magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

józanul és tárgyilagosan kell érzékelnie önmagát 24 .” A bázisország és a hungarológiai jellegűinformációkat felhasználó (elsősorban felsőoktatási) közeg egymáshoz való viszonyát tekintve„a hungarológia nem az, amit a metropolis kínál, hanem amit a helyszín igényel” 25 . Ebbőlkövetkezően nemcsak egyetlen és állandó tartalmú hungarológia létezik, hanem annyi ésolyan, amennyit és amilyet a ‘felhasználók’ igényelnek. Rákos Péter előadása előtt a fogalomkizárólag tudományos, illetve önismereti tartalommal telítődött, amelyben az oktatásnak csakjárulékos szerep jutott. Azóta a fogalom értelmezhetetlen a hungarológiai oktatás nélkül, s eznemcsak a filológiai képzési tartalmat kell hogy jelentse. A szűken vett filológiai modellt azidő túlhaladta, megváltoztak az igények, s egyre nagyobb teret kapott és kap az egyetemeken atársadalomtudományi jellegű hungarológiai stúdiumok megjelenése. Nem szűkítette leazonban értelmezését a felsőfokú magyar filológiai jellegű tanulmányok és kutatómunkaelemzésére, s a hagyományos nyelvi-irodalmi modell átalakításának szükségességére, hanemkitért a hungarológiai ismeretterjesztő tevékenységre is: „a Magyarországon kívüli hungarológialegtermészetszerűbb missziója az oktatás és a szó legtágabb értelmében felfogottismeretterjesztés minden lehető formája és foka, beleértve azt, amit ‘alkalmazott hungarológiának’nevezhetnénk: a helyi társadalom szellemi életébe való bekapcsolódás, tájékoztatás,közvetítés, kapcsolatteremtés, melyet szakszerű, sőt tudományos szinten, de népszerű formábanis szoktak igényelni.” 264. ÖsszegzésA hungarológia fogalomértelmezési nehézségeinek elsősorban az az oka, hogy tudományelméletiszempontból nem tekinthető önálló tudománynak, s általánosan elfogadott definíciójasincs. A fogalom történetén végigtekintve, kitűnik, hogy már az első honismereti művek semkizárólag a belső önismeret fejlesztését szolgálták, hanem meg akarták ismertetni a magyarságjellemző vonásait más népekkel. A belső identitáskeresés és a magyarságról szóló ismeretekközvetítésének kettőssége végigkíséri a hungarológia fogalmát és gyakorlati megvalósulásait.A különböző korokban keletkezett megfogalmazásokból az kristályosodik ki, hogy a hungarológiaa magyarság anyagi-szellemi kultúrájával, természeti és társadalmi körülményeivelfoglalkozó komplex, alkalmazott jellegű, multidiszciplináris tudományszak, amelynekművelői elsősorban magyarországi és külföldi tudósok, tanárok. Jelenleg ez a tudományszak akülföldi intézményrendszerben többnyire a magyar mint idegen nyelv oktatására alapozva,mint (felső)oktatási diszciplína jelenik meg, amelynek kereteit az adott oktatóhely igényeihatározzák meg. A hungarológia a magyar nép anyagi és szellemi kultúrájával, múltjával ésjelenével, ill. hagyományaival foglalkozó tudományterületek összességét jelenti, amelynekjellegét és művelését a helyi felhasználói igények alakítják ki és határozzák meg, többnyire aszelektív szintézis alkalmazásával.24In: i.m. 13.p.25In: i.m. 8.p.26In: i.m. 13.p.16