Letöltés egy fájlban (22,4 MB - PDF) - Erdészeti Lapok

oszk.hu
  • No tags were found...

Letöltés egy fájlban (22,4 MB - PDF) - Erdészeti Lapok

TARTALOMOrszágos Erdészeti Értekezlet : .. 201Dr. Balassa Gyula: Az erdőgazdaság és faipar jelenlegi helyzete és legközelebbifeladatai 201Keresztesi Béla: Az erdőgazdaság jelenlegi helyzete és legközelebbi feladatai 210Az Országos Erdészeti Értekezleten elhangzott erdőgazdasági tárgyú hozzászólások229Címlapon: Kedvezőtlen termőhelyen kialakított csemetekert, rontott erdő átalakításához(Kísérleti Erdészet, Ugod)Hátlapon: Száraz termőhelyű cserestölgyes helyére telepített erdei-fenyves,FenyőfőnC Off, E P >K A H H EKon(J)epeHiiHfl paőoTHHKOB jiecnoro XO3ÍIHCTB3 BeHrpHH 201ffp. Banamma ff,.: CoBpeMcmioe nojioweHne H sajitHeHmHe sa/iami jiecHoro XO3HHcTBaH AepeBooőpaőaTMBaiomcH npoMiJiujieHHOcTH 201Kepecmemu B.: COBPCMCHHOC n o n o w e H H e H ŐJiíDKaHuiHe sa/ja necHoro xo3HHCTBa 210BhicTynjieHHH no Bonpoca.M JICCHOTO x03jiíícTBa Ha icoH(J)epeHUHH paőoTHHKOBjiecHoro xosflíícTBa BeHrpHH 229Ha nepBoií cTpaHHiie OŐJIOHCKH: Jlecnoií numoMHUK, co3daHuuü npu neŐAaeonpunmhuxycAoeuax Mecmonpoiupacmaiiiin d.an peKOHcmpyKifuu paccmpoennuxAecoe.Ha oőpaTnoií cTpaHi-me OŐJIO>KKH: Cochhk, pa3eedeHHbiü na cjueiiy cyxozo oyÖHnna cdyöoM aecmpuücKUM (Qu. cerris L.) Osuefiéj.SOMMAIREConférence National Forestiére 201Dr. Gy. Balassa: La situation actuelle et les táches prochaines de la foresterieet de Tindustrie du bois 201B. Keresztesi: La situation actuelle et les táches prochaines de la foresterie 210Les interpellationis á sujet forestier proinoncées á la Conférence National .. 229En couverture: Pépiniére fondée sur station défavorable pour la conversion desforéts dégradées (arrondissement d'essais, Ugod)En reverse: Pineraie plantée au lieu d'une chénaie chevelue sur station sécheá Fenyőfő


Országos Erdészeti ÉrtekezletAz Országos Erdészeti Főigazgatóság június hó 11—12-én országos értekezletrehívta össze Budapestre az erdőgazdaságok, faipari és egyéb erdészeti vállalatok ésintézmények vezetőit. Az értekezleten az erdőgazdaságok és a faipari vállalatok1956/57. év első félévi munkája s az októberi ellenforradalom eseményei, az ellenségescselekmények hatásainak az erdészet területén való gyors felszámolásánakmódja, az erdészet előtt álló legközelebbi teendők kerültek részletes megbeszélésre.Az értekezlet megnyitása után dr. Balassa Gyula miniszterhelyettes, az OEF vezetőjetartott beszámolót az erdészet egészére vonatkozóan. Ezt követően KeresztesiBéla, az OEF vezetőjének helyettese ismertette részleteiben az erdőgazdaságok helyzetétés legközelebbi feladatait.dr. BALASSA GYULAminiszterhelyettes, az OEF vezetőjeBeszámoló az erdészet — erdőgazdaság és faiparáltalános helyzetéről és legközelebbi feladatairólAz októberi, novemberi ellenforradalmi események óta másodízbenjövünk össze országos értekezletre, hogy részletesen megtárgyaljuk azerdőgazdaság és a faipar problémáit. Feladatunk az, hogy visszatekintsünkaz elmúlt időszakra, elvégzett munkánkra, kiértékeljük azt, kielemezzükaz elkövetett hibákat, megállapítsuk az eredményeket és mindezekösszetevéséből kijelöljük az elkövetkezendő időszak tennivalóit.A jelen alkalommal lényegesen más körülmények között tartjukországos értekezletünket, mint az előzőt. Az előző alkalommal, 1957.január 25-én még az ellenforradalmi események előidézte lázas állapotban,felzaklatottan élt az ország. Pedig már ekkor a helyzet abban a tekintetben,hogy a hatalom birtokosa megingathatatlanul a munkásosztálymaradt, világos és tiszta volt. És világos volt az is, hogy a politikai hatalommegszilárdítása mellett az ellenforradalom okozta súlyos gazdaságisebek kigyógyítása a legfontosabb feladat. Mégis sokan — még igen kitűnőelvtársaink némelyike is — bizonytalannak érezték még magukat éstekintetük nem teljesen a következő láncszem, a gazdasági élet teljes gőzzelvaló beindítása — kötötte le, hanem olyan problémák, amelyeknekhelyes megoldása e feladat mellett párhuzamosan is elvégezhető.Az október—novemberi ellenforradalmi események teljesen dezorganizáltáktermelési rendünket. A hatalom rendjének megteremtése utántehát, a gazdasági élet rendjének megteremtése is feladatunkká vált. Ennek


a feladatnak a központba állítása természetesen nem jelenti azt. hogyfigyelmünket az ellenforradalmi veszélyről vagy annak maradványairólelfordítsuk, de világosan kell látni azt is, hogy minden késlekedés gazdaságirendünk helyreállítása körül még a legjobb szándók mellett is gyarapítójaaz ellenforradalom gazdasági pusztításainak. Hála a sorsnak, hogyma már túljutottunk ezen a perióduson, ezen a lázas állapoton is és mamár a párt és a kormány felvilágosító munkája révén felemelkedésünkdöntő kérdése népgazdaságunk megerősödése és erejének állandó fokozása.S örömmel mondhatjuk, hogy a termelés rendje ma már lényegében helyreállt.A termelés rendjének helyreállítása azonban nem volt könnyű feladat.Ugyanis az ellenforradalom első csapása az államigazgatás és a népgazdaságiigazgatás szerveinek szétrombolása volt. A munkásosztály hatalmánakvisszaállítása után égető szükséggé vált tehát államrendünk ésnépgazdaságunk vezető szerveinek visszaállítása és felszámolása annak azellenforradalmi taktikának, hogy vezető és irányító szervek nélküli társadalmunkdarabokra hullva a gazdasági megsemmisülésbe zuhanjon. Jólemlékezünk még arra az ellenforradalmi kívánságra is, mely erdőgazdaságunkközponti irányító szervének, az OEF-nek a megszüntetését is követelteaz erdőgazdaságok ún. „önálló gazdálkodása" ürügyén. És ne feledkezzünkmeg arról, hogy az 'ellenforradalom" leverése, a munkásosztály hatalmánakhelyreállítása után, ahogy népgazdaságunk és államigazgatásunkegyéb szektoraiban, nálunk is •— különösen vidéken — éltek még olyanjelenségek, melyek ennek a dezorganizáltságnak fenntartására és a központiirányítástól való függetlenítésre törekedtek.Népgazdaságunk országos egység, még ha szervezési technikából, természetszerűenkülön-külön részekből is tevődik össze. Ezek a külön részekcsak akkor végezhetnek országos szempontból értékes feladatokat, ha or- .szagos összefogó szervük irányítása, vezetése és ellenőrzése akadálytalanulés jól működik. Ez az elv államigazgatási és népgazdasági rendünk alapja.Akik ezt egyéni vagy más helyi szempontból nem respektálják — esetlegesjó szándékuk ellenére is — az ellenforradalom teremtette dezorganizáltságállapotát támogatják. Éppen ezért az ilyen jelenségekkel szemben,ha még lennének, a leghatározottabban fel fogunk lépni.A vezetés számára fő feladat volt az év első hónapjaiban az OEF vezetőés irányító, valamint központi ellenőrző szerepének visszaállítása,hogy ezáltal megteremtse népgazdaságunk e szektorában a termelés rendjétés ennek elengedhetetlen előfeltételét a munkafegyelmet. Ha ezen atéren még vannak esetleg megoldani való kérdések, úgy hiszem a feladatmegoldásának javán már túl vagyunk, és az első nehéz, zavaros hónapután ott tartunk, hogy vállalati és gazdasági egységeink mindannyianhelyesen értelmezik az OEF irányító, vezető és támogató szerepének fontosságátés jelentőségét. Nem számolhatnék ma be olyan eredményekről— melyeket később ismertetek Önökkei —, ha ez az egészséges állapotnem következett volna be.Ne feledjük azt, hogy az ellenforradalom célja a következő volt: Megakarta dönteni a Magyar Népköztársaság törvényes államrendjét, társadalmirendjét, a parasztsággal szövetséges munkásosztály hatalmát éshelyébe a burzsoá diktatúra legreakciósabb rendszerét, a fasiszta diktatúrátakarta állítani. Nemzeti függetlenségünk megsemmisítésével imperialistagyarmattá akarta változtatni hazánkat.


De tudjuk azt is, hogy az ellenforradalmi események nemcsak békénketés nyugalmunkat dúlták fel, hanem mérhetetlen kárt okoztak népgazdaságunknak,megrendítették annak alapjait és emlékezzünk vissza atéli hónapokra, amikor a súlyos gazdasági válság, az infláció réme fenyegetettbennünket. A nagyfokú termeléskiesés, a mintegy 20 milliárd Ftértékű közvetlen kár, a sztrájk miatt keletkezett rendkívül nehéz helyzet,továbbá a béremelés következtében jelentkező feszültség az árualap ésa vásárlóerő között, rendkívül nehéz helyzetbe hozták népgazdaságunkat.A baráti államok, elsősorban a Szovjetunió hatalmas anyagi segítségementette meg a helyzetünket és adta meg a lehetőséget arra, hogy elháruljonaz infláció veszélye és ma meglehetősen konszolidált körülményekközött lehetünk együtt, beszélhetjük meg teendőinket, hogy az elkövetkezőévben már saját lábunkra állva magunk biztosítsuk gazdasági életünkstabilitását. Ahogy a szovjet nép fegyveres segítsége hárította elfejünk fölül az ellenforradalom fenyegető rémét, ugyanúgy a szovjet népgazdasági segítsége hárította el a súlyos gazdasági válság, az ezzel együttjárómunkanélküliség és az infláció fenyegető veszélyét.Ennek a segítségnek köszönhetjük, hogy helyre tudtuk állítani államiés gazdasági rendünket, újjászervezett pártunk vezetésével. Az ellenforradalmiesemények nyújtotta tapasztalatok alapján nagyrészt megtisztítottukaz állami és gazdasági apparátust az oda nem való elemektől ésmegszilárdítottuk a munkáshatalmat. Ez természetesen nem jelenti azt,hogy e részben nyugovóra térhetünk, mert a tapasztalatok arra intenekbennünket, hogy a munkáshatalom felett állandóan éberen kell őrködnünk,de e részben a munka nagyját elvégeztük és a munkáshatalom szilárdságáhozkétség nem férhet.


Gazdasági életünk ugyancsak stabilnak mondható. Az ellenforradalmiesemények kapcsán bekövetkezett több hetes ún. „összkomfortos" sztrájkszétzilálta gazdasági életünket és komoly katasztrófával fenyegetett. Elsősorbana Szovjetunió és a többi baráti állam segítsége azonban lehetővétette, hogy elkerüljük a katasztrófát és ma már ott tartunk, hogy azországgyűlés-letárgyalta és elfogadta az 1957. évi tervet és költségvetéstés ismét szilárd alapokon nyugvó tervgazdálkodást folytathatunk. Ez anépgazdasági terv és költségvetés megjelöli azokat a feladatokat, amelyekmegoldásával biztosítható szocialista társadalmunk egészséges fejlődése, akorábbi gazdaságpolitikai hibák és az ellenforradalom okozta súlyos károkfokozatos felszámolása. A mi munkánk nem kis mértékben járul hozzáezeknek a céloknak a megvalósításához és a magunk területén feltétlenülarra kell törekednünk, hogy a terveket ne csak teljesítsük, hanem túlteljesítsük.Ez teremti meg a lehetőségét annak, hogy dolgozó népünk életszínvonalátemeljük és megteremtsük a kedvező feltételeket háromévestervünk megindulásához.Az ellenforradalmi események a mi területünket sem kímélték meg.Mind az erdészet, mind a faipar vonalán eltávolították a kommunistavezetőket és még az ellenforradalom fegyveres leverése után is a munkástanácsokbaküldött deklasszált elemek útján igyekeztek olyan iránytadni a dolgoknak, mely ellenforradalmi elképzeléseiknek megfelelt. Halálbakergettek egy igazgatónkat, számos igazgatót és vezetőt őrizetbe vettekés felmérhetetlenek azok a véres és súlyos következmények, melyekbekövetkeztek volna, ha a Szovjetunió testvéri segítségével kellő időbennem törjük le az ellenforradalmi terror dühöngését.Az újjáalakult pártszervezetek és a, szakszervezetek segítségével arendet nagyban, egészben helyreállítottuk, a munkásosztály vezetésénekszilárdságát biztosítottuk, bár tagadhatatlan, hogy e téren még vannaktennivalók. Komoly hiányosságok mutatkoznak meg a gazdasági és ahivatali fegyelem vonalán, de már elérkeztünk ahhoz az időhöz, amikora legszigorúbban fogunk fellépni a gazdasági vagy hwatali fegyelmezetlenséggelszemben és minden esetben példát statuáló megtorlással fogunkélni. A vezetés tekintélyét mind felső, mind alsó szinten helyre kell állítaniés nem tűrhetjük el, hogy a felettes szervek utasításait vagy egyáltalánnem, vagy részben hajtsák végre.Az ellenforradalmi események következtében az erdőgazdaságoknál,a faipari és egyéb vállalatoknál a munkafegyelem nagymértékben meglazult.Ezen időszak után a főigazgatóság és a felügyelete alá tartozószervek viszonyát a politikai konszolidáció üteme, valamint az egyes szervekvezetőinek s munkástanácsainak mindenkori lokális szemlélete határoztameg. A munkáshatalom megszilárdulásával s a racionalizálás végrehajtásávalaz egyes szerveknél a munkafegyelem is fokozatosan megszilárdult.Ez a folyamat ott következett be leghamarabb, ahol a kommunistákaz MSZMP-be tömörülve befolyásukat érvényesíteni tudták. Ebből aszempontból a faipari vállalatok centrális helyzetüknél fogva kétségtelenülelőnyösebb helyzetben voltak.A munkafegyelem jelenlegi mértékével azonban nem lehetünk elégedettek,mert a technológiai fegyelem, valamint a minőségi munka terénmég jelenleg is. lazaságok tapasztalhatók az egyes szerveknél. Felütöttea fejét továbbá olyan jelenség, amely egyenesen a Főigazgatóság tekintélyéneklejáratására és mondhatnám a Főigazgatóság intézkedéseinek mel-


lőzésére mutat. Ilyen jelemégek pl., hogy az egyes erdőgazdaságok széleskörűértekezleteket hívnak össze, ahol ahelyett, hogy a termelés és gazdaságossághelyi problémáival foglalkoznának, olyan kérdésekkel foglalkoznak,melyek alkalmasak arra, hogy a főigazgatóság és a gazdaság dolgozóiközött a szükséges kapcsolatot aláássák és meglazítsák.Számos esetben előfordult, hogy a Főigazgatóság kiszállt az egyeserdőgazdaságokba és egyetlen felelős vezetőt sem talált a helyén. Ugyanúgyelőfordult az is, hogy az erdőgazdaságokból hivatalos ügyek elintézésevégett többszáz kilométert utaztak Budapestre a Főigazgatóságra éséppen azt nem találtak itt, akivel elintézhették volna ügyüket. Ezértadtuk ki azt az utasítást, hogy a felelős vezetők, amennyiben hosszabbidőre elhagyják működési területüket, ezt a főigazgatóság illetékes szerírénélbejelenteni tartoznak. Ez időbelileg sem okozhat zavart, mert sürgősesetben ez telefonon is elintézhető. Ezzel sok felesleges időpazarlástés kiadást takaríthatunk meg.Ugyancsak ehelyütt szeretnék foglalkozni a gazdaságoknak és egyesvállalatoknak a mozgalmi és az áUamigazgatási szervekkel való kapcsolatával.Ezek a kapcsolatok ugyancsak sok kívánnivalót hagynak magukután. Az egyes vállalatok, de főleg a gazdaságok túlnyomó része nemismerte fel a párt vezető szerepének szükségességét az ellenforradalomkövetkeztében beálló súlyos helyzetben és ezáltal hozzájárultak a politikaiés gazdasági stabilizáció elhúzódásához. Ez a megállapítás azonbannem általánosítható valamennyi erdőgazdaságra és vállalatra. Feltétlenüljavítani kell az •erdőgazdaságoknál a MEDOSZ helyi szerveivel való kapcsolatot.Ez a kapcsolat sok helyen nem elég élő, nem elég gyakorlati. Azállamigazgatási szervekkel feltétlenül meg kell teremteni azt a viszonyt,amely kizárja annak a lehetőségét, hogy az erdőgazdaságok és a tanácsiszervek egymással ellenkező intézkedéseket tegyenek. Megállapításunk az,hogy ott, ahol jó a kapcsolat és megfelelően koordinálják az intézkedéseket,— így sók kárt tudunk elhárítani, sőt komoly gyakorlati haszon mutatkozik.A külföldi szervekkel való kapcsolatokra vonatkozóan részletes rendelkezéstadtunk ki. Annak betartásához ragaszkodunk és csakis olyankapcsolatok felvételére adunk engedélyt, amelyek kizárólag termelési,technológiai és gazdálkodási tapasztalatok szerzését tartják szem előtt.Általánosságban a mozgalmi és igazgatási szervekkel való kapcsolatlegyen szoros, a helyi viszonyoknak megfelelő, de ugyanakkor fel kellhívnom a figyelmet arra, hogy ez a kapcsolat nem tévedhet el a személyesobligáeiók területére.A gazdasági és hivatali rend helyreállítása a szigorú fegyelem betartásanélkül nem képzelhető el és az elvtársaknak ugyancsak arra kelltörekedniök, hogy a maguk területén a teljes rendet, a hivatali vezetéstekintélyét és a munkafegyelmet helyreállítsák. Ily módon tudjuk csaktervünket teljesíteni, sőt túlteljesíteni és hozzájárulni a helyreállt munkáshatalompolitikai és gazdasági megszilárdulásához.Kedves Elvtársak! A politikai és gazdasági helyzet általános elemzéseután egész röviden ismertetni kívánom a Főigazgatóság 1957. évi legfontosabbfeladatait, majd az I. negyedévi és a gazdasági év I. félévi eredményeit,tapasztalatait, végül ezek alapján a következő időszak folyamánmegvalósítandó feladatokat.


Az 1957. évi népgazdasági terv alapvető célkitűzése az ellenforradalomáltal szétzilált gazdaság rendbehozása, a károk megszüntetése,további károk keletkezésének megelőzése, végül a termelés gazdaságosságánakhelyreállítása. Vizsgáljuk meg, hogy ezek a célkitűzések miképpenérvényesülnék a főigazgatóság 1957. évi tervében.Mindenekelőtt örömmel lehet megállapítani, hogy azon a bizonytalanságon,amely az év elején az ellenforradalom okozta nehéz helyzetkövetkeztében az egész népgazdaságban tapasztalható volt, alapjába vévetúljutottunk. A január 25-i igazgatói értekezlet is teljes mértékben tükrözteezt a bizonytalanságot. Akkor még egész sor alapvető kérdésre nemtudtunk az elvtársaknak kielégítő választ adni. Azóta ezek a kérdésekáltalában megoldódtak. A kormány jóváhagyta a népgazdasági tervet, ígya Főigazgatóság tervét is. Az erdőgazdaságok fakitermelési feladatait öszszehangoltukaz ipar feldolgozási és rönkfogadási képességeivel. A kormányjóváhagyta az erdőgazdasági dolgozók bérrendezését. Megtörtént azipar műszaki dolgozóinak bérrendezése. Június 1-i hatállyal pedig életbelép a vállalati alkalmazotti kategóriák általános bérrendezése.Felülvizsgáltuk az erdőgazdaságok és a vállalatok kategóriába sorolását,és ezt a tényleges helyzetnek megfelelően módosítottuk. A kérdésvégleges rendezése céljából előterjesztést készítettünk a kormányhoz azállami kezelésbe vett erdők jogrendjének helyreállítása végett, lényegébenaz 1935. IV. törvénycikk rendelkezéseinek szellemében. Javaslatunkatvalamennyi érdekelt minisztérium és szerv magáévá tette, így számítanilehet annak rövid időn belül való elfogadására.Az ellenforradalom a főigazgatóság 'területén is hatalmas károkatokozott. A jogtalan fakitermelések következtében az élőfakészlet 400 ezerm 3 -rel csökkent. A IV. negyedévben az ipar a tervezettnek még a felénélis kevesebb rönkanyagot dolgozott fel, így a rönkkészlet az előző évekátlagához képest háromszorosra növekedett.Az ipari termelés kiesése és a rönkkészlet felduzzadása különös veszélytjelentett. A készlet ugyanis nagyrészt régi, 1955/56. évi termelésűanyagból állott, amely az. elhúzódott feldolgozás miatt komoly értékveszteségetszenvedett. A 'fakitermelésnek az eredeti színvonalon való tartásae károk további fokozódását eredményezte volna.Az első feladat tehát e károk megszüntetése és a további károk keletkezésénekmegelőzése volt. Ennek érdekében csökkenteni kellett a fakitermelést.A kérdést úgy kellett megoldanunk, hogy a népgazdaság faellátásátsemmiesetre se nehezítsük, sőt ha lehet javítsuk. Ezért az ipar maximálisrönkfeldolgozó kapacitásából indultunk ki és ehhez arányosítottukaz erdőgazdaságok fakitermelését. Ez azonban még így sem volt könnyűfeladat. Ahogyan az év elején nem igen számíthattunk arra, hogy a széntermelésilyen rövid idő alatt elérje a jelenlegi szinvonalat és hogy azévi termelést 20—22 millió tonnában lehetne megállapítani, ugyanúgy— az energiaellátás nehézségei és a munkafegyelem lazulása miatt —•rendkívül nehéz volt meghatározni azt a rönkmennyiséget, amelyet azipar 1957. évben maximálisan fel tud dolgozni. Voltak, akik az 1957. éviszínvonalat az 1956. évi terv 60—80%-ában javasolták megállapítani. Ajanuári és februári eredmények azonban lehetővé tették az éves rönkfeldolgozásitervnek 469 000 m 3 -ben való rögzítését. Amíg az ipar átlagostermelési színvonala az 1956. évinél csak 2,4%-kal magasabb, addig ez afeladat az 1956. évi tényleges eredményt 15,1%-kal haladja meg.


Az ipar feldolgozó kapacitásának ilyen módon történő meghatározásaután elrendeltük az 1956/1957. évi favágatási tervekben előírt fakitermelésnek231 000 m 3 -rel való csökkentését. Ezt elsősorban a favágatási tervekbenmagas rönkhányaddal szereplő erdőrészletek elhagyásával terveztük,hogy ilymódon biztosítani lehessen, hogy a csökkentés a népgazdaságbányafa és tűzifa ellátását lehetőleg ne érintse.Az ipar aránytalanul magas cserrönk-készletére való tekintettel, s atovábbi károk megelőzése érdekében legnagyobb mértékben kellett csökkentenünka cser- és bükkrönköt adó termeléseket. Ugyanakkor az iparfeladatává kellett tennünk, hogy a régi termelésű, már amúgyis csökkentértékű anyagok, elsősorban a cser feldolgozását mindenekelőtt hajtsavégre.A fakitermelés csökkentésével kapcsolatban egyesek részéről felvetődötta gondolat, hogy ez az eljárás helytelen és a népgazdaság érdekeivelössze nem egyeztethető. Felvetődött az a kérdés is, hogy az esetleg adódótöbbletrönköt dolgoztassuk fel az állami iparon kívül működő feldolgozóüzemekben és így tegyük lehetővé a népgazdaság jobb faanyagellátását.Azóta a tények bebizonyították, hogy a fakitermelés csökkentésére irányulóintézkedés helyes volt. Teljesen helytelen lett volna a többlet faanyagnakaz állami iparon kívüli feldolgozásra történő irányítása, mertez — a feketekereskedelem felduzzadásán és az ebből származó jogtalanbevételi többleten keresztül — méginkább növelte volna azt a feszültséget,amely a vásárlóerő és az árualap között kezdettől fogva fennállt samely arra kényszerítette a kormányt, hogy egyes cikkekben részlegesáremelést hajtson végre.Az is tapasztalható volt, hogy a rönkszállítás és fogadás terén még afakitermelés csökkentése ellenére is a legnagyobb nehézségekkel kellettmegküzdeni. Még így sem lehetünk egészen biztosak afelől, hogy nagyobbértékveszteség nélkül sikerül minden rönkanyagot feldolgoznunk.Az ellenforradalom okozta nehéz helyzet —• még a fakitermeléscsökkentése ellenére is — rendkívül komoly és újszerű feladatok elé állítottaés állítja az erdőgazdaságokat s az ipari vállalatokat az együttműködésterén. Ez az együttműködés az iparnak, a főigazgatósághog való csatolásaóta fokozatosan javult. A folyó évi termelési feladatok összehangolásaés a március elején megkötött együttműködési szerződések olyantények, amelyek azt bizonyítják, hogy a két ágazat együttműködése kiállottaa tűzpróbát. Természetesen még sok tennivaló van. Az előző időszakgazdálkodásának egyik hibája éppen abban jut kifejezésre, hogy az együttműködésterén mutatkozó nehézségek alapvető okát, a rönkfogadás éstárolás terén fennálló szűk kapacitást nem. szüntettük meg. A jövőbenaz együttműködés megjavítása érdekében a főfigyelmet elsősorban errekell összpontosítani. Meg kell oldanunk az erdőgazdaságok közbenső ésfeladóállomási rakodóinak, valamint ahol csak lehet, az ipari üzemek rönktereinekbővítését és ezek rendezését.Az év elején nagyon nehéz volt a helyzet az erdőművelési munkákterén. Űgy látszott, hogy az erdőtelepítés terén még az előző évek telepítéseinekállagmegóvását sem tudjuk biztosítani. A január 25-i igazgatóiértekezleten több elvtárs, aggódva vetette fel ezt a kérdést és kértsürgős segítséget. Azóta ez a probléma is megoldódott. Biztosítani tudtukaz egyébként is elmaradt erdősítési munkák teljes hitelszükségletét, az


erdőtelepítési munkák állagmegóvásának és elsősorban az alföldi erdőgazdaságoknálbizonyos kisebb mértékű új telepítés hitelszükségletét.Az erdőgazdaságok területén ugyanúgy, mint az iparban az ellenforradalomokozta károk megszüntetése és minimumra csökkentése melletta legfontosabb feladat a termelékenység és a gazdálkodás eredményességének1956. évi színvonalra történő visszaállítása.A január 25-i igazgatói értekezlet óta eltelt időszak egyik legnagyobberedményének kell tekinteni, hogy a kormány elfogadta az erdőgazdaságimunkások és az ipar műszaki dolgozóinak bérrendezésére vonatkozó előterjesztést.Ezzel egy évek óta húzódó probléma nagyrészt megoldódott.Ezekkel a bérrendezésekkel az erdőgazdaságok béralapja az 1956. évi szintenszámítotthoz képest 39,5 millió Ft-ftal, az ipar béralapja pedig közel20 millió Ft-tal növekedett.A népgazdasági terv egyik legsúlyosabb problémája a béremelésekkövetkeztében megnövekedett vásárlóerő és az aránylag alacsony árualapközött fennálló feszültség. A kormány a béremeléskor jogosan abból a feltevésbőlindult ki, hogy a magasabb bér ellenében több termék és magasabbtermelési érték fog jelentkezni és így az egyensúly legkésőbb az évmásodik felében helyreáll.Az erdőgazdasági munkások bérrendezését engedélyező kormányhatározatel is rendeli, hogy a bérrendezésre fordított összeg ellenében azerdőgazdaságoknak 1957. évben 20 millió Ft-tal több termelési értéketkell előállítaniuk, elsősorban az iparifa-tkihozatal növelése révén. Ezt azelőírást az erdőgazdaságok eredménytervének jóváhagyásakor érvényesítettükis. Ennek ellenére az erdőgazdaságok 1956/57. évi eredménye az1955/56. évihez képest még így is 96 millió Ft-tal romlik. Ebben elégnagy szerepet játszik a segédüzemek kapacitásának kihasználatlansága,a csökkent fakitermelés, továbbá a csemetetermelésnek a csökkent erdőtelepítésés fásítás miatt jelentkező eredményromlása. Nagy mértékbenrontja az eredményt — az előző évihez képest teljesen indokolatlanul —a mezőgazdasági termelés.Az iparvállalatoknál a (béremelést — a tervben — termelési értéktöbblettelmég résZben sem lehetett ellensúlyozni, sőt itt még az is rontjaa helyzetet, hogy — a túl feszes munkanormák lazítása céljából — egyeshelyeken intenzitáscsökkenést kellett engedélyeznünk. Ez éves viszonylatbans az ipar átlagában 6,5%-ot tesz ki. Emiatt a Főigazgatóság iparábanazt az alapvető célkitűzést, hogy a termelékenység az év végéig elérjeaz előző év I—III. negyedévi színvonalát, nem tudtuk a tervben érvényesíteni.A termelékenység a tervezett 6,5%-os intenzitás csökkenésnek megfelelőenaz előző év I—III. negyedévi szintjének csak 93,5%-át éri el. ígyaz eredményromlás az iparvállalatoknál is 30 millió Ft.Igaz ugyan, hogy az eredményromlás mindkét területen nagyrésztobjektív tényezőkre: a kapacitás átmeneti kihasználatlanságára, a nyersanyagminőség romlására, a munka intenzitás engedélyezett csökkenésérevezethető vissza, mégis azt kell mondani,, hogy a népgazdaságban jelenlegmeglévő feszültségek megszüntetése és a nehézségek elhárítása érdekébenmind az erdőgazdaságoknak, mind pedig az ipari vállalatoknak a jelenleginéljóval nagyobb erőfeszítéseket kell tenniök. Célul kell kitűzni, hogyaz objektív eredményrontó tényezők hatását jobb szervezéssel, a bérfegyelemhelyreállításával, anyag- és energiatakarékossággal, egyéb intézkedésekkela tervben előírtnál nagyobb mértékben ellensúlyozzuk.


dr. Balassa elvtárs ezután ez eddigi tervidőszak eredményeit méltatta és megállapította,hogy azok a legközelebbi célok elérésére vonatkozóan biztatóak. Folytatólagkifejtette a vállalati önállóságnak a fegyelemmel való szoros összefüggését majd általánosságbanvázolta azokat az irányelveket, amelyek szerint a vállalatoknak a következőidőszakban a feladataik ellátása érdekében gazdálkodni kell. Különösenhangsúlyozta, hogy a jövőben a termelés mennyiségi hajszolása helyett a gazdaságosságnövelésére kell rátérni. Figyelmeztette a vezetőket, hogy a jövőben minden intézkedésüketkalkulációs alapon tegyék meg.Befejezésül a következőkben foglalta össze a. legfontosabb teendőket.Alapvető célkitűzés, hogy a gazdálkodás jobb megszervezésével,minden területen a takarékosság biztosításával érvényesítsük a gazdaságosságelvét és fokozzuk a gazdálkodás eredményességét. Nem szabadazonban megengedni, hogy a vállalatok nyereségüket — a vállalati önállóságés az egyéni érdekek helytelen értelmezése következtében — anépgazdaság érdekeivel ellentétes módon növeljék.Határozott intézkedéseket kell tenni a munkafegyelem és bérfegyelemhelyreállítása, valamint a termelékenység növelése érdekében. A munkásokbérrendezésére vonatkozó intézkedéseknek mind az erdőgazdaságoknál,mind az ipariban az volt a célja, hogy a munkások kereseténekjavításával helyreálljon a munkafegyelem és fokozódjék a gazdálkodáseredményessége. A népgazdasági terv célkitűzései szerint az év végéig atermelékenységnek 12%-kai kell növekedni ahhoz, hogy a kifizetett többletbérés a termelési érték között megkívánt egyensúly helyreálljon. Ezérta vállalatok vezetőinek alapvető feladata, hogy a teljesítménybérezés újformáinak bevezetésével, a felesleges munkáslétszám leépítésével, amunkafegyelem helyreállításával biztosítsák, hogy a termelékenység azév végéig elérje az előző év első háromnegyedévi színvonalát.Az 1957. évi jóváhagyott terv teljesítése és a népgazdaság összérdekeinekmegfelelő túlteljesítése alapvető feladat. A fősúlyt általában ésnem elsősoriban a mennyiségi túlteljesítésre, hanem a gazdaságosság növelésére,a technológiai és munkafegyelem megszilárdítására kell összpontosítani.A terv ilyen értelemben vett túlteljesítésével és főleg az iparbana gépek állapotának tökéletes rendbehozásával fel kell készülnünk • az1958. évi és a hároméves terv jó megalapozására.


KERESZTESIBÉLA, az OEF vezetőjének helyetteseBeszámoló az erdőgazdaság jelenlegi helyzetérőlés legközelebbi feladatairólI.Erdőgazdaságaink munkáját az 1956/57. gazdasági év I. félévében,mai helyzetét és legközelebbi teendőit elsősorban az 1956. október—novemberiellenforradalmi események és az általuk teremtett helyzet határozzameg.Erdőgazdaságaink súlyosan érzik az egész népgazdaságunkat ért károkat,de mégjóbban nehezednek rájuk magukban az erdőgazdaságokbanlefolyt eseményeknek a kihatásai. Ezeknek az eseményeknek az értékelésesajnos még ma sem egységes. A jóhiszemű dolgozóink nagyrésze nemismeri a tényeket, a rosszhiszeműek a tények ismeretének ellenére személyesérdekeik miatt vitatják az erdőgazdaságokban az 1956, október—novemberben lefolyt események ellenforradalmi jellegét. Nézzük röviden,hogyan zajlottak le ezek az 'események az erdőgazdaságoknál.Az erdőgazdaságok központi dolgozóinak egy része az október 23-átkövető napokban többhelyütt csatlakozott a tüntetőkhöz, részt vett a vidékitüntetésekben. Az erdőgazdasági központokban gyorsan felszínre kerültekazok az elemek, akik minden 'eszközzel készek a szocialista rendszer ellentörni, valamint azok az, ingatag személyek, .akik egyéni érvényesülésükérdekében hajlandók népüket az első nehéz helyzetben elárulni. Az elsőnapokban erdőgazdaságaink is hozzákezdtek a forradalmi bizottságok,ideiglenes munkástanácsok megválasztásához. Ezekre a választásokra afelszínre került ellenséges, hangoskodó elemek összetoborozták azokat is,akiket korrupció, ellenséges politikai magatartás, vagy ellenséges osztályokhozvaló tartozás miatt az erdőgazdaságok korábban elbocsátottak.Ezek segítségével a választásokon a jelenlevő kommunistákat, becsületeshaladó gondolkodású emberéket terrorizáltak, nem. engedték szóhoz jutni.Igyekeztek a bizottságokba olyanokat beválasztani, akik a jegjobban hangoskodtak,élenjártak a népi demokratikus rendszer gyalázásában. Az ígymegválasztott forradalmi bizottságok, ideiglenes munkástanácsok többerdőgazdaságnál azonnal csatlakoztak a területi forradalmi bizottságokhoz,nemzeti tanácsokhoz, felajánlották azoknak szolgálataikat, kijelölték képviselőiket,összekötőiket, résztvettek a nemzetőrségben. Sietve telefonösszeköttetéstkerestek, vagy küldöttség útján vették fel a kapcsolatot azOrszágos Erdészeti Főigazgatóság forradalmi bizottságával.A legtöbb forradalmi bizottságnak, ideiglenes munkástanácsnak elsőtevékenysége a személyzeti munka felszámolása volt. Kiosztották, vagyelégették a káderanyagokat, elbocsátották a személyzeti előadókat. Ugyanakkorsaját maguk, valamiféle káderosztállyá alakultak át — végnélküliértekezleteken kizárólag személyi kérdéseket tágyaltak, embereket jellemeztek,anyagokat készítettek, előkészítették a kommunista vezetők eltávolítását.A kommunista igazgatók, főmérnökök, főkönyvelők, munkaügyielőadók, párttitkárok, szakszervezeti vezetők ellen aljas rágalomhadjáratotindítottak, teljesen jogellenes elbocsátásokat foganatosítottak. A megüresedettvezetőállásokat azután maguk között felosztották. A kisebbmunkakörökbe visszahozták az erdőgazdaságoktól az előző évek során


elbocsátott korrupt, ellenséges elemeket, kulákokat, horthysta katonatisztek,csendőrök hozzátartozóit és ezekhez hasonlókat.A kommunista vezetők után magát a pártot támadták. Követeltékaz MDP alapszervezetek feloszlatását, követelték, hogy a jövőben azerdőgazdaságoknál pártszervezet ne legyen, de ugyanakkor tevékeny résztvettek a kisgazdapárt és számtalan más párt óletrekeltésében.Hatalmi helyzetük megszilárdítása és a birtokukba vett vezető pozíciókmegtartása érdekében egyes erdőgazdaságok forradalmi bizottságai,ideiglenes munkástanácsai hozzáláttak a nép vagyonának elherdálásához.Tétlenül nézték a munkafegyelem lazulását, felbomlását, az erdők faállományánakhihetetlen mértékű fosztogatását. Egyes erdőgazdaságokbanmeg nem engedett mértékű prémiumokat osztottak, másokban 30—50%-kal felemelték a munkabéreket, ismét másokban széthordták a munkáskonyhákellátására tartott sertéseket. A munkástanácsok egyes tagjai magáncélokra,vagy mondva csinált hivatalos ügyködésre kizárólagos használatbavették az erdőgazdaság személygépkocsiját.Nagymértékben zavarta, állandóan nyugtalanította a forradalmi bizottságok,ideiglenes (munkástanácsok egyes tagjait a szovjet hadsereg egységeinekjelenléte. Féktelen uszításba fogtak ezért a Szovjetunió ellen alegtöbb helyen. Követelték a szovjet csapatok azonnali kivonását, szükségesnektartották az ENSZ csapatok behívását. Követelték a varsói szerződésfelmondását, az ország semlegességének kikiáltását.November 4-e után néhány napig maguk a fő hangadók is tanácstalanulálltak és visszahúzódtak. Hamar felismerték azonban, hogy azMSZMP sorait nem tudja gyorsan rendezni, nem tudja erőit megfelelőenösszpontosítani, látták, hogy a fegyveres hatalom is csak fokozatosan szerveződikés igyekeztek ezt kihasználni. Hozzáláttak a sztrájkok szervezé-


séhez, megkísérelték általános divattá tenni a Forradalmi Munkás-ParasztKormány el nem ismerését. Ehhez jelentős támogatást kaptak az OEFforradalmi bizottsága egyes tagjaitól.A felsoroltak meggyőzően bizonyítják az erdőgazdaságokban 1956.október—novemberben lefolyt eseményeknek ellenforradalmi jellegét. Nemszabad azonban semmiképp sem figyelmen kívül hagyni azt, hogy az erdőgazdaságoknakközel 8000 alkalmazottja és 42 000 fizikai dolgozója közülezekben az eseményekben csak 'elenyésző kisebbség vett részt. A munkásoknálaz ellenforradalmi eseményekben kompromitáltak aránya nem ériel a 0,1%-ot, az alkalmazottaknál pedig alatta van az 5%-nak. Az alkalmazottakközül az erdőgazdaságok központjában dolgozó idősebb mérnököknek,az erdészeteknél alkalmazásban lévő fiatal mérnököknek és .aszámviteli dolgozóknak kis töredéke sodródott az ellenforradalmi eseményekbe.Az alkalmazottak közül elsősorban azok az osztályidegen és ellenségeselemek kompromitáltak magukat, akiket rosszul felfogott szakmaiérdekből, vagy humanizmusból nem távohtottak el időben az erdőgazdaságokból.Az erdőgazdaságok dolgozóinak nagy része az október—novemberiesemények alatt és az azt követő időben megállta helyét. Kommunistáinkbátor kiállással nem egy esetben fékezték meg ellenforradalmi elemektevékenységét, akadályozták meg a nép vagyonának elherdálását, hiusítottakmeg sokhelyütt sztrájkok szervezését, leplezték le a hangoskodóellenforradalmi elemeket, vettek részt az MSZMP szervezésében és álltakbe az alakuló karhatalmi egységekbe. A pártnak, szakszervezetnek erősítésével,a kormány támogatásával megteremtették az előfeltételeket azellenforradalom következményeinek gyors felszámolásához, az erdőgazdaságoknakaz ellenforradalmi elemektől való megtisztításához.Szólni kell itt elsősorban az erdei munkásokról, akik ösztönösenjózanul ítélték meg a helyzetet és tisztán látták az 'események irányát.Előfordult több erdőgazdaságnál, hogy amikor az ideiglenes munkástanácsképviselői, az elkergetett kommunista vezetők helyére beült újsütetűvezetők a munkásokkal tárgyaltak s azoknak béremelést, természetbenijárandóságuk növelését ígérték, a munkások azt kérték, hogy hívják,vissza, a régi igazgatót, majd azzal állapodnak meg a béreket és fajárandóságotilletően.Az erdészetvezető és kerületvezető erdészek is csaknem kivétel nélkülbecsülettel megálltak helyüket. Az erdészek — különösen az idősebbek.— az erdőgazdaságok központjaiban lejátszódó eseményekből a rég ;úri világot és az erdőari cselédsorsot látták felébredni. A helytállás széppéldáit mutatták több erdőgazdaságnál az erdészek, amikor állandó életveszélyközepette védték az erdőt, a nép vagyonát, segítették a karhatalmata rend helyreállításában. Csaknem kivétel nélkül megálltak a helyüketigazgatóink és a főmérnökök, főkönyvelők nagy része. Példamutatómagatartást tanúsított sok kisebb beosztásban lévő mérnökünk is.Keresztesi Béla elvtárs ezekután néhány konkrét esetet hozott fel részben az ellenforadalmimegnyilvánulásokra vonatkozóan, részben pedig az ellenforradalommalszemben tanúsított ellenállás illusztrálására. Majd a következőkben folytatta:Mivel igyekeztek az ellenforradalmi eseményekben részt vett erdőgazdaságialkalmazottak tetteiket megokolni, mit hoztak fel cselekedeteikindító okaiként? Az általánosan felhozott országos politikai és gazdaságihibákon túl legtöbben azt vetették fel, hogy a kommunista rendszer,


az erdészetek, erdőgazdaságok és főleg az erdészeti főigazgatóság kommunistavezetői tönkreteszik a magyar erdőgazdálkodást, nagymértékű túlhasználatokateszközölnek, rablógazdálkodást folytatnak az ország erdeiben.Mi az igazság ebből?A közgazdászok és erdészeti szakemberek már a múlt században világosanlátták, hogy megalapozott és biztos fejlődésű erdőgazdálkodást csakállami tulajdonú erdőkben lehet végezni. Hazánkban a felszabaduláskoraz erdőknek csupán 5%-a volt állami tulajdonú. Az államosítást a népidemokratikus rendszer, ennek vezető ereje, a kommunista párt hajtottavégre, s eredményeként az, ország erdőterületének kereken 75%-a kerültállami tulajdonba. A fejlődésnek az alapját tehát a szocialista rendszerteremtette meg. A vesztett háború és az azt követő néhány év politikaiharca miatt az államosítás minden irányú előnyei természetesen nemérvényesülhettek azonnal. Az első években nem lehetett mindjárt konkrétgazdasági célokat kitűzni az erdőgazdálkodás elé. A népgazdaság tervszerűberendezkedésével egyidejűleg azonban az erdőgazdálkodás is tervszerűfejlesztési célokkal dolgozik. Ennek során a következő legfontosabb eredményeketértük el:1. A felszabadulás óta eltelt 12 év alatt több mint 150 000 hektárterületen telepítettünk új erdőt és létesítettünk új fásítást.2. Csemetetermelés terén a Szovjetunió után a világ második legtöbbcsemetét termelő országává fejlődtünk.3. Az évi 50 000 hektáros tisztítással és 90 000 hektáros gyérítéssela múltat messze magunk mögött hagytuk.4. 330 km alépítményt és 260 km felépítményt létesítettünk erdőfeltárásiterveink keretében.5. Az állami erdőgazdaságok területének 96%-ára üzemterveink vannak.(1945 előtt a törvény az erdőknek csak mintegy 60%-ára írta elő atervszerű gazdálkodást, de ez sem került megvalósításra.)6. A felszabadulás előtti 16%-ról 40%-ra emeltük az iparifa arányt.Ugyanakkor az összes kitermelésen belül az előhasználati fatömegét 10-ről35%-ra növeltük.7. Az évi vágásterületet a felszabadulás előtti 22 000 hektárról 15 000hektárra csökkentettük.8. Vágásterületeinknek mintegy 30%-át már természetes úton újítjukfel.9. Kutatásra, tudományos munkára többmilliós költséggel dolgozó,viszonylagosan nagylétszámú kutatóintézeteink vannak, 1931-ben az egyetlenkísérleti állomás évi költségvetése 8000 pengőt .tett ki.10. A felszabadulás előtt átlag .6000 hektáronként foglalkoztattak egyerdőmérnököt, ma minden 1500 ha-ra jut egy. A felszabadulás előtt évente10—15 erdőmérnök végzett, ma kereken 100. Az erdészeti segédszolgálatotnagyobb részben alacsony képzettségű, vagy képzettség nélküli alkalmazottaklátták el. Ennek a feladatnak ellátására technikumokat szerveztünk,a régi alkalmazottakat pedig különböző tanfolyamokon képezzüktovább.11. Sikerült az erdészetet önálló terv- és főhatósággá tenni s ezáltaljelentőségét a népgazdaságon belül elismertetni.Mindez, azt bizonyítja, hogy az erdőgazdálkodás színvonala jelentősenemelkedett. A mai leggyengébb erdőgazdaságban folyó munka is megkö-


zelíti a régi legjobbakét, a legjobbak pedig (meghaladják a régi kincstári,közalapítványi és egyes nagyobb uradalmak erdeiben folytatott mintaszerűgazdálkodás színvonalát. A vádak tehát alaptalanok s csupán aztszolgálják, hogy az erdészet dolgozóit megtévesszék, kompromitálják aszocialista rendszert, annak vezetőerejét, a pártot és a kommunista vezetőket.Tudjuk, van még javítani való hiba az erdőgazdálkodásban, ezekazonban a gyors fejlődésnek, a növekedésnek hibái, amelyeket ki lehet éski fogunk küszöbölni.A túlhasználat vádját illetően külön kell rámutatni a következőkre:a két világháború közötti 25 évben átlagosan 3 675 000 m 3 -t termeltek kiévente. Ezzel szemben mi az utóbbi évek átlagában 3 300 000 m 3 -nél kevesebbettermeltünk ki. Gyakran visszatérő kérdés, hogy mekkora fa tömegetlehet a tartamosság biztosításával a magyar erdőkből kitermelni. Akorábbi években erre vonatkozóan megnyugtató adatokkal nem rendelkeztünk.Az állami erdők 96%-ára elkészült, ill. 85%-ban összesített üzemtervekazonban most erre már pontos adatot szolgáltatnak. Ezek szerintaz elkövetkező tíz év folyamán évi átlagban az állami és a kiterjedtállamerdészeti kezelésben lévő erdőkben tisztításokból legalább 80 000 m 3 ,gyérítésekből legalább 680 000 m 3 , véghasználatokból legfeljebb 2 470 000m 3 , tuskózásokból legalább 90 000 m 3 , a tanácsi kezelésiben lévő erdőkbenösszesen mintegy 250 000 m 3 , vagyis országosan mintegy 3 550 000 m 3lehetne a kitermelésre kerülő bruttó fatömeg. Ezt azonban egyrészt alopások, elemi károk figyelembe vételével csökkenteni kell, másrészt bizonyosmennyiséget az élőfakészlet növelése és minőségének javítása, értékénekfokozása érdekében tartalékolni is kell. Az adatok tehát-nemnagymértékű túlhasznáiatot, hanem némi megtakarítást mutatnak. Ezzelkapcsolatban most már csak azt lehet felvetni, hogy az üzemtervek roszszak,adataik megbízhatatlanok. Ezeknek a kételyeknek egyesek már többév óta kifejezést is adtak és sokan vetették fel az ellenforradalom idejénis. A vita eldöntését az 1950—51. évi felvételű üzemtervek nyilvántartásainaklezárása most végre lehetővé teszi. Az 'erdőrendezési felügyelőkennek során eddig 170 000 hektár erdő üzemtervi előírásait hasonlítottákössze az ezekben az erdőkben gyakorolt fahasználatok összesített adataival.Ebből az összehasonlításból a következők állapíthatók meg:A tisztítási előírás a mérlegben a teljesítéssel országosan megegyezik.Erdőgazdaságonként vannak eltérések — a keszthelyi, kisalföldi és zemplénhegységierdőgazdaságok például a területi előírást túlteljesítették,több erdőgazdaság viszont lemaradásban van. A leszámolt üzemtervekhektáronként 2,5 m 3 -t írtak elő, a tényszám 4,1 m 3 -t tesz ki. Hasonló ahelyzet a gyérítéseknél: 8,9 m 3tervezettel szemben 13,1 m 3 -t tesz ki ahektáronként kitermelt fatömeg. A gyérítést az előírt területeknek csak8'3%-án hajtották végre, feltehetően azért, mert az előírt fatömeget kisebbterületről is kitermelhették. A véghasználatoknál a területi előírássalszemben 10%-os megtakarítás mutatkozik, az előhasználati fatömeg növelésemiatt. Sajnálatos, hogy a megtakarítás egyes helyeken nem a növedéketbiztosító jó erdőknél, hanem a nehezebben felújítható rontott erdőknélmutatkozik. Az üzemtervi és a valóságos fatömeg között országosan2% a különbség. Ezek az adatok megnyugtató biztosítékot adnak azüzemtervek fatömeg-előírásainak megbízhatóságára vonatkozóan. Adatszerűenbizonyítják, hogy erdeinkben rablógazdálkodást a felszabadulásután nem folytattunk.


Az ellenforradalmi eseményekben részt vett alkalmazottak tetteinekigazolására tehát nem maradt semmi. Nyilvánvaló, hogy őket a szocializmusmegsemmisítése, a kapitalizmus restaurációja vezette.Rámutatott az előadó a továbbiakban arra, hogy a kormány hatékony intézkedésekettett az ellenforradalmi megnyilvánulások felszámolására. Ezek közül az erdőgazdaságokatközelről érintette a racionalizálási rendelet. A racionalizálásnak az volt acélja, hogy a népgazdaság egész területén gondos politikai és szakmai megvizsgálásalapján csökkentse elsősorban a bürokráciát szülő irányító szervezet létszámát éseszköze legyen a politikai megerősödésnek. Ismertette a racionalizálási rendelet végrehajtásátaz erdőgazdaságokban, közölte a legjellemzőbb számokat és megállapította,hogy a végrehajtás során az erdőgazdaságok egy része nem mutatott kellő felkészültségetaz ilyenirányú önálló munkára. Az erdőgazdaságok vezetőinek figyelmét rátereltearra, hogy a kádermunkának a jövőben a politikai megszilárdítás mellett fokozottmértékben ki kell terjednie a gazdasági munka megjavításához szükséges feltételekmegteremtésére. Különösein a fiatal erdőmérnököknek, erdésztechnikusoknak neveléséhezfűződik fontos érdek. Hangsúlyozta, hogy ezzel foglalkozni minden erdőgazdaságnakelsőrendű kötelessége!Ezután rátért az erdőgazdaságok gazdasági helyzetének ismertetésére.II.Az ellenforradalmi események népgazdaságunknak rendkívül súlyoskárokat okoztak. Erősen csökkentették a felhalmozási alapot, ezért az1956. évi 11 milliárd forintnyi beruházási keretet 1957-ben 8,2 milliárdrakellett csökkenteni. A mintegy 20 milliárdot kitevő népgazdasági kár, anehéz energiahelyzet, továbbá a béremelés miatt az árualap és vásárlóerőközött jelentkező feszültség az egész tervezésre, gazdálkodásra kihatott.Az ellenforradalom a legnagyobb kárt az erdőgazdálkodásban az élőfakészletcsökkentésével, jogtalan fakitermelésekkel okozta. Az első számbavételszerint mintegy 400 000 m 3fát loptak el. Ennek megtakarítása érdekébenfakitermelési tervünket 531 000 m :i -rel csökkentettük. Ezt a csökkentéstlehetővé tette az, hogy a fűrészipar a IV. negyedévi termeléskieséskövetkeztében rönkkel így is megfelelően el van látva, másrészta lakosság az állami erdőkből ellopott és a nem állaimi erdőkben kitermeltnagymennyiségű fával az előző évekhez viszonyítva jelentősen nagyobbmennyiségű fakészlettel rendelkezik.A fatermékek értékesítésénél a tervezés a meglévő készleteket és akitermelésre kerülő faanyagot vette alapul. A felvásárlásból és az ellopottfa visszaszerzéséből nyerhető anyag értékesítési többletet kell hogy eredményezzen.Nagyobb mennyiségben irányoztunk elő helyi értékesítésrerönkfa-anyagot, hogy elősegítsük a falusi lakosság épületfa-szükségleténekellátását és segítsük erdőgazdaságainkat a gyenge minőségű anyagok értékesítésében.Nagy lehetőséget adtunk emellett erdőgazdaságainknak arra,hogy a csökkent értékű iparifaanyagot a gazdaságosság érdekeinek megfelelőienfagyártmány feldolgozásra felhasználhassák.A beruházások csökkentése az erdőművelési és fásítási törekvéseketzavarta legjobban. A főigazgatóság összes beruházási kerete először csupán48 millió forintot tett ki. Ebből még a létesített erdősítések állagmegóvásasem lett volna keresztülvihető. Később a jóváhagyott népgazdaságiterv a főigazgatóság beruházási keretét 151 millió forintban rögzítette,a tanácsi fásításokra pedig további 40 millió forint hitelt biztosított.Ez az összeg a meglévő erdősítések állagmegóvása mellett összesen mintegy7200 hektárnyi telepítést tesz lehetővé. Kilátás van ezen kívül még


arra is, hogy a második félévben esetleg további beruházási hitelhez juthatunk.A legnehezebb feladat az önköltség megtervezése volt. A tervezésfő törekvése az volt, hogy legalább az 1956-os önköltségünk színvonaláttartsa. Ezért az 1955/56. évi önköltségi tényszámok alapján kiszámítottönköltségi szintet helyesbítettük a gazdasági év I. negyedévi tényszámaival,s a kormány által engedélyezett bértöbblettel. Előírtuk a bértöbblethezkötött termelési értéktöbbletet, s így állapítottuk meg a gazdaságokönköltségi és 1 jövedelmezőségi feladatait. ', Eigyelembevettünk mindenszámszerűen igazolható eredményrontó tényezőt. Az erdőfelújítási és erdőtelepítésiterv költségszükségleteit mindenütt elfogadtuk. A szükségestöbbletbér e téren is rendelkezésre áll,. így az erdőművelési munkákminőségi elvégzésének feltételei biztosítva vannak. Az 1957. naptári évrea kormány 55 millió forint többlet-bérkifizetést engedélyezett. Az erdőgazdaságokez évi tervében 1957. április 1-től érvényes hatállyal 39,5millió forinttal több bért hagytunk jóvá, mint ami az 1956. évi színvonalona jelenlegi termelési feladatok megvalósításához szükséges lett volna.Ebből az összegből az erdőgazdaságok közvetlenül munkásbér-rendezésre27 millió forintot fordíthatnak. Ez lehetővé teszi a fakitermelésben dolgozókaránytalanul alacsony átlagbéreinek jelentős emelését is. Lehetőségetadtunk arra, hogy az évek óta rendezetlen beosztású, mintegy 500főnyi kisegítőt az alkalmazotti állománycsoportba soroljanak. Az alkalmazottibéralap mintegy 8,5 millió forintnyi prémiumkeretet is .tartalmaz.Látható ebből, hogy az erdőgazdaságok bérhelyzete a nehéz gazdaságiviszonyok ellenére is jelentősen javult. Joggal elvárható azonban, hogyezért magasabb termelési értéket is produkáljanak, de ne a fakitermelésterven felüli fokozásával, hanem elsősorban az iparifakihozátal növelésével,a fagyártmánytermelés fokozásával. A termelési érték növelése mellettaz anyag- és energiaköltségek terén van szükség nagymértékű takarékosságra.Az előző évek gyakorlatával szemben az erdőgazdaságok számáraebben az évben esUpán 11 tervmutatót hagytunk jóvá. Az erdőgazdaságoka tervmutatókon belül az ezek által adott lehetőségek felhasználásávalszabadon gazdálkodhatnak. Az eibből folyó vállalati önállóság azonbannem mehet az erdőgazdasági érdékek rovására. A terv teljesítése takarékosés fegyelmezett gazdálkodást, határozott vezetést, a terv- és pénzügyifegyelem szigorú betartását követeli meg.*A jóváhagyott terveket az erdőgazdaságok az elmúlt félévben az alábbiakszerint teljesítették:Az erdőművelési munkákat az ellenforradalmi események 1956. őszénkedvezőtlenül befolyásolták. Elmaradtak az őszi csemetekiemelések éscsemetekerti magvetések. Kisebb mértékben történtek meg az erdőtelepítések,felújítási munkák. Az őszi talaj előkészítési tervet 40%-ra, az erdőfelújításitervet 25%-ra, az erdőtelepítési tervet 19%-ra hajtották végre.A jelentős őszi elmaradás ellenére az eredeti gazdasági évi terveket mégisteljesíteni tudják, amiért őszinte elismerést érdemelnek.Magszükségletünk a fő fafajokból ..kellően kielégíthető volt, csupánvörös és douglasfenyőmagot kellett a tervezett mennyiségben impor-


tálni. Dicséret illeti a magasbakonyi és balatonfelvidéki erdőgazdaságokat,50—50 kg vörösfenyőmag begyűjtéséért. Jelentősen javult erdeifenyőmagtermelésünk. A korábbi években évente 40 q-át importáltunk, ma azéves szükségleten felül 75 q-át tárolunk. Az ősszel 10 q feketefenyőmagotexportáltunk és export céljára további 200 q áll rendelkezésünkre.A csemeteszükségletet, néhány fafaj kivételével, erdőgazdaságainkországosan megtermelték. Igen számottevő fejlődést jelent, hogy míg 1953/54-ben az erdőgazdaságok közötti csemeteforgalom önellátás hiányábanaz összes csemeték 40—50%-át tette ki, addig az elmúlt idényben nemhaladta meg a 8%-ot. Hiányossága volt csemetermelésünknek, hogy azerdőgazdaságok nem oldották meg kifogástalanul a csemeték kezelését akiemeléstől az elültetéséig, nem hajtották végre a csemeteosztályozást.Élenjár a csemete-önellátásban a tanulmányi, kisalföldi és a nyírségi erdőgazdaság,utolsók az északborsodi, középsomogyi és hajdúsági erdőgazdaságok.Mivel az erdőgazdaságok az ősszel elmaradt csemetekerti magvetésekettavasszal kellően pótolták, a vetéstervek szerint a csemeteönellátásjövőre is biztosítottnak látszik.A felújítási és telepítési munkákban a pilisi, nyírségi és tanulmányierdőgazdaság érdemel dicséretet. Kifogásolható az északborsodi, hajdúságiés középsomogyi erdőgazdaság munkája. Súlyos hiba, hogy az erdőgazdaságoka fejlesztési tervükben lefektetett erdőfelújítási kötelezettségüketcsak részben érvényesítik az éves tervekben. A szükségesnél lényegesenkisebb mennyiséget tervezett a cserháti, mecseki, börzsönyi, északsomogyi,vértesi, keletbükki és északborsodi erdőgazdaság. Hiba az is, hogy a szakmaialaptervek sokhelyen gondatlanul készülnek.A tisztítási munkáikban az időarányosnál jobban, állnak az erdőgazda-'ságok.összefüggéseiben vizsgálva az erdőművelési munkákat, bár szakszerűtlenés gondtalan munkavégzések az elmúlt idényben is előfordultak,mégis általános fejlődést láthatunk.Az erdőgazdaságok az elmúlt évben megvizsgálták az 1950—1955.végéig közvetlen irányításuk alá tartozó területeken végzett fásításokeredményességét. A 6 évi munka összesített adatai szerint egy hektársikeres fásításhoz termelőszövetkezeti területen 1,91 hektár, legeltetésibizottságnál 2 hektár, községi és városi külterületen 1,66 hektár, egyébközületeknél 1,52 hektár fásítási munkára volt szükség. Az 1950. óta fásítottterületekből 689 hektárt nem találtak meg. Ennek beszámításávalegy hektár sikeres fásításához 1,95 hektár fásítási munkára volt szükség,s erre 5111 forintot fordítottak. Jelentős lemaradás tapasztalható a pótlásban— a 37 712 hektárnyi összes fásított területen 10 306 hektárnyipótlásra van szükség. Bár ezek az eredmények kedvezőbbek a saját erdőtelepítéseinknélés erdőfelújításainknál elért eredményeinknél, velükkorántsem lehetünk megelégedve. Sürgősen ki kell küszöbölni az erdőgazdaságokfásítási tevékenységében még meglévő hiányosságokat. Ilyenhiányosság az, hogy az út- és vasútfenntartó szervek dicséretes fásításiszándékát az erdőgazdaságok silány minőségű fásítási anyag szállításávalhátráltatják. Általános hiba, hogy az erdőgazdaságok nem a termelőhelynekmegfelelő fafajú, s a szükségletnek megfelelő méretű anyagokat adnaka fásítók részére. Erősen kifogásolható, hogy az erdőgazdaságok nem hajlandókkivitelezésre átvenni fásítást, azok pedig, amelyek átveszik, túlzottárakat számítanak. Az erdőgazdaságok a fásítással kapcsolatos pénz-


ügyi gazdálkodást nem ellenőrzik kellően. Hiba, hogy néhány erdőgazdasága racionalizálás során fásítási előadókat épített le, jól lehet ezt a feladatota korábbi létszámmal is rosszul látta el. Nincs minden rendben akiemelt fásításoknál sem. Kielégítően haladunk a Balaton környéki fásítással,ahol eddig kereken' 296 hektárt fásítottak és 80 érintett községközül 60-ról már elkészítették a részletes telepítési tervet és átvették afásítások végrehajtását is. Megakadt a tervező munka a budapesti zöldövezetben,nem halad a Keleti-főcsatorna fásítása. A Rakaca-völgyi fásítástaz északborsodi erdőgazdaság elhanyagolja. Kielégítő a Tokaj^hegyaljaifásítás eredménye, itt az elmúlt évben 282 hektárt fásítottak.A fásítással kapcsolatban külön kell szólni a nyárfatelepítés fontosságáról.A nyarak telepítése rövidesen kiemelkedő helyet kell hogy elfoglaljonfásítási tevékenységünkben. Miután az e célra rendelkezésre állóterületek legnagyobb részt más tárcák felügyelete alatt állnak, előterjesztésselfordultunk a Minisztertanácshoz, egy széleskörű tárcaközi összefogásbiztosítása érdekében. A kormányelhatároziás megtörténtével erdőgazdaságainkatrészletesen tájékoztatni fogjuk.A fahasználati munkákban az októberi—novemberi események következtébencsupán kisebb elmaradás volt tapasztalható. Az erdészetek éserdészkerületek helytállása, valamint józan gondolkodású fakitermelő munkásainkszorgalma folytán a munka csak néhány helyen szünetelt rövididőre. Erdőgazdaságaink ezt a kezdeti lemaradást is rövidesen behoztákés félévi fakitermelési tervüket 111,4%-ra teljesítették. A túlteljesítés193 000 m 3 , s ebből 135 000 m 3 .gyérítésre, 45 000 m 3 tisztításra és 22 000m 3tuskóra esik. Véghasználatban 11 000 m 3 -rel kevesebb volt a termelés.Ezek az arányok jók. Az iparifakihozátal véghasználatban a tervezett43,4%-kal szemben 47%-os, gyérítésben 32,1%-kal szemben 30,6%, azösszes fatömegre vonatkozó 39,3% tervezettel szemben 39,6% a teljesítés.Figyelembevéve a hátralévő kitermelés során 'elérhető iparifamennyiséget,a tervezett iparifakihozátal éves viszonylatban is biztosítható. Ezeknekaz eredményeknek elérése érdekében erdőgazdaságaink az elmúlt év őszéntöbb helyütt szabálytalan eszközökhöz nyúltak. Átmenetileg visszaállítottáka már régen felhagyott részes termelési rendszert és egyébként ismeg nem engedett eszközökkel igyekeztek a fakitermelő munkásoknakkedvezni. A rend helyreálltával azonban igyekeztek felszámolni ezeket aszabálytalanságokat és a fahasználati munkákra is előrehaladás jellemző.Az előrehaladás azonban nem minden erdőgazdaságnál egyforma és a régihibák, valamint a keletkezett újak közül sokat kell még megszüntetniahhoz, hogy a szükséges és lehetséges színvonalat elérjük. A fahasználatitervekben még mindig nem érvényesülnék eléggé az erdőművelési érdekek.Hátralékban vagyunk a nevelővágásokkal. Nem használjuk ki mindenütta természetes felújítás lehetőségeit, még mindig túlsók tarvágásttervezünk és hajtunk végre. A szakszerűtlen döntés, feldolgozás és a faanyagnaktőmellőli kíméletlen közelítése még ma is sok kárt tesz a természetesújulatban és alátelepítesekben. Ezeknek a hibáknak legfőbb forrása,hogy a végrehajtást nem tervezzük, nem szervezzük és ellenőrizzükmegfelelően. A jóváhagyott favágatási tervekben előirányzott földfelettifatömeggel szemben, ismételt figyelmeztetés ellenére is, évről évre többettermelnek ki. Ez a túltermelés azért is súlyos, mert ebben a többletbena még gyakran szabálytalan ágfatermelés miatt az ágfa a ténylegesnélkisebb mennyiségben kerül számbavételre, tehát a tényleges túltermelés


a valóságban még nagyobb fatömeget képvisel. Az iparifa mennyiségiemelkedésével sokhelyütt romlott a minősége. Sok olyan rönköt termeltekés szállítottak az erdőgazdaságok, amelyek a követelményeknek nem feleltekmeg. Ebből sok vita és felesleges költség keletkezett. A selejtanyagnemcsak az erdőgazdaságnál szaporodik, de a fűrészek rönktereit is, elfoglalja,s végül is a népgazdaság kárára, sok költséggel tetézve, alacsonyabbértékben kerül felhasználásra.Nem dicsérhető az anyagmozgatás tervteljesítése. A félév végéig akitermelt faanyagnak csak mintegy felét szállítoták ki tőmellől. Rosszabbez az 'előző évinél is, amikor a nagyobb kitermelt mennyiségnek 60%-akerült ugyanilyen idő alatt leszállításra. A feladóállomásra való szállítás isalatta marad a tervezettnek és az előző évinek. A mozgatási teljesítéslemaradás folytán az előző évinél kedvezőtlenebb az anyagok készletezésihelyeken való megoszlása. Az 1957.1. negyedévi távolsági értékesítési tervet102,3%-ra telj'esjjtettük. Ezen belül az iparifa értékesítést 115,6, a tűzifaértékesítést 90, a fagyártmány értékesítést 124%-ra. Valamennyi iparifaválasztékot 100%-on felül teljesítettük. A szállítási eredményeken belülgyakori hiba, hogy az erdőgazdaságok a fűrészekkel való előzetes megegyezésnélkül módosítják a szállítás ütemét, mennyiségét, előszállításokat,pótszállításokat hajtanak végre. Jellemző egyes erdőigazdaságok gondatlanságára,hogy sok lemezrönk kerül a fűrészekre és sok fűrészrönklemezipari telepre. Ez az erdőgazdaságnak bevételi kiesést, az átszállításokmiatt pedig költségtöbbletet okoz. Nem jellemző még a gondosságazirányban sem, hogy megóvják a fa minőségét. Jelentős eredményeketérnek el erdőgazdaságaink a fagyártmányok termelésében is. Hiba azonbanitt. hogy nem kiegészítő termelésként gyakorolják. Egyes cikkek előállításáhoza szükségesnél jobb anyagot használnak fel. Nem végeznekgazdaságossági számítást és sok a minőségileg kifogásolható fagyártmány.A melléktermékek terén a vállalat működésével kapcsolatban néhányjogos kifogás merült fel. A gyűjtőállomások, még az erdészeti alkalmazásbanállók közül is a minél nagyobb forgalom és haszon érdekében viszszaéléstkövettek el az erdők és állományok rovására. Az erdőgazdaságoknagy része nem kíséri kellő figyelemmel a vállalat működését. Élénk példaerre, hogy többen nem hívják le a tőártérítés címén járó összegeket és azta vállalat letétbe helyezni kénytelen.A félév gazdálkodása során szólni kell a vadgazdálkodásról is. Októberelején megszerveztük a vadászati osztáiyt. Ennek, feladata lett volnaaz ország egész erdőterületén az üzemi kezelésben, valamint bérbeadottterületen továbbfejleszteni a vadgazdálkodást. Ezt az események akkormegakadályozták, később a területen jelentős mértékű orvvadászat harapódzottel s ez szótzilálta a vadászat területén lassan kialakuló rendet ésfegyelmet. Csak a legutóbbi hónapokban sikerült ezeket az állapotokatfelszámolni s a munkát ott kezdeni, ahol azt már októberben kellett volna.Az elmúlt év őszén több mint 40 szarvast ejtettek el külföldiek, s1ezért több mint / 2millió forintot fizettek be az erdőgazdaságokhoz.Tavasszal tovább folytatódott a külföldiek vadászata őzbakra, muflonkosra,disznóra és túzokra. Az anyagi haszon mellett, ez. még azzal a politikaisikerre] is járt, hogy az itt vadászó külföldiek saját tapasztalásukból győződhettekmeg arról, hogy a kormány a nép akaratából van, s ura ahelyzetnek. Felszínre került a külföldi vadásztatásnak egy árnyoldala is,— egyes erdőgazdaságok dolgozói külön magánlevelezést alakítanak ki a


külföldi vendégekkel. Ez gyakran zavarja, keresztezi a központi terveket,az eredményes vadásztatást.A mezőgazdasági termelés igen nagy vesztességgel folyik. Ennek főoka, hogy az erdőgazdaságok meggondolatlanul vesznek át. rossz minőségűföldeket a tanácsoktól és más szervektől. Gyakran megkésve végzik el amezőgazdasági munkákat. Alacsonyak a terméshozamok, s magasak a költségek.A legeltetés problémája változatlanul foglalkoztatja az erdőgazdaságokat.Az idény alatt az erdőgazdaságokat is, a főigazgatóságot is ostromoljáka legeltetést kérelmezők. E téren egyelőre csak annyit tehettünk,hogy felemeltük a legeltetési bért. Felhatalmaztuk az erdőgazdaságokat,hogy az eddigi 30 Ft helyett számosállatonként legalább 100 Ft-ot, egyesesetekben még ennél többet is állapíthassanak meg.A segédüzemágak közül a gépállomások az 1956. évi gépszemlére jólfelkészültek. A gépek üzemképességi foka meghaladta a 90%-ot. Gépesítésünk1956. őszén már igen komoly fejlődést ért el. A gépszemlén láthatóvolt, hogy a gépek felhasználását illetően, egységes szemlélet ke;-.d kialakulniés mód nyílik arra, hogy az 1957. évben nagyobb lépést tehessünk azüzemeltetési költségek csökkentése terén is. A fejlődést számszerűen bizonyítja,hogy míg 1955/56-ban az erdőgazdaságok az összes kitermelésrekerülő faanyag 16%-át termelték ki géppel, addig 1956 őszén már 26%kitermelésére voltak készen. .Ez az 1955/56-os 408 000 m 3 -rel szemben650 000 m 3 -t tett ki. A teljesítés azonban a folyó gazdasági év első félévébenmindössze 325 000 m 3volt. A közelítés és kiszállításban a gépesítésifok 1955/56. évben 13% volt. A meglévő gépparkkal ezt az arányt 1956/57.évben 30%-ra lehetett volna fokozni és az 1955/56-os 308 000 m 3 -relszemben 650 000 m 3 -t kellett volna szállítani. Ehelyett az, első félévbenmindössze 121 000 m 3 -t szállítottunk ki. Megállapítható mindebből, hogyaz ellenforradalmi események nagy visszaesést okoztak a gépesítésben.Ezt csak némileg magyarázza a bizonytalanság, a feladatok módosulása,az ipari üzemek sztrájkjai alatt falun jelentkezett nagyobb munkaerőfelesleg.A baj fő oka az volt, hogy míg október előtt a gépesítés irányábanés módjában már nagyjában egységes szemlélet alakult ki, addigutána az egyes erdőgazdaságok a legkülönbözőbb álláspontokat foglaltákel a gépesítéssel szemben. A gépek gazdaságos üzemeltetése helyett igyekezteka gépek egy részét leadni, más erdőgazdaságok indokolatlanul öszszegyűjtöttéka gépeket. Több erdőgazdaságban módosították a gépesítésiszervezetet, személycseréket végeztek, a tapasztalt embereket tapasztalatlanokkalcserélték fel, teljesen figyelmen kívül hagyták a gépszemle idejéngondosan megbeszélt szervezeti kérdéseket — szinte szétszórták agépesítés szervezetét.Jelentős veszteséggel dolgoztak a szállításnál az erdei vasutak is. Azelőző évi 3 404 000 tkm-rel szemben az elmúlt félévben csupán 2 501 000tkm szállítást teljesítettek, s ebből is csupán 50%-ban szálhtottak faanyagot.A kapacitás nagy része kihasználatlan maradt.A Szállító Vállalat gyorsan helyreállította a termelés rendjét: az elsőnegyedévi lemaradás után január óta teljesítményi tervét 2,8%-kal túlteljesíti.A Szállító V. gépkocsijainak teljesítményét összehas'Onlítva azerdőgazdaságokéval, megállapíthatjuk, hogy a Szállító V. mutatói mindenbenjobbak. Az egy gépkocsira eső tonnateljesítmény 12%-kal maga-


sabb, az egy raksúlytonna-kapacitással megmozgatott súly 11%-kalnagyobb, mint az erdőgazdaságoknál.Jók a sekélyvízi hajózás eredményei — az új vontatóhajó részvételea termelésben, az uszályok jobb kihasználását eredményezte.Külön kell foglalkoznunk a munkaügyi kérdésekkel. Ez évben amunkások 'bérét a kormány 15%-kal emelte, ez azonban nem jelentimechanikus emelését a régi bértételeknek. Hangsúlyozni kell, hogy ezta béremelést az elmúlt gazdasági év átlagos havi keresetéhez 'kell mérniés a kapott 15 fl /o nem a zűrzavaros, törvénytelen és helyenként nagyonfelfuttatott bérezések fedezéséire szolgál, hanem az alapvető és különbözőhelyi adottságoknak megfelelő bérrendszer kialakításához nyújt lehetőséget.A béremeléssel egyidőben szakítottunk azzal a rendszerrel, hogyközpontilag adjuk meg a legkisebb részletkérdésekre is az előírásokat.Kétségtelen, hogy ugyanazzal a bérkerettel jobban lehet gazdálkodni, haolyan a bérrendszer, amely a helyi adottságnak tökéletesen megfelel. Azerdőgazdaságok már régóta kérték, hogy bérrendszerüket maguk alakíthassákki. Most, mikor erre a lehetőséget megkapták, sok helyen mégisfelületesen jártak el. Egyes erdőgazdaságok a béremelésre kapott keretetszétosztották az erdészetek között azzal, hogy pótlék vagy prémiumcímén fizessék 'ki. Más helyen minden elemzés nélkül, ágazatonként százalékosemelést engedélyeztek a régi bérekre. Általaiban hibásak az erdőgazdaságokáltal az erdészetek felé kiadott bérutasítások. Helyesen azokaz erdőgazdaságok jártak el, amelyek a legjobb szakemberekből bérmegállapítóbizottságot szerveztek és ezek gondos elemzéssel dolgozták ki ahelyi 'bérezési szabályokat. Helyes intézkedés volt, hogy egyesek tartalékotképeztek a béralapból. Kétségtelen, hogy a helyi bérmegállapításhosszú és gondos munkát igényel. De ha ezt egyszer jól elvégzik, akkoregész évben nyugodtan dolgozhatnak és biztosan tervezhetnek.Az alkalmazotti bérezésben évek óta elmaradtunk az ipartól. Különösena természetbeni juttatások megvonása csökkentette az alkalmazottireálbért. Az ez évi 'tervezett bérrendezés desz az első komoly lépés azaránytalanságok megszüntetésére. A bérek emelését elősegítették az1955/56. gazdasági év eredményei, amelyek kihatásaként elért magas prémiumoknövelték a (bérrendezés alapját képező átlagkereseteket. A műszakiakhavi átlagkeresete, prémium és természetbeni járandóságok értékévelegyütt eddig 1581.— Ft^ot tett ki, ez az összeg a tervezett bérrendezésután 1783.— Ft lesz — az emelés 13%^os. Az adminisztratív dolgozókkeresete a bérrendezés előtt 1227.— Ft volt, a tervezett bérrendezéstitán 1396.— Ft lesz — az emelés mértéke 14%. Az alkalmazottak bérrendezésénélirányelvül vettük, hogy a kerületvezető erdészek bérét a többiekéhezviszonyítva, magasabb arányban javítsuk. Igyekeztünk továbbákiküszöbölni azokat a különbségeket, amelyek a nehéz körülmények miatt,vagy más okból a premizálásban elmaradó erdőgazdaságok dolgozóinakterhére fennállanak.A természetbeni juttatások legutóbbi szabályozása az erdőgazdaságokdolgozóinak évi 15 millió forint többletjövedelmet jelent. Az évi forintkihatásegy-egy dolgozó esetében az állandó munkásoknál 1600.— Ft, azerdészetek műszaki dolgozóinál 1900.— Ft, központok műszáki és adminisztratívdolgozóinál 200.— Ft jövedelemtöbblet.A termelési tevékenység pénzügyi kihatásai a félévi mérlegbeszámolószerint az éves célkitűzések eredményeire nézve biztatóak. A félévi gazdál-


kodás eddig 42 millió forintnyi nyereséggel zárult. Az erdőgazdaságoknakév végére 14,3 millió forint nyereséget kell elérniök. A veszteségesnegyedévek még hátra vannak, de ha erdőgazdaságaink megfelelő erőfeszítésekettesznek, úgy a megtervezett nyereséget biztosan túlteljesítjük.A pénzgazdálkodás terén erdőgazdaságainknak idén nagyobb önállóságotadtunk. A nagyobb önállóság természetesen több kötelezettséggel isjár. Megváltozott az eredmények pénzügyi leszámolási rendszere 1is. Feltétlenülszükséges ezért, hogy erdőgazdaságaink megfelelően megerősítséka belső számszaki ellenőrzést. Már október előtt is tapasztalható volt,hogy egyes igazgatók nem irányították megfelelően a revizori munkát,nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a számszaki ellenőrzésnek. Mégjobbanromlott a helyzet a racionalizálás során, amikor a revizori szervezetettöbb helyütt lecsökkentették, vagy meg is szüntették. Külön közbelépésrevolt szükség, hogy enyhítsük a revizorok iránti ellenszenvet. Nem írjukelő természetesen ezután sem, hogy egy-egy erdőgazdaságnak hány revizorravan szüksége, de megköveteljük, hogy az ellenőrzés biztosítsa a szabályospénz- és értékkezelést. A vizsgálatoknak az elsődleges célja nemmegtörtént szabálytalanságok feltárása, hanem azok megelőzése. A revízióklegyenek olyan hatékonyak, hogy mindenkit visszatartsanak meggondolatlanlépéstől.A beruházásokra és felújításokra vonatkozóan kiadott korlátozó rendelkezésekjobb megértéséhez figyelembe kell venni, hogy a rendelkezésünkreálló beruházási keretből az erdőgazdaságok építkezéseit megnyugtatómódon megoldani nem lehetett. Idén tavalyi építési keretünknek csakmintegy 25%-a áll rendelkezésünkre. Emiatt több , útépítést le kellettállítani és a félig kész utak állagvédelmét is csak az erdőgazdaságok vállalatfejlesztésialapjából tudjuk biztosítani. A befejezetlen beruházásainkértéke az év elején meghaladta a 40 millió forintot, így a hitelekből elsősorbanezeket kell befejeznünk. Szükséges, hogy az erdőgazdaságok iselsősorban a befejezetlen építkezésekre, fordítsák vállalatfejlesztési alapjukat.Az 1956. évi 'gépmegrendelésekből csupán a feltétlen szükségesekeitbiztosítjuk 1957-ben. Ennek keretében az erdőgazdaságok többekközött 2 tanyáhajót, 23 traktort, 5 autódarut, 12 rönkszállító pótkocsit, 25villany- és benzinmotoros láncfűrészt kapnak. Beszerzünk ezen felül még364 db irodagépet is. Ez évben minden vállalat visszakapja az értékcsökkentésileírás felújítási hányadát, így mintegy 4 millió forinttal növekszika felújítási keret. Ebből fokozni lehet az útfelújításokat, amelyeket eddigéveken át elhanyagoltunk. A szükséges anyagot ehhez a helyszínen lehetkitermelni. Fel kell figyelni arra, hogy az erdőgazdaságok építkezéseitvégrehajtó műszaki szervezet egyébként is kis létszámú szakszemélyzetétaz események mógjobban szétszórták. Az erdőgazdasági építkezések végrehajtásaaz év elején úgyszólván teljesen holtpontra jutott. Szükséges,hogy ez évben rendet teremtsünk az építkezések vonalán és felkészüljünkaz 1958-ban várható fejlődés teljes végrehajtására.Az állami tulajdonú és állami kezelésben álló erdők gazdálkodásántúlmenően felelősek vagyunk a kezelésünkön kívül eső, mintegy 350 000hektárnyi erdő- és erdősítendő terület sorsáért is. Az első fokú erdőrendészetihatóság az évek folyamán annyira lecsökkentette az erdészeti létszámát,hogy ma csak 15 megyei és 18 járási erdészeti előadó van, s ezeka vadászati és halászati munkakört is kötelesek ellátni. A kérdés megnyugtatórendezése érdekében megyénként megfelelő szakemberekből álló


erdőrendészeti szervet tervezünk felállítani. Sok zavart okoz évek óta azállami erdőkbe beékelt kis magánparcellák ügyének rendezetlensége. Azelnöki tanács lehetővé tette 1956-ban az erdők tagosítását. A felhatalmazásalapján 1956nban négy községben rendeztük az erdők helyzetét. Atagosítással 2400 hektár állami, 500 hektár termelőszövetkezeti és magánerdőelhelyezkedését rendeztük, amelyek addig 917 darabban feküdtek.A tagosítás helyes végrehajtását legjobban az igazolja, hogy az ellenforradalomellenére változatlan maradt a tagosítással rendezett erdők elhelyezkedése,mert ezzel valamennyi érdekelt meg volt elégedve. Mivel az erdőtagosításokhasznosak, a kialakult módszerek helyesek, a törvényességnekmegfelelnek, azért azokat, amint azt a politikai és gazdasági helyzetlehetővé teszi, továbbra is folytatni fogjuk.III.Az erdőgazdálkodás mai helyzetének nagy vonalakban történt ismertetéseután lássuk azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeket erdőgazdaságainknakaz év hátralévő részeiben el kell látniok.Itt elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogy változatlanul továbbrais az 1954. évi 1040-es minisztertanácsi határozatban lerögzített intézkedésekvégrehajtása a feladatunk. Ezen belül is az erdőgazdaságok legfontosabbfeladata a faanyagnak megtermelése, a kitermelés, szállítás, értékesítésennek csak résztevékenysége. Az intézkedéseiket is mindig azelsődleges tevékenység érdekeinek szem előtt tartásával kell megtenni.Az erdőművelés területén fel kell mérni a csemete-önellátás biztosításáhozszükséges maigroennyiségeket, számba kell venni az ígérkező magtermésts meg kell tenni az előkészületeket ahhoz, hogy magszükségletétmindenki a megfelelő minőségben és mennyiségben begyűjthesse. Ebbenaz évben kilátás van büfckmakk-termésre és helyenként tölgymakk-termésre.Gondosan készítsék elő az erdőgazdaságok a mag befogadására felújítandóterületeiket s tegyenek intézkedéseket a tölgymakk-termés maradéktalanbegyűjtésére.Megfelelő mennyiségű csemetét kell számításba venni az erdőnkívülifásításokhoz és számolni kell azzal, hogy a jövő évtől nagymértékű nyártelepítésekindulnak. Ehhez nagymennyiségű nyárcsemetére, de főlegsuhángra lesz szükség. Körültekintő gondossággal kell a csemeteszükségletetmegállapítani, mert megtorlást kell alkalmazzunk a jövőben azokkalszemben, akik elfogadható indok nélkül nem önellátóak csemetében. Nemtűrhető azonban az sem, hogy évenként többmillió csemetét kelljen megsemmisíteni.Gondot kell fordítani a csemetekertek ápolására, meg kellelőzni benne az elgazosodást. ősszel kezdődően megköveteljük a csemeteválogatástés osztályozást.Erdőtelepítésnél, felújításnál hangsúlyosabban kell foglalkozni a talajelőkészítésekkel.Eredménytelen erdősítéseinknek nagy százalékban okaa nem megfelelő időben és minőségben végzett talajelőkészítés. Igen figyelemreméltó a pusztavacsi erdészet gépesítési dolgozóinak újítása, amelya szovjet PP. 50-es eke kisebb mértékű átalakításával hatásos eszköztadott a laza gyökeres talaj megművelésére. A jelenleg rendelkezésünkreálló 21 db PP. 50-es ekével évenként mintegy 3000 hektár rontott erdőátalakításához szükséges talajelőkészítést lehet elvégezni.Erdőfelújítási hátralékait 1957—58-ban minden erdőgazdaságnak felkell számolnia. A jelenlegi 3100 hektárnyi hátralék felszámolása fontos


népgazdasági érdek. Ha valamely erdőgazdaság a felújítás szükséges ütemétakadályozó körülményeket nem tudja maga megszüntetni, kérjensegítséget.Mag kell szüntetni erdőgazdaságainknál azt a gyakran tapasztalt gyakorlatot,hogy bőven megtervezett ápolásaikat csak azért hajtják végre,hogy tervüket teljesítsék. Ápolást nem azért kell elvégezni, mertazterv-'jfeladat, hanem azért, mert az erdősítések állapota azt szükségessé teszi.A hőség idején végzett ápolás egyenesen káros. Minden következmény nélkültudomásul vesszük a szakszerűség által indokolt tervlemaradást azápolásban. Ugyanakkor biztosítjuk a többlet ápolási költségszükségleteta júliusi leszámolások során.Az erdősítés védelmére vadvédelmi kerítést csak ott szabad létesíteni,ahol a siker másként nem biztosítható s a terület viszonylag kicsiny. 10hektárnál nagyobb terület bekerítéséhez külön főigazgatói engedély szükséges.A nyár folyamán kell elkészíteni az 1957—58. évi erdősítési terveket.Ezt a munkát decentralizálni kell az erdészetekre és a szakfelügyelők,erdőművelési előadók fordítsanak több gondot azok felülvizsgálatára.Vállaljanak át az erdőgazdaságok kivitelezésre minél több fásítástés igyekezzenek azt minél olcsóbban elvégezni, hogy minél több pénzmaradhasson a mennyiségi túlteljesítésre. Hozzanak létre olyan fásításiszervezetet, amely figyelembe veszi az erdőn kívüli feladat ellátásánaksajátosságait és minél nagyobb mértékben kapcsolódjon be ebbe a munkábamaga az erdőgazdasági szervezet is.Különös figyelemmel forduljanak erdőgazdaságaink az állománynevelésifeladatok ellátása felé. A tisztítási és gyérítési munkákat az előirányzottterületeken maradéktalanul végre kell hajtani. Szigorúan megköveteljük,hogy a tisztításokat és gyérítéseket csak erdőápolási érdekbőljelöljék ki és fahasználat csak a már kijelölt gyérítési területeken folyjék.Igyekezzenek a tisztítást területileg túlteljesíteni. Országosan mintegy10%-kal kellene a tisztítást túlteljesíteni ahhoz, hogy a hátralékokat felszámoljukés az üzemtervek szerinti éves feladatot végrehajtsuk. Már mostmeg kell kezdeni az 1958—-59. évi gyérítések kijelölését és felül kell vizsgálniaz 1957—58. évi gyérítések jelölését. Tovább kell folytatni a „V"fák kijelölését, ami az elmúlt, nyáron igen szépen megkezdődött; megkell kezdeni az 1958—59. évi véghasználatok állományainak besorolásáté; több gondot kell fordítani ennél a természetes felújításra. Biztosítanikell az 1955. évi jó tölgymakktermés eredményeinek megtartását és előkell készíteni az idei makktermés felhasználását.Az erdőművelési feladatokat csak jól kialakított szervezettel lehetvégrehajtani. Kötelezni kell a szakfelügyelőket, hogy többet és felelőségteljesebbenfoglalkozzanak az erdőművelés feladataival. Az erdőgazdaságokerősítsék meg szétzilált erdőművelési szervezetüket.Az erdőművelési munkák értékelésénél mindinkább a minőségi követelményekteljesítését vesszük alapul. A mostani bérrendezés erre teljesenfeljogosít.Az erdőhasználatnál a jóváhagyott vágásterviekben szereplő összesnettó fatömeg kitermelése kötelező. Ezt csak rendkívüli, engedélyezett termelésekkellehet túllépni. A tisztítást az előírt területen kell elvégezni,függetlenül attól, hogy a kikerülő faanyag tömegében a becsült mennyiségtőleltér vagy sem. A gyérítéseket és a felújító vágásos kitermelést a


módosított vágástervben meghatározott területen és a természetben kijelölttörzsekre vonatkozóan kell teljesíteni.Minden erővel fokozni kell a vágáslap alatti fatömeg kitermelését.A tisztítások, gyérítések és tuskózások végrehajtása során keletkezetttöbbletfatömeget a véghasználati termelésből meg kell takarítani. A megtakarításnem akadályozhatja az értékesítési terv teljesítését, legfeljebb amegtervezett zárókészletet módosíthatja. A globális előírások betartásaérdekében szükség szerint vágáscseréket engedélyezünk.Nem emelünk az ellen sem kifogást, ha az értékesítés teljesítéseérdekében az erdőgazdaságok egymás között állapodnak meg egymáshelyett való szállításra, amennyiben ez véghasználati megtakarítással jár.Amelyik erdőgazdaság ezeknek a lehetőségeknek kihasználásával semtudja ellensúlyozni az előhasználati felfutásokat, azt sürgősen jelentsea főigazgatóságnak, hogy országos kiegyenlítéssel segíthessünk.Változatlanul kötelező az értékesebb iparifa kihozatal fokozása, különki kell azonban hangsúlyozni a minőségi romlásnak kitett faanyagoknál,hogy a termelés csak a megtervezett fűrészrönk-választék mértékéigmehet.A vágásterületeket sürgősen ki kéli takarítani. Régi termelésű faanyagnakszeptember 30-án az erdőben lennie nem szabad, rakodón is csak1957. évi termelésű anyag lehet. Nem fordulhat elő még a Dunaártérierdőgazdaságnál sem, hogy ezen időpont után korábbi évek termelésétszállítsák.Októberig rendezni kívánjuk a vékony tűzifa termelésének ügyét.Olyan szabályozást akarunk, ami a szabálytalanságok felé húzó különbözőanyagi érdekeltséget leszűkíti és lehetővé teszi, hogy az a szabályos termelésirányába hasson. Előreláthatólag vagy egységes tűzifába termeltetjüka 3—5 cm-es anyagot is, vagy ismét bevezetjük a botfatermelést,ugyanakkor' mindenképpen szorgalmazzuk az egészen vékony anyagnakis kötegelt rőzsébe való termelését. Erre az anyagra olyan árszabályozástis tervezünk, ami lehetővé teszi, hogy érdemes legyen értékesíteni. Az 5cmnnél vékonyabb anyagnak tűzifáiba, illetve kötegelt rőzsébe való feldolgozásátmindenképp kötelezővé tesszük. Az ilyen termeléshez ma mára bérezési lehetőségek is megvannak, illetve megteremthetők. Intézkedjenekaz erdőgazdaságok a hossztolás és minősítés kellő szakértelemmelvaló végrehajtása iránt. Használják ki azt a lehetőséget, amit a gazdaságonkéntcsak hossztolást és minősítést oktató, irányító és ellenőrző szakemberbeállítására adtunk. Oktassák a hossztolást és minősítést végző személyeketés rakcdókezelőket a faválasztékok szabványelőírásaira, mertebből ezeknek vizsgát kell majd tenni. Ismerni kell a szabvány előírásokata lábon álló anyag becslését végző dolgozóknak is.A most folyó becslési munkáknál meg kell szüntetni a gyakori alábecslést.Elfogadhatóbb, ha a kitermelés 5%-os hiánnyal jár, mint ha10—20%-os többlet mutatkozik. A becslésben működjenek közre az erdészetvezetők,illetve szakelőadói is. Ennek a fontos munkának az ellenőrzésérea főigazgatóság is nagyobb gondot fog fordítani.A fűrészekkel való kooperáció átmenetileg romlott. Ezt a hátralévőidőben lényegesen meg kell javítani. Vállaljanak az erdőgazdaságok reáliskötelezettségeket és ne végezzenek megállapodások nélkül túlszállításokat.A jövő évi együttműködés érdekében már a tervezés időszakában tá-


jékoztassák a fűrészeket a letermelésre kerülő állományaikról, ismerjékmeg a fűrészek kívánságait.Fokozzák az erdőgazdaságok a fagyártmányok termelését. Az iparifakihozatalnövelésére a farost-lemez és a korszerű papíripar megteremtéséiglegfontosabb módszer a fagyártmánytermelés fejlesztése. Ezen a térenaz utóbbi években nagy fejlődés volt tapasztalható. A gépi munkabevezetésével lényegesen nagyobb kihozatalt értek el és olcsóbban állítottákelő a fagyártmányokat. Lehetővé vált, hogy a csak tüzelésre alkalmasfaanyagért, kevés munka hozzáadásával lemezrönk-árakat, vagy mégnagyobb értéket érjünk el. Két évvel ezelőtt a hagyományos fagyártmányokra90 000 m 3 , más ipari célra is alkalmas gömbfát használtunk fel,s ebből mintegy 40 000 m 3 fagyártmányt termeltünk. Ma több mint 100 000m 3 , főként csak tüzelésre alkalmas fából is mintegy 57 000 m 3fagyártmánytállítunk elő. Fagyártmánytermelésünk értéke ma mintegy 70 millióforint. Számítások szerint, anélkül hogy a népgazdaság számára nélkülözhetetlenprimer választékok mennyiségét csökkentenénk, ugyanilyenmértékű fakitermelés mellett, a mostani 100 000 m 3 helyett 200 000m 3gömbfát lehet fagyártmánynak feldolgozni, a termelési értéket pediga mai 70 millióról 150 millióra lehet emelni. Nem kell attól félni, hogy afagyártmánytermelést az erdőgazdaság profiljából kiveszik. Fagyártmánytminden időben csak kisüzemben, a gyengeminőségű gömbfa kitermelésénekhelyén célszerű készíteni. A főigazgatóság támogatni kívánja a túlnyomórészbenalacsony értékű faanyagot —• tűzifát — termelő erdőgazdaságokatabban, hogy a fagyártmánytermelés elsősorban náluk fejlődjék.Erdőgazdaságaink végezzenek részletes kalkulációkat a fagyártmánytermelésnél,hogy az adott anyagból az elérhető legmagasabb értéket hozhassákki. Fokozni kell ennek érdekében a dolgozók szakmai tudását,hogy ne csak bányadeszkát, de kényesebb, s ugyanakkor aránytalanulértékesebb választékokat — iparidongát, parkettlécet — termelhessenek.Szervezzék meg a szalagfűrészek több műszakban való működtetését. Nesajnálják erre a feladatra megfelelő irányító szakember beállítását. Rendezzékgondosan a fagyártmánytermelés béreit. Biztosítani kell, hogy adolgozók érdekeltek legyenek a magasabb értékű, munkaigényesebbválasztékok gyártásában.Az erdei melléktermékek értéke 1957-ben 42 millió forintot kell elérjen.Ebből az erdőgazdaságok a tervek szerint 7 milliót termelnek.Erdőgazdaságaink működjenek szorosan együtt az Erdeitermék Vállalattalés fejlesszék maguk is a melléktermékek begyűjtésiét. A vállalat vegyeigénybe az erdészetek szakmai segítségét, az erdőgazdaságok szabadmunkaerejét és fogatkapacitását és alakítson ki olyan kapcsolatot, amelyekbenaz erdőgazdaságok anyagilag, is érdekeltek lesznek a melléktermékekhasznosításának fokozásában. így biztosítani tudjuk az ezévi 42millió forintos termelési értéknek már a következő évben mintegy 100millió forintra való felemelését.Erdőgazdaságaink vegyék revízió alá mezőgazdasági területeiket.Kapcsolják ki ennek során azokat a területeket a mezőgazdálkodásból,amelyek évek óta nem adnak kielégítő termést s a talaj fel sem javítható.Ezeken a terület beerdősítéséig vagy leadásáig csak a kötelező gyomirtástvégezzék. A mezőgazdasági művelésben meghagyott területeken gondoskodjanakrendszeres trágyázásról és a mezőgazdasági munkáknak időbenvaló elvégzéséről.


Korlátozzák erdőgazdaságamiki IMllományukat a feltétlenül szükségesmértékre. A gépek kihasználásának javulása, számának növekedése,a feltáró utak 'bővülése és javulása erre bőséges alkalmat ad.A takarmány termelés programjánál gondosan mérlegeljék, hogymind a szemes, mind a szálastakarmányt az adott viszonyok között megtermelni,vagy megvásárolni érdemesebb-e? Időben szervezzék meg azerdei fűkaszálást, ne kaszáljanak úgy ahogy ez már évek óta szokásos —megkésve.A vadászati jelügyelői szervezet végleges kialakítása után külön megbeszéléstfogunk tartani a vadászat időszerű feladatairól. Tájékoztatásulközöljük, hogy ezévben több mint 100 szarvast adtunk el és folyamatosanértékesítjük a kisebb trofeás vad lelövését is. A jövő évi lelövési tervekkialakításáig, semmiféle trofeás vad kilövését nem tudjuk megengedni.A selejt-trofeás vad kilövésére hazai díjlelövést vezetünk be. A küszöbönálló új vadászati bérbeadások a közeljövőben megjelenő új vadászati törvényrendelkezései szerint fognak megtörténni. Szükséges hangsúlyozni,hogy az erdőgazdaságok nemcsak ellenőrzői, de nevelői is a vadásztársaságoknak.Segítsék, támogassák a jószándékú vadásztársaságokat. • Anagymértékben megszaporodott vadkár csökkentése érdekében felhatalmazástfogunk adni az erdőgazdaságoknak, hogy egyes helyeken, hatóságilagelrendelt jellegű vaddisznó-vadászatot tartsanak az év folyamán.A bizalmatlanul fogadott főigazgatói utasítással kapcsolatban kérem azerdőgazdaságok vezetőit és dolgozóit, hogy a vadászat ügye iránti buzgalommal,lelkiismeretes munkával bizonyítsák be, hogy a látszólagos bizalmatlanságindokolatlan. Az önálló vadgazdálkodásnak csak ez lehet azalapja.Kezdjék el az erdőgazdaságok gépeik üzemképes állapotba helyezését.Mérjék fel a várható javításokat és ütemezzék úgy, hogy az októberl-ig megtörténhessen. Erre az időpontra valamennyi gépnek üzemképesállapotba kell lennie. Valósítsák meg a megelőző karbantartást,mert október 1-től kezdődően nem fogunk eltekinteni az előírásszerű,tervszerű megelőző karbantartástól. Biztosítsák a gépesítés irányításáramegfelelő felkészültségű szakember beállítását a létrehozandó műszakiszervezeten belül, az elmúlt évi gépszemlén adott instrukcióknak és a változotthelyzetnek megfelelően.Többet és szakszerűbben foglalkozzanak erdőgazdaságaink a jövőbena szállítások szervezésével. A fakitermelés összes költségeiből 72% a szállításraesik, az olcsóbb termelést tehát elsősorban a szállítási költségek csökkentésévellehet biztosítani. A nagyobb feladatokkal bíró erdőgazdaságoknálműszaki képzettségű dolgozókat kell megbízni a szállítás tervezésévelés szervezésével. Ki kell fejleszteni a csoportos szállítás mó'dszereit. Többmegértést és segítőkészséget keli hogy tanúsítsanak erdőgazdaságaink aSzállító Vállalat irányában. Hibái vannak a vállalatnak is, de ha mindkétfél összefog a közös cél érdekében, az mindkét fél gazdasági eredményeitjavítani fogja.Gondot kell fordítani az erdei vasutak önköltségének javítására. Különösenfontos a rakodók megfelelő kiképzése. Célszerűnek látszik, ha a kisvasútirakodást a vasútüzem szervezi, mert a rakodómunkásokat rakodásmentesidőben pályamunkásként lehet foglalkoztatni. Nem helyes, ha azerdőgazdaságok a vasutakkal párhuzamosan végeztetnek gépkocsis szállításokat.Minél nagyobb tömegű áru szállítására kell törekedni a vasúton.


A gépkocsi ne versenyezzen az erdei vasúttal, hanem megfelelően egészítseki annak a munkáját.Az építések végrehajtására mielőbb létre kell hozni egy olyan műszakiszervezetet, amely képes a kisebb terveket elkészíteni és képes minél többépítkezést saját rezsiben elvégezni. Ez évben megkezdjük a Pilisben korszerűgépekkel az erdőgazdasági földutak és javított földutak saját rezsibenvaló építését. 1959-től kezdődően évi, mintegy 160 km keskeny földút gépesítettépítését tervezzük. Célszerű, hogy a pilisi mellett már ebben az évbenmás erdőgazdaságok is kezdjék meg a föidesutak gépesített építését. Szervezzékmeg az erdőgazdaságok építményeik rendszeres felújítását és karbantartását.Ez évben el kell készíteni a felújítások tervszerűsége érdekébenaz épületleltárt. Mivel a szükséges felújítási munkák anyaghiánymiatt idén előreláthatólag elmaradnak, fokozni kell az épületek és másobjektumok tervszerű karbantartását. Fordítsanak sokkal több figyelmetaz utak karbantartására és felújítására. Az eddigi nyilvántartások 650 kmutat tárgyaltak. A legújabb adatok szerint 474 km köves és 740 km műszelvénnyelellátott földutunk van. Ennek a több mint 1200 km útnak akarbantartását jelenleg 56 útőr látja el. Az útőrök létszámát szükséges legalább150-re növelni.A terv 'mennyiségi teljesítése mellett sokkal nagyobb erőfeszítésselkell törekedni a gazdálkodás pénzügyi eredményeinek javítására. Ez évbenkormányzatunk előlegezett bizalmából jelentős összegeket kaptunkdolgozóink életkörülményeinek megjavítására. Erre a bizalomra csak úgylehetünk méltók, ha az év végéire túlszárnyaljuk az 1956. év gazdálkodási,műszaki és eredményességi színvonalát.*Az 1956/57. gazdasági év első felének eredményei jogos bizakodássaltölthetnek el bennünket. Az erdei munkások, erdőgazdasági alkalmazottakjó munkájával gyorsan helyrehozzuk az ellenforradalom által okozottkárokat és a gazdálkodás színvonala ez év végéig elérheti, sőt meg ishaladhatja az elmúlt októberi színvonalat. Feltétele ennek azonban, hogytovább javítsuk a politikai munkát. Meg kell nyernünk minden becsületeserdei munkást, haladó gondolkodású értelmiségit a mi ügyünknek —a szocializmus további építésének. A mi szűkebb szakmai világunkban ezaz erdőgazdálkodás fejlesztését jelenti, ez volt nekünk kommunista, haladóerdészeknek eddig is minden gondunk, s ennek szenteljük mindentudásunkat, erőnket a jövőben is!


Az országos értekezletenelhangzott erdőgazdasági tárgyú hozzászólásokKasza Ferenc, a Mecseki Áll. Erdőgazdaságigazgatója nyitotta meg a hozzászólásoksorát. Vázolta az ellenforradalomhelyi megnyilvánulásait, kiemelteabban az értelmiség nagy felelősségét ésa haladó gondolkodású mérnököktől aztkérte, hogy válasszák le maguktól azokataz elemeket, akik rájuk csak szégyent hoztak.Élesen bírálta a főigazgatóságot s rámutatott,hogy hamarabb kellett volnamagához térnie. Az erdőgazdaságok ésfűrészipari vállalatok jó ideig felső támogatásnélkül, saját maguk kellett, hogymegállják helyüket. A gazdasági helyzetrőlbeszámolva bejelentette, hogy az erdőgazdaságotaz októberi események folyamán2,3 millió forintos kár érte, a tervetaz I. negyedévben egy ágazatbansem teljesítették, de a félév végére a fakitermeléstmár 112%-ra, az értékesítést111%-ra. a művelést 109%-ra, telepítést133%-ra végezték el és 5,8 millió forintosnyereséggel zártak. Részletesen foglalkozotta faipari üzemekkel kiépített kapcsolatokkals köszönetet mondott a faátvevőktőlkapott segítségért. Kifejtette,hogy a mostani időben előtérbe kerül agazdasági szervező munka, s ennek megfelelőenszocialista párosversenyt indítottakaz eredményes gazdálkodás érdekében.Felszólalt az értekezleten Tömpe István,a főigazgatóság volt vezetője, az MSZMPKözponti Bizottságának tagja, miniszter-.helyettes.— Nagy örömmel jöttem — mondotta— azért is, mert az elmúlt nehéz időkbennem volt módomban elbúcsúzni az elvtársaktól,munkatársaimtól, akikkel hatévig együtt dolgoztam, s akiknek nagyonsokat köszönhetek abban a munkámbanis, amit most végzek. Az erdészet sohasemvolt a népgazdaság középpontjábanés ha értünk el eredményeket, az annakvolt köszönhető, hogy sikerült megteremteniazt a kollektívát az erdőgazdaságés faipar egész területén, ami lehetővétett két alapvető dolgot. Az egyik az,hogy az ellenforradalmi események alattjellemzően jól állta meg a helyét az erdőgazdaságés faipar. Ezt most különösenannál a funkciómnál fogva állapíthatommeg, amit jelenleg betöltők. A másik dologaz, hogy az ellenforradalom leveréseután gyorsan állottak talpra az erdőgazdaságokés a faipari üzemek. Nem véletlenez, hanem a múltban végzett következetesmunkának az eredménye.


A továbbiakban a szocializmusnak aziparban és mezőgazdaságban mélyenszerteágazó gyökereire mutatott rá. Hangsúlyozta,hogy az erdőgazdaság következetesenszocialista termelési ág, az erdészekigen jól tudják, hogy mit jelent aszakma szempontjából a szocializmusépítése. Ez a tudat tette lehetővé, hogyamíg a Petőfi-körben és más helyeken akormányt és a párt vezetőségét támadták,addig az erdészet haladó szakemberei azerdészet munkaterületére olyan irányelveketdolgoztak ki, amelyek ma is megálljáka helyüket. Az erdőgazdasági termelésfejlesztéséről hozott határozat mais szilárd támasza erdőgazdai>KoaasuriK.-nak. Külön foglalkozott a Szovjetunióhozvaló viszonyunkkal.— Marx és Engels úgy állapítottákmeg, hogy valaki kommunista-e — emlékeztetettfelszólalásában — hogy az an-Takács József, az OEF MSZMP-szervezeténektitkára röviden vázolta a párt újjászervezésénekfőbb mozzanatait, majdrámutatott, hogy a politikai hatalmat maújra a dolgozó nép tartja szilárdan a kezében,de ugyanígy kell hogy megbirkózzona gazdasági nehézségekkel is. Figyelmeztetetta gazdaságosság kérdésénekfokozott mértékű előtérbehelyezésére,majd részletesen foglalkozott a párt ésgóloktól azit kérdezték, mi az álláspontjukÍrország kérdésében, az oroszoktól pedig,mi az álláspontjuk Lengyelország kérdésében.Ha az angol azt mondta, hogyhelytelen Írországot elnyomni és az oroszhelytelenítette Lengyelország elnyomásáta cárizmus részéről, úgy azt mondták ezkommunista, mert tud harcolni a sajátburzsoáziája és nacionalizmusa ellen. Magyarországonma ugyanilyen próbakő aSzovjetunióhoz való viszony.Figyelmeztetett mindenkit a lezajlotttragikus eseményekért reánk is hárulófelelősségre, felhívta az erdőgazdaságokdolgozóit, hogy a maguk területén mindenttegyenek meg annak érdekében,hogy elérjük a többi országok megbecsülését,majd végül kérte, hogy az erdészetdolgozói azt a támogatást, amelyben neki6 éven át része volt, terjesszék ki hivataliutódjára is.gazdaságvezetés helyes kapcsolatával,sürgette a múlt hibáitól mentes munkaversenybeindítását. Az újra megindulószemélyzeti munkában a lélektelen bürokratikusformáktól óvta az erdőgazdaságokvezetőit és különösen a fiatal mérnökökkel,technikusokkal való céltudatosfoglalkozásra hívta fel őket.Erdélyi János, a Dunaántéri Áll. Erdőgazdaságigazgatója a dunaártéri nemesnyárasokproblémájának megoldását sürgette.Elsőnek is a vasútüzem gyors ésnagyobb mértékű fejlesztését kérte. Rámutatottarra, hogy az erdőgazdaság évi150 000 m 3 -es kitermeléséből 121 000 m 3esik az állandóan bizonytalan szállításiadottságú ár- és hullámtérre. Mivel ennekkereken 80%-a fülledékeny, szállításasemmi esetre sem tűr halasztást. A jelenlegikörülmények között, mintegy42 500 m 3 iparifát érint ez. Amennyibenezt kitermelés után azonnal kiszállítaninem lehet, értéke hat hónap alatt egy-egyminőségi osztállyal csökken, s ezzel anépgazdaságot évente mintegy 400 000Ft-os kár éri. A nemesnyár-telepítésekeredményességének fokozása érdekébensürgős intézkedést kér a vadgazdaságnakmegfelelő korlátok közé szorítására. ADunaártéri Erdőgazdaság ár- és hullámterülete20 700 hektár, ebből jelenleg7290 hektár nyáras, s ezen belül csupán2000 hektár a nemesnyár. Megfelelő intézkedésekkela 20 700 hektárból legalább30—35%-nyi, 6000—6500 hektár lehetne anemesnyár. Hogy ezen a tájon mit jelenta nemesnyár, annak szemléltetésére egykényszerkitermelés eredményét hozta fel.A Sió partján egy még nem vágásérettnemesnyár-állomány 78%-os iparifátadott, s ebből 29% L.l, 44% L. 2, 14% F.I,


12% F. II., és 1% F.III. osztályú anyag.Az alsópörbölyi védkerület nemesnyárelőhasználatai 30 éves állományokban90%-os iparifakihozatalt is adtak. A hektáronkénttermelhető összes fatömeg,előhasználatban 400, főhasználatban 500m 3 -t tesz ki. A nemesnyárak jelentőségéiszemlélteti, hogy amíg az erdőgazdaságegész kitermelésére vonatkoztatva 1 m 3iparifa átlagára 393 Ft., addig a nemesnyárbóltermelt iparifa-féleségek m 3 -kénti átlagára 725 Ft. Befejezésül intézkedéseketkért a faátvételeknél egyes átvevőkrészéről tapasztalható túlkapásokmegszüntetésére.Scfoneider Jenő, a Keszthelyi Áll. Erdőgazdaságvezetője a mezőgazdasági ágazatáltalánosan veszteséges voltát azzalindokolta, hogy az erdőgazdaság általábanoly kicsiny parcellákon gazdálkodik,Kósa Pál, az Északmagyarországi Fűrészekigazgatója megértő hangon foglalkozottaz erdőgazdaságok és faipari vállalatokközötti viszonnyal, és rámutatott ar-ra, hogy a kooperáció semmikép sem jelenthetolyan kapcsolatot, amelyben csaknemminden terhet az erdőgazdaságkénytelen viselni. Kifejtette a faanyagmozgatásnaka gazdaságosságra gyakoroltrendkívüli hatását. Kérte a főigazgatóságot,hogy a fejlesztési terveket ennekszem előtt tartásával bírálja el és tegyelehetővé az anyagmozgatásnak minél nagyobbfokúmechanizálását.amelyek megfelelő gazdaságossággal nemművelhetők. Kérte, hogy erre a célra atagosítások során nagyobb területekhezjuthassanak az erdőgazdaságok. A fogatgazdaságokveszteségének megszüntetéséheztájékoztatást kért arra vonatkozóan,hogy a jövőben milyen mértékbenszámíthatnak az erdőgazdaságok magánfogatokigénybevételére. A vadászattalkapcsolatban kis létszámú, de erős nagyvad-és nagy létszámú apróvad-állománytartását javasolja. A vaddisznó-károktólsemmiféle kerítés nem mentesít, az egyedülimegoldás itt a disznóállomány minimumravaló csökkentése. Az apróvad elterjesztéseérdekében javaslatot tettfácántelep létesítésére Keszthelyen. Felszólalásábanvégül sérelmesnek tartottaa főigazgatóság ama rendelkezését,amely szerint az erdőgazdaság vezetőjeelőzetes engedély nélkül munkahelyét elnem hagyhatja.


Króm Kelemen, a Dunaártéri Áll. Erdőgazdaságfőmérnöke a Tolna megyei helyilap egyik tudósítására hivatkozva, aggályátfejezte ki azzal szemben, hogy a gemencivadrezervátum vadállományátfegyelem volt az egyetlen dolog, amibenmegalkuvást nem ismertem, mégsemtudtak az ellenforradalom ideje alatt bármitis a szememre vetni. Mindig és mindenkorügyeltem arra, hogy mint embertszemélyében soha meg ne bántsak senkit.Az elmondottaknak megfelelően jó gazdaságieredményekről számolt be, majdnéhány javaslatot tett. Javasolta a magánosokkaltörténő munkavégeztetés lehetőségeinekkiterjesztését. Kérte, hogy acsupán tisztításból és vaktuskó-termelésbőlkikerült többletanyagot ne kelljenmegtakarítani, mert ez erősen zavarja agazdaság értékesítési tervét azzal, hogyazt a véghasználatban csak az iparifa s asarangolt tűzifa terhére lehetne megtakarítani,s ez erősen kihatna az erdőgazdaságpénzügyi helyzetére. Az alkalmazottakfizetésrendezésével kapcsolatbanhelytelenítette az illetménynek végzettséghezkötését, ehelyett a munkaköröknekképesítéshez kötését javasolta. Rámutatottarra, hogy a munkástanácsok2000 db-ra kívánják felszaporítani. Ebbenaz esetben nincs semmi értelme nyárralerdősíteni, de ne várjunk jó bikákat sem.mert ha csordákban fogjuk a szarvast tenyészteni,ugyanúgy fog degenerálódni,mint az a Hanságban történt. A fagyártmánytermelésrevonatkozóan rámutatottarra, hogy a selejt-fríz alacsony ára azátvevőket túlzottan magas selejtezésreösztönzi, s ezzel az erdőgazdaságot lényegeskár éri. Kérte ezért a friz-áraknakmegfelelő rendezését.Csávics János, az Északkiskúnsági Áll.Erdőgazdaság igazgatója bejelentette,hogy erdőgazdaságában az ellenforradalomkorántsem okozott olyan károkat,mint azt a különböző beszámolókból máshelyeken hallja. Kecskeméten csupán egynapig szünetelt a munka, semmiféle „forradalmibizottság" nem működött, mintigazgató végig egymaga irányította az erdőgazdaságot.Senkit bántalom nem ért.Ennek okát az eddig végzett jó kádermunkánaktulajdonítja.— A magam részéről sok fegyelmithoztam — mondotta —. mert a munka­az erdőgazdaságok különös viszonyai,nagymértékű szétszórtsága folytán kellőenműködni nem tudnak. Végül annakközlését kérte a főigazgatóság részéről,hogy melyik erdőgazdaság oldottameg az ügyvitel egyszerűsítését a legjobban,mert annak módszerét át kívánjavenni.


Bakondi Ernő, az Északimátrai Áll. Erdőgazdaságigazgatója bejelentette, hogyaz erdészek között kialakult jó szellemkövetkeztében az erdőgazdaságnál különösebbzavargás nem fordult elő. Figyelemreméltó, hogy az erdőgazdaság hétközségbe adott párttitkárt, s az ellenforradalomideje alatt ezek közül nem történtegynek sem semmi baja. Ez afelelően a papiros-munka, és ha ezen atéren sürgős javulás nem áll be, úgy félő,hogy a racionalizálás hatása teljesenmegszűnik, mert lassanként vissza kellvenni az elküldött embereket.Mint fásító erdőgazdaság, javaslatottett arra, hogy minél több fásítást vehesseneksaját kezelésbe, valamint arra,hogy a fásítások elvégzésére biztosítottkeretekkel saját maguk rendelkezhessenek.A munkástanácsok tekintetébencsatlakozott Csávics elvtárs által mondottakhoz,véleménye szerint a munkástanácsokműködtetésére az erdőgazdaságbannincs meg a lehetőség. Örömmelüdvözölte a nyártelepítések nagyobbmérvűfelkarolását és bejelentette,hogy csemetetermelésüket már ennek azérdekében állították be.Márton Mihály, az Erdőgazdasági Szállítóés Gépjavító Vállalat MSZMP, szervezeténektitkára határozati javaslatotterjesztett az értekezlet elé a Colombóbanülésező Békevilágkongresszusnál azhelytállás feljogosítja az erdészeket arraa reményre, hogy végre hatósági jogkörbenrészesüljenek. Elismeréssel szólotta főigazgatóság munkájáról. Megkönnyítia munkájukat, a nagyobbfokúönállóság és a felsőbb intézkedésekmennyiségi csökkenése. Síkra szart azerdőgazdaságok közötti táji értekezletekmellett és sürgette az erdei legeltetéskérdésének végleges megoldását. Végüljavaslatot tett a Kékesi volt pártüdülőépületének a külföldi vadászok megfelelőellátása érdekében való megszerzésére.Vilcsek János, a Szolnoki Áll. Erdőgazdaságigazgatója az ellenforradalom helyimegnyilvánulásáról számolt be. Ezeknekhatását az erdőgazdaság még ma isérzi, nem állt helyre még a munkafegyelem.Rámutatott arra, hogy a racionalizálássalegyidejűleg nem csökkent meg­atom- és hidrogénháborúra való készülődésekelleni tiltakozás megtételére. Azértekezlet résztvevői egyhangú helyeslésselfogadták a javaslatot és megbíztákaz OEF pártszervezetét a tiltakozásmegtételére.


Fekete József, a Börzsönyi Áll. Erdőgazdaságfőmérnöke elismerését fejezteki az utóbbi időben megjelent szakmaiutasításokkal kapcsolatban. Az utasításbanfoglaltak reálisan előremutatóak sígy nagyban segítik az erdőgazdaság munkáját.Határozottan kiállt a termelési felügyelőirendszer mellett, de feltétlenülszükségesnek tartotta, hogy erre a kényeshelyre a legjobb szakemberek kerüljenek.Az erdőművelés kérdésérőlszólva, szükségesnek tartotta, hogy ez necsak egy-két reszortelőadó ügye legyen,hanem az egész erdőgazdasági kollektívatekintse szívügyének. Felhívta a figyelmetarra, hogy a természetes felújításokkérdésével keveset foglalkozunk. Különösenfel kell figyelnünk arra, hogy atervezés nem ösztönöz a természetes felújításra,hanem ellenkezőleg, éppen amesterséges erdősítésnek kedvez. Sürgősenmeg kell találni a módját a természetesfelújítások premizálásának. Azüzemtervek adatai a Börzsönyi Erdőgazdaságbanhelytállónak bizonyulnak, desajnos nem számolnak eléggé ezek sema természetes felújítással, mert tíz évesidőszakra természetes felújításról tervetkészíteni nem lehet. Krón elvtárs hozzászólásávalkapcsolatban megemlítette,hogy a parkett-frizben Vácott 15% volta selejt, de amióta a friztermelő munkásnak6%-on alul minden százalékcsökkentésértm 3 -ként 50 Ft. prémiumotfizetnek, a selejt minimumra csökkent.Biró Lajos, a Nyugatbükki Áll. Erdőgazdaságfőmérnöke az elmúlt félévrevonatkozóan; kedvező' gazdasági eredményekrőlszámolt be. Az éves 25 millió forintostermelési értékből az I. félévbentöbb mint 16 millió forintot, az évesnek67,3%-át termelték meg. A különbözőágazatok munkájának megjavítása mellettaz üzemi bevételt új termelési lehetőségekkihasználásával fokozzák. Itt elsősorbana fagyártmányteirmelés fejlesztésenyújt komoly lehetőséget olyancikkek terven felüli gyártásával, amelyeknekeladási ára magas. Fokozottabbankarolják fel a körfűrészeken legyárthatófagyártmányok termelését. Gazdaságitanulmányt készítenek az elkövetkezőévekben egy gyorsjáratú gatter üzemeltetéséreis. A fagyártmánytermelésfokozásánál azonban figyelmeztet a faanyaggalvaló ellátásra, mert ez csakolyan anyagból állhat, amit a fűrésziparfeldolgozni nem tud. Énnek az anyagnakmennyisége erősen korlátolt. A' jövedelemfokozásának másik nagy lehetőségea t*sztitási anvagból való aprószerfa-termelés.Különösen a gyümölcstámrúd éskülönböző nyelek jövedemeznek jól. Bizonyostöbbletet jelent a mészégetés ajelenlegi ár mellett. Az erdőgazdaságezeknek a lehetőségeknek kihasználásávalmintegy V 2millió forintnyi többletbevételhezjut. Hangsúlyozta, hogy azüzemi eredmény javításában elengedhetetlenaz erdészetek, önálló gazdálkodásaés anyagi érdekeltsége. Az erdőgazdaságonbelül a gazdaságosság emelése érdekébenönálló üzemgazdasági csoportot kívánnakszervezni és a szállítások egysé-„„„ j^rivítását függetlenített szállítási előadórabízzák. Sürgette a munkabéreknekerdőgazdaságok közötti koordinálását. Lehetőségetkért arra, hogy a kisebb helyijelentőségű műszaki tervezéseket magaaz erdőgazdaság végezhesse, mert ez azerdőgazdaságnak ez elmúlt hán)m évalatt kereken 150 000 forintjába került.Rakonczay Zoltán, a Délmátrai Áll. Erdőgazdaságfőmérnöke bejelentette, hogyvalamennyi erdészkerületet üzemtervikivonattal láttak el s ennek nyilvántartásirészén az' erdőrészletre vonatkozóminden adat azonnal feljegyzésre kerül.Kérdést intézett a főigazgatósághoz aziránt, hogy az aratást lehet-e részébenvégeztetni. Bejelentette, hogy mindenfáit 3 cm-től kezdve egységes tűzifakénttermelnek s mivel a TÜZÉP ez ellennem emel kifogást, országos beveze-


tésre ajánlja. Sürgette a közbirtokosságierdők ügyének rendezését. A munkástanácsokravonatkozóan szintén elutasítóannyilatkozott.Horváth István főosztályvezető-helyettes,az OEF MSZMP-szervezete intézőbizottságánaktagja, részletesen foglalkozotta főigazgatóság politikai megerősítésévelés rámutatott arra, hogy a főigazgatóságonsem történt más, miintazoknál az erdőgazdaságoknál, ahol azellenforradalmi erők működtek. LeváltottákTömpe elvtárssal kezdve a vezetőkommunistákat, feldúlták a személyzetianyagokat, sztrájkot próbáltak szervezni,visszahozták a korábban eltávolított nemkívánatos elemeket, igyekeztek kompromittálnia pártot, a Kádár-kormányt.Ennek azonban haszna is volt. mert lelepleződtekaz ellenséges elemek. A főigazgatóságonnovember 8-án alakultmeg a pártszervezet. Ennek legfontosabbpolitikai eredménye a főigazgatóságon amunkáshatalom megszilárdítása, az ellenforradalmielemek eltávolítása volt.Balassa elvtárssal a pártszervezetnekeleinte nézeteltérései voltak, de ezek istisztázódtak, mert Balassa elvtársnak isépp olyan drága a munkáshatalom, mintbármely más párttagnak. Tiltakozott azellen a helytelen beállítás ellen, minthaa pártszervezet értelmiség- és mérnökelleneslenne. Hangsúlyozta, hogy a gazdaságifeladatok megoldása érdekében alegszélesebbkörű Összefogás szükséges.Ez azonban nem jelentheti az éberségfélretételét.Mint az értékesítési és anyaggazdálkodásifőosztály helyettes vezetője felhívtaa figyelmet a fagyártmánytermelésfejlesztésének szükségességére. Ezen belüljelenleg a bányadeszka és ládadeszkatermelése a legjövedelmezőbb. Végülrámutatott arra, hogy a körfűrészek termelékenyebbekmint a szalagfűrészek.Szekeres Gyula, az Északzalai Áll. Erdőgazdaságigazgatója az ellenforradalomtöbb megnyilvánulásáról számolt be.Szigorú intézkedéseket kért a politikaiokból elbocsátottak újbóli alkalmazásaterén. Szükségesnek tartja, hogy a főiskolaifelvételeknél nagyobb súlyt helyezzeneka politikai megbízhatóságra.A munkástanácsokra vonatkozóan nézetehasonló az előbb elhangzottakéhoz.Kérte, hogy a személyzeti előadóknaklegalább olyan fizetés legyen biztosítható,mint amiyent bármely más előadókaphat.Sereg Albert, a MEDOSZ elnökségénektagja hozzászólásában részletesen foglalkozottaz elleníoradalomnak, részben afunkcionáriusok, részben a. szervezet ellenitámadásával. Felmerült egy különerdész-szakszervezet alakítására irányulótörekvés. Ez akarva-akaratlanul az ellenforradalmattámogatta. A szakszervezetelnöksége' elemezte a különválási törekvésekreális okait és a jogos igényekkielégítése érdekében a szakszervezetközpontjában külön szakmai osztályokathozott létre. így alakult meg a MEDOSZerdőgazdasági osztálya is. A szakszervezetkomoly eredményként tartja számonaz erdőgazdasági dolgozók bérhelyzetérevonatkozóan az OEF-el együttesen akormány elé terjesztett javaslatnak elfogadását.Nagymértékben hozzájárul ezahhoz, hogy a más népgazdasági ágakkalszemben fizikai dolgozóink bérfeszültségétcsökkentse. Kijelentette, hogy a szakszervezetelnöksége továbbra is számít azerdőgazdaságokban dolgozó szakemberekre,mert a fizikai és értelmiségi dolgozókszoros együttműködése nélkül céljátelérni nem tudja. Hangsúlyozta, hogya szakszervezet termelési munkájábanteljesen új módszereket kell kialakítani.A szocialista munkaversenyek új formájátilletően elgondolások születtek, s mostmár a cselekvés ideje következik.Sallai Ferenc, a Tanulmányi Állami Erdőgazdaságigazgatója részleteseri ismertetteaz ellenforradalom lefolyását Sopronban.Rámutatott arra, hogy a SoproniFőiskolán lezajlott események oka az ifjúságnevelésében tapasztalható hiányosság.Megállapítása szerint a beiskolázáshelyesen történt, de helyesen kell megválasztaniazokat a tanárokat is, akiknekhivatása a főiskolai ifjúság nevelése. Amunkástanácsokra vonatkozó véleményévelcsatlakozott az előbb felszólalókéhoz.Németh László, a Délzalai Áll. Erdőgazdaságigazgatója hangsúlyozta, hogySchneider Jenő volt igazgatót felelőtlenelemek távolították el beosztásából, azerdőgazdaság dolgozói továbbra is megbecsülésselgondolnak fa. Kedvező gazdaságieredményekről számolt be, s ezeketnagyrészt a melléadott fiatal főmérnöksegítségének tudja be. Örömmel üdvözölteaz alkalmazotti bérrendezést, deaz anyagi megbecsülés mellett, nagyobbfokúerkölcsi megbecsülést is követel azerdőgazdaságok dolgozói iránt. Különösensok kívánni való van e téren a megyeiés járási szerveknél.Papp József, a MEDOSZ Borsod megyeikiküldötte az ellenforradalomnak a szakszervezetelleni támadásával foglalkozott,majd rámutatott arra. hogy a gazdasági


munka megerősítésére meg kell valósítaniújra a munkaversenyt. Több figyelmetsürgetett a munkásvédelemre, valaminta dolgozók szociális ellátására. A szerszámhasználatidíj fizetésével kapcsolatosvisszásságok megszüntetése érdekébenjavasolta, hogy a szerszámokat egyes erdészetekbenösszpontosítsák, ismét lássákel a szükséges szerszámokkal a munkásokat,a többi helyeken pedig szerszámhelyett biztosítsák a szerszámhasználatidíj fizetését.Partos Gyula, az Erdészeti TudományosIntézet igazgatója bejelentette, hogyaz október-novemberi események okoztakárok felszámolása az Intézetben is folyamatbanvan és az Intézet továbbra iskészen áll az erdőgazdaságok termelőmunkájának közvetlen megsegítésére.Németh János, a Magasbakonyi Áll. Erdőgazdaságigazgatója rámutatott arra,hogy az ellenforradalom nem minden erdőgazdaságnálnyilvánult meg azonosmértékben, de éberségre van szükség ottis, ahol látszólag csak kisebb mértékbennyilvánult meg. Megállapította, hogy azerdőgazdaságok politikai szempontból viselkednektartózkodóan a fiatal mérnökökalkalmazása tekintetében. A főiskolainevelésben a politkai munka határozottmegerősítését követelte. A gazdaságikérdések között a műszaki feladatoknak,elősorban az építkezéseknek erdőgazdaságonbelüli ellátását sürgette.Mihályka Gyula, a Szombathelyi Áll.Erdőgazdaság igazgatója ugyancsak a főiskolainevelés ideológiai tartalmának elmélyítésétsürgette avval, hogy az ellenforradalmieseményekben nagy felelősségterheli a fiatal mérnökök jórészét. Rámutatottarra, hogy alapszervezetük 21 tagjából,alig 5 állta meg a helyét. Szinténjó gazdasági eredményekről számolt be.Sürgette a közbirtokossági erdők kezelésénekrendezését, intézkedést kért azirányban, hogy a tanácsok ne adhassanakki származási igazolásokat, mert ez sokvisszaélésre ad alkalmat. A személyzetielőadók fizetésével kapcsolatban ugyanolyanilletményeket követelt a személyzetielőadók részére, mint amilyenben avezető állásúak részesülnek. .Kálmán Dezső, az OEF faipari főosztályarészéről az erdőgazdaságok és faipariüzemek közötti kapcsolattal foglalkozott.Figyelmeztetett arra, hogy a faipari üzemeksoha nem voltak ilyen nehéz helyzetben,mint amilyenbe az ellenforradalomfolytán kerültek. Az erdőgazdaságokmegértően támogatták az üzemeket, demég így is torlódás állt elő Hároson, szállításikorlátozást kellett életbeléptetni aNyugatmagyarországi Fűrészeknél. A támogatásértköszönetet mondott az iparrészéről az erdőgazdaságoknak, a továbbiegyüttműködésnél pedig a népgazdaságegészének érdekeit kérte figyelembevenni. Felhívta a figyelmet a furnirrönktermelésre,mert az ipar ebből nem kapelegendő mennyiséget.Csillag Lajos, a Déknátrai Állami Erdőgazdaságigazgatója a gazdaságosság kérdésévelfoglalkozva rámutatott arra, hogya fogatgazdaságok ráfizetése legnagyobbrésztabból adódik, hogy a fogatok elhelyezésenem megfelelő és ennek folytánsok az üresjárat. A fogat helye nem a kocsisközelében, hanem a munkahelyenvan. Fényesen berendezett állandó istállókhelyett inkább könnyen áttelepíthetőketkell létesíteni. A mezőgazdaságtólne is várjunk gazdaságosságot, mert 500holdas gazdaságban istálló, pajta és mindenegyéb felszerelés nélkül eredményesengazdáModni nem lehet. A munkaversennyelfoglalkozva a helyes bérmegállapításfontosságára hívta fel a figyelmet.Madas András, az Országos ErdészetiEgyesület elnöke vitába szállt a nyugatiállamokban gyakran elhangzó ama váddal,mely szerint a szocializmust építőállamokban időnként felmerülő hibák arendszer lényegében gyökereznek. Példávaligazolta, hogy a termelés rendszerenálunk nem dogma, a rendszer mindenokos és ésszerű megoldásra lehetőségetad. Ez bennünket állandóan ilyen megoldásokkeresésére kötelez. A fiatal mérnökökkelkapcsolatban rámutatott arra,hogy ezek nagy többsége munkás és parasztszármazású, a népi demokrácia nevelte,s így minden feltétel megvan ahhoz,hogy a magunk emberévé tegyükőket. Szigorúaknak és keményeknek kelllennünk velük szemben, de szeretettelkell velük foglalkozni.Ákos László, az Erdőgazdaság szerkesztőjea szakmai folyóiratok jelentőségétméltatta és sajnálattal állapította meg,hogy az előfizetések az utóbbi időben erősencsökentek. A lapok támogatják az erdőgazdaságokvezetőit és dolgozóit feladataikellátásában, de ezért ezeknek istámogatniok kell a lapokat.Abonyi István, a OEF munkaügyi osztályánakvezetője támogatást kért az igazgatóktólés főmérnököktől a bérmegállapítóbizottságok részére. Helyeselte az erdőgazdaságoktöbbségének a teljesítménybérezésterén elfoglalt álláspontját.


A természetbeni juttatásokkal kapcsolatbanmegjegyezte, hogy ilyenirányú továbbiigények kielégítésére nincs lehetőség.Felhívta a figyelmet a munkásvédelemfontosságára, ezen a téren nagy viszszaesésmutatkozik. Különösen a traktorosmunkáknál és a döntésnél fordul elősok halálos baleset. Fel kell újítani a biztonságimegbízottak hálózatát és ezeknekfel kell készülniök vizsga letételére. Bejelentette,hogy az óvórendszabályokatrövidesen nyomtatásban fogják kiadni.Kocsmár Ferenc, az OEF főkönyvelőségénekvezetője elismerte, hogy az egyesválasztékok árai között aránytalanságokvannak. Ezeknek felmérése folyamatbanvan. 1958. januárjára országos árrendezéstterveznek, addigra ezeket nekünkössze kell gyűjtenünk. Kéri, hogy a tapasztaltaránytalanságokat közöljék vele..Felhívta a vezetők figyelmét a revízió jelentőségére;ezeknek elsődleges célja meggátolnia szabálytalanságok elkövetését.Az erdőgazdaságok igazgatói nem élnekmegfelelően a revízió eszközével és nemrealizálják a revíziós jelentéseket. A revizoriapparátus leépítése az igazgatókpozícióját gyengíti. Figyelmeztette azigazgatókat, hogy a revizori munkakörképesítéshez van kötve.Keresztesi Béla, az OEF vezetőjénekhelyettese a felszólalásokraadott válaszában elsőnek ErdélyiJános elvtárs felszólalásához kapcsolódottés a maga részéről ismétrámutatott a nyárfatenyésztés rendkívülijelentőségére. Röviden ismertettea franciaországi nyárfatermesztést,s kijelentette, hogyennek eredményei nem olyanok,amit mi is ne érhetnénk el. A„vad-nyárfa" kérdését az dönti el,hogy mit tud az egyik és mit amásik adni a népgazdaságnak. Afőigazgatóság vezetői nagy barátaia vadnak, de csak annyira, amenynyibenaz a népgazdaságnak ishasznos. Helyeselte az apró vad elterjesztésévelkapcsolatos hozzászólástés bejelentette, hogy a fogolyés fácán, valamint egyéb apróvad elszaporításánakkérdésével az ERTImár foglalkozik. A nyárfarákkalkapcsolatban megjegyezte, hogynálunk igyekeztek ebből valamiféledivatot csinálni. Így a szakmai közvéleménymegijedt tőle. Nyugatonlátta, hogy ott is van nyárfarák,komoly betegség, de nem ijednekmeg tőle. Meg van ellene a védekezésaz ellenálló fajták elkülönítésével,helyes telepítési és ápolásimódszerekkel.Az igazgatók mozgására vonatkozóbejelentési kötelezettség nemjelenti szabadságuk korlátozásátés elősegíti a munkafegyelem megszilárdulását.A szakelőadókkalkapcsolatban nagyobb önállóságotkért biztosítani munkájukhoz. Akis erdészet és kis védkerület felvetettkérdésében két szempontküzd egymással. Az országos vezetésszempontjából a 250 erdészetmegfelelő és jó. Az erdőgazdaságszempontjából ott, ahol nagy a terület,kevés az erdő, szét van szórvaés sok időt kíván azok megközelítése,ott a kis erdészet a jó. Enneka két szempontnak megfelelőösszehangolásán a főigazgatóságdolgozik. Helyeselte azt, hogy akisebb építkezések tervezési munkáitis az erdőgazdaság maga lássael. A fásítással kapcsolatban kiemelte,hogv az ingyen csemeténekaz elmúlt évben igen nagy jelentőségükvolt. Országos átlagbanmintegy 10 000 forintunkba kerülegy hektárnyi erdőtelepítés üzemikivitele, ugyanennyi fásítás 5000forintot tett ki és az ingyen csemetejuttatással csupán 500 forintosköltséget jelent nekünk egy hektárnyifásítás.A munkafegyelem tekintetébenaz erdőgazdaságokban még mindigkomoly tennivalók vannak. Nemhelyeselhető, hogy a dolgozók hivatalosügyekből kifolyólag sajátszemélyükben levelezzenek külföldiekkel.Külföldi kapcsolatot hivatalosancsak az igazgató tartsonfenn. Helyes meglátás az, hogy azadminisztrációs munka csökkentésenélkül a racionalizálásnál elérteredmények megsemmisülnek. A


főigazgatóság őszre készül el ilyenirányú rendezéssel. Az erdőgazdaságokegyre gyakrabban tartanaktapasztalatcseréket. Helyes volnaezek során a recskiek fagyártmánytermelésétis behatóan tanulmányozni.A táji értekezletek hasznosaklehetnek, de szükséges, hogyezeken a főigazgatóság mindenesetben képviselve legyen.Helyeselte Fekete József felszólalásáta természetes felújítássalkapcsolatban s ezirányban megfelelőintézkedést ígért. Bejelentette,hogy az egyenruha kérdése a kormányelőtt van, s remélhetőleg hamarosanelintéződik. Valószínűlegrészletfizetéses térítés ellenébenfogják a dolgozók kapni. A közbirtokosságierdők kérdése a kormányelőtt van, ebben a kérdésben rövidesendöntés születik. Ennek megtörténteután a legjobban érdekelt,erdőgazdaságokkal a végrehajtástkülön meg fogjuk beszélni.A mérnökellenesség vádja azOEF pártszervezetét is érte. Egyetértazzal, hogy a fiatal erdőmérnököketrá kell vezetni a helyes útra.Erdőmérnökeink között 77 párttagvan, ez 10%-a az erdőmérnöki karnak;Az ellenforradalmi eseményekérta felelősséget az erdőgazdaságokbansem lehet csak az erdőmérnökökrehárítani. A főigazgatóságalaposan utánanézett és kiderült,hogy a felelősök között sokjogász, könyvelő és egyéb is szerepelt.Felelőtlen eljárás volna egyfiatal mérnök eltaszítása csak azért,mert fiatal fejjel belesodródott azellenforradalom árjába. A kommunistáknakkötelessége nevelni őket,vigyázni arra, hogy olyan idősebbekbefolyása alá kerüljenek, akiktőljót tanuljanak. Nekünk kellfoglalkoztatni továbbra is azokat aszakembereket, akik belesodródtakaz eseményekbe. Kisebb beosztásbanolyan erdészetvezető mellettkell őket foglalkoztatni, aki szemmeltudja tartani működésüket.Okvetlenül próbát kell velük tenniés ha később ott folytatják, aholoktóberben abbahagyták, akkorkell csak végleg elküldeni őket.Igen nagy fontosságot tulajdonítmaga is annak, amit többen is követeltek,hogy most, amikor .20 tanártés tanársegédet fogunk a főiskolárakinevezni, feltétlenül figyelembekell venni azt, hogy ezekolyanok legyenek, akik a helyesirányban tudják nevelni az ifjúságot.Az erdei lopások megakadályozásánálrendkívül fontos, hogy magukaz erdőgazdasági dolgozók teljesenmentesek legyenek mindenféle korrupciósjelenségtől. A főigazgatóságebben tréfát nem ismer és felhívjaaz erdőgazdaságok vezetőit,hogy maguk is a legszigorúbbanjárjanak el minden ilyen esetben.Az ERTI-vel kapcsolatban megállapította,hogy új vezetője van azintézetnek és minden egyéb feltételis megvan ahhoz, hogy a jövőbena helyes irányban dolgozzék.Az ERTI azon lesz, hogy új módszereket,új eljárásokat adjon agyakorlat kezébe, szükséges azonban,hogy az erdőgazdaságok isminden lehető eszközzel támogassákmunkáját.Befejezésül megállapította, hogyaz értekezlet célját elérte. Az erdőgazdaságokvezetői a főigazgatósággala politikai és szakmai kérdésekbenteljesen egyetértenek. Sorainkatezzel rendeztük és ennekhatása még fog mutatkozni gazdaságitéren is.


ZÁRSZÓdr. Balassa Gyula, az Országos Erdészeti Főigazgatóság vezetője-Nem elhamarkodott megállapítás az, ha ezt az országos értekezletetaktívnak és igen hasznosnak nyilvánítom. Igen nagy a különbség ajanuár 25-i és a mostani értekezlet között. De ne felejtsük el azt sem, hogymás volt az akkori politikai atmoszféra is.Hangoztattam beszámolómban is, hogy a munkáshatalomnak a megerősítéseaz éberségtől függ. Nem altathatjuk el ezt az éberséget. Az ellenforradalomnakmaradványai vannak és lesznek még évek múlva is. Eza veszély azonban, most hogy az erő biztosan a kezünkben van, évrőlévre és olyan mértékben csökken, mint amilyen mértékben gazdaságunkerősödik.A január 25-i értekezletnek, s az azóta eltelt két hónapnak az volta látszata, hogy a főigazgatóság nem állt hivatása magaslatán és nemadta meg azt az irányítást a gazdaságok és vállalatok részére, amit azokelvártak volna. A főigazgatóság szerencsére rövid idő alatt túljutott adezoláltság állapotán, azonban nem kétséges, hogy az 1956/57. I. félév kielégítőeredményeinek elérésében az erdőgazdaságok vezetőinek és dolgozóinakérdemét elsősorban kell megemlítenem. Dolgozóink többsége alegnehezebb időben is helytállt a termelésben. Ezt kevés más területenlehet így elmondani. Elfogultság nélkül mondhatom, hogy a sokat hibáztatotterdészek közül nem egy igen komolyan megállta a helyét. Tudunkolyan esetről is, hogy erdészre bízták a lőszerraktárak őrzését is. Ha nemilyen lenne az erdészek • többsége, nem tudtunk volna ilyen jó eredményekrőlbeszámolni és nem lenne ennyire biztató a jövő képe. Ezért innenis köszönetet mondok az elvtársaknak, az erdészet valamennyi dolgozójának,mindazoknak, akik ezekben az időkben kitartottak a munkahelyükönés dolgoztak.Meg kell mondanom azt is, hogy a főigazgatóságon voltak ellentétekbizonyos kérdésekben. Sokan azt hitték, hogy a főigazgatóság bizonyoselnéző gesztust gyakorol és háttérbe akarja szorítani a politikai hatalomértvívott harcot. Nem erről volt szó. Közöttem és egyes elvtársaimközött nem elvi különbség állt fenn, legfeljebb tempóbeli differencia.Az, hogy Magyarországon október 23-án és novemberben • ellenforradalomvolt, az nem kétséges. Természetes az, hogy azokkal szemben, akik résztvettek az ellenforradalomban, határozottan fel kell lépni. De az a szilárdmeggyőződésem, hogy ezeket az elemeket a gazdasági megerősödés közbenis ki tudjuk vetni sorainkból. És itt igen kell vigyázni a mértékre is.Az ellenforradalom során többségben csak megingó .emberek voltak. Volt,aki az állását, puszta létét féltette, de voltak gyávák is, akiket máskéntkell elbírálni, mint azokat, akik ártottak, vagy ellenségek voltak. Abbólinduljunk ki, hogy az országnak döntő többsége nem helyeselte az ellenforradalmat.Ne feledjék az elvtársak ellenforradalmi tisztogató munkájukban,hogy Magyarország jövője azon áll, hogy az erős, egységes, azország vezetésére hivatott kommunista párt minél több szimpatizánst isszerezzen következetes, de igazságos munkájával. Ehhez az szükséges,hogy mi kommunisták példamutatók legyünk. Valóban élenjáróknak kelllennünk és jó eredményeket kell felmutatnunk gazdasági téren is. Ezekkelaz eszközökkel magunkhoz tudjuk vonni a tömegeket.


~ ^AZ ERDŐ — Az Országos Erdészeti Egyesület kiadványa.Felelős szerkesztő: KERESZTESI BÉLA, a mezőgazdasági tudományok kandidátusa.Szerkesztőbizottság: BABOS IMRE, a mezőgazdasági tudományok doktora, dr.BALASSAGYULA, dr. HARACSI LAJOS, KALDY JÓZSEF, KOCSARDY KAROLY, LADY GÉZA,MADAS ANDRÁS, PARIS JÁNOS, SALI EMIL, SZÖNYI LASZLÖ.A szerkesztő helyettese: JÉROME RENÉ. Technikai szerkesztő: AKÓS LASZLÖ.Felelős kiadó: A Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat igazgatója.Szerkesztőség: Budapest, V., Kossuth Lajos tér 11. Országos Erdészeti Főigazgatóság.Előfizetéseket felvesz a Mezőgazdasági Könyv- és Folyóiratkiadó V. Bp. V., Beloianniszu. 8. Csekkszámlaszám: 61.268Megjelent 3000 példányban. Előfizetési ára egy évre: 60 Ft, negyedévre 15 Ft.Megjelenik mindenhónapban.40090-689/2 - Révai-nyomda, Budapest, V., Vadász utca 16. (Felelős: Fovárny Jenő)V. J


MEGJELENTSzederjei Ákos-—• Studinka László:NYÚL, FOGOLY,FÁCÁNMezőgazdasági Kiadó.Ára kötve: 32 forint

More magazines by this user
Similar magazines