12.07.2015 Views

Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

SHOW MORE
SHOW LESS

Create successful ePaper yourself

Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.

Joansoka nevű falujával, a veszprémi várnépek földjével és a Myroth folyóval volt határos. Ahatárleírás utakról is szólt, egyiknek az irányát is megadta: ez az út Pápáról vezetett (venit dePapa) Nórápra. 8 János fia Hektor, a Veszprém megyei Nóráp falu földesura, okosan járt el:megszerezte a királytól a falujával szomszédos soproni várföldet. 9 Az 1214. évi oklevélvoltaképpen a Pápától délre fekvő Nóráp településre vonatkozik, de mellékesen Pápáról isszól. Így 1214-ből való a Veszprém megyei Pápa legkorábbi említése. Ez az első előforduláskorántsem késői, a legtöbb település ennél később bukkan fel a forrásokban. Természetesen aközépkori Pápa léte az első említésnél jóval régebbi.A települések életében meghatározó volt a földesúr személye. A középkori Pápa történeteebből a szempontból két korszakra osztható: a település előbb a király, majd magánbirtokos(ok)földesurasága alá tartozott. A két korszak a Zsigmond-korban váltotta egymást,amikor a királytól magánföldesúri kézbe került a település. A királyi uralom időszaka szinténkét periódust ölelt fel: Pápa eleinte királyi udvarnokok otthona és központja, később királyihospesek (szabad állapotú személyek) lakóhelye és kiváltságolt települése volt.Az első periódus kezdetei Szent István király korára nyúlnak vissza. Az államalapító király azuralma alatt álló területeken második törvénykönyve tanúsága szerint vár-, illetve udvarszervezetethozott létre, s az utóbbi birtokszervezet népességét hovatartozásának megfelelőenudvarnoknak hívták. 10 A királyi udvarnokok termelőmunkát végeztek, miként későbbi latinnevük (panisdator) ‘kenyéradó’ jelentése érzékletesen mutatja, alapvetően élelemmel látták ela királyi udvart. 11 Pápa a hozzá tartozó településekkel együtt a királyi udvarszervezetekegyikét alkotta. Korai létrejöttét közvetve három tényező bizonyítja. Mindenekelőtt a pápaitemplom kiváltságos helyzete, hogy a korai királyi kápolnákra jellemzően nem a megyéspüspök,hanem az esztergomi érsek joghatósága alá tartozott. A templomot Szent Istvánvértanú tiszteletére építették. Végül Pápa főesperesi székhely volt. 12 Szent István protomártírkorai tiszteletéről Esztergom, Győr és Sóly róla elnevezett temploma tanúskodik. 13 Közülük aVeszprém közelében fekvő Sóly falu kápolnáját örökítették meg a legkorábban: Szent Istvánkirály 1009-ben a veszprémi püspökség számára a sólyi kápolnánál (in Sool apud capellamBeati Stephani prothomartiris) állította ki oklevelét. 14 Sóly vagy más néven Betereg falubankirályi udvarnokok laktak. 15 A település királyi kápolnája akkor vesztette el kiváltságosegyházjogi helyzetét, amikor 1221-ben II. András a veszprémi székesegyháznak adományozta.16 A sólyi példa a pápai udvarház, udvarszervezet és a pápai Szent István vértanútiszteletére emelt királyi kápolna korai létét erősíti meg.Pápa történetének a kezdeteknél nem kevésbé izgalmas kérdése, hol húzódott a királyi korszakkét periódusának a határa, vagyis mikor lett a királyi udvarnokok lakta helységből hospesekkiváltságolt települése. Az utóbbi létezésére az első adat 1339-ből származik: ekkor említenekelőször Pápán kiváltságos helyzetű lakosságot, királyi hospeseket. 17 Ez az adat nyilvánvalóankésői, jóval korábban jelentek meg Pápán az első hospesek. Ennek hozzávetőleges időpontjátadatok híján közvetett módon határozhatjuk meg. Egyfelől a hospesek régióbeli megjelenésének,másfelől a pápai udvarszervezet változásának vizsgálata segíti a datálást.Pápa térségében először 1268-ban esett szó királyi hospesekről. Ebben az évben IV. Bélamegbízásából Péc-nembeli Dénes hercegi udvarbíró irányításával tíztagú bizottság az 1267.évi dekrétum (5. tc.) szellemében felülvizsgálta Veszprém megyében a nemesek birtokpanaszait,és ítéletével az ajkai nemeseknek visszaadta azt a két ekényi földet, amelyet az(ajka)rendeki királyi hospesek elfoglaltak tőlük. 18 Néhány évvel később, 1275-ben a Noszlopközelében fekvő Bogdán település lakói a közeli Csöl falu hospesszabadságát nyerték el. 19 Akiváltságolásnál Lőrinte-nembeli Lőrinte bogdáni földesúr Csöl falu tulajdonosának, RátótnembeliRoland nádornak a példáját követte. Mindkettőjük előtt végső soron a királyi birtokon21

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!