Solymosi LászlóAdatok Pápa város középkori történetéhezKöztudottan rendkívül nehéz helyzetben van Pápa város középkorának kutatója. A pápaiEsterházy-család - a földesuraság - levéltárának középkori oklevelei megsemmisültek, a városegyetlen középkori intézményének levéltára sem maradt fenn. Szerencsére a környékbelibirtokosok levéltárai is őriznek a településre vonatkozó forrásokat, sőt a kör tovább tágítható.Tekintettel a középkori forrásanyag rendkívüli szórtságára, ránk hagyományozódásánaktöbbnyire ismeretlen voltára, elvileg bárhol találhatók fontos, nemcsak másodlagos, hanemolykor elsődleges adatok. Ennek a szerteágazó és egy ember számára befejezhetetlen kutatásnakaz oroszlánrészét Kubinyi András végezte el. A fáradságos munkával feltárt adatoksegítségével mesteri módon rajzolta meg a középkori Pápa fejlődésének ívét, s jelölte ki atelepülés helyét a magyarországi városfejlődésben: a Buda - Székesfehérvár, valamint Nagyszombat- Pozsony - Sopron régiók közti térségben Pápa a közvetítésben és ellátásban, agazdasági életben, a kereskedelmi tevékenységben vezető funkciót látott el. 1 Az alábbiakbanehhez a reális képhez kívánok néhány kiegészítést tenni.Minden település életében fontos az első hiteles említés, a település nevének első jelentkezéseaz írott forrásanyagban. Az első előfordulás a létezés - kivételesen a keletkezés - bizonysága.Pápa esetében sokáig élt az a felfogás, hogy nevét először III. Honorius pápa 1225. februárelsején kiadott oklevele örökítette meg, amely felszólította II. András királyt, hogy Smaragdpápai főesperes (archidiaconus de Papa) Nyitra megyei adományát a hatalmaskodó Fábiánvitéz ellenében biztosítsa a jogos tulajdonos, a pannonhalmi apátság számára. 2 Hogy mennyirevéletlenszerű volt ez az említés, azt kellően érzékelteti, hogy Smaragd mester és adományakésőbb több oklevélben is szerepelt, de egyházi tisztségére - pápai főesperességére - többénem hivatkoztak. 3 Újabban Nádasdy Lajos vetette fel azt a lehetőséget, hogy a zselicszentjakabibencés apátság 1061. évi alapítólevelében szereplő pápai malom (molam in Papa) aVeszprém megyei Pápára vonatkozik. 4 Ez a lokalizálás azonban bizonytalan, mert több Pápanevű hely létezett a középkorban. Nem véletlen, hogy az alapítólevél legutóbbi kiadása nemkísérelte meg az adat azonosítását. 5 Kristó Gyula a Somogy megyei Kálmáncsa közelébenfekvő Pápát tekinti a somogyi monostor malma színhelyének. 6 Ennek igen nagy a valószínűsége,de a Veszprém megyei Pápát sem lehet teljes biztonsággal kizárni az azonosításból. 7Ezt a bizonytalan adatot természetesen nem köthetjük Pápa város írásos múltjánakkezdeteihez. A kétséges 1061. évi és a biztos 1225. évi előfordulás között azonban van olyanadat, amely vita nélkül Pápa legkorábbi említésének tekintendő.II. András király 1213 végén vagy 1214 elején követséget küldött Boril bolgár cárhoz (1207-1217), hogy a bolgár-magyar szövetséget dinasztikus kapcsolattal erősítse meg. A feladattalTamás székesfehérvári prépostot és királyi kancellárt, valamint hű emberét: János ispán(comes) Hektor nevű fiát bízta meg. A követek küldetésüket sikerrel teljesítették, a bolgáruralkodó udvarából magukkal hozták Boril cár leányát, Béla királyfi (a későbbi IV. Béla)leendő jegyesét. II. András Hektort szolgálataiért - szokásához híven - bőkezűen megjutalmazta.Neki adományozta a hat ekényi (kb. 360 kat. hold) Nóráp nevű földet, amely korábbana soproni vár joghatósága alá tartozott, és az új adományra, valamint Hektor Gemir nevűbirtokára (predium) adómentességet biztosított. Hektort a király parancsára az új szerzeménybirtokába a területileg illetékes győri püspök iktatta be. Az 1214. évi adománylevél rögzítetteaz adománybirtok határait is. Eszerint a nórápi föld Hektor Nóráp, illetve a királyi udvarnokok20
Joansoka nevű falujával, a veszprémi várnépek földjével és a Myroth folyóval volt határos. Ahatárleírás utakról is szólt, egyiknek az irányát is megadta: ez az út Pápáról vezetett (venit dePapa) Nórápra. 8 János fia Hektor, a Veszprém megyei Nóráp falu földesura, okosan járt el:megszerezte a királytól a falujával szomszédos soproni várföldet. 9 Az 1214. évi oklevélvoltaképpen a Pápától délre fekvő Nóráp településre vonatkozik, de mellékesen Pápáról isszól. Így 1214-ből való a Veszprém megyei Pápa legkorábbi említése. Ez az első előforduláskorántsem késői, a legtöbb település ennél később bukkan fel a forrásokban. Természetesen aközépkori Pápa léte az első említésnél jóval régebbi.A települések életében meghatározó volt a földesúr személye. A középkori Pápa történeteebből a szempontból két korszakra osztható: a település előbb a király, majd magánbirtokos(ok)földesurasága alá tartozott. A két korszak a Zsigmond-korban váltotta egymást,amikor a királytól magánföldesúri kézbe került a település. A királyi uralom időszaka szinténkét periódust ölelt fel: Pápa eleinte királyi udvarnokok otthona és központja, később királyihospesek (szabad állapotú személyek) lakóhelye és kiváltságolt települése volt.Az első periódus kezdetei Szent István király korára nyúlnak vissza. Az államalapító király azuralma alatt álló területeken második törvénykönyve tanúsága szerint vár-, illetve udvarszervezetethozott létre, s az utóbbi birtokszervezet népességét hovatartozásának megfelelőenudvarnoknak hívták. 10 A királyi udvarnokok termelőmunkát végeztek, miként későbbi latinnevük (panisdator) ‘kenyéradó’ jelentése érzékletesen mutatja, alapvetően élelemmel látták ela királyi udvart. 11 Pápa a hozzá tartozó településekkel együtt a királyi udvarszervezetekegyikét alkotta. Korai létrejöttét közvetve három tényező bizonyítja. Mindenekelőtt a pápaitemplom kiváltságos helyzete, hogy a korai királyi kápolnákra jellemzően nem a megyéspüspök,hanem az esztergomi érsek joghatósága alá tartozott. A templomot Szent Istvánvértanú tiszteletére építették. Végül Pápa főesperesi székhely volt. 12 Szent István protomártírkorai tiszteletéről Esztergom, Győr és Sóly róla elnevezett temploma tanúskodik. 13 Közülük aVeszprém közelében fekvő Sóly falu kápolnáját örökítették meg a legkorábban: Szent Istvánkirály 1009-ben a veszprémi püspökség számára a sólyi kápolnánál (in Sool apud capellamBeati Stephani prothomartiris) állította ki oklevelét. 14 Sóly vagy más néven Betereg falubankirályi udvarnokok laktak. 15 A település királyi kápolnája akkor vesztette el kiváltságosegyházjogi helyzetét, amikor 1221-ben II. András a veszprémi székesegyháznak adományozta.16 A sólyi példa a pápai udvarház, udvarszervezet és a pápai Szent István vértanútiszteletére emelt királyi kápolna korai létét erősíti meg.Pápa történetének a kezdeteknél nem kevésbé izgalmas kérdése, hol húzódott a királyi korszakkét periódusának a határa, vagyis mikor lett a királyi udvarnokok lakta helységből hospesekkiváltságolt települése. Az utóbbi létezésére az első adat 1339-ből származik: ekkor említenekelőször Pápán kiváltságos helyzetű lakosságot, királyi hospeseket. 17 Ez az adat nyilvánvalóankésői, jóval korábban jelentek meg Pápán az első hospesek. Ennek hozzávetőleges időpontjátadatok híján közvetett módon határozhatjuk meg. Egyfelől a hospesek régióbeli megjelenésének,másfelől a pápai udvarszervezet változásának vizsgálata segíti a datálást.Pápa térségében először 1268-ban esett szó királyi hospesekről. Ebben az évben IV. Bélamegbízásából Péc-nembeli Dénes hercegi udvarbíró irányításával tíztagú bizottság az 1267.évi dekrétum (5. tc.) szellemében felülvizsgálta Veszprém megyében a nemesek birtokpanaszait,és ítéletével az ajkai nemeseknek visszaadta azt a két ekényi földet, amelyet az(ajka)rendeki királyi hospesek elfoglaltak tőlük. 18 Néhány évvel később, 1275-ben a Noszlopközelében fekvő Bogdán település lakói a közeli Csöl falu hospesszabadságát nyerték el. 19 Akiváltságolásnál Lőrinte-nembeli Lőrinte bogdáni földesúr Csöl falu tulajdonosának, RátótnembeliRoland nádornak a példáját követte. Mindkettőjük előtt végső soron a királyi birtokon21
- Page 7 and 8: szükséges hely- és személynevek
- Page 9 and 10: az 1970-es években is ilyen helyne
- Page 11 and 12: Kalmancze (1485. évi adat, uo.) al
- Page 13 and 14: égészeti nyomok (méghozzá a lel
- Page 15 and 16: egy másik várhoz, a Pozsony megye
- Page 17 and 18: Nagyjából erre a mintára kell el
- Page 19: Conscriptiones portarum.Tom. X, XIX
- Page 23 and 24: Mészáros Máté pápai bíró, az
- Page 25 and 26: égóta nem a Garai-család a telep
- Page 27 and 28: 28. Miksa hadai benyomulásának eg
- Page 29 and 30: FüggelékOklevélszövegek (1358-1
- Page 31 and 32: quod Blasius Chyonka filius Clement
- Page 33 and 34: A XII-XIII. századból származó
- Page 35 and 36: ispotály van, hogy Pápán iskola
- Page 37 and 38: elváros esetében mindenképpen er
- Page 39 and 40: tulajdonban voltak. 10 A települé
- Page 41 and 42: létezett. 27 Gyöngyöspata is a s
- Page 43 and 44: 11. Szentpétery Imre: Az Árpád-h
- Page 45 and 46: piacokon, illetve a győri vásáro
- Page 47 and 48: Jegyzetek:Rövid közleményünk az
- Page 49 and 50: Miután I. Ferdinánd felismerte, h
- Page 51 and 52: 1566-ban Szigetvár elestével gyö
- Page 53 and 54: A 100 lovasból és 100 gyalogosbó
- Page 55: 1588. ápr. 23. - 1594. júl. 31. u
- Page 58 and 59: 1582: ÖStA HHStA RTA Fasc. 58. a.
- Page 60 and 61: Pápa kitüntetett szerepének más
- Page 62 and 63: 13. Archivum Rákóczianum, I. oszt
- Page 64 and 65: meg, hogy elkalandozzak a régió e
- Page 66 and 67: sem szabad meglepődni, hisz ez a m
- Page 68 and 69: kutatások is több különbségre
- Page 70 and 71:
Ress ImreA birodalmi centralizáci
- Page 72 and 73:
izalmasa, Hauer és Geringer is sz
- Page 74 and 75:
7. Purkhardt nézeteire: „Bemerku
- Page 76 and 77:
ifjabb faknói ág birtokai közöt
- Page 78 and 79:
S. Lackovits EmőkePápa város né
- Page 80 and 81:
A leírtakat teszi szemléletesebb
- Page 82 and 83:
Knézy JuditNépéleti adatok a Dé
- Page 84 and 85:
hozhatták, amely még a reformkor
- Page 86 and 87:
talpfa nélkül. Itt is volt juhás
- Page 88 and 89:
37. Petánovits - 1981. a Festetics
- Page 90 and 91:
A Jókai által szerkesztett trón
- Page 92 and 93:
Jókai Mór: Üdvözlő beszéde. I
- Page 94 and 95:
Az elhunyt pályájának pápai ál
- Page 96 and 97:
Jegyzetek1. Erről a patronátusró
- Page 98 and 99:
Szakály FerencTisztelt Hölgyeim
- Page 100 and 101:
A pápai harmincadhivatal működé
- Page 102 and 103:
Fejes SándorTisztelt Elnök Úr! H
- Page 104 and 105:
Kubinyi AndrásKöszönöm szépen
- Page 106 and 107:
Hermann IstvánTanulmánykötet ese
- Page 108 and 109:
Varju DezsőRendhagyó hozzászól
- Page 110 and 111:
1972. márc. 17.Kedves Dezsőkém!M
- Page 112 and 113:
IV. Béla korából egy pápai (=R
- Page 114 and 115:
Még egy szó emellett. Én ugyan n
- Page 116 and 117:
Solymosi LászlóNagyon jó, hogy a
- Page 118 and 119:
Hozzászólásom második részéne
- Page 120 and 121:
Huszár JánosElőször is köszön
- Page 122 and 123:
Rácz IstvánNagyon sokat tanultam
- Page 124 and 125:
jobban meg lehetett volna közelít
- Page 126 and 127:
Fabiny TiborMielőtt Csepregi Zolt
- Page 128 and 129:
anyag gyűlt össze. Ezeket minden
- Page 130 and 131:
Somfai BalázsA köszönő szavakat
- Page 132 and 133:
Köntös LászlóA konferencia vég
- Page 134 and 135:
Holényi Lászlóírásban érkezet
- Page 136 and 137:
Sajnos, ez az emléktárgy a hábor
- Page 138 and 139:
város még nem volt hadműveleti t
- Page 140 and 141:
FüggelékMesterházy Ferencnek, Ve
- Page 142 and 143:
A hivatalos intézkedés:Hamuth Já
- Page 144:
A tanácskozás fontos volt azért