakran 0,04–0,05 euróval alacsonyabb, 

mint az európai etanol ára. 

A bioüzemanyag ára az elmúlt években 

alig változott (2007 nyaráig valamelyest 

csökkent, míg a brazil etanol 

meg nem indult Észak-Amerika felé), 

miközben az alapanyag és a kôolaj ára 

drasztikusan csökkent. A keresleti oldal 

erôsen behatárolt: pl. Svédországba 

vámmentesen is bevihetô (bio)etanol 

a harmadik országokból. A leállított 

európai kapacitások miatt van egy 

kis rés a piacon, azonban a mûködô 

gyártók az olcsó gabonával bôven kitöltik 

azt. 

Egyelôre rövid és középtávon nem 

hoz megfelelô pénzügyi megtérülést az 

etanol-elôállítás. A magas nyersanyagárak 

miatt Európában mindenütt veszteséget 

termeltek az elmúlt években, és 

ez a trend a közben bekövetkezett olajár-emelkedés 

ellenére sem javult jelentôsen. 

A már létezô üzemek kibocsátására 

van piac, de az új üzemek gondban 

lesznek. A termelôk és az integrátorok 

nem készültek fel az etanolgyártók 

piacra lépésére, és ugyanez 

vonatkozik az üzemanyagcélú etanol 

felhasználására is. Regionális piac 

egyelôre nincs, elsôsorban a kukoricát 

és kalászos gabonát beszállító termelôk 

visszavásárlásai és a takarmánykeverôk 

jelentik a megoldást. 

Szervezett piacra akkor lehet számítani, 

ha szerzôdéses kapcsolatok alakulnak 

ki. Egy (bio)etanolgyár felépítése 

és teljes beüzemeltetése három évig is 

eltarthat, és a melléktermék értékesítése 

nem megoldott. Emellett az alapanyagárak 

drasztikus ingadozása, a 

hosszú távú szerzôdések, a közös kockázatviselés 

és a stabil beszállítói kör 

hiánya, továbbá a logisztikai feltételek 

mind nehezítik és rövid, illetve középtávon 

megkérdôjelezik a tervezett projektek 

megvalósulását – bôven akad tehát 

még fejlesztenivaló a hazai biomasza-termelésben. 

T. G. 

2011. május 

agrárium 

45

46 


A hazai melléktermék-hasznosítás 

A biomassza energetikai hasznosítása nem új keletû eljárás, ám mai energetikai 

igényeink és problémáink nagyban különböznek az elôzô korokétól. Mivel 

a mezôgazdaságban megtermelt szerves anyagok elsôsorban az élelmiszer- 

és takarmányellátást szolgálják, földjeink mennyisége és a termelés intenzitása 

pedig korlátozott, így rá kell döbbennünk, hogy megújulóenergia-gazdálkodásunkban 

a „szûkös erôforrások” törvénye kell, hogy érvényesüljön. 

A 

z évente képzôdött biomasszamennyiség 

– bár gyakorlatilag 

kifogyhatatlan – sokféle hasznosítási 

lehetôsége mégis behatárolja energiaforrásként 

történô felhasználását. Hazánkban 

az élelmiszer-önellátás nem 

okozhatna problémát, az energiafelhasználásunk 

70–75%-át azonban importáljuk, 

ezért a képzôdött biomassza 

energetikai felhasználása valós alternatíva, 

fontos megtakarítási forrás lehet. 

A növénytermesztési melléktermékek, 

az egyéves szántóföldi növények és a 

többéves energetikai ültetvények azonban 

igen eltérô gazdasági-technológiai 

jellemzôkkel bírnak. 

A melléktermékek jelentôsége 

A helyi energiaellátásra legjobban a 

melléktermékek hasznosíthatók, hiszen 

kicsi energia-tartalmuk és piaci 

értékük miatt nagy távolságra nem 

gazdaságos a szállításuk, ugyanakkor 

költségeik csak a szállításból, tárolásból, 

kezelésbôl és felhasználásból tevôdnek 

össze. A piacképesség (szállíthatóság, 

tárolhatóság) a növényi melléktermékek 

esetében tömörítéssel 

(bálázással, brikettálással, pelletálással) 

javítható. Mennyiségük korántsem 

elhanyagolható, mintegy 25–27 

Mt-ra becsülhetô évente, a következô 

megoszlásban: 

• növénytermesztés: 7–8 Mt (saját 

becslés) 

• szerves trágya: 6–7 Mt (KSH, 

2010) 

• élelmiszer-ipari melléktermék: 

5–6 Mt (KPMG, 2010) 

• TSZH: 4,7–4,9 Mt (KPMG, 2010) 

• fafeldolgozás: 1 Mt (saját becslés) 

• szennyvíz: 510-530 et (KPMG, 

2010) 

• nyesedék, venyige: 300 et (saját 

becslés) 


1. ábra. 2009-es termékárak a bioenergetikai alapanyagpiacon 

Forrás: KPMG (2010) 

Amennyiben mindezt biogáz elôállítására 

használnánk fel, Szunyog (2009) 

szerint mintegy 138 PJ energiát (a hazai 

igény 13%-át) állíthatnánk elô, megtakarítva 

3,6 millió m 3 földgáz felhasználását. 

Ezeknek energetikai célra 

azonban csak egy töredéke hasznosul: 

napjainkban mintegy 1–1,2 millió tonnát 

égetésre, 0,4–0,6 millió tonnát pedig 

anaerob elgázosításra használnak 

fel, 13–15 PJ energiát elôállítva. 

Gazdasági értékelés 

A növényi melléktermékek felhasználása 

napjainkban elsôsorban kisüzemi 

kazánokban történik, melyek rossz hatásfoka, 

valamint az alapanyag változó 

nedvességtartalma, esetenként szenynyezettsége 

nehezíti a pontos becslést. 

Ez alól kivétel a napraforgóhéj, mely a 

feldolgozóüzemekben korszerû körülmények 

között teljes mértékben hasznosításra 

kerül. 

A felhasználók részére gyakori 

problémaként jelentkezik a választás a 

beruházásigény, a mûködtetési költségek 

és a kényelmes felhasználás között. 

Azok az eszközök, amelyek jó 

hatásfokkal (kisebb alapanyag-költséggel) 

komfortos ellátást biztosítanak, 

jóval drágábbak a korszerûtlen 

berendezéseknél. Használatuk csak 

több év múlva és nagyobb energiaigény 

esetén térül meg, ezért lakossági 

használatuk lassabban terjed, közületeknél 

viszont – akik képesek hozzájutni 

állami forrásokhoz és akik számára 

a környezetvédelmi szempontok

is mérvadóak – kedvezôbb a helyzet. 

Noha Dániában sok jól mûködô szalmatüzelésû 

erômû, illetve fûtômû található, 

véleményünk szerint hazánkban 

a nagyüzemi létesítmények létrehozása 

inkább faapríték alapon célszerû, 

utóbbi jobb szállíthatósága és 

az olcsóbb beruházás miatt. A hazai 

zöldáram-átvételi rendszer és a távfûtés 

árszabályozásának átalakulása 

azonban jelentôsen visszafoghatja a 

bioerômûvek jövôbeni terjedését. 

A biogáz alapanyagok jellemzô ársávja 

900–1000 Ft/GJ között van, a 

növényi melléktermékek 2009-ben jellemzô 

árait az 1. ábrán mutatjuk be, 

összehasonlítva a tüzelési célú fôtermékek 

áraival. 

A kalászosok területének jellemzôen 

80–87%-án takarítják be a szalmát 

az utóbbi években, a kalászosok termésátlaga 

és a szalmahozam között 

azonban csak gyenge-közepes összefüggés 

tapasztalható. Átlagosan 2 t/ha 

a szalmatermés, mintegy 20%-os átlagos 

ingadozással (1. táblázat). 

A szalma mint energiaforrás 

A szalma ára jelentôsen eltér évjárat, 

tájegység és a szalmabetakarítás módja 

szerint. Saját adatgyûjtésünk szerint a 

berettyóújfalusi kistérségben (Hajdú- 

Bihar megye) jelenleg a következô 

szalmaárak jellemzôek (áfa és szállítás 

nélkül): 

• bálázás nélkül: 3–4 e Ft/t, 

• nagybála: 6–7 e Ft/t (Gyôr környéke: 

8–10 e Ft/t) 

• kisbála: 9 e Ft/t 

A búzaszalma ára mintegy 10%-kal 

nagyobb a többi szalmáénál. A nagybálázás 

önköltsége 3 e Ft/t-ra, a rakodásé 

2,5 e Ft/t-ra becsülhetô (Gockler, 

2011). 

Az a távolság, amit energetikai, illetve 

gazdasági szempontból érdemes 

bálázásra, rakodásra és szállításra for- 

dítani, energetikai szempontból lényegesen 

hosszabb, mint gazdaságilag. Ez 

abból adódik, hogy a növénytermesztés 

energiaigénye a fôterméket terheli, 

valamint, hogy értékesebb energiát 

(hajtóanyagot) használunk fel kevésbé 

értékes (jellemzôen hô-) energia elôállítására. 

Jól kihasznált, 41–75 kW-os 

traktorral és pótkocsival történô bálaszállítás 

esetén (25 l/100 km gázolajfogyasztást, 

370 Ft/l gázolajárat feltételezve), 

a bálázást és a rakodást állandó 

költségként figyelembe véve, a gazdaságos 

szállítási távolság (oda-vissza 

úttal) minden 1000 Ft/t árnövekedés 

esetén mintegy 5,5 km-rel nô. Nyesedék/venyige 

(7400 Ft/t ár) esetén ez a 

távolság jóval nagyobb, 22,5 km-re becsülhetô 

(Pintér et al, 2009). A földgáz 

árnövekedése (a támogatások megszûnése) 

jelentôsen felértékeli és a kedvezôtlenebb 

eltüzelési hatásfok ellenére 

is igen kifizetôdôvé teszi a saját szalma 

eltüzelését, amennyiben a felhasználó 

képes elfogadni a felhasználással 

együtt járó kisebb komfortot (2. táblázat). 

8 e Ft/t szalmaárat, átlagos hazai 

talajhasznosítást, vetésszerkezetet és 

szalmahozamot, valamint a megtermelt 

szalma kétharmadának energetikai 

értékesítését figyelembe véve mintegy 

10–14 e ha-ról érdemes beszállítani 

a szalmát, ami elvileg egy maximum 

1 MWe méretû szalmaerômû létesítését 

teheti indokolttá. 

1. táblázat. A szalma és a kalászos gabonák legfontosabb termesztési adatai 

Év 

Szalmabetakarítás 

ezer ha ezer t t/ha 

Kalászos gabona 

ezer ha ezer t t/ha 

2010 1219 2983 2,45 1516 5306 3,50 

2009 1479 2345 1,59 1695 6492 3,83 

2008 1119 2678 2,39 1654 7790 4,71 

2007 1387 1992 1,44 1702 5702 3,35 

Forrás: www.aki.hu (2010) 


2. táblázat. A szalma gazdaságos szállítási távolsága, valamint energetikai értéke 

Piaci ár (Ft/t) 

Gazdaságos szállítási 

távolság (km) 

Földgázár (Ft/m 3 ) 

Energiaérték (Ft/t 

szalma) (1) 

6000 0 100 24 706 

7000 2,5 110 27 176 

8000 8 120 29 647 

9000 13,5 130 32 118 

10000 19 140 34 588 

Jelmagyarázat: (1) 12 MJ/kg fûtôértékkel, az eltüzelésnél 70% összes hatásfokkal számolva 

Saját kalkuláció 

A hígtrágya és a szennyvíz tárolása, 

kezelése és kijuttatása kötelezô, 

ám költséges feladatot ró a vállalkozásokra 

és az önkormányzatokra. Az 

algák felhasználása erre a célra régóta 

ismert, ám hazánkban kevéssé alkalmazott 

eljárás. A nemzetközi tendenciák 

azonban azt mutatják, hogy a 

szennyvíz-gazdálkodással összekötött, 

füstgázbevezetéssel kombinált, a 

melléktermékeket takarmányozásra 

hasznosító algafajok termesztése tekinthetô 

az egyik legígéretesebb alternatívának 

mind a takarmány, mind a 

második generációs biohajtóanyagelôállításban. 

Algatermesztés energetikai 

céllal 

Az erômûvekben képzôdô hulladékhô 

és szén-dioxid felhasználása többszörösére 

növeli az algahozamot, ami szabadföldi, 

kisüzemi kísérleteinkben elérte 

a 230 t/ha-t. A nagy fehérjetartalmú 

algafajok elsôsorban takarmányozásra, 

a nagy olajtartalmúak pedig az 

étolaj, vagy biodízel-elôállításra hasznosíthatók. 

A betakarítás akár 10–18 

naponta elvégezhetô, ami folyamatos 

bevételt jelent, és a feldolgozóipari 

üzemek folyamatos üzemelését is lehetôvé 

teszi rövid készletezési idôvel. A 

Debreceni Egyetem AGTC és a Monergo 

Kft. együttmûködésével 2009-tôl 

végzünk kísérleteket ebben a témában. 

Összességében a melléktermékekrôl 

elmondható, hogy egy hatalmas menynyiségben 

rendelkezésre álló, kihasználatlan 

erôforrásról van szó, amely 

hulladékgazdálkodási szempontból veszélyes, 

ugyanakkor helyben felhasználva 

jelentôs energetikai megtakarítások 

forrása lehet. 

Dr. Bai Attila – Tarsoly Petra 

Debreceni Egyetem, AGTC, GVK 

2011. május 

agrárium 

47

48 


Cukorcirok = energia 

a szántóföldrôl 

Napjainkban a fenntarthatóság, a több lábon álló mezôgazdaság igen komoly figyelmet 

kap. A biodiverzitás, az élelmiszer-ellátás biztonsága és a megváltozott 

energiahelyzet, a környezetkímélô termelés egyaránt nagy kihívást jelentenek, 

ezek megoldása iránt hatalmas a társadalmi és gazdasági igény. Ennek a komplex 

szemléletnek egy ágazaton belüli megoldásához kíván hozzájárulni a cukorcirok 

integrált mezôgazdasági termelési, tárolási, feldolgozási és logisztikai 

rendszerének kidolgozására alakult konzorcium. 

A 

A cukorcirok (silócirok, édes cirok) 

trópusi-szubtrópusi eredetû 

C4-es növény, melegigényes, kiemelkedôen 

jó szárazságtûrô. CO 2növekedésre 

intenzívebben reagál, 

gyorsabb a transzportja és a cukortermelése. 

Hômérséklet növekedésével 

arányosan nô a fotoszintézisük. (A 

megkötött szén-dioxid nem szabadul 

fel ismét.) Más növényekhez képest 

jobb a vízfelhasználó képessége. 

A két világháború között nagyobb 

mértékben termesztették. A II. világháború 

után a cukorgyártás beindulásáig 

a belôle kisajtolt és besûrített cukordús 

szirup helyettesítette a cukrot. Hazánkban 

termesztése a ’70-es évek végén 

jelentôsen növekedett. 

Ma elsôsorban silókukoricával 

együtt vetve szilázs takarmány készítésére 

használják. Igénytelen növény, 

rendkívül jó vízháztartással. Az egyik 

legnagyobb hozamot termô szántóföldi 

növény, egy hektárra vetítve: 80–120 

tonna zöldtermést, 20–30 tonna 

szárazanyagtermést ad. Energiatermelése: 

16,37 MJ/kg, ami megegyezik a 

közepes minôségû barnaszén fûtôértékével 

(14–16 MJ / kg). 2 kg cirokszár = 

1 m 3 gáz fûtôértékével. Egy hektáron 

(átlagos biztonságra törekedve) 12 000 

kg szárazanyagtermés esetében a cirok 

energiatermelése közel 200 GJ/ha. 

Zöldhozama normál termelési és környezeti 

körülmények között eléri a 90 

t/ha-t, és az ehhez tartozó 9 t/ha cukortartalmat. 

Hektáronkénti termésébôl 

5400 liter etanol nyerhetô, ami megegyezik 

a cukornádból nyerhetô meny- 


nyiséggel! Ennél nagyobb hozamra 

csak a cukorrépa képes, de ez a talaj 

szempontjából egyik legigényesebb 

növényünk. Minden lágyszárú növény 

égethetô és gázosítható. Termesztésére 

nálunk is kedvezôek a viszonyok, mert 

a cukorcirok kedvezôtlen vízellátás 

esetén is biztos termést ad. Az elmúlt 

év példa erre, mert ahol a kukorica teljesen 

kipusztult, ott a cukorcirok élt, 

sôt 60–70 tonnát is képes volt produkálni 

hektáronként. A cirok égetésekor 

a CO 2-kibocsátás minimális. Egyszerû, 

meglévô mezôgazdasági eszközökkel 

termeszthetô az ország bármely területén. 

Jól beilleszthetô a vetésforgóba. 

Két-három vetésváltásig önmaga után 

is termeszthetô. 

A cukorcirok mint megújuló 

energiaforrás 

Mivel a cukorcirok igen tág tûrésû növény, 

így termesztésével feloldható az 

a feszültség, amit az 

élelmiszernövényeknek 

megfelelô szántóföldekenergianövénnyel 

történô hasznosítása 

okoz. A cirok 

rosszabb minôségû, 

gyengébb talajokon 

is biztonságosan 

termeszthetô. Amenynyiben 

az országban 

valóban realizálódik 

az a biomassza-felhasználás, 

amirôl 

napjainkban beszélünk, 

akkor nagy biz- 

tonsággal és optimális jövedelmezôséggel 

lesz értékesíthetô a keletkezô 

termés, akár a cukortartalmat, akár a 

szárazanyagot (bagaszt) vesszük figyelembe. 

Ezen kívül a feldolgozás során 

számos olyan melléktermék keletkezik, 

amelyek tovább hasznosíthatóak, 

hiszen beltartalmi értékeik ezt lehetôvé 

teszik. 

Konzorciumunk a Magyarországon 

bejelentett fajtákat és fajtajelölteket 

vizsgálta 3 év leforgása alatt. Ezen 

vizsgálatok során a növény teljes vegetációs 

ciklusát végigkövettük, helyszínenkénti 

rendszeres vizsgálatokkal. 

Minden alkalommal 3–3 mintát, növény 

egyedet szállítottunk be laborvizsgálatra, 

ami során a cukortartalomtól 

a nedvességártalomig számos értéket 

vizsgáltunk. Ezek alapján kiválasztható 

az a néhány megfelelô fajta, 

amely ilyen célú termesztésre ajánlható. 

A magyarországi termesztés cirok

esetében korábban szinte kizárólag a 

mag, illetve kukoricával vegyes vetésben 

takarmány célú felhasználásra korlátozódott. 

Így szükség van a minôsített 

fajták és fajtajelöltek komplex minôsítésére, 

megismerésére, hozamstabilitásának 

vizsgálatára, ami alapfeltétele 

a komplex hasznosítási rendszer 

gazdaságosságának megállapításához. 

A jelenlegi fajták mellett ígéretes fajtajelöltek 

várnak elfogadásra, melyek 

megalapozhatják a magyar fajták hasznosítását. 

Kísérleti eredmények 

Kísérletsorozatunkban 2009-ben a kísérleti 

fajták optimális betakarítási idôpontját 

igyekeztünk megállapítani. 

Eredményeink szerint a bugahányás 

kezdetekor a szárban jelenlévô cukrok 

mennyisége a magok érésével egyre 

csökken. Így célszerû a betakarítást ehhez 

minél közelebb elvégezni. 2010- 

ben részben az elôzô évivel azonos, 

részben új fajták kísérletbe illesztésével 

a céljainknak leginkább megfelelô 

állománysûrûséget próbáltuk meghatározni. 

A termesztés során vizsgáltuk 

három eltérô csíraszámú tôszámbeállítás 

hatását az általunk preferált hozamokra, 

így a teljes zöld hozamra, az 

ebbôl eredô bagasz, valamint a teljes 

fermentálható cukor hozamára. A három 

eltérô csíraszám 50 000; 150 000; 

250 000 csíra/ha. A tapasztalatok alapján 

kijelenthetô, hogy a túl ritka vetés a 

cirok vontatott kezdeti fejlôdésébôl 

adódóan nem ajánlott. Mikorra gyomelnyomó 

képessége kiteljesedik, addigra 

a megerôsödött kétszikû gyomokkal 

nem tud versenyezni, valamint 

az általunk tervezett 50 000 cs/ha-os 

tôszámbeállításnál számolt hozam ér- 

tékei komolyan elmaradnak 

az elvárttól. A cirok nem 

képes olyan mértékben sarjadzani, 

hogy a 

tenyészterület kihasználtsága 

optimális legyen. Valamint 

nem tervezhetô a hozam, 

hiszen a sarjadzás 

esetleges. A nagy sûrûségû 

vetésekkel (250 000 cs/ha) 

pedig komoly megdôlési, 

törési problémák voltak. Az 

elmúlt évben többször érte 

az ültetvényeket erôs szélhatás. 

A sûrûn vetett fajták helyszíntôl 

függetlenül komoly megdôlést mutattak. 

Ez komolyan befolyásolja a majdani 

betakarítást és a termés biztonságát. 

Ebbôl és a számolt hozam adatainkból 

következtetünk a közepes 

(150 000 cs/ha) sûrûség szükségességére. 

Emellett, tapasztalva a vetôgépek 

sokféleségét, egy olyan, számunkra 

még megfelelô, tág intervallumú 

csíraszámot 

kell meghatároznunk, 

amit nagy valószínûséggel 

a gépek többsége 

kezelni tud, és ami 

viszonylag könynyen és 

pontosan beállítható. 

Ez a tapasztalatok alapján 

a 150 000 cs/ha – 

200 000 cs/ha sûrûséget 

jelent. Az év folyamán 

40 alkalommal tartottunk 

helyszíni szemlét, 

amelyek során tôszámvizsgálatot, 

állománymagasság mérést 

végeztünk, melyekrôl fényképes archiválást 

vezettünk. 

Komplex hasznosítás 

A cukorcirok komoly tényezôje lehetne 

a sokat emlegetett háromlábú mezôgazdaság 

energetikai részének. A meglévô 

és nagy hagyománnyal bíró vetésszerkezet 

vetésforgóiba problémamentesen 

illeszthetô, elôveteményre nem 

igényes. Alkalmas alanya lehet egy kifejezetten 

energetikai célra kidolgozandó 

lágyszárú vetésforgónak, akár 

olyan évelô fajokkal, amelyeket kvázi 

forgón kívüli szakaszként lehetne kezelni. 

A talajban visszamaradó évelô 

növény vegetatív szaporítóképleteibôl 

kikelô növény nem gyomosítaná a következô 

energetikai növény állományt, 


hiszen azonos a felhasználási cél, míg 

ugyanez élelmiszernövény váltásnál 

nem mondható el. Az égetéses hasznosítás 

mellett a cukorcirok, a biogáz 

elôállítás alapanyagaként is szolgálhat, 

cukortartalma biotechnológiai feldolgozás 

szubsztrátjaként is szolgálhat, 

illetve magtermése álgabonaként 

(ún. pszeudo-cereáliaként) hozzájárulhat 

a fehérjeellátás biztonságának kialakításához. 

Ez a komplex hasznosítás 

azonban egymásra épülô, egymástól 

nagyértékben függô mezôgazdasági, 

gépipari, biotechnológiai és feldolgozóipari 

kutatás-fejlesztési tevékenység 

egész láncolatának hatékony mûködését 

feltételezi. Ez a K+F kapacitás 

a konzorcium megalapítása elôtt csak 

részben állt rendelkezésre és egymástól 

izoláltan mûködött. Azt reméljük, 

hogy a projektünk hozzájárul a cukorcirok 

vertikum megerôsítéséhez, az ehhez 

szükséges fejlesztô és innovációs 

háttér kialakításához, alternatív hasznosítási 

útvonalak felépítéséhez és várható 

eredményeink a gazdasági döntésekhez 

nélkülözhetetlen költséghatékonysági 

számítások elvégzését is segítik. 

Köszönetnyilvánítás: Szakmai célkitûzéseinket 

a „A cukorcirok integrált 

mezôgazdasági termelési, tárolási, feldolgozási 

és logisztikai rendszerének kidolgozása” 

címû NTP-projekt támogatja. 

Projektazonosító: TECH_08_A/2- 

2008-0425, honlap: www.cukorcirok.hu. 

Köszönjük a konzorcium tagjainak, 

a szerzôdô gazdáknak és a projekt 

célkitûzésit támogató valamennyi partnerünknek 

az együttmûködést. 

Barabás Nándor, Coopintern Kft., 

Kovács László, Nitrokémia Zrt., 

Tömösközi Sándor, BME 

2011. május 

agrárium 

49

50 

Pr 

A cukorcirok integrált mezôgazdasági termelési 

feldolgozási és logisztikai rendszerének kidolgozása 

Kutatás-fejlesztési programunk alapvetô célkitûzése olyan 

cukorcirok-termelési, -feldolgozási és -hasznosítási modellrendszer 

kialakítása, amely fenntartható gazdálkodás mellett 

optimális jövedelmet biztosít a mezôgazdasági és az ipari 

vállalkozóknak. A projekt segítségével szeretnénk felgyorsítani 

a biomassza komplex energetikai és ipari hasznosítását 

célzó fejlesztéseinket. A projekt keretén belül kiemelt 

szinten foglalkozunk a cukorcirok termesztési, betakarítási 

és feldolgozási technológiáinak fejlesztésével. A teljes rendszer 

további meghatározó eleme a cukorcirok egyéb célú 

felhasználásra alkalmatlan biomasszatömegének energetikai 

hasznosítását végzô energetikai egység adaptációs fejlesztése. 

Munkánk eredményeként várhatóan olyan szellemi 

alkotások jönnek létre, amelyek a magyar mezôgazdaság és 

feldolgozóipar számos területén bevezetésre kerülhetnek. A 

konzorcium a fentiekben összefoglalt célkitûzéseket kutatási 

és tervezési alprogramok egymásra épülô rendszerében 

kívánja megvalósítani. A konzorcium szervezése során törekedtünk 

a kapcsolódó szakterületek meghatározó kutatóintézeteinek 

és gazdasági vállalkozásainak bevonására, a szellemi 

és anyagi erôforrások koncentrálására, valamint a fejlesztési 

célkitûzéseknek megfelelôen különbözô gazdasági 

régiók bevonására. 


A konzorcium tagjai 

Coopinter Kft. 

Tevékenységében a megújuló energiaforrásokra alapozott 

energetika és a környezetvédelem játszik meghatározó szerepet. 

A jelen K+F projekt egyik célkitûzése szempontjából 

meghatározó jelentôségû a cukorcirok mint energianövény 

komplex energetikai hasznosítását célzó program. 

Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi 

Egyetem 

Az Alkalmazott Biotechnológia és 

Élelmiszer-tudományi Tanszék oktatói 

és kutatói számos gabonaipari és 

mezôgazdasági biotechnológiai fejlesztésben 

vesznek részt. Jelen projektben 

a Gabonatudományi csoport 

a kémiai/összetételi minôsítéssel, alternatív 

hasznosítási utak kidolgozásával; 

a Fermentációs csoport a cukortartalom 

biotechnológiai úton 

történô transzformációjával, míg a 

Spektroszkópiai csoport a mezôgazdasági 

és ipari technológiák gyors- 

A K+F+I konzorcium koordinátora a 

Coopintern Kft. 

www.cukorcirok.hu 

Projektazonosító: 

TECH_08_A/2-2008-0425 

vizsgálatokkal támogatott nyomon követésének kidolgozásával 

közremûködik a program megvalósításában. A Kémiai 

és Környezeti Folyamatmérnöki Tanszék a cukorfeldolgozás 

szeparációs mûveleteinek kutatási hátterét biztosítja. 

VM Mezôgazdasági Gépesítési Intézet 

Jelenleg az ország egyetlen mezôgazdasági gépesítéssel 

foglalkozó intézménye. Az Intézet munkáját jellemzi az elmúlt 

öt évben 10 szolgálati szabadalom benyújtása, 2001ben 

Agrár Innovációs Díjat nyert. Akkreditált laboratóriummal 

rendelkezik az agroenergetika területén, amelynek feladata 

a biomassza tüzelôberendezések és tüzelôanyagok 

vizsgálata, valamint a biomassza területen alapkutatások és 

K+F feladatok végzése. 

TechnovaCont Kft. 

A vállalkozás a projekthez kapcsolódó tervezésben, komplex 

megvalósíthatósági tanulmány készítésében vesz részt. Különösen 

értékesek a cég energetikai, élelmiszer-ipari és környezetvédelmi 

tervezési tapasztalatai. 

Nitrokémia Zrt. 

Nagy múltú nehézvegyipari cég az elmúlt években fokozatosan 

felszámolta korábbi nem gazdaságos tevékenységét, és 

koordinálta a fûzfôi ipari terület rehabilitációját, kármentesítését 

és a barnamezôs terület újrahasznosítását. A 

Nitrokémia Zrt. megkezdte egy biofinomító kombinát beruházásának 

elôkészítését. A technológia alkalmassá tehetô a 

cukorcirokból származó cukorlé-koncentrátum, mint alternatív 

alapanyag befogadására, illetve a kidolgozásra kerülô 

teljes cukorcirok-feldolgozási rendszer kialakítására – beleértve 

az energetikai célú felhasználást is. 

Geosan Kft. 

A vállalkozás környezetvédelmi 

mérnökirodai szolgáltatások és 

speciális kémiai technológiai tevékenység 

mellett környezetvédelmi 

orientációjú biotechnológiai termékek 

fejlesztését és gyártását is végzi, 

amelyek megvalósításában különbözô 

K+F projektekben egyetemekkel, 

kutatóhelyekkel mûködik 

együtt. Jelen K+F projektben a 

GeoSan Kft. munkatársai a melléktermékek 

hasznosításban és a fermentációs 

fejlesztések léptéknövelésében 

vesznek részt.

52 


Energetikai növénytermesztés 

A megújuló energiaforrásokból úgy nyerhetô ki energia, hogy az folyamatosan 

rendelkezésre áll, vagy jelentôsebb emberi beavatkozás nélkül legfeljebb néhány 

éven belül újratermelôdik. A megújuló energia felhasználásának aránya 

2007-ben 5,3% volt, ami napjainkra is alig érte el a 7%-ot. Ez azt jelenti, hogy 

az elkövetkezô tíz éven belül a jelenlegi szint több mint kétszeresére kell növelni 

az arányát, ha a vállalt kötelezettségünknek (14,6%) eleget kívánunk tenni. 

M 

agyarországon döntô többségben a biomasszának és 

a geotermikus energiatermelésnek lehet hosszabb távon 

nagyobb jelentôsége, amelyektôl jelentôsen elmarad a 

többi megújuló energiaforrás. Jelenleg a biomassza-hasznosítás 

egyeduralma figyelhetô meg, a megújulóenergia-elôállítás 

több mint 90%-a valamilyen biomassza forrásból származik. 

Az elkövetkezô években ez az arány feltehetôen 

csökkenni fog, azonban továbbra is a legjelentôsebb megújuló 

energiaforrás marad. 

Elsôdleges biomassza 

Energetikai célból a legnagyobb potenciált az elsôdleges 

biomassza (erdôk, gyepek, mezôgazdasági és kertészeti 

növények, faültetvények) felhasználása jelenti. Ennek a 

hasznosítása egyúttal a legnagyobb viták forrása szakmai 

körökben is. Ide soroljuk a szántóföldön termesztett kultúrnövényeinket, 

a keletkezô növénytermesztési melléktermékeket, 

továbbá az erdészeti biomasszát is. Az elsôdleges 

biomassza energetikai hasznosítása sokrétû lehet: 

bioetanol-, biodízel- és biogáz-elôállítás, hô- és/vagy villamos 

energiává való alakíthatás. A jövôben várhatóan 

megnô a jelentôsége a cellulóz alapú bioüzemanyag-elôállításnak 

is. 

A másodlagos biomasszába tartozó javak közül az állattenyésztés 

melléktermékeként keletkezô szerves trágya, 

hígtrágya a biogázüzemekben hasznosítható. A harmadlagos 

biomassza csaknem teljes egészében felhasználható 

lenne energetikai célokra, ugyanis a hulladékok, a kommunális 

szennyvíz, az élelmiszer-ipari melléktermékek jelentôs 

része egyéb módon kerülne ártalmatlanításra. A hasznosítás 

lehetôségei tehát sokrétûek, sokirányúak, azonban joggal 

merül fel a kérdés, hogy az Európai Unió elvárásaitól és 

vállalt kötelezettségeinktôl függetlenül meddig szabad elmenni 

a biomassza energetikai hasznosítása területén, különös 

tekintettel a mezô- és erdôgazdasági területek használata 

terén. 

Magyarország területének mintegy felén, kb. 4,5 millió 

hektáron folyik szántóföldi növénytermesztés. Ezen a területen 

hozzávetôlegesen kétszer annyi élelmiszer- és takarmány-alapanyagot 

állítunk elô, mint amennyi a hazai igény. 

Vagyis a keletkezô felesleg feldolgozásra vagy exportra vár. 

Ugyancsak nem elhanyagolható szempont a CO 2-emisszió 

kérdése, amelynek egyik lehetséges megoldása a fosszilis 

energiahordozók kiváltása. 


Bioüzemanyagok elôállítása 

A legtöbb vita a bioüzemanyagok elôállítását kíséri hazánkban 

és világszerte egyaránt. A bioetanol alapanyagaként 

agroökológiai adottságainknak megfelelôen elsôsorban 

a kukorica jöhet számításba. Magyarországon évente 

átlagosan 7,5–8,0 millió kukorica terem, amelynek közel 

fele a belsô fogyasztás (állattenyésztés, ipari felhasználás). 

A külpiacokon több év átlagában 1,5 millió tonna kukorica 

talált gazdára. Feltételezve, hogy a jövôben ez a mennyiség 

is a hazai bioüzemanyag iparban kerül felhasználásra, legfeljebb 

3 millió tonna évenkénti feldolgozásával lehet számolni. 

Ez azt jelenti, hogy a kötelezôen vállalt arányok hazai 

alapanyagból elôállíthatóak lesznek. Ehhez hozzávéve 

az egyéb alapanyagból (pl. cukorrépa) elôállított bioalkohol 

mennyiségét, exportra is jut belôle. A hazai biodízel 

elôállítása a repcébôl történik, amelynek vetésterülete az 

elmúlt években megtöbbszörözôdött. Nagy veszélyt rejt 

magában az a tény, hogy miközben 150-170 ezer hektárra 

tehetô Magyarországon a vetésforgót és a klimatikus adottságokat 

figyelembe vevô optimális repce vetésterület, az 

egyre növekvô termesztési kedv és piaci lehetôségek miatt 

már több mint százezer hektárral megnôtt ez a területméret. 

Hosszútávon a repcetermelés bôvítését elsôsorban a termésátlagok 

növelésével lehetne megoldani, amelyhez nélkülözhetetlen 

a helyes agrotechnika, a megfelelô biológiai 

alapok, valamint a repcetermelésre alkalmas termôhelyek 

kiválasztása. 

A biomassza energetikai hasznosításának Magyarországon 

még kezdeti stádiumban lévô módszere a biogáz elôállítása, 

amely jelentôs fellendülés elôtt áll. Az állattenyésztésben 

és a növénytermesztésben keletkezô melléktermékekre, 

esetenként növénytermesztési fôtermékekre (pl. cukorcirok) 

alapozott energiatermelés számos mezôgazdasági 

és ipari üzem számára jelentheti az eredményes mûködés 

feltételeinek javulását. 

A szántóföldi növénytermesztés melléktermékei 

A biomassza hasznosítás terén a legnagyobb még kiaknázható 

lehetôségek a hô- és villamosenergia elôállításban rejlenek. 

Az utóbbi években több hôerômû állt át hatalmas biomassza 

tömeget igénylô tüzelésre, amelyhez az alapanyagot 

többnyire az erdôgazdálkodás szolgáltatja. Mivel ezek az 

erômûvek összességében több millió tonna biomasszát igényelnek 

évente biztonságos mûködésükhöz, könnyen belát-

ható, hogy ez a mennyiség hosszú távon nem tartható fenn 

más energiaforrások keresése nélkül. 

Az energetikai hasznosítás szempontjából kiemelt jelentôséget 

kell tulajdonítani a szántóföldi növénytermesztés melléktermékeinek. 

Legnagyobb tömegben keletkezô maradványok 

a gabonaszalma, a kukoricaszár és napraforgószár. A 

melléktermékek energetikai hasznosítása reális alternatíva 

Magyarországon, azonban arra tekintettel kell lenni, hogy az 

állattenyésztés csak korlátozott mennyiségben tudja a szerves 

anyagot biztosítani, ezért elengedhetetlen a növényi maradványok 

idônkénti talajba juttatása. Ugyanakkor okszerû hasznosítás 

mellett a szalma és kukoricaszár fele reálisan tervezhetô 

a hô- és villamosenergia-elôállító rendszerekbe. Erre a célra 

azonban hangsúlyozottan a kisebb teljesítményû (1–5 Megawatt), 

decentralizált erômûvek mûködtetése kerülhet szóba. 

Általános elvként fogalmazható meg, hogy a biomassza 

alapú energetikai rendszerek létesítésekor a hulladékok és 

melléktermékek (elsôsorban növénytermesztési, faipari melléktermékek) 

hasznosítása elsôbbséget kell, hogy élvezzen a 

termelt biomasszával szemben. Az egyéb fás és lágyszárú 

energianövények alapanyagként való felhasználása csak ezt 

követôen kerülhet szóba. Tekintettel a már mûködô, illetve 

tervezett erômûvek alapanyagigényére, valamint az energetikai 

tulajdonságokra, elsôsorban a fás szárú alapanyag 

iránti kereslet növekedése várható a közeljövôben, ami az 

energetikai ültetvények (fûz, nyár, akác) szántóföldi elterjedésének 

kedvezhet. A lágyszárú növények közül a nagy biomassza 

tömeget adó egynyári (cukorcirok, energiafû, tritikálé 

stb.) és évelô növények (energianád) jöhetnek számításba, 

azonban amíg elegendô szántóföldi melléktermék áll 

rendelkezésre, illetve kihasználatlan kapacitások vannak 

ezen a területen, addig a lágyszárú növények termelésének 

versenyképessége esetleges marad. 

Energianövények 

A fás és lágyszárú energianövények hô- és villamosenergia 

célú termesztésének alapvetôen két környezeti és gazdasági 

feltétele van: A környezeti kívánalom az, hogy a termôhely 

hosszútávon alkalmatlan (kevésbé alkalmas) legyen hagyományos 

növények gazdaságos termesztésére. Ez a gyakorlatban 

azt jelenti, hogy azokon a területeken, amelyeken a 

takarmány- vagy élelmiszer célú növénytermesztéshez 

szükséges feltételek nem állnak rendelkezésre, ugyanakkor 

megfelelnek valamely fás vagy lágy szárú energianövény 

termesztésének, az alternatív hasznosítás valamely módja is 

szóba jöhet. Több százezer hektárra tehetô azon szántóterületek 

nagysága, ahol a jelenlegi támogatási rendszer mellett 

is nehezen garantálható a jövedelmezôség hagyományos növényekkel. 

Ezek a gyakran vízjárta, belvíz kialakulására 

hajlamos területek, továbbá a szélsôséges víz- és tápanyaggazdálkodású, 

többnyire homok- vagy homokos vályog talajok. 

Nemzetbiztonsági, vidékfejlesztési szempontból egyaránt 

elengedhetetlen, hogy az energetikai növénytermesztés 

és a hagyományos növények termesztése terén a komplementer 

gondolkodásmód érvényesüljön. A gazdasági feltétel 

az, hogy a termesztés körzetében legyen meg a termelési 

pálya végpontja, azaz olyan felhasználó (fûtômû, erômû), 

amely a megtermelt biomasszát hosszútávon és bizton- 


sággal átveszi a termelôktôl. Jelenleg elsôsorban azok a 

nagy erômûvek jelentik a piacot az apríték számára, amelyek 

részben a zöldáram-támogatás miatt – többnyire részben 

– átálltak a biomassza eltüzelésére. 

Az utóbbi években azonban egyre több decentralizált intézményi 

és települési fûtômû létesül, amelyek igénylik az 

erdészeti alapanyagokat, illetve a szántóföldeken megtermelt 

aprítékot is. (A pellet és brikett formájában történô felhasználás 

elsôsorban háztartási méretekben terjedhet el.) 

Várhatóan az elkövetkezô években a kormányzat törekvéseivel 

összhangban további fûtômûvek épülnek. 

Magyarország számára a legnagyobb lehetôséget a korábbiakban 

már említett decentralizált erômûvek jelenthetik, 

amelyek egy adott mezôgazdasági, ipari vállalkozás, 

egy település, közintézmények stb. számára termel energiát 

a térségre jellemzô és gazdaságosan elérhetô alapanyagokra 

építve. A legkedvezôbb megtérülési mutatókra azok a 

rendszerek számíthatnak, amelyek a megújuló energiaforrások 

különbözô módjait és szintjeit egymásra építve aknázzák 

ki. Hazánkban is létesülnek olyan megújuló energiát 

elôállító rendszerek, amelyekben egymásra épülve található 

a fás szárú alapanyag elôállítás, a hôenergiát elôállító fûtômû, 

a biogáz- és bioetanol- erômûvek, a hulladékhôre alapozó 

kertészeti termesztôberendezések, valamint a melléktermékként 

képzôdô komposztot ’befogadó’ szántóföldek. 

Dr. Gyuricza Csaba 

Szent István Egyetem 

HÔSZIGETELÉS – ENERGIA- 

MEGTAKARÍTÁS – HATÉKONYABBAN 

A kivitelezésben és a tervezésben eltöltött 30 év tapasztalata alapján 

kijelenthetô, hogy Magyarországon a magyar mûszaki közélet (tisztelet 

a kivételnek) még mindig nem tekinti súlyának megfelelôen az 

ipari hôszigetelés szerepét. (Szerencsére az épületek hôszigetelésénél 

már megmozdult a dolog!) Azt mindenki tudja, hogy a megépült 

berendezést, szerkezetet hôszigetelni kell, de hogy mivel, milyen 

technológiával, azt általában a kivitelezôkre bízzák, akik a nyomott 

árak mellett „természetesen” a minimál megoldást alkalmazzák. 

Pedig a jól megtervezett és szakszerûen kivitelezett hôszigetelés 

a berendezés tervezett élettartama alatt jóval több költséget tud 

megspórolni, mint amennyit a beruházás során a szakszerû hôszigetelés 

többletköltsége jelent. 

Nem véletlen, hogy az elmúlt években, amióta a cégünk létezik és elsôsorban 

ipari berendezések hôszigetelésének tervezésével foglalkozik, 

a Megrendelôink akár hazai, akár külföldi projektek esetén, 

szinte kizárólag nyugati Megrendelôk voltak. 

Terveinket a német szabványok alapján készítjük. 

Referenciánk (többek között) a Szakolyban megépített Bioerômû 

komplett hôszigetelésének a tervezése is. 

Smudla Mihály 

ERAMIS – Energetikai és Szigeteléstechnikai 

MÉRNÖKIRODA Kft. 

2083 Solymár, Katona József u. 23. 

Tel.: 06-26-360-361 • Fax: 06-26-560-009 

Mobil: 06-30-950-9833 

E-mail: eramis@eramis.t-online.hu 

Web: www.eramis.hu 

2011. május 

agrárium 

53

54 


A hígtrágya hasznosítása 

E 

Az állattartás természetes velejárója a trágya. A kisparaszti gazdaságokban általában 

szalmás almozás során szálas szerves trágyaként jelenik meg és a termôföldre 

egyszerûen kijuttatható, majd beszántható. Más a megjelenési forma a 

nagyüzemi állattartás vonatkozásában, fôleg a sertéstartó telepeken. Ez a tömegében 

megnövekedett és jellegében megváltozott anyag már nehezebben kezelhetô, 

mint a szálas szerves trágya. 

nnél az eljárásnál a trágya szárazanyag-tartalma 

felhígul és halmazállapota 

folyékony jellegû lesz. Ebbôl 

adódik, hogy ezt az értékes anyagot 

egyre nehezebb a termôföldre közvetlenül 

kijuttatni, mint a talajerô utánpótlásának 

egyik meghatározó elemét. Pedig 

a hígtrágya minden elemében talajszármazék 

(még a víz is), és származási 

helyére visszajuttatva hiányt pótol. 

Nagyobb állattartó telepeknél, ahol 

kellô mennyiségû földterülettel rendelkeznek, 

a 49/2001 (04.03.) kormányrendelet 

betartásával ez az anyag megfelelô 

elôkészítés után mezôgazdasági 

földterületen hasznosítható. Az elôkezelés 

technológiáját úgy kell megválasztani, 

hogy az eljárás környezetbarát 

és költségkímélô legyen. 

Amennyiben a helyi adottságok 

olyanok, hogy mezôgazdasági terményeket 

nem gazdaságos elôállítani, úgy 

a hígtrágyát szalmaágyon történô szûrés 

után megújuló energiaforrásként 

lehet hasznosítani. 

Ebben az esetben a szalmás kezelôágyon 

megszûrt folyadék fázist vízigényes 

növényi kultúrába kell bevezetni. 

Erre a célra leginkább alkalmasak a 

nyárfás, füzes energiaültetvények. 

Mélyalmos technológiával az állatok 

tartása szilárd burkolatú istállókban 

történik, ahol almozásra rétegesen 

elterített szalmát alkalmaznak. Az 

alomréteg vastagsága az 1 métert is 

meghaladhatja. Ezen az alomrétegen 

szivárog át az állatok ürüléke, és a 

szerves anyagok lebomlásával félérett 

szálas szerves trágya keletkezik. 

Amikor az alomréteg a kellô magasságot 

elérte, az anyagot le kell termelni 

és szabad téren trágyaszarvasba kell átrakni, 

ahol utóérlelés során a lebomlási 

folyamat befejezôdik. A trágyaszarvas 


ismételt átrakásával felgyorsítható az 

aerob lebomlási folyamat, és a mélyalmos 

technológia alkalmazásával minimális 

költségráfordítással jó minôségû 

szálas szerves trágya keletkezik. 

Mélybarázdás szántóföldi elhelyezésnél 

a barázdákba bevezetetett, szalmaágyon 

elôkezelt hígtrágya a termelt 

növények terméseredményén keresztül 

hasznosul, a bevitt szerves anyag és a 

vízfázis hatásaként. Az 1980-as években 

ez az eljárás széleskörûen került 

alkalmazásra. 

A megfelelô talajvizsgálatok alapján 

került meghatározásra az 1 ha területre 

kihelyezhetô hígtrágya mennyiség, 

melynek betartásával a környezetszennyezés 

teljes mértékben elkerülhetô 

volt. A talajvíz áramlási irányába telepített 

figyelôkutak a felszín alatti vizek 

állapotáról folyamatos információt 

biztosítottak. 

Megújuló energiaültetvény szalmaágyas 

elôkezelés alkalmazásával – 

BIOSZETRA technológiával: A 

BIOSZETRA eljárás lényege, hogy a 

hígtrágyák egy speciálisan kialakított, 

földbe süllyesztett, vízzáróan szigetelt, 

alsó rétegében alagcsövezett kezelôágyra, 

technológiailag elôírt vertikális 

és horizontális rendszerben kerülnek 

elhelyezésre, bevezetésre. 

1. kép. BIOSZETRA szalmás kezelôágy 

2. kép. Nyárfás energiaültetvény 

A BIOSZETRA eljárás kulcseleme a 

cellulózvázzal körülzárt, csöves szerkezetû 

gabonaszalma, amely bevezeti 

az oxigént a szalmás közegû kezelôágy 

belsejébe és a szûrés funkcióját is biztosítja. 

A szalmás kezelôágyak párhuzamosan 

telepíthetôk, és ezáltal a kapacitásuk 

igény szerint növelhetô. A 

kezelôágyakon a kapacitás vertikálisan 

is növelhetô újabb szalmarétegek felhordásával. 

Az egyes kezelôágyakon a 

szalmaréteg telítôdése után az érlelési 

folyamat befejezôdik, majd a félérett 

anyag trágyaszarvasba kerül átrakásra, 

ahol lassú érlelési folyamat zajlik le. 

A kezelôágy szalmás közege – mint 

szûrômezô – biztosítja a lebegô szerves 

anyagok visszatartását. A szûrômezô 

teljes keresztmetszetén átszivárgó 

hígtrágya megszûrt állapotban az alagcsövön 

keresztül távozik egy vízzáróan 

szigetelt tározó tóba. Ebbôl a tározó tóból 

megfelelô adagolással az erre a célra 

telepített energiaültetvénybe (pl. 

nyárfásba) vezetik a szûrt, de még tápanyagot 

tartalmazó hígtrágyát. A sûrû 

sor- és tôtávolságra telepített nyárfa 

4–5 éves ciklusban letermelhetô, és 

faaprítékként, esetleg hasábfaként mint 

megújuló energiaforrás hasznosítható. 

Ezzel az eljárással a hígtrágya teljes 

mennyisége külsô energiaforrás igénybevétele 

nélkül hasznosul, és az ener-

giaültetvény területén nyert megújuló 

energia értékével a hagyományos mezôgazdasági 

termények értékesítési 

problémái is mérsékelhetôk. 

A hígtrágya hasznosításának egyik 

alternatív lehetôsége a biogáz termelés, 

ahol a technológiai folyamathoz 

külsô energiaforrást kell biztosítani. 

Az elôállított biogáz kalóriaértéke alacsony, 

ezért lehetôleg helyben célszerû 

hasznosítani. 

A biogázos hasznosításnál pontos 

költségelemzést célszerû készíteni a 

technológiához felhasznált energiaköltség, 

valamint a megtermelt biogáz 

értékének egybevetésével. Ugyanakkor 

azt is figyelembe kell venni, hogy a 

visszamaradó anyagot (szilárd és folyékony 

fázist) valamilyen módon valahová 

el kell helyezni. 

Összefoglalásként megállapítható, 

hogy amíg az állattartás „melléktermékeként” 

hígtrágya keletkezik, addig 

különbözô elôkezelések után a hígfázis 

és a szilárd fázis befogadója csak a termôföld 

lehet. A hígtrágya gazdaságos 


és környezetkímélô kezelésének, elôkezelésének 

kulcseleme a gabonaszalma. 

A szalma csöves szerkezete és cellulózváza 

elôsegíti a talajok jó vízgazdálkodását 

és laza szerkezetét. 

Mindezen kedvezô tulajdonságokat 

figyelembe véve a szalmát elégetni 

bûn, hosszabb távra szállítani pedig 

nagyon gazdaságtalan, mert pórustere 

általában 90% felett van. 

Pálfalvy Zoltán, 

ügyvezetô igazgató 

ÉLÔVÍZ Kft. 

KICKUTH-FÉLE NÁDGYÖKÉRTÉRI SZENNYVÍZTISZTÍTÁS 

A Kickuth-féle nádgyökérteres szennyvíztisztítás 

jellemzôi 

A gyökértéri szennyvízkezelés olyan 

szennyvíztisztítási eljárás, amely a nád 

gyökérterében, illetôleg a nádgyökerekkel 

átszôtt talajban élô aktív baktériumok és 

gombák sokaságát használja fel a szennyvíz 

tisztítására. E természetben lejátszódó 

folyamatok tudatos rendszerezése, valamint 

a nád gyökérzetének leginkább megfelelô 

talajmátrix összeállítása képezi a 

KICKUTH-féle szennyvíztisztítási technológia 

alapvetô lényegét. 

A gyökértéri szennyvíztisztítás általános 

sajátosságai 

Empirikus tények igazolják, hogy a magasabb 

rendû vízinövények kedvezô hatást 

gyakorolnak a természetes vizek minôségére. 

Ezt a hatást a vízszintes és függôleges 

irányban fejlôdô, terjedelmes, sûrû 

szövevényt alkotó gyökérzetük biztosítja. 

Ezek a vízinövények nagy tûrôképességük 

révén az életterükben bekövetkezett 

jelentôsebb változásokat (hômérséklet-ingadozás, 

pH-értékek szóródása, oldott 

sótartalom változó alakulása stb.) is 

különösebb károsodás nélkül képesek elviselni, 

ezért alkalmasak a kommunális 

szennyvizek változó paramétereinek és 

mennyiségi ingadozásának (pl. üdülési 

szezon) az elviselésére is. 

A gyökérzónájukban feldúsult oxigén jelenlétében 

és a talajtestben kialakuló aerob, 

valamint anaerob folyamatok hatásaként a 

szennyvízben lévô tápanyagok ebben a közegben 

biokémiai úton lebomlanak. 

Az elôbbiekben ismertetett alapelvek 

értelmében a kommunális szennyvizek 

tisztítására különbözô vízinövények alkalmazhatók. 

Lefolytatott kísérletek igazolják, 

hogy erre a célra a KICKUTH-FÉLE 

technológiai eljárás keretében a nád bizonyult 

a legalkalmasabb vízinövénynek. 

Tapasztalati adatok és gazdasági számítások 

alapján a KICKUTH-FÉLE szennyvíztisztítási 

eljárás a mûvi szennyvíztisztítással 

szemben a következô elônyökkel 

jellemezhetô: 

• A mûvi szennyvíztisztítási eljáráshoz 

viszonyítva a beruházási költségek 

30–40%-a megtakarítható. 

• A település fejlôdésével arányosan a 

telep kapacitása bármikor bôvíthetô 

(netán szûkíthetô). 

• Alacsony a karbantartási és üzemeltetési 

költség, mert a technológiában 

nincsenek energiaigényes mozgó gépi 

berendezések, valamint a gravitációs 

elven mûködô technológiai folyamat 

és a lebomlás biológiai energiája 

szükségtelenné teszi külsô energiaforrás 

felhasználását. 

• A természetbe, a tájba jól illeszthetô, 

természetvédelmi területen is alkalmazható. 

• Hosszú élettartamú és nagy a rendszer 

megújuló, összeszabályozó képessége. 

• A nádágyak biztonságos szigetelése 

megakadályozza a környezet elszenynyezôdését. 

• Szaghatása minimális, mert a szennyvíz 

zárt vezetéken jut el a nád gyökérzónájába, 

ahol a biológiai lebomlás a 

föld felszíne alatt megy vége. 

• Téli idôszakban is eredményesen 

üzemeltethetô, mert a szárán hagyott 

nádas térségi hôszigetelést biztosít 

és a földfelszíntôl 80–90 cm-es 

zónában történô biológiai lebomlás is 

némi hôképzôdéssel jár. 

A tisztított szennyvíz kezelése, hasznosítása 

A nádágyak gyökérzónájában megtisztult 

szennyvíz minimális nagyságrendben még 

tartalmaz (tartalmazhat) nitrogént, foszfort 

és egyéb olyan anyagokat, amelyek 

növényi kultúrákban még hasznosíthatók. 

Különösen megújuló energia céljára 

telepített nyárfásban, füzesben lehet a 

tisztított szennyvizet és ezeket a tápanyagokat 

eredményesen hasznosítani. Erre a 

célra az alábbi vízigényes növények ajánlhatók: 

• nemes nyár, 

• fehér fûz, 

• hansági fûz. 

Természetesen a 28/2004.(XII.25.) 

KvVM rendelet által elôírt határértékek betartásával 

a tisztított szennyvíz befogadóba 

(élôvízbe) is bevezethetô. 

A települések alapvetô érdeke azonban 

a megtisztított szennyvizek helyben tartása 

és a benne lévô tápanyagok, mint 

megújuló energiaforrás helyi érdekeknek 

megfelelô hasznosítása. 

Pálfalvy Zoltán, ügyvezetô igazgató 

ÉLÔVÍZ Kft. 06-30-960-9597 

2011. május 

agrárium 

55

56 


Nemes nyár energiaültetvények 

E 

A rövid vágásfordulójú, fás szárú energetikai faültetvények az elmúlt években jelentek 

meg a hazai növénytermesztési palettán. Általánosságban elmondható, 

hogy az ültetvények gyorsan növô fafajokból létesíthetôk, melyek újrasarjadzásra 

képesek, tehát egy telepítés jó néhány (5–10) betakarítást tesz lehetôvé. A 

gyakorlatban legelterjedtebb fafajok: nemes nyarak és füzek, továbbá az akác. 

zeknek a fafajoknak közös jellemzôjük, 

hogy a telepítést követô 

2–5 éven belül a betakarítás elvégezhetô 

a megfelelô technológiát betartva. A 

szóban forgó termesztési mód a termelés 

ideje alatt is szántó minôsítésû területeken 

folyik, a telepített terület nem 

kerül erdô mûvelési ágba. 

Az ültetvények az elmúlt években 

megnövekedett faapríték iránti igények 

egy részének kielégítésére jöttek és 

jönnek folyamatosan létre. Magyarországon 

a legjelentôsebb felhasználók 

jelenleg a nagy erômûvek, de az energiahordozók 

árának folyamatos növekedése 

miatt az intézményi, önkormányzati, 

fûtômûvi felhasználás is jelentôsen 

növekszik. 

Nemes nyár ültetvények 

technológiája 

A Gyôri-Kert Kft. és az Afforest Kft. 

tagjai 2002 óta folytatnak kutatási és 

fejlesztési tevékenységet a fás szárú 

energiaültetvények hazai felhasználásával 

kapcsolatban. 

Erdészeti tevékenységünk folyamán 

szerzett tapasztalataink alapján olyan 

nemes nyár fajtát és technológiát kerestünk, 

melynek termesztése megfelelô – 

termôhelyi és értékesítési – körülmények 

között gazdaságos alternatívát jelent 

a Termelôk számára a hagyományos 

termesztési módok mellett. Kísérleteink 

során meggyôzôdtünk róla, 

hogy az általunk vizsgált, és most már 

forgalmazott nyárfajták (AF2, Monviso) 

a hazai körülmények között is kiválóan 

teljesítenek. A még jobb eredmények 

érdekében folyamatosan történnek 

fejlesztések (újabb fajták, termesztéstechnológia, 

gépek stb.). Az elmúlt 6–8 

évben a nyár fajtáinkból kb. 40 helyen 

létesítettünk összehasonlító kísérleteket, 

és mintegy 1500 ha energiaültetvény 

valósult meg az ország területén. 


Részt veszünk a devecseri tájrehabilitációs 

munkákban, és jó néhány szakmai 

mûhellyel, felsôoktatási intézménnyel 

közösen K+F tevékenységekben. 

Az energiaültetvények létesítése némileg 

hasonlít az erdôtelepítéshez. Bár 

a vonatkozó jogszabályok nem kötelezik 

a rá a gazdálkodót, de termôhely 

feltárás és minôsítés nélkül nem szabad 

ültetvényt telepíteni! Nem elég az 

AKG-ban kért talajminta, erdészeti típusú 

feltárás és szakvéleményezés 

szükséges. A termôhely ismeretében 

lehet eldönteni, hogy az adott területre 

telepíthetô-e fás szárú kultúra, illetve 

milyen fafajt és technológiát alkalmazzunk. 

Az egyik leggyakoribb tévhit, 

hogy ezeket a növényeket minden talajra 

lehet telepíteni (gyakran gondolják, 

hogy még ápolni sem kell). 

A telepítési támogatással a telepítés 

során az elsô betakarításig felmerülô, 

számlákkal igazolt költségeink 

40–60%-át kaphatjuk meg. 

A tervezést követôen idôrendben a 

talaj-elôkészítés a következô munkafolyamat: 

általában 30–40 cm mélyen, 

ôsszel elvégzett szántás szükséges. A 

cél az, hogy a tavaszi telepítésre ülepedett, 

jó szerkezetû vetôágy álljon rendelkezésre, 

melyet tavasszal kevés taposással 

és sekélyen kelljen csak elmûvelnünk. 

A tavaszi telepítés általában speciális 

gépekkel történik. A felhasznált 

szaporítóanyag simadugvány (gyökér 

nélküli, kb. 20 cm-es egységes, szabványnak 

megfelelô szaporító alapanyag). 

Az általunk ajánlott technológiához 

(2,8–3 m-es sortávolság mellett 

50 cm-es tôtávolság) 6600 db simadugványra 

van szükség hektáronként. 

Ez a technológia kielégíti az alkalmazott 

nyárfajták jó növekedéshez szükséges 

helyigényét, és a legáltalánosabban 

elterjedt erô- és munkagépekkel 

jól ápolható. A tapasztalatok szerint a 

telepítésnek van a legszûkebb keresztmetszete 

az egész termesztés során: 

mintegy 2–3 hónap áll rendelkezésre 

az elvégzésére. Természetesen Társaságaink 

hûtôházban tárolják a dugványokat, 

ezáltal kissé szét lehet húzni a 

telepítési szezont. Az általunk használt 

gépek beütik a dugványt a talajba, nem 

hasítékba dugványoznak. 

7. éves A4A nemesnyár-telepítés – Nyíradony, 2011

Kétéves hajtású AF2 nyárültetvény betakarítása – Szeremle, 2010. december 1. 

Az ültetés évében nagyon fontos, 

hogy az ültetvényeket gyommentesen 

tartsuk az intenzív növekedés szakaszáig. 

Védekeznünk kell az erôs gyomosodás 

ellen: vegyszeres gyomirtást 

is alkalmazhatunk és a sorközök rendszeres 

mûvelése – jellemzôen tárcsázása 

– 3–4 alkalommal is nagyon fontos 

az elsô évben 

Amennyiben az elsô évben a tôszám 

és az ápolás is megfelelô volt, abban az 

esetben a 2. évtôl kezdve csak tápanyagpótlásra, 

valamint a sorközök 

mechanikai ápolására (tárcsázás) van 

szükség. 

Az ültetvények gazdaságossága 

Az ültetvények betakarítása önjáró 

vagy vontatott speciális munkagépekkel 

történik a vegetációs idôszakon kívül 

(december–március). Hazánkban 

az elmúlt két évben felépült az a kapacitás, 

amely jó szervezéssel képes volt 

elvégezni ezeket a munkákat. Az 

apríték értékesítésig a szabadban, prizmázva 

tárolható. A friss vágású nyárfa 

apríték 52–55%-os víztartalmú, de a 

prizmában 2–3 hónap alatt még télen is 

lecsökken a víztartalma 30–35%-ra. Ez 

látványosan jelentôs párolgással (gôzöléssel) 

jár, különösen télen, de ez 

nem égést jelent (a prizmákban mért 

maximum hômérséklet 60–65 °C volt). 

A száradást követôen a felhasználási 

helyre történô beszállítás nagy szállítási 

térfogatú (80–96 m 3 ) teherautókkal 

történik. 

Az ültetvények esetében talán a legfontosabb 

tényezô a gazdaságosság 

szempontjából a betakarítási ciklusok 

helyes megállapítása. Alacsony hozamnál 

érdemes várni még egy évet a 

betakarítással: a hozamunk nagyot 

emelkedik minimális ráfordítás mellett. 

A tôszám és néhány átlagfa tömegének 

ismeretében a várható hozamot 

meg lehet becsülni. A nyarak esetében 

alapvetôen 2 éves ciklusokban gondolkodunk, 

de sok esetben érdemes az elsô 

betakarítást a 3. évben elvégezni, és 

utána rátérni a 2 éves ciklusokra (jellemzô 

esetek: aszályos telepítési év, 

ápolási problémák, heterogén termôhely). 

Az eddigi mérések 20–45 t/ha/2 év 

közötti nedves hozamokat adtak az elsô 

betakarításkor. Az elsô betakarítási 

hozamokhoz képest a mérések mintegy 

150–180%-os hozamnövekedést 

mutattak a következô ciklusokban 

(30–75 t/ha). A betakarítást követôen 

a szántóföldi termesztéshez viszonyítva 

minimális munkálatok (sorközápolás, 

illetve tápanyag-kijuttatás) jellemzik 

a termesztést. A forgalomba 

hozott nyárfajták (AF-2, Monviso) 

elôzetes vizsgálatai egyértelmûen bebizonyították, 

hogy átlagos körülmények 

között a károsítók és kórokozók 

elleni védekezésre nincs szükség 

(egyes károsítók gradációja esetében 

– miként az erdôkben is – szükség lehet 

rá). 

Az ültetvényeket jellemzôen 5–7 betakarításra 

tervezzük. Ez a termôhely 

és hozamok függvénye: az ültetvények 

fenntartása kevés költséggel jár, és talán 

a faapríték árának várható növekedése 

is befolyásolni fogja az élettartamot. 

Az ültetvény felszámolása a közhiedelemmel 

ellentétben nem kirívóan 

nagy költségû folyamat: a simadugványról 

létesített ültetvény tuskói nincsenek 

mélyen. 


Az energetikai faültetvények vizsgálata 

mellett természetesen Társaságaink 

erdészeti felhasználásra (hagyományos 

nyárfatermesztés) is ajánlanak 

új fajtákat. Ezek a fajták (A4A, AF-8) 

a jelenleg használtakhoz képest jóval 

rövidebb idô alatt érik el a vágásérettségi 

méreteket: 12–15 év a véghasználati 

kor. Az ilyen típusú erdôgazdálkodásnak 

jelenleg nincsenek meg a hazai 

jogszabályi feltételei (telepítési támogatás 

sem igényelhetô). Az ún. szabadrendelkezésû 

erdô kategóriában most 

már lehetséges az alkalmazásuk. A hazánkban 

gazdálkodó külföldi tulajdonú 

cégek egyre többet telepítenek: érdemes 

lenne az ilyen típusú termesztés 

jogszabályi és támogatási körülményeit 

átgondolni, nehogy tôke és támogatás 

hiányában a magyar gazdálkodók 

hátrányba kerüljenek a fapiacon. 

Az új telepítések hatása 

Magyarországon néhány tízezer hektár 

nyár energiaültetvény telepítésére van 

reális esély az elkövetkezô években. A 

telepítések semmiképpen sem veszélyeztetik 

az erdôsítési célokat, az elmúlt 

években történt fejlesztésekbôl az 

erdôgazdálkodás is profitálhat (új fajták, 

gépek, technológiák átemelése az 

erdôgazdálkodási folyamatokba). Bár 

a fejlesztések révén nem az emberi 

erôforrás a termesztés legfontosabb tényezôje, 

de a folyamat bizonyos részeiben 

elengedhetetlenül szükség van rá. 

A jelenleg meglévô és jövôbeli 

energiaültetvény-telepítések ésszerûbb 

fahasználatot eredményezhetnek, és új 

szereplôket hoznak az ágazatba (mind 

vevôi, mind pedig termelôi oldalról). A 

biztonságosabb és kiszámíthatóbb faanyagellátás, 

továbbá a hagyományos 

energiahordozók árnövekedése a jövôben 

egyre több alapanyagot (faaprítékot) 

igénylô beruházást gerjeszt. 

A termelési tevékenység beindítását 

követôen a gazdálkodók, intézmények 

néhány éven belül önellátóak lehetnek 

az energiahordozó szempontjából: ez a 

jövôre nézve számukra igen jelentôs 

megtakarításokat fog eredményezni. 

Magyari Csaba, 

Afforest Agrárenergetikai Kft., Derecske. 

Gyôri Tibor, Gyôri Kert 

Agrárenergetikai Kft., Sárkeresztes 

www.energyforest.eu 

2011. május 

agrárium 

57

58 

Kaleidoszkóp 

Újabb szakmai elismerést kapott 

a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. 

A Magyar Állattenyésztésért Termékdíj Pályázat 2011 célja elismerésben részesíteni 

azokat a XVIII. Alföldi Állattenyésztési Kiállításon megjelent cégeket, 

amelyek a szakmai zsûri megítélése szerint a közelmúltban a legtöbbet tettek az 

állattenyésztéshez kapcsolódó genetikai, takarmányozási, állat-egészségügyi, 

tartástechnológiai, informatikai, élelmiszer-ipari ismeretek, termékek fejlesztéséért, 

a cég eredményessége és versenyképessége javításáért. 

Fontos, hogy tevékenységük mennyire támogatja az állattenyésztôk mindennapi 

munkáját, hogyan segítik az új ismeretek átadását, mit tesznek az állattenyésztôk 

érdekében, hogy azok minél jobban és hatékonyabban végezhessék munkájukat. 

Mindezek figyelembevételével a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft. Termo 

hôstressz elleni szarvasmarha termékcsaládja Termékdíj a magyar mezôgazdaságért 

II. helyezést ért el a Takarmányozás kategóriában. E mellett Eurplex szerves 

kötésû mikroelem termékeik is elismerésben részesültek. 

A szakmai zsûri ezzel a hazai takarmánygyártó vállalkozások közül elsô helyre 

sorolta a Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.-t! 

Nagy siker ez a cég számára, hiszen 2010-ben Termék Nagydíjat kaptak a 

Herbárium és a Platinum termékcsaládjukért. A jövôben is kiemelt szerepet kap 

a cég munkájában az innovatív, elôre mutató termékfejlesztés. 

A Bonafarm-Csoport számára is nagy sikert hozott a 2011-es pályázati kiírás, 

hiszen a Bóly Zrt.-Dalmand Zrt. sertésintegrációja az Input anyagok, ill. a Dalmand 

Zrt. a Termeléstechnológiai ajánlások, technika-technológia kategóriában 

I. helyezést ért el. 

Szabadabb mozgástér a termelôknek 

Az OTP Bank üzletpolitikájában a korábbinál nagyobb hangsúlyt kap az agráriummal, 

a mikro- és kisvállalkozásokkal, valamint az ingatlan üzleti területtel kapcsolatos 

kereskedelmi banki tevékenység. Ennek érdekében az OTP Bank Igazgatósága 

2010. november 1-jei hatállyal döntött az Ingatlan, Kisvállalkozási és Agrár 

Divízió létrehozásáról, mondta Gyuris Dániel vezérigazgató-helyettes, a Divízió 

vezetôje. A Divízió és azon belül az Agrárágazati Igazgatóság feladata a kormány 

gazdaságpolitikájával és vidékfejlesztési stratégiájával összhangban az agrárágazati 

ügyfélkör bôvítése, versenyképes hiteltermékek és szolgáltatások kialakítása, 

az egyéni, kis- és középvállalkozások mûködésének és fejlôdésének elôsegítése. 

Az elmúlt néhány hónapban elvégzett szakmai munkának köszönhetôen sikerült 

a gazdák számára kedvezôbb feltételeket kialakítani a területalapú (SAPS) és 

a top-up támogatások elôfinanszírozására szolgáló hiteleknél. A bank 70%-ról 

80–85%-ra növelte az idei évi SAPS támogatás elôfinanszírozási arányát – ami a 

tavalyi összeg 90–95%-át jelenti –, sôt, meghatározott ügyfélkörnél hajlandó az 

idei várható támogatást akár 100%-ban is elôfinanszírozni. 

A hitelpiacon teljesen új konstrukcióként került kidolgozásra az OTP Zöldkártya 

hitel, ami a területalapú és az AKG-támogatás többéves elôfinanszírozásával, 

hosszabb futamidôvel segíti a gazdálkodókat a finanszírozás biztosításában. 

Az év második felében tervezi a Bank az integrációhoz kapcsolódó hitelezés 

megújítását és a termôföldhöz, birtokfejlesztéshez kapcsolódó hitelezés erôsítését 

– mondta a vezérigazgató-helyettes. 

A gazdálkodók folyamatosan ráutaltak a külsô finanszírozásra, így általában a 

rendelkezésre álló fedezeteik, ingatlanaik egy része már le van kötve. A területalapú 

támogatások fedezetkénti elfogadásával a konstrukció mögötti ingatlan fedezetek 

aránya csökkenthetô, így jelentôs újabb források bevonása válik lehetôvé. 

Tovább enyhítheti az ingatlanfedezetek arányát, hogy termékhez kérhetô az 

Agrár- Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány kezessége is. Az Alapítvány a termékhez 

kapcsolódó kezességét jelentôs díjkedvezménnyel nyújtja. Így az ügyfelek 

több támogatási formát is hatékonyan, egyszerre tudnak igénybe venni – 

mondta Dr. Herczegh András, az Alapítvány ügyvezetô igazgató helyettese. 


agrárium 

AGRÁR- ÉS PIACGAZDASÁG 

2011. május 

21. évfolyam 5. szám 

� 

Szerkesztôbizottság 

Dr. Jávor András 

Gondos Imre 

Dr. Deme Pál 

� 

Felelôs szerkesztô 

Szujó Béla 

� 

Kiadó 

Szaktudás Kiadó Ház Zrt. 

1142 Budapest 

Erzsébet királyné útja 36/B 

Telefon: 273-2180, 273-2181 

Elôfizetés: 

info@szaktudas.hu 

� 

Felelôs kiadó 

Farkas Tamás, 

vezérigazgató 

� 

Lapalapító 

Farkas József, 

elnök 

� 

Nyomdai elôkészítés 

Bencze Sándor 

� 

Nyomás 

Hivatalos Biztonsági, Okmány-, 

Értékpapír és Menetjegynyomda Kft. 

HU-ISSN 1215-8380

Tisztelt Olvasó!

Transform your PDFs into Flipbooks and boost your revenue!

Delete template?

Save as template ?