Művelődés a felvilágosodás kori Európában - Dr. Fehér Katalin

Marble Hill HouseII. György építtette, Henrietta Howard számára (1724-1729)

Henrietta HowardII. György

A reneszánsz a 16. század után két fejlődési szakaszra bomlottBarokkJellemzői:ooa nyugtalanság,a túldíszítettségKlasszicizmusJellemzői:ooa szigorú formákhoz valóragaszkodás,a mértéktartás

A felvilágosodás koraooooa 17. század második feleés a 18 század „az értelemkora‖Hit a világ ésszerűségében,szabályszerűségébenA törvényeket atermészetfeletti és emberidolgok együtt alakítják.Egyre növekvő szerepetkap az egyéni szabadság,mint alapvető emberi jog.

MI A FELVILÁGOSODÁS?A kifejezés egy metafora: az értelemfényére utal a tudatlanság sötétségévelszemben

MI A FELVILÁGOSODÁS?Kant válasza:―A felvilágosodás az emberkilábalása a maga okoztakiskorúságából. A kiskorúság azarra való képtelenség, hogy valakimások vezetése nélkülgondolkodjék.‖

oA felvilágosodás egy eszmerendszer, a18. századipolgárság ideológiája,és egy szellemi, kulturálismozgalom, amely a polgári társadalmat, így a polgárirend győzelmét készítette elő a 18. században.oA felvilágosodással egy új gondolkodási mód jön létre, amodern polgári gondolkodás.oLényege a fejlődésbe vetett hit és az a meggyőződés,hogy az ember képes megismerni a világot, sőt, képesmegjavítani azt.

oA felvilágosodott gondolkodók új tanaikmeghirdetésekor az észre és a tapasztalatrahivatkoztak.Miért?oMert a korabeli ismeretelméleti irányzatok arraa kérdésre, hogyan ismerhető meg a világ, kétválaszt adtak: az ész által, a tapasztalat által.

EmpirizmusAz empíria = tapasztalat szóból.Az empiristák szerint ismereteink egyetlenforrása a közvetlen tapasztalat.David HumeFő módszere: az indukció: az egyes, akonkrét esetekből következtetni azáltalános tételre.John LockeKépviselői: Bacon, Locke, Hume.Roger Bacon

RacionalizmusFeltevése szerint az ismeretek igaz voltátkizárólag az értelem(=ráció) képes garantálni.Fő módszere: a dedukció: az általánosbólkövetkeztetni a konkrétra, az egyes esetekre.DescartesKépviselői: Descartes, Pascal,Spinoza, Leibniz,SpinozaLeibniz

Nézeteik a természetről:A természet megismerhető, átalakítható, és az ember szolgálatábafogható.Hogyan?A természet törvényeit megismerve az anyagból új dolgokathozhatunk létre, az anyagi javak bőségét teremthetjük meg, így azemberi életet kellemessé, boldoggá tehetjük.

Eddig kizárólag az egyházi dogmák (hitelvek) határoztákmeg az ember Istennel kapcsolatos nézeteit, most atapasztalatokkal és a rációval szembesítik a hittételeket.Deisták: szerintük Isten megteremtette a világot, majdműködését a természeti törvényekre bízta. Isten tehát nemgondviselőnk, csupán teremtőnk. (Voltaire)Panteisták: Isten feloldódott a világban, a világ mindenjelenségében tetten érhető. (Spinoza)

oAzt vallják, hogy „minden ember természeténél fogva szabad.‖oÚgy vélik, minden embernek vannak természetes jogai.Ezek a következők:ooooojog a szabadsághoz,a tulajdonhoz (megszerzéséhez és megtartásához),az élethez,a boldoguláshoz (az arra való törekvéshez),az önálló véleményalkotáshoz.oAzt tartják, az embereket nevelni kell mások jogainak, emberiméltóságának a tiszteletére. (tolerancia)

Nézeteik a társadalomról és az államról:o Államra, hatalomgyakorlásra szükség van a szembenálló érdekekösszehangolására (Hobbes, Locke, Rousseau).oooA hatalom eredendően a nép kezében van (népfelség elve), de ahatalommal felruházhat a nép személyeket (alkotmányos monarchia) ésintézményeket. Ilyenkor társadalmi szerződés jön létre a nép és a hatalomgyakorlója közt (Hobbes, Locke, Rousseau).A nép részéről felmondható a szerződés − forradalommal − , ha a hatalomgyakorlója nem a nép érdekeit képviseli, hanem egy kis csoport vagy asaját érdekeit (Locke, Rousseau).Szükség van a hatalom megosztására: A hatalmat egymástól független,egymást ellenőrző szervek közt kell felosztani; ezek: a törvényhozó hatalom(parlament), a bírói hatalom (igazságszolgáltatás) és a végrehajtóihatalom (kormány) (Locke, Montesqieu, Az Amerikai Egyesült Államokalkotmánya)

oA racionalizmus talaján alakult ki a klasszicizmus, mintstílustörténeti korszakoA 18. század második felétől a 19. század közepéigoA kifejezés a classis szóból származik, jelentése: első rangú,első osztályúoMinta: az antik kultúraoA klasszicista embereszmény = világpolgár

oooooovisszafordulás az antik világhozmértéktartás mindenbena művek arányosaknyugalom, derű, harmónia jellemzi őketa mű mondanivalója ésszel jól követhetőa forma egyszerű

oooooA klasszicista irodalomra a merev szabályok a jellemzőkAz érthetőség, a világos, áttekinthető kompozícióalapkövetelményA kifejezésmódra jellemző a nyugodt fegyelmezettség,világosság és egyszerűségFőbb műfajai: eposz, tragédia, óda, epigramma,tanmese, szatíra, levél.A szerkezeti tagoltság, a választékosság, az átláthatósága tudatos barokkellenességből származik.

Vezető irodalmi műfaj: a drámaCél: a művekben nem nagyegyéniségeket kell ábrázolni, hanemembercsoportokatA hármas egység szabálya:oooUgyanazon a nyelven játsszák el.Ugyanabban az időbenA cselekmény 1 szálon fut = lineáris

oA színház királyi és arisztokratavédnökség alatt álltoAz előkelő nézők a színpadkét oldalán ültekoSok kellék, szép jelmezek,parókákoFüggönyoUtcai (trágár) nyelvezet tilos

Francia drámaíró, a klasszikustragédia megteremtője.Első tragédiája, a Médea (1635)Új polgári tudatformát alakít ki, acorneille-i akarat-hőst, melynekleghíresebb megformálása aCidben (1637) figyelhető meg.Becsület és hírnév tragédiáinakkulcsszavai.Pierre Corneille

oElső darabjait visszautasítottáko1777 - legjelentősebb drámája,a PhaedraoMűvészetére jellemző a hiteleslélekábrázolásJean Racine

o1643-ban megalapította első színtársulatáto15 évig vándorszínészo1659-Kényeskedőko1664 - Versailles-Tartuffeo1666-ban mutatták be a Mizantróp címűdarabjátoLully-vel társulva zenés darabokat alkotott,melyek közül legismertebb Az úrhatnám polgár.o Scapin furfangjai (1671)o Tudós nők (1672) Moliére

Filozófus, íróo Tragédia: OidipuszooooHősköltemény: IV. Henrikfrancia királyról Henriászcímmel (1723)EpigrammákFilozófiai tankölteményektermészetbölcseletikérdésekről.Szatirikus regénye: Candide(1759)- az értelem nevébentámadta a társadalmivisszásságokat.Voltaire

oJogtudós, filozófus és író.Nagy művei:oElmélkedések a rómaiak nagyságának éshanyatlásának okairól (1734) az ókori latindemokrácia intézményrendszerének éserkölcsiségének elemzésével foglakozik.MontesquieuooSzépirodalmi és egyben filozofikus jellegű aPerzsa levelek (1721) levélregénye, a korabelifrancia társadalom erkölcsi, vallási és politikaiszatírája; ezzel a könyvével a szerző műfajtteremt.A törvények szelleme (1748) államelméletivizsgálódásokat összegez.

oAz angol klasszicizmusban atudományos jelleg volt erős.oAz emberi értelemvívmányainak összefoglalása ittvalósul meg előszöro1728-ban jelenik meg — afrancia Enciklopédia közvetlenelőzményeként — „Aművészetek és tudományokegyetemes szótára‖

oLondon melletti Twickenhamben felépítettvillájában az angol szellemi élet egyikközpontját teremtette meg.oA homéroszi eposzok átültetésekor (Iliász1720, Odüsszeia 1726) —az angol hősiköltészet párrímeit alkalmaztaoAz Értekezés a műbírálatról c. versestanulmányában (1711) a klasszicistairodalom normáit rögzítette.Alexander Popeo Komikus eposza a Fürtrablás (1714)

A Robinson Crusoe címűregénye (1719)oooaz ember diadalát mutatja atermészeti erőkkel szemben,a civilizáció kritikáját is sugallja.Daniel Defoe

A Gulliver utazásai címűregénye (1726)ooomeseszerű kalandoksorozataszenvedélyesen bírálja azangol társadalmat, acivilizációt — sőt magát azembert is.Hasonló szelleműekpamfletjei is.Jonathan Swift

A kortársak elnevezése: "Doctor Johnson‖oooszatíráival ésértelmező szótára készítésével vívta kitekintélyét.A józan ész és a kíméletlen szókimondásképviselője volt.oangol írókról, költőkről szóló életrajziesszéket moralizáló tanregényeket írt.oKiadta Shakespeare műveit.Samuel Johnson

Angliao REVIEW (1704)Szerkesztő: Daniel Defoeo EXAMINER (1726)Szerkesztő: Jonathan Swifto THE TATLER (1709)o THE SPECTATOR (1711)o THE GUARDIAN (1713)

A modern polgári kultúra elsőnagy összegezője.o Római elégiáit (1788—1790),egy itáliai utazás ihlette.Johann Wolfgang GoetheoooKiemelkedő műve a WilhelmMeister tanulóévei c.fejlődésregény (1796).Antik tárgyú tragédiája azIphigenia Taurisban (1779)Főműve, a Faust c. drámaiköltemény.

Költő, drámaíró és esztéta, a németklasszika vezéralakja, a romantikaelőfutára.Színműveiben az eszmények és érzelmekütköznek össze a gátlástalan hatalmi gépezettelo Ármány és szerelem (1784)o Don Carlos (1787).oKöltészetében a klasszikus értékek — aszépség, az igazság, a szeretet, a barátság ésaz erkölcs — dicsőségéről ír, pl. Az örömhöz c.ódájában (1785).Friedrich Schiller

oA klasszicizmus főleg az építészetben hozott maradandó alkotásokat.oA 19. század első felében a gazdasági fejlődés új feladatokattámasztott az építészek elé.oA polgári megrendelőknek megfelelt a klasszicizmus puritánsága,könnyen áttekinthető alaprajzi rendje, térosztása.oAz építészetben az egyenes vonalak, a tiszta és egyszerű alaprajz, avízszintes tagoltság és a szigorú arányok váltak jellemzővé.

oUralkodóvá válik a nyugodt, fegyelmezett szemléletmód.oMintának tekintették az ókori művészetet.oA barokk stílussal együtt háttérbe szorul az egyházi építészet.oA városi építészet kerül előtérbe: bérházak, iskolák,egyetemek, kórházak, hidak, alagutak, hatósági és jogiintézményeknek helyet adó épületek készülnek az új stílusjegyében.oÚj szerkezeti anyag jelenik meg, az öntött- és kovácsoltvas.

ooooooA lakóházak - bérpaloták - homlokzata egyszerűbbA belső terek megosztottabbak, a helyiségek alaprajzi és magasságiméretei kisebbek.A fényűző pompa helyébe a szerényebb díszítés lép.Fő törekvés a lakályosság, a meghitt polgári kényelem biztosítása.Megkezdődik a városok vezetékes vízellátása és a csatornázás.A hagyományos középületek - a városházák, színházak, kórházak,iskolák, egyetemek - mellett különféle közigazgatási és kormányzatiépületek bíróságok, vásárcsarnokok, könyvtárak épülnek.o Megjelennek a monumentális emlékművek, a közgyűjteményekbemutatására szolgáló múzeumok s a kereskedelmi tevékenységközpontjai, a tőzsdék.

Pantheon, Párizs

Odeon,Párizs

Madeleine templom, Párizs

oA szobrászok az ókori klasszikus műveket tekintették mintaképül. Aklasszicizmus szabályait, szigorú előírásokat követve örök szépségűalkotásokat akartak létrehozni.oTanulmányozták és másolták az Itáliában feltárt görög és rómaiszobrokat. Az arányok harmóniájára, a felület gondos kidolgozásáratörekedtek.oFő témájuk a görög-római mitológia, valamint művészek, politikusokmellszobrai római köntösben.oAz épületek díszítettsége az oromzatok domborműveire, kút- ésfülkeszobrokra korlátozódott.

Művészete jellegzetesátmenet a barokkból azerősen racionális polgáriklasszicizmusba.

oooooA zenében az 1750–1820 közötti korszakot nevezik klasszikusnak.A barokkal szemben a stílus itt is egyszerűsödikA mű szerkezete világos, áttekinthető és harmonikusMegszűnik a szólamok egyenrangúsága, egy dallam van, a többiennek van alárendelve.A szimfónia és a szimfonikus zenekar ekkor alakul ki. A szimfóniaelnevezése is a harmóniára utal: együtthangzást jelent.oA legfőbb rendező elv a szimmetria, az ellentétes témákszembeállítása és a variációk.oA kor kedvelt műfajai a versenyművek, ahol a szólista az első tételvégén bemutatja virtuozitását.

ooC-dúr ―Császár‖ vonósnégyesEsz-dúr ―Dobpergés‖ szimfónia

oooooC-dúr zongoraversenyD-moll zongoraversenyKis éji zeneA varázsfuvolaFigaro házassága

ooooV. c-moll ―Sors‖ szimfóniaVI. F-dúr ―Pastorale‖szimfóniaIX. d-moll szimfóniaFidelio