6 - Unitárius tudás-tár - Magyarországi Unitárius Egyház

tudastar.unitarius.hu

6 - Unitárius tudás-tár - Magyarországi Unitárius Egyház

Kéthavonta megjelenő folyóirat • 201 2. november–december • 66. évfolyam 6. számAz ígéret földje • Miért nem születhetett Jézus az Anno Domini „0.” évben?Lélek és szeretet • Az egység és megértés reményében (2)„Születtem” Unitárius önéletrajzok • Az egyházközség lelkésze és gondnokaIsten egysége és teljessége • Az unitarizmus napszámosa(Százötven éve hunyt el Székely Mózes)


volna, ha a világot Isten tökéletesnek, befejezettnekés lezártnak, továbbfejlődni, alakulni, javulni képtelennekteremti. Egy ilyen világban az emberneknem lett volna egyéb tennivalója, mint napról napraélni termékeny fáradozás, munka, alkotás nélkül.Egy ilyen világ halálosan unalmas volna.Felmerül a kérdés, hogy érdemes­e tervezni, álmodozni,ideákat „gyártani”, ha a megvalósulásróleleve tudjuk, hogy tökéletlen lesz.Unitárius keresztény emberekhez illően forduljunkújra a Bibliához. Mózesnek és népének a Kánaánt,a tejjel, mézzel folyó új hazát ígéri az Isten.Mózes – nyilvánvalóan – elképzeli azt, és ennek reményébenküzd azért, hogy népét Egyiptomból, aszolgaság házából a szabadság és az ígéret földjérevezethesse. Nem könnyű feladatot vállal. Egy nehezenvezethető nép, és egy választott népe lázongásaités bűneit nehezen megbocsátó Isten között kellállandóan közvetítenie. De kitart. Éveken, évtizedekenát, lankadatlanul végzi feladatát. Egyszer, csakegyszer hibázik, amikor elfelejti azt, hogy a sziklábólnem ő fakasztott vizet, hanem Isten, ő csupáneszköze volt Istennek. De ez elég ahhoz, hogy – bárnépét elvezeti az ígéret földjéig – ő maga ne mehessenbe oda. Csak egy hegy tetejéről szemlélheti megnépe jövendő országát.Sokáig, évtizedekig úgy gondoltam, hogy túl szigorúez a büntetés Isten részéről, hiszen Mózesmindvégig hűséggel töltötte be küldetését. Míg egynap, mintha hályog hullt volna le szememről: megértettem,hogy Isten miközben megbüntette, különöskegyelemben is részesítette prófétáját, Mózest.Hogyan? Miért? Azért mert a vágyott, az elképzelt,a remélt mindig szebb, mint az elért. Azértmert távolról minden megszépül: zöldebb az erdő,csillogóbbak a folyók, dúsabbak a mezők, olyan tökéletesminden amilyennek vágytuk, amilyennek álmodtuk.Isten éppen az alól mentette fel Mózest,hogy látnia kelljen a valóságot, és ez által elkerülhetetlenülcsalódnia kelljen. Eszményi kép maradtmeg a szemében az ígéret földjéről, amikor meghalt,és a Biblia szerint Isten maga temette el őt aMóáb földjén.Miért tartottam szükségesnek ma mindezekről beszélnielőttetek? Azért kedves testvéreim, mert sokanvannak olyanok, akik – bizonyos szempontbólérthetően – az egyházban és annak intézményeibenpl. egyháztársadalmi szervezeteiben, az egyház szolgálatábanálló személyekben a tökéletességet keresik,s mivel nem találják – mert szükségképpen nemtalálhatják – csalódottan fordítanak hátat mindennek.Pedig sokan közülük hívőknek szeretnék tudnimagukat továbbra is. Hiszek Istenben, olykor imádkozomis, mondják, de nem nyilvánosan. Betartomaz erkölcsi szabályokat. Jótékonykodom, pénztadok erre meg amarra a karitatív tevékenységre is.De nem akarok a szervezett egyház tagja lenni, nemveszek részt semmiben, ami a szervezett egyházéletével kapcsolatos. Csalódtam bennük!Ezt a csalódást sokszor az egyház anyagi igényeiokozzák. Mintha az egyháznak nem volna szabadrászorulnia pénzre. Mintha az egyház számára nempénzért végeznék a templomok és más épületekkarbantartását, az orgonák felújítását, az egyháziiratok és könyvek nyomtatását. Mintha az egyházingyen kapná a vizet, a villanyáramot, vagy legalábba lelkészek ingyen utazhatnának, ha betegeketlátogatnak, keresztelnek, esketni, temetni mennek.De gyakran okoz csalódást az egyházi szolgálattevőkilyen­amolyan gyarlósága is. Mintha ezeknem ugyanolyan emberek lennének, mint mindenkimás. Mintha kötelező volna nekik angyalnak lenni!Itt nem mentegetni akarom az egyház és az egyháziemberek, köztük a magam nagyon is lehetségesvétkeit, vagy hibáit, csupán arra akarokrámutatni, hogy nem lehetnek, nem is lehetünk tökéletesek,mert az ideák világán kívül semmi nemtökéletes. És akkor igazságtalan ezt elvárni tőlünk.Június 28­30. között tartott zsinaton létrehoztuk amár egyszer létezett, meglévő Magyar UnitáriusEgyházat, annak Alaptörvényét és Szervezeti ésMűködési Szabályzatát. És ahogy megszületettnemsokára felfedeztük annak hibáit, ellentmondásait,joghézagait, sok esetben szinte működésképtelenségét,egyszóval tökéletlenségét.Itt és most pedig tartja az egységes MUE az Úr2012. éve kedves esztendejének ún. téli főtanácsiülését, amely alkalomból tartom, tartjuk ezt az ünnepiistentiszteletet. Ne a tökéletességet keressüktehát egymásban, a hívek az egyházban vagy azegyház a hívekben, vagy az egyházkörök a MUEegyházkerületében és aztán forduljunk el egymástólcsalódottan, hanem próbáljunk együtt a tökéletességfelé haladni. Annak az igének értelmében és tanításában,amit mi oly nagyon kedvelünk mindannyianunitáriusok: „Legyetek azért tökéletesek…” Mertcsak Ő az, de teremtett világa, teremtményei nemazok, hanem csak jók. Legyünk jók, és minden dolgunkatszeretetben vigyük végbe.Egy tanulságot levonhatunk magunknak a hallottakból.Nagy dolgokat mi emberek amúgy sem tudunkvéghezvinni. De kis dolgokat nagy szeretettelmeg tudunk valósítani. Hát ebben segítsen megmindannyiunkat, a nagyvilágban élő unitáriusokat,a gondviselő Isten határon innen és túl. Ámen!2 • Unitárius Élet


egyházközségeink életébőlFÜZESGYARMATNovemberi rádiós istentiszteletünknekvisszhangja óriásivolt és most is az. Több mint félszázlevelet kaptunk más vallásúaktólSoprontól Debrecenig, sőt Erdélybőlés Kanadából is. Unitáriustólcsak egy érkezett. Mindenki kérteaz írott anyagot és a hanganyagot.Márkó Laci segítségével küldhetővévált az Interneten is a hanganyag, dekellett készíttessek CD­átvételeketis és a kinyomtatott szöveggelegyütt küldözgessem szét. Szépmunka ez is.November 13­án Mezőtúrra voltunkhivatalosak az 1956­os Nemzetőrségünnepségére.November 17­én Kenderesen, aHorthy család kriptájánál részt vettünka budapesti bevonulás évfordulójáratartott megemlékezésen,amelyen nagy hallgatóság volt jelen.November 18­án emlékeztünkDávid Ferenc mártírhalálára. A gyermekistentiszteletetOláh Nikolett és Korcsok Andrishittanosok tartották. Rajtuk kívülmég 9 vers hangzott el,és közösen énekeltünk hitvallóénekeket. Sok szép tombolatárgyatsorsoltunk ki és elfogyasztottuk asok ízletes süteményt és szendvicset,valamint Marika néni finom teáját.November 25­én az istentiszteletután köszöntöttük az Erzsébet, Emma,Katalin és András nevű híveinketnévnapjaik alkalmából.Családias hangulatban verseket olvastunkfel.November 27­én délután 6 órátólfogadott a Parlamentben, dolgozószobájábanLezsák Sándor, az Országgyűlésalelnöke. Egyházunkbarátjától támogatást kértünk egy,nálunk, Füzesgyarmaton létrehozandóunitárius szeretetszolgálati irodalétrehozásához. Érdeklődött az egyházunkbanvégbement változásokról,terveinkről. Meghívtuk a 2013.évi Alföldi Búcsúra, amikor a templomépítés100. évfordulóját fogjukünnepelni. Elfogadta a meghívást,és ígéretet tett arra, hogy negyedszeris kis gyülekezetünk vendégefog lenni.November 28­án részt vettem azelnökségi ülésen, amelyen átadtama hivatalomat az utánam következővezetésnek és leadtam a hivatal kulcsaitElekes Botond főgondnoknak.November 30­án részt vettem városunkegyik jeles eseményén, amikora szennyvízcsatornázás tisztítóberendezését átvette a város vezetése.Az esemény ünnepi szónoka FazekasSándor, vidékfejlesztésiminiszter és Dr. Kovács József parlamentiképviselő, a Gyulai PándyKálmán Megyei Kórház főorvosavolt. Az ünnepség után a Miniszterfórumot tartott a Művelődési Házbana térség és városunk jövő kilátásairól.December 2­án délelőtt templomunkbanmeggyújtottuk az első adventigyertyát, délután fél kettőkor ahelyi Hajnal István Idősek Otthonában,délután 4 órakor pedig Gyulán,a kórház ökumenikus kápolnájában.Fél 6 órára visszaérkeztem Füzesgyarmatra,ahol ökumenikus szertartássalfelavattuk az immár 4. éveépített, újra felállított betlehemet, ésa város vezetésével meggyújtottuk atelepülés hatalmas adventi koszorújánaz első gyertyát.December 8­án, szombaton aMargaréta Családosok Egyesülete elnökének,KovácsnéCzeglédi Mária Tünde, presbiterasszonyvezetésével és az iskola közreműködéséveladventi börzerendezésével gyűjtöttek és segítettéka karácsonyt váró rászoruló embereket.December 9­én templomunkbanMikulás ünnepséget rendeztünk amargarétások közreműködésével. Agyermekistentiszteletet Hegyesi Dominikaés öccse, Zsolt tartották.Kéttucatnyi vers elhangzásávalvártuk a Mikulást, sok szép tombolávalés sok finom fogyasztani valóval.Több mint 20 gyereketjutalmazott meg az önkormányzatés a margarétások vezetőjének Mikulása.Szép alkalom volt karácsonyfelé vezető utunkon.December 10­re hivatalos voltamBudapestre a Magyar ENSz Társaságévzáró előadására.December 12­én részt vettem aBibliaalapítvány évzáró kuratóriumiés közgyűlésén, ahol elköszöntem12 évi tevékenységem után az Alapítványvezetésétől és jelenlévő tagjaitól.December 15­re hivatalos voltama Kiss Imre vezette Szent KoronaTársaság ünnepségére, Budapestre,a Kútvölgyi Nagyboldogasszonykatolikus templombeli esti miseután.December 19­én délután 2 órakorkarácsonyfa ünnepségen szolgáltunkfeleségemmel a helyiIdősek Napközi Otthona, ajándékozássalegybekötött, műsoros rendezvényén.December 20­án este karácsonyfaünnepélyt tartottunk nyugdíjasklubunk énekeseivel.December 21­én részt vettünk avárosi karácsony alkalmával rendezetthangversenyen.December 23­án délután karácsonyielőzetest tartottunk a helyiIdősek Otthonában.December 24­én délután 5 órátólrendezzük a karácsonyfa ünnepélyünket.Közel 30 gyereket ajándékozunkmeg, akik versekkel,énekekkel, betlehemezéssel, pásztorjátékkalszerepelnek. Kiosztjukaz Unitárius Alapítvány és a GondviselésSegélyszervezet, valamintaz adományozó híveink ajándékait,pénzjutalmait a hűséges hittanra éstemplomba járóknak.Karácsony szent ünnepén délelőttúrvacsorás istentiszteletet tartunk.Az istentisztelet keretébenmegkereszteljük Balogh Tamás ésBalogh Balázsi Zita harmadik gyermekét,aki a keresztségben a FlóraKitti nevet fogja kapni, és áldást kérünka szép kis család tagjaira.Délután fél kettőkor úrvacsorázóistentiszteletet tartunk a Hajnal IstvánIdősek Otthonában.Délután fél négykor Gyulán ünnepelünka kórház kápolnájában.Unitárius Élet • 3


BUDAPESTEseménydús – az istentiszteletek,bibliaórák és valláserkölcsi nevelésialkalmak mellett gazdag kulturálisprogramot is magában foglaló – adventiheteket él a Budapesti UnitáriusEgyházközség. Az alábbiakban zenei,képzőművészeti és irodalmi programjainkrövid összefoglalóját adjuk; abbana reményben, hogy a művészetekereje segítette és segíti minden unitáriustestvérünket a Karácsony előttivárakozás szépségének átélésében.November 29­én Maria TeresaUribe chilei származású, de az1970­es évek eleje óta Magyarországonélő, nemzetközi hírű operaénekesnőés tanítványai – BecsákFranciska, Karácsonyi Linda és MolnárPetra – adtak koncertet Adventivárakozás címmel; egyházközségünkénekvezére, Mészáros Nórazongoraművész közreműködésével.A hangversenyt Johann SebastianBachMagnificat­oratóriumánakrészleteés egy Händel operaária nyitotta,majd három Mozart­részlet (egydal, illetve a Titusz kegyelme és a Figaroházasága című opera egy­egyáriája) következett. A barokk és a bécsiklasszika után a romantikát Schubert,Liszt, Verdi és Dvorákműveinek részletei reprezentálták,majd – Kodály Zoltán népdalfeldolgozásával(Akkor szép az erdő) éskét Puccini­áriával elérkeztünk a korai20. századhoz. A koncert hatalmassikert aratott; öröm ésmegtiszteltetés, hogy Maria TeresaUribe (vagy ahogyan mindenki szólítja:MariTe) és a Vienna Conservatorymesterosztályában tanulónövendékei már visszatérő vendégekegyházközségünkben.December 1­jén az életét Spanyolországés Magyarország között megosztóTokos Zoltán gitárművész,egyházközségünk tagja koncertezettgyülekezeti termünkben. A kolozsváriszületésű Tokos Zoltán a klasszikusgitár Európa­szerte elismertmestere. A budapesti ZeneakadémiánSzendrey­Karper László tanítványakéntszerzett diplomát, majdtöbb külföldi mesterkurzuson vettrészt. 2004­ben a művészeti doktorifokozatot (DLA) is megszerezte; kutatásitémája Johann Sebastian Bachinterpretációs problematikája gitáron.A hazai és külföldi koncertekmellett Tokos Zoltán több mint 20hanglemezfelvételt készített, és különbözőátiratokat adott közre gitárra,többek között Bach, Bartók ésWeiner Leó műveiből. Diákkora ótatanít a Debreceni Egyetem ZeneművészetiIntézetében (illetve annakjogelődeiben). A BUE gyülekezetitermében adott koncertje a barokkés klasszikus repertoár, a vérpezsdítőspanyol gitárzene és a bartóki­kodályiörökség mesteri kombinációjavolt.Másnap, december 2­án, vasárnapdélben, az istentisztelet után FeledyBalázs művészeti író nyitottameg Mezei Zsuzsa festőművész kiállítását,amely január 5­ig látogathatógyülekezeti termünkben. „Első meghatározóművészeti élményem a zene.Évekig tanultam zongorázni,később az énekesi pályát választottam.Ezt a periódust számos rádiófelvétel,néhány televízió­,lemezfelvétel és több évig tartó turnéjellemezte: Ausztria, Lengyelország,Olaszország a főbb állomások.Ezt a sok utazással járó pályát abbahagytamgyermekeim születéseután. Civil foglalkozások következtek(tolmácsolás, nemzetközi konferencia­szervezés),amelyek mellettszabadidőmben elkezdtem festeni.Első lépéseimet a Képcsarnok Vállalategyengette, később nemzetközialkotótáborokban képeztem továbbmagam. Tagja vagyok az OrszágosKépző­ és Iparművész Társaságnak,a Soproni Képzőművészeti Társaságnakés a Budai KépzőművészEgyesületnek – ismertette kérdésünkreművészi pályájának mérföldköveitMezei Zsuzsa, akinek eddigtöbb mint 40 egyéni és csoportos kiállításavolt itthon és külföldön.December 2­án, Advent első vasárnapján,az istentisztelet keretébenMészáros Zsolt Máté, a Zeneakadémiaorgona szakos hallgatója játszottbarokk korálvariációkat atemplomban. December 9­én, az istentiszteletkeretében ismét közreműködöttMaria Teresa Uribeénekművész és Mészáros Nóra zongoraművész.December 16­án és 23­án az adventi istentiszteleteket a BudapestiUnitárius Egyházközségkórusának előadása gazdagította.Lapzártánk után, december 14­én, pénteken este 6 órakor került sora Nagy Ignác utcai gyülekezeti termünkbena BUE presbitere, a MagyarUnitárius EgyházMagyarországi Egyházkerületénekfelügyelő gondnoka, Dr. BarabássySándor könyvbemutatójára. A civilbenmérnökként, tudományos kutatóként,egyetemi oktatóként dolgozószerző – régi erdélyi nemesi családsarjaként – több évtizedes kutatásánakeredményeit összegezte az Egyreneszánsz mecénás főúr a 15­16.századi Erdélyben című kötetben,amelynek alcíme: Barlabássy Lénárderdélyi alvajda, székely alispánkora és tevékenysége a dokumentumoktükrében. Az est házigazdájaKászoni József püspöki helynök, aBUE lelkésze; valamint Elekes Botond,egyházkerületünk főgondnokavolt. A Méry Ratio kiadó gondozásábanmegjelent kötetről az UnitáriusÉlet 2013/1. számábanrészletesebben is beszámolunk.Retkes AttilaUnitárius Élet • 5


Ádám L. AttilaMiért nem születhetett Jézus az Anno Domini „0.” évben?„Hóba temetkezett csíki havasokon,Áron – egymagában – fenn a Madarason…– Uram – fohászkodik, – Fiad megszületett,Karácsony este van…”(Székely Karácsony, Csíkszereda környéke,forrás: nem ismert)„A csillag megállott, ott, ahol Jézus meg vótszületve. Ők oda bémentek, Jézus immár most nemabba a helybe született, lehetett három napos es.”(Parasztbiblia gyűjtése)A születés. Illusztráció Les Très Riches Heures du Duc de Berry(Berry herceg imádságai) című, 15. századi francia kéziratbólMusée Condé, Chantilly, FranceAlegtöbb, a közelmúltig élő,gyönyörű biblikus népi hagyományelbeszéli Jézus születését.A Parasztbiblia* csakúgy, minta fent idézett népköltési székelyvers is, ha nem is adja meg az évszámot,de legalább utal az évszakra.Az A.D. (Anno Domini, azaz„az Úr évében”) vagy B.C. (BeforeChrist) megjelölés viszont csakakkor válik fantáziánk megmozgatójává,ha kiderül, hogy Jézus nemszülethetett Kr.e./Kr.u. „0”­ban,amint ezt a keresztény időszámítássugallja. Több okból sem. A különbözőszerzők véleménye abbansem teljesen egységes, hogy miértnem volt „0.” év, azaz helyettecsak Kr.e. 1./Kr. u. 1. évfordulója.1,2,3_______________________________* Lammel, A., Nagy, I.: Magyar népi biblikustörténetek, Gondolat, Bp. 1985. p. 611.**Dionüsziosz feltevések szerint a 6.században, a mai Dobrudzsa területén élőszerzetesi közösség tagja. Nem azonos a korábbanélt, hasonló nevű íróval, ezért választottaszerényen az Exiguus (kicsiny) melléknevet.6 • Unitárius ÉletAz „eredeti” időszámításalapja, Rómaalapításánakévszáma akár pontosvolt, akár nem,létjogosultságátvesztette a RómaiBirodalom felbomlásával.3 Az új naptármegszerkesztése(amin a későbbiGregorián naptár isalapul) I. János pápa kezdeményezéséreKr. u. 525­ben DionüszioszExiguus** (Kr. u. 470? ­ Kr. u.544?), a pápai kúrián foglalkoztatott,feltehetően szkíta származásúszerzetes nevéhez kapcsolódik. Anaptár alapjául Krisztus születését,ill. annak dátumát tekintette, ezzelis segítve a kereszténység továbbielterjedését. Számításához Dionüszioszegyes források szerint arómai császárok uralkodási dátumaitvette figyelembe, de két hibátis elkövetett. 3 Más forrásokszerint valójában nem is ismert,hogy mi volt a számítás alapja. 4Ezt támasztja alá, hogy magaDionüsziosz is azt állította, mindenmagyarázat nélkül fő művében,hogy a „jelen év” ProbusJunior konzulsága alatt az 525. évvolt „a mi Urunk Jézus Krisztusmegtestesülésétől”, azaz születésétőlkezdve. 5Így valójában Dionüsziosz sosemnevezte meg pontosan Jézusszületésének vagy fogantatásánakévét, és lehet, hogy önmagának semtette fel a kérdést, hogy ez most a 0.évtől vagy Kr. u. 1­től értendő­e.A keresztény időszámítás jellegzetessége az, hogy 1 ) a lineáris idősíkot Jézusszületésével mintegy két részre osztotta, és így 2) elméletileg a 0. évnek kitüntetettjelentőséget tulajdonított (de valójában figyelmen kívül hagyta). Tulajdonképpena 0. év csak azért kerülhetett kitüntetett helyzetbe, mert Jézus születésénekmeghatározásával a 0. év az idősík elejéről a keresztény időszámítás elejére, deezzel az egész idősík „közepére” is került.A keresztény időszámítással ellentétben a többfajta célú és időtartamú ciklusbangondolkodó maja időszámítás és 20-as alapú számrendszer ismerte és használtais a 0-át (jele a kagylóhéj volt) már valószínűleg Jézus születése idejében is,ha nem is egy speciális év megjelölésére. (Viszont további bonyodalom, hogy korunkmaja történészeinek jó része szerint a „keresztény” időre való átszámításkoraz ún. Mezoamerikai (Maja) Hosszú Számlálás naptárának 51 25 éves ciklusa inkábbKr. e. 311 3-ban, mintsem 311 4-ben kezdődött, vagyis feltételezi a 0. évet ésígy Kr .u. 201 2. december 21 -én ér véget. 4,7 )A hindu és buddhista naptárak – mint a Saka időszak vagy a Kali Juga – egyértelműena „0.”-évvel kezdődnek. 4Csak a teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy az ISO 8601 :2004 szabványés az ún. asztrológiai időszámítás szintén figyelembe veszi a 0. évet. 4


Egyes vélemények szerint tehátaz első hiba Dionüsziosz számításábanaz volt, hogy kihagyta 0.évet, ami egy éves csúszást okoz. 3Hesemann 6 szerint azonban a nulla,mint szám ismeretlen volt anyugati világban, vagyis ez a hibanem Dionüsziosz rovására írható. 5Egyes feltevések szerint újabbhibát okoz viszont Dionüszioszrendszerében annak a négyévesidőszaknak a kihagyása, amikorAugustus császár még saját nevén,azaz Octavianusként uralkodott(Kr. e. 32­28.). Ez összességében5 éves tévedés, ami azt eredményezi,hogy Jézus paradox módon Kr.e. 5­ben születhetett. 3Ebben az érdekes érvelésbencsak az kérdőjelezhető meg, hogya kritikus 4 éves időszak jóval JézusKrisztus születése (vagyis a 0.év) „előttre” esik, vagyis ebből aszempontból érdektelen. Hesemannszerint viszont Dionüszioszpont a Kr. e. 27­et, Octavianus augustusicímének dátumát vette kiindulópontkéntfigyelembe, amiígy Alexandriai Kelemen adatát(lásd később) figyelembe véve Kr.u. 1­et, avagy – ha a 0. évvel isszámolunk – 0­át adna a születésdátumaként. 6Grüll idézett könyvében kijelenti:„Jézus semmiféleképp sem születhetett0­ban.” 2 Ez amegállapítás a fenti naptárszámításibonyodalmak tükrében teljesenelfogadható. A további miértekazért sokasodnak első pillantásrais, mert a két, ezzel kapcsolatosbibliai utalás (Mt, 2:1­2 és Lk,2:1­6) Picknett és Prince 1 és másokszerint kölcsönösen kizárjákegymást.Más szerzők, például Hesemann6 szerint viszont Máté és Lukácsegybehangzóan azttámasztják alá, hogy Jézus NagyHeródes uralkodása alatt (vagyisHeródes Kr. e. 4­ben bekövetkezetthalálát megelőzően) született.Ez az ellentmondás azonban talánmégis feloldható és nagyobbvalószínűséggel megadható a valósszületési év, ha minden fellelhetőbibliai és nem bibliai utalástalaposan körbejárunk.Máté egyértelműen Nagy HeródesKr. e. 4­ig tartó uralkodásánakidejére teszi Jézus születését(„Amikor Jézus megszületett a júdeaiBetlehemben, Heródes királyidejében,…”). Lukács evangélistaviszont két információt is közölitt: Augustus császár éppen azidőtájtadott ki egy rendeletet, hogyaz egész birodalom lakosságát írjákössze. „Ez az első összeírás*akkor történt, amikor SzíriábanKüréniosz [Quirinius] volt a helytartó.”Az első információval itt sincsgond: Augustus saját feljegyzéseiszerint háromszor tartott az egészRómai Birodalomra kiterjedő népszámlálást(lustrum), Kr. e. 28­banés 8­ban, valamint Kr. u. 13­ban. 2Ebből nyilvánvaló, hogy csak aKr. e. 8­as évszám jöhet számítás­Mária és József feliratkozik az adózási összeírásra Quirinius helytartó elõtt(Bizánci mozaik, Kr. u. kb. 1315, Kahrié dzsámi, Isztanbul)ba Jézus születésének dátumaként,mert akkor mind Nagy Heródes,mind Augustus uralkodott. 2Az ezzel szemben felhozott kifogásgyakran az, hogy hogyantarthatott Júdeában, egy féligmeddig„független” állambannépszámlálást Augustus Nagy Heródeshalála előtt 4 évvel? 1 Lukácsazonban nem azt mondja,hogy maga Szíria római provinciahelytartója (legátusa), Caius SulpiciusQuirinius tartotta a népszámlálástJúdeában, hanem azt,hogy „ez az első összeírás akkortörtént, amikor Szíriában Quiriniusvolt a helytartó.” (Lk, 2:2).Hangsúlyozni kell az első szójelentőségét. Mivel a Római Birodalomterületén ez nyilván nem azelső ilyen felvétel volt,** ez aztjelentheti, hogy az első júdeaiszámlálás Quirinus szíriai legátusságaalatt, de tőle talán függetlenülmehetett végbe.Az utolsó megválaszolandókérdés a „puzzle” teljes összerakásáhozaz lenne, hogy mikor voltQuirinius Szíria legátusa.A legnagyobb probléma éppenezzel a harmadik adattal van, mertFlavius Josephus zsidó származásúrómai történetíró szerint QuiriniusKr. u. 6­ban volt legátusSzíriában, ami részben ellentmondaz eddig elmondottaknak. 2 Sokkritikus ezért elutasítja Lukácsot. 8Ha elfogadjuk Flavius adatát,Kr. u. 6­ban Júdea már nem voltönálló állam, sőt, az első júdeaihelytartó, Coponius el is rendeltegy lakosság­ és vagyonösszeírástekkor, 9 ami azonban időben függetlennektűnik az összbirodalmiösszeírásoktól.Nem célunk itt a jézusi születéstörténetrészletes elemzése, demivel pont az a két Evangéliumemlíti csak ezt a témakört, amelyeketkorábban idéztünk, mégegy tényt meg kell említeni.***A már többször említett Lk, 2:2idézet Quirinius helytartósága________________________* Görögül: auté apographé proté (első).** Az utolsó, a köztársaság idejében tartottlustrum jóval Augustus uralkodása előtt, Kr. e.70­ben volt. 2*** A feltehetően legkorábban megírt MárkEvangéliuma hallgat erről, viszont az erreépülő Máté és Lukács Evangéliuma„kiegészítéseket” tartalmaz Jézus születésérőlés gyermekkoráról.Unitárius Élet • 7


Szerzetes a szkriptóriumban Dionüsziosz korában.Ismeretlen eredetű középkori kéziratból.8 • Unitárius Életalatt végrehajtott adóösszeírásrólnem csak kronológiai, hanem továbbitörténeti problémákat is felvet.Lukács szerint Mária ésJózsef Názáretben éltek, de a júdeaiBetlehemből származtak. Názáretviszont nem Júdeában, hanemattól körülbelül 112 km­re, egy másiktartományban, Galileában található,ahol Kr. u. 6­ban is NagyHeródes egyik fia, Antipász voltaz uralkodó. Nehezen képzelhetőel, hogy Augustus császár összeírásirendelete Júdeán kívül Galileárais vonatkozott volna. 1Feltehető valójában az is, hogyLukács, Máté vagy Josephus Flaviusközül egyikük téved, ez azonbannem oldja meg a problémát,mert attól függően, hogy kit nevezünkmeg hibás adatközlőként(amit ráadásul egyik esetben semlehet igazán bizonyítani), két eltérődátum (Kr. e. 8­4 vagy Kr. u. 6körül) valószínűsíthető Jézus születésidátumaként.Ami egyesek szerint talán közelebbvisz az igazsághoz, az két(sír)kőfelirat. Itt a helyszűke miattcsak az egyiket idézzük, az ún. titulusTiburtinus szövegét. Grüll ésmások 2 szerint ez a névtelen felirat1 perdöntő, mert a leírás csakQuiriniusra illik, amely szerint őkétszer volt Szíria és Fönícia helytartója,a latin szöveg azonbannem tartalmazza, hogy mikor.Grüll szerint feltételezhető, hogy akorábbi dátum Kr.e. 4. előttre vonatkozhat,és így a Máté és Lukácsadatai közötti látszólagosellentmondás feloldható. (Ámbárönmagában véve vonatkozhatnaKr. u. 6­ot követő évekre is, mertTacitus szerint Quirinius csak Kr.u. 21­ben halt meg). Ráadásul aRómai Birodalomban igen szokatlanaz, hogy ugyanaz a személyugyanabban a provinciában kétszerlett volna helytartó. Az semsegít, ha feltételezzük, hogy Quiriniusvalóban Júdea függetlenségénekelvesztése előtt és után islegátus volt Szíriában, mert arravonatkozóan sincs adat, hogy az elsőösszeírás mindig egy provinciaelső megszervezésekor történt.Bár ennek lennének logikus politikai­gazdasági­katonaiokai. Másfeltételezések, mint például Lk 2:2eltérő fordítási variációi tovább bonyolítjáka kérdést, de nem adnakvégleges megoldást. 10Lukács Evangéliumának harmadikadata (Lk, 3:23) azt állítja,hogy Jézus körülbelül harmincéves volt (Lk, 3:23) Tiberius császáruralkodásának 15. évében(Lk, 3:1). Mivel Tiberius társuralkodásánakkezdete fogadott apjával,Augustusszal Kr. u. 12­redatálható, ami azt jelenti, hogy JézusKr. u. 26­27­ben lehetett 30 évkörüli, vagyis a 0. évet most semszámolva, Kr. e. 4­5­ben születhetett.8 Ez jó egyezést mutat a korábbantárgyalt adatokkal.Még egy részletre kell okvetlenülutalni Máté Evangéliumából(Mt, 2:16). Ebben Heródes a napkeletibölcsek látogatása után parancsotad a kétéves vagy annálfiatalabb fiúgyermekek megölésére.Ebből következően a parancsmegszületésekor Jézus jóval fiatalabblehetett kétévesnél. Ha figyelembevesszük Heródes halálánaklegvalószínűbb dátumát, Kr. e. 4.március­áprilisát és a csecsemőklemészárlásának ehhez közeli időpontját,megint csak Kr. e. 5­7.adódik a legvalószínűbb születésidátumként. 3 Érdekes azonban,hogy a történetíró, Josephus Flaviuserről az eseményről hallgat.Csillagászati adatok alapjántöbb csillagot, üstököst (például aHalley üstököst Kr. e. 12­ben), sőtbolygó együttállást* is azonosítottakkorábban a betlehemi csillagként.3,8 Ennek teljes történetére ittnem térhetünk ki.Kínai feljegyzések is beszámolnakazonban Kr. e. 5. márciusábanegy csillag hirtelenfeltűnéséről a mai Sas csillagképben.**A Kr. e. 5­ben Kínában ésKr. e. 4­ben Koreában megfigyeltcsillagot koordinátái alapján a maiDO Aquilae „lassú nova” típusúcsillaggal azonosították feltételesen,amelynek 1925­ben volt utoljárakisebb kitörése. 3Más történeti adat is ezt az évszámotvalószínűsíti Krisztus születésiéveként. A már korábbanemlített Alexandriai Kelemen 11 leírja,hogy Egyiptomban Jézus születésétAugustus császáruralkodásának 28. évére tették. 6Ha ennek kezdetét Kr. e. 32­re,vagyis Octavianusnak a dux Italiaecím (és nem a Szenátus általKr. e. 27­ben adományozott augustusicím) felvételére tesszük,akkor szintén Kr. e. 5. adódik Jézusszületési dátumaként.Habár a születés dátuma valószínűsíthető,a szerző egy kicsitcsalódottan állapítja meg az írásvégén, hogy minden logikai erőfeszítésellenére sem bizonyíthatóminden kétséget kizáróan ezekbőla bibliai és történeti­régészeti adatokbólJézus valós születési ideje.Ennek ellenére a történeti Jézusfelidézése nem hiábavaló próbálkozás,mert segít megérteni Jézusműködésének és tanításának társadalmiközegét. A bibliai, történetirégészetiés csillagászati adatokösszevetéséből Jézus születésénekleginkább valószínűsíthető dátumakénta Kr. e. 5. év adható meg.Ebből az is világos, hogy Jézusegy történelmi fordulópont közelébenszületett és gyermekkoránaklegalább is egy részét már egy rómaiprovinciává vált Júdeában éltemeg.__________________* Eredetileg Kepler számításai alapjánigazolható, hogy Kr. e. 7­ben a Szaturnusz és aJupiter egy éven belül háromszor isegyüttállást, és ezáltal fényes égi jelenségetmutatott.** Megfigyelő eszközök hiányában szabadszemmel a nova és szupernova típusúcsillagokat az ókorban általában csakfényességüket sokszorosára növelő kitöréseikesetében tudták megfigyelni.


JEGYZETEK, FORRÁSOK1Was he virgin born? In: Picknett, L., Prince, C.: TheMasks of Christ, Sphere, London, 2008., pp. 95­121.2Grüll, T.: A kövek kiáltanak. 50 történeti dokumentumaz Újszövetség tanulmányozásához. Szent Pál Akadémia,Bp., 2009., pp. 34­41.3Kidger, M.: A betlehemi csillag, Gold Book, Debrecen(évszám nélkül), pp. 45­52 és 255­262.4„Hogy hogy jutott el ehhez a számhoz, igazából nemtudjuk.” („How he arrived at that number is unknown.”)Lásd az 5. hivatkozást is.”0 (year)” (http://en.wikipedia.org/wiki/0_(year))5Valójában Dionüsziosz ebben a művében (Dionüsziosz19 éves ciklusa) elég furcsának tűnő számítássalvagy tanítással áll elő: 16 argumentumot (Argumenta paschalia)sorol fel a Húsvét idejének meghatározásához, azegyiptomiak szerint (lásd alább). Az első argumentum (Argumentumprimum) azonban Krisztus éveiről (De anniisChristi) szól: a 15 x 34 szorzataként 510 adódik, amelyetkorrigálva 12­vel 522­őt kapunk, majd ehhez Probius konzulságának3 évét adva, összesen 525­öt. Vagyis: „Ennyiév, amennyi az Úr (Jézus) születésétől eltelt.” („Isti suntanni ab incarnatione Domini.”).(http:hbar.phys.msu.ru./gorm/chromo/paschata.htm) Anullával,mint számmal kapcsolatos ókori helyzet ellentmondásosságátjól jellemzi, hogy a Hold „kora”, március22­én megfigyelt (amit a latin epactae szóval jelöltek, hozzávetőlegesenhozzáadott napok számát jelenti) 19 évesciklusában, minden ciklus első évében „zero” értékű volt.Tulajdonképpen ezen napok ciklikusan változó számánakismerete a napév (365 nap) és a holdév (354 nap) közöttieltérés figyelembe vételével adja a Húsvét aktuális dátumátegy adott évben. Dionüsziosz volt az első latin szerző,aki a zero szám előképét használta a latin „nulla” szó(eredeti jelentése: egyetlen egy sem) bevezetésével, mertmaga a zero jelentésű római szám nem létezett! A latin„nihil” szó (semmi) hasonló jelentéssel bírt.(http://en.wikipedia.org/wiki/Dionysius_Exiguus). Fontositt visszautalni a nulla maja szimbolikájára: eltérően atöbbi szám jelétől (pont vagy vonal ill. ezek kombinációja)egy természeti szimbólum, a kagylóhéj, mint az üresség,a semmi kifejezője volt a nulla matematikai jele. 76Hesemann, M.: A názáreti Mária, Szent István Társulat,Bp., 2012., pp. 160­163.7Douglas, D.: 2012 Maja próféciák, Ventus Libro Kiadó(helymegjelölés nélkül), 2011., pp. 69­93.8„Anno Domini” (http://en.wikipedia.org/wiki/Anno_­Domini)9Cotton, H. M.: The Roman Census in the Papyri fromthe Judaean Desert and the Egyptian kat'oikian apographe.In: Schiffmann, L.H., (szerk.): Semitic Papirology inContext, Leiden/Boston, 2003., Brill Press.10Több bibliafordítási variáció például más értelmezésreis lehetőséget ad: „This was the first assessment ofCyreneus (Quirinius), governor of Syria” („Ez volt Quiriniusnak,Szíria helytartójának első összeírása.” Kiemeléstőlem). Vagyis a szíriai helytartói címet Quirinius feltehetőennem az első összeíráskor viselte, hanem azt követően,például Kr. u. 6­ban, egy esetleges második júdeaiösszeíráskor. (http://en.wikipedia.org/wiki/Census_of_­Quirinius)11Alexandriai Kelemen, Clemens Titus Flavius (vsz.Athén, Kr.u. 140/150­ Kr.u.?, 216 előtt): teológus, egyháziíró, pedagógus. (http:/en.wikipedia.org/wiki/Clement_of_Alexandria)Az egység és megértés reményében(Csordás Gergő 201 2 februárjában készült riportjának szerkesztett változata)Az előző részben már említésre került az egyházügyi törvény. Az elmúlt évben nagy visszhangja volt éskemény politikai, erkölcsi vitákat szült a kormány egyházügyi törvénykezése, amivel kapcsolatban nembiztos, hogy minden a rendjén volt. Lássuk mi erről Balázsi László véleménye!2.Csordás Gergő: Az előző témákbanmár többször egy olyan területretévedtünk, amely sok emberszámára egy „ellenszenves világ”.Itt a politikára gondolok. Mi a véleményea kormány és az egyházak viszonyáról,az egyházügyitörvénykezésről?Balázsi László: Az a véleményem,hogy a politikai hatalom sohanem szabadott volna, hogy beleszóljonaz egyház életébe, ha az egyházúgy intézte volna a dolgait, hogy nelegyenek szakadások, torzsalkodások,háborúk, gyötrelmek, kínok. Atörténelem sokszor kikényszerítetteazt, hogy szükség legyen az államés az egyház együttműködésére. Azegyházügyi törvénykezés valójábanegyüttműködést jelent, hiszen rendetkellett tenni abban a nagy káoszban,ami a különböző egyházakvagy vallásos színezetű szervezetekjogállását jelentette. A több mint300 bejegyzett egyház és szervezettöbbsége csak pénzszerző, állami támogatásértácsingózó szervezetvolt, amelyeknek semmi közük nemvolt a vallásossághoz, hitélet megéléséhez.Nagyon sok környékbeliállam is rendezte ezt az ügyet, nemcsak hazai jelenségről van szó.Nem gondolja, hogy a politikánaktávol kellene magát tartania azegyháztól és fordítva, az egyháznakis távol kellene magát tartani a politikától?Nem szabad az állam akaratát rákényszeríteniaz egyházakra, de ezfordítva is így van: az egyházi dolgokatsem szabad az államra, a társadalomrakényszeríteni, demindenképpen együtt kell, hogyműködjenek! Nem lehet teljesenszétválasztani, mint azt sokanmondják, hogy az egyházakat tartsákel a híveik. Az új egyházügyitörvény által egyre több olyan feladatotvesz vissza az egyház (azelőttis a komoly egyházak ezttették!), amelyeket korábban elvettektőle. Más, volt kommunista országokbanvisszaadták és adják arégi egyházi tulajdont is, erdőt,szántót, legelőket. Nálunk a rendszerváltásután megtagadták ezt.Pedig ezeknek hozadékaiból lehet­Unitárius Élet • 9


10 • Unitárius Életne finanszírozni az egyházat, ésmég több, növekvő feladatot vállalni.Elérkeztünk utolsó témánkhoz, amagyarság egymással és a világgalvaló kapcsolatához. Az anyaországbanélő magyarok kapcsolata sokszorfeszültnek volt mondhatókülhonban rekedt testvéreikkel, miközbena kisebbségbe kényszerültmagyar emberek kemény megpróbáltatásokonmentek át. Az anyaországbanélő magyarok nem mindigviselték szívükön a külföldön élő magyaroksorsát. Jó példa erre a 2004-es népszavazás a kettős állampolgárságkérdéséről, amely ugyankötelező érvényű lett volna az országgyűlésre,de annak érvénytelenségemiatt, hosszú távonmegterhelte a magyar politika és ahatáron túl élő magyarság kapcsolatát.A második Orbán-kormány hoztael a változást ebben a kérdésben,ma egyre többen veszik fel a kisebbségbenélő magyarok körében a magyarállampolgárságot. Fontosnaktartottam, hogy Balázsi úrral beszéljekerről, hiszen ő családjávalegyütt átélte azokat a szörnyű megpróbáltatásokat,amelyek a magyarokatérték még a rendszerváltáselőtt. Ön Erdélyből jött Magyarországra.Mit tudna mondani az olvasóknaka határainkon túl élőmagyarság jelenlegi helyzetéről?A diszkrimináció volt az, amimegnehezítette a mi életünket is. Rövidbemutatkozó életrajzomban utaltamerre, de oldalakat lehetneelmondani otthoni életünkről, sorstársainkmindennapjairól. A rendszerváltozássok mindentmegváltoztatott, de nem mindent.Románia most már nyilvánosan isnacionalista állam. Nehéz fenntartania magyarság intézményeit, ugyanisa többség nem mindig veszi jónéven, hogy valami más is van körülötte.Nem fogadják el a magyarságkollektív jogait, autonómiáját, nemkapnak sok jogot meg. Annak idejénmi is ennek voltunk az áldozatai,mert sok más testvérünkhözhasonlóan, mi sem fogtuk be a pörösszánkat, és a végén arra kényszerültünk,hogy elhagyjukszülőföldünket.Hogyan lehetne ön szerint javítania kisebbségben élő magyarsághelyzetén? Gondolok itt például azautonómiára.Minden természetű autonómiával!Nemcsak területi, hanem kulturálisautonómia, gazdaságiautonómia, meg nem tudom, mégmit lehet sorolni. Ez nagyon segítenéa kisebbségben élő magyarokhelyzetét, habár az elmúlt évek, évtizedekmegtanították az erdélyi testvéreinketarra, hogy hogyan lehetmegkeresni a módját, lehetőségét,hogy megéljék nemzeti életüket,még ha az állami törvények nagy részenem is segíti őket ebben. Már azelőző rendszerben tettek olyan lépéseketaz erdélyi magyarok, amivelsikerült kijátszani mindent. Nemhagyták a nyelvüket, így magyar öntudatuknem gyengült, és intézményeiketpróbálták működtetnisok­sok kiskapu, kibúvó megkeresésével.Nem volt veszélytelen, nemis vállalta mindenki, de talán az áldozatokmost hoznak gyümölcsöt.Mi a véleménye a határokon innenés túl élő magyarok viszonyáról?Itt megint érintenünk kell apolitikát, az állam, a kormány szerepétez ügyben.Ebben is több időszak különböztethetőmeg. Éppen csak egy­kétgondolattal említem, hogy a háborúutáni években szinte nem szabadottkapcsolatot tartani, gyanúsak voltakmind Erdélyben, mind az anyaországbanazok az emberek, akiknekrokonsága volt vagy itt, vagy ott. Aztánebben is jött egy kicsit enyhülés,de 1956 után sokáig az úgynevezettelnemzetlenítő politika volt az, amelyikazt hirdette, hogy csak egyetlenszocialista­kommunista­internacionalistamagyar nemzet van, és a határokonkívül nincsenek ismagyarok. Szabályosan fel akartákszámolni a nemzetiségeket. A miesetünkben hála Istennek nem kerültsor olyan dolgokra, hogy ideodatelepítgették a magyarokat,mint ahogy azt tették az egykoriCsehszlovákiában és a Szovjetuniónagy gonosz birodalmában. A ’80­as évek második felében egymásrataláltak a testvérek határokon kívülés belül, lásd a menekültek fogadását,az otthoniak segítését, stb. Arendszerváltás után, sajnos – itt kellezt elmondjam – a politikai berendezkedéseka nem épp megfelelőpolitizálásukkal elidegenítették egymástóla magyarokat. Ezt már az elsőOrbán­kormány próbáltafeloldani, amikor kedvezményekbenrészesítette a határon kívüli magyarokat.Persze a baloldal és másretrográd erők nagy dühére. Aztánminden jobban megszakadt, mikorjöttek Gyurcsányék, és annak volt alegsötétebb eseménye a 2004. december5­ei szavazás, amikor szörnyűpropaganda, reklámozás utánnem sikerült, hogy megkapják akettős állampolgárságot a külhonimagyarok. Ezt most a nemzeti kormánymegtette. A határon kívülimagyarok nagy megelégedéssel fogadtákezt a nemzetegyesítő politikátés annak megnyilvánulását akettős állampolgárság megadásában.Most a mai napig is vannak,akik erről utálattal beszélnek azanyaországban. Azt is el kell azigazság kedvéért mondani, hogysokszor sikerül felheccelni akár Erdélybenis bizonyos köröket (pártot),ezért többen közömbösenveszik Erdélyben is, hogy én eddigis magyar voltam, ezután is az leszek,és nem igyekeznek az állampolgárságiesküt letenni. Türelmes,alapos munka vár, mert minden magyarfelelős minden magyarért.Sokakban felmerül a kérdés,hogy az állampolgárság és ezzelegyütt a szavazati jog megadásának,nem lehet, hogy van egy, úgymondszavazatszerző háttere?Nem tudnám ezt mondani, mégakkor is, ha vannak ilyen törekvések,de számomra ez nem nyilvánvaló.Az a kérdés, ha eztmegcsinálták volna 2004­ben, akkormi lett volna a helyzet? Gyurcsányékgyűjtöttek volna szavazatotmaguknak? Erről a társaságról megkellene kérdezni a székelyeinket.Ez sokkal mélyebb dolog a szavazatszerzésnél.Egy közel évszázadosszétszakítottság után azerdélyieknek a főváros mindig isBudapest volt és nem Bukarest, akedvenc focicsapat a magyar válogatott,a kedvenc színészek anyaországiak.Ez a kitartás megér egyszavazatot, mert a székely nem fogVeszprémben beleszólni a városi


vezetés dolgaiba, de arra tehet egyX­et, hogy a világmagyarságot ki,kik vezessék.Hogyan lehetne az ön véleményeszerint közelebb hozni egymáshozezeket, a sokat gyötört egy nemzetheztartozó, egymástól közel 100éve elszakadt embereket?Pontosan a politikai színezet nélkül.Amit csinált most ez a kormányis, hogy pályázatot ír ki, megkezdvea legkisebb nemzedékektől, hogy bejárjáka régi nagy Magyarországnaka területét, szerezzenek kapcsolatokat,testvéri kapcsolatokat. Nem feltétlenülkellenek ezek vallásosszínezetűek legyenek. Az iskolávalis el lehet vinni, egy jó kirándulássalis el lehet csalni a gyerekeket, deha van egy csíksomlyói búcsú, vagya mi esetünkben – hadd említsem –van a szejkefürdői unitárius világtalálkozó,ezek vallásos színezetű dolgok,de oda kell vinni az embereket,vagy onnan, hozni kell ide az embereket.Nem utolsósorban nem csakaz ilyen lelki, szellemi, kulturális közeledéssel,hanem anyagi támogatássalis lehet ezt ösztönözni. Csaknehogy az legyen, hogy valaki csakazért szereti a másikat, mert az anyagilagtámogatja. Segítsenek az erdélyieknekaz anyaországiak – habáritt is bajban van az ország. De vannakkiemelkedő, sikeres emberek,akik ottani vállalkozásokat létrehozni,intézményeiket támogatni tudnak.Ne kifelé, más irányba vigyék,pl. Ciprusra, meg mit tudom én hova,mert Erdélyben is meg fogjákkapni a hasznot, ha nem is annyipénzben, de más vonatkozásokbanmegfizethetetlen mértékben. Ilyendolgokkal lehetne egymáshoz közelhozni a magyarokat.Az egész interjú alatt elkerülhetetlenvolt a „politika harcmezejének”érintése. Ez az utolsó kérdésembensem fog változni. A magyarságotminden időben sok kritika, támadásérte. Így van ez ma is, most a politikaszolgáltat okot erre. Mit gondol,hogyan ítéli meg ma a világ Magyarországotés a magyar társadalmat?Erről nekem valószínűleg más avéleményem, mint neked. A magyarnemzet nem csak az aranycsapat miattmeg a régebbi, történelmi dicsőtettei miatt vívta ki a megbecsülésta világ népei részéről, hanem mertegy adott szó mellett kitartott és vérzett.A második háborút említem, deaz elsőben is így volt, az utolsó rögöketis az erdélyi, székely hadosztályokvédték a betolakodók ellen. Aszékelyek egészen Budapestig elmentekharcolni az oroszok ellen,hogy ne jöjjenek ide a kommunisták.Az ilyen aktusok miatt valóbannagyok voltunk a világ szemében.Aztán jött 40­50 esztendő, amikorpontosan az itteni berendezkedett,Moszkvából vezetett kormányokdiktáltak és járatták le szinte a magyarságot,utolsó csatlósnak, háborúsbűnösöknek bélyegezveapáinkat, fiainkat, és moszkvai receptszerint irtani, ritkítani azoknaksorát, akik élve vissza mertek jönni.De ezt sem tudták teljesen megtörni,mert ’56­ban megint dicső lett amagyar nép, és tulajdonképp az rengettemeg az egész kommunistablokkot. Utána még éltek, harácsoltáka néptől elvett javakat, de márcsak a túlélésen gondolkoztak.Aztán jött az az érdekes jelenséga rendszerváltás után, amikor azokbújtak elő az első félsikeres kormányzásután, akik az úgynevezettgulyáskommunizmusban gyűjtögettekés a saját kisded játékaikat játszották,és próbálták az új időkre isráerőltetni nemtelen hatalmukat.Nem az első kormányra gondolok,hanem 1994­re, amikor visszajötteka magukat nagy kommunista­ellenesnekvalló liberálisokkal együtt. A’98­as választások egy kicsi reménykedésthoztak, de még mindig nemnőttek fel olyan nemzedékek, akikmeg is tudták volna ezt a reménykedéstvalósítani. Újra visszatértek arégi idők és utódaik haszonélvezői,és ők nyomorították tovább ezt azországot. Jöttek más dolgok is. Nemréghallottam az egyik nagy bankártól,hogy a nyugat meggondolkozotta magyar dicsőségen, hogy itt valamisántít, mert itt volt és – érdekesdolgok ezek! – azzal kezdte, hogyAthénban volt két csaló ember, akiaranyérmet csalt ki becstelen módon.A nyugati világot az ilyen nagyonmegbotránkoztatja. És akkormég mások is keveredtek ilyen doppingügybe.Ugyanez a bankvezetőhozta fel a böszme­táncolást, amitcsináltak Gyurcsányék, a nagy kölcsönfelvételekkel, az őszödi beszéddel,a nagy átverésekkel. Azilyenekre sokat adó nyugati világ(még ha elítélendő kegyetlen pénzvilágis!) szemében nagyon mélyrekerültünk. Ezeket leküzdeni kellettegy nemzetet mentő, nemzeti értékekbengondolkodó váltás – még hasokan másként is látják ezt! – az„Orbán­szabadságharc”. Az én véleményemszerint is, és olvastam,hallottam több nyelven már azt amegfogalmazást, hogy Orbán Viktorszabályosan mélyen meggondolkoztattaa nyugati pénzvilágot,Európa modern leigázó új urait.Természetesen ez a kiállása legelőszöris az itthoni (nyugatra árulkodnifutó) pénzoligarchiának szálka aszemében, ők hergelik Magyarország,szülőhazájuk ellen azokat a„benditeket”, akik nem is ismerikhazánkat, népének törekvését, és fájnekik, hogy Európában még mindigvan magyar.Lassan a kérdéseim végéhez érkezünk.Egy kérdésem maradt: kíván-evalamit üzenni olvasóinak?A különböző, még egymásnakfeszülő feleket, legyenek azok vallásosak,vagy világi szemléletűek,próbáljuk meg összekapaszkodásrabírni, mert magyarság csak egy van,legyen annak gyökere szkíta, szláv,sémi, latin vagy germán. A történelemrendezett ilyen szép csokorba,kár lenne szétcincálni. Ady Endrehatalmas bánata nem szabad beteljesedjenrajtunk: „… fölolvaszt avilág kohója,S elveszünk, mert elvesztettükmagunkat.” Sokkal inkább e fentisorokra küldött Mécs László­i válaszlegyen mindannyiunk biztatója:„Négy égi tájon szenvedés-ugarbavetettük ömlő könnyeink vetését:tél közepén kezdünk tavaszi dalbas úgy várjuk a vetésünk kikelését,mert aratás kell: élni akarunk!Remény-ösvényen a négy égi tájrólindulgatunk neki az új jövőnek…Szőlőt akarunk szedni bojtorjánróls elhisszük, hogy tövisen fügék nőnek:elhisszük most, mert élni akarunk!”Unitárius Élet • 11


Bartha Mária ZsuzsannaElsőlélegzetvételünkkelrészt veszünk ennek a világnaka polaritásában. Anya,apa megérkeztem. Így tett Jézusis Betlehemben.Az elképzelés, amely megfogta női és papnői létemet,az a történet, amely szerint Mária szűz volt.Mi több, Mária anyja is szűz volt egy 19. századirómai katolikus dogma szerint! Az én érdeklődésemnem az ő szüzességének értéke felé irányult,hanem inkább: miért volt szüksége a mi mindenhatójó Istenünknek egy nőre, a maga szenvedésével,menstruáló testével, hogy életet adjon Krisztusnak.Ami nyilvánvaló: még Istennek is szükségevan egy nőre… Az istenszülő nő mítosza igazánerőteljesen jelentkezik a vallástörténelemben. Végtelenerő van itt, és ez az erő nagyon nőies.Amikor gyermek voltam orvos, gyógyító szerettemvolna lenni, megjavítani az emberek megtörtegészségét, az egész világot. Jobban megértve milyenvalódi lehetőségek állnak egy orvos előtt, eldöntöttem,hogy többet akarok: én az egészetakarom. Tehát a teológiára mentem. Később értettemmeg miért. Cathy Cordes adott egy könyvetnekem úgy egy évtizede, Carol Gilligan klasszikusát:Más hangon. Itt olvastam, hogy a lányok és afiúk játékhoz való viszonya és azok szerkezete iskülönböző. Ha valaki megsérül a fiúk játékában,az ki kell álljon, és ne is zavarja a többit, a játéknakfolytatódnia kell. A lányok csoportjában ha valakiszükséget szenved a játék megszakad, és azegész társaság köréje gyűl, a sérült teljes figyelmetés együttérző barátokat kap.Tehát, hogyan érzékeljük az istenit, mely felénkirányul? Mi a felfogásunk erről az erőről, hatalomról:gondoskodó, mint egy nő vagy törvénykező,mint egy férfi? A magam tudatosságának mélységeibenmindez együtt van, mert az nyilvánvaló,hogy Isten törvényeket teremtett, ezzel működtetivilágunkat, ugyanakkor folyamatosan érzékeljükaz Ő gondoskodását, gondviselését. Talán Istenneklenni férfias és nőies tulajdonságokat is jelent.A bevezetőben említettem a világunk polaritását.Ez egy alapvető törvény. Mindannyianismerjük a yin­yang ábráját.A mi patriarchálistársadalmunkban ez most ígynéz ki. Az egyensúly nyilvánvalóanfelborult.12 • Unitárius ÉletIsten egysége és teljességeSICUUW KonferenciaMarosvásárhelyEgy az IstenA legtöbb világvallás tartózkodik attól, hogybevonja a nőket a lelkészi munkába. Férfias képünkvan Istenről és ez egyáltalán nem segít anőknek, hogy kapcsolatban legyenek legmélyebbidentitásukkal, lényegükkel, a férfiaknak sem leszegyszerűbb igazi férfivá érni az isten­komplexussal.Nagyon mélyen el kellett ezen gondolkozzak,és nagyon is jól tudom miről beszélek, nézzetekcsak a családomra. Három fiam mellett tudatosankészülök az anyós szerepre. Most ott tartok, hogya legrosszabb, amit a fiúkkal tehetünk, alávetjüknőiségünket nekik, ha elkényeztetjük őket és felemeljükaz isteni piedesztálra. Ez már a férfiaknagy csapdája.Tehát a hatalom valóságos és annak női oldalaigazán fontos például a természetben. Ahogyelőbb említettem, a világvallások és bizonyos társadalmaknem mindig becsülik a nőket. Mindenesetrenem kell túl sokfelé keresni, hogy olyanterületet találjunk, ahol a nőiséget megbecsülik. Aférjem állatorvos egy farmon és ő „lányokkal” dolgozik.Azt mondja: az ő munkájában az a legfontosabb,hogy a tehenek „kényelmét” biztosítsa...Ma együtt ünnepeljük a nőiséget bennünk, aSzékelyföld szívében. Nézzük, milyen kincsekettalálhatunk még itt. Meghívom önöket, hogy csatlakozzanakhozzám abban az utazásban, mely Istenrőlvaló tudatosságot jelent. Menjünk egyteljesen váratlan helyre: egy templomba.Gyermekkoromban Dicsőszentmártonban a nőkoldalán ülve vettem részt az istentiszteleteken.Természetesen elkalandozott a tekintetem és részletesenmegszemléltem a kazettás mennyezetet a16. századból. Itt a naprendszerünk vázlatát, egysakkjátékot, körzőt és szögmérőt is láthattam a virágmintákközött. Elég jó kezdet vasárnap délelőttiistentiszteletekre. Ugyanakkor éreztem a valódinői erőt, ahogy ott ültünk a padokban, nyilvánsokkal többen voltunk, mint a férfiak. Ezért a nőiközösségért is szívesen jártam templomba. Sokfélemódon volt kifejezve a nőiség is a szent térben:a virágok a mennyezeten, a párnák a padokban, avirág az Úrasztalán, a kézimunkák. Eltöltöttemegy kis időt, megpróbáltam megérteni a szimbólumokjelentését a templomunkban. Gondoltam,nem lehet ez olyan bonyolult. Itt van például azírásos kézimunka: ha értjük, minden virágmintánakjelentése van. El is lehet olvasni az írásost.


A másik nagy megvilágosodási élményem Énlakáhozkapcsolódik. Csodálatos példája annak, hogyanrendeződik harmóniába a magyar mitológiaa keresztény lelkülettel egy 17. századi welszi költőversében. A kazettákon John Owen néhány sora,a Scala coeli:In coelum gradibus virtutum maxima septemQuartuor ascenditspes bona quinqe fides.Spes Lunam Solemquefides contigrit, AmorisScala vel ad summum pertinet usque polum.Hét erény a grádicsokon az ég feléRemény a negyedik, az ötödik a hitHoldat eléri a remény, Nap élteti a hitetDe a szeretet íve messze pólusokon átér.Az egyetlen erény, mely mindkét pólussal érintkezésbenvan a szeretet. Milyen alapvető…A kazetta díszítése a sarkokbantényleg szép. Mindenegyes kazettára felvittékugyanazt a díszítő motívumot.Ahogyan az írásost, azt is olvasnilehet a régi magyar rovásírásszerint: „Egy az Isten.”Ezt jelenti. A szimbólumoktükrözik az emberi felfedezéseketés tapasztalatokat és ez történhetitt is a mennyezetmegalkotója számára. Az unitáriusokaz egy Isten teológiaialapján állnak, mint a zsidókvagy muszlimok.A róvásírás segítségévelértelmezveezt a jelet, úgy is kilehet olvasni, hogyŐs­ten, vagyis az ős, aki teremtett és életet adottés a rengeteg, a ten­ger tudás Róla. Amint látható,a O ketté van választva, így a polaritás is megjelenik:a férfi és női, a belégzés és kilégzés. A területekegyformák, mint a jin­jang szimbólumban. Amagyar nyelvben a feleség a teljes valóm felét jelenti:fele­ség.Mindannyian részei vagyunk e csodálatos istenierőnek, itt a helye és ideje, hogy tudatosítsuk éstiszteljük magunkban a női erőket is. Amikor előítélkezünk,bűntudat és félelem kapcsolódik a nőiséghezés ilyenkor még jobban kell igyekeznünkkifejezni igaz valónkat magunknak is, és a hozzánktartozó férfiaknak is.Gyakran felmerül – nekem is gyakran szegezika kérdést – hogy jobb lenne­e a világ, az egyház,ha nők vezetnék. Nem tudom... nem felejtettem elmilyen volt a középiskolában... A három fiamranézve, szerintem nekik sem lenne kellemes a férfisztereotípia doboza.Itt mindenesetre egy megfelelő alapot találhatunk,ahol újra értelmezhetjük viszonyulásunkategymáshoz.Megkérdeztem a fiaimat ők hogyan képzelik elIstent. A háromévesem azt mondta, hogy Isten az,mikor egyek vagyunk. Továbbgondoltam, éreztem:Isten, mikor Egyek vagyunk, amikor a családegységes, és amikor harmóniában vagyunk azUNIverzummal.Visszatérve a megélt nőiségre ez elég ambivalenssok társadalomban, mivel a nők szerepe,hogy megtartsák a hagyományokat, de ezek a hagyományoképpen a nőiség ellen vannak… hátéppen a 22­es csapdája. Lehet mélyebbre kellmennünk a hagyományokban is. Itt a csodálatos,tökéletes egyensúlytlátom. Ez az,amire törekszem.A mi társadalmunkbana nukleáriscsalád nagyonle van csupaszítva,a magról már teljesenle van rágva agyümölcs húsa. Nőés férfi nem jó hacsak egyedül van aházasságban,mindketten a férfiés női nagyobb közösségtagjai is. Anagymama bölcsebbmint azanyuka, a közösség elősegítheti a megoldásokat.A fiúknak szükségük van arra, hogy megkapják azelismerést a riválisoktól, és ezt egy feleség elismerésesem tudja pótolni.Korábban említettem, hogy megéreztem az istenita templomainkban. Nemcsak régen, hanemmost is élő igény az istenivel való kapcsolat. Istenkézzel csinált templomokban nem lakik, mégis érzem,hogy azok, akik kézzel építették fel a templomokatszintén érezhették az istenit. A kocsorditemplomban szintén kazettás a mennyezet, virágmintákkal,paradicsom jelképekkel, 1938­ból.Nemcsak őrzi, hanem meg is jeleníti a tudást Istenről.Ennyit a szimbólumokról. Az élet vár, hogy teljesítsüklegmélyebb hivatásunkat. Legyünk kapcsolatban,és tiszteljük a valónkat, nőiségünket!Legyünk kapcsolatban Istennel, aki EGY!Unitárius Élet • 13


Kálnoki Kis Tamás„Születtem…”Unitárius önéletrajzokNem14 • Unitárius Életklasszikus formátumúcurriculum vitae az alábbi.Címe inkább lexikon szócikkanyagraemlékeztető összegzéstígér, bár nem az. Hiányzik a végérőla keltezés, és írójának aláírása,céljának közlése mellett.Mégsem kétséges, hogy önkezévelvetette papírra nevezett, önéletrajzként,az 1940­es években.Alátámasztja ezt az íráskép mellettaz, hogy ugyanott maradtránk, ahol Márkos Alberté, SzalayBéla (1905­1987) egykori kultuszminisztériumiosztálytanácsos levéltári állagában(MOL K 690 1. csomó 256­257. f.).Péter Lajos hosszú szibériaifogságára emlékezve azt írta: „...az Úrnak útjait jártam s hiszem,hogy az isteni gondviselés ragadottki engem pár hónapi testetlelketölő hajsza után 1914 végefelé az öldöklő fegyverek pusztítótüzéből, hogy a megpróbáltatásoknakés szenvedéseknekbeláthatatlan hosszúságú útjait:az évekig tartó orosz hadifogságotjárassa végig velem.” (V. ö.Pál apostol 2. Kor. 1,7­8.).Lényeglátását, tárgyilagosságátirigylésre méltó optimizmusánakköszönhette („Hanem azegyik csudát követte a másik.”),lásd, pl. a gőzfürdőzés hasznosságárólés élvezetének követésérőlírottakat. Az alábbiak pedig máregyenesen kabaré­tréfába illenének(ha nem lennének halálosankomolyak):„Hazajött 1915 őszén Németországbólegy rokkant orosz fogoly­tiszt.Mikor Berlinbőlelindult, csodálkozva kérdezteott: — Hogyan lehetséges, hogypercnyi pontossággal indítják avonatot. — Hja, Uram, — felelteneki a német vasutas, — most háborúvan, még pontosabbaknakkell lennünk, mint békében!Hazatért az orosz tiszt szerencsésenPetrográdra, s ott arra azérdeklődésére, hogy mikor indula legközelebbi vonat, azt a választkapta: — Lehet, hogy egyóra múlva; vagy talán csak holnap,de az [is] lehetséges, hogyegy hét múlva! — Hogy lehet ez?— kérdé az orosz tiszt. — Hja,Uram, most háború van! — felelteaz orosz vasutas.”De azt tudta (erre is hozott példát),hogy az orosz tél­ és távolságtábornokokat legyőzni nemlehet.1920 szeptemberétől 12 rendestanár működött az Unitárius GimnáziumbanSzékelykeresztúron.Közöttük Péter Lajos, a magyarkultúra vitéz végvári katonája. Atanárok heti óraszáma 24 volt. Fizetésükaz állami fizetésnek aligfele­harmada és az idők egyre gonoszabbaklettek. 1924­től románnyelvvizsga­bizottságok elé citáltáka régi, magyar diplomás tanárokat.Amely nyelvismeretielőírások teljesítésének kivitelezhetetlenségetöbbször tragédiávalért véget.Péter Lajos(1 881 -1 977)A tanintézet önképzőkörénekvédnöke volt. 1923­ban Hajnalcímmel megjelentetett kiadványukhozaz ajánlást ReményikSándor írta.1926 szeptemberétől a meggyérültdiákregiment ellátásánakújjászervezését bízták rá. Ő lett akonviktus gondnoka. Abban asarkából kifordított világban olcsó,jó és tápláló kosztot biztosítaniaz éhes tanulóifjúságnakembert próbáló feladat volt.1930. december 14­én az EgyháziFőtanács többségi szavazattalúgy döntött, hogy a püspökiszékhelytől távoli középiskolátaz egyetemes egyház katasztrofálisanyagi helyzete miatt 4 osztályosalgimnáziummá fokozza le.De azt nem tagadták meg a gimnáziumigazgatóságától, hogymegkísérelje az 5­8. gimnáziumiosztályok önerős fenntartását társadalmiúton, a székelyföldi eklézsiákratámaszkodva. Ezt neveztePéter Lajos kegyetlen kegyelemnek.1936­tól a 8 osztályos iskolánakmár csak egyetlen magyarszakos tanára maradt, Péter Lajosszemélyében.Dr. Mester Miklós (1906­1989) országgyűlési képviselővéndiák,a székely­unitárius AlmaMater 150 éves évfordulójánakünnepségén (l943. május4­6.) mondott beszédében az iskolajelmondatára hívta fel a fi­


gyelmet. Arra, hogy „Egy véka tudáshozegy köböl erkölcs kell!”.Ő mondta: „Találkoztunk az életbenolyanokkal, akik anyagilaggazdagabb Alma Materből indultakel, és kezükben a tudásnak fényesebbmécsesét hordozták,mint mi. De egyetlen olyan emberrelsem találkoztunk, akinekfényesebb lett volna a lelki mécsese,mint a miénk, keresztúri diákoké.Nemzeti öntudatban, hazafiasérzésben sem középiskola, semfőiskola, sem egyetem többetnem adott és nem ad a diákjának,mint amennyit a székelykeresztúriunitárius gimnázium.”*A mindenkori tanári kar tagjainaksorában Péter Lajos érdemeiebben elévülhetetlenek.Arcvonásait megörökítette azünnepi kiadvány, bár személyénekazonosítása a csoportképekenalakja, arca jellegzetességeinek ismeretenélkül nem könnyű (a 16.oldalt követő felső képen PéterLajos ül, Józan Miklós mögöttbalra, kalappal a fején; a 64. oldaltkövető alsó kép közepén oldalrafésült hajjal, szemüvegesen,álló helyzetben látható). Ez a kiskötet küllemében ízléses, borítójaművészi. Tóth István rajztanármunkája. Az a példány pedig,________________________* 150 év emléke. Az 1943. június 5-ikivéndiáktalálkozó és a június 6-iki emlékünnepalkalmával elmondott beszédek, költeményekés elbeszélések. Összeállította Péter Lajosgimnáziumi igazgató, véndiák. MinervaIrodalmi és Nyomdai Műintézet Rt.,Kolozsvár, 1944. 90. old.amelyet jelen sorok írója használt,könyvritkaság. Aprócskaékessége a Magyar Unitárius EgyházMagyarországi EgyházkerületeKönyvtárának, mert ezt akötetet Péter Lajos dedikációja díszíti,Józan Miklós püspök kaptatőle, aki „... megáldotta és az iskolairánti szeretetét ünnepi ódábanis kifejezésre juttatta.” Személyesjelenléte mellett.Kevesen tudják, hogy az 1950­es években Péter Lajos fordítottalatinról magyarra a De falsa et veraunius Dei patris, filii et spiritussancti cognitione című 16. századiantológiát. (Az Unitárius Élet1965/2­es száma azt a hírt „hozta”,hogy nevezett „ez idő szerintDávid Ferenc és BlandrataGyörgy egy közös cáfoló könyvénekfordításán dolgozik.”) Munkájamajd fél évszázaddal később,2002­ben lát(hat)ott napvilágotKolozsváron, az Unitárius Egyházkiadásában, s vált általa magyarulis olvashatóvá (Két könyvaz Egyedülvaló Atyaistennek, aFiúnak és a Szentléleknek hamisés igaz ismeretéről.).Akik az elmúlt 50 év porát lefújtákPéter Lajos kéziratáról, nevétmindösszesen három helyenemlítették meg a kiadványban.„Tiszteletre méltó buzgalmánakeredményét” nem tették teljessééletrajzi adatainak közlésével.Péter Lajos alakja elhomályosulta szöveggondozó (a fordítást azeredetivel összevető, a bevezetőtanulmányt író és a mutatókészítő)munkatársak tagadhatatlan érdemeimellett. Pedig többetérdemelt volna. Mert neki reményesem volt arra, hogy fordítóimunkájának gyümölcsét még életébenkinyomtatva lássa. Jó, haérdemeit jegyzőkönyvileg megörökítettékvalakik, valahol…Az 1960­as évek elején, vasárésünnepnapokon még ott ült akolozsvári belvárosi templomszószéke alatt el(őre)nyúló papitanáripadsorok legelején. Egyenestartással, mozdulatlanul. Arcasem rezzent.A nyugalmazott igazgató­tanár,tiszteletbeli egyházi főtanácsitag 1977. szeptember 17­énhunyt el Kolozsváron. Egy kismonográfiátbiztosan megérdemelne.Unitárius Élet • 15


Péter Lajosszékelykeresztúri unitárius gimn[náziumi]tanár életrajzi adatai és tanári működése:Született: Homoródalmáson (Udvarhelyv[ár]m[egye]) 1881. március 10., unitárius vallású. Szülei:Péter János tanító és László Anna tanítónő.Homoródalmáson 5 elemi osztályt végzett édesanyja,mint tanítónő vezetése alatt. 1891­1896 közt ötgimn[áziumi] osztályt a székelykeresztúri algimnáziumban;1896­99 közt a VI., VII. és VIII. osztályokat a kolozsváriunitárius kollégiumban végezte, itt tettérettségi vizsgálatot 1899 júniusában.Az egyetemi tanulmányokat is Kolozsvárt végezte aFerencz József Tud[omány] Egyetemen 1899­1903közt, mint magyar­latin szakos tanárjelölt. Egyetemiévei alatt 1901­1903 közt mint az egyetemi könyvtárdíjnoka volt alkalmazva, és az Egyetemi Tanács 1309­1902/3 e[gyetemi] t[anács] számú határozatával „akönyvtár rendezésében nagy szorgalommal és sikerrelteljesített munkásságáért köszönetet szavazott”.1903 júniusában az egyetemet abszolválván, mintalapvizsgás tanárjelölt az 1903­[1]904 isk[olai] évre aKolozsvári Unitárius Kollégium helyettes tanára lett alatin­görög szakon. 1904­[1]905 isk[olai] évre a székelykeresztúri6 osztályú gimnázium h[elyettes] tanáralett a magyar­latin szakon.Két évi tanári alkalmazása után, 1905. október 1­énegy éves katonai szolgálatának teljesítésére Bécsbe vonultbe, a cs[ászári] és kir[ályi] 51.­ik gy[alog] ezredhez1906. szept[ember] végéig. Itt alkalma volt afényes császárváros múzeumait, képtárait látogatni. Jeleseredménnyel tett tiszti vizsgát és a 82. cs[ászári] éskir[ályi] székely gyalogezred tartalékos tisztjévé neveztékki, melynek kötelékében nyári gyakorlatok alkalmávalBosznia­Hercegovina vidékét és az Adriát ismertemeg.1906 szept[ember] végén, önkéntesi évének leszolgálásaután székelykeresztúri tanszékére tért vissza, aholmai nap is szolgál. 1908. ápr[ilis] 7­én tanári okleveletnyervén 1908. május 1­től végleges rendes tanár lett, ésmint ilyen a Magyarországi Unitárius Egyház Főtanácsánaktagja, egyházi tanácsos. 69144­1910. V[allásés]K[özoktatásügyi] M[inisztérium] sz[ámon az] államilagkinevezett tanárok létszámába átvéve.A világháború idején 1914. aug[usztus] 1­én bevonulta 82­ik gy[alog] ezredhez katonai szolgálatra minttart[alékos] hadnagy, és századparancsnoki minőségben1914 szept[ember], okt[óber], nov[ember] hónapjaibana galíciai harctereken, majd porosz–orosz–sziléziai harctéren,ahol 1914. nov[ember] 22­én orosz hadifogságbaesett és sok szenvedés, viszontagság után csak 1920 júliushavában került haza a román megszállás alá jutottErdélybe, régi kathedrájára. [Élményeit, szenvedéseitcikkekben írta meg.]1920–1940 közt a román megszállás idején főkéntmint a magyar nyelv és irodalom tanárára hárult az anehéz szerep, hogy minél hívebben teljesítsem a románelnyomás közepette is a magyar lélek, a magyar szellemébrentartásában és üldözött magyar nyelvünk ápolásábantanári szent kötelességemet. E nehéz húsz évalatt a magyar szellemóriások: Petőfi, Jókai, KisfaludyKároly, Orbán Balázs centenáriumain és minden másünnepélyes alkalommal emlékbeszédeimmel ébresztőjeigyekeztem lenni az elnyomott magyar léleknek, éséber gondozója voltam a húsz éves erdélyi éjszakábana székely tábortűznek.Ezek az írások egyházi lapjainkban: [a] KeresztényMagvető[ben], [az] Unitárius Közlönyben nyomtatásbanis megjelentek, [a] következő címeken: 1. Szicsász–országban.– 2. Rabságban a magunk kenyerén(Élmények az orosz hadifogságból). – 3. Lőrinczy Dénesaltábornagy emlékezete. – 4. özv. Raffay Domokosnész. Bereczky Póli emlékezete (székely iskolánknagy jóltevője). – 5. Petőfi születésének 100­ik évfordulóján.– 6. Székelyek Erdélyben. ([Aranyosrákosi]Székely Sándor eposza 100 éves.). – 7. Kik hát a székelyek?(Abból az alkalomból készült dolgozat, midőna románok a székelyeket a magyarok ellen akarták szerepeltetni!).– 8. Jókai születésének 100­ik évfordulóján.– 9. Keresztúri véndiákok albuma. – 10. KisfaludyKároly születésének 100­ik évfordulóján. – 11. AlmásiMihály János, az iskola­építő. – 12. A család és iskolanevelő feladatai – 13. Emlékezés Orbán Balázsra. – 14.Üdvözlő beszéd a Honvédbevonuláskor.1926 szept[embere] óta a gimn[náziumi] konviktusgondnoka, e tisztében a szegény székely ifjúság olcsóellátása és segélyezése volt a feladata, melynek sikeresmegoldásáért az Egyházi Főtanács 1940. évi 29.sz[ámú] határozatával méltányló elismerését fejezte ki.1936 szept[ember]től az intézet egyházi és magyarszellemének védelmére létesített hármas igazgató­tanácstagja, mely minőségben kifejtett tevékenységéértaz E[gyházi] K[épviselő] Tanács 1940. évi 383.sz[ámú] határozatával elismerését és köszönetét fejezteki.Ki kell emelnem azt a tényt, hogy a román nyelvvizsgákzaklatásait, megalázásait türelemmel és sikerrelviseltem el: 1924­ben, 1935­ben, és őrhelyemrőlnem tudott a román állam eltávolítani, mert nem hagytamel a magyar tanügy csataterét a legkritikusabbidőkben, – mint más! 1930 – 1937 közt pedig két frontonküzdöttem az élen a székelykeresztúri iskola megtartásáért;a román hatóságok ellen és az iskola lététveszélyeztető belső körülmények ellen!Az iskola érdekei, léte és élete nem engedte, hogynyílt politikai porondon szerepeljek, de fáradhatatlanuldolgoztam a magyar lélek és szellem belső ápolásán ésmegtartásán s az új nemzedék erősítésén.[Péter Lajosunitárius főgimnáziumi tanár]16 • Unitárius Élet


Péter Lajos írásai és a vonatkozó irodalom válogatott bibliográfiája, jegyzetekPéter Lajos: Berde Mózsa emlékezete. KeresztényMagvető, 43. 1908. 3. 154­159.Péter Lajos: Lőrinczy Dénes altábornagy. 1846 – 1920.nov. 11. Unitárius Közlöny, 4. 1921. 7. 122 – 124.Péter Lajos: „Szicsász-ország”-ban, vagy ahol a tejetfejszével vágják. Unitárius Közlöny. 1922. 5. 74 – 77.Péter Lajos: Rabságban a magunk kenyerén (Élmények azorosz hadifogságból). Az írás bibliográfiai adatai egyelőreismeretlenek előttünk. Mégis köszönettel tartozunk MolnárB. Lehel levéltáros úrnak (Kolozsvár), mert önzetlensegítséget nyújtott a visszaemlékezés felkutatásához, számosegyházi folyóirat (kéziratos) repertóriumának/mutatójánakátnézésével vagy ezek hiányában a szóba jöhető egyházisajtótermékek laponkénti átnézésével.Péter Lajos: A székelyek Erdélyben. Keresztény Magvető,54. 1922. 2. 88­91.Péter Lajos: Petőfi, az Apostol (emlékbeszéd). KeresztényMagvető, 54. 1922. 3­4. 119­125.Péter Lajos: özv. Raffaj Domokosné (nekrológ).Keresztény Magvető, 54. 1922. 1. 42­44.Péter Lajos: „Az atyák nagy számot adnak azért, hogy afiakat nagyobb gondviseléssel nem nevelik.” UnitáriusKözlöny. 33. 1923. [?7.] 121­123.Péter Lajos: Jókai emlékezete. Keresztény Magvető, 57.1925. 1. 23­30.Péter Lajos: Almási Mihály János emlékezete. KeresztényMagvető, 57. 1925. 2. 67­73.Kereszturi véndiákok albuma. Az 1926. május 29­30­ikivéndiáktalálkozó emlékére kiadta a székelykereszturiUnitárius Főgimnázium elöljárósága. Szerkesztette PéterLajos unitárius gimnáziumi tanár, véndiák. Székelykeresztur,1926. 77, 1 p. Lelőhely/jelzet: Magyar Unitárius EgyházMagyarországi Egyházkerülete Könyvtára. U. [I.] 334Péter Lajos: Kisfaludy Károly emlékezete. KeresztényMagvető, 63. 1931. 6. 269­276.A székelykeresztúri Unitárius Gimnázium rövid története.Különös tekintettel a román megszállás éveire. Írta PéterLajos gimnáziumi tanár. Kiadta az iskola igazgatósága.Székelykeresztúr, 1941. 16 p. Lelőhely/jelzet: MagyarUnitárius Egyház Magyarországi Egyházkerülete Könyvtára.U. I. 561150 év emléke. Az 1943. június 5-iki véndiáktalálkozó és ajúnius 6-iki emlékünnep alkalmával elmondott beszédek,költemények és elbeszélések. Összeállította Péter Lajosgimnáziumi igazgató, véndiák. Minerva Irodalmi és NyomdaiMűintézet Rt. Kolozsvár, 1944. 90 p.Borítócím: A székelykeresztúri unitárius báró OrbánBalázs Gimnázium 150 éves emlékünnepe. 1793-1944.[Tervezte Tóth István rajztanár. A címlap a régi gimnáziumotábrázolja.] Lelőhely/jelzet: Magyar Unitárius EgyházMagyarországi Egyházkerülete Könyvtára. U. I. 339/a.Péter Lajos: Hogyan lett Heltai Gáspár unitáriussá.Unitárius Élet, 20. 1966. 2. 2.A székelykeresztúri Orbán Balázs GimnáziumEmlékkönyve. Készült az iskola fennállásának 200. évében.Kiadja az Orbán Balázs Gimnázium. Székelykeresztúr, 1993.96 p. Lelőhely/jelzet: Magyar Unitárius EgyházMagyarországi Egyházkerülete Könyvtára. U. I. 2220 (lásdaz Unitárius Élet 2008. szeptember­októberi 5. számának 18­19. oldalain közreadottakat). Az Unitárius Életszerkesztősége 1965­ben írta azt, hogy nevezett „ez időszerint Dávid Ferenc és Blandrata György egy közös cáfolókönyvének fordításán dolgozik.” (Unitárius Élet. 19. 1965. 2.6.)Péter Lajos (nekrológ). = Keresztény Magvető. 83. 1977.3­4. 248.Az önéletrajz eredeti kézirataKIADÓ az Unitárius Egyház tulajdonábanlévő 11 4 nm-es pincehelyiség aIX. ker. Lónyai utca 20. szám alatt.KIADÓ továbbá egy 37 nm-es, modernstílusban felújított, földszinti, részbenberendezett, galériás lakás az V.ker. Nagy Ignác u. 2-4 sz. alatt.KIADÓK a fenti címen további lakások70-1 00 nm között!Érdeklődni lehet a szerkesztőségben!Unitárius Élet • 17


Dr. Lőrincz ErnőAz egyházközség lelkésze és gondnokaVálasz és hozzászólás dr. Bardócz­Tódor András vitaindító cikkéhezMint ismeretes,az Úr2012. esztendejéneknyarán végremegtörténta kétegyházrész újraegyesülése, éslétrejött a Magyar Unitárius Egyház.Nem hinném, hogy a „fúzió”első időszakában aszervezési­személyzeti, vagyoniés más gondok megoldásán fáradozóegyházi vezetésünket – apermanens törődésen túl – mostanságfőhelyen foglalkoztatná apapság és a világiak viszonya.Ezt és több más problémát elemeznikésőbb is ráérnek az illetékestestületek és tisztségviselők,valamint a teológiai műhelyek.Mindazonáltal vagy éppezért, üdvözölendő a Kléruskontra világiak című vitacikkmegjelentetése a témáról, az UnitáriusÉlet idei évi 3­4. számában,dr. Bardócz­Tódor Andrástollából. Sőt, kívánatos lenne ajövőben rendszeresen közölniolyan kritikus írásokat, melyekpolémiát provokálnak. Ezt a„pro és kontra műfajt” eddig nélkülöztüka lapban. Elég talán afelekezetközi, hitéleti és ökuménikustémák mellett az új egyházijogszabályozás értékelésénekszükségességére utalni. Úgy ismondhatnám, az unitárius témáksora is az „utcán hever”, feldolgozásravár, bőven van honnanmeríteni.A fent idézett cikk nagyon jópélda az igényes párbeszéd ösztönzésére.Az unitarizmust ismerőkiváló szerző helyesen utal azelőzményre: a kérdés nem elvont,elméleti okoskodás termé­18 • Unitárius Életke, hanem egyikegyházközségünk átmeneti helyzetehozta élesebben felszínre. A„Klérus kontra világiak”pestszentlőrinci egyházközségmintegy két éven át működöttlelkész nélkül, s így a gondnoknakalapfeladatain túl kelletthelytállnia, intézkednie. Azegyik keblitanácsi ülés alkalmávalfelvetődött a testületi üléseklevezetésének módja: egyfelől,hogy ki vezesse (lelkész­elnökhiányában), másfelől, hogyan,milyen forgatókönyv szerint vezessékle a tanácskozást. Innenmár csak egy lépés kellett ahhoz,hogy további kérdés fakadjona helyzetből, nevezetesen,hogy tulajdonképpen ki vezetiaz egyházközséget: a lelkész, agondnok vagy mindkettő?Az egyszemélyes vezetés híveinem kedvelik a „kettősséget”(kollektív vezetést), mert,úgymond, ez a megoldás elmossaa felelősséget, lassíthatja,megnehezítheti a döntéshozataltstb. A MUE jogszabályai viszontminden testületi alakzathozkét főből álló elnökségetrendelnek. (Hasonlóan a református,evangélikus egyházjoghoz).A protestáns felekezetekrejellemző volt a kezdetektől a világielem erőteljes bevonása azegyház működtetésébe, alighanemezért alkották meg a „két elnök”formulát. A jogalkotómegpróbálta harmonikus, konszenzusosegységbe vonni a vezetésszereplőit a keresztényi„egyetértés”, „egyetértőleg” parancsikonokjegyében. A gyakorlatbanazonban olykor „homok”kerül a gépezetbe, vagy akadályoztatás,személyi érintettség, illetveegyéb nézeteltérés okán aduett munkája nem alakul ideálisan...Amikor tehát „elnökségről”beszélünk, két,többé­kevésbé egyenjogú ésegyenrangú tisztségviselőregondolunk, és sikeres munkájukhozegyúttal bizalmi légkörűfeladatmegosztást asszociálunk.A mondottakból kitűnik,hogy van mit megbeszélni. Éneleve a két szereplő elkülönítése,szembeállítása ellen érveltem,de fajsúlyos alapon alelkészi oldal (a cikk szerint„klérus”) elsődlegességét éreztemnyomósabbnak. Bardócz­Tódor András pedig a világi elemekprimátusa felé hajlott.Akkor (kb. egy jó féléve) megegyeztünk,hogy nézetkülönbségeinketaz egyház folyóiratábannyilvánosságra hozzuk, teretnyitva ezzel egy véleményfórumnak.Miután rámutattam párbeszédünkkeletkezésére és rövidenexponáltam problémánk lényegét,rátérek a cikk egyes megállapításaira.Bardócz­Tódor Andrásnakigaza van abban, hogy a kilencvenesévek közepe (Murvai Samufőgondnoksága) óta aMagyarországi Unitárius Egyházbanaz irányítást inkább a világidominancia jellemezte.(Némileg kivétel ez alól a Rázmány­korszak,de az sem javította,inkább zavarossá éskonfliktusossá tette az egyházigazgatást).A világiak túlsúlyaaz említett periódusban tény, deszerintem csak a körülményekokozta gyakorlat nyugtázásáraalkalmas, azaz nem érv a laikuselem többleturalmának igazolásamellett.A szerző felhozza álláspontjaalátámasztására az erdé­


lyi–anyaországi, a városi–falusihatások, a tanultság–műveltségszintjének különbözőségeit. Véleményemszerint ezek érdekesfejtegetések, de inkább feltevések,mint bizonyított tények.(Nem véletlen, hogy maga Bardócz­TódorAndrás is kijelentőmód helyett feltételes módbanfogalmaz.) Kézzelfoghatóbbanvizsgálható a két fél pozíciója atételes törvények tükrében. Erreszolgál a cikkhez tartozó, gondosankimazsolázott táblázat, melynekadataiból a szerző végül isazt a következtetést vonja le,hogy „az irányításban, döntéshozatalbana világi oldalnak vanvezető szerepe, míg a végrehajtásbansokkal inkább a klérusnak.”Ezzel nem értek egyet, sőtennek ellenkezőjét állítom, ésmind formai (mennyiségi), mindtartalmi (minőségi) szempontbólvéleményemet bizonyíthatónakvélem.Bardócz­TódorAndrás az egyházközségelnökségéről és tisztségviselőirőla MUEAlaptörvényére utal, ami téves,mert ezek jogállását a MUESzervezeti és Működési Szabályzataszabályozza részletesen.(Az ördög pedig, ahogy mondaniszokták, a részletekben van).A lényeg, hogy a cikkben láthatótabella, szerintem, máris a lelkészprioritását szemlélteti,amikor a 27 pontban felsorolt jogokés kötelmek közül tizenhetetmutat ki a lelkészi oldalon,és csak tízet a világi oldalon. AzSzMSz­ben három oldalon át tizenkétparagrafus foglalkozik alelkésszel, míg fél oldalon háromszakasz a gondnokkal. AMUE rendszerváltás utáni első,1994­es Szervezeti Törvénye (alelkész­választás szabályozásátis beleértve) hatvan paragrafustszentelt hét oldalon keresztül alelkésznek, míg a gondnoknaknégyet, fél oldalon. Hasonló arányokattalálunk a MUE 2005­ösAlaptörvényében. Az átmenetitörvény (2011) ugyan (érdemiváltoztatások nélkül) tizenegyszakaszra tömörítette a lelkészrevonatkozó előírásokat, a gondnokihatáskört nem bővítette. A magyarországihozhasonlóarányokat láthatunk az ErdélyiUnitárius Egyház 2003­as Alaptörvényébenis.A terjedelmi számszerűség,természetesen, önmagában mégnem mérvadó, de jelzi a jogalkotóazon kétségtelen szándékát,hogy a lelkészi oldalnak erős legitimitástkell kapnia, hogy hivatásáteredményesen elláthassa.Ám a lelkész primátusát nemcsaka törvényhozó említett intenzív„figyelmessége”, hanema gondnokkal való összevetés isigazolja. A két szereplőnél a jogokés kötelmek áttekintése aztbizonyítja, hogy a lelkész nemcsupán a lelki élet és valláserkölcsgondozásával köteles törődni,hanem számos „prózai”teendője is van; mely ügyintézést,programszervezést, adminisztrációt,utánajárást igényel.Új, hatályos SzMSz­ünkből idézek,illusztrációképpen: a lelkészügyvitelt vezet(nyilvántartások, anyakönyvek,jelentések), értéktárgyakat leltároz,kegyszereket, okmányokatőriz, felel az irattár/könyvtár/levéltárállapotáért, üléseken elnököl,ellátja az egyházközségképviseletét különféle szerveknél,közéleti és szociális tevékenységetvégez(műemlékvédelem, hagyományőrzés,médiakapcsolatok, stb.),pénzt bevételez és továbbít, dologiügyekben jár el, és beruházásokrafigyel (közművek,beszerzések). Mindezek egy részeszinte feljogosít annak megjegyzésére,hogy a lelkésztevékenysége olykor „kvázigondnok”jellegű, hisz nem ritkánátnyúlik a gondnok­típusúfeladatkörbe.Ugyanezt nem mondhatjuk ela gondnokról. Ő, az SzMSz70.§­ában írt kilenc pontjával agyülekezet „fontos embere”, dekoránt sincs olyan széles spektrumúfunkciója, mint a lelkésznek.Vele mindössze háromközös feladatot lát el: elnöklés,képviselet, ellenjegyzés.Dr. Bardócz­Tódor Andrásálláspontja melletti fegyverkénthasználhatná a MUE Alaptörvény24.§­ának /2/. bekezdését,mely szerint „a gondnok az egyházközségvezető világi tisztségviselője,közigazgatási ésgazdasági ügyeinek felelőse.”Aduként használhatná, ismétlem,ha nem lenne ugyanannaka törvényszakasznak első bekezdése,és annak is a/ pontja,mely így szól: „A gyülekezetilelkész az egyházközség hit­ ésvalláserkölcsi életének irányítója,közigazgatási és gazdaságiügyeinek felelőse” . Tehát azigazgatási és gazdasági jogkörnincs monopóliumként kizárólaga gondnok kezében, jogállásaígy, meglátásom szerint, nembiztosít fölényt a lelkésszelszemben.Lássunk egy másik érvet. Aszerző helyesen állapítja meg,hogy törvényeink nem tartalmaznakrangsorolást. Mind alelkész, mind a gondnok a tisztségviselőksorában, ugyanazonszakaszban szerepel (Alaptörvény22.§). Ahol, vagy amikorpedig meghívás, elnöklés szükségeltetik,párban, ugyanazonsorban, látszatra egyenjogú és­rangú státusban, társelnökökkénttünteti fel őket a jogszabályminden szervezetifokozaton az egyházközségtől azsinatig. Ebből azonban, nézetemszerint, csak azt lehet érzékelni,hogy az unitáriusjogalkotó kifejezi megbecsüléséta laikus elem iránt, de nemlehet, nem szabad a világi oldalvalamiféle szupremáciájára következtetni.Eddigiekben állásfoglalásomataz egyházi­lelkészi oldalmellett, többnyire tételesjogi cölöpökrealapoztam, de közrejátszikfelfogásomban másUnitárius Élet • 19


tényező is. Véleményem szerinta lelkészi vezető szerepet az egyházban,annak minden lépcsőfokán,az intézmény jellege isdeterminálja. Esetünkben az intézményaz egyház. Az egyháziigények sajátosak, ezért a gondnokfogalma itt speciális töltéstkap. A gondnok alapfokú megközelítésbenazt jelenti, hogy valakivalaminek (pl. ingatlannak)vagy valakinek (pl. tehetetlen betegnek)gondozója, istápolója,karbantartója, udvarosa, portása,stb. Gondnokot rendelhet ki bíróságcselekvőképtelen vagy tartósantávollevő személy anyagiügyeinek intézésére é.i.t. (?????)A sokféleségből számunkra kiemelkedikaz egyházgondnok,de nem a közönséges házmestervagy a barkácsoló „ezermester”alakjában, hanem egy szakrálisszervezet szolgája, szolgálójaként.Utóbbinak „munkaköri leírását”egyházi jogszabályrögzíti. Ez a munkakör nem terjeszthetőki önkényesen a vallásosintézmény törzsgárdája(klérus és munkatársai) fölé. Ésazt se felejtsük el, hogy rendeltetésekövetkeztében az intézményvezetője papiszemélyiség. Hasonlóan a színházhoz,melynek igazgatójatöbbnyire színművész, vagy kórházhoz,melynek igazgatójatöbbnyire orvos, nem képzelhetőel, hogy az egyházközséget agondnok vezesse a gyülekezetilelkész helyett, az egyetemesanyaszentegyházat ne a lelkészbőllett püspök (mint egyházfő)vezesse, vagy laikus dominanciaalá vesse őket bármilyen világivalaki.(Legalábbis a klasszikusegyházaknál, a protestáns felekezeteknélmindenképpen ez a tradícióis, a törvény is).Bardócz­TódorAndrásszínházihasonlatára kitérve, mint a legtöbbhasonlat, kissé ez is sántít.Ugyanis Thália templomában isprofi kell az élre, azaz többnyireművészember (színész, rendező),nem mérnök vagy jogász20 • Unitárius Élet(tisztelet a kivételnek!). Más szóvalaz intézmény „profilja” szakmabelitigényel az igazgatóiszékbe, és nem akármilyen másmesterségbelit. Ha a hasonlatotáttesszük egyházi viszonyokba,nem tudom elképzelni a vezetőpárost (világi­lelkészi duettet)olyan alakzatban, hol a fölöttesvagy fölérendelt figura a gondnok,az alárendelt pedig a lelkész.Az értelmező szótárszerint „a pap vallási szertartásokatvégző képesített egyházi személy”.Tegyük hozzá: a pap(lelkész, lelkipásztor, plébánosstb.) több ennél, tudásban, szellemben,vigasztalásban. A legfontosabbvezérlő elve, hogynem az emberek vannak az egyházért,hanem az egyház van azemberekért. A lelkészt választottpályájának megfelelően, szolgálatánaktermészete, elhivatottsága,gyógyító személyisége isgyülekezete, parókiája vezető helyére„predesztinálja”.Végezetül a cikk utolsó bekezdéséről.Ezt ugyanis nem értem.Hogy nálam hibásodott­e meg alogikai készség vagy a szerzőnél,nem tudom! Ő itt azt mondja,hogy mivel a lelkésznekszámosabb feladata, több kötelezettségevan, mint a gondnoknak,ez határozottanalátámasztja a világi oldal vezetőszerepét az irányításban ésdöntéshozatalban. Úgy tűnik nekem,hogy ez tévedés, de legalábbisszubjektív értelmezés.Az én olvasatomban a dolog fordítottjaa helyes konklúzió.* * *Összefoglalva: a vitaindítócikket és nb. szerzőjét, ahogy abevezetőben említettem, kezdeményezéséértköszönet és elismerésilleti. A témaokfejtésével, illetve következtetéseivelnem értek egyet. Ellentétesálláspontom alátámasztásárafenti válasziratomban több argumentumotis előadtam. Előszöra hatályos unitárius joganyag tételeivelkívántam bizonyítani,miért nem a gondnok vezetőszerepét ismerem el, ti. a lelkészrefordított szabályozás terjedelme,sorrendisége szemmelláthatóan a lelkészi oldalt „favorizálja”.Azután az intézményjellegéből eredő meghatározótényezőre mutattam rá, ti. azegyházi „profil” értelemszerűenigényli a klérus­elsőbbséget.Végül a gyakorlat is azt igazolja,hogy a lelkész tevékenységemessze szélesebb a gondnokénál,sőt, bizonyos vonatkozásbana gondnoki szférába isátnyúlik, míg fordítva ez nemáll. Tehát a lelkész elsőbbségenemcsak jogszerű, hanem a realitások,a gyakorlati élet tükrébenis érvényes.Befejezésül azt mondhatom,hogy, ha egyenes, lakonikus választkellene adnom a tárgyaltkérdésre, azt felelném: az egyházközségvezetője a lelkész, agondnok pedig az „adjutáns”, az„együttműködő partner”, a„társigazgató”. Egyszerűbbenszólva a lelkészt nevezzük elnöknek,a gondnokot társelnöknek,s az elnökség eme két tagjaaz adott helyzet kívánalmai szerintegymás között megegyezve,arányosan osztozva teljesítsea feladatokat. Törvényeink szellemébenalá kell húznunk mindkéttisztség fontosságát,jelentőségét, szükségességét abbana hiszemben, hogy a kompetenciaszabályokbetartásával,a keresztény morál és unitáriustolerancia jegyében, a kettős vezetéseredményesen szolgáljaistenországa építését a földön, snem arról lesz rangsorvita, hogya dobogón kié az első hely éskié a második. A mindenkorigondnok talán magáévá teszifejtegetéseim lényegét, elfogadjaaz ezüstérmet, és nem bántja,ha a lelkész „első az egyenlőkközött”. Primus inter pares.


Retkes AttilaAz unitarizmus napszámosaSzázötven éve hunyt el Székely Mózes püspökhelyettes-főjegyzőSzázötven éve, 1862. augusztus 11-én hunyt el Székely Mózes unitárius püspökhelyettes-főjegyző. Kilencéven át – Aranyosrákosi Székely Sándor halálától Kriza János megválasztásáig –, válságos időkben voltegyházunk vezetője, és több mint három évtizeden át tanított a Kolozsvári Unitárius Kollégiumban,amelynek kétszer is volt igazgatója. Életművét mégis „az elfeledtetés fátyola” borítja – tudomásunk szerintez az első önálló tanulmány, amely Székely Mózes pályájával foglalkozik.Székely Mózes azonos nevű édesapja előbb tanítóként,majd a Szabédi Unitárius Egyházközségpapjaként szolgált. Édesanyja, AugusztinovicsLidia Lengyelországból Erdélybe került szociniánuscsaládból származott, s az ő bátyja volt az UnitáriusEgyház bőkezű támogatója, azalapítványtevő Augusztinovics Pál. Szinte természetesvolt, hogy a fiatal Székely Mózes is a lelkészipályát választja, de teológiai tanulmányainakbefejeztével csak kancellistaként (bírósági írnokként)tudott elhelyezkedni Marosvásárhelyen.A vándordiák1827. július 9­én a bágyoni zsinat elhatározta,hogy egy unitárius teológiai hallgatót nyugat­európaikörútra küld. A döntési folyamat hosszan húzódott,végül – Nagy Zsigmond és Mikó Lőrincvisszalépése, illetve Sylvester György váratlan halálafolytán – 1829. augusztus 23­án Székely Mózestjelölték. Az 1829/30­as tanévet Bécsben töltötte,majd 1831. február 15­én már Göttingából jelentkezett,és további tanulmányaihoz szerény anyagi támogatástkért egyházától.Fiatalkori peregrinációjának jelentőségét az adja,hogy Székely volt az első unitárius akadémita,aki – az 1825­ben alakult Brit és Külföldi UnitáriusTársulat közvetítésével – néhány hetet Londonbantöltött, s ez az utazás az angolszász­magyar szabadelvűprotestáns kapcsolatok korai, fontos mozzanata.Gál Kelemen leírása szerint Székely Mózes„Göttingából a londoni unitáriusokhoz írt levelet,amelyben azt a kívánságát fejezi ki, hogy viszonyaiknakbővebb és személyesen leendő megismerésevégett óhajtana átmenni Londonba. A londoni unitáriusokerre meghívták, szívesen látták… Azt írta nekik,hogy 1831. szeptember 18­án a londonikikötőben lesz, de ott csak egy hónapig marad, részbena drágaság miatt, részben azért, mert a jövő félévrevissza akar jönni Göttingába. 1831. október26­án Belgiumból, Ostendéből ír atyjának visszatérőútjában. Írja, hogy jól fogadták, 3 napig bolyongottLondonban, míg rátalált Bowring unitáriuspapra.” (Gál Kelemen: A Kolozsvári Unitárius Kollégiumtörténete 1568–1900, Kolozsvár, 1935). Európaikörútját végül nem Göttingában, hanemJenában fejezte be, majd 1832 novemberének elsőnapjaiban érkezett haza Kolozsvárra, ahol azonnalkollégiumi tanárrá nevezték ki.Kollégiumi tanár és igazgatóSzékely Mózes 1832­től filozófiát tanított a KolozsváriUnitárius Kollégiumban, majd 1845 szeptemberétőla történelmet is átvette. Filozófiaigondolkodásában, Istenről, lélekről és halhatatlanságrólvallott nézeteiben jól tükröződik a felvilágosodásöröksége, de – különösen a vallás és azerkölcs összefüggésének kérdéskörében – Kantmunkásságát is behatóan tanulmányozta. Első jelentősebbteológiai és filozófiai munkája A keresztyénvallás kifejlődése, históriája egy beszédbenfoglalva. Mellyet készített és az unitáriusoknakFelső Fehérmegyei papi kerületben, Ürmösön tartottzsinati gyűlésén 1833. aug. 26. a papi hivatalrafelszentelendők megvizsgálására kirendeltetett akkorielölülő el is mondott címmel jelent meg 1834­ben, Kolozsvárott. Ennek alapvetéseként leszögezi,hogy „egy az Isten, ki a mennynek, földnek teremtője,vagyon isteni gondviselés, az emberi akaratszabad és a lélek örökké fog élni a halál után, melyott jó vagy rossz cselekedetek érdemlett bérét vészi.”Hat évvel később, 1840­ben jelent meg Gondolkozástankezdők számára című tankönyve, amelyet„szeretett tanítványainak” írt – kifejezetten azért,hogy a filozófia alapjait, legfontosabb iskoláit ésirányzatait magyar nyelven is megismerhessék.Lélektani és logikai fejtegetéseket is tartalmazókötetében nyelvújítással is próbálkozott: SzékelyMózes szerint pl. a reflexió = visszaügyelés, temperamentum= életmérséklet, geometria = terjtan.A Gondolkozástant 1843­ban követte az Észtan című,ugyancsak Kolozsvárott publikált metafizikatankönyv,amelyben elsősorban Hegel, illetve aKant­követő Jakob Friedrich Fries nézeteit ismertettemeg a magyar olvasókkal, időnként vitatkozvaa német filozófusok nézetrendszerével.Kötetének előszavában megállapítja: „az Istenmint tiszta szent szeretet létezik, kit tehát színrőlszínre emberi véges észnek nem adatott ismerni.”Mint Borbély István írja, „Székely Mózes hegeliánusfelfogású racionális unitárizmusa szabatosanUnitárius Élet • 21


kidolgozott rendszer volt, amely lényegében különbözöttSzentábraháminak Descartes­on, MárkosnakKanton alapuló unitárius hitrendszerétől, s a hivatalosunitárius hitfelfogásnak évtizedeken át új tartalmatés formát adott. (Borbély István: SiménDomokos és kora. Keresztény Magvető 1926/2)Székely Mózest az 1839/40­es tanév végén a KolozsváriUnitárius Kollégium igazgatójává választották,s ezt a tisztséget öt évig töltötte be. Két évszünet után – rendkívül nehéz időszakban, 1847 és1852 között – ismét ő állt az intézmény élén. Elődjemindkétszer Brassai Sámuel volt, aki az egyházvezetésáltal is szorgalmazott nevelésügyi reformrészeként kezdeményezte a latin tanítási nyelv eltörlését,és szorgalmazta, hogy a tanítók kinevezésene osztályonként, hanem szakcsoportok (magyar,német és latin nyelv, olvasás, értelemkifejtő gyakorlatok,földrajz, természetrajz, történelem, számtan,írás, rajzolás, ének, vallás) szerint történjen. Mireazonban a Brassai által elindított, Székely Mózes általfolytatott oktatási reformok komolyabb eredményrevezettek volna, kitört az 1848/49. éviforradalom és szabadságharc, amely az erdélyi magyarnevelésügy helyzetét is döntően megváltoztatta.1848. október 23­án Székely úgy döntött, hogya harcok miatt csak az úgynevezett hungarica (a későbbinégyosztályos elemi iskolák elődje) és az ötévesphilologica nyitja meg kapuit; a kollégiuminevelést záró bölcseleti tanfolyamokat bizonytalanidőre elhalasztják. November 5­én a túlnyomórésztüresen álló iskolát megnyitották a menekültek, özvegyekés árvák előtt. 1849 februárjára a tanulóklétszáma ismét elérte a hetvenet, de számukra márnem volt elegendő tanterem, így a városi tanács engedélyévela kolozsvári Redut (köztáncterem) épületébenis tartottak órákat.A forradalom és szabadságharc bukása után azerdélyi magyar köz­ és felsőoktatás szinte teljesenellehetetlenült. Az Unitárius Kollégiumnak 1850.február 17­én ki kellett költöznie a Redutból, s egyideig a Farkas utcai „Nagyvármegyeház” épületében,mindössze négy teremben folyt a tanítás. Kéthónappal később innen is kiutasították őket, ezért akollégiumi oktatás 1850 április vége és decembereleje között szünetelt. December 20­án SzékelyMózes azt jelentette az Egyházi Képviselő Tanácsnak(EKT), hogy a diákok száma nagyon csekély,és hiányoznak a tanításhoz nélkülözhetetlen eszközök(padok, asztalok, táblák, folyosói lámpások,csengettyűk). A lassú konszolidáció csak 1852/53­ban kezdődött meg, de ekkor a kollégiumot márBerde Áron irányította, mert Székely Mózest egyreinkább lekötötték az egyházkormányzás feladatai.22 • Unitárius ÉletKüzdelem az abszolutizmus ellenAz 1845. évi homoródalmási zsinaton SzékelyMózest az Unitárius Egyház főjegyzőjévé választották.Daniel Elek, Mikó Lőrinc, Kriza János, GyöngyösiIstván és Árkosi Dénes mellett tagja letttehát annak a legszűkebb testületnek, amely AranyosrákosiSzékely Sándor püspök munkáját segítette.A szépíróként is jól ismert, idén 215 éveszületett Aranyosrákosi Székely Sándor (ld. megemlékezésünketaz Unitárius Élet 2012/3­4. számában)hét évig tartó püspökségének fontoseredménye, hogy ekkor kezdődött meg az önállóintézményes unitárius lelkészképzés kialakítása.1845­ben az Egyházi Főtanács elhatározta egy önállóteológiai tanfolyam létesítését a kollégium keretében,a filozófiai kurzus elvégzése után. Aképzés 1847­ben indult meg, Kriza János irányításával.A belső egyházi élet megújítását szolgáltaazon zsinati határozat végrehajtása is, amely a paprendeléskorábbi gyakorlata helyett a pályázattalegybekötött kinevezés rendszerét vezette be.Ugyanennek a püspöki ciklusnak másik jelentőseseménye az 1848. évi XX. törvénycikk elfogadása.Az első pont kimondja, hogy „az unitárius vallástörvényesen bevett vallásnak nyilváníttatik”, sezzel nemcsak Erdélyben, hanem Magyarországonis megteremtődött az unitarizmus jogegyenlősége.Az 1848/49. évi forradalom és szabadságharcugyanakkor érzékeny veszteségeket is hozott: Abrudbánya,Alsójára, Torockószentgyörgy és Verespatakunitárius templomát az ellenség felgyújtotta,s a harcoknak lelkészek, gondnokok, egyházközségihívek is áldozatul estek.Aranyosrákosi Székely Sándor 1852. január 27­én, egy püspöki vizitációról hazatérőben, Marosszentkirályonelhunyt. A bécsi kormány ezután kilencévig nem engedélyezte új püspök választását,így az egyház vezetését püspökhelyettes­főjegyzőkéntSzékely Mózes vette át. Munkáját Káli NagyElek főgondnok, Mikó Lőrinc egyházi jogtanácsosés Fejér Márton ügyvéd segítette. Gál Kelemenmegfogalmazása szerint „1849­től 1861­ig az abszolútkormánynak egy célja volt: minél gyorsabbanelnémetesíteni a nemzetet. Az egyháznakpedig: alkotmányunkhoz, s abban biztosított autonómiánkhozvaló háboríthatatlan ragaszkodás. Hitelődeinka hatalom rendeleteivel szemben azegyház kebelében találták meg azt a hátvédet,ahonnan a védelmi harcot folytathatták. Vallásközönségünka maga törvényes szervezetében ilyenerődnek tartotta magát, s midőn saját létét és függetlenségétvédelmezte, egyben a nemzet ügyemellett is küzdött.” (Gál Kelemen: Káli Nagy Elekélet­ és jellemrajza, Kolozsvár, 2003.) Kétségtelen,hogy az egyházi autonómiáért folytatott harcot KáliNagy Elek főgondnok irányította, de törekvéseibenmindvégig támogatója és szövetségese voltSzékely Mózes püspökhelyettes­főjegyző.A tizenkét évig tartó autonómia­küzdelem –amelynek most csak legfontosabb állomásait elevenítjükfel – 1849. szeptember 21­én kezdődött,


amikor Székely Mózes főjegyző az EKT ülésén bejelentette:osztrák királyi biztos kért felvilágosítástaz Unitárius Egyháztól oktatási rendszeréről, alapítványairól,jöveledelmeiről és költségeiről, a tanárokszámáról és fizetéséről, a tudományosgyűjteményekről, az Egyházi Főtanács tagjairól éshatásköréről. 1850 áprilisában a bécsi közoktatásügyiminisztérium Heufler miniszteri titkárt küldteErdélybe, a közép­ és felsőiskolák ügyének „rendezésére”– vagyis azzal a szándékkal, hogy az erdélyimagyar oktatási intézmények mindentekintetben az osztrák törvényi előírásoknak megfelelőenműködjenek. 1853 szeptemberében – a néhányévvel korábban elfogadott OrganisationsEntwurf szellemében – elrendelték a német nyelvkötelező tanítását, és sürgették a német tanításinyelv bevezetését. A rendelettel szemben az EKTpanasszal élt, és 1857­re sikerült is elérni, hogy azosztrák helytartóság elállt eredeti szándékától.Ugyanilyen komoly viták zajlottak az érettségi vizsgák,a tanári szigorlatok, az iskolai szünetek és azúgynevezett Schulfassiók (iskolai személyzeti ésvagyoni törzskönyvi kivonatok) tárgykörében, ésaz EKT­nak e területeken is sikerült legalább részeredményeketelérni. Ugyanennek az időszaknakfontos eseménye az unitárius egyházi oktatást segítő„garasos alamizsna” bevezetése. A program sikerétmutatja, hogy az 1857. június 7­én tartottEgyházi Főtanácson a püspökhelyettes­főjegyző ésa főgondnok 132 ezer ezüstforint megajánlásárólszámolhatott be.Ezen a főtanácsi ülésen döntöttek az egyháziközigazgatás fejlesztéséről is. A kolozs­dobokai esperességetszervezetileg elválasztották a püspökségtől,lehetővé vált egy második főgondnokkinevezése, és tervbe vették, hogy az öt rendes kollégiumitanár (Székely Mózes, Kriza János, BerdeÁron, Mikó Lőrinc, Kovácsi Antal) mellé továbbinégyet kineveznek, valamint átszervezik és fejlesztika teológiai szemináriumot. 1859­ben – s ez máraz abszolutizmus enyhülésének látható jele – a szabadságharcután bujdosó, majd Pesten élő BrassaiSámuel is visszatérhetett a kolozsvári kollégiumba.Amikor pedig a császár 1860. október 20­án kiadtaaz Októberi diplomát – s ezzel visszaadta Magyarországnakaz 1848 előtti alkotmányt – az egyházvezetéselérkezettnek látta az időt, hogy véget vessen„a püspökválasztás törvényellenes tilalmának”.Szomorú befejezés1861 tavaszán megérkezett a bécsi udvari kancelláriapüspökválasztási engedélye, és az EKT június29­re, Tordára ki is tűzte a püspökválasztó zsinatot.A székelyudvarhelyi egyházkör aggályosnak tartottaa választást, mert „annak törvényei csaknem ismeretlenek;mai állásunk és tanítói karunk sokbankülönbözik a régitől, s talán új intézkedéseket éstörvényeket kívánna (…) Az eklézsiáknak, s egyházihivataloknak nincsenek képviselőik; az egészegyházban 50­80 választó van, kiket a véletlen lehetőségállít össze.” A székelykeresztúri egyházköris sajnálkozását fejezte ki, amiért a püspökválasztástTordán rendezik, hiszen így „kolozsváriatyánkfiai saját kényelmüket elébe helyezik egyházunkközügyeinek. A két legnépesebb körben szentvallásunk ügyei iránti érdeklődés a néptömegnélkezd alább fokozódni, a költséges kiutazás miattsokan nem vesznek részt.”Az EKT azonban nem halasztotta el a zsinatot,és Székely Mózes már tordai megnyitó beszédébenegyértelművé tette, hogy indul a püspöki tisztségért,s azt várja, hogy az elmúlt évtized erőfeszítéseitaz egyháztagok is elismerik. Káli Nagy Elekfőgondnok és Mikó Lőrinc jogtanácsos ezzelszemben Koronka József esperes püspökké választásáttámogatta, aki azonban visszalépett. Így indultel a választáson Székely Mózes ellenébenKriza János, akit jelentős szavazatkülönbséggel(63­28 arányban) meg is választottak, pedig – sajátszavai szerint – sohasem vágyott és sohasem számítotte főpásztori hivatalra. A Székely Mózesselszembeni bizalmatlanságnak két oka lehetett. Azegyik, hogy kifejezetten gyenge, erőtlen szónoknak,s ezért püspöki tisztségre alkalmatlannak tartották.A másik (az egyházi közvéleménytkétségkívül jobban befolyásoló) érv: Székely Mózes22 éves fia unitárius teológus volt és Kolozsvárotténekvezéri szolgálatot is ellátott, de 1856őszén áttért a katolikus vallásra, majd apjának tudtaés beleegyezése nélkül elköltözött a városból –ez a hír még a bulvárlapokba is bekerült.Székely Mózes a választási eredmények kihirdetéseután azonnal elhagyta a zsinat helyszínét, ésfőjegyzői tisztségéről is lemondott. Kriza János1861. október 5­én sajnálattal állapította meg,hogy Székely „mind elzárkózva tartja magát a világtól,s folyvást panaszolva a rajta elkövetett méltánytalanságért.Sajnáljuk, de Isten tudja, mily igazok nélkül történik a magatartása irányunkban.”Székely Mózes végül 1862 tavaszán elvállalta akolozs­dobokai esperességet, de hamarosan megbetegedett,és augusztus 11­én, életének 57. évébenelhunyt. Egyházszolgálatát összegezveBorbély István – idézett tanulmányában – megállapította:„Bukása a püspöválasztáson nemcsak őtszemélyében sebezte halálra, de kilencévi püspökhelyettesiés harmincegyévi tanári működésére isráborította az elfeledtetés fátyolát. Emberi sors.Pedig egykor, 1847 májusában Brassai Sámuellelszemben választották a kolozsvári iskola igazgatójává,s ettől kezdve a legválságosabb időkbenegész emberként állott nagy felelősségű hivatalaiban.Történeti időkben, történeti jelentőségű munkátvégzett.”Unitárius Élet • 23


Lőrinczy Zsolt Bendegúzfilléres emlékeinkG yermekkoromatHomoródalmásontöltöttem.A papi kertnagy részegyümölcsösvolt, de a sokfajta alma ésszilvafa közötti területet kaszálták.A jó kerti fű majdnem egy egész télrebiztosította Riska tehenünk széna­szükségletét.A szénacsinálás nem volt olyanegyszerű folyamat, mint azt egy hozzánem értő gondolná. A lekaszáltrendek tényleg úgy hevertek, mint akönyvben a sorok, de a füvet a gyorsabbszáradás érdekében napontakétszer­háromszor is meg kellett forgatni.Esténként, vagy ha eső közeledett,a száradó szénát gyorsan kisboglyákba raktuk és a zápor elvonultávalvagy másnap reggel újra szétteregettük.Az egyszer könnyen,máskor sokat bajlódva megszárítottszénát végül kis, fiókoknak nevezettboglyákba raktuk és becipeltük akert aljában lévő csűrbe. Ez a behordásúgy történt, hogy édesapámegy­egy fiók alá bedugott két kihegyezettrudat egymással szépen párhuzamosan,azokat megfogtuk, énelöl, édesapám hátul, és jelszóramegemelve, óvatosan, egyszerre lépvevittük, hogy a széna le ne boruljona rudakról.Megfigyeltem, hogy édesapámúgy helyezte el a rudakat, hogy az őfelén rövidebb szárak maradtak,mint az én oldalamon. Így aztán asúly nagy részét ő cipelte, ami serdülőkoriönérzetemet sértette és szóváis tettem, hogy osszuk a súlyt igazságosabban.Édesapám csak mosolygottés egy általános igazságottartalmazó mondással válaszolt:„Rendben van ez így fiam, addig jóaz embernek, amíg a dolgok nehezebbrészét magára tudja vállalni.”Ez év nyarán a fiam olyan telketvásárolt, amelynek több mint tíz évenem igazán volt gazdája. A különbözőbokrok, vadrózsák és őserdeiliánok a telek nagy részét teljesenbirtokba vették. Nehéz munka voltrendet teremteni, és a levágott ágakat,indákat óriási halomba hordtuk.Végül a telek üresebb részén tüzetraktunk, és többnyire vasvillával cipeltüka tűzre valót.Egy alkalommal a vasvillámmalfelszúrt összegubancolódott ágmennyiségetnem tudtam kiemelni akupacból. Ekkor oda jött a fiam, elkértea villát és az egymásba kapaszkodóágakat kiemelte arakásból. Mosolyogva mondta:„Tudod édesapám, valakitől azt tanultam,hogy jó, ha az ember magáratudja vállalni a dolgok nehezebbrészét.”A két eset között körülbelül hatvanév telt el, de a helyzetek különbözőségeellenére a mondásigazsága örök.Hópehely üzenetNézem a fehér hóesést. Megragad a pillanat varázsa,elbűvölnek a kavargó hópelyhek. Rövid életűek, mintminden csoda. Évente megismétlődnek e hóesések, hogymegtapasztalhassuk az isteni rendet életünkben.A hóeséseket nézve kérdem az ÖrökkéValót: honnanez a mérhetetlen gazdagság, honnan e kifogyhatatlanképzelet, hogy emberemlékezet előtti havazások óta nemakadt még két, teljesen egyforma hópehely? Azegymással ütköző és ölelkező hópelyhek világa részben ami világunk is. Arcunk bármennyire is hasonlítegymáshoz, földi vonásaink mégis sajátosan egyediek,összetéveszthetetlenek. A mi életünk is folytonoskavargásban zajlik, ütközünk társainkkal, eggyéolvadunk némelyikükkel esésünkben, úgy érezzük, hogymi is fentről indultunk mindannyian és esünk röpkeéletünk során a föld fele.Költség­haszon szemlélettel élve, megtörténik, hogynem látjuk értelmét a hóesésnek. Siető világunk arranevel, hogy “mindennek oka, célja, s valami hasznavan”.Vajon mi az üzenete a hóesésnek, mi a célja egyemberi életnek?Hacsak az nem, hogy lelkünk épüljön és lássa acsodát, a mindennapi apró történések varázsát, tanuljonbelőlük, érezze, hogy otthona van úgy a földön, mintfönt a levegőégben, ahonnan a hópelyhek is érkeznek.Talán arra késztet, hogy észrevegyük mekkora öröm akezünkre érdek nélkül szálló és azonnal elolvadóhópehely. Talán azt sugallja e gazdag hóesés, hogy nekeressük mindig a dolgok felhasználhatóságát, neésszerűsítsük túlságosan életünket, hanem éljünk igazi –az ÖrökkéValóhoz és önmagunkhoz is méltó –szabadságban.Talán azt üzeni, hogy munkánk gyümölcsét osszukmeg másokkal is, a velünk haladókkal, s csak ezutánlépjünk tovább. Ekképpen gondolkodva és érezvefelismerjük,hogy sohasem vagyunk, sohasem lehetünk egyedül.Hiszen milliónyi más hópehely velünk együtt sodródikéletünk forgatagában, s így mindannyian pótolhatatlanrészei vagyunk az EGÉSZnek.Öröm lenne, ha ezt az EGÉSZet fölfedezhetnénk aföldjeinkre áldást hozó hóesésben, megláthatnánkminden őszinte, érdek nélküli mosolyban, barátikézfogásban, testvéri ölelésben. Lelki örömöt nyújt az aremény, hogy amikor utunk véget ér, és elolvadunk aNap első sugaraiaban, létünk titkos értelme továbbfolytatódik, s amikor éltető nedvként felszívódunk azanyaföldben, üde zöld hajtásokat táplálhatunk az Ődicsőségére, életeink örömére!Pálffy Tamás Szabolcs24 • Unitárius Élet


80 éve hunyt el Borbély István irodalmár, teológiai tanár(Torockó, 1 886. november 23. – Kolozsvár, 1 932. március 20.)Az Unitárius Életszerkesztőségeúgy gondolta, 2012­esévfordulóink sorábannem szabad megfeledkeznünkBorbély Istvánirodalomtörténészről,egyházi íróról és teológiaitanárról, aki nyolcvanéve, 1932­ben hunyt el. Ma már unitárius körökbenis ritkán emlegetik a Keresztény Magvető és az ErdélyiIrodalmi Szemle egykori szerkesztőjét, az UnitáriusIrodalmi Társaság alapítóját és főtitkárát, akolozsvári Unitárius Kollégium igazgatóját, ezértkötelességünk legalább vázlatosan ismertetni életénekés munkásságának legfontosabb állomásait.1886. november 23­án született Torockón, aholédesapja sóbánya­hivatalnok volt. A család ekkormár évszázadok óta Torockón élt, és vasbányászattalfoglalkozott. Borbély mindig büszke volt származására,és szülőfaluját A régi Torockó címűhelytörténeti kismonográfiában (1927) örökítettemeg.Elemi iskoláit Marosújváron végezte; középiskoláitBudapesten kezdte, a nagyenyedi Bethlen­kollégiumbanfolytatta és a kolozsvári UnitáriusKollégiumban fejezte be. 1904­ben beiratkozott aFerenc József Tudományegyetem bölcsészkarára,ahol magyar­német szakos tanári diplomát, majdmagyar irodalomtörténeti és nyelvészeti doktorátustszerzett. Rövid németországi ösztöndíj után a kolozsváriunitárius főgimnázium felügyelő tanáralett, majd az Egyházi Főtanács 1912. november 1­jén rendes tanárrá választotta.1913­ban feleségül vette Kovács Erzsikét; házasságukbólegy fiú­ és egy leánygyermek született.Az I. világháború éveiben Borbély István háromés fél évet töltött frontszolgálatban; főhadnaggyáléptették elő, később század­ és zászlóaljparancsnoklett. Kétszer szenvedett súlyos, maradandó sérülést:1914 őszén, Szerbiában jobb lábfejét lőtték át, egyévvel később, Oroszországban egy kozákroham közbenfejlövést kapott. 1916­ban Tirolban, 1917­benGalíciában harcolt, 1918­ban részt vett Bukovinavisszafoglalásában. Háborús helytállásáért számoskatonai kitüntetésben részesült.1919­ben hazatért Kolozsvárra, s az unitárius kollégiummellett katolikus és református felekezeti tanárképzőintézetekben is tanított magyarirodalomtörténetet. 1912­től az Unitárius EgyházFőtanácsának, 1920­tól az Egyházi Képviselő Tanácsnakis tagja volt.Harminckilenc évesen, 1925­ben szentelték unitáriuslelkésszé, s ugyanebben az évben az UnitáriusKollégium igazgatójává választották, majd1928­ban teológiai tanárrá nevezték ki.Az Erdély­szerte pusztító spanyolnátha­járványkövetkeztében, 46 éves korában hunyt el Kolozsvárott.Felesége szülőfalujában, Nagyajtán helyeztékörök nyugalomra.Borbély 1920­tól két évig az Unitárius Közlönyszerkesztője volt, majd 1922­ben – Vári Alberttelegyütt – elvállalta a háború után újjászerveződőteológiai folyóiratunk, a Keresztény Magvető gondozását.Az Unitárius Irodalmi Társaság alapítójakéntés főtitkáraként könyvsorozatokat szerkesztett,s emellett a Dózsa Endre elnökletével működő ErdélyiMagyar Irodalmi Társaságnak is rendes tagja,az 1920­as években huzamosabb ideig főtitkáravolt. 1924­ben elindította és öt éven át szerkesztetteaz Erdélyi Irodalmi Szemle című tudományos éskritikai folyóiratot.Borbély István irodalomtörténeti és teológiaimunkásságának részletes bemutatása és teljes publikációslistája György Lajos tanulmányában (Dr.Borbély István életrajza és irodalmi munkássága;Erdélyi Múzeum 1932/4­6) található, s e tanulmányaz Erdélyi Digitális Adattár keretében, az internetenis elérhető: http://eda.eme.ro/handle/10598/4663.Tizenkilenc önálló munkája (könyvek és különlenyomatok)mellett több száz cikket publikált folyóiratokban;teológiai előadásai pedig kőnyomatosformában maradtak fenn. Művei között Heltai Gáspárrólszóló monográfia(1907); a DávidFerenc és Kolozsvárcímű kötet (1910),Rendszeres unitáriushittantörténet (1925)valamint a Duális létbölcseletés theológiájacímű értekezés(1928) is megtalálható.Összeállította:Retkes AttilaBoritón: Gerard van Honthorst (1590­1656) A pásztorok a kis Jézusnál (1622. december 25.)

More magazines by this user
Similar magazines