jött, látott, visszavonult varga zoltán-intrjú - Savaria Fórum

2008. ÁPRILIS 19.F Ó R U M B A NA kritikus tanácsnokCSERMELYI ANDRÁS ELÖREGEDETT HÁZAKRÓL, VÁROSREHABILITÁCIÓRÓLCsermelyi András szerint körzetének, a 7-es számú választókerületnek legnagyobbproblémája, hogy elöregedtek a mintegy 40 évvel ezelôtt épültlakóépületek, és erre a sorsra jutott a hozzájuk kapcsolódó infrastruktúraés lakókörnyezet is. Azt mondja, a szakmai tudása és meggyôzôdése vezérlia szavazásokkor.Csermelyi András 24 éve van jelen Szombathelyközéletében. Volt a városi tanácselnökhelyettese, az elmúlt ciklusbanalpolgármester. 1973 óta él aRohonci úton, ismeri a körzetét és azott lakók problémáit. Az 1994–98 közticiklus kivételével minden választáskoregyéni mandátumot szerzett aDerkovits-városrész déli részén.Cs. A.: Ez azért ritkán fordul elô. Úgyvélem, hogy az egyéni képviselôknekis fontos feladata képviselni a városegészét, figyelmüket meg kell osztaniukaz egyéni körzet és az egész városproblémái között. Valóban, többszörvan a frakciótól eltérô véleményem, ezviszont kevésbé látszik a közgyûlésben,hiszen köt a frakciófegyelem és a tisztesség.Kétségtelen, hogy sok dolgotkritikusan látok, és fontosnak tartom,hogy a szakmai tudásom és a meggyôzôdésemalapján szavazzak. A közgyûlésiarányok nagyon kiegyensúlyozottak,ezért arra vigyázok, nehogy énakadályozzam meg egy olyan javaslatARS POETICA Hozzáértés, szakszerûség, tisztességFOTÓ: Czika LászlóÉLETÚTA Budapesti Építôipari és Közlekedési Mûszaki Egyetem ÉpítészmérnökiKarán 1966-ban építészmérnöki, majd 1976-ban városépítés-városgazdaságszakmérnöki diplomát szerzett. Munkája során dolgozott beruházóként,tervezôként, majd közel 16 évig építésügyi hatósági vezetôként.1984–90 között a Városi Tanács elnökhelyettese. A rendszerváltást követôen12 évig az OTP Bank Rt. Vas Megyei Igazgatóságának osztályvezetôje,e minôségében önkormányzati és vállalkozói bankfeladatokat látottel. 2002–2006 között Szombathely alpolgármestere volt. A Derkovits-városrészlakosságát 24 éve képviseli, 1984–90 között tanácstagként,a rendszerváltást követôen pedig folyamatosan önkormányzati képviselôként.Az 1994-es önkormányzati választásokon az MSZP polgármesterjelöltje,majd a ciklus során a városfejlesztési bizottság elnöke volt. Jelenlegtanácsnokként három önkormányzati bizottság tagja, ezek melletta közbeszerzési bizottság vezetôje.SaFó: Hogyan fogalmazná meg aválasztókerület legnagyobb problémáját?Csermely András: Kétfelé kell választania körzetet, van egy kisebb része, amicsaládi házas jellegû, és egy nagyobb,ahol lakótelepi formában egy kisebbtelepülésnyi lakó él. A tömblakásokat a60-as évek elején kezdték el építeni aSzûrcsapó utca keleti végén, az utolsóaz Órásház volt, a 80-as évek elején készültel. A házak többsége mára 40 éveslett, elöregedett, és velük együtt az infrastruktúraés a környezet is elhasználódott.A 90-es évek elejének kedvezményeslakásprivatizációja következtébena lakások döntô része személyi tulajdonbakerült, annak minden kötelezettségévelegyütt. Saját feladatuk letta fenntartás és felújítás. A késôbbieksorán például komoly problémát jelenthetnekaz egyes épületekben lévôtermofor gyûjtôkémények. Van, amitcsendben már sikerült megoldani. Sikernektekintem például a Rohonci út26–36. és a Rohonci út 38–50. összesen461 lakást tartalmazó lakóépületek fokozottnyomású vízellátásának biztonságosmegoldását. Hasonló vízellátási gondokvetôdtek fel a Szûrcsapó u. 22-ben,ezen is sikerült segíteni. Az épületfelújításoksegítésére pedig a panelprogramkeretében kerülhet sor.SaFó: Mi a véleménye a városrehabiltációsprogramról, amibôl 300 milliótakarnak a lakótelep-felújításárafordítani?Cs. A.: Úgy vélem, ez a pénz szinte semmiresem elég. Fôként azután, hogy kétintézményi felújítást is meg kell ebbôloldani. Az összeg nagyságrendje miattsemmi komoly eredményt nem várok.SaFó: Az utóbbi idôben egyre kritikusabba közgyûlésen, olykor kiszavaz afrakcióból.elfogadását, amely a város érdekeitszolgálja. Elégedetlen vagyok ugyanakkoraz elmúlt idôszak néhány közösdöntésével. Az önkormányzat gazdaságihelyzetében nem tartom szerencsésnek,ha többségében olyan fejlesztésekreakarunk pályázni, amelyek –elismerve, hogy megvalósításuk a városilét minôségét javítja – a késôbbiekbena mûködési költségek továbbinövekedésével járnak. Szerintem nagyobbfigyelmet kellene fordítani aziparfejlesztés és munkahelyteremtéselôsegítésére, és minden döntésnéljobban kellene igazodni a város anyagihelyzetébôl adódó korlátozott lehetôségekhez.SaFó3