Fizika VEDO ... - Akadémiai Kiadó

4.1.4 A differenciál- és integrálszámítás: az egészen „nagyok” vitája 2904.1.5 Descartes mellett és ellen 2954.1.6 Voltaire és a filozófusok 2984.2 Méltó utódok: d'Alembert–Euler–Lagrange 2994.2.1 A továbbhaladás lehetséges útjai 2994.2.2 A statika eredményei 3024.2.3 A newtoni mechanika, ahogy azt Euler az utókor számára kidolgozta 3034.2.4 Az első variációs elv a mechanikában: Maupertuis 3074.2.5 Az első „pozitivista”: d'Alembert 3094.2.6 Modern gondolatok 3114.2.7 A mechanika mint poézis 3134.3 A fény százada 3164.3.1 A felvilágosodás 3164.3.2 Részletek Holbach: A természetről című művéből 3194.3.3 A „Nagy” Enciklopédia 3214.3.4 D'Alembert: Elöljáró beszéd 3234.3.5 A fizika szilárdnak hitt fundamentuma: Kant 3274.4 Az effluviumtól az elektromágneses térig 3294.4.1 Petrus Peregrinus és Gilbert 3294.4.2 A haladás menetrendje 3294.4.3 Kvalitatív elektrosztatika 3314.4.4 A mérő elektrosztatika 3374.4.5 Az elektromos töltések áramlása 3404.4.6 Az áram mágneses tere. A természetfilozófia termékenyítő hatása 3424.4.7 Az áramok kölcsönhatása: a newtoni gondolat kiterjesztése 3444.4.8 Faraday: a legnagyobb kísérletező 3474.4.9 Maxwell: az elektromágneses tér 3514.4.10 Az elektromágneses fényelmélet 3574.4.11 Lorentz elektronelmélete 3614.5 Hő és energia 3634.5.1 A hőmérő 3634.5.2 A caloricum mint előremutató elmélet: Joseph Black 3644.5.3 És mégis mozgás a hő: Rumford 3654.5.4 Fourier elmélete a hővezetésről 3674.5.5 A caloricum és állapotegyenlet 3694.5.6 A Carnot-ciklus 3704.5.7 A hő kinetikus elmélete: az első lépések 3724.5.8. Az energiamegmaradás tétele 3734.5.9 A kinetikus gázelmélet 3764.5.10 A termodinamika második főtétele 3774.5.11 Entrópia és valószínűség 3794.6 Anyagszerkezet és elektromosság: a klasszikus atom 3844.6.1 A kémia mint az anyag atomos felépítésének propagálója 3844.6.2 Az elektron: J. J. Thomson 3864.6.3 Ismét a kémia segít: a periódusos rendszer 3904.6.4 Az első elképzelések az atom felépítéséről 3914.6.5 Az egész számok újra felbukkannak: a vonalas színképek 3944.6.6 Búcsú a XIX. századtól 396Ötödik rész 401A XX. század fizikája 4035.1„Felhők a XIX. századi fizika egén” 4035.1.1 Befejezés vagy kiindulás 4035.1.2 Mach és Ostwald 4045.2 A relativitáselmélet 4075.2.1 Az előzmények: az abszolút sebesség mérésének meghiúsulása 4075.2.2 Beillesztési kísérletek 4095.2.3 A főszereplők: Lorentz, Einstein, Poincaré 4155.2.4 Távolság- és időmérés 4195.2.5 A tömeg–energia-ekvivalencia 4225.2.6 Az anyag mint a tér geometriájának meghatározója 4255.2.7 Einstein a téridőről 4315.2.8 Newton, Einstein és a gravitáció 4355.3 A kvantumelmélet 4375.3.1 A feketesugárzás a klasszikus fizikában 4375.3.2 Planck: a megoldáshoz az entrópián keresztül vezet az út 4405.3.3 Az energiakvantum megjelenik 4435.3.4 Einstein: a fény is kvantált 4485.3.5 Bohr: az atom „klasszikus” kvantumelmélete 4485.3.6 A sugárzási formula statisztikus levezetése: előjáték a kvantumelektronikához 4535.3.7 A mátrixmechanika: Heisenberg 4535.3.8 Einstein és Heisenberg 4587