Tanulmányok Pápa város történetéből 2. - Országos Széchényi ...

piacokon, illetve a győri vásárokon és a győri piacokon bonyolódott. Egy 1546-os harmincadjegyzékszerint Zurányban és Sopronban az év folyamán 8 alkalommal fordultak elő pápaikereskedők, négy kereskedő 2-2 alkalommal. Behozatali áruik között - mindig árubehozatalrólvan szó - a textília és fűszer a meghatározó árucikkek. 2 Mégpedig olyan mennyiségbenamelyek nyilvánvalóan nem csupán Pápa város lakosainak ellátására szolgáltak, hanem egyannál szélesebb terület számára.Nagyon érdekes, hogy Pápával kapcsolatban az ismert iratpusztulások miatt az adatok számaalig haladja túl a középkori adatokét. Ezekben az adatokban két környékbeli kisebbmezőváros, nevezetesen Szil és Szany - mind a kettő a Rába túlsó oldalán Sopron megyében -bukkan fel következetesen. Azaz, úgy tűnik, hogy pápai kereskedők vonzáskörzete ésérdeklődési köre a közvetlen környéken nyugat felé, a Rábán túlra irányult. A magyarázategyébként elég kézenfekvő. Sopron megyének ezen a keleti részén ez a két hely az, amelymeghatározó alsóbbrendű áruelosztó központ. Vásáraira rendszeresen jártak nemcsak a pápai,hanem a győri kereskedők is. Sőt, találkozásaik éppen ezeken a vásárokon zajlanak. Magam iséppen a győri kutatások során találkoztam ezekkel az adatokkal. 1578-ban a szili vásáronpápai és győri kereskedők között támadt összetűzés az árusítóhelyek kijelölése felett. 1588-ban Szanyban győri kereskedőlegények megvertek egy pápai polgárt. 1592-ben a GyőrbőlSzanyba érkező kereskedők pápai kereskedőkkel üzleteltek. 1592-ben a pápai szabókugyancsak Szilban kötöttek üzletet a győriekkel. 3 Természetesen szép számmal fordulnak előgyőri vásárokon is a pápai kereskedők.Itt lép be egy harmadik szempont, nevezetesen a házassági és családi kapcsolatok. A győrikáptalan felvallási jegyzőkönyveiben az 1540-es évektől adatok sora van arra, a különbözőfelvallási ügyekben, amikor a családtagok, rokonok között vő, feleség - pápai lakosok - sorabukkan fel. 4Ezzel függ össze az is, hogy a Győr környéki, sokorói szőlővidéken Szerecsenytől egészen fölÉcsig, Pannonhalma tövéig mint extráneus birtokosok, pápai polgárok sora bírt szőlőt. A XVI.században mindvégig, a XVII. században a török ellenőrzés erősödésével és a szőlőpusztulásával természetesen mind kevésbé. 1614. január 11-én Pápa lakosai nevébenVásárhelyi András azonban még azért tiltakozott Győr vármegye nemesi közgyűlésén, mert(sokoró)kajári szőleik művelésében élvezett szabadságuk ellenére dézsmát és a törököknekszóló adót szedtek tőlük. 5 A pápai kereskedők tevékenységében - bár erre csak néhány adatutal - a kialakuló végvár, a végvári katonaság ellátása nagyon fontos szerepet játszott.Különösen probléma, megvizsgálandó feladat a további kutatás során, hogy azok a jelenségek,amelyeket a magyar várostörténeti irodalomban az erődváros kialakulásának fogalmáhozkötünk, mennyire érvényesültek Pápán, érvényesültek-e egyáltalán. Az azonban bizonyos,hogy az a nagyszámú céh, amely a városban működött, jelentős részben a katonaság ellátásáhozkapcsolódott. 6Közismert a magyar történeti irodalomban a végvári katonaság posztóval való fizetése. Ezt aposztót nem a végvári katonaság ruházkodására adták, hanem valóban pénzhelyettesítőeszközként. A katonaság továbbadta ezt a posztót, és itt Pápán is, más végvárakban is ahelybeli szabók - akik a legnagyobb számban voltak - feldolgozták és maguk árusították azadott terület kisebb vásárain, piacain.Másik ilyen vonzata a fegyverkovács-kardcsiszár iparágban van, illetve a fegyverkereskedelemben.Most kezd egyre inkább előtérbe kerülni annak vizsgálata, hogyan alakult afegyverkereskedelem a királyi Magyarországon és a hódoltság határán a XVI. század másodikfelében. Milyen fegyverszállítások történtek Bécsből, illetve a közép-európai városokból errea területre, mennyi fegyver jutott tovább a török kezére?45