Azt a keveset, amit a pápai uradalom fejlődéséről tudni lehet, szeretném egy kissé általánosabbperspektívába állítani analógiák segítségével, hiszen a történész, amikor ilyen kevésbéismert problémával vagy időszakkal találja magát szemben, megpróbál olyan hasonló eseményekhezvagy eseménysorozatokhoz nyúlni, amelyek jobban dokumentáltak. Amit valószínűlegsosem fogunk tudni, az az, hogy hogyan alakult ki ez a picike pápai uradalommag,amit 1389-ben a Garaiak kaptak meg. Az uradalomszervezéseknek ez a korai időszaka, amelyaz Árpád-korra nyúlik vissza, a Dunántúlon és az ország más részein is, általában elvész a„történelemelőttiség” homályában. Amikor a dunántúli és nyugat-magyarországi váruradalmaka szemünk elé kerülnek - többnyire az Anjou-kor folyamán, az Anjou-kor végén vagy aZsigmond-korban - akkor már általában jelentős számú falu tartozik hozzájuk, de igazábólritkán tudjuk, hogy ezek hogy álltak össze egy uradalommá. Amennyire tudom, az egész koraimagyar történelemben egyetlen olyan uradalom van, ahol az Árpád-kori uradalom kialakulásátpontosan és részletesen lehet dokumentálni. Ez a nyugat-szlovákiai, Nyitra megyei gimesiuradalom, a Forgács-család birtoka, ahol a Forgách-levéltár megőrizte számunkra mindazokataz Árpád-kori okleveleket, amelyek segítségével a Forgácsok ősei még II. András, IV. Béla ésutódaik alatt összefarigcsálták a gimesi váruradalmat. Ez szintén szórt jellegű volt, ha nem isannyira, mint az 1500 körüli pápai. Három megyére terjedt ki és több mint 30 faluból állt.Kiderül az oklevelekből, hogy ezeket a család az évtizedek alatt a legkülönbözőbb eszközökkelés módon szerezte meg, gyakorlatilag falvanként, sőt olykor falurészenként. Ezekbőlaz apró szerzeményekből - amelyek között volt királyi adomány, volt csere, vásárlás ésmindenféle egyéb, minden módszer, amit a XIII. század birtokjoga egyáltalán ismert - álltössze 1300 tájára a gimesi váruradalom. 15A döntő kérdés, és ez mint analógia, már érinti a pápai uradalom további fejlődését is: hogyanlesz ebből a birtokhalmazból uradalom?Uradalomnak általában gazdasági szervezetet szoktunk tekinteni, amelynek van egy birtokközpontja,ahova az uradalomhoz tartozó népek jobbágysága a terményeit szállítja, illetve azadóját fizeti. Voltaképp azonban egy uradalom nem gazdasági, hanem politikai szervezet,amelynek központja a vár, és amelynek várnagya bírói hatalmat gyakorol a földesúr nevébenaz uradalom népei fölött. Ennek a függésnek az egyik formája, hogy a jobbágyok különbözőszolgáltatásokat fizetnek az uradalomnak és különböző munkákat is végeznek, mint pl. avárépítés, a vár karbantartása, ami nem kimondottan jobbágyi szolgáltatás, vagy éppenfuvarozást az uradalom számára. Az uradalom tehát elsősorban politikai szervezet.Másodsorban azonban jogi egység is. Kell egy jogi keret, amely az uradalmat, a várat és ahozzá tartozó településeket, tartozékokat egyetlen jogi egységbe foglalja össze. A későközépkorfolyamán, főleg a Zsigmond-korban és később az uradalmak birtokosai számára ezvolt az egyik döntő probléma, amellyel meg kellett birkózniuk. Miről van szó? Arról, hogyegy olyan birtokhalmaz, amit a Forgácsok ősei IV. Béla korában összehoztak, igazából mégnem vált uradalommá. Egy csomó birtok volt, amely különböző jogcímen a Forgácsok őseitillette meg. Az egyik birtokon épült egy vár, ahova az akkor kialakuló jobbágyság adózhatott,de ez ettől még nem vált uradalommá. Gimes történetesen attól vált azzá, hogy Károly Róbertaz egész birtokegyüttest elkobozta Csák Mátétól - aki a Forgácsok őseitől foglalta elerőszakkal. Amikor azután 1386-ban Kis Károly királyt meggyilkolták az Anjou-ház kihalásátkövető zűrzavarokban, a gyilkosok legfőbbike - aki a döntő szúrást mérte Károly nyakára -,Forgács Balázs visszakapta az uradalmat Mária királynőtől. Ezidőtől volt Gimes vára ismét aForgács-család birtokában. Ekkor már az a jogilag formátlan birtokhalmaz, amelyet valamikorvásárlással és egyéb módon gyűjtöttek egybe az ősök, mint királyi uradalom került - a vár a„hozzá tartozó” falvakkal - a Forgács-család birtokába. 1616
Nagyjából erre a mintára kell elképzelnünk a dunántúli uradalmak fejődését is. Csak itt sokesetben a családoknak maguknak kellett valami módon megoldaniuk, hogy a különbözőminőségű birtokszerzeményeket egy uradalomba olvasszák össze. A Nyugat-Dunántúlonlegjobban történetesen a Kanizsai-család történetét ismerjük, mert az ő levéltáruk - szemben aGaraiakéval vagy a Szapolyaiakéval, akik Pápa birtokosai voltak - fennmaradt, és ezért elégpontosan rekonstruálni lehet, hogy a Kanizsaiak uradalmai - Sopron megyében Kapuvár,Kismarton, Vas megyében Léka, Sárvár, délebbre pedig a mai Nagykanizsa, az akkori Kanizsa- hogyan váltak a család kezén szervezett uradalommá. Az egész folyamatból csak egyérdekes mozzanatot szeretnék kiemelni: hogy mekkora probléma volt a különböző jogieredetű birtokoknak uradalommá szervezése.A korai időszakban, 1390 körül találunk a Kanizsaiak kezén egy olyan különleges uradalmat,amelynek központja a Fertő-tó mellett, Kismarton és a Fertő-tó között feküdt, azóta márelpusztult Zaszlop nevű vár volt, a mai Oslip (Burgenland) helységben, és hozzá tartozott azoklevél szerint a Rába melletti, Győr megyei Rábaszentmihály, két Lövő nevű falu Felsőőrközelében, Vas megyében és Bennek, ma puszta Hács mellett, Somogy megye északi részén.Ez volt az uradalom. 17 Ebből már világos, hogy ennek szervezésében valamiféle másmotívumnak kellett közreműködnie az ésszerűségen túl, hiszen a Fertő-tó közelében többKanizsai-birtok volt, amit ehhez a várhoz lehetett volna csatolni, ahelyett, hogy Somogyban ésVasban keresnek hozzá tartozékokat. Ha megnézzük, hogy mi volt az a mozzanat, ami ezeketegy uradalommá fűzte össze, amitől a Kanizsaiak ezt jónak látták egy uradalomba szervezni,kiderül, hogy valamennyi vásárolt birtoka volt a családnak, 18 míg a többi általában adománybirtokvolt. A vásárolt birtok és az adománybirtok olyan minőségileg más valamit képviselt,amit nem lehetett akkoriban - legalább is akkor úgy látták - egy uradalomba egyesíteni. Ezértaz történt, hogy a család vásárolt birtokaiból szerveztek egy uradalmat, ami már egy jogiegység volt, vagyis azonos nemű birtokok tartoztak ugyanahhoz a várhoz. Ez azonbangazdasági egységet természetesen nem képezhetett, az említett okoknál fogva.Volt egy másik probléma is az uradalom szervezésekor: hogyan lehet a különböző útonmódonszerzett és gyakran ésszerűtlenül szanaszét fekvő birtokokat valami módon ésszerűencsoportosítani. Ekkor ténylegesen szervező munkát kellett végezni, ami azt jelentette, hogylehetőleg meg kellett próbálni megszabadulni olyan birtokoktól, amelyek túl távol estek acsalád egyéb szerzeményeitől, s helyettük olyanokat szerezni, amelyek a birtokközpontokközelében vannak. Ahol pedig nincs ilyen birtokközpont, de van egy csomó szerzemény, ott kikell alakítani egy birtokközpontot, építeni kell egy kastélyt vagy egy várat. Ehhez azután alegkülönbözőbb módszereket próbálták a családok igénybe venni. A legkézenfekvőbb természetesena birtokcsere volt. Keresni kellett egy olyan birtokost, akinek a közelben volt egymegfelelő birtoka és kellett neki a családnak egy olyan fölösleges, távol eső faluja, amelyetnem kívánt megtartani. Ez volt a legtipikusabb eset.Hogy mennyire nehéz volt ilyen uradalmakat megszervezni, arról meggyőződhetünk, hakészítünk egy olyan térképet, amely Magyarország 1500 körüli uradalmait ábrázolja. Kiderül,hogy az vélekedés, amely szerint az uradalmak elnyelik a közéjük vagy éppenséggel beléjükékelt kisebb birtokokat, nem állja meg a helyét. Rettentő nehéz volt egy nemesi, pláne egyházibirtokot elnyelni még akkor is, ha az uradalom körülölelte, mert ehhez egyszerűen nem voltakmeg a jogi eszközök. A magyar középkor jogilag rendkívül szabályozott volt. Az a fajta„foglalás” - ami olyan anarchikus időszakokban, mint Csák Máté kora, lehetséges volt - nemvolt lehetséges az 1300 utáni időkben. Mégoly zűrzavarok idején sem lehetett egy nemesifalut egyszerűen hatalmi eszközökkel bekebelezni. Erre nem volt precedens. Van erre egynagyon világos példa a Dunántúlon, a mai Burgenland és Szlovénia határán lévő felső-lendvaiuradalom, amely 170 éven keresztül a Szécsi családnak, a Dunántúl egyik mágnás famíliájá-17
- Page 7 and 8: szükséges hely- és személynevek
- Page 9 and 10: az 1970-es években is ilyen helyne
- Page 11 and 12: Kalmancze (1485. évi adat, uo.) al
- Page 13 and 14: égészeti nyomok (méghozzá a lel
- Page 15: egy másik várhoz, a Pozsony megye
- Page 19 and 20: Conscriptiones portarum.Tom. X, XIX
- Page 21 and 22: Joansoka nevű falujával, a veszpr
- Page 23 and 24: Mészáros Máté pápai bíró, az
- Page 25 and 26: égóta nem a Garai-család a telep
- Page 27 and 28: 28. Miksa hadai benyomulásának eg
- Page 29 and 30: FüggelékOklevélszövegek (1358-1
- Page 31 and 32: quod Blasius Chyonka filius Clement
- Page 33 and 34: A XII-XIII. századból származó
- Page 35 and 36: ispotály van, hogy Pápán iskola
- Page 37 and 38: elváros esetében mindenképpen er
- Page 39 and 40: tulajdonban voltak. 10 A települé
- Page 41 and 42: létezett. 27 Gyöngyöspata is a s
- Page 43 and 44: 11. Szentpétery Imre: Az Árpád-h
- Page 45 and 46: piacokon, illetve a győri vásáro
- Page 47 and 48: Jegyzetek:Rövid közleményünk az
- Page 49 and 50: Miután I. Ferdinánd felismerte, h
- Page 51 and 52: 1566-ban Szigetvár elestével gyö
- Page 53 and 54: A 100 lovasból és 100 gyalogosbó
- Page 55: 1588. ápr. 23. - 1594. júl. 31. u
- Page 58 and 59: 1582: ÖStA HHStA RTA Fasc. 58. a.
- Page 60 and 61: Pápa kitüntetett szerepének más
- Page 62 and 63: 13. Archivum Rákóczianum, I. oszt
- Page 64 and 65: meg, hogy elkalandozzak a régió e
- Page 66 and 67:
sem szabad meglepődni, hisz ez a m
- Page 68 and 69:
kutatások is több különbségre
- Page 70 and 71:
Ress ImreA birodalmi centralizáci
- Page 72 and 73:
izalmasa, Hauer és Geringer is sz
- Page 74 and 75:
7. Purkhardt nézeteire: „Bemerku
- Page 76 and 77:
ifjabb faknói ág birtokai közöt
- Page 78 and 79:
S. Lackovits EmőkePápa város né
- Page 80 and 81:
A leírtakat teszi szemléletesebb
- Page 82 and 83:
Knézy JuditNépéleti adatok a Dé
- Page 84 and 85:
hozhatták, amely még a reformkor
- Page 86 and 87:
talpfa nélkül. Itt is volt juhás
- Page 88 and 89:
37. Petánovits - 1981. a Festetics
- Page 90 and 91:
A Jókai által szerkesztett trón
- Page 92 and 93:
Jókai Mór: Üdvözlő beszéde. I
- Page 94 and 95:
Az elhunyt pályájának pápai ál
- Page 96 and 97:
Jegyzetek1. Erről a patronátusró
- Page 98 and 99:
Szakály FerencTisztelt Hölgyeim
- Page 100 and 101:
A pápai harmincadhivatal működé
- Page 102 and 103:
Fejes SándorTisztelt Elnök Úr! H
- Page 104 and 105:
Kubinyi AndrásKöszönöm szépen
- Page 106 and 107:
Hermann IstvánTanulmánykötet ese
- Page 108 and 109:
Varju DezsőRendhagyó hozzászól
- Page 110 and 111:
1972. márc. 17.Kedves Dezsőkém!M
- Page 112 and 113:
IV. Béla korából egy pápai (=R
- Page 114 and 115:
Még egy szó emellett. Én ugyan n
- Page 116 and 117:
Solymosi LászlóNagyon jó, hogy a
- Page 118 and 119:
Hozzászólásom második részéne
- Page 120 and 121:
Huszár JánosElőször is köszön
- Page 122 and 123:
Rácz IstvánNagyon sokat tanultam
- Page 124 and 125:
jobban meg lehetett volna közelít
- Page 126 and 127:
Fabiny TiborMielőtt Csepregi Zolt
- Page 128 and 129:
anyag gyűlt össze. Ezeket minden
- Page 130 and 131:
Somfai BalázsA köszönő szavakat
- Page 132 and 133:
Köntös LászlóA konferencia vég
- Page 134 and 135:
Holényi Lászlóírásban érkezet
- Page 136 and 137:
Sajnos, ez az emléktárgy a hábor
- Page 138 and 139:
város még nem volt hadműveleti t
- Page 140 and 141:
FüggelékMesterházy Ferencnek, Ve
- Page 142 and 143:
A hivatalos intézkedés:Hamuth Já
- Page 144:
A tanácskozás fontos volt azért