magyar mint idegen nyelv hungarológia - Országos Széchényi ...

Giay BélaA magyar mint idegen nyelv fogalma1. A fogalom értelmezéseA magyar nyelv a társadalmi gyakorlatban általában mint az anyanyelvi-kommunikációsnevelés, a nyelvművelés és a nyelvtudomány tárgya és eszköze szerepel. A magyar nyelvetazonban hosszú idő óta idegen nyelvként is oktatják, s ennek a tevékenységnek mára többékevésbékialakultak az állandó szervezeti formái és módszerei. Az oktatás természetesen nemhasonlítható az ún. széles körben ismert nyelvekéhez, más európai nyelvekkel összevetveazonban mégis jelentősnek mondható. A fogalom használata hosszú ideig nem a ténylegestartalmat kifejező meghatározás keretében történt, hanem az eseti előfordulások alkalmávaljelölték meg a szerzők a tankönyveken, a nyelvtankönyveken, hogy az adott könyv nemmagyar anyanyelvűek számára készült. A mai értelemben vett magyar mint idegen nyelvelnevezés csak a 20. század közepén alakult ki és terjedt el, a már bevezetett nemzetköziterminológia alapján. A nyelvoktatás folyamata, illetve a felhasznált tananyagok nemtükrözték a különböző környezeti feltételek között megvalósuló, eltérő didaktikai igényeket.Az egész szakterület a felnőttoktatás - és ezen belül főleg a felsőoktatás - kereteiben alakultki. A magyar mint idegen nyelv oktatása önálló szakmaként az 1980-as években különült el,ugyanis ekkorra jöttek létre az ehhez szükséges tárgyi és diszciplináris feltételek. Ez nem aztjelenti, hogy ezt megelőzően ne művelték volna sok helyen eredményesen a magyar mintidegen nyelv oktatását, de a tanárképzés, a szervezeti keretek, a publikációs fórumok, akorszerű tankönyvkiadás területén lényeges minőségi változások csak a nyolcvanas évekbenkövetkeztek be.A magyar mint idegen nyelv alkalmazott nyelvészeti fogalom, vagyis a nyelvtudomány általfeltárt ismeretek felhasználását jelenti egy adott területen. Ezen belül idegennyelv-oktatásiterminológia, annak egyik területe. A magyar mint idegen nyelv oktatási diszciplínaként isértelmezhető: tantárgy a magyart mint idegen nyelvet szervezett oktatásban tanulók számára,valamint főként az oktatásra vonatkozó történeti és módszertani szakismeretek rendszere azegyetemi képzésben. Az elméleti megalapozás és a tanítás során nemcsak a nyelvészeteredményeit használja fel, hanem a nyelvoktatás többi alaptudományáét is, vagyis a magyarmint idegen nyelv alkalmazott pedagógia, szociológia és pszichológia is. Természetesen ameghatározó szerep a nyelvtudományé, ennek vannak a legnagyobb hagyományai a nyelvoktatásban.A szociológiai és pszichológiai szempontok kevésbé kidolgozottak és általábanháttérbe szorulnak.A magyar mint idegen nyelv funkcionális szempontból mindenekelőtt a magyar nyelv külső,nem anyanyelvi szemléletét jelenti, amelyből a nyelvi rendszer speciális leírása is következik.Az általános pedagógiai, didaktikai, lélektani stb. sajátosságok itt is ugyanúgy érvényesek,mint más nyelvek oktatásánál, és ezek egészülnek ki a csak a magyar nyelvre vonatkozóegyedi vonásokkal. Az oktatást meghatározó tényezők között kell említeni a nyelv külső ésbelső feltárásának, a strukturális felépítésnek, a nyelvszemléleti sajátosságoknak a kérdését is,valamint a magyar nyelv külföldi ismertségének helyzetét. A több évszázados oktatástörténetsorán felhalmozott tapasztalatok, a nyelvi anyag bemutatásában és feldolgozásában szerzettismeretek fontos szerepet játszanak abban, hogy elkerülhetők legyenek a felesleges ismétlések18