Háború kontra szerelem - Színház.net

szinhaz.net

Háború kontra szerelem - Színház.net

daláról van szó az előadásban, s szinteérthetetlen, hogyan folyhatott már hét éveez a háborúskodás két ilyen különbözőerkölcsi súlycsoportba tartozó ellenfélközött. A görög táborban ját-szódójelenetek szétesnek, s ahány szereplő,annyiféleképpen játszik.Ez a „stíluskülönbség" jóval nagyobb,mint ami a színészi egyéniségek eltérésébőlvagy a más-más színházi iskolázottságbólmegmagyarázható volna.Ez alapvetően színházetikai probléma. Denem speciálisan nemzeti színházi gond. Amagyar színházi élet egészére - talán csakazokat a színházi műhelyeket kivéve,ahonnan a Nemzeti Színház jelenlegirendezői jöttek - jellemzők azok ajelenségek, mint hogy egyes színészekvészes „indiszponáltsága" miatt előadásokkerülnek veszélybe, vagy hogy önkényesszínészi „improvizációk" vagyfegyelmezetlenségek sora miatt egy-egyprodukció a szériaelőadások közben nemkis mértékben megváltozik - nem érik,hanem fellazul.A Troilus és Cressidában is a munkaerkölcsi,munkafegyelmi gondok, a művészialázat hiánya, a nemzeti értéknekkezelt vagy kikiáltott színészek szuverenitásánakmindenáron való önvédelmemint művészetellenes jelek bukkannakelő. Mert mi másnak lehet tekinteni azt,hogy a színészek jó néhánya láthatóanlazsál, s jó esetben azokra a jelenetekreszedi össze magát, amelyekben nagyobbszövege van, hogy egyesek előadásrólelőadásra ötletszerűen változtatják alakításukat,hogy néhányan a közös produkcióhelyett önmaguk nagyjeleneté-nekérvényesítésével vannak elfoglalva. Ezeka jelenségek egy rossz „hagyomány"részét képezik, de ez a tarthatatlan helyzetnyilvánvalóan csak szívós és hosszúmunka során - s nem függet-lenül azáltalános magyar, illetve a szín-háziéletben tapasztalt munkamorál alakulásától- változhat meg.A színészi jelenlét formáiKálmán György szerepformálása feltűnőenegyenetlen. Kitűnő pillanatok megoldatlanepizódokkal váltakoznak. AhogyKálmán Ulyssese Achilles tudomásárahozza, hogy „Trójával minden kapcsolatodat/ oly pontosan tudjuk, mint te, uram",az félelmetes, összesűrűsödik a levegő, aszínész legjobb alakításaira emlékeztet. Akétsornyi szövegből úgy képes a göröghatalmi mechanizmus lényegét felfedni,hogy mai tartalmakra is asszociáltat.Ugyanakkor általában megelégszika rutinmegoldásokkal, adós maradUlysses figurájának összetettségével, azzala háttérből irányító szereppel, amelyet agörögök között betölt. Holott a rendezőláthatóan különösen fontosnak tekintetteUlysses szerepét, nem véletlen, hogy aháborút megtestesítő s Hectort tőrbe csalószerepet is vele játszatja. Ezt a fontosjelenetet Kálmán György jószerivel csaklejelzi.Ugyancsak az egyenetlenség jellemziCserhalmi György Achilles-alakítását.Érthetetlen, miért csak pillanatokra izzikfel Cserhalmi szerepformálása. Akkorkitűnő, amikor a sértett, megalázott, hiúAchillest mutatja meg, különösenemlékezetesek a filmes finomságú reagálásai(amikor a görög vezérek tüntetőensemmibe veszik, Hector megérkezésekorés kölcsönös bemutatkozásukkor, Ulyssesőt kioktató beszédekor stb.), illetvegesztusai. Például Hector meg-ölése előtta Myrmidonok a porond hátsó szélénélkörbeveszik a színpad elején le-ülőHectort, Achilles nesztelenül ellen-felemögé surran, majd leül melléje. Tagoltan,alig hallhatóan bejelenti: mire a naplemegy, „Hector élete lejár". Hiába próbálHector kitörni a gyűrűből, nincsmenekvés. Cserhalmi szenvtelen arccal,mereven előretekintve, egyik öklét puhána másik tenyerébe csapkodva vár, majd akellő lélektani pillanatban kiadja aparancsot:, „Rá, fiúk! Ot kerestük."Cserhalmi néhány másodpercbe sűrítvejátssza el a figura összetett tragédiáját: atrójai Polyxénának tett ígéretét megszegte,így szerelmesét elvesztette, barátja,Patroclus halott, őt, a hadsereg első harcosáta görögök éppen úgy megszégyenítették,mint Hector, aki párviadalukbanfutni hagyta. Mindez bosszúért kiált, s ez abosszú kíméletlen és cseppet sem fairplay. Feszültség, dac, kímélet-lenség éscseppnyi szégyen bujkál Cser-halmi aligrezzenő arckifejezéseiben. Viszontazokban a jelenetekben, amelyek-ben azerős, a tekintélyes, a harcias Achilles kerülelőtérbe, Cserhalmi - teljesenmegmagyarázhatatlanul - külsődlegeseszközökkel, illusztrált mozgással, feszítetthanghordozással stb. próbáljamegoldani feladatát, s ilyenkor többnyirecsak a figura vázát tudja felmutatni.A görög tábor egymástól alig megkülönböztethető,szürke szereplői közül akarikaturisztikus jellemzést következetesen- bár más-más eszközrendszerrel -végigvivő Sarlai Imre agg Nestora, akimaga a „jó öreg legenda " , és Vajda LászlóAjaxa, aki a hústoronyba zárt megtestesültbutaság, emelkedik ki. (Meg kellazonban jegyezni, hogy Vajda színészieszközei - talán a sok hasonló jellegű feladatbólis adódóan - kezdenek egysíkúváválni!)A legösszetettebb feladatot a Hectort és aszerelmeseket játszó színészeknek kellettmegoldaniuk. Ám az ő alakításaik azelőadás tragédiakoncepciójának bizonyoskorlátaira utalnak. Avar István mackósraformált, a pozitív hőst már-már sematikus,de nem túlzásig fokozó jegyekkeljellemzett Hectora nem tudja - nemtudhatja - hitelesíteni a figura lovagitisztaságát, becsületességét, mivel ehhezugyan a szövegben van némi fogódzója, deszituációban alig.Ahol feketén-fehéren kiderülhetne erkölcsifölénye a többiekkel és ellenfeleivelszemben, azok a vívójelenetek, amelyekazonban - annak ellenére, hogy különbetanítójuk volt a mozgásoknak - anevetségességig ügyetlenek. Ajax és Hectorpárbajában mindkét színész csak imitáljaa küzdelmet. Az Achilles-Hectorösszecsapásban pedig kifejezetten diszszonánsaz, hogy Cserhalmi esik, zuhan,bukfencezik és szaltózik, de Avar aligmozdul. A jelenet hazuggá válik, hiszen alátottak alapján nyilvánvaló, hogy ezt azAchillest nem győzheti le ez a Hector,tehát a trójai hős humánus elbocsátógesztusa sem lehet igaz. Annak a vívódásnakaz érzékeltetése, melynek eredményeképpena baljóslatú jelek és rosszsejtelmei ellenére Hector mégis vállalja agörögök elleni harcot, illetve a számáravégzetes vitézzel való találkozás jelentőségénekérzékeltetése, valamint a halálelfogadásának már-már belenyugvó gesztusajórészt kibontatlan marad Avar játékában.Troilus és Cressida szerepértelmezéseaz előadás kulcskérdése. A szerepeketBalkay Géza és Csomós Mari játssza.Annak ellenére - vagy talán éppen azért -hogy szinte maradéktalanul megoldják arendezői koncepcióból fakadó feladatukat,mindkét szerep egy-egy kritikus pontonmegtörik, illogikussá válik. Balkay Gézahamleti színeket kölcsönöz Troilusnak,mozgása, alkata, deklamálása egykéntsegíti abban, hogy ideális hőst rajzoljon.Ám éppen hős mivoltával nehezenösszeegyeztethető az a passzi-vitás,amellyel Cressida elvesztését, majdhűtlenségét fogadja. Ha Troilus olyszenvedélyesen érvel a harc folytatása ésa becsület parancsa mellett, ha olyvisszafoghatatlan lendülettel rohan szüntelen,ha oly igaz a szerelme, mint állítja

More magazines by this user
Similar magazines